V

V

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpítőművészeti Doktori Iskola

MENZA PROJEKTTanulmányterv

m

7menza

BEVEZETŐ

BUDAPEST FŐVÁROS XII. KERÜLET HEGYVIDÉK ÖNKORMÁNYZATA azzal a szándékkal kereste meg a BME Építészmérnöki Kar Építőművészeti Doktori Iskoláját, hogy a kerület iskoláiban vizsgálja meg a MENZA kialakítását és építészeti kutatásával segítse elő a meglévő helyzet elemzését, értelmezését és jobb térhasználati módok megtalálását.

HÁROM HÓNAP állt rendelkezésre a kutatás és tervezés elvégzésére 2016. februárja és áprilisa között. A munka előkészítése során négy kerületi iskola került kiválasztásra: Jókai Mór Német Nemzetiségi Általános Iskola, Németvölgyi Általános Iskola, Virányos Általános Iskola és a Kós Károly Általános Iskola. A kutatást a Doktori Iskola hallgatói csoportos munkában végezték. A nagy intenzitással végigvitt folyamatban részt vettek az általános iskolák igazgatói, egyes tanárai és diákjai, a Doktori Iskolában tanító szakemberek és az Önkormányzat kulturális, oktatási és építészeti területein dolgozó szakemberek. A munkához csatlakoztak a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem építészképzésének MA szakos hallgatói, akik az Árkay-pályázat részeként, tervezési feladatként foglalkoztak ugyanezzel a témával.

A négy vizsgált iskola adottságai, problémái és lehetőségei különbözőek voltak, és az Önkormányzat iskolafelújítási programjában is más helyet foglaltak el. A kutatás a realitások megismeréséből indult ki, a téri jellemzők mellett megkísérelte értelmezni a szociofizikai környezet egészét. A vizsgálat végeredményeként tett építészeti állítások integrálják a folyamatos dialógus során megfogalmazott megbízói és használó kívánalmakat.

A három etapban szerveződő munkafolyamatban a téri és cselekvésbeli problémák elemzéséből, és nagyobb általánosságban, az iskola közösségi tereinek építészeti és részben környezetpszichológiai vizsgálatából indult ki. Második körben a tér látens értékeit, potenciáljait kereste a csoportos vizsgálat és egy újfajta közösségi élet térhasználatáról fogalmazott meg víziókat, illetve a beavatkozási lehetőségek különböző, optimális fokozataira tett javaslatokat. A záró szakaszban – ismételten a használó és a megbízó által megfogalmazott szándékokat figyelembe véve – az elképzelések egy-egy konkrét megoldás irányába mozdultak el.

A KUTATÁS SORÁN megerősödött az a kezdeti felvetés, hogy a menzákkal és a közösségi terekkel alapvető fontosságú foglalkozni. Az egyes iskolák égető problémái mellett számos általánosabb érvényű tudás is meg-fogalmazódott a munkafolyamatban. Legfőképpen is bebizonyosodott, hogy az iskolákban nemcsak az oktatás helyszíneire fontos nagy figyelmet fordítani, hanem a közösségi terekre (közlekedők, udvarok, aulák, bejáratok, menza) is, amelyek fontos helyszínei a szocializációnak. Az is visszaigazolódott, hogy az építészek számos módon segíthetik elő az iskolai élmény újrafogalmazását. A kutatás résztvevői remélik, hogy munkájukkal fontos lépést tettek a konkrét megoldások megtalálásának az irányába, ugyanakkor hozzájárultak egy általánosabb érvényű probléma újszerű megoldásához is.

