Metakommunikáció az iskolában, óvodában…

… konfliktuskezelés a személyes találkozáskor

Előadó: Petróczi Gáborigazgató, c. főiskolai docens

Ságvári Endre Gimnázium 3700 Kazincbarcika, Jószerencsét u. 2.

Miről szól ez az előadás?

• a pedagógusok-tanulók-szülők kapcsolati tőkéjének fejlesztése

• az igazgató, intézményvezető problémakezelési módszerei

• az agresszív szülő leszerelésének módszerei

• a digitális kommunikáció

• a hatékony szülői értekezletvezetés feltételrendszere

A kapcsolati háló szerepe

• Ha tudjuk, ha nem; egy-egy virtuális kapcsolati hálóban folyik az életünk…

• lehetőségeinket, helyünket a kapcsolataink határozzák meg

• a kapcsolati háló átszövi mindennapjainkat

– minden pillanatban informá- ciókat adunk és veszünk!

A totális metakommunikációs platform

• Az iskolával, óvodával kapcsolatban álló különböző funkciójú rétegek között rendszeres kommunikáció folyik…

…ez a kommunikáció azonban döntő részben nem verbális elemekből áll össze.

– a nonverbális elemeknek általában nem adjuk meg azt a jelentőséget, amely azokat megilletné…

• …a nonverbális elemek felhasználásával sokkal hatékonyabban érhetjük el céljainkat

A’la Comenius: Orbis pictus (1658)

• A minket körülvevő világban a legfontosabb információ már nem a könyvekben van, nem is az interneten.

• A mindennapokban azok az információk a legfontosabbak számunkra, amelyek a helyzet reális, több oldalú, az életvezetés vagy viselkedés szempontjából eredményesen felhasználható megítéléséhez vezetnek el minket.– döntési alternatívák szisztematikus ismerete

Az agresszió megjelenése …

• Az agresszív szülő soha nem ad lehetőséget az értelmes párbeszédre…

• …a pedagógusok pedig gyakran elkövetik azt a hibát, hogy észérvekkel próbálják meggyőzni a támadót!– Ez a kommunikáció tipikusan sikertelen!

• Oka: az agresszor határozott szándékkal jelentkezett, magában előre elképzelte a várható védekezési mechanizmust, és azt is, hogy hogyan fogja azt elsöpörni!

Ne kövessünk el kommunikációs hibát!

• A csípőből tüzelés módszere ilyenkor (és máskor is?) alapvetően hibás reakció!

– a józan észre apelláló érvek hatástalanok

– az egyéb körülmények mérlegelésére ilyenkor nincs valós esély• pl. a szülő gyermeke osztályzatait reklamálja a

pedagógust vádolva mulasztásokkal,

• ekkor teljesen hatástalan azzal hozakodni elő, hogy a gyermek mennyit hiányzik igazolatlanul

– Nézzük tehát, milyen hatékony stratégiát követhetünk?

A helyes stratégia felállítása

• Első feladatunk a támadó pozíció megszüntetése kell, hogy legyen:– az agresszort ki kell billentenünk biztosnak vélt

helyzetéből, amelyet – gondolatban – már százszor lejátszott velünk szemben!• számára bizonytalan környezetet kell teremtenünk,

• amely lecsökkenti magabiztosságát.

– Így a vezető, a pedagógus tárgyalási pozícióba, alkupozícióba kerülhet!

Ajánlott alternatívák a támadó pozíció semlegesítésére…

• A „vendéget” le kell ültetni…, de

… olyan helyre, ahol nincsen helyismerete

– nem alkalmas hely a leszerelésre a folyosó, a tanterem, az aula, mert itt a partnerünknek helyismerete van

– alkalmas hely a transzformációra a tanári szoba, tanári fogadó, igazgatói iroda, pince, stb.

– cél: a partner számára bizonytalan környezet megteremtése• ha nincs más hely, ültessük le a tanterem első padjába és magunk

üljünk a tanári asztalhoz!

Kibillentés a támadó pozícióból

• A támadó pozícióból való kiütésének számos sikeres módszere ismeretes:

• elnézést kérve egy-két percre magára hagyjuk más fontos elintézendőnkre hivatkozva…– mindig működő módszer, mert…

– megtöri a partner kirohanását, így rossz ütemben fogja megkezdeni a folyatást• de hogyan folytassuk tovább…?

A kibillentési stratégia…

• Visszatérésünkkor nagyon kedvesnek kell lennünk partnerünkkel!

• Föl kell tennünk számára a kérdést, (amelyre a választ persze jól ismerjük):– elmondaná röviden, mi is az Ön problémája?

…vagy

– miért döntött úgy, hogy ebben a kérdésben hozzám fordul?• lényege: olyan kérdést tegyünk föl, amely

problémájának átgondolására, új struktúra bemutatására készteti a partnert.

Ütemvesztés, a tempó megtörése ...

• További hasznos fortély, hogy a partnert az első roham mondatai után azonnal határozottan félbeszakítjuk…– … hogy haladéktalanul tájékoztatnunk kell őt

valamely fontos, aktuális információról!• A dolog bármilyen lényegtelen, az osztállyal, az

iskolával kapcsolatos dolog lehet!

