56
MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE 5600 Békéscsaba, Wlassits sétány 4. Tel.: 66/447-334 E-mail: [email protected] [email protected] www.sos505.hu Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége LESZ Szakmai programok, események kalendáriuma 2011.

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok …...Prof. Dr. Tringer László a remény pszichológiájáról, a depresszió, a reménytelenség és a remény kapcsolatáról, patológiájáról

  • Upload
    others

  • View
    5

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY

TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE

5600 Békéscsaba, Wlassits sétány 4. Tel.: 66/447-334 E-mail: [email protected] [email protected]

www.sos505.hu

Magyar Lelki Elsősegély

Telefonszolgálatok Szövetsége

LESZ Szakmai programok, események kalendáriuma

2011.

2

Tartalom:

Magunkról

Bevezető

1. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIV. Országos

Találkozója és Konferenciája

2. LESZ Központi képzések, konferenciák, Szolgálatvezetői találkozók

3. LESZ Régiótalálkozók

4. Telefonos napi események

5. Külkapcsolataink

6. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai

(Szolgálataink életéből)

Irodalomjegyzék

A LESZ tagszolgálatai

3

Magunkról Mindannyiunk életében akadnak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senkivel nem tudjuk megosztani terheinket, pedig éppen akkor lenne a legnagyobb szükségünk rá. A reménytelenségnek és a magánynak ez az érzése bármelyikünket elérheti. "A lelki elsősegély telefonszolgálat minden ember számára meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy baj, kétségbeesés, vagy öngyilkossági veszély esetén - a szabadságjogok tiszteletben tartásával – azonnal felvehesse a kapcsolatot egy másik emberrel, aki barátként kész és képes a hívót meghallgatni és vele segítő beszélgetést folytatni. A telefonos lelkisegély szolgálat által nyújtott segítség az életre való bátorításra és a krízishelyzetekkel való megbirkózás képességének fejlesztésére irányul." (IFOTES, Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége) Magyarországon 1970 óta működnek telefonos lelkisegély szolgálatok, amelyek a fenti célok, elvárások teljesítésére szerveződtek. Jelenleg 22 szolgálat, köztük 6 éjjel-nappal várja a hívásokat. Az eltelt idő bebizonyította szükségességüket, számos esetben nyújtottak segítséget a hívóknak, a számukra megoldhatatlannak vélt probléma, konfliktus, élethelyzet rendezésében. A mai változó világban, ahol eddig ismeretlen fogalmak: létbizonytalanság, munkanélküliség, anyagi és egzisztenciális gondok kerültek előtérbe; felszínessé váltak az emberi kapcsolatok, az úgynevezett kommunikációs társadalom az egyén kapcsolatainak elvesztésével jár. Szükség van tehát egy emberi hangra, aki meghallgat, segít a kritikus helyzetekben. A névtelenség feloldja az "ilyesmiről nem beszélünk" tabuját. Ezzel tud a telefonszolgálat segíteni. „A találkozás egy másik emberrel - találkozás önmagaddal.” 1950-ben Chad Varah anglikán lelkész Londonban az öngyilkosság megelőzése céljából elindította az első lelki elsősegély telefonszolgálatot, s ebből nőtt ki a Szamaritánus (The Samaritans) mozgalom, olyan segítségnyújtás a remény-vesztetteknek, amely önkéntes, laikus munkatársak tevékenységén alapul. Az öngyilkosság a legmarkánsabb, drámai figyelmeztetés az életfeltételek, emberi kapcsolatok, együttélési kultúra fogyatékosságaira: a tűrőképesség csökkenésére, az egészséges személyiség-struktúra sorvadására, a pozitív célképzetek devalválódására. A nemzetközi normák alapján működő lelki elsősegély telefonszolgálatok célja - az öngyilkosság-megelőzés, a krízisintervenció és a mentálhigiénés prevenció, így alapvetően mentálhigiénés prevenciós feladatokat látnak el, átvállalva sokszor az egészségügyi ellátás betegségmegelőző szerepét is. Arra törekednek, hogy a krízisben lévő, problémákkal küszködő emberek azonnal elérhessék vonalaikat. A szolgálatok hívása ingyenes, s a hívó anonim maradhat.

4

Névtelen, de nem személytelen segítségükkel évente országosan több tízezer hívó él, a legkülönbözőbb életnehézségek szorításában. Szervezeteiket maguk tartják fenn, a krízisintervenciós munkára képzett önkéntesek stábokban dolgoznak, s a szolgálatok sok helyen bázisai más mentálhigiénés, prevenciós kezdeményezéseknek is. Buda Béla 1975-ben, egyik tanulmányában azt írta, hogy a telefonszolgálatok a „szakma lelkiismereti őrpontjaivá” válnak, mert a társadalom, társas kapcsolataink bajainak olyan teljes keresztmetszetével, a közösség és az egyén szenvedéseinek olyan bugyraival találkoznak, amivel máshol nem szembesülhetünk, s amit fel kell, hogy mutassanak. Meg kell, mutassák ezt a tükröt, és cselekvésre kell, serkentsék azokat, akik tehetnek. Bagdy Emőke szerint a telefonszolgálattal való beszélgetés komplettebb, másabb, mint a szomszéddal, ismerőssel, baráttal való eszmecsere. Tartalmában, formájában és szakmaiságában is teljesebb, összetettebb folyamat, hiszen a hívó és az ügyelő között kialakult sajátos kapcsolati mező bizalmi légköre elősegíti az értékítélet-mentes problémamegoldást. A telefonszolgálatokat országos szövetségbe tömörítő Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) 1986-ban alakult, eleinte a szakma és a szakmaiság elterjesztését tűzte ki célul, így a programjában az IFOTES alapelvei domináltak. A LESZ-nek a feladata volt olyan modell kialakítása, ami szakmailag és a finanszírozás szempontjából is vállalható. A telefonhívásokat fogadó önkénteseink munkáját szakemberek vezetik. Az önként jelentkezőkből válogatva, intenzív képzésen és tréningeken (személyiségfejlesztő, önismereti, kommunikációs stb.), majd telefonos helyzetgyakorlatokon, hospitáláson esnek át a leendő telefonos ügyelőink. A kiképzés után is folyamatosan képezzük a munkatársainkat: minden stábnál havi rendszerességgel részt vesznek szupervízión, esetmegbeszélésen, egyéb tréningeken és továbbképzéseken. A szövetség konferenciák, régiótalálkozók, központi képzések szervezésével, támogatásával járul hozzá ahhoz, hogy minél felkészültebb ügyelők fogadják a hívásokat az ország minden telefonszolgálatánál. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége www.sos505.hu

5

Bevezető A LESZ 2011-ben szakmai eseményekben bővelkedett. Szövetségünk tagszolgálatainkkal karöltve egész évben sokféle programot szervezett és bonyolított le, szakembereink meghívásokra konferenciákon, workshopokon számoltak be munkánkról. Alábbiakban a legfontosabb programjainkról nyújtunk összegzést. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIV. Országos Találkozója és Konferenciája 24. alkalommal rendeztük meg a lelki elsősegély telefonszolgálatok országos találkozóját és konferenciáját Győrben, 2011. augusztus 26-28-a között. Hagyomány, hogy a konferencia egy számunkra fontos vagy érdekes kérdést jár körbe. A plenáris ülés előadói és a workshopok, kiscsoportok különböző oldalról világítanak meg egy-egy témát. Ebben az évben „Remény és reménytelenség útjai” címmel került megrendezésre a találkozó, s igyekeztünk minden olyan kérdéssel foglalkozni, ami a telefonos munkát végzőknek segítséget nyújthat. A konferencián közel 200 fő vett részt, túlnyomó részben a telefonszolgálatok önkéntes ügyelői (20 tagszolgálattól), de voltak rokonszakmákból is meghívottak, illetve külföldi vendégeink is. Visszajelzések alapján mondhatjuk, sikeres volt a rendezvény. A konferencia előadói között olyan kiemelkedő szakembereket hallhattunk, mint Dr. Tringer László, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, Dr. Cserhalmi Magda és Dr. Varga Gábor. LESZ Központi képzések, konferenciák Szintén hagyomány, hogy a telefonszolgálatoknál tevékenykedő önkéntes ügyelőknek központi képzéseket konferenciák keretében szervezünk. 2011. február 18-án a TÁMOP 6.1.2./A-09/2010-0270 pályázat keretén belül a Komplex egészségmegőrző programban egész napos szakmai napra került sor Békéscsabán, melynek legfontosabb része a különböző telefontársaságok, a minisztérium és a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselőjének részvételével megrendezett fórum volt. A pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat 2011. március 17-én (Pécs, Művészetek Házában) Kézdi Balázs professzor emlékére tudományos ülést szervezett. Az év egyik legnagyobb eseményére azonban 2011. október 11-én került sor Békéscsabán, a Lelki Egészség Világnapja alkalmából. A konferencián hallhattuk Dr. Perczel Forintos Dórát, Dr. Vincze Gábort, Téglásy Kristófot, Majzik Balázst és Szicsek Margitot.

6

Ennek az évnek méltó zárása volt Kecskeméten, a Vackorvárban tartott továbbképzés, a Képzők képzése, aminek a közös új szám és az egységesített központi vizsgák adtak aktualitást. LESZ Szolgálatvezetői Találkozók (SZVT) A szolgálatvezetői találkozókat negyedévenként szoktuk megrendezni különböző aktuális témakörök megvitatására. Ebben az évben már a 30. találkozónk volt Budapesten tavasszal, utána június 24-25-én, Kecskeméten kétnapos találkozó keretében tekintettük át az új közös hívószámunkkal járó feladatokat. Ősszel szintén Kecskemét adott lehetőséget az SZVT-re, amikor nagy örömünkre Buda Béla professzor is tartott előadást. Decemberben pedig Budapesten összegeztük az elmúlt év munkáját. LESZ Régiótalálkozók A régiótalálkozóknak már több mint másfél évtizedes hagyománya van: egy-egy tagszolgálat a régiójában lévő szolgálatokat hívja meg egy egy-két napos szakmai napra, ahol előadások és kiscsoportos foglalkozások mellett nyílik lehetőség a személyesebb kapcsolattartásra, aktuális kérdések megbeszélésére. Január 22-én, a megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából Hatvan, február 26-án pedig a 20 éves jubileuma kapcsán Szolnok tartott régiótalálkozóval egybekötött ünnepséget. Ősszel, október 8-án Salgóbányán az Észak-magyarországi régiónak Salgótarján szervezett egy nagyon jól megvalósított találkozót. Telefonos napi események Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, „megmozdulásokat”. Például ma már hagyományosan Pápán és Szolnokon rajzversenyt hirdetnek iskolásoknak. A Telefonos nap központi eseménye most Szegeden volt 2011. május 14-én. Ugyanezen a napon Egerben is volt rendezvény, szakemberek részvételével kerekasztal-beszélgetést szerveztek a helyi telefonos kollégák.

7

Külkapcsolataink, külföldi szakmai utak Brandisz Éva alelnökünk az IFOTES nemzetközi bizottsági tagja. 2011-ben, Szlovéniában nemzetközi bizottsági ülésen vett részt, ill. Svédországban, Göteborgban a nemzetközi kongresszus szervezői bizottságában is dolgozott. Ausztriában, Puchkbergben az osztrák országos telefonos konferencián a LESZ elnökével képviselte hazánkat. Dr. Budai Júlia hagyományosan az orosz nyelvterületen járt. A legnagyobb esemény 2011. decemberében a szentpétervári konferencia volt, amely az orosz telefonos szövetség 20. nagyrendezvénye. Az is hagyomány, hogy Júlia, ha teheti, tréninget, csoportot is vezet. Itt most egy workshop és egy gyakorlat vezetésére kérték fel. A házigazda RATEPP (országos szövetségük) Dr. Budai Júliát eddigi együttműködéséért, munkájáért tiszteletbeli tagnak fogadta ezen a rangos rendezvényen. Egyéb konferenciákon részvételünk Budapesten, május 12-13-án rendezték meg a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat hetedik konferenciáját. A szövetségünk - immár hagyományosan - a konferencián egy műhelymunkára kapott lehetőséget (Szabóné Dr. Kállai Klára, Dr. Árkovits Amaryl, Buza Domonkos, Lux Károly és Rénes László részvételével). Rénes László alelnök júniusban, a Debreceni Egyetemen az Önkéntesek Hete alkalmából tartott előadást, ill. októberben, a Belügyminisztérium és a KIM Igazságügyi Szolgálata Áldozatvédelmi konferenciáján ismertette a lelki elsősegély telefonszolgálatok munkáját. Dr. Szabóné Kállai Klára elnök októberben, Berekfürdőn az V. Kárpát-medencei Missziói- és Diakóniai konferenciáján tartott előadást Egészséges kríziseink? címmel. Dr. Bodonovich Jenő, média- és hírközlési biztos kezdeményezésére december 8-án, az Országgyűlési Biztos Hivatalában BeszÉljünk róla! címmel konferenciát hívott össze a média pozitív szerepéről az öngyilkosságok megelőzése érdekében. A szövetségünket Szabóné Dr. Kállai Klára elnök és Buza Domonkos tiszteletbeli elnök képviselte, s egy-egy workshop vezetését is vállalták ebben a fontos témában. A konferencián résztvevő médiaszakemberek munkáját segítendő a biztos ajánlástervezetet is készített az öngyilkosságok médiában történő megfelelő megjelenítéséről, aminek elkészítésébe szakembereinket is bevonta. Tagszolgálatok önálló szakmai programjai (Szolgálataink életéből) Tagszolgálatainknak önálló szakmai programjaik is vannak, amelyek a Telefonos Nap és a régiótalálkozók mellett főként a szervezeten belüli továbbképzéseket fedi, de sokszor a városukban meglévő egészségügyi-, szociális- és civilkapcsolatokra építve külső érdeklődőknek is szerveznek konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket, szakmai napokat és egyéb tréningeket. A szolgálatoknál rendszeresek a továbbképzések, tréningek.

