51
Magyarország közlekedés- földrajza

Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

Magyarország közlekedés-földrajza

Page 2: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közlekedés-földrajzi vizsgálatok tárgya (alapértelmezésben a személy és áruszállítást értjük alatta, de egyes források ide sorolják a kommunikációt, hírközlést, villamos energia szállítást, de még a tőzsdei árumozgást is)

• A közlekedés (mint tevékenység) legfontosabb jellemzői

• A ágazat részesedése a nemzetgazdaságon belül, és annak változása.

• Az egyes közlekedési módok (az ezekhez tartozó hálózat) történetének vizsgálata (közút, vasút, vízi közlekedés, légi közlekedés, csővezetékes szállítás)

• A közlekedési hálózatok jelenlegi képe (térstruktúra), és jövőbeli fejlesztésükre vonatkozó elképzelések.

• A személy és áruszállítás teljesítménymutatóinak változása, valamint a teljesítmény megoszlása az egyes közlekedési módok között (pl. modal-split)

• Kommunikáció és hírközlés fontosabb jellemzői (a hálózatok kiépülése, fejlődése, jelenlegi helyzete)

Page 3: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közlekedés közgazdasági megközelítésben

• A közlekedés és a kommunikáció a nemzetgazdaság teljesítményének kb. 7,5 %-át teszi ki (+ egyéb kapcsolódó tevékenységek). (300 milliótonna áru, közforgalmú közlekedésben 3 milliárd utas)

• Biztosítja a gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges térbeli mozgás lehetőségét (áruk és emberek mozgását egyaránt)

• A kereslet és a kínálat oldaláról is lehet vizsgálni:A kínálat sajátosságai:– rugalmatlan– természeti és politikai tényezők befolyásolják.

A kereslet sajátosságai:– az árérzékenysége alacsony (Navigare necesse est, vivere non est

necesse - Pompeius)– gazdasági, demográfiai, társadalmi tényezők befolyásolják– függ a térbeli elhelyezkedéstől, és a területhasznosítástól.

Page 4: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közlekedés sajátos közgazdasági jellemzői:

• nagy nemzetgazdasági súly; óriási tőke, sok foglalkoztatott (MÁV: 40 ezer fő, Volán Egyesülés: 26 ezer fő)

• nélkülözhetetlen kiegészítője más iparágaknak � árak

• a különböző szállítási módok egymással is versenyeznek

• a vállalkozások szolgáltatásai egymással helyettesíthetők

• gyakran közszolgáltatói szerep is nehezedik a vállalkozásokra

• nem korlátozható nemzeti határokkal � nemzetközi jog (lásd Duna)

• az egyes országoknak nincs teljes kompetenciájuk (nemzetk. szerz.)

• az egyes országok szabályozása jellemzően eltérő

Page 5: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• Árutonna-kilométer: egy tonna áru egy kilométerre történő elszállítása

• Utas-kilométer: egy utas egy kilométerre történő elszállítása

• Távolsági (helyközi) személyszállítás: települések közötti személyszállítás (nemzetközi forgalommal együtt)

• Helyi személyszállítás: teljese egészében, vagy túlnyomó többségében egy-egy településen belül végzett személyszállítás

• Szállított áru tömege: a közlekedésre felrakott áruk bruttó tömege (göngyöleggel, raklappal, konténerrel együtt)

• Működtetett vasútvonalak hossza: az adott évben működő pályák hossza, függetlenül a vágányok számától

• Vasútvonalak vágányhossza: a kiépített vágányok hossza

• Gyorsforgalmi út: az ún. gyorsjárművek közlekedésére szolgál. Két típusa van: autópálya és autóút.

Fontosabb fogalmak a közlekedéssel kapcsolatban

Page 6: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közlekedési hálózatok kiépülésének történeteVasúthálózat

• 1836. évi XXV. tc. – Vasútügyi törvény (magántőke – 90 éves koncessziók)

• Első nem gőzvontatású vasútvonal – Pozsony-Nagyszombat (1846-ra épül ki a teljes, majd 50 kilométeres pálya). 1875-ben lett gőzüzemű.