• Nem baj, ha egyáltalán nincs összefüggésben a szülő ügyével.

– Lényege kizárólag az ütemvesztés elérése!

Az inadekvát gesztus módszere…

• Még körmönfontabb demotivációs eljárás a támadó (nagyon) barátságos fogadtatásban részesítése…

– …annak ellenére, hogy a légkör nyilvánvalóan

barátságtalan és feszült!– a „vendéget” kedvesen kávéval kínáljuk…

– cukorkát, rágógumit, bármit kínálunk a zsebünkből…

– De mi a helyzet, ha mégsem fogadja el a támadó?• …ekkor nekünk kell egy kávét kérünk az iskolatitkártól!

– Ne feledjük: A helyzettel inadekvát gesztus erősen romboló hatású!

Veszekedni jó…! (lenne)

• Hagyjuk a partnert korlátozás nélkül beszélni, és eközben feltűnő figyelmességgel koncentráljunk rá!

• semmiképpen se vegyük le róla pillantásunkat

• legalább félpercenként tegyünk a megértésről árulkodó világos gesztusokat

• semmiképpen ne szóljunk közbe…

– …a támadó így hamarosan befejezi az ostromot.

– Ezután röviden foglaljuk össze az üggyel kapcsolatos véleményünket,• a higgadt érvelés a partnerre is hatással lesz!

Tárgyalási szabályok követése

• Megkérjük a partnert, fejtse ki a véleményét, és eközben semmiképpen sem szakítjuk félbe!

– Ezután szakszerűen és világosan kifejtjük az üggyel kapcsolatos véleményünket,

• a partnert ekkor már semmiképpen nem engedjük beleszólni.

– ezt követően még egy kölcsönös véleménycserelehetőségét biztosítjuk.

– majd szintézissel lezárjuk a megbeszélést!

Telefonon soha senkivel…

• Telefonon soha senkivel ne konfrontálódjunk!

– a partner kezdeményező agressziójára válaszoljunk türelmes megértéssel,

– és azonnal beszéljünk meg egy személyes találkozót,

– ahol járjunk el az előzőek szerint!

A felettesnek történő átadás…

• Tekintélyvesztés nélkül akkor alkalmazható hatásosan, ha még nem konfrontálódtunk lényeges mértékben.

– Ha úgy véljük, hogy hatáskörünket meghaladó a probléma, azonnal szakítsuk meg a tárgyalást és adjuk át felettesünknek,

• a felettesnél tartott megbeszélésen lehetőleg magunk is legyünk jelen,

• …mert a másodszor, harmadszor kifejtett probléma sokszor már jóval visszafogottabb

A „találd ki magad” módszer

• Hatékony problémakezelési módszer a tantestület kisebb mulasztást elkövető kis csoportjai számára:

– az érintetteket egy időben behívjuk az irodába és leültetjük

– ekkor az érintettek tanulmányozni kezdik egymást, és megpróbálják kitalálni, miért hívattuk őket

• ha ez (végre) kiderül, megkönnyebbülnek és feloldódnak

Alkalmazható-e a Gordon-módszer?

• Figyelem! A Gordon-módszer konfliktusmegoldás során általában nem jól alkalmazható!

– annak lényege ugyanis „az értő figyelem” kiváló technikája,

– ahol a partner arra vágyik, hogy megértsék, problémáit és elfogadását visszajelezzék.

• Az agresszív támadó általában nem ebben az állapotban van.

Hadd főjön a saját levében…!

• Néhány napja egy diák – méltatlan stílusban –névtelen levelet helyezett el az iskolai hirdetőn…– a levél tartalma és stílusa elrontotta a napomat,

– de nem tartottam lényegesnek az elkövető személyét• kollégáim azonban kiderítették az íráskép alapján,

• ezért üzentem a diákért az osztályfőnökkel, aki leültette a tanulót az igazgatói iroda előtt

• kiszóltam neki, hogy itt vagyok, várjon meg itt,– de egy nagyon fontos ügyben tárgyalok,

– ennek befejezésekor majd megbeszéljük a problémát…

– „… ugye tudod, Andor, miről lesz szó!”

– Ezt követően nincs további teendőnk, mint kivárni!

A metakommunikációs óralátogatás módszere…

• Meg kell figyelni az alábbi árulkodó motívumokat:• sokat jár osztálynaplókkal a tanári szobában

• milyen gyakran hozza-viszi könyveit, füzeteit

• szünetekben milyen gyakran beszélget diákokról

• hogyan kommunikál tanítványaival

• sokat javít-e dolgozatokat az iskolában

• indítja-e tanítványait tantárgyi versenyeken

• rendszeresek-e az osztályzatai

• vannak-e néha új ötletei, munkaszervezési kérései

• gyakran hívják-e kirándulásra kísérő tanárként

• gyakorta ideges-e az órái megtartását követően

• vannak-e tanítás után iskolai elintézni valói

• jellemzően az iskolai vagy a családi gondjairól ejt-e szót

Digitális kapcsolatrendszer…

• A virtuális térben fenntartott kapcsolatok szerepével már tisztában vagyunk az iskolán túli kommunikáció esetében,– de nem helyezünk megfelelő súlyt az iskolán-óvodán belüli

virtuális kommunikációra.

