MindentudóPremenstruális szindróma –

Premenstruális diszfória

2006/1

Schering Holdfény Club – A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa

A Nôk Egészségéért Alapítványkiadványa

A Mindentudó füzet megírásáért

köszönetünket fejezzük ki

Dr. Belsô Nóraadjunktus, pszichiáter szakorvosnak

(Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet).

2006/1 1. oldal

Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória

Kedves Klubtagunk!

A Mindentudó füzetek rendszeres olvasói megszokhatták, hogy

kiadványainkban sokakat érintô témákkal foglalkozunk, így

a legtöbb területen ki-ki saját tapasztalataival is összevetheti

az olvasottakat. Most sincs ez másképp, annak ellenére, hogy

a premenstruális diszfória kifejezés enyhén szólva nem

közkeletû. A premenstruális szindróma, röviden PMS minden

bizonnyal lényegesen ismerôsebb olvasóink számára, néhány

éve külön Mindentudó füzetet is szenteltünk ennek a jelen-

ségnek. Nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a PMS

probléma miatt orvoshoz fordulók aránya évrôl évre növekszik.

A menstruáló nôk 60-75%-ánál diagnosztizálható az enyhe

PMS. A fôleg testi tünetekkel jellemzett állapotot, a PMS-t,

a premenstruális diszfória kifejezés különbözteti meg a kórkép

azon válfajától, melyben elsôsorban hangulati változások

figyelhetôk meg. Ez a változat a felmérések szerint mindössze

a nôk 3-8%-ánál figyelhetô meg, de mivel ez a kórforma össze-

függésben áll a hasonló gyakoriságban elôforduló hangulat-

betegségekkel, a depresszióval, érdemes komolyan venni,

és biztosak vagyunk benne, hogy a Mindentudó hasábjain

is érdemes foglalkozni vele. Bízunk benne, hogy az itt olvasottak

ismét segítenek majd olvasóinknak tisztábban látni a nôi test

és lélek mûködésével kapcsolatos fontos területen.

Kellemes olvasást,

hasznos idôtöltést kívánunk!

2006/1 2. oldal

MindentudóMindentudó

Premenstruális szindróma –Premenstruális diszfória

A menstruációt megelôzôen a nôknek közel 80%-a számol

be testi és/vagy lelki tünetekrôl. Ezek java-része elviselhetô

és nem befolyásolja a mindennapi tevékenységet. Az orvosi

szakirodalom, az ilyen, már klinikai panaszokat is okozó állapo-

tokat a Prementruális szindróma (PMS) és a Premenstruális

diszfóriás zavar (Premenstrual dysphoric disorder- PMDD)

néven foglalja össze. Az elôbbi kifejezés, a fôleg testi

tünetekkel jellemzett állapotra utal, az utóbbi pedig az elsôsor-

ban hangulati változásokkal járó tüneteggyüttest jelöli.

A probléma már régóta ismert. 1931-ben

Robert Frank premenstruális tenziónak

nevezte el a tünetegyüttest, amelynek

három alcsoportját különítette el:

1. Enyhe vegetatív tünetekkel jelle-

mezhetô forma (izzadás, haspuffadás,

remegés, feszültségérzés).

2. Egyéb testi betegség (pl. herpesz fer-

tôzés, epilepsziás rohamok, asztma,

migrén), menstruáció elôtti súlyos-

bodása.

3. Súlyos pszichés tünetekkel (szorongás, feszültségérzés,

depresszió, irritáltság) jellemezhetô forma.

2006/1 3. oldal

Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória

OknyomozásA nôk menstruációs ciklusa egy igen bonyolult hormonális

és idegi szabályozás által meghatározott folyamat. Négy hetes

ciklust véve alapul, az elsô és a második két hét hormonális

háttere nagymértékben különbözik egymástól. A második két

hétben (luteális fázis) lezajló változásokat követi a menstruáció

megindulása, amely a kör újbóli megindulását jelenti.

