MIKROÖKONÓMIA I. · ELTE TáTK Közgazdaságtudományi anszékT Mikroökonómia I. 1. hét A KÖZGAZDASÁGTAN ÁRGYTA ÉS MÓDSZEREI, 1. RÉSZ Készítette: K®hegyi Gergely, Horn

MIKROÖKONÓMIA I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Mikroökonómia I.

1. hétA KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA ÉS MÓDSZEREI, 1. RÉSZ

Készítette:K®hegyi Gergely, Horn Dániel

Szakmai felel®s:K®hegyi Gergely

2010. június

1. hét

K®hegyi - Horn

A közgazdaságtantárgya

A közgazdaságtanalapfogalmai

A közgazdaságtanemberképeJavak éser®forrásokelosztása(allokációja)Piaci interakciók

A közgazdaságtan,mint társadalomtu-domány

Önérdek követésÖsztönz®rendszerekPozitív versusNormatív elemzés

A tananyagot készítette: K®hegyi GergelyJack Hirshleifer, Amihai Glazer és David Hirshleifer (2009)Mikroökonómia. Budapest, Osiris Kiadó, ELTECON-könyvek (atovábbiakban: HGH), illetve Kertesi Gábor (szerk.) (2004)Mikroökonómia el®adásvázlatok.http://econ.core.hu/∼kertesi/kertesimikro/ (a továbbiakban: KG)felhasználásával.

1. hét

K®hegyi - Horn






Vázlat

1 A közgazdaságtan tárgya

2 A közgazdaságtan alapfogalmaiA közgazdaságtan emberképeJavak és er®források elosztása (allokációja)Piaci interakciók

3 A közgazdaságtan, mint társadalomtudományÖnérdek követésÖsztönz®rendszerekPozitív versus Normatív elemzés

1. hét

K®hegyi - Horn






A közgazdaságtan tárgya és módszerei

A közgazdaságtannak többféle irányzata van. DE mi ennek akurzusnak a keretében CSAK a közgazdaságtan f®áramával (mainstream) foglalkozunk (neoklasszikus gondolatkör).

1. hét

K®hegyi - Horn






Mi is az a közgazdaságtan?

TudományCélja

Bizonyos (már megtörtént) jelenségek MAGYARÁZATABizonyos (még meg nem történt) jelenségek EL�REJELZÉSE

A �mi a tudomány?� kérdésre igen nehéz választ adni. Atudományok természetét általánosságban a tudomány�lozó�avizsgálja. MI pedig NEM!

1. hét

K®hegyi - Horn






Mi is az a közgazdaságtan? (folyt.)

TársadalomtudományEmberi viselkedésekkel és azok kölcsönhatásaival foglalkozik.Standard besorolás szerint társadalomtudományok: aszociológia, közgazdaságtan, antropológia, politológia,pszichológiaProblémás esetek: (humán)etológia?, �ziológia?,(szocio)biológia, (neuro)pszichológia?Valójában nehéz megmondani, hogy mi az atársadalomtudomány, nehéz helyzetbe kerülünk, ha egytudományt általánoságban a tárgya alapján akarunkazonosítani. A közgazdaságtan tárgya a meggazdagodás,vagy jólét, vagy az emberi döntések, vagy az egyéniboldogulás, vagy a jövedelemelosztás, vagy . . . vizsgálata?

1. hét

K®hegyi - Horn






Mi is az a közgazdaságtan? (folyt.)

Gondolkodásmód, gondolati rendez®elv, vagy másképpen:MÓDSZER a világ jelenségeinek vizsgálatához néhányalapelvb®l kiindulva

Így jobban járunk, nem kötjük meg a saját kezünketEbbe akár az állatok viselkedésének tanulmányozása is belefér. . .Mi ezt a megközelítést követjük

1. hét

K®hegyi - Horn






Közgazdasági jelleg¶ kérdések sz¶kebb értelemben

Egy vállalat vezet®je a rendelkezésére álló bevételb®lfelszereljen még egy gyártósort és növelje a gyártásikapacitást, vagy rendezzen be egy fejleszt® laboratóriumot újtermékek kifejlesztésére? (Vajon mi alapján dönt?)

Ha egy nagyobb összeget örököl valaki, értékpapírokbafektesse, vagy vásároljon ingatlant? (Vajon mi alapján dönt?)

Egy település önkormányzata a támogatási pénzb®l iskolátépíttessen, vagy nyugdíjas otthont? (Vajon mi alapján dönt?)

