1

18. KERÜLETI PEDAGÓGIAI INTÉZET

Médiaismereti segédlet

Médiaélményeim – óravázlat

2014

2

MÉDIAÉLMÉNYEINK

A következő három alapfogalom: média, médiahasználat, médiaszöveg

közül ugyan csak az első jelenik meg a foglalkozásokon, mégis ezek az

alapfogalmak biztosítják azt a kontextust, azt a hátteret, amelyre a ta-

nárnak szüksége van, hogy a diákok meglévő tudását, élményeit rend-

szerezni, kiegészíteni tudja. Fontos, hogy a tanár rendszeresen használja

ezeket a kifejezéseket.

MÉDIA

A tömegkommunikációs eszközök (médiumok) összefoglaló elnevezé-

se. A médium szó ebben az értelemben közvetítő eszközt, csatornát je-

lent, azonban a média szerepe ennél sokkal több. Marshall Mcluhan

híres mondata: „a média maga az üzenet.”, arra hívja föl a figyelmet,

hogy a média állítja elő azt a tartalmat is, amelyet közvetít, és mivel

egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, a család és az iskola mel-

lett a szocializáció legfontosabb tényezője. Jóformán mindenkit elér, és

olyan információkat közvetít, amelyek legtöbbször kívül esnek az egyén

közvetlen környezetén, aki így a média segítségével bekapcsolódik a

nyilvánosságba és a globális kultúrába.

A tömegkommunikáció egyik legfontosabb jellemzője, hogy közvetett,

vagyis valamilyen (technikai) csatornán keresztül valósul meg, így nem

szükséges hozzá közös tér és idő. Közvetettségéből fakad az is, hogy az

információáramlás egyirányú, vagyis a befogadó (néző, hallgató) korlá-

tozottan tud reagálni. (a betelefonálós műsoroknál, illetve az internetes

kommenteknél és érvényes a térbeli/időbeli eltolódás.)

A tömegkommunikáció által létrehozott üzenet – mivel nagyon sok be-

fogadó számára készül – szükségszerűen sztereotípiák alapján „képzeli

el” a címzettet (például az általános iskolás korosztályt). A közönség

ezáltal egyfajta „virtuális közösséget” alkot, amelyet csupán az köt ösz-

sze, hogy ugyanazokkal a közleményekkel találkoznak. (például gyer-

mekkorunk kedvenc rajzfilmjei korosztályunk más tagjai számára is

meghatározóak.)

A média sajátossága, hogy a különféle információ egyféle közegben tud

csak megjelenni (ez leginkább a rádiónál és a televíziónál feltűnő), a

befogadó számára nehéz (sokszor lehetetlen) elkülöníteni, hogy fikciót

vagy dokumentumot, híradót vagy reklámot kap. (ennek egyik leghíre-

sebb példája Orson Welles híres 1938-as rádiójátéka, a világok harca,

amely marslakók inváziójáról számolt be. Úgy közvetítették, hogy

3

szándékosan azt az illúziót keltették – a műsor „megszakításával”,

„helyszíni tudósításokkal” stb. –, hogy ez a valóság, s a hallgatóságban

ez az illúzió hatalmas pánikot váltott ki.)

A közvetítés feldolgozott formában valósul meg, sohasem a nyers való-

ságot látjuk, a kamera „kimetsz” egy képet a valóságból. Valamennyi

médiaszöveg „rendezett”, előre megfogalmazott, megkomponált, így

magán viseli készítőjének a világról alkotott képét, véleményét és az

üzenettel kapcsolatos célját. A néző, hallgató feladata ezért az, hogy ne

passzív befogadója legyen a médiából érkező üzeneteknek, hanem, hogy

aktív, értő befogadóvá váljon.

A média a maga sajátos módján világképet, értékrendet közvetít: a sztá-

rok megjelenése, a reklámok és a sorozatok nyújtanak valamiféle képet

arról, hogy milyennek képzeljük például az ideális nőt, háziasszonyt

vagy családot. A gyerekek, fiatalok számára ez a hatás különösen jelen-

tős, ők viselkedésmintát, különböző élethelyzetek megoldásait is innen

merítik, és ami még fontosabb, a médiából (is) szereznek ismereteket a

„felnőttek” világáról.

MÉDIAFOGYASZTÁS, MÉDIAHASZNÁLAT

A médiaszövegek befogadása. A két fogalom közti különbség két kü-

lönböző felhasználói magatartást feltételez, a fogyasztás passzív (ez az

elnevezés azt is tükrözi, hogy a médiaszöveg termék, árucikk), míg a

használat aktív felhasználót feltételez (a kutatók attól függően használ-

ják egyik vagy másik kifejezést, hogy mekkora önállóságot, független-

séget tulajdonítanak a befogadónak).

A médiahasználati szokásokat az életkor, a nem, az iskolai végzettség, a

lakóhely (falu vagy város) és a társadalmi helyzet is meghatározza. Elté-

rő lehet az is, hogy az egyes médiumokat a felhasználó mekkora intenzi-

tással, figyelemmel használja (például a fiatalok médiahasználatára jel-

lemző, hogy párhuzamosan többfélével is foglalkoznak, például a tévé a

háttér az internetezéshez).

