modszertan.doc

7/27/2019 modszertan.doc

http://slidepdf.com/reader/full/modszertandoc 1/6

Az olvasástanulás előkészítésén azon képességeknek a – lehetőség szerinti – optimizálását értjük, amelyek

elengedhetetlenek a sikeres olvasástanításban: a pontos megfigyelés, a megkülönböztetés (mind a látási, mind

a hallási ingerek terén), az elvonatkoztatás, stb. Tehát az z előkészites az általános és sajátos részképességek

kialakitását jelenti.

Néhány kiemelt feladat ezen a téren:

a) A hangok iránti érzékenység fejlesztése – különösen az ingerszegény környezetből kikerülő gyerekeknél

fontos.

A mély és magas, a halk és erősebb hangok közti különbségek érzékelése,- ezen különbségek reprodukálása

révén a beszédmotoros tevékenységek tökéletesedését segítjük elő.

b) Fonémahallás és - ejtés fejlesztése elsősorban a beszédhangok és más természetű hangok közti különbségérzékelését jelenti. Ezután kerülhet sor az egyes beszédhangok közti különbségek megfigyelésére, illetve az

eltérő hangoztatásra. Főként, az egymástól csak 1-2 releváns jegyben különböző hangok sajátosságának a

megfigyelésére, majd eltérő ejtésére hívjuk fel a figyelmet. (a-á; e-é; i-í; t-d; m-u...)

c) A szóképekkel való ismerkedés (előkészítő csoportban) ugyancsak kiemelt feladata az előkészítésnek.

Megfelelő, esztétikailag jól kivitelezett képek és az alája írt szó megfeleltetése általában kíváncsivá,

érdeklődővé teszi a gyerekeket, erőteljes motiváló hatása lehet az olvasástanításban. Az egyes betűelemek

játékos megfigyeltetése szintén jól kamatoztatható tevékenység.

d) A szó- és hangelemzésben való jártasság kialakítása az előkészítő munka során abból áll, hogy a

kimondott, leírt, nyomtatott szót hangsorként (betűsorként) tudatosítjuk a gyerekben.

A kiejtés során különválasztjuk a magán- és mássalhangzókat, esetleg megfigyeltetjük a rövid és hosszú

hangztatás közötti különbséget. A szám szerint azonosított hangokat karikával, négyzettel jelölhetjük, azösszefüggő hangsort a szót egy téglappal, amely jelzi, hogy az alkotó karikák, négyzetecskék egy helyre

tartoznak, külön-külön nincs jelentésük.

Az írástanulás megalapozása párhuzamosan történik az olvasástanulás elokészítésével. Abból az

alapfeltételbol kell kiindulnunk, hogy a megfelelo intellektuális cselekvések mellett az írás (manuális),

kézmozgásos munkát is igényel. Az elokészítést megalapozó fontosabb feladatok erre irányulnak

a) a kézizomzat erosítése – utánzó mozgások, mondókával összekötött

mozgásos játékok, különféle kar- és kézjelzések

b) a mozgáskoordináció – már kötöttebb, irányítotabb mozgásformák gyakoroltatását jelenti, meghatározott

irányok tiszteletbe tartását: karika rajzolása megadott irányba, a jobbról balra haladó irány követése, a le – ésfel irányok követése az ujjal. A mozgáskoordinációs elokészíto tevékenységformákra a nem anyanyelvi órák

során még több lehetoség nyílik (rajz, kézimunka vagy ének-zene, testnevelés órákon). A manuális érettség

legfontosabb kívánalmait a kisgyerekek rajzaiban figyelhetjük/gyakoroltathatjuk: körözo mozgás, bizonyos

irány követése az íróeszközzel, a megjelölt határ tiszteletben tartása, vonalak és pontok összekötése, egyszeru

szerkezetek rajzolása…

c) A térbeli tájékozódás képessége alapfeltétele mind az olvasásnak, mind az írásnak. A térbeli viszonyokat

jelzo határozók: lent, fent, elol, hátul, jobbra, balra… pontos tartalmi ismerete, illetve ezen jelölok

utasításainak követése, kötelezo elofeltétele az iskolai munkának. A különbözo játékos feladatok, rajzok olyan

utasítások alapján végezhetok, amelyekben valamely irány kiemelt szerepet kap. Pl. A karika kerüljön a

házteto jobb felso sarkába…

d) A betuelemekkel való ismerkedés alapossága, a velük végzett munka idobeli és tartalmi kiterjesztése azolvasás, illetve írástanulás megalapozasat szolgaljaez, mindez nem azt jelenti, hogy irni és olvasni tanitjuk az

óvodás gyereket, csak éppen előkéstitjük az iras és olvasástanitást. Ennek – részint – ellentmondva fontos

azonban, hogy a leggyakrabban eloforduló betuelemek játékos felismerését és reprodukálását elvégezzük. A

mindennapi tapasztalati világhoz könnyen kapcsolható formaelemek megfi gyeltetése, tudatosítása (kör,

kígyóvonal, fecskevonal) és utánzása megfelelo alapot teremt a tényleges írástanulás számára, a betuelemek

pontos elhatárolásához illetve megnevezéséhez.