Somogyi Krisztinaa kutatás vezetője

9menza

A Virányos Általános Iskola diákjai és tanárai rendezett, de zsúfolt környezetben töltik a mindennapjaikat. Az osztálytermek telítettek, közösségi terekre a folyosón kívül szinte nem jut hely, az udvar nagy részét a sportpályák töltik ki. Az iskola folyamatosan foglalkozik a felújítási és bővítési lehetőségekkel, idén például az iskola, a kerületi önkormányzat, és a szülők összefogásával beépítik a tetőtér egy részét. Habár az iskola mozgástere szűkös, számos korszerűsítési és bővítési lehetőség kínálkozik az iskola hosszútávú stratégiájának függvényében. A stratégia meghatározása az állam, az önkormányzat, az igazgató és a tantestület valamint a szülők közös döntése kell, hogy legyen. Az építész szerepe egy ilyen folyamatban a döntéselőkészítés támogatása a lehetőségek skálájának felvázolásával. Jelen tanulmány először sorra veszi az általános iskola működése szempontjából fontos funkcionális igényekből és az épület adottságaiból következő lehetséges megoldásokat, majd a lehetőségek feltérképezése valamint az önkormányzattal és az iskolával való egyeztetések után egy kétlépcsős hosszútávon megvalósítható projektre tesz javaslatot.

Lassu PéterMáthé DóraTóth GáborWeiszkopf András

VIRÁNYOSVirányos Általános Iskola

10 menza

JELENLEGI ÁLLAPOT

A VIRÁNYOS ÁLTALÁNOS ISKOLA jogelődje több mint száz éve alakult, de csak 1951. decemberében költözött a mostani helyére a XII. kerületi Virányos út 48-ba, egy hosszú, középfolyosós, kétszintes, eredetileg honvédelmi célokra tervezett épületbe. 1975-ben új épületrésszel bővült az iskola, ahol öt új tanterem mellett helyet kapott az ebédlő a konyhával, valamint az öltözők, egy szertár és az orvosi szoba. 1979-re elkészült tornaterem is. A kilencvenes évek elején az udvar iskolával átellenes oldalán álló kis ház helyére háromszintes új épületet húztak fel. Tíz éve felújították az főépület homlokzatát és új, korszerű nyílászárókat építettek be. 2009-ben új gumiburkolatos sportpálya épült az udvar felújítása során.

JELENLEG AZ ÉPÜLET szépen rendben tartott, de nagyon túlzsúfolt, 16 osztályban, több mint 400 diák tanul itt. A kisebb iskolaépületet a Budapesti Japán Iskola bérli a kerületi önkormányzattól. A mindennapi testnevelés óra bevezetése óta két pinceszinti raktárhelyiségből tornaszobát alakítottak ki, a sportpályák folyamatosan foglaltak és az udvar fennmaradó részének jelentős hányadát a tanév nagy részében egy túlnyomásos sportsátor foglalja el.

Az épületen belül legalább olyan zsúfoltság érezhető, mint az udvaron. A tantermek tele vannak, a differenciált közösségi terek tulajdonképpen hiányoznak, a szünetekben a diákok csak a folyosón és a kis bejárati térben tudnak összegyűlni.

A MENZA a földszinten, a főbejárattól távol, de mégis forgalmas helyen, a hátsólépcső és a tornaterem közelében helyezkedik el, ahol a középfolyosóról az utca felőli oldalra nyílik. Az étkező szépen rendben tartott, a folyosótól elzárt, nyugodt, világos tér, amelynek a legnagyobb problémája a kis alapterülete és az ebből következő alacsony kapacitása: a 67,5 négyzetméteres térben egyszerre legfeljebb 60 fő (diákok és tanárok vegyesen) tud leülni a barátságos, négy fős asztalokhoz.

A térhiány időhiányt okoz, mivel több mint 300 diáknak kell ebédet adni minden nap. Így az ebédet 15 (legfeljebb 20) perces turnusokban bonyolítják, 11:30 és 14:30 között. Ez azt jelenti, hogy az is kérdéses, hogy ideális-e a túl korai vagy már kései ebéd, az pedig biztos, hogy ilyen rövid ebédidő alatt nem nem lehet nyugodtan megebédelni. Környezetpszichológiai szempontból az, hogy ezt a teret csak erre a célra

^ ^ ^Jelenlegi állapot: a menza tere a folyósóról szinte láthatatlan, a fehér ajtó mögött akár egy tanterem is lehetne.

