Upload
vandang
View
214
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Egészségügyi Gondozás és Prevenció alapszak
Védőnő szakirány
Veleszületett szívbetegek otthoni ellátása és követése
Konzulens: Készítette:Prof. Dr. Barkai László Arnóczki Anetttanszékvezető, egyetemi tanár Egészségügyi gondozás és
prevencióIV. évfolyam
2010.
1
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ..................................................................................................................... 2
1. Bevezetés ............................................................................................................................ 3
1.1 Témaválasztás indoklása .............................................................................................. 3 1.2 Célkitűzések ................................................................................................................. 4 1.3 Hipotézisek ................................................................................................................... 4
2. Szakirodalmi áttekintés ...................................................................................................... 5
2.1 Szív fejlődése .............................................................................................................. 5 2.2 Etiológia ...................................................................................................................... 5 2.3 Veleszületett szívbetegségek csoportosítása ............................................................... 7 2.4 Fogalmak ...................................................................................................................... 8 2.4 Congenitalis vitiumokhoz társuló klinikai állapotok ................................................. 10 2.5 A veleszületett szívbetegségek patofiziológiája és patomorfológiája ....................... 12 2.6 A szívsebészeti beavatkozások funkcionális eredményei ......................................... 15
3. Anyag és módszer ............................................................................................................ 17
4. Eredmények bemutatása ................................................................................................... 18
4.1 A vizsgált veleszületett szívbetegségben szenvedő csecsemők születési súlya ........ 18 4.2 Gesztációs idő a veleszületett szívbeteg gyermekek esetében ................................... 19 4.3 A congenitális szívbetegségben szenvedő csecsemők és kisdedek családi anamnézise .......................................................................................................................................... 20 4.4 A betegség diagnosztizálásának ideje ........................................................................ 22 4.5 Veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekek táplálása .................................. 23 A veleszületett szívbetegek kórképének csoportosítása .................................................. 24 4.7 A védőnő speciális gondozási szempontjai veleszületett szívbeteg gyermekek esetében ........................................................................................................................... 26
5. Összegzés ........................................................................................................................ 31
............................................................................................................................................ 31
6. Irodalomjegyzék ............................................................................................................... 34
2
1. Bevezetés
1.1 Témaválasztás indoklása
A védőnői gondozás kiemelt feladata a családlátogatások során végzett otthoni
gondozás, ami egészséges újszülött esetében is nagyon komplex feladat. Emellett az
összetett feladat mellett plusz felkészülést, ellátást jelent, ha valamilyen
rendellenességgel jön a világra az újszülött. Dolgozatunkban a veleszületett
szívhibával született csecsemők és újszülöttek gondozását emeltük ki, mivel minden
ezer újszülöttből nyolc szívfejlődési rendellenességgel születik.(KSH, 1991)
A védőnői gondozás team munka része, mely során a védőnő igénytől és helyzettől
függően együttműködik a háziorvossal, illetve jelen esetben a kardiológiai
szakellátás szakembereivel. Ebben a csoportos munkában a védőnőnek jelentős
szerepe van, mivel az egyetlen olyan személy, aki a család otthonába belátást
nyerhet, ezáltal a család bizalmát élvezi. Az édesanya bátran fordul problémáival a
védőnő felé, például ha bármilyen rendellenességet észlel a csecsemő
viselkedésében, egészségi állapotában. Ebben a helyzetben a védőnő szerepe
jelzőrendszer értékű.
A felismerésre kerülő cardio-vasculáris rendellenesség esetében a védőnő feladatai
közé tartozik a további ellátás, az édesanya segítése, valamint felkészítése beteg
csecsemő ellátására. Ezen kívül a beteg gyermek fejlődésének nyomon követése is
kiemelt kötelessége a védőnőnek.
3
1.2 Célkitűzések
A kutatás során célul tűztük ki vizsgálni a veleszületett szívhibával rendelkező
csecsemők és kisdedek testi fejlődésének alakulását, születési súlyának és
gesztációs idejének megismerését. Vizsgálni kívántuk a congenitalis
szívbetegségben szenvedő csecsemők és kisdedek családi anamnézisét, ezen kívül a
betegség diagnosztizálásának idejét. Kutatni kívántuk továbbá a szívbetegségek
előfordulásának nemi megoszlását a feldolgozott időszakban (2007-től 2010-ig
születettek). Fontos feladatnak tartottuk megismerni az érintett gyermekek
táplálásának módszerét, végül a kutatási mintában szereplő csecsemők és kisdedek
személyre szabott gondozási szempontjait védőnő specifikusan.
1.3 Hipotézisek
Feltételezzük, hogy :
- a vizsgált gyermekek születési súlya alacsonyabb az érett újszülöttekéhez képest;
- a congenitalis szívbeteg gyermekek között több a koraszülött, mint az
egészségesen születettek között;
- a kutatásban részt vett gyermekek többségénél pozitív a családi anamnézis;
- táplálkozásukat tekintve a kutatásban szereplő veleszületett szívbeteg gyermekek
többsége csecsemőkorban anyatejes táplálásban részesült
- a vizsgálatban részt vevő gyermekek veleszületett szívbetegségét többnyire csak a
születést követően diagnosztizálták.
4
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1 Szív fejlődése
A szív fejlődése a mesodermából kialakuló két endocardiumcsőből fejlődik. Az
embrió fejlődése során az embrióhenger kialakulásával létrejön az egységes
endocardiumcső, a körülvevő myoepicardialis köpennyel együtt, így kialakul az S
alakú szívcső, aminek 4 szakasza van: 1. Vénás szakasz 2. közös pitvar 3. közös
kamra 4. artériás szakasz
Ezen szívcső tömlővé tágul, majd vénás része az artériás szakasz fölé és mögé
kerül. Az artériás szakaszt a vénás szakaszától kívül a barázda választja el, aminek
megfelelően belül a szívtömlő ürege beszűkül, s az itt lévő endocardium párnákból
alakulnak ki a későbbi pitvar-kamrai szájadékok és billentyűk. A fejlődés későbbi
szakaszában különböző sövények benövése által válnak el egymástól a pitvarok
illetve a kamrák. Ilyenkor még természetes, hogy a sövények nem zárnak
tökéletesen, hiszen az embrionalis vérkeringéshez szükségesek, ahogy a foramen
ovale és a Bottalo-vezeték jelenléte is. (Tarsoly,1999)
2.2 Etiológia
2.2.1 Genetikai öröklődésű betegségek
Genetikai eredetű veleszületett szívfejlődési rendellenességek esetében általában
valamely tünet együttes részjelenségeként észlelhető.
Veleszületett szívrendellenességekhez társuló öröklött szindrómák
Autoszomális receszív öröklődés esetén: Például: Adam – Oliver szindrómához
leggyakrabban társuló szívhibák a bal oldali elzáródások, például coarctatio,
ernyőszerű mitralis billentyű prolapsus, ezen kívül Fallot-tetralógia.
5
Autoszomális receszív öröklődésű tünettegyüttesek mint a Ellis-van Crevald
szindróma vagy Fryns-szindróma esetében a legjellegzetesebb szívhibák a pitvari és
kamrai septumdefektusok. (Katona,2007)
Nem öröklött szívfejlődési rendellenességekhez társuló szindrómák
Például: Down-szindrómánál leggyakrabban szintén pitvari és kamrai
septumdefektusok fordulnak elő.