8

Ebben az évben kiemelkedő esemény volt az is, hogy az összes szolgálatnál lebonyolítottuk a központosított vizsgát, amit minden ügyelőnek le kellett tennie, ha továbbra is telefonos segítő munkát szeretne végezni. Áprilisban, Veszprémben egy szervezetfejlesztő-stábkarbantartó hétvégére került sor. Júniusban a Salgótarjáni Telefonszolgálat a szlovákiai Nagykürtösön tettek látogatást az ottani segítő szakembereknél, akikkel tavaly kötöttek együttműködési megállapodást. A miskolci stáb élen jár abban, hogy közös programokat szervez más szolgálatokkal. 2011-ben az egri stábbal tartottak közös szupervíziót, a debreceniekkel pedig hagyományosan esetmegbeszélő csoportfoglalkozást. A részletesebb leírásainkban még található néhány stábépítő és kapcsolatteremtő program is, mindezekkel együtt reméljük, szemelvényünk a szövetség életéről nemcsak arról győzi meg olvasóját, hogy komoly szakmai munkát végzünk, hanem arról is, hogy színes, változatos és érdekes programok, tevékenységek jellemzik a telefonos szolgálatok életét.

9

1.

Magyar Lelki Elsősegély

Telefonszolgálatok Szövetsége

XXIV. Országos Találkozója és

Konferenciája

10

Mozaikok a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége XXIV. Országos Konferenciájáról

Győr 2011. 2011. augusztus 26-28-án Győr adott otthont a LESZ és az ANIMA Egyesület XXIV. országos konferenciájának, melynek címe Remény és reménytelenség útjai. A „találkozások városa” rekkenő hőségben fogadta a telefonos ügyelőket az ország számtalan városából, 29 szervezet képviseltette magát a rendezvényünkön. A győri stáb tagjai lelkesen készülődtek az eseményre. Jó volt megtapasztalni azt az összefogást, amelyet a győri telefonos lelki elsősegély szolgálat ügyelői tanúsítottak. Az előkészítő munka összehangolója Németh Ildikó szolgálatvezető volt. Irányításával a stábtagok jól helyt álltak mind az előkészületekben, mind a vendégek fogadásában, a rendezvényünk lebonyolításában. A konferencia lebonyolításának színtere a Famulus Hotel Kollégium volt. A szálloda dolgozói odaadó munkájukkal segítették, hogy a vendégek jól érezzék magukat. A kongresszusra érkező vendégeket a győri stáb tagjai szívélyesen, meleg szeretettel fogadták. Külsőségekben is hangsúlyt adtak a rendezvénynek. Fekete-fehér összeállítású öltözéküket lila sállal tették még ünnepélyesebbé. Kitűzőjük színe is harmonizálta megjelenésüket, és a konferencia színvilága autentikusan illeszkedett a rendezvény arculatához. A jól megszerkesztett meghívóval és programfüzettel sikerült felkelteni az érdeklődést az országban működő stábokban, rétegtelefon szolgálatokban, szervezetekben. Összességében 225 főt regisztráltunk rendezvényünkön. Külön színfoltot jelentett az erdélyi csoportok részvétele, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium képviselői, valamint Ausztriából érkező kedves vendégeink, és a telefonszolgáltatók tevékeny jelenléte. A sajtótájékoztató nagyon eredményes volt, az ünnepélyes megnyitót plenáris előadások követték. Az előadások hűen tükrözték a konferencia mottóját, a remény és reménytelenség útjai kérdéskörét. A felkért előadók a pszichológia, pszichiátria, az etnográfia, a művészettörténet aspektusain keresztül közelítették meg a témakört előadásaikban. Prof. Dr. Tringer László a remény pszichológiájáról, a depresszió, a reménytelenség és a remény kapcsolatáról, patológiájáról tartott színvonalas előadást. Dr. Varga Gábor pszichiáter, szakmai vezető, a remény és reménytelenség témakörének szolgálati munkával összefüggő aspektusait elemezte előadásában, hangsúlyozva a „remény vonalának” fontosságát.

11

Borbély Károly győri festőművész, főiskolai docens kiállított képei és előadása a festőművészet oldaláról adott betekintést a témakörbe. A festmények elemzésével az emberi életút kríziseire és a boldogság pillanataira világított és irányította a hallgatóság figyelmét. Bemutatta, hogy a festők lelkiállapota mennyire jelen van a képeken, mind színvilágában, mind a formákban. Kifejtette, hogy a műalkotással való találkozás élménye milyen hatással van az emberek érzéseire. Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, néprajzkutató előadása a népköltészet oldaláról közelítette meg a témát. Érdekes előadását népdalokkal színesítette. Ismertette azokat a régi paraszti kultúrában fellelhető cselekvéseket, szokásokat, tabukat, amelyek megóvtak a rossz döntésektől, deviáns magatartási formáktól. Előadásában kitért arra is, hogyan tudunk segíteni napjainkban a reményvesztett embereknek meseterápiával, zeneterápiával. A „116-123” Harmonizált európai hívószám bevezetése és tapasztalatai című előadás újdonságnak számított minden szolgálatnak. A bevetésétől nagyon kevés idő telt el, ezért érdemben még nem lehetett minden hatásáról beszélni. A plenáris előadásokat kiscsoportos foglalkozások követték, melyek a tudományos ismeretek, a konferencián elhangzott témák elmélyítését célozták, elősegítették az ismeretek gyakorlati alkalmazását.

A kiegészítő, fakultatív programok: kiállítás, városnézés, bemutatók, szórakoztató közös esti programok, a pihenés, ellazulás színterei voltak, barátságok felelevenítését és kialakulását tették lehetővé. A győri telefonos szolgálat tagjaként rendszeresen vettem részt országos találkozókon. A találkozók mindegyike gyarapította ismereteimet. A szakmai tapasztalatszerzésen túl

fontos hozománya volt a konferenciának, hogy őszinte beszélgető társakkal megoszthattuk közös problémáinkat, kicserélhettük véleményünket, értékes tapasztalatokkal gyarapodtunk. Megtapasztaltuk az összefogás, a közösséghez tartozás örömét. A győri szolgálat nevében köszönöm nektek a sok szívet melengető, kedves, pozitív visszajelzést rendezvényünkről, a továbbiakban eredményes és sikeres munkát kívánok minden kedves önkéntes Munkatársamnak.

Győr, 2012. 01. 13.

N. Tiborné önkéntes munkatárs

12

2011. Győr Múlt esztendő nyárvégi programjáról, a Telefonos Lelki Elsősegély Szolgálatok évente megrendezett találkozójáról szeretnék megemlékezni. Azóta eltelt néhány hónap, sok esemény igyekszik emlékét elnyomni vagy halványítani, de még lassan fél év távlatából is nagyon jó érzésekkel gondolok vissza. Saját szolgálatomnál nemrégen dolgozom. Relatív ez, hiszen 2 év nem kevés, de mégsem jelentős a több tíz éve a szolgálatnál dolgozó kollégáimhoz képest. A győri konferencia a második, amin részt vehettem. Az egyik pozitív érzést az okozta, hogy a Debrecenben megismert kollégákkal újra találkozhattam, kapcsolatunkat erősíthettem a tapasztalatok megosztásával és a közösen szerzett győri élményekkel. Nagyon meleg, nyári napon indultunk el Egerből, a több mint 250 km-re lévő városba. Az út a hőség ellenére is jó hangulatban telt el, mindent vittünk, ami ehhez kellett: hűsítőket, szendvicset, utazási izgalmat és jókedvet. Hamar célhoz is értünk. Kellemes meglepetés volt a szállásunk. A nagy melegben a hűs előtér és a nagyon kedves győri kollégák, akik a regisztrációban és a regenerálódásban egyaránt segítettek kávéval, vízzel, tollal, papírral, az eltévedők kíséretet is kaptak tőlük. Már itt találkoztam ismerős arcokkal, s váratlanul ért, amikor a nevemet meghallottam. Nem papír fölé hajolva, hanem nevetve üdvözölt egy „debreceni workshopos” társam, aki itt, győri segítőnk lett. A szobánk komfortos, kényelmes, a vacsoránk nagyon finom. Ezen a konferencián nem csak okosodtam, hanem minden tekintetben jól éreztem magam. Az előadások színvonalasak voltak, a kényelmem kifogástalan és a város varázslatos. A napfényben fürdő, forró délutáni és az éjszakai Duna partos is. Kedvem támadt hosszabban elidőzni itt, ami azt hiszem nem sokat várat magára. Talán csak egy tavasznyit. Amit még mindenekelőtt meg szeretnék említeni az a Workshop volt, amiben részt vehettem. Ezt Lanczendorfer Zsuzsanna tartotta. A magyar népdalokon keresztül ismertük meg nemzetünk depresszióval megküzdő stratégiáját: az éneklést. A dalok segítenek feldolgozni a csalódásokat, bánatokat, de az örömöket, hálát is. Ezt nem csak megtudtuk, hanem élményszerűvé tettük: énekeltünk, sírtunk, nevettünk. Így hát gazdagabb lettem. Saját érzéseim kaptak egy medret, amit jó sokáig nem is hagytam el. A konferencia után két héttel szokásos futó köreimben, vagy munkába siető lépteimben bizsergett bennem a dal, lüktetett az ütem. Valóban, pár hétig nem tudtam másképp futni, mint úgy, hogy közben énekeltem „azokat” a dalokat. És állítom gyógyítottak. Köszönet érte Tanárnő! És Nektek is köszönöm győri Kollégáim, hogy ilyen feledhetetlenné tettétek ezt a pár napot! Szeretettel és tisztelettel gondolok Rátok.

F. Györgyi Egerből

13

„Remény és reménytelenség„ útjai Győrben

(Győri élménybeszámoló)

A múlt évben, 2011. augusztusában Győrben voltam, ügyelőtársaimmal, országos konferencián. Mivel még nem régen, egy éve vagyok a szolgálatnál, nekem ez volt az első ilyen konferenciám.

Nagy érdeklődés volt bennem, nagyon vártam, hogy eljöjjön a nap, mikor Győrbe indulunk. Aztán elérkezett, pénteken reggel indultunk, egy kis mikro busszal. Már az út is jó volt, mert beszélgettünk, kellemes volt az idő és együtt voltunk. Már az eligazításnál ajándékokkal kedveskedtek nekünk és nagyon barátságosak voltak a vendéglátóink. Két ágyas kis szobákat kaptunk, ami teljesen rendben volt.

Délutánra egy kis vasutas városnézésre invitáltak bennünket, ami nagyon kellemesre sikeredett, köszönhető volt ez Győr szépségének, a vendégszeretetnek és a csodálatos időnek. Visszaérkezésünk után finom vacsorát kaptunk, majd a lányokkal-fiúnkkal úgy döntöttünk, hogy folytatjuk Győr szépségeinek felkutatását, így belevetettük magunkat az éjszakai város felfedezésébe. Langyos esti melegben,

nagyot sétáltunk, közben én felfedeztem, hogy mennyire hasonlít Győr Egerhez, a központi tér, a házak, az épületek, olyan érzésem volt, mintha már jártam volna itt. Ezekkel a csodás érzésekkel múlt el az első napunk és tértünk nyugovóra.

Másnap reggel az ünnepélyes megnyitóra került sor. Tulajdonképpen itt láttam meg, a nagy teremben, hogy milyen sokan is vagyunk, mert az ország minden tájáról jöttek a szolgálatok, volt kitűzőnk és

ez mindenkin rajta volt, hogy honnan érkezett. Így fedeztem fel a békéscsabai szolgálatot és elhatároztam, hogy mindenképpen megismerkedek velük, hiszen a földijeim, mert ebben a szép, kis alföldi városban születtem. Az előadások után került sor a kiscsoportos foglalkozásokra. Miután megláttam azt, hogy miről is lesz szó, egyszerűen nem tudtam választani, sokáig fontolgattam, mert legszívesebben mindegyikre beültem volna! Olyan érdekesek voltak, az előadások címei, hogy nehezen tudtam dönteni, aztán mégiscsak sikerült és most már tudom, hogy jól választottam. A címe: „Egzisztenciális reménytelenség és kapcsolati remény”, izgatott a téma, ugyan miről is lesz szó? Mivel még nem voltam ilyen jellegű csoporton, csak figyeltem és ittam az ügyelőtársaim és a csoportvezetőnk, okos mondatait. Nagyon magával ragadott a csoport vezetője, Dr. Árkovits Amaryl pszichiáter stílusa, beszéde, és amiket mondott. Nagyon élveztem, hiszen sokat tanultam belőle. Megértettem, miért jó anonimnek-névtelennek maradnunk. Mind a két napon, meghallgattunk egy-egy hívást, érdekes és tanulságos volt hallani, azt is, amit a hívó mondott és azt, ahogyan az operátor kezelte, terelgette a beszélgetés fonalát. Nagyon megfogott egy középkorú hölgy hívása – így kezdte: „kilátástalan minden, nem látok kiutat – de nem szeretnék hülyeséget csinálni”. Pedig már összekészítette a nyugtatóit, éppen búcsúlevelet akart írni.

Cs. Kati Egerből

14

2.

