Miskolci Egyetem

Mikroökonómia Jegyzet

Hegedűs Ádám Imre 2010.11.23.

1

MIKROÖKONÓMIA

ALAPFOGALMAK Közgazdaságtan tárgya: Az újratermelési folyamatokban felmerülő döntési alternatívákkal és azok gazdasági társadalmi következményeivel foglalkozik.

Újratermelés

Termelés Csere Fogyasztás 1. javak előállítása - cél: a szükséglet terepe a PIAC - szükségletben

kielégítés jelentkezik - jövedelem 2. anyagilag korlátozott által korlátozott rangsorolás döntés

Jellemző: a szűkösség – erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre, dönteni kell a

hasznosításról

Döntés központjában: racionalitás Gazdasági racionalitás: racionális minden olyan cselekedet, amelynek célja a minél jobb eredmény elérése, illetve a rosszabb elkerülése. - fogyasztói: szükséglet maximalizálása - üzleti: Л maximalizálás Közgazdasági elemzés 3 szintje: - mikro: központban az egyéni döntéshozók, egyéni alternatívái állnak:

fogyasztó – vállalat – állam - makro: összevont mutatók alapján vizsgálja a gazdaságot - internacionális: nemzetgazdaságok együttműködésének hatásait vizsgálja. Mikroökonómia : az egyéni döntéshozók döntéseit, alternatíváit, általánosítható viselkedéseit vizsgálja.

2

Piac: a potenciális eladók és vevők találkozási színtere, ahol előre ismert szabályok alapján bonyolítják le tranzakcióikat; az adás – vételek összesége. Piaci tényezők Kereselet (D) Kínálat (S) (Supply) (Demand) Ár(P) vevő eladó közvetítő Kereslet (D): vásárlói hajlandóság és képesség valamely termék iránt Kínálat (S): adott termék előállítására vonatkozó hajlandóság és képesség. Ár (P): az a pénzösszeg, amit a vevő az áru megszerzéséért hajlandó fizetni. Alapja: határhaszon.

Marshall-kereszt E = egyensúlyi pont

Px = egyensúlyi ár Qx = egyensúlyi kereslet és kínálat

I. HÁZTARTÁS GAZDÁLKODÁSA Háztartás: együtt lakó emberek, akik döntéseiket belső rend szerint hozzák, de következményeit együtt viselik. Szerepe:

1. javak végső fogyasztója 2. munkaerőt biztosítja a gazdaság számára 3. megtakarításai hitel lehetőséget jelentenek a gazdaság számára

Döntéseit motiváló tényezők:

1. szükséglet 2. jövedelem

Cél: a hasznosság maximalizálása

P S

E D

Px

Qx Q

3

Hasznosság közgazdasági tartalma: az a kielégülés érzet, amelyet a fogyasztó valamely jószág vagy szolgáltatás elfogyasztása révén nyer (U = utility). Vizsgálata:

1. kardinális 2. ordinális

1. Kardinális (hasznosság) megközelítése, feltételezi

- hogy a fogyasztó a hasznosságot képes mérni, tőszámokkal kifejezni - összehasonlíthatók a javak - egyik jószág hasznossága nem függ a másiktól - minél nagyobb az elfogyasztott mennyiség, annál nagyobb az összhaszon – egy ponton

eléri a telítettségi pontot - az egyes darabok összhaszonhoz való hozzájárulása a fogyasztás sorrendjében csökkenő,

ez a csökkenő határhaszon elve (Gossen I. törvénye). Összhaszon (TU): egy adott jószágmennyiség elfogyasztásából származó összes kielégülésérzet. Telítettségi pont: a teljes haszon maximuma. Határhaszon (MU): egy pótlólagos termékegység elfogyasztásának hatására az összhaszonban végbemenő változás.

