A Hajdúság:

A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak. Nevük valószínűsíthetően a hajtó vagy hajdó

szavakból eredeztethető.

Feladatuk volt a csorda őrzése, ami időnként fegyveres fellépést is igényelt, mivel meg kellett védeni a

jószágot a rablóktól vagy a ragadozó állatoktól.

A török háborúk idején a fegyverforgatásban jártas marhapásztorokat szívesen fogadták fel katonai

feladatok ellátására. A hozzájuk csatlakozó kisnemesekkel, végvári katonákkal és szökött jobbágyokkal

egy új, fegyveres társadalmi réteg alakult ki. A tizenöt éves háború alatt jelentősen megnőtt a létszámuk.

1604-ben a Habsburgok által perbe fogott Bocskai István a hajdúkat felfogadva, szembeszállt a

Habsburgokkal.

Bocskai a fegyverforgatáshoz hozzászokott hajdúkat nem próbálta visszakényszeríteni jobbágysorba,

hanem mezővárosokban telepítette le őket a ma is Hajdúságnak nevezett területen.

Ez uralkodása alatt több tízezer főt jelentett. A letelepülő hajdúk megkapták az ún. hajdúszabadságot,

nem tartoztak földesúri fennhatóság alá, viszont a fejedelem hívására kötelesek voltak harcba menni.

Létrejöttek a hajdúvárosok, melyek ma is jellegzetesek mértani, logikai elrendezésük miatt. Azt a régiót,

ahol a hajdúvárosok létrejöttek, Hajdúságnak nevezik.

A nagy hajdúvárosok a 17. század végén hozták létre a Hajdúkerületet, ami a vármegyékkel egyenrangú,

önálló törvényhatóságként működött. A Hajdúkerület 1876-ig létezett, ekkor jött létre a hajdúvárosokat

is magába foglaló Hajdú vármegye Debrecen székhellyel.

Debrecen

Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni

kistérség székhelye.

Debrecen a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, a

legnagyobb és a legjelentősebb városa.

Időnként „a kálvinista Róma" néven vagy „cívisváros"-ként emlegetik.

A 13. században említik először írásban. 1361-ben mezővárosi, 1683-ban szabad királyi városi rangot

kapott.

Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai

viszonylatban is kiemelkedőnek számított.

Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848--49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok

folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett.

Nézzünk meg egy videót a városról: http://www.youtube.com/watch?v=i4BoWUI-th8

A Debreceni Nagyerdő:

Nevét a hatalmas, 100-120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18. században parkká nyilvánították, majd

1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe.

A védetté nyilvánítás célja a Magyarországon elsőként védetté nyilvánított öreg tölgyes és a környező

erdőtársulások megőrzése az utókor számára.

Az 1092 hektáros védett terület Debrecen belterületén a település északi felében az egyetemvárosi

résznél található meg.

Debrecen város életében a Nagyerdő mindig jelentős szerepet játszott, megőrzése a város és a

természetvédelem szempontjából egyaránt fontos.

A Nagyerdő nevezetes pihenő- és szórakozóhelyei, valamint látnivalói:

Békás-tó, Millenniumi játszótér, Medgyessy sétány (neves írók, költők szobraival), Nagyerdei

Gyógyfürdő, Aquaticum Élményfürdő, Nagyerdei Strand, Csónakázótó, Vidámpark, Állatkert, Jégpálya,

Sportcentrum, Oláh Gábor utcai Sportcsarnok, Nagyerdei Stadion, Ötholdas Pagony (Játszótér),

Egyetemi park, Botanikus kert.

Nézzünk meg egy videót a Nagyerdőről: http://www.youtube.com/watch?v=TD1k3ah3aio

A Nagytemplom:

Debrecen jelképe a Református Nagytemplom.

Móricz Zsigmond szavait idézve: "...két tömör tornyával, mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel".

A kéttornyos debreceni Nagytemplom 1805-1824 között épült klasszicista stílusban, Debrecen és a hazai

reformátusok egyik szimbolikus építménye.

Templom Debrecen belvárosában magasodik az ég felé. 1500 négyzetméterével hazánk legnagyobb

református temploma, valamint a hazai református templomok között a debreceni Nagytemplomnak van

a legnagyobb harangja.

A Nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, miután ez leégett, a helyére a gótikus stílusú

András templom épült, ez is leégett.

Az András templom újjáépítését elsőként Bethlen Gábor kezdeményezte, majd Rákóczi György folytatta,

és végül 1628-ban elkészült az új András templom. A templomhoz 1642-ben építették fel a vakolatlan

veres téglás Verestornyot, amely otthona lett az 56 mázsás haragnak.

