Mikrogepek Assembly Nyelvu Programozasa

3. fejezet

Mikrogépek assembly nyelvű

programozása

Forrás: http://www.doksi.hu

Zalotay Péter: DIGITÁLIS TECHNIKA II Mikrogépek programozása 3.fejezet

41 .oldal

A 3. fejezet tartalomjegyzéke:

3. Mikrogépek programozása _______________________________________________ 42

3.1. A programozásról általában________________________________________________ 42 3.1.1. A programozás célja__________________________________________________________ 42

3.1.2. A programfejlesztés lépései ____________________________________________________ 43

3.2. Assembly nyelvű programozás______________________________________________ 44 3.2.1. A forrásnyelvi program _______________________________________________________ 44

⇒ A címke ( label ) _____________________________________________________________ 47

⇒ Műveleti utasítás és operandusok _______________________________________________ 48

⇒ Szimbólumok használata ______________________________________________________ 50

⇒ A számok, szövegek ábrázolása _________________________________________________ 51

⇒ Magyarázatok ( comment ) ____________________________________________________ 52

⇒ Fordítást vezérlő utasítások____________________________________________________ 52

3.2.2. Assembler DIREKTIVÁK _____________________________________________________ 52

⇒ Szimbólum definiáló direktívák: ________________________________________________ 52

⇒ Helyfoglaló, és inicializáló direktívák ____________________________________________ 55

⇒ Modulok közötti kapcsolatok direktívái __________________________________________ 55

⇒ Cím beállító és szegmens választó direktívák______________________________________ 56

3.2.3. Fordítási parancsok __________________________________________________________ 59

⇒ Elsődleges parancsok: ________________________________________________________ 59

⇒ Másodlagos parancsok________________________________________________________ 63

⇒ Feltételes fordítási parancsok __________________________________________________ 64



42 .oldal

3. Mikrogépek programozása

A fejezetben a 8031/51 típusú mikrokontroller család valamelyik típusával megépített

mikrogép assembly nyelvű programozásával foglalkozunk.

3.1. A programozásról általában

A különböző automatizálási, adatfeldolgozási, vagy egyéb alkalmazói feladatok céljára

ma már csak programozható „intelligens” berendezéseket, mikroprocesszoros készülé-

keket használnak. Az ilyen készülékek működését a programmemóriában tárolt kódso-

rozat – a program – határozza meg.

A mikrogépek két csoportba sorolhatók aszerint, hogy a felhasználó módosíthatja-e a

működtető programot, vagy nem.

A háztartási gépekben, vagy a korszerű vezérlőelektronikával ellátott gépjárművekben,

vagy különböző gyártó berendezésekben lévő mikrogépek működtető programját gyári-

lag írják be a csak olvasható típusú memóriákba ( ROM, PROM, EPROM stb.), s így az

a felhasználó által nem módosítható. Ezeket fix programú készülékeknek nevezzük.

A különböző feladatokra is felhasználható készülékeknél – számítógépeknél (PC),

programozható logikai vezérlőknél (PLC) stb. - gyárilag csak a konfigurációnak megfe-

lelő memória, és periféria-kezeléseket (BIOS, monitor program stb.) készíti el a készü-

lékgyártó, és tárolja a fix memóriában. A készülék programmemóriájának egy jelentős

területe írható-olvasható (RAM), amelybe felhasználói programok tölthetők, és innen

futtathatók. Az ilyen berendezéseket nevezik szabadon programozható típusúaknak.

A letölthető felhasználói programokat akkor kell írnunk, ha ugyanazon készüléket más-

más feladat ellátására is fel kívánunk használni.

A következőekben tömören foglalkozunk a programfejlesztés céljával, eszközeivel,

módszereivel, és ellenőrzésének fajtáival.

3.1.1. A programozás célja

A mikrogép működését meghatározó programot az un. code-, vagy programmemóriába

kell tárolni az alkalmazott mikroprocesszor, vagy mikrokontroller - a továbbiakban pro-

cesszor - típusától függő gépi kódok sorozatával. A program végrehajtásakor a procesz-

szor innen olvassa ki az utasításokat, és paramétereket.



43 .oldal

A programozás célja tehát.

• egy olyan kódsorozat létrehozása, amelyet

• egy mikrogép (mikroprocesszor bázisú számítógép) programmemóriájába

töltve,

• meghatározza a mikrogép feladat szerinti működését.

3.1.2. A programfejlesztés lépései

A programfejlesztés az alábbiakban tömören ismertetett lépésekből áll.

A program felépítésének megtervezése. Ezt segíti a folyamatábra megrajzolása.

a. A programban használt változók, állandók, periféria-címek meghatározása.

b. szöveges formában - valamilyen szövegszerkesztő (editor) segítségével - kell megír-

ni a programozási-nyelv " helyesírási " (szintaktikai), és tartalmi (szemantikai) sza-

bályai szerint. Az így megirt szöveg a program forrásnyelvi formája. A számítógé-

pek, mikrogépek alkalmazásának széleskörű elterjedése a különböző programnyelv

választékot is bővítette. A programnyelveket gépközeli- (assembly), és a magas

szintű nyelvek csoportjába sorolhatjuk.