MUx=Q

TU∆

∆

Az összhaszon maximalizálása több termék esetén: mindaddig növelhető az összhaszon, ameddig a fogyasztói szerkezet átrendezése során nyert haszon meghaladja a feláldozott haszon mértékét. Egy ponton bekövetkezik a kiegyenlítődés. (Gossen II. törvénye) Q MU TU 1 4 4 2 3 7 3 2 9 4 1 10 5 0 10 6 -1 9

Pénz bekapcsolásával: az utolsó pénzegység által nyerhető határhaszon (MU) minden jószágnál ugyanakkora, akkor maximális a haszon. 2. Ordinális megközelítés: Lényege: a fogyasztó különböző jószágkombinációt (jószágkosarat) fogyaszt – ez számára mekkora szükségletkielégítést jelent, az alapján rangsorolja a kosarakat. A rangsorolás = preferencia rendezés

U

Tu

MU X

4

A preferenciarendezés axiomái: 1. teljesség – a fogyasztó bármit, bármikor legyen képes viszonyítani. 2. reflexivitás: minden fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga. 3. tranzitivitás: A > B, B >C, → A >C Feltételei:

- dominancia elve – a többet preferálja a kevesebbel szemben - a lexikografikus rendezés kizárva - nem létezik externália – az élvezet csak a saját fogyasztásból származik - konvexitás érvényesül – az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben.

Közömbösségi görbe (megszerkesztése): azon pontok mértani helye, amelyek – azonos hasznosságot fejeznek ki két dimenziós térben.

J

kosár X Y Rang

sor a 1 4 1 b 1 6 2 c 2 3 1 d 2 4 2 e 3 2 1 f 3 3 2

Közömbösségi görbe jellemzői:

- negatív hajlásúak - nem keresztezhetik egymást - origótól távolodva növekvő hasznosságot jelent - konvex az origóra nézve

Előnykiegyenlítődés: (Gossen II. törvénye)

Összhaszon maximális, ha: x

x

P

MU =

y

y

P

MU

Elmozdulás iránya → másik „u” görbére azonos „u” görbén Helyettesítési határrátája: MRS (marginal rate of substitucion): azt az arányt fejezi ki, amely megmutatja, hogy a fogyasztó egy bizonyos jószágot, egy másik jószág mekkora mennyiségére hajlandó elcserélni ahhoz, hogy az összhaszna ne változzon (ugyanazon a közömbösségi görbén maradjon). MRS = a közömbösségi görbéhez húzott érintő meredeksége – megmutatja a két termék helyettesíthetőségét.

MRS = │X

Y

∆∆ │=

y

x

MU

MU=

y

x

P

P

Y

X

U2 U1

5

A fogyasztó hasznát befolyásoló tényezők: - szükséglet által meghatározott hasznossága a terméknek - az ár - jövedelem I (Income) = költségvetési korlát

Költségvetési egyenlet: I = (X•Px+Y•Py)

(IY) Költségvetési egyenes jellemzői:

- a fogyasztói lehetőségek határa - azon jószághalmazok mértani helye, amelyet a fogyasztó megvásárolhat jövedelme teljes

elköltése mellett - meredekségét az árarányok határozzák meg

Költségvetési egyenes elmozdulásai:

- jövedelemváltozás – „O”-tól való távolság változik (I’,I’’) - árváltozás – az egyenes meredeksége változik

- a tengelymetszet változik, ahol az ár megváltozik - ha mindkét termék ára azonos arányban és irányban változik az egyenes

meredeksége nem, csak metszete változik 1. A jövedelemváltozás és a fogyasztói kereslet Feltétel: - Io jövedelemből indulunk ki

- az árak változatlanok 1. Normál javak: jövedelem és a kereslet

változása azonos irányú.

DY ↑↑ pozitív meredekségű Engel-görbe és fogyasztási függvény

2. Inferior javak: kereslete a jövedelem növekedésével csökken

Y ↑↓ D negatív lejtésű fogyasztási függvény

3. A javak bizonyos jövedelmek mellett normál, - adott jövedelem szint felett inferior jellegűek ICC (Income Consumption Curve) = jövedelem-fogyasztás görbe, a különböző jövedelemhez tartozó optimális fogyasztási pontokat köti össze

Y

J/Py

I/Px X I’ I’’ I0

ICC

U1

U2

Y

X I’ I’’

6

2. Árváltozás hatása a keresletre Feltétel: - az Y változatlan

- egy termék ára (Px) változik, a többi jószágé rögzített - a fogyasztói szokás változatlan

Pxo <Px1

PCC = (árfogyasztás-görbe) (Prince Consumption Curve): azon jószágkombinációk pontjainak mértani helye amelyek a fogyasztó optimális választását tükrözik a termék árának változása mellett. Egyéni keresleti görbe: egy termék ára és a termékből megvásárolt mennyiség közötti viszony Egyéni keresleti görbe