Edwards- szindrómához ductus arteriosus persistens, artéria pulmonális billentyű
szűkület, kamrai és pitvariseptum defektus társul.
Nemikromoszóma-eltérés (Turner-szindróma) esetében az aorta billentyű szűkülete
mellett coarctatio aortae társul. (Boda,2004)
2.2.2 Környezeti hatások
Genetikai tényezők mellett rizikófaktort jelentenek a magzatot ért teratogén hatások
is.
A túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az orális antikoncipiensek magzatra káros
hatását a kamrai sövényhiányok kialakulásában tételezik fel.
2.2.3 Anyai veszélyeztetettség
A terhesség első trimeszterében a különböző vírusinfekciók a legveszélyesebbek.
(Rubeola, influenza fertőzés) A vírus fertőzések még akkor is ártalmasak, ha az
anya tünetei enyhék. A vírusinfekciók következményének elsősorban a jobb szívfél
billentyűatresiáit tartják.
Másik ismert ok az anyai diabetes mellitus, amely a kamrák kiáramlási pályáinak
zavarához vezet. (Lozsádi,1993)
6
2.3 Veleszületett szívbetegségek csoportosítása
Veleszületett szívbetegségek csoportosítása
1. Cyanosissal nem járó veleszületett
szívbetegségek
2.Cyanosissal járó veleszületett
szívbetegségek1.1
Volumenterheléssel
járó kórképek
1.2
Nyomásterheléssel
járó kórképek
2.1 Csökkent tüdő
véráramlással járó
kórképek
2.2 Fokozott
tüdővéráramlással
járó kórképekPitvari
septumdefektus
Pulmonális
stenosis
Tricuspidalis atresia Nagyartériák teljes
transpositiója
Kamrai
septumdefektus
Aortastenosis Pulmonalis atresia Truncus arteriosus
communis
Antrioventricularis
septumdefectus
Coactatio aortae Fallot-tetralogia
Ductus atreriosus
persistens
Részleges tüdővéna
transpositio
Mitarlis
insufficientiaTricuspidalis
insufficientia1. táblázat
7
2.4 Fogalmak
- Pitvari septumdefektus: A pitvari sövényen lévő defektuson keresztül a két pitvar
között összeköttetés van.
- Kamrai septumdefektus: A két szívkamrát elválasztó sövényen lévő defektus.
Leggyakrabban a septum membranosus szakaszán fordul elő. Lehetnek defektusok
a septum izmos részén, valamint közvetlenül az artéria pulmonális és aorta alatt
elhelyezkedő hiányok.
- Atrioventriculáris septumdefectus: a pitvar-kamrai átmenet összetett, súlyos
fejlődési zavara. Részleges és teljes formáját különíthetjük el. Részleges formában
hiányzik a pitvari sövény alsó harmada, a mitralis billentyű elülső vitorláján
hasadék van. Teljes forma esetén közös atrioventricularis szájadékot, pitvari és
kamrai sövényhiányt, kóros atrioventtricularis billentyűt találhatunk.
- Ductus arteriosus persistens: magzati keringés esetén az artéria pulmonális vére a
ductus arteriosuson keresztül az aortába kerül. Megszületést követően a Botallo-
vezeték funkcionálisan hamar záródik. Korra szülötteknél a záródás elmaradása
lényegesen gyakoribb, mint érett újszülöttek esetén. Egyes összetett veleszületett
szívfejlődési rendellenesség esetén a ductus arteriosus nyitva maradása jelentheti az
újszülött életben maradási esélyét.
- Részleges tüdővéna – transpositio: A tüdővénák részleges beszájadzási
rendellenessége esetén a tüdővénák egy része a bal pitvar helyett vagy a nagy
vénákhoz, vagy közvetlenül a jobb pitvarhoz kapcsolódik. Az esetek egy részében a
rendellenességhez secundum vagy sinus venosus típusú pitvari sövényhiány is
társul.
- Mitralis insufficientia: A két hegyű billentyű izolált, veleszületett rendellenessége.
- Tricuspidalis insufficientia: A háromhegyű billentyű elégtelen záródása az
úgynevezett Ebstein-anomáliában fordul elő. Lényege, hogy a tricuspidalis billentyű
septalis és hátsó vitorlája a megszokottól mélyebben a jobb kamra üregében ered.
Így a jobbkamra egy része funkcionálisan a jobb pitvarhoz csatlakozik. A billentyű-
ínhúrok és –szemölcsizmok is kórosak, systoléban regurgitatio jön létre. Gyakran
társul a rendellenességhez pitvari sövény hiány.
8
-Pulmonális stenosis: a betegség az artéria pulmonális billentyűjének szűkülete. A
stenosis mértéke különböző lehet, az enyhe formától a kritikus szűkületig.
- Aortastenosis: a főverőér azon elváltozásait jelenti, mikor a bal kamrai kiáramlás
útjában valamilyen akadály van. Ez lehet az aorta billentyű szintjén, a billentyű
síkja felett és a billentyű síkja alatt.
- Coarctatio aortae: Az aorta szűkülete a főverőéren az aortaívtől a bifurcatióig
bárhol előfordulhat. Az esetek nagy részében az aorta ívre lokalizálódik.
- tricuspidalis atresia: A jobb pitvar és a jobb kamra olyan kapcsolódási zavara,
melynek során a két anatómia képlet között nincs összeköttetés. A tricuspidalis
billentyű helyét átjárhatatlan szövet foglalja el.
- pulmonális atresia: 1. az artéria pulmonális billentyűje atreticus, az
interventricularis septum ép. Az életben maradást a pitvarok közötti összeköttetés,
és a nyitott ductus arteriosus jelenti. 2. Az elváltozás a Fallot-tetralógia extrém
formája. A tüdő verőérbillentyűje atresiás vagy hypoplasiás. A tüdőartériák is
fejletlenek.
- Fallot-tetralógia: Fallot 1888-ban írta le a kórképet, melyben a következő 4
elváltozást találta 1. kamarai sövényhiány 2. az aorta dextropositiója 3. pulmonális
stenosis 4. jobbkamra-hypertrophia.
- nagy artériák teljes transpositioja: A rendellenességben a szívbe vezető vénák és
a pitvarok, valamint az ehhez kapcsolódó kamrák szabályosak. A szívből eredő
nagy artériák azonban rendellenesen kapcsolódnak a kamrákhoz. Az elől fekvő jobb
kamrákból ered az aorta, a hátul fekvő bal kamrából ered az artéria pulmonális. Az
aorta elől, az artéria pulmonális jobb oldalán helyezkedik el.
- truncus arteriosus communis: Az elváltozás olyan veleszületett szívfejlődési
rendellenesség, mely alkalmával a szívet csak egyetlen nagyér hagyja el. A nagyér
mind a jobb, mind a bal kamrából kap vért. Minden esetben kamrai septumdefektus
társul hozzá. E közös érből ered az aorta, az artéria pulmonális és a szív koszorús
erei is. (Boda, 2004)
9
2.4 Congenitalis vitiumokhoz társuló klinikai állapotok
2.4.1„Elárasztott tüdő” –szindróma
Valamennyi nagy bal-jobb shunttel járó vitium közös tünettegyüttese. Csecsemők
eleinte tünetszegények, majd 2-3 hónapos korban fokozatosan alakul ki a cardialis
decompensatio képe. Megjelenik a tachydyspnoe, a perooralis cyanosis, a légúti
betegségekre való fokozott hajlam. Progressiót jeleznek az ismétlődő pneumoniák, a
fejlődésben való elmaradás.