A kormányzat az útépítéseket támogassa, vagy afels®oktatást? (Vajon mi alapján dönt?)

Vállaljak munkát egy multinacionális cégnél, vagy indítsaksaját vállalkozást? (Vajon mi alapján döntünk?)

1. hét

K®hegyi - Horn






Közgazdasági jelleg¶ kérdések tágabb értelemben

Orvos legyek, bölcsész, mérnök, vagy közgazdász? (Vajon mialapján döntünk?)

Ha nem találom a lakáskulcsomat, meddig érdemes keresni?(Vajon mi alapján döntünk?)

Kihez menjek/kit vegyek el feleségül? (Vajon mi alapjándöntünk?)

Sörözni menjek a barátaimmal, vagy tanuljak még a holnapiZH-ra? (Vajon mi alapján döntünk?)

Vegyek bérletet, vagy lógjak a buszon? (Vajon mi alapjándöntünk?)

Megvegyem a mikroökonómia tankönyvet, vagy könyvtárbólpróbáljam majd kivenni? (Vajon mi alapján döntünk?)

Miért a kövérebb egeret kapja el a macska?

1. hét

K®hegyi - Horn






Mi volt a válaszokban felhasznált érvekben aközös?

Széles értelemben vett el®nyöket és hátrányokat vetettünkössze.

Megjegyzés

Feltesszük, hogy ez a hozzáállás általánosan érvényesül: aközgazdaságtan olyan társadalomtudomány, szemben például azantropológia bizonyos ágaival, amely általános hipotéziseket éstörvényszer¶ségeket fogalmaz meg a társadalom tagjairavonatkozóan

Sz¶kös er®forrásokról beszéltünk

Megjegyzés

Ha nincs sz¶kösség, akkor nincs döntési kényszer. Egy problémaakkor válik közgazdasági jelleg¶vé, ha a SZ�KÖSSÉG feltételefennáll.

1. hét

K®hegyi - Horn






Mi volt a válaszokban felhasznált érvekben aközös? (folyt.)

A sz¶kös er®források DÖNTÉSI KÉNYSZERt okoztak

Megjegyzés

Dönteni sokféleképpen lehet: pl. véletlenszer¶en, fels®bbrend¶hatalomnak alávetve magunkat, orákulum módszerrel stb.

DE mi

Racionális döntéshozatalt feltételeztünk

Feltevés

RACIONALITÁSI POSZTULÁTUM (egyel®re) intuitívmegközelítésben: az el®nyöket és hátrányokat mérlegelve agazdasági szerepl®k a lehet®ségeikhez képest a legjobbalternatívá(ka)t választják.

1. hét

K®hegyi - Horn







Az el®nyök és hátrányok összevetésénél más lehetségesdöntések kimeneteleit is �gyelembe vettük. Azok közül isleginkább azt, amir®l a legjobban fájt lemondanunk, azaz adöntésünk ALTERNATV KÖLTSÉGét (opportunity cost)vettük �gyelembe.

Minden esetben bizonyos (nem is feltétlenül lényegtelen)tényez®ket önkényesen elhanyagoltunk (miket?), miközbenmás tényez®k jelent®ségét kiemeltük: MODELLEKBENgondolkodtunk.

Egyszer¶sített modelleket építettünk a hipotéziseink alapjánés ezek segítségével vontunk le következtetéseket szintén ahipotéziseink (pl. sz¶kösség, racionalitás, el®ny/hátránymérlegelés) alapján.

1. hét

K®hegyi - Horn







Megjegyzés

A közgazdaságtan emberképe is, a HOMO OECONOMICUS(hidegfej¶, érzelmekt®l mentes, önérdekét racionálisan követ®lény) egyszer¶sítés, amely bizonyos jelenségek magyarázatához jólhasználható, de nem gondolja senki, hogy az ember egyszer¶enilyen!

Megjegyzés

Egy modell az egyszer¶sítések miatt szükségszer¶en tartalmazvalóságidegen elemeket. De milyen haszontalan lenne egy olyantérkép, amely tökéletes, kicsinyített mása a valóságnak!

1. hét

K®hegyi - Horn






A közgazdaságtan emberképe (HomoOeconomicus) használható modell? Racionálisakaz emberek?

