Miskolci Egyetem - University of Miskolc

Miskolci Egyetem

Gazdaságtudományi Kar

Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet

Visegrádi országok összehasonlító elemzése

Kádár Réka

2019

Tartalomjegyzék

I. Beveztő……........................................................................................………….1

II. Visegrádi négyek együttműködés célja……..…………………………………..3

III. A Visegrádi Együttműködés szervezet tagországainak a bemutatása…………..4

III.1. Csehország………………...………………………...………………………….4

III.2. Magyarország……………………………………………...…………………...5

III.3. Lengyelország…………………………………………………..…….………..6

III.4. Szlovákia…………………………………………………………..………..….7

IV. Gazdasági helyzet felmérése……………............................................................8

IV.1. Az elmúlt 15 év……...………………………………………………………..10

V. Visegrádi országok összehasonlítása………….……………………………..12

V.1. Foglalkoztatottság……………….……………………………………………12

V.2. Munkanélküliség……………………..…………………………………….….14

V.3. GDP……………………………………………………………………………15

V.4. Az egy főre jutó GDP…………………………………………………………16

V.5. FDI/GDP……………………………………………………………………….17

V.6. Az export, az import és a befektetett külföldi tőke kapcsolata…….………….19

V.7. Kereskedelmi egyenleg……………………………………………………….26

VI. Az aktuális migrációs hullám gazdasági hatásai Európában……………..……..29

VII. A mérleg- avagy mit ígér az EU a tagállamoknak…………………………...….32

VII.1. Szabad mozgás……………………………………………………………...…..32

VII.2. Az Európai Unió a világban……………………………………………….……32

VII.3. A négy alapszabadság………………………………………………..…………33

VII.4. Európai szabványok………………………………………………………….…35

VII.5. A termékek kölcsönös elismerése………………………………………………35

VIII. Összefoglalás……………………………………………………….……………36

Bevezető

„A példaképek arra valók, hogy túllépj rajtuk. Ők sem haragudhatnak, ha

kilométerköveknek tekinted őket, maguk is ezt az utat járták be”

Moldova György

Ez az idézet tökéletesen szemlélteti a szakdolgozatom témáját az olvasója számára. A

téma amelyet feldolgozok a Visegrádi országok összehasonlítása, makrogazdasági fejlődés,

regionális polarizáció és ipari ágazatok szemszögéből.

A választásom azért erre a témára esett, mert számomra is fontos a folyamatos és

fenntartható fejlődés. Nagyra becsülöm elődeink erőfeszítéseit mind azért, amelyet célul

tűztek ki maguk elé, hogy gyermekeik, unokáik jövőjét biztosítani tudják, hogy egy új és

szebb világot teremtsenek mind a maguk, mind az utódaik számára. Elképesztően nagy

változások mentek végbe az utóbbi , akár vissza tekintve több 100 évre. A hétköznapi

ember számára is nyilvánvalóak ezen fejlődésbe belefektetett energiák, olykor sikerekkel

koronázva, azonban ha a sors úgy hozta, kudarcokkal szemben állva kellett tovább

folytatni az utat a kitűzött cél felé.

Az utóbbi időben még inkább előtérbe került az Európai Unió és az ő tevékenysége.

Számtalan dolgot lehetne ide sorolni, de talán a legaktuálisabb téma a tagországok

aktivitása, szabályozása és a „migráns válság”.

A hétköznapi ember csak a felszínt látta ebben. Azt lehet mondani, hogy a lakosság

szinte csak a migráns és a terrorista kulcsszavakat jegyezte meg, ami érthető módon

félelmet keltett a népesség nagy részében. A szakdolgozatomban ezért is szeretnék részben

kitérni a „migráns válságra”.

Mikor egyetemista lettem, nem értettem sokszor a dolgok menetét. Számtalanszor

hangzott el magamban az a bizonyos „miért” kérdés. Miért kell nekem ez a tárgy? Miért

kell ennyi terülten ismereteket szereznem? – és még folytathatnám a sort.

-1-

Tanulmányaim során egy új gondolkodásmódot elsajátítva, még nagyobb betekintést

nyerhettem a múltunkba, jelenünkbe és a várható, kiszámítható jövőnkbe.

Már más szempontból tekintek egy adott országra, mint egyetemi tanulmányaim előtt.

Szeretnék még inkább bele mélyedni ebbe a témába és hasznosítani a már megszerzett

tudásomat. Már nem csak felületesen tekintek akár egy országra vagy pedig gazdasági

eseményre. Már a megtanultaknak megfelőlen, körültekintőbben járok el az ilyen

esetekben.

Egy ország gazdasági felmérése nem olyan egyszerű feladat mint ahogyan az hangzik.

Számtalan dolgot kell figyelembe vennünk, például ilyen az infrastruktúra fejlettsége, a

foglalkoztatás és munkanélküliség mutatószámai, az iksolázottság stb. Fontos, hogy

tisztában legyünk azzal, hogy milyen indikátorokat és hogyan is kell használnunk, hogy

egy átfogó és valós adatokat tartalmazó képet kapjunk. Tanulmányaimat során betekintést

nyerhettem az indikátorok és elemzések rejtelmeibe, amelyet hasznosítani is tudok.

-2-

Visegrádi négyek együttműködés célja

1335-ben egy csúcstalálkozó keretében született meg a Visegrádi Együttműködés

szervezete. Eredetileg visegrádi hármaknak hívták őket, azonban Csehország és Szlovákia

ketté vált 1993-ban, így lett visegrádi négyek. Az együttműködés tagja : a Magyar

Köztársaság, Lengyel Köztársaság, Szlovák Köztársaság és Cseh Köztársaság. 1991.

február 15.-én tartott eseményen, melynek helyszíne Visegrád volt, itt választották meg

nevét a csoportnak. Václav Havel, a CSSZSZK köztársasági elnöke, Antall József magyar

miniszterelnök és Lech Wałęsa lengyel elnök vettek részt ezen a csúcstalálkozón. Ezen a

találkozón egy nyilatkozatot írtak alá a politikusok, amely a következőt tartalmazta: a

három ország (napjainkban már négy országról beszélünk) szoros együttműködést vállal az

európai integráció felé vezető úton.

Forrás: A Visegrádi csoport - a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia

regionális együttműködése - hivatalos honlapja: www.visegradgroup.eu

-3-

A Visegrádi Együttműködés szervezet tagországainak a bemutatása

Csehország

Csehország Közép-Európában helyezkedik el, tengerparttal nem

rendelkezik. Északról Lengyelország, délről Ausztria, keletről Szlovákia és nyugatról

Németország határolja. Csehország területe 78 866 négyzetkilométer, népessége közel

11 000 000 fő. Hivatalos nyelve a cseh, azonban még számos nyelvet beszélnek az

országban. Fővárosa Prága és egyben legnépesebb városa.

Csehország államformája parlamentális köztársaság, pluralista többpártrendszerű

parlamentális képviseleti demokrácia. Felsőháza a 81 fős Szenátus, alsóháza pedig a 200

fős képviselő ház. Az ország miniszterelnöke Andrej Babiš, köztársasági elnöke pedig

Miloš Zeman.

Az ország tagja az Európai Uniónak, a Visegrádi Együttműködés szervezetnek, a NATO-

nak, az ENSZ-nek, az ET-nek, az EBESZ-nek, az OECD-nek és az OIF-nak (megfigyelő).

Európai viszonylatban itt található a legtöbb lítium. A világ lítium igényének 3%-át

Csehország fedezi , ami világviszonylatban jelentős mennyiség. Népessége a legkevésbé

vallásos, talán az egész világon. A cseh gazdaság jelentős bevétele a turizmusból

származik.

-4-

Magyarország

Magyarország Európa szívében található, ezért több

szomszéddal is rendelkezik. Délről Horvátország és Szerbia, délnyugatról Szlovénia,

nyugatról Ausztria, keletről és délkeletről Románia, északról Szlovákia és északkeletről

Ukrajna. Magyaroszág területe 93 030 négyzetkilométer, népessége közel 10 000 000 fő.