• Első gőzvontatású vasútvonal – 1846 Budapest-Vác (33,6 km) – Magyarország volt Európában a 11. ország, ahol vasútvonal épült.

• A hálózat hossza 1913-ban eléri a 23 ezer kilométert (keskeny nyomtávúvonalakkal együtt).

• Szinte kizárólag magántőkéből folytak (pl. Rotschild, Sina család),

• 1868-ban megalapítják a MÁV-ot (először a veszteséges vonalakat veszi át, majd fővonalakon is. (Már Apponyi követelte az államosítást – az vasúti szállítási költségek gazdasági hatásai miatt).

• 22 magántulajdonú társaság jött létre a 19. században, de többségét még a 19. században bekebelezte a MÁV. (Legutoljára a Déli Vasúttársaság tette ezt meg, 1931-ben, mely 1858-ban alakult. Az utolsó helyi érdekű vasutakat az 1945.évi 4780/1945.VII.15. számú miniszterelnöki rendelet vette állami tulajdonba

• Folyamatos viták a hálózat Budapest központúságáról

Page 7: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 8: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A gombosi gőzkomp (Duna), 1871-1911

Page 9: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• Trianon – 8705 kilométer vonal marad – előnytelen szerkezet ( A Nagyvárad-Fiume vonal stb.) - végképp Budapest központú lett a hálózat.

• Villamosítás – 1928-ban készül el az első szakasz, és 1932-re a Budapest-Hegyeshalom vonal villamos üzemű lett (Kandó féle mozdonyokkal)

• A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több fővonalat kétvágányúvá építenek át. Először használnak légi fotókat a világon vasútépítésre a székelyföldi vasútnál (Déda-Szeretfalva).

• 1941-1945 – jelentős háborús károk, kb. 4500 kilométer vonal, és a jelentősebb állomások sérül meg

• A háború után megindul a helyreállítás, de később sem az első sem a második ötéves terven belül nem kiemelt ágazat.

• Az 1950-es évek végére elég rossz állapotú hálózat alakul ki. Már ekkor több vonalat (17 vizsgált vonalból 10-et) felszámolnak (+ néhány esetben korlátozták a személy vagy teherforgalmat). A felülvizsgálat racionálisnak ítélte a folyamatot (bár felhívta a figyelmet, hogy egy esetleges benzinár változás sokat ronthat a megtérülési mutatókon), így 1968-től kibővítették a programok, és közel 1100 kilométer vonalat soroltak C kategóriába (megszüntetendő). - 1968. évi IV. tc. (Vasúti Törvény és Közlekedéspolitikai Koncepció)

Page 10: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• Összesen kb. 750 kilométer pályát számoltak fel (1982-ben fejeződött be), elsősorban a nyugati és a déli határaink mentén. Az eredmény pedig megkérdőjelezhető, hiszen a MÁV gazdasági helyzete máig kilátástalannak tűnik. + teherfuvarozás átszervezése!

• A rendszerváltozással együtt jelentősen csökkentet az utasok száma, valamint a szállított áruk mennyisége.

• Az MTA vizsgálata a hálózatot, és kb. 600 kilométernyi pálya felszámolását javasolta.

• a 2258/1999. X. 14 kormányhatározat számú határozat, mely értelmében 1000 km hosszú pályaszakaszon szüntette meg a Kormány a MÁV üzemeltetési kötelezettségét, de végül nem hajtották végre

• Magyarországon áthaladó nemzetközi folyosók (Transzeurópai Hálózatok –Transeuropean Network – TEN,amit 1996-ban kibővítettek a TINA - TransportInfrastrukture Needs Assesment, programmal. Ezek fejlesztése elsődleges feladatunk a közúti közlekedés terén is.