LESZ Központi képzések, konferenciák,

Szolgálatvezetői találkozók

15

Visszatekintő 2011. február 18. szakmai nap

A TÁMOP 6. pályázat keretén belül a Komplex egészségmegőrző programban egész napos szakmai napra került sor Békéscsabán, melynek legfontosabb része a különböző telefontársaságok, a minisztérium és a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviselőjének részvételével megrendezett fórum volt. Délelőtt két előadás hangzott el. Dr. Kovács Zoltán „Tények, illúziók az egészséggel kapcsolatban” címmel tartott előadást, a sok érdekes információ mellett egy fontos gondolat előadásából: az orvosok ma Magyarországon nem konzultálnak a beteggel, hanem megmondják, mit kell csinálnia. A következő előadó, Dr. Kállai Klára volt,” Krízisek és a pszichológiai immunrendszer” címmel. Előadásának főbb elemei: hogyan látom a világot, hogyan cselekszem, és az önszabályzó rendszereink. Egy érdekes mondat az előadásából: a jól megoldott krízishelyzet, „védőoltás” a szervezetnek. Délután a telefonszolgálatok képviselőivel kerekasztal beszélgetés zajlott. Koordinátor Majzik Balázs volt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumból. Első felszólaló Dr. Kovács Zoltán, aki most nem előadóként, hanem Klára által felkért úgymond hivatalos képviselőként volt jelen és érvelt a 116-123 harmonizált európai hívószám LESZ-nek történő kiosztása mellett. A 116 kezdetű hívószámot a NHH. jelöli ki. Eddig működő hívószámok:116-000 eltűnt gyerekek forró vonala, 116-111 Gyermek lelkisegély vonal (ezeket a Kék Vonal működteti), a 116-123 kiosztás előtt, ezt szeretné a LESZ működtetni. Problémaként hangzott el, a szolgáltatás finanszírozásának biztosítása. Fontos lenne, hogy ezt szakmai-állami feladatként fogadnák el. Javaslatként hangzott el, hogy a hívások első 20 perce legyen ingyenes, a következő 20 perc 50%-os tarifával, és ezt követően lenne teljes díjú, de Klára és Kovács doktor is azzal érvelt, hogy a teljes ingyenesség lenne a cél, a felhasználó részére. Felszólalt a Kék Vonal, a Rákellenes Liga, a Meleg Háttér, a Drogstop, a Kiáltás az életért Egyesület valamint az OKIT részéről Zelenák József. A tanácskozást megelőzően ezek a szervezetek kérdőívet kaptak, működésükről kellet nyilatkozniuk, ennek összesítését a tanácskozáson résztvevők megkapták. Klára elmondta még azt is, hogy lehet, nem minden szolgálat akar csatlakozni vagy együttműködni, de a 116-123 felhívása estén a LESZ élne diszpécser funkciójával és speciális hívás estén a hívásokat átirányítaná. Brandisz Éva (Békéscsaba) most

16

az IFOTES bizottsági tagjaként szólt hozzá. Elmondta, hogy 2008 óta 6 tagállamban van elérhetősége a 116-123 számnak. Cél, az Uniós védelem az öngyilkosság terén. Majzik Balázs összefoglalásában elmondta , hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a telefontársaságok képviselői nem tudnak mindenkivel tárgyalni, ezért kell egy szervezet, pl. a LESZ. A jelenlevők különböző elvek szerint működnek, de meg kell találni azt a közös pontot, hogyan tudnak együtt dolgozni. Véleményem szerint – ezt már én teszem csak hozzá - nagy esélyünk van a 116-123 hívószám elnyerésére, Klára ügyesen megszervezte ezt a találkozót is, és ügyesen lobbizik. Este folytatódott a program Elnökségi üléssel: - áttekintettük a Szövetség anyagi helyzetét (kilátástalan, de nem reménytelen,

némi iróniával), jó lenne, ha a lekötött 2 millió Ft-os tartalékhoz nem kellene hozzányúlni.

- a közgyűlésre való felkészülés, a különböző beszámolók elkészítése. A közgyűlésen javaslatként hangzik majd el az ügyelőként belépők minimális életkora és ezzel párhuzamosan az is, hány éves korig ülhetünk a telefon mellett.

2011. február 25.

V. László Miskolcról

„Az emlékezet nem csak a múltat rekonstruálja,

hanem a jelent és a jövőt is szervezi.”

(Kézdi Balázs Identitás és kultúra című

előadásából) „Kézdi Balázsra emlékezünk” címmel a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat és a LESZ közös találkozót szervezett 2011. március 17-én, Pécsen, a Művészetek

Házában. Szomorú esemény adott okot a konferencia megrendezésére, mivel 2010. december 31-én életének 73. évében meghalt Prof. emeritus Kézdi Balázs, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat megteremtője, a pécsi pszichológia szak alapítója, valamint a Baranya Megyei Mentálhigiénés Intézet és a szigetvári pszichoterápiás osztály létrehozója. Kézdi Balázs egyik legjelentősebb eredményének a Telefonszolgálat létrehozását tekintette – talán azért gondolhatom ezt így, mert élete utolsó időszakában is intenzíven foglalkoztatta a Telefonszolgálat sorsa és működése, melyet egy olyan

17

közegben tudott az országban az elsők között elszánt bátorsággal megteremteni, ahol az öngyilkosság még tabunak számított annak ellenére, hogy ismert volt az a tény, miszerint Magyarország vezető szerepet foglal el az igen magas szuicid rátával. Értékteremtő volt egy olyan segítő közösség kialakításában, mely közösség az öngyilkosság megelőzésére szerveződött, és mai napig az egykoron kijelölt szakmai szabályok mentén működik. Rendületlen és eltökélt volt a megvalósításban, melyet páratlan szakmai tudás egészített ki, és ennek a tudásnak a folyamatos és módszeres fejlesztése jellemezte, amit aztán a társainak való továbbadáson túl tudományos munkásságok sora is követett. Így született meg a diszkurzív szuicidológiai irányultságából a „negatív kód” elmélete, melyet 1995-ben adott közre. E koncepciójában az öngyilkosság és kultúra reflektív kapcsolatát helyezi előtérbe, melyben a tagadás, mint jel tudattalanul, homológ-metaforikus kódként közvetíti az önelveszejtést a kultúránkban a kommunikációnk során. Számos személyes szállal átitatott és nívós tudományos-szakmai előadást, beszámolót és kedves emléket hallhattunk az előadóktól. Stark András üdvözlete után Gyenge Eszter emlékezete segített megjeleníteni, precíz korhű kontextusba helyezni az S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat történetét, a kezdetet, az alaposan megfontolt jó ügyért való „tenni akarás” cselekvésbe fordulásának mozzanatait. Erdős Márta tudományos előadásával „Kontextuális tagadás, kreativitás és parrhézia”, valamint egy sajnos aktuálissá váló problémakört feszegető előadásban Pásztor Attila az „Iskolai lövöldözések - kriminálpszichológiai adalékok a negatív kódhoz” címmel kapcsolódtak az emlékezéshez. Szabóné Kállai Klára kreatív szófüzérben „A Tan/ár Úr” címmel tartott előadásában fejezte ki tiszteletét. Sok szép és személyes emléket idéző előadás elevenítette fel a közös tudást, mint Berényi Ü. Ildikó, Hochrein Éva, Horváth Annamária, valamint Bender Zsuzsanna, Koltai Mária, Csonka Judit és Takács Vince. Végül Árkovits Amaryl zárszava után a megrendülésünket oldandó bensőséges képkockák vidám sora következett, melyben a régmúlt és a jelen történetei, meghatározó személyiségei és pillanatai elevenedtek meg számunkra a kivetítővásznon. Végezetül utalnék az általam kiválasztott fenti idézetre, mely az alábbi írással és a konferenciával együtt azzal a reménnyel valósult meg, hogy ez az emlékezet sem pusztán a múlt rekonstrukciójára jött létre, hanem, hogy aktívan szervezze a jelenünket és a jövőnket is. Kézdi Balázs élete és munkássága olyan példa, mely az autonóm, értelmező-jelentésalkotó és kultúrateremtő gondolkodásba vetett hitet közvetítheti ma is számunkra, melyet hűen, gyakran konok módon követett ő maga is. Kihangsúlyozta, hogy a személyes emberi kapcsolatot, a telefonon átívelő emberi hang jelentőségét más nem válthatja fel. Zárszóként és keretként Kézdi Balázs előadásából emeltem ki ugyancsak egy részletet. „Ami az egyes individuumokat "mi"-vé kovácsolja, nem más, mint a közös tudás és önelképzelés konnektív struktúrája, amely egyfelől közös szabályokra és értékekre, másfelől a közösen lakott múlt emlékeire támaszkodik.”

U. Szilvia, Pécs

18

A telefonos lelki elsősegély szolgálatok érdekképviseleti együttműködésének fejlesztése a Magyar Lelki Elsősegély

Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) szervezetfejlesztése által.

1. A pályázatról röviden A pályázati felhívás 2010-ben jelent meg „Érdekképviseleti tevékenységet ellátó civil ernyőszervezetek kapacitásainak fejlesztése” címen. A pályázat célja „a civil érdekképviseleti tevékenység hatókörének, minőségének, szakmai színvonalának fejlesztése, a széleskörű társadalmi egyezetések megerősítése, a társadalmi egyeztetésekben résztvevő szervezetek humán erőforrás és szakértői kapacitásainak megerősítése, a működés hatékonyságának növelése” volt. A pályázat kiírója a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének pályázatát támogatásra érdemesnek találta, és a tervezett fejlesztési projekt megvalósításához 17.993.600 Ft támogatást ítélt meg a LESZ számára. A projekt 2011. április és 2012. április között valósul meg.

2. A projekt céljai A projekt célja a telefonos lelki elsősegély szolgálatok érdekképviseleti együttműködésének fejlesztése a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) szervezetfejlesztése által. Hosszú távon ez megjelenik abban a célkitűzésben, hogy a LESZ hatékonyan lássa el a telefonos lelki elsősegély szolgálatok érdekképviseletét, egyre nagyobb taglétszámmal. Számszerűsíthető cél, hogy a jelenlegi 20 tagszervezet mellé még 2011 folyamán csatlakozzon legalább 1 tagszervezet. Közvetlen cél volt, hogy a 116-123-as hívószám biztosított legyen a telefonos lelki elsősegély szolgálatok számára, ami részben már megvalósult, valamint a hívások költségeinek fedezete is megoldott legyen. Vagyis: 1. Az Európai Unió által a lelki elsősegély telefonszolgálatok számára kijelölt egyedi hívószám (emotional help-line 116-123) Magyarországon való bevezetéséhez kapcsolódóan felmerülő szervezetfejlesztési feladatok meghatározása, hatékony lebonyolítása. 2. A hívó fél általi ingyenes hívás biztosítása érdekében a hívások költségeinek fedezete a rövidített hívószám esetén is. a) A hívások költségeinek fedezete a telefontársaságok támogatásával. b) Vagy kerüljön be a 123-as vonal a közszolgálati telefonszámok közé, illetve költségvetési forrásból legyen biztosítva e vonal működtetése (technika és fenntartás). 3. További kiemelt cél, hogy a mobil számokról indított hívásokkal is elérhetőek legyenek a telefonos szolgálatok, és ebben az esetben is megoldott legyen ezen hívások költségeinek fedezete.

19

3. Megvalósult tevékenységek A projekt indulása óta eltelt időszak legnagyobb szakmai feladata a szervezetfejlesztési terv kidolgozása volt. A szervezetfejlesztési terv 3 fő tartalmi elemből épül fel. Az első részét a szervezeti diagnózis alkotja. A jelenlegi helyzet feltárása, a problémák kiemelése az egyik alapja a fejlesztési terv meghatározásának. Fontos alapelv volt, hogy kiemeljük a szervezet erősségeit, és arra építsük fel a fejlesztést. A második tartalmi elem, a szakmai fejlesztési program kialakítása megoldás fókuszú, vagyis nem a problémák okainak feltárására és megszüntetésére helyezi a hangsúlyt, hanem a célok eléréséhez hozzásegítő fejlesztések meghatározására. A fejlesztési terv meghatározásához jól láthatóvá kívántuk tenni, hogy a szervezet hová kíván eljutni, hogy ehhez rendelhessük hozzá az „útvonalat”, azt a fejlesztést, ami közelebb viszi céljaihoz. A fejlesztési program meghatározásakor a vezérlő kérdés a „Hogyan lehetne jobban?” helyett sokkal inkább a „Hogyan lehetne teljesen másképp?”. A szervezetfejlesztési terv harmadik egysége a beavatkozások mérésének tervezése. Cél, hogy a szervezetfejlesztési beavatkozások eredményeinek elérése érdekében a fejlesztési folyamat nyomon követhető legyen, módot adva a beavatkozásra.

4. Folyamatban lévő tevékenységek Jelenleg két felmérés elkészítése van folyamatban, melyek a következő témákat foglalják magukban:

• Kommunikációs lehetőségek változásainak érdekképviseleti következményei

Felmérjük, hogy a kommunikációs technikai lehetőségek milyen változásokat hoztak a szolgálatok szempontjából, és ez milyen változást jelent az érdekképviselet területén.

• Telefonos elsősegély szolgálatok feltárása, érdekképviseleti jellemzőinek felmérése

Fel kívánjuk tárni a szolgálatok körét, működésük, finanszírozásuk és érdekképviseletük jellemzőit.

A projekt megvalósítása során folyamatos tevékenységként általános kommunikációs tanácsadás is megvalósul, melynek keretében jelenleg a LESZ honlapjának felülvizsgálata zajlik, illetve javaslatok kerülnek megfogalmazásra a honlap átalakításával, és egyéb elektronikus kommunikációs lehetőségek kihasználásával kapcsolatban. Amennyiben a projekttel, az elkészült szervezetfejlesztési tervvel, illetve a fejlesztéssel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, örömmel állunk rendelkezésre a következő elérhetőségeken:

Simeron Consulting Kft.

Simon Erika Strack Ádám

[email protected] [email protected]

0620-886-36-16 0670-316-80-19

20

Képzők Képzése – Kecskemét, Vackorvár 2011.

21

3.

LESZ Régiótalálkozók

22

2011. január 22. Hatvan, Ady Endre Könyvtár

Kiscsoportok "Amin a hívásokban nem tudunk változtatni” címmel.

Résztvevők: A régió önkéntes ügyelői,

Csoportvezetők: Veres Sándor és Wachtler Veronika voltak.

Záró nagycsoporton, a délelőtti munka

összefoglalói és a meghívott vendégek

hozzászólásai hangzottak el.

A szakmai program moderátora Dr. Veres

Sándor a Baptista Teológiai Akadémia

tanszékvezető egyetemi tanára volt.

A hatvani szolgálat ünnepi perceiben

közösen emlékeztünk a negyedszázad

alatt elért sikerekre, a stáb kiemelkedő

eseményeire, és a tagokra, akik

régebben vagy jelenleg is végzik

áldozatos munkájukat.

23

Húszévesek lettünk (meg is ünnepeltük!)