Hivatalos nyelve a magyar, azonban az ország területén más nemzetiségű népek is élek,

ezért más nyelvek is beszéltek az országban. Fővárosa és egyben legsűrűbben lakott

települése Budapest.

Magyarország államformája köztársaság. Politikai berendezkedése pedig parlamentális

demokrácia. Az ország miniszterelnöke jelenleg Orbán Viktor, aki immár 2010-től

hatalmon van. Köztársasági elnöke Áder János, az Országgyűlés elnöke pedig Kövér

László.

Magyarország tagja az Európai Uniónak, az ENSZ-nek, a Világbanknak, az OECD-nek, a

NATO-nak és a Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Az ország a világ legnagyobb termálvízkészletét birtokolja. Itt található a világ második

legnagyobb termáltava a Hévízi-tó, amely Zala megyében található. Közép-Európa

legnagyobb tavának a Balatonnak és a legnagyobb füves síkságnak ad otthont, vagyis a

Hortobágyi Nemzeti Parknak.

-5-

Lengyelország

Lengyelország egy Közép-Európai állam, amely a Balti-tenger partján

helyezkedik el. Északon Oroszországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, nyugaton

Németországgal, keleten Fehéroroszországgal, Ukrajnával és Litvániával szomszédos.

Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Lengyelország területe 312 697

négyzetkilométer, népessége közel 39 000 000 fő. Hivatalos nyelve a lengyel. Fővárosa

Varsó.

Lengyelország államformája köztársaság. A kétkamarás parlamentet a lengyel

állampolgárok választják négy évre. Ez a 460 tagú alsóházból és a 100 Szenátusból áll.

Az ország tagja Az Európai Uniónak, a WTO-nak, az OECD-nek, a NATO-nak

Visegrádi Együttműködés szervezetnek.

Lengyelország otthont ad számos, Európa más térségeiben kihalt állatoknak. Ilyen például

az európai bölény, a barna medve, a szürke farkas, az eurázsiai hiúz, az eurázsiai hód és a

jávorszarvas is. Az ország az európai vándormadarak egyik legfontosabb lelőhelye. Ennek

az oka pedig a természeti illetve nemzeti parkok és a vizes élő és költőhelyek, mint például

a Warta és természetesen a rengeteg tó, amely az ország terülteén található.

-6-

Szlovákia

Szlovákia kelet-közép-európában helyezkedik el a Kárpát-medence északi részén,

ezért is van több szomszédja. Északról Lengyelország, délről Magyarország, keletről

Ukrajna, nyugatról pedig Csehország és Ausztria határolja. Területe 49 036

négyzetkilométer, lakossága közel 5 500 000 fő. Fővárosa és egyben legnagyobb városa

Pozsony. Hivatalos nyelve a szlovák, viszont a lakosság nagy része használja a magyar és

cseh nyelvet is.

Államformáját tekintve, parlamentális köztársaság. Szlovákia szuverén és demokratikus

jogállam, amely egyetlen ideológián vagy valláson sem alapul. Miniszterelnöke Peter

Pellegrini, köztársasági elnöke pedig Andrej Kiska.

Szlovákia tagja az Európai Uniónak, a Visegrádi Együttműködési szervezetnek, a

NATO-nak és az OECD-nek.

Az ország legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe. Legfontosabb folyói a Duna,

Ipoly, Hernád, Bodrog,Vág, Garam és Nyitra. Szlovákia területén rengeteg tó található

ezen kívül, legtöbbük a Magas- Tátrában (175 db). Két tájat is felvett az UNESCO a

világörökségek listájára mégpedig az Ukrajnával közös, Kárpátok ősbükköseit illetve a

Szlovák-karszt és Aggteleki karszt barlangjait, amely Magyarországgal közös.

-7-

Gazdasági helyzet felmérése

Ha egy adott ország gazdasági helyzetéről átfogó képet szeretnénk kapni, akkor

mélyebb kutatást kell elvégeznünk több terülten is. Ugyanis ez a vizsgálat egy nagy és

össztett, komplex feladat. A megfelelő indikátorok felkutatása és annak helyes használta

elengedhetetlen. Mielőtt hozzá kezdünk a feladathoz tájékozódnunk kell hogy bizonyos

információkat hol érdemes felkutatnunk illetve hogy hol lelhetjük azokat. Fontos, hogy

miután az információra rábukkantunk, győződjünk meg róla hogy hiteles az információ. A

felkutatott indikátorokkal és a gazdaság helyzetének a felmérésével járó szakmai nyelvvel

és kifejezésekkel sem árt tisztában lennünk.

Én a Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 8. szám ( Az indikátorok, indikátorjellemzői és

statisztikai követeléményei) alapján választottam néhány indikátort amellyen egy át fogóbb

képet kapunk a Visegrádi országok elmúlt 15 évéről. Helyzeti/hatásindikátorok,

eredményindiktárok, gazdasági indikátorok, eredményindikátorok.

Néhány fontosabb fogalom:

GDP: A GDP az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra

szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Ha az időtartam nincs

megszabva, akkor alapértelmezésként egy évet kell számítani.1

Infláció: Az infláció tartós árszínvonal-emelkedést jelent, amely tehát általános

áremelkedésre utal, és az egységnyi pénz értéktelenedését is jelzi. A defláció az infláció

ellentéteként határozható meg, azaz olyan helyzetként, amelyben az idő múlásával csökken

az általános árszínvonal. Az infláció és a defláció csak folyamatként értelmezhető, az

egyszeri (pl. áruhiányból adódó) hirtelen áremelkedést nem soroljuk az infláció

kategóriájába.2

Korai lemorzsolódás: A még tanköteles személy, korai iskola elhagyása

-8-

1 forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Bruttó_hazai_termék 2 forrás: www.penziranytu.hu

Munkanélküli személy: Munkanélküli (állástalan, vagy álláskereső) az a személy, aki

munkaképes egy adott időpontban és dolgozni is akar, viszont nem tud elhelyezkedni.

Megkülönböztethetünk regisztrált és nem regisztrált munkanélkülieket. A regisztrált

munkanélküliek bejelentést tettek az illetékes hatóságoknál, így jogosulttá válhatnak

munkanélküli ellátások igénybevételére. A nem regisztrált munkanélküliek azonban nem

részesülnek semmilyen támogatásban és az állam számára is "láthatatlanok" maradnak.

A munkaerő-állomány a foglalkoztatottakból és a munkanélküliekből tevődik össze. A

munkanélküliek és a munkaerő-állomány hányadosa adja a munkanélküliségi rátát.3

-9-

3 forrás: www.ecopedia.hu

Az elmúlt 15 év

Az országok a világ legnagyobb egységes piacához tartoznak majd az Európai Unióhoz

való csatlakozás után. Részt vehetnek ezt követően azon döntések meghozatalában,

melyekhez eddig is már igazodnia kellett. A külső szemlélő pozícióját felváltják a

kontinens sorsának alakítójává. Az adott ország gazdasági fellendülése megindul, gyorsabb

és hatékonyabb ütemben növekszik majd az infrastruktúra, emelkedik az állmpolgárok

életszínvonala, javul az életminőségük és jó létük. A csatlakozó ország állampolgárai

egyúttal az Európai Unió állampolgárai is lesznek, a többi ország bármelyikében az ottani

állampolgárokkal azonos feltételekkel tanulhatnak, munkát vállalhatnak, vállalkozást

indíthatnak, vagy akár le is telepedhetnek.

A még nem csatlakozott ország nagyon sokáig, több évtizeden keresztül csak külső

szemlélőként nyerhetett betekintést hogy milyen lehetőséget ad az Európai Unió a

tagországainak.

Szoros kapcsolatok és együttműködések alakultak ki a nemzetek között, növelték az

emberek jó létét és egy fenntartható, tartós békét alakítottak ki, egységes belső piacot,

közös valutát és a külső határok védelmét is kialakították.