A médiaszövegeket azért is tekinthetjük árucikknek, mert a kereslet-

kínálat törvényei határozzák meg befogadásukat. A média profitot ter-

mel, ezért a fizetőképes keresletet kívánja kielégíteni, ez határozza meg

az általa készített médiaszövegeket. Fontos az is, hogy a médiafogyasz-

tás egyre nagyobb szerepet játszik a szabadidő eltöltésében.

4

MÉDIASZÖVEG

Valamennyi, a média által előállított és a médiában megjelent termék (a

néhány mondatos rádiós időjárás-jelentéstől a hírportálon megjelenő

cikken és videón keresztül a sokévados szappanoperákig).

A MÉDIUMOK JELLEMZŐI

Ezek a meghatározások a tanár számára szükséges háttéranyagok, nem

kell „megtanítani” a fogalmakat, csak a felmerülő kérdéseket, problé-

mákat megvitatni, esetleg kérdezni.

PLAKÁT

Sok helyen találkozhatunk vele. Egyszerre többen is nézhetjük ugyanott,

ugyanazt. Képet, feliratot közvetít. Több helyen is megjelenik. Nem

tudunk közvetlenül válaszolni készítőinek. Fő célja a tájékoztatás, figye-

lemfelkeltés, egy terméket vagy eseményt mutat be. Papír, festett, eset-

leg fólia alapú reklámhordozó, amelyet kiragasztanak. Elkészítése és

fogyasztása elkülönül.

ÚJSÁG (NYOMTATOTT SAJTÓ)

Fogyasztása magányos tevékenység. Ha megszereztük, bárhová ma-

gunkkal vihetjük, és bármikor olvashatjuk. Nem tudunk közvetlenül

válaszolni a készítőinek. Sok példányban készül, így jut el a fogyasz-

tókhoz. Szakemberek írják és szerkesztik. Képet és szöveget közvetít.

Információt ad és szórakoztat. Papírra nyomtatják. Elkészítése és fo-

gyasztása elkülönül.

RÁDIÓ

Egyedül vagy többen is foglalkozhatunk vele egyszerre. Szakemberek

készítik, és a rádióállomások sugározzák a fogyasztóknak, akik sok he-

lyen hozzájuthatnak az éppen aktuális tartalomhoz. Szakemberek készí-

tik. Hangot és zenét közvetít. Van lehetőség közvetlen visszacsatolásra;

ha betelefonálunk, sms-t küldünk a stúdióba, mi is a műsor részesei

lehetünk. Információt közvetít és szórakoztat. Bizonyos esetekben nincs

időbeli eltolódás a készítés és a fogyasztás között.

TELEVÍZIÓ

Egyedül vagy többen is foglalkozhatunk vele egyszerre. Szakemberek

készítik, és különböző módon (sugárzás, kábel, internet) jut el a fo-

gyasztóhoz. Mozgóképet és hangot is közvetít. Van lehetőség közvetlen

visszacsatolásra; ha betelefonálunk, sms-t küldünk a stúdióba, mi is a

műsor részesei lehetünk (legalábbis ezt az illúziót keltik bennünk). In-

5

formációt közvetít és szórakoztat. Bizonyos esetekben nincs időbeli

eltolódás készítés és fogyasztás között.

INTERNET

Egy eszközzel egyszerre csak egyvalaki foglalkozhat, de közvetetten

másokkal együtt is. Sokféle módon, sokféle tartalmat elérhetünk rajta

bármikor. Képet, szöveget, hangot és mozgóképet közvetít. Bárki bár-

mikor bekapcsolódhat: információkat oszthat meg, megjegyzéseket fűz-

het az olvasottakhoz, látottakhoz. Információt közvetít, szórakoztat, de a

kommunikációra, közösségi életre és hétköznapi tevékenységekre (vá-

sárlás, játék) is lehetőséget ad. Bizonyos esetekben nincs időbeli eltoló-

dás a készítés és a fogyasztás között.

A GYEREKEK MÉDIAHASZNÁLATI SZOKÁSAI

A mai gyerekek életmódja, elsősorban a média megnövekedett tere és

jelentősége miatt, radikálisan különbözik a korábbi nemzedékekétől. Ők

az úgynevezett „digitális bennszülöttek”. Az első olyan nemzedék, ame-

lyik már úgy nőtt föl, hogy nemcsak a televízió, hanem az internet is a

mindennapi életük része. A mai kisgyermekek már két-három éves ko-

rukban használják a multimédiás eszközöket, játszanak a számítógépen

vagy pl. Az ipad-en. Képesek egyedül bekapcsolni és működtetni ezeket

az eszközöket, ami azt mutatja, hogy egyre fiatalabb kortól maguk hatá-

rozzák meg saját médiafogyasztásuk mennyiségét. (ez még inkább igaz

a nagyobb gyerekekre, akik saját tévével, internet-hozzáféréssel rendel-

keznek.)