Hogy hogyan? Kikkel? Mikor? Mivel? Erre próbálok most választ adni e pár sor keretében. Az igazi ünnep nem is azon a napon kezdődött, hanem sokkal korábban- legalábbis nekünk. Összegyűjteni az ötleteket, a régi ügyelők elérhetőségét, beszélni velük az újbóli találkozás reményében- hát ez nem mindennapi dolog! A program összeállítása, a meghívott vendégek listája, a helyszín biztosítása, az előadók kiválasztása, étel-italrendelés - és nem utolsósorban az a fránya anyagiak előkerítése megmozgatta a vezetőinket. Aztán a teendők megosztása, ki mit vállal egyéni feladatként, mint házigazda - kellő csoportkohéziót eredményezett. S eljött a nagy nap, 2011. február 26-a! A szolnoki Városháza kapujában az önkéntes fogadóbizottság izgalommal várta a vendégeket, majd felkísérték őket a díszterembe, mely kellő miliőt biztosított e jeles alkalomhoz. Egyúttal arról is tanúbizonyságot adott, hogy a város - a lehetőségeihez mérten - a szívén viseli a lelki elsősegély szolgálatunk sorsát. Hosszú volna itt most felsorolni a nap történéseit, hisz mindannyian ismerjük már az ünnepségek menetét, azért egy kis ízelítőt szeretnék adni azok számára is, akik nem tudtak itt lenni ezen a jeles eseményen. A napot a Szolnoki Népdalkör indította, ötletesen összeszedve azokat a dalokat, amelyek szövege magában hordozza a párizsi katalógus kódszámait, pattogó ritmusuk megadta az alaphangulatot, mosolyt és elevenséget csempészve a hallgatói köré. Egedi Ilona, szolgálatunk vezetőjének üdvözlő szavai után a Kállai-kettős következett – no, nem húzták el a nótánkat, hanem meleg, meghitt szavakkal dr. Kállai Mária, városunk alpolgármestere megnyitotta az ünnepséget, majd őt követően Szabóné dr. Kállai Klára, a LESZ elnöke mondott köszöntőt. A Bizalom Lelki Elsősegély Telefonszolgálat 20 évét képekben s szavakkal Egedi Ilona tolmácsolásában hallhattuk, ezt tette kerekké, számokkal alátámasztva Juhász István János statisztikai ismertetője. Sikerült megnyernünk régi szupervizorunkat, dr. Debrecenyi Károly István klinikai lelkigondozót, aki fél országot átutazván „A segítő segítése” címszó alatt élvezetes előadásban részesített bennünket. „Talán”- erről a szóról ezután mindig ő fog eszembe jutni - s talán nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel! Tanmeséi elgondolkodtattak bennünket, megnyerő baritonja a szavakon ringatózva andalítóan hatott.

24

Meglepetés volt a Kaméleon Társulat, a rögtönzések színházának interaktív előadása, kik az általunk hozott eseményeket élőjátékban jelenítették meg. Megható pillanat volt a szolgálat elindítójának, dr. Parádi Leventének a köszöntése, ki elismerő szavakkal nyilatkozott a szolgálat működéséről, Egedi Ilona vezetői tevékenységéről - ezt azért nem gondolta volna, hogy ennyi idő után is ilyen intenzitással zajlik az ügyelet - 1990 óta a nap 24 órájában, önkéntes ügyelőkkel! Minden résztvevő kapott emléklapot, melyet Egedi Ilona, az egyesületünk elnöke adott át. Nagyné Lenthár Katalin alelnök moderálta végig az eseményt, lendületben tartva a történéseket. Természetesen durrantak a pezsgőspalackok, igaz, javarészt alkoholmentesen, a pohárköszöntőt, akárcsak tíz évvel ezelőtt, ismét Szutorisz Szügyi Csongor, a Városi Önkormányzat Humán igazgatója, mondotta. Volt mindenféle finomság, közte saját készítésű pogácsákkal, csemegékkel. Az ünnepséget a hatalmas méretű és isteni finom szüli napi tortával zártuk, a tűzijáték sem maradt el a tetejéről. No meg a közös éneklés sem, igazi családi nappá kerekedett a végére ez a kicsit konferenciaszagú, ünneplős rendezvény! Emlékezetes nap volt. Jó volt látni az összeborulásokat, a „te, ő ki?” súgós kérdéseket, felismeréseket, a meleg, időnként fátyolos tekinteteket. És hallani az elismerő, őszinte szavakat. Csipet-csapatunk most is jól szerepelt, mindenki tette a dolgát, szeretettel, odafigyeléssel. Ki el tudott jönni, akár több száz kilométerről is, az megtette, ki nem, az elküldte köszöntő sorait levélben, e-mailben, küldönccel… Jó volt érezni, hogy fontosak vagyunk. Húsz év - egy nemzedéknyi élet. Sok-sok megmentett lélek, könnyes vagy boldog pillanat. Jó, hogy vagyunk - hisz a szolgálat teszi teljessé életünk. De szóljon erről a leghitelesebb személy, a HÍVÓ- a napokban, a megyei lapunkban megjelent soraival: ”… leírhatatlan segítő tevékenységük, sok-sok ember testi-lelki fájdalmát enyhítve, telefonbeszélgetés formájában adnak bíztató szót… ez a hasznos lehetőség és a segítés azt jelenti a rászoruló emberek számára, mint egy léleklámpás: meleg szavakat, láthatatlan kézfogást. Gratulálok azoknak, „akiktől eddig lelkierőt kaptam és hogy másoknak is adtak!” Az örömködésen, találkozásokon kívül más haszna is volt az ünnepségnek. Többen a régiek közül jelentkeztek, hogy szeretnének újra a stábban dolgozni. Ez nagy öröm számunkra. Köszönjük mindenkinek, akik lehetővé teszik és támogatják a szolgálat működését, és nem utolsósorban nekünk, önkénteseknek megadják a lehetőséget, hogy segíthessünk.

Íródott Szolnokon, 2011. márciusában - Rozina klaviatúráján

25

A LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK SZÖVETSÉGE ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓJÁNAK SZAKMAITALÁLKOZÓJA,

SALGÓBÁNYA 2011. október 8.

A napos, meleg, szinte nyári napok után az első fázós reggelen indultunk Salgóbányára, a Salgótarjáni Szolgálat által megrendezett régiós szakmai napra.

Nekünk már maga az utazás is nagyon kellemes volt, mert a táj ezer színben pompázott, és az utazás közben lehetőségünk volt a beszélgetésre, amely legalább olyan fontos, mint a stáb, vagy akár a szupervízió.

A szakmai nap helyszíne a Salgótarjáni Városgazdálkodási Üzem Vendégháza volt, résztvevői pedig a hatvani, a salgótarjáni, az egri és a miskolci szolgálatok ügyelői voltak, 44 fő, és két szlovákiai vendéget is köszönthettünk. A vendégház kellemes és szép erdei környezetben épült, és vendéglátóink nagy örömmel fogadtak bennünket. Bizony nagyon értékeltük a meleg szeretetteljes fogadtatást, az igencsak csípős őszi reggelen.

A kontyalávaló, és a szendvicsek elfogyasztása után azonnal komoly szakmai munkába fogtunk, és kiscsoportokat alkottunk. Természetesen előtte nem felejtettünk el bekukucskálni az üstbe sem, ahol már rotyogott a finom ebéd.

A szakmai nap 10 órakor Dudás Erika szakmai vezető programismertetésével kezdődött, majd folytatódott Szabóné dr. Kállai Klára, a LESZ elnöke, Borák Katalin, a Salgótarjáni Szolgálat vezetője, és Várkonyi László, a Miskolci Szolgálat, és a LESZ Észak-magyarországi Régiójának vezetője megnyitójával.

A szakmai program már a meghívóban is ígéretesnek látszott. Dudás Erika játékos szakmai túrára invitált bennünket, a célállomásban Dr. Cserhalmi Magda előadásával.

A régiós szakmai találkozó megnyitója

26

A szakmai túra első állomása az erdészház volt. Itt a megismerkedhettünk a táj földrajzi és biológiai adottságaival.

A második állomáson a LESZ totó kitöltése várt bennünket. Itt a szolgálattal kapcsolatos ismereteinkről kaphattunk visszajelzést.

A harmadik állomáson egy „igazi” krízishívással birkóztunk meg, figyelve és kiemelve a hívás közben felhasznált szakmai fortélyokat.

A negyedik állomáson segítő közmondásokat raktunk össze, megadott szavakból. Születtek itt újszerű, és érdekes közmondások ügyelőtársaink szájából, amiket sajnos veszni hagytunk…

Az ötödik állomáson hirdetést kellett feladnunk, amelyben ügyelői munkára invitáltunk, és reklámszöveget írni a 116-123 segélyhívó számnak. Nem volt könnyű feladat néhány szóban megragadni, és kiemelni az ügyelői munka, és a szolgálat lényegét.

A hatodik állomáson kreativitásunkra volt szükség. Hatalmas plakáton rajzolhattuk meg az ügyelői munkánk során megtapasztalt magasságokat, és mélységeket.

LESZ toto kitöltése.

A hirdetés és reklámszöveg megalkotása.

A telefonnál. Segítő közmondások

Dr. Cserhalmi Magda interaktív foglalkozása.

27

A kiscsoportok találkozása a Dr. Cserhalmi Magda által vezetett interaktív foglalkozás volt, „Magasságok és mélységek” címmel. Cserhalmi Magda szokásához híven most is tartalmas, érdekes, izgalmas gondolatokat hozott magával.

Az ebéd remekül sikerült, külön köszönet érte salgótarjáni ügyelő társainknak, akik reggeltől délig foglalatoskodtak az elkészítésével, és a kóstoltatással…

Ebéd után az eredményhirdetés következett. Minden csapat díjazott lett, mindenki kapott jutalmat.

Az eredményhirdetés után az 5 éves HALLÓ Mentálhigiénés Egyesület köszöntése alkalmából hatalmas szülinapi tortából ehettünk.

De a napnak még közel sem volt vége, hiszen ötletes házigazdáink jóvoltából hatalmas paripák érkeztek gazdáik kíséretében. Elmondásuk szerint jámbor jószágok voltak, és így lovagolhattunk is. Voltak bátor ügyelő társaink…

További lehetőségként várt még ránk a vártúra, a Baglyaskő Szociális Otthon megtekintése.

A vártúra szép befejezése volt a napnak. Egyrészt hatalmas sikerélményt jelentett, hiszen aki oda feljutott (főleg egy finom ebéd után) az már győzelmet ért el, másrészt a gyönyörű látvány öröme, ami fönt fogadta az érkezőt, és feledtetett minden fáradságot.

Végül nem maradt más hátra, mint a búcsúzás, és a köszönetünk kifejezése a

komoly szakmai tartalommal megtöltött szép napért.

Úgy gondolom, a Salgótarjáni Szolgálat ügyelői sokat dolgoztak azért, hogy ez a régiós szakmai nap ilyen igényesen, szervezetten, szórakoztatóan teljen számunkra.

Köszönjük!

2011. október 14. Bné Gabi Miskolcról

….és a kezük munkája

A díjkiosztó

28

4.

Telefonos napi események

29

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

TELEFONOS NAP 2011.

Az IFOTES 1997-ben, hagyományteremtő szándékkal kezdeményezte a Telefonos Nap megrendezését a Távközlési Világnaphoz közel eső időpontban, amit hazánkban is követünk. Az alapgondolat az volt, hogy a fejlődő, globalizálódó világunkban a kommunikáció egyre nagyobb teret nyer, mégis az emberi kapcsolatokban egyre inkább a kiüresedés, az elmagányosodás, a tolerancia hiánya tapasztalható. „Beszéljünk egymással” a nap mottója, ami kifejezi azt, hogy miről is van szó. A Telefonos nap alkalmából a tagszolgálatok városaikban tartanak különböző rendezvényeket, „megmozdulásokat”. Például tavaly Budapesten tartottuk az országos Telefonos napi konferenciánkat, Pápán a telefonos segítség témájában hirdetett plakátrajz pályázat kiállításának ünnepélyes megnyitója volt. Ebben az évben is országszerte szerveztünk néhány programot, például ma már hagyományosan Pápán és Szolnokon rajzversenyt hirdettek iskolásoknak, és Veszprémben tartottuk a központi Telefonos napi konferenciánkat. A Telefonos nap többek között azt a célt szolgálja, hogy olyanok is szerezzenek tudomást erről a szolgáltatásról, akik eddig nem ismerték, vagy keveset tudtak erről a lehetőségről, s baj esetén bizalommal fordulhassanak hozzánk. A szolgálatokhoz éves szinten több százezer hívás fut be, de évek óta tapasztaljuk, hogy szolgáltatásunk korlátozódik azáltal, hogy a mobilkészülékekről ingyenes hívást nem tudunk fogadni. Ebben az évben célunk volt, hogy hazánkban is áttérhessünk az EU-ban elterjedt ESN-rendszerre (european short number), a központi egységesített rövidített hívószámra. Mivel könnyen igénybe vehető szolgáltatásról van szó, valamint hogy az esti-éjszakai órákban, amikor a hivatalos egészségügyi szervekhez egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan lehet fordulni – működnek a szolgálatok, így sok hívónak még jobban elérhetővé válna, ha minden készülékről hívhatóak lennének a segélyhívószámok.

30

Országos Telefonos Nap Szeged, 2011 A 2011-es telefonos nap központi rendezvényének megszervezését a szegedi szolgálat kapta meg feladatul és lehetőségként is. Kezdetben csak a feladat súlya és felelőssége hatolt el a sejtjeimig, később már kezdtem látni a konferencia jelentőségét is: itt került bejelentésre a 116-123-as számra való áttérés. Különös egybeesésként ezen a napon készültünk megtartani stábunk indulásának 30. évfordulóját is, s bejelenteni, hogy 2011. július 1-jétől ismét 24 órás szolgálatként működünk. Hatalmas izgalommal láttunk neki az előkészületeknek. Már decemberben elkezdtük a szervezést. Minden stáb rendezett már nagyobb szabású találkozót, konferenciát, országos találkozót, így szükségtelen a szervezés körüli kalandokat részletezni. Néha úgy éreztük, hogy minden sínen van, gördülékenyen folyik az előkészítés, majd egy-egy változás keresztülhúzta számításainkat, s kezdhettük az egészet – akkor úgy éreztük - szinte az elejéről. Valójában haladt minden a maga útján: megkaptuk a Városháza dísztermét; rangos vendégek gyűltek a meghívón és a valóságban is; elismert előadók vállaltak előadásokat; fantasztikus együttműködő céget találtunk a fogadás előkészítésére és lebonyolítására; a szövetség megadott minden lehetséges támogatást. A stáb hatalmas aktivitással vállalt és végzett részfeladatokat: „hallgató” zene összeállítása, idézetek készítése, meghívó, szórólap tervezése, meghívások bonyolítása, régi stábtagok felkutatása: számtalan apróbb-nagyobb, a nap sikerét jelentősen befolyásoló ügy találta meg a gazdáját. A megfelelő időben minden és mindenki a megfelelő helyen volt. 2011. május 14-én, ½ 10-kor a meghívott vendégek (Dudás Zoltán NEFMI főosztályvezető, Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos, Villám István a Magyar Telekom osztályvezetője), Szabóné dr. Kállai Klára a LESZ elnöke és az elnökség tagjai sajtótájékoztatót tartottak. Élénk érdeklődés kísérte a sajtósok részéről: felkeltette figyelmüket a harmonizált európai hívószám bevezetése.