> > >Tervezett állapot: nézet a menza tere és a folyosó összenyithatóságát biztosító új, színes, vidám mozgatható falra. A folyosó ebédidőben továbbra is használható zsibongóként, a kint játszó gyerekek nem zavarják a bent étkezőket, az ebédidőn kívül viszont már kön nyen összenyitható a két tér.

12 menza

és csak ilyen rövid ideig használják a diákok azt is jelenti, hogy nem alakul ki bennük a helytulajdonlás élménye, amelytől így nagyobb az ott étkezők stresszélménye és a kapkodás hátrátatja az egészséges életmódra nevelést is.

Az időhiányt az iskola igyekszik csökkenteni. A menzára belépőket terített asztalokkal és az asztalokhoz kikészített levessel várják. Ettől a második fogásért való sorbanállás összességében széthúzódik, az aktuális sor hossza lerövidül. Az ételkiadást gyorsítja az A és B menü mellett bevezetett chipkártyás rendszer, azonban itt kell megjegyezni, hogy a menü nem naponta, csak nagyobb időszakonként választható, pedig a valódi (napi) választás növelné az ott ebédelők személyes aktivitást, amelynek hatására nagyobb lehetne a menü elfogadottsága és könnyebb lehetne az új (változatosabb, egészségesebb) ételek bevezetése is.

A FELÚJÍTÁSI ÉS BŐVÍTÉSI LEHETŐSÉGEKET az iskola folyamatosan keresi. Idén nyáron a kerületi önkormányzat, az iskola és a szülők összefogásának eredményeként beépítik a még üres tetőtér több mint felét. A beépítést ütemezve valósítják meg. Az egyik ütemben ide tud átköltözni a könyvtár, amely jelenleg az emeleti zsibongóból leválasztott térben működik. A másik ütemben felköltözhet a tanári szoba és a gazdasági irodák, amelyek most a második emeleten, a tantermek közt sorolt helyiségekben működnek. A felköltöző funkciók helyén a tervek szerint újabb tantermek és csoportszobák kapnak majd helyet, amelyekre az egyre növekvő tanulói létszám és korunk növekvő elvárásai (szaktantermek, csoportbontás) miatt mindenképp szükség van.

^ ^ ^A tervezett állapot zárt változata

> > >Tervezett állapot: folyósó, a menza terével összenyitott állapotban. A két tér együtt használható kisebb-nagyobb események megrendezésére vagy az ebédidőn kívül a kétköznapokban közösségi térként.

15menza

A BEAVATKOZÁS LEHETŐSÉGEI

HABÁR A TERÜLET SZŰKÖS, számos korszerűsítési és bővítési lehető-ség kínálkozik. Ezek különböző költségkeret mellett különböző mértékű beavatkozások, amelyek különböző rejtett nevelési célokat szolgálhatnak. Tehát ahhoz, hogy meghatározzuk, milyen távlati célokat kellene kitűzni, mire érdemes pénzt költeni, előbb meg kell határozni, hogy mi az adott iskola hosszútávú szerepe, feladata.

A fenti – az iskola egészére vonatkozó – kérdések a menzával kapcso-latban ugyanúgy fentállnak. Az ország egyes részein a közétkeztetés biztosítja sok gyermek napi élelmezését. Ez a szerep Budapest egyik legnívósabb kerületében nem releváns. Innentől csupán az a kérdés, hogy a menzára mint szükséges rosszra tekintünk, mert azért mégiscsak nagyobb gond lenne a délutánra elájuló gyerekek tömege, mint a negyed órányi ebédeltetés, vagy az étkezést komoly és fontos nevelési eszköznek tekintjük, amire érdemes lenne több időt és energiát fordítani. Egy ilyen döntés az állam, az önkormányzat, az igazgató és a tantestület valamint a szülők közös döntése kell, hogy legyen. Az építész szerepe egy ilyen folyamatban a döntéselőkészítés támogatása a lehetőségek skálájának felvázolásával.

A BEAVATKOZÁSI SKÁLA FOKOZATAI:

A) Amennyiben nagyon alacsony költségvetési keret áll rendelkezésre, abból azonnal következik, hogy – a drága konyhatechnológia és az étkező beszorított helyzete miatt – a menza nem mozdítható. Ilyen helyzetben megfontolandó, hogy inkább más sürgető problémák megoldására kon- centráljunk: ilyen beavatkozási pont lehet a mosdók és öltözők felújítása vagy a portásfülke helyzetének megoldása.