Az infrastrukturális fejlődés is napirenden volt az elmúlt 15 évben, mind a négy ország

tekintetében. Közúti, vasúti és gyorsforgalmi utak kiépítésére került sor és jelenleg is

folynak a munkálatok. Ez egy nagyon fontos és számottevő fejlődési szakasz az

állampolgárok életében, hiszen a megteremtett javakat ők élvezik. Hosszú a lista a

felújításra váró közforgalmi utak értelmében. Az ok amiért a munkálatok lassan haladnak,

az az hogy mindennapos használatban lévő utakról van szó, melyet teljes szakaszában,

terjedelmében lezárni nem lehet a lakosság elől. A vasúti pályák infrastrukturális

fejlesztése is folyamatban van. Ezen fejlesztés célja és végeredménye, hogy a

tömegközlekedés minden résztvevőjét teljes körűen kiszolgálják és tehermentesítsék a

népszerűbb tömegközlekedési eszközöket (autóbusz, villamos).

-10-

A gyorsforgalmi utak, köztük az autópályák bővítése azt a célt szolgálja hogy az

átmenő nemzetközi árufuvarozás gördülékenyebb módon történjen és nem utolsó sorban

tehermentesítsék a közutakat, amelyeket leginkább a helyi lakosság használ. Az utak

fejlesztése mellett természetesen más jellegű beruházások is történtek, leginkább olyasfajta

amely a lakosság érdekét szolgálja.

Az egészségügy is nagy változásokon ment keresztül. Több milliárd forint értékű

beruházások történtek, amellyel javítani kívánták a lakosság várható élettartamát is. A

beruházások jellege leginkább korszerűsítés formájában mutatkozott meg. Az országok

minden régiójában bizonyos kórházakban új szárny került kiépítésre, más kórházakban

viszont a már meglévő épületek teljes renoválása történt meg. Szinte minden egyes

intézményről elmondható hogy új vizsgálati berendezéseket kaptak, ezzel lerövidítve a

diagnózis felállítását, ami akár ember életeket menthet meg. 2019 április hónaptól a

várólista idejét is csökkentették. A páciens immár interneten keresztül tudja ellenőrizni az

időpontját. Amennyiben véleménye szerint, az ő után következett beteg a várólistán

előrébb került, netán a várólista élére, észrevételét jelezheti a megadott felügyelő

szerveknél és ha gyanúja beigazolódik, abban az esetben az adott intézményre

pénzbüntetés súlytható ki illetve arra a személyre (orvos), aki a várólista szabályait nem

rendeltetés szerűen alkalmazta. Ez az új várólista szabály, kizárólag a lakosság

egészségügye megőrzése érdekében jött létre. Mondhatni, talán az egészségügy

legnagyobb előre lépése. A munkaerőpiac átalakítására és annak politikájára is nagy

hangsúlyt fektettek. A jövedelmek egyre inkább realizálódni látszanak. A minimálbér

jövedelem emelése egy folyamat része. Az ország próbálja úgy alakítani a foglalkoztatás

politikáját hogy ne kerüljön segélyezési csapdába, vagyis ne érje meg jobban

munkanélkülinek lenni és rászorultsági alapon történő juttatásokból élni, hanem jobban

megérje dolgozni és a megszerzett jövedelemből élni. Hogy vonzóbbá tegyék az

állampolgárok számára a munkaerőpiacot átalakították és kibővítették a béren kívüli

juttatások mértékét is. A foglalkoztatási politika része, hogy a regisztrált munkanélkülieket

segítsék a munkaerőpiacra való mihamarabbi visszakerülésre. Általában ez átképzéssel

történik, amely a munkaügyi központok feladata. Természetesen ezen beruházások,

korszerűsítések és fejlesztések az Európai Unió Támogatása nélkül, csak hogy nem

kivitelezhetetlen lett volna.

-11-

Visegrádi országok összehasonlítása a foglalkoztatás szempontjából

A foglalkoztatás kérdése kulcsfontosságú dolog egy ország gazdasági helyzetének

tekintetében. A következőkben indikátorok segítségével fogom elvégezni az

összehasonlítást.

4

1. sz. ábra

Százalékos szempontból, 2003-ról 2018-ra a legnagyobb fejlődést Lengyelország érte el

22,14%-os fejlődéssel. A másik legnagyobb fejlődést elérő ország, Szlovákia volt, 18,04%-

os fejlődéssel. A harmadik a sorban Magyarország 13,19%-os fejlődéssel, azt követően

Csehország 10,98% és az EU 28 10,64%-os fejlődéssel. Azonban, ha más szempontból

vizsgáljuk az adatokat, például a lakosság számában, nagy eltérések látszanak.

EU 28 Csehország Magyarország

2003 2018 2003 2018 2003 2018

198 385 000

fő

219 494 000

fő

4 617 000 fő 5 124 000 fő 3 872 000

fő

4 383 000

fő

Változás 2003-ról 2018-ra

+ 21 109 000 fő + 507 000 fő + 511 000 fő

1. sz. táblázat

4 forrás: EuroStat adatbázis -12-

Lengyelország Szlovákia

2003 2018 2003 2018

13 141 000 fő 16 051 000 fő 2 134 000 fő 2 519 000 fő

Változás 2003-ról 2018-ra

+ 2 910 000 fő + 385 000 fő

2. sz. táblázat

Ebben az esetben az a bizonyos sorrend változik. Természetesen az EU 28 került az első

helyre. 2003-ról 2018-ra a munkaerőpiacra 21 109 000 fő lépett be. Ez a kiugróan magas

adat köszönhető annak, hogy nem egy országról, hanem 28-ról beszélünk. Második helyre

Lengyelország került, hiszen a munkaerőpiacra 2 910 000 fő lépett be. Harmadik helyre

Magyarország 511 000 fővel, negyedik helyre pedig 507 000 fővel Csehország került.

Szlovákia került a legutolsó helyre, 385 000 fővel. Igaz, csekélynek tűnik az új belépők

száma a munkaerőpiacra, viszont ha az ország területét figyelembe vesszük, akkor ez

esetben Szlovákia sem teljesített olyan rosszul az elmúlt 15 év alatt.

-13-

Munkanélküliség

A foglalkoztatáspolitika részét képzi a munkanélküliség kérdése is. Egy országról sok

mindent elárul a munkanélküliségi rátája is. Ezért a következőben, ezeket szeretném

feltárni és össze vetni az Európai Unióba való belépés előtti adatokkal és a jelenlegi

adatokkal.

2. sz. ábra

A munkanélküliség csökkentése az aktív népesség esetében a leghatékonyabban

Lengyelországban történt, ugyanis 15,90 %-al csökkentették a 2003-as értéket. A második

leghatékonyabb ország Szlovákia volt 11,20%-os csökkenéssel. A harmadik helyre

Csehország került 5,60%-os csökkentéssel, negyedikre pedig az EU 28 2,40%-al. Az

utolsó helyre pedig Magyararország, 2,10%-al.

Az aktív népesség esetében, 2003-ban a legmagasabb munkanélküliségi rátáról

Lengyelország indult, méghozzá 19,20 %-al, amely 7 337 957 főt jelentett, ez a szám a

tavalyi évben (2018), 1 481 090 fő volt. Az elmúlt 15 évre vissza tekintve, ez 5 856 867 főt

jelent, aki már foglalkoztatásban áll. 17,70%-ról indult Szlovákia 2003-ban, ez Európai

Uniós tagság előtt, amely 951 352 főt jelentett. A tagságot követően, 2018-ban az aktív

népességből 353 802 fő volt munkanélküli. A változás 597 500 főt jelentett, vagyis

ennyivel csökkent a munkanélküliek száma.

-14-

Az EU 28 munkanélküliségi rátája 2003-ban 9,20% volt, pontosabban 45 143 625 fő

volt, amelyet 2,40%-al csökkentettek 2018-ra, vagyis 34 841 787 fővel. A 15 év alatt

10 301 838-an léptek be a munkaerőpiacra és hagytak fel a munkanélküliséggel.

Csehország munkanélküliségi rátája 7,80% volt 2003-ban. 15 év alatt 5,60%-ot sikerült

javítaniuk ezen az értéken. Számszerűsítve, 795 026 főről, 233 421 főre. 561 605 főnek

sikerült visszakerülnie a munkaerőpiacra. Magyarország 5,80%-ról indult, amelyet

csökkentettek 2,10%-al. 588 256 főről, 361 799 főre csökkent a munkanélküliség a 15 év

alatt. 226 457 fő, aki 15év alatt visszakerült a munkaerőpiacra.