Page 11: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 12: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 13: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

2006-ban összesen 28 mellékvonal kapcsán merült fel újra a forgalom megszüntetése, de végül 14 szárnyvonal (474 km) maradt a listán (2007. márciusában terelik át a forgalmat a közutakra)

Page 14: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 15: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 16: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

Össz-Európai Közlekedési Folyosók és TINA kiegészítések Magyarországon

Page 17: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A vasúthálózat fontosabb adatai (2005):

Működtetett vasútvonalak hossza: 7685 km

ebből:

két-vagy többvágányú: 1292 km

villamosított 2791 km

Működtetett vonalak hossza: 12735 km

Járműállomány:

mozdony: 1040 db

motorkocsi: 369 db

személykocsi: 3060 db

teherkocsi: 16027 db

Page 18: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közúthálózat kiépítésének története• Az év jelentős részében járhatatlanok voltak a földutak, hiszen nem

tartották őket karban, és szilárd burkolatuk sem volt. Ezzel szemben a vízzel borított területeken ladikkal könnyen mozoghattak az emberek. Hódmezővásárhely például folyami kikötőhelynek számított, ahonnan nedvesebb évszakokban Gyulára, vagy akár Debrecenbe is el lehetett jutni vízi úton. Olykor a településeken belüli közlekedést is csak vízi úton lehetett megoldani, mint ahogy az Evlia Cselebi leírta Gyula városáról magyarországi utazása alkalmával.

• A középkorban Magyarországot nem érintették nagy nemzetközi tranzit utak, mert a Kárpátok közlekedési gátként jelentek meg

• A belföldi közlekedés legfontosabb útvonalai voltak:– Pest-Szolnok-Nagyvárad-Gyulafehérvár-Nagyszeben-Vöröstoronyi

szoros– Pest-Kecskemét-Szeged-Arad-Gyulafehérvár-Brassó-Tömösi-hágó– Buda-Esztergom-Nyitra-Zsolna-Jablonkai-hágó– Pest-Miskolc-Kassa-Bártfa-Duklai-hágó

• A mai, korszerűnek nevezett, hálózat alapjait jórészt a 19. században fektették le, az ipari forradalom vívmányaként. A közutak burkolatát kezdetben kővel burkolták, majd az un. makadám (McAdam) út terjedt el. (Vizes alapú, kőzúzalékból álló tömörített út)

Page 19: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 20: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• (Többszöri technológiai módosítás után végül is 1896-ban készült el az elsőtömörített bitumen és zúzalék keverékéből készült tömörített útburkolat a New York-ban)

• A legelső épített út Magyarországon a 18. században készült el, az un. „Lujza út”, mely Károlyvárosból (Karlovac) Fiumébe vezetett – de ez még nem Makadám út volt. A 19. században már több kővel burkolt (jobbára csak felszórt) út épült (pl. Nagyvárad-Gyula).

• Az 1825-27. évi országgyűlés 13 új út kiépítését fogadta el, de ezeket később kiépítendő vasútvonalakká változtatták

• A vasútépítéshez hasonlóan a közúthálózat kiépítése is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után lendült fel, az Osztrák Birodalom elképzeléseinek megfelelően. Alapvetően 3 szintű útrendszert alakítottak ki: – birodalmi jelentőségű utak: a birodalom költségén épültek, és az állam volt

a fenntartó– országos utak: ingyenes közmunkával vagy fizetett munkával épültek – községi utak: községi közmunkával épült, és a vármegyék felügyelték.

• A hálózat természetesen a falvakat összekötő földutak fejlesztésével kezdett kiépülni, vagyis történelmi nyomvonalon haladt, és így kezdetben az infrastruktúra hiányos térségek kimaradtak a fejlesztésből (Frisnyák 1999). A kőzúzalékkal épített utak azonban elavultak lettek a személygépkocsik elterjedésével, hiszen ezek a járművek már nem tömörítették, hanem tönkretették őket

Page 21: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• Az állam szerepe a közutak esetében is jelentősen megnőtt az 1900-as évek elejére, és 1913-ban már 11.000 km út volt állami kezelésben (Frisnyák 1999). Az I. világháborút megelőző évben már 28000 km (dűlőutak, településen belüli utak nélkül) közút volt Magyarországon: 4%-a volt pormentesített (kő-, aszfalt-, keramit-burkolatú), 54%-a makadámút, és 42%-a földút.

• Az első korszerű beton- és aszfaltburkolatú út 1929-ben készült el Budapest-Győr, valamint Budapest-Siófok viszonylatban.

• Az 1950-es évekre a földutak nagy részét kiépítették, a korszerű pormentes burkolat pedig az 1970-es években lett uralkodó.