Paradox árhatások: 1. Minőségi hatás: P↑↑ D

∆P = minőségi változás feltételezése P↓↓ D 2. Spekulációs hatás: P↑↑ D – további áremelésre spekulál 3. Veblen hatás: P↑↑ D – presztizs fogyasztás 4. Giffen hatás: Px ↑↑ Dx - ↓ Dy

X0-X’ = teljes árhatás: a megvásárolt jószág mennyiség azon változása, amely a jószág árának megváltozása miatt következett be. 2 összetevője:

- helyettesítési hatás: x árának változására megváltozik a fogyasztás összetétele, megváltoztak az arányok

- jövedelmi hatás: x árának változására megváltozik a reáljövedelem Egy termék árváltozása a fogyasztás teljes szerkezetét megváltoztatja (∆Px ↑↑∆Dy;∆Dx ↓ )

A piaci keresleti görbe

A piaci keresleti görbe (DD): az egyéni keresleti görbék horizontális összegzéséből vezethető le. Egy termék ára és a fogyasztók által vásárolt összes mennyiség viszonya.

Y

I/Py

Y1 Y2

PCC

I/Px1 I/Px0

A B

U1

U2

X

Px

P0

P1

X2 X1 X

D

X2 X1

7

A kereslet rugalmassága A kereslet rugalmassága: a keresletnek azt a százalékos változását, amely egy adott független változó százalékos változásának hatására következik be, a kereslet adott tényező szerinti rugalmasságának (elaszticitásának) nevezzük. Általános képlete:

Ex1 = Y%

X%

∆∆

1. Árrugalmasság megmutatja, hogy az ár 1%-os változásának hatására hány %-kal változik a kereslet. (normál javaknál negatív az értéke)

Expx = xP%

X%

∆∆ =

Px/Px

X/X

∆∆

Lehet: - tökéletes rugalmasság Expx > 1 az ár %-os változásánál nagyobb a kereslet változása. - végtelen rugalmatlanság Expx < 1 %-os változást eredményez a kereslet - egységnyi Ex px = 1

Az árrugalmasság mértékét meghatározó tényezők:

- a helyettesítő termékek megléte - a helyettesítő termékek árának közelsége - a rendelkezésre álló reakció idő - a termékek árának nagysága a fogyasztó jövedelméhez képest -

2. A jövedelem rugalmassága: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó jövedelmének 1 %-os változása, adott áru keresletében hány %-os és milyen irányú változással jár. (normál javaknál pozitív az értéke)

ExI =I%

X%

∆∆

3. A kereszt (ár) rugalmasság: a termék keresletének változása más termék árának változásával függ össze.

ExPy = yP%

X%

∆∆

Lehet: - pozitív: egymást helyettesítő termékeknél - negatív: kiegészítő termékeknél - független: 0 rugalmasság

P

Px

X

D

d’ d’’

d

8

A fogyasztói többlet

Az a pénzmennyiség, amellyel a fogyasztó egy jószágfajta bizonyos egységért többet lenne hajlnadó fizetni, mint az aktuális piaci ár.

Q Px n Többlet 1 75 300 225 2 75 250 175 3 75 200 125 4 75 100 25 5 75 50 -25

II. VÁLLALAT Kialakulása: - Modern polgári viszonyok között jön létre

- pénzügyi elszámolás elterjedt - hitelezési gyakorlat jellemző

- Hagyományos önálló szervezetektől független - Nyitott, árutermelést folytató, üzleti vállalkozás. Üzleti vállalkozás mozzanatai (kritériumai): 1. önálló gazdálkodás, szervezés, kombinálás, döntési kényszer 2. pénzügyi jövedelemszerzés 3. döntései következményeit, a kockázatot maga viseli 4. erőforrások felhasználása Üzleti vállalkozás > vállalat - egyéni vállalkozás - nyitott szervezet - társulás - nem kisvállalkozás A vállalat a fejlett üzleti vállalkozás szervezeti formája, jövedelmi célok által vezérelt fejlődő szervezet, rendszer, amely erőforrásokat alakít át kibocsátásokká.

A vállalat környezete

Környezete: - piaci szereplők és tranzakcióik - nem piaci tényezők (állam, természet, társadalmi szervek stb.) Legfontosabb környezete a piac. A piac: egymástól viszonylag független, egyenrangú felek összessége, akik önkéntes alapon lépnek egymással kapcsolatba.

