Marketing és Turizmus Intézet

A méz fogyasztói magatartásának vizsgálata

Harnócz Tamás

2017

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................................................ 1

2. A méz bemutatása ................................................................................................... 3

2.1. A méz története ................................................................................................ 3

2.2. Méhészet a török időkben ................................................................................ 4

2.3. A méhészet irodalmának története .................................................................. 4

2.4. Egyesületi élet, a méhészeti sajtó .................................................................... 5

2.5. A méz általános ismertetése ............................................................................ 6

2.6. Méhviasz .......................................................................................................... 8

2.7. Méhpempő ....................................................................................................... 8

2.8. Propolisz .......................................................................................................... 9

2.9. Virágpor ........................................................................................................... 9

2.10. A méhészek munkája .................................................................................... 10

2.11. A méz termelése ........................................................................................... 11

3. Fogyasztói magatartás, irodalmi áttekintés ........................................................... 12

3.1. Viselkedés módok .......................................................................................... 12

3.2 Szerepelmélet................................................................................................... 13

3.3. Vásárlótípusok ................................................................................................ 13

3.4. Vásárlási döntés folyamata ............................................................................. 14

3.5. A reklám, mint fogyasztót befolyásoló eszköz ............................................... 17

4. Szekunder kutatás .................................................................................................. 18

4.1. Nemzetközi kitekintés .................................................................................... 18

4.2. Fogyasztói magatartás .................................................................................... 24

4.3. Vásárlási folyamat döntésének típusai ........................................................... 26

4.4. Fogyasztót befolyásoló marketing eszközök .................................................. 28

4.5. Kávéfogyasztás mézzel .................................................................................. 30

5. Primer kutatás ........................................................................................................ 32

6. Következtetések, javaslatok................................................................................... 36

7. Összefoglalás ......................................................................................................... 38

1

1. BEVEZETÉS

Záródolgozatom a méz fogyasztói magatartásáról írtam. Számomra sokat jelent ennek a

témának tanulmányozása. Családom 2010 óta méhészkedéssel foglalkozik. Az eltelt időszak

alatt számos nehézséggel és problémával birkóztunk meg annak érdekében, hogy minél több

mézet tudjunk értékesíteni. Záródolgozatomnak így került központi témájába a méz. Olyan

kérdésekre szeretnék választ kapni, amelyeket továbbfejlesztve javítható és fellendíthető a

méhészeti gazdaság. A tanulmányom a fogyasztók és vevők megismeréséről, a vásárlási

szokásaikról, a mézről és méhészetről kialakult attitűdjeikről is fog szólni. Ugyanis a

kereskedelemben nélkülözhetetlen, hogy tudjuk kinek, milyen célból, milyen áron

értékesítjük a mézet és a méhészeti termékeket. Az átlagos fogyasztó nem biztos, hogy

ismeri a méz jótékony hatásait, ezért írásomban kitérek erre a témára is. Továbbá választ

szeretnék kapni, hogy miért nem vásárol mézet vagy miért csak keveset a fogyasztó.

Előtérben a boltok magas árai, illetve a nem minőségi mézek állhatnak. Több újságcikkben,

internetes oldalakon és televíziós adásokban hallható a felháborító tény, hogy a minőségi

magyar mézet megveszik, külföldre szállítják, és azzal javítják fel a külföldi mézeket. Ezután

azt adják el az itthoni fogyasztóknak az egyes kereskedők. Ellenben a fogyasztók nem őket,

hanem a méhészeket okolják emiatt. A méhésztársadalom sajnos ez ellen nem sokat tud

tenni. Úgy gondolom, hogy vannak olyan marketing eszközök, módszerek, melyekkel

befolyásolható lenne a fogyasztói megítélés a méhészekkel szemben. Mellesleg a méz ára

sem ideális Magyarországon, a felvásárlónak eladott ár szerint. Hiszen a boltok, üzletek

polcain lévő méz ára jelenleg 3000 forint környékén van. De a felvásárló a méhészektől a

biomézet sokkal kevesebbért, akár a feléért sem veszi meg. Ez ráadásul a legjobb minőségű,

mert nem használnak semmilyen drasztikus hatású, emberre is veszélyes vegyszert a

méhészkedés során. Nem kis különbségről van szó. A fogyasztó nem igazán hajlandó boltból

vásárolni a mézet, de még a méhésztől sem. Pedig durván egyezer forint a különbség. Tehát

valamilyen marketing eszközt kell használni, amivel befolyásolhatóak a fogyasztók.

A méhészettel kapcsolatos lényeges kérdéssel is fogok foglalkozni, a jövedelmezőséggel. A

méhészet legfőbb jövedelmét az eladott méz jelenti, melynek kereslete nagyban függhet a

vásárlókban kialakult képről. Vannak termelési költségek melyek a méhészkedés során

elkerülhetőek. Ezeket a költségeket a méhészeknek az eladott mézből finanszíroznia kell. Ez

által lesz a méhészet sikeres és hosszútávon fenntartható. Záródolgozatomban szeretném

2

ennek a kérdéskörnek a tulajdonságait és további lehetőségeket vizsgálni azért, hogy hogyan

lehetne növelni a méz eladását, akár üzletben vagy személyesen a méhésztől.

Dolgozatomban kitérek majd a méz csomagoló-és címkéző anyagaira, azok megjelenésére

és egyéb tulajdonságaira, hogy kiderítsem, milyen módon tudom növelni ezáltal az eladást.

Figyelni kell majd a költségcsökkentés lehetőségeit, hogy még jobban tudjuk növelni a

profitot, azáltal, hogy kevesebb kiadásunk legyen. Ez egyfajta megtakarítást jelent majd a

méhésznek, amit visszatud majd forgatni a későbbi termelésbe. A rentabilitást és annak

növekedését tudjuk majd elősegíteni ezzel. Záródolgozatomban szeretném majd bemutatni

saját környezetemet is, hogy „élő” példaként is tudjam a vizsgálatokat bemutatni. Saját

vizsgálatokkal fogom gazdagítani dolgozatomat így, hogy a saját méhészetünkben

megfigyelt jelenségek és meglévő adatok alapján eredményeket tudjak levonni.

Dolgozatomban felhasználom majd a féléves gyakorlatom helyszínén tapasztaltakat, hogy

így még részletesebben bemutatásra kerüljön a méz kereslete és kínálata. Egyik részében

pedig szakirodalmak és folyóiratok felhasználásával vizsgálom a fent leírtakat.

Nagy örömmel és kitartással fogok belekezdeni a záródolgozatomba, mivel az eredmények

alapján majd a mi saját méhészetünket tudjuk majd fejleszteni. Másik ok pedig az, hogy

remélhetőleg sikerül megszerettetni a fogyasztókkal a mézet és esetleg más méhészeti

termékeket is.

3

2. A MÉZ BEMUTATÁSA

2.1. A méz története

Magyarországon a méz története egészen a honfoglalás előtti időkig nyúlik vissza. Már

Hérodotosz említést tesz arról, hogy a Duna partjain élők méheket tartottak és méhészkedtek.

Bizonyára a Kárpátoktól egészen a Duna mellékági területéig biztosította a nagy hárserdő a

méhészkedést. Az itt élő emberekről Severini feljegyezte, hogy mézből készült italokat

fogyasztottak. A Niebelungen énekben szerepel, hogy Attila hun fejedelem vendégének a

Gunter burgundi királynak mézből készült sört szolgált fel.

Minden bizonnyal a magyarok is ismerték a méhészkedés fortélyait. Erre utal a finnugor

nyelvből a méh és méz szavunk is. László Gyula történész író arról írt, hogy az osztrákok

fákba faragtak lyukakat a méhcsaládok számára. Ennek köszönhetően a méhészet nagyban

elterjedt a középkorban. Több korabeli helységnév, településnév tanúskodik erről, mint

például Méhes, Méhlő, Méhkerék, Méhész, Mézadó, Födémes.

1015-ben a pécsváradi Szent Benedek felszentelése alkalmából kiadott diplomája a

szolgaszemélyzet között 12 méhészt és 6 viasziparost említ meg. A Veszprém völgyi görög

apácák kolostorának 1025-ben kiadott alapító levelében pedig 70 méhész kapott helyett.

Ezek a dokumentumok arra utalnak, hogy nagymértékben folytatták a méhészkedést a

magyarok.

Később az Árpád-házi királyok is nagy figyelmet fordítottak a méhészkedésnek.

Megemlítem I. Andrást, aki 1055-ben a tihanyi apátságnak 2 méhészt és 50 kaptár

méhcsaládot adományozott. Majd 1067-ben Salamon király a zázty apátságot megerősítő

oklevelében elrendelte, hogy minden ház egy kanna mézet szolgáltat az apátságnak. I. Géza

király 1075-ben kiadott rendelete szerint Ártánd község közel egy tonna mézet szolgáltatott

a Garam melléki Szent Benedek apátságnak. Ami ebben a korban meglehetősen sok. A mai

világban, a XXI. században egy átlagos méhész termel ki ennyi mézet egy jó évben. Viszont

a méhészeti tudás jóval magasabb szinten van, mint ezer évvel korábban. Sőt, a modern

technika segítségével nem csak kézi pergető gépek és eszközök állnak ma rendelkezésünkre.

Ezért nagyon sok munka volt a XI. századi méhészeknek. (Nikovitz, 1983)

4

2.2. Méhészet a török időkben

A háborúk nem sokat ártottak a méhészetnek, mivel a törökök is szeretik a mézet. A

méhészkedésre ebben a korszakban nagy adót vetettek ki, ezért az ára meglehetősen drága

volt. Az adó nagysága a sertéssel volt hasonló mértékben. A méhészek próbálták a méheiket

olyan helyre rakni és tevékenykedni velük, ahol nem találtak rájuk, az adó elkerülése

érdekében.

A kereskedelem folytatódott. 1593-ban több mint 900 tonna magyar méhészek által termelt

mézet vittek ki Bécsbe eladásra, 1625-ben 600 tonna viaszt. Viszont voltak törvényszegők

is, akiket megbüntettek. Például egy Mutter Anna nevű asszonyt máglyán megégettek, a

méhek kifosztása miatt.

Érdekességként a háborúban is használták a méheket. Mátyás király történetírója, Bonfini ír

a nándorfehérvári csatáról: „A várfalakról a kőfalakat hágó ellenség nyakába egész kas

méheket hányván le, megszégyenülve mentenek el alóla a törökök”. A török kézre került

területekre a törökök mézadót vetettek ki. 1686-ban a budai Tihaja pasa Kecskeméttől 2,5

tonna mézet követelt. Azonban Kecskemét nem csak a töröknek volt kiszolgáltatva, hanem

a német Weber császári hadbiztos is rekvirált körülbelül 250 kg mézet. Ebből olyan

következtetéseket lehet levonni, mint hogy a magyar nép szeretett a méhekkel és azok

gazdálkodásával foglalkozni. (Nikovitz, 1983)

2.3. A méhészet irodalmának története

A méhészettel kapcsolatos irodalmi írások, szerzemények megrekedtek az ókori latin

szerzők által leírtaknál. Az első méhészeti könyv 1636-ban latin nyelven jelent meg,

Rákóczy György méhészmestere, Horti Miklós írta Tractatus de apibus címmel. Viszont

ennek tartalma nem felelt meg a gyakorlati használatnak. Olyan dolgok voltak lejegyezve,

amiknek nem sok köze volt a méhek megfelelő tartásához.

Mária Terézia ismerte fel a méhészek támogatásának szükségességét. 1766-ban rendeletet

adott ki, hogy se a kezdő méhészek, se a tíz kasnál többel rendelkezők ne adózzanak. 1775-

ben végleg eltörölte a méztizedet. 1770-ben Bécsben méhészeti főiskolát alapított és

támogatta a méhészet fejlődését. 1797-ben Keszthelyen a Festetich György által alapított

Georgikonokon kötelezővé tette a méhészeti oktatást. Ez elősegítette az emberek

5

hozzáállását a méhészettel kapcsolatban. A tudás megszerzése után elkezdődött a könyvek

és méh ismertetők készítése, írása. Az időben kicsit visszaugorva, 1759-ben jelent meg

magyar nyelven a méhészeti szakmunka, John Gedde: The English Apiary című munkájának

a fordítása. Az első eredeti magyar nyelvű könyv Pálfy Lőrinc minorita szerzetes Erdélyi

méhecskéje volt, ami 1762-ben jelent meg. 1773-ban Toldy József írta a Rövid útmutatás és

méhek tenyésztésébe címmel.

