PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM

NEMZETKÖZI- ÉS POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK TANSZÉK

NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MA KÉPZÉS

TANTÁRGYLEÍRÁSAI

2012/2013 TANÉV

1

Tantárgy neve: Civilizáció elmélet

Kredit:

2

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokviumTantárgy leírása:Az előadás a „civilizáció folyamatának” különböző értelmezéseit mutatja be, a szociológia, az antropológia, a szociálpszichológia, a megismeréstudomány, az evolúciós pszichológia és a történelemtudomány segítségével. A civilizáció, mint a különböző műveltségtartalmakkal jellemezhető szociokulturális rendszerek összessége az emberi megismerés alapvető folyamataiból táplálkozik, melyek eredményeképp az emberi társadalmak az évezredek során átörökíthető tudást, kultúrát halmoztak fel a társadalmi szerveződés módozataira és a környezethez történő alkalmazkodásra, egyszóval a boldogulásra vonatkozóan. A félév folyamán a kultúra alapelemeitől, és a kisebb társadalmi csoportok szerveződésétől indulva próbáljuk megérteni az átfogó társadalmi és világnézeti rendszerek, a civilizációk születését, hanyatlását, mozgástörvényeit, különös tekintettel a kulturális tudás társadalomszervező, fegyelmező erejére, ami néha a megújulás szolgálatába állítható, néha pedig kifejezetten akadályozza azt. Kötelező olvasmányok:Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat, 1987. 677-806.Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, 1998. 7-192.Richard Sennett: A közéleti ember bukása. Helikon, 1998. 13-120.; 315-360.Arnold J. Toynbee: Válogatott tanulmányok. Gondolat, 1971. 221-248.Michel Foucault: Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondolat, 1990. 185-266Polányi Károly: A nagy átalakulás. Napvilág, 2004. 72-86.Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete. Osiris, 2001. 183-309.Michael Tomasello: Gondolkodás és kultúra. Osiris, 2002. 45-64.; 211-226.

Ajánlott olvasmányok:Arnold J. Toynbee: Válogatott tanulmányok. Gondolat, 1971. 13-137.Oswald Spengler: A Nyugat alkonya: a világtörténelem morfológiájának körvonalai. Európa, 1995. I./ 19-100.Francis Fukuyama: A nagy szétbomlás. Európa, 2000. 91-131.Edward W. Said: Orientalizmus. Európa, 2000.John Lukacs: A XX. század és az újkor vége. Európa, 1994.Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Gondolat, 1985. Dan Sperber: A kultúra magyarázata. Osiris, 2001. 51-137.

2

Tantárgy neve: Világvallások

Kredit:

2

Félévek száma:2

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés: Kollokvium

Tantárgy leírása: Célunk az Európa-központú gondolkodásnak más kultúrák felé való tágítása; a kereszténységen kívüli civilizációk és a világvallások történelmi és jelenlegi társadalmi-kulturális szerepének és jelentőségének megismertetése. Ebbe a körbe tartozik: a hinduizmus (a védikus vallás, brahmanizmus, az upanisádok kora, hindu mitológia, újkori hindu megújulási mozgalmak, a hinduizmus társadalomformáló szerepe), a buddhizmus: (Buddha és kora, Buddha tanítása, hinajána, mahajána, vadzsrajána, a buddhizmus és a társadalom, a buddhizmus Magyarországon), a zoroasztránizmus (Zoroaster és kora, a zorasztriánizmus tanítása és forrásai, modern zoroasztriánus irányzatok), a zsidó vallás (forrásai és korai szakasza, a zsidó vallás tanítása, zsidó misztika, rabbinikus szokások és rítus), az iszlám (kialakulása, az iszlám teológia és filozófia, modern mozgalmak).Kötelező olvasmányok:Klostermaier, Klaus K.: Bevezetés a hinduizmusba. Akkord, 2001.Skilton, Andrew: A buddhizmus rövid története. Budapest, 1997.John R. Hinnels: Perzsa mitológia. Budapest, 1992.Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás. Budapest, 1987, 226-241, 369-417.Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I. Budapest, 144-161, 264-286, 291-307.Rostoványi Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Budapest, 1996, 21-88.

Ajánlott olvasmányok:Küng, Hans-Heinrich von Stietencron: Párbeszéd a hinduizmusról. Palatinus, 1999.Küng, Hans-Heinz Bechert: Párbeszéd a buddhizmusról. Palatinus, 1998.Maimonidész: A tévelygők útmutatása. Budapest, 1997.Szimonidesz Lajos: A világ vallásai. Budapest, 1988, 267-289, 351-429.

3

Tantárgy neve: Összehasonlító alkotmányjog

Kredit:

3

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:A tantárgy célja, hogy a különböző jogcsaládokra, illetve az Európai Unió tagállamira jellemző alkotmányjogi intézményeit bemutassa. A tantárgy átfogó képet ad egyrészt alkotmányossági alapelvek, másrészt az államszervezet, valamint az alapvető jogok kérdéseiről. A tantárgy segít a hallgatóknak azt a készséget kialakítani, hogy nemzetközi kitekintéssel tudja értékelni az alkotmányjogi kérdéseket. A főbb témakörök érintik az alkotmányosság alapelveit, az alkotmányok típusait, az államszövetségek és szövetségi államok sajátosságait, a helyi autonómiák típusait, a kormányformák általános kérdéseit, a prezidencializmus és a parlamentarizmus különbségeit, az államfő szerepét, a választási rendszereket, az alkotmánybíráskodást, valamint az alapvető jogok védelmének intézményrendszereit. Kötelező olvasmányok:Legény Krisztián (Szerk.): Összehasonlító alkotmányjog. Budapest: Complex Kiadó, 2006.

Ajánlott olvasmányok:Chronowski Nóra – Drinóczi Tímea: Európai kormányformák rendszertana. Budapest: hvgorac, 2007.

4

Tantárgy neve: Meggyőző kommunikáció Kredit:

3

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:A meggyőzés a hatásgyakorlás technikai magva, amely a befogadóban a kommunikatív cselekményekre (beszédmű-kommunikátum) adott szándékolt reakcióként létrejön; a kommunikációs stratégia gyakorlatának célja. A meggyőző tevékenység minden esetben egy adott szociokulturális kontextus függvénye, illetve ilyen összefüggésekben érvényesül. A meggyőzés nem pusztán az érvelés, nem egyenlő az indoklás erejével, nem egyszerűen okoskodás eredménye, és nem sematizálható az értelmi-érzelmi verbális elemek megfelelő arányú használatával. A meggyőzés megváltoztatja a valósághoz való viszonyulást, és annak interpretációját. A meggyőzés szociálpszichológiai jelenségét a kommunikáció folyamatában szükséges vizsgálni. Az üzenettel előidézett hatás logikai, szemantikai, pragmatikai, valamint retorikai és társadalomlélektani gyökereit mutatja be a tantárgy. Kitér a meggyőző szöveg mint gondolkodási és logikai egység formális és strukturális jellemzőire. Vizsgálja a formális és informális logikai következtetés kategóriáit, érvényességét, az irrelevanciák típusait. Az érvelő szöveg és a meggyőzés összekapcsolásával taglalja a meggyőzés elméleteit, azok eredményeit és kritikáját. Meghatározza a meggyőzés tényezőit, szövegformáit, a vonatkozó fogalmakat. Tárgyalja a meggyőzés és befolyásolás közös, illetve eltérő jellemzőit, elemző-értelmező szempontokat mutat be a meggyőzés leírására, taglalja a meggyőzéssel szembeni ellenállás adottságait, technikáit.Kötelező olvasmányok:Adamik Tamás, A. Jászó Anna, Aczél Petra: Retorika. Budapest: Osiris Kiadó, 2004. 349-404.Bettinghaus, Erwin: A meggyőző kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk.). Kommunikáció I–II. Budapest: General Press Kiadó, 2003. I. 236-254.McGuire, W.: Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Budapest: Osiris, 2001.Síklaki István: A meggyőzés pszichológiája. Budapest: Scientia Humana, 1994.Stiff, J.B. – Mongeau, P. A.: Persuasive Communication. New York: The Guilford Press, 2003.Zentai István: Meggyőzéstechnika és kritikai gondolkodás a mindennapi gyakorlatban. Budapest: Medicina, 2006.

Ajánlott olvasmányok:Aczél Petra : A meggyőzés mint a kommunikáció működési elve: fogalmak, elméletek, hatások. In: Alabán Ferenc (szerk.): Kontextus-Filológia-Kultúra. Nemzetközi tudományos konferencia-kötet. Besztercebánya-Eger, 2006, 13-26. Baumlin, James S.: Ethos. In Thomas O’ Sloane (ed.): Encyclopedia of Rhetoric. U.S.A., Oxford University Press, 2001.Billig, M.: Arguing and thinking. A rhetorical approach to socialpsychology. New York: Cambridge University Press and Maison des Sciences de l’Home, 1999.Breton, Philippe: A manipulált beszéd. Budapest: Helikon, 2000.Cialdini, R.: A befolyásolás lélektana. Budapest: Corvinus Kiadó, 1999.

5

Tantárgy neve: A globális világ gazdasági- és politikai földrajzaKredit:

2

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:Az előadás a földrajz szerepének fontosságát helyezi a középpontba, a hallgatók számára a földrajzi látásmód elsajátítását segíti elő. A cél az eddigi tanulmányok során megismert nemzetközi gazdasági- és politikai ismeretek rendszerezése, az eddigi tudás földrajzi térben történő elhelyezése és ezzel újabb összefüggések megismerése és új ismeretek szerzése. A földrajz szintetizáló tudományág, melynek a politikai tanulmányok, valamint a gazdasági ismeretek egyaránt szerves részét képezik. A politika- és gazdaságtudomány ismeretanyagainak újbóli rendszerezése során a földrajztudomány alapvető térfelfogásából indulunk ki, mely a tényezők és folyamatok vertikális és horizontális elrendezését egyaránt fontosnak tartja. A lokális (nemzetgazdasági) tényezők és folyamatok földrajzi összefüggésein túl a nagyobb térségek, a regionális (regionális együttműködések) és nemzetközi szinten szerveződő folyamatok térbeli alakulását is megismerhetjük. A tényezők és folyamatok közti földrajzi (logikai) összefüggések rávilágítanak továbbá a politikai és gazdasági folyamatokat előidéző okokra, valamint ezeknek a rendszereknek a kapcsolataira és egymásra gyakorolt hatására is.

Kötelező olvasmányok:Bernek Ágnes: A globális világ politikai földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. 436 oldal.Mackinnon, Danny – Cumbers, Andrew: Introduction to Economic Geography. Globalization, Uneven Development and Place, 2nd Edition Jul 2011. 352 oldal.Nemes Nagy József: Terek, helyek, régiók. Akadémiai Kiadó, 2009

Ajánlott olvasmányok:Enyedi György: Földrajz és társadalom. Magvető Kiadó, 1980.Krugman, Paul: Földrajz és kereskedelem. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.Stiglitz, Joseph E.: A globalizáció és visszásságai. Napvilág Kiadó, 2003. 274 oldal.

6

Tantárgy neve: Világgazdaságtan

Kredit:3

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:Előadás

Előtanulmányi feltétel:-

Értékelés:Kollokvium

Tantárgy leírása

A tárgy a nemzetközi gazdaságtan és nemzetközi pénzügyek alapismeretekre építve mélyíti el a hallgatók ismereteit, célja a fontosabb világgazdasági összefüggések feltárása és jobb megértése. A kurzus első részében a világgazdasági rendszerrel foglalkozó megközelítésekkel és elméletekkel ismerkedünk meg. Áttekintjük a nemzetközi kereskedelem, a nemzetközi tőkemozgások, a nemzetközi pénzügyek főbb politikai gazdaságtani vonatkozásait. Megismerkedünk a globalizáció fontosabb gazdasági következményeivel, a világgazdasági termelési struktúra átalakulásával, a transznacionális vállalatok és az állam átalakuló szerepével. Kiemelt témája a kurzusnak az egyes országcsoportok, régiók világgazdasági szerepének, alkalmazkodásának, stratégiájának elemzése.

Kötelező olvasmányok:

Douglas A. Irwin: Free Trade under Fire, Princeton, 2009Ha-Joon Chang: Bad Samaritans. Random House, 2007Stiglitz – Serra: The Washington Consensus Reconsidered, Oxford, 2008.

Ajánlott olvasmányok

Geoffrey Jones: Multinationals and Global Capitalism, Oxford, 2005.Gilpin: Global political economy, Princeton, 2001.Ravenhill: Global political economy, Oxford, 2008.