• Gépközeli az a programozás, amelynél minden programlépés – prog-

ramsor - az alkalmazott processzor egy-egy utasítása. Mivel minden pro-

cesszornak saját utasításkészlete van, ezért a programírás is processzorfüg-

gő. Az ilyen programírást nevezzük assembly vagy más közelítésben pro-

cesszorutasítás szintű programírásnak.

• A magas szintű programozási nyelvek (Pascal, C, stb) rendszerint a nem-

zetközileg elfogadott matematikai , logikai műveletek, és különböző ál-

talános , a programszerkezetet meghatározó utasítások segítsé-

gével írják le a feladatot. Ezért e nyelveken a programozás független attól a

géptől, amelyen a programot futatni akarjuk. A magas szintű nyelven történő

programírást művelet - központú programozásnak is nevezhetjük.

c. A forrásnyelvi programból a különböző fordító programok (assembler, compiller)

állítják elő a program tárgykódú (object) alakját, illetve a programlistát, ame-

lyek már a processzor utasításkódjait is tartalmazzák. (A leírtakból következik, hogy

a magas szintű nyelveknél is a fordítóprogram már processzortól függő.)



44 .oldal

d. A tárgykódú programból, vagy programokból (több modul esetében) a szerkesztő

(linker) program állítja elő a futtatható programváltozatot.

Az így előállított programot kell beírni (letölteni) a programmemóriába. A program-

memória lehet fix (ROM, EPROM), illetve irható-olvasható (RAM) kialakítású. A be-

égetés, vagy letöltés történhet teljes kódú (bináris), vagy tömörített (pl. HEX) alakú fájl-

ból. Ennek megfelelően a programozás utolsó lépése a kívánt kódkonverzió elvégzése.

3.2. Assembly nyelvű programozás

A különböző assembly nyelvek nagyon sok azonos elemet tartalmaznak. Rendszerint a

felépítésük, szintaktikai szabályaik közel azonosak. Lényeges eltérés a processzorok

utasítás-készleteiben van.

Az assembly nyelvek formai követelményei viszonylag szigorúak. A legerősebb kötött-

ség a processzor utasítások írása, amelyeket az adott processzor dokumentációjának

deklarált formájában szabad használni. Szabadságfok, hogy nincs különbség a kis-, és

nagybetűs írásmód között.

Mindegyik assembly - ben használhatók:

• szimbólumok a változók, állandók, és címek megadásához,

• címkék (label) a programrészek azonosításához,

• helyfoglaló-értékadó utasítások (direktívák) a program-. és az adatmemória ke-

zeléséhez,

• műveleti jelek (operátorok) a szimbólumok, címek közötti aritmetikai, logikai

műveletekhez,

• fordítási (command) utasítások, és

• magyarázatok (comment) a program szöveges leírásához.

3.2.1. A forrásnyelvi program

A forrásnyelvi program írásakor törekedni kell az áttekinthető felépítésre, a megfelelő

magyarázatokkal támogatni az érthetőséget. Ugyanakkor szigorúan be kell tartani a

szintaktikai szabályokat.

A program általános szerkezete a következő:

• fej a program jellemzőinek tömör összefoglalása,

• fordítási parancsok,



45 .oldal

• a használt változók, konstansok, memória szegmensek deklarálása,

• a program – törzs (inicializálás, főprogram),

• a szubrutinok (alprogramok).

A mikrogép által elvégzendő feladatokat a főprogramban, és a szubrutinokban kell le-

írni a processzor utasításainak segítségével.

A forrásnyelvi programban minden utasítást külön sorba kell írni. Egy sor általános fel-

építése a következő:

címke: műveleti utasítás és operandusok ; magyarázat

A sorokból - felsoroltak közül - egy, kettő, vagy mindhárom hiányozhat, vagyis egy sor

lehet üres, tartalmazhat csak címkét, vagy csak magyarázatot, vagy csak utasítást, illet-

ve ezek lehetséges variációit.

A forrásnyelvi program ajánlott szerkezete látható az alábbi példán.

Az alkalmazott magyarázatok (comment-ek) segítik a szerkezet felismerését. Mint lát-

ható a magyarázó szövegek kezdhetők a sor bármelyik helyén, de mindig pontos-

vesszővel kell kezdeni. A fordító program (assembler) soronként fogja olvasni a forrás-

nyelvű szöveget, és amikor a sorban ; - t talál, akkor abbahagyja a sor elemzését, és a

következő sort fordítja.