A legjobb irodalmi munka Szuhányi János nevéhez fűződik, aki 1795-ben kiadta a

Szorgalmatos méhész című könyvét. Ebben a műben leírja a méhek biológiai

hovatartozásukat, a nemüket és a méhanya fontosságát. Ezeken túl a gyakorlati felépítést is

tartalmazza. Például a rajzás megelőzését, mesterséges raj készítését, a méhek etetését,

anyásítást. Az egyetlen olyan könyv a korban, ami használható gyakorlati ismeretet

tartalmaz. (Nikovitz, 1983)

2.4. Egyesületi élet, a méhészeti sajtó

Magyarországon elsőként a XVIII. században próbálkoztak valamilyen érdekképviselet

létrehozásával. 1765-ben meg is alakult az első ilyen társulat, ami a Bánsági Méhész Társulat

volt. Ezután 1844-ben a Barcasági Méhész Társulat, 1861-ben a Részvényes

Méhészegyesület, de ezek sajnos rövid szövetkezés volt. Csak történeti érdekességük van.

1874-ben megindult a méhész lapok megjelenése. Ekkor vált ismertté A Magyar Méh című

folyóirat. Melynek szerkesztője Grand Miklós és Kovács Antal volt. Később 9 évvel

Ambrózy Béla báró csatlakozott a szerkesztőséghez. Nagyon gyorsan fejlődött az egyesület,

már ekkor 600 tagja volt. A Magyar Méh folyóiratnak lett egy versenytársa is, ez nem más,

mint a Kolozsvári Erdélyrészi Méhészegyesület. E két egyesület között dúlt az

ellenségeskedés. Ennek következtében a Délmagyarországi Méhészegyesület és az Országos

Méhész Egyesület összeolvadt és megalakult a Magyar Országos Méhészeti Egyesület. Mai

nevén úgy ismerhetjük, hogy Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME).

A méhészetet a II. világháború nagyban megszüntette. Az egyesületek sorra oszlottak fel. A

Boczonádi által alapított Méhészet is megszűnt. Egyik lapjában azt írja, hogy

Magyarországon kívül nincs olyan ország, ahol a méhészet ennyire elmaradott lenne.

(Nikovitz, 1983)

6

2.5. A méz általános ismertetése

A mézet a mézelő méhek készítik el. Alapvetően a virágok nektárjából és hasonlóan édes

növényi nedvekből készítik el azok víztartalmának csökkentésével, azaz besűrítéssel. A méz

nagyon jó tápanyagforrás és egyben élelmiszer az emberi szervezet számára. Ez annak

köszönhető, hogy sok vitamint, ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. Kitűnő

édesítőszer teákhoz, süteményekhez, cukorkákhoz illetve egyszerűen kenyérre is kenve

egészséges. Az egyik legfőbb tulajdonsága, hogy betegségek ellen is kiválóan használható,

alkalmazható, mint például torokfájásra, légúti betegségekre, megfázásra és

immunerősítőként is a lehető legjobb.

1. ábra. A hivatalos OMME mézesüveg

Forrás: www.torking.hu

A méz nagyon sok tulajdonsággal rendelkezik. Megállapítható a színe, íze, illata, aromája,

állaga és összetevői. Ez attól függ, hogy milyen növény vagy növényfajták virágairól

gyűjtögettek a méhek. A színe víztiszta átlátszótól, hófehértől egészen a sárga, sárgásbarna,

vörösesbarna árnyalatokon át egészen kávébarnáig és feketéig terjedhet. Ízben is sokféle

lehet. Kellemes aromájú, édeskés ízű, savanykás ízű, kissé karcos vagy kellemetlen ízű. A

méz színét, ízét és állagát nagyban befolyásolja a tárolási hőmérséklet, a csomagolóanyag,

azaz miben tároljuk. Jellemzően átlátszó üvegekben célszerű körülbelül 15 C0-on tárolni. A

méz fizikai, biológiai és kémiai tulajdonságai gyakran nem a méhésztől függenek, hanem a

külső befolyásoló tényezőktől. Ide sorolható a méhlegelő tulajdonságai és a klimatikus

viszonyok. Ez azt jelenti, hogy ha a területen ahol méhészkedünk sok az akácvirág, de

előfordul gesztenyefa is, akkor az akácmézünk a megszokott színétől eltérően sötétebb lehet.

Ez annak köszönhető, hogy az akác és a gesztenyevirágzás úgymond egybenyúlhat.

7

Következő befolyásoló tényező az időjárás. Esős, borongós és hideg napokon a méhek a

kaptárukban maradnak, nem indulnak el nektárt és virágport gyűjteni. Illetve a hőmérséklet

hatással van a nektár mennyiségére és sűrűségére, amiből az következik, hogy minőségileg

befolyásolhatja a belőle elkészült mézet. Az előre nem látható kártételek is nagyban

szabályozzák a méz mennyiségét, illetve közvetett módon a minőséget. Ilyen kártételek a

növényvédő szerek okozta méhelhullás, de ide tartozik a méhatka által okozott stressz is. A

természeti erőkön kívül a legnagyobb ellensége a méheknek maga az ember. Viszont ha

megfelelően bánunk velük, akkor nem történhet baj. A termelés technikája, a kaptártípus és

legfőképpen a méhész szaktudása az, ami ténylegesen fontos. A méz állagával kapcsolatban

sokan nem tudják, hogy ha a méz bekristályosodik, akkor az nem minőségi romlás és nem

is a méhész turpissága. A méz kikristályosodása egy teljesen természetes folyamat, amely a

benne lévő gyümölcscukor és szőlőcukor eltérő aránya miatt jön létre. A méz annál jobban

hajlamosabb kristályosodásra, minél több benne a szőlőcukor. Hazánkban a repceméz

nagyon hajlamos, az akácméz szinte semennyire sem. De ha valakinek ezt gondot okoz,

annak javaslom, hogy melegítse fel egy edényben maximum 40 C0-ig, amíg hígabb állapotú

lesz és már nem is kristályos.

Tehát a leírtaknak megfelelően a fizikai tulajdonságai a méznek a következők:

tisztaság

szín

íz, illat

állag (folyékony vagy kristályos)

A méz kémiai összetevői a szénhidrátok, egyszerű cukrok, összetett cukrok, poliszacharidok,

dextrinek, keményítők, nitrogénvegyületek, aminosavak, fehérjék, enzimek, fermentumok,

savak, aromaanyagok, ásványi sók, színanyagok, vitaminok és biológiailag aktív anyagok.

Vannak még olyan méhészeti termékek, amiket csak a méhek tudnak elkészíteni. Például a

méhpempő, propolisz valamint a virágpor. (Nikovitz, 1983)

Említést szeretnék tenni a bio és nem biomézekről. „A bioméhészet célja az, hogy a méheket

tisztességesen ellássuk és a különleges tartás révén egészséget támogató termékekhez

juthassunk.” (Szalay, 2002., 8. o.) Tehát olyan termékek előállítását jelenti, amelyek nem

tartalmaznak mesterséges anyagokat. Ezt azt jelenti, hogy a méhész csakis természetes

hatóanyagú szerekkel kezeli méhcsaládjait. Hazánkban a méhészek csak néhány százaléka

válhat bioméhésszé a nagyon szigorú előírások végett. Ezért a kevesebb méhcsaláddal

8

rendelkező méhészek ügyelnek a feltételekre, mert a bioméz és nem bioméz eladási ára

között jelentős különbség van A nagyobb méhész gazdaságokban, ahol már bérmunkások

foglalkoznak a méhekkel, ott már sajnos kevésbé hajlandóak betartani az előírásokat. Ebből

levonható következtetések aggodalomra adhatnak okot, mert a kisebb méhészek biomézet

árusítanak, amit a felvásárló megvesz tőlük és külföldre exportálhatják. Így már a

városokban lévő üzletekbe a nagyobb méhcsaláddal rendelkezők által termelt méz juthat el.

Lehetséges, hogy az általuk termelt méz nem bio. Ezáltal a hazai fogyasztók a „rosszabb”

minőségű terméket kaphatják meg. A mai világban fontos a fogyasztók számára, hogy

számukra természetes és bio termékeket kaphassanak az üzletekben.

2.6. Méhviasz

A viasz a második olyan termék, amit a méhészek hasznosítanak. Ezt az anyagot a

munkásméhek termelik a viaszmirigyeik által. Ebből az anyagokból épül fel a jól ismert lép.

A lép egy idő után elöregedik, ami lép cserével jár. Viszont a régi, használt lépeket nem

dobják ki, hanem újra felolvasztják, és új lépet gyártanak belőle. Felhasználása körében a

gyertyák és viaszfigurák készítése állt, de mára már ez kezd elveszni a méhészkedésből.

Másodsorban a gyógyszeriparban, fogászatban, fényesítő szerekben alkalmazzák. (Faluba,

1983)

2.7. Méhpempő

Ez az anyag a kis méhek táplálására szolgál. Növekedést serkentő és különleges összetételű

anyag, amit maguk a méhek készítenek. A méhpempő az állati és az emberi szervezet

számára is hasznos anyag. A legjobb méhpempő 3 napos. Ezért nagyon figyelni kell rá, ha

méhpempőt szeretnénk termelni. Az értékesíthetőségét a minősége, az eredetisége és

hamisíthatatlansága szabja meg. Megvizsgálása érzékszervi, fizikai és kémiai

tulajdonságaira vonatkozik. Színe homogén sárgás-fehéres, nem átlátható. Szaga jellegzetes,

propoliszra emlékeztető. Sűrűn folyó, viszkózus, finom szemcsés, jól kenhető. Nem

tartalmazhat idegen anyagokat. Embergyógyászati célra hasznosítják a méhpempőt. Sok B-

vitamin van benne, illetve a szervezet olyan hormont termel belőle, amilyenre szüksége van.

Ezért immunrendszer erősítőnek is kitűnő.

9

Egy kg méhpempő ára körülbelül 100 000 forint. Ezért nem érdemes elhanyagolni, megéri

a méhésznek ezzel is foglalkoznia. Élettani hatása nagyon fontos számunkra, mert csökkenti

a szellemi és fizikai kimerültséget, javítja a szívműködést és az érrendszeri problémákat,

fokozza a termékenységet. A legtöbb, sőt szinte mindegyik élelmiszerboltban nem kapható

meg. Csak is kizárólag méhészektől és szakboltoktól lehet vásárolni esetleg bioboltokban.

(Nikovitz, 1983)

2.8. Propolisz

Olyan anyag, amelynek gyógyhatása van, ragasztásra és konzerválásra alkalmas. Jellegzetes

gyantás szagú, hőmérséklettől függően szilárd vagy nyúlós állapotú. Színe változó, mert a

méhek sokféle fa kérgéről és rügyeiről gyűjtik. Ilyenkor még nincs kész, hiányzik belőle a

méhek nyál viasza. A kaptár javítása érdekében is felhasználják a méhek, amely a keletkező

lyukak és repedések betömésére szolgálhat.

Fő alkotórészei a gyanták, növényi balzsamok, illóolajok, viasz, cukor, ásványi anyagok,

virágpor. Mikroelemben nagyon gazdag a propolisz, található benne acetianon, fahéjalkohol,

benzilalkohol, benzoesav, zalpin, kávésav, tektokrizin, vanillin, A1, Ba, Co, Cr, Cu, Fe, Mn,

Ni, Pb, Si, Sn, Sr, Ti, V, Zn.

Felhasználási lehetősége alapján jó immunerősítő, helyi érzéstelenítő, reumatikus kórképek

kezelésére, gyulladáscsökkentő hatású. (Nikovitz, 1983)

2.9. Virágpor

Méhészeti termékként fontos említést tenni a virágporról. Ez az anyag a sejtekben

elraktározódott anyag, melyet a kisméhek etetésére használnak a méhek. Egy méhcsalád évi

fogyasztását 25-40 kg-re becsülik a méhészek. Átlagosan egy kis méh felneveléséhez 0,08-

0,14 grammra van szüksége. A dolgozó méheknek sok virágport kell begyűjteni, ugyanis

egy méhcsalád népessége 40 ezertől 80 ezerig terjedhet. Tavaszkor gyűjtött virágpor

nehezebb, míg a nyár végi könnyebb súlyú. Gyűjtését az ember nem tudja elvégezni, mert a

lépsejt kicsi a kezünkhöz. Ezért egy virágporelszedő készüléket használnak. Melynek

lényege, hogy a virágporral hazatérő méhnek szűk folyósón kell végig menni és ezáltal a

lábairól a virágcsomók lehullnak egy edénybe.