7

Tantárgy neve: A magyar gazdaság és az EU

Kredit:

3

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:A tárgy keretében átfogóan bemutatjuk és elemezzük Magyarország történelmi fejlődésének mozgatórugóit, gazdasági, gazdaságpolitikai és társadalmi aspektusait. Körképet kívánunk rajzolni Magyarország európai kapcsolatrendszeréről, pozícióinak alakulásáról az európai munkamegosztásban. Feltérképezzük a lemaradás és felzárkózás történelmi tapasztalatait. Elemezzük Magyarország nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatrendszerét, útját az Európai Unióba és a tagság eddigi tapasztalatait, a gazdaságpolitika feladatait és a felzárkózás előmozdításának követelményrendszerét.A tanegység a következő hangsúlyos témaköröket foglalja magában: Magyarország pozícióinak alakulása Európában és a világgazdaságban; a termelési tényezők hasznosításának történelmi tapasztalatai; Magyarország és az EGK: a kapcsolatok fokozatos kiépítésének rögös útja a rendszerváltásig; a rendszerváltás után: reintegráció az európai munkamegosztásba: a reálszféra és a pénzügyi helyzet alakulása; gazdasági és társadalmi deficitjeink és kezelésük, a fejlődés kihívásai – magyar válaszok; út az EU-társulásig és a társulás mérlege: aszimmetriák a kereskedelempolitikában és a reálszférában; Magyarország nemzetközi gazdasági és pénzügyi kapcsolatrendszerének fejlődése: külkereskedelem, tőkekapcsolatok, technológia-import, a működő tőke szerepe Magyarországon; a gazdasági struktúra átalakulásának hatásai, a privatizáció mérlege; a növekedés és a pénzügyi egyensúlyhiányok kezelése: a költségvetési deficit és az eladósodás hatásai; a monetáris és a fiskális politika alakulása; út az EU-tagságig – Magyarország EU-csatlakozásának előkészítése és a belépés feltételrendszere; az EU-tagság eddigi mérlege – mennyire hasznosította Magyarország a felzárkózási lehetőségeket?; az exogén és az endogén tényezők a fejlődésben. Magyarország jövője az integrálódó Európában – a térvesztés és térnyerés kilátásai és feltételei.Kötelező olvasmányok: Kádár Béla: Gazdaság és integrált nemzetállamok. Európai Tükör. 2006. No. 1.Kádár Béla: Magyar helyteremtés az integrálódó új Európában. In: Európai Tükör. Jubileumi évkönyv 2006.Kádár Béla: Gazdasági fejlődésünk a rendszerváltás óta. Európai Tükör. 2007. No. 5.

Ajánlott olvasmányok:Kádár Béla: Deficitjeink. Magyar Szemle. 2007. No. 9-10.Kádár Béla: Állam és államigazgatás a globalizáció feltételrendszerében. Társadalom és Gazdaság. 2007. No. 1.Kádár Béla: Felzárkózási esélyszemle. Európai Tükör. 2005. No. 7-8.

8

Tantárgy neve: Nemzetközi kapcsolatok elméletei

Kredit:

3

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása: A tanegység egy olyan konceptuális modellt igyekszik felvázolni, melynek alapján a hallgatók számára a nemzetközi kapcsolatok konkrét jelenségei egy (illetve több) átfogó rendszeren belül értelmezhetőkké válnak. A tantárgy a szakterület jelenleg általánosan elfogadott legfontosabb megközelítéseit és értékeléseit kívánja megismertetni a hallgatókkal: a pozitivista-racionalista elméletek mellett a posztpozitivista-reflektív elméletek is helyet kapnak a féléves előadás során. A tanegység célja, hogy a tárgyat teljesítő hallgatóknak pontos képük legyen a nemzetközi kapcsolatok konstruktivista, institucionalista, marxista és poszt-marxista elméleteiről éppúgy, mint az ún. „realista”, „kritikai”, ill. „liberális” iskolák elméleteiről. Követelmény továbbá, hogy a hallgató a teóriák pontos ismeretén túl a nemzetközi kapcsolatok főbb problémaköreinek (háború, béke, gyarmati kapcsolatok, befolyási övezetek kapcsolatai, blokkokon belüli és kívüli kapcsolatok, hegemónia, interdependencia, hatalom stabilitása, hatalom tranzíciója, függőség, stb.) általános elméleti megközelítésére és azok megkülönböztetett alkalmazására képes legyen.Kötelező olvasmányok:

Weber, Cynthia: International Relations Theory. A Critical Introduction. Taylor & Francis, 20042.

Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Teleki Alapítvány, Budapest, 2003.

Galló Béla: A túlélés tudománya: a nemzetközi politikai viszonyok vetélkedő elméletei. Helikon, Budapest, 2000.

Jackson Robert/Sorensen Georg : International Relations. Theories and Approaches. Oxford University Press, Oxford, 2007. 1-178. o.

Ajánlott olvasmányok: Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. A tőkés

mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.

Burchill, Scott et alii (eds.): Theories of International Relations, Palgrave, 20053. Elman, Colin and Elman, Miriam Fendius (eds.): Progress in International

Relations Theory, MIT Press, Cambridge, Mass., 2003. Craig,Gordon – George L. Alexander: Force and Statecraft. Diplomatic Problems

of our Time Oxford University Press. Oxford, 1990. pp. 28-49, pp. 116-134 pp. 134-148.

Aron, Raymond: Peace and War: A Theory of International Relations. Doubleday & Company, Garden City, NY, 1966.

Woyke, Wichard (Hrsg.): Handwörterbuch Internationale Politik. Opladen, 20059. Baylis, John/Smith, Steve: The Globalization of World Politics. An introduction to

International Relations. Oxford University Press, Oxford, 20053. 45-63 o. 63-93.o. 93-111.o. 111-131.o. 131-161.o. 709-743.o.

Morgenthau, Hans J.: Politics Among Nations. The Struggle for Power and Peace. Brief Edition. McGraw Hill Inc., New York, 1993. pp. 1-56 pp. 113-133.

9

Tantárgy neve: Kultúrdiplomácia

Kredit:

3

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása

A tantárgy célja, hogy a korunk nemzetközi kapcsolatrendszerét egyre inkább meghatározó területtel, a kultúrdiplomáciával ismertesse meg a hallgatókat. A kulturális külkapcsolatok részét képező kultúrdiplomáciának mint a külpolitika negyedik dimenziójának létrejöttét, funkcióit, sajátosságait mutatja be a tárgy. Részletesen tanulmányozza a kulturális érdekek nemzeti (francia, német, olasz, angol modell) és nemzetközi intézményesülését, külön hangsúllyal a magyar intézményhálózat kiépülésére.

Kötelező olvasmányok

Éger Gy., Kiss J. L. (szerk.): Stratégia és kultúra Budapest. Budapest: Teleki László Alapítvány, 2004.Mitchell, J. M.: International Cultural Relations. London: Allen and Unwin, The British Council, 1986.Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világ átalakulása. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1998.N. Szabó J.: Magyar kultúra - egyetemes kultúra (Magyarország kultúrdiplomáciai törekvései 1945-1948) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1998.nemzetközi szerződések, dokumentumok

10

Tantárgy neve: Kulturális érintkezés

Kredit:

3

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:A tárgy célja - a kultúra fogalmát a legszélesebb értelemben használva - feltárni az emberi öröklött és tanult viselkedésformák érintkezésének jellegzetességeit, szabályszerűségeit, kulturális magyarázatát történeti és kortárs példák segítségével. A kulturális érintkezés problematikáján belül értelmezve tárgyalásra kerül az identitás, a sztereotípia, az előítélet, a diszkrimináció, az enkulturáció, az akkulturáció, asszimiláció, adaptáció, akkomodáció témaköre, valamint a kulturális kapcsolatfelvétel lehetséges módozatai, csatornái és megjelenési kontextusai (interkulturális kommunikáció, nemi kapcsolatok, generációs problémák, vallási szinkretizmus, fogyatékosok és épek társadalma, tér- és időhasználat, multikulturalizmus, globalizáció, stb). Kötelező olvasmányok:Allport, Gordon W.: Az előítélet. Budapest: Osiris, 1999.Nguyen Luu Lan Anh – Fülöp Márta (szerk): Kultúra és pszichológia. Osiris, 2003. I. és III. rész. 15-123, 165-311.Schmidt, R. Eliot - Diane M. Mackie: Szociálpszichológia. Osiris, 2001. 5, 6, 9, 10, 11, 12, 14. fejezetek.

Ajánlott olvasmányok:Biczó Gábor (szerk): Az Idegen. Debrecen: Csokonai, 2004.Bitterli, Urs: Vadak és civilizáltak. Gondolat, 1982.Boglár Lajos: Kultúrák sorsa a fejlődő világban. Történelem és kultúra I. Budapest: MTA Orientalisztikai Munkaközösség, 1985. Eriksen, Thomas Hyllard: „Etnikai osztályozás: mi és ők”. Kultúra és Közösség, 2002. 61-67. Goffmann, Erving: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Gondolat, 1980. 9-102, 179-239. H. Sas Judit: Nőies nők és férfias férfiak. A nőkkel és a férfiakkal kapcsolatos társadalmi sztereotípiák élete, eredete és szocializációja. Akadémiai Kiadó, 1984. Bevezető. Hall, Stuart: A kulturális identitásról. In: Feischmidt Margit: Multikulturalizmus. Osiris-Századvég, 1998. 60-85.Tomka Miklós: Inkulturáció. In: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/teol/tomka.htm

11

Tantárgy neve: Emberi jogok

Kredit:

3

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:A kurzus célja az emberi jogok rendszerének bemutatása, az országok kül- és belpolitikájával való összefonódásának elemzése. Az emberi jogok fogalma, katalógusának kialakulása elsősorban a védelmükre vonatkozó nemzetközi okmányok tanulmányozásán alapul, de fontos a háttérben meghúzódó politikai és gazdasági érdekek kimutatása is. Külön hangsúlyt kap az egyetemes emberi jogok regionális védelme és az egyes rendszerek specialitásai (ET, EU, EBESZ, FÁK, AÁSZ, AESZ). A kurzus során kiemelt téma az emberi jogok érvényesülésének nemzetközi biztosítékrendszere, annak működése, hatékonysága. Kötelező olvasmányok:Buergenthal, T.: Nemzetközi emberi jogok. Budapest: Helikon Kiadó, 2001.Bokorné, Sz.H., Mavi V.(szerk.): Emberi jogok a nemzetközi jogban. Budapest: Emberi Jogok Magyar Központja, 1994.Halmai, G., Tóth G. (szerk.): Emberi jogok. Budapest: Osiris Kiadó, 2003.Herczegh, G.: A humanitárius nemzetközi jog. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981.Kardos, G.: Emberi jogok egy új korszak határán. Budapest: T-Twins Kiadó, 1995.Kovács, P.: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem. Budapest: Osiris Kiadó, 1996.Környei Á.: Regionalizmus az egyetemessé váló emberi jogokban különös tekintettel az Amerikai Államok Szervezetére. Budapest: Emberi Jogok Magyar Központja Közalapítvány, 1999.

12

Tantárgy neve: Nemzetközi kapcsolatok története

Kredit:

2

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása: A tárgy áttekinti az 1945 után kialakult és azóta több fontos változáson átesett nemzetközi politikai rendszert. A tárgy a diplomáciatörténeti dimenzió lineáris logikáján túllépve nem elsősorban az eseménytörténet tárgyalja, hanem egyfelől a nemzetközi kapcsolatok történetének kulturális, társadalmi, adott esetben vallási, illetve eszmetörténeti összefüggéseit kívánja hangsúlyozni. A tárgy másfelől hangsúlyt helyez a második világháború utáni világ főbb nemzetközi válságzónáinak, konfliktusainak stratégiai elemzésére is. A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók az elmúlt több mint fél évszázad legjelentősebb, a nemzetközi viszonyok alakulását befolyásoló tényezővel tisztában legyenek és a jelenkori dilemmák, válságok és konfliktusok történelmi előzményeinek felhasználásával képessé váljanak azok értelmezésére.Kötelező olvasmányok:

Hobsbawm, Eric J.: A birodalmak kora. Pannonica Kiadó, 2004. Kleinschmidt, Harald: A nemzetközi kapcsolatok története. Athenaeum, Budapest,

2000 [2001]. 222 p. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992. The Wadsworth Atlas of International Relations. Wadsworth, 2005.

Ajánlott olvasmányok: Milza, Pierre: Les relations internationales 1945-1973. Hachette, Paris, 1996. Milza, Pierre: Les relations internationales de 1973 à nos jours. Hachette, Paris,

1996. Renouvin, Pierre – Duroselle, Jean-Baptiste: Introduction à l’histoire des relations

internationales. Colin, Paris, 1991. Thompson, William R. (ed.): Evolutionary World Politics. Routledge, New York,

2001. Puchala, Donald J.: Theory and History in International Relations. Routledge, New

York, 2003. Duroselle, Jean-Baptiste: Európa népeinek története. Budapest, 1993. Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest, 1996, 47-212. Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések 1945-1982. A második világháború utáni

korszak legfontosabb külpolitikai szerződései. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1985.

Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest, 1994.