A gyerekek médiahasználati szokásai – a generációs különbség miatt is

– különböznek a felnőttekétől. A médiumok közül gyakorlatilag csak a

televíziót és az internetet használják (nem igazán rádióznak, és nem

olvasnak újságot). Nagyon jellemző – és a felnőttek számára sokszor

érthetetlen –, hogy egyszerre több médiummal is foglalkoznak (interne-

teznek tévézés közben, az interneten is egyszerre több mindent csinál-

nak; zenét hallgatnak, csetelnek, játszanak).

A gyerekek tévénézési szokásait is meghatározza az, hogy számukra

természetes és megszokott a sok tévécsatorna, a folyamatos és változa-

tos műsorfolyam. (Magyarországon 1997-ben a kereskedelmi televíziók

megindulása. Ezzel radikálisan megnőtt a csatornák, a műsoridő és a

műsorok száma is, így a tévénézésre fordított idő is. A műsorok aránya

a szórakoztató műfajok felé tolódott el, egyre több külföldi gyártású

műsor és műsortípus jelent meg.) Minden családban nőtt a tévénézésre

6

fordított idő, ez pedig a családi kommunikáció redukálódásához, a keve-

sebb interakcióhoz vezetett. A tévézés pedig magányos tevékenység.

Viszonylag kevés műsor szól a gyerekeknek, különösen a kiskamaszok-

nak, és – a tematikus csatornák kivételével – ezek nem főműsoridőben

mennek. A gyerekek (akár szüleikkel tévéznek, akár egyedül, a saját

szobájukban) nem csak a saját korosztályuknak szóló műsorokat nézik,

és nagyon ritka az, hogy az együtt tévézés során meg is beszélik a fel-

nőttekkel a látottakat, pedig ez segíthetne feldolgozni a nem nekik szóló

tartalmakat.

A médiahasználati szokásokra vonatkozó négy kérdés (ii/1.) Kizárólag a

gyerekek televízió-használati körülményeire fókuszál, ebből bonthatók ki

később a szokások. Ezek a kérdések a fent említett témák közül az önálló

médiahasználatot és a tévézéssel töltött idő mennyiségét (szemben a

tanulással, illetve egyéb szabadidős tevékenységgel) dolgozzák fel. Ér-

demes reflektálni a hasonlóságokra és különbségekre (a foglalkozásban

leírt módon), esetleg néhány kérdéssel felvetni az említett témákat:

„Beszélgetsz a szüleiddel tévézés közben?”

„Ha van a szobádban tévé, nézed elalvás előtt?

„Hánykor szoktál elaludni?” (Aki délután is tévézik):

„Mikor szoktál tanulni/játszani?”

Fontos, hogy ezek a kérdések ne kritikai éllel hangozzanak el, a tanár ne

kommentálja, értékelje a hallottakat, ne sóhajtozzon, és a fejét se csó-

válja.

A tévés műsortípusokkal kapcsolatban elvárható válaszok: az általános

tapasztalatok szerint a gyerekek ebben a korosztályban már rendszere-

sen néznek filmeket, de viszonylag kevesen néznek híradót. Az ismeret-

terjesztő filmek, illetve a valóságshow-k nézése nem mutat egységes

képet. Az egyes típusok népszerűségének felmérése az adott osztályban,

elsősorban nem azt a célt szolgálja, hogy minősítsük a gyerekek prefe-

renciáit. Ugyanakkor, ha például a valóságshow-k az adott közösségben

többek által nézettek, a tanár reagálhat azzal, hogy rákérdez, hogy sze-

rintük nekik való-e ez a műsor. Ez a feladat is azzal zárul, hogy a tanár

értékeli a preferenciák sokszínűségét vagy egységességét.

7

A TELEVÍZIÓS MŰSORTÍPUSOK

A televíziós műsorok többféle szempont szerint csoportosíthatóak: pél-

dául közszolgálati vagy kereskedelmi, korhatár-besorolás szerint, élő-

vagy felvételről sugárzott műsor, gyakoriság (napi, heti, egyszeri) sze-

rint. Műsortípusokról a tartalom, szerkezeti hasonlóság és hasonló funk-

ciók alapján beszélünk. A legalapvetőbb csoportosítási szempont, hogy

fikciós vagy nem fikciós, másképpen szórakoztató vagy információköz-

lő műsorról van-e szó.

Öt alapkategóriáról beszélhetünk:

információs műsorok (pl. Hírműsorok, háttérműsorok);

szórakoztató műsorok (pl. Vetélkedő, tv-show, valóság-show);

kulturális és oktató műsor (pl. Ismeretterjesztő film, színházi

vagy koncertközvetítés);

termék vagy szolgáltatás eladását célzó műsor (pl. Reklám,

klip);

filmműsor (pl. játékfilm, sorozat).

A foglalkozásban szereplő műsortípusok jól ismertek a gyerekek köré-

ben, akik leginkább ezeket nézik, és lefedik az öt alapkategóriát. A mű-

sortípusok definíciója segítség a tanárnak, nem „tananyag”, amelynek

tudását elvárjuk a diákoktól, inkább adalék a meglévő tudás rendszere-

zéséhez, a jó kérdésekhez. Hasznos, ha a tanár érti a tipológiát, és tisz-

tában van a formai jellemzőkkel, mert így az esetleges „téves” válaszo-

kat, besorolást azonnal, magyarázattal együtt korrigálni tudja.