350

P075

D

P

Q 1 2 3 4 5

Fogyasztói többlet

9

A vállalat két piaca: Erőforrás piacon - vevő Termékpiacon - eladó Pénzfolyamatok → A piac: egyrészt 1. vevők piaca

2. eladók piaca másrészt 1. reálfolyamatok

2. pénzfolyamatok egysége

A vállalat társadalmi funkciója

Funkciója: erőforrásokat (inputokat) alakít át (outputokká) kibocsátásokká! Tevékenységét: célok vezérlik. Célrendszer: 1. Saját belső célok: - tulajdonosok; Л maximalizálása

- dolgozók: jövedelem max. - vezetői célok

2. Piaci alkalmazkodás – verseny 3. Külső környezet: állami szabályozás, telephelyi környezet stb., reklám,

többletszolgáltatást nyújt Alapvető cél: Л maximalizálás

(Л) profit = bevétel-kiadás ↓ maximalizálás a racionálisan gazdálkodó vállalat alapvető célja ↓ döntési kényszer oka: - erőforrások felhasználása

- piaci alkalmazkodás Döntés: adott piaci viszonyok között milyen reagálási lehetőség áll a vállalat rendelkezésére. Időtáv: - naptári

- közgazdasági; piaci alkalmazkodás lehetősége

Vállalat

Háztartás

Erőforrás piac Termékpiac Reálfolyamatok

Termékek

Javak

Erőforrások (K,L)

Munkaerő

Kiadás

Kiadás

Jövedelem

Jövedelem

10

Input Output Technológiai színvonal a. Nagyon rövid fix készlet eladás változatlan

b. Rövid legalább 1 fix vagy legalább 1 változik

megváltozik

változatlan

c. Hosszútáv összes változik megváltozik változatlan d. Nagyon hosszú megváltozik új termék új technológia

A döntés (megfontolás) kulcskérdése a hatékonyság

Technikai: Gazdasági: A termelési tényezők azon kombinációja, amikor Az a technológiailag hatékony eljárás, egyetelen termelési tényezőből sincs felesleges, amely adott outputhoz a legkisebb kihasználatlan kapacitás. költésget tartalmazza vagy adott költségge a legnagyobb eredményt éri el. Pareto-optimum

A termelési függvény

Tartalmazza: a termelési tényezők (K, L) lehetséges kombinációi és a maximális kibocsátás közötti technikai-gazdasági összefüggést. Q = f(K,L) Egytényezős termelési függvény: ↓ egyik tényező fix (K) – a másik (L) változó Parciális termelési függvény: Q = f(L, K) → Q = f(L) a termelés a munka speciális függvénye. Határtermék (MP): valamely termelési tényező (L) egységnyi változáskor az össztermékben bekövetkezett változás.

MPL = L

Q

∆∆

Q

L

TP

1. 2. 3. 4. 5. 6.

11

Átlagtermék (AP): termelési tényező egységére jutó áltagos kibocsátás

AP = L

Q

Termelés rugalmassága:

Ep = AP

MP = L/L

Q/Q

∆∆ =

Q

Q∆ ·

L

L

∆ =

AP

MP

Isoquant-görbe

Azon pontok mértani helye, amelyek az azonos outputhoz tartozó összes tényező kombinációt tartalmazzák Gerincvonalak I görbe tulajdonságai

- negatív hajlásúak - 0-ra konvexek - 0-tól távolodva magasabb termelési szintet képviselnek - görbék nem metszik egymást - a termelési tényezők nem helyettesítik tökéletesen egymást.

I görbe és a határtermék viszonya

Gerinvonalak (ridge lines) a tényezők (K és L) helyettesíti lehetőségeit próbálják behatárolni. Isoquant térkép szférái: (I: térkép = a termelési függvényt reprezentáló színvonalak sorozata)

K

L

k6

k5

k4

k3

l1 l2 l3 l7

I.

II.

II. III.

III.

12

Tartományok: I. Gerincvonalak közötti tartomány releváns tartomány a tényezők határterméke,

határtermelékenysége pozitív, a tényezők helyettesítik egymást azonos output mellett és bármelyik tényező növelésével(miközben a másik változatlan) nő az output

MPL

>0 MPK

II. Gerincvonalakon kívül: (x tengely mentén) túlzott munkaráfordítás MPL < 0, (y tengely mentén) túlzott tőkeráfordítás MPK < 0, III. Gerincvonalak és I görbe találkozása - x tengely felett: MPL = 0 - y tengely mellett: MPK = 0 A technikai helyettesítés határrátája MRTS (Marginal rate of Substitution): MRTS: az az arányszám, amely megmutatja, hogy adott inputtényezőt egységnyi (végtelen kis) mértékben csökkentve, a másik tényező hányszorosát kell venni ahhoz, hogy az össztermelés ne változzon.

MRTS = L

K

∆∆

= K

L

MP

MP =

K

L

P

P =

K

L

P

MP =

K

K

P

MP

MRTS = I görbe adott pontjában húzott érintő meredekségének (-1) szeresével

A tényezőárak szerepe az optimális program kialakításában

Költségvetési egyenlet: a vállalat összköltéségét a különböző ráfordítási elemek függvényeként fejezi ki

TC = K · PK + L · PL

ISOCOST egyenes – a költségvetési egyenlet negatív meredekségű egyenes ↓ - TC/PK és TC/PL pontokban metszi a koordináta tengelyt

A tőke (K) és munka (L) azon kombinálcióinak mértani helye, amelyek összköltsége azonos - Meredekségét a K és L árarányai határozzák meg. - Elmozdulhat – költség hatására 0-tól a távolság változik

- árak hatására meredeksége változik.

K

K0 C

A B

I0 I0 I’

1

0

PL

TC

0

0

PL

TC

0PL

'TC L

13

Optimális inputkombináció: az az inputarány, ahol az inputtényezők egységnyi költségnövekményére jutó határérték azonos, azaz a tényezőkre költött pénz határterméke egyenlő

MRTS = L

K

∆∆ ·

Q

Q

∆∆

= L

K

MP

MP =

L

K

P

P→

K

K

P

MP =

L

L

P

MP

Minimális az összköltség, ha a tényezőárak aránya egyenlő a tényezők technikai helyettesítésének határrátájával.

K

L

MP

MP =

K

L

P

P

Maximális output-ot a költségvetési I egyeneshez húzható legmagasabb Isoquant görbe képviseli

A termelési hozadék A termelés rövidtávú alakulásának vizsgálata. Feltétel, törvényszerűség:

- a termelési függvény adott Q = f(K,L) - a technológia változatlan (K fix) - L ráfordítás folyamatosan növelhető, a termelés növelésének nincs akadálya - a vállalat árelfogadó – kompetitív piac

A hozadéki függvény: valamely tényező parciális termelési függvénye, amely a tényező hozadékát, azaz változásának a termelésre gyakorolt hatását fejezi ki, egyéb tényezők változatlansága mellett.

L Q APL = L

Q MPL = L

Q

∆∆

0 0 - - 1 10 10 10 2 40 20 30 3 54 18 14 4 60 15 6 5 54 10,8 -6

14

I: a munka II: a munka III: a munka csökkenő növekvő csökkenő, de és negatív hozadéka hozadéka pozitív hoza

déka (EL > 1) (0 < EL <1) (EL < 0)

A határtermék (MP) és az átlagtermék (AP) viszonya

MPL > APL → APL növekvő tendenciájú

MPL < APL → APL csökkenő tendenciájú MPL = APL max → hozadéki optimum MPL = 0 < APL → hozadéki maximum

A termelés költségei

A vállalat befektetései, ráfordításai FLOW STOCK (folyamatos ráfordítások) (adott időpontban jelentkező) adott időszakban jelentkeznek, a hosszabb időn keresztül használja termék értékesítése során megtérülnek a vállalat fokozatosan használódnak el

fokozatosan térülnek meg (épületek, költségek: - gazdasági költségek gépek)