13

Tantárgy neve: Nemzetközi gazdasági intézmények

Kredit:

4

Félévek száma:2

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:A tantárgy célja a II. Világháború után létrehozott gazdasági rend főbb vonásainak, a nemzetközi gazdasági intézmények funkcióinak, működésük eredményeinek, hatásosságának megismertetése. Egyrészt a nemzetközi kereskedelempolitika intézményrendszerének (GATT és a WTO), másrészt a nemzetközi pénzügyi intézmények (IMF, Világbank, EBRD stb.) tevékenységének elemző, esettanulmányokon alapuló bemutatására kerül sor.Kötelező olvasmányok:Szentes Tamás: A világgazdaságtan elméleti és módszertani alapjai. Aula, 1995. Fifty Years After Bretton Woods. Edited by Miklós Szabó-Pelsőczi. Avebury, 1996.Peter Isard: Globalization and the International Financial System. Cambridge University Press, 2005.Báger Gusztáv: A nemzetközi pénzügyi intézmények befolyása a gazdaságpolitikára. Gazdaság és Társadalom, 2002/1

Ajánlott olvasmányok:Post-Conflict Reconstruction. The role of the World Bank. The World Bank. Washington, D.C., 1999.Báger Gusztáv: Az IMF és a Világbank új prioritásai. Stratégiai Füzetek 13. szám, Miniszterelnöki Hivatal Stratégiai Elemző Központ, 2003. május, 79-101.

14

Tantárgy neve: Nemzetközi jog (előadás)Kredit

2

Félévek száma

1

Heti óraszám:

2

Óratípus:előadás

Előtanulmányi feltétel:Nemzetközi jog szeminárium felvétele társfeltétel

Értékeléskollokvium

Tantárgy leírása:

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nemzetközi jog speciális jellegével (forrásaival, alanyaival etc.) és a nemzetközi kapcsolatok alapintézményeivel. Az előadásokon különös figyelmet szentelünk a nemzetközi szervezetek kialakulásának és fejlődésének. A kurzus során a hallgatók elsajátíthatják a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos alapvető, elméleti tudnivalókat, hiszen foglalkozunk általánosságban a nemzetközi szervezetek hatáskör és tagság szerinti csoportosításával, felépítésükkel, joghatóságukkal illetve, hogy milyen lehetőségeik vannak az államoknak a kollektív fellépésre.Ezen alapok elsajátítása elengedhetetlen számos, a nemzetközi szervezetekkel gyakorlatban felmerülő probléma átlátásához. Ilyen problémák lehetnek például magával a jogi személlyel kapcsolatban felmerülő kérdések, mentességek, kiváltságok, tagfelvétel, államutódlás kihatása a tagságra, kilépés-kizárás, de meg kell említeni a különféle eljárási szabályokat (pl. szavazás) vagy a szervezet döntéseit, ez utóbbiak esetében annak meghatározása, hogy az adott döntés (határozat, ajánlás etc.) rendelkezik-e kötelező erővel illetve a nemzetközi jog forrásának tekinthetjük-e.Természetesen sor kerül konkrétan az ENSZ és szakosított intézményei működésének felvázolására, de egyéb, regionális szervezet illetve a nemzetközi jog égisze alá tartozó intézményeknek (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága stb.) ismertetésére is.Célunk, hogy a jövőben nemzetközi szervezeteknél elhelyezkedő hallgatóink megismerjék ezen szervezetek működését és otthonosan mozogjanak a nemzetközi szervezetek világában és az egyes szervezetek mindennapi tevékenységeiben is.

Kötelező irodalom:Blahó András-Prandler Árpád: A nemzetközi szervezetek. Budapest: Aula, 2005.Kovács, Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest, 2011.Sands, Phillippe & Pierre Klein. Bowett’s Law of International Institutions. Thomson Reuters:London, 2009.Clive, Archer. International Organizations. Routledge: London, New York 2001.Shaw, Malcolm N.: International Law, Cambridge University Press, 2008.

Ajánlott irodalom:Nagy, Károly: Nemzetközi jog, Püski, Bp., 1999.Bruhács, János: Nemzetközi jog I-III., Dialóg Campus K., Bp.,-Pécs, 2008Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog, Osiris, Bp,.2001 Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula K., Bp., 1997.Nagy Boldizsár-Jeney Petra (szerk.): Nemzetközi jogi olvasókönyv, Osiris K., Bp., 2002.Lamm,Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993., Complex, 1995Tchikaya, Blaise: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából, Bíbor Kiadó, Miskolc

.

15

Tantárgy neve: Nemzetközi jog (gyakorlat)Kredit

2

Félévek száma

1

Heti óraszám:

1

Óratípus:szeminárium

Előtanulmányi feltétel:Nemzetközi jog előadás felvétele társfeltétel

ÉrtékelésGyakorlati jegy

Tantárgy leírása:

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a nemzetközi jog speciális jellegével (forrásaival, alanyaival etc.) és a nemzetközi kapcsolatok alapintézményeivel. Az előadásokon különös figyelmet szentelünk a nemzetközi szervezetek kialakulásának és fejlődésének. A kurzus során a hallgatók elsajátíthatják a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos alapvető, elméleti tudnivalókat, hiszen foglalkozunk általánosságban a nemzetközi szervezetek hatáskör és tagság szerinti csoportosításával, felépítésükkel, joghatóságukkal illetve, hogy milyen lehetőségeik vannak az államoknak a kollektív fellépésre.Ezen alapok elsajátítása elengedhetetlen számos, a nemzetközi szervezetekkel gyakorlatban felmerülő probléma átlátásához. Ilyen problémák lehetnek például magával a jogi személlyel kapcsolatban felmerülő kérdések, mentességek, kiváltságok, tagfelvétel, államutódlás kihatása a tagságra, kilépés-kizárás, de meg kell említeni a különféle eljárási szabályokat (pl. szavazás) vagy a szervezet döntéseit, ez utóbbiak esetében annak meghatározása, hogy az adott döntés (határozat, ajánlás etc.) rendelkezik-e kötelező erővel illetve a nemzetközi jog forrásának tekinthetjük-e.Természetesen sor kerül konkrétan az ENSZ és szakosított intézményei működésének felvázolására, de egyéb, regionális szervezet illetve a nemzetközi jog égisze alá tartozó intézményeknek (Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága stb.) ismertetésére is.Célunk, hogy a jövőben nemzetközi szervezeteknél elhelyezkedő hallgatóink megismerjék ezen szervezetek működését és otthonosan mozogjanak a nemzetközi szervezetek világában és az egyes szervezetek mindennapi tevékenységeiben is.

Kötelező irodalom:Blahó András-Prandler Árpád: A nemzetközi szervezetek. Budapest: Aula, 2005.Kovács, Péter: Nemzetközi közjog, Osiris, Budapest, 2011.Sands, Phillippe & Pierre Klein. Bowett’s Law of International Institutions. Thomson Reuters:London, 2009.Clive, Archer. International Organizations. Routledge: London, New York 2001.Shaw, Malcolm N.: International Law, Cambridge University Press, 2008.

Ajánlott irodalom:Nagy, Károly: Nemzetközi jog, Püski, Bp., 1999.Bruhács, János: Nemzetközi jog I-III., Dialóg Campus K., Bp.,-Pécs, 2008Shaw, Malcolm N.: Nemzetközi jog, Osiris, Bp,.2001 Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula K., Bp., 1997.Nagy Boldizsár-Jeney Petra (szerk.): Nemzetközi jogi olvasókönyv, Osiris K., Bp., 2002.Lamm,Vanda: A Nemzetközi Bíróság ítéletei és tanácsadó véleményei 1945-1993., Complex, 1995Tchikaya, Blaise: Jogesetek a nemzetközi bíróságok gyakorlatából, Bíbor Kiadó, Miskolc

16

Tantárgy neve: Biztonságpolitika

Kredit:

3

Félévek száma:2

Heti óraszám:2

Óratípus:Szeminárium

Előtanulmányi feltétel:nincs

Értékelés:Gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:

A kurzus célja, hogy bepillantást adjon a biztonságpolitika mint szakpolitika formálódásába, egyes államok biztonságpolitikai dokumentumainak elemzésén keresztül.Ennek megfelelően a szemeszter két bevezető órával kezdődik, amelyeken áttekintjük a biztonságpolitika, mint szakpolitikai terület működését és a biztonságpolitikai dokumentumok rendszerét. Ezután a hallgatók közös munkában dolgozzák fel és elemzik a kiválasztott államok (az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Japán, stb.) aktuális biztonságpolitikai dokumentumait azok hazai és nemzetközi kontextusára is kitérve. A félév végi jegy az órákon mutatott aktivitásra, a prezentációra és a félév végén írott teszt eredményére épül. A órai jelenlét kötelező.

Kötelező olvasmányok

BARTHOLOMESS, J. Boone, Jr. (ed.): US Army War College Guide to National Security Policy and Strategy. Strategic Studies Institute, 2006. Chapter 8. pp. 107-113.

YARGER, Harry R.: Toward a theory of Strategy: Art Lykke and the US Army War College Strategy Model.

17

Tantárgy neve: Diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga – Nemzetközi válságkezelés

Kredit:

4

Félévek száma:2

Heti óraszám:3

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

KollokviumTantárgy leírása:A tárgy oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató a kurzust elvégezve önállóan hasznosítható tudással rendelkezzék a nemzetközi kapcsolatok kezelésének jogi alapintézményeiről. A diplomáciai és konzuli jog keretén belül előtérbe kerül az 1961. évi Bécsi egyezmény szabályrendszere és fogalmai, az államok közti állandó képviseletek, a misszión belüli rangsor kérdése, a kinevezési eljárások és a különleges diplomáciai missziók, a konzuli posztok létesítése és a konzuli posztok, vlamint a konzul feladatai, az illetékeség és a menteség szabályai. A nemzetközi válságkezelés kapcsán kitérünk a viták békés rendezésére bírói, nem bírói és köztes megoldásokkal (konfliktusok osztályozása: nem fegyveres/fegyveres (ezen belül nemzetközi/nem nemzetközi), a konfliktusok szabályozására, a szabályok kikényszerítési mechanizmusára az Alapokmány jelenlegi VI-VII. fejezete alapján, az államközi megoldásokra, az új kihívásokra (védelmi felelősség vs. humanitárius intervenció), végezetül a z ENSZ reform esélyeire és útjairaKötelező olvasmányok:1963. évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról2/1995. (III. 24.) KüM rendelet a tiszteletbeli konzulok küldéséről és fogadásárólA konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. számú törvény1967. Európa Tanácsi konzuli egyezmény – regionális (európai)Hargitai József: Diplomáciai és konzuli jog. Budapest: Aula, 2006.

Ajánlott olvasmányok:Consular Rights and the Death Penalty after LaGrand in: American Society of International Law Proceedings 96 Am. Soc'y Int'l L. Proc. (2002) 309-320.Consular Immunity: Alleged Criminal Activities of a Consular Officer Lee, Edward G., Shidlowski, Alvin J., Roy, Julian K.: Notes and Comments/Notes et Commentaires: in: Canadian Yearbook of International Law 34 Can. Y.B. Int'l L. (1996) 293. Shelton, Dinah L.: ICJ Jurisdiction - Vienna Convention on Consular Relations Diplomatic Protection - Reparations International Decision in: American Journal of International Law 98 Am. J. Int'l L. (2004) 559. Hargitai József: A diplomáciai és konzuli kapcsolatok joga. Budapest: Aula, 2005.Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Budapest: Osiris, 2006.Petró Rita – Sulyok Gábor: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény. Budapest: Bíbor Kiadó, 2000.

18

Tantárgy neve: A diplomácia gyakorlata és szakmai ismeretei

Kredit:

2

Félévek száma:2

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása: A külügyi-diplomáciai munkára történő felkészülés jegyében a hallgatók gyakorlati képzés keretében ismerjék meg a diplomácia szerepét és feladatait a külpolitika kialakításában, végrehajtásában, a nemzetközi és diplomáciai kapcsolatok létesítésében, ápolásában, a természetes és jogi személyek érdekeinek képviseletében külföldön. Ismerkedjenek meg a diplomácia intézmény- és eszközrendszerével, a külügyminisztérium, illetve a külképviseletek (nagykövetségek, főkonzulátusok, tiszteletbeli konzulok) feladataival, irányítási, szervezeti, gazdálkodási, stb. rendszerével, szabályaival, a diplomácia különböző területeinek (pl.: a két-és sokoldalú, a konferencia diplomácia, a gazdasági, kulturális, katonai, stb.) fontosabb jellemzőivel, sajátosságaival. A hallgatók megtanulják a diplomáciai társas érintkezés viselkedéskultúrájának elemeit, gyakorolják a diplomáciai protokoll és etikett szerinti magatartást, eljárási módokat különböző helyzetek-ben, például a protokolláris vendéglátáskor, különös tekintettel az EU és a NATO tagállamok közötti protokoll egyszerűsített gyakorlatára. A tanulmányok további kiemelt témái: személyes és hivatalos kapcsolatok létesítése, a fejlesztés fontosabb szakaszai és az azokat befolyásoló tényezők; - a különböző kultúrák találkozása; - a diplomáciai érintkezés szóbeli és írásbeli formáinak, alkalmazásának elsajátítása; - diplomáciai események, tárgyalások, rendezvények szervezése, lebonyolítása; -a tolmácsolás; -a KÜM, a külképviseletek, diplomáciai képviselők feladatai a tájékoztatás terén: jelentési kötelezettségek az arra jogosult állami szerveknek, illetve a közvélemény, a civil szervezetek tájékoztatása; -a diplomáciai jelentés formái (tartalom és védettség szempontjából), - a diplomáciai posta; távközlés; - a külképviseleti szolgálat sajátosságai; - a nemzetbiztonsági érdekek védelme; -a rejtjelezés; -a személyi biztosítás, az objektum védelem diplomáciai feladatai; -a diplomácia és a hírszerzés kapcsolata (törvényi keretek között). Összefoglalva: a fő cél az, hogy a külügyi, diplomáciai pályára készülő hallgató elméleti tudását a gyakorlati munka nélkülözhetetlen szakmai ismeretei egészítsék ki és így válhasson jól felkészült külügyi köztisztviselővé, sikeres diplomatává. Kötelező olvasmányok:Feltham, R.G.: Diplomatic Handbook (8th ed.). Leiden: Brill, 2004.Sir Ernest Satow: A Guide to Diplomatic Practice. Longman, 1979.

