1

2

Mire jó ez a forgatókönyv? Kedves Vezetők! Ezt a kiadványt azért készítettük Nektek és csapatotoknak, hogy a 2021-es Akadályverseny minél érthetőbb és izgalmasabb legyen számotokra. A kerettörténet két fő kérdése:

• Mi a reformkor? A reformkor hogyan fér bele a nagyobb magyarországi és európai történelembe?

• Ki Széchenyi István? Mi a szerepe a reformkorban? Hol találunk a választ eszekre a kérdésekre? A forgatókönyvvel, tájékozódhatunk az adott történelmi korban.

• Megtudhatjuk, kik a kor főbb alakjai, kivel találkozhattok a táborban a kerettörténet szerint.

• Érintjük a főbb eseményeket és személyeket.

• Felkészülhettek a táborban zajló keretes eseményekre a saját csapatotokkal.

• A képzési ötletek a 32-37 lapokon találhatók.

A kerettörténet célja az, hogy kreatív keretet adjon a cserkészprogramoknak és a próbapontok tanításának!

3

Kötelező Kérdések – Hol találhatod a legfontosabb információt? Nem alaposan, de a főbb események, személyek és fejlődéseket ismerjük meg. Az apró részletek

élvezetessé tehetik a tanítást, de nem kötelezők.

Kérdés Válasz Lap

Milyen forradalom és császár

befolyásolta a Habsburg Birodalom

politikáját és a Reformkor kezdetét?

A francia forradalom után Napóleon császár

hadjáratot vezetett Europán át; ezek ellen a

Habsburg Birodalom kancellára, Metternich,

konzervatív politikával védte a stabilitást.

6-8

Mikor és hol kezdődött a Reformkor? Az 1825-ös pozsonyi országgyűléssel.

7-8

Ki volt Széchenyi István? A Reformkor egyik legfontosabb alakja, a

„legnagyobb magyar.”

9-10

Honnan kapta Széchenyi a sok

ötletet?

A Napóleoni háborúk után európai

utazásán, főleg Angolországban.

9

Nevezz meg legalább hármat

Széchenyi teljesítményeiből!

Magyar Tudományos Társaság, Nemzeti

Kaszinó, Lánchíd, lóversenyek, gőzhajó

gyártás, hengermalom

9-10;

18-22

Ki ellenezte a reformokat? Metternich kancellár és a császárok 13

Nevezz meg három nevezetes

magyar férfit és három nevezetes

nőt!

Pl. Wesselényi Miklós, Batthány Lajos, Deák

Ferenc, Brunszvik Teréz, Laborfalvi Róza

Veres Pálné…

18

Milyen különbségek vannak

Széchenyi és Kossuth között?

Széchenyi először gazdasági fejlődést akart,

Kossuth pedig gyorsabb politikai és

társadalmi változásokat.

16

Mikor és hogyan épült a Lánchíd? 1839-1849 között. William Thierney Clark

tervei alapján, Adam Clark építette.

11-15

Nevezz meg három fontos új

technológia fejlődést a Reformkor

alatt!

Távírás, gőzmozdonyok, gyufa, fénykép,

magyar nyelvű újságpapír, angyalkert,

kézmosás

21-25

Hol találkozhattak az emberek

eszmecserére?

Nemzeti Kaszinó, Magyar Tudományos

Akadémia, kávéházak

19-20

Nevezz meg három fontos művészt! Pl. Liszt Ferenc, Petőfi Sándor, Barabás

Miklós…

26-28

Mikor és mért ért véget a

Reformkor?

1848. március 15-én, a forradalom

kitörésével.

31

4

Tartalom Mire jó ez a forgatókönyv? ........................................................................................................................... 2

Kötelező Kérdések – Hol találhatod a legfontosabb információt? ............................................................... 3

Isten Hozott a reformkorba! ......................................................................................................................... 5

Idővonal – Európa, Magyarország, Széchenyi ............................................................................................... 6

Honnan jött a Reformkor (1825-1848)? ....................................................................................................... 7

Gróf Széchenyi István (1791-1860) ............................................................................................................... 9

Főszereplők ................................................................................................................................................. 11

Nevezetes Reformkori Nők ......................................................................................................................... 14

Örsi Vita: Széchenyi v. Kossuth - Ki a „Legnagyobb Magyar”? .................................................................... 16

Magyarország az Habsburg Birodalomban ................................................................................................. 17

Pest és Buda első állandó hídja: a Széchenyi Lánchíd ................................................................................. 18

Fontos új helyek .......................................................................................................................................... 19

A gőz korszak: Hogyan közeledtek az emberek a Reformkor alatt? ........................................................... 21

Közgazdagság: Hogyan kerestek az emberek pénzt a reformkorban? ....................................................... 22

Mindenapi technológia ............................................................................................................................... 23

Reformkor és az Elsősegély ......................................................................................................................... 25

Kultúra ......................................................................................................................................................... 26

Mindennapi élet .......................................................................................................................................... 29

A Reformkor vége ....................................................................................................................................... 31

Program ötletek .......................................................................................................................................... 32

Széchenyi és a reformkor szókereső ........................................................................................................... 33

Széchenyi keresztrejtvény ........................................................................................................................... 34

Mennyire ismered a reformkort? ............................................................................................................... 35

Válaszok ...................................................................................................................................................... 36

Népdal lista ................................................................................................................................................. 37

Forrás és Köszönetnyilvánítás ..................................................................................................................... 38

5

Isten Hozott a reformkorba!

Jó napot kívánok! Nevem Széchenyi

István, és örömmel várlak egy izgalmas

korszakban!

Mikor tudtál először távolról beszélni

valakivel?

A reformkorban!

Mikor tudtál először magyarul olvasni újságot?

A reformkorban!

Mikor tudtak először átsétálni Budától Pestre?

A reformkorban!

A reformkorban alakult sok része a magyar

kultúrának, amit ma napig magyarnak

tekintünk.

Én, Széchenyi István, leszek az idegenvezetőd…

MI?!? Nem hallottál rólam?

ÉN VAGYOK A LEGNAGYOBB MAGYAR!!!!

Ismered a „Hamilton” színdarabot? Én vagyok a Magyar Alexander Hamilton.

Szebb frizurával.

Minden fontos tervben részt vettem, minden fontos cselekmény valahogyan

hozzám kötődik. Voltak erős politikai ellenségeim, és puskagolyó vetett véget az

életemnek (igen, szellem vagyok).

Az életem során, többször felfordult a világ…

6

Francia forradalom alatt a király lefejezése

Idővonal – Európa, Magyarország, Széchenyi Én, Széchenyi, hogyan férek be a „nagyobb képbe”?

1789-1799. Francia forradalom; Napóleon 1804-ban lesz Francia császár.

1791. Széchenyi István megszületik Bécsben.

1796-1815. Napóleoni háborúk. 1809-ban, Széchenyi István 17 évesen részt vesz a Győri

csatában, ami Habsburg vereség Napóleon ellen, és 1813-ban részt vesz a Lipcsei

csatában, ami a Napóleon-ellenes szövetség győzelem.

1814-1815. Bécsi kongresszus. Metternich kancellár békeszerződése átrendezi az európai politikát.

1815-1822. Széchenyi külföldre utazik. Az Angol technológiai és kulturális fejlődés érdekli.

1825. Pozsonyi országgyűléssel KEZDŐDIK A REFORMKOR! Széchenyi többször

felszólal. Ez nem tetszik Metternich kancellárnak.