10 órakor kezdődött a konferencia. A megnyitóban Dudás Zoltán, Szabóné dr. Kállai Klára és Fábiánné Páger Anna köszöntötte a vendégeket, majd Dr. Máté-Tóth András, Farkas Márta, J. Fekete Melinda előadása következett. Ez után került sor a harmonizált európai hívószám bevezetésének bejelentésére: Bodonovich Jenő és Villám István beszélt a szám fontosságáról, s biztosították a

szövetséget támogatásukról.

31

Rövid kávészünet után folytatódott az előadás Dr. Szenes Mártával és Lehoczki Andreával. 13-14 óráig tartott az állófogadás. Miután egy volt stábtagunk szervezte, pazar volt a látvány, pazar volt a felvonultatott ételek hada. Közben sor kerülhetett kötetlen beszélgetésekre, „ezer éve” nem látott ismerősökkel való találkozásokra, sőt, a dicséretek „begyűjtésére” is. 14 órától zártkörűvé vált a konferencia: Erőss Zsóka és Lehoczki Béláné Bori állított össze a 30 év fényképeiből, illetve üzenő füzeteiből ötletes, humoros, szívet melengető ppt-ket, majd a régi és az aktív stábtagok beszéltek magukról, telefonos emlékeikről, kötődésükről. A nap műsorvezetője Maroy Klára ügyelőtársunk volt: mosolygós, kedves, intelligens módon oldotta meg a felvezetéseket, az előadók bemutatását, előadásuk összegzését. Fél 4 körül kezdett szedelőzködni a társaság, de csak a Széchenyi térig jutottunk. Ott éppen borfesztivált tartottak: megálltunk, leültünk, megkóstoltuk, s közben nagy, érvényes megállapításokat tettünk: Nagyon jót tett velünk ez az országos telefonos nap. A sok-sok munka még jobban összehozta a stábot. A közös cél miatt az addig kialakult kapcsolatokon és a megszokott időn túl is kellett találkoznunk, együtt dolgoznunk. Jó volt együttlátni 120-140 közös ügyért dolgozó ismerőst, s öröm volt megtapasztalni, hogy mindenki jól érzi ebben a körben magát. S a legérdekesebb: ahányszor csak a 116-123-as hívószám bevezetése szóba kerül, mindig ott lesz mögötte a tény: ezt nálunk, Szegeden jelentették be. Veszteségünk csak egy volt: a konferenciára iparkodva elhagytunk egy TÁMOP-os táblát – mindenki azt gondolta, hogy azt valaki más viszi. Ahogy tudom, azóta sem került elő. Néhány gyöngyszem az üzenetek közül: 1981

• Nem tudom kinek! Egy életem van, féltem. Ehhez képest 0 ó10’ körül a fejemen landolt a szekrényünk teteje. Veszélyességi pótlékot kapunk? Jó lenne megcsináltatni, mielőtt más is ütődött lesz!

• Az új fotelágy kinyitása és felállítása sokkal nagyobb feladatot jelentett, mint a munkásmozgalom története kollokvium…

• Aki ezt a fotelágynak álcázott, középkori inkvizíciós eszközt becsempészte az ügyeletbe, de azt is, aki tervezte, büntetésből 1 hónapig csak ezen engedném

32

aludni. Mostanra az ember feje alól álmában esik ki a fejrész - reggelre megmerevedett nyakkal és szívrohamok érezhető zörejével ébred.

1990

• Láttam, hogy kértétek, a maradékot a hűtőben tároljuk. Ez oké. De a mosogatószivacsot mér raktátok be kincsecskéim?

• Valaki! A hűtőszekrény a 4-esben van, fehér és hideg. Biztos álmos voltál és a sötét színű meleg szekrénybe tetted a „Delmát”, ami nem túl higiénikus.

• Az új WC kulcsot ne hagyjuk a zárban, alkalmi tolvajok lecsaphatnak rá! • Elnézést kérek mindenkitől, akinek az óra hiánya kellemetlenséget okozott. Én

vittem el. Valószínűleg összefogtam nagyszámú holmimmal, és napokig sétáltattam a hátizsákomban, most visszahoztam. még egyszer bocs.

• Találkoztunk egy egérkével. Kedves kis jószág. Viszont az ágyneműs szekrényben meg a nyomát láttam. Ez nem olyan jó hír. Az éjszaka folyamán más állatot is sikerült felfedezni. Pókok, százlábúak tartottak körmenetet. Úgy érzem magam, mint Gerard Durrell, csak nem élvezem annyira.

2004

• Az ágy hamarosan le fog szakadni. • Aládúcolom, kitámasztottam létrával.

2009

• Ma ¾ nyolcra értem be az ügyeletbe Vezeklésképp feltakarítottam, ami már igencsak ráfért minden helyiségre.

2011

• Lehetne, hogy a következő bevásárláskor TEA filter helyett egy olcsó locsolót vegyünk? Teafű van elegendő egy félévre előre, ha nem tovább! Virágot locsolni vödörrel nem lehet, azt ürgeöntésnek hívják!

• Hívatlan vendégünk volt. Nem tartotta tiszteletben a szabályainkat. Ártatlanok vagyunk, tényleg nem örültünk neki, nem is tartóztattuk: a csótányt.

Fábiánné Páger Anna

33

Telefonos Nap, 2011. Lelkisegély: jön az egységes európai hívószám! A 116-123-as telefonszámon lesz elérhető az ország minden lelkisegély-szolgálata júliustól.

Egységesítik és a vonalas készülékeken túl valamennyi mobilhálózatról is ingyenesen elérhetővé teszik a lelkisegély-szolgálatokat – jelentette be Bodonovich Jenő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság biztosa a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ) szombati szegedi országos találkozóján. Amíg ma az országban több mint egy tucatnyi különböző telefonszámon érhetők el az egyes régiókban dolgozó szolgálatok, július1-től minden szolgáltató a 116-123-as telefonszámon lesz kapcsolható.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx. Bodonovich Jenő elmondta: az Európai Bizottság 2007-ben hozott határozatot arról, hogy a közösség területén 116-tal kezdődnek majd azok a telefonszámok, amelyek közérdeket szolgálnak és ingyenesen elérhetők bárki számára. Ezek közül idehaza is bevezették már a 116-000 számot az elcsavargott fiataloknak vagy a 116-111 számot, mint a gyerekek segélykérő vonalát (e sorok írása idején sokszori próbálkozásra 2 óra alatt sem sikerült elérnünk egyik ifjúsági számon sem segítőt, géphang annyit közölt, hogy minden munkatársuk foglalt).mmmmmmmmmmmmmm. Az országos lelkisegély-szolgálatok megszervezése azért bonyolult, mert ez a szolgáltatás nem egyetlen call centerben koncentrálódik, hanem mintegy húsz önálló civil szervezet biztosítja szerte az országban, így technikai kihívás ezeknek a hálózatba kapcsolása – ígérik, július elejére zökkenőmentesen működik majd a rendszer, s nem lesz sem foglaltság, sem egy-egy civil szervezet kapacitáshiánya miatt elveszett hívás. Ugyancsak megoldandó probléma a várhatóan többszörösére növekvő telefonszámla, ám amint Bodonovics Jenő fogalmazott, mivel a civil szervezetek a kríziskezeléssel, az öngyilkosságok megelőzésével gyakorlatilag állami feladatot látnak el, a költségvetési és a piaci szféra összefogásával meg kell oldani a stabil finanszírozást.lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll. – Érkezzen bármely vonalas vagy mobilszámról a hívás, biztosítani kell annak beazonosíthatatlanságát. A hívó is megőrizheti névtelenségét, s a segítők anonimitása is alapszabály – szögezte le Szabóné Kállai Klára, a LESZ elnöke. Hangsúlyozta: az országban összesen mintegy félezer munkatársuk tevékenykedik aktívan a szolgálatoknál, ők nem fizetésért dolgoznak, hanem önkéntesként, szabadidejüket áldozzák arra, hogy segítsenek másoknak. A mobiltelefonokról való hívásfogadás szakmai kihívást is jelent: megváltoztathatja a beszélgetések általános struktúráját, s még keményebb öngyilkossági szituációkkal is szemben találhatják magukat a segítők, mint a helyhez kötött, otthonról vagy telefonfülkéből indított hívások esetében. Önkénteseiket miként eddig, úgy a jövőben is folyamatosan továbbképzik, segítenek tapasztalataik feldolgozásában és rendszeresen szerveznek újabb jelentkezőknek is tanfolyamokat, hogy biztosítsák az utánpótlást. Szabóné Kállai Klára hangsúlyozta: szeretnék, ha a 116-123-as új szám minél többek előtt ismert lenne, s eljutna az üzenetük a magukat kilátástalan helyzetben érző emberekhez: „minden ember élete ér annyit, hogy legalább egyszer telefonáljon."

2011-05-14 Forrás: Weborvos - B. Papp László

34

S.O.S. újra 24 órában MUNKATÁRSUNKTÓL - DÉLMAGYARORSZÁG NAPILAP 2011.05.16. 08:48

Szeged - A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége szombaton (LESZ) Szegeden tartotta éves központi rendezvényét. Dr. Kállai Klára elnök bejelentette: július 1-jétől ismét 24 órában, a 116-123-as európai harmonizált telefonszám bevezetésével fogadják a segítséget kérők hívásait. Nagy újdonság, hogy az ingyenes szám ezután nemcsak vezetékes, de mobiltelefonról és az internetről is tárcsázható lesz. Az elnök szerint így a határon túli magyarok is anyanyelvükön tudnak majd problémáikról beszélni munkatársaival. A mobilszám nem fog megjelenni náluk, amivel biztosítják a hozzájuk fordulók teljes anonimitását. Bodonovich Jenő, média- és hírközlési biztos elmondta: a szolgálat állami feladatot lát el. – A mobilhívások miatt várhatóan sokkal többen fordulnak a szolgálathoz. A megnövekedett költségeket csak nagyobb állami segítséggel lehet majd fedezni. Szomorú lenne, ha a telefonszámlák miatt nem tudna hosszú távon működni a LESZ – mondta Bodonovich Jenő.

35

MAGYAR LELKI ELSŐSEGÉLY TELEFONSZOLGÁLATOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ TALÁLKOZÓJA,

TELEFONOS NAP EGER, 2011. május 14.

FÜGGŐSÉGEK HÁLÓJÁBAN kerekasztal-beszélgetés

Babusa Péter klinikai szakpszichológus /DROG-STOP, Bp./

Dr. Csorba Csilla pszichiáter, addiktol. Szakorvos Bp. Géber Eszter szociális munkás /DROG-STOP, Bp/ Moderátor: Dr. Cserhalmi Magda - Babusa Péter

Szösszenetek a rendezvényünkről: Dudás Erika csoportból: Kevesen, de elegen voltunk. Jól éreztük magunkat. Gondolatébresztésnek is jó volt. Telefonhívások elemzésével, megbeszélésével foglalkoztunk függő viszonyokból eredően. Péter csoportjából: Különböző szenvedélybeteg típusok megközelítése és személyes érzéseink megvizsgálása. Nehéz volt. Magda csoportja: Saját életünkből vagy telefonhívásaink során a függőséget vizsgáltuk meg. Főleg alkohol. Családi szerepek, szituációk drámában feldolgozva. Tanulság részemről, hogy saját élményemen keresztül megközelítve nagyon személyes és feloldó volt. Szabad élmények megosztása: „Szenvedély betegek lelki világának, motivációjának megértése. Nagy feladat elfogadni.” „Szenvedély beteg helyzetébe bele élve gondolatébresztő: A szeretet hiány mennyire indít el a drogok útján? Hiszem, hogy ez vagy a nem jó szeretet okozhatja a drogos függő viszonyok kialakulását.” „Nem jutott eddig eszembe, hogy beleképzeljem magam egy alkoholista szerepébe. Most azt hiszem megértem.” „Hozzájárult, hogy saját függőségem feldolgozzam.” „Megértőbb leszek a függő betegekhez. Nem mindig sikerült bele kerülni a helyzetükbe.” „Nagyon azonosultam azzal a gondolattal, hogy tudatosság és önerő szükséges a szenvedélytől való megszabaduláshoz.” „Hogy alakulhat ki a szenvedély betegség és mi az a mechanizmus, ami fenntartja.” „Újabb kérdőjel, ambivalens érzések önmagunkkal. Egyenesség megtalálása.” „Kinyitottam egy dobozt, 8 évvel ezelőtti önmagamra nézhettem. Köszönöm ezt a lehetőséget.” „Korai mély sérülések miatt, milyen sokat és keményen kell dolgozni. Egy egész élet kell rá.” „Empátia. Nagyon empatikusnak kell lennem, megfelelően konfrontálni. Közös gondolkodás szükséges, hogy minél jobban megértésük a problémát.” „Soha nincsen recept. Szeretet, biztonság és elfogadás a kulcsfogalmak. Szerintem mindenki ezt keresi, s ezeken keresztül önmagát.”

Összeállította: Pné Mária

36

5.

Külkapcsolataink,

külföldi szakmai utak

37

Az osztrák telefonos lelkisegély szolgálatok országos találkozója Wels - Puchberg 2011. május 27 - 29.

38

Beszámoló a RATEPP XX. konferenciájáról

Szent-Pétervár, 2011. december 11-13.

