MÉDIUMISMERET II. - tankonyvtar.hu · A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása, fejlődése ... még: a szikratávíró, telefon, számítógépek és számítógéprendszerek,

MÉDIUMISMERET II.

Forgó Sándor

MÉDIAINFORMATIKAI KIADVÁNYOK

MÉDIUMISMERET II.

Forgó Sándor

Eger, 2011

Lektorálta:

CleverBoard Interaktív Eszközöket és Megoldásokat Forgalmazó és Szolgáltató Kft.

A 7., 8., 9. és 10. fejezetet írta: dr. Tóth Tibor

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósul meg.

Felelős kiadó: dr. Kis-Tóth Lajos

Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben

Vezető: Kérészy László

Műszaki szerkesztő: Nagy Sándorné

Kurzusmegosztás elvén (OCW) alapuló informatikai curriculum és SCORM kompatibilis

tananyagfejlesztés Informatikus könyvtáros BA, MA lineáris képzésszerkezetben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0005

MÉDIUMISMERET II.

5

Tartalom

Médiatechnológiák története és alkalmazása

1. Bevezetés ....................................................................................................................... 9

1.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 10 1.2 A kurzus tartalma ............................................................................................ 10 1.3 A kurzus tömör kifejtése ................................................................................. 10 1.4 Kompetenciák és követelmények .................................................................... 10 1.5 Tanulási tanácsok, tudnivalók ......................................................................... 10

2. Az elektronikus kommunikáció- és információfeldolgozás korszaka .................... 12

2.1 Célkitűzés ........................................................................................................ 12 2.2 Tartalom .......................................................................................................... 12 2.3 A tananyag kifejtése ........................................................................................ 12

2.3.1 Az elektronikus média, elektronikus publikálás fogalomköre ........... 12 2.3.2 Az információ és technika ................................................................... 13 2.3.3 A kommunikációs forradalmak ........................................................... 14 2.3.4 A korszak elemzése ............................................................................. 15 2.3.5 Az elektronikus információ-feldolgozás korszaka .............................. 16 2.3.6 Az Internet jelene, jövője .................................................................... 16 2.3.7 A számítógép és hálózati kommunikáció ............................................ 17 2.3.8 A hypermédia ...................................................................................... 17 2.3.9 Az Internet........................................................................................... 18 2.3.10 A személyi távközlés jövője (A perszonalizált kommunikáció) ......... 19 2.3.11 Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás .......................... 20

2.4 Összefoglalás................................................................................................... 23 2.5 Önellenőrző kérdések ...................................................................................... 23

3. Az elektronikus távközlés, a kép–és hangrögzítés korszaka ................................... 24


3.3.1 A telekommunikáció története ............................................................ 24 3.3.2 Jelzés kódolt zászlókkal ...................................................................... 25 3.3.3 Az optikai jelzésektől az elektronikus képátvitelig ............................. 27 3.3.4 Az optikai távíró (1793) ...................................................................... 27 3.3.5 A távíró keletkezése fejlődése ............................................................. 28 3.3.6 A telefon kialakulás, fejlődése ............................................................ 29 3.3.7 Mobil kommunikáció celluláris telefon, GSM .................................... 33 3.3.8 A mobil rendszerek generációi ............................................................ 34


MÉDIUMISMERET II.

6

4. A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása, fejlődése ....................................... 37


4.3.1 A rádió keletkezése, fejlődésének állomásai ....................................... 37 4.3.2 A rádió fejlődésének állomásai ........................................................... 38 4.3.3 A rádió és rádióhallgató ...................................................................... 40 4.3.4 A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz ....................................... 40 4.3.5 A rádió jövőjét biztosító tényezők ...................................................... 40 4.3.6 A televízió története ............................................................................ 41 4.3.7 A tömegkommunikáció csoportosítása ............................................... 47 4.3.8 A televíziózás jövője ........................................................................... 48

4.4 Összefoglalás................................................................................................... 48 4.5 Összefoglaló kérdések ..................................................................................... 49

5. Állókép-, és hangrögzítés ........................................................................................... 50


5.3.1 A camera obscura ................................................................................ 50 5.3.2 A laterna magica ................................................................................. 52 5.3.3 A fényképezésről ................................................................................. 53 5.3.4 A fényképezés előzményei .................................................................. 54 5.3.5 A fényképezés története ...................................................................... 56 5.3.6 A hangrögzítés .................................................................................... 60 5.3.7 A mágneses rögzítések (hang-és képírók) ........................................... 62


6. A mozgókép születése és fejlődése ............................................................................. 65


6.3.1 A mozgókép-érzékelés alapjai ............................................................ 65 6.3.2 A mozgás megjelenítése a mozgókép előtt ......................................... 66 6.3.3 Mozgás megjelenítése a mozi előtt ..................................................... 67 6.3.4 A többszemélyes, közös befogadás ..................................................... 70 6.3.5 A film és a mozi .................................................................................. 72 6.3.6 A némafilm kora ................................................................................. 73 6.3.7 A hangosfilm ....................................................................................... 76 6.3.8 Mozgófilm-vetítők és nyersanyagok ................................................... 76 6.3.9 A mozi helye a médiában .................................................................... 78 6.3.10 Új tendenciák a mozizás területén ....................................................... 78


7. A mozgókép (film, videó) formanyelve ..................................................................... 80

MÉDIUMISMERET II.

7


7.3.1 A film formanyelvének kialakulása .................................................... 80 7.3.2 A montázs ........................................................................................... 81 7.3.3 A plánok (képkivágások) .................................................................... 83 7.3.4 A kameramozgások ............................................................................. 86 7.3.5 A gépállások ........................................................................................ 89 7.3.6 A kompozíció ...................................................................................... 90 7.3.7 A világítás ........................................................................................... 92 7.3.8 A videó formanyelve ........................................................................... 96


8. Kreatív videó ............................................................................................................... 97


8.3.1 Ötlettől a filmig ................................................................................... 97 8.3.2 A stáb .................................................................................................. 99 8.3.3 A stábok legfontosabb szakemberei .................................................. 100

8.4 Összefoglalás................................................................................................. 101 8.5 Önellenőrző kérdések .................................................................................... 101

9. Munka a stúdióban ................................................................................................... 102

9.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 102 9.2 Tartalom ........................................................................................................ 102 9.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 102

9.3.1 A tévéstúdió ...................................................................................... 102 9.3.2 Hangstúdiók ...................................................................................... 106


10. A videofelvételek digitalizálása ............................................................................... 108

10.1 Célkitűzés ...................................................................................................... 108 10.2 Tartalom ........................................................................................................ 108 10.3 A tananyag kifejtése ...................................................................................... 108

10.3.1 A digitalizálás ................................................................................... 108 10.3.2 A bemásolás ...................................................................................... 108 10.3.3 A digitalizálás menete ....................................................................... 110 10.3.4 Videó szerkesztési gyakorlat ............................................................. 111 10.3.5 A videó szerkesztés első lépése......................................................... 112 10.3.6 Második lépés ................................................................................... 113 10.3.7 Harmadik lépés ................................................................................. 114 10.3.8 Negyedik lépés .................................................................................. 114 10.3.9 A hangok módosítása ........................................................................ 116 10.3.10 A feliratozás ...................................................................................... 116

MÉDIUMISMERET II.

8

10.3.11 Hangfelmondás ................................................................................. 117 10.3.12 A film befejezése .............................................................................. 118


11. Összefoglalás ............................................................................................................. 119

11.1 A kurzusban kitűzött célok összefoglalása .................................................... 119 11.2 Tartalmi összefoglalás ................................................................................... 119 11.3 A tananyagban tanultak részletes összefoglalása .......................................... 119

12. Kiegészítések ............................................................................................................. 121

12.1 Irodalomjegyzék ............................................................................................ 121 12.1.1 Hivatkozások ..................................................................................... 121

13. Ábrajegyzék .............................................................................................................. 124

14. Médiumelemek.......................................................................................................... 127

15. Tesztek ....................................................................................................................... 128

15.1 Próbateszt ...................................................................................................... 128 15.2 Záróteszt A. ................................................................................................... 132 15.3 Záróteszt B. ................................................................................................... 135 15.4 Záróteszt C. ................................................................................................... 139

MÉDIUMISMERET II.

9

1. BEVEZETÉS

Az utolsó 100 évben a tudományok (ezen belül is talán elsősorban a műszaki tudomá-

nyok) és a technika nagymértékben felgyorsuló fejlődése szinte hihetetlen távlatokat nyi-

tott a tömegkommunikáció és a technikai eszközökkel történő személyközi kommunikáció

előtt. A számítógépek alkalmazása az elektronikus kiadványszerkesztésben alapfeltétel.

Terjedésével a betűszedők, nyomdagépek korszaka a végéhez érkezett, a számítógépek

elterjedésével a tipográfia a hagyományos szakmai területeken kívülre került.

Az elmúlt 100 év találmányai közül a kommunikáció szempontjából a fontosabbak

még: a szikratávíró, telefon, számítógépek és számítógéprendszerek, videofon stb. bizonyít-

ják, az emberi kapcsolatteremtésnek olyan lehetőségei váltak valóssággá, melyek 100 év-

vel ezelőtt még a legmerészebb feltételezések között sem szerepeltek. Rengeteg írás jelent

meg, beszéd hangzott el arról, miként is fogja az információs technológiák forradalma

átalakítani életünket. Az információs társadalom, a digitális forradalom, a média-konver-

gencia közismert kifejezésekké váltak, a boltokban pedig megjelentek azok a high tech1

termékek , amelyek mindezt a fogyasztó számára megtestesítik.