10

Sokoldalú felhasználása van, szemcsés formájában is ehető vagy mézbe illetve folyékony

élelmiszerbe téve kellemes ízt ad. Napi fogyasztása felnőtteknél 20-30 gramm, míg

gyermekek esetében 12-16 gramm. Semmilyen káros hatása nincs, de ügyeljünk, hogy

allergiás fogyasztónak ne adjunk. Rendkívül magas fehérje tartalma, aminosav és

vitamintartalma miatt tökéletes állati takarmányozásra. Felhasználja még a kozmetika ipar

és a tápszeripar. (Faluba, 1983)

2.10. A méhészek munkája

Magyarországon a méhészek száma körülbelül 20000 és 25000 fő között van. A legtöbben

úgymond másodállásként foglalkoznak méhekkel. Viszont ezek az emberek középkorúak és

ezért szükségük van az öregebb méhészek tanácsaira. Így időnként méhészvásárt rendeznek

a nagyobb városokban. A méhészek munkája koránt sem könnyű, mondhatni nehéz.

Tél végén derül ki, hogy mely méhcsaládok élték túl a zord hideg telet. Ezek ellenőrzését és

élelemmel való ellátását végzik ekkor a méhészek. Ilyenkor kezdődik a felkészülés a fő

méztermelési időszakra, az akácvirágzásra. Cél az, hogy minél egészségesebb és minél több

méh legyen a kaptárban mire elkezd virágozni az akác. Ezt a méhkirálynő serkentésével és

a kaptárokban lévő keretek bővítésével teszi meg a méhész. Ezen tevékenységek közben

pedig védekezni kell a méhatka ellen is, hiszen a legkomolyabb fenyegetést azok jelentik.

Az akácvirágzás előtt a méhész kipergeti a tavaszi vegyes mézet, hogy ne keveredjen az

akácmézzel a későbbiek során. Az akácvirágzás lejárta után kezdődhet az igazi mézszüret,

mely a magyar méhészek számára a legfontosabb. A következő hónapokban mézeltetés

következik, melyet főleg a hárs és a napraforgó jelenti. Augusztus közepe-vége felé már a

télre való felkészülést végzi a méhész. Úgymond eteti a méheket cukorsziruppal, illetve

mézes kereteket helyez a kaptárjaiba. Ezen idő alatt már csökkenti a kaptárban rendelkezésre

álló helyet, hogy jobb hő gazdálkodásra kényszerítse méheit, azaz „téliesíti” méheit. Ha

elegendő élelemmel látta el méheit a méhész bizakodhat a tavaszi kitelelés sikerében.

Azonban télen sem pihenhet meg a méhész, hiszen rengeteg műhelymunkát kell végeznie,

úgy, mint keretpucolás, javítások, viaszolvasztás és még sorolhatnánk. Év közben pedig

eleget tesz az ellenőrzési és nyilvántartási kötelezettségeinek.

11

2.11. A méztermelés

A méztermelés nagyon függ az időjárás viszontagságaitól és a mézelő méhek közelében lévő

fák és virágok termésétől is. Magyarországon a méhészek csak néhány mézfajtát termelnek.

Ezek közé tartozik az akác, napraforgó, repce és a vegyes. Mindegyik mézfajta magától

értetődik, hogy milyen fáról gyűjtik a méhek a nektárt és készítenek mézet. A vegyes mézben

van a legtöbb vitamin és egyéb jótékony anyag, ami az emberi szervezet számára a

leghasznosabb. Mivel a vegyes mézben mindenféle virág, gyümölcsfa virága, bokrok és

vadvirágok nektárja van. Ezért ennek a mézfajtának a gyűjtése és termelése a legegyszerűbb.

Mert tavasztól, amikor a növények virágba borulnak, már a méhek elkezdik az esztendő

mézgyűjtését. Ez egészen ősz végéig tart, ameddig a virágok el nem fagynak.

Ahogyan már említettem, a méhek termelékenysége függ az időjárástól. Nem mindegy, hogy

például amikor az akácfa virágzik, milyen idő van. Szeles, esős időben a méhek nem gyűjtik

a virágok édes nedveit. A méztermelés másfelől függ a méhek fajtájától és a kaptár típusoktól

is. Kettő kaptár típusról érdemes szót ejteni, ezek pedig a hunor és a nagyboconádi. Az egyik

három fiókból, a másik egy nagy téglalap alakú ládából áll. A hunorban 30 darab keret fér

el, praktikusság szempontjából jobban kezelhető ez a típus. A nagyboconádi kaptárokból

készül 16-18 és 24 keretes változat is. Viszont amikor a pergetés folyamata van, akkor a

kisebb keretek előnyt jelentenek. Mivel egy keret súlya meghaladhatja egy jó évben az 5-6

kilógrammot is. Nem csak a súlya, hanem az időjárás is befolyásolja a mézpergetést. Mivel

esős, viharos időben nem szabad pergetni. Az eső beesik a kaptárokba és a méhek nagy

zajjal, zúgással a veszélyt hangoztatják. Ekkor a méhek agresszívabbá válhatnak és az

összegyűjtött mézüket védik. Ilyen helyzetben sokszor előfordul, hogy megtámadják a

méhészt is. A méhcsípés nagyon kellemetlen tud lenni, ezért a védőöltözet használata

kötelezőnek mondható. Védőöltözékek közé a kalap, vastag pulóver vagy méhészruha,

vastag nadrág és cipő tartozik. Valamint úgy kell megoldani az öltözködést, hogy a

méhecske ne tudjon a ruha alá bebújni, főleg a kalap alá ne, mert az életveszélyes is lehet.

12

3. FOGYASZTÓI MAGATARTÁS, IRODALMI ÁTTEKINTÉS

A fogyasztói magatartásban a vevők vásárlási szokásaikat, kultúráikat, döntéseiket

meghatározó eszközöket, az életmódjukat, személyiségüket és attitűdjeiket vizsgáljuk egy

termék vásárlása következtében.

Tehát a fogyasztói magatartás értelmezése alapján azt próbálom kutatni, hogy a fogyasztás,

vagy mint egy terméknek a használata, illetve egy szolgáltatás igénybe vétele mennyire

alakult ki egy ember látásmódjában, attitűdjében. Az egyének látásmódja fontos, mert ez

határozza meg egy termékkel, márkával vagy szolgáltatással való kapcsolatot. Ebből

következik a fogyasztás, használat, ami a gazdasági helyzetet befolyásolja.

3.1. Viselkedés módok

A vevői viselkedésnek három fajtáját ismerjük. Az egyik, ami már születésünkkor bennünk

van, ez a genetikai örökség. A második a saját magunk által képzett akarat, viselkedés. A

harmadik pedig a mások által befolyásolt viselkedés.

Genetikai örökség, hogy milyen például a bőrünk szerkezete, ez alapján fog a vevő olyan

készítményeket vásárolni, ami nem allergiás hatású a bőrre. Másik példa, hogy egy adott

szituációban hogyan reagál, milyen mimikája, kommunikációs képessége és testtartása van.

Saját magunk által képzett viselkedést mi határozzuk meg. Ha például egy márka tetszik

nekünk, akkor csakis azt az egy márkát fogjuk szeretni és megvásárolni. Mert már kialakult

bennünk egy olyan attitűd, ami ezt kiváltja. Érzékszervi és érzelmi kötődés van a termék és

az egyén között.

A harmadik viselkedési forma a társadalom által befolyásolt viselkedés. Itt egyértelműen

mások véleményeinek adunk igazat, vagyis ez csak külső érzés. Belső érzéseinket nehezen

tudja navigálni. De egyszer azt is sikerül. Ha adott piacon kettő cég terméke van, legyen az

a jól ismert Pepsi Cola és Coca Cola. Reklám minőségben és élményben a Coca Cola jobb

választás lehet, viszont értékben a Pepsi Cola alacsonyabb árral rendelkezik. Tehát nehéz

eldönteni, hogy melyik terméket vásároljuk meg. Ehhez mondhatni segítséget nyújt mások

véleménye, hogy melyik a jobb.

13

3.2. Szerepelmélet

Fogyasztói magatartásban három szerepet különböztetek meg. A vevőt, aki a terméket vagy

szolgáltatást kifizeti. A döntéshozót, aki kiválasztja a terméket a többi termék közül. Majd a

fogyasztót, aki ténylegesen használja, elfogyasztja vagy igénybe veszi a szolgáltatást.

Viszont ezeknek a szerepeknek több alternatívája lehetséges. A fogyasztó és döntéshozó

egyben lehet a vevő is. A döntéshozó lehet vevő és fordítva, vagy nem ő a fogyasztó, csak a

megbízott. Döntéshozó és fogyasztó, de nem ő vásárolja meg a terméket. Illetve mindhárom

külön személy.

3.3. Vásárló típusok

Több vásárló típus is van, öt fő csoportot lehet megkülönböztetni.

1. Márkaimádó

2. Ártudatosak

3. Kényeztetők

4. Megfontolt vásárlók

5. Alkuvadászok

Márkaimádó vásárló olyan terméket vásárol meg, amely kényelmi szempontból a legjobb

számára. Hajlandóak drágább termék megvásárlása mellett dönteni, még akkor is, ha az adott

termékkategóriában van jobb ár-érték arányú. Őket lehet befolyásolni a

bevásárlóközpontokban, üzletekben lévő személyzettel.

Ártudatos vásárló az, aki már előre összeállított bevásárló cetlivel, listával érkezik a

boltokba, illetve megadott összegből gazdálkodik. Elsősorban az olcsóbb termékeket keresi,

aztán a minőségi ismérvek alapján dönt, hogy melyik áruházban vegye meg a terméket.

A kényeztetők kicsit hasonlítanak a márkaimádó vásárlókhoz. Keresik a finomabb, jobb

termékeket és ezért kevesebb időt szánnak a megvételükre. Azt gondolják, hogy az olcsó

termék rossz minőségű és a drágább pedig sokkal jobb minőségű. Ezért hajlandóak többet

költeni a pénztárcáikból. Szeretik, ha foglalkoznak velük, szükségük van az eladó

személyzet segítségére, a drágább termék megtalálásához.

14

Megfontolt vásárló pedig az ártudatos vevőkhöz hasonlít. Ők is meghatározott összegből

gazdálkodnak. Legfőképpen az interneten bonyolítják le vásárlásaikat, mert nem szeretnék,

ha az eladó személyzet nagyban befolyásolná őket. Nem kíváncsiak mások véleményeire,

sok időt áldoznak a keresésre. Racionálisan gondolkodnak a vásárláskor.

Alkuvadászok, mindig a kedvezményeket, akciókat keresik. Megengedhetik maguknak,

hogy nagy mennyiségben vásároljanak. Nem szeretik az internetes vásárlást, mert ott

meghatározott árakhoz kell viszonyítaniuk. Más értékesítési területen, mint a piac, ott már

nagy befolyásoló képesség jellemzi őket. Akár néhány ezer forintot is tudnak alkudni. Jó

kommunikációs képességgel rendelkeznek, amit tovább is fejlesztenek egy-egy vásárláskor.

3.4. Vásárlási döntés folyamata

A vásárlást három részre lehet bontani. Az első a vásárlás előtti szakasz, második a vásárlás,

a harmadik pedig a vásárlás utáni magatartás.

A vásárlás előtti szakaszba a probléma felismerése, az információ keresése és az alternatívák

értékelése tartozik. A vásárlás az üzletválasztása és maga a vásárlás. A vásárlás utáni

magatartás a termék használatával kapcsolatos elégedettséget jelenti.

Legelőszőr a probléma felismerését kell meghatározni. A szükséglet felismerése és az

esetleges lehetőségek. A szükséglet valójában olyan érzés, tudat, amely alapján az ember

nem tudna élni. De itt leírandó, hogy kinek mit jelent a szükséglet, mert a munkával keresett

pénz mennyisége nem egyforma. Egy minimálbérrel rendelkező személynek például soknak

számít, ha tud venni karácsonykor ajándékot a gyerekeinek. Vagy van a másik véglet, hogy

a fizetés magas és szinte minden hónapban, héten megajándékozza a családtagjait.

Visszatérve a probléma felismeréséhez, az alábbi tényezők befolyásolhatják:

1. Készlethiány

2. Nem megfelelő a jelenlegi termék

3. Valami új kipróbálása

4. Anyagi helyzet változása

5. Marketing hatása, reklám, kedvezmény

Az információ keresés veszi igénybe a legtöbb időt. Energiába és pénzbe is kerül a keresés.