Az aktív népesség munkanélküliségének változása 2003-ról 2018-ra

EU 28 Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia

10 301 838 fő 561 605 fő 226 457 fő 5 856 867 fő 597 500 fő

3. sz. táblázat

GDP és fő összetevők (kibocsátás, kiadások és jövedelem)

- jelenlegi árak, millió EUR

- nemzeti számlák mutatója (ESA 2010) – bruttó hazai termék piaci árakon

2003 2018 Változás Változás

%-ban

EU 28 10 583 187,7 15 877 040,2 5 293 852,5 50,0

Csehország 88 249,1 206 822,9 118 573,8 234,3

Magyarország 75 463,0 131 935,1 56 472,1 74,8

Lengyelország 192 274,3 496 461,8 304 187,5 258,2

Szlovákia 30 064,5 90 201,8 60 137,3 300,0

4. sz. táblázat

-15-

A leghatékonyabban az utóbbi 15-16 évben, Szlovákia végezte tevékenységét.

Meglepő, hiszen a tárgyalt országok közül Szlovákia rendelkezik a legkisebb területtel és a

többihez képest a legkevesebb lakossággal. Szlovákiát, Lengyelország követte, 41,8%-al

lemaradva. Harmadik helyre Csehország került 23,9%-al lemaradva. Ahhoz képest mérten

hogy Lengyelország lakosság több mint 3,5-szer nagyobb, mint Csehországé , ez a

lemaradás nem sok. Az ország igazán büszke lehet magára. Magyarország ebben a

gazdasági mutatóban is a végére került a sornak, úgy mint számos más indikátorban is.

Csehországhoz képest 159,5%-al maradt le. Ez nem valami jó teljesítmény, hiszen a két

ország lakossága és területi nagysága között az eltérés nem túl nagy. A 15 év alatt az EU

28 teljesített a legalcsonyabban, ha a százalékok szemszögéből tekintünk az adatokra.

3. sz. ábra

Ahogyan a grafikon is szemlélteti, az EU 28 egy főre jutó GDP-je, 15 év alatt szinte

folyamatosan növekvő tendenciát mutatott, leszámítva a 2007-2008 közötti stagnálást és a

csekély 2009-es hanyatlást. Csehország egy főre jutó GDP-je 2003-tól, 5 éven keresztül

növekedett, 2008-2009 között történt egy kisebb mértékű csökkenés, amelyet 3 éves

növekedés követett. 2011 és 2014 között mondhatni hogy stagnált az ország, azóta pedig

az egy főre jutó GDP értéke növekszik. Magyarország GDP-je talán nem túl vonzó

vonalrajzot mutat. 2003 és 2005 között, megfigyelhető egy kisebb növekedés, amelyet 1

évnyi stagnálás követ. 2006-ról 2008-ra történt a növekedés, viszont ez sem volt

számottevő. 7 éven keresztül szinte stagnált az ország 2009-től. 2016 és 2018 között

figyelhető meg, az előző évi adatokhoz képest, nagyobb növekedés.

-16-

A grafikon képe nem meglepő, hiszen a második legrosszabbul teljesítő ország, az EU 28

után, az össz GDP esetében is.

Lengyelország folyamatosan fejlődő szakasza 2003-tól 2009-ig tartott. Ezt követte egy

évnyi hanyatlás. 6 éven keresztül az ország egy főre jutó GDP-je nem mutatott túl nagy

változásokat. 2016 és 2018 között figyelhető meg egy újabb fellendülési szakasz. A

legszembetűnőbb talán Szlovákia GDP-jének a változása. 2003-tól 5 éven keresztül az

érték csak nőtt és egy éves stagnálás után ismételten egy fejlődési szakaszba lépett az

ország, amely egészen 2018-ig kitartott. Valószínűsíthető, hogy Szlovákia ezt követően is

folytatja ezt az utat.

FDI/GDP

Külföldi közvetlen befektetések, nettó beáramlás (a GDP% -a)

A közvetlen külföldi befektetések a befektetés nettó beáramlása a tartós gazdálkodási

érdek megszerzéséhez (a szavazati részvények 10% -át vagy annál nagyobb részét) a

befektetőtől eltérő gazdaságban működő vállalkozásban. Ez a saját tőke összege, a

nyereség újbóli befektetése, egyéb hosszú lejáratú tőke és a fizetési mérlegben bemutatott

rövid lejáratú tőke. Ez a sorozat a külföldi befektetők nettó beáramlását mutatja be (új

beruházások beáramlása kevesebb a befektetésből) a jelentéstételi gazdaságban, és a GDP-

vel oszlik meg.

Fejlesztési relevancia : A fejlesztésfinanszírozás nagy részét a magántőke-áramlás - saját

tőke és adósság - jelenti. A saját tőkeáramlás a külföldi közvetlen befektetések (FDI) és a

portfólió saját tőkéje. Az adósságfolyamok a kötvénykibocsátás, a banki hitelezés és a

beszállítói hitelek által finanszírozott finanszírozás.5

-17-

5 forrás: Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Pénzügyi Statisztika és Fizetésimérleg-adatbázisok, Világbank, Nemzetközi Adósságstatisztika és Világbank és OECD GDP-becslések.

4. sz. ábra

Összegzési módszer : súlyozott átlag. Megjegyzés: A 2005-ös adatok az IMF fizetési

mérlegének (BPM6) hatodik kiadásán alapulnak.6

A legnagyobb fejlődést, ebben az esetben is Szlovákia érte el, őt követte az EU 28 és

Csehország. 2003-ról 2017-re Magyarország hatalmas hanyatlást tudhat maga mögött, mint

ahogyan az ábra is mutatja. Negatív értéket ért el Lengyelország is.

FDI változása 2003-ról 2017-re világ szinten:

5. sz. ábra

-18-

6 forrás: Nemzetközi Valutaalap, Nemzetközi Pénzügyi Statisztika és Fizetésimérleg-adatbázisok, Világbank, Nemzetközi Adósságstatisztika és Világbank és OECD GDP-becslések.

A külföldi tőke, export és import kapcsolata

export: áruk, szolgáltatások kivitele külföldi ország(ok)ba

import: áruk, szolgáltatások behozatala az országba

külföldi tőke: pénzügyi befektetés

Áruk és szolgáltatások exportja (MB, jelenlegi US $)

2003 2017 Változás

EU 28 3 850 796,93 7 958 808,75 206,67%

Csehország 46 748,06 171 890,90 367,69%

Magyarország 48 120,94 123 475,37 256,59%

Lengyelország 72 181,00 286 784,00 397,31%

Szlovákia 18 749,05 91 162,03 486,22%

5. sz. táblázat

Százalékos szempontból ismét Szlovákia teljesített a legjobban. Ez az adat számszerűsítve

2003-ról 2017-re 72 412,98 US $ változást jelent, természetesen pozitív irányba. Második

lett, Lengyelország 397,31%-al, amely az ország esetében 214 603 US $-t jelent. Harmadik

lett ismét Csehország, nem sokkal lemaradva Lengyelország mögött, 367,96%-al, amely

125 142,84 US $. Ismét, bőven lemaradva a többiek mögött végzett Magyarország

256,59%-al, amely Magyarország esetében 75 354,43 US $-t jelent. Az EU 28 ismét a

legalacsonyabb százalékos adatot produkálta a vizsgált országok között, 206,67%-ot. 4 108

011,82 US $.

Amennyiben összeg szerint szeretnénk egy sorrendet felállítani, így fog kinézni:

1. EU 28

2. Lengyelország

3. Csehország

4. Magyarország

5. Szlovákia -19-

Áruk és szolgáltatások importja (MB, jelenlegi US $)

2003 2017 Változás

EU 28 3 718 353,34 7 303 554,89 196,41%

Csehország 48 797,38 156 527,57 320,77%

Magyarország 51 502,88 113 024,28 219,45%

Lengyelország 77 663,00 264 941,00 341,14%

Szlovákia 19 201,85 89 411,27 465,63%

6. sz. táblázat

A Cseh Köztársaság a világ 28. legnagyobb exportgazdasága és a Gazdasági

Komplexitás Index (ECI) szerint a 9. legbonyolultabb gazdaság. 2017-ben a Cseh

Köztársaság 164 dollárt exportált és 160B dollárt importált, ami 4,14 dolláros pozitív

kereskedelmi egyenleget eredményezett. 2017-ben a Cseh Köztársaság GDP-je 215 dollár

volt, és az egy főre jutó GDP 36,3 millió dollár volt.