A folyamat persze messze túlmutat mindennapi életvitel kisebb-nagyobb változásain: a

szép új világ felépítésére számos program született mind nemzetállami, mind nemzetek

fölötti, regionális szinten. A nagy, átfogó cselekvési programok, eszmefuttatások mellett

gyakran találkozhatunk az egyes részletekre vonatkozó új tételekkel, előrejelzésekkel is, s

közöttük – érthetően – előkelő helyett foglalnak el azok, amelyek a média világának átala-

kulásával kapcsolatosak.2 A jövő információhordozói:

− A könyvek és folyóiratok még sokáig megmaradnak, de digitalizálva tárolják őket. A szövegben elhelyezett utalások segítségével az olvasó a számára legérdekesebb

útvonalat bejárva lehet tanulni.

− Mivel elengedhetetlen képi információk megjelenítése, a grafikus alapú rendszerek válnak uralkodóvá, melyek optikai lemezeken tárolhatók, és ISDN számítógépes

hálózatok továbbíthatók.

− A tudományos kommunikáció részben áttevődik a hálózatokra, e-mail és elektroni-kus folyóiratok, valamint videokonferenciák formájában.

− A vezeték-nélküli (rádióhullámok) segítségével történő információtovábbítás szinte teljeskörűvé válik.

− A rengeteg adatbázishoz, katalógushoz és egyéb információforráshoz hipertext, hi-permédia multimédiás (szöveg, kép és hang együtt) formában lehet hozzáférni.

− A tudományos ismeretek megjelenésének egyik érdekes formája a virtuális való-ság (virtual reality), mely szimulálja a kutatás tárgyát, a különböző érzékszervek-

kel (látás, hallás, tapintás stb.) rajzok helyett egyszerűen besétálhatunk a kísérlet,

vizsgálat tárgyába.

1 high-tech az emberi léptékű a csúcstechnológia, magas technikai ragyogás.

2 GÁLIK MIHÁLY: Marad vagy változik? A konvergencia és az Internet hatása a médiapiac sajátosságaira. Jel-

kép. 1999 1. szám.

http://www.c3.hu/~jelkep/JK991/galik/galik1.htm#*#*

MÉDIUMISMERET II.

10

1.1 CÉLKITŰZÉS

Olyan szakemberek képzése a cél, akik rendelkeznek az elektronikus média fogalom-

körének átfogó ismeretével, ezen kívül ismerik az elektronikus publikálás (off-line, on-

line) ismérveit. Elméleti ismereteik (műfaji, formanyelv) birtokában képesek műsorszórás-

ra alkalmas videofelvételek elkészítésére a magyarországi vállalatok, cégek és nonprofit

szervezetek elvárásainak igényeinek megfelelően. A tantárgyban tanultak alapján képesek

lesznek rendszerszerű tervezésre, kivitelezésre és koordinálására.

1.2 A KURZUS TARTALMA

1. Bevezetés

2. Az elektronikus kommunikáció- és információfeldolgozás korszaka

3. Az elektronikus távközlés, a kép–és hangrögzítés korszaka

4. A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása, fejlődése

5. Állókép-, és hangrögzítés

6. A mozgókép születése és fejlődése

7. A mozgókép (film, videó) formanyelve

8. Kreatív videó

9. Munka a stúdióban

10. A videofelvételek digitalizálása

11. Összefoglalás

12. Kiegészítések

1.3 A KURZUS TÖMÖR KIFEJTÉSE

A hallgatók megismerkednek az infokommunikációs eszközök alkalmazásának elmé-

leti alapjaival, a médiatechnológiák történeti aspektusaival, elektronikus publikálás általá-

nos ismérveivel, valamint a kreatív videó, a televíziós videotechnika fogalmaival; a videó

felvétel-készítési, stúdió és lejátszó technikai eszközök felépítésével, működési elveivel, az

elektromos kép technikai jellegzetességeivel, létrehozásának, módosításának, editálásának

műszaki lehetőségeivel.

Megismerik a film és videó formanyelvének alapvető fogalmait: plánok, kameramoz-

gások, montázs stb. Betekintést kapnak a mozgóképgyártás folyamataiba (előkészítés,

forgatás, utómunka).

1.4 KOMPETENCIÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A kurzus során a hallgató – a történelmi szakaszolás és elméleti alapozás mellett szé-

leskörű mesterségbeli tudásra tesz szert – szerezzen jártasságot az elektronikus tervezés,

kivitelezés, szervezés, kreatív alkotómunka területén.

Legyen képes elektronikus anyagot, ill., mozgóképes (videó) produkciót (szinopszis,

forgatókönyv, alapján) megtervezni, kivitelezni.

1.5 TANULÁSI TANÁCSOK, TUDNIVALÓK

A kurzus 12 leckét tartalmaz. Elméleti és gyakorlati példákon keresztül ismereteket sze-

rezhet a médiatechnológia szakterületéről. Rendszeres gyakorlással és a leckék végén ta-

MÉDIUMISMERET II.

11

lálható feladatok elkészítésével tudását biztos alapokra helyezheti. Kövesse tanácsainkat,

értse meg a szövegeket, tekintse át a példákat, válaszoljon a kérdésekre, és próbálja meg-

oldani a feladatokat. Ez elektronikus tanulás olyan képzési forma, amely a tanár személyes

jelenléte nélkül történik, ezért ajánlatos a keretrendszerben a tanulási útmutatót, vagy

egyéb médiaforrásokat rendszeresen használnia. Amennyiben tanulmányai során problé-

mák adódnak, úgy szíveskedjen felkeresni a kapcsolattartó személyt (adminisztrátor in-

formatikai rendszergazda tutor, tanár).

Az elektronikus jegyzet egységes szerkezetben tartalmazza az előszót és tanulási taná-

csokat, tartalmi áttekintést, tankönyv használatát, struktúráját, célkitűzések megfogal-

mazását, a követelményrendszert, ill. a leckék, tananyagegységek tagozódását, majd az

összefoglalást és a kérdéseket. A leckék végén találja a tananyag elsajátítását ellenőrző

kérdéseket.

MÉDIUMISMERET II.

12

2. AZ ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS KORSZAKA

2.1 CÉLKITŰZÉS

Ebben a fejezetben betekintést kapunk az elektronikus információ-feldolgozás korsza-

kairól és megismerkedünk napjaink korszerű információs társadalmi elvárásaival.

2.2 TARTALOM

Az elektronikus távközlés, elektronikus információ-feldolgozás korszakának elemzése.

Az elektronikus információ-feldolgozás korszaka. Számítógépes generációk.

Hypermédia lényege.

Az Internet kialakulása.

A WEB kialakulása és története.

A perszonalizált kommunikáció (a jövő a személyi távközlés).

Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás.

Az on-line televíziók jellemzői.

2.3 A TANANYAG KIFEJTÉSE

2.3.1 Az elektronikus média, elektronikus publikálás fogalomköre

Az új rögzítési és kommunikációs technológiák (telefon, rádió, televízió az Internet)

mára gyökeresen átalakították a bennünket körülvevő világot, az egymásról való tudás a

tudatosan megtervezett kommunikáció napi gyakorlata az élet minden szintjét átjárja. A

számítógép megjelenése, használata és a globális hálózat kialakulása alaposan átrajzolta

gondolkodásmódunkat és társadalmi életünket. Ezért óriási a jelentősége annak, hogy

hosszabb távú, történeti-társadalmi összefüggésben is lássuk a technikai fejlődés okozta új

eszközeink hatásait.

A technológiai fejlődés egyik következménye a publikációk számának növekedése, és

formai átalakulása. Az egész eddigi kommunikációtechnológiai történelem napjainkban

teljesedik ki.

Az információtechnika fejlődése és beépülése a társadalomba a korábbi fejlődési ciklu-

sokhoz képest példa nélküli sebességgel történik. Míg a legfontosabb ipari berendezések,

gépek felfedezéséhez kb. 250 évre volt szükség, addig például a számítástechnika területén

40 év alatt hasonló vagy még nagyobb nagyságrendű fejlődés ment végbe. Ugyanilyen

arány, legalább öt-hatszoros sebességnövekedés figyelhető meg az új technika elterjedésé-

hez szükséges időtartam terén is.

Az emberi kommunikációt hordozó médiumok körének bővülése, funkcióik bonyo-

lultabbá válása visszahat magára a kommunikációra tartalmi értelemben is. Érdemes visz-

MÉDIUMISMERET II.

13

szatekinteni Vannevar BUSH gondolatatira3 (1945) melyben a rögzítési és kommunikációs

technológiák és az un. rekordokról4 ill., jövőjéről szól:

„Mennyiben szolgálta eddig a tudomány és a kutatás nyomán feltalált eszközök az em-

beriség javát? Kezdetben megnövekedett az ember hatalma anyagi környezete felett. Jobb

ételt ehetett, jobb ruhában járhatott, jobb lakásban lakhatott, egyszóval, nagyobb bizton-

ságban élhetett, és részben felszabadult a puszta lét igája alól. Megismerte saját biológiai

működését, így fokozatosan úrrá lett a betegségek felett, és hosszabb lett az élete. A tudo-

mány felfedte a fiziológiai és pszichológiai funkciók kapcsolatát, és ez által teljesebb lelki

egészséget ígér.