Lehet aktívan és passzívan keresni. Aktív, amikor minden energiánkat és időnket rászánjuk

a keresésre. Passzív, amikor nem keressük elhatározottan, leginkább akkor figyelünk fel rá,

15

ha például televíziót nézünk, sétálunk a városban, ismerőseinkkel beszélgetünk. Az

információt befolyásoló tényezők:

1. Idő és anyagi források

2. A termék típusa, mely kategóriában van (elektronika, élelmiszer, autó stb.)

3. Bolt típus

4. Kockázat

A negyedik pontra hosszabban kitérnék. Mivel a kockázat nem elhanyagolható. Legjobban

az embereket az érdekli, hogy azt kapták-e a pénzükért, amit tényleges vettek vagy ígért a

gyártója, eladója. Funkcionalitásában tartós lesz-e, biztonságos-e, társadalmilag megfelel-e

és pszichológiailag megérdemli-e a fogyasztója, használója. (Társadalmilag arra gondolok,

hogy más országokban például a színek, formák, ruházat mind-mind különböző jelentésűek.)

Ezeket a kockázatokat a cégek és gyártók csökkenthetik. Olyan féleképpen, hogy a márkát

hírességgel reklámozzák, jól ismert márkává teszik, tesztelt és ajánlott termékké, esetleg

garanciát is ad rá bizonyos termékeknél. Tehát a vásárlók, olyan terméket fognak

megvásárolni, ami elismert márka, hírességgel reklámozott, tesztelt termék és az ára is

sugallja, hogy kiváló minőségű.

Az információ gyűjtés után az alternatívák összehasonlítása és a kiválasztás van. Erre

készíthetünk egy táblázatot is, amivel könnyebb és egyszerűbb lesz a döntés. Az értékelést

több terméktulajdonsággal meghatározhatjuk.

1. Ár

2. Minőség

3. Márka

4. Design

5. Biztonság

6. Fogyasztás

7. Élettartam

8. Garancia

Egy egytől tízes skálán osztályozni, az egyes jelenti a legrosszabbat, a tízes a legjobbat. Ez

alapján összesítünk, megkapjuk minden egyes terméknél az összesített pontját, amivel a

sorrend felállítása gyorsabb és egyszerűbb. Ezt a módszert egyszerű additív szabálynak

nevezzük. Van a másik véglet, ahol nem csak a pontszámok döntenek a választásról, hanem

a kritériumok fontossága. Tegyük fel, ha egy gépjárműnek a fogyasztása kettő pontot kapott

16

(tehát az átlagtól jóval több üzemanyagot fogyaszt), a márkája és minősége pedig nyolc

pontot, akkor lehet, lemondunk az adott márkáról, mert sokat fogyaszt.

Másik módszer az észlelési térkép készítése, mely alapján a márkákat, termékeket

meghatározott tulajdonságok alapján bejelölünk egy koordináta rendszerben.

A kiválasztást még nagyon sok minden befolyásolhatja. Elsőként a gyártó cég, illetve a

reklámja. Másodikként az ismerősök és barátok véleményei, mert rájuk mindig számíthatunk

és segítséget kaphatunk. Harmadikként a környezetünk és a hangulatunk. Dönthetünk jól is

meg rosszul is.

A vásárlás menete a következő lépés. Rövidnek mondható. A termék és ellenérték cseréje.

Ellentétet kell tenni a vétel és a vásárlás között. „A vétel olyan magatartás, melynek során a

vásárló magához a vásárlási folyamathoz semleges, érdeklődésének homlokterében a termék

megszerzése áll, érzelmei inkább a használatához, fogyasztásához kötődnek” (Dr. Nagy

Szabolcs, 2012., 54. dia). Tehát csakis a termék használata okoz örömet a felhasználójának.

A termék eljutásához vezető út élvezhetetlen számára. Igyekszik minél hamarabb letudni a

vásárlást, hogy birtokolhassa a terméket. „A vásárlás pozitív attitűd felmutatása a vásárlási

folyamathoz, vagyis nem a termékhez való hozzájutás áll feltétlenül a középpontban, hanem

a folyamata élvezete” (Dr. Nagy Szabolcs, 2012., 56. dia). A vásárlást sok minden

befolyásolhatja:

1. Időtöltés

2. Szórakozás

3. Pihenés

4. Ismerősökkel való találkozás

5. Kommunikációs lehetőség

Ezeken kívül még az üzlet megjelenése, hol helyezkedik el, belső kialakítása, a bolt külső

környezete, van e lehetőség parkolási lehetőségre, könnyen megközelíthető e, különféle

szórakozási lehetőségek kis gyermekeknek. Ezek mind-mind befolyásoló tényezője lehet a

vásárlásnak.

Majd a vásárlás utáni magatartás jön. Ez befolyásolja az újravásárlást, a rutinszerű

újravásárlást vagy az elpártolást a terméktől, márkától, rosszabb esetben az üzlettől ahonnan

a terméket vásárolta a vevő. Az elégedettségtől függ ez a három variáció. Ha a vásárló

elégedett, akkor létrejön egyfajta érzelmi kötődés a termékkel, márkával. Ebből az

újravásárlás és a rutinszerű vásárlás következhet, ami a márka támogatását jelenti.

17

Elégedetlen vásárlási magatartás következtében a vevő reklamációval élhet vissza. Amely

rossz fényben tünteti fel a terméket. A fogyasztó negatív szájreklámot használ ebben az

esetben. Mivel a pozitív és a negatív között annyi a különbség, hogy a negatív gyorsabban

és nagyobb mértékben hat. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb ember a negatív szájreklámot hallja

meg és érzékeli elsőként. Tegyük fel, ha van egy termékről tíz jó érvünk a megfeleléséről,

de van egy olyan, amitől rossz, akkor sok esély van a terméktől való elpártolásra.

3.5. A reklám, mint fogyasztót befolyásoló eszköz

A reklám olyan, nem személyes kommunikációs tevékenység, amelynek célja a kiválasztott

célcsoport befolyásolása, attitűdjeik megváltoztatása. A reklám nagyközönségnek szól, nagy

tömegeket ér el egyszerre, meg lehet különböztetni más cégek reklámjaitól, egyirányú, mert

a befogadók nem válaszolnak vissza. A reklám funkciói:

1. Tájékoztatás (a termék vagy szolgáltatás jellemzőit mutatja be)

2. Befolyásolás (a fogyasztókat ösztönözni kell a termék megvételére)

3. Emlékeztetés (folytonos ismétlődés)

4. Megerősítés (a reklám hatása, hogy a vevő megfelelően döntött az adott cég mellett)

A reklámokat csoportosítani lehet érzékszervi, érvek, és tárgya szerint. Érzékszervi hatás

alapján lehet a reklám vizuális, látás útján, auditív, hallás útján, audiovizuális, amely

egyszerre a hallást és a látást célozza meg. E három csoporton kívül szaglásra, ízlésre,

tapintásra ható eszközök is vannak, ezek pedig az illatminták, kóstolók, anyagminták. A

reklám érvek alapján van racionális, emocionális és a kettőnek a keveréke. A racionális

reklám az észre hat, amikor a termék tulajdonságait mutatja be a cég a reklám közben. Az

emocionális, pedig az érzelmekre hat. A reklámozás tárgya szerint lehet politikai reklám,

társadalmi reklám, gazdasági reklám és vállalati reklámok.

A reklám célcsoportja szerint van fogyasztói reklám, ahol a terméket vagy szolgáltatást a

fogyasztók felé közvetít a reklám, azaz a Business to consumer (B2C). A másik az üzleti

reklám, mely a vállalatok közötti reklám, vagyis a Business to business (B2B). (Végné

Faddi, 2008)

18

4. SZEKUNDER KUTATÁS

4.1. Nemzetközi kitekintés

A világon rengetegen foglakoznak méhészkedéssel, melyet a Méhészet című folyóirat 2011

januári száma is alátámaszt. A cikk szerint az Antarktisz kivételével mindenhol előfordulnak

a méhek, így a lehetőség adott a méhészkedés végzésére. Különféle adatokkal tudjuk

vizsgálni nemzetközi szinten, mint például rovar sűrűség, méhcsaládok száma, termelt méz

mennyisége tonnában, méhészettel foglalkozók száma esetleg támogatások összegével.

Méhsűrűséget tekintve Európában a legnagyobb, illetve ezt követi a Közel-Kelet, Közép- és

Kelet- Afrika, Kelet- és Délkelet-Ázsia. Ez annak köszönhető, hogy ezeken a területeken

nagy hagyománya van a méhészkedésnek. Ez megjelenik az adott nemzet kultúrájában is.

Az említett területeken tehát nem csoda, hogy a mézzel való kereskedelem nagy

jelentőséggel bír.

A KSH adatai szerint a világ méztermeléséről elmondható, hogy az elmúlt évek alapján

körülbelül 1,2-1,5 millió tonna közé tehető. A fent említett területeken elhelyezkedő

országok adják ennek a mennyiségnek a döntő többségét, mint például Kína, az Európai

Unió, Törökország, Ukrajna, Argentína és az USA.

2. ábra: Méztermelés a világon (2013)

Forrás: Európai Bizottság, Hone Market Presentation, 9. dia alapján, saját szerkesztés

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

Ezer

to

nn

a

Méztermelés a világon (2013)

Ország

19

A méhsűrűség rendkívül magas Ázsiában ahol 0,65 méhcsalád jut egy

négyzetkilométerenként. Európában16 millió méhcsaládot tartanak, így itt jut a legtöbb méh

egységnyi területre. Továbbá olvasható még a Méhészet című folyóirat 2011 januári

számában, hogy legalacsonyabb a méhsűrűség Ausztráliában és a környező szigetvilágban,

amely annak köszönhető utoljára ide telepítették be a méheket.

Az EU-ról elmondható, hogy a világon a harmadik legnagyobb termelőnek számít.

Időjárástól függően évi 195-205 ezer tonnás termeléssel. Ez a világon előállított méz teljes

mennyigének 10-15%-át jelenti. A megtermelt méz körülbelül 85%-át közvetlenül a

háztartások fogyasztják, a maradék 15%-ot pedig ipari felhasználásra küldik. A méz több

mint felét a fogyasztók és a kiskereskedelem felé értékesítik a termelők. Az EU

tagállamaiban a mézfogyasztásnak már egy kialakult kultúrája van, ebből következik, hogy

a legtöbb fogyasztó a hazai viszont a drágább mézet részesíti előnyben az olcsó import

mézzel szemben. Érdekes ténynek számít, hogy a tagállamok rá vannak kényszerítve a silány

minőségű import méz fogyasztására is, mivel a belső szükséglet ezt követeli.

A következő grafikonon szeretném bemutatni, hogyan is változott a kínai mézexport

jelentősebb országokra bontva.

3. ábra: A kínai mézexport célországai

Forrás: Méhészet c. folyóirat, 2017. szeptember, 22. oldal alapján, saját szerkesztés

A grafikonból kiolvasható, hogy az Európába irányuló export a 2015-ös évtől rohamosan

csökkent. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető egy Japán és egy enyhe Nagy-Britannia felé

irányuló export. Mint az előzőekben láthattuk Kína világelső mind a méz világtermelést és

0

10000

20000

30000

40000

50000

60000

70000

80000

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Ton

na

A kínai mézexport célországai

Japán

Nagy-Britannia

Európa

Egyéb

20

mézfogyasztást illetően. Az elmúlt két évben a mézexportja jelentős változáson esett át,

főleg Európát illetően. Az Európába exportált mézmennyisége majdnem a felére csökkent.

Az Egyesült Királyságban lévő enyhe növekedés annak köszönhető, hogy engedélyezte a

kínai „vizes méz” importját, így maga az Egyesült Királyság vált a kínai méz egyik fő

európai célállomásává. Ehhez hozzá szeretném fűzni, hogy szerencsére néhány kereskedő

által használt NMR teszteljárás akadályt állít a kínai mézimport elé. Azaz megbukik a

kötelező vizsgálatokon az ide érkező silány méz.

Az európai forgalmazók által használt NMR vizsgálati technológia olyan álláspontot

eredményezett, mely során két mézfajtát is eladásra tudtak kínálni a kínai exportőrök. Az

egyik megfelelt, a másik nem felelt meg az NMR-teszteken. Az NMR vizsgálati technológia

általában a gyógyszeriparban, fizikai, kémia és biológiai tudományban is tipikusan

előforduló kisebb molekulatömegű szerves vegyületek szerkezetvizsgálatát jelenti. Ezzel a

technológiával a méz minőségét is lehet vizsgálni. Kína érezve a mézexport csökkenését

több tudományos konferenciát is rendezett a mézminőséggel- és kereskedelemmel

kapcsolatban az elmúlt négy évben. Ezzel azt szeretné elérni, hogy az USA vonja vissza a

Kína ellen hatályban lévő antidömping vámot. Sem az USA, sem az EU nem tudta garantálni

a piacgazdasági státuszt különböző okok miatt. Az egyik ok, hogy túlzott termelési

kapacitással bír. Ennek köszönhetően több nemzetközi piacon és több hazai piacon károsító

árakban jelenik meg. Ehhez kapcsolódik a méziparral kapcsolatosan a kínai „vizes méz”

túlzott előállítása. Kínával kapcsolatban ezen kívül három kockázatos terület van, ilyen a

gazdaságának állapota és egészsége, befektetésekhez való hozzáállása és a környezetre

gyakorolt hatása. Kína nagymértékben szenved föld-, víz-, levegőszennyezéstől.