Az export

2017-ben a Cseh Köztársaság 164 dollárt exportált, így a világ 28. legnagyobb

exportőre. Az elmúlt öt évben a Cseh Köztársaság exportja éves szinten 2,8% -kal, a 2012-

es 143B-ról 2017-re 164B-re nőtt. A legutóbbi exportot az autók vezetik, ami a teljes

export 12,5% -át teszi ki. Ebből a jármű alkatrészek 8,43% -ot tesznek ki.

Az import

2017-ben a Cseh Köztársaság 160B dollárt importált, így a világ 28. legnagyobb

importőre. Az elmúlt öt évben a behozatal a Cseh Köztársaság éves szinten 3,1%-ot

növekedett , az összeg 137B $ 2012-ben, 160B $ 2017-ben. A legtöbb importot a jármű

alkatrészek teszik ki 6,07%-ot. Másik nagy import terméke az irodai gépalkatrészek, amely

3,9%.7

-20-

7 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/

Összesen 34 országba exportált

Európai Uniós tag 18 nem Európai Uniós tag 16

Legtöbb export

Németország -> 31% Egyesült Államok -> 2,4%

Összesen 33 országból importált


Legtöbb import

Németország -> 26% Kína -> 12%

7. sz. táblázat

Magyarország a világ legnagyobb exportgazdasága és a gazdasági komplexitás index

(ECI) szerint a 15. legbonyolultabb gazdaság. 2017-ben Magyarország exportált 107B $ -t

és importált $ 97.1B-t, ami 10,3B dolláros pozitív kereskedelmi egyenleget eredményezett.

2017-ben Magyarország GDP-je 139B $ volt, GDP-je egy főre jutó 28,1 millió dollár volt.

Az export

2017-ben Magyarország 107 milliárd dollárt exportált, így a világ 35. legnagyobb

exportőre. Az elmúlt öt évben Magyarország exportja éves szinten 2,9% -kal nőtt, a 2012-

es 93,3B-ról 2017-ig 107B-re. A legutóbbi exportot az autók vezetik, ami a teljes

magyarországi export 10,3% -át teszi ki, ennek 5,99%-át a jármű alkatrészek teszik ki.

Az import

2017-ben Magyarország 97,1 dollárt importált, így a világ 33. legnagyobb importőre. Az

elmúlt öt évben a behozatal Magyarországon nőtt éves szinten 2,5%-al , az összeg 86B $

2012-ben, az összeg 97,1B $ volt 2017-benA legnagyobb import termék Magyarországon a

jármű alkatrész, amely 5,17% -a az importnak, másik nagy import terméke az autók, amely

3,5%-ot képvisel.8

-21-

8 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/hun/#Trade_Balance



Legtöbb export




Legtöbb import

Németország -> 27% Kína -> 5,9%

8. sz. táblázat

Lengyelország a világ legnagyobb exportgazdasága és a Gazdasági Komplexitás Index

(ECI) szerint a 23. legösszetettebb gazdaság. 2017-ben Lengyelország 212B dollárt

exportált és 223B dollárt importált, ami 11,6B dolláros negatív kereskedelmi egyenleget

eredményezett. 2017-ben Lengyelország GDP-je 526 dollár volt, GDP-je az egy főre jutó

29,1 millió dollár volt.

Az export

2017-ben Lengyelország 212 dollárt exportált, így a világ 24. legnagyobb exportőre. Az

elmúlt öt évben a kiviteltLengyelországban nőtt éves szinten 4,1% -al, az összeg 173B $

volt 2012-ben, az összeg 212B $ volt 2017-ben. Lengyelország teljes exportjának

legnagyobb részét, 6,23%-ot a jármű alkatrészek képviselnek, ezt követik az autók, amely

3,24%-ot.

Az import

2017-ben Lengyelország 223 dollárt importált, így a 18. legnagyobb importőr a világon.

Az elmúlt öt évben Lengyelország importja éves szinten 3,1% -kal nőtt, a 2012-es 191B $-

ról, 2017-re 223B $-ra nőtt. Az ország legnagyobb import terméke az autók 4,05%-al,

amelyet a kőolaj követ 3,67%-al.9

-22-

9 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/pol/



Legtöbb export

Németország -> 26% Oroszország -> 2,8%



Legtöbb import

Németország -> 25% Kína -> 12%

9. sz. táblázat

Szlovákia a világ legnagyobb exportgazdasága és a Gazdasági Komplexitás Index (ECI)

szerint a 16. legbonyolultabb gazdaság. 2017-ben Szlovákia 77,5 milliárd dollárt exportált

és 78B dollárt importált, ami 527 millió dolláros negatív kereskedelmi egyenleget

eredményezett. 2017-ben Szlovákia GDP-je 95,8 dollár volt, GDP-je az egy főre jutó $

31,6 millió volt.

Az export

2017-ben Szlovákia 77,5 milliárd dollárt exportált, így a világ 39. legnagyobb exportőre.

Az elmúlt öt évben Szlovákia exportja éves szinten 1,4% -kal nőtt, a 2012-es 72,3B-ról

2017-ben 77,5B-ra. A legutóbbi exportot az autók vezetik, amely a Szlovákia teljes

exportjának 20,3% -át teszi ki, a jármű alkatrészek ebből 7,11%-ot.

Az import

2017-ben Szlovákia 78 B dollárt importált, így a világ 41. legnagyobb importőre. Az

elmúlt öt évben a behozatal, Szlovákia növekedése éves szinten 1,7% -os, az összeg 81.1B

2012-ben az összeg 78B, 2017-ben a legutóbbi import nagyrészét a jármű alkatrészek

teszik ki amely 9,5%.10

-23-

10 forrás: (1. bekezd.,exp.,imp.) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/svk/



Legtöbb export




Legtöbb import

Németország -> 19% Kína -> 7,3%

10. sz. táblázat

6. sz. ábra

mértékegység millió USD

-24-

Az EU 28 esetében a teljes összeg 7 812 113,27 US $ a közvetlen külföldi működőtőke-

befektetések a grafikon alapján 3,11 %-ot tesz ki, az export 49,29%-ot, az import pedig

47,6%-ot. Az eltérés az import és export között 1,69 %. Csehország teljes összege alapján

(export, import, külföldi tőke befektetések) 97 648,44 US $-ról beszélünk, ennek 2,15 %-a

a külföldi tőke befektetés, exportja 47,87% és importja pedig 49,98 %. Magyarország

külföldi tőke befektetése 2,03%, mert a teljes összeg 104 760, 82 US $. Az export, ezen

összegnek a 45,93%-át teszi ki, az import pedig 52,04%-át. Lengyelország teljes összege,

amelyről beszélünk 153 826 US $. Ebből a tőke 2,58%, az export 46,92%, az import pedig

50,50 %. Szlovákia esetében az összeg 38 221,9 US $, ebből a tőke csupán csak 0,70%, az

export 49,05%, az import pedig 50,25%.

7. sz. ábra

Százalékos formában, a legtöbb befektetett külföldi tőke Csehországban volt 2017-ben.

Hiszen a teljes összeg (335 430,47 US $), 2,22 %-a a tőke, 51,24 %-a az import, az export

pedig ennek a 46,54%-át teszi ki. Az EU 28 is hasonló értékekkel rendelkezik. A

befektetett külföldi tőke 1,96%-a a teljes 15 565 943,64 US $ értékű összegnek. Ebből az

értékből az export 51,12 % és az import pedig 46,92%. Szlovákia kissé elmarad.

-25-

A befeketett külföldi tőke 1,26 % volt 2017-ben. Exportja kevesebb volt, a többi

vizsgált országhoz képest, hiszen 49,85% volt, importja azonban a legmagasabb mind

közül, hiszen a teljes összeget tekintve (182 850,30 US $), 48,89% volt ebből az import.