Megteremtette az emberek közötti gyors kommunikáció lehetőségét: megalkotta a gon-

dolatok rekordját, és lehetővé tette, hogy mindenki hozzáférhessen az emberi szellem eme

tárházához, és szabadon vegyen belőle. Ettől kezdve a tudás már nem az egyeden keresz-

tül, hanem a faj életén át gyarapodik és hagyományozódik. A fotocella, ami fizikai érte-

lemben látja a dolgokat, a fejlett fényképezési eljárás, aminek a segítségével nemcsak a

látható, de a láthatatlan is rögzíthető; az izzókatódos cső, ami hatalmas erőket képes vezé-

relni, és kevesebb energiát használ, mint a szúnyog szárnya mozgatásához; a katódsugár-

cső, ami a mikroszekundum töredéke alatt végbemenő folyamatokat is láthatóvá teszi; a

relék, amik sokkal megbízhatóbban és ezerszer gyorsabban hajtanak végre egy cselekvés-

sort, mint az ember – megszámlálhatatlan ilyen eszköz létezik ma már, és ezek új utakat

nyithatnak a tudományos rekordkészítésben.”

Napjainkban a hagyományos szemlélet mellett elterjedőben az a felfogás miszerint „a

feladat az, hogy olyan állampolgárokat neveljünk, akik a számítógépek és hálózatok vilá-

gában önállóan gondolkodó, de együttműködő és megértő cselekvői lesznek a társadalom-

nak. Ebben a szemléletben nem a számítástechnika a lényeg, hanem az hogy a modern

világ kontinuitását az emberi gondolkodás történetének legjobb eszméivel közösítse.”5

NYÍRI Kristóf már mobil információs társadalomról ír: „…mely nem pusztán a szöveges-

lineáris információ, hanem egyszersmind az interaktív képi és hangi információ társadal-

ma.”6

2.3.2 Az információ és technika

„Az információtudás, az információ hatalom.” Az ember történeti fejlődése során az in-

formáció mindig meghatározó tényező volt. Napjainkban az információ birtoklása létszük-

ségletté vált, hiszen az információs társadalom kialakulása szempontjából elengedhetetlen

követelmény az ahhoz való gyors hozzájutás.

A könyvnyomtatás, a kommunikációs eszközök fejlődése az évszázadok során bizonyí-

totta már, hogy nem elégedhetünk meg az információ tartalmi közlésével. A tartalmat a

3

BUSH: We May Think. Út az új gondolkodás felé. Ahogy gondolkodhatnánk. The Atlantic Monthly July

1945. http://www.theatlantic.com/

4 BUSH terminológiájában a „rekord” specifikusan a tudomány vonatkozásában jelenti az eredmények feljegy-

zését, az adatrögzítés hagyományos és új eljárásait, a rögzített adatot fizikai formájában, ill. a rögzítési eljárás

során produkált (elektromos) jelet.

Tágabb értelemben „rekordnak” számít mindenfajta rögzített lexikális vagy képi adat és az elődeinktől

örökölt teljes tudásanyag is; legtágabb, absztrakt jelentésében pedig a „rekord” az emberi faj krónikája

5 VÁMOS Tibor. Informatika a közoktatásban 1995. Konferencia előadása (Ózd) 6 NYÍRI Kristóf: Bevezető gondolatok a Westel és az MTA Filozófiai Kutatóintézete Mobil Információs Társa-

dalom Kutatási Programjához. URL: http://wap.phil-inst.hu

http://www.artpool.hu/hypermedia/jegyzetek.html#Vannevarhttp://wap.phil-inst.hu/

MÉDIUMISMERET II.

14

forma közvetíti számunkra, ezért a formai kivitelezésre is ugyanakkora hangsúlyt kell fek-

tetnünk. Az üzenetet úgy kell kialakítanunk, hogy esztétikai élmény nyújtása mellett előse-

gítse a hatékony befogadást. Ehhez elengedhetetlen követelmény az emberi pszichikum és

társas lét alapos ismerete. A nyomtatott információhordozók növekvő előállítási és terjesz-

tési költségei, a megfelelő olvasókör megtalálásának nehézségei arra kényszerítik a kiadó-

kat, hogy az elektronikus publikálás felé forduljanak. Milyenek lesznek a jövő informá-

cióhordozói? Az olcsó és egyre könnyebben elérhető elektronikus publikációs lehetőségek

ráadásul az információk további felelőtlen termelésére csábítanak, és megkerülik azokat a

szűrőket, amelyek a hagyományos kommunikációs csatornákban az évszázadok során

kialakultak. ALAN BLACTEKY az amerikai MCNC CONCERT hálózat alelnöke megdöb-

bentő becslést tett közzé: a világon megjelentetett információk 90%-a már most is digitá-

lis.7

Napjainkban egyre több olyan médiatechnológia áll a fiatal korosztály rendelkezésére,

melyek lehetővé teszik az üzenetek elektronikus megtervezését, feldolgozását, előállítását,

megjelenítést. Az interaktív médiaeszközök elterjedése egyre több olyan új előnyöket kínál

a felhasználók számára. Az információfeldolgozással foglalkozóknak nincs más választása,

mint alkalmazkodni a változásokhoz.

A műsorszórás, a távközlés és a számítógépes hálózatok konvergenciája a fogyasztó

számára is megtapasztalható valóság kezd lenni, még ha a kezdeti tapasztalatok, mondhat-

ni, vegyesek is

Tehát a nem kerülhetjük meg a digitális technikákat és a hozzájuk tartozó technológiá-

kat. P. ROBINSON szerint az információ-technológiának olyan kemény szabályai vannak,

amelyek gondolkodásunkat teljes mértékben át kell hatni. A négy ökölszabály megfogal-

mazása szerint a következő:

− Előretekintő hozzáállásra van szükség (a gyorsan fejlődő technika nem engedi meg a múlt vagy a jelen problémáinak figyelembevételét, a lassan mozduló kor-

mányok előnytelen helyzetbe hozzák az országukat és a gazdaságukat).

− Kifelé tekintő megközelítés szükséges (figyelembe kell venni a nemzetközi irány-vonalakat).

− Optimista hozzáállás kell (a pesszimizmus és a várható negatív hatások túlhang-súlyozása megelőz ugyan egyes problémákat, de másokhoz vezet).

− Együttműködésre van szükség (a technológia fejlesztéséhez és a vele járó gon-dok megoldásához nemzetközi együttműködés kell).

8

2.3.3 A kommunikációs forradalmak

A kommunikációs forradalmak korszakait a szakirodalom az alábbi szerint taglalja:

− A beszéd megjelenése

− Az írás (kézírás, betűírás) kialakulása

− A nyomtatás feltalálása, kizárólagossá válása

− Az elektronikus távközlés kiépítése

7 Forrás: PETER ROBINSON – TIDE 2000 The Legacy (Idézi Drótos).

8 DRÓTOS im.

MÉDIUMISMERET II.

15

− Az elektronikus információ-feldolgozás (a hálózati kommunikáció kialakulása, a multimediális kommunikáció megjelenése, a perszonális kommunikáció elterjedése).

1. kép A kommunikációs korszakok és médiumok

2.3.4 A korszak elemzése

Az elektronikus információ-feldolgozás korszakról akkortól beszélünk, amikortól lehet-

ségessé vált egy adott tartalom átalakítása olyan elektronikus jelekké, amelyek nagy távol-

ságra eljuttathatók és könnyen dekódolhatók. Ez a folyamat a 19. században gyorsult fel.

A 19. század – az ipari forradalom korában gyorsuló ütemben születtek a kommuniká-

ció szempontjából jelentős felfedezések. Ezek a felfedezések alapozták meg az elektronikus

információfeldolgozás lehetőségét.

− 1823 – Joseph Nicéphore NIÉPCE a fotográfia felfedezője.

− 1833 – Charles BABBAGE megfogalmazta a modern számítógépes technológia alapvető ötleteit.

− 1837 – Samuel MORSE New Yorkban bemutatja távíróját.

− 1876 – Alexander Graham Bell bemutatja a telefont.

− 1884 – Paul NIPKOW Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás el-vét.

− 1896 – Guglielmo MARCONI feltalálja a drótnélküli távírót, szabadalmaztatja a rádiót Angliában.

− 1887 – Thomas Alva EDISON szabadalmaztatja a fonográfot.

− 1894 – Edison műhelyében DICKSON kinetográffal filmeket forgatott, melyeket kinetoszkóppal lehetett megtekinteni.

MÉDIUMISMERET II.

16

− 1895 – LUMIÈRE-testvérek bemutatták a párizsi Grand Café-ban az első mozgó-képeket és elindították ezzel a kinematográfiát.

− 1903 – Donald MURRAY kifejlesztett egy távírót, mely lyukszalagra írja át a jelet.

− 1915 – rádióközvetítésre került sor a virginiai Arlingtonból Párizsba.

− 1926 – John Logie BAIRD London – Glasgow között vezetéken tévéadást közvetí-tett.

2.3.5 Az elektronikus információ-feldolgozás korszaka

Számítógépek már a 17. században készültek, de fejlesztésük az elektromosság térhódí-

tásával a 19. századtól kezdődött.

Az igazi fejlődést II. Világháború után a két nagyhatalom közti ellentét szülte hideghá-

borús törekvések nagyban befolyásolták. Első helyen említhetjük a katonai fejlesztés igé-

nyét (légvédelem, miniatürizálás, pontosság stb.), majd az 1950-es évektől az űrversenyt,

mely kialakult az Egyesült Államok és Szovjetunió között. Harmadikként, de nem utolsó

sorban a piaci verseny megerősödése is több és gyorsabb információhoz való jutást igé-

nyelt a maga területén (multinacionális cégek, profitszerzés stb.)

Nagy áttörést jelentett hadászatban a számítógépek összekapcsolása úgy, hogy egyetlen

csomópontja sem függött a többitől. Ez később megjelent a civil szférában is, mely előbb

tudományos kutatásokhoz kötődött (ARPANET) majd ebből fejlődött ki a metahálózat, az

Internet (1989–90). Ennek legdinamikusabb területe a csak szöveges Gophert felváltó

World Wide Web (WWW) az információk grafikus megjelenítésének és a köztük való

navigáció egérkattintásos módszerének standardja. Az első ilyen programok (1994) az

információ vizualizációját jelentették. A WWW az Internetet szövegtérből vizuális (cyber)

térré alakította.