;xxxxxxx A PROGRAMAZONOSÍTÓ FEJ xxxxxxx

;********************************************************** ;* BMF KKVM Automatika Intézet * ;* Elektronika Szakcsoport * ;********************************************************** ;* Főprogram: GYAKORLÓ-TESZT * ;* Változat: V1.2 * ;* Dátum: 1999.09.05 * ;* Készítette: X Y * ;********************************************************** ;* A modul leírása: * ;* A mikrokontrolleres gyakorló belső perifériái- * ;* nak tesztelése. * ;**********************************************************

;xxxxxxx FORDÍTÁSI PARANCSOK xxxxxxx

$XREF $DEBUG NAME FO_MOD

;################### DEKLARÁCIÓK ###################################

;****** Gyakorló port címei ******



46 .oldal

NGS XDATA 0C000H ; nyomógomb-sor címe LEDS XDATA 0C001H ; LED-sor címe ;******* Szegmensek deklarálása ******

PROG SEGMENT CODE ; program VALT SEGMENT DATA ; bájtos változók VALTB SEGMENT DATA BITADDRESSABLE ; bitcímezhető változók STACK SEGMENT DATA ; stack memória

;****** ADAT szegmens bájtos változóknak *******

RSEG VALT

DS 10H ;helyfoglalás 16 bájt részére

;****** ADAT szegmens bitcímezhető változóknak *******

RSEG VALTB

; xxxxx bájtos változók xxxxx

DS 2 ; nevezetlen helyfoglalás BEM: DS 1 ; bemeneti memória BEPEL: DS 1 ; pozitív él memória JELZ: DS 1 ; jelző bájt

; xxxxx bit változók xxxxx

NG0P BIT BEPEL.0 ; NG0 nyomógomb poz.él bitje NG6P BIT NG0P+6 ; NG6 nyomógomb poz.él bitje NG1N BIT BENEL.1 ; NG1 nyomógomb neg.él bitje JLZB1 BIT JELZ.0 ; 1.jelzőbit

; xxxxxx STACK kijelölés xxxxxxx

RSEG STACK ;STACK kezdet

DS 10H ;16 bájt lefoglalása STACK részére

;################### PROGRAMOK ###################################

;xxxxxxx Program szegmens xxxxxxx

RSEG PROG

;xxxxxxxx Program-törzs xxxxxxxxx

START: LJMP INIT ; ugrás az inicializálásra

;****** Megszakítás ugrótábla ******

DS 8 ; helyfoglalás a megszakításoknak

;******* Inicializálás *******

INIT: MOV SP,#STACK-1

. ; változóknak kezdőérté adása

. ; periféria üzemmódok beállítása

. ; megszakítások engedélyezése

;******** Fő program *********

FOPR: CALL BEOLV ; beolvasás, él meghatározás



47 .oldal

;xxx a feladatot megoldó program xxx

. ; a program további része

.

.

;xxx kimenetek vezérlése xxx

FOPRV:

CALL KIIR ;kimenetek vezérlése JMP FOPR ; visszatérés a főprogram elejére

;******** Szubrutinok ********

;xxxxxxx beolvasó és él képző rutin xxxxxxx

BEOLV:

MOV DPTR,#NGS MOVX A,@DPTR ;beolvasás a nyomógomb-sorról . ; a rutin további része . .

RET ;visszatérés a főprogramba

;xxxxxxx kiviteli rutin xxxxxxx

KIIR:

MOV DPTR,#LEDS ;kimeneti memória kivitele MOV A,KIM ;a kimeneti perifériára –LED sorra . ; a rutin további része . .

RET END ; a fordítóprogramnak jelzi a for-

rás ;végét

⇒ A címke ( label )

A címkét olyan programrészek első utasítása elé kell írni, amelyekre a program egyéb

helyein hivatkozunk, vagyis ahová a vezérlést át kell adni (ugrás, vagy rutin hívás). A

címke tulajdonképpen a hivatkozási hely címét tartalmazó szimbólum. A programban

azonos címkék nem használhatók!

A címke egy betűvel ( 'a' .... 'z', 'A'..... 'Z', '.' ) kezdődő karaktersor (szimbólum, jelző),

amelynek további karakterei számjegyek is lehetnek, és a ' : ' karakterrel kell befejezni.

Magyar ékezetes betűk használata tilos! Elvileg a karakterek száma nincs korlátozva, de

a fordító csak az első nyolc karaktert tárolja, és nem tesz különbséget a kis és nagybetűk



48 .oldal

között. ( Ha két címke csak a kilencedik karaktertől kezdve különbözik, akkor a fordító

hibát jelez, mivel azonosnak tekinti azokat. )

A címkéket rendszerint a sor elejére írjuk, kiemelve ezzel a sor jelző szerepét.

Helyes címkék: Helytelen címkék:

Kezdet: 2.sor:

_1sor: Ugrás.1:

foprog_2: Első sor:

⇒ Műveleti utasítás és operandusok

A programsorban a műveleti utasítás írja elő a CPU által végrehajtandó műveletet, és a

hozzá csatlakozó operandus - ok adják meg a műveleti tényezőket, vagy azok címét. Az

operandus lehet:

• speciális assembler szimbólum (pl. regiszter),

• program szimbólum,

• indirekt cím,

• konstans,

• belső RAM cím,

• bit-cím,

• program cím.