• A korábban településeket összekötő utak helyett az 1950-es évektől kezdetek településeket elkerülő utakat építeni, melynek mintája a 6-os út volt. Ezzel a hálózat is teljesen más képet kapott, mint amilyen korábban volt.

• Megindult az autópálya építés (1961 - M1-M7-es közös bevezető), az 1990-es évekig lassan haladt az építkezés (Vásárhelyi Boldizsár, 1941).

• A tranzitforgalom folyamatosan nő, évente kb. 1.5 millió külföldi kamion lép be az országba, és kb. fele ennyi magyar kamion lép ki.

• A rendszerváltozás a közúti közlekedésre is hatással volt. • Magyarországon áthaladó nemzetközi folyosók (TEN, amit kibővítettek a TINA -

Transport Infrastrukture Needs Assesment - programmal. Ezek fejlesztése elsődleges feladatunk a közúti közlekedés terén is. Egészen az 1980-as évekig nem volt egységes közlekedési politika (A páneurópai folyosók elvét még egy 1953-ban alakult szervezet, az Európai Közl. Miniszterek Konferenciája dolgozta ki). Fordulat: 1985 – Fehér könyv

Page 22: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• 1994 – Essen. Elfogadják a TEN tervezetet (közlekedés, távközlés-informatika, energiaszállítás). 14 közlekedés projekt kerül be:

Nürnberg-Berlin/Verona-München nagy sebességű vasút

Párizs-Brüsszel-Köln/Amszterdam/London nagy sebességű vasút

Madrid-Barcelona-Montpellier/Dax nagy sebességű vasút

Párizs-Metz-Karlsruhe/Saarbücken/Luxembourg nagy sebességű vasút

Rotterdam-Ruhr-vidék vasút/kombinált szállítás

Lyons-Torino/Velence-Trieszt nagy sebességű vasút

Görög autópálya-hálózat

Lisszabon-Valladolid autópálya

Cork-Dublin-Stranrear vasút

Malpensa repülőtér

Oresund-összeköttetés Dánia és Svédország között

ún. „északi háromszög”, vasút, közút (Svédo., Finno., Oroszo.)

Írország-UK-Benelux közúti összeköttetés

ún. „nyugati part” vasút

Page 23: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• 1991-ben megkezdődnek a Páneurópai közlekedési folyosók tervezési munkái (Mo. ekkor csatlakozik a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciájához)

• Prága, 1991. Kréta, 1994. � Kilenc páneurópai folyosó, Helsinki, 1997. jún. 23-25. Tíz páneurópai folyosó, ezek az un. Helsinki folyosók

I. Helsinki-Tallin-Riga-Varsó

II. Berlin-Varsó-Minszk-Moszkva-Nyizsnij Novgorod

III. Berlin/Drezda-Wroclaw-Lvov-Kijev

IV. Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-Budapest-Konstanca/Szaloniki/Isztambul

V. Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov

V/A. Pozsony-Zsolna-Kassa-Ungvár

V/B. Rijeka-Zágráb-Budapest

V/C. Plocse-Szarajevo-Eszék-Budapest

Page 24: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

VI. Gdansk-Poznan/Lodz-Zsolna/Katowice-Ostrava

VII. Duna

VIII. Durres-Tirana-Skopje-Szófia-Várna

IX. Helsinki-Szentpétervár-Moszkva-Kijev-Ljubasevka-Kisinyov-Bukarest-Dimitrovgrád-Alekszandroupoli

IX/A. Ljubasevka-Odessza

IX/B. Kijev-Minszk-Vilnius-Kaunas-Kalinyingrád

X. Salzburg-Ljubljana-Zágráb-Belgrád-Nis-Skopje-Veles-Szaloniki

X/A. Graz-Maribor-Zágráb

X/B. Budapest-Újvidék-Belgrád

X/C. Nis-Szófia-IV. folyosó

X/D. Bitola-Florina-Via Egnatia-Igoumenitsa

Page 25: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

1999-ben zárul le a csatlakozó országok közlekedési szükségleteinek a

felmérése TINA (ez a program neve, melynek célja a szükségletek

felmérése volt) – A TEN kibővül Kelet-Közép-Európára

0 1 2 3 4 5 6 7

HollandiaBelgium

LuxemburgNémetorszá

DániaOlaszország

Spanyolorsz.Franciaorszá

JapánUK

USACsehország

SzlovákiaMagyarorszá

MexikóKína

BulgáriaIzrael

KanadaNigéria

MarokkóRománia

Ausztrália

ország

km/km2

2001 2007 (tervezett) 2030 (tervezett)

Page 26: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közutak borításának változása Magyarországon 1950-2000.