Pl.: (HGH 1.3 példa) Racionális gépkocsivezet®k

Két, légzsákkal rendelkez® vagy anélküli autó közötti balesetek(Virginia, 1993)

Légzsákkal ellátott Légzsák nélküliautók száma autók száma

Autók száma 30 (50 százalék) 30 (50 százalék)A �kezdeményez®k� 22 (73 százalék) 8 (27 százalék)száma

Pl.: (HGH 1.4 példa) Racionális táppénzcsalók

1. hét

K®hegyi - Horn






A közgazdaságtan emberképe (HomoOeconomicus) használható modell? Racionálisakaz emberek? (folyt.)

Milyen célok vannak az önérdek mögött?

FeltevésA Homo Oeconomicus céljai valamiféle tág értelemben vettízlésb®l származnak.

Az egyéni célok, normák és ízlések nagy mértékbenkülönbözhetnek

Kultúránként (marhahús evés+gyermekvédelem versustehénvédelem+csecsem®gyilkosság (HGH 1.2)Szubkultúránként (Ki vágná el egy csirke nyakát?)Egyénenként (Ki szereti a spenótot?)

Az egyéni célok, normák, ízlések nem biztos, hogy stabilak.�Id®vel az ember változik. . . �Reklámok, politikai kampányok, stb.

1. hét

K®hegyi - Horn






A közgazdaságtan emberképe (HomoOeconomicus) használható modell? Racionálisakaz emberek? (folyt.)

FeltevésFeltesszük, hogy a Homo Oeconomicusnak kialakult és stabilízlése, PREFERENCIÁI vannak.

Megjegyzés

A jóindulat, rosszindulat, altruizmus, stb. lehet a preferenciákrésze. Hogyan?

Megjegyzés

Racionalitás 6= Mindentudás. De lehetséges racionális döntésbizonytalan, illetve információhiányos helyzetekben is.

1. hét

K®hegyi - Horn






Allokációs mechanizmusok

(HGH1.3) Ha kenyeret szeretnénk a pékt®l, akkor

munkát vállalhatunk, és a keresetünkb®l megvehetjük akenyeret,

ellopjuk a kenyeret,

megpróbálhatjuk meggy®zni a péket, hogy kötelességekönyörületességb®l kenyeret adni

szervezhetünk olyan politikai mozgalmat, amelynek célja apékek rákényszerítése a kenyér átadására

stb.

1. hét

K®hegyi - Horn






Allokációs mechanizmusok (folyt.)

(HGH1.3) Ha kenyeret szeretnénk a pékt®l, akkor

munkát vállalhatunk, és a keresetünkb®l megvehetjük akenyeret (közgazdaságtan: piaci elosztás),

ellopjuk a kenyeret (jog, szociológia, kriminológia),

megpróbálhatjuk meggy®zni a péket, hogy kötelességekönyörületességb®l kenyeret adni (pszichológia),

szervezhetünk olyan politikai mozgalmat, amelynek célja apékek rákényszerítése a kenyér átadására (politológia)

stb.

Lehet-e a b¶nözés, a lélek m¶ködése, vagy a politika (nem piacielosztások) közgazdasági elemzés tárgya?

Pl.: A visszaes®k drákói büntetése (HGH 1.8 példa)

Pl.: Érdemes-e pszichiátriai betegnek lenni? (HGH )

Pl.: Miért nem �szeretik� a kormányok végrehajtani a �nagy�(pl. egészségügyi-, adó-, nyugdíj- stb.) reformokat?

1. hét

K®hegyi - Horn







Pl.: (HGH1.4) Tekintsük át a székek elosztását egy tanteremben!Vannak helyek, amelyek jobbnak számítanak a többinél. Azelosztás lehetséges szabályai:

érkezési sorrendben való helyfoglalás (nem piaci),

a professzor osztja el a helyeket a saját megfontolása szerint(nem piaci),

a diákok megválaszthatnak egy bizottságot, amely elosztja ahelyeket (nem piaci),

mennyire vagyunk képesek szétlökdösni és letaposni atöbbieket (nem piaci),

árveréssel (piaci).

1. hét

K®hegyi - Horn







Pl.: (HGH 1.9) Új tanszéki irodák elosztása az Arizonai ÁllamiEgyetemen

Vezetés-szervezés Tanszék: tekintély elven (nem piaci),

Pénzügytan Tanszék: érkezési sorrend alapján (nem piaci),

Statisztika Tanszék: véletlenszer¶en (kockadobás, sorsolás)(nem piaci),

Közgazdaságtan Tanszék: árveréssel (piaci).

Pl.: (Polányi Károly) A javak és er®források elosztási módjaikülönböz® társadalmakban (�koordinációs mechanizmusok�):

redisztribúció (nem piaci)

reciprocitás (nem piaci)

árucsere (piaci)

1. hét

K®hegyi - Horn






Piaci interakciók jellemz®i

Kölcsönösség és önkéntesség

A legfontosabb információt az ár közvetíti.