B) Egyel komolyabb beavatkozási lehetőség az étterem terének növelése a földszinten, a menza területének elmozdítása nélkül. Ehhez mindenekelőtt a menzával szemközti teremnek kell új helyet találni, a menza melletti öltözőt pedig a helyére költöztetni. Így a konyha hátrébb – a tornaterem irányába – telepíthető, az étkezőtér közel másfélszeresére növekszik. Ez a megoldás feltehetőleg nem hoz annyi előnyt, mint amilyen nagy beruházással jár a konyhatechnológia áttelepítése, ezért amennyiben közép-hosszútávon elképzelhető komolyabb beavatkozás,

^ ^ ^Jelenlegi állapot: a berácsozott, osztott üvegezésű ablakok a kis alapterületű menza térérzetét kevéssé tudják növelni.

< < <Tervezett állapot: a padlótól szinte a mennyezetig érő új, biztonsági üvegezéssel készült, nyitható ajtókon keresztül egyrészt több fény jut be a menza terébe, másrészt bentről is nagyobb hangsúlyt kap a kinti környezet. Az új bútorozásnak, burkolatoknak és a terasz közvetlen közelének köszönhetően barátságosabb, nyitottabb hangulatú lehet az étterem.

17menza

amely a menza jelenlegi helyéről való elmozdításával is jár, akkor ez a megoldás nem javasolt.

C) A jelenlegi épületkontúron belüli megoldás lehet még a menza felköltöztetése a tetőtérbe, a mostani fejlesztési tervek szerint sem beépített területre. Ez a megoldás lehetővé tenné egy korszerű, huszonegyedik századi közösségi és menzatér kialakítását, de csak komoly anyagi ráfordítás ellenében. A tetőtér további beépítéséhez a meglévő födémszerkezet megerősítése elengedhetetlen, és ilyen közösségi alapfunkció mint a menza felköltöztetéséhez egy teherliftként is használható személylift, valamint az első lépcső felvitele is szükséges. A tetőszerkezethez is hozzá kell nyúlni, egyrészt az új lépcső miatt, másrészt mert egy ilyen hosszabb tartózkodásra tervezett közösségi tér esetében már nem elfogadható, hogy kizárólag tetőablakok biztosítsák a külvilággal való kapcsolatot. Ennek a megoldásnak rejtett hozadéka, hogy az épület akadálymentessé válik a beépített liftnek köszönhetően. A mostani menzatér helye akár közösségi térré vagy tantermekké, esetleg tornaszobákká alakítható.

D) A japán iskola által bérelt épület tulajdonképpen egy érinthetetlen sziget az iskolaudvaron, pedig egy szorosabb együttműködés nagy változást hozhatna a japán és a magyar diákok mindennapjaiba is. Amennyiben a japán iskolának minden jelenlegi térre szüksége van, akkor is meggondolandó egy emeletráépítés mellett a földszintből közös menzát, étkező- és találkozóteret létrehozni. Az udvaron való átjárás élményszerűvé teheti a diákok mindennapjait, így egy elnyújtott ebédszünet fontos része lehet a környezeti- és az egészséges életmódra való nevelésnek. Habár ez a megoldás több feladatot ad a tanároknak (az alsósoknál mindenképp), az iskolából való kilépés, az időjárás megtapasztalása környezetpszichológiai szempontból kimondottan előnyös.

E) Nagy volumenű, komoly változást hozó lehetőség a főépület bővítése a Virányos utca felé. Ez átszervezné az iskola működését: a jelenlegi Virányos utca felőli tanterem és a gondnoki lakás átkerülne a mostani menza helyére. A konyha a gazdasági bejárattal a Virányos út felé nyitna, így a főbejárat közelében létrejönne egy nagy aula, zsibongó- és étkezőtér, amely a terepadottságok miatt akár lépcsőzhet is. Az új épületrész lehet egyszintes, teteje az igények és előírások függvényében akár zöldtetőként vagy teraszként is működhet, illetve lehet többszintes, hogy az iskola újabb tantermekkel is bővülhessen.

^ ^ ^Jelenlegi állapot: az előkert alulhasznosított, a benti terek és a szabadtér között éles a határ.

< < <Tervezett állapot: jó időben étkezésre is használható az ideiglenes szerkezetekből épülő vidám hangulatú terasz, amely a természet élményével egészíti ki az étkezéssel töltött időt.

18 menza

A) Amennyiben nagyon alacsony költségvetési keret áll rendelkezésre, abból azonnal következik, hogy – a drága konyhatechnológia és az étkező beszorított helyzete miatt – a menza nem mozdítható. Ilyen helyzetben megfontolandó, hogy inkább más sürgető problémák megoldására koncentráljunk: ilyen beavatkozási pont lehet a mosdók és öltözők felújítása vagy a portásfülke helyzetének megoldása.

A

19menza

Kicsit komolyabb beavatkozási lehetőség az étterem terének növelése a földszinten, a menza területének elmozdítása nélkül. Ehhez a menzával szemközti teremnek új helyet kell találni, a menza melletti öltözőt pedig a helyére költöztetni. A konyha hátrébb telepíthető, az étkezőtér közel másfélszeresére növekszik. Ez a megoldás feltehetőleg nem hoz annyi előnyt, mint amilyen nagy beruházással jár a konyhatechnológia áttelepítése, ezért amennyiben közép-hosszútávon elképzelhető komolyabb beavatkozás is, akkor ez a megoldás nem javasolt.

B

20 menza

C) A jelenlegi épületen belüli legkomolyabb beavatkozás lehet a menza felköltöztetése a tetőtér üresen maradó részére. Így korszerű, tágas közösségi és étkező tér alakítható ki. A beavatkozás költséges, a tetőtér további beépítéséhez elengedhetetlen a födémszerkezet megerősítése, egy teherliftként is használható személylift beéptése, az első lépcső felvitele a tetőtérbe, valamint a tetőszerkezet átalakítása. A változat rejtett hozadéka, hogy az új lifttel az épület akadálymentessé válhat. A mostani menza helye zsibongóvá, tantermekké, vagy tornaszobákká alakítható.

C

21menza

E) Nagy volumenű beavatkozási lehetőség a főépület bővítése a Virányos utca felé. Ez átszervezné az iskola működését: a jelenlegi Virányos utca felőli tanterem és a gondnoki lakás átkerülne a mostani menza helyére. A konyha a gazdasági bejárattal a Virányos út felé nyitna, így a főbejárat közelében létrejönne egy nagy aula, zsibongó- és étkezőtér, amely a terepadottságok miatt akár lépcsőzhet is. Az új épületrész lehet egyszintes, a teteje akár zöldtetőként vagy teraszként is működhet, illetve lehet többszintes, hogy az iskola újabb tantermekkel is bővülhessen.

E

23menza

JAVASOLT VÁLTOZAT

A LEHETŐSÉGEK FELTÉRKÉPEZÉSE UTÁN az önkormányzattal és az iskolával egyeztetve egy kétlépcsős projekt tűnik hosszútávon elképzelhető megoldásnak.

AZ ELSŐ ÜTEM egy gyors, költséghatékony és látványos megoldást kínál. A menza a jelenlegi helyén marad, az étkező tere egy kis fedett-nyitott terasszal bővül. Így legalább jó időben több hely és ezáltal több idő lesz ebédelni, miközben a természeti környezet a diákokban és a tanárokban is csökkenti a stresszélményt. Ehhez a fejlesztéshez mindössze az étterem nyílászáróit kell kicserélni, a parapetfalat elbontani és magát a teraszt megépíteni. Az újonnan létrejövő kertkapcsolatot a diákok természettel való ismerkedését is intenzívebbé teheti. Érdemes lehet már ebben az ütemben mobilfalra cserélni a menza és a folyosó közti falat, így az ebédidőn kívül ugyanazt a helyet egy nagyobb közösségi térként használhatjuk.