Oka: az újszülött korban fennálló pulmonális resistentia fokozatos csökkenése miatt
egyre jobban érvényesül a balról jobbra irányuló shuntkeringés. Így a jobb szívfélbe
jutó többletvér elárasztja a tüdőt
Kimenetel: nagy shunt esetén már újszülött korban korai deconpensatióhoz vezet,
máskor a pulmonális resistentia kialakulásával a pulmonális hypertonia képébe
megy át. (Velkey, 1994)
2.4.2 Eisenmenger-szindróma (pulmonalis vascularis betegség)
Nagy bal-jobb shunt esetén (kamarai septumdefektus) a kórosan fokozott
tüdőkeringés következtében kialakul a pulmonális artériák kis ágaiban a
megnövekedett resistentiát jelentő érszűkület. Ez eleinte funkcionális, de hamarosan
anatómiai elváltozások is kialakulnak, így a pulmonalis hypertonia irreverzíbilissé
válik. Utolsó stádiuma az úgynevezett Eisenmenger-betegség, amikor a fokozott
pulmonális resistentia miatt a shunt megfordul, jobbról balra irányul, hypoxia,
cyanosis, polycytaemia, polyglobulia alakul ki.
A kezelés, illetve megelőzés lényege, hogy a betegek még a pulmonális vascularis
rezisztencia kialakulása előtt kerüljenek szívműtétre, azaz a fokozott
tüdőkeringéssel járó vitiumokat időben felismerjék. Ilyen esetekben, amennyire
10
indokolt és lehetséges, az artéria pulmonális beszűkítésének lehetőségét végzik el.
(Velkey, 1994)
2.4.3 Cyanotikus roham
Falott-tetralógia IV- ben szenvedő betegeknél előforduló súlyos szövődmény
Tünetek: hirtelen nagyfokú nyugtalanság lép fel, a beteg felsikolt, dyspnoéssé válik,
az addig hallott szívzörej halkul (fokozódik az artéria pulmonalis infundibuláris
szűkülete), majd eszméletvesztés és apnoe következik be.
Szövődmények: haemoconcentratio, agyi hypoxia, anoxia, thrombosis,
microembolisatio a systemás keringésben, bakteriális sepsis, bakteriális
endocarditis, agytályog.
Kezelés: a vitium korrekciós műtéte, palliativ műtét csak szükség esetén. (Velkey,
1994)
2.4.4 A mitralis billentyű prolapsusa
A szindróma lényege, hogy a mitralis billentyű egyik vagy mindkét vitorlája a
systole végén a bal pitvarba prolabál. Rendszerint nem okoz keringési zavart, a bal
pitvarba csak kis mennyiségű vér regurgitál a systolé végén, ez nem változtatja meg
a perctérfogatot. Ha azonban később valódi mitralis insufficientiával társul, a bal
szívfél hypertrophiájához vezet.
A betegek többnyire panaszmentesek, rendszerint vékony magas lányok, akiknél
valamilyen rutinvizsgálat során derül ki a mitralis billentyű hibája. Máskor
úgynevezett funkcionális panaszok jelentkeznek: palpitatio, főleg terhelésre
tachycardia, mellkasi fájdalom.
Terápia nem szükséges, csak akkor, ha terhelésre következetesen arryhythmia
jelentkezik és a panaszok fokozódnak. Ilyenkor béta-blokkolók adása jön szóba.
Egyébként csak rendszeres testmozgás, esetleg gyógytornát javasolnak, főként
olyankor, ha scoliosis, pectus excavatum vagy Marfan-szindróma is társul.
(Velkey, 1994)
11
2.5 A veleszületett szívbetegségek patofiziológiája és patomorfológiája
A veleszületett szívbetegségek sebészi korrekciójának lehetőségei az elmúlt
években egyre inkább az újszülött- és csecsemőkor felé tolódtak el.
Szívanomáliával születettek közül cardialis veszélyeztetettségük miatt minden
másodikat még újszülött- vagy korai csecsemőkorban szívsebészeti beavatkozásnak
kell alávetni. Az elmúlt húsz év teremtette feltételeknek köszönhető, hogy az addig
80%-os mortalitás, amelynek többsége az újszülött korra esett, 20% alá csökkent.
Az a felismerés, hogy veleszületett szívbetegségek a myocardiumban, a tüdőben és
a központi idegrendszerben olyan másodlagos elváltozásokat eredményezhetnek,
amelyek a későbbiek során irreverzíbilisnek bizonyulnak, ösztönözte a
szívsebészeket arra, hogy a tüneti kezelés helyet már ebben az életkorban egyre
inkább a teljes korrekcióra törekedjenek.
Normális feltételek között a szívizomzatra a korai postnatalis korban a myociták
számbeli növekedése jellemző a koszorúerek angiogenesisével együtt. Ha ez a
folyamat hipoxiás körülmények között zajlik, a myocyták szaporodása elmarad, és
csak abnormálisan megnagyobbodnak. Ezt a hypertrophiát azonban a coronáriák
nem követik,és a megnagyobbodott szívizomsejtek oxigénellátása tovább romlik.
Mindez a tendencia a myocardium korai károsodását eredményezi, amelyhez a
későbbiekben ritmuszavarok társulnak. Magzatban a szívizomsejtek szaporodási
ingere a nyomásfokozódás emelkedése hyperplasiát eredményez. A myociták e
tulajdonsága a születés után még egy ideig megmarad, majd megszűnik, és a
további kórosan emelkedett nyomásra ezután a sejtek már hypertrophiával
reagálnak. Mindkét esetben a szívizom tömegének növekedéséről van szó, de amíg
előbbi esetben mennyiségi, az utóbbiban már minőségi változás történik, amit a
lehetőségek szerint meg kell előzni.
A bal kamra volumenterhelését okozó vitiumok: A mitralis billentyű elégtelenség és
az aortabillentyű-elégtelenség, bár egyaránt volumenterheléssel járó kórképek, késői
következményeiket illetően más elbírálás alá esnek. Mitralis elégtelenségben a bal
kamra a mitralis regurgitátumot az alacsony nyomású bal pitvar felé továbbítja, és
12
így a vitium jellege valóban bal kamrai volumenterhelést jelent. A bal kamra
szempontjából egészen más következményekkel jár az aortabillentyű-elégtelenség,
mivel az aortából érkező regurgitátumot az aortában uralkodó magas nyomás
ellenében kell újra kiürítenie, így az aortabillentyű-elégtelenség a bal kamra
számára nemcsak volumen-, hanem nyomásterhelész is okoz. Az aortabillentyű
betegségei a bal kamra nyocardialis tartalékait lényegesen hamarabb kimerítik,
mind volumen-, mind nyomásterhelésük folytán. Ez a körülmény adhat
magyarázatot arra a tapasztalati tényre, hogy az aorta ill. a mitralis billentyű
elégtelenség műtéti kezelésének eredményei szignifikánsan különböznek egymástól.
Amíg ugyanis az aorta-műbillentyű beültetése a bal kamráról mind volumen-, mind
a nyomásterhelést levéve drámai javulást hoz, a mitralis billentyű protézis a mitralis
elégtelenséget ugyan megszünteti, de a dilatált bal kamrát most már teljes
verőtérfogatának az aortába juttatására kényszeríti, ami a bal kamra számára
viszonylagos nyomásterhelést jelent. Ezt a hemodinamikai változást a mitralis
műbillentyű beültetések után a szerényebb műtéti eredmények jól mutatják. Az
elmondottak hitelét még az a megfigyelés is megerősíti, hogy ha a mitralis billentyű
műtét során nem műbillentyű-beültetést, hanem csak billentyűplasztikát végeznek,
és ennek következtében a megmaradt mitralis billentyűapparátus systoléban a bal
kamra hossztengelyének megrövidítésében részt tud venni, a bal kamrai
csúcssystole és a végsystole értéke jelentősen javul a műbillentyű-beültetéssel
szemben, ahol az eredeti billentyűt eltávolítják és így az előbb vázolt funkciója
értelemszerűen kiesik.
A későbbiek szempontjából figyelmet érdemlők azok a változások is, amelyek a
veleszületett szívbetegségben szenvedők tüdejében végbemennek. A születéssel a
tüdő további fejlődése nem szűnik meg, hanem az alveologenesis az artéria
pulmonalis acinaris ágaival együtt folytatódik. A tüdőszövetnek és érellátásának
fejlődési zavarát csökkent, illetve a fokozott tüdőkeringéssel járó vitiumok más-más
irányban befolyásolják. Az előbbi esetben a hipoxia hatására az acinusok
szaporodása megáll, így például Fallot-tetralógiában számuk körülbelül
13
egyharmaddal kevesebb lesz, mint egészséges egyénben. Mivel a kialakult
alveolusok megnagyobbodnak, a tendencia bizonyos értelemben az emphysema felé
tart. Más jellegű a tüdő érintettsége fokozott tüdőkeringés például kamrai sövény
hiány esetén, amikor is elsősorban a tüdő erek károsodnak.
A veleszületett szívbetegségek korrekcióját még a szövetek fejlődésének
befejeződése előtt el kell végezni, így van csak esély arra, hogy a vitium
másodlagos következményeit megelőzzék és a gyermekek életkilátásait
meghatározó kardiopulmonalis állapotát normális határok között biztosíthassák.
A kilenc hónapos kor előtt veleszületett szívbetegség miatt operált betegekben a
műtétet követő egy éven belül a pulmonális nyomás a vascularis rezisztencia
mindegyik esetben normalizálódott, míg a kétéves koron túl korrigált betegekben
emelkedett pulmonalis nyomást és rezisztenciát találtak.
A balkamra szisztolés túlterhelésével járó veleszületett szívbetegségek közül külön
figyelmet érdemel az aortaisthmus szűkülete, a coarctatio aortae, amelyben a
korrekció megkésése magasvérnyomás-betegséghez vezet.
A késői szövődmények szempontjából ugyancsak ki kell emelnünk a
tracheaszűkületet okozó, különböző formájú vascularis gyűrűt, ez a nagyér-
anomália tartós fennállásával tracheomalaciát okoz, ami elkésett műtéti beavatkozás
esetében irreverzibilis marad. A kognitiv és motoros funkciók aktivitása
nagyartériák transzpozíciójában erősen elmarad az egészségesekhez képest. Az IQ
lényegesen alacsonyabb, mint a bal-jobb shunttel járó vitiumok és a nagyartériák
kamrai sövényhiánnyal társult eseteiben, az elmaradás annál nagyobb fokú, minél
később végzik a korrekciót. (Lozsádi,1993)
14
2.6 A szívsebészeti beavatkozások funkcionális eredményei
A felnőttkori sebészettel szemben, amely főleg a beteg szerv vagy szervrészlet
eltávolításából áll, a csecsemő- és gyermeksebészet inkább korrekciós, helyreállító
sebészetnek mondható. Egy műtéti beavatkozást akkor nevezhetünk korrektívnek,
ha eredményeként a normális funkció helyreáll és a további orvosi kezelés
szükségtelenné válik. Ennek a kritériumnak azonban a szívsebészeti eredmények
nem mindig felelnek meg és kérdéses, hogy az úgynevezett korrekció mikor jelent
valóban maradéktalan megoldást, illetve az mikor tekinthető csupán végleges
palliatiónak, miután éppen ez dönti el a beteg további életminőségét és
életkilátásait.
A veleszületett szívbetegségek sebészi kezelésének lehetőségeit korrekcióra és
palliatiókra oszthatjuk, amelyek ideiglenesek vagy véglegesek lehetnek. Az
ideiglenes palliatio csupán szimptomatikus beavatkozás, az intracardialis anomália
változatlan marad, a műtét csak a hemodinamikai következményeken javít,
általában a szív egy másik részének túlterhelése árán. Így a csökkent
tüdőkeringéssel járó vitiumok esetében készített systemopulmonalis shunt a
tüdőperfusiot javítja ugyan, de a bal kamra volumen terhelését okozza. Hasonlóan, a
kamrák vagy a nagyartériák szintjén támadt bal-jobb shunt a pulmonalis törzs
beszűkítésével csökken ugyan, a jobb kamra nyomásterhelése viszont fokozódik.
Az újszülöttkor adaptációs fázis a magzati és a külvilági életforma között, lehetőség
a magzati sajátosságokból a végleges körülményekhez való alkalmazkodásra. A
keringést illetően normális esetben obliterálódik a ductus arteriosus, lecsökken a
pulmonalis vascularis rezisztencia és az interatriális összeköttetést fenntartó
foramen ovale záródik.
Ha azonban felidézzük az előbb említett palliativ beavatkozások lényegét, azt
látjuk, hogy a systemopulmonalis shunt tulajdonképpen egy művi Botallo-vezetéket
kreál, a pulmonális artéria beszűkítése a jobb kamra szempontjából a tüdő magas
vascularis rezisztenciáját mímeli, a ballonos atrioseptosttomia pedig a két pitvar
15
közötti kommunikáció fennmaradását eredményezi. Vagyis azt mondhatjuk, hogy
az újszülött kori palliatióval a magzati keringés sajátosságait tartósítjuk a születés
után is, mintegy az újszülött kori adaptációs időt nyújtva meg.
De azt is látnunk kell, hogy ez a cél csak a szív túlterhelésével érhető el, így ugyanis
a veleszületett cardialis anomália a volumenterhelés következtében
cardiopulmonalis kórképpé alakul, miközben a nyomásterhelés cardiovascularis
betegséget hozhat létre.
Minden olyan esetben, ahol korrekció nem jöhet szóba, a sebészi beavatkozás
végleges palliatiónak tekintendő, annak minden ismertetett hátrányával együtt.
A korrektív szívsebészeti műtéteket a veleszületett szívbetegségek többségében
alkalmazzák.
Ha összehasonlítjuk az atrioventricularis sövényhiánnyal járó hasadt és a normális
mitralis billentyűt vagy a sztenotikus aortabillentyűt a normálissal, és így tovább
folytatva a sort, szemmel látható a különbség a normális és a kóros morfológia között.
Ezek után nyilvánvaló , hogy ilyen esetekben a műtét a kóros struktúrán keveset
változtat, csupán többé-kevésbé imitálva a normális anatómiát, a hemodinamikai
következményeken javít.
Végleges korrekcióról nem igazán beszélhetünk, hiszen az elzárt ductus arteriosus -
ami egyébként talán az egyetlen definitíve korrigálható veleszületett szívbetegség -
kinyílhat, a pitvari sövényhiány zárását követően évek múltán is ritmuszavar, vagy
kamrai sövényhiány zárása után reziduum, endocarditis támadhat.
A korrekció a zavart, kóros állapotot normális helyreállítását jelenti, korrekcióról
akkor lehet szó, ha beteg a műtét eredményeként, minden orvosi ténykedés nélkül,
normális életvitelre lesz képes. Annak ellenére, hogy egyes esetekben éppen a késői
következményeket megelőzendő, már az intrauterin életben sor kerülhet invazív
beavatkozásra.(Lozsádi,1993)
16
3. Anyag és módszer
Kutatásunk módszere a dokumentumelemzés, illetve az interjúkészítés.
Vizsgálatunkat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató
Kórház Gyermekegészségügyi Központjának IV. Csecsemő- és gyermekosztály
akut részlegén végeztük. Kutatásunk célszemélyei a 2007. január 1-től 2010.
októberéig született congenitális szívhibával rendelkező gyermekek.
Interjúnk alanya Dr. Boros Ágnes a IV. csecsemő és gyermekosztály akut
részlegének főorvosa.
A kutatásunkban 60 fő veleszületett szívhibával élő gyermek dokumentuma került
feldolgozásra.
A kutatási mintában a nemi megoszlás a következő képen alakult: 32 fő lány
gyermek és 28 fő fiúgyermek. (1. diagram)
A vizsgáltban szereplő szívbeteg gyermekek nemi megoszlása
Lány gyermek; 32
Fiú gyermek; 28
0
10
20
30
40
50
60
1
Fiú gyermek
Lány gyermek
1. Diagram
17
4. Eredmények bemutatása
4.1 A vizsgált veleszületett szívbetegségben szenvedő csecsemők születési
súlya
A dokumentum elemzés során a feldolgozott 60 fő születési súlyának adatát öt
csoportba soroltuk.
Az első csoportba az átlagos születési súlyú gyermekek kerültek. Átlagos súlyúnak
tekintjük, ha az újszülött testsúlya 2500gramm és 4000gramm között van. A
feldolgozott időszakban 60 főből 37 átlagos születési súlyú.
A második csoportba a kissúlyú újszülöttek soroltuk. Kissúlyú újszülöttnek számít,
aki 2500gramm és 1500gramm közötti súllyal születik. Ebbe a csoportba a 60 főből
16 tartozik.
A harmadik csoport az Igen kissúlyúak (VLBW) kategóriája. A 60 főből 3 gyerek
született igen kis súllyal.
Negyedik csoport az extrém kissúlyúak (ELBW) csoportja. Extrém kissúlyúnak
tekinthető az olyan újszülött, aki 1000gramm alatti testtömeggel születik.
A 60 főből 1 ilyen kategóriájú csecsemő volt.
Az ötödik csoportba a nagy súllyal születetett csecsemőket soroltuk be. Születési
súlyuk 4000gramm fölötti. A 60 fős csoportból 3 veleszületett szívbeteg gyermek
született 4000gramm fölötti súllyal. (2. diagram)
18
A vizsgáltban szereplő szívbeteg gyermekek születési súlya
0
5
10
15
20
25
30
35
40
Adatsor1
Adatsor1 37 16 3 1 3
Átlagos súlyú
Kissúlyú Igen kissúlyú
Extrém kissúlyú
Nagysúlyú
2. Diagram
Hipotézisünk, miszerint a veleszületett szívbeteg gyermekek többségének születési
súlya alacsonyabb a normálisnál, nem igazolódott be, mivel 60 vizsgált főből 20
gyermek született 2500 gramm alatti súllyal, ez az eseteknek a 33 % - a.
4.2 Gesztációs idő a veleszületett szívbeteg gyermekek esetében
Az újszülött időre született (érett újszülött), ha a terhességi kora a betöltött 37. és
41. terhességi hét között van. A kutatási mintákban szereplő 60 főből 43 időre
született, azaz a feldolgozott esetek 72% - a.
A terhesség tartamának élettani határértékeken (37.-41. terhességi hét) belüli
különbségeinek gyermekgyógyászati jelentősége nincs.
Koraszülöttnek nevezzük azt az újszülöttet, aki a betöltött 37. terhességi hét előtt
születik, függetlenül a születési súlytól. A feldolgozott időszakban a 60 főből 14
eset sorolható terhességi kora szerint a koraszülött kategóriába, tehát a feldolgozott
esetek 23 %- a.
A 42. hét után született újszülötteket túlhordottnak nevezzük. A 60 főből 3
túlhordott újszülött volt, ez a feldolgozott esetek 5%-a.
19
A koraszülöttség és a túlhordottság egyaránt az újszülött esendőségével, bizonyos
kórállapotokkal szembeni fokozott veszélyeztetettségével jár együtt. (3. diagram)
A vizsgálatban szereplő veleszületett szívbeteg gyermekek gesztációs ideje
43
14
30
5
10
15
20
25
30
35
40
45
időre született koraszülött túlhordott
3. Diagram
Feltételeztük, hogy többségben van koraszülött a veleszületett szívbetegek között, a
feldolgozott eseteknek (60 fő) azonban 23% - a volt koraszülött.
4.3 A congenitális szívbetegségben szenvedő csecsemők és kisdedek
családi anamnézise
A feldolgozott 60 dokumentumból összesen 18 esetben tüntettek fel valamilyen
betegséget a veleszületett szívbeteg gyermekek családi anamnézisében.
A veleszületett szívbeteg csecsemők anyai és apai testvéreinél 3 esetben szüleinél
egyetlen esetben fordult elő valamilyen szerzett szívbetegség.
Két esetben az anya maga is veleszületett szívbetegségben szenvedett. A
congenitális szívbeteg csecsemők és kisdedek nagyszülei között 9 esetben fordult
elő hypertonia, két esetben pedig diabetes mellitus. Egyetlen esetben a veleszületett
20
szívbetegségben szenvedő gyermek testvére hirtelen rosszullét miatt elhalálozott
csecsemőkorban. (2. táblázat)
Feltételezésünk, hogy a beteg gyermek családjában már előfordult veleszületett
szívbetegség, mindössze két esetben igazolódott.