De�nícióAz ár az egyes jószágok, egyes er®források, illetvejószágok/er®források cserearánya.

A vev®knek, hogy hozzájussanak egy áruhoz, hajlandóknakkell lenniük a piaci ár ki�zetésére, míg azok fogják sikerreleladni az árut, akik ugyanezért az árért cserébe hajlandóklemondani róla.A fogyasztók szempontjából: azoknak juttatja az árukat, akika legtöbbet hajlandók �zetni értük.Az eladók vagy szolgáltatók szempontjából: az árak iránytszabnak a termelésnek.Amint egy áru pillanatnyi piaci ára meghaladja a termelésiköltségeit, nyereségessé válik az, ha többet termelnek bel®le.Nemcsak az addigi termel®k hajlanak majd a kibocsátásnövelésére, hanem új termel®k is késztetést éreznek arra,hogy belépjenek az iparágba.

1. hét

K®hegyi - Horn






Piaci interakciók jellemz®i (folyt.)

De valóban önkéntesek-e a piaci ügyletek?

Visszautasíthat-e egy szegény ember egy olyan munkát,amelyet rosszul �zetnek, de legalább élelemre futja bel®le?Nem �bérrabszolga-e� csupán?

Vagy vegyünk egy útonállót, aki a következ®képpen fenyegetimeg áldozatát: �Pénzt vagy életet!�. Nem önkéntes cserétajánl-e ® is?

Hogyan különböztethetjük meg a b¶nöz® kényszerít® akciójáta piaci cserét®l?

ÁllításKulcs (egyel®re) intuitív módon: a TULAJDONJOGOK és a�JÁTÉKSZABÁLYOK� (törvényi keretek, normák stb.) megfelel®tisztázása.

1. hét

K®hegyi - Horn






Döntések szándékolt és nem szándékoltkövetkezményei

A döntéseknek szándékolt és nem szándékolt következményeivannak, amelyek más döntéshozókat is érinthetnek.

Ha veszek egy zsömlét és megeszem, akkor a vásárlásról szólódöntés szándékolt következménye, hogy jóllakom, de nemszándékolt következménye, hogy pl. a péknek lesz pénzeruhát venni, vagy hogy növelem az ország GDP-jét,hozzájárulok a gazdaság fellendítéséhez és ezáltal a szociálissegítségre szorulókon is közvetve segítek, pedig csak a sajátönérdekemet követtem.

Ha egy hipermarketben a pénztáraknál mindenki az önérdekétkövetve a legrövidebb sorba áll, akkor a sorok kb. ugyanolyanhosszúak lesznek. Ha ezt tudjuk, akkor nem is kell az összessort végignézni (átcipekedve esetleg a bevásárlóközpont másikvégébe), hogy melyik a legrövidebb, mert bízhatunk benne,hogy mindenki a környezetében a legrövidebb sort választotta,tehát nekünk is elég a pénztárakhoz érkezve akörnyezetünkben lév® két sor közül a rövidebbet választani

1. hét

K®hegyi - Horn






Döntések szándékolt és nem szándékoltkövetkezményei (folyt.)

(feltéve, hogy egyenletes eloszlásban érkeznek a vásárlók apénztárakhoz). Milyen el®nyöket és hátrányokatmérlegeltünk? Mindenki a saját önérdekét követte és ezzel akiszámítható magatartással a többieknek is kevesebbfáradságot okozott.

Egy balatoni büfésoron lángost szeretnénk vásárolni. Nagyonhosszú a sor és sokan is vannak. Érdemes-e megnézni mindenbüfében a lángos árát, hogy megtaláljuk a legolcsóbbat?

1. hét

K®hegyi - Horn






Döntések szándékolt és nem szándékoltkövetkezményei (folyt.)

Mi volt a válaszokhoz felhasznált érvekben a közös?

A fenti példákban a MÓDSZERTANI INDIVIDUALIZMUSelvét alkalmaztuk: A társadalmi viselkedést (hogyan haladnaka sorok a hipermarketban, egységesen hogyan alakítják alángosárakat a termel®k, stb.) az egyéni viselkedésekrevezettük vissza.

Megjegyzés

A közgazdaságtanban (és sok más társadalomtudományiirányzatnál is) ezt az elvet széles körben alkalmazzák.