05000

100001500020000250003000035000

1950 1960 1970 1980 1990 2000

év

km

földút ma kadá m út pormente s íte tt út

Forrás: KSH 2002

Page 27: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közúthálózat fontosabb adatai (2005):

Országos közúthálózat hossza: 30808 km

ebből:

autópálya: 636 km

autóút: 129 km

főút: 6902 km

mellékutak: 23141 km

Egyéb utak hossza (településen belüli

utak, dűlőutak stb.): kb. 200 ezer km

Járműállomány:

személygépjármű: 2888735 db

autóbusz: 17450 db

tehergépkocsi: 377004 db

közúti vontató: 35917 db

pótkocsi, utánfutó: 372491

Page 28: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 29: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 30: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 31: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közúti tömegközlekedés története

• A folyamatosan kiépülő burkolattal ellátott úthálózat adat lehetőségek kihasználásával az 1910-es években sorra indultak a távolsági járatok, a posta szervezésében (1910 – Károlyváros - Plitvicei tavak, Szabadság-hegy - János-hegy, Soroksár - Alsónémedi; 1911 – Kassa, Igló és Bártfakörnyékén)

• Szervezett, menetrendszerű helyközi buszközlekedés 1927-ben indult el Magyarországon, a Magyar Kir. Államvasutak Autóközlekedési Rt. (MAVART, majd később MÁVAUT - Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzeme néven) szervezésében (20 vonal, összesen 1138 km hosszú hálózat) Természetesen a buszközlekedésnek azon térségekben volt jelentősége, ahol nem volt rentábilis az elöregedett vasútvonalak felújítása

• 1933-ban együttműködési szerződés a MAVAUT és a Magyar Posta Autóbusz Üzeme, majd a MATEOSZ is csatlakozott (Magyar Teherfuvarozók Országos Szövetsége) - gazdaságosabban lett a személyszállítás és árufuvarozás

Page 32: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• A buszközlekedés személyforgalmon belüli részesedésének növekedéséhez a vasúti szárnyvonalak felszámolása is hozzájárult

• MÁVAUT 1961-ben egyesült az 1949-ben létrehozott TeherautóFuvarozási Nemzeti Vállalattal, így létrejött az AutóbuszközlekedésiVállalat (AKÖV), majd még ebben az évben elkezdődtek a megyei AKÖV-ök szervezése.

• 1968-ban újabb átszervezés következett, ekkor alakult meg az Autóbuszközlekedési Tröszt, és így a megyei és fővárosi leányvállalatok közös irányítás alá kerültek. A vállalat 1970-ben vette fel a mai napig is használatos VOLÁN nevet.

• 1984-ben önállósodtak a megyei Volán vállalatok, majd egyes megyei vállalatok tovább darabolódtak (pl. a Mátra Volán Vállalatból jött létre az Agria, a Hatvani, és a Mátra Volán Vállalat, de hasonlóként járt a Veszprém megyei társaság is, ahol jelenleg a Balaton, a Bakony és a Somló Volán működik)

• A VOLÁN Tröszt nevet 1989-ben VOLÁN Egyesülésre változtatták, majd az ezt követő években az egyes tagszervezetek részvénytársaságokkáalakultak.

Page 33: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• Jelenleg 58 Volán társaság létezik, bár ezek között találunk személyszállítással (24 közszolgáltatási feladatként[1] helyközi személyszállítást végző társaság és 4 helyi tömegközlekedési társaság) és áruszállítással foglalkozó cégeket is.

• Van még néhány önkormányzati tulajdonú közlekedésszervező is (lásd pl. BKV).