A jubileumi konferenciát a szokásos módon a Harmónia Pszichoterápiás és Konzultációs Intézet bázisán szervezték meg. A Harmónia maga is működtet telefonos szolgálatot, talán az elsőt Oroszországban, így közvetlenül kapcsolódik a szövetséghez. A konferenciát támogatta a Soros Alapítvány helyi szervezete és Gyermekek Védelme az Erőszak Ellen nemzeti alapítvány. A helyszín Kocsubej villája volt Puskinban, ahol jelenleg vezetőképző központ működik, és vannak megfelelő szálláshelyek, rendezvényekre alkalmas termek és éttermi szolgáltatás is. Ez a városka közvetlenül kapcsolódik Pétervárhoz, régi neve Cárszkoje Szeló. Valamikor itt tanult a híres líceumban Puskin és a korszak számtalan kiemelkedő személyisége. A városkában sok régi főúri palota van, a környéken szintén, leghíresebb közülük a híres Katalin palota, amelynek csodájára járnak az egész világból. A háború alatt teljesen kirabolták, tönkretették, de jelenleg is folyik a helyrehozatala, és a palota nagyobb része már rendben van. A konferencia résztvevői egész Oroszországból jöttek, még Kamcsatkáról és Habarovszkból is volt egy-egy ember, de összességében kevesebben voltak, mint a korábbi években. Ez a szolgálatok anyagi helyzetével magyarázható. Az oroszországi segélytelefonok állami fenntartást „élveznek”, és mindegyikük valamilyen nagyobb szociális vagy pszichológiai ellátó intézmény egységeként működik. Ez jelenti az anyagi ellátás folyamatosságát és biztonságát valamilyen szerény szinten, de azt is, hogy nem önállóak, hanem függő helyzetben vannak. Az állami csinovnyikok általában nem értik a telefonos szolgálat lényegét, felülről diktálják a dologhoz sokszor nem illő elvárásokat. A takarékosság miatt pedig szívesen csökkentik a konzultánsok létszámát. A konzultánsok szakemberek, többnyire pszichológusok, ami megmutatkozik a munka tartalmi oldalán is. Önkéntesek kevés helyen vannak és valahogy kapcsolódnak a fent leírt rendszerhez. A résztvevők érkezése és regisztrációja szombaton délután kezdődött. Maga a megnyitó vasárnap délelőtt volt. A plenáris ülésen előadást tartott Andrej Kámin, a RATEPP jelenlegi elnöke, előadásának témája a RATEPP szerepe az öngyilkosságok megelőzésében. Az első elnök, Jevgenyij Kreszlávszkij a szervezet történetéről beszélt, kiemelte néhány ember tevékenységének a jelentőségét, elemezte a jelen és a jövő tendenciáit. Olga Fedotova, aki a második elnöke volt a szövetségnek, a Moszkva melletti Scsolkovó szolgálatának alapelveit és működését mutatta be. (Anyagát a rendelkezésemre bocsájtotta.) Engem is felkértek, hogy beszéljek a magyarországi aktualitásokról. Szóltam az egységes telefonszámról, az önkéntesek képzésének rendszeréről, az általánossá váló szupervízióról, a stábok belső értékeiről, a bennünket összekötő közös vonásokról és kapcsolatokról. Van érdeklődés irántunk. A szünetben odajött hozzám a Habarovszkból érkezett küldött, javasolta az együttműködést, főleg a képzés érdekelte. Mindketten megállapítottuk, hogy az a tízezer kilométer egy kicsit fékezi a dolgot, de keresni fogják a lehetőségeket. Remélem, sokakat érdekel itthon Szibéria keleti csücske.

39

A továbbiakban különféle workshopok keretében folyt a munka, este pedig úgynevezett dialóguscsoportokban lehetett beszélgetni aktuális témákról. Ahol voltam, ott szóba kerültek a kamaszok provokatív hívásai, amelyek nagyon megterhelik az ügyelőket. Eszembe jutott, hogy a mi veszprémi konferenciánkon pont ilyen témán dolgoztunk egy általam vezetett csoportban, ahol sikerült erről egy jó gyakorlatot csinálni. Felkértek, hogy a következő este vezessem le nekik ezt a gyakorlatot. Ez meg is történt. Nekem is érdekes volt, ahogyan itt megvalósult. Például az ottani kultúra szinte teljesen kizárja a durva vagy obszcén szavak nyilvános kimondását. Emiatt nagy erőfeszítésbe került embert találni a durva és agresszív kamasz szerepére, akit később mindig támogatni kellett, hogy

kimondja, ami az ilyen hívásokban elhangzik. Az ügyelő szerepére egy Perm városából érkezett szupervízor vállalkozott. Azt mondja, sokat kapott a gyakorlatból saját munkájához. Természetesen pszichodramatikusan dolgoztunk, ami rendkívül élményszerűvé és hatásossá tette a munkát. Többen nagy felismeréseket tettek. A lényeg az volt, hogy mindenki megértette, kinek szólnak a kamasz üzenetei, és hogyan tükrözzük ezt a hívónak. Magam részt vettem Mark Pevzner csoportján, amely a belső gyermek gyógyításáról szólt. Másnap Olga Fedotovánál voltam. A téma: „Mit csinálok, mikor felveszem a kagylót?”. Azt hinné az ember, hogy itt aztán nem lehet probléma, de kiderült, hogy nem is olyan egyszerű ez a dolog. Maríja Szolovejcsik csoportjában a boldogság ládikáját nyitogattuk, amire mindenkinek nagy szüksége van, hiszen az ügyelés elég sok negatívummal terhel meg. Az én munkámra kedden délelőtt került sor. Témám: „Szeretett-e engem anyám?”. Ennek aktualitását az adja, hogy sok ügyelő vakfoltját jelenti ez a kérdés,

40

és a hívásokban is gyakran megjelenik ez a fájdalmas motívum. Pszichodramatikusan dolgoztunk húsz résztvevővel. Többen is jöttek volna, de korlátoznom kellett a létszámot, mivel egyedül vezettem, és a téma intimitása sem bírt volna el több résztvevőt. A munka sikeres volt, a csoporttagok sok élményt kaptak. Kedden délután zárult a konferencia. A hivatalos részben összegezték az eredményeket, elfogadták az erről szóló dokumentumot. Kihirdették a korábbi elnök, Andrej Kámin újraválasztását, a vezetőség összetételét. Egy leköszönő vezetőségi taggal internet-kapcsolatot létesítettek, ez érdekes színfoltja volt az ülésnek. Néhány ember eddigi tevékenységének elismeréseként tiszteletbeli tag státuszt kapott. Szerénységem is köztük volt. Indoklásként elmondták, hogy a kezdetektől fogva sokat tettem a kapcsolatok elindításáért, fenntartásáért és fejlesztéséért. Örültem ennek az elismerésnek. A jövőben is igyekezni fogok, hogy a keleti kapcsolataink fennmaradjanak, hogy azok erősítsenek bennünket szakmai és egyéb vonatkozásban is. Ezután néhány kötetlenebb zárógyakorlat következett. Ezek mindenki számára lehetővé tették az összegzést, a gyors véleménycserét, címek, telefonok átadását a további kapcsolattartás céljából. A rendezvény szerény állófogadással zárult, ahol kevés gyümölcs és teasütemény mellett bőséges pezsgőkínálat örvendeztette meg a résztvevőket. Hamarosan előkerült egy gitár is, kialakult egy intim kör (már sokan elutaztak), ahol hangulatos csendes közös énekléssel töltöttük az időt. Ebben a vlagyimíri szolgálat vitte a prímet. Mint kiderült, ők otthon is néha összeülnek egy gitár körül, így nagyon ment nekik a közös éneklés. Szerdán délelőtt még volt egy városnézés gyalogsétával. Ennek csúcspontja volt a Katalin palota és a park megtekintése. Káprázatos élmény a gyönyörűen aranyozott barokk termek hihetetlen szépségű során végigmenni. Mára már teljesen helyreállították a világhíres „borostyán-termet”, a dúsan aranyozott faragásokkal díszített trón- és báltermeket. Az időjárás hasonlított a hazaihoz. Néha esegetett egy kis hó, de el is olvadt azonnal. Viszont nagyon rövid volt a nappal világos része (délelőtt 11-kor kezdett világosodni). Ez a híres „fehér éjszakák” fordítottja. Viszont csodálatosan ki van világítva Pétervár központja, fényességben és ragyogásban tündököl minden szép épület. Az üzletek nyugati színvonalúak, de sem időm, sem pénzem nem volt erre az élvezetre. (A konferencián saját költségemen vettem részt.) Azért egy kis vodka és édesség csak került a bőröndömbe, nem beszélve egy szatyornyi orosz filmről DVD-n. Sajnálom, hogy csak egyedül vettem részt Magyarországról ezen a konferencián. Jó lett volna, ha még jobban és sokszínűbben meg tudjuk mutatni magukat. Nosztalgiával emlékeztem arra, mikor húszan mentünk busszal Szent-Pétervárra, hogy részt vegyünk az IFOTES etikai normáinak a kidolgozásában. Meg tudjuk csinálni! Szeged, 2011. december 27. dr. Budai Júlia

41

6.

Tagszolgálatok önálló szakmai programjai

(Szolgálataink életéből)

42

Levél Veszprémből

Azon tűnődtem, mit is mondanék, ha most megkérdeznéd, hogy telt a hétvégém, hogy érzem magam...? Tényleg, hogy is telt? Hogyan is kezdődött? Hogy vagyok? ...és van arra is lehetőség, a szövetség vezetése felajánlotta, hogy eljönnek és tartanak nekünk egy hétvégét... ha akarjuk… Ez a mondat talán még egy januári stábgyűlésen hangzott el. Akkor már mindannyian éreztük, hogy a szolgálat működését mennyire ellehetetleníti a pénztelenség, a fenntartáshoz szükséges támogatások megvonása országos illetve városi szinten, hogy egyre több nehézségbe ütközünk és ezeknek a problémáknak a megoldatlansága magában hordozza a reménytelenség, kilátástalanság érzését és a kiégés veszélyét. Mindannyian tudtuk, mekkora szükségünk volna egy csapatépítő, feltöltő erejű hétvégére. Hogy akarjuk-e? Hát hogyne akarnánk! És nagy örömmel fogadtuk a hírt, miszerint Klári és Laci vállalták a hosszú utat, hogy eljöjjenek hozzánk és elhozzák magukkal az erejüket, szeretetüket, hogy lelket öntsenek belénk. 2011. április 2-3. Lehetne ez egy átlagos hétvége, egy a sok közül. Számunkra ez a két nap különleges, sokáig emlékezni fogunk rá. Ez alatt a két nap alatt visszakaptuk a hitünket, az önbizalmunkat, megerősödtünk! (Klári gyakorlatainak köszönhetően nem csak lélekben...) Áttekintettük a veszprémi szolgálat elmúlt 24 évét a kezdetektől napjainkig, és rá kellett döbbenünk, hogy a sors nem mindig volt kegyes hozzánk. Rengeteg hullámhegyen-völgyön mentünk már át, volt sok-sok kínos, nyomasztó helyzet, amin ma már csak nevetünk, pedig akkor nem tűntek viccesnek... És van nagyon sok szép emlékünk, amik csak arra várnak, hogy belőlük töltekezzünk, merítsünk erőt a nehéz helyzetekben. Fel kellett dolgoznunk a veszteségeinket, nem is gondoltuk, hogy szeretett vezetőnk, alapítótagunk, Jáger Erzsi halála még a mai napig is mennyire befolyásolja a csapat működését. Köszönjük, hogy segítettetek nekünk abban, hogy méltóképpen el tudjuk őt engedni. Szembe kellett néznünk a hiányosságainkkal, gondos rávezető munkátoknak köszönhetően felszínre kerültek erősségeink, rejtett képességeink és kevésbé rejtett bolondságaink... Sokat játszottunk, együtt sírtunk és nevettünk, vitáztunk és érveltünk, és rájöttünk arra is, hogy néha szabad gyengének lenni, hiszen nem vagyunk egyedül.

43

Köszönjük nektek, hogy itt voltatok, hogy bátorítottatok, hogy rajtatok keresztül láthattuk magunkat és egymást. Köszönjük a szereteteteket, az együtt töltött órákat és mindazt a jót, amit kaptunk. Bátran mondhatom, - azt hiszem, valamennyiünk nevében - hogy megerősödtünk ezen a hétvégén, és erővel, lendülettel, kitartással felvértezve szállunk szembe a nehézségekkel, és így adjuk magunkat, - a bizalmunkat, az elfogadásunkat - továbbra is a hívóknak. Köszönjük! - Szóval, hogy érzem magam? Kösz, jól vagyok...

Nné Lívia

A Salgótarjáni Stáb tagjai Nagykürtösön

A 2010. júniusában született megállapodás folytatásaként 2011. június 18-án a Salgótarjáni Stáb tagjai (HALLÓ Mentálhigiénés Egyesület) a szlovákiai Nagykürtösre látogattak, ahol segítő szakemberekkel találkoztak. A program részeként megtekintették a Nagykürtösi Szociális Otthont, amelyben az idősek gondozása mellett értelmi fogyatékosok ellátásával is foglalkoznak a Szlovákiában élő kollégák.

Az intézménylátogatás után a közeli Kékkő várába látogatták, ahol a Balassiakkal kapcsolatos emlékeket tekintették meg. A program tapasztalatcserével egybekötött közös szalonnasütéssel zárult.

44

Csapatépítő tréning, Nagykörű Végre eljött a várva várt nap 2011. október…, amikor útra keltünk a csapatépítő tréningre, Nagykörűbe. Nagy izgalommal és érdeklődéssel vártuk ezt a hosszú hétvégét. A tavalyi szilaspagonyi csapatépítő tréning mély nyomot hagyott bennem és minden alkalommal, mikor együtt vagyunk, meggyőződöm arról, hogy megnyugtató és felemelő ehhez a csapathoz (családhoz) tartozni. Külön autókkal, volt, aki busszal, vagy családtag bevonásával érkezett. A szállás már előre le volt foglalva. Az, hogy milyen a szállás és milyen a környezet, sokat vet a latba, itt az első benyomás is számít, mint minden másban. A csapat pár tagja – köztük Ilona a vezetőnk – már dél körül megérkeztek és elfoglalták a szállást. Ilyenkor már előre bevásárol 1-2 ügyelő a megbeszéltek szerint. Nagy odafigyeléssel választotta ki a vezetőség a helyszínt, amely kényelmes és tiszta volt, ami üdítő érzést váltott ki belőlünk. Mivel több volt a szoba, ezért lehetett választani, ki kivel szeretne lenni, tulajdonképpen mindegy volt, mert nem szoktunk különbséget tenni az ügyelők között. Én egy kis 3 fős csapattal érkeztem autóval, munka után pénteken. Felfokozott lelkiállapotban érkeztünk meg, ilyenkor bennünk van a várakozás, odaadás és a kitárulkozás igénye. A programot a vezetőség állította össze, meglepetésnek szánták. Akkor a vizsgára való felkészülés volt a legfontosabb és erre fektettünk nagy hangsúlyt. Ősz lévén, a táj gyönyörű volt, a sárguló faleveleken megcsillant a napsütés, amely emelte a hangulatunkat. Amikor megérkeztünk, a már ott lévő társaság a múzeumot tekintette meg, ahol bejegyzésünkkel színesítettük a vendégkönyvet. Ott csatlakoztunk a csapathoz. Felemelő érzés volt látni, hogy milyen sokan – 19 fő – akartunk együtt lenni ezen a páratlannak ígérkező hétvégén. Nehéz leírni és összeszedni a gondolataimat, mert mos is cikázik az elmém, olyan sok pozitív energia és benyomás ért bennünket. Egy pár dolgot azért kiemelnék. A múzeumból visszaérkezve megtettük az előkészületeket az esti „bulira”! Szalonnasütés volt az esti program, ez volt a vacsora. Az időjárás nekünk kedvezett, mert még a csillagos eget is láttuk, annyira csodálatos volt az időjárás. Kellemes volt az őszi levegő, de azért már sötétedés után előhoztuk a plédeket és betakaróztunk. Nagyon hangulatos volt a szalonnasütés, jóllaktunk, jókat nevettünk, ekkor nem volt kötött program, csak jól „kellett” érezni magunkat. Ilyenkor az a szokás mifelénk, hogy mindenki meglepibe hoz finomságokat, sütit, gyümölcsöt és belefeledkezünk az evészetbe. Még jó, hogy előtte nem álltunk a mérlegre, mert biztos többet mutatna. Amikor már eléggé jól laktunk, meg a tűz is jól melegített, énekeltünk, mindent, ami eszünkbe jutott, nagyon jó volt. Aztán már nagyon lehűlt az idő, elpakoltunk és eltettük magunkat holnapra, hogy friss aggyal tudjunk koncentrálni a feladatokra. A feladatok, amiket kitaláltak nekünk, lélekbemászó volt, megint jól kisírhattuk, kiadhattuk magunkat, sokat tanultunk és bízom benne, hogy az életben is, nemcsak a telefon mellett kamatoztatni tudjuk a tanultakat. Sikeresen felkészültünk a vizsgára is, ami aztán később jól sikerült. Azért kételyek voltak bennünk, de tudjuk, hogy amikor a telefon mellett ülünk, mi vagyunk a legjobb ügyelők.

45

A reggeli és az ebéd a közösen megvásárolt ételek voltak, az ebédet egy közeli étterembe költöttük el. Volt falunézés, séta és nagyon szép látvány tárult elénk, amikor lementünk a Tisza partra. Van, akik egymás lelkét ápolták, erre is szükség van, mert mindenkinek lehet olyan gondja, amit jó kibeszélni egyénibe, ezért szupervízió is volt ez idő alatt. Esténként a foglalkozások után szabadon választott foglalkozások voltak, lehetett rajzolni, festeni, mandalázni és közös játékokkal is színesedett a program. Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat, legszívesebben mindent csináltam volna, de egyszerre nem lehet, rangsorolni kell a teendőket. Aztán sikerült mindent kipróbálni. A programok délelőtt és délután is zajlottak, de az ebédidőben mindenki mehetett sétálni, megnézni a környéket, nem is gondoltam volna, hogy ez a falu ilyen szép látványt nyújt így ősszel is. Az is jó volt, hogy közel volt a lakhelyünkhöz is, így többen részt tudtak venni tréningen. Én nagy élvezettel veszek részt ilyen tréningeken, mert tudom, hogy olyan dolgokat hallok, amit kamatoztatni tudok, lehet, hogy csak egy szó és azt mondom, hogy „aha”, és ez számít. Olyan ügyelők is voltak, akik csak napközben jöttek el, nem aludtak ott, így aztán felduzzadt a létszám 26-ra is. Minden évben nagyon várjuk a lehetőséget, hogy eljussunk ilyen szép helyre, de minden hely szép és jó, mert az a lényeg, hogy együtt vagyunk és ez az igazi csapatépítés! Még nem tudjuk, hogy jövőre, vagyis 2012-ben hová megyünk, de biztos megint együtt lesz a csapat és sokat beszélgetünk, nevetünk és élvezzük egymás társaságát. Erről a vezetőség biztos megint odafigyeléssel gondoskodik. Köszönöm Nekik ezeket a szép napokat!

S. Ildikó a szolnoki stáb egyik ügyelője

Hurrá, vizsgázunk!!! ☺☺☺☺

Amikor a Szolgálatvezetőnk tájékoztatott bennünket arról, hogy mindenkinek vizsgáznia kell, bizony, érdemes lett volna fotót készíteni a stábunkról. Az „Úristen, most mi lesz velem?” a „pánik, pánik, pánik” és „na most aztán tele a gatyó” érzések ültek az arcokra. Az első döbbenetből ocsúdva, néhányan elsütöttek valami poént, mások kínukban mosolyogtak. A vizsga, mint Demoklesz kardja lebegett fejünk fölött. A sokk után persze hamar magára talált a társaság és tudtuk, hogy nagyszerűen vesszük ezt az akadályt is. És elkezdődött a felkészülés… Azt hiszem, valóban alapos munkát végeztünk. Jó volt látni, hogy azok az ügyelőtársak, akik már több éve (esetleg több évtizede) nem voltak vizsga-helyzetben, mennyire lelkesek. A vizsgát megelőző hetekben került sor a stábépítő tréningünkre Nagykörűben, ahol bőven volt alkalmunk arra, hogy átbeszéljük, megvitassuk az összes felmerülő

46

kérdést. Így aztán magabiztosan vártuk a vizsga napját és persze a kedves vizsgabiztosokat. Az együttlétünk örömére – amint az nálunk szokás – mindenki megcsillogtatta remek háziasszonyi képességeit. (A ház urai a feleségük háziasszonyi képességeit ☺) Reggeltől érkeztek a finomabbnál-finomabb étkek, leginkább sós-édes-habos-krémes sütik képében. Közben izgultunk a többiekért, magunkért, a stábért – még jobban összekovácsolt bennünket ez a fantasztikusra sikeredett nap. Rengeteg élménnyel, beszélgetéssel, közös izgalommal lettünk gazdagabbak. S nem utolsó sorban egy sikeres vizsgát bizonyító oklevéllel! ☺ Összegezve, azt hiszem, ha újabb vizsgára kerülne sor, stábunk egyetlen mondatot kiáltana: hurrá, vizsgázunk!

A tudósító Szolnokról: V. Melinda

A pápai történésekről néhány adalék

A Telefonos nap sikeres rajzkiállítása adta az ötletet, hogy az új szám "tiszteletére" amatőr - többnyire felnőtt - művészek érzéseit megfogalmazó műalkotásokkal reklámozhassuk - akár országosan egységesen is - a szolgálatainkat. A Pápai Amatőr Művészek Társaságának tagjait személyenként felkeresve kértem mindenkit, hogy öntse képi formába a szolgálat nyújtotta lehetőségeket. Valószínű, az én sok magyarázatom miatt sokan nem mertek vállalkozni, ezért csak 12 kép készült. A győri országos találkozón kiállított képekből a szolgálatosoknak leginkább tetsző díjazottak Győrben - objektív akadályok miatt - nem vehették át jutalmukat. Adódott a lehetőség: - a győri szolgálatosok Pápán tartották két napos stábfoglalkozásukat - a Pápai Kóter Szálló augusztusban nyílt, lelkes fiatal vezetővel s nem volt még

kiállítása - a Pápai STÁB lelkesen készült a 116-123-as vizsgára, ahol a vizsgáztatók

zöme győri. Összekötöttük tehát a kellemeset a hasznossal: - Kiállítás, - Ünnepélyes díjátadás, - Találkozás a győriekkel, - Vizsga.

Minden pályázót személyesen invitáltam a rendezvényre. A helyi médiák reklámjának, s talán a Dunántúli Napló előző heti cikkének is köszönhetően, a mondhatni teltházas jó hangulatú megnyitón kapták meg a díjazottak az ajándékot és az oklevelet.

47

A győrieknek programzáró, a pápaiaknak a vizsgadrukkot enyhítő, a díjazottaknak büszkeség, a látogatóknak kellemes, nem mindennapi, elgondolkodtató, összességében szívet melengető program volt 2011. november 12-én, Pápán. Még néhány gondolat: Mondják, "A remény hal meg utoljára!" Mi is reménykedünk, ezért is vettük nagyon komolyan a vizsga anyagának elsajátítását. A vizsgán mi, a "Régiek" elismeréssel nyugtáztuk, hogy az "Újak", akik egy éve vizsgáztak, milyen ügyesek a beszélgetésekben, a gyakorlati vizsgán. Stábunk néhány 7. X-en túli vagy megváltozott helyzetű alapító tagja aktívból támogató taggá "nyergelt" át. Örvendetes tény: a városukban tapasztalható szemléletváltás. 2011. november 11-ére hívtak a Pannon Egyetem helyben működő főiskolai képzésén pedagógia szakos harmadéves hallgatókhoz előadást tartani. Nekik - az általam a szolgálatokról átadott ismeretekből - vizsgán is számot kell adniuk. Az oktatójuk is érdeklődéssel vett részt a foglalkozáson. Reményt keltő, hogy a jövő nevelői továbbadhatják ezt a tudásukat is. 2011. december 7-én 17 órától a Sportcsarnokban a helyi Jókai Művelődési Központ szervezésében a város többszáz 8. osztályos és középiskolás diákjai előtt is bemutatkozhat a 116-123-al a Telefonos Lelkisegély Szolgálat, majd utána kis szekciókban foglalkozhatunk a fiatalokkal. 2011. december második hetében a Gróf Esterházy Kórház és Szakambulancia nővéri értekezletén, ninimum két órás bemutatkozási lehetőséget biztosít a kórház ápolási igazgatójának a felkérése. 2011. december 14-én a szokásos év végi ünnepélyes stábunkat tartjuk, hagyományainkhoz híven egymást szeretettel megajándékozva a minimális anyagi- ám maximális eszmei értékű lelki táplálékul szolgáló ajándékkal.

2011. december 1. Bné Mária Pápáról

Nagyon sokszor az az igazi, amit nem mondunk ki - kiállítás nyílt a Pápai Kóterban

Kiállítás nyílt ma a Pápai Kóter Szállóban a Magyar Telefonos Lelkielsősegély Szolgálatok Szövetségének felhívására beérkezett művészek, amatőr alkotók rajzpályázataiból.

48

Az eseményen, amelyet dr. Varga Gábor, a Győri Telefonos Lelkielsősegély Szolgálat oszlopos tagja nyitott meg, részt vett a győri szolgálat több tagja is. Mint mondta, a telefonos lelkisegélyszolgálat a társadalomnak az az ablaka, ahova be szoktak kiabálni az emberek, amikor már nagyon reménytelennek érzik az életüket. A győri szolgálat tiszteletbeli tagja kihangsúlyozta, nagyon fontos, hogy anonim módon tudnak segítséget nyújtani az embereknek, mivel a telefonban nem kell azonosítani a személyt, nem zavar a tekintet és a fantázia. - Nagyon sokszor az az igazi, amit nem mondunk ki, és ami mögötte érződik. A kiállított rajzokon mindezek megjelennek, hiszen mi beszéltetni próbáljuk a könnyeket, amikor összetört szívekről, lelkekről és transzcendens állapotokról beszélünk. Megjelenik a rajzokon a magány, az izoláció, de közben ott van a remény is a szivárvány képében - mutatott rá a pályaművekre dr. Varga Gábor. Róka Judit és Novák Nikolett rajzai első helyezést értek el a pályázaton és a tervek szerint a legjobb tizenkét alkotásból naptár is fog készülni a közeljövőben. A megnyitóban dr. Varga Gábor bejelentett egy nemzetközi szintű előrelépést is a szolgálatok életében. A Nemzetközi Telefonszolgálati Szövetségnek, az IFOTES-nek már 15 éve tagja Magyarország is. A mintegy 170 problémakatalógussal, saját etikai normákkal és a szolgáltatásrendszerrel működő szervezetben felmerült az ötlet, hogy Európában egységes hívószám legyen és idén ősszel el is jutottunk idáig.

Tóth Tamara

49

Fehérvári pillanatok 2011-ből

1. Végre: képzés! Évek óta dédelgetett álmom volt, hogy a telefonos szolgálatba bekerülhessek. Mindig érzékenyen reagáltam az emberi problémákra. Segíteni szerettem volna! 2011. januárjában kezdődött a tanfolyam. Heti rendszerességgel találkoztunk. Érdekes előadásokat hallhattunk. Személyiségfejlesztő játékokban vettünk részt. A hónapok során alakultunk, változtunk, kovácsolódtunk közösséggé. Áprilisban a régi és a „tanuló” ügyelők (azaz – mi, újoncok) egy kellemes délutáni beszélgetés során ismerkedtünk meg. Novemberben a megmérettetés, a vizsga várt ránk. A kiváló felkészítésnek köszönhetően mindenki sikeresen vette az akadályt!