A tanár tájékozódjon az aktuálisan futó műsorokról, hogy a műsorcímek

ellenőrzésekor korrigálhasson.

A dramatikus játék során a gyerekek legtöbbször nem egy általános

műsortípust, hanem egy konkrét műsort mutatnak be, ilyenkor, ha a

közönség fel is ismeri a műsort, a tanárnak ki kell hangosítani, milyen

műsortípusról van szó, és milyen általános jellemzőket mutatott be a

játék.

FILM

Ide tartoznak például a játékfilmek, animációs filmek, dokumentumfil-

mek, a televízió számára készült (manapság egyre ritkább) tévéfilmek,

illetve a sorozatok. A sorozat abban különbözik az előbbiektől, hogy

valamilyen rendszerességgel sugárzott epizódokból áll, Melyek szoro-

san vagy lazábban kapcsolódhatnak egymáshoz. A sorozatok egyre na-

8

gyobb szerepet játszanak a televízió műsorrendjében, ennek oka a médi-

ában megfigyelhető szerializálódás, vagyis az, hogy a médiában megje-

lenő valamennyi médiaszöveg egyre nagyobb eséllyel sorozat lesz (a

hírekről kiderülő újabb és újabb információkat napokon keresztül kö-

vethetjük a híradóban, a tehetségkutató szereplőiről esik szó a háttérmű-

sorban, minden sikeres műsor több évadon keresztül folytatódik), így

biztosítva a nézettséget, illetve könnyítve az adott műsortípus felismer-

hetőségét.

A dramatikus játék során meg kell jelennie a szereplőknek (karakterek-

nek), akik valamiféle történetet adnak elő. (fontos, hogy itt fiktív szerep-

lők vannak, akiket színészek alakítanak, és előre megírt szöveget adnak

elő.)

TEHETSÉGKUTATÓ MŰSOR

Egy régi televíziós műsortípus, amely ma ismét reneszánszát éli. Ama-

tőr művészek (énekesek, táncosok, vagy a régi ki mit tud? Című televí-

ziós tehetségkutató verseny mintájára valamilyen művészeti területen

„tehetséges” emberek) versengenek szakértő zsűri előtt. A többhetes

versenyt nem a zsűri, hanem a közönség sms-ben küldött szavazatai

döntik el.

A mai tehetségkutatók „kevert” műfajúak, megjelenik a sorozatelv mel-

lett a reality (valóságshow) néhány eleme is, például amikor az éneke-

seket egy közös házba költöztetik a verseny idejére.

A dramatikus játék során meg kell jelennie a versenyző(k)nek és a bírá-

ló zsűrinek, esetleg a műsorvezetőnek, valamilyen módon ki kell derül-

nie, hogy versenyről és produkciókról van szó.

VALÓSÁGSHOW

Olyan televíziós szórakoztató műsortípus, amelynek során a néző ön-

ként jelentkező résztvevők magánéletének lehet tanúja a tévékamerák

révén. Játszódhat külön erre a célra épített házban, a szereplők valódi

otthonában vagy szabadtéren (esetleg egy távoli országban vagy szige-

ten).

A klasszikus valóságshow is valamiféle verseny, amelyben a nézők dön-

tenek, a szereplők célja, hogy minél tovább maradjanak a műsorban, és

megnyerjék a főnyereményt. Ez a legproblematikusabb televíziós mű-

sortípus; folyamatosan vitákat gerjeszt a média (és a műsorkészítők)

felelősségéről, etikai kérdésekről, hiszen a szereplőknek gyakorlatilag

9

megszűnik az intim szférája. Két alapvető típusa a napi (való világ) és a

heti valóságshow. Utóbbi csak a forgatás végeztével kerül adásba, így

kisebb az interaktivitás szerepe. (a Győzike-féle valóságshow egy har-

madik típusba sorolható, az ún. Reality docusoap, amely a valóságshow

és a sorozat elemeit keveri, hiszen szereplők történetét mondja el, a va-

lóságshow eszközeivel.)

A dramatikus játék során valahogy ki kell derülnie, hogy itt valódi sze-

mélyekről és nem színészekről van szó. Ideális esetben megjelenik a

valóságshow valamely formai eleme (beszavazás, kiszavazás feladatok

stb.). Fontos, hogy különbözzön a tehetségkutatótól (nincsenek produk-

ciók) és a vetélkedőtől (nem a feladat, a kérdés a legfontosabb, és itt a

szereplők össze vannak zárva).

ISMERETTERJESZTŐ MŰSOR

E műsorok a dokumentumfilmek közé tartoznak, melyek valóságos

eseményeket rögzítenek, természetes szereplőkkel. A felvételeket a

filmkészítők – a film céljául szolgáló szerkesztési elvet szem előtt tartva

– úgy vágják össze, hogy például egy állatfaj életmódjának bemutatása,

vagy egy történet álljon össze a jelenetekből. Az ismeretterjesztő filmek

fontos formai jellemzője a narráció, tehát egy, a képkereten kívülről

beszélő, azaz (láthatatlan) elbeszélő közvetíti az információt. (Ha a film

egyik szereplője, egy kutató meséli az eseményeket, akkor meg is jelen-

het a képen.)