A használható speciális assembler szimbólumok:

A (ACC) Akkumulátor

B B regiszter

R0...R7 az aktuális regiszter-bank munkaregiszterei

DPTR a külső memóriák címzéséhez használt regiszterpár (DPH-DPL)

PC programszámláló

C túlcsordulás bit

AB regiszterpár szorzásnál, és osztásnál

AR0..AR7 az aktuális regiszterbank munkaregisztereinek abszolút címe



49 .oldal

A lehetséges műveleti utasításokat, a hozzá tartozó operandusokat, és helyes írás-

módjukat az alkalmazott mikroprocesszor / mikrokontroller utasításkészlet - e tartal-

mazza.

A műveleti utasítást egy szóval, az un mnemonic - al írják le, amely a művelet angol

megnevezése, vagy annak rövidítése.

Az operandusok lehetnek szám - ok, vagy szimbólum - ok, illetve meghatározott írásjel,

amely meghatározza az adott operátor címzési módját.

pl.

MOV 20 , 45

sorban a műveleti utasítás a MOV mnemonic a mozgatást jelenti, amely után meg

kell adni először a cél cím - ét, (itt a 20-as című memóriahely), majd a forrás cí-

mét, vagy értékét ( példánkban a 45 ugyancsak cím ). Az utasítás tehát arra utasítja

a CPU - t, hogy a 20 - as címen található adatot másolja át a 45 címen lévő helyre.

A következő utasításban

MOV 20 , #45

a második operandus előtt álló # jel azt jelenti, hogy az utána következő szám egy

érték, vagyis a CPU feladata, hogy a 20 - as című helyre írjon 45-t.

Az operandusok szimbólumokkal is megadhatók.

Az operandusok, vagy új szimbólumok előállíthatók a már deklarált szimbólumok ope-

rátorokkal történő összekapcsolásával.

Operátorok:

• aritmetikai:

+,- előjel ( +5, -0AH )

+,- összeadás, kivonás ( cím + offset )

* szorzás ( 1200H*7 )

/ osztás ( 17/4 )

MOD maradék ( 17 MOD 4 )

( ) csoportosítás ( (cím-offset)*3 )



50 .oldal

• logikai:

NOT egyes kompl. ( NOT 5 )

HIGH szó felső bájtja ( HIGH 1234 )

LOW szó alsó bájtja ( LOW 1234 )

SHR,SHL jobbra/balra lépt. ( 2 SHR 8 )

AND ÉS művelet ( SIMB AND 0AH )

OR VAGY művelet ( SIMB1 OR SIMB2 )

XOR KIZÁRÓ-VAGY m. ( 12H XOR 5 )

• hasonlító:

>= / GTE nagyobb egyenlő ( SIMB >= 13H )

<= / LTE kisebb egyenlő ( SIMB LTE 0A1H )

<> / NE nem egyenlő ( SIMB NE 045H )

= / EQ egyenlő ( SIMB = 0A2H )

< / LT kisebb mint ( SIMB < 0B2H )

> / GT nagyobb mint ( SIMB GT 051H )

⇒ Szimbólumok használata

A programozást nagyban segíti, ha számokkal megadott címek, változók helyett a jelen-

tésre utaló szavakat, rövidítéseket, vagyis szimbólumok - at használunk.

Szimbólumok a már megismert címke, illetve utasítás mnemonic - ok is.

• a címke egy programcímet helyettesít,

• az utasítás mnemonic a CPU utasításkódját.

Szimbólumokkal lehet helyettesíteni

• változók tárolási helyének címét,

• konstansokat.

Szimbólumban csak betű, számjegy és a '_' karakter szerepelhet.

A processzor utasítás - mnemonicjai, illetve a belső regiszterek elnevezései, és a direk-

tívák nem használhatók általános szimbólumként.

A szimbólum deklarálásához az EQU direktívát kell használni. pl.

EQU BE_GOMB 12

és felhasználása programsorban a



51 .oldal

MOV C , BE_GOMB

azt jelenti, hogy a CPU túlcsordulás bit -jébe ( C ) másolja át a 20 cím bit értékét.

⇒ A számok, szövegek ábrázolása

A számítástechnikában nem csupán a decimális, hanem a bináris, az oktális, és a hexa-

decimális számábrázolást is használják, illetve az ASCII szabvány szerinti karakter, és

string megadás is szükséges.

Bináris:

a bináris számjegyek sorozata után irt B betű

pl. 011010 b vagy 011010 B

Decimális:

a decimális számjegyek sorozata vagy utána irt D betű

pl. 345 vagy 345 D

Oktális:

az oktális számjegyek sorozata után irt O betű

pl. 137 o vagy 137 O

Hexadecimális:

a hexadecimális számjegyek sorozata után irt H betű, ha szám a betű

karakterek valamelyikével kezdődik akkor 0 – kell elé írni

pl. 15A H vagy 0E34 H .

Karakterek

' A ' formában megadott karaktert az ASCII kóddal helyettesít.

Szöveg ( string )

" Ez egy szöveg " az egyes karaktereket ASCII kóddal helyettesítve

helyezi le.



52 .oldal

⇒ Magyarázatok (comment)

A programrészletekhez magyarázatok (comment) is írhatok a forrásnyelvi progra-

munkban. Ezzel segíteni lehet a programlépések megértését, az áttekinthetőséget. A ma-

gyarázó szöveget mindig a ; karakterrel kell kezdeni.

pl.:

; Példa a magyarázat elhelyezésére

KEZD: ; itt kezdődik a program

MOV A,#5EH ; az akkumulátor feltöltése

ANL A,KIM ; a kimeneti memória maszkolása

JZ TOV

A magyarázat szerepelhet egy önálló sorban is, de ha van címke, vagy utasítás, illetve

mindkettő, akkor csak ezeket követően írható.

⇒ Fordítást vezérlő utasítások

A forrásnyelvi fájlból a fordítóprogram (az assembler) készít tárgykódú (.obj) fájlt.

A fordító számára is lehet utasításokat adni, az un. direktívák segítségével. A legfonto-

sabb direktívák a követezőek:

3.2.2. Assembler DIREKTIVÁK

A direktívák tulajdonképpen a fordítást vezérlő parancsok. Ezek segítségével

• definiálhatók szimbólumok,

• foglalhatók le és inicializálhatók memória területek,

• kapcsolhatók össze modulok,

• állíthatók be program-, és szegmenscímek.

⇒ Szimbólum definiáló direktívák:

EQU A szimbólumhoz rendel egy értéket, vagy regiszter nevet. A szimbólum értéke

később már nem változtatható.

pl.

HATAR EQU 1200



53 .oldal

ERTEK EQU HAT+R - 'A'

AKKU EQU A

SZAML EQU R7

SET A szimbólumhoz úgy rendel értéket, vagy regisztert, hogy az újra definiálható.

pl.

TAR SET R0

VALT SET 1AH

.

.

TAR SET R1

VALT SET 0D2H

DATA A szimbólumhoz rendel egy direkt címezhető belső memória címet.

pl.

BEM1 DATA 20H

KIM2 DATA 22H

IDATA A szimbólumhoz rendeli a csak indirekt címezhető belső memória egy címét.

pl.

OSSZEG IDATA 60H

MARAD IDATA OSSZEG - 1

XDATA A szimbólumhoz rendeli egy külső memória címét.

pl.

TABL XDATA 100H

KIF1 XDATA TABL + 23H

CODE A szimbólumhoz rendeli a programmemória egy címét.

pl.

START CODE 00H

INTV_0 CODE START + 3



54 .oldal

SEGMENT Egy relokálható SZEGMENS deklarálását biztosítja. A következő formában

használható:

Szegm_Nev SEGMENT Szegm_tipus [elh_tip]

ahol a

Szegm_Nev a szegmens funkciójára utaló név,

Szegm_tipus megadja, hogy a szegmens melyik memóriaterületre le-

gyen letöltve,

elh_tip a letöltés kezdetét határozza meg [ opcionális ].

Szegmens-típusok:

CODE program memória,

XDATA külső adatmemória,

DATA a direkt címezhető belső memória,

IDATA indirekt címezhető belső memória,

BIT a bit-címezhető belső memória.

Elhelyezési típusok:

PAGE lapkezdetre igazítás ( csak CODE és XDATA után ),

INPAGE a szegmens csak egy lapon belül lehet (csak CODE és XDATA

után),

INBLOCK a szegmens csak egy 2048 bájtos blokkot foglalhat el (csak

CODE után),

BITADDRESSABLE

a belső memória bit-címezhető 16 bájt-ja ( 20H - 2FH )lehet

(csak DATA és IDATA után ),

UNIT egy biten, vagy egy bájton kezdődő szegmens,

OVERLAYABLE

olyan szegmens, amelyet a C-51 deklarált, és ebbe beszerkesztés

engedélyezett.



55 .oldal

⇒ Helyfoglaló, és inicializáló direktívák

DS adott számú összefüggő memóriaterületet foglal le (bármelyik

memóriában), használata:

[Címke:] DS szám, vagy kifejezés

DBIT adott számú bitet foglal le, használata:

[Címke:] DBIT szám, vagy kifejezés

DB a programmemóriában ad kezdőértéket a felsorolt bájtoknak,

használata:

[Címke:] DB szám[,kifejezés][,szimbólum]...

DW a programmemóriában ad kezdőértéket a felsorolt szavaknak,

használata:

[Címke:] DW szám[,kifejezés][,szimbólum]...

⇒ Modulok közötti kapcsolatok direktívái

Feladatuk a különböző modulokban deklarált szimbólumok elérésének biztosítása.

PUBLIC a direktívával deklarált szimbólumok minden modulból elérhe-

tők, használata:

PUBLIC Szimb[,Szimb[,....]]

EXTRN egy másik modulban deklarált szimbólum elérését biztosítja az

aktuális modulban. Használata:

EXTRN Szegm_tipus(Szimb_lista)

NAME az egyes tárgy-modulok (object) megkülönböztetését teszi lehe-

tővé. Ha nem adjuk meg, akkor a forrásfájl neve lesz a tárgy-

modul neve is. Használata:



56 .oldal

NAME Tárgy_mod_név

⇒ Cím beállító és szegmens választó direktívák

A direktívák segítségével adhatók meg programrészek, szegmensek kezdő címei, illetve

választhatók már létező szegmensek.

ORG meghatározza a következő utasítás, vagy adat címét.

ORG 100H

ORG START

END a forrásprogram végét jelzi. ( Mindig kell használni )

RSEG egy - már korábban definiált - relokálható szegmens kiválaszt

RSEG Szegmens_név

CSEG, DSEG, XSEG, ISEG, BSEG

az egyes szegmensek kezdőcímét lehet megadni a direktívák se-

gítségével. Használatuk:

CSEG [AT absz-cím]

DSEG [AT absz-cím]

XSEG [AT absz-cím]

ISEG [AT absz-cím]

BSEG [AT absz-cím]

Amennyiben nincs cím, akkor a fordításnál mindegyik szegmens 0 címnél kezdődik.

USING az aktuális regiszterbankot választja ki. Használata:

USING sorsszám (a sorszám 0...3 lehet)

A szegmensek kijelölésére, a változók elhelyezésére, és a különböző helyfoglalásokra

mutat mintát a PELDA1.LST fájl. A bemutatott példa a forrásnyelvi fájl fordítása után

létrehozott lista-fájlt szemlélteti. A lista végén látható szimbólum-táblázat megadja, a



57 .oldal

szimbólum nevét, típusát ( C,D,B,N ), relokálható R, vagy abszolút címre A került a

deklarálásnál, valamint azt, hogy a lista hányadik sorában került deklarálásra #, és me-

lyik sorokban használt még az adott szimbólum. A relokálhatóaknál még a szegmensnév

is látható.

Megfigyelhető, hogy minden relatívan (relokálhatóan) deklarált szegmens változóinak

címe 0-án kezdődik. A tényleges címet a szerkesztés ( linkelés ) után kapják meg.

A51 MACRO ASSEMBLER PELDA1 DATE 02/09/96 PAGE 1

MS-DOS MACRO ASSEMBLER A51 V4.4

OBJECT MODULE PLACED IN C:\XE2A51\GYAK\PELDA1.OBJ

ASSEMBLER INVOKED BY: A51 C:\XE2A51\GYAK\PELDA1.A51

LOC OBJ LINE SOURCE

1 ;xxxxxxx fordítási parancsok xxxxxxx 2 3 $XREF 4 $DEBUG 5 6 ;******************************************************* 7 ;* K K M F Automatika Intézet * 8 ;* Elektronika Szakcsoport * 9 ;******************************************************* 10 ;* F‹program: Helyfoglalás adatoknak * 11 ;* Változat: V1.0 * 12 ;* Dátum: 1996.08.20 * 13 ;* Készítette: Zalotay Péter * 14 ;******************************************************* 15 ;* A modul leírása: * 16 ;* Példák a különböző helyfoglalási megoldásokra * 17 ;******************************************************* 18 19 NAME Pelda_1 20 21 ;xxxxxxx Deklarációk xxxxxxx 22 23 ;**** Relatív címmegadások (relokálható szegmensek)***** 24 25 VALT1 SEGMENT DATA ;Adatszegmens

a direkt címezhető belső mem.-ban 26 VALT2 SEGMENT DATA BITADDRESSABLE

;Adatszegm. a bit címezhető belső m.-ban 27 VALTB SEGMENT BIT ;Bit szegmens 28 STACK SEGMENT IDATA ;Stack szegmens



58 .oldal

29 PROG SEGMENT CODE ;Program szegmens 30

31 ;****** Program szegmens ****** 32 33 RSEG PROG 34

0000 758100 F 35 MOV SP,#STACK-1 ;A program első utasítása 36 . 37 .

;A program utolsó utasítása 39 40 ;****** Adatszegmens a direkt címezhető belső memóriában ***** 41 42 RSEG VALT1 43

0000 44 V1: DS 1 ;Helyfoglalások a V1,V2,V3 változóknak 0001 45 V2: DS 2 0003 46 V3: DS 1 0004 47 DS 20 ;Nevezetlen memóriaterület lefoglalása 48 49 ;***** Adatszegmens a bit címezhető belső memóriában ***** 50

51 RSEG VALT2 52 0000 53 BEM: DS 1 ;Helyfoglalás a BEM és KIM változóknak 0001 54 KIM: DS 1 55 56 ;***** Bit szegmens ***** 57

58 RSEG VALTB 59 0000 60 B1: DBIT 1 ;Helyfoglalás a B1,B2,B3 kétértékű változóknak 0001 61 B2: DBIT 1 0002 62 B3: DBIT 1 63 64 ;***** Stack szegmens **** 65