A hanglevalasztas, hangosszevonás képességének fejlesztése

A pontos beszédhallás feltétele az olvasás és irás megtanulásának, a jó helyesirás kialakitásának. A

tudatositást a hangok felismerése, utánzása, izolálása, időtartamának megkülömböztetése, a szavak szótagokra, hangokra bontása jelenti. A felismerendő hangok a szó elején, közepén és végén vannak.-

Szorosan összefügg a szó és hangelemzésben való jártasság kialakitásával, vagyis ugyanaz

A nyelvi szintek összetevői (szöveg, mondat, szó hang) közül a kisgyermek számára

a jelentés nélküli absztrakt jelenség, a hang különválasztása, a vele való művelet a



legnehezebb.

A nyelvi tudatosítás két, egymásra épülő feladatcsoportja:

A. hangtanítás – hangutánzás révén

B. analitikus – szintetikus munka: szóbontó-szóépítő gyakorlatok

Mindezt játékos keretek között lehet megoldani.

A. A hangok tudatosítását elkülönített artikulálását a mássalhangzókkal kezdjük, ezen

belül is az éles réshangokkal, illetve affrikátákkal (s, dz, dzs, zs, cs, z, c). Ezt követik az

a-á, u-ú, i-í magánhangzópárok, amelyekkel már szótagpárokat alkothatunk. Az ajak és

foghang (m-n, v-f), az oldalréshang (l) és a pergőhang (r) után következnek az erőszáróhangok (p, b, t, k…). Ez utóbbiak önálló hangoztatása nehezebb, ezt készítik elő a

korábban ejtett mássalhangzók. A magánhangzó-tanításban a lehető legtöbb releváns

jegyben eltérő hangpárokkal dolgozzunk: á-i, ó-e…

A hangtanítás lépései:

Mássalhangzók tanítása

– A mássalhangzót valamilyen élményhez társítjuk, pl. z – méhecske hangja; s – a

vonaté…

– A gyermek utánozza a mássalhangzó hangoztatását.

– A gyermek szavakban hangoztatja a mássalhangzót (első lépésben a tanító által

megadott szavakat ismétli, majd a kiemelt hangra figyelve ő maga gyűjt ilyen szavakat)

– A gyermek felismeri „kihallja” az adott hangot az elhangzó szóból, sőt az el nemhangzó szavakból is (belső hallás, néma játékban).

A magánhangzók esetében a következő lépések, mozzanatok ajánlottak:

– a hangzó élményhez társítása

– a magánhangzó ritmikus ismételgetése

– a nyelvállás megfigyelése a tanító által megadott szavakban

– szógyűjtés magánhangzós beszéddel

A kérdéses magánhangzót a tanuló „kihallja” mind a hangzó, mind a némán ejtett

szavakból.

Míg a mássalhangzók tanítását általában hanghasonlatra alapozzuk, a

magánhangzókat a ritmikus szótagismétlésben figyeltethetjük meg. A beszéd átválthataz ún. titkos nyelvre, amelyben csak magánhangzók lehetnek.

A szavakból történő analízis rendjén először olyan szavakat választunk, amelyek

önmagában szótagot alkotó hosszú magánhangzóval kezdődnek.

Pl. ú-szósapka, í -rógép, á-só

A hangok időtartamának az érzékeltetése ugyancsak fontos követelmény, hiszen a rövid-hosszú oppozíciónak

a magyarban jelentésmegkülönböztető szerepe van.

B.A szóbontás-szóépítés gyakorlatait párhuzamosan végezzük a hangtanítással.