Az egyéni önérdekkövetés a társadalom számára valamilyenértelemben el®nyös állapotot hozott létre (�LÁTHATATLANKÉZ� elve)

1. hét

K®hegyi - Horn






Piaci kudarcok

Az önérdekkövet® magatartás azonban nem minden esetbenel®nyös a társadalom számára

Ha szinte minden utasnak megéri lógni a buszon az el®nyöketés hátrányokat �gyelembe véve, mert olyan kevés az ellen®rés/vagy olyan drága a jegy, akkor mi fog történni?

Az ausztriai b®rgyár miért habosítja fel a Rábát, és ez kiremilyen következményekkel jár?

A távolsági buszok sof®rjei miért �adják el� néha olcsóbban ajegyet (nyugta nélkül) és ez a cselekedet milyenkövetkezményekkel jár?Azaz például

ha a terméket nem csak egy ember fogyasztja, hanem többen,

a szerepl®k nem csak cserekapcsolatban vannak egymással(küls® gazdasági hatások),

az információs struktúra speciális szerkezet¶ (információsaszimmetria).

1. hét

K®hegyi - Horn






Piaci kudarcok (folyt.)Megjegyzés

A tulajdonjogok és a � játékszabályok� (törvényi keretek, normákstb.) tisztázása ezekben az esetekben (piaci kudarcok) is segít.

Megjegyzés

Sajnos ez nem mindig kivitelezhet® tökéletesen, vagy túl nagyköltségekkel jár.

Vajon miért nem lehet a gazdaságokat tökéletesen �kifehéríteni�?DE a gazdasági szerepl®k széles értelemben vett ÖSZTÖNZ�Krereagálnak, amik esetenként módosíthatók

Mi ösztönzi a bliccel®t arra, hogy ne vegyen jegyet?

És a buszsof®rt a csalásra?

És a b¶nöz®t a lopásra?

És a BKV-t a hatékony gazdálkodásra?

És a kormányokat a gazdaságpolitikájukra?

És a vállalatot a termelésre/áremelésre?

1. hét

K®hegyi - Horn






Piaci kudarcok (folyt.)

És a fogyasztót a hitelb®l való vásárlásra?

Hogyan lehetne ezeken változtatni, hogy a társadalomnak okozottkár csökkenjen? És az milyen költségekkel jár? Azaz milyen másösztönz®rendszert lehetne kialakítani?

Pl.: Salamon király és a félbevágott gyermek

Megjegyzés

A PIACI MECHANIZMUS is egyfajta (információ ésköltségtakarékos) ösztönz®rendszer.

1. hét

K®hegyi - Horn






�Van� versus �kellene�

Nem minden ösztönz®rendszer ugyanazokhoz az emberekhezjuttatja a javakat és az er®forrásokat.

�A piaci mechanizmus a gazdagoknak kedvez, tehát nemigazságos. Azaz nem ennek KELLENE dominálnia.�

Mit is jelent az, hogy �igazságos�?Egyenl® elosztást?Érdemek szerinti elosztást?Szükségletek szerinti elosztást?Stb.

Nehéz társadalom�lozó�ai probléma, amiben NINCSkonszenzus. (Ezzel a kérdéssel NEM foglalkozunk.)

Mi mostantól a pozitív elemzés elveit követjük!

1. hét

K®hegyi - Horn






�Van� versus �kellene� (folyt.)

A pozitív vagy normatív besorolásnak van-e köze ahhoz, hogyigazak vagy hamisak a következ® kijelentések? Ne keverjük akétféle megközelítést!

Zárt nyilvános helyeken be kell tiltani a dohányzást.

Ha a nyilvános helyeken betiltanák a dohányzást, a cigarettakereslete csökkenne.

A dohányipar ellenezne egy olyan törvényt, amely korlátoznáazt, hogy mely helyeken lehet dohányozni.

A nemdohányzók joga a friss leveg®re fontosabb a dohányosokarra vonatkozó jogánál, hogy szennyezzék a leveg®t.

A dohányzásellenes törvényeknek nem lenne hatása acigaretta értékesítésére, mert a dohányosok pontosanannyiszor gyújtanának rá, mint annak el®tte, csak éppen azengedélyezett területekre korlátoznák a füstölést.

Documents

MIKROÖKONÓMIA I. · ELTE TáTK Közgazdaságtudományi anszékT Mikroökonómia I. 1. hét A KÖZGAZDASÁGTAN ÁRGYTA ÉS MÓDSZEREI, 1. RÉSZ Készítette: K®hegyi Gergely, Horn