2.3.6 Az Internet jelene, jövője

Marc WEISER9, – a XEROX egykori főkonstruktőre– a számítógépek fejlesztésének és

használatának négy korszakát különbözteti meg: A tanulmány, amelyben WEISER jövőkép-

ét kifejtette 1990-ben jelent meg a Science tudományos folyóiratban.

− A mainframe-korszak – amikor egy számítógépen sok felhasználónak kellett osz-tozni.

− A személyi számítógépek kora – amikor egy személyhez egy számítógép tarto-zott.

− Az Internet-korszak – amikor a hálózaton keresztül sok géphez lehet hozzáférni.

− A mindenütt jelenlévő háttér-számítógépek kora – amikor mindenkire sok szá-mítógép jut.

A jövőbe tekintve mindenképp további terjedésre és technológiai fejlődésre számítha-

tunk. Az Internet által nyújtott információ-tömeg befogadása már ma is óriási megterhelést

jelent az emberek számára. Ugyanakkor a televízióval szemben az Internet sokkal több

beavatkozási lehetőséget és csatornaváltást biztosít, sőt kisebb anyagi- és időráfordítással

bárki megjelenhet rajta saját információival.

9 Weiser, MARK: A jövő század számítógéprendszerei. – In: Tudomány, 1991. november. (idézi Komenczi

2002)

MÉDIUMISMERET II.

17

A jövő tendenciája lehet az elektronikus információáramlás koncentrálódása és egyetlen

globális csatornára kerülése is. Ezt a koncepciót szorgalmazza a jelenlegi10

amerikai alel-

nök Al GORE is, akit az említett tendenciát megnevesítve, az információs szupersztráda fő

támogatójának tartanak. A szupersztrádán a telefonhívás, a rádió- és TV-adás, az üzleti

levél vagy fax, a banki átutalás mind egy kábelen vagy akár műholdon át jut el a címzett-

hez.

Az USA korábbi alelnöke szerint: „Az ....iskolák minden korosztályát rá kell kapcsolni

az új információs szupersztrádára, jó szoftverekkel és jól képzett tanárokkal” (Clinton,

1996).

A fenti elvek alapján tekintsük át az egyes kommunikációs korszakokat. A korszakolás

a szokásost kibővítve a következő táblázat mutatja.

2.3.7 A számítógép és hálózati kommunikáció

1. A BESZÉD megjelenése i.e. 3-400.000 éve

2. ÍRÁS (kézírás) i.e. 4. Évezred, (betűírás) i.e. 1500 körül

3. A KÖNYV NYOMTATÁS kizárólagossá válása ~1440

4. 1. AZ ELEKTRONIKUS TÁVKÖZLÉS kiépítése,

4.2. A KÉP-ÉS HANGRÖGZÍTÉS 19.sz.

5. ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓ- FELDOLGOZÁS; számítógépes generációk 1945–

6. A multimédiális kommunikáció; 1968 –1995

7. A HÁLÓZATI KOMMUNIKÁCIÓ kialakulása 1963 –

8. A perszonális kommunikáció 2000 –

2. kép A számítógépes korszakok összefoglalása11

2.3.8 A hypermédia

Az előzőekben feldolgoztuk számítógépek 5 generációs fejlődését (elektroncsöves-,

tranzisztoros-, integrált áramkörös-, mikroprocesszoros- és az un. intelligens számítógép).

Most pedig idézzük fel, hogy milyen technológia fejlesztések születtek az elmúlt 50 évben.

− Memex (V. BUSH – 1952);

− Hipertext rendszerű információszervezési elv (T. NELSON; – 1965);

10

2010. 11

További információk: http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/tartalom.html

MÉDIUMISMERET II.

18

− A számítógép és az ember együttélése (szimbiózisa) (LICKLIEDER; – 1968);

− A multimédia, az egér, mint számítógépes eszköz megjelenése stb. (ENGELBART; 1960-1968);

− Grafikus felhasználói felület (Grafical User Interface), (XEROX; 1984);

− Hálózatok fejlődése (ARPANet; 1969, Internet; 1989);

− WWW-teória (TIM BERNERS-LEE; 1989). Mellőzve a korábban már más tantárgyak keretében tárgyaknál megismert korszakokat

–beszéd, az írás (kézírás, betűírás), nyomtatás feltalálása – a következőkben a korszerű

(elektronikus elven működő) médiatechnológiák feldolgozáshoz szükséges ismeretekkel

foglalkozunk.

Heterogén információ (szöveg, hang, kép, videó stb.) olyan egységes szerkezetben,

amely többféleképpen használható. A hypermédia másként a multimédia módszerrel elké-

szített anyag olyan szervezése, amely elősegíti a gyors tanulást annak révén, hogy az in-

formációt logikai sorrendben is követhetővé teszi. A sorrendet az adott logikai séma alap-

ján az olvasó dönti el.12

2.3.9 Az Internet

1957

− A Szputnyik kilövése (a világ első műholdja)

− az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügymi-nisztériumán (Department of Defense) belül,

1968

− a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára

1969

− Az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kí-sérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman)

Technologies-t bízzák meg

− Kezdetben négy csomópont: – UCLA (University of California at Los Angeles) – SRI (Stanford Research Institute) – UCSB (University of California at Santa Barbara) – University of Utah

1971

− Oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása

− 15 csomópont (23 számítógép) (UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU,

NASA/Ames)

12

Forrás: http://odin.agr.unideb.hu/magisz/rendezveny/E-

agrarium2004/Diploma&szak_dolgozatok/Megyaszai_Gabor.pdf

MÉDIUMISMERET II.

19

1973

− Az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)

− Az Internet kialakulása

1982

− Összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat)

− További hálózatok kapcsolódása

− MINET (a MILnet európai megfelelője)

− NFSNET (National Science Foundation Network)

− BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze)

− EARN (European Academic Research Network)

− USENET (hírcsoportok, "hirdetőtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerű gépeket kötött össze)

− EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötő hálózat)

1990

− az ARPANET megszűnik

− az Internet további fejlődése

− 1990-es évek

− a World Wide Web kialakulása 1990-es évek vége

− További, dinamikus növekedés

− Az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése)

− Az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)

13

2.3.10 A személyi távközlés jövője (A perszonalizált kommunikáció)

Perszonalizált kommunikáción azt értjük, hogy az eddig központilag, választási lehető-

ség nélküli távközlési és tömegkommunikációs megnyilvánulásokat felváltja a tartalmak

egyéni, személyre szabott kiválasztásának lehetősége, melynek gyakorlásához sokfunkciós

digitális eszközre van szükség.

Ez a változás már beindult. Olyan eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekkel elin-

tézhetjük akár a bankügyeinket, ugyanakkor filmet is nézhetünk rajtuk vagy tanulhatunk is

velük (számítógépek, IPod-ok, iBook stb.). Ez a változás lényeges átalakulásokat indított

be pl. a televíziózás területén, mert kényelmes pozíció feladásra kényszerültek a tévétársa-

ságok, vagyis fel kellett venniük a versenyt az Internet nyújtotta lehetőségekkel: letölthető

13

Forrás: http://www.inf.unideb.hu/~bodai/internet/internet_tortenete.html

MÉDIUMISMERET II.

20

tartalmak, ismételhetőség, idő független-, párhuzamos használat stb.. A passzív nézőből

aktív szerkesztő válhat.14

3. kép Nemzeti Audiovizuális Archívum honlapja

2.3.11 Az Internet közvetítésével megvalósuló televíziózás

A világot lefedő számítógépes háló, a World Wide Web megfe-

lelő sebességű Internet kapcsolat mellett alkalmas teljes körű mul-

timédia szolgáltatások nyújtására, így televíziós műsorok közvetíté-

sére is.

Az Interneten keresztül megvalósuló műsorterjesztés azonban potenciálisan sokkal

több, mint ugyanannak a szolgáltatásnak egy újabb elosztási csatornán való eljuttatása a

fogyasztóhoz. Az Internet felhasználásával – úgy tűnik – valóban elterjedhet az úgyneve-

zett interaktív televíziózás, amivel kapcsolatban már jó néhány kísérlet történt a kilencve-

nes években, de ezek rendre kudarcba fulladtak. Az új kulcsszó a feljavított televíziózás15

,

amely a néző számára még élvezetesebb, még szórakoztatóbb, az egyéni érdeklődésének

még inkább megfelelő műsorokat nyújt. Csak a példa kedvéért néhány már kipróbált és

sikeres kínálati elem főbb műsortípusonként:

− hírek, információs műsorok: a legszélesebb választékú hírek, valamint háttéranya-gok, elemzések az aktuális eseményekhez kapcsolva;

− sportközvetítések: részletes információk a játékosokról és a csapatokról, ered-ménystatisztikák, interjúk a sztárokkal, kulisszatitkok a csapatok felkészüléséről;

14

A szerző megjegyzése: Lehet, hogy a televíziózás lényege vész el ezáltal, mert megszűnik „a nekem szolgál-

tatnak” kényelmes pozíció. 15

GRAHAM, A. – DAVIES, G. (1997) Broadcasting, Society and Polocy in the Multimedia Age. University of

Luton Press, John Libbey Media. Idézi Gálik Mihály; Marad, vagy változik? A konvergencia és az Internet

hatása a médiapiac sajátosságaira c írásában.

MÉDIUMISMERET II.

21

− filmek, sorozatok: háttérinterjúk, videoklipek, a sztárok ilyen-olyan ügyei;

− show műsorok: werk-anyagok, a műsorokba be nem került részletek, a sztárokról összegyűjtött információk, on-line beszélgetés stb.

A műsorlehetőségek száma szinte korlátlan. Természetesen új módon lehet reklámozni

is, nem beszélve arról, hogy az elektronikus vásárlás és az elektronikus bankműveletek

bonyolítása is hozzátartozik a lehetőségekhez, azaz a többletbevételeket hozó kereskedelmi

szolgáltatások nyújtására is alkalmas a feljavított televíziózás rendszere.

Video átvitel az Interneten: A valós idejű video átvitel sokkal szélesebb sávot kíván,

mint a hangátvitel. Ma még az Internetes video-közvetítések minősége elég gyenge. A

következő típusú video-átvitelek léteznek az Interneten:

− On-line, pont-pont videokonferencia; egy utas audiovizuális sugárzás (broadcasted audiovisual feeds)

− Interaktív audio/video archívum: Ebben az esetben a valósidejű átvitel ritkán köve-telmény. Egy archívumból le lehet tölteni az egész fájlt (lassan) a lejátszás már a

helyi merevlemezről (gyorsabban) történhet.

Video átvitel az Interneten – Videokonferencia; a videokonferencia csoportok

vagy egyének közötti olyan beszélgetés, melynek résztvevői különböző helyen

vannak, viszont láthatják és hallhatják egymást. Általában a hagyományos video-

konferencia speciális nagy sávszélességű telefonvonal(ak)on zajlik. Világszerte

földrajzilag különböző helyeken kiépített speciális felszereltségű konferencia ter-

meket használnak erre a célra.

Az Interneten pl. a CU-SeeMe program a videokonferencia egy egyszerű formáját teszi

lehetővé minden olyan felhasználó között, akik egy megbeszélt chat csatornához csatla-

koznak és rendelkeznek videokamerával.

Video átvitel az Interneten – Streaming Video; A „streaming video” (mozgó)képek so-

rozata amelyeket tömörített formában küldenek el/szét az Interneten és a néző(k)nél azon-

nal megjelennek a képek, mihelyst az adatok megérkeznek. A nézőnek egy speciális leját-

szó programra van szüksége, amely kitömöríti és megjeleníti a képi adatokat.

Rendszerint előre digitálisan felvett v. digitalizált videofájlokat küldenek el így az In-

terneten, viszont lehetőség van „élő közvetítésre” egyidejűleg akár több néző részére is. Az

elterjedtebb streaming video (és streaming media) technológiák: RealSystem

(RealPlayer), NetShow Services.

Az on-line kamerák jellemzői

− térben távoli helyek elérése

− viszonylag egyidejű bejátszások

− változatos helyszínek

− változtatható kameraállások

− Időbeli egyidejűség

− A hírérték mindennapossága

− Párhuzamos történetek

http://www.ik.sote.hu/oktatas/gyok1/kislexikon.html#bandwidthhttp://www.real.com/http://www.real.com/

MÉDIUMISMERET II.

22

A kamerák hátrányai

− Viszonylag kis sebességű elérés

− Viszonylag nagy időközök a mintavételezésnél

Az on-line televíziók jellemzői

− interaktivitás (On-line műsorok esetén a néző átminősülhet jó esetben műsorkészí-tővé, a néző gerjeszt cselekvéseket, a valódi műsorkészítő nézővé válik, elmosód-

nak a pontos határok).

− non-linearitás; a néző maga állítja össze saját napi TV-programját, az egyes blok-kokon belül is viszonylagos szabadsággal rendelkezik.

− Térben távoli helyszínek

− Közelebb hozza a világot

− A véletlen megnövelt szerepe

− Magánélet, közélet egybemosása

Egy on-line tv hétköznapjai során lehetséges szerkezet:

− A híradó egyik blokkja (nem lineáris)

− Kerekasztal beszélgetés, melybe a néző beleszólhat (on-line adás)

− Más kameraállás, melyet a néző választhat ki magának

Az on-line televíziók hátrányai:

− Lassú elérhetőség

− Nehezen kezelhető

− Nem nyújt valódi interaktivitást

− Gyakran régi hírek, nem mindennapos frissítés

On-line televíziók címe az Interneten

http://www.real.com/welcome/, http://www.broadcast-live.com/

http://www.webcam.com

Tévé Rádió

WATCH TV MUSIC TV/RADIO:

WATCH TV Avexnet TV (Japan)

BBC News (UK) Basement (Australia)

CCTV-4 (China) Donna (Belgium)

DW-TV (Germany) Viva Plus (Germany)

n-tv (Germany) VPRO (Netherlands)

NASA TV (USA) MP3 Radio Stations

Fashion TV (France) Radio-Locator

4. kép On-line televíziók és rádiók az Interneten

http://www.real.com/welcome/http://www.broadcast-live.com/http://www.webcam.com/http://yp.shoutcast.com/http://www.radio-locator.com/

MÉDIUMISMERET II.

23

2.4 ÖSSZEFOGLALÁS

E fejezetben betekintést kaptunk az elektronikus információ-feldolgozás korszakaiba.

Az emberiség kommunikációs korszakai közül teljes részletezettséggel csak az elektroni-

kus távközlés, elektronikus információ-feldolgozás korszakának feldolgozását végeztük el.

A számítógépes generációk, a hypermédia lényegén túl részletesen feldolgoztuk az Internet

közvetítésével megvalósuló televíziózás megvalósítási lehetőségeit.

2.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Mutassa be az elektronikus távközlés, az elektronikus információfeldolgozás

korszakait, fő ismérveit!

2. Fejtse ki a hypermédia jellemzőit!

3. Fejtse ki az Internet kialakulásának történetét!

4. Fejtse ki a perszonalizált kommunikáció lényegét!

MÉDIUMISMERET II.

24

3. AZ ELEKTRONIKUS TÁVKÖZLÉS, A KÉP–ÉS HANGRÖGZÍTÉS KORSZAKA

3.1 CÉLKITŰZÉS

Megismertetni a nagy távolságra küldendő üzenetek küldési formáinak történeti előz-

ményeit. (hangjelek: dob, élőhang, fény általi jelek; füst- és fényjelek, heliográfok (fényje-

lek tükrökkel), zászlójelek. A hatékony információkódolás, módjainak megismerése, me-

lyek biztosítják az átadandó üzenet mennyiségének növelését, titkosságát.

Betekintést kapunk az optikai (szemafor) jelzések keletkezésébe és az elektronikus kép-

átviteli rendszerekbe.

Mobil kommunikáció, a celluláris telefon kialakulásának történetén túl bemutatásra ke-

rülnek a mobil generációk is. A wireless (vezeték nélküli) technológiák nemcsak a távköz-

lésben, hanem a hivatali és házi számítógépes hálózatokban, és a műsorszórásban is roha-

mosan terjednek. Ezek ismerete napjainkban elkerülhetetlen.

Digitális műsorszórás és hozzákapcsolódó új szolgáltatások bemutatása révén betekin-

tünk a jövő technológiáiba.

3.2 TARTALOM

Napjainkban tanúi lehetünk az emberiség történetében lezajló harmadik forradalmi vál-

tozásnak. Az első ilyen nagy – az egész társadalomra kihatással lévő – változás a mező-

gazdasági, a második az ipari forradalom volt. A körülöttünk zajló informatikai forradalom

eredményeként kialakulóban van az információs társadalom. Ebben a leckében a távköz-

lés történetét és eszközeit mutatjuk be abban a hitben, hogy az információs társadalomhoz

vezető út így rajzolódik ki teljes egészében.


3.3.1 A telekommunikáció története

„A kommunikáció története a tér és idő legyőzésének története; az időt két irányban is

le kellett győzni: az információkat egyre gyorsabban átadni és egyre tartósabban rögzít-

ni.”16

A kommunikáció irányultsága szempontjából vagy ponttól pontig, vagy szórt jelegű

lehet.

A telekommunikáció; meghatározott felek közötti információcsere. Az üzenetnek min-

dig konkrét címzettje van. Jellemzője a kommunikáló felek közötti sűrű szerepcsere. „A

telekommunikáció fogalmán az egymástól távol lévő személyek közötti kommunikációt

értjük, vagyis a halló- és látótávolságon kívüli közlést.”17

A tizenkilencedik század elejéig a távközlés főleg az optikai- és hang jelek továbbításán

alapult.

Már a ősi emberi közösségekben szükség volt arra, hogy az információkat nagyobb tá-

volságra tudják eljuttatni. Erre a célra hosszú évezredekig két információhordozó állt az

16

FÜLÖP Géza: (1984) Ember és információ. 2. átd. kiad. Budapest, Múzsák. 50. o. 17

FORGÓ Sándor et.al. (1997) Informatika a tanügyigazgatásban. Budapest: OKKER. 186. o.

MÉDIUMISMERET II.

25

emberiség rendelkezésére: a hang és a fény. Az utóbbi gyorsabban és messzebb terjed, az

előbbit viszont kevésbé állítják meg az útjába kerülő akadályok

Az ókor idején az információ-távközlés feljegyzésen és szállításon vagy optikai akusz-

tikai (emberi hangjelzés, dob stb.) szignálokon keresztül történt. Világítótornyok reléállo-

másokkal, valamint megfelelően kódolt füstjelek adhattak tovább információkat. Az opti-

kai távíró közvetlen elődjének a jelzőtüzek használatát tekinthetjük18

.

5. kép TRAIANUS uralkodó lámpással jelző állomásokat használt.