A dramatikus játék során a nézőknek fel kell ismerniük a szituációt,

illetve, hogy valós eseményt látunk, a szereplőknek valamelyest beazo-

nosíthatóknak kell lenniük. Ajánlott, hogy legyen valamiféle narráció.

(„Valószerűbbnek” kell lennie, mint a filmnek.)

VETÉLKEDŐ

A televíziós vetélkedőknek két nagy típusa különíthető el; az egyikben a

játékosoknak kérdésekre kell válaszolniuk, a másikban pedig különböző

ügyességi feladatokat kell megoldaniuk. Ezeknek a játékoknak számta-

lan típusa van attól függően, hogy hány játékos játssza, milyen hosszú a

műsor, milyen a műsorvezető stb. Vannak olyan televíziós műsorok,

amelyeket időnként megszakítanak a nézőknek szóló feladványokkal.

Az ilyen, ún. call tv, vagyis "betelefonálós" műsorok nem tartoznak a

vetélkedőműsorok közé. Itt ugyanis a hangsúly nem a játékoson és nem

a játékon van.

10

A dramatikus játék során meg kell jelennie a játékos(ok)nak és a műsor-

vezető(k)nek, és a játékban meg kell jelennie valamilyen feladatnak,

kérdésnek, amit meg kell oldani.

HÍRMŰSOR (híradó)

A hír a médiában megjelenő tényeket vagy eseményeket bemutató, ak-

tuális és közérdekű információ (részletesebben az 5. foglalkozásban). A

hírműsor a televízió egyik legfontosabb műfaja, hiszen az egyik fő

funkciójának felel meg általa. A hírközlés a modern társadalom alapvető

szükséglete.

A híradónak speciális, csak rá jellemző műsorszerkezete van. A jól is-

mert szignállal és a főcímmel kezdődik, utána a nap vezetőhíreinek rö-

vid összefoglalása következik. A híreket a két műsorvezető konferálja,

mondja el, ezeket képes összeállítások, sokszor helyszíni riportok kísé-

rik.

A dramatikus játékban e műsorszerkezet néhány elemének kell megje-

lennie.

A média társadalmi funkciói

tájékoztatás, informálás: az aktuális, illetve a társadalmat érintő kér-

désekben való eligazodás, ezáltal társadalmi integráció.

szocializációs funkció: összekapcsolódás a társadalom más tagjaival

(közös események és élmények), viselkedésminták közvetítése.

szórakoztatás: kikapcsolódást, élményt, pihenési lehetőséget nyújt.

PROJKETFAL

A foglalkozás során a tévés műsortípusok Kerülnek fel a projektfalra.

11

MÉDIAÉLMÉNYEIM – ÓRAVÁZLAT

Ajánlott korosztály - létszám

9–10 éves korosztály - maximális létszám: 16-24 fő

Ajánlott időkeret 100 perc

A foglalkozás célja A foglalkozás közvetlen célja, hogy a gyerekek ref-lektáljanak saját médiaélményeikre, ismerjék meg társaik médiahasználati szokásait; tájékozódjanak a televíziós műfajokról, térképezzék föl azok sajá-tosságait; sajátítsák el a média és az egyes médiu-mok fogalmát.

Az önreflexiós készség fejlesztése. Az együttműkö-dési készség fejlesztése a közös csoportmunka so-rán. Véleményalkotás, saját vélemény felvállalásá-nak ösztönzése, az építő kritika, vélemény közvetí-tés formáival való ismerkedés.

A foglalkozás tar-talma

I. Ráhangolás, a feldolgozás előkészítése 1. Mi a médiafoglalkozás? 2. Ferike mese

II. Új tartalom feldolgozása 1. A saját és mások (osztálytársak) tévénézési szokása 2. Tévés műsortípusok 3. Ismerős műsorok 4. Szerepjáték 5. Nem csak tévé

III. Az új tartalom összefoglalása, ellenőrzés és értéke-lés

1. A média világa 2. Otthoni feladat

Kapcsolódási pon-tok (a NAT-hoz)

Mozgóképkultúra és médiaismeret - A saját médiafogyasztási szokások tanulmányozá-

sa, erre alapozott játék, mű- és műsorválasztás. - Az életkori sajátosságoknak és az elvárható tájéko-

zottságnak megfelelő beszélgetés a média haszná-latával kapcsolatos megfigyelések alapján a média szerepéről. Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás.

12

Erkölcstan: - kommunikációs képességek fejlesztése, - önkifejezés-, és önbizalom erősítése, - szókincs bővítése, - önálló gondolkodásra nevelés, - identitástudat fejlesztése.