66 RSEG STACK 67 0000 68 DS 10H ;Stack memória lefoglalása

69 70 71 ;***** Abszolút címmegadások **** 72 73 CSEG AT 1000H 74

1000 7800 F 75 FOLYT: MOV R0,#KIM 76

77 DSEG AT 30H 78 0030 79 BEM2: DS 1 0031 80 KIM2: DS 1 0032 81 V4 DATA 32H 00AF 82 K1 EQU 0AFH

83 84 BSEG AT 30H



59 .oldal

85 0030 86 B4: DBIT 1 0031 87 B5: DBIT 1 0000 88 B6 BIT BEM.0 89 90 91 END XREF SYMBOL TABLE LISTING ---- ------ ----- ------- N A M E T Y P E V A L U E ATTRIBUTES / REFERENCES B1 . . . . B ADDR 0000H.0 R SEG=VALTB 60# B2 . . . . B ADDR 0000H.1 R SEG=VALTB 61# B3 . . . . B ADDR 0000H.2 R SEG=VALTB 62# B4 . . . . B ADDR 0026H.0 A 86# B5 . . . . B ADDR 0026H.1 A 87# B6 . . . . B ADDR 0000H.0 R SEG=VALT2 88# BEM. . . D ADDR 0000H R SEG=VALT2 53# 88 BEM2 . D ADDR 0030H A 79# FOLYT C ADDR 1000H A 75# K1 . . . . N NUMB 00AFH A 82# KIM. . . D ADDR 0001H R SEG=VALT2 54# 75 KIM2 . D ADDR 0031H A 80# PELDA_1. . ---- ---- 19 PROG . C SEG 0003H REL=UNIT 29# 33 SP . . . . D ADDR 0081H A 35 STACK.I SEG 0010H REL=UNIT 28# 35 66 V1 . . . . D ADDR 0000H R SEG=VALT1 44# V2 . . . . D ADDR 0001H R SEG=VALT1 45# V3 . . . . D ADDR 0003H R SEG=VALT1 46# V4 . . . . D ADDR 0032H A 81# VALT1. D SEG 0018H REL=UNIT 25# 42 VALT2. D SEG 0002H REL=BITADDRESSABLE 26# 51 VALTB.B SEG 0003H REL=UNIT 27# 58 REGISTER BANK(S) USED: 0 ASSEMBLY COMPLETE, NO ERRORS FOUND

3.2.3. Fordítási parancsok

A forrásnyelvi fájl fordítási módozatára adhatók a fordítási parancsok. A parancsok között az

elsődleges típusúak csak egyszer használhatók, és a forrás-program legelső - értékelhető - so-

rában kell megadni (megjegyzés, magyarázó szöveg megelőzheti). A másodlagos típusú pa-

rancsok a programban többször, és bármely helyen megadhatók. Mindkét típusú parancsot sor

elejére a $- jellel kezdve kell írni.

A fordítási parancsok egy külön csoportját alkotják a feltételes parancsok, melyek segít-

ségével - megadott feltétektől függően - programrészek kitilthatók a fordításból.

Elsődleges parancsok:

DATE (rövidítve: DA)



60 .oldal

A lista minden oldalán a fejlécbe dátum írása. A dátum maximálisan 9 betűs

lehet.

Alapértelmezés: MS-DOS szerinti írásmód

pl.:

$ DATE (12/07/96)

DEBUG/NODEBUG (rövidítve: DB/NODB)

A DEBUG parancs hatására a szimbólum információk ( címkék, szimbólumok

és értékük ) is belekerülnek a *.obj fájlba. Ezek révén a szimulátor, illetve

emulátor is megjeleníti ezeket a szimbólumokat.

Alapértelmezés: NODEBUG

pl.:

$ DEBUG

$ DB

$ NODB

ERRORPRINT/NOERRORPRINT (rövidítve: EP/NOEP)

A fordítás során felismert hibákat lehet egy megadott fájlba kiíratni. Nem vál-

toztatja meg azt, hogy a hibák a lista fájlba is bekerülnek.

Alapértelmezés: NOEP

pl.:

$ EP(PROG1:ERR)

$ NOEP

OBJECT/NOOBJECT (rövidítve: OJ/NOOJ )

Parancs object fájl készítésére, vagy letiltására. Ha nem adunk meg nevet, ak-

kor a forrásfájl nevén készül a fájl.

Alapértelmezés: OBJECT ( fájl_név.OBJ)

pl.:

$ OBJECT (C:\XE2A51\PELDA1.OBJ)



61 .oldal

$ NOOJ

PAGELENGHT (rövidítve: PL)

A listázásnál egy lapra irt sorok számát határozza meg az utasítás után zárójel-

be irt - 10-nél nagyobb - szám .

Alapértelmezés: PL (68)

pl.:

$ PAGELENGHT (132)

$ PL (75)

PAGEWIDTH (rövidítve PW)

A listázásnál egy sorba irt karakterek számát határozza meg az utasítás után zá-

rójelbe irt - 8 és 132 közötti - szám.

Alapértelmezés: PW(120)

pl.:

$ PW (79)

$ PAGEWIDTH(122)

PRINT/NOPRINT (rövidítve: PR/NOPR )

Készítsen, vagy ne készítsen lista fájlt. Ha a PRINT utasítás után nem adunk

meg fájl nevet, akkor a forrásnéven készül a lista.

Alapértelmezés: PRINT(forrás_név.LST)

pl.:

$ PRINT

$ NOPR

$ PR(temp.lst)

SYMBOLS/NOSYMBOLS (rövidítve: SB/NOSB )

Írjon, vagy ne írjon szimbólum azok attribútumaival táblázatot a lista végére.