Lengyelország, az élre törő Csehországtól a külföldi tőke befektetésben elmarad 1,06%-al,

vagyis az értéke 1,16% volt 2017-ben. A második volt az országok között az export terén,

51,38%-al. Importja azonban a többihez képest a legkevesebb volt, vagyis 47,46%. Mint

számos más indikátorban, Magyarország ismét a végére került a sornak. Igaz, a teljes

összeg a vizsgálat szempontjából 2017-ben, magasabb volt mint (ebben a rangsorban az

utolsó) Szlovákiáé. 238 991,65 US $-nak a külföldi tőke befektetés, csupán csak az 1,06%-

át tette ki 2017-ben. Exportja, azonban a legmagasabb 51,65%-al. Importja, úgymond a

közép mezőnyben helyezkedik el 47,29%-al.

Kereskedelmi egyenleg

Csehország

2017-től a Cseh Köztársaság nettó exportja 4,14 millió dolláros pozitív kereskedelmi

egyenleget mutatott. Az 1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor negatív

kereskedelmi egyenlegük 3,81 millió dollár volt a nettó importban.

11

8. sz. ábra

-26-

11 forrás: ( Csehország, 8. sz. ábra): https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/

Magyarország

2017-től Magyarország nettó exportja 10,3B dolláros pozitív egyenleget mutatott. Az

1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor a nettó import nettó kereskedelmi

egyenlege 1,11B dollár volt.

12

9. sz. ábra

Lengyelország

2017-től Lengyelország nettó behozatala 11,6 milliárd dolláros negatív kereskedelmi

egyenleget mutatott. Az 1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor a nettó

import nettó kereskedelmi egyenlege 6,52 dollár volt

13

10. sz. ábra -27-

12 forrás: (Magyarország, 9. sz. ábra) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/hun/#Trade_Balance 13 forrás: (Lengylország, 10. sz. ábra) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/pol/

Szlovákia

2017-től Szlovákia negatív kereskedelmi egyenlege 527 millió dollár volt a nettó importban. Az

1995-ös kereskedelmi egyenlegükhöz képest, amikor a nettó export nettó export egyenlege 295

millió dollár volt.

14

11. sz. ábra

-28-

14 forrás: (Szloákia, 11. sz. ábra) https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/svk/

Az aktuális migrációs hullám gazdasági hatásai Európában

„Az aktuális migrációs hullám kapcsán egyre gyakrabban találkozunk gazdasági

érveléssel. Bizonyos nyugat-európai politikusok, közgazdászok „csodafegyverként”, az

Európai Unió demográfiai és gazdasági problémáinak jövőbeli megoldásaként, míg mások

a tagállami szociális rendszerek fenntarthatóságát súlyosan veszélyeztető tényezőként

tekintenek a jelenségre. A Migrációkutató Intézet áttekintette a témával foglalkozó

tudományos munkákat, elérhető adatokat, és megvizsgálta a migráció általános múltbeli

tapasztalatait. Az eredmények azt mutatják, hogy a migráció a múltban hasznos eszköze

lehetett az országok közötti munkaerő-piaci súrlódások kezelésének, és összességében

emelte a jólét szintjét (erre épül az EU egyik fontos vívmánya, a munkaerő szabad

áramlása is). Ugyanakkor világosan látszik, hogy mindig is voltak győztesek és vesztesek:

a hasznok és veszteségek nem egyenlően oszlottak meg a kibocsátó és a fogadó országok,

illetve a migránsok között. A pozitív összhatás elérésének elsőszámú feltétele, hogy az

érkezők sikeresen integrálódjanak a fogadó ország munkaerőpiacába. Azonban e fontos

előfeltétel a múltban sem teljesült minden esetben maradéktalanul, még akkor sem, ha a

mostaninál lényegesen nagyobb arányban érkeztek magasan kvalifikált munkavállalók a

fogadó országba. A jelenlegi migrációs hullám több tekintetben különbözik a korábban

tapasztalt mozgásoknál. A tömegesen érkező, más kultúrájú, vélhetően zömmel alacsonyan

képzett migránsok integrációja aránytalanul magas állami kiadásokat és több évtizedes,

súlyos társadalmi feszültségekkel terhelt erőfeszítéseket vetít előre az EU és a tagállamok

részéről. A jelenlegi folyamatban jelentős veszteséget szenvednek el a kibocsátó országok,

kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek maguk a migránsok, Európa pedig aránytalanul nagy

terhekkel szembesül az elvárt hasznok kétségessége mellett.”15

A migráció már rövid távon is komoly gazdasági kihívások elé állítja a kontinenst, a

változó intenzitással zajló háborúk és a kibocsátó régiók gazdasági illetve poltikai

instabilitása miatt e kihívások tartós fennmaradására kell felkészülni.

-29-

15 forrás: https://www.migraciokutato.hu/hu/2016/11/07/az-aktualis-migracios-hullam-gazdasagi-hatasai-europaban/

Amennyiben gazdasági összefüggéseket szeretnénk vizsgálni több területet is szükséges

elemeznünk: ezen hatások vizsgálhatóak mind a migránsok sezmpontjából, mind pedig a

fogadó illetve kibocsátó országok szempontjából is. Befolyásolja az állami kiadásokat, a

gazdasági növekedést illetve a foglalkoztatottságot.

Számunkra ezen adatok a V4 országokkal kapcsolatban, kiderülnek a fentebbi

elemzésekből és táblázatokból.

Választ kapunk a visszaeső GDP-re, a munkanélküliség kérdésére és a negatív politikai,

társadalmi és gazdasági hatásokra, a migráció keretein belül. Arra, hogy a vizsgált

országokban jelenleg hány bevándorló él, pontos számot nem lehet meghatározni. Ennek

oka, hogy a különböző országokban a lakosság elfogadása a migránsok felé nem homogén.

Ez egyaránt igaz a poltikai vezetőkre is. Vegyük példa képpen Magyarországot. Az ország

politikai vezetői ellenzik a menekültek befogadását (ebből számtalan poltikai konfliktus

alakult ki, melyeket még nem sikerült lezárni). Az ő elmondásuk szerint Magyarországon

nincsenek migránsok, azonban más politikai nézeteket valló poltikus szerint vannak.

A „migráns válságot” minden egyes ország másképpen éli meg, azonban elmondható

minden egyes országról hogy a lakosság társadalmi helyzetét, leginkább negatív irányba

tereli, a gazdaság helyzetére is nagy befolyásoló erővel bír, természetesen ez függ az adott

ország gazdasági szerkezetétől.

Érdemes vizsgálni a kibocsájtó ország helyzetét is. A munkaerő egy részének elvesztése

(hiszen a kivándorlással alapvetően ez történik) komoly következményekkel jár: a

kivándorlás nyomán – egyebek mellett – csökken az aktív munkavállalói réteg, és mivel az

eltartottsági ráta emelkedik, nő a költségvetésre nehezedő nyomás, a magasan képzett

munkavállalók távozásával pedig a „brain-drain” negatív hatásai is érvényesülnek (IMF

2016:183, Collier 2013:203).

Az Európai Unió intézkedéseket hozott abból a célból, hogy a válságot kezelje. Az Unió

nem csak a határain belül, hanem a határain kívül is tesz lépéseket. Az intézkedések többek

között arra irányulnak, hogy felszámolják a válság kiváltó okait illetve hogy megnöveljék a

támogatást azok számára akik arra rászorulnak.

-30-

Akik a menedékre jogosultak, próbálnak segítséget nyújtani, azonban aki erre nem

jogosult azt visszaküldi, ezzel is védve az Európai Unió állampolgárait. A védelem

érdekében az EU folyamatosan növeli határainak a védelmét, az embercsempészetet és az

illegális határ átlépést szankcionálja. A legmagasabb szintű közös menekültügyi normákat

vezette be az elmúlt 20 évben az Európai Unió.

Az európai migrációs politikában jelentős előrelépés történt 2015 májusában, amikor a

Bizottság által javasolt európai migrációs stratégiát elfogadták.