A foglalkozás meg-tartásához szüksé-ges eszközök, anyagok:

- számítógép, - projektor, - hangszóró, - a csoportok számának megfelelő számú, különböző

színű filctoll, toll - projektfalhoz csomagoló papír - ragasztók

Tevékenység-leírás

Tanári instrukciók Eszközök, anyagok

I. Ráhangolás

I/1. Mi a médiafoglalkozás? A foglalkozássorozat bevezetése, a keretek rögzítése.

Javasolt idő: 5 perc Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

I/2. Ferike mese 1. Javasolt idő: 10 perc Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

A diákok hangzó anyagon meghallgatják Ferike törté-netét. Irányított beszélgetés a történetről, a saját média-használatról.

Javasolt kérdések a feldolgo-záshoz: Szerintetek miért szeretett volna Ferike és Julcsi saját tévét magának? Milyen műsorokat szeretett nézni Ferike családja? Szerintetek miért gondolta Ferike apukája, hogy együtt jobb tévézni? Ti otthon hogyan szoktatok tévézni? Milyen műsorokat szoktatok közösen nézni?

Hanganyag: Ferike 1.

13

Van- olyan műsor, amit egyedül szoktál nézni? Ne-ked miért jó egyedül tévéz-ni? Volt-e olyan, amikor nem volt jó egyedül nézni a té-vét? Tanári üzenet a beszélgetés végére, a látottak közös él-ményként beépülnek a csa-lád életébe, meg lehet beszélni, akár közben is, olyan műsorokkal is lehet találkozni, amiket magunktól esetleg nem választanánk, belehelyezkedhetünk mások világába

II. Új tartalom feldolgozása

I/1. A saját és mások (osztálytársak) tévénézési szokásainak feltérképezése A tevékenység célja, hogy a gyerekek reflektáljanak saját tévénézési szokása-ikra, megismerjék társaikét, legyenek azok hasonlóak vagy eltérőek. Megje-lenjen, hogy az osztálynak – és a megjegyzésekből következtetve általában másoknak – milyenek a tévénézési szokásaik. A tanuló ismerje fel, hogy egyéni szokásai szerint melyik csoporttal tud azonosulni, személyes szokásai a többségi vagy a kisebbségi szokásokhoz hasonlítanak-e! Javasolt idő: 15 perc Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

A diákok olyan játéklapokat kapnak, melyeken kérdések olvashatók. Először saját maguk válaszolnak a kérdé-sekre, majd társaikat kér-dezik végig. A táblázatba a válaszok alapján neveket írnak, az igen vagy a nem oszlopba. 5 perc után a

A pedagógus mielőtt kiosztja a lapokat, a kivetített kérdőív kitöltését részletesen elma-gyarázza.

1. sz. mell. (kérdező játék-lap)

14

tanár leállítja a kérdezést.

A válaszok feldolgozása: A kitöltött kérdőívek alap-ján a gyerekek a tanár inst-rukciói szerint a térben különböző helyekre állnak. A tanár minden kérdés után szóban rögzíti a több-ségi és kisebbségi szokáso-kat, reflektál az eredmé-nyekre. Reagál arra, ha viszonylag kiegyenlített, ha kis különbség, illetve, ha nagy különbség van a cso-portok létszáma között.

Instrukciók feldolgozáshoz: - Ide álljanak azok, akik szoktak hétköznap

délután tévézni! Oda pedig azok, akik nem szoktak.

Reflexió az eloszlásra pl.: - Úgy tűnik, hogy mindenki tévézik délutá-

nonként. - Úgy tűnik, hogy vannak olyanok akik, nem

tévéznek délután. - Úgy tűnik, hogy a többség nem tévézik dél-

utánonként. Ugyanez ismétlődik valamennyi kérdésnél Fontos, hogy pedagógus ne minősítse a tévé-nézési szokásokat! A feladat célja az, hogy kiderüljenek a hasonló vagy az eltérő tévénézési szokások.

II/2. Tévés műsortípusok A gyerekek által ismert televíziós műsortípusok összegyűjtése, rögzítése. A saját médiaélmények felidézésén keresztül a televíziós műsorok kategóriák-ba rendezése, műsortípusok megnevezése, az egyes műsortípusokhoz kap-csolódó saját viszony, preferenciák feltárása. Javasolt idő: 10 perc Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

A gyerekek televízióban látott műsortípusokat mondanak egymás után, amelyeket a tanár a pro-jektfalként használt nagy lapra, fürtábrára gyűjt. (Az egyes műsortípusokhoz leírásokat talál a pedagógi-ai mellékletben!)

Mondjatok olyan műsortípu-sokat, amelyekkel találkozni szoktatok tévézés közben! Elvárható válaszok: „mesefilm”, „rajzfilm” (ani-mációs film); film (játékfilm, dokumentumfilm stb.); te-hetségkutató műsor; való-ságshow; reklám; sorozatok; hírműsor; „állatos filmek”, ismeretter-jesztő filmek

Fürtábra minta és projektfal minta a peda-gógiai mellék-letben.

15

A tanár kivetíti az egyes műsortípusokat jelző képeket. A képek alapján azonosítják a már megnevezett és a még hiányzó típusokat. A tanár a válaszok alapján kiegészíti a fürtábrát, és az előre kinyomtatott képeket a megfelelő megnevezés mellé ragasztja.