Alapértelmezés: SYMBOLS

pl.:

$ SYMBOLS



62 .oldal

$ NOSB

MOD51/NOMOD51 (rövidítve: MO/NOMO )

Az alapértelmezésben ( MOD51) az assembler felismeri a 8051 kontroller re-

giszter és SFR szimbólumait. Amennyiben más típushoz készül a program, ak-

kor a NOMOD51 parancsot kell megadni, és az alkalmazott kontroller szimbó-

lumait tartalmazó un. include fájlt (pl.: REG552.INC) kell a program elején be-

olvastatni az INCLUDE másodlagos paranccsal.

Alapértelmezés: MOD51

pl.:

$ NOMOD51

COND/NOCOND (rövidítés: nincs)

A COND parancs hatására feltételes fordítás (IF-ELSEIF-ENDIF szerkezet)

érvénytelen részét is listázza, míg a NOCOND megadásnál nem.

Alapértelmezés: COND

pl.:

$COND

$ NOCOND

MACRO/NOMACRO (rövidítés :nincs)

Alapértelmezésben felismeri, és feldolgozza a macro - definíciókat. A

NOMACRO utasítás hatására a fordító nem dolgozza fel a macro -kat.

Alapértelmezés: MACRO

pl.:

$MACRO

$ NOMACRO

REGISTERBANK/NOREGISTERBANK (rövidítve: RB/NORB )

Az RB parancs határozza meg, hogy a programban melyik ( zárójelbe irt

szám/számok ) regiszterbankokat kívánjuk használni. A NORB parancs meg-

szünteti a helyfoglalást a bank számára.



63 .oldal

Alapértelmezés: REGISTERBANK(0)

pl.:

$ REGISTERBANK (0,1)

$ NORB

XREF/NOXREF (rövidítve: XR/NOXR )

Írjon, vagy ne írjon szimbólum táblázat után keresztreferencia listát.

Alapértelmezés: NOXREF

pl.:

$ XREF

$ NOXR

TITLE (rövidítve: TT)

Írjon a lap tetejére fejlécet. A szöveget zárójelben kell a parancs után írni.

Alapértelmezés: TITLE a fájl neve kiterjesztés nélkül, vagy a 'NAME' parancs-

csal megadott név.

pl.:

$ TITLE ( modul meghatározás )

⇒ Másodlagos parancsok

EJECT (rövidítve: EJ )

A parancs hatására a listában lapdobás következik

pl.:

$ EJ

INCLUDE (rövidítve: IC)

A parancstól kezdve a fordító a zárójelbe irt fájlt fordítja és iktatja be az object

fájlba, majd folytatja a forrásfájl fordítását. Maximálisan kilenc ilyen közbeik-

tatást alkalmazhatunk.

pl.:

$ INCLUDE (REG552.INC)



64 .oldal

LIST/NOLIST (rövidítve: LI/NOLI )

A parancsok arra adnak utasítást, hogy a következő részeket listázza, vagy ne.

Ezzel meghatározott részek listázása mellőzhető.

Alapértelmezés: LIST

pl.:

$ LIST

$ NOLIST

GEN/NOGEN (rövidítés: nincs )

A parancsok azt határozzák meg, hogy a makró-kifejtés bekerüljön, vagy ne a

listába.

Alapértelmezés: GEN

pl.:

$ GEN

$ NOGEN

⇒ Feltételes fordítási parancsok

SET/RESET

A feltételes fordítás számára deklarál, vagy szüntet meg szimbólumot és rendel

a szimbólumhoz értéket. Ha csak a szimbólumot deklaráljuk, akkor értéke

0FFFFH lesz.

pl.:

$ SET (TMP, VALT= 55)

$ RESET (TEMP,VALT)

IF

A feltételes szerkezet kezdő parancsa. Utána kell megadni az értékelendő felté-

telt. Ha a feltétel teljesül, akkor folytatódik a fordítás, ellenkező esetben az

ENDIF parancs utáni rész fordítása következik.

pl.: $ IF (ALT=55)

1. programrész

$ ENDIF

2. programrész



65 .oldal

ELSE

Választásos feltételes szerkezet (IF-ELSE-ENDIF) parancsa. Ha az IF feltétele

nem teljesül, akkor az ELSE utáni rész fordítása következik.

pl.:

$ IF (VALT=55)

1. programrész

$ ELSE

2. programrész

$ ENDIF

3.programrész

ELSEIF

Egymásba ágyazott választásos feltételes szerkezet parancsa. Az ELSE ágon

belül újabb IF, vagy IF-ELSE szerkezet beiktatását teszi lehetővé.

pl.:

$ IF (VALT=55)

1.programrész

$ ELSEIF(VALT2)

2.programrész

$ ELSEIF (SWITCH=2)

3.programrész

$ ENDIF

4.programrész

END pl.:IF

A feltételes fordítási szerkezet lezáró parancsa.


Documents

Mikrogepek Assembly Nyelvu Programozasa