• a tömegközlekedésen belül az utasszám alapján 69,2%-os (egyéb autóbusz társaságok további 9,2%), az utaskilométer alapján pedig 42,7%-os (egyéb autóbusz társaságok további 11,3%) részesedéssel bír, de az egy utas által átlagosan megtett távolság jóval elmarad a vasúthoz képest. A közeljövő nagy kérdése mindenképpen a Volán társaságok privatizációja

• [1] 62./1996. sz. Országgyűlési határozat alapján

Page 34: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A vízi közlekedés története

• Az ország életében meghatározó szerepet játszott a víz. A csapadékos hónapokban a földutak feláztak, vagy teljesen víz borította be őket. Ennek is köszönhető az, hogy kezdettől fogva kihasználták a folyók által biztosított közlekedési lehetőséget, és főleg áruszállítási céllal használták.

• Az első gőzhajót (Carolina) 1817-ben bocsátotta vízre Bernhard Antal, bár ez a vállalkozás még nem bizonyult sikeresnek.

• Az Első Császári és Királyi Dunai Gőzhajózási társaság 1831-ben indította el Bécs-Pest járatait, majd 1833-ban a Tiszán is megindult a gőzhajózás.

• Megindult a Vaskapu szabályozása, és az Óbudai Hajógyár kiépítése. • 1846-ban indult első útjára a Balatoni Gőzhajózási Társaság első hajója,

a Kisfaludy. • 1840-ben a Duna szabad nemzetközi út lett, és 1856-ban megalakult a

Duna Bizottság. A bizottság célja a szabad hajózás biztosítása, a megfelelő mederszabályozás meghatározása révén. A bizottság székhelye 1954 óta Budapesten van.

Page 35: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• Magyar vállalatok a Dunai Gőzhajózási Társaságnak monopóliuma miatt sokáig nem alakultak ki. 1894-ben alakult meg az Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR), amely fel tudta venni a versenyt

• 1928-ban nyitották meg a Csepeli Kikötőt, és 1937 óta Budapesti Nemzetközi és Szabadkikötő néven üzemel.

• 1946-ban létrehozták a Magyar-Szovjet Hajózási Rt.-t, ami 1954-től Magyar Hajózási Rt (MAHART) néven működik.

• Az 1950-es években a gőzhajókat végleg felváltották a dízel-motoros hajók.

• 1962-től megjelentek a szárnyashajók (turizmus fellendítése miatt)

• Budapest az Európa elsőszámú folyóvízi kikötője lett, igaz áruszállítás alig van.

• A belföldi forgalomban csak a révek (86 db), valamint a turistahajók révén van szerepe. Jelenleg közel 1300 km állandóan, és 250 km időszakosan hajózható vízi út van Magyarországon.

• A TINA-TEN hálózat szintén érinti, a Duna nemzetközi közlekedési folyosónak számít.

Page 36: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 37: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A légi-közlekedés története

• Az első menetrend szerinti járat 1918-ben indult el a Budapest-Bécs-Krakkó-Lvov (Lemberg) útvonalon, mely alapvetően postai küldemények továbbítására szolgált

• A Magyar Légiforgalmi Rt. (MALERT) szervezte a hazai polgári légi közlekedést, amely igazán csak az 1930-as években indult meg, és egészen az 1940-es évek végéig Budaörs volt a központja

• A rendszeres belföldi járatokat 1936-ban megszüntették, majd a Bécsi döntés után újra elindították.

• 1946-ban alakult újjá a cég Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. néven (MASZOVLET), majd 1954-től Magyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV) néven működött tovább.

• 1950-ben lett Ferihegy a főváros nemzetközi repülőtere. Egészen 1969-ig több városba közlekedtek belföldi járatok (Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Békéscsaba, Miskolc, Pécs, Zalaegerszeg, Kaposvár, Nagykanizsa, Szombathely, Siófok).- Repülős Gizi

Page 38: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

• A növekvő igények kielégítésére 1986-ban készült el a Ferihegy 2/A terminál, majd 1999-ben a Ferihegy 2/B. Jelenleg ez utóbbi fogadja a más légitársaságok utasait, a 2/A terminál a Malév járatai szolgálja ki, az 1-es terminál pedig a fapados légitársaságok gépeit fogadja.