- explicit, implicit - számviteli költségek

Q

L

10 20 30 40 50 60

1 2 3 4 5

TP

10 20 30 40 50

1 2 3 4 5 L

APL

MPL

Hozadéki maximum

APL maximum

Inflexiós pont

15

Vállalat bevétele

Gazdasági költség Gi Л

Explicit költség Implicit költség Számviteli költség Normál Л Gi Л Számviteli Л Explicit költség (kifejezett): adott időszakban jelentkező kiadás, amely számlákon megjelenik, a termék értékesítése során megtérül. Implicit költség: azt az összeget jelenti, amely azért merül fel, mert a vállalat elvonta befektetéseit más befektetési lehetőségektől, de számlán nem jelenik meg (pl: i/k, saját bér, ami haszonélvezeti költség, amortizáció) Gazdasági költség = [explicit + implicit költség] Alternatív költség (opportunity cost) = Számviteli költség + normál Л Számviteli költség: (kisebb, mint a gazdasági költség) adott időszakban (évben) jelentkező számvitelileg nyilvántartható költség – számlákon + belső nyilvántartásban jelentkező. Számviteli Л = [ gazdasági Л + normál Л ]

A költségek időtáv szerinti vizsgálata

Rövid távon Hosszú távon K0 adott TC = f (Q) Q = f (L,K0) Összköltség = TC Fix költség = FC VC = változó (fixed cost) (variable cost) VC = f (Q,K0) FC = állandó költség: a vállalat rövid távon fix inputtényezőinek egyéni gazdasági költsége. VC = változó költség: a rövid távon változó inputtényezők vállalati gazdasági költségeinek összege. MC = határköltség (rövidtávú): az az arányszám, amely megmutatja, hogy hány egységgel változik az összköltség (TC) illetve a változó költség (VC) a termelés egységnyi növelésével.

MC = Q

VC

∆∆

= Q

TC

∆∆

= Q

LPL

∆∆

16

MC = LMP

1 · PL = L

L

MP

P

Az MC: a tényező határterméke reciprokának és árának szorzata → ha MP ↑ MC ↓ AC = átlagköltség (average cost): a (TC) összköltség termékegységre jutó nagysága, a termelés adott volumene esetén.

AC = Q

TC

AFC = átlagos fix költség (average fixed cost): a termék egységére jutó összköltség.

AFC = Q

FC

AVC = átlagos változó költség (average variable cost): a változó költség termelékenységre jutó összege

AVC = Q

VC

Ha az összes változó tényező = L

Munka átlagterméke: APL = L

Q →

AVC = LAP

1 · PL

Q

APL

L MPL

Hozadéki optimum

$

Q

MC

AC

AVC

P*

P1

P0

qmin q*

F

ü

17

Következtetés:

1. – MPL max = MC min - APL max = AVC min - AVC min az MC min és AC min között van

2. – MC minimumpontjában metszi az AC és AVC görbéket 3. – AC = MC: Ezen technikai optimum a fedezeti pont

- MC = AVC: Üzembezárási pont Hosszútávú költségfüggvények Feltétel: - inputtényezők tetszőleges változtatása

- egy technológiai korszak - termelési függvény változatlan - nincs állandó költség

LTC = hosszútávú költségfüggvény ( long-run total cost): a vállalat különböző termelési szintjéhez tartozó költség alakulása LAC = hosszútávú átlagköltség (long-run average cost): hosszútávú összköltség és a termelési volumen hányadosa

LAC = Q

LTC

LMC = hosszútávú határköltség (long-run marginal cost): azt fejezi ki, hogyan alakul egy-egy pótlólagos termék költsége a termelés méretének hosszútávú növelése folytán Hosszútáv lehet → üzemméret ↑ által jellemezhető → sorozatnagyság A rövid és hosszútávú költséggörbék kapcsolata:

- a LAC hosszútávú átlagköltséggörbe a rövidtáv AC görbék burkoló görbéje

- a görbék alakja eltérő hosszútávon → “u” helyett inkább “L” → kiegyenlítettebb a költség elosztás, “laposabbak” a görbék

$

AC AC AC

AC AC

LAC

Q

18

A vállalati kínálat alakulása kompetitív piacon

Vállalat és Piac lehet

Kompetitív vagy versenypiac Nem kompetitív - Ár adottság a szereplők számára - A piaci kapcsolat korlátlan - Monopol Korlátozott vagy - A kínálat alkalmazkodik a kereslethez - Origopolium kizárt a verseny

Feltételek:

- a termékek – homogének – egymást helyettesítik - a piac soktényezős; - a piacra a belépés és kilépés szabad; - a szereplők tökéletes információval rendelkeznek; - vállalatok célja: Л max. - az árat a piac határozza meg, egy vállalat számára

adottság

A profit közgazdasági tartalma

TЛ = összes profit (total profit): TR – TC = TЛ Összes bevétel (TR) – összes kiadás költség TC (implicit költséget is tartalmazza.)

TЛ = TR – TC

TЛ = Gazdasági Profit AЛ = átlagos profit: a termékenységre jutó gazdasági profit

AЛ = Q

Tπ

MЛ = határprofit: az összprofit (Л) változásának az az összege, amely Q termelés egységnyi változásának eredménye

MЛ = Q

T

∆π∆

= Q

)TCTR(

∆−∆

19

A vállalat bevételei

TR = Teljes bevétel (total revenue): az eladott áruk és szolgáltatások árbevétele.

TR = P·Q TR = f (Q,P) MR = Határbevétel: megmutatja, hogyan változik a bevétel a termelés mennyiségének (kínálat) függvényében. Tiszta verseny esetén: MR = P Maximális Л kompetitív piacon: a termelést addig fokozza a vállalat, amíg határköltsége (MC), eléri a határbevételt (MR).

Kompetitív vállalat Л maximalizáló outputja

Лmax = MC = MR = P

P

P Л

MC

AC

Q

$ TR

TC

FC{ FC

Q

$

+

-

Л

Q

20

Kompetitív vállalat rövid távú kínálata

Kínálati függvény: rövid távon a határköltség függvény Ü pont felett F: A vállalat fedezeti pontja a vállalat átlagköltsége (AC) és határköltsége (MC) egybeesik

MC = AC ↓

Hosszútávú fennmaradás feltétele

Ü: üzembezárási pont: a termelés átlagos változó költségének minimuma egyenlő a piaci árral.

AVCmin = P = MC

AVC < P → MC = S

A termelési tényezők piaca

Téma: a vállalat viselkedése a tényezőpiacon – mint vásárló

Termelési tényezők

Föld “A” Munkaerő “L” T őke “K” Vállalkozó “E”

P

P MC

AC AVC

s

s ü

Q qü qF q

Л F

21

Keletkezésük módja szerint

Elsődleges (természeti) Másodlagos

Tőketényező (emberi munkával létrehozott) - Munka - Termelt (fizikai tőke) - Természeti tényezők - Pénztőke, értékpapír

- Vállalkozási képesség Jellemzői: Sajátosságai: - nem gazdasági okokból keletkezik - egyidejűleg: input és output javak - külső környezeti adottság a természet - fokozatosan elhasználódnak, de pótolhatók - az ember: alanya és nem tárgya a társadalomnak - mennyiségük rövidtávon igazodik a kereslethez - sajátos forma a “pénz és értékpapír” tőke

Az erőforrások kereslete

Inputkereslet vizsgálatának szintjei:

1. egy inputtényezőt feltételezve ; 2. összekapcsolt termelési tényezők optimalizálását; 3. iparági vállalatok egyéni keresletek eredőjeként a termelési tényezők piacának keresleti

görbéje A termelési tényezők keresletének sajátosságai

→ a vállalatok kereslete “származékos kereslet” → a profitmaximalizáló outputnak megfelelően vásárolja az inputokat a vállalat → kapcsolata kettős paici kapcsolat input output ↓ ↓ input “S” jelzés input “Pi” ← adottság → output “Px” Származékos kereslet: a vállalat azért és annyiért keres adott inputtényezőt, mert az általa termelt outputot a vevők meg akarják venni – olyan áron, amely számára hosszútávon legalább a normálprofitot biztosítja. → (MC = MR = P)

Optimális input meghatározása kompetitív körülmények között

Vizsgálat feltételei: 1. a vállalat egyetlen féle, végtelen osztható terméket gyárt; 2. a vállalat mindkét piacon tökéletesen versenyző; 3. az erőforrások mennyiségét végtelenül kis mértékben is képes megváltoztatni; 4. a vállalat termelési függvényét a releváns tartományban vizsgáljuk; 5. a vállalat profitmaximalizáló.