Első lépésben a ritmikai alapegységekre bontást, a szótagolást végezzük, majd a szótagokon belüli

hanglebontás következik. A gyakorló-munkáltató füzetek szóbontó feladatai, megoldásai közül azok a

sikeresebbek, amelyek a tárgyképek alá rajzolt jelekkel (körökkel, négyzetekkel) jelölik a hangokat.A közismert szöveg-mondat-szó-hang lebontás is azért indokolt, mert a hangtanítást visszavezeti a beszéd

természetes közegére, a szövegre. Az őszről folytatott előkészítő beszélgetésből kiragadunk egy mondatot:

Az ajtó kinyilt.

OO OOOO OOOOOO

Fonémahallést fejlesztő anyanyelvi játékok

Mássalhangzók

4-5 évesek (korábban nem megy)

- Hangoztatás: méhecske (z), forró víz (z), kígyó (sz), kiscsibe (cs), motor verseny (zs), hívjuk a cicát

(c)

- Szó elején lévő hangok megnevezése

- Hangok felismerése a szavakban6-7 évesek:

- Gégefő mozgatása kézzel - zöngefelismerés (morog-e, vagy nem morog?)

- K-t oppozíció feilsmerése - Koppants-toppants! (K hangnál koppantanak, T hangnál toppantanak)

Magánhangzók :



5-6 évesek:

- A rövid és a hosszú magánhangzók megkülönböztetése mozgással

- Tolvajnyelv (Titkosítjuk a gyerekek nevét, hogy csak a magánhangzókat ejtjük)

Grafikus jelek, betüelemek formalasa kepessegenek fejlesztese

Ez is szorosan osszefügg az irás előkészitésével

a) a kézizomzat erosítése – utánzó mozgások, mondókával összekötöttmozgásos játékok, különféle kar- és kézjelzések

b) a mozgáskoordináció – már kötöttebb, irányítotabb mozgásformák gyakoroltatását jelenti, meghatározott

irányok tiszteletbe tartását: karika rajzolása megadott irányba, a jobbról balra haladó irány követése, a le – és

fel irányok követése az ujjal. A mozgáskoordinációs elokészíto tevékenységformákra a nem anyanyelvi órák

során még több lehetoség nyílik (rajz, kézimunka vagy ének-zene, testnevelés órákon). A manuális érettség

legfontosabb kívánalmait a kisgyerekek rajzaiban figyelhetjük/gyakoroltathatjuk: körözo mozgás, bizonyos

irány követése az íróeszközzel, a megjelölt határ tiszteletben tartása, vonalak és pontok összekötése, egyszeru

szerkezetek rajzolása…

c) A térbeli tájékozódás képessége alapfeltétele mind az olvasásnak, mind az írásnak. A térbeli viszonyokat

jelzo határozók: lent, fent, elol, hátul, jobbra, balra… pontos tartalmi ismerete, illetve ezen jelölok

utasításainak követése, kötelezo elofeltétele az iskolai munkának. A különbözo játékos feladatok, rajzok olyanutasítások alapján végezhetok, amelyekben valamely irány kiemelt szerepet kap. Pl. A karika kerüljön a

házteto jobb felso sarkába…

d) A betuelemekkel való ismerkedés alapossága, a velük végzett munka idobeli és tartalmi kiterjesztése az

olvasás, illetve írástanulás megalapozasat szolgaljaez, mindez nem azt jelenti, hogy irni és olvasni tanitjuk az

óvodás gyereket, csak éppen előkéstitjük az iras és olvasástanitást. Ennek – részint – ellentmondva fontos

azonban, hogy a leggyakrabban eloforduló betuelemek játékos felismerését és reprodukálását elvégezzük. A

mindennapi tapasztalati világhoz könnyen kapcsolható formaelemek megfi gyeltetése, tudatosítása (kör,

kígyóvonal, fecskevonal) és utánzása megfelelo alapot teremt a tényleges írástanulás számára, a betuelemek

pontos elhatárolásához illetve megnevezéséhez.

Az egyes betűelemek legismertebb megnevezései: – fekvő egyenes

– kis és nagy dőlt egyenesek – az írás dőlésszögének megfelelő egyenes; a kis dőlt aházban; nagy a ház +

pince, padlás + ház

A kisméretű írását gyakoroltatjuk mindkét irányba (lentről fel és fordítva) – a többit fentről le.

– kis- és nagy horogvonal

– kis- és nagy botvonal

– kis- és nagy cicavonal

– kis és nagy tojásvonal

– nyújtott szárú kampóvonal

– kis hurokvonal

– alsó hurokvonal – felső hurokvonal (fecskevonal)

– hullám- vagy zászlóvonal

– ostorvonal

Komplex ovodai tevekenysegek tervezese es szervezese

Komplex tevékenység, abban áll, hogy többféle fejlesztési terület, műveltségtartalom kapcsolódik össze

egymás után, tartalmi kapcsolatuk alapján, miközben mindegyikük megőrzi sajátos, önmagára jellemző

struktúráját.

