44 LXV. ÉVFOLYAM 2010/1-2

Prológus

Nem ez az elsô és különösen nemez az egyetlen szobor Puskás Tiva-darról, aki köztudottan 1844. szep-tember 17-én született Budapesten.A 165. évforduló nem is a legkere-kebb dátumok egyike. (A kétszeri ha-lasztást szeptember 17-rôl október9-re, majd onnan december 17-re pe-dig felejtsük el! A bürokrácia mal-mai, mint köztudott, lassan ôrölnek.)A Szombathelyi tér pedig nem az And-rássy út. Környékén szinte egyálta-lán nincs forgalom, tehát jó ha éven-te néhány százan elolvassák majd,kit is ábrázol az alkotás.

Mégis mérföldköve a szakma meg-ismertetésének ez a szépen kifara-gott, több mint kétméteres „totemosz-lop”. Nézzük meg öt tételben, hogymiért is...

Pro primo

A mûsorközlô, Bényi I ldikó szavaitidézve:

„2008 májusában érkezett az el-sô levél dr. Petz Ernô nyugalmazottegyetemi tanártól a Puskás Tivadarutca lakójától: milyen szép lenne,ha a közelükben lévô kis téren egyszobor állhatna. A teret Szombathe-

lyi térnek nevezik, de egyik oldalánhalad a Puskás Tivadar utca. Innena gondolat, hogy a köztéri szobor áb-rázolja Puskás Tivadart, a telefonhír-mondó feltalálóját. A megkeresés aMagyar Elektrotechnikai Egyesület-hez érkezett, de mivel a Puskás Ti-vadar szellemi örökségét a Híradás-technikai Tudományos Egyesület gon-dozza, a két egyesület természete-sen összefogott az ügy érdekében.”(Elôször 60 éves, közös történetünk-ben – a szerzô megjegyzése.)

„2009 februárjában a Hírközlésiés Informatikai Tudományos Egyesü-let, valamint a Magyar Elektrotech-nikai Egyesület közös emlékbizott-

Újsághír: 2009. december 17-én 11 órakor Újbudán felavatták Puskás Tivadar mészkô szobrát, Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrász alkotását. Az ünnepségen a befogadó kerületet Molnár Gyula polgármester, Budapestet Horváth Ferenc dandártábornok, helyôrségparancsnok, a HTE-t Dr. Pap László akadémikus, tiszteletbeli elnök, a Puskás Technikumot pedig több száz didergô diák képviselte.

� ESEMÉNYEK

Miért más?Puskás Tivadar szobrának ünnepélyes avatása kapcsán

HORVÁTH LÁSZLÓ

Puskás Tivadar Távközlési Technikumlacibacsi@puskas.hu

ságot hozott létre Puskás Tivadar szü-letése 165. évfordulójának méltó meg-ünneplésére.

Az emlékbizottságból mindenkinagy lelkesedéssel és egyéni fela-datvállalással végezte a rábízott mun-kát ...megtekintette a Szombathelyiteret, és alkalmasnak tartotta a szo-bor elhelyezésére, felvette a kapcso-latot a XI. kerület, Újbuda önkormány-zatával, javaslatot tett a szobor al-kotójára ...Szathmáry Gyöngyi Mun-kácsy-díjas szobrászmûvész, elegettett a felkérésnek és 2009 nyaránközösen az önkormányzat képvise-lôivel és az emlékbizottsággal meg-történhetett a szobor helyének kije-lölése.

A hely kiválasztása volt talán alegnehezebb, a legtöbb kölcsönösengedményre és egymás szempont-jainak elfogadására itt volt a legna-gyobb szükség. A tér, amint láthat-ják pihenôhely és játszótér is egy-ben. Égtájak szerinti fekvése, a sé-tautak nyomvonalvezetése nem tet-te lehetôvé a szobor olyan beállítá-sát, amikor a fények a legjobban ki-emelik a formákat.

A Budapesti Galéria elfogadó mû-vészeti szakvéleményével és a sike-res helykijelölés birtokában végül el-indulhatott az engedélyezési eljárás.Idôközben elkészült a szobor, össze-

gyûltek az adományok, megérkezteka támogató határozatok is. Novembervégén, az utolsó helyszíni szemlénkitûzték a szobor alapjának körvona-lait, és a szakemberek elkészítettékaz alapot, majd végül az alkotás is ahelyére került...”

Pro secundo

Molnár Gyula, Újbuda polgármeste-rének szavait idézve:

„Az elmúlt esztendôben alig ad-tak át Budapesten új köztéri szobrot,alig van olyan új közösségi tér vagyközterület, ahol valamilyen kiváló esz-me köré valamilyen mûalkotás meg-jelenésével valóban egy új típusúközösség alakulhat ki. És ezért örü-lök annak, hogy egy Erdélybôl szár-mazó, kiváló magyar tudós, aki újabbpéldája annak, hogy mennyire tehet-séges, életre való nép vagyunk. Hi-szen ha valaki végignézi Puskás Ti-vadar életútját, akkor láthatja, hogyminden egyes helyzetben és mindenegyes életszakaszában, minden or-szágban képes volt arra, hogy a le-hetô legjobbat hozza ki magából – ésnem veszem el a szakemberek ke-nyerét –, de mégis olyan dolgokat tetthozzá a tudományhoz, ami a mai In-ternet alapja is valahol.

Azt ugyan nem tudjuk megmon-dani, hogy manapság, a mobiltelefo-nok korában a világon naponta hány-szor hangzik el a ‘halló’ szócska, deazt tudjuk, hogy a világ ennek a szó-nak a keletkezését Puskás Tivadar-hoz köti...”

„Szeretném megköszönni az Egye-sületnek, az emlékbizottságnak, ésmindenkinek, aki hozzájárult ahhoz,hogy ez a tér, ami eddig csak egy köz-terület volt egy játszótérrel és egyparkkal, innentôl kezdve egy közös-ségi tér lesz. Egy olyan hely, ahol Pus-kás Tivadar szelleme is itt lesz kö-zöttünk. Én arra kérem a jelenlévôés itt élô lakókat, hogy ôrizzék és vi-gyázzanak erre a szoborra, ígérem,én is így fogok tenni.

Nagyon szépen köszönjük!”

Pro tertio

A költô, Tóth Árpád szavait idézvea „Szomorú nóta a telefonról” címûversébôl:

„ A fejem fáj az agyam sajog,Kínozzák a távbeszélô-bajok....Óh miért is csenget?Miért oly naiv, és mért oly kába?Hisz tudja jól, úgyis hiába!A gond leroskaszt minden vállat,Ha megvadul e háziállat.És holttá pusztul minden élô,Ha kínozza a távbeszélô.”

(És akkor erre még jött a mobil...– a szerzô megjegyzése.)

Miért más?

LXV. ÉVFOLYAM 2010/1-2 45

Molnár Gyula polgármester és Kovács András az MEE fôtitkára a szobor leleplezésének ünnepélyes pil lanatában

Molnár Gyula

Pro quatro

Az igazság pillanata Dr. Pap Lászlóbeszédébôl:

„Az idôs Edison 1911-ben Buda-pestre látogatva azt állította, hogy 30évvel korábban Puskás Tivadar voltaz elsô, aki felvetette a telefonköz-pont gondolatát, erre azonban sem-mi egykorú forrás nem utal. Sem Pus-kás nem állította ezt magáról, de alelkes 1893-as nekrológok sem em-lítettek ilyet. Edison talán a telefon-hírmondóra emlékezett, mely valóbanegy telefonokból álló központi egy-ség köré szervezett találmány, csak-hogy jóval nagyobb jelentôségû, mintmaga a telefonközpont. Ez volt azeddig ismert elsô elektronikus hír-és mûsorszolgáltató médium a vilá-gon, a rádió és az Internet „ôse”. Ezvalóban Puskás Tivadar találmánya,szabadalmaztatta is, és Budapestenmûködött elôször, 1893-ban!

Hölgyeim és Uraim! Ez az oka an-nak, hogy Puskás Tivadar emlékétnapjainkban is tisztelettel vesszükkörül és ma is példakép mindannyi-unk számára.”

Igen, jelenleg a média századá-ban felértékelôdik Puskás Tivadarszerepe, aki a telefonhírmondóvalmegteremtette a mûsorszórás alap-jait. A szobor is ezt ábrázolja. Szath-máry Gyöngyi mûvésznô szavaivalélve: „Puskás Tivadar a füléhez eme-li a telefonhírmondó, saját találmánya

hallgatóját és – miközben gyönyör-ködik az elsô opera közvetítések egyi-ke, Erkel Ferenc: Hunyadi Lászlójadallamaiban –, a távolba tekint... éslátja a jövôt, a XXI. század médiafor-radalmát, melyet Ô indított el...”

Pro quinto

Ugye most már tetszenek érteni, hogymiért más ez a szobor, mint az eddi-gi Puskás szobrok bármelyike?!

Epilógus

Egy elôzô Puskás-szobor avatása kap-csán, egy kerekebb évfordulón a Ma-gyar Köztársaság híradó alakulataifelvették Puskás Tivadar nevét. Az-óta minden évben kellô és illendôpompát biztosítanak a Puskás-ünnep-ségek fényének emelése céljából.Így tettek most is. A csikorgó hideg,a szállingózó hóesés ellenére pat-togtak a vezényszavak, csillogtak acsizmák, helyükre kerültek a koszo-rúk és szólt a zene, ahogyan azt egyilyen ünnepségen elôírja a protokoll,a „Magyar takarodó” dallamaival be-fejezve.

Köszönet a Helyôrség minden snáj-dig katonájának és parancsnokának,Horváth Ferenc dandártábornok úr-nak.

HÍRADÁSTECHNIKA

46 LXV. ÉVFOLYAM 2010/1-2

Szathmáry Gyöngyi Munkácsy-díjas szobrászmûvész

Dr. Pap László

Horváth Ferenc dandártábornok