Piacgazdasága nagyon jól ért a külföldi felvásárláshoz. Tény, hogy a mézfeldolgozó

területek és exportőröket is felvásárolt több különböző országban is. Ez a probléma egyik

kulcsa. Kínának megoldást jelentene, ha sikerülne megreformálnia saját méz előállítását és

exportját, ha ez sikerülne, Kínának meglenne az esélye arra, hogy főszerepet töltsön be a

mézfogyasztás és a mézelőállítás szempontjából is a nemzetközi mézpiacon. Ezek a

reformok sürgetőek lennének azért is, hogy a méz megmaradhasson annak a terméknek, amit

már több ezer éve betölt, tiszta és egészséges élelmiszernek. Ezzel szemben már a világot

elárasztotta a kínai hamisított méz, melynek során kettő tényt lehet megállapítani. Az egyik,

hogy a hamisítók már jóval az ellenőrzési szervezetek előtt járnak. Ez azt jelenti, hogy olyan

módszerrel hamisítják a mézet, amit még az ellenőrző szervek sem képesek azonosítani vagy

időbe telik fellelni a méz hamisított tulajdonságait. A másik, hogy a méz kedvező

21

tulajdonságaihoz nem adnak hozzá idegen anyagot, hogy növeljék a mennyiségét, hanem

ellenkezőleg, elvesznek valamilyen alkotórészt. Ezzel megnehezíthetik, hogy megállapítsák

a származási helyét és a régióra jellemző adottságokat. Az ellenőrzéseknek valamilyen

módon igazolniuk kell, hogy a méz, amit a legjobb édesítőszernek nevezek, mi is hiányzik

belőle, vagy mivel tartalmaz több külső anyagot.

Napjainkban az élelmiszeriparban használatos polimer műgyantákat a méz szűrésére

használják, mellyel a méz kedvezőtlen tulajdonságait el lehet távolítani, amik a fogyasztóra

nézve veszélyforrást jelenthetnek. Az éretlen mézből ezzel a módszerrel eltávolítható a

felesleges víz mennyisége, a különböző színanyagok, amelyet a hamisítók alkalmaztak a

nagyobb nyereség érdekében. Sajnos nehéz ezeknek a hamisított kínai mézeknek a piacról

való eltüntetése. Erre azonban a már említett NMR analízis látszik megfelelőnek, ami a

mágnesen magrezonanciával foglalkozik.

A világ mézpiaca átalakuláson megy át, amely az új méztermelő országok megjelenése miatt

történik. Ezek az országok próbálják a méz árát csökkentésre bírni, de a fogyasztói szegmens

inkább a drágább és minőségi mézeket részesíti előnyben. Ezért az ellenőrző szervezetek

mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne kerülhessen olyan méz a fogyasztóhoz, ami

hamisított, úgymond manipulált. Illetve ide tartozik az is, hogy a mézes üvegen lévő címke

a méz eredetét a legpontosabban meghatározva legyen.

A méz hamisítása és eredetének eltüntetése ugyanis még sohasem kapott ennyi nemzetközi

figyelmet, mint napjainkban. Ezzel párhuzamosan az élelmiszer-biztonság is egyre jobban

az előtérbe kerül, hála a világmédiának és a terjedőben lévő egészséges életmódnak.

A méz maradjon meg tiszta, természetes és egészséges terméknek. Ez legyen az egyik cél,

amiért dolgoznunk kell, hogy a jövőben is képesek legyünk kiváló tulajdonságait megőrizni.

Az USA-ra vonatkozó információk kiderültek, hogy 2016-ban „csupán” 68 ezer tonna méz

termett annak ellenére, hogy a méhcsaládok száma nőtt. Itt meg kell jegyezni, hogy a belső

mézfogyasztásuk elérte az évi 100 ezer tonnát. Az USA-ban a méhcsaládonkénti

jövedelmezősség csökkent, melyben számos körülmény játszott szerepet. Ennek oka az

előállítási, termelési költségek növekedése. Az USA méztermelésének 95% már

értékesítésre kerül. Ennek következtében a csökkenő raktárkészletek vannak, amik

magasabb árakat eredményeznek. Érdekes tény, hogy a másik hatalmas méhészeti ország,

Argentína, csupán 45 ezer tonna éves méztermelést tud felmutatni. Az időjárás egyre

szeszélyesebb és az ebből fakadó kihatások egyre gyakoribbak, ilyen a szárasság, az árvíz,

22

a hurrikánok, hőhullámok, erdőtüzek. Az USA-ban 2017-ben nagyon jól indult az év a

narancs- és a zsálya virágzása. Az időjárás miatt a floridai narancsvirágzás az abból adó

méztermelés gyakorlatilag eltűnt, Texasban virágzó kínai faggyúfa nektárját, hiába volt bő

a virágzás, az eső kimosta. Az utaztatott és hamisított mézek miatt az amerikai méhészekre

egyre nagyobb nyomás nehezedik.

Az USA-ban 2017 első negyedévében Ukrajnából importált méz mennyisége a 2016-os

évhez képest nőtt és elérte az 5200 tonnát. Az USA-nak jó lehetősége lett volna pótolni a

hiányzó mézet Ukrajnából, viszont az exportőrök szerint áprilistól Ukrajnában kevés eladó

méz volt, aminek köszönhetően az árak növekedni kezdtek.

A Méhészet című folyóirat 2017 szeptemberi számában olvashatunk egy friss információt,

mely szerint a nemzetközi mézpiac újra elért egy inflexiós pontot. Ez azt jelenti, hogy miután

negatív csúcspontra jutott a méz ára, ismét elkezdett emelkedni. Egy lényeges kérdés

következik ebből, még pedig az, hogy ez az emelkedés milyen meredekséggel jellemezhető

az elmúlt két év mélyrepülése után.

A világon megtermelt méz mennyiségének körülbelül 1-2%-át Magyarország teszi ki.

Hazánkban évi mennyisége 15 és 23 ezer tonna, melynek alapján az EU-ban a legtöbbet

termelt országok között a top 5-ben van. A magyar méhészeti ágazatról elmondható, hogy a

termelési feltételek, a hozamok változatossága, a termelők és kereskedők területi tagoltsága

jellemző. A magyar méhész társadalomról elmondható, hogy döntő többségük kisszámú

méhcsaláddal foglalkozik, illetve a méhészeti tevékenység csupán mellékfoglalkozást jelent

számukra. Hazánkban körülbelül 16 ezer ember foglalkozik méhészettel, ez a 16 ezer ember

több mint egy millió méhcsaládot tart. Ebből az következik, hogy hazánk méhsűrűsége

világviszonylatban is rendkívüli magasnak mondható. Ez a szám körülbelül 11 méhcsalád

négyzet kilométerenként. Mely számos probléma és előny gyökerét is jelentheti. Legfőképp

hátrányokat jelent, mely a méhek egészségügyi állapotára van hatással, ezáltal a kiadások és

költségek magas szinten való tartását eredményezi. 2017. júliusában arról számol be Haász

Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke, hogy az ázsiai méhatka terjesztette

betegségek és vírusok hatására Békés megyében a 78 ezres méhállomány körülbelül 20

ezerrel csökkent. Az esemény során sajnos volt olyan méhész, akinek a méhállománya 70%-

kal csökkent. Továbbá az elhalálozások oka lehetett még a szélsőséges időjárás is.

Hazánkban a 150 és az a fölötti méhcsaláddal rendelkező méhészetek számának növekedése

jelentené a hazai méhészet versenyképességét, technológiai fejlődését és fejlesztését a

23

szomszédos illetve a környező országokkal szemben. A kevés méhcsaláddal rendelkező, úgy

nevezett hobbi méhészek méh állománya hajlamosabb a fertőzöttségre, ezáltal méh

egészségügyi kockázatokat jelentenek. Ezeket a kis hobbi méhészeteket fenntartani

költséges, illetve kevés, sőt nulla profitot is termelhet.

Méhekkel való munka szezonális. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan időszakok, amikor úgy

nevezett munkacsúcs van, illetve teljesen megáll a munka. Ez a tendencia egyértelműen

kimutatható más mezőgazdasági ágazatban is, mely számos hátránnyal jár. A munkacsúcsok

idején a gazdálkodó esetlegesen kényszerű napszámosokat, mezőgazdasági kisegítőket

fogadni. A méhészeti tevékenységre nehéz megfelelően képzett és betanított dolgozót

fogadni, mivel a méhektől való félelem egy akadályozó tényező lehet.

Magyarország legjelentősebb méhlegelőjét az akác jelenti. Ezt olvashatjuk Bross Péter,

OMME elnök 2012-es cikkéből is. Emellett olvasható még, hogy hazánkban körülbelül 420

ezer hektár akácerdő van, ez az európai állomány kétharmadát jelenti. Ez a hatalmas terület

csak akkor ér valamit a méhészek számára, ha az akác virágzást ki tudják használni a méhek.

Itt a szerző a fagy kártételére, a virágzás ideje alatti időjárásra gondolt, mely 2012-ben

jelentős volt és nagyban rányomta bélyegét az akkori rossz és kevés mennyiségű mézre. A

hazai méhészek úgy próbálják bevételüket növelni, hogy úgy nevezett vándorlást végeznek.

Ez azt jelenti, hogy méheiket nagyobb mézhozamú területekre szállítják és ott heteket is

eltölthetnek. A méhekkel való vándorlás szintén számos költséget jelent és kockázatot is

egyben, hiszen akár több száz kilométert is utaztathatja a méheket A pontból B pontba. A

rakodás, az útiköltség, a szállás és a területre vonatkozó engedélyek számos költséget

jelentenek. A hazai méhészek 70%-a rendszeresen vándorol. Ebből látszik, hogy ez egy

olyan plusz bevételt jelent a méhészek számára, amelyért megéri az előbb felsorolt

kockázatokat bevállalni. A hazai mézhozam évi átlagban 15 ezer tonna, viszont nagyon

szélső értékek vannak. Voltak évek, amikor 10 ezer tonna alá is ment az évi átlag termelés

és volt olyan, amikor a 25 ezer tonnát is meghaladta. Az átlagos mézhozam tehát 15 ezer

tonna, mely az Unió méztermelésének körülbelül 12%-át adja. Egy méhcsaládra 25

kilógrammos évi termelés jellemző, mely világviszonylatban is jónak mondható. Egyes

becslése szerint hazánk képes lenne akár évi 80 ezer tonna méz termelésére is, de ez

abszurdum, mivel képtelenség lenne ezt a mennyiséget begyűjtetni a méhekkel.

Az elmúlt évek során hazánkban számos problémával kellet szembenézni a méhészeknek a

mézfelvásárláskor. A közelmúltban a legjelentősebb kárt a 2015 őszén kirobbant kínai méz

botrány volt, melynek hatására felfüggesztették a hazai mézfelvásárlást. A történet úgy volt,

24

hogy Kínából olcsó és mesterségesen létrehozott mézet kevertek a kiváló minőségű magyar

mézekhez, illetve más szintén kiváló minőségi mézekhez, így értékesítették az üzletekben.

Számos üzlet polcairól vették le ezeket a termékeket, amikor a botrány kiderült. Ekkor a

hazai mézfelvásárlás szünetelt. Még a bioméhészetekből származó mézet sem vásárolták fel

a mézfelvásárlók. Az eset során számos vásárlót tévesztettek meg, vertek át, hiszen magas

áron értékesítették hazai üzletekben a silány minőségű kevert mézet. Hatásait saját

méhészetünk is érezte, hiszen a mi ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező mézünket sem

vásárolták fel az ügy tisztázásának végéig.

A hazai mézfelvásárlásra a kiszámíthatatlanság és bizonytalanság jellemző. A Méhészet

című folyóirat 2017. szeptemberi számában friss információk olvashatóak a hazai méz

helyzetéről. A hazai akác- és napraforgóméz termés hiába volt jó, az ukrán behozatal sajnos

levitte a hazai árakat. Ezzel szemben mégis számíthatnak a magyar méhészek magasabb

felvásárlási árral, hiszen ősszel megélénkült a méz iránti kereslet. Ezzel kapcsolatba hozható

Argentínai is, ahol hiába volt gyenge a termés kínálati piac alakult ki Európában, így

Magyarországon is és ez annyira felvitte a felvásárlási árakat, hogy elérte az év eleji

szinteket. Idén a szezon kezdetén 700-750 forintos kilónkénti áron tudták eladni a vegyes

mézet a méhészek. Ez az ár fokozatosan visszaesett 550-600 forintra, majd körülbelül

augusztus első felében le is állt a felvásárlás. Egyes előrejelzések szerint minden idők leg

gyengébb Argentína méztermése és amerikai méztermés azt eredményezi, hogy

áremelkedést hoz a közeljövőben a nemzetközi mézpiacokon. Ezt a magyar méhészek is

megfogják érezni.