A következő 2000 évben nem történt túl nagy fejlődés. Azonban a teleszkóp fejlődése a

16. században lehetővé tette, hogy a jelzőállomásokat nagyobb távolságra helyezzék. Az

órák fejlődése pedig a távközlés szinkronizálásának fejlődését is maga után vonta. Már

nagyon régen felmerült a kérdés, hogy hogyan lehetne gyorsabban továbbítani üzenetet.

Heliográfok19

Az első írásos forrás a TIBERIUS római uralkodó által használt változatról szól (i.sz. 37):

Majdnem 10 évig Tiberius uralkodása alatt Rómát Capri szigetéről kormányozták. Minden

nap egy olyan fajta heliográffal küldte parancsait a szárazföldre, amely a nap sugarait to-

vábbította egy fényezett fémüvegen keresztül.20

”

3.3.2 Jelzés kódolt zászlókkal21

410 körül korai utalásokat találhatunk már PLUTARKHOSZNÁl (46–120) is, aki olyan

görög tengeri csatákról tesz említést, amelyekben zászlójelzéseket is alkalmaztak.

18

Egy távíró attól optikai, hogy adó és vevő között mechanikai, elektromos vagy egyéb esemény-jellegű ösz-

szeköttetés nincs – a felek csupán vizuálisan észlelik egymás távoli jelzéseit.) 19

helio = nap, gráf = írni, vagyis a Nappal írni. 20

A mai napig vitatják, vajon Tiberius vajon tükröket vagy valamiféle jelzőfényeket használt-e. 21

Több információ: http://www.aandc.org/research/signalflags1.html

http://www.aandc.org/research/signalflags1.html

MÉDIUMISMERET II.

26

900. Bizánci tengerészet kapitányaitól elvárták, hogy figyeljék az admirális hajóját, aki

a központi árboc különböző oldalain és magasságain különböző színű zászlókkal és füsttel

adta ki parancsait.

1738-ban DE LA BOURDONNAIS bevezeti a számozott kódokat a zászlókra. 10 különbö-

ző színű zászló jelölte a számokat 0-9-ig. 3 készlet zászló 1000 különböző jelet eredmé-

nyezett.

1763-ban DE BIGOT, a Francia Tengerészeti Akadémia megalapítója Brest-ben az első

megoldás egy változatát valósította meg. 336 eltérő zászlójelet vezetett be előre meghatá-

rozott eseményekhez vagy hajótól hajónak parancsokhoz.

1790-ben LORD RICHARD HOWE, brit Királyi Tengerészetnél egy másik rendszert veze-

tett be, a Howe kódot. Az általa használt apparátus: 10 színes zászló, valamint 6 különleges

zászló a kontrol kódokra, mint pl. „befejezés”. Ennek alapján 260 elemű számozott szócik-

kes szótárat hozott létre, mely 1799-ben 340-re bővült.

1803. SIR HOME POPHAM admirális, szintén a brit Királyi Tengerészetnél már univerzá-

lis üzenetközvetítő rendszert talált fel, amelyen belül bizonyos közlések – mintegy a rövi-

dítés okán – rögzített szimbólumokhoz kötődtek. E rendszer alkotta „A tengerészeti szótár

távírási jelei”-t, ami a „Popham kód” néven vált ismertté.

6. kép Nelson admirális üzenete

1860. ALBERT JAMES MYER, amerikai hadiorvos: kialakított egy jelzéssémát (Wig

Wag) zászlókkal és lámpásokkal, mely két alapmozdulaton alapult: balra vagy jobbra

mozgás.

MÉDIUMISMERET II.

27

7. kép Wig Wag jelzések.

A távközlési rendszernek azonban közös kódrendszerrel kell rendelkezni, titkosítva,

úgy hogy biztosítsa a fogadó fél nyugtázását is. Nézzük meg, hogy milyen egy ilyen rend-

szer.

Az alábbiakban összefoglaljuk a távolsági kommunikációs formákat.

Módszer Első felhasználás Utolsó feljegyzett

Galambok Egyiptom i.e. 2900 USA,

Kalifornia 1981

Futók/futárok Egyiptom i.e. 1928 USA,

Pony Express 1860

Jelzőtüzek

/lámpások Trója i.e. 1184 Anglia 1588

„Kiabálók” Perzsia i.e. 400 Németország 1796

Heliográfok Görögo. i.e. 400 USA, Arizona 1886

Zászlók Görögo. i.e. 400 hajó ma is

8. kép Távolsági kommunikációs módszerek összefoglalása

3.3.3 Az optikai jelzésektől az elektronikus képátvitelig

A kezdeti korszak a futárszolgálattól, a postakocsin át, a francia

Chappe fivérek szemafor jelzésekkel működő megoldásain át, a

morzejelek megjelenéséig tart.

3.3.4 Az optikai távíró (1793)

Az 1789-ben győzedelmeskedő francia forradalom hosszú háborúskodást indított el Eu-

rópában. A környező államok sorban támadták meg a fiatal francia köztársaságot, a hírek

MÉDIUMISMERET II.

28

gyors továbbítása igen fontossá vált. A megfelelő technikai megoldást CLAUDE CHAPPE

(1763-1805) és két testvére kezdte el keresni.

Több próbálkozás után végül is az 1793 év hozta meg a sikert, elkészült a szemaforos

távjelző, melynek kidolgozásában ABRAHAM-LOUIS BRÉGUET (1747-1823), a kor híres

órása és műszerkészítője is részt vett22

.

9. kép 1 A szemaforos távjelző23

1812-ben hordozható szemaforos rendszert fejlesztenek ki, amelyet még a krími háború

(1853–1856) idején is használtak, nem csak hadi célokra, ezért egyre nagyobb mennyiségű

üzenetet továbbított a Chappe-féle szemafor rendszer. A szemafor távíró egészen a XIX.

század közepéig üzemelt, csak a villamos távírók megjelenése tudta kiszorítani.

3.3.5 A távíró keletkezése fejlődése

A 19. század közepétől kezdődően az elektromos, illetve elektromágneses jelenségek,

valamint az optikai képalkotás és a kémiai képrögzítés új információs forradalmat idé-

zett elő.

Az elektromossággal foglalkozó fizikusok közül Samuel Morse emelkedik ki, aki 1844-

ben létrehozta az első távíróvonalat Baltimore és Washington között, melyet What hath

God wrought?, „mit mívelt Isten!” bibliai idézet lepötyögésével nyitott meg.

A távíró elterjedése hatalmas gazdasági és politikai változásokat hozott. Az üzenetek

továbbításának lehetősége új vállalkozások megjelenéséhez vezetett. A hír árujellegét és

értékét felismerő vállalkozók egymás után alapították a hírügynökségeket.24

Az 1860-as években egy skót fizikus, JAMES MAXVELL elméleti következtetései, mi-

szerint az elektromágneses változások a térben ugyanúgy terjednek szét, mint a vízbe do-

bott kő körül a hullámok, csak később tárgyiasult. 1915-ben rádióközvetítésre került sor a

virginiai Arlingtonból Párizsba.

22

A hosszas kísérletezés után elkészült rendszert bemutatták a Konventnek, mely felismerte Chappe munkájá-

nak a jelentőségét, s 1794-ben Párizs és Lille között már meg is kezdte működését az első 225 km-es szakasz. 23

Több információ: http://www.ektf.hu/~forgos/hivatkoz/Komtort/dokum/optik.htm 24

1835 Párizs: Agence Havas, New York: Associated Press; 1849 Berlin: Wolff's Telegraphenbüro (WTB);

1851 London: Reuter's Telegram Company.

MÉDIUMISMERET II.

29

1926-ban John LOGGIE BAIRD és 1931-ben MANFRED VON ARDENNE televíziókép-

átviteli kísérleteket rendeltek el. 1935-ben a német birodalmi posta nagyvárosokat kötött

össze kábellel, így a létrejött az első kábeltelevízió.

1897. GUGLIELMO MARCONI márki az olasz király jelenlétében bemutatja a szikratáv-

írót: drót nélkül táviratozik egy La Spezia-i hajógyárból a tőle 16 km-re lévő „San

Martino” páncélos cirkálóra.

3.3.6 A telefon kialakulás, fejlődése

A távíró sikerének hatására viszont már sokan kezdtek el azon gondolkodni, hogy le-

hetne az elektromosság segítségével eljuttatni az emberi beszédet nagy távolságra.

Az egyidejű vezetékes hangközlés ALEXANDER GRAHAM BELL távbeszélő készülékével

valósult meg.

1876. február 14-én nyújtotta be Washingtonban a szabadalmi hivatalhoz a távbeszélő

leírását, melynek alapján neki ítélték oda a találmány kidolgozásának és bemutatásának a

jogát. ELISHA GRAY is valami hasonló találmányon dolgozik, sőt a Western Union megbí-

zásából THOMAS ALVA EDISON is kísérletezni kezdett.

10. kép Az elektronikus hangátvitel modellje Bell alapján, 1876-ból.

A beszédet a mikrofon alakítja át hangfrekvenciás jellé, melyet felerősítve a hangszóró

membránja hangjelekké alakít vissza.

http://www.ektf.hu/~forgos/hivatkoz/Komtort/video/bell.mov

MÉDIUMISMERET II.

30

11. kép Korabeli interface ember és a telefon között

Korabeli interface ember és a telefon között, jobbra egy többkagylós készülék balolda-

lon pedig egy információ-megosztásra szolgáló kagylósor.(1884).

1878. D. W. HUGHES feltalálja a szénmikrofont.

1881. Théatrophone (színházi közvetítő) Párizsban.

1883. ERICSSON telefon.

1887. BELL magneto-telefonja.

1879 áprilisában PUSKÁS TIVADAR Párizsban üzembe helyezte a világ első telefon-

központját, majd Pesten a telefonhírmondót. Telefonközpont találmányát Magyarország és

Franciaország kivitelével megvásárolták.