22

Az input optimális összetétele:

MRTS = L

L

P

MP =

K

K

P

MP

Az inputköltség minimalizálása (adott output mellett) illetve az output maximalizálása (adott költségösszeg és adott árarányok mellett) az inputtényezők olyan kombinációját jelenti, amikor a tényezők áregységre jutó fizikai határtermék azonos (tetszőleges “n” inputtényezőt feltételezve). A maximalis output létrehozásához szükséges optimális inputmennyiség meghatározása Outputpiaci feltétel:

MC = Q

TC

∆∆

=L

L

MP

LP ∆ = MR =

Q

TR

∆∆

Optimum:

L

L

MP

LP ∆ = MC = MR = Px

Inputtényező Az eladott Határbevétel Az output piaci ára határtermékének késztermék egységre jutó költség határköltsége Kérdés? 1. – inputárak (PL, PK) → határozzák meg az output árat? 2. – outputárak (Px) → az input felhasználást? Mindkét ár adottság kompetitív piacon – a két pólus között optimalizálja saját helyzetét a vállalat.

ha ∆L = 1 → MC = L

L

MP

P = MR → PL = MPL · MR

↓

∆L· PL = MFCL = MPL · MR = MRP

MFC = MRP Tényező ár = tényező határköltsége Határtermék bevétel

K

k2 k1 A

B

l1 l2

I1 I2

Q1

Q2

L

23

↓ ↓ PL = W MFC MPL · MR (Marginal Factor Cost) Következtetés: A profitmaximalizáló cég, akkor és annyiban akarja adott (k, l) inputtényezőjének felhasználását egy pótlólagos egységgel növelni, ha az így elérhető pótlólagos jövedelem (MPL · MR) fedezi a költségének növekményét, a tényező határköltségét (MFCk,l = faktorális határköltség). MRP = Marginal Revenue Product A profitmaximáló output általános inputfeltétele, hogy a tényező határköltsége egyenlő legyen a tényező – határtermék – bevételével.

Kompetitív piaci feltétel: MR = Px ↓ MFC = VMP VMP = Value Marginal Product: az adott inputtényező határtermékének piaci eladási egységáron számított értéke. A pénzbefektetés értékelésénél figyelembe kell venni:

- az elvesztett kamatot - az időtávot - és a várható hozamot.

A befektetés üzleti értékének kiszámításához a jelentérték számítást vesszük figyelembe, az eljárás a diszkontálás.

PV0 = t

t

)r1(

FV

+

PV (Present Value) jelenérték; jövőbeli pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat értéke mai pénzben kifejezve. FV (Future Value) jelenbeli pénzmennyiség jövőbeli értéke r = piaci kamatláb t = időtáv, futamidő

24

III. AZ ÁLLAM MIKROGAZDASÁGI SZEREPE A piac nem tökéletes: - egyenlőtlenségek keletkeznek az ellátásban

- a javak egy csoportja közösségben kerül felhasználásra - a gazdasági tevékenységeknek lehetnek nem szándékolt

mellékhatásai A társadalmi igazságosság gyakran állami beavatkozást igényel. Ehhez az államnak bevételekkel kell rendelkeznie és kiadásokat kell folyósítania.

Fogyasztási javak csoportosítása

gazdasági javak szabad javak magán (privát) javak vegyes javak közjavak Magánjavak (privát goods): azon gazdasági javak, amelyekből egyes fogyasztók fogyasztása csökkenti a többiek számára fennmaradó készletet – a fogyasztásból való kizárás. Rivalizálás lehetséges (egyik fogyasztó fogyasztása, hatással van a többire). Tiszta közjavak (pure public goods): azon gazdasági javak, amelyekből az egyes fogyasztók fogyasztása nem befolyásolja a többiek lehetőségeit. Nincs rivalizálás; a társadalom egyetlen tagja sem zárható ki a fogyasztásból. Vegyes javak: a kettő közötti átmenet, mindkét szempontból lehet korlátozás. Vegyes javak fő csoportjai: 1. Rivalizálás:

- Jelentős extern (környezeti adottság) hatással bírók – nem privát javak; - Térbeli korlátozott haszonhatású javak (lokális) - Túlzsúfoltságra hajlamos közjavak.

2. Ellenértékhez kötés:

- Díjköteles javak – névleges díjak, a pazarlás megakadályozására költséghez való hozzájárulás;

- Ingyenes rendelkezésre bocsátott javak A gazdasági tevékenységek nem szándékolt mellékhatása (externália) lehet pozitív és negatív. Az államnak a pozitív hatásokat erősítenie kell, ehhez támogatásokat (szubvenciót) nyújt a negatív hatásokat mérsékelnie kell, ezt fokozott adózással éri el.