A központi idegrendszer és a petefészkek által termelt hormo-

nok kölcsönhatásban vannak egymással, és oda-vissza képesek

egymás mûködését befolyásolni. Ez a komplex és érzékeny sza-

bályozás okozza azt, hogy a legkisebb eltérés is komoly tünetek

kialakulásához vezethet.

A fôként testi tünetekkel jellemezhetô PMS elsôsorban

a második periódusban termelôdô hormonok hatásának

köszönhetô. A nôi élet során, a korral is változik az erre való

érzékenység, továbbá számos tényezô, például más betegségek

is befolyásolják.

Orvosi kutatások azt látszanak bizonyítani, hogy a PMDD kiala-

kulásában lényeges szerepe van a „boldogsághormonnak” is

nevezett szerotonin-anyagcsere kóros változásainak. A szero-

2006/1 4. oldal

MindentudóMindentudó

tonin mennyiségének csökkenése többek között felelôssé

tehetô a depressziós hangulat, az alacsony impulzuskontroll,

az irritabilitás vagy a megnövekedett szénhidrát éhség – tehát

a PMDD-ben is tapasztalható tünetek kialakulásáért.

RizikófaktorokA premenstruális tünetek ill. diszfóriás zavar rizikófaktorai közt

tartjuk számon a megelôzô depressziós betegséget, a premen-

struális szindróma családi elôfordulását és a genetikai hajla-

mot. Néhány vizsgálat azt bizonyítja, hogy a PMS ill. PMDD elô-

jelezheti a depresszió lehetôségét, ugyanakkor depresszió az

anamnézisben fogékonyabbá tesz premenstruális szindrómára

vagy diszfória kialakulására.

A PMS és a PMDD tüneteiA tünetek igen sokfélék lehetnek, az enyhe formáktól a súlyos

változásokkal járó, életminôséget és aktivitást jelentôsen

befolyásoló ill. rontó formákig. Érdekes adat, hogy ritkább eset-

2006/1 5. oldal

Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória

ben (felmérések adatai alapján az összes eset 8-20%-ában)

nem tipikus jelleggel, éppen a szokásos tünetek ellenkezôjét,

tehát feldobottságot, tettrekészséget, az aktivitás fokozódását

lehet tapasztalni. Orvosi szempontból el kell különíteni az

állapotot más testi betegségek menzesz körüli kiújulásától, és

más nôgyógyászati illetve pszichiátriai problémáktól.

A PMS fô tüneteiTesti tünetek

vegetatív tünetek, fokozott „készenlét” érzése, felfúvódás,

székrekedés, emlôfeszülés, ödémásodás, fejfájás, izomfájdal-

mak, fáradékonyság, étvágyzavar

Pszichés tünetek

ingerlékenység, lehangoltság, koncentrációs zavarok, alvás-

zavar, örömtelenség

2006/1 6. oldal

MindentudóMindentudó

A PMDD DSM IV (amerikai osztá-lyozási rendszer) szerinti tünetei

A. A menstruációt megelôzô héten ill. annak kezdetét követô

néhány napon legalább öt tünet jelenléte, melybôl legalább

egy az elsô négy közül való:

1. depressziós hangulat, vagy lehangoltság

2. szorongás vagy feszültség

3. hangulati, érzelmi labilitás

4. ingerlékenység

5. csökkent érdeklôdés a szokásos idôtöltések iránt

6. koncentrálási nehézségek

7. energiátlanság

8. az étvágy változása, falások, megkívánások

9. kóros aluszékonyság vagy álmatlanság

10. megsemmisülés érzése

11. egyéb testi tünet: pl. mellfeszülés, ödémásodás.

B. A tünetek kihatnak a munkavégzô képességre, iskolai tel-

jesítményre, a szokásos idôtöltésekre és a kapcsolati életre.

C. A tünetek nem tulajdoníthatók más betegségnek.

D.A kritériumok az elôzô két ciklus megfelelô idôszakában fennálltak.

Szálljon szembe a problémával!Az állapot a modern kezelési eljárásoknak köszönhetôen igen

jól befolyásolható és kezelhetô. Minden esetben alapos kivizs-

gálásra van szükség, annak eldöntése céljából, hogy a tünetek

hátterében milyen okok állnak. A nôgyógyászati vizsgálaton túl

laboratóriumi vizsgálatra és pszichiátriai konzultációra is sor

kerülhet, attól függôen, hogy mik a fô panaszok.

2006/1 7. oldal

Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória

Terápiás lehetôségek:

• konzervatív

• alacsony rizikójú

• gyógyszeres terápiák

A konzervatív terápiák magukban foglalják az életmód, az étke-

zési szokások megváltoztatását illetve bizonyos magatartáste-

rápiás elemeket, amelyeket a páciens akár maga is meg tud

tanulni, és el tud végezni. A leggyakrabban alkalmazott mód-

szerek a következôk:

• naplóvezetés a napi tünetekrôl (így követhetô a változás)

• diéta: bizonyos ételféleségek mérséklése a ciklus közepétôl

(csokoládé, koffein, só, alkohol) és vitaminok, ásványi

anyagok bevitele

• rendszeres mozgás (stressz csökkentô, fájdalomûzô,

ödémaellenes, étvágynormalizáló)

• stresszmentes életmód (konfliktuskerülés, idôbeosztás,

örömforrások keresése)

• relaxáció (megtanulható)

• csoportok, tréningek (terapeuta vezetésével).

2006/1 8. oldal

MindentudóMindentudó

Az ún. alacsony rizikójú terápiák elsôsorban ásványi anyagok,

vitaminok, gyógynövények megfelelô arányú alkalmazásából

állnak (B6 vitamin, Magnézium, E vitamin, vízhajtók, calcium

stb.). Napjainkban számos szabad forgalmú, de nem kellô

minôségû készítmény kapató. Minden esetben ki kell kérni

a kezelôorvos véleményét, hiszen számos „természetes” szer

ronthat az állapoton, illetve nem alkalmazható ezekben

az esetekben. Sajnos az a tapasztalat, hogy a betegek nem elég

körültekintôek e tekintetben.

A gyógyszeres kezelés mai nézetünk szerinti legelfogadottabb

módja a szükség szerinti hormonterápia és a pszichotróp

gyógyszerek, ezen belül is a szerotonin anyagcserére ható

modern antidepresszívumok alkalmazása. A kivizsgálást

követôen a kezelôorvos eldönti, hogy melyik terápiás lehetôség

közül érdemes választani. A hormonális kezelések egyrészrôl –

az ovuláció gátlásán keresztül – megakadályozzák a luteális

fázis hormonális hatásait, másrészrôl – direkt ideg-rendszeri

hatásuk révén – csökkentik a tüneteket.

A kombinált orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása

általában kedvezôen befolyásolja az enyhébb PMS tüneteit.

Szükség esetén átmenetileg szorongásoldók is alkalmazhatók

a panaszok enyhítése érdekében. Azokban az esetekben, ahol

pszichiátriai gyógyszerek alkalmazása is javasolt, mindig

érdemes pszichiáterrel konzultálni a legmegfelelôbb gyógyszer

kiválasztása érdekében.

2006/1 9. oldal

Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória

Meddig tart a kezelés?

Az, hogy milyen hosszan kell kezelni az állapotot, számos

tényezôtôl függ. Fontos a páciens életkora, a betegség fennál-

lásának ideje, a tünetek súlyossága és jellege. Minden esetben

a nôgyógyász dönti el, meddig és milyen kezelésre van szük-

ség. Az antidepresszívumok alkalmazása esetén az elsô

kezelésbevételkor legalább egy évig kell folytatni a terápiát, így

nô az esélye annak, hogy a probléma nem tér vissza. Ez eset-

ben is a kezelôorvossal érdemes megbeszélni a lehetôségeket

és kilátásokat.

U 4

07 H

2005/1 10. oldal

Mindentudó

A Nôk Egészségéért Alapítványkiadványa

Levelezési cím: 1390 Budapest, Pf.: 163/1.

Információs vonal: (06-1) 453-8069

Internet: www.scheringclub.hu

E-mail: scheringclub@schering.hu