A vizsgálatban szereplő gyermekek családi anamnézise
Családtagok
Betegség
A kutatásban szereplő gyermekek szülei
A kutatásban szereplő gyermekek szüleinek testvérei
A kutatásban szereplő gyermekek nagyszülei
A kutatásban szereplő gyermekek testvérei
Összesen
Veleszületett szívbetegség
2 - - - 2
Szerzett szívbetegség
1 3 - - 4
Hypertonia - - 9 - 9
Diabetes mellitus - - 2 - 2
Hirtelen halál csecsemőkorban
- - - 1 1
Összesen 3 3 11 1 18
2. Táblázat
21
4.4 A betegség diagnosztizálásának ideje
A betegség diagnosztizálása mind a 60 vizsgált esetben a születés után történt. A
feldolgozott dokumentumok alapján (2007 – 2010 szeptemberéig született) a
veleszületett szívbeteg gyermekek kórképének diagnosztizálása legkésőbb a
csecsemőkor végéig megtörtént. Két csoportra osztottuk a diagnosztizálás
időpontját, a tágabb értelemben vett (0.-6. hétig) újszülött korban felfedezett
betegségek - ez az első, a második a csecsemőkorban (6. héttől-1 éves korig)
diagnosztizált betegek csoportja. A hatékony terápia elérése érdekében fontos,
hogy a betegség a lehetőségekhez képest minél hamarabb felismerésre kerüljön. A
60-ból 18 gyermek esetében újszülött korban, 42 esetben pedig csecsemőkorban
diagnosztizálták a veleszületett szívbetegséget. (4. diagram)
A vizsgálatban szereplő veleszületett szívbeteg gyermekek kórképének diagnosztizálásának ideje
42
18
0
10
20
30
40
50
60
1
csecsemőkorbandiagnosztizáltesetekújszülöttkorbandiagnosztizáltesetek
4. Diagram
22
4.5 Veleszületett szívbetegségben szenvedő gyermekek táplálása
Számos kutatás bizonyította, hogy az anyatejjel, illetve női tejjel táplált csecsemők
sokkal ellenállóbak lesznek a fertőzésekkel szemben, mint a mesterségesen táplált
társaik. A veleszületett szívbeteg gyermekek általában sokkal fogékonyabbak a
fertőzésekkel szemben, ilyen esetekben jelentős segítséget nyújthat egy kézenfekvő
megoldás: a beteg gyermek szoptatása. Az anyatej védelmet nyújt egyes
hasmenéses megbetegedésekkel, légúti fertőzésekkel, középfülgyulladással, húgyúti
fertőzésekkel, újszülött kori szepszissel, valamint a vékony- és vastagbélgyulladást
előidéző kórokozókkal szemben. Ezekre a kórokozókra a beteg gyermek szervezete
még fogékonyabb. Fontos tehát hangsúlyozni az anyatejes táplálás előnyeit, különös
tekintettel az egészség szempontjából veszélyeztetett, ezen belül is a congenitális
szívbetegségben szenvedő gyermekek szüleinek esetében. A dokumentum-elemzés
során rendelkezésünkre álló adatokból - a táplálás tekintetében - a következő
eredményt kaptuk: az otthoni táplálásra vonatkozó adatok alapján a 60 gyermek
közül mindössze 19-en részesültek anyatejes táplálásban, 41 gondozott szívbeteg
gyermeket pedig mesterségesen tápláltak.(5.diagram)
A vizsgálatban szereplő veleszületett szívbeteg gyermekek táplálása
19
41
0
10
20
30
40
50
60
1
Mesterségesentáplált csecsemőkAnyatejjel tápláltcsecsemők
5. Diagram
23
A veleszületett szívbetegek kórképének csoportosítása
A kutatási mintában szereplő 60 fő veleszületett szívbeteg gyermek betegségeinek
csoportosítása a következő: a dokumentumok adatai alapján a szívbetegségeknek 13
típusa különíthető el, ebből 6 összetett szívfejlődési rendellenesség.
1. Fallot-tetralógia: 6 fő
2. Hypoplasiás balszívfél szindróma: 2 fő
3. Pitvari septumdefectus: 5 fő
4. Kamrai septumdefectus: 6 fő (1 fő down szindrómás)
5. Tüdőverőér billentyű atresia : 5fő
6. Teljes nagyér transzpozíció : 5 fő
7. Coarctatio aortae: 2 fő
8. Komplex 1: hypolasias balszívfél szindróma, Pitvari septumdefektus,
coarctatio aortae: 1 fő
9. Komplex 2: ASD, VSD, tüdőverőér szűkület: 4 fő
10. Komplex 3: ASD,VSD: 20 fő (1 esetben down szindróma)
11. Komplex 4: teljes nagyér transzpozíció, pulmonális stenosis: 1 fő
12. Komplex 5: coarctatio aortae, aorta hypoplasia: 1 fő
13. Komplex 6: pulmonális atresia, nagyér transpositio, pitvari septumdefektus,
kamrai septumdefektus: 2 fő
(6. diagram)
24
A veleszületett szívbetegek kórképének csoportosítása
6
2
5
6
5
5214
20
1 1 2
Fallot-tetralógia
Hypoplasiás balszívfélszindrómaPitvari septumdefectus
Kamrai septumdefectus
Tüdőverőér billentyűatresia Teljes nagyértranszpozíció Coarctatio aortae
Komplex 1
Komplex 2
Komplex 3
Komplex 4
Komplex 5
komplex 6
6. diagram
25
4.7 A védőnő speciális gondozási szempontjai veleszületett szívbeteg gyermekek esetében
Kutatásunk során a dokumentumelemzés mellett az interjúkészítést is indokoltnak
tartottuk annak érdekében, hogy bővebb képet kapjunk a szívbeteg gyermekek
gondozásáról, problémáikról, illetve helyzetükről. Ezért felkerestük a gyermek-
kardiológia osztály főorvosát. Az interjúnkban feltett kérdésekre Dr. Boros Ágnes -
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
Gyermekegészségügyi Központ IV. csecsemő- és gyermekosztályának főorvosa –
válaszolt.
- Első kérdésünkkel arra kerestük a választ, hogy az alapellátásban tevékenykedő
védőnő milyen kapcsolatban áll a gyermek-kardiológiai szakrendeléssel, illetve a
szakorvos véleménye szerint milyen védőnői ellátási-gondozási feladatok
szükségesek a team-munkában való zavartalan együttműködéshez a beteg
gyermekek esetében. Konkrét kérdésünk arra vonatkozik, hogy a szakorvos milyen
esetekben veszi fel a kapcsolatot a védőnői hálózattal.
A védőnőkkel a kardiológiai szakrendelés kapcsolata nem folytonos és nem
mindennapos, azonban sok esetben nélkülözhetetlen számunkra a védőnők
segítsége. Az összetett szívbeteg gyermekek vonatkozásában különösen fontos az
együttműködés az alapellátás szakembereivel. Gyakran konzultálunk a védőnővel
az otthoni helyzet-felmérés vonatkozásában, hiszen a védőnő a család otthonában is
gondozza a gyermeket, folyamatos kapcsolatban van a szülőkkel, testvérekkel,
rokonokkal, mindemellett élvezi a családtagok bizalmát, így a problémák is
könnyebben a tudomásunkra juthatnak általa. Kulcskérdés a beteg gyermekek
gondozása során a megfelelő gyógyszeres kezelés, az orvosi utasítások
maradéktalan betartása, melyet legtöbbször az édesanyának kell kiviteleznie otthon.
A védőnők egyik legfontosabb feladata a gyermekek fejlődésének és egészségi
állapotának folyamatos megfigyelése, nyomon követése. A családi és
lakókörnyezeti viszonyok milyensége nagyban befolyásolja a gyermekek testi-lelki
26
egészségét, a hátrányos helyzet, és a rossz szociális körülmények gyakran felvetik a
környezettanulmány készítésének igényét. Ezt a feladatot szintén a védőnő hivatott
elvégezni, mint az egyetlen egészségügyi szakember, aki bejáratos a családok
otthonába. A környezettanulmány elvégzését követően a védőnő a megfelelő
információkat a megfelelő szakemberekhez juttatja, mely óriási segítséget jelent a
gyermek gondozása, gyógyítása, és sajnos elhelyezése szempontjából. Tartós
kórházi ápolást igénylő szívbetegek hazaadásának esetében mindig értesítjük a
gyermek lakóhely szerinti védőnőjét, és megbeszéljük velük a további otthoni
ellátást.
- Második kérdésünk arra irányul, hogy a védőnők milyen esetekben veszik fel a
kapcsolatot a szakrendeléssel, konkrétan a kardiológus szakorvossal?
