MindentudóPremenstruális szindróma –
Premenstruális diszfória
2006/1
Schering Holdfény Club – A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa
A Nôk Egészségéért Alapítványkiadványa
A Mindentudó füzet megírásáért
köszönetünket fejezzük ki
Dr. Belsô Nóraadjunktus, pszichiáter szakorvosnak
(Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet).
2006/1 1. oldal
Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória
Kedves Klubtagunk!
A Mindentudó füzetek rendszeres olvasói megszokhatták, hogy
kiadványainkban sokakat érintô témákkal foglalkozunk, így
a legtöbb területen ki-ki saját tapasztalataival is összevetheti
az olvasottakat. Most sincs ez másképp, annak ellenére, hogy
a premenstruális diszfória kifejezés enyhén szólva nem
közkeletû. A premenstruális szindróma, röviden PMS minden
bizonnyal lényegesen ismerôsebb olvasóink számára, néhány
éve külön Mindentudó füzetet is szenteltünk ennek a jelen-
ségnek. Nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a PMS
probléma miatt orvoshoz fordulók aránya évrôl évre növekszik.
A menstruáló nôk 60-75%-ánál diagnosztizálható az enyhe
PMS. A fôleg testi tünetekkel jellemzett állapotot, a PMS-t,
a premenstruális diszfória kifejezés különbözteti meg a kórkép
azon válfajától, melyben elsôsorban hangulati változások
figyelhetôk meg. Ez a változat a felmérések szerint mindössze
a nôk 3-8%-ánál figyelhetô meg, de mivel ez a kórforma össze-
függésben áll a hasonló gyakoriságban elôforduló hangulat-
betegségekkel, a depresszióval, érdemes komolyan venni,
és biztosak vagyunk benne, hogy a Mindentudó hasábjain
is érdemes foglalkozni vele. Bízunk benne, hogy az itt olvasottak
ismét segítenek majd olvasóinknak tisztábban látni a nôi test
és lélek mûködésével kapcsolatos fontos területen.
Kellemes olvasást,
hasznos idôtöltést kívánunk!
2006/1 2. oldal
MindentudóMindentudó
Premenstruális szindróma –Premenstruális diszfória
A menstruációt megelôzôen a nôknek közel 80%-a számol
be testi és/vagy lelki tünetekrôl. Ezek java-része elviselhetô
és nem befolyásolja a mindennapi tevékenységet. Az orvosi
szakirodalom, az ilyen, már klinikai panaszokat is okozó állapo-
tokat a Prementruális szindróma (PMS) és a Premenstruális
diszfóriás zavar (Premenstrual dysphoric disorder- PMDD)
néven foglalja össze. Az elôbbi kifejezés, a fôleg testi
tünetekkel jellemzett állapotra utal, az utóbbi pedig az elsôsor-
ban hangulati változásokkal járó tüneteggyüttest jelöli.
A probléma már régóta ismert. 1931-ben
Robert Frank premenstruális tenziónak
nevezte el a tünetegyüttest, amelynek
három alcsoportját különítette el:
1. Enyhe vegetatív tünetekkel jelle-
mezhetô forma (izzadás, haspuffadás,
remegés, feszültségérzés).
2. Egyéb testi betegség (pl. herpesz fer-
tôzés, epilepsziás rohamok, asztma,
migrén), menstruáció elôtti súlyos-
bodása.
3. Súlyos pszichés tünetekkel (szorongás, feszültségérzés,
depresszió, irritáltság) jellemezhetô forma.
2006/1 3. oldal
Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória
OknyomozásA nôk menstruációs ciklusa egy igen bonyolult hormonális
és idegi szabályozás által meghatározott folyamat. Négy hetes
ciklust véve alapul, az elsô és a második két hét hormonális
háttere nagymértékben különbözik egymástól. A második két
hétben (luteális fázis) lezajló változásokat követi a menstruáció
megindulása, amely a kör újbóli megindulását jelenti.
A központi idegrendszer és a petefészkek által termelt hormo-
nok kölcsönhatásban vannak egymással, és oda-vissza képesek
egymás mûködését befolyásolni. Ez a komplex és érzékeny sza-
bályozás okozza azt, hogy a legkisebb eltérés is komoly tünetek
kialakulásához vezethet.
A fôként testi tünetekkel jellemezhetô PMS elsôsorban
a második periódusban termelôdô hormonok hatásának
köszönhetô. A nôi élet során, a korral is változik az erre való
érzékenység, továbbá számos tényezô, például más betegségek
is befolyásolják.
Orvosi kutatások azt látszanak bizonyítani, hogy a PMDD kiala-
kulásában lényeges szerepe van a „boldogsághormonnak” is
nevezett szerotonin-anyagcsere kóros változásainak. A szero-
2006/1 4. oldal
MindentudóMindentudó
tonin mennyiségének csökkenése többek között felelôssé
tehetô a depressziós hangulat, az alacsony impulzuskontroll,
az irritabilitás vagy a megnövekedett szénhidrát éhség – tehát
a PMDD-ben is tapasztalható tünetek kialakulásáért.
RizikófaktorokA premenstruális tünetek ill. diszfóriás zavar rizikófaktorai közt
tartjuk számon a megelôzô depressziós betegséget, a premen-
struális szindróma családi elôfordulását és a genetikai hajla-
mot. Néhány vizsgálat azt bizonyítja, hogy a PMS ill. PMDD elô-
jelezheti a depresszió lehetôségét, ugyanakkor depresszió az
anamnézisben fogékonyabbá tesz premenstruális szindrómára
vagy diszfória kialakulására.
A PMS és a PMDD tüneteiA tünetek igen sokfélék lehetnek, az enyhe formáktól a súlyos
változásokkal járó, életminôséget és aktivitást jelentôsen
befolyásoló ill. rontó formákig. Érdekes adat, hogy ritkább eset-
2006/1 5. oldal
Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória
ben (felmérések adatai alapján az összes eset 8-20%-ában)
nem tipikus jelleggel, éppen a szokásos tünetek ellenkezôjét,
tehát feldobottságot, tettrekészséget, az aktivitás fokozódását
lehet tapasztalni. Orvosi szempontból el kell különíteni az
állapotot más testi betegségek menzesz körüli kiújulásától, és
más nôgyógyászati illetve pszichiátriai problémáktól.
A PMS fô tüneteiTesti tünetek
vegetatív tünetek, fokozott „készenlét” érzése, felfúvódás,
székrekedés, emlôfeszülés, ödémásodás, fejfájás, izomfájdal-
mak, fáradékonyság, étvágyzavar
Pszichés tünetek
ingerlékenység, lehangoltság, koncentrációs zavarok, alvás-
zavar, örömtelenség
2006/1 6. oldal
MindentudóMindentudó
A PMDD DSM IV (amerikai osztá-lyozási rendszer) szerinti tünetei
A. A menstruációt megelôzô héten ill. annak kezdetét követô
néhány napon legalább öt tünet jelenléte, melybôl legalább
egy az elsô négy közül való:
1. depressziós hangulat, vagy lehangoltság
2. szorongás vagy feszültség
3. hangulati, érzelmi labilitás
4. ingerlékenység
5. csökkent érdeklôdés a szokásos idôtöltések iránt
6. koncentrálási nehézségek
7. energiátlanság
8. az étvágy változása, falások, megkívánások
9. kóros aluszékonyság vagy álmatlanság
10. megsemmisülés érzése
11. egyéb testi tünet: pl. mellfeszülés, ödémásodás.
B. A tünetek kihatnak a munkavégzô képességre, iskolai tel-
jesítményre, a szokásos idôtöltésekre és a kapcsolati életre.
C. A tünetek nem tulajdoníthatók más betegségnek.
D.A kritériumok az elôzô két ciklus megfelelô idôszakában fennálltak.
Szálljon szembe a problémával!Az állapot a modern kezelési eljárásoknak köszönhetôen igen
jól befolyásolható és kezelhetô. Minden esetben alapos kivizs-
gálásra van szükség, annak eldöntése céljából, hogy a tünetek
hátterében milyen okok állnak. A nôgyógyászati vizsgálaton túl
laboratóriumi vizsgálatra és pszichiátriai konzultációra is sor
kerülhet, attól függôen, hogy mik a fô panaszok.