HOSSZABB TÁVON érdemes lenne a főépületet (az E javaslathoz hasonlóan) a Virányos utca felé bővíteni. Ez esetben a menza az új részben kapna helyet, miközben a mostani étkezőtér helyére kerülhetne a főbejárat. A menza előcsarnokká változna, a konyha helyén a büfé üzemelhetne. Ez a beavatkozás megoldaná a menza helyproblémáját így lehetőséget adna a hosszabb ebédidőre, miközben differenciált közösségi terek is kialakulnának az épületben. Az iskoláról alkotott mentális térkép megváltozna, de az új tágas előtér erősítené a megérkezésélményt, az új elrendezés segítené az intézményben a téri tájékozódást.

Az ilyen léptékű változtatások gondos előkészítést és elkészültük után egy darabig többlet munkát igényelnek a tanároktól is (új helyzetek, új szabályok), de ha a résztvevők támogatják a változásokat, akkor érdemes belekezdeni, mert egy-egy kisebb terület fejlesztése is javíthatja az egész tér megítélését.^ ^ ^

Jelenlegi állapot: az előkert alulhasznosított.

< < <Tervezett állapot: a terasz és a közterület közötti sávban tankert található, fűszernövényekkel, virágokkal, melyeket a diákok is gondozhatnak, ezzel újabb tapasztalatokkal gazdagodva.

24 menza

Az első ütemben menza a jelenlegi helyén marad, az étkező tere kis fedett-nyitott terasszal bővül. Így legalább jó időben több hely és ezáltal több idő lesz ebédelni, miközben a természeti környezet a diákokban és a tanárokban is csökkenti a stresszt. Ehhez a fejlesztéshez mindössze az étterem nyílászáróit kell kicserélni, a parapetfalat elbontani és magát a teraszt megépíteni. Érdemes lehet már ebben az ütemben mobilfalra cserélni a menza és a folyósó közti falat, így az ebédidőn kívül ugyanazt a helyet egy nagyobb közösségi térként használhatjuk.

1

25menza

A későbbi, második ütemben a főépület (az E javaslathoz hasonlóan) a Virányos utca felé bővíthető. A menza az új részben kap helyet, a mostani menza helyére kerül a főbejárat. Az étkező előcsarnokká változik, a konyha helyén a büfé üzemelhet. Ez a beavatkozás megoldja a menza helyproblémáját, lehetőséget ad a hosszabb ebédidőre, miközben differenciált közösségi tereket hoz létre. Az iskoláról alkotott mentális térkép megváltozna, de az új tágas előtér erősítené a megérkezésélményt, az új elrendezés segítené az intézményben a téri tájékozódást.

2

IMPRESSZUM

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskola kiadványa.

Felelős kiadó: Balázs Mihály DLA építész, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője

A kiadványt tervezte: Máthé Dóra és Biri Balázs

A kiadványt szerkesztette: Biri Balázs, Máthé Dóra, Ónodi Bettina, Skaliczki Judit

Kutatás vezetője: Somogyi Krisztina, vizuális intelligencia kutató, címzetes egyetemi docens

A kutatást készítette: Kós Károly Általános Iskola munkacsoport:Balázs Marcell, Beke András, Ónodi Bettina, Radnóczi László Jókai Mór Német Nemzetiségi Általános Iskola munkacsoport: Biri Balázs, Bordás Mónika, Giap Thi Minh Trang, Ilyés-Fekete ZsuzsaNémetvölgyi Általános Iskola munkacsoport:Skaliczki Judit, Soltész Judit, Stein Júlia, Szabó Péter Virányos Általános Iskola munkacsoport: Lassu Péter, Máthé Dóra, Tóth Gábor, Weiszkopf András

Tanácsadó: Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus, habilitált egyetemi docens

Valamennyi közölt szöveg és képanyag a BME Építőművészeti Doktori Iskola szellemi tulajdona. Mindenfajta átvétel csak forrásmegjelöléssel megengedett.

© 2016 BME Építőművészeti Doktori Iskola

További információ: www.dla.bme.hu

m