2. sz. mell. (műsortípusok - képek)

A fürtábrára fölkerült kate-góriák nyomán és a diákok jelentkezései alapján a tanár fölméri, hogy a meg-nevezett típusok közül melyik mennyire népszerű az osztályban. A tanár a II/ 1. tevékeny-séghez hasonló módon értékeli a preferenciák sokszínűségét, vagy egysé-gességét.

Kérdések: - Ki szokott filmeket nézni? - Ki szokott híradót nézni? - Ki szokott ismeretterjesztő műsort, filmet

nézni? - Ki szokott valóságshow-t nézni? - Úgy tűnik, hogy mindenki…. - Úgy tűnik, hogy sokan vannak, akik… stb.

II/3. Ismerős műsorok Televíziós műsorok műsortípusok szerinti gyűjtése csoportban. Kiscsoportok alakítása és a csoportmunka szabályainak rögzítése. A választott műsortípus jellemzőinek azonosítása. Javasolt idő: 12 perc Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

Kiscsoportok alakítása: A pedagógus az előző fel-mérés alapján kiválasztja a feldolgozásra kerülő mű-sortípusokat. (Amennyiben valamelyik műsortípus különösen nagy népszerűségnek örvend az osztályban, azzal foglalkoz-hat két csoport is!) A diákok fölállnak az aszta-loktól és mindannyian a terem egy szegletébe áll-nak. A pedagógus minden

Minden asztalhoz 3, 4, ma-ximum 5 diák ülhet. Arra ügyelni kell, hogy hat csoportnál semmiképp ne legyen több!

3. sz. mell. (műsortípus - nevek)

16

asztalra tesz egy lapot – rajta egy korábban bemu-tatott televíziós műsortí-pussal. A diákok végigjárják az asztalokat, és érdeklő-désük szerint választanak a felkínált típusok közül. Választásukat úgy jelzik, hogy leülnek az asztalhoz.

A pedagógus szerepkártyá-kat tesz fejjel lefelé az asz-talokra, amelyből a gyere-kek egyet-egyet húznak, majd a tanár jelzésére fel-fordítják. A tanár kivetíti a szerep-kártyákat, és elmagyarázza a szerepkörökhöz kapcso-lódó feladatokat.

A szerepkörök leírása a pe-dagógiai mellékletben. A szerepek bemutatása so-rán fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az egyes szerepek a csoport működését segítik, és emellett mindenki részt vesz a csoport közös munká-jában. Mindenki hozzájárul ahhoz, hogy valódi csoport-vélemény és feladatmegol-dás alakuljon ki.

4. sz. mell. (szerepkár-tyák) 5. sz. mell. (kivetítethető szerepkártyák)

Műsorok gyűjtése A diákok szóforgóban táblázatba gyűjtenek minél több konkrét televíziós műsort, műsorcímet az általuk választott műsortípusból. (A módszer leírása a Pedagógiai mellékletben.)

Papírlapok, íróeszköz.

Műsorok gyűjtése A diákok szóforgóban táblázatba gyűjtenek minél több konkrét televíziós műsort, műsorcímet az általuk választott műsortípusból. (Ped. mell.)

Gyakorlat megbeszélése A pedagógus fölkéri az íródeákokat, hogy osszák meg az osztállyal a gyűjté-sük eredményét. Ha olyan műsor került a listába, ami nem az adott kategóriába tartozik, a tanár kikéri a többi csoport véleményét, és együttes döntés alapján közösen értékelik a kérdéses műsor típusát.

17

II/4. Szerepjáték A televíziós műsortípusok bemutatása csoportban. A médiaélmények felidé-zése, élményfeldolgozás. A műsortípusok jellemzőinek megbeszélése és megjelenítése kiscsoportban. A csoportmunka értékelése. Az értékelési fo-lyamat tudatosítása, felelősség és szembesülés a nyilvános értékelés mecha-nizmusával. Javasolt idő: 20 perc Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

A csoportok az adott mű-sortípust jól bemutató rö-vid jelenetet találnak ki.

„A következő játékban minden csoport készít egy rövid tévéműsor-részletet abból a műsor-típusból, amelyet választottatok. Először gon-doljátok végig, és beszéljétek meg, hogyan tudnátok egy 1 perces jelenetben bemutatni ezt a típusú műsort! Milyen jellemzőket mu-tatnátok meg ebben a rövid jelenetben? Gon-doljátok végig, kik a jellegzetes szereplők, ho-gyan van berendezve a stúdió, melyek a jel-lemző történések stb.!” A felkészülés alatt a tanár a csoportok között sétálgat, és a már elhangzott kérdésekkel segí-ti a jelenet összeállítását.

A csoportok az adott mű-sortípust jól bemutató rö-vid jelenetet találnak ki.