4.2. Fogyasztói magatartás

Mit is jelent ez? Az általunk megcélzott vevőkört jelenti és azoknak a viselkedésmódját,

attitűdjét. Az attitűdje kétféle lehet, kétkomponensű vagy háromkomponensű.

A kétkomponensű az, amikor egy tény mennyire igaz illetve, hogy más emberek hogyan

ítélik meg az adott tényt, szituációt, terméket, szolgáltatást, jónak vagy rossznak.

A háromkomponensű már komplex értelmezésű. Három dolgot vesz figyelembe, a kognitív,

affektív és konatív szegmenseket. A kognitív meggyőződésekre alapszik, például a vegyes

mézben több vitamin van, mint a repce mézben. Az affektív érzelmekre hat, például szeretem

a repce mézet, mert jobb az íze. Az utolsó része a konatív, amikor az egyén csak is kizárólag

egy fajta mézet fogyaszt.

25

Világszerte 5 fő csoportot lehet megkülönböztetni a vásárlói típusokból. (Ipsos kutatás,

2011). Ezek a következők: márkaimádók, ártudatosak, kényeztetők, megfontolt vásárlók,

alkuvadászok

Márkaimádó vásárlók szempontjából a mézfogyasztás és a vásárlás meghatározható, mivel

a mézpiacon is vannak márkák. A termelők saját méhészetük nevét írják rá a mézes üveg

címkéjére. Ezáltal megkülönböztetve a másik méhésztől az üveget. Egy márka iránti

„szeretetet” a mézes üveg formája, alakja, a címke formája, színe, a zárókupak, illetve a méz

származási helye biztosíthatja. Ennek érdekében a méhészek próbálnak eleget tenni saját

mézük piacra bocsájtásánál.

A következő fő csoportban az ártudatosak tartoznak. Számukra fontos a méz ára és előre

tervezett a vásárlási folyamatuk. Legfontosabb tényező az ár, megkeresik, hol kapható a

legolcsóbb és ár érték arányban legjobb méz.

A kényeztető vevő részben hasonlít az ártudatod vevőhöz. Viszont abban különbözik, hogy

szívesen áldoznak időt és pénzt arra, hogy jobb árut vegyenek meg. Ez igaz a mézpiacon.

Magyarországon termelt mézek minősége átlagon felüli, sőt a legjobb. Sok külföldi mézet,

például a kínai mézet a magyar mézekkel javítják fel, hogy eladható legyen. Ezért érdemes

odafigyelniük a fogyasztóknak milyen mézet vesznek meg.

Megfontolt vásárlók vagy másképpen a tervezők. Előre összeállított listával és árjegyzékkel

készülnek lebonyolítani a vásárlást. Összehasonlítják az árakat a lehető legjobb vétel miatt.

Lehetőségük van a jobb és a kevésbé jó minőségű mézekből választani. De az előbbit

javaslom. Azért is, mert magyar termékről van szó, nem szennyezett, gyorsan felkereshető

a termelő.

Az alkuvadászok az olcsóbb áru mézeket keresik, de impulzívabbak az ártudatosaknál.

Mivel van pénzük az üzlet lebonyolításához. Másrészt pedig nagy mennyisében vásárolnak.

Az alku szóból kiindulva valamilyen licitálás juthat az eszünkbe, ez így is van. Legjobban a

piacokat keresik fel, ahol minőségi és haza termelésű mézeket és egyéb más termékeket

tudnak megvásárolni. A piacon van némi lehetőség az árak befolyásolására. Közvetlen

kapcsolat van a vevő és az eladó között.

Az 5 említett vásárló típus után a fogyasztói piac szegmentációját végzem el a méz esetében,

melyek döntő hatással bírhatnak. Elsőként a demográfiai ismérvek alapján, másodikként

földrajzi és területi meghatározás alapján, majd legvégül a pszichografikus szegmentálás

alapján.

26

Demográfiai ismérvek alapján a fogyasztók életkorát, nemét valamint családi körülményeit

vizsgálva van összefüggés a méz fogyasztása között. A mézet fogyasztók életkorát sajnos

nem egyszerű meghatározni, mivel a gyermekek csak akkor fogyaszthatják, ha szüleik

vásárolnak számukra. Ezért a középkorúak és az idősebb emberek vásárolhatják leginkább.

Nem szerint tapasztalataim alapján női vevő a jellemzőbb. A férfiak nem szeretnek

vásárolni, ők inkább gyorsan le akarják tudni. A nők pedig élvezik a vásárlás menetét, és így

több információt is megtudhatnak az adott méhészeti termékről. Következő demográfiai

szempontom a családnagyság. Nagyban meghatározza, hogy egy családban hány fő él, mert

olyan mennyiségben vásárolnak mézet, propoliszt, méhpempőt, mely elég ideig elegendő

számukra. Viszont ez két alcsoportra bontható, az egyik család kevesebbet vásárol be, másik

pedig többet.

Pszichografikus szegmentálásban elsődlegesen a társadalmi osztályba sorolással kezdeném.

Mert a méz vásárlásához jövedelemszerzés szükséges. Három csoportot különböztetek meg,

alsó, közép és felső. Az alsó osztályban szerintem sajnos nem jellemző méz vásárlása, az

alacsony bevételük miatt. Középosztályban és felsőosztályban már annál inkább jellemző

méhészeti termék vásárlása.

Másodlagos tényező a mézfogyasztás és vásárlásában az életmód. Napjainkban egyre többen

küzdenek a túlsúlyukkal vagy csak egyszerűen rosszul érzik magukat a bőrükben. Ezért

olyan táplálékot szeretnének fogyasztani, amivel fogyni lehet. Egy brit tudós, Mike McInnes

táplálkozási szakértő szerint, ha minden este lefekvés előtt beviszünk egy kanál mézet a

szervezetünkbe, akkor hetente akár 1,3 kilógrammot is fogyhatunk. A tudós szerint azért van

az, hogy akik fogyókúráznak, de nem fogynak le, azok sok feldolgozott élelmiszert

fogyasztanak. „Ez azt jelenti, hogy egész nap magasban marad a vércukorszintünk, ennek

lebontásához pedig a szervezet folyamatosan termeli az inzulint, amit a zsírsejtek tárolnak”

(Mike McInnes, 2013.) Tehát az túlsúlyban lévő embereknek a méz fogyasztása kedvező

hatású lehet, ezért azt javasolnám, hogy sok mézet vegyenek, illetve fogyasszák egészséggel.

Ezzel a táplálkozási módszerrel nem csak magukat erősíthetik, hanem a méhészeti

gazdaságot is.

4.3. Vásárlási folyamat döntésének típusai

Röviden a folyamat a vásárlás előtti periódusból, magából a vásárlásból és a vásárlás utáni

magatartásból áll. A vásárlás előtti részben a fogyasztó felméri, hogy milyen mézre van

27

szüksége. Ez lehet betegség miatti vásárlás, egyszerű fogyasztási szokás, alkalmi vétel is

egyaránt.

Ezután a mézfajták közötti különbségek felmérése. Más szóval információ keresése a méz

és méhészeti termékekről. Egyszerű fogyasztási szokásnál általában vegyes illetve

akácmézet vásárolnak az emberek. Ez a két fajta megtalálható a boltok nagyobb

többségében. A vegyes méz elsődlegesen sütéshez és főzéshez ideális választás, teák

ízesítéséhez kitűnő illetve önmagukban is fogyaszthatóak. Ide sorolható még a

napraforgóméz is.

Betegség miatti vásárlásnál nem mindegy, hogy milyen mézet vásárol a fogyasztó. Az

akácmézet legfőképpen a gyomorsav-túltermelés miatt fogyasztjuk, ami az emésztési

zavarokat javítja és megelőzi. A hársméz az orvosok által nagyon ajánlott méz. A megfázásra

és légúti betegségekre nagyon jó hatása van. Főzéshez és sütéshez nem javasolt, mivel kissé

kesernyés az íze és ez hő hatására felerősödik. Tartós betegségek közé tartozik a virágpor

érzékenység, akik ilyen betegségben szenvednek, azoknak ajánlott a selyemfűméz

fogyasztása.

Alkalmi vételként arra gondolok, hogy nem hétköznapi mézeket vásárol a vevő, hanem ritka

mézfajtákat. Ilyenek a fajtamézek: facéliaméz, gesztenyeméz, pohánkaméz, levendulaméz,

szolidágóméz, édesköményméz, narancsméz, zsályaméz, medvehagymaméz, manukaméz és

még sok más. Ezeket a fajtákat kizárólag méhészvásárokon, különféle rendezvényeken,

piacokon és szakboltokban van lehetőség megvásárolni. Ezeknek az ára jóval magasabb.

4. ábra. Szerencsi Csokifesztivál, 2014. augusztus 24.

Forrás: Saját fotó

Ha az információgyűjtés megtörtént, akkor a vevő megveszi az árut. A vásárlás, amely az

áru és ellenérték cseréjét jelenti, a legrövidebb tevékenység a döntési folyamatban.

28

A vásárlást követően a vétel utáni magatartás következik. Megjegyezném, hogy a vétel és a

vásárlás szó között van különbség. A vételnél az ember közömbös, a terméket akarja

megszerezni, érzései a méz fogyasztásához kötődnek. Itt a vevő eldönti, hogy a vásárolt méz

megfelelő minőségű és az elvárásainak eleget tesz-e. Ha ez így van, akkor mind a két fél

megkapta a céljáért járó jutalmat. Viszont, ha a vevő rossz minőségű mézet vásárol, akkor

reklamálni fog, illetve rossz fényben tünteti fel a kereskedőt, legyen az őstermelő vagy kis-

nagykereskedelem. A negatív szájreklám a lehető legjobban befolyásolja a kereskedelemben

lévő cégeket, egyéni vállalkozókat.

4.4. Fogyasztót befolyásoló marketing eszközök

A méz eladásának növelését megfelelő marketing eszközökkel lehetne befolyásolni.

Elsősorban a méznek a csomagoló anyaga, címkéje, zárjegye, másodsorban a reklám hatása.

A méz csomagoló anyaga különféle lehet, díszdoboz, üveg, műanyag, párnatasak.

A csomagolás formája alapján kettő félét lehet választania a fogyasztónak. A

hagyományosat, az üveget, melynek átlagos űrtartalma 720 ml. A különlegesebb formájú a

„macis”, melyet leginkább a gyerekek megnyerésére alkalmaznak az eladók. Az üveges

kiszerelésnek több forma- és méretválasztéka van. A fogyasztók sokkal inkább az

egyszerűbb, letisztult formákat szeretik. Léteznek hengeres, négyzetes és hatszög alapú

üvegek, amelyek nem csak a fogyasztót ösztönzik a vásárlásra, hanem a termelőnek is

költséghatékonyabb. Ezekre a formákra ugyanis könnyebben kialakíthatóak a címkék,

illetve tárolásukra és szállításukra gyártott gyűjtőkarton is kapható. Említést szeretnék tenni

a zárókupakokról is. A zárókupakok szintén különböző színekben és mintázattal a tetején

29

lezárják az üveget. Fontos szerepe van, hogy a méz ne folyjék ki az üvegből. Felülete és

színe befolyásolhatja a vevőt, amikor az üveget szemléli.

5. ábra. Mézesüvegek zárókupakjai

Forrás: Saját fotó

Következő fogyasztót befolyásoló tényező a címke, amely többféle alakú és színű. Formáját

tekintve egyszerű formájú legyen. Az élelmiszertörvény szerint kell a termelőnek

információval ellátni a címkét. Ügyelni kell arra, hogy ha exportra szánják a mézet, akkor is

megfeleljen az adott országban előírtaknak. A címke területét úgy kell felosztani, hogy az

egyik részén a grafikai elemek szerepeljenek, a másikon pedig a fogyasztó számára

legfontosabb információk. A termelők szerepeltetik rajta a méz fajtáját, a tömegét, a termelő

és forgalmazó nevét, címét, kiszerelés idejét, szavatossági idejét, a méz termelési helyét, a

vonalkódot. A vevőknek ennyi tájékoztatás elegendő a vásárlás lebonyolításához. De van

olyan vevő, akinek több információra van szüksége, ilyen például, hogy milyen betegségekre

vagy milyen gyógyhatásai vannak az adott méznek. A címke továbbá tartalmazza, hogy a

méz természetes tulajdonsága a kristályosodás. Sajnos a méz kristályosodását minőségi

hibának tekintik, közben nem az. Viszont könnyen „orvosolható”, a mézet egy edényben fel

kell melegíteni, amíg folyékony lesz és már „eltűnt” a kristályosodás.