• Nemzetközi repülőtérnek ezen kívül csak a debreceni, pécs-pogányi valamint a sármelléki repülőtér tekinthetőn (Fejlesztés várható Taszáron) + Békéscsaba, Szeged

• Ferihegyen ebben az évben várhatóan több mint 8 millió utas fordul meg, így bár nemzetközi viszonylatban nem nagy repülőtér, mégis hajlandó volt a BAA 2 milliárd dollárt fizetni érte (eladta a Hochtief vezette konzorciumnak).

Fontosabb adatok (2005):

Bejegyezett repülőgépek száma: 362 (ebből 60 9 t feletti)

Helikopterek száma: 120

Ferihegy forgalma (induló és érkező együtt):

járatok száma: 126359 járat

utasok száma: 8063620 fő

áruk és postai küldemények tömege: 55519 tonna

Page 39: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közlekedési ágazat átalakulása

• A magyar gazdaság áruszállítás igénye csökkent (termelési szerkezetváltás -csökkenő nyersanyagigény: építőipar visszaesése, kohászat válsága, mezőgazdasági termelés visszaesése) – 1996 után visszarendeződési folyamat

• A rendszerváltozást követő gazdasági válság miatt az utasok száma csökkent (1980-ban az aktív keresők negyede – 1,2 millió fő – volt napi ingázó, és kb. 2-300 ezer heti ill., havi ingázó– 1996 után visszarendeződés, ma kb. 1 millió fő ingázik)

• Közúti teherszállítás térnyerése: just in time, háztól-házig szállítás stb. – a közúti szállítás átlagos távolsága nő (összességében csökken)

• A gazdaság nyitottabbá válásával a tranzitforgalom nőtt (ellentétes hatásúvolt az 1990-es évek elején a délszláv válság)

• A személygépjárművek száma gyorsan nőtt (ma már kb. 3 millió)• A közlekedés szerkezete átalakult (az ún. modal-split arány eltolódott az

egyéni közlekedés felé). Ez különösen Budapest esetében okoz problémákat. • Turizmus: magas szinten stabilizálódott a turisták száma (területileg

koncentrálódik – határátkelőhelyek, főközlekedési útvonalak, Budapest.

Page 40: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A személy- és áruszállítás szerkezetének átalakulása 1980-2015(%, utaskilométer és árutonna kilométer alapján)

11-1215139,5csővezeték

4-74515,8víz

20-23244350,6vasút

58-65573924,1közút

áruszállítás

6-8321repülő

8-12111314vasút

16-20262745autóbusz

64-70605840személy-gépjármű

személyszállítás

2015X200019901980

Forrás: GKM X – A GKM optimista és pesszimista előrejelzése alapján

Page 41: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

Az ezer főre jutó személygépjárművek számának területi egyenlőtlenségei Magyarországon

Forrás: TSTAR 2000

Page 42: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

Az áruszállítás volumenének változása 1980-2005 (szállított áruk mennyisége – ezer tonna)

314 mt215 mt233 mt389 mtösszesen

25818222532564223247csővezetékes

16169,414repülő

8413*209842974269hajó

213339 (2004)141316115361231755közút

508504974187722129830vasút

2005200019901980megnevezés

Forrás: KSH * - 2003-tól a vízi utak teljes forgalmát adják meg.

A szállított áruk 30%-a építőanyag és kő, 26%-a jármű, gép, berendezés stb., 10 –10%-a mezőgazdasági termék valamint élelmiszer (takarmánnyal együtt) – tömeg alapján

A csővezetéken szállított áruk 42%-a földgáz, 30%-a kőolaj – tömeg alapján

Page 43: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A magyar határt átlépő tehergépjárművek számának változása 1990-2003 (darab)

650.2001.371.5002003

547.8001.128.2002000

245.800872.5001995

153.500440.6001990

75.394260.7391985

46.122200.0861981

Az országból kilépőmagyar rendszámútehergépjárművek száma

Az országba beléptetett külföldi rendszámútehergépjárművek száma

Forrás: KSH

Page 44: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közúti határátkelőhelyeken átáramló teherforgalom, 1999 (átlagos napi forgalom alapján)