„A következő játékban minden csoport készít egy rövid tévéműsor-részletet abból a műsor-típusból, amelyet választottatok. Először gon-doljátok végig, és beszéljétek meg, hogyan tudnátok egy 1 perces jelenetben bemutatni ezt a típusú műsort! Milyen jellemzőket mu-tatnátok meg ebben a rövid jelenetben? Gon-doljátok végig, kik a jellegzetes szereplők, ho-gyan van berendezve a stúdió, melyek a jel-lemző történések stb.!” A felkészülés alatt a tanár a csoportok között sétálgat, és a már elhangzott kérdésekkel segí-ti a jelenet összeállítását.

18

A tanteremben közösen ki kell alakítani egy üres teret a színpadnak, a székekből pedig nézőteret kell „épí-teni”. A pedagógus elmondja az értékelés szempontjait. A csoportok egymást érté-kelik, 3, 4 vagy 5 pontot adhatnak egymás jelenetei-re.

„Az alapján értékeljétek a jeleneteket, hogy mennyire jellemzően mutatták be az adott műsortípust. Mennyire lehetett felismerni, hogy milyen műsortípust mutat-nak be. Ha úgy gondoljátok, hogy nagyon jól sikerült be-mutatni, adjatok 5 pontot, ha közepesen sikerült, 4 pon-tot, ha kevéssé sikerült, 3 pontot!”

6. sz. mell. (értékelő lap), íróeszköz

A csoportok egymás után bemutatják a jeleneteket. A csoportok az egyes pro-dukciók befejezése után értékelik a jeleneteket. Az íródeák rögzíti az adott pontszámot.

Értékelés folyamata a pedagógiai mellékletben

Miután minden csoport bemutatta a jelenetet, a tanár jelére a szóvivők fel-mutatják, hogy az adott csoport jelenetére hány pontot adtak. A tanár a pontszámokat rögzíti a táblán.

A pedagógus még egyszer rögzíti az értékelés szem-pontjait

7. sz. mell. (pontszám táblák)

II/5. Nemcsak tévé A médiumok összegyűjtése. A média fogalmának bevezetése. A különböző médiumok azonosítása, a médiumokhoz kapcsolódó élmények felidézése. Javasolt idő: 12 perc Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

A csoportok egy-egy kb. A/4-es méretű üres puzzle elemet és egy-egy borítékot kapnak. Feladatuk az, hogy a borítékban található képrészletekből kirakják a kapott médium képét (tv, internet, rádió, újság, plakát könyv csoportszámtól függően), és a puzzle elemre

8. sz. mell. (médiumok képek), 9. sz. mell. (puzzle ele-

19

felragasszák a képet. A csoportok a saját puzzle elemre az adott médiumhoz tartozó saját médiaélményeiket rögzítik (pl. televízió ese-tén televíziós csatornákat, műsorcímeket, internet esetén weboldalt stb.).

mek), ragasztó

A tevékenység következő lépéseként a csoportok csoport-forgóban járják körbe az elkészült puzzle elemeket, és írják rá az általuk ismert további konkrét csatornákat, műsorcí-meket, weboldalt, olvasmányt stb. Ebben a feladatban mindenki ír, nemcsak az íródeák. A csoportok különböző színű filceket használnak a gyűjtés során, hogy jól látható legyen, ki mit tett hozzá az adott puzzle darabhoz.

Csoportonként eltérő színű filctollak, tol-lak

A tevékenység zárásaként a csoportok összeillesztik a projektfalon a puzzle darabokat egy egész képpé. A kép közepére a tanár által elhelyezett elem kerül, rajta a felirat: MÉDIA.

III. Új tartalom összefoglalása

III/1. A média világa. A mi puzzle falunk A foglalkozás során elsajátított fogalmak felidézése, „használatba vétele”. A média alapvető funkcióinak rögzítése. Módszertani segédlet: Pedagógiai melléklet

A tanár rögzíti, hogy a mé-dia világa sokféle, sokrétű, a különböző médiumok összességét nevezzük mé-diának. Irányított beszélgetés az média alapvető funkcióiról a tanár kérdései alapján. A beszélgetés során a tanár bevezeti, elmagyarázza a média legfontosabb társa-dalmi funkcióit. A diákok a tanár kérdései alapján az egyes funkciókhoz médiu-mokat kapcsolnak.

„Sokféle médiumról beszélgettünk a mai fog-lalkozáson. Ezeket a médiumokat eltérő gya-korisággal, más-más célból használjuk.” „Mindegyik médiumot, használjuk egy-vagy több dologra. Mit gondoltok: - miért néznek a felnőttek híradót? - miért néztek ti filmeket? - miért hallgatunk rádiót? - mire használjuk az interneten? „Például a tájékozódáshoz ti melyik médiumot választanátok? Ki az, aki a televíziót, rádiót, újságot vagy az internetet választaná?”

20

III/2. Előkészület a következő órára. Otthoni feladat Javasolt idő: 2 perc

Televíziós hősök gyűjtése

„A következő alkalomra mindenki gyűjtsön legalább három televízióban, moziban vagy DVD-n látott olyan szereplőt, akit hősnek gon-doltok! Írjátok fel a hősök nevét és azt a film-címet, műsorcímet, amiben szerepelt. Akik szeretnének, rajzot is készíthetnek a hősökről.”