Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába

Folyamatok 2004-ig

• II. Világháború utáni helyzetben a mezőgazdaság nem indult fejlődésnek

• Római szerződés -> a Közös Agrárpolitika céljait a 39. cikkelyben rögzítették

• A KAP gyakorlati megvalósításáról folytatott tárgyalásokon 1962-ben fogalmazták meg az alapelveket

• A nyolcvanas évek elején került sor a KAP első jelentős átalakítására: : Intézményes árak befagyasztása, kvótarendszer.

• 1992-es reform, nagy jelentőségű: ár és jövedelempolitika szétválasztása.

• „Agenda 2000” reform, ami az 1992-ben rögzített irányba lépett tovább.

• 2002 végén a Brüsszeli csúcstalálkozón 2013-ig befagyasztották a KAP kiadásokat

• II. Világháború után kommunista hatalomátvétel. Megindul az államosítás, illetve a TSZ-esítés. Nincs önálló agrárpolitika.

• Kádár rendszer: TSZ+háztáji. „Aki nincs ellenünk az velünk van”

• 1985-ig a magyar mg. dinamikus része a nemzetgazdaságnak.

• 1986-1990 között ez a növekedés megáll, így jut el az ország a rendszerváltáshoz.

• 1991. Új agrárpolitika meghirdetése, aminek célja: a jelenleginél hatékonyabb, alkalmazkodóbb, piacérzékenyebb agrártermelés megteremtése.

• Kimondja: A magyar gazdaság ezen belül az agrárgazdaság felzárkóztatása, a mai periférikus helyzetből való kimozdulás az európai fejlett régiókhoz történő csatlakozással lehetséges. A Kormány erre vonatkozó szándéka az agrárgazdaság számára kiinduló feltétel.

Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 117-130Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. 3-5

A magyar mezőgazdaság helyzete az uniós csatlakozásig

A mezőgazdasági termékek

termelésének növekedése 1966-

1980

A mezőgazdasági termékek

termelésének növekedése 1981-

2000

Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 118

A mezőgazdasági termelés volumenének változása 1988-1995 (Növényi és állati termékek együtt)

OrszágokSzlovénia

LengyelországCseh Köztársaság

BulgáriaSzlovákia

MagyarországÉsztország

LitvániaLettország

1995/1988 %100,8 92,077,376,770,063,256,546,445,5

Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 142

Országok

OECDEU

USAMagyarországLengyelország

1986-88

4044253929

1989-91

404521230

2000

3438221820

A mezőgazdaság támogatottsága

Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) 154

Hogyan érkezik meg tehát Magyarország az Uniós csatlakozáshoz?

A termelés növekedése

megtorpan és csökken

A rendszerváltás valamint a

piacgazdaságba való belépés

negatív hatása

A támogatottság

szintje folyamatosan

csökken

Megváltozik a birtokstruktúra,

csökken a kisbirtokos gazdaságok

száma

Forrás: Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország) alapján

Folyamatok 2004. május 1 után

A gazdák száma 7-ről 11 millióra nőtt

A megművelt földterület 30%-kal nőtt

A növénytermelés 10-20%-kal nőtt

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_agr%C3%A1rpolitika

Magyarország bekapcsolódása a közös agrárpolitikába

Tőkebeáramlás •Fejlődik az infrastruktúra•Modernizálódik a mezőgazdaság

Modernizációs központ •Az Unió védelmet és pénzügyi forrásokat ad•Egy közös modern centrumhoz tartozunk

Foglalkoztatottság •Csökken a munkanélküliség•Szabad munkaáramlás

Forrás: http://www.luiboy.ingyenweb.hu/Gazd%E1lkod%E1s%20tudom%E1ny/Agr%E1rk%F6zgazdas%E1g.doc

Kötelezettségek

Az EU egyértelmű célja egy ún. multi funkcionális mezőgazdasági struktúra kialakítása. Ez azt jelenti hogy a mezőgazdaság feladata nem csak az élelmiszer

és termék előállítás, hanem a természeti és mezőgazdaságilag hasznosított területek ápolása. A mezőgazdaság feladata a rurális térségekben a munka, a

környezetvédelem illetve a vidékfejlesztés beindítása.

Intervenciók

Környezetvédelmi szabályok

betartása

Kvóta betartása

Forrás: http://www.teszt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf

Tejgazdálkodás

Holstein fríz

Legnagyobb tejhozam a világon.

Akár 10.000 kg/tehén/év.

A borjak születéskor 40 kg-osak.

Felnőtt holstein tehén kb. 680 kg.

Az üszők 15 hónapos koruktól kezdve

termékenyíthetőek. Átlagos élettartam 6 év.

Forrás: http://hu.agrota-2l.com/content/szarvasmarha/holstein-friz.html

Forrás:Saját archívum

Az uniós szabályok lecsapódása a tejtermelésre

• A csatlakozás után a magyar mezőgazdaság szenved. A „gyengébb” termelők kiesnek a versenyből.

• Eleinte nem egyenlő volt a verseny• Idén már a magyar mg. is 100%-os támogatást kap.• Minimum 30 négyzetméter terület kell 1 állatra.• Uniós támogatások típusai: pl. állatjóléti fejlesztések• Ezek mind utófinanszírozásúak!• Támogatási alapok: legeltetés, állat alapú, kvóta

alapú

• Sok szabályozás már 2004 előtt is be volt vezetve.• 2014-el ki fog futni a kvóta.• Élelmiszer szabványok: csiraszám 10.000 alatt kell

hogy legyen, szomatikus sejtszám, fagyáspont, stb.• Ezek már az uniós csatlakozás előtt is voltak.

Felhasznált források• Benet Iván: Az EU csatlakozás és a mezőgazdaság (Finnország és Magyarország).

Budapest-Helsinki-Keszthely, 2001.• Pete Nándor: A magyar mezőgazdaság és az Európai Unió. A Magyar Köztársaság

Külügyminisztériuma. http://www.bmeip.hu/download/engemiserint/A%20magyar%20mezogazdasag%20es%20az%20EU.pdf

• A közös agrárpolitika. http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6s_agr%C3%A1rpolitika

• Agrárközgazdaság. Magyarország EU csatlakozásának hatása a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából. http://www.luiboy.ingyenweb.hu/Gazd%E1lkod%E1s%20tudom%E1ny/Agr%E1rk%F6zgazdas%E1g.doc

• Tellus. A magyar mezőgazdaságról röviden. http://www.teszt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf

• http://hu.agrota-2l.com/content/szarvasmarha/holstein-friz.html

Köszönöm a figyelmet!