A zárjegy a méz eredetiségének megőrzése érdekében használják. Használatához olyan

természetes vagy jogi személy kapcsolható, aki aláírja az Országos Magyar Méhészeti

Egyesület által kiadott használati szerződést. Ezzel pedig kötelezettséget vállal, amely

szerint bekerül az egyesület adatbázisába a hat jegyű azonosítóval,

Napjainkban a reklámnak van a legnagyobb hatása az emberekre. Mindenhol találkozni

velük, újságokban, plakátokon, televízióban. A méz reklámozása elmaradott, mert sehol sem

30

fordítanak rá. Emiatt a kiváló minőségű magyar méz exportálásra kerülhet, a belföldi

eladhatatlanság miatt.

„A jó reklám sikeres életérzést közvetít a mézfogyasztónak, vagyis ősi, egészséges terméket

képviselünk, sikeres gazdasági-családi háttérrel.” Ezt a mondatot a Mézzel-lélekkel

kampányban Nyerges József, Fejér megyei szaktanácsadó mondta, mely a Méhészet című

folyóirat 2017. szeptemberi számában is olvasható. Véleménye szerint ezzel a módszerrel

magunkhoz tudjuk kötni vevőinket lelkileg is. A kampány során a Békés megyei

szaktanácsadó, Árgyelán János egy másik fontos dologra hívta fel a figyelmet, miszerint a

magyar méz 65-70%-át hordósan értékesítik. Ebből az következik, hogy a méhész nem

akarja a saját mézét saját maga eladni, mivel kis kiszerelésben eladnia lehetetlen. Ennek

megoldását abban kell keresni, hogy a mézfogyasztókat rá kell bírni a magyar méz

vásárlására. Ehhez kapcsolódik, hogy az őstermelő méhész a saját nevére szóló őstermelői

igazolvány birtokában árulhatja saját mézét az érvényes szabályozás szerint. Ez egy olyan

kötelezettséggel jár, ami során még a felesége sem helyettesítheti a piacon, hiába mutatja az

igazolványt. Erre a kampány során kitaláltak egy megoldást, a lehetséges árusító családtagok

váltson 2000 forint agrárkamarai tagság fejében saját nevére szóló őstermelői igazolványt és

így már szabályosnak mondható az értékesítés. Egyéb ötletek is születtek: „a magyarok

kenyere mintájára legyen magyarok méze akció is”, illetve „a mézes hetek kifejezésünk

nyomatékosasítására az új házasok egy hónapig ingyen kapjanak mézet”. Ezek csupán

ötletek, melyek közül pár megfontolandó lehet bizonyos esetekben.

4.5. Kávéfogyasztás mézzel

A 2016. év januári Méhész újság 6. oldalán van egy cikk a mézfogyasztásról. Tartalma

alapján meglehetősen jól lehetne erősíteni a mézfogyasztók és vásárlók számát. Az írásban

szó esik a külföldre exportált jó minőségű magyar mézről, legfőképpen az akácmézről, azért

mert külföldre olcsón adjuk el. Ha Magyarországon tudnánk tartani, akkor az emberek

egészségesebben élnének. Ezt próbálja a cikk írója alátámasztani ismérvei és tapasztalatai

által. Saját fogyasztási szokásai alapján kiszámolta, hogy mennyi mézet eszik meg egy

évben. A számításai alapján, ha 2,5 millió ember, azaz Magyarországon minden 4. ember

fogyasztana mézet, akkor eladható lenne a megtermelt méz hazánkban. A fogyasztást azzal

lehetne növelni, hogy a kávét fogyasztók egy kanál cukor helyett egy kanál mézet tennének

a kávéjukhoz. Ezzel a helyettesítéssel eladható lenne, vagyis saját magunknak termelnénk

31

meg az évi mézfogyasztást és nem exportálnánk külföldre. Szerintem ez a napi egy kanál

méz elfogyasztása senkinek sem okozhatna problémát. Ezeknek a megállapításoknak és

tényeknek köszönhetően arra jutott, hogy a vevők nincsenek hatékony reklámmal

rászoktatva. Pedig az egyik legjobb befolyásoló eszköze a marketingnek a reklám. Láthatjuk

a különféle televízió csatornákon a reklámot, ami már szinte töménynek nevezhető. Saját

magam úgy vélem, hogy egy hatásos fél perces reklám a magyar televízió és a kereskedelmi

televíziók csatornáin sokakat ösztönözne vásárlására és fogyasztására jótékony hatásai miatt.

Jelmondata lehetne „Napi 1 kanál méz: édes orvosság, erősít, fertőtlenít, megnyugtat”.

(Nagy István, 2016., 6. o.)

32

5. PRIMER KUTATÁS

A záródolgozatomat primer kutatással, egy kérdőívvel szeretném teljesebbé tenni. A

kérdőívem célja, hogy megismerjem a válaszadók mézzel kapcsolatos magatartását. Ennek

függvényében készült el 15 kérdésből álló felmérésem. Ezek közül néhányat részletesebben

is megvizsgálok. A mintanagyság 305 fő, amely számomra fontos, mert minél többen töltik

ki, annál jobb rálátást biztosít a témára.

Az első a mézfogyasztás gyakoriságára vonatkozik. A lehetséges válaszok a naponta,

hetente, havonta, fél évente és évente. A válaszadók aránya szinte egyenletesen oszlik meg,

melyet a következő diagram szemléltet.

6. ábra. A mézfogyasztás gyakorisága

Forrás: Saját szerkesztés

A legtöbben havonta fogyasztanak mézet a megkérdezettek közül. Sajnos szomorú, hogy

még így is akadt olyan megkérdezett, aki a fél évente és évente mezőt jelölte be. Ők

valószínűleg kevésbé tudják a méz jótékony hatását, vagy csupán nem szeretik.

23,0%

26,6%29,2%

17,0%4,3%

Milyen gyakran fogyaszt mézet?

Naponta

Hetente

Havonta

Fél évente

Évente

33

Második diagram a mézvásárlások gyakoriságát tükrözi. Itt is ugyanazok a válaszadási

lehetőségek voltak, mint az első kérdésnél. A fogyasztók többsége fél évente vásárol mézet,

melyet 125-en jelöltek meg. Majd a havi követi 91 megjelöléssel.

7. ábra. A mézvásárlás gyakorisága

Forrás: Saját szerkesztés

Ennek a két diagramnak és adatnak köszönhetően arra a következtetésre jutottam, hogy az

egyének jelentős többsége fél évente vásárol mézet, amit lassan fogyasztanak el, amíg el

nem fogy. Éves mézvásárlás szerint 2-5 kg-ot vesznek meg az eladóktól. Termelőtől 264-

en, kiskereskedőtől 47-en és nagykereskedőtől 32-en vásárolnak mézet.

Mézfajtákat tekintve a legtöbben az akácmézet és a vegyesmézet vásárolják, előbbi 231,

utóbbi 162 jelölést kapott. Ez nem meglepő, hiszen a méhészeknek ezt a két fajtát a

legkönnyebb termelni.

8. ábra. Leggyakoribb mézfajta vásárlása

Forrás: Saját szerkesztés

1,0% 2,0%

29,8%

41,0%

20,7%

5,6%

Mézvásárlás gyakorisága

Naponta

Hetente

Havonta

Fél évente

Évente

Egyéb

231

162

26

34

7

13

17

0 50 100 150 200 250

AKÁCMÉZ

VEGYES MÉZ

REPCEMÉZ

HÁRSMÉZ

GESZTENYEMÉZ

NAPRAFORGÓMÉZ

EGYÉB

Leggyakoribb mézfajta vásárlása

34

Másfelől kevésbé ismert mézfajtákat is jelöltek, például hársmézet, gesztenyemézet,

napraforgómézet, repcemézet, fenyőmézet, levendula mézet, propoliszos mézet,

selyemfűmézet.

9. ábra. A méz felhasználása

Forrás: Saját szerkesztés

A fenti diagram szemlélteti, hogy a fogyasztók mihez fogyasztják a mézet. Legtöbben

érthető okokból teához fogyasztják, mely a téli és tavaszi időszakban gyakori a

megbetegedések miatt. De nem elhanyagolható a méz édes íze, ezért sütéshez, főzéshez,

önmagában fogyasztva is megfelelő. Meglepő módon a kitöltők 8,7%, azaz 52 ember a

kávéjához cukor helyett mézet használ, jótékony és betegség megelőző tulajdonságai végett.

Ezt a részarányt reklámmal vagy más marketing eszközzel lehetne még jobban növelni.

Nagy István cikke is tanúsíthatja a megállapításokat, miszerint a reklámmal lehetne

rászoktatni a vásárlókat a mézfogyasztásra.

A fogyasztókat befolyásoló tényezők közül legjobban a méz származási helye és ára a

meghatározó. Kevésbé figyelnek a címkére, kiszerelésre, csomagolóanyagra. Csupán csak 3

főre hat a reklám, mely a legtöbb embert megcélozza.

Megérzésem helyállónak bizonyult a méz származását illetően. A legtöbben hazai mézet

vásárolnak, azt részesítik előnyben. Ez jó hír a magyar méhészek és mézpiac számára. A

magyar mézet fogyasztók szempontjából elégedettek lehetünk, mert akkor minőségi

terméket fogyasztanak.

27,2%

36,3%

8,7%

22,7%

5,0%

A méz felhasználása

Sütés, főzés

Tea

Kávé

Magában

Egyéb

35

Más méhészeti termékre is rákérdeztem a kérdőívben, a méhpempőre, a propoliszra, a

méhméregre és méhviaszra. 45 fő fogyasztja a méhpempőt, mely számomra meglepő a drága

ára miatt. A propolisz fogyasztását 121 fő, a méhviasz használatát 88 fő jelölte meg.

Utolsóként a méhméreg 7 főt számlál, melyet reuma, rovarméreg-allergia gyengítésére

alkalmaznak. Az adatokat a következő diagram ábrázolja.

10. ábra: Méhészeti termékek fogyasztása, használata

Forrás: Saját szerkesztés

Kiszerelés szempontjából a fogyasztók előnyben részesítik az 1 kg-os és a fél kg-os üveges

mézeket. A kisebb vagy nagyobb méretű kevésbé előnyös számukra. A műanyag

csomagolású mézeket pedig a formájuk (pl.: macis) miatt vásárolhatják meg. Esetemben 22-

en a műanyag csomagolást, 283-an az üveg csomagolás jelölték be. Egyértelmű az üveges

csomagolás előnye, a vásárlók előnyben részesítik a műanyag csomagolással szemben.

A mézet vásárlók életkora a 305 főből átlagosan 42 év, melyben a nők és férfiak aránya

nagyon eltérő. A nők száma 248, a férfiak száma 57. Ebből is látni, hogy a nők sokkal többet

vásárolnak és szeretnek is vásárolni a férfiakkal ellentétben.

A mézesüvegen lévő címkéről is szó esett a kérdőívben. Arra voltam kíváncsi, hogy a

fogyasztókat a címkén lévő információ mennyire befolyásolja a vásárlásnál. 51 főt kevésbé,

105 főt nagyon befolyásol a címke tartalma. Ebből levonható, hogy vannak, akiknek nem

szükséges a címke tartalma, úgyis tudják a méz tulajdonságait, illetve a többségnek (105 fő)

nagyon fontos az információ a mézről. Itt sok tényezőt felsorolhatok, ilyen például a

származási hely, az ár, csomagolás, mivel a kérdőív válaszaiból ezek derültek ki.

45 121 7 88

260184

298

217

MÉHPEMPŐ PROPOLISZ MÉHMÉREG MÉHVIASZ

Méhészeti termékek fogyasztása, használata

Igen Nem

36

6. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Mint már az előzőekben megfogalmazódott: „csak az az adásvétel a jó, amikor az üzletfelek

úgy válnak el, hogy ugyan itt találkozunk. A megbízhatóság mai is alapkövetelmény, talán

nagyobb, mint régebben, hiszen az egyszer kötött üzlet, nem jó üzlet.” Ezt szem előtt tartva

nagyban segíthetünk a méz fogyasztói magatartásának javításában.