Számos esetben előfordul, hogy a védőnők érdeklődnek a beteg gyermekek
állapotáról, ha tartósan kórházi ellátásra szorulnak. Nagy öröm számunkra az a
tudat, hogy a védőnő is figyelemmel kíséri a gyermek állapotát akkor is, mikor a
gyermek nem tartózkodik otthon. Nyilván lehetne még tovább javítani ezt a
helyzetet, hiszen nem minden egyes területi védőnőről lehet ugyanezt elmondani.
A szívbeteg gyermekeknek sűrűn kell megjelenniük kontrollvizsgálaton, mely
szintén folyamatos szervezést igényel. A védőnő szerepe itt is megjelenik, hiszen
velük együttműködve, illetve az ő közvetítésükkel egyeztetjük a vizsgálati
időpontokat olyan formában, hogy a védőnő hívja fel rendelőnket időpont
egyeztetés végett. Azt el lehet mondani, hogy naponta rendelés közben 8-10
alkalommal telefonál védőnő, hogy előjegyzést kérjen, ez mindenképpen dicséretes
dolog.
Előfordul, hogy a védőnő azért keres meg bennünket telefonon, hogy ellenőrizze, a
gyermek valóban megjelent-e a szakrendelésen. Ez is a védőnők lelkiismeretes
munkavégzésére világít rá.
27
- Megkérdeztük Dr. Boros Ágnestől, hogy a védőnő tud-e segítséget nyújtani a
kardiológiai szakrendelésnek, és ha igen, konkrétan milyen vonatkozásban?
Első sorban, és kiemelten a környezettanulmány készítésére szoktuk felkérni a
védőnőket, mint ahogyan a korábbiakban már említettem. Ez az egyetlen módja
annak, hogy orvosokként információkhoz jussunk a gondozott gyermekek szociális
és családi körülményeiről.
Megkérdeztük a főorvosnőt, hogy milyen esetekben kell környezettanulmányt
végeznie a védőnőnek a gyermek kardiológiai szakrendelés számára?
A környezettanulmány készítése nagyon fontos krónikus esetekben, illetve olyan
esetekben, ahol felmerül problémaként, hogy alkalmas-e a családi környezet a
súlyos beteg gyermek fogadására. Ebben az esetben mindig megkérjük a védőnőt a
környezettanulmány elvégzésére, mely pontos és kielégítő választ ad számunkra, ez
szintén nagy segítség a gyógyítási-gondozási tevékenység során.
A dokumentumelemzés során képet kaptunk a mintában szereplő szívbeteg
gyermekek anamnéziséről, születési körülményeiről, táplálásáról, betegségéről, de a
szociális körülményekről sajnos nem jutottunk információkhoz. Mivel a gondozást
végző orvosnak személyes kapcsolata van a gyermekekkel, és azok szüleivel,
valamint a védőnők révén ismeri a gondozottak otthoni körülményeit, megkértük,
hogy általánosságban jellemezze a mintában szereplő szívbeteg gyermekek szociális
helyzetét.
Az a tapasztalatunk - ez megállapított tény is - hogy Borsod-Abaúj-Zemplén
megyében a lakosság szociális helyzete az országos átlaghoz képest rosszabb.
Sajnos a szívbetegek gyermekek esetében is azt látjuk, hogy különösen vidéken sok
szívbeteg gyermek él hátrányos szociális körülmények között. Ez leginkább anyagi
megélhetési problémák formájában nyilvánul meg. Érthető, hogy a napi megélhetési
gondok mellett mekkora teher számukra a gyermek speciális ellátása, mely többlet
28
költséget jelent a család számara. A gyermeket időpontra kórházba, szakrendelésre
kell vinni vonattal, busszal, autóval, mely szintén növeli a kiadásokat. A falvakban
nincsenek mindenhol gyógyszertárak, az egyéni receptek szerint elkészített
gyógyszerekért vissza kell menni. Előfordul, hogy azért nem váltják ki a
gyógyszert, mert nincs pénzük még egyszer visszautazni a városba.
A rossz szociális körülmények között élő szülők egy része sajnos értelmileg
akadályozott személy és ez igazán nagy problémát jelent. Az osztott magisztrális
gyógyszerek használta különös odafigyelést igényel. Vannak olyan családok, ahol
az alapvető – gyógyszerezéssel kapcsolatos – kifejezések megértése, megértetése is
nehéz. Nem tudják, mi az, hogy ¼ tabletta, a gyógyszerek nevét nem tudják
megjegyezni, előfordult már például, hogy vízhajtó helyett beadták a tensiomin
port. Nem mindegy, hogy a szülő mikor és hogyan adja be a felírt gyógyszereket
gyermekének. A szakrendelésen pontos útmutatást adunk ezzel kapcsolatban, de
sajnos nem tudjuk ellenőrizni, hogy mindent előírás szerint végeznek-e. Itt van a
védőnőnek óriási szerepe, sokszor a gyakorlatban kell megmutatnia a gyógyszerelés
helyes módját, és néha megtanítani arra a szülőket. A gyógyszerek helyes
alkalmazását is a védőnő tudja ellenőrizni, nyomon követni.
Kiemelnék egy konkrét esetet példaként, amikor a védőnő
Eset: Súlyos hypoplasiás bal-szív-fél szindrómás 6 éves gyermek esete, akinél a
súlyos szívfejlődési rendellenességet időben diagnosztizáltuk és megkezdtük a
kezelést, műtétek sorozatára küldtük. A probléma az volt, hogy nem tudtuk tartósan
hazaadni, mivel családjában egyetlen kereső képes személy volt, nagycsaládban élt.
Édesanyja értelmileg hátráltatott volt, nagy problémát jelentet számára még a tea
egységének meghatározása is, és a folyadék-bevitel nyomon követése (mennyit
fogyasztott el a gyerek). Még súlyosabb probléma volt a gyógyszerek
kiadagolásának rendje. Nem volt gondatlan anya, hiszen beteg gyermeke testvéreit -
akik egészségesek voltak – ellátta, csak ezzel a speciális helyzettel nem tudott
megbirkózni. Ebben az esetben együttműködve a védőnővel meg kellett kezdeni a
beteg gyermek ideiglenes állami gondozásba vételét, amit a szülő - a helyzetet
felfogva és megértve - elfogadott. Öt szívműtéten esett át a kisfiú, többek között
szív-katéteres tágító műtéteken. Ez a kisfiú most már 6 éves, szellemileg ép,
29
korához képest fejlett, mozgás-korlátozottsága nincsen. Kortársaival azonos élet-
minőséget él, jelenleg is lakásotthonban. Ez az eset példa arra, hogy felelőséggel
komoly lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy egy betegségnek a leginkább
optimális kimenetele következzen be, még azon az áron is, hogy a gyermeket
kiszakítottuk a családi környezetéből – az egészsége érdekében.
Fontos megérteni az egyszerű emberek gondolkodásmódját. Említenék egy másik
esetet, amely nem túl régen az osztályon történt. Az egyik szülő nem működött
együtt az ellátó személyzettel, alkalmanként kifejezetten agresszív is volt. Időbe
telt, mire rájöttünk viselkedésének okára. Bár kezdetben úgy tűnt, az egészségügyi
ellátás ellen tiltakozik, a későbbiekben kiderült ellenséges magatartásának kiváltó
oka. Egy roma apukáról van szó, aki csak azt látta, hogy gyerek sír és elkékül. A
romák köztudottan nehezen viselik gyermekük sírását, különösen arra érzékenyek,
ha a gyermek valamilyen külső ok miatt szenvednek. Az apuka csak azt látta, hogy
a kezelések sírást váltanak ki a gyerekből, ami azt az érzést keltette benne, hogy
bántják szegényt, legyen az egy egyszerű tapintásos vagy eszközös vizsgálat,
esetleg a beteg gyermek állapotát mutató eszköz felhelyezése, nem beszélve egy
vérvételről. Az apuka azt látta, a gyereke a kórházban csak sír, otthoni nyugodt
körülmények között pedig nem. Ezért tiltakozott minden olyan beavatkozás ellen,
ami a gyermeknél sírást válthat ki. Ráadásul előzőleg közöltük vele, hogy a
gyermek lényegében gyógyíthatatlan szívbeteg, állapotán csak javítani lehet.
Meg kell értenünk, és el kell fogadnunk az ő gondolkodásukat, és meg kell
értetnünk velük, mi miért történik. Fontos feladat az empatikus tájékoztatás,
felkészítés az orvosok és a védőnők részéről egyaránt. Szorosabb együttműködéssel
a gyógyító-gondozó tevékenység jóval hatékonyabb.
30
5. Összegzés
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre több veleszületett
szívbetegségben szenvedő gyermek marad életben. Ennek tekintetében az ellátandó
veleszületett szívbetegségben szenvedő gondozottak száma nő.
Kutatásunkban a veleszületett szívbeteg gyermekek testi paramétereinek
megismerése volt az elsődleges cél a további hatékony gondozás érdekében. A
dokumentum elemzés módszerének alkalmazásával vizsgáltuk a veleszületett
szívbeteg gyermekek születési súlyát, gesztációs idejét.
A feldolgozásra kerülő 60 fős beteganyagból a születési súlyra vonatkozóan öt
csoportot különítetünk el. Az átlagos súlyúak-, a kissúlyúak-, az igen kissúlyúak-,
az extrém kissúlyúak- és a nagysúlyúak csoportja. Feltételeztük, hogy a
veleszületett szívbeteg újszülöttek többségében az átlagos születési súly alatti
tartományba esnek. A vizsgálatban szereplő 60 főből 20 congenitalis szívbeteg
gyermek született 2500 gramm alatti súllyal, ez az esetek 33%-át jelenti.
Célunk volt még kutatni a veleszületett szívbeteg gyermekek gesztációs idejének
alakulását. Feltételeztük, hogy a vizsgálatban szereplő szívbeteg gyermekek között
több a koraszülött, mint az egészségesen születettek között. Az országos adatok
alapján az összes születés tekintetében a koraszülöttek aránya 9%. A felmérésben
szereplő 60 fős beteganyag koraszülöttségre vonatkozó eredménye alapján 14 eset
sorolható terhességi kora szerint a koraszülött kategóriába, ez az esetek 23%-a, tehát
az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a szívfejlődési
rendellenességgel világra jött gyermekek gyakrabban születnek idő előtt.
A szomatikus paraméterek mellett vizsgálni kívántuk a veleszületett szívbetegek
családi anamnézisét. Feltételeztük, hogy a congenitalis szívbetegek családi
anamnézisében előfordult már hasonló eset. Eredményünk erre vonatkozóan a
következőképpen alakult: a kutatásban szereplő 60 fő veleszületett szívbeteg
gyermek közül 18 esetben jegyeztek fel valamilyen betegséget- nem kizárólag
kardiológiai eredetűt-, és mindösszesen két esetben igazolódott veleszületett
szívbetegség a családi anamnézisben.
31
Vizsgálni kívántuk továbbá a veleszületett szívrendellenességgel született
gyermekek diagnózisának időpontját. Feltételeztük, hogy a vizsgálatban részt vevő
gyermekek veleszületett szívbetegségét a legtöbb esetben csak a születést követően
diagnosztizálták. Ez a feltételezés a 60 fő esetében teljes mértékben beigazolódott,
hiszen minden esetben a születés után diagnosztizálták a betegséget.
Felmérésünkben a veleszületett szívbeteg csecsemők táplálását is kívántunk kutatni.
Az anyatejes táplálás jótékony hatásainak tudatában feltételeztük, hogy a szívbeteg
gyermekek többsége anyatejes táplálásban részesült csecsemőkorában. Ez a
feltételezésünk nem igazolódott be, hiszen a kutatási mintában szereplő 60 főből
csupán 19 gyermeket tápláltak anyatejjel csecsemőkorában, ez az esetek 32%-át
jelenti.
Az eredmények rávilágítanak arra a tényre, hogy az adekvát gondozásnak milyen
óriási szerepe van a csecsemőgondozás során. A védőnő egyik legjelentősebb
feladata az anyatejes táplálás népszerűsítése, különös tekintettel az egészségügyi
szempontból veszélyeztetett gyermekek vonatkozásában. Leendő védőnőként fontos
feladatnak tekintem a beteg gyermekekre való fokozottabb odafigyelést, speciális
gondozást.
Kutatásunk lényeges részét képezte a gyermek-kardiológus orvossal készített
interjúnk. Dr. Boros Ágnes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi
Oktató Kórház Gyermekegészségügyi Központ IV. csecsemő- és
gyermekosztályának főorvosa válaszolt kérdéseinkre, melyek az orvos és a védőnő
kapcsolatára fókuszáltak. Válaszai rávilágítottak arra, hogy a gyógyító-gondozó
tevékenységek valóban mutatnak átfedéseket az alap- és a szakellátás tekintetében.
A szakrendelés és a védőnői hálózat szoros együttműködésben szervezi például a
betegek kontrollvizsgálatait, a fejlődés nyomon követését. Az információcsere
folyamatos, de nem tökéletes a főorvosnő szerint, úgy gondolja, lehetne tovább
fejleszteni és javítani a védőnőkkel való kapcsolatot. Az orvosok is és a védőnők is
más-más adatokkal, információkkal rendelkeznek a gondozottakról, hiszen az orvos
a betegség gyógyításával, a védőnő pedig komplex gondozás keretein belül a
családi háttérrel, testi-lelki fejlődéssel is foglalkozik. Nem lehet eléggé
hangsúlyozni a team-munka jelentőségét, hiszen a beteg gyermekeket együttesen
32
gondozzuk, de különböző helyszíneken. A kapcsolatokat közösen kell kiépítenünk a
hatékony munkavégzés érdekében.
33
6. Irodalomjegyzék
1. Boda Márta – Sulyok Endre – Dicső Ferenc: Gyermekgyógyászat; Medicina
Könyvkiadó, Budapest, 2004.
2. Feuer Mária: A családsegítés elmélete és gyakorlata; Akadémiai Kiadó,
Budapest, 2008.
3. Lozsádi Károly: A veleszületett szívbetegségek klinikopatológiája; Medicina
Könyvkiadó, Budapest, 1983.
4. Rob Myers: Szívbetegségek; Hajja és Fiai Könyvkiadó, Budapest, 2004.
5. Szamosi Tamás: Felnőttkori kóros állapotok megelőzése gyermekkorban
6. Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia; Medicina Könyvkiadó; Budapest 1999.
7. Velkey László: Gyermekgyógyászati Praktikum; Springer Hungarica Kiadó;
1994
34