12. sz. ábra

Összességében, legfőképpen a tagországok számára az Európai Unió útmutatást és

segítséget ad a válság kezelésére. Mindössze, annyit kér cserébe, hogy a tagországok az

együttműködésükkel segítsék a probléma megoldásához vezető úton az EU-t. Ez kisebb-

nagyobb sikerrel halad, a válság kezdete óta.

-31-

A mérleg – avagy mit ígér az Európai Unió a tagállamainak

Európán két nagy háború söpört végig és ezt követően az európai országok rájöttek,

hogy jobb ha békében egymás mellett élnek és támogatják egymást, mint ha harcolnának.

Így fogalmazódott meg az Európai Unió ötlete.

„Az Európai Unió tagországai együttműködnek azért, hogy:

Európában béke legyen

az emberek jól éljenek

mindenkivel tisztességesen bánjanak,

és mindenki egyenlő esélyekkel induljon

az emberek tiszteljék mások nyelvét

és kultúráját

az európai gazdaság erős legyen,

és az országok ugyanolyan pénzzel

kereskedjenek egymással.

Az Európai Unió országai néhány fontos értéket közösnek vallanak. Például

mindegyiküknek nagyon fontos az esélyegyenlőség és a jogok védelme.

Szabad mozgás

Az Európai Unió megkönnyítette az embereknek, hogy szabadon utazzanak egyik

országból a másikba. Mindenki abban az európai uniós országban élhet, tanulhat vagy

dolgozhat, amelyikben szeretne. A pénz, az áruk és a szolgáltatások is szabadon

mozoghatnak egyik európai uniós országból a másikba.

Az Európai Unió a világban

Az Európai Unió több szempontból is fontos szerepet tölt be a nagyvilágban.

Például: Árukat és szolgáltatásokat ad el más országoknak. Más országoktól árukat

vásárol. Ez lendületben tartja a gazdaságot.

-32-

Emberek millióinak segítaz Európai Unión kívüli, szegényebb országokban. Segít

abban, hogy a világ biztonságosabb hely legyen, ahol az emberek tisztességesen bánnak

egymással, és betartják a törvényeket. Csatlakozás az Európai Unióhoz.

Ha egy ország az Európai Unió tagja szeretne lenni, akkor egyet kell értenie az Európai

Unió jogszabályaival és értékeivel, biztosítania kell, hogy az ország lakosai tiszteletben

tartják ezeket a jogszabályokat és értékeket.

Megállapodás

A csatlakozás folyamata nagyon hosszú ideig is eltarthat. Vannak olyan országok,

amelyek jelenleg azon dolgoznak, hogy az Európai Unióhoz csatlakozhassanak.

Ezek az országok a következők:

Albánia

Macedónia (Volt Jugoszláv Köztársaság)

Montenegró

Szerbia

Törökország

Ahhoz, hogy ezek az országok az Európai Unió tagjai legyenek, el kell érniük hogy az

Európai Unió jogszabályai és értékei náluk is érvényesek legyenek.”16

A négy alapszabadság

– az áruk szabad áramlása

„Az áruk szabad áramlása egyenlő értékesítési feltételeket teremt valamennyi tagország

piacán, bármely tagállam vállalata számára. Az áruk szabad mozgása a tagság által

biztosított egyik legfontosabb előny”17

-33-

16 forrás: https://europa.eu/european-union/about-eu/easy-to-read_hu 17EU-csatlakozás 2004 , kiadta a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 13. oldal

Azon a bizonyos belső piacon a „négy alapszabadság” elve érvényesül, vagyis az áruk

szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, a személyes és a tőke szabad mozgása. A

cél, amelyet ezzel szeretne elérni az EU, az nem más, mint hogy akadály mentesítsék a

piacot a tagországok számára. Ezt a Római szerződésben határozták meg:

„A belső piac a jólét és a szabadság térsége, amely 500 millió európainak biztosít

hozzáférést az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, a munkahelyekhez, az üzleti lehetőségekhez

és 28 tagállam kulturális gazdagságához. A Parlament Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi

Bizottságának (IMCO) „Az egységes piac és a fogyasztóvédelem hozzájárulása a

növekedéshez” című tanulmánya rámutat, hogy a javak, a szolgáltatások, a személyek és a

tőke szabad mozgásában jelentős lehetőségek rejlenek az EU-28-ak GDP-jének (bruttó

hazai termék) növelésére[1]. Bár a belső piac felépítése folyamatos erőfeszítéseket követel

meg, az egységes piac további elmélyítése az uniós fogyasztók és vállalkozások

szempontjából jelentős előnyökkel járhatna, az EU-28 GDP-jét évi 235 milliárd euróval

megemelve, amennyiben a fennmaradó akadályok is megszűnnének.”18

Az áruk szabad mozgása azonban nem feltétlen. Bizonyos feltételeknek meg kell

felelniük, mint például, az alapvető biztonsági, környezetvédelmi illetve a közegészségügyi

előírásnak is.

A piacon, hogy mindenki egyenlően tudjon fellépni, ne legyenek sem előnyök, sem

hátrányok, ennek az alapja a jogi harmonizáció. A lényege, hogy minden egyes tagországra

ugyanazon szabályok és előírások vonatkoznak, irányelveket alkalmazva, amelyek

betartása mellett mozoghatnak a piacon. Ezen felül vannak olyan bizonyos

termékcsoportok, amelyek szabályait a tagországok nem egyesítették, hanem saját

hatáskörükben hagyták.

-34-

18 http://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/33/a-belso-piac-altalanos-elvek

Európai szabványok

A biztonságok és megfelelő áruk áramlása, legfőképp a polgárok védelmének

érdekében a gazdasági szereplők (kereskedők, termelők, fogyasztó- és környezetvédelemi

szervezetek stb.) szabványokban rögzítik a az áruk előállítását, termelését, gyártását.

A szabványok betartása nem kötelező érvényű, azonban az eladó/termelő/értékesítő

számára előnyt jelenthet a későbbiekben, hiszen nem fog akadályokba ütközni. A

tagországok számára a szabványosítási szervezetek által elfogadott szabványok átvétele

kötelező, azonban a nemzeti szabványok is alkothatók a nem harmonizált területeken.

Ezen szabványoknak köszönhetően, még átláthatóbb a belső piac. Cél hogy a tagországok

minél több esetben ezeket betartsák. Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) látja el ezt a

feladatot Magyarországon.

A termelőknek joguk van a termékeik megkülönböztetésére, abban az esetben, ha

kielégíti a jogszabályokban rávonatkozó biztonsági előírásokat. Amennyiben megfelel,

akkor jelölheti a termelő az előállított termékét „CE” jelzéssel.

A termékek kölcsönös elismerése

„A nem harmonizált területekkel és a szabványokkal szorosan összefügg a termékek

kölcsönös elismerése. Például ha „A” tagállam olyan terméket kíván „B” tagállamban

forgalomba hozni, amellyel szemben „B” tagállam eltérő követelményeket támaszt, akkor

„B” tagállam sem tagadhatja meg a forgalomba hozatalt, ha a termék az általános

termékbiztonság követelményének „B” tagállam jogszabályaival, illetve nemzeti

szabványaival azonos vagy megközelítőleg azonos biztonságnak megfelel. Ezt az alapvető

fontosságú elvet – amelynek betartására az Európai Bizottság és az Európai Bíróság

fokozottan figyel – Magyarországnak is alkalmaznia kell a csatlakozás napjától. Lényeges,

hogy ez nemcsak a kölcsönös elismerés kötelezettségét, de a magyar termékek más

piacokon történő elismertetésének jogát is jelenti. (Kivételesen indokolt esetben lehetőség

van az elvtől való eltérésre biztonsági, közegészségügyi vagy környezetvédelmi

szempontokra hivatkozva.)”19

-35-

19 EU-csatlakozás 2004 , kiadta a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, 15. oldal

Összefoglalás

„Amilyen egyszerű, olyan bonyolult”- mondhatnánk. Erre a magyarázom, pedig nem

más, mint például a különböző, interneten elérhető adatforrások, EuroStat, KSH,

WorldBank stb. Pillanatok alatt tájékozódhatunk a világ bármely országának, szinte

bármilyen helyzetéről, ez az egyszerű része a dolognak. A bonyolult része egy gazdasági

elemzésnek az az, hogy tüzetesebben utána kell járnunk a dolgoknak. Akár

szakirodalmakba bele ásva magunkat, kell felkutatnunk azokat a bizonyos indikátorokat,

gazdasági mutatókat, amelyek helyes használatával megkapjuk a választ a kérdésünkre. Én

sem cselekedtem másképpen, a gazdasági helyzet elemézésével kapcsolatban.