1827. Széchenyi megalapítja a Nemzeti Kaszinót

mint a nemesek találkozó központját.

1827. Széchenyi megrendezi az első magyarországi

lóversenyeket és elindítja a

mezőgazdaság fejlesztését.

1830. Magyar Tudós Társaság kezdete.

1830. Széchenyi írásai, Hitel (1830), Világ (1831) és

Stádium (1833) - előadja reformterveit.

1835. Széchenyi fejleszti a hajózást és a hajógyártás az Óbudai Hajógyár alapításával.

1837. Az egyik első magyar nyelvű színház, Pesti Magyar Szinház, Széchenyi kezdeményezésére.

1839-1849. A Lánchíd építése.

1841-1848. Széchenyi és Kossuth Lajos politikai vetélkedése a hírlapokban.

1848. “Népek tavasza”: Forradalom Magyarországon… és egész Europán át.

1848. március 23-tól szeptember 4-ig Széchenyi a közlekedési miniszter. Betegszabadságra indul.

1849. október 4. A szabadságharc bukása. Magyarország katonai kormányzás alá kerül. Metternich

lemondása.

1860. Széchenyi öngyilkossága.

1867. Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia kialakulása.

Széchenyi a 1825 országgyűlésen

7

Honnan jött a Reformkor (1825-1848)? Francia Forradalom és Habsburg Ellenforradalom

Izgalmas – és félelmetes – időkben született Széchenyi

István. 1789-ban, (3 évvel születése előtt) kezdődött a

francia forradalom. Levágták a király, királyné, és a

nemesek a fejét, újra írták mind a szabályokat. Szabadság!

Szavazás! Demokrácia! De csak 16 ével ezután, Napóleon

császárrá koronáztatta magát. Felfordult a világ!

A Habsburg Birodalom komolyan ellenezte a francia

forradalmat, nem csak azért mert a lefejezett Marie

Antoinette királynő Habsburg főhercegnő volt. Mint a

Habsburg Birodalom része, Magyarország is Napóleon

ellen volt.

A Habsburg birodalomban, I. Ferenc és V. Ferdinánd

császárok és Metternich kancellár – sok nemessel együtt –

elhatározták hogy nincs szükség reformokra vagy

fejlődésre. Reform nélkül, több hatalmuk volt! A magyar

nemesség és az udvar között teljes volt az egyetértés.

(“Extra Hungariam non est vita” - “Magyarországon kívül nincs élet”)

1815-ben, a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus utáni gazdasági válság

(megszűnt a gabonakereslet, a bécsi udvar leértékelte a pénzt) megmutatta a magyar

társadalom elmaradottságát is. A Magyar Királyság a Habsburg Birodalom részeként

tagja lett a Szent Szövetségnek (Oroszország, Porosz Királyság, Habsburg Birodalom).

Célja volt minden “felforgató” mozgalom elfojtása Európában. Ennek a politikának a fő

végrehajtója Metternich kancellár volt.

Magyarországi állam, Magyarországi álom

A magyar önállóság legfőbb intézménye a

pozsonyi országgyűlés volt, amely két házában, a

felsőtáblán (főnemesség, főpapság) és az

alsótáblán (megyénként 2 küldött, városok

küldöttei) tárgyalta a legfontosabb kérdéseket. A

Napóleon, Francia forradalmár és császár

8

nemesség igazi politikai fórumai azonban a vármegyék voltak. Itt összpontosult a

központi hatalommal szembeni ellenállás.

1825-ben összeült az országgyűlés (20 év után először hívta össze a király, I. Ferenc),

ezzel pedig kezdetét vette a reformmozgalom, amely az ország gazdasági és társadalmi

megújulását célozta. Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István

felajánlotta összes birtokainak egy évi jövedelmét a magyar nyelv gyarapítására és egy

Magyar Tudós Társaság megalapítására.

Miért olyan fontos egy „Magyar Tudós Társaság”?

Új magyar kultúrát kerestek!

A reformkorban nem csak a Habsburgoktól való szabadság volt a cél, hanem a

nemességtől is. A középkor óta, a nemesek nem fizettek adót, de náluk volt a hatalom!

A paraszt vagy városi polgárnak nem volt hivatalos módszere amivel tudta befolyásolni

az ország irányítását, mégis, ha gazdagabb volt mint egy kisnemes.

De ez változott a reformkorban!

Kellett új irodalmat, új közgazdasági módszereket, új kapcsolatokat építeni! A hídépítés

nemcsak a távoli partok összekötést jelentette, hanem a nemzet legtehetségesebb

tagjainak összekötését is!

9

Gróf Széchenyi István (1791-1860) „Ha lenyesik szárnyamat, gyalogolni fogok, ha levágják lábamat, kezemen járok, ha ezeket is

kiszakítják, hason csúszom, csak használhassak nemzetemnek.” (Széchenyi: Napló)

Ifjúság

1791-ban Bécsben születtem egy nemes, Habsburgokhoz hű

családban. 17-évesen, részt vettem a Napóleon-elleni

hadjáratokban. Zavaros idők voltak… Ott voltam a 1809-as

győri csatában, ahol a Habsburg sereg vereségét szenvedet

Napóleon francia serege ellen; ott voltam 1813-ban a lipcsei

csatában, ahol a Napóleon-ellenes szövetség (orosz, porosz,

svéd és Habsburg seregek) nyerése Napóleon bukását

jelentette.

Végre béke volt! Körül tudtam utazni egész Európán 1815 és

1822 közt, és megnézni más kultúrákat. Legjobban Anglia

tetszett. Angliában alakult a demokrácia, de nem olyan vadon

(szerintem), mint a franciáknál. Angliában mindenféle izgalmas

eszmecsere ment a klubokban, Angliában a technológia

gyorsan fejlődőt. Amikor hazamentem, láttam, hogy

Magyarország sajnos hátramarad. Elhatároztam, hogy Magyarországnak kell olyan személy, aki

új terveket kezdeményez.

Olyan személy, mint önmagam.

Politika

Ezért, a 1825-ös pozsonyi országgyűlésen többször

felszólaltam a magyar nyelv, a szabadság és a vallási

türelem védelmében. Feladtam birtokaim egyévi

jövedelmét, 60 000 forintot, egy Magyar Tudós

Társaság megalapítására, ez lett később a Magyar

Tudományos Akadémia. Az országgyűlés alatt,

meglátogattam Metternich kancellárt, akinek nem

tetszett a politikai álláspontom.

Az eszmecsere fontos volt a magyar kulturális

felemelkedéshez, ezért a Magyar Tudós Társaság mellett megalapítottam 1827-ban a Nemzeti

Kaszinót a londoni klubélet mintájára, mint egy nemes találkozó központot ötletcserére, és tíz

évvel azután, 1837-ben, kezdeményezésemre megnyílt az egyik első magyar nyelvű színház, a

Pesti Magyar Színház (1840-tól Nemzeti Színház). Könyveimben, Hitel (1830), Világ (1831), és

Johann Ender 1818 festménye a szívdöglesztő ifjúságomról.

10

Stádium (1833), kifejtettem a magyar mezőgazdaság átalakításának

programját: a robotmunkát bérmunkával kell felcserélni; el kell törölni a

feudális törvényeket; bárki vehessen földet; a nemes is adózzék.

Kossuth Lajossal újságokban vetélkedtem, hogy milyen legyen

Magyarország jövője. Ez azért volt fontos, mert így mindenki olvashatta és

részt vehetett a vitákban! Olyan volt, mint a 19-ik századi Facebook,

Twitter, Tiktok, Reddit és Instagram. Ahová az emberek a szemüket

fordították, Kossuth és én ott voltunk!

Nemcsak a kulturális fejlődés érdekelt, hanem a közgazdaság is! A nép

nem tud boldogulni üres hassal és pénz nélkül. Ezért 1827-ben

kezdeményezésemre megalakult az Országos Magyar Gazdasági

Egyesület (OMGE), a mezőgazdaság fejlesztése végett. Emellett,

fejlesztettem az első magyarországi lóversenyeket (1827) és lótenyésztést,

a hajózást és a hajógyártás az Óbudai Hajógyár (1835) megalkotásával. Az Óbudai Hajógyár volt

az első gőzhajógyár nemcsak Magyarországon, hanem az egész Habsburgi Birodalomban!

Ahogyan tanultam az európai utazásaimon, közlekedés nélkül nehéz új ötleteket szerezni és a

piacot elérni! Ezért építettem lánchidat. 1839-ben megkértem, hogy az angol mérnök, William

Tierney Clark készítsen terveket egy hídra, ami összeköti Budát és Pestet. Tíz évig tartott, hogy

megépítsék a Lánchidat, de ez bebizonyította, hogy az emberek gyorsan és biztonságban

átkelhetnek a Dunán. 1849-ban fejezték be a Lánchidat, de arra megint felfordult a világ.

Forradalom

1848 márciusában kitört a Forradalom Magyarországon. Ez volt a „népek tavasza,” és Kossuth

lelkesedése bebizonyította hogy reform helyet forradalom kell. Batthyány Lajos miniszterelnök

felkért március 23-án, hogy legyek a közlekedési miniszter. Szomorú szívvel elfogadtam, bár

tudtam, hogy a harc felborítja majd békés terveimet. Szeptember 4-én

betegszabadságra indultam, és utoljára elhagytam Pestet.

Ahogyan előre láttam, rövid életű volt Kossuth álma. A Szabadságharc megbukott 1849 október

4-én. Kossuth külföldre menekült, 13 magyar honvédtisztet kivégeztek (ők az „Aradi vértanuk”)

és Ferenc József császár Magyarországon katonai kormányzást vezetett be. Az egyetlen

örömteli hír az volt, hogy Metternich lemondott a kancellári pozícióról.

Mélyen depressziós lettem, és pisztollyal öngyilkosságot követtem el 1860-ban. Csak hét évvel

halálom után, az 1867-es Kiegyezés után jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia és vele

Magyarország további fejlődése.

Persze, nem dolgoztam egyedül …

11

Főszereplők E meghatározott korban jelentek meg történelmünk legjelentősebb személyiségei a politika

színpadán.

Kossuth Lajos (1802-1894)

• Széchenyi fő magyarországi ellenzéke. Kossuth

Lajos progresszívabb módon tájékoztatta a

nemeseket az 1832-36-os országgyűlésen. Ezek a

„Országgyűlési Tudósítások” a reformok mellé

állították az ország közvéleményét.

• Pesti Hírlap szerkesztője lett, és a reformokhoz

irányította olvasók érdeküket.

• Megszervezte a Védegylet-mozgalmat, amelynek

tagjai megfogadták, hogy nem vásárolnak olyan

külföldi árut, melyet otthon is gyártanak, hogy ezzel is

fejlesszék az ipart.

• Kossuth sok népdalban szerepel…ismersz te is ilyen

éneket?

báró Wesselényi Miklós (1796–1850)

• Az „árvízi hajós”, „a legelső magyar ifjú” az erdélyi

reformkor fő alakja és a nemesi reformmozgalom

Széchenyi mellett legjelentősebb elindítója volt.

• Mint jobbágyfelszabadítás támogatója, Wesselényi

a „Balítéletek” című művében hangsúlyozza a

nemesség és jobbágyság közti viszony rendezését.

• 1847-től Erdélyben is a magyar váltotta fel a latint

hivatalos nyelvként és a jobbágyok és nemesek közti

földmegosztást rendezi.

12

gróf Batthyány Lajos (1807–1849)

• Batthyány Lajos az országos politikában az 1839–

1840-es országgyűléstől kezdve vett részt mint a

főrendi ellenzék vezére.

• Egyetértett Széchenyivel, hogy a reformmozgalmat

a főnemeseknek, az arisztokratáknak kell vezetniük.

• Széchenyi példájára felkarolta a selyemhernyó-

tenyésztést is, és ehhez több, mint 50 000 eperfát

ültetett birtokán.

• Az Ellenzéki Párt 1847. március 15-én alakult meg,

és első elnökévé Batthyány Lajost választották.

Ezután a főrendi házban Batthyány és az alsóházban

Kossuth lett az ellenzék vezére.

Deák Ferenc (1803-1876)

• 1833-tól jelent meg a politikai porondon. Éles

logikája és taktikai érzéke voltak azok a

tulajdonságai, amelyek a

• reformfolyamatokért folytatott politikai küzdelem

egyik főszereplőjévé tették.

• 1847-es visszavonulásáig Kossuthtal együtt szellemi

vezére volt a reformerek országgyűlési táborának.

• A reformkor után is fontos politikus volt. Neki

köszönhető a kiegyezés létrejötte 1867-ben.

13

Klemens von Metternich Kancellár (1773-1859)

• A Napóleoni háborúk alatt és után, Metternich

fontos szerepet vállalt, mint osztrák külügyminiszter és

kancellár. Napóleon bukása után, a bécsi kongresszus

alatt Metternich kancellár képviselte a Habsburg

Birodalmat.

• A francia forradalom és Napóleon miatt Metternich

konzervatív politikus volt. Javasolta I. Ferencnek, hogy

tartson magyar országgyűlését Pozsonyban 1825-ben,

de rémülten figyelte Széchenyi fellépését.

• Metternich találkozott Széchenyivel, és próbálta

lebeszélni a reformterveiről. Hogy megvédje a

stabilitást, Metternich a liberális fejlődés és a

nemzetek önállósága ellen lépett fel Magyarországon

és a Habsburg Birodalom más területein.

• A 1848-as forradalmak kitörése miatt lemondott a

kancellári pozícióról.

I.Ferenc (1768-1835) / V. Ferdinánd (1793-1875) / I.Ferenc József (1830-1916)

• A reformkor elejétől végéig három magyar király volt. I. Ferenc már 1792-ban lett

magyar király, de 1804-ban lett Ausztria császárra, abban az évben amikor Napóleon

magát kinevezte Franciaország császárává. Ezért, Metternich kancellárral együtt

konzervatív, antiliberális uralkodó volt.

• V. Ferdinánd súlyosan epileptikus volt, és betegsége miatt nem tudott erősen uralkodni;

ezért Metternich kancellár vezette továbbra is az országot.

• Az 1848-as forradalmak kitörése miatt, V. Ferdinánd lemondott, és átadta a koronát a

18-éves Ferenc József unokaöcsének.

14

Nevezetes Reformkori Nők Meglepetés! Nem csak férfiak léteztek a múltban…

Brunszvik Teréz (1775-1861)

• Magyar grófnő, az első magyarországi óvodák

megalapítója.

• 1828-ban nyitotta az első “angyalkertet” Robert Owen

Skót mintáját követve, mielőtt Friedrich Fröbel

elkezdte a “kindergarten” rendszerét 1837-ben. Teleki

• Blankával létre hozta az első magyar nőnevelő

intézetet.

• Beethoven egyik diákja, neki írta a Zongora Szonáta #24, és lehet hogy ő volt a

zeneszerző „halhatatlan kedvese.”

Teleki Blanka (1806-1862)

• Erdélyi arisztokrata grófnő, a magyar nőnevelés egyik

úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve.

Szobrászatot tanult, és 1846-ban megnyitotta az első magyar

leánynevelő intézetet Pesten.

• A szabadságharc után Brunszvik Terézzel együtt, segített

forradalmárokat rejtegetni. Amikor a rendőrök ezt kiderítették,

10 évig tartó várfogságra ítélték.

• 1857-ben amnesztiával szabadult a börtönből és

Franciaországba költözött.

Laborfalvi Róza (1817-1886)

• Színésznő, Jókai Mór felesége, a realista magyar

színjátszás úttörője.

• Erős szerepeket kedvelt, mint a Lady Macbeth, Zrínyi

Ilona, Cleopatra és Gertrudis királyné.

• Férje 8-évvel fiatalabb volt nála, és házaságuk nagy

botrányt kavart, mért már volt Rózának egy házaságon

kívüli született lánya.

• Az ellenállás lecsendesült, amikor 1849-ben hősiesen

bújtatta Jókait a szabadságharc után.

15

Seilern Cresence (1799-1875)

• 1824-ban lett Széchenyi mélyen szerelmes Cresence-be, de

ő már férjnél volt! Zichy Károly gróffal már hét gyereke is

volt.

• Ezért 10 éven át csak platonikus barátság volt köztük.

• Amikor Zichy Károly gróf meghalt 1834 decemberében,

vártak egy évet, és 1836-ban megházasodtak. Két gyerekük

született. Ez aztán a kitartás!

Széchenyi írta Crescence-nek: „Tudnod kell, hogy csak rád

gondolok, lelkemet irántad való szerelmem tölti el, minden pillanatot néked szentelek, és ami jót

csak kezdek, és teszek, mind a te Műved!”

Veres Pálné/Beniczky Hermin (1815-1895)

• Édesanyja halála után, Hermin és a testvérei elköltöztek a

nagyapjuk házához, a világtól elzárva. Azután, hogy

nagynénje megmentette a lányokat, és Pestre vitte őket,

• Hermin erős irodalmi és politikai érdeklődése kivirágzott.

• Szilárda lánya születése után érdeklődése a nők taníttatása

iránt fordulté alapítótta az Országos Nőképző Egyesületet.

„Ne legyen örömötök a parancsolásban és megtiltásokban,

hanem hagyjátok a gyereket szabadon cselekedni.” Veres

Pálné/Beniczky Hermin, Felhívás a nőkhöz

Ebben a korban hatalmas haladás volt a nők és lányok számára, de sokan ellenezték. Madách

Imre (Az ember tragédiája költője) nem volt egyedül, amikor ilyen hülyeséget írt:

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de

teremtő géniusz hiányával … éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág,

megdermedt madár.” Madách Imre: A nőről, különösen aestheticai szempontból. Székfoglaló

értekezés az Akadémián, 1864.

Ehhez válaszolt Veres Pálné/Beniczky Hermin: „Ha ezen értekezlet nem csupán humorisztikus,

de tudományos észleleten alapuló valóságos igazságot akar felmutatni: ez ellen a

leghatározottabban tiltakoznunk és mint valótlant visszautasítanunk kell!”

Hajrá, Hermin!

16

Örsi Vita: Széchenyi v. Kossuth - Ki a „Legnagyobb Magyar”?

Szerinted, kinek

jobb:

Széchenyi Kossuth

Szemöldökök,

haj, és bajusz

Közgazdaság Szabadpiac.

Védővámok – a más országból jövő anyag

több pénzbe kerül, mint a magyar.

Más

nemzetiségek,

akik magyar

területen élnek

Türelem más kultúrák és más

nyelven beszélőkkel szemben.

Asszimiláció és magyarosítás.

Ki szavazhat az

országgyűlésen?

Arisztokraták és nemesek liberális

módon irányítják az ország haladását

az országgyűlésen (mint Széchenyi).

A 1848 évi V. törvénycikk szerint nemcsak nemesek, hanem 24 évesnél idősebb, magyarul beszélő férfiak szavazhatnak az országgyűlésen.

Kossuth 1841-ben a Kelet Népére írott Feleletben: „Gróf Széchenyi ujjait a korszak üterére tevé

és megértette lüktetését. És azért tartom én a legnagyobb magyarnak; mert nem ismerek más

senkit historiánkban, kiről elmondhatnók, hogy százados hatásra számított lépései sem korán,

sem későn nem érkeztek."

17

Magyarország az Habsburg Birodalomban Magyarország az Osztrák Birodalom határain belül létezett, ezért a határok és a népesség is más

volt mint a mai országban.

1842 folyamán. Fényes Elek, a magyarországi statisztika megalapítója nyomán:

Ez a keverék gazdagította a magyar kultúrát! Például, Petőfi Sándor szlovák származású, és

Alexander Petrovics-ként volt keresztelve!

18

Pest és Buda első állandó hídja: a Széchenyi Lánchíd „Ma azt mondtam … egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül… Az a

gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.” (Széchenyi:

Napló, 1821. január 4 )

Mi volt a lánchíd előtt?

Hajón lehetett Buda és Pest közt menni, de csak jó

időjárásban. 1821-ban Széchenyi majdnem lekéste saját apja

temetését, amikor jégeső miatt nem tudott átkelni a Dunán.

Sokan akartak már hidat építeni, de a gyakori árvizek és a

Duna szélessége miatt ez nehéz volt. Például 1838-ban a

pesti árvíz idején az épületek három negyede víz alatt volt,

és Széchenyi barátja, gróf Wesselényi Miklós akkor körbement Pesten egy hajóban embereket

menteni a házak tejetektől.

Miért fontos egy állandó híd?

A híd összekötötte az ikervárosokat és az ország két felét is! Pest fejlődése, gazdasági központtá

válása, az áruforgalom növekedése az állandó összeköttetés megteremtése.

Hogyan építették?

A hídépítés sok ember összmunkájából alakult, akik több országból jöttek. Az állandó híd

építésének motorja Széchenyi István volt, az 1832-36. évi országgyűlés biztosította az építés és

fenntartás törvényi feltételeit.

Széchenyi az angol hídépítéstől kapta az ötletet. Ezért, a hidat az angol William Thierney Clark

tervezte a Marlow Híd alapján 1839-ben. A híd több részét Angliában építették és úgy vitték

Magyarországra. Egy Skót mérnök, Adam Clark vezette a hídépítést Budapesten. 6575 millió

aranyforintba került a híd.

1842. augusztus 24. Pest és Buda között az összeköttetést

hajóhíd biztosította, egyre súlyos zavarokkal.

A Lánchíd 1848 nyarára csaknem készen állt. A hadi

események okozta kényszerszünet után, 1849. november

21-én adták át a korabeli Európa egyik legnagyszerűbb

építményét, amely ténylegesen egyesítette a két várost. Adolphe Rouargue: A Lánchíd 1850 körül

1838-as pesti árvíz

19

Fontos új helyek „Magyarország szíve Pest és Buda. A szegény szív persze poros és piszkos, ezen

nem változtathatunk, de annál többet segíthetünk rajta. A szívet nem

helyezhetem máshová, de megszépíthetem.” (Széchenyi:

Zichy Júlia grófnőhöz 1829-ben írott levelében)

Az első lóverseny

1827. június 6. A lóversenyzést Széchenyi angol mintára

hozta be Magyarországra. Célja kezdetben az egyszerű

falusi emberek lovainak a templom körüli vagy a főtéren

történő futtatása volt. Akkortájt erkölcsi győzelemnek

számított, ha valakinek gyorsabb lovai voltak. Az első pesti lóversenyt egy

négynapos versenysorozat keretében rendezték meg.

A Nemzeti Kaszinó, a „díszes gyülekezőhely”

1827. június 10. Gróf Széchenyi István barátjával, gróf Károlyi Györggyel angol

mintára kaszinót alapított. Itt, az előkelő nemesség, az értelmiség legjobb

képviselői és a pesti polgárság és kultúra befolyásosabb szereplői találkozhattak.

Emellett kínáltak önálló könyvtárt, a kaszinó játék-termei, táncmulatságai, zenei

estjei és vendéglője. A Pesti Kaszinó megalapítását követően a fővárosban és

számos vidéki városban szintén jöttek létre kaszinók, társalkodóegyletek,

olvasótársaságok.

Nemzeti Kaszinónak a Hild József építette Lloyd-palota adott helyet

Magyar Tudományos Társaság/ Magyar Tudományos Akadémia

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi felajánlotta birtokai egyévi

jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására, ami

20

később a Magyar Tudományos Akadémia lett. Támogatta a kutatást

nyelvtudományi, bölcsészeti, történelmi, matematikai, természettudományi, és

törvénytudományi pályákon.

Kávéház kultúra

Nem mindenki volt nemes; nem

mindenki tudott elmenni

lóversenyek és kaszinókba. Ezért

sokan eszmecserét tartottak

kávéházokban. Az első pesti

kávéház 1714-ban nyílt, és több,

mint száz évvel azután, a

reformkorban, fontos helyek

voltak művészeknek és íróknak.

Például, a Pilvax kávéház társasága közt volt Petőfi Sándor és Jókai Mór; innen

indult Petőfi Sándor a Magyar Nemzeti Múzeumhoz 1848 március 15-én.

Magyar Nemzeti Múzeum

1802-ban, Széchenyi István édesapja a

nemzetnek ajándékozta a személyes

gyűjteményét, hogy nemcsak a nemes

család, hanem mindenki lássa és tanuljon

a kiállításokból. 1837-1847 között

építették, és itt volt 1848. március 15-én,

hogy Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti

dalt.

Brunszvik Teréz és az „Angyalkert”

1828. június 1. Budán, Brunszvik Teréz grófnő kezdeményezésére, angol példák

nyomán, Angyalkert néven megnyitotta kapuit a Habsburg Birodalom, ill.

Magyarország első kisdedóvó intézménye. 1832-ben már 10 óvoda működött a

Magyar Királyság területén, melyekben írást, olvasást, számolást, éneket stb.

tanítottak a külföldön már alkalmazott módszerek felhasználásával.

Pilvax kávéház, Preiszler József. c. 1830.

Magyar Nemzeti Múzeum a Reformkorban

21

A gőz korszak: Hogyan közeledtek az emberek a Reformkor alatt? Nem volt kocsi vagy repülőgép, de majdnem olyan nagy lepés volt a gőzmozdony feltalálása.

Vonattal és gőzhajóval sokkal gyorsabb utazni, mint lóháton, sétálva, vagy vitorlával! Legalább 2

népdal nevezi ezt az izgalmas új technológiát: „Megy a gőzös” és „Fekete gőzösnek”!

Gőzhajók a Dunán Bécs és Pest-Buda között

1830. szeptember 4. Megtette első útját Bécs és

Pest-Buda között az első magyar gőzhajó, az “I.

Ferenc”. A következő évben, 1831-ben ugyanez

a gőzös egészen az Al-Dunáig merészkedett.

Széchenyi István tervei között szerepelt a Duna

hajóval közlekedés megteremtése a Fekete-

tengerig, s azon át Konstantinápolyba.

Az 1835-ben alapított Óbudai Hajógyárban olasz és komáromi magyar munkások dolgoztak.

1839-ben itt készült a kontinens első vas-testű gőzhajója!

Balaton Gőzhajózási Társaság

1846. április 5. A Balaton Gőzhajózási Társaságnak meg készült az első balatoni gőzhajó, a

“Kisfaludy”. A hajó gőzgépe Angliában, teste az Óbudai Hajógyárban készült. 300 férőhelyes

utasszállító volt, I. osztályán ebédlő és könyvtár is volt! A gőzös Keszthelyről szállította a

vendégeket az északi parti üdülőhelyre.

Az első gőzvasút avatása

1846. július 15. A 34 km hosszú vasút az osztrák határtól Pozsonyon és Pesten keresztül

Debrecenig építendő vonal első szakaszaként épült meg. A két mozdony 28 km/h sebességgel

“száguldott” Pesttől Vácig. A személykocsikban még nem volt üvegablak, világítás vagy fűtés!

22

Közgazdagság: Hogyan kerestek az emberek pénzt a reformkorban? A XIX. század elején, sokan még mezőgazdaságból éltek, de a gőzmozdony teljesen átalakította

a közgazdasági életet. Gyárakban gyorsabban lehetett készíteni ételeket (cukor, liszt),

anyagokat (ruhákra)…és a vasutak gyorsan elvitték távoli helyekre a termékeket.

A gőzgéppel működtetett hengermalom

1841. szeptember 22. A vizi- és szárazmalmokban őrölt liszt durva volt és nem versenyképes.

Széchenyi kezdeményezésére Sopron-ban (1836-ban), majd Pesten alakult gőzgéppel

működtetett hengermalom építésére. A malom a liszt előállítását forradalmasította itthon, de

gépműhelyének fontos szerepe volt a magyar gépgyártás születésében, 1848-ban pedig a

honvédsereg felfegyverzésében.

A cukorgyártás hatása az étkezési szokásokra

A XIX. század előtt édesítésre általában mézet használtak, csak később importált nádcukort.

1830-ban Lacsny Miklós kezdte meg a répacukor gyártását francia példa nyomán. 1830 és 1860

között megháromszorozódott az egy főre eső cukorfogyasztás. Édes életet kívántak az

emberek!

Ismersz népdalt, amiben szerepel egy cukorgyár?

23

Mindenapi technológia

Az “okostelefonnal” tudunk távoli emberekkel beszélni, fényképezni, újságot olvasni, sőt,

elemlámpának is használni. Képzeld el, hogy ezek a technológiák (távolról való kommunikáció,

fénykép, világítás) mind a reformkorban kezdtek elterjedni Magyarországon!

A távíró Magyarországon

1847. december 27. Az elektromos távírás

jelentőségének felismerésében a

Habsburg-monarchia az elsők közé

tartozott. Tíz évvel Morse sikeres kísérlete

után és 4 évvel az első, Washington-

Baltimore vonal üzembe helyezése után

nyílt meg Pozsonyban az első

távíróállomás. A távirdát eleinte csak

rejtjelezett állami és vasúti közlemények

továbbítására használták. Az érintkezés

nyelve a német volt. 1849-től már

magáncélú sürgönyt is lehetett feladni, de

ennek terjedését a magas ár korlátozta.

Képes hetilap magyarul – az olvasó

társadalom

A sajtó és a könyvkultúra 1820. után

fejlődésnek indult. 1847-ben már

59, többnyire Pesten kiadott újság

és folyóirat közül válogathatott az

olvasó (ebből 33 volt magyar

nyelvű). 1848 elején az

újkonzervatív Buda-pesti Híradó

képében megjelent az első magyar

napilap. Fontos szerepük volt a

divatlapok a polgári életforma és

reform ötletek népszerűsítésében.