12. kép Vezetékes világ Philadelphiában (1886)

MÉDIUMISMERET II.

31

13. kép Telefonközpont Párizsban. 1883.

A telefont az első időszakban még tömegkommunikációs eszközként és nem informáci-

ós célra használták. Ez az alkalmazás készítette elő a rádiózás megszületését. Pl.: 1891-ben

New York-ból a Massachusetts állambeli Newton-ba távkoncertet sugároztak.

14. kép Távkoncert New York-ból Newton-ba. 1891.

1892-ben Puskás feltalálja a körtelefont, a rádió ősét. (Az amerikai vezetékes távírót

megismerve fogalmazódott meg benne a vonalak központba kapcsolása.)

1893. Telefonhírmondó sikerének oka, hogy az újságok lassan készültek, óránként

friss híreket szolgáltatott légvezetéken a 6000 előfizetőnek. Ez az eszköz vált a hír- és mű-

MÉDIUMISMERET II.

32

sorközlő rádió előfutárává. A telefonhírmondó megvalósította, a műsoros rádió funkcioná-

lis megfelelőjét. Ezt végül 1894-ben POPOV a vezeték nélküli összeköttetés megteremtésé-

nek alapjait szikrainduktoros berendezése révén valósítja meg. GUGLIELMO MARCONI

szikratávírója, és POPOV találmányuknál már nem az áramot, hanem az elektromágneses

rezgéseket használták a jelek továbbítására.

1889-ben fejlesztette ki ALMON STROWGER az első automatikus telefonközpontot.

1894. Lejár BELL eredeti szabadalma, elkezdődik a konkurenciaharc.

1900. ERICSSON telefon, Stockholm (II. Miklós cárnak készült 10 db belőle).

1902. 380 ezer km a tenger alatti távírókábelek hossza a világon.

Ebben az időben a nagyhatalmak felismerik a telefon szerepét az társadalom egészére

nézve. Nem véletlen, hogy 1918-ban Állami ellenőrzés alá vonja a telefont az USA-ban.

1924. Az első képközvetítés telefonvonalon (Bell).

1927. Az első transzatlanti telefon- beszélgetés. 1956-ig még rádión (hosszúhullámú

adókon) keresztül folynak ezek a telefonálások, így a beszélgetések a terjedéstől is függe-

nek. (A meglevő távírókábelekhez erősítőre lenne szükség, hogy hangot is átvihessenek.)

1935. Világ körüli telefonhívás; WALTER S. GIFFORD, az AT&T elnöke T. G.

MILLERREL, a Long Lines Dept. elnökhelyettesével beszél – egy 23 ezer mérföld hosszú,

drótokból és rádióból álló áramkörön keresztül.

1946. Mikrohullámú többcsatornás telefon Kaliforniában. St. Louisban beindul az első

mobiltelefon- szolgálat.

1958. A Bell kifejleszti a Data-Phone rendszert, melyen adatok küldhetőek nagy sebes-

séggel.

1977. Az amerikai-szovjet forródrót műholdas összeköttetéssel él tovább a korábbi,

1963 óta működő kábel helyett.

1982. Az első mobiltelefon- hálózat beindul az USA-ban.

1991. A világ legelső (valóban) GSM (Global System for Mobile Communication) tele-

fonhívása a Nokia készülékéről.

1993. Los Angelesben az első digitális mobiltelefon- szolgáltatás.

1993. Teljes a Westel mobiltelefon-lefedettség Magyarországon.

1994. február. Budapesten a Pannon GSM üzembe helyezi az első Magyarországon

működő GSM-rendszert.

1999. A Nokia bemutatja a világ első, Internet hozzáférést nyújtó médiatelefonját, a

Nokia 7110-est, mely WAP-platformon működik.

1999. WAP-alapon Internetoldalak mobiltelefonon.

1999. november. Színre lép a harmadik magyar mobilszolgáltató, a Vodafone.

2000. Ip alapú távközlési technológiák Wireless technológiák elterjedése a számí-

tógép és mobiltelefonok kommunikációjában. 2000 után, 3G mobil rendszerek, IP mobilitási kérdések , vezeték nélküli infrastruktúra

vizsgálata.

MÉDIUMISMERET II.

33

15. kép Távközléstechnika fejlődésének elképzelése 1992-ben.

3.3.7 Mobil kommunikáció celluláris telefon, GSM

A mobil távközlés

A mai mobiltelefonok egyik őse az 1895-ben az olasz Marconi által feltalált rádió-

adó/vevő volt, amely a megfelelő vevőkészülékkel rendelkezők számára élvezhető nyilvá-

nos rádióadások mellett megteremtette a valós idejű, zárt, kétirányú kommunikáció lehető-

ségét is.

GSM – a hangot digitalizált formában továbbító, és így a légköri viszonyokból eredő

zavaroktól mentes mobil távközlési rendszer. Elődje az analóg mobiltelefon-hálózat volt.

Az analóg rendszerek zavarérzékenységükön túl egymással sem voltak kompatibilisek, így

a készülékek csak saját hálózataikban működtek.

Ezt küszöbölte ki az ún. cella rendszer, melynek lényege, hogy a földrajzilag meghatá-

rozott légtérbe (cellákba) sugároz jeleket, lehet egyesíteni egymással. Ezt követően rádió-

adók több évtizeden keresztül csak a hajósok és az állami szervek (rendőrség, katonaság

stb.) használatában voltak. Sokáig szintén csak e kör számára volt elérhető a szolgáltatás.

Csak 1970-ben kezdik kihasználni a rádiótelefon nyújtotta előnyöket. Ez a technológia

manapság emberek millióinak könnyíti meg az életet, akik magukkal víve ezeket a „ma-

roktelefonokat” bárhonnan és bárkivel tudnak kommunikálni.

1971-ben, szintén Bell laboratóriumaiban látott napvilágot a cellás telefon még jobban

kidolgozott modellje. A Bell kutatói által megalkotott technológiát a Federal System

(AMPS) névre keresztelték, amit 1978-ban próbáltak ki először Chicagóban.

1979-ben, Japánban beállították az első mobiltelefon hálózatot, amit két évvel később

Európa követett, végül 1983-ban az Egyesült Államokban, pontosabban Chicagóban felál-

MÉDIUMISMERET II.

34

lították az első cellás rendszerrel működő gazdasági távközlési hálózatot. Attól fogva a

maroktelefon „láz” az egész világon elterjedt.

Az 1980-as évek elején megjelentek az úgynevezett polgári sávot használó CB

adó/vevők, továbbá az először Nyugat-Európában majd 1990-től Magyarországon is mű-

ködő analóg mobiltelefon rendszerek.

1982-ben a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) keretein

belül GSM (Groupe Spécial Mobile) néven a digitális beszédtovábbítás egységes rendsze-

rének kidolgozására munkacsoport alakult, amely megalkotta a GSM (Global System for

Mobile Telecommunication) szabványt.25

Ma a GSM Association – felügyeli a fejlesztése-

ket, és koordinálja a saját telefon külföldi használhatóságát biztosító roaming26

egyezmé-

nyeket.

A GSM rendszerek világméretű elterjedésével gyakorlatilag már mind az öt kontinen-

sen találhatunk olyan országot, ahová GSM telefonunkat magunkkal vihetjük.

3.3.8 A mobil rendszerek generációi

A mobilrendszerek változását három jellemzővel lehet leírni. Elsőként a jelminőség

fokozott javulásával, másodsorban a szolgáltatások bővülésével, harmadsorban a más

rendszerekhez való illeszthetőséggel.

A jelminőség javulását a mobiltelefonok esetében a kezdeti analóg technika megszű-

nésével a digitalizáció hozta meg. Ez az időszak a 90-es évek elejére tehető. Itt említendő

meg a jelátvitel gyorsaságának növekvő mérete is.

A szolgáltatások bővülését két megközelítésben vizsgálhatjuk. Egyik, amikor a telefo-

náláshoz köthető szolgáltatásokat figyeljük, a másik, amikor magának a készüléknek, a

nem telefonáláshoz köthető funkcióit vesszük sorba. A telefonáláshoz kötődő szolgáltatá-

soknál kiemelendő az eltérő rendszerek összekapcsolásának lehetősége valamint két fel-

használó beszélgetésén kívüli, különböző megjelenésű információk (pl.: szöveges- és

hangüzenet, álló- és mozgókép, konferencia beszélgetés) küldésének lehetősége. A nem

telefonáláshoz köthető szolgáltatások növekedésénél az álló- és mozgóképrögzítést és

ezek szerkeszthetőségét, az adathordózókép való használatot, rádióként üzemeltetést, film-

nézést, játékokat, GPS szolgáltatást, emelhetjük ki. A köröndöző rendszerekhez való

kapcsolódási lehetőségek közül kiemelendő az Internet valamint a szolgáltatók közötti

zavartalan átjárhatóság megvalósulása.