Nézzünk meg egy videót a Nagytemplomról: http://www.youtube.com/watch?v=rhAedCFQ4ig

A Rákóczi-szabadságharc ideje alatt a templom súlyosan megrongálódott a megrepedt harangját 1873-

ban újraöntötték, eltávolították róla Rákóczi jelmondatát:

„Non est currentis, neque volentis, sed miserentis Dei.”

(Nem azé, aki fut, sem nem azé, aki akarja, hanem a könyörülő Istené),

és elhelyezték a kollégium oratóriumában.

Jelenleg a Nagytemplom nyugati oldalánál tekinthető meg az András-templom és a Verestorony

alapjainak régészeti bemutatása.

Az új templom építését 1803-ban Péchy Mihály tervei alapján kezdték meg, azt azonban elvetették és

helyette 1805-ben Thaller József építész terveit, fogadták el.

1808-ban mégis számítottak már Péchy tervei és részben azok alapján is folytatódott a Nagytemplom

építése. A 61 méter magas tornyok külön-külön készültek el, az egyik a bal oldali 1818-ban, a jobb

oldali pedig 1821-ben.

A Nagytemplomnak történelmi jelentőségű múltja is van, hiszen 1849. április 14.-én itt kiáltották ki

Magyarország függetlenségét, és itt választották meg Kossuth Lajost kormányzó elnökké. Kossuth Lajos

széke a mai napig a Nagytemplomban megtekinthető féltett ereklye.

Kilátás a templom tornyából:

Hajdúszoboszló

Szoboszló első írásos említését először 1075-ben találjuk I. Géza adománylevelében.

Bocskai István hajdúkkal telepítette be 1606-ban, innen kapta az eredetileg szláv eredetű településnév a

„hajdú” előtagot.

A budai török pasa 1660-as hadjárata, a Szejdi-dúlás szinte teljesen elpusztította a települést.

A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett

csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből.

A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem

csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós

embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott.

A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely

gyors fejlődésnek indult.

A fürdőpark Európa legnagyobb üdülőhely, amely strandból, uszodából, aquaparkból és élményparkból

áll.

Nézzünk meg egy videót a városról: http://www.youtube.com/watch?v=E0FD6OsLZak

A fürdőpark főbejárata mellett található Pávai-Vajna Ferenc, a gyógy- és termálvíz megtalálójának

szobra.

A szökőkút mellett található a millenniumi emlékmű, az úgynevezett Harangház. Az emlékművet csaknem

ötven harang alkotja.

A Harangházat három, fából készült alkotás is körbeveszi, amelyek:

a Turulmadár, Életfa, és a Csodaszarvas neveket viselik.

A Harangházban 46 harangot helyeztek el, köztük a meghiúsult világkiállításra szánt, úgynevezett

világharangot és a Kölcsey-harangot.

A különleges művészi alkotást harangjáték teszi teljessé.

A harangöntés e sajátos eljárására világszabadalmat szerzett az Oborzil Edit-Jeney Tibor

művészházaspár és a haranggyűjtemény a szoboszlói származású Oborzil Edit adományaként került a

városba.

A kis görög katolikus közösség 1994-ben építtette meg templomát. Korszerű anyagokat a bizánci stílus

jegyeivel ötvözött, tervezője Lengyel István.

A katolikus és a református templom:

Bocskai szobra:

Hortobágy

Közép-Európa legnagyobb füves pusztája önálló természetvédelmi terület, melynek vízi élőhelyei

nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!

A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya

jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel.

A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról

szemlélve a táj, mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó.

A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok.

Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a

keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési

helyeknek (halomsírok).

Nézzünk meg egy videót a Hortobágyról:

http://www.youtube.com/watch?v=vw3HNTV0OFM

Hortobágyi Csárda a puszta legrégebbi épülete, a XVIII. századi magyar vendéglátás legértékesebb

építészeti műemléke. Debrecen városa 1699-ben építtette ide a legelső "korcsmaházat" szomjas és fáradt

utasoknak.

A Kilenclyukú híd:

Az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után már nem felelt meg a

követelményeknek.

A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között

Povolny Ferenc tervei alapján. mely Közép-Európa leghosszabbnak tartott közúti kőhídja.

A Hortobágyi Pásztormúzeum a 19-20. század fordulóján a Hortobágyra jellemző pásztorélet emlékeivel

ismerteti meg az érdeklődőket.