A méhészeti ágazatban is érvényes, hogy a méz kiszerelési súlyának csökkenésével a

kilógrammra visszaszámolt ára jelentősen emelkedik. Napjainkban szinte nincs is olyan

méhész és kereskedő, aki 2-3 dekagrammos mézet szerel ki, talán kivételt jelentenek azok,

akik szállodáknak szállítanak úgynevezett reggeliző mézet. Itt egy fontos kérdés merülhet

fel részünkről: miért nem keresik meg a fejlődő képes méhészetek az óvodákat, iskolákat,

korházakat, idősotthonokat, szállodákat, a 2-3 dkg-os uzsonnamézzel. Ugyanakkor el kell

mondani, hogy erre a célra csak a krémesített méz alkalmas, mert annak van megfelelő állaga

és azzal nem keni össze magát a kisgyermek, a beteg és az idős ember. Árulhatnak ezen

kívül még tubusban is mézet. Ebbe a csomagolásba pár dekagramm méz fér csak el, ezáltal

akár helyettesíteni is tudja az édesipari termékeket, úgy, mint a laza állagú édességeket.

Külföldön már forgalomban van úgynevezett tubusos kávés méz, melyet akár autóvezetés

közben is lehet fogyasztani, mivel állaga lehetővé teszi. Ez a termék egyrészt egészséges,

másrészt megadja a nap kezdetén a kezdő lökést a kávé által. Arra is gondolhatunk, hogy

néhány fajtaméz, mint például a hárs, levendula, fenyő, gesztenye, kakukkfű, zsálya, menta

tubusban akár gyógyszer is lehetne. Ezeket vény nélkül szinte bárki megvásárolhat és

fogyaszthat annak a tudatában, hogy egy egészséges és tápláló „gyógyszert” fogyaszt. Ez

egyrészt nagyszerű megoldást jelent azoknak a méhészeknek, akik ezekre a speciális

fajtamézek termelésre vannak specializálódva. Ezekkel a módszerekkel is tudunk javítani a

méz fogyasztói magatartásán.

Ha megnézzük az elmúlt éveket, következtethetünk arra, hogy a mostani mézárak

mesterségesen el vannak torzítva. Itt azt értem, hogy az ár nem mindig a méz mennyiségétől

függ. Az árakat tőkeerős világcégek alakítják főképpen. Lehetőség van arra, hogy készletet

halmozzanak fel, ugyanis a méz nem romlandó. Előfordulhat olyan is, hogy a mézet magával

a termelővel raktároztatják, szüneteltetve a felvásárlást. A nagyfelvásárlók azzal élnek

vissza, ha egy ország több mézet termel, mint a belső fogyasztása ott a többlet méz eladási

kényszer alatt van.

37

Sajnos olyan tény is levonható a következtetések közé, mely a mézet hátrányosan érinti. A

méz egyedüli hátránya, hogy élelmezésen kívül másra gazdaságosan nem használható fel

semmire. Itt szeretnék ellen példát is hozni, mint a kukorica.

Számos szakmai lapban és szakirodalomban olvastam, hogy kiutat csupán a belföldi

fogyasztás emelkedése jelentheti. Valamilyen módon kívánatosabbá kell tenni a termelői

mézet. Ezáltal növelni kell a fogyasztást, azaz a keresletet. A jó formájú üveg, a szép címke

segíthet eladni a mézet. Itt arra gondolok, hogy a jó formájú üveg kiürülve akár dísztárgynak

is használható vagy a következő alkalmával visszacserélhető. A szép címke szintén növelheti

az eladást. Tájékoztat a származásról, tájegységre, gyógyhatásra is adhat tájékoztatást. Az

OMME által gyártatott mézes üvegeken Magyarország méhsejtekkel kirakva és „Termelői

méz” felirat egyértelműen a termék minőségét jelentik. Ezek egy kiló méz befogadására

alkalmasak. Ezen kívül még van fél kilógrammos méz befogadására alkalmas üveg, melyen

egy méh domború mintázata látható, szintén „Termelői méz” felirattal. A magyar

méznagykereskedőknek mindent el kellene követni, hogy minél több jó minőségű magyar,

kiszerelt méz, főként fajtamézet exportáljanak. Megoldást ezek a lehetőségek is jelenthetnek.

Változatni kellene a méhészek „eladni minden áron” szemléletét is. Ezt egy egészen más

típusú értékesítési stílussal kellene helyettesíteni. Magyarországon sajnos kiveszőben van a

másnak jó akarás, mivel mindent drágábban szeretnének eladni a fogyasztóknak. Ez nincs

másképpen a méznél sem. A nagykereskedői és kiskereskedői üzletekben a méz ára nagyon

magasnak mondható. Sajnos a méz ára és értéke nincs egy szinten, mivel a bolti ára magas,

de a minősége silány (import méz). Következtetésként arra jutottam, hogy amíg a felvásárló

potom pénzért megveszi a mézet a termelőtől, addig ez nem fog változni. A méhészek

szemléletén nagyobb mértékű támogatással és a problémájuk megértésével lehetne jobbá

tenni.

A méhészek csak úgy tudnak mézet árulni, ha rendelkeznek saját névre szóló őstermelői

igazolvánnyal. Viszont ha a méhész valamilyen okból kifolyólag nem tud jelen lenni az

értékesítéskor a piacon, akkor más nem adhatja el a mézet. Ezt lehetne valahogyan

módosítani. Jó megoldást jelenthetne, ha a méhész családtagjai válthatnának ki erre a célra

megfelelő igazolványt. Ezáltal az értékesítési folyamata nem állnak meg, ha például a

méhész megbetegedett vagy más elfoglaltsága van.

Ezeket a következtetéseket és javaslatokat átvizsgálva véleményem szerint javíthatnánk a

méz fogyasztói magatartásán, illetve a méhészek megítélésén.

38

7. ÖSSZEFOGLALÁS

A záródolgozatom címe a méz fogyasztói magatartásának vizsgálata. Elsőként ismertettem

a méz történetét, a mézről való tudnivalókat és más méhészeti termékeket. Azonban nem

kifelejtendő a méhészek nehéz és időigényes munkája sem. Ezután felelevenítettem a

tanulmányaim során megtanultakat, melyet az irodalmi áttekintésben helyeztem el. Szó esik

a fogyasztók viselkedés módjáról, a szerepelméletről, a vásárlói típusokról, a vásárlói döntés

folyamatáról és a reklámról. Ezek után a tanulmányomban szekunder és primer kutatást

végeztem el. A szekunder kutatásomban elemeztem a mézfogyasztást nemzetközi és hazai

szinten. Próbáltam választ kapni, hogy hogyan javítható és fejleszthető a méhészeti gazdaság

a világon. Kína világvezető hellyé nőtte ki magát, mely látható a méz piacon is. Sajnos olyan

gazdasági üzleteket bonyolítanak le, melyek rossz hatással vannak hazánk

mézfogyasztására. Megveszik a magyar termelésű kiváló minőségű mézet, majd azt

összekeverve a saját kínai mézükkel exportálják az országba. Ezt a folyamatot szeretném a

záródolgozatom segítségével megelőzni. A hamis mézet úgynevezett NMR teszttel lehet

kivizsgálni és esetlegesen eltávolítani, megsemmisíteni, hogy ne kerüljön a magyar

fogyasztók asztalára.

Fogyasztói magatartás szempontjából 5 vásárló típusra bontottam a fogyasztókat. Ezen 5

típusban demográfiai, földrajzi és pszichografikus szegmentálást is végeztem.

Pszichografikusban előtérbe kerülnek az életmóddal kapcsolatos témák, mint például a

túlsúly és társai. Mike McInnes szerint, ha mézet fogyasztunk, megszabadulhatunk a

felesleges kilóktól, amellyel ösztönözni lehetne a vevőket.

Primer kutatásomban készítettem egy 15 kérdésből álló kérdőívet, melyre 305 válasz

érkezett. A kitöltők között a nők voltak dominánsabbak. További levonható következtetés,

hogy a válaszadók többsége havonta fogyaszt mézet, illetve fél évente vásárolja meg azt a

mennyiséget. Levonható, hogy a vásárlások közti idő túlságosan hosszú egy kiváló minőségű

mézet termelő országnak, illetve lehet a külföldi import mézzel szembeni bizalmatlanság is.

Ezért a kitöltők 99%-a a hazai termelésű mézet vásárolja meg a boltokból, illetve közvetlenül

a termelőtől. Számomra nem volt meglepő, hogy a válaszadók többségének az akácmézre és

a vegyesmézre esik a voksa. Ez azért lehet, mert a méhészeknek már adott az ezekhez

szükséges növények. A mézen kívül más méhészeti termék közül a legelterjedtebb a

propolisz a kérdőívem válaszai alapján. Ez örömhír számomra, mivel olyan anyagról van

39

szó, mely immunerősítésre használunk. Ezáltal a magyar fogyasztók erősödnek és talán

jobban is teljesítenek a saját munkájukban, ezzel is növelve az ország gazdaságát.

A következtetéseket levonva és a még hatékonyabb marketing érdekében fontos a minőségi

méz előállítása és értékesítése. Továbbá a fogyasztókat befolyásoló eszközök

alkalmazásának elterjedésének segítése, azért hogy minél többen vásároljanak minőségi

mézet.

Bízom benne, hogy záródolgozatomban sikerült a méz fogyasztói magatartásának elemzését

elvégeznem. Szeretném még hozzátenni, hogy a téma fontosságának érdekében még a

jövőben érdemes kutatásokat és elemzéseket végezni annak érdekében, hogy még pontosabb

képet kaphassun

IRODALOMJEGYZÉK

Dr. Nagy, Sz. (2012): Fogyasztói magatartás elemzése tananyag

European commission, Az Európai Bizottság honlapja, Honey Market Presentation, 2015.,

https://ec.europa.eu/agriculture/honey_en, (letöltés 2017. október 13.)

Faluba, Z. (1983): Méhek, méhészkedés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 159-160. o.

Gulyás Méhészet, Gulyás Méhészet honlapja, A világ méztermelése

http://gulyasmeheszet.hu/?page_id=318, (letöltés: 2017. október 13.)

Ma.hu, Ma.hu honlapja, Fogyni akar? Egyen

mézet!,http://www.ma.hu/eletmod.hu/194614/Fogyni_akar_Egyen_mezet, 2013.12.03,

(letöltés: 2017. október 14.)

Mészáros J. (2017. szeptember): Méhészet c. folyóirat, Mézhamisítás mesterfokon, 30. o.

Mészáros J. (2017. szeptember): Méhészet c. folyóirat, Trendfordulás – emelkedő

mézárak! 3., 22-23. o.

Mohos Máté, Index honlapja, 2017.07.17., Irtózatos iramban pusztulnak a méhek, bajban

lehet a mézexport,

http://index.hu/gazdasag/2017/07/17/irtozatos_iramban_pusztulnak_a_mehek_bajban_lehe

t_a_mezexport/, (letöltés: 2017. október 10.)

Nagy I. (2016. január): Méhészet c. folyóirat, 14 tonnás mézfogyasztás, 6. o.

Nikovitz A. (szerk.) (1983): A méhészet kézikönyve/I. és II., Budapest, 5-12. o., 19-21. o.,

383-385. o., 474-482. o., 465-471. o.

Szalay L. (2002): Bioméhészet. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 8-9. o.

Végné Faddi A. (2008): Marketing 12, Marketingkommunikáció, Műszaki Kiadó,

Budapest

Ábrák, képek

1. ábra: A hivatalos OMME mézesüveg, http://www.torking.hu/Termeloi-mezesuveg-

730-ml, letöltés: 2017. október 15.

2. ábra: Méztermelés a világon (2013), Európai Bizottság, Hone Market Presentation,

9. dia alapján, saját szerkesztés

3. ábra: A kínai mézexport célországai, Méhészet c. folyóirat, 2017. szeptember, 22.

oldal alapján, saját szerkesztés

4. ábra: Szerencsi Csokifesztivál 2014. augusztus 24., saját fotó

5. ábra: Mézesüvegek zárókupakjai, saját fotó, 2017. október 08.

6. ábra: A méz fogyasztás gyakorisága, saját szerkesztés, megkérdezés alapján, 2017.

október 15.

7. ábra: A mézvásárlás gyakorisága, saját szerkesztés, megkérdezés alapján, 2017.

október 15.

8. ábra: Leggyakoribb mézfajta vásárlása, saját szerkesztés, megkérdezés alapján,

2017. október 15.

9. ábra: A méz felhasználása, saját szerkesztés, megkérdezés alapján, 2017. október

15.

10. ábra: Méhészeti termékek fogyasztása, használata, saját szerkesztés, megkérdezés

alapján, 2017. október 15.