24

Az első magyar fotó

Louis Daguerre 1837-re fejleszti ki és,

1839-ben mutatja be a „dagerrotípia”

fényképet. Strelisky Lipót a technológia

felvételével, egy híres pesti fotósdinasztia

megalapítja. Műtermük majd egy

évszázadig szolgálta az előkelő

közönséget.

Irinyi és a gyufa

1837-ben a nemesi származású Irinyi János a berlini egyetemen tanult vegyészetet. Bécsi

kísérletei közben, 20 évesen találta fel a foszforos, kén nélküli gyufát, ami az addig használt

kénes dörzsgyufával szemben hang és szag nélkül lobbant lángra. 1839-ben Pesten rendezte be

gyufa-gyárát.

Jedlik Ányos és a villanymotor

1827 folyamán a győri

bencés gimnázium

tanára, Jedlik Ányos

István megalkotta a

villanymotort. De nem

hirdette a találmányát, a

„forgonyt”. Csupán

oktatásra használta, majd

évtizedek múlva kis

mozdonymodellt hajtott

vele.

25

Reformkor és az Elsősegély Kolera járvány a Reformkorban!

Nem csak 2020-ban voltak járványok! A járványok még veszélyesebbek voltak a múltban, mint

most, mert nehezebb volt tisztálkodni. Sok ember még kútból kapta a vizet, és nem volt víz

csőhálózat a házakban, ezért nehéz volt folyton kezet mosni, és a víz sokszor csak közös

helyeken volt kapható. Ezért a szegénynegyedekben terjedt el a járvány a leggyorsabban.

1831-ben megérkezett a kolera járvány

Magyarországra. A kolera az egy baktérium, ami

szennyvízzel terjed. Például, nem minden helyen volt

vízvezeték, és ha a budiból a székletes víz elérte az

ivóvizet, mindenki aki a kútból ivott, beteg lehetet.

A kolera hasmenést, hányást, és kiszáradást, végül

halált okozhat. Egy pár órútól egy pár napig

tarthatott a betegség, és kezeletlen esetekben, a

betegek 60%-a meghalt. Csak szigorú karantén,

tisztálkodás és táplálkozás védett a kolera terjedése ellen.

Sok évig nem tudták honnan és hogyan terjedt a kolera járvány. 1854-ben, egy angol orvos,

John Snow, a londoni járvány megfigyelése alapján kitalálta, hogy a vízhálózat a legfontosabb

eszköz a járvány megállításában. Egészen 1884-ig tartott egy oltást feltalálni (Dr. Jaume Ferran i

Clua Spanyolországban). Akkor is, mint most is, fontos volt a nemzetközi együttműködés a világ

egészségének megvédésében.

Mossunk kezet! Semmelweis Ignác - az „anyák megmentője”

A reformkor alatt egy magyar orvos volt az első, aki felfedezte és

dokumentálta azt hogy a kézmosás életeket ment.

Semmelweis Ignác (1818-1865) szülész volt és 1847-ban kitalálta,

hogy ha kezet mos klórvízben, életet menthet.

Sok nő meghallt „gyermekágyi láz”-miatt, szülés után;

kézmosással 1% alá esett a halálos esetek száma. Sajnos

Semmelweis nem tudta a mikrobiológiát elmagyarázni, ezért

senkit nem érdekelt a tudománya. Csak halála után vezették be az

orvosoknál a rendszeres a kézmosást, azután hogy Louis Pasteur

és Joseph Lister kutatása feltárta a mikrobiológiát.

Képzeld el, hogy hány életet menthettek volna meg, ha hallgattak

volna Semmelweisre!

26

Kultúra „a Magyar egy erőtől pezsgő fiatal nép, mely csodálatos magasságra emelheti

magát, s minden lehet, ha Közértelmességét s Nemzetiségét

tökéletesen kifejti.” (gróf Széchenyi István: Világ)

Nem volt Netflix, Youtube, vagy TikTok, de nem unatkoztunk!

Irodalom

• A modern irodalom: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály,

Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór

• Az irodalmi és kulturális élet központja Pest lett:

irodalmi lapok jönnek létre, megalakul a Kisfaludy

Társaság, a fiatal írók gyülekezőhely, a Pilvax kávéház.

Színház

• A nemzeti újjászületés reformkori programjában a

színjátszás különös súlyt kapott és 1837-ben épült a

Pesti Magyar Színház

• A kor híres színészei: Déryné Széppataki Róza,

Laborfalvy Róza, Egressy Gábor, Megyery Károly.

• Kedvenc operák: Katona József Bánk bánja és Erkel

Ferenc Hunyadi Lászlója.

• Ekkor bontakozott ki a történetírásunk, pl. Kőrösi

Csoma Sándor

Zene

• Erkel Ferenc - a Nemzeti Színház karmestere; 1844:

megírja a Himnuszt

• Liszt Ferenc - zongoraművész, zeneszerző; a magyar

verbunkost és a népi dallamokat Európa-szerte híressé

tette.

Laborfalvy Róza

Petofi Sandor

Liszt Ferenc (1847), Barabás Miklós festménye

27

Szobrászat

Ferenczy István - fontos személyiségek portré-szobrait és síremlékeit készítette el.

Biztos, hogy megismered Izsó Miklós „Búsuló juhász” szobrát a nagynénid vagy

nagymamád vitrinéből.

Porcelán

Ebben a korban Stingl Vince megalapította a Herendi Porcelán üzemet (1826), és

épp a reformkor után, 1853-ban, Zsolnay Vilmos elindította Pécsen a Zsolnay

porcelán üzemet. Ezeket a mintákat is biztos felismered!

Ferenczy István: Pásztorlányka (1820-22) Izsó Miklós: Búsuló juhász és Herendi porcelán verzió

Herendi tál, Apponyi minta. Nagymama kedvence! Zsolnay tál, Búzavirág minta. Nagymama másik kedvence!

28

Festészet

Barabás Miklós - megrajzolta vagy megfestette korának minden híres emberét.

Markó Károly - a tájképfestészet

megteremtője a magyar

művészettörténetben.

Borsos József - elsősorban arcképeivel és

biedermeier stílusú életképeivel vonta

magára a figyelmet.

Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853)

Görgei Artúr Műteremben (1838, Bethlen Farkasné sz. Teleki Róza)

Nemzetőr (1848

29

Mindennapi élet Étkezés

• Új találmány – a

„Vasszörny”/takaréktűzhely/sporhely –

váltja fel a korábbi „füstös konyhák”

lábas-fazekas főzés-módját, amely

gyorsítja a főzést. Egyben melegen

tartja a kész ételeket, és üstjében

állandóan tárolható meleg víz a

mosogatáshoz.

• A városokban már ekkor megjelentek a

mai gyorsétkezés elődjének számító,

sajtot és szalámit kínáló,

gyékényszatyros, olasz salamucciok,

illetve a meleg kolbászt (warme würst)

áruló legények.

• A legnépszerűbb étel a kenyér volt.

Általában egy hétre való adagot sütöttek meg

az asszonyok.

• Sokak szemében a jólét fokmérője a

húsfogyasztás volt. A parasztok ritkán ettek, a

jómódú városi lakosság napi egyszer

fogyasztott húst. Akik szegény létük ellenére

viszonylag gyakran ettek húst, azok a

pásztorok voltak, mivel nekik a munkájukból

eredően gyakrabban jutott.

• Egy 1834-ben kiadott pesti szakácskönyv

csaknem kétezer ételt és italt írt le!

• Tejleves, a főzelékek és a búzalisztből

készített tésztafélék, haluska, metéltek,

táskatészta, derelye, gombócok és a rétesek.

Került az asztalra savanyú káposzta,

savanyított répa, olaszkáposzta, bab, lencse,

borsó, hagyma és az elmaradhatatlan krumpli,

korabeli nevén földi alma. Italuk az édes vagy

a savanyú aludttej volt, és előszeretettel ettek

vajat és túrót is.

Remélem hogy még marad kenyér, mire hazaérek….

30

Barabás Miklós, Nemzeti Divatkép (1846) Erzsébet Királyné 1867-ben. A reformkor alatt és után újra divatos lett a díszmagyar.

Tisztálkodás – mértékkel!

• Az 1831. évi kolera idején a test hetenkénti megmosását ajánlották!

• Még a század második felében is küzdeni kellett olyan népi hiedelmek ellen, hogy a

fejmosástól ótvaros lesz a fejbőr.

• Fürdőszobát hiába keresnénk a városi lakásokban. A hálószobában, a kancsóval és a

mosdótállal ellátott állványnál mosakodtak, a konyhában álló dézsában vagy kádban

fürödtek.

Divat

Női divat: Visszatér a fűzött derék és a drót keretekkel

kitámasztott abroncsos szoknyaaljak (krinolin), amihez

sarkatlan cipőt viselnek. A ruhák anyaga kezdetben egyszínű

sima mintázatlan, később azonban már csíkosak, kockásak

vagy apró virágmintásak. Az ilyen viselethez az ernyős merev

nemezkalapok dukálnak, valamint az elmaradhatatlan

napernyő.

Férfi divat: A férfiak divatja a posztóból készült frakk és a

redingote, hozzá szűk, világos talpalóval ellátott nadrág. Az ing

kemény állógallérja arcközépig ér, melyhez sálszerű

nyakkendőt tekernek, elől kis csokorra kötve. A legdivatosabb

úrfiak (arszlánok) a hölgyekhez hasonlóan fűzik a derekukat.

Ünnepekkor egyre gyakrabban díszmagyarba öltöznek és a 40-

es évekre már a hétköznapi viseletnek is magyaros öltözéket,

derékközépig érő, zsinórozott, állónyakú atillát hordanak.

Egyéb kellékek a cilinder, sétapálca, kesztyű. Gyakran bajuszt és szakállat viselnek.

Városi öltözet a reformkorban

31

A Reformkor vége A Reformkor a 1848-49-es szabadságharccal ért véget. A 1840-as évek nehezek voltak szerte

Európában, és a nagy éhínség mellett fellángolt a hazafiasság. Nemcsak Magyarországon törtek

ki forrdalmak, hanem Bécsben, Franciaországban, a német államokban, Lengyelországban…és

máshol. 1848 márciusa a “népek tavasza” volt, de mint a tavasz, gyorsan véget ért.

A szabadságharc bukása után, I. Ferenc József császár Magyarországon katonai kormányzást

vezetett be, és sok évig tartott, hogy Magyarország megint arra a fejlődési szintre jutott, mint a

reformkorban.

Nemzeti dal, írta Petőfi Sándor

Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk, vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok! -

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,

Kárhozottak ősapáink,

Kik szabadon éltek-haltak,

Szolgaföldben nem nyughatnak.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,

Jobban ékesíti a kart,

És mi mégis láncot hordtunk!

Ide veled, régi kardunk!

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,

Méltó régi nagy hiréhez;

Mit rákentek a századok,

Lemossuk a gyalázatot!

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,

Unokáink leborulnak,

És áldó imádság mellett

Mondják el szent neveinket.

A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

32

Program ötletek A járvány miatt nem lehet arra számítani, hogy személyes programokat lehet tartani. Mégis,

lehet távolról is élvezni a Reformkort! Alul találtok egy szórejtvényt és egy keresztrejtvényt a

tagoknak.

Távoli/számítógépen tartható programok

• Nemzeti Kaszinó Nap: kaszinótojás főzés, kártyajáték és eszmecsere!

• Kávéház: mindenki megjelenik Zoom-on izgalmas melegítő itallal, beszélgetésre készen!

• Ki a „Legnagyobb Magyar” vita, bajusz és szemöldök festéssel együtt

• Játék - Ki vagyok én? (reformkori alakokkal)

• Hídépítés borsók, mályvacukor és fogpiszkálókkal (egészséges étkezés), vagy csomókkal

• Reformkori vers illusztráció verseny (köthető március 15.-hez)

• Festés/szobrászat

• Semmelweis Ignác tanítja az elsősegélyt

• Moziest (Hídember, Bánk Bán), vagy kézügyesség közben zenehallgatás (Liszt)

• Március 15-i ünnepség, koszorúzás - itt kitérni arra, hogy mi előzte meg a forradalmat és

szabadságharcot (a reformkori történések)

• Térképészet és földrajz – utazás gőzhajóval és

vasúttal

• Távírás kísérletek (Morze)

Személyes programok

• “Lóverseny” (lásd a képet)

• Hajókirándulás

• Úszó hajómakett építése

• Őrsi vacsora-csata - reformkori ételek

• Őrsi divatbemutató - reformkori ruhák

• Farsangi bál vagy falusi táncház

• Hídépítés kötélből

• Tűzrakás – tűz fölött a gőz erejét bemutatni kis szél-

malommal

• Ének – reformkorhoz kötődő énekek, pd. „megy a gőzös”!

33

Széchenyi és a reformkor szókereső Z X L Q E R T H U J D S G U T D B N H F D S A G

B E D Ó G F J L M A B N C I H K Á V É H Á Z C R

D A E F V G B L Á N C H Í D F G M H I A J K K E

H M L M N E M E S S É G O E D Ű C F K B P Q R F

S Í T N U M R V J W X L B H C E D E G S F Y I O

Z G R A É B C S Z É C H E N Y I E D L B E D Q R

F D G L G H I M E J J E C K K B L H N U G M F M

N Ó P Q A R E S K N C H É T Á M U A F R B V L K

W L X Y Z P K D C G Y A J B F C D E H G M F G O

N É P E K T A V A S Z A G H E I Ű J K B L M B R

N M B K O L C P F Q H R S D J G T U V I H W X Y

M A G Y A R T U D O M Á N Y O S T Á R S A S A G

J K C Z B F E A L H B N M C S D D J G O E N N G

H I F J N K Ű L M B N A L O P R R E S D T G G U

V H A J Ó G Y Á R T Á S W B E X L Y J A D F Y M

B A T T H Á N Y F E Z Q W G T E Ű B T L Y A A G

R C M A S D F H K G M F E H Ő K J K L O Z H L I

U C V C Á V M B J B E B N F F Z E N B M M K K Q

N W G E R H T C Y U T U I I I K M F D O P E E H

S Q E E G K O S S U T H F J T D Y O E F B U R U

Z A U I H O Q A G L E C M Á Q A I K Z Q E Z T H

V S A O Q L S B F M R R D W C B J C J D K F K B

I C H P E E F A G D N F G É D K A X Z I O K L F

K D S L R R G D H N I G M E R E K A S Z I N Ó L

T F T Á G A D Á I E C H P G G F H E C J N M Y N

E G R D S D U D J O H J O R S Z A G G Y Ű L É S

R H D H K Z I C E M Q J F G H K L G B Q C M P M

É D E E U D Á E F P V E R E S P Á L N É G C R G

Z J W É O M F R K P K I Q Q W E S S E L É N Y I

Széchenyi Veres Pálné Metternich Lóverseny Lánchíd Kaszinó

Hajógyártás Népek tavasza Reformkor Nemesség Országgyűlés Wesselényi

Batthyány Császár Kolera Kossuth Kávéház Gőzmozdony Hírlap Petőfi

Angyalkert Brunszvik Teréz Habsburg Birodalom Magyar Tudományos Társaság

34

Széchenyi keresztrejtvény Írd be a válaszokat a megfelelő sorokba, és találd ki, hogy mi a titkos szó! (Tipp: Minden válasz a

megtalálható a szókereső szavak között.)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

1. Mit kezdett el Széchenyi Magyarországon 1827. június 6-án, angol mintára? (Kell egy

négylábú állat!)