• Ehhez az alábbiak szükségesek:– egy jó szerver és egy jó rendszergazda

– egy előrelátó intézményvezető

– szándék a digitális kommunikáció elterjesztésére

– alacsony dologi költségvetési mutatók (kevés papír)

Mi a digitális kapcsolati háló?

• Az iskolán belül jól felépített informatikai hálózattal takarékosan megvalósítható:– digitális levelezés csak a login segítségével

– szabályzatok, értekezleti anyagok

– a munkaanyagok korrektúrázása

– a levelezőszoftverben csoportok definiálása• osztályfőnökök, KT, munkaközösség-vezetők

– webes felületről elérhető levelezőrendszer

– webes felületről elérhető saját digitális naptár• időpontok foglalása, emlékeztetők, feljegyzések

• Magasabb dimenzióba kerülnek az iskola ügyei!

A szülői értekezletek titkai…

• Az egyes osztályok szülői értekezleteinek látogatottsági mutatói erősen eltérőek.

• Ennek okai elsősorban a szülői értekezletek hatékonysági mutatóiban találhatók meg.

• Fordítsunk tehát figyelmet arra, hogy a szülői értekezleteknek milyen formai, tartalmi elemeit követeljük meg!– Látogassunk szülői értekezletet (is)!

Hogyan lesz magas színvonalú a szülői értekezlet?

• Először a formális tényezőkről:– jól kell kitűzni az időpontot (nem a pedagógusok,

hanem a szülők szempontjából)

• Vezettessünk jelenléti ívet!

• Célszerűségének okai:– figyelemmel kísérhetjük a jelenlévők számát és

annak változását az évek alatt

– követhetjük, hogy mely szülők nincsenek birtokában fontos elhangzott információknak

Miről szóljon a szülői értekezlet?

Szóljon az osztály és az iskola életéről, értékeléséről, sikereiről és legfontosabbproblémáiról.

– nem szólhat a tanulók egyéni problémáiról, személyes helyzetéről

– nem tehetünk nyilvános elmarasztalást

– nem említheti a pedagógus(ok) személyes gondjait

– fontoljunk meg jól minden közzétett adatot!

Reális helyzetkép és információ…

• Meg kell követelni, hogy minden osztályfőnök adjon reális áttekintést az osztály helyzetéről, eredményeiről, haladásáról,– el kell mondani az eredményeket, értékeket, fejlődést

– gyakori a problémacentrikus pedagógusi magatartás:• nem jó, ha a szülő problémahalmazzal távozik az

értekezletről, mert ez megfekszi a gyomrát,

• eredménye: a gyerek után a szülő is frusztrálódik!

– Ne felejtsük el, ha bebizonyítjuk az osztály sikertelenségét, ezzel magunk és pedagógustársaink eredménytelenségét deklaráljuk!

Kérések a szülőkhöz…

• Csak olyat kérjünk, ami a szülő feladata:

– minden nap beszélgessen gyermekével

• ez a legfontosabb feladata egy szülőnek (4,5 millió szó)

– ne higgye el, hogy ma sem történt semmi az iskolában,

• kérje el havonta az ellenőrző könyvet, és ne higgye el (mindig), hogy az éppen az of.-nél van,

– figyeljen oda, hogy mikor érkezik haza gyermeke,

– nézze meg, hogy mindig IKT-eszközökkel tanul-e a gyermeke,

– mert ha igen, akkor bizony nagyon nagy a baj!

Alaposan föl kell készülni…

• Meg kell követelni a pedagógusoktól a szülői értekezletre való alapos felkészülést!

• Szülői értekezletet nem szabad komoly felkészülés, vázlat nélkül tartani…– hiszen értékeljük az osztály teljesítményét,

• számszerűen is, összevetve az előző félévekkel

• mindig beszélni kell nevelési kérdésről is– ha későn megy haza a gyerek, internetfüggőség, stb.

– számos különféle információt közlünk.

– A vezető minden alkalomra adjon ki egy-egy emlékeztetőt az átadásra váró információkkal!

A metakommunikációs tényező

• Nem mindegy, hogy a szülői értekezleten hogyan kommunikálnak pedagógusaink!

– a szülői értekezletet állva (!) kell megtartani

• nem szabad keresztbe tenni a lábunkat, karunkat, mert ez automatikus védekező mozdulat

• kerülni kell az „apukák-anyukák” jellegű kifejezéseket

• kerülni kell az „ugye mindannyian ismerik…”kifejezéseket

• pénzügyekben ellenőrizhetőek legyünk

• vigyázzunk arra, hogy mikor érintjük meg az orrunkat!

Kedves Kollégáim!Köszönöm kitüntető szíves

figyelmüket!

További kellemes napot kívánok!

Remélem, még találkozunk!

…

• Meg