25

A GSM rendszer ma az egész világot átszövi, jelenleg 205 országban több mint 580 hálózat működik, ame-

lyek közel 850 millió előfizetővel rendelkeznek (2003. novemberi adat). A hazai szolgáltatók, a Westel, a

Pannon GSM és a Vodafone ma 7,5 millió aktív előfizetéssel rendelkeznek (2003. szeptemberi adat). A be-

szédalapú összeköttetésen kívül a GSM rendszer alkalmas rövid szöveges üzenetek (SMS), multimédiás üze-

netek (MMS) továbbítására, különböző sebességű adatátviteli szolgáltatások (HSCSD, GPRS, EDGE) nyúj-

tására, illetve a mobiltelefonokra optimalizált Internet-honlapok tartalmának megjelenítésére (WAP

szolgáltatás). RÉVÉSZ GÁBOR 2003. MTA. 26

Roamingszolgáltatás – a GSM rendszerű telefonokon igénybe vehető szolgáltatás, segítségével a telefon

használója idegen hálózatba lépve a hazai hálózatban megszokott módon használhatja készülékét. A roamin-

got műszakilag a GSM rendszer szabványossága, jogilag pedig a szolgáltatók között fennálló kétoldalú szer-

ződések teszik lehetővé. A roaming díj mindig a hazai számlán jelentkezik. A várható költségeket érdemes

még elutazás előtt tisztázni szolgáltatónk ügyfélszolgálatával, mert egy adott városban elérhető hálózatok

használati díjai között jelentős eltérések lehetnek. RÉVÉSZ GÁBOR 2003. MTA

MÉDIUMISMERET II.

35

Első generáció (1G) (1947–1980)

Második generáció (2G) (1992–)

Harmadik generáció (3G) (2000–)

És mi a jövő? Az eszköz, mint ahogy ez a természetben is megfigyelhető, „reagál” a kö-

rülményekre. Ha a természetben bekövetkezik egy jelentős változás, beavatkozás, akkor

onnantól ahhoz viszonyítva működik. Pl.: a csernobili katasztrófa következtében hatalmas

levelű növények nőttek a környéken, mutációk zajlottak le. Így van ez az eszközök illetve

az eszközöket létrehozó piac világában is. Valószínűsíthető, hogy az átlag ember számára

is tapasztalható tendenciák tovább folytatódnak: a készülékek egyre gyorsabbak lesznek és

egyre több olyan szolgáltatást fognak beléjük gyömöszölni a gyártók, amelyek mobil- és a

változásokra gyorsan reagálni képes vagy kényszerült embert kiszolgálják, kihasználják(?).

Vélhetően a telefon metamorfózisa tovább folytatódik.

16. kép UMTS- rendszerű 3G mobil telefon videokamerával

17. kép PDA (Personal Digital Assistance) illusztráció

MÉDIUMISMERET II.

36

3.4 ÖSSZEFOGLALÁS

Megismertük a nagy távolságra küldendő üzenetek küldési formáinak történeti előzmé-

nyeit és a hatékony információkódolás, módjait. Betekintést kaptunk az optikai (szemafor)

jelzések keletkezésébe és az elektronikus átviteli rendszerekbe. Mobil kommunikáció, a

celluláris telefon kialakulásának történetén túl bemutatásra kerültek a mobil generációk is

és felvázoltunk egy jövőképet.

3.5 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Mutassa be a nagy távolságra küldendő üzenetek legkorábbi küldési formáit!

2. Milyen kommunikációs formák alkotják a távközlés előtörténetét?

3. Melyek egy távközlési rendszer felépítésének kulcselemei?

4. Mutassa be a kommunikációt az optikai jelzésektől az elektronikus képátvite-

lig!

5. Mutassa be a telefon kialakulását, fejlődését!

6. Hogy alkalmazták a telefont, tömegkommunikációs eszközként?

7. Mi a mobil távközlés működésének elve és milyen előzményei voltak a kiala-

kulásának?

8. Mutassa be a mobil rendszerek generációit!

9. Mi a mobil távközlés jövője?

MÉDIUMISMERET II.

37

4. A RÁDIÓS ÉS TELEVÍZIÓS MŰSORSZÓRÁS KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE

4.1 CÉLKITŰZÉS

Megismertetni az elektronikus hang és kép továbbításának történetét. Ismerje a rádió és

televízió keletkezésének, fejlődésének állomásait napjainkig Tudja összehasonlítani a rá-

diót és a televíziót. Ismerje a rádió tévé tömegkommunikációs ismérveit.

4.2 TARTALOM

Rádiózás kezdetei A rádió keletkezése, fejlődésének állomásai

A film és a rádió

A rádió, mint tömegkommunikációs eszköz

A rádiózás kritikája

A rádió jövőjét biztosító tényezők

A televízió története

A televízió születése kialakulása, fejlődése A film és a televízió


A rádiózás történetében két területet vizsgálnunk: egyik a technikai feltételek alkulása,

másik a rádiózás, mint kommunikációs folyamat értelmezése.

Technikai értelemben a rádiózás, a hangok elektromágneses hullámokká átalakítását,

azok végtelen számú vevőkészülékhez történő továbbítását jelenti. Kommunikációs fo-

lyamatként a rádiózás többnyire egyirányú folyamat, melyben az adó előre szerkesztett

vagy élőben létrehozott hangzó tartalmak átkódolt jeleit eljuttatja az ismeretlen vevőkhöz,

és ebbe a folyamatba a vevők rádiókészülékeikkel dekódolva a jeleket, tetszőlegesen kap-

csolódnak be.

4.3.1 A rádió keletkezése, fejlődésének állomásai

Európában a rádiózás kezdetben a távközlés állami monopóliumára épült. A postához, a

telefonhoz hasonlóan állami felügyelettel, államilag szabályozott műsortovábbítással mű-

ködött. Az egyes országokban, a történelmi és kulturális hagyományok és a politikai be-

rendezkedés függvényében különbözött a politika, az állam súlya a rádióban: a liberális

angol modelltől a propagandagépezet részeként működő, „totálisan” államosított szócső-

ig27

terjed a paletta.

A rádió jelentősége – függetlenül a televízió látványos térhódításától – ma is meghatá-

rozó. Ennek, többek között, az az egyszerű oka van, hogy míg a képernyőt figyelni kell, és

helyhez kötött a néző, addig a rádió mobilizálható: a konyhától az autóig állandó társ.

27

Az 50-es években, amikor az agitáció, a pártpropaganda került előtérbe gyártották Magyarországon a néprá-

diókat, melyeken csak a két magyar adást lehetett fogni. Más adók műsorát tilos volt hallgatni. A világvevő

készülékeket már a háború alatt be kellett szolgáltatni, tartva az „ellenség” híreinek hatásától.

MÉDIUMISMERET II.

38

A rádiózáshoz vezető találmányokról korábbi leckénkben már volt szó (rádióhullámok

felfedezése, a hangnak, mint jelnek átalakítása, továbbíthatóságának kérdései). Ezek nélkül

mai értelemben nem beszélhetnénk rádiózásról.

A rádió, mint a huszadik század egyik legnagyobb jelentőségű technikai vívmánya is fo-

lyamatosan nyerte el helyét és alakította ki sajátos tartalmi, műfaji repertoárját. A teljesség

igénye nélkül idézzük fel néhány külföldi és magyarországi esemény időpontját. A váloga-

tás szempontja a rádiózással kapcsolatos valamely jellemző tulajdonság, jelenség, esemény

hangsúlyozása.

4.3.2 A rádió fejlődésének állomásai

1887. MARCONI vezeték nélküli távírók készít.

1888. Magyarországon a 31. tc. kimondja, hogy a villamosság útján való írás-, hír-, kép- és

hangközvetítés állami monopólium.

1893. REGINALD A. Fessenden Pittsburghben hangot közvetít, melyet meglepett hajós

távírászok hallanak.

1893. Telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik Budapesten. A

telefonhírmondó feltalálója Puskás Tivadar.

1894. PUSKÁS halála után Popper István létrehozza a Telefonhírmondó Rt.-t, kiépíti a

saját hálózatot.

1894. MARCONI bemutatja a rádiót (wireless).

1895. POPOV kísérletei. Később az orosz bürokrácia felőrli idegeit.

1896. MARCONI szabadalmaztatja a vezeték nélküli (wireless) távírót (azaz magyarul a

szikra távírót).

1906. Elektronikus erősítő (audion néven), LEE DE FOREST találmánya.

1906. G. W. PICARD feltalálja a detektoros rádiót.

1912. A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió (wireless) polgári

alkalmazása.

1912. CHARLES HEROLD rádióamatőr San Joséban műsort szolgáltat. A fonográfról

játszott műsort a közeli rádióamatőrök veszik. Ez volt az első kívánságműsor: az

egyik műsorvezető felolvasta a gramofonok címeit, és ezek közül lehetett választani.

1924. Amatőrrádiós láz Budapesten. Rendelet a rádiókészülékek bejelentésére

Magyarországon. – Március 15-én Apponyi Albert beszédet intéz a „mélyen tisztelt

láthatatlan közönség”-hez.

1924. A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme. A közvetítés a Posta Kísérleti Állomáson,

egy bútorszállító kocsiból folyik. Detektoros vevők.

1925. Kísérleti adások. A bemondó, Magyari Imre: „Halló, halló, itt a magyarországi

Rádióhírmondó 2 kW-os leadóállomása az 565 m-es hullámhosszon.”

1926. DAVID SARNOFF megalapítja az NBC-t, az RCA lemeztársaság rádióját.

1926. A BBC elindulása Nagy-Britanniában: nem adhat reklámot, előfizetési díjakból él.

1928. E. H. ARMSTRONG kidolgozza az FM-moduláció elvét, melyet 1933-ban mutat be.

1933. Elindul Lakihegy 120 kW-os adója.

1933. GÖBBELS központosítja Németország addig független rádióállomásait.

MÉDIUMISMERET II.

39

1938. október. 30. Orson Welles H. G. Wells Világok harca (War of the Worlds) című

művének élő rádióváltozatával tömeg

Documents

MÉDIUMISMERET II. - tankonyvtar.hu · A rádiós és televíziós műsorszórás kialakulása, fejlődése ... még: a szikratávíró, telefon, számítógépek és számítógéprendszerek,