A gazdasági helyzeteket megvizsgálva és ki elemezve,az alapján állítottam fel egy

bizonyos rangsort, ahogy teljesített az ország egy adott indikátorban (5p-

leghatékonyabban teljesített, 1p- legrosszabbul teljesített a vizsgált országok közül). A

foglalkoztatottságban a következőképpen néz ki: Lengyelország 5p, Szlovákia 4p,

Magyarország 3p, Csehország 2p, EU 28 1p. Munkanélküliség: Lengyelország 5p,

Szlovákia 4p, Csehország 3p, EU 28 2p, Magyarország 1p. GDP: Szlovákia 5p,

Lengyelország 4p, Csehország 3p, Magyarország 2p, EU 28 1p. GDP/fő: Szlovákia 5p,

Lengyelország 4p, Csehország 3p, EU 28 2p, Magyarország 1p. FDI/GDP: Szlovákia 5p,

EU 28 4p, Csehország 3p, Lengyelország 2p, Magyarország 1p. Export: Szlovákia 5p,

Lengyelország 4p, Csehország 3p, Magyarország 2p, EU 28 1p. Import: Szlovákia 5p,

Lengyelország 4p, Csehország 3p, Magyarország 2p, EU 28 1p. Külföldi tőke befektetés

(2003): EU 28 5p, Lengyelország 4p, Magyarország 3p, Csehország 2p, Szlovákia 1p.

Külföldi tőke befektetés (2017): EU 28 5p, Csehország 4p, Lengyelország 3p,

Magyarország 2p, Szlovákia 1p.

Az egyik cél, amiért a Visegrádi Együttműködés létrejött, az az hogy fellendítség közös

erővel a saját gazdaságaikat illetve hogy beléphessenek egy új és egy nagyobb piacra. A

V4-ek egymás közötti exportja és importja :Csehország összes exportjának a 79,26%-át,

importjának pedig 64,18%-át Európai Uniós országok teszik ki. Ebből az export 14,80%-

át, importja 15,40%-át pedig a Visegrádi Együttműködés országai. Magyarország teljes

exportjának a 70,37%-át, importjának 73,80%-át az EU 28 tagjai képviselik. Az export

11,5 %-át , az import 14,9%-át az együttműködés tagjai teszik ki.

-36-

Lengyelország teljes exportjának 61,02%-át, importjának pedig a 76,91%-át teszik ki az

Uniós országok. 10,8 % exportot és 7,7% importot pedig a Visegrádi Együttműködés

országai tesznek ki. Szlovákia 66,7 %-os exportja és 79,31%-os importja az Uniós

országokból származik. 21,7% export és 25,7% import pedig a Visegrádi országokból

származik.

Az osztályzásnak megfelelően az első helyen, vagyis a leghatékonyabban működő

országok az elmúlt 15 éveben Lengyelország és Szlovákia lett 35 ponttal. Harmadik

helyen, az általában mindig a közép mezőnyben elhelyezkedő Csehország lett, 26 ponttal.

A negyedik helyen végzett az Európai Unió 22 ponttal és utolsó lett Magyarország 17

ponttal.

Az elemzések során előrelátható volt az eredmény. Lengyelország és Szlovákia, szinte

minden egyes indikátorban az élen járt. Az abszolút első helyet, mégis Szlovákia érdemli

meg. Az ország területe Lengyelországhoz képest majdnem 6,5-szer kisebb, ezáltal

népessége is 7-szer kisebb, mégis ezen paraméterekkel képes volt úgy teljesíteni mint

Lengyelország. Csehország a teljesítményével, be biztosította magát a középső helyre. Az

EU 28 helye a rangsorban kissé meglepő lehet, azonban bele kell kalkulánunk hogy az

adatok nem csak egy országra vonatkoznak, hanem 28-ra. Ebben a 28 országban vannak

olyanok is, mint például Szlovákia a kiemelkedő teljesítményével, azonban vannak olyan

is mint oéldául Magyarország, aki 17 ponttal végzett a sor végén, aki fele olyan hatékony

volt mint Lengyelország.

A mérleg - avagy mit is ígér az Európai Unió a tagállamoknak? – ígéretéhez híven,

immáron alátámasztott tény, hogy ezek bizony nem csak üres szavak. A vizsgált országok

közül volt jobban és rosszabbul teljesítő ország, viszont elmondható hogy az összes ország

teljesítménye „szép” és hogy az Unió nélkül nem ezeket az erdményeket kaptuk volna. Az

Unió megígérte a bizonságot is a tagállamok számára. Ebben sem hazudtolta meg önmagát,

gondoljunk csak a „migráns válságra”.

Kimondható, hogy megéri az Európai Unió tagjának lenni.

-37-

Ábrák forrásjegyzék

1. sz. ábra : Saját készítésű ábra (12. oldal)

Forrás: ec.europa.eu/eurostat/data/database

Adatok letöltésének az időpontja: 2019. 04. 01.

2. sz. ábra: Saját készítésű ábra (14.oldal)









5. sz. ábra: Nem saját készítésű ábra (18. oldal)

Forrás: data.worldbank.org

Adatok letöltésenek az időpontja: 2019.04.05.


Forrás: data.worldbank.org, https://www.ksh.hu/stadat


-38-


Forrás: data.worldbank.org, https://www.ksh.hu/stadat


8. sz. ábra: Saját készítésű (26. oldal)

Forrás: https://atlas.media.mit.edu/en/profile/country/cze/

Adatok letöltésének az időpontja: 2019.04.10.

-39-

Táblázatok forrásjegyzéke

1. sz. táblázat: Saját készítésű (12.oldal)












5. sz. táblázat: Saját készítésű (19. oldal)

Forrás: KSH, EuroStat adatbázis



Forrás: KSH, EuroStat adatbázis


-40-













-41-

Felhasznált könyvek és szakirodalmak forrásjegyzéke

EU-csatlakozás 2004 , kiadta a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

A Visegrádi négyek jelentősége, struktúráka és értékei, kiadta Külügyi és

Külgazdasági Intézet, Budapest 2018

New Security Challenges from a Visegrad 4 Perspective, felelős kiadó: Ugrósdy

Márton, szerkesztő: Szőke Diána, Budapest 2018

Beruházási alapismeretek, kiadta TERC Kft. • Budapest, 2013 © Dr. Papp Péter –

Dr. habil. Szűcs Edit, 2013

Aiyar, Shekhar et al (2016): The Refugee Surge in Europe: Economic Challenges.

IMF Staff Discussion Note SDN16/02.

(https://www.imf.org/external/pubs/ft/sdn/2016/sdn1602.pdf) Letöltés ideje: 2019.

04.02.

Baas, Timo – Brücker, Herbert – Hauptmann, Andreas (2010): Labor Mobility in

the Enlarged EU: Who Wins, Who Loses? In: Kahanec, M. –Zimmermann K.F.

(eds.): EU Labor Markets After Post-Enlargement Migration. Springer-Verlag

Berlin Heidelberg. (http://content.schweitzer-

online.de/static/catalog_manager/live/media_files/representation/zd_std_orig__zd_

schw_orig/012/515/146/9783642022418_content_pdf_1.pdf) Letöltés ideje: 2019.

04.05.

D’Auria, Francesca – Mc Morrow, Kieran – Pichelmann, Karl (2008): Economic

impact of migration flows following the 2004 EU enlargement process: A model

based analysis. European Commission –Economic and Financial Affairs

Directorate General. Economic Papers 349.

(http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/publication13389_en.pdf)

Letöltés ideje: 2019.04.05.

-42-

Documents

Miskolci Egyetem - University of Miskolc