2006/1 7. oldal
Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória
Terápiás lehetôségek:
• konzervatív
• alacsony rizikójú
• gyógyszeres terápiák
A konzervatív terápiák magukban foglalják az életmód, az étke-
zési szokások megváltoztatását illetve bizonyos magatartáste-
rápiás elemeket, amelyeket a páciens akár maga is meg tud
tanulni, és el tud végezni. A leggyakrabban alkalmazott mód-
szerek a következôk:
• naplóvezetés a napi tünetekrôl (így követhetô a változás)
• diéta: bizonyos ételféleségek mérséklése a ciklus közepétôl
(csokoládé, koffein, só, alkohol) és vitaminok, ásványi
anyagok bevitele
• rendszeres mozgás (stressz csökkentô, fájdalomûzô,
ödémaellenes, étvágynormalizáló)
• stresszmentes életmód (konfliktuskerülés, idôbeosztás,
örömforrások keresése)
• relaxáció (megtanulható)
• csoportok, tréningek (terapeuta vezetésével).
2006/1 8. oldal
MindentudóMindentudó
Az ún. alacsony rizikójú terápiák elsôsorban ásványi anyagok,
vitaminok, gyógynövények megfelelô arányú alkalmazásából
állnak (B6 vitamin, Magnézium, E vitamin, vízhajtók, calcium
stb.). Napjainkban számos szabad forgalmú, de nem kellô
minôségû készítmény kapató. Minden esetben ki kell kérni
a kezelôorvos véleményét, hiszen számos „természetes” szer
ronthat az állapoton, illetve nem alkalmazható ezekben
az esetekben. Sajnos az a tapasztalat, hogy a betegek nem elég
körültekintôek e tekintetben.
A gyógyszeres kezelés mai nézetünk szerinti legelfogadottabb
módja a szükség szerinti hormonterápia és a pszichotróp
gyógyszerek, ezen belül is a szerotonin anyagcserére ható
modern antidepresszívumok alkalmazása. A kivizsgálást
követôen a kezelôorvos eldönti, hogy melyik terápiás lehetôség
közül érdemes választani. A hormonális kezelések egyrészrôl –
az ovuláció gátlásán keresztül – megakadályozzák a luteális
fázis hormonális hatásait, másrészrôl – direkt ideg-rendszeri
hatásuk révén – csökkentik a tüneteket.
A kombinált orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása
általában kedvezôen befolyásolja az enyhébb PMS tüneteit.
Szükség esetén átmenetileg szorongásoldók is alkalmazhatók
a panaszok enyhítése érdekében. Azokban az esetekben, ahol
pszichiátriai gyógyszerek alkalmazása is javasolt, mindig
érdemes pszichiáterrel konzultálni a legmegfelelôbb gyógyszer
kiválasztása érdekében.
2006/1 9. oldal
Premenstruális szindróma – Premenstruális diszfória
Meddig tart a kezelés?
Az, hogy milyen hosszan kell kezelni az állapotot, számos
tényezôtôl függ. Fontos a páciens életkora, a betegség fennál-
lásának ideje, a tünetek súlyossága és jellege. Minden esetben
a nôgyógyász dönti el, meddig és milyen kezelésre van szük-
ség. Az antidepresszívumok alkalmazása esetén az elsô
kezelésbevételkor legalább egy évig kell folytatni a terápiát, így
nô az esélye annak, hogy a probléma nem tér vissza. Ez eset-
ben is a kezelôorvossal érdemes megbeszélni a lehetôségeket
és kilátásokat.
U 4
07 H
2005/1 10. oldal
Mindentudó
A Nôk Egészségéért Alapítványkiadványa
Levelezési cím: 1390 Budapest, Pf.: 163/1.
Információs vonal: (06-1) 453-8069
Internet: www.scheringclub.hu
E-mail: [email protected]