Ajánlott olvasmányok:H. Kissinger: Diplomácia. Budapest: Panem-McGraw-Hill-Grafo, 1996.Dr.Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006.Görög Ibolya: A nyilvánosság kelepcéi. Athenaeum 2000 Kiadó, 2004.

Tantárgy neve: A külpolitikai elemzések módszertana

Kredit: Félévek Heti Óratípus: Előtanulmányi Értékelés:

19

2száma:2

óraszám:2 gyakorlat

feltétel: nincs gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:A félév során a hallgatók megismerik a társadalomtudományi és külpolitikai elemzés módszertanát. Az elméleti, módszertani ismeretek mellett ahangsúly a jelentős nemzetközi dokumentumok és esettanulmányok elemzésére helyeződik, melynek segítségével a hallgatók a nemzetközi kapcsolatok dokumentumait, mint azok forrásait is megismerik. Ez a módszertani kompetencia kialakítása mellett a szaknyelvi ismeretek bővítését is szolgálja, valamint lehetőséget nyújt a külügyi tevékenység mindennapjaiba való betekintésre is. Kötelező olvasmányok:Bíró Gáspár: Bevezetés a nemzetközi politikai viszonyok tanulmányozásába. Budapest: Osiris, 2003.Bíró Gáspár: Demokrácia és önrendelkezés a 21. század elején. Budapest: Rejtjel, 2003.Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika. Nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón. Budapest: Teleki Alapítvány, 2003. Releváns nemzetközi dokumentumok, szerződések.

Ajánlott olvasmányok:Valki László: A daytoni béketárgyalások. In „Jöjj el szabadság!’’ Bihari Mihály 60. születésnapjára készült ünneplő kötet. Szerk.: Pesti Sándor – Szabó Máté. Budapest, Rejtjel Kiadó – ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet, 2003. 611-628.

20

Tantárgy neve: Fenntartható fejlődés

Kredit:

3

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

szemináriumTantárgy leírása

A kurzus célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a fenntartható fejlődés elméletével, a fejlődés fenntarthatóságának globális és lokális kihívásaival. A félévi szemináriumok során a hallgatók a témában rendelkezésre álló széleskörű irodalom segítségével ismerkedhetnek meg a fenntarthatósággal összefüggő legfontosabb témakörökkel (nyersanyag- és erőforráskészletek, mezőgazdasági és ipari termelés és következményei, szolgáltató ágazatok – pl. közlekedés, logisztika – fenntarthatósága, környezeti szennyezés és globális felmelegedés, globális következmények – Észak-Dél konfliktus, gazdasági fejlesztési stratégiák, multinacionális vállalati stratégiák, globális válaszlehetőségek és politikák, lokális alternatívák elméleti és gyakorlati lehetőségei, stb.)

Kötelező olvasmányok:

Ott, K. (2003). "The Case for Strong Sustainability." In: Ott, K. & P. Thapa (eds.) (2003).Greifswald’s Environmental Ethics. Greifswald: Steinbecker Verlag Ulrich Rose.United Nations. 1987."Report of the World Commission on Environment and Development."Adil Najam, The Case Against a New International Environmental Organization, in: Paul Diehl (ed.), The Politics of Global Governance. International Organizations in an Interdependent World. Lynne Rienner Publishers, 2005, pp. 398-414, reprinted from Global Governance, Vol. 9, No. 3 (2003): 367-384Baker S. (2006) The concept of sustainable development, Chapter 2 in Sustainable Development London, Routledge, pp. 17-48. Parkin S., Sommer F. and Uren S. (2003) Sustainable Development: understanding the concept and practical challenge, Engineering Sustainability 156 (1) pp. 19-26.

21

Tantárgy neve: A külpolitika aktuális kérdései

Kredit:

2

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása:A tantárgy a szakmai és módszertani ismeretek adaptálására ad lehetőséget. A gyakorlati alkalmazás, a vitakészség fejlesztése mellett ösztönzi a hallgatókat az önálló elemzésre, kreatív megközelítések kidolgozására. Fontos tapasztalatokat ad az adott terület szakértőinek bevonása a világpolitikai események elemzésébe. A kurzus során globális (pl. energiapolitika, ENSZ-reform), regionális (pl. Euromediterrán térség, Lisszaboni Szerződés) és hazai kérdésekkel (pl. a Schengeni-rendszer életbelépésének hatásai, a koszovói kérdés megítélésének összefüggései a magyar kisebbségekkel) egyaránt megismerkednek a hallgatók. A tantárgy célja, hogy a nemzetközi események, tendenciák értelmezésében jártas hallgatók eligazodjanak a napi világpolitika történéseiben, a világsajtó elemzésében.

Kötelező olvasmányok:A tárgy témájánál fogva kötelező irodalom nem adható meg, de a világpolitikai események nyomon követése, a fontosabb nemzetközi sajtóorgánumok rendszeres áttekintése szükséges követelmény.

22

Tantárgy neve: Modern magyar külpolitika

Kredit:4

Félévek száma:4

Heti óraszám:3

Óratípus:Előadás

Előtanulmányi feltétel:-

Értékelés:Kollokvium

Tantárgy leírása:Az óra Magyarország 1989 utáni kül- és biztonságpolitikájával foglalkozik. A szemeszter két bevezető órával indul, melyek összefoglalják az 1918-1989 közötti időszak főbb külpolitikai trendjeit. Egy külön órát szentelünk a demokratikus átmenet külpolitikai aspektusainak, Gorbacsov 1988-as beszédétől a Varsói Szerződés 1991-es megszűnéséig haladva. A következőkben áttekintjük Magyarország NATO- és EU-csatlakozását, és egy különálló órán foglalkozunk a határon túli magyar kisebbségeknek a magyar külpolitikában betöltött szerepével is.

A félév második felében a magyar kül- és biztonságpolitika főbb földrajzi irányaival és szakpolitikai részeivel foglalkozunk: külön tárgyaljuk az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz, Németországhoz és a balkáni államokhoz fűződő viszonyt, valamint a jelenlegi magyar biztonság- és védelempolitika alapelveit is. Az utolsó órán pedig Magyarország energiabiztonsági helyzetét tekintjük át. Az óra munkanyelve angol. Ezzel együtt a magyar nyelvtudás ajánlott, mivel bizonyos elsődleges források nem érhetőek el angol nyelven – de a tárgy magyar nyelvtudás nélkül is teljesíthető. A félév vizsgával zárul. Az órai jelenlét nem kötelező, ám erősen ajánlott.

Kötelező olvasmányok:

Magyar külpolitika az uniós elnökség után (2011): http://eu.kormany.hu/download/4/c6/20000/kulpolitikai_strategia_20111219.pdf  

BALAZS, Peter - MOLNAROVA, Antonia - DEAK, Andras, et al.: Achievements of the first Hungarian EU Council Presidency. CEU Centre for EU Enlargement Studies. Budapest, 2011. https://cens.ceu.hu/publications/balazs/2011/23211

Nemzeti biztonsági stratégia (2012): http://www.kormany.hu/download/f/49/70000/1035_2012_korm_hatarozat.pdf

Ajánlott olvasmányok:

National Security Strategy of the Republic of Hungary (2004): http://merln.ndu.edu/whitepapers/Hungary_English-2004.pdf 

23

Tantárgy neve: Fegyveres konfliktusok a globális világban

Kredit:

3

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus:Előadás

Előtanulmányi feltétel:-

Értékelés:Kollokvium

Tantárgy leírása:

A tárgy célja, hogy bepillantást adjon a jelenkori fegyveres konfliktusok jellegébe.

A félév négy bevezető jellegű órával kezdődik, amelyek a fegyveres konfliktusok politikai, biztonsági és katonai alapjellemzőivel foglalkoznak. A válságkezelés elméleti és gyakorlati megközelítései szintén áttekintésre kerülnek.A félév második és harmadik harmadában a jelenkori fegyveres konfliktusok jellemzőit az Észak- és a Dél-Kaukázus példáin mutatjuk be. Itt az orosz-csecsen háborúk, a grúziai polgárháborúk, az észak-kaukázusi iszlám radikálisok elleni küzdelem, a grúz-orosz háború és a karabahi konfliktus állnak majd az elemzések középpontjában, természetesen a tágabb politikai kontextusukkal együtt. Valamely regionális nyelv (orosz, örmény, azeri, grúz, stb.) ismerete előny, de nem követelmény. A jegy a félév végén lebonyolított vizsgára alapul.

.

Kötelező olvasmányok:

BELLAMY, Alex J.: Humanitarian intervention. In: COLLINS, Alan (ed.): Contemporary Security Studies. Oxford University Press, 2010. pp. 359-377.

GAI, Yash: Territorial options. In: Darby, John – Mac Ginty, Roger (eds.): Contemporary Peacemaking. 2nd edition. Conflict, Peace Processes and Post-War Reconstruction. Palgrave Macmillan, 2008. pp. 242-256.

PUGH, Michael: Peace Operations. In: WILLIAMS, Paul D. (ed.): Security Studies. An Introduction. Routledge, 2010. pp. 407-418.

Ajánlott olvasmányok

WALLENSTEIN, Peter: Understanding Conflict Resolution. Sage Publication, 2007. pp. 11-11 and 31-56. (Understanding Conflict Resolution + Approaching Conflict Resolution)

24

Tantárgy neve: A modernkori terrorizmus sajátosságai

Kredit:

3

Félévek száma:3

Heti óraszám: 2

Óratípus:Szeminárium

Előtanulmányi feltétel: nincs-

Értékelés:Gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:A kurzus a nemzetközi terrorizmus jelenlegi fő jellemzőivel és sajátosságaival foglalkozik. A szemeszter a terrorizmus történetének áttekintésével kezdődik, ezt követően pedig egy külön óra foglalkozik a terrorszervezetek kategorizálásának lehetőségével, és a terrorcsoportok által használt taktikákkal és eszközökkel, illetve ezek fejlődésével. Ezt követőem a hagyományos és az új típusú terrorizmus összehasonlítására kerül sor. Két különálló óra foglalkozik a radikális iszlám terrorizmus kérdéskörével.A félév második felében a terrorfenyegetettségre adott nemzeti válaszokat tárgyaljuk (Egyesült Államok, Oroszország), és áttekintjük az EU és a NATO szerepét is a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. A félév végi jegy az alábbiakból áll össze: órai aktivitás: 25%; egy választott olvasmány bemutatása: 50%.Amennyiben az illető hallgató nem tud részt venni az adott órán, el kell küldeni a bemutató írott változatát az oktatónak az adott napon 08:00 óráig annak érdekében, hogy a csoport többi tagja megkaphassa az anyagot. A kötelező olvasmányok elsajátítását ellenőrző mini-tesztekre kapott jegyek: 25%

Kötelező olvasmányok:

The European Union Counter-terrorism Strategy. Elérhető: http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/fight_against_terrorism/l33275_en.htm 

NEVERS, Renée de: NATO’S International Security Role in the Terrorist Era. International Security, Vol. 31, No. 4 (Spring, 2007), pp. 34-66.

ROGERS, Paul: Global terrorism. In: COX, Michael – STOKES, Doug (eds.): US Foreign Policy. Oxford University Press, 2008. pp. 357-373.

Ajánlott olvasmányok: LYNCH, Dov: ‘The enemy is at the gate’. Russia after Beslan. International Affairs. Vo.. 81. No. 1. Jan. 2005. pp. 141-161.

25

Tantárgy neve: Szakszövegírás (ACADEMIC WRITTING)

Kredit:

3

Félévek száma:1

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

Gyakorlati jegyTantárgy leírása:

Ennek a Szakszövegírás kurzusnak a célja olyan szakszövegek előállítására való felkészítés, amelyekre a hallgatóknak tanulmányaik és jövőbeni munkájuk során szükségük lehet. A kurzus során a hallgatók megismerkednek az írási folyamat fontos lépéseivel, a különböző műfajok (esszé, vélemény, szemináriumi dolgozat, szakdolgozat) stílusjegyeivel, valamint nyelvi, formai és tartalmi követelményeivel. A kurzus során a hallgatók a már elsajátított írásbeli készségek és ismeretek segítségével gyakorolják a szakszövegek kritikus feldolgozását, a különböző jegyzetelési, megfogalmazási és összegzési technikákat, beleértve a szó szerinti idézés és hivatkozások megfelelő használatát. A kurzus elvégzése után a hallgatók képesek a szakszövegek önálló előállítására, megfelelő műfaji elemek alkalmazására, az angol nyelvi eszközök (nyelvtan és szókincs) helyes használatárának önálló fejlesztésére.

Kötelező irodalom: BAILEY S., Academic Writing: A Handbook for International Students, London, Routledge, 2011, ISBN 0-203-83165-9.MCCARTHY M., O’DELL F., Academic Vocabulary in Use, Cambridge, Cambridge University Press, 2008, ISBN-13 978-0-521-68939-7.

Ajánlott irodalom: COX C., HILL D., EAP Now English for Academic Purposes Student’s Book 2nd Edition, Pearson Longman, 2011, ISBN 9781442528499.

26

Tantárgy neve: Az EU gazdaságpolitikája

Kredit:

4

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus:Előadás

Előtanulmányi feltétel:-

Értékelés:Kollokvium

Tantárgy leírása:

A kurzus az Európai Unió legfontosabb gazdaságpolitikai programjait tárgyalja és ezek hatását az Unió egészének illetve az egyes tagállamoknak a fejlődésre. A kurzus első részében a gazdasági integráció különböző lépcsőfokait nézzük végig a vámuniótól a monetáris unióig. A második részben a közösségi politikák hatását és reformjait vizsgáljuk meg különös tekintettel arra a kérdésre, mennyiben a gazdasági és mennyiben a politikai racionalitás határozza meg a döntéshozatalt és ez mennyiben releváns az egyes politikák kimenetelében. A globális pénzügyi válság felszínre hozta az Unió számos gyengeségét – a kurzus végén a válságra adott válaszokat elemezzük, és megvizsgáljuk, mennyiben hoznak ezek újdonságot a korábbi időszakhoz képest és mennyiben jelentenek előrelépést az integráció folyamatában.

A kurzus végére a hallgatók komoly áttekintéssel rendelkeznek majd az EU gazdaságpolitikai dilemmái tekintetében és képesek lesznek a különféle vitákat és reformelképzeléseket kritikus szemmel elemezni. Kötelező olvasmányok:

Wallace, Helen, Mark A. Pollack, and Alasdair R. Young eds. (2010): Policy-making in the European Union. 6th edition. Oxford and New York: Oxford University Press.

Ajánlott olvasmányok:Daugjberg, Carsten and Alan Swimbank (2007): “The Politics of CAP Reform: Trade

Negotiations, Institutional Settings and Blame Avoidance.” Journal of Common Market Studies. Vol. 45. No. 1. pp. 1-22.

Dyson, Kenneth (2008): The First Decade: Credibility, Identity and Institutional Fuzziness. In: Dyson, Kenneth ed.: The Euro at Ten. Oxford: Oxford University Press. pp. 1-19.

Featherstone, Kevin (2011): The Greek sovereign debt crisis and EMU: a failing state in a skewed regime. Journal of Common Market Studies. Vol. 49. No. 2, pp. 193-217.

Marcussen, Martin (2008): The Lisbon Process and Economic Reform: Learning by Benchmarking? In: Dyson, Kenneth ed.: The Euro at Ten. Oxford: Oxford University Press. pp. 87-107.

Neheider, Susanne and Indhira Santos (2011): Reframing the EU Budget Decision-Making Process. Journal of Common Market Studies. Vol. 49. No. 3. pp. 631-651.

Tsoukalis, Loukas (2011): The Shattering of Illusions – And What Next? Journal of Common Market Studies. Vol. 49. Annual review. pp. 19-44.

27

Tantárgy neve: Az Európai Unió a világgazdaságban

Kredit:

4

Félévek száma:2

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokviumTantárgy leírása:Célunk, hogy az MA-képzés keretében a korábban megszerzett ismeretekre alapozva átfogóan bemutassuk az Európai Unió helyzetét és perspektíváit a világgazdaságban. A tárgy keretében részletesen kívánjuk elemezni az Európai Unió gazdaságának kulcskérdéseit. Nemzetközi összehasonlításban mutatjuk be a fejlődés meghatározó tényezőit, a fenntartható fejlődés, az emberi erőforrások központba állításának fontosságát. Összevetjük a reálgazdasági fejlődés és a pénzügyi egyensúly-teremtés problémáit, kezelésének feladatait az Európai Unióban és a világban. A tanegység tartalma: a globalizáció, az integráció, a nemzetállamok és a regionalizmus viszonya az EU-ban és a világban; a szociális piacgazdaság múltja, jelene és jövője Európában; a gazdaságpolitika alapvető irányai az EU-ban és a világgazdaságban; a fenntartható fejlődés, a humán erőforrások és a pénzügyi egyensúly együttes kezelésének kérdései; az EU világgazdasági pozíciói, versenyelőnyei és hátrányai; az EU a világkereskedelemben; az EU részvétele a nemzetközi kereskedelempolitikában, a GATT-ban és a WTO-ban; a kvázi egységes belső piac kereskedelmi hatásai; az EU helyzete nemzetközi összehasonlításban a fejlődés kulcsterületein (egészségügy, oktatás, kutatás-fejlesztés, infrastruktúra, energia); az euró, mint közös európai valuta, a dollár és a fő tartalékvaluták viszonya; a három centrum harca (EU, USA és Japán); az EU harapófogóban: az USA technológiai fölénye, Kína és a dél-kelet-ázsiai országok térhódítása a világpiacon és Európában; elmélyítés és kibővítés – az eddigi eredmények és perspektívák. Kelet-Közép-Európa és Magyarország a kibővített Európai Unióban.Kötelező olvasmányok:Botos Katalin – Kőrösi István: Az Európai Unió a XXI. század elején. Budapest: PPKE – Szent István Társulat, 2007.

Ajánlott olvasmányok:Botos Katalin – Kőrösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Budapest: PPKE – Szent István Társulat, 2005. Kőrösi István: Hanyatló állam – torz piac? (Az állam és a piac kapcsolata a XXI. század Európában). In: Verseny és versenyképesség. Budapest: PPKE, 2007. 21-34.Kőrösi István: A humán tőke felértékelődése és a lisszaboni stratégia – a kutatás-fejlesztés, az innováció, az egyensúly és a versenyképesség javítása. In: Magyar Közgazdasági Társaság, konferenciakötet, 2008.

28

Tantárgy neve: Európai agrárpolitika

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokviumTantárgy leírása:A tanegység igyekszik teljes képet adni az Európai Unió jelenlegi agrárpolitikájáról. Ezen belül kiemelt szerepet élvez az agrártámogatás problémaköre s az ebből fakadó foglalkoztatási politika, valamint az előállítási-feldolgozási illetve forgalmazási előírások. Kiemelt kérdés az Unió és hazánk kapcsolata a mezőgazdasági kooperáció terén.A félév során megtárgyalásra kerülő hangsúlyos témakörök: egységes gazdasági integráció, eltérő agrárpolitikák; az agrártámogatási rendszerek és a normatív támogatás jelentősége néhány tagállamban; ártámogatási rendszerek; a mezőgazdasággal kapcsolatos előírások; az állattartásra vonatkozó előírások; tengeri halászati tevékenység Európában; gyümölcs- és zöldségtermesztés Európában; borászat Európában; erdőgazdálkodás; fajtanemesítés, szabványosítás; feldolgozóipar; a közös agrárpolitikák (KAP) intézményi reformja; Magyarország és az uniós agrárpolitika.Kötelező olvasmányok:Halmai Péter: Az EU Közös Agrárpolitika (CAP)reformjának elméleti alapjai. Gödöllő, 2001.Halmai Péter: Az Európai Unió Agrárendszere. Budapest: Mezõgazda Kiadó, 1995.Popp József: Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere. Európai Agrárpolitikai Kft, 2004.Kapronczai István: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Gödöllő: Szaktudás Kiadó Ház, 2003.

Ajánlott olvasmányok:Dr. Fülöp Zsuzsanna – Szentirmay Zoltán: Az EU agrártámogatási rendszere, különös tekintettel a vidékfejlesztésre. Gazdaság és Statisztika, 2002/1.

29

Tantárgy neve: EU közös biztonság- és védelempolitikája

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:3

Óratípus:Előadás

Előtanulmányi feltétel:nincs

Értékelés:Kollokvium

Tantárgy leírása:

A kurzus célja, hogy bemutassa az EU külpolitikájának biztonság- és védelempolitikai dimenzióját. A kurzus első órája az EU külpolitika születésének történetével foglalkozik, röviden áttekintve a Római Szerződéstől a Maastrichti Szerződésig tartó EK-időszakot. A második óra az 1991-1998-as időszak releváns eseményeit tekinti át, a St. Malo-i csúcstalálkozóig bezárólag. Az ezt követő három óra az 1999-es Helsinki Headline Goal-lal és annak megvalósításával foglalkozik, részletesen kitérve az intézményi aspektusok mellett a katonai képesség-fejlesztésre is.

A félév második részében pedig EU jelenlegi biztonság- és védelempolitikai tevékenységével foglalkozik, számba véve a főbb válságkezelési missziókat, és kitekintve egyes olyan speciális területekre is, mint az Európai Védelmi Ügynökség tevékenysége.

Kötelező olvasmányok:BAILES, Alyson – HEROLF, Gunilla – SUNDELIUS, Bengt (eds.): The Nordic Countries and The European Security and Defence Policy. SIPRI, 2006, Stockholm.

GREVI, Giovanni – HELLY, Damien – KEOHANE, Daniel: ESDP: The First Ten Years (1999-2009) Paris, 2009, EU Institute for Security Studies. Elérhető: http://www.iss.europa.eu/uploads/media/ESDP_10-web.pdf

VASCONSELOS, , Alvaro (ed.): What Ambitions for European Defense in 2020? Paris, 2009, EU Institute for Security Studies. Elérhető: http://www.iss.europa.eu/uploads/media/What_ambitions_for_European_defence_in_2020.pdf

Ajánlott olvasmányok:

MÖLLING, Christian – BRUNE, Sophie-Charlotte: The Impact of the Financial Crisis on European Defence. Part 1. Brussels, 2011, European Parliament. Elérhető: http://www.swp-berlin.org/fileadmin/contents/products/fachpublikationen/Moelling_Brune_EU_Studie_2011_Teil1_ks.pdf

--

Tantárgy neve: EU külkapcsolatok rendszere

Kredit: Félévek Heti Óratípus: Előtanulmányi Értékelés:

30

4száma:4

óraszám:3 gyakorlat

feltétel: nincs gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:A tantárgy célja az Európai Unió külkapcsolati rendszerének bemutatása, az intézményesülés folyamatának, egyre növekvő eszközrendszerének részletes ismertetése. Az egységes európai fellépés megteremtését célzó intézkedések kimutathatók a különálló állami politizáláson nyugvó európai politikai együttműködéstől a lisszaboni szerződésben megfogalmazott „Mr. CFSP” posztjának létrehozásáig. A hagyományos külpolitikai eszközökön kívül újabbak kialakítása is folyamatosan zajlik a közös kül- és biztonságpolitika keretében. A tantárgy tematikájába tartozik az együttműködés nehézségeinek, korlátainak ismertetése is. Az átfogó elméleti alapozás után részletes vizsgálat tárgyát képezi az EU szomszédság politikája, az EU mint globális aktor (békefenntartás, ENSZ BT), az EU külgazdasági, segélyezési politikája, emberi jogok és demokrácia előmozdításának aktív támogatása a nemzetközi kapcsolatokban, transzatlanti kapcsolatok, regionális együttműködések.Kötelező olvasmányok:Gazdag Ferenc: Európai integráció és külpolitika. Budapest: Osiris, 2005.Kiss, J. L.(szerk.): A huszonötök Európái. Budapest: Osiris Kiadó, 2005.Kende, T., Szűcs, T. (szerk.): Az Európai Unió politikái. Budapest: Osiris Kiadó, 2002.

Ajánlott olvasmányokBalázs P.: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar–EU-kapcsolatok fejlõdése. Budapest: KJK–Kerszöv, 2002.Gazdag F.: Az Európai Unió közös kül-, biztonság- és védelempolitikája. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 2005.

31

Tantárgy neve: Európa-koncepciók

Kredit:

3

Félévek száma:4

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása:A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a középkortól a második világháborút követő évtized időszakában született különböző európai összefogás kísérletekről. A fontosabb koncepciók forrásfeldolgozására is sor kerül a rendelkezésre álló szöveggyűjtemény alapján. A főbb témakörök az alábbiak: a középkor Európa-képe; reneszánszkori elképzelések; a felvilágosodás különböző felfogásai; a romantika Európa-tervei; a 19. század második felében született elképzelések; német és osztrák Mittel-Europa tervek; a Szovjetunió Európa-politikája; a dunai-térség rendezésének tervei; regionális szövetségi szervezetek az 1930-as években; nemzetiszocialista tervek; a tengelyhatalmak Európa-tervei; az ellenállási mozgalmak tervei; Európa-tervek Nagy-Britanniában és az USA-ban; a Vatikán Európa-terve; a Schumann-terv.Kötelező olvasmányok:Németh István: Európa-tervek 1300-1945. Budapest, 2001.Urwin, Derek W.: A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig. Budapest: Corvina, s.d.Leonard, Dick: Európai Unió. Történet, szervezet, működés. Budapest: Geomédia Szakkönyvek, 2002.

Ajánlott olvasmányok:Lendvai L. Ferenc: Közép-Európa koncepciók. Budapest, 1997.

32

Tantárgy neve: Európai pártrendszerek

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokviumTantárgy leírása:A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a 20. századi politikai demokrácia legfontosabb intézményivel: a politikai pártokkal, amelyek a választók tömegei és a döntéseket hozó politikusok közötti kapcsolatot megteremtették. A pártok mobilizálták a szavazati joggal felruházott néptömeget. A képviseleti demokrácia törvényhozó intézményét, a parlamentet is a pártok strukturálják, s a pártvezérek kezébe került a végrehajtó hatalom, a kormány irányítása is. A képviseleti demokráciák legfontosabb intézményévé tehát a politikai pártok váltak. A tárgy az Európai Unión belül működő parlamenti pártokról, az Európai Parlamentben működő pártokról kíván képet adni a pártok és pártrendszerek Sartori-i modellje alapján. Be kívánja mutatni a pártrendszerre ható tényezőket és azok regionális típusait. Kötelező olvasmányok:Sartori, Giovanni: Összehasonlító alkotmánymérnökség. A kormányzati rendszerek struktúrái, ösztönzői, teljesítményei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris, 2004.

Ajánlott olvasmányok: Báthory Ágnes – Tóka Gábor (szerk.): A 2004. évi európai parlamenti választások. Századvég, 2006.

33

Tantárgy neve: EU projektmenedzsment gyakorlat

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása:A vállalatgazdaságtan és számviteli ismeretek gyakorlati alkalmazásának elsajátítása, üzleti terv készítésén keresztül. A hallgatók csoportokat alkotva minden órára elkészítik egy vállalat üzleti tervének egy-egy fejezetét az előző órán tanultak alapján. A gyakorlat segítségével a hallgatók bármely vállalkozás általános gazdasági működésének és tervezésének kereteivel ismerkedhetnek meg. A gyakorlat során kiemelten fontos cél az EU pályázati nyomtatvány és mellékleteinek megismerése, a kiválasztott vállalat jelenlegi feltételrendszerének bemutatása, a SWOT, PEST elemzés, Porter modell alkalmazása, a marketingterv készítése és a hozzá kapcsolódó esettanulmányok.Szintén bemutatásra és gyakorlásra kerül a finanszírozási források feltárása, a humánpolitikai terv készítése, a megtérülési számítások alkalmazása és gyakorlása, az eredménytervés a cash flow terv készítése.Kötelező olvasmányok: Katona Klára: Vállalatgazdaságtani bevezetés. Budapest: Szent István Társulat, 2004.Horváth Katlain: Számvitel. Budapest: Szent István Társulat, 2002.

Ajánlott olvasmányok:Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan. Aula, 2000. Siegel-Ford-Bornstein: Üzleti terv kalauz. Budapest: CO-NEX Könyvkiadó és Terjesztő Kft., 1997.Brealy-Myers: Vállalati pénzügyek. Panem Kft, 1996.

34

Tantárgy neve: Kína a globalizálódó világban

Kredit:

4

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokviumTantárgy leírása: A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a Kínai Népköztársaság és a „nagyobb Kína”” jelenkori gazdasági fejlődésével, szerkezetével, politikai rendszerével, külpolitikai törekvéseivel, nemzetközi kapcsolataival, valamint az ebből adódó globális kihívásokkal, problémákkal és lehetőségekkel.

Tematika: Kína Mao alatt. A reform és nyitás politikai-gazdasági előzményei és kezdete. A reform és nyitás eredményei. Kínai gazdasági szerkezete. Kína politikai rendszerének sajátosságai. Döntéshozatal Kínában. A Kínai Kommunista Párt. Kína és a Kelet-ázsiai régió. Kína és a nemzetközi szervezetek. Kína-USA, Kína-Oroszország, Kína-EU kapcsolatok. A kínai külpolitika céljai és eszközei. Kínai-magyar kapcsolatok. A kínai fejlődés problémái, belső és külső kihívások. A gazdasági súlyponteltolódás globális következményei. Kína a 21. század új szuperhatalma?

Kötelező olvasmányok: Jordán Gyula: Kína története, XX. Század. Aula Könyvkiadó, Budapest, 1999. Jordán Gyula, Tálas Barna: Kína a modernizáció útján a XIX-XX. században.

Napvilág Kiadó, Budapest, 2005. Kulcsár Kálmán: Kína a világpolitikában, Az átalakuló Kína. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 2007.

Ajánlott olvasmányok: Tálas Barna: Kína az ezredfordulón (China at the Turn of Millennium).

Külkereskedelmi Főiskola, Budapest, 1998. Keleti Füzetek 22. Yong Deng: China's Struggle for Status: The Realignment of International

Relations. Cambridge University Press, 2008.

35

Tantárgy neve: India és Közép-Ázsia 1

Kredit:

4

Félévek száma:3

Heti óraszám:2

Óratípus: előadás: magyar és angol nyelven

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokvium

Tantárgy leírása:A tantárgy két féléves bontásban mutatja be India történelmét, vallásait, kultúráját, politikai és jogrendszerét, valamint gazdaságát az alábbi periodizálás segítségével: a. az állam és a központi hatalom kiépülése és területének növelése, b. a külföldi befolyások, c. a társadalom szerveződése (kasztrendszer) és szellemisége (filozófia, vallás, irodalom), d. a függetlenségi mozgalom és annak gandhiánus vezetése, e. a modern, független állam megszervezése és működtetése, f. a modernizáció. A kötelező és ajánlott olvasmányokból válogatott művek, ill. részletek szemináriumi feldolgozása elengedhetetlen.A két féléves tárgy tematikus megoszlása a fentiek figyelembe vételével: az indiai szubkontinens politika- és gazdaságtörténete az ókortól a muszlim hódításig, ezek az előadások demográfiai, etnikai kérdéseket is érintenének; a kasztrendszer kialakulása, a rendszer integratív tulajdonsága és rugalmassága; a vallástörténet főbb jelenségei, amíg a bráhmana papság kiszorította a Buddhizmust India területéről (védikus kor, brahmanizmus, buddhizmus, dzsainizmus, hinduizmus, a bhakti mozgalma); kultúrhistória (néprajz, irodalom, zene); az ind filozófia (a hat ortodox rendszer főbb vonásai, szöveggyűjteményei). Hangsúlyosan foglalkozunk a muszlim korszakkal Brit-India megalakulásáig, különös tekintettel az iszlám indianizációjára, területek integrálására, a maráthákkal vívott küzdelmekre, a nemzetközi kapcsolatokra és az európai gyarmatosító kereskedelmi vállalkozások megjelenésére, érintkezésére a mogul birodalommal, a vallási mozgalmakkal, a szikh vallás megalakulásával, a keresztény misszionáriusok megjelenésével, illetve Indiának a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött szerepével. Kötelező olvasmányok:Gáthy Vera: A közigazgatás társadalmi problémái a mai Indiában. Szociológiai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.Gáthy Vera: Mohandász Karamcsand Gandhi, a Nagy Lélek. In: Horváth Ilona (szerk.): Történelmi melléknevek. Budapest: TAS Kiadó, 2006. 275–297.Gáthy Vera – Balogh András: Gandhi. Akik nyomot hagytak a 20. századon. 6. Budapest: Napvilág Kiadó, 2000.Gáthy Vera: Gandhi. Életek és korok sorozat. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.Gáthy Vera: Az Indiai Nemzeti Kongresszus. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1989.Thapar, Romila: A History of India 1. Penguin Books: Harmondsworth, 1966.Spear, P.: A History of India 2. Penguin Books: Harmondsworth, 1970.Ajánlott olvasmányok: Brockington, J. L.: A szent fonál. Budapest: General Press, 2007.Nehru, Dzsaváharlál: India fölfedezése. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1980. Részletek Manu törvényeiből és az Arthasásztrából, Al-Biruni IndiájábólBalogh András: Társadalom és politika a gyarmati Indiában. (1905–1947). Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1979.Balogh András: Nemzet és történelem Indiában. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1988.Móhandász Karamcsand Gandhi: Önéletrajz. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1987.Gáthy Vera: India – kasztrendszer és modernizáció. In: Valóság 2008/1.

36

Tantárgy neve: India és Közép-Ázsia 2

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: India és Közép-Ázsia 1

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása: A második kurzus tematikus megoszlása: az indiai brit uralom kiépítése, különös tekintettel a földbirtok-viszonyok átalakítására, a területek integrálására, a fejedelemségek fenntartására, a brit-indiai közigazgatás kiépítésére, a modernizáló és az attól tartózkodó irányzatok küzdelmére, valamint az indiai gyarmatnak a brit gazdaságba történő részleges integrálására; a függetlenségi mozgalom története különös tekintettel a fő követelésekre, a mozgalomban érvényesülő tendenciákra, a vezető rétegre és annak kiemelkedő személyiségeire (Gandhi, a két Nehru, Tilak és mások), a hindu-muszlim viszonnyra.Külön foglalkozunk a Nemzeti Kongresszus történetével, vezető szerepével, India felosztásának okaival, megvalósításával és a megmaradt India területi átszervezésének folyamatával, különös tekintettel a fejedelemségek beolvasztására. Fontos része a tanternek az indiai alkotmányos rendszer, ezen belül az alkotmány tartalmi elemzését nyújtva, különös tekintettel a hátrányos helyzetű néprétegek pozitív diszkriminációjára, a modern államigazgatás, a gazdaság modernizálása, a tervezés bevezetése és annak hatásai, a zöld forradalom a mezőgazdaságban, a pártrendszer változásai, a politikai élet regionalizációja, a sokpárti koalíciók kialakulása, India külpolitikája.Külön foglalkozunk Pakisztánnal, az indiai-pakisztáni háborúkkal és azok okaival, illetve Bangladés megszületésének körülményeivel, valamint az utolsó másfél évtized liberalizációjával, a gazdaság fellendülésével, modernizálásával, az oktatási forradalommal, a vezető iparágakkal és szolgáltatással, végül India jelenlegi külpolitikájával.Kötelező olvasmányok:Gáthy Vera: A közigazgatás társadalmi problémái a mai Indiában. Szociológiai tanulmányok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984.Gáthy Vera: Mohandász Karamcsand Gandhi, a Nagy Lélek. In: Horváth Ilona (szerk.): Történelmi melléknevek. Budapest: TAS Kiadó, 2006. 275–297.Gáthy Vera – Balogh András: Gandhi. Akik nyomot hagytak a 20. századon. 6. Budapest: Napvilág Kiadó, 2000.Gáthy Vera: Gandhi. Életek és korok sorozat. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.Gáthy Vera: Az Indiai Nemzeti Kongresszus. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1989.Thapar, Romila: A History of India 1. Penguin Books: Harmondsworth, 1966.Spear, P.: A History of India 2. Penguin Books: Harmondsworth, 1970.Ajánlott olvasmányok: Brockington, J. L.: A szent fonál. Budapest: General Press, 2007.Nehru, Dzsaváharlál: India fölfedezése. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1980.Részletek Manu törvényeiből és az Arthasásztrából, Al-Biruni IndiájábólBalogh András: Társadalom és politika a gyarmati Indiában. (1905–1947). Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1979.Balogh András: Nemzet és történelem Indiában. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1988.Móhandász Karamcsand Gandhi: Önéletrajz. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1987.Gáthy Vera: India – kasztrendszer és modernizáció. In: Valóság 2008/1.

37

Tantárgy neve: Közép-Európa államai

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása:A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország  legújabb kori, különösen 20. századi történetével. Eközben nagy figyelmet fordítva a közös múltra, a közös gyökerekre, a négy ország kapcsolataira. A tárgy nagy súlyt helyez a térség 20. század közepén lezajlott népmozgásaira (az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, határváltozások, kitelepítések, betelepítések stb.), demográfiai, etnikai, vallási és kulturális viszonyainak az elemzésére.Kötelező olvasmányok:Borsody István: Az új Közép-Európa. Szombathely: Savaria University Press, 1998.Hamberger Judit: Csehszlovákia szétválása. Budapest: Teleki László Alapítvány, 1997.Miszlivetz Ferenc (szerk.): Közép-Európai változások. Szombathely: Savaria University Press, 1998.Ábrahám Barna, Gereben Ferenc, Stekovics Rita (szerk): Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2003.

Ajánlott olvasmányok:Fejtő Ferenc: Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása. Budapest: Minerva-Atlantisz, 1990. Illés Pál Attila (szerk.): Felekezetek és identitás Közép-Európában az újkorban. Piliscsaba- Budapest: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999. Martina Boden: Osteuropa. Eine kleine politische Länderkunde. Augsburg, 1997.Rátz Kálmán: A pánszlávizmus története. Budapest: Lucidus, 2000.