M. Zsuzsanna 2. 2011. július 23. szombat Ezen a borongós, esős júliusi napon gyakorlati képzésen vettünk részt. Próbára tehettük találékonyságunkat, ügyességünket, segítőkészségünket. A reggeli találkozást követően csapatokban rajzottunk ki a városba, hogy első látásra megoldhatatlannak látszó feladatokat oldjunk meg. Fáradtan, de nagyon vidáman tértünk vissza a „BÁZISRA” délután. Jó lenne, ha több hasonló szakmai megmozdulásra lenne lehetőség! Köszönettel tartozunk a szervezőknek munkájukért.

M. Zsuzsanna 3. Győr, 2011. augusztus 26-28. 2011-ben Győr volt az Országos Találkozó színhelye. Jól szervezetten, kellemes környezetben tölthettünk 3 napot. Változatos szakmai programok keretében ismerhettük meg a hazai és néhány határon kívüli szolgálat életét. A szekciókban érdekes, kreatív munkára volt lehetőség. Neves szakemberek tartottak előadásokat. A jó hangulatú esték kötetlen beszélgetésekre adtak módot. Örülök és köszönöm, hogy a csapat tagjaként részt vehettem a találkozón!

M. Zsuzsanna 4.Vizsga 2011. év közepén egyesületünktől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy változások miatt az egyesületi tagoknak országosan egységes vizsgát kell tennünk, mert 2012-es évben ügyeletet csak így vállalhatunk. A vizsga pontos idejét majd a későbbiekben kapjuk meg. E bejelentést követően mindnyájunkat foglalkoztatott a felkészülés, a vizsgaanyag begyűjtése. Mindehhez nagy segítséget kaptunk Vizyné Hildegardtól, az egyesületünk titkárától, aki folyamatosan küldte a tananyagot. A stábon átbeszélésre kerültek a kérdéskörök, amit gyakorlati foglalkozások követtek. Párokba szerveződtünk és a gyakorlások sora következett. Ebben is segítségre találtunk Farkas István szupervízor és Hortolányi Zsuzsa tréner személyében. A november hónapban megtartott vizsgán sikerült mindenkinek felkészülten részt vennie!

50

A vizsgáztatást dr. Árkovits Amaryl és Németh Ildikó vizsgabiztosok vezették. Mindaddig izgultunk míg sorra nem kerültünk, mert a biztatást mind szavakkal, de szavak nélkül tőlük is megkaptuk. Várakozással teli időszak volt, de egyben eredményesnek is mondhatjuk a 2011. november 18-ai napot. Itt újra szembesültünk azzal a ténnyel, hogy nagyon jó kis csapat vagyunk!

H. Rózsa 5. Ünnepel a stábunk! Minden karácsony meghitten zajlik stábunkban. "Ünnepi ruha", ünnepi dísz és finom házi sütemények, ill. Mária isteni gyümölcs salátája, saját termésű gyümölcsökből. A legfontosabb: együtt vagyunk. Hagyománnyá vált már egy annyi cikkekre vágott piros alma, ahányan jelen vagyunk, (ezt szerénységem vezette be), s mindenki elfogyaszt egy cikket, hogy jövőre is együtt legyünk. Idén két kisebb dinnye alakú almával készültem. Stábunk szupervízora is meglepetéssel készült: halk zene, mellette szóbeli vezetés alatt lazultunk, s közben arra gondoltam: hogy tudta ezt annyira rám szabni?! Bár a végén, mikor körbenéztem, s mindenki üdvözült, meghatott arcát láttam, egyből tudatosult, nem egyedi, teljesen emberi érzéseket hozott elő belőlünk. Ami egyedi volt, elfeledtette velem az almát! Sebaj, legközelebbi stábon bepótoljuk, gondoltam. Erre szerencsére nem került sor, mivel a telepátia működött, s az almák az ügyeletekben szépen elfogytak! ☺ S ez jobb volt mindennél, hiszen így ügyeletben bizonyult be, hogy összetartozunk, jövőre is együtt leszünk.

Fné Márti

„…filléres emlékeim, oly drágák nekem, ők tudják mennyit ér, az életem”

…még itt érzem a mézeskalács illatát, a sütemények ízét, a mécses fénye beragyogja a szívemet, eszembe jutnak a „lelki-táplálékok”, versek, mesék, regék, sok-sok játék, letörölt könnyek, egy műanyag angyalka, képeslapok, receptek, könyvjelzők, egy masnis gyertya, egy idézet, talán még tavalyelőttről…, de az biztos, hogy ezek is mind-mind a stábkarácsonyból maradtak vissza. Karácsony előtt már mindenki lélekben haza gondol, készül, szervez, süt-főz, ajándékok után szalad, széthullik apró darabjaira, hogy majd ott: a fa alatt, majd ott összerakja magát, ajándékkal kezében, örömmel, szeretettel, hálával szívében. Na de, előtte még ott van egy este, amikor „egy másik családba” várnak, „egy másik csapat” nyitja ki a szívét és vár, vár nyitott szívvel. Miért jó a stábKarácsony? Nincs elvárás, nem kell megfelelni, nem kel félni, nem baj, ha kések, biztos jó lesz az ajándék, sőt, az se baj, ha én magam megyek, mert a stábnak már ez is ajándék. Hogy adunk időt, figyelmet, türelmet egymásnak ebben a rohanó világban, ebben a rohanó időben. Szeretet ünnepe? Hmmm? Mit

51

jelent a szeretet? Nekem ezt a félelem nélküliséget, ahogy oda lehet menni, - urambocsá’, az immár harmadik éve velünk stábKarácsonyozó kisfiammal együtt - ahogy örülünk és feloldódunk egymás társaságában, ahogy mindenki előveszi a legfinomabb süteményét (természetesen fénymásolt receptekkel együtt), ahogy előkerülnek a személyre szóló idézetek, ahogy Márayt Ady követi Nagy Bandóval boldog közösségben. Kézzel készített meglepetések, énekek és étkek sűrű sorban... Ahogy ég a műanyag fenyő kis izzósora, és a kis mécsesek lángja bevilágítja a stábszobát, ott ülünk már évről évre hol 20-an, hol 15-en, hol harmincan, változó helyszíneken, változó létszámmal, de egy valami mindig ugyanaz, ahányan akkor és ott vagyunk: megfogjuk egymás kezét. Nekünk Szolnokon ezt jelenti a közös Karácsony. És azt, hogy a kis fenyőfa fénye átkerül a telefon mellé, hogy ha éjszaka a hívó csengetésére felébredek és hirtelen meg sem tudok szólalni felnézzek, és lássam otthon vagyok, itt is otthon vagyok. És hátradőljek, elcsendesüljek és csak RÁ figyeljek. Ott is velem vannak a stábKarácsonyos mézeskalácsok, a kis zöld mécsesekben álmosan gyújtok fényt az éjszaka közepén, és hiszek benne, hogy a hívó lelkébe is kigyullad egy kis láng, ami erőt és bátorságot ad minden sötét órában… Ez a láng kísér engem is az év során a nehéz órákban, és tudom, hogy ez nem csak nosztalgia, nem csak emlék, hanem élő kapcsolat. Tartson ki bennünk a láng még nagyon sokáig, legalábbis 2012 Karácsonyáig mindenképen!

B. Kati, Szolnokról

52

Tanulmányok

a Lelkisegély Telefonszolgálatok munkájáról:

Buda Béla (1976): Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át I-II. IN: Magyar Pszichológiai Szemle,

1976/I-II. szám

Buza Domonkos (2004): A magyar lelki elsősegély telefonszolgálatok IN: Addiktológia, III. évf. 1. szám

Buza Domonkos (szerk.) (2002): A meghallgatás feltételeiről. Tanulmánygyűjtemény. Magyar Lelki

Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége, Budapest

Buza Domonkos (2000): Adatok a MATÁV-területén működő lelki elsősegély telefonszolgálatok 1998-1999.

évi forgalmáról; IN: Network, 2000/2-3. szám (76-77.)

Buza Domonkos (1998): 25 éves a budapesti Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (ÉLET); IN: Végeken,

1998/1. szám

Buza Domonkos (1992): A budapesti Lelki Elsősegély Telefonszolgálat adatfelvételi rendszerének

vizsgálata; IN: Végeken, 1992/1. szám

Csürke József - Nagy Tímea - Tukorka Gábor (2000): Változás - ok. A magyar szuicidalitás megjelenése a

pécsi S.O.S. Élet Telefonszolgálat hívásainak tükrében az 1995-1999 közötti időszakban; IN:

Szenvedélybetegségek, VIII. évf. 2000/4. szám

B. Erdős Márta (2000): A dialógus nyelvi főszereplői; IN: Szenvedélybetegségek, VIII. évf. 2000/4. szám

B. Erdős Márta (2006): A nyelvben élő kapcsolat. Typotex Kft. Bp.

Hegedüs Imre dr. (1974): A budapesti Éjjel-nappali Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (ÉLET) - a

mentálhigiéné új formája; IN: Egészségügyi Felvilágosítás, 15.

Kálmánchey Albert dr. – Rénes László (szerk.) (2002): Telefonos lelki segítés. Tanulmánygyűjtemény.

Kállai Könyvkiadó, Debrecen

Kálmánchey Albert dr. (1999): És ha Mohamed is menne a hegyhez (Gondolatok egy krízisintervenciós

központ kialakításához Debrecenben); IN: Szenvedélybetegségek, VII. évf. 1999/2. szám

Kálmánchey Albert dr. (1999): A lelki válságmegelőzés helyzete Debrecenben (A bővítés lehetőségei); IN:

Network, 1999/3. szám (72.)

Kézdi Balázs (1976): A telefon: eszköz és módszer; IN: Magyar Pszichológiai Szemle, 1976/VI. szám

Kézdi Balázs (1987): A tagadás igenlése; IN: Kortárs, XXXI. évf. 10. szám

Kézdi Balázs (1988): Tagadás és öngyilkosság; IN: Psychiatria Hungarica, III. évf. 3. szám

Kézdi Balázs (1995): Negatív kód; Pannónia Könyvek, Pécs

Kézdi Balázs (2000): Jel, kontextus: az öngyilkosság diszkurzív elmélete; IN: Szenvedélybetegségek, VIII.

évf. 2000/3. szám

Kézdi Balázs (szerk.) (2000): Tele-dialógus. Tanulmányok az öngyilkosság-megelőzés kommunikatív

perspektíváiról; Pannónia Könyvek, Pécs

53

Kovács Győző (2000): A telefonos lelkisegély szolgálatok képzése és szupervíziója a pszichodráma

alkalmazásával. IN: Zseni A. (szerk.): Lakjuk a házat, Pszichodráma a gyakorlatban V. Animula, Bp.

Pátkai István – Buza Domonkos (2011): Lelki egészségvédelem egy nemzetközi misszió szolgálatában –

szakmai irányelvek és programok; IN: Házi Jogorvos IV. évf. 4. szám

Rénes László (2011): Az önkéntesekre építő segítő szolgálat – a lelki elsősegély telefonszolgálat; IN: Házi

Jogorvos IV. évf. 4. szám

Rénes László (1999): A debreceni Lelkisegély Telefonszolgálat hívásaiban megjelenő problémák vizsgálata

1992 és 1995 közötti időszakban; IN: Szenvedélybetegségek, VII. évf. 1999/2. szám

Szabóné dr. Kállai Klára – Buza Domonkos (2011): A lelki elsősegély telefonszolgálatok - a

krízisintervenció és az öngyilkosság-megelőzés eszközei; IN: Házi Jogorvos IV. évf. 4. szám

Varga Gábor dr. (2000): Ifjúsági telefonos ügyelők kézikönyve. GYITOSZ, Győr

Vannesse, Alfred (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok

Szövetsége, Budapest

54

55

“… hogy beszéljünk egymással” Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége

Közös számunk: 116 123 Város TAGSZOLGÁLATOK Elérhetőség ideje

Békéscsaba (66, 68)

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

Budapest (1, 23, 26)

ÉLET Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

Budapest (országos)

Caritas Katolikus Lelkisegély Telefonszolgálat Református Telefon Lelkigondozás

18-06 17-21

Debrecen (42, 44, 45, 52, 54)

"SEGÍTŐ KÉZ" Lelkisegély Telefonszolgálat

Győr-Moson-Sopron (96, 99)

Lelki Elsősegély Szolgálat (Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron)

HEGY+ (27, 28, 35, 36, 37)

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat (Hatvan, Eger, Gyöngyös, Balassagyarmat)

Kecskemét (76, 77, 78, 79)

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

Makó (62, 63)

Makói Lelkisegély Szolgálat H, K, V: 16-02

Miskolc (46, 47, 48, 49)

Miskolci Lelkisegély Telefonszolgálat

Pápa (89, 95)

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat 18-24

Salgótarján (32)

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat 18-06

Szeged (62, 63)

S.O.S Telefonos Lelkisegély Szolgálat

Székesfehérvár (22, 25, 33, 34, 74, 75)

EMPÁTIA Telefonos Lelkisegély Szolgálat

Szolnok (24, 29, 53, 56, 57, 59)

"BIZALOM" Lelkisegély Szolgálat

Szombathely (94)

Lelki Elsősegély Telefonszolgálat

Veszprém (87) (88)

"Kapcsolat" Telefonos Lelkisegély Szolgálat

A hívások ingyenesek. �: Csak a 88-as körzetből ingyenes!

Város TÁRSSZOLGÁLATOK Telefonszám Elérhetőség ideje

Dunaújváros (25)

Élet-Esély Telefonszolgálat 06 25 411 111 Átmenetileg nem hívható

Esztergom (33)

Lelkisegély Szolgálat 06 33 417 504 P, Szo: 20-07

Nyíregyháza (42, 44, 45)

Lelki Telefonszolgálat 06 80 204 519 Szo, V: 18-23

Pécs (69, 72, 73)

S.O.S. Élet Telefonszolgálat 06 80 505 390 19-07

Zalaegerszeg (83, 92, 93)

Lelkisegély Szolgálat 06 80 505 599 16-23

56

Interneten keresztül is hívhatóak vagyunk!

www.sos505.hu honlapról

„Segélyvonalaink” címke mögött megtalálja az online kapcsolatot!

Éjjel-nappal fogadjuk hívását.

Ugyanitt,- ha nem akar szóban -, levélben is fordulhat hozzánk.

Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége www.sos505.hu

Szerkesztette: Rénes László

[email protected] , [email protected]

2012. március 13.