2. 1825-ben, itt kezdődött a reformkor. Széchenyi többször felszólalt itt. A magyar

önállóság legfőbb intézménye.

3. 1827. június 10-én Gróf Széchenyi István ezt a helyet alapította, mint egy „díszes

gyülekezőhely,” ahol nemesek és polgárok tudtak ötleteket cserélni.

4. A Habsburg birodalom kancellárja, a liberális fejlődés és a nemzetek önállóságának

ellenzője.

5. Széchenyi mellett a reformkor legnagyobb alakja, akivel Széchenyi a hírlapokban

politikai vetélkedést tartott 1841-1848 között.

6. Az olvasó társadalom itt követte Széchenyi és Kossuth politikai vetélkedését.

7. Ebben a korszakban, ez a technológia teljesen megváltoztatta a közlekedést. Előfordult

vonatokban, hajókban, és gyárokban.

Titkos szó: ___________________

35

Mennyire ismered a reformkort? 1. Milyen forradalom és melyik császár befolyásolta a Habsburg Birodalom politikáját és a

Reformkor kezdetét? ______________________________________________________

2. Mikor és hol kezdődött a Reformkor? _________________________________________

3. Ki volt Széchenyi István? ____________________________________________________

4. Honnan kapta Széchenyi a sok ötletet? ________________________________________

5. Nevezz meg legalább hármat Széchenyi tetteiből!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

6. Nevezz meg három nevezetes magyar férfit és három nevezetes nőt!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

7. Ki ellenezte a reformokat?__________________________________________________

8. Milyen különbségek vannak Széchenyi és Kossuth elvei között?

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

9. Mikor és hogyan épült a Lánchíd?

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

10. Nevezz meg három fontos új technológiai fejlődést a Reformkor alatt!

________________________________________________________________________

________________________________________________________________________

11. Hol találkozhattak az emberek eszmecserére?

________________________________________________________________________

12. Nevezz meg három fontos művészt!

________________________________________________________________________

13. Mikor és miért ért véget a Reformkor?

________________________________________________________________________

36

Válaszok L Ó K Á V É H Á Z R

V L Á N C H I D A E

H N E M E S S É G B F Í R S O

R S Z É C H E N Y I B R

L E U M A N R K

P Y G O

N É P E K T A V A S Z A B R I

M A G Y A R T U D O M Á N Y O S T Á R S A S A G

O N P D G

H A J Ó G Y Á R T Á S E A Y

B A T T H Á N Y G T L A R M Ő O L

U E F Z M K

N T I O E S K O S S U T H Z R

Z O E D T

V L R O I E N K A S Z I N Ó

K C R I Y

T S A C E Á H O R S Z A G G Y Ű L É S

R S

É Z V E R E S P Á L N É

Z Á W E S S E L É N Y I R

Keresztrejtvény: 1. Lóverseny 2. Országgyűlés 3. Kaszinó 4. Metternich 5. Kossuth 6. Hírlap 7.

Gőzmozdony

Mennyire ismered a reformkort?: A válaszok a kézikonyv második lapján találhatók.

37

Népdal lista A cserkészeknek a következő népdalokat kell megtanulniuk az Akadályversenyre, ha személyesen lehet

találkozni. Felismerjük a távoli népdal tanítás nehézségeit.

A cserkész 1-nek 10 népdalt, a cserkész 2-nek a 10 cserkész 1 népdalt + még 10-et (összesen 20-at), és a

cserkész 3-nak mind a 30 népdalt kell megtanulni.

Cserkész 1 (1-10) Cserkész 2 (1-20) Cserkész 3 (1-30)

Gyors dalok

1. Fekete gőzösnek 11. Által mennék 21. Piros alma csüng az ágon

2. Megy a gőzös 12. Kossuth Lajos táborában 22. Félre bánat, félre bú

3. Hull a szilva a fáról 13. Két út van 23. Erdő, erdő, erdő

4. Ó mely sok hal terem az

nagy Balatonba

14. Réten, réten 24. Szárnya, szárnya

5. Már mi nálunk babám 15. Érik a szőlő 25. Tisza partján

6. Télen-nyáron 16. Fehéret virágzik 26. Hej, rozmaring, rozmaring

Átmeneti dalok

7. Kossuth Lajos azt üzente 17. Este van már, csillag van az

égen

27. Az árgyélus kismadár

Lassú dalok

8. A csitári hegyek alatt 18. Elindultam szép hazámból 28. Tavaszi szél

9. Hej, halászok, halászok 19. Felszántom a császár

udvarát

29. Gyere bé, gyere bé

10. Kis kacsa fürdik 20. Látod babám 30. Este van már, késő este

38

Forrás és Köszönetnyilvánítás Összeállították és részben írták: Magyaródy Kati, Salgó Viktória Szerkesztették: Tóth Kata (fő szerkesztő), Glaser-Hille Ildikó, Jankura Kriszti, Tausz Kati, Szentkirályi Pál, Vajtaj Pista

Ezen forgatókönyv alapja a Szlovákiai Magyar Cserkeszszövetség 2017 #reformkor kiadványa.

Hálás köszönettel tartozunk Salgó Viktória munkacsoportjának az engedélyért, hogy

használhattuk. A #reformkor szövege megjelent a 7-8, 11-12, 17, 19–24, 26--30 lapokon.

Iratok:

Glatz Ferenc. A magyarok krónikája. Magyar Könyvklub Officina Nova. Budapest. 2000.

Hagyaték - Felelősség és áldozat. A reformkor és a magyar nemesség.

https://www.youtube.com/watch?v=RnGzpaWAAQE

Kovács László. Simon Attila: A magyar nép története 1711-től 1918-ig. Lilium Aurum.

Dunaszerdahely. 2000.

http://erettsegi.com/tetelek/irodalom/nemzeti-kulturank-a-reformkorban/

http://www.jakd.hu/

http://mult-kor.hu/

www.wikipedia.hu

Videótanár: A magyar reformkor képviselői

Ez egy hídépítős játék: http://www.agame.com/game/build-the-bridge

Inspiráló zene és mozik:

Bereményi Géza. Hídember. 2002. https://videa.hu/videok/humpeszter-szilveszter/film-

animacio/a-hidember-drama-film-magyar-tPSLJdIunZxVJTzU_

Erkel Ferenc, Hunyadi László. https://www.youtube.com/watch?v=eFERqoxnYAU

Katona József, Bánk Bán. https://www.youtube.com/watch?v=-HIAj7yop-4

Liszt Ferenc. Magyar rapszódiák. https://www.youtube.com/watch?v=Mz79smd1dkE