38

Tantárgy neve: A Balkán

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:2

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása:A tárgy a Balkán félsziget nemzetközi politikai helyzetének, jelentőségének, globális, európai és szubkontinentális térségbeli leírását, a kapcsolatrendszerek és lehetőségeik elemzését tűzi ki célul - társadalmi, történeti antropológiai jellegzetességeivel együtt szándékozik a helyzetet megértetni. Atz egyes országok, orszácsoportok speciális helyét, a nyugati világ nemzetközi intézményeibe, integrációs világába való bekapcsolódás, a globális és regionális nagyhatalmakkal való viszony, azok balkáni érdekeltségeinek bemutatása, Magyarország, Magyarország szomszédainak a Kelet-közép-európai országcsoportnak a balkáni helyzethez való viszonyulása és érdekrendszerei ugyancsak elemzésre és bemutatásra keülnek. A biztonság a gazdaság és a kultura szemszögéből külön elemzések kapcsolódnak a tárgyhoz.. A magyar külkapcsolati intézmények térségbeli jelenléte, munkája ezek isertetése kapcsolódik még a kurzushoz.Kötelező olvasmányok:Pillantás a Balkánról: Interdiszciplináris tanulmányok a 20. századi Balkán-félszigetről.-Pécs: GeniaNet Könyvkiadó, 2007.G. Mann: Az ortodox törésvonal. Budapest: Háttér Kiadó, 1997. Schütz István: Fehér foltok a Balkánon: Bevezetés az albanológiába és a balkanisztikába. Budapest: Balassi Kiadó, 2002. Cichocki, Bartosz: Délkelet-Európa térképekben. Budapest: Kossuth Kiadó; Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet, 2005. Balázs Katalin: Balkáni viszonyok: Az EU és a nyugat-balkáni országok kapcsolata = Balkan conditions: The relationship between the EU and the West-Balkan states. Európai tükör, 2006, 11/7-8, 109-130.Jelavich, Barbara: A Balkán története. 2., 20. század. Budapest: Osiris Kiadó; 2000 Kiadó, 1996. (Europica varietas).Prévélakis, George: A Balkán: Kultúra és geopolitika.-Kozármisleny: Imedias Kiadó, 2007.

Ajánlott olvasmányok:Jelavich, Barbara: History of the Balkans, T I-II, Cambridge University Press, 1983.Hoesch, Edgar: Gschichte der Balkanlander von der Frühzeit bis zum Gegenwart. München: Beck, 1988.Castellan, Georges, Histoire des Balkans. Paris: Fayard, 1991.Fejtö, François: La Fin des démocraties populaires. Les chemins du post-communisme. Paris: Seuil, 1992.Garde, Paul: Vie et mort de la Yougoslavie. Paris, 1992.Twenty-five Lectures on Modern Balkan History(The Balkans in the Age of Nationalism)by Steven W. Sowardshttp://www.lib.msu.edu/sowards/balkan/Balkán-tanulmányok Központwww. balkan center.hu/ Historical Maps of The Balkanswww.lib.utexas.edu/maps/historical/history_ balkans .html Balkan Academic News (BAN)

39

Tantárgy neve: A posztszovjet térség politikai tradíciói és jelenlegi berendezkedése

Kredit:

3

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2

Óratípus:

előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokviumTantárgy leírása:A kurzus a volt Szovjetunió utódállamaival és azok politikai és közjogi fejlődésével foglalkozik, különös tekintettel az 1991 utáni korszakra. Az órák során azonban szó lesz az előzményekről is – először a volt cári birodalom, majd a Szovjetunió politikai fejlődésének jellemző vonásairól, e fejlődés által meghatározott mentalitásról, a szokásokról és beidegződésekről. Ezt követi a rendszerváltás folyamatának bemutatása és az új független államok keletkezésének története. Sor kerül az egyes rendszerek közjogi és politikai elemzésére, a központosító elemek és a föderalista, autonomista, illetve regionális elemek kölcsönhatásának viszonyrendszerének bemutatására. Fontos kérdés még a modern nemzet- és nemzetállam-építés (különösen az ukrán és belorussz viszonylatban) aktuális fejleményeinek taglalása is. A végső cél egy olyan komplex posztszovjet Kelet-Európa kép elsajátítása a diákokkal, amely figyelembe veszi a térség bonyolult etnikai, regionális, kulturális és szociális összetételét.Kötelező olvasmányok:Peresztrojka és tulajdonáthelyezés. Tanulmányok és dokumentumok a rendszerváltás történetéből a Szovjetunióban (1985-1991). Szerk.: Krausz Tamás. Ruszisztikai Könyvek XII. MRI. Budapest, 2003.Szilágyi Ákos: Oroszország elrablása. Budapest: Helikon Kiadó, 1999.

Ajánlott olvasmányok:Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Budapest, 1997.Dimitri Obolensky: A Bizánci Nemzetközösség. Kelet-Európa 500-1453. Budapest: Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 1999.

40

Tantárgy neve: Az iszlám civilizációja

Kredit:

4

Félévek száma:4

Heti óraszám:3

Óratípus:

gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

gyakorlati jegyTantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy átfogó történeti, szociológiai, politikaelméleti, jogtudományi áttekintést adjon a mai iszlám civilizáció klasszikus gyökereiről, azok történetéről, a modernizáció ellentmondásairól és ezek mai relevanciájáról.A félév során különös hangsúlyt fektetünk a reiszlamizáció jelenségére, annak történeti, belső-és külső okaira, valamint megjelenési formáira is.Kitérünk az egyes modernizációs modellekre, valamint azok elméleti megalapozottságára és az ezeket övező vitákra is. Szintén szerepel a célok között a muszlim diaszpóra problémáinak megtárgyalása (elkülönülés vagy asszimiláció), különös tekintettel az európai helyzetre. A tantárgy hangsúlyos célkitűzése, hogy a hallgatók ne csupán (a jelenkorba is átnyúló) történeti ismeretekkel rendelkezzenek, hanem értsék az iszlám világ belső ellentmondásait és feszültségeit, s ezáltal az események mögött meghúzódó elméleti-strukturális háttérről is gazdag tudásanyaggal rendelkezzenek.

Kötelező olvasmányok:Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a Nyugat. Corvina kiadó, Budapest, 2004.Bassam Tibi: Islam Between Culture and Politics. Palgrave, New York, 2001.Rostoványi Zsolt: Az iszlám és a Nyugat: a kölcsönös fenyegetettség mítosza és valósága. In: Előadások a mai iszlám világáról (szerk. Tüske László), 19-41. Avicenna Közel-Kelet kutatások intézete, Piliscsaba, 2007.

Ajánlott olvasmányok:

N. Rózsa Erzsébet: Állam és vallás a Közel-Keleten: az Iráni Iszlám Köztársaság. In: Előadások a mai iszlám világáról (szerk. Tüske László), 179-195. Avicenna Közel-Kelet kutatások intézete, Piliscsaba, 2007.Szombathy Zoltán: Az iszlám a mai Fekete-Afrikában. In: Előadások a mai iszlám világáról (szerk. Tüske László), 219-233. Avicenna Közel-Kelet kutatások intézete, Piliscsaba, 2007.Tariq Ramadan: To Be a European Muslim. Leicester, 1999.Jany János: Klasszikus iszlám jog. Egy jogi kultúra természetrajza. Gondolat, Budapest, 2006.M. E. Yapp: The Near East since the First World War. A History to 1995. Longman, 1996.Bernard Lewis: The Muslim Discovery of Europe. Phoenix, London, 1982.Franco Cardini: Europa und der Islam. Geschichte eines Missverstandnisses. C. H. Beck, München, 2000.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Az Egyesült Államok helye és szerepe a nemzetközi rendszerben

Kredit:

4

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 3

Óratípus: előadás: magyar és angol nyelven

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés:

kollokvium

Tantárgy leírása:A kurzus egyfelől bemutatja az USA politikai intézményrendszerét és társadalmi jellegzetességeit, különös tekintettel az ország faji és etnikai összetételére és kisebbségeire, másfelől pedig az ország politikai és társadalmi sajátosságaiból kiindulva áttekinti az Egyesült Államok külpolitikai elveit és prioritásait a XX. század második felétől napjainkig. Célja, hogy az Egyesült Államok nemzetközi szerepét az ország politikai és társadalmi viszonyainak összefüggésében, annak szerves folyományaként láttassa. Kötelező olvasmányok:Karen J. O'Connor – Larry J. Sabato: American Government: Continuity and Change. Longman, 2007.Ellen Alderman–Caroline Kennedy: A nép nevében: az amerikai alkotmány kétszáz éve. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1993.John Lukács: Az Egyesült Államok XX. századi története. Európa, 2002.

Ajánlott olvasmányok:Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia. Európa, 1993.Daniel J. Boorstin: The Americans. Penguin, 1973.Henry Kissinger: Diplomácia. Panemex-Grafo, 1998.Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, 2008.Vincent N. Parrillo: Strangers to to These Shores. Pearson, 2003.Joe R. Fagin – Clairece Booher Fagin: Racial and Ethnic Relations. Prentice Hall, 1999.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: A kulturális diplomácia intézményei

Kredit:

4

Félévek száma:

2

Heti óraszám:

2

Óratípus: előadás

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés: kollokvium

Tantárgy leírása:Napjainkban jelentősen felértékelődött a kultúra, a soft power szerepe a nemzetközi

kapcsolatokban. A tantárgy keretében a tágan értelmezett kultúra nemzetközi intézményrendszerét tekintjük át.

A kulturális külpolitika céljai, eszközrendszere és formái alapvető változásokon mentek át az elmúlt évtizedekben. Az egyes államok különböző mértékben használják a kulturális diplomáciát, a nemzet identitás és államiság fejlettsége jelentős hatással volt a kulturális külpolitika intézményesülésére.

Az államok mellett megnövekedett a nem-állami, nem-kormányzati (NGO) szereplők száma. A nagy INGO-k szerepe a kultúra sok területén pl. művészet, sport, tudomány megkerülhetetlen.

A kulturális diplomácia intézményrendszerének szerves részei a kulturális területen tevékenykedő nemzetközi kormányközi szervezetek, a keretükben létrehozott egyezmények, az arra épülő rezsimek. Különösen fontos téma a kultúra szerepe az egyes regionális szervezetekben (pl. interkulturális párbeszéd, konfliktuskezelés) illetve a kultúra/kulturális külpolitika megjelenése az Európai Unióban.

Irodalom

Akira Iriye: Global Community: The Role of International Organizations in the Making of the Contemporary World. University of California Press, 2004.

Coombs, Ph.: The Fourth Dimension of Foreign Policy: Educational and Cultural Affairs. Harper & Row for the Council on foreign Relations, 1964.

Fisher, R.: A Cultural Dimension to the EU's External Policies from Policy Statements to Practice and Potential. Boekmanstudies: Amsterdam, 2007.

Gienow-hecht, J., Donfried, M. (eds.): Searching for a Cultural Diplomacy (Explorations in Culture and International History). Berghahn Books, 2010.

Lenczowski, J.. Cultural Diplomacy, Political Influence and Integrated Strategy. The Institute of World Politics Press, 2008.

Nye, J.: Soft Power: The Means to Success in World Politics. Public Affairs Press, 2005.

Singh, J.P.: UNESCO (United Nations Educational, Scientific, and Cultural Organization) (Global Institutions). Routledge, 2010.

nemzetközi szerződések, dokumentumok

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Művelődéstörténet 1.

Kredit4

Félévek száma1

Heti óraszám2

Óratípuselőadás

Tanulmányi előfeltétel: nincs

Értékeléskollokvium

Tantárgy leírása

A kurzus elsősorban a huszadik századi európai kultúrakutatás főbb irányzatait tekinti át, és egy multidiszciplináris megközelítésben vizsgálja a műveltségről és kultúráról kialakított, eszmetörténeti szempontból is jelentős elképzeléseket. A félév során a hallgatók megtanulnak tájékozódni a művészettörténet, irodalom, kultúratudományok, antropológia és szociológia határterületein felmerülő elméleti kérdésekben, és bepillantást nyernek a különböző értelmezői közösségek vélemény- és értékítélet-formálásának komplex folyamatába.Kötelező olvasmányok:

Burke, Peter: What is Cultural History? (Cambridge: Polity 2004)Jameson, Frederick: The Cultural Turn. Selected Writings on the Postmodern. 1983–1998. (London: Verso 1998)

Ajánlott olvasmányok:

Belting, Hans: Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok. Budapest: Kijárat, 2007.Bónus, Tibor, Kelemen, Pál, Molnár, Gábor Tamás (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció, 2005.Elkins, James. Visual Literacy. New York: Taylor & Francis, 2008.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Művelődéstörténet 2.

Kredit4

Félévek száma1

Heti óraszám2

Óratípuselőadás

Tanulmányi előfeltételnincs

Értékeléskollokvium

Tantárgy leírása

A kurzus a modern magyar irodalomról és annak kulturális közegéről nyújt átfogó képet annak érdekében, hogy a hallgatók megismerjék a nemzeti kánonképződés főbb irányvonalait és intézményi hátterét. A fordításban is elérhető irodalmi szövegek és alkotóik művelődéstörténeti jelentőségének megismerésén túl a kurzus során a hallgatók megtanulják, hogyan tájékozódjanak önállóan a kortárs magyar kultúra közegén belül magyar és idegen nyelven egyaránt. A félév során a kurzus áttekinti a huszadik századi magyar irodalom nemcsak itthon, hanem külföldön is elismert szerzőit, és röviden kitér a határon túli magyar irodalom helyzetére is.Kötelező olvasmányok:

The Lost Rider. A Bilingual Anthology. Budapest: Corvina Books 1997.In Quest of the ’Miracle Stag’: An Anthology of Hungarian Poetry in English Translation from the Start of the 20th Century to the Present, Vol II. Budapest / Chicago. International Association of Hungarian Language and Culture / Atlantis-Centaur / Framo 2003.Kósa, László (szerk.): A Cultural History of Hungary in the Nineteenth and Twentieth Centuries. Budapest: Corvina-Osiris 2000.

Ajánlott olvasmányok:

DIA. Digitális Irodalmi Akadémia. http://www.pim.hu/object.90867f8f-d45e-40f9-8a6b-fe0034f0db87.ivyHuBook Ungarisches Literaturnetzwerk. http://www.hubook.de/HLO. Hungarian Literature Online. http://www.hlo.hu/Magyar irodalom, szerzők és művek. A magyar könyv alapítvány többnyelvű irodalmi adatbázisa. http://www.hunlit.huAndrási, Gábor (ed.): The History of Hungarian Art in the Twentieth Century. Budapest: Corvina 1999.Thímár, Attila (szerk.): Íróportrék I-II. Budapest: Szépirodalmi Figyelő 2006, 2008.Lóránd Zsófia, Scheibner Tamás, Vaderna Gábor, Vári György (szerk.): Laikus olvasók? A nem-professzionális olvasás értelmezési lehetőségei. Budapest: L’Hartmann 2006.Rohonyi, Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Budapest: Osiris Kiadó-Láthatatlan Kollégium 2001.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Kulturális diplomácia gyakorlat 1.

Kredit:4

Félévek száma: 3

Heti óraszám: 2

Óratípus:gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés: gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: A tantárgy célja a hallgatók protokolláris és etikett-ismereteinek elmélyítése nemzetközi közegben. A tárgy épít a nemzetközi tanulmányok BA alapszak protokoll-és etikett 1-2 szemináriumán elsajátított ismeretekre és kompetenciákra.Kiemelt tematikus súlypontok: az öltözködés, a társas viselkedés illemtana, a köszönési formák és azok változásai az egyes civilizációkban, a protokolláris étkezés szabályai, a diplomatáktól elvárt különös viselkedési formák, a diplomáciai rendezvények szervezésének protokolláris kérdései .A tárgy kiemelten hangsúlyos része az egyes civilizációk sajátos szokás-és protokolláris rendszerének bemutatása (India, Kína, Japán, a muszlim országok), a közöttük megmutatkozó azonosságok és különbségek bemutatása annak érdekében, hogy a jövőben a kulturális diplomácia területén elhelyezkedni kívánó hallgató valamennyi közegben jártas legyen.

Szakirodalom:Sille István: Illem, etikett, protokoll. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2008.

Ajánlott irodalom:Görög Ibolya: A nyilvánosság kelepcéi. Budapest: Atheneum Kiadó, 2004.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Kulturális diplomácia gyakorlat 2.

Kredit:4

Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2

Óratípus:gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés: gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:

A tudománydiplomácia területe a kulturális diplomácia egyik, egyre növekvő jelentőséggel bíró része. A tudománydiplomácia kereteit a vonatkozó nemzetközi, illetve kétoldalú egyezmények, továbbá munkatervek adják. Mindezen kormányzati, illetve nemzetközi együttműködési célok megvalósításában különösen fontos szerep jut az állami külképviseleteknek. A terület fontosságát jelzi, hogy napjainkban az egyes – köztük a magyar – nagykövetségeken a tudománydiplomácia feladatkörével, a tudományos együttműködéssel már szakdiplomaták, úgynevezett TéT- (tudományos és technikai) attasék foglakoznak.A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a tudomány már régóta működő két-és többoldalú együttműködési formáit, a tudásalapú társadalom új igényeit képviselő szakdiplomaták munkáját. Az egyetemek, intézetek, nemzetközi szervezetek (UNESCO, FAO, WHO, NATO, EBEÉ) kapcsolatrendszerén kívül a nagyvállalatok szerepét is ki kell emelni, amelyek rendkívül fontosak napjaink technológia- és tudástranszferében. Ugyan a tudomány egyetemes, de eredményeinek védelme, felhasználása gazdasági, biztonságpolitikai okokból nyilvánvalóan fontos kérdés a politikában (pl. COCOM lista, nukleáris kutatások, bioterrorizmus, globális fertőző betegségek). A tantárgy kiemelt területei a tudományszociológiai keretek (a brain drain és brain gain) bemutatását követően a nemzetközi politikai szereplők, nemzetközi szervezetek feladatainak és a tudománydiplomácia harmadik évezredbeni sajátosságainak áttekintése. Kiemelten foglalkozunk a magyar tudománydiplomácia múltjával és jelenével, az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájával és 7. keretprogramjával, az állami tudománydiplomácia fontosabb területeivel (a kétoldalú államközi kapcsolatok, az MTA tudománydiplomáciai tevékenysége), a nemzetközi akadémia szervezetekkel és a World Science Forummal.

Kötelező irodalom:

Csanády Márton Tamás – Kmetty Zoltán – Kucsera Tamás Gergely – Személyi László – Tarján Gergely: A magyar képzett migráció a rendszerváltás óta, in: Magyar Tudomány 2008./5., 603-616. old.Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Aula, Budapest, 2005.Kucsera Tamás Gergely: K+F és tudománypolitika, in: Hazárdjáték – A szocialista-liberális kormányzás nyolc éve (szerkesztette: G. Fodor Gábor, Kern Tamás, Stumpf István). 2010.Marx György: A marslakók érkezése – Magyar tudósok, akik nyugaton alakították a 20. század történelmét. Akadémiai Kiadó, 2000.Stratégia és kultúra – Kulturális külpolitika az új kihívások tükrében (szerkesztette: Éger György – Kiss J. László), Teleki László Alapítvány, Budapest, 2004.Vizi E. Szilveszter: Láthatatlan hidakon át (szerkesztette: Kucsera Tamás Gergely, Nógrádi Gábor), MTA, Budapest, 2008Parmar,I., Cox,M.(eds.): Soft power and US Foreign Policy. Theoretical, historical and contemporary perspectives Routledge, London and New York, 2010Adas, M.: Dominance by Design. Technological Imperatives and America’s Civilizing Mission Belknap Press, Cambridge, 2006Krige, J., Barth, K-H. (eds.): Global Power Knowledge. Science, Technology and International Affairs Osiris Vol. 21, University of Chicago Press, Chicago, 2006

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Krige, J.: American Hegemony and the postwar Reconstruction of Science in Europe MIT Press, Cambridge MA 2006Dick, S., Launius, R. (eds.): Critical Issues int he History of Spaceflight NASA-SP 2006-4702, Washington DC, 2006.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Kulturális diplomácia gyakorlat 3.

Kredit: 3 Félévek száma: 4

Heti óraszám: 2

Óratípus:gyakorlat

Előtanulmányi feltétel: nincs

Értékelés: gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:

A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintés nyerjenek a kulturális diplomácia működésének gyakorlati formáiba, tevékenységeibe és eljárásaiba. A félév során meghívott előadóként a Magyarországra akkreditált nagyobb diplomáciai képviseletek kulturális diplomáciáért felelős tisztviselői, valamint külföldi kulturális intézetek munkatársait is bevonjuk az oktatásba, hogy előadást tartsanak saját hazájuk kultúrájának képviseletéről, ennek gyakorlati fogásairól és a „best practices”-ről. Így tervezzük meghívni többek között a Goethe Intézet, a Lengyel Intézet, a Közép-Európai Kulturális Intézet, a Szlovák Intézet, a Cseh Centrum, a budapesti Olasz Kultúrintézet, az Orosz Kulturális Központ, a Román Kulturális Intézet, a Francia Intézet, valamint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia magyarországi nagykövetségének munkatársait egy-egy előadásra.A félév az elhangzott előadások alapján készítendő dolgozattal zárul. Ennek tartalma egy meghatározott kulturális projektre vonatkozó projekt-terv készítése az elhangzott előadások szintetizálása révén. Az erre, valamint a féléves munkára kapott jegy adja a végleges osztályzatot.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Global governance

Kredit:4

Félévek száma:3

Heti óraszám:3

Óratípus:Szeminárium

Előtanulmányi feltétel:-

Értékelés:Gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:A kurzus kiindulópontja, hogy napjaink számos problémája, mint pl. a klímaváltozás,

a nemzetközi bűnözés és terrorizmus, nukleáris proliferáció és a globális pénzügyi válság nem kezelhetőek nemzeti szinten, hanem csupán nemzetközi együttműködés révén, melyben az államok és nem-állami szereplők egyaránt részt vesznek.

Mindezek tükrében a kurzus a globális kormányzás legfontosabb vitáit tárgyalja. A félév első részében azt vizsgáljuk, mit jelent a globális kormányzás, kit kormányoz, melyek a hatalom forrásai és kik a legfontosabb szereplők. A kurzus második felében a globális kormányzás legfontosabb területeit vesszük számba: biztonságpolitika, emberi jogok, környezetvédelem és gazdasági fejlődés. Zárásként a nemzetközi szervezetek jövőjét érintő legfontosabb kihívásokat tárgyaljuk.

A tárgy szeminárium, azaz a tananyag feldolgozásában nagy hangsúlyt helyezünk az önálló munkára. A hallgatók a félév során egy választott témát önállóan feldolgoznak, mely hozzájárul kutatási készségeik fejlesztéséhez és az önálló gondolkodás elősegítéséhez.

Kötelező olvasmányok:Hurd, Ian (1999): Legitimacy and Authority in International Politics. International

Organization 53(2): 379-408.Rodrik, Dani (2007): One Economics, Many Recipes: Globalization, Institutions, and

Economic Growth. Princeton: Princeton University Press.Warkentin, Craig and Karen Mingst (2000): International Institutions, the State and Global

Civil Society in the Age of the World Wide Web. Global Governance, 6(2): 237-257. Weiss, Thomas (2000): Governance, Good Governance and Global Governance:

Conceptual and Actual Challenges. Third World Quarterly, 21(5): 795-814.Zürn, Michael (2000): Democratic Governance Beyond the Nation-State: The EU and

Other International Institutions. European Journal of Relations, 6(2): 183-221.

Ajánlott olvasmányok:Howard, Lise M. (2010): Sources of Change in United States–United Nations Relations.

Global Governance, 16(4): 485-503.Patrick, Stewart (2007): ‘‘Failed’’ States and Global Security: Empirical Questions and

Policy Dilemmas. International Studies Review, 9(4): 644–662.- Ruggie, John G. (2007): Business and Human Rights: The Evolving International

Agenda. American Journal of International Law, 101(4): 819-840. Solingen, Etel (2008): The Genesis, Design and Effects of Regional Institutions: Lessons

from East Asia and the Middle East. International Studies Quarterly, 52(1): 261-294.

Kérelema Nemzetközi tanulmányok MA szak indítására

Tantárgy neve: Külpolitikai újságírás

Kredit:4

Félévek száma:2

Heti óraszám:2

Óratípus:Szeminárium

Előtanulmányi feltétel:-

Értékelés:Gyakorlati jegy

Tantárgy leírása:

A Külpolitikai újságírás kurzus célja, hogy a hallgatók az egyetemi oktatásban szerzett elméleti tudásukat a munkaerőpiac későbbi elvárásai szerint megtanulják gyakorlatban alkalmazni. Hogyan lehet a nemzetközi kapcsolatok elméleteit a világpolitikai folyamatok napi leírásában és értelmezésében használni? Hogyan és milyen szempontok alapján készül egy hírügynökségi hír? Mit jelent a kiegyensúlyozottság a külpolitikai újságírásban?

A kurzus tematikai gyakorlóterepét a kül- és világpolitika nyújtja, a félév során a külpolitikai hírek követése, figyelése és értelmezése a kurzus alapját adja.

Az újságírás területéről elsősorban az írott sajtóra koncentrál a kurzus, azon belül is a hírügynökségi szemléletre. Emellett rövid kitekintést teszünk az audiovizuális média irányába illetve röviden foglalkozunk a külpolitikai elemzés témájával is. Így a prezentációs- és elemzőkészség ill. a gyors információfeldolgozás egyaránt fejlesztésre kerül.

A gyakorlat további célja, hogy az információszűrés és szelektálás alapvető folyamatait bemutassa, felkészítve a hallgatókat a különböző források szakszerű használatára.

Kötelező olvasmányok:

Tóth Szabolcs Töhötöm, “Gyakorlati újságírás – nem csak kezdőknek”, Másfél Flekk Kiadó Kft., 2011.

Joris Luyendijk, “Elkendőzött valóság”, Nyitott könyvműhely, 2008.

Ajánlott olvasmányok:

JERVIS, Robert, “Complexity and the Analysis of Political and Social Life” in Political Science Quarterly, vol. 112, n°4, winter 1997-1998, pp. 569-593.

SINGER, J. David, “The Level-of-Analysis Problem in International Relations” in: James N. ROSENAU (dir.), International politics and foreign policy : a reader in research and theory, New York, Free Press , 1969, pp. 20-29.

-