Forrás: Perczel 2003

Page 45: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A közforgalmú vasút nemzetközi áruszállítása, 1980-2005 (országhatáron be- és kiáramló áru mennyisége – ezer tonna)

11377

15471

2005

116101150910223kivitel

164101671220312behozatal

200019901980

Forrás: KSH

A címzett- illetve feladó ország szerint a legfontosabb partnereink:Ausztria, Csehország, Németország, Románia, Szlovákia, Olaszország

Page 46: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

A vízi közlekedés teljesítményének alakulása Magyarországon

Év Szállított utasok száma (ezer fő) Utaskm (ezer)

folyókon Balatonon összesen folyókon Balatonon összesen

1970 1643 1732 3375 37459 21658 59117

1980 2035 1984 4019 52308 24010 76318

1990 1271 1603 2874 38430 15355 53785

2000 2037 928 3015 34763 9247 44749

2002 1190 758 1948 22360 7565 29925

2005 662 567 1276 18633 5441 24776

Forrás: KSH (áruszállítás kb. 8,5 millió tonna: 1%-a belföldi, 18%-a behozatal, 41%-a kivitel, 40%-a átmenő forgalom)

Page 47: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

év Szállított utasok száma (ezer fő)

Millió utaskm Átlagos utazási távolság

Millió árutonnakm

1970 359 424,2 - 10,53

1980 922 1076,4 - 28,3

1990 1517 1695 1117 15,4

2000 2476 3539 1429 59,7

2002 2297 3445 1500 31,4

2005 5074 6865 1353 64,2

A Magyarországi légi személy és teherszállítás teljesítményének alakulása 1970-2005 (Magyarországon bejegyzett gépekkel)

Forrás: KSH

Page 48: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

Év Induló járatok száma db

Utasok száma fő

Áruk és postai küldemények tonna

1980 16340 1780115 22751

1990 20278 2496819 23461

2000 40172 4696752 43492

2002 38871 4482695 46477

2005 62822 8063620 55519

Ferihegy személy- és teherszállításának alakulása 1980-2005 (minden leszállóés felszálló géppel)

Forrás: KSH

Page 49: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá

Az aktuális közlekedésfejlesztési prioritások

• A jelenlegi tervezési időszakra vonatkozóan (az EU költségvetés miatt 2007-2013 közötti időszakra tervezve) a KÖZOP (Közlekedésfejlesztési Operatív Program) mintegy 1700 milliárd forint fejlesztést irányoz elő (ennek fele közúti fejlesztés, a másik fele pedig a vasúti és az egyéb közforgalmú közlekedési fejlesztések. + 500 milliárd forint magántőke bevonását remélik (PPP), ennek azonban kérdéses a megvalósulása.

• A közútfejlesztésen belül a főbb célkitűzések: autópálya-hálózat befejezése, autóút-hálózat fejlesztése (M6, M9, M35, M43, M44, M49, M85 stb); főúthálózat fejlesztése (burkolat megerősítése 11,5 t terhelésre), elkerülő utak építése stb.

• A vasúthálózat fejlesztésének főbb célkitűzései: fővonalak korszerűsítése (vágánycsere, vágányépítés, villamosítás, pályaudvar-rekonstrukció, ECTS rendszer kiépítése). Pl. Budapest-Lőkösháza, Budapest-Székesfehérvár, Szolnok-Debrecen-Záhony, Budapest-Dombóvár-Gyékényes, Cegléd-Szeged, Győr-Pápa-Boba, budapesti elővárosi vasúthálózat fejlesztése

• Az egyéb közforgalmú közlekedési fejlesztések: metróépítés, villamoshálózat bővítés és rekonstrukció (Bp: 1-es és 3-as vonal, É-D-i gyorsvasút + vidéki városok: Debrecen, Szeged, Miskolc), troli-hálózat fejlesztése (Szeged).

• Dunai vízi út fejlesztése + pályázati alapon az intermodális központok fejlesztése

Page 50: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá
Page 51: Magyarország közlekedés- földrajza · • A két világháború között fellendül a keskeny nyomtávolságú vonalak építések, valamint több f ővonalat kétvágányúvá