Formái:

- egyik tevékenységből a másikba való átvezetés: pl. környezetből tanuljuk az erdei állatokat, ábrázolásból

erdei állatokat festünk. Nyomdázunk- tartalmilag kapcsolódik az előző tevékenységhez- egyik tevékenységbe beleágyazódik a másik tevékenység akkor, amikor a tartalom szerint erre alkalom,

lehetőség nyílik pl. formázásnál hógolyókat formázunk, közben idót szakitunk a hógolyó versike

megtanulására, de ha számolásra is használjuk az elkészitett hógyolyókat, vagy „hogolyócsatát” is vivunk

vele, akkor már a többféle tevékenység integrálását teszi lehetóvé



I. A kommunikacios kepessegek fejlesztese:

Beszedfejlesztes a szokincs, a mondat es a szoveg szintjen.szokincs, mondat, szoveg, aktiv eé passziv

szókincs meghatarozasa. A fejlesztésukhoz kapcsolodo modszerek: beszélgetes, kepekhez kapcs. modszerek,

dramajatek, dramatizalas, babjatek, szokincs, moddat és szovegalkotast fejleszto jatekok A nyelvi komm. nev

modszerei:bemutatás, beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, szemléltetés

BeszedmJveles (beszedlegzes, helyes hangejtes, artikulacio, hangsuly, beszeddallam,metakommunikacios eszkozok) a helyes elytés tanitasa és rendszere

A kommunikacios kepessegeket fejlesztı anyanyelvi jatekok -kommunikáció, kommunik. képesség

meghat.,Anyanyelvi j. elősegitik a nyelvi ismeretek alkalmazását és rendszerezését, céljuk, h. az óv. gy.

játékos formában, élményeket szerezve ismerje meg anyanyelvét, fejlődjön a besz. észlelése, besz.megértése

és besz.produkciója.Játékfeltételek tudatos választása, eszközök biztositása, direkt, indirekt iranyito a ped.- a

játék minden esetben szabályjáték. többféle tevékenység keretében alkalmazhato, a nap barmely szakaszában.,

mar kis.cs. célszeru a fejlesztés, betartva a fokozatosság elvet.

II. Az ovodai irodalmi neveles:

Mesehallgatas korulmenyeinek megteremtese, modszerei, eljarasai, eszkozei-életkornak megfelelő mesék megválasztása, a motivació szerepe a mesehall., a mesehallgatás alkalma, szertartása az óv.A tev mozzanatai:

óvonő mes: Előkészités, bemutatás, befejezés, Gy.mes.:Előkészités, a mese felidézése, befejezés

Vershallgatas korulmenyeinek megteremtese, modszerei, eljarasai, eszkozei Az életkornak megfelelő

versek megválasztása, a motivació szerepe a vershall., a vershallgatás alkalma, szertartása az óv.A tev

mozzanatai: új vers tan.: Előkészités(ráhangolodás), a versmondás körülményeinek megteremtése, a téma

bejelentése, szómagyarázat, bemutatás- itt fontos: a spontán reakciók meghallg., gyakorlás, befejezés, Ismert

versek felidézése, ismétlése:Előkészités, gyakorlás, befejezés mindkét esetben szükséges a hangképző

szervek bemelegitése és a légzőgyakorlatok

III. Szervezesi mod–modszer–szemleltetı eszkoz kapcsolata az anyanyelvi tevekenysegeken

Kotott es szabad foglalkozasok, jatekok a curriculum altal szabályozott

Az anyanyelvi neveles modszerei -bemutatás, beszélgetés, magyarázat, gyakorlás, szemléltetés

A szemleltetı eszkoz valasztasanak szempontjai, szerepe - esztetikus sz.esz. vállasz., azok szerepének

meghat.-mikor használjuk

IV. Az elıkeszitı csoport anyanyelvi fejlesztesi kovetelmenyei es feladatai

Az olvasas- es irastanitas elıkeszitese

Hanglevalasztas, hangosszevonas kepessegenek fejlesztese

Grafikus jelek, betőelemek formalasa kepessegenek fejlesztese

V. Az interdiszciplinaritas es integralt neveles elve az ovodai anyanyelvi nevelesben.

Komplex ovodai tevekenysegek tervezese es szervezese



Irodalmi nevelés módszerei

1) Bemutatás

Az óvónői mese, vers elmondása, gyermekek előtti bemutatása.

- ideális körülmények, csend, nyugalom megteremtése

- szöveg emlékezetből való érzékletes megjelenítése, feltételei: szöveg megértése, pontos szövegismeret

mondatfonetikai eszközök tudatos használata (hangsúly, szünet, hangerő) szemléletességet erősítik ezek

tiszta artikuláció, közepes hangerő, közepes beszédtempó

főhangsúlyos és mellékhangsúlyos szövegrészek hatásos elkülönítése

gesztusnyelv eszközeinek használata (tekintet, kézmozdulat, mimika)

a mű nyelvi, stilisztikai elemeinek tudatos használata, legyenek szókincsgyarapító

új szavak az ismertek mellett

a mű nyelvi jellegzetességei feleljenek meg az életkori sajátosságoknak

- mindig végig kell mondani, nem szabad megszakítani (nem könnyű)

- a verseknél a ritmizált szövegmondás párhuzamban kell hogy álljon az értelmező szövegmondással

2) Beszélgetés

konkretizáló: - előre meghatározott válaszokra kérdezés

heurisztikus: - élethez igazodó

- mesehallgatás után beszélgetést provokálni nem szerencsés

3) Magyarázat

- gyakori szóbeli közlő módszer

- ismeretlen fogalmakat, kifejezéseket megvilágosítása

- sokszor mesehallgatáshoz kapcsolódik: magyarázatra szoruló kifejezések a mesében

- mindig rövid kell hogy legyen- már ismert dologra kell hogy épüljön

- akkor eredményes, hogyha a cselekvés, szemléltetéshez kapcsolódik

- előre lehet tervezni: ne legyen sok ismeretlen szó a szövegben bemutatás előtti napokban kerület rá

sor; mesemondás során, rögtön a szövegben szinonimával röviden mese után esetleges ismeretlen

szavak

- versbe nem lehet beépíteni a magyarázatot

4.) Szemléltetés

Az óvodai nevelés konkrét dolgok megismerésére épüljön (17.sz- tól ismert és jelenlévő módszer) Fogalma

sokat változott.

Mellette szóló érvek:

+ ismeretszerzési folyamatokban az érzékelésnek nagy szerepe van, de a közvetlen megfigyelés sok esetben

nem alkalmas teljes képzetek kialakítására még beszéddel társulva sem

+ az elvonatkoztatás képessége még csak csírájában található, segíti a szemléltetés

+ más tevékenységek során is használt eszköz, itt miért ne?

+ belső képteremtés (elaboráció) nem megy könnyen

+ a képzetek, ismeretek a szemléltetéssel konkrétabbá tehetők

+ éppen az irodalom hallgatás során fontos, hogy minél több érzékszervét foglalkoztassuk a gyermeknek

+ maga a bemutatás, a szuggesztív bejelentés is a képzeletre hat

+ a gyermek az átélt élményeiből, gyér ismereteiből próbál konstruálni képzeleti képet. Az átélt, már meglévő

emlékeiből kell kiemelni olyan helyzetet, amit éppen átél. Ez nem könnyű, és ezt segíti a szemléltető eszköz.+ pszichológusok: szavak megértésében és megjegyzésében a kép segíti a verbalitást

Ellen szóló érvek:

- A növekedés során az érzéki kötöttség felszabadulásakor, az elvont fogalmak felé haladva a tárgyról leválik

a figyelem és áttevődik a fogalmakra. Az 5-6-7 éves képek nélkül is tud azonosulni a cselekménnyel.



- A 6-7 éves gyermeknél a szemléltetőeszköz megköti a fantáziát. A szemléltetőeszköz jelenik meg a

rajzokon, nem a fantázia = kevésbé kreatív.

- Kevésbé figyeltek az óvónő metakommunikációs jelzéseire.

- Megnyilatkozásaik során jobban kötődnek a szemléltető eszközökhöz, mint a nyelvi anyaghoz.

Bizonyos kritériumokat figyelembe kell venni a szemléltetésnél:

mesetípus, korosztály, gyermek egyénisége indokolja

az eszköz feltétlenül a bemutatandó anyaghoz, hangulathoz kapcsolódjon, emelje ki annak esztétikumát

biztonságosan kezelhető

jelzésszerű, leegyszerűsítettek

ne csak láttasson, hanem érzelmi hatást is keltsen

5) Gyakorlás, ismétlés

- elsődleges bevésést követően gyorsan felejt a gyermek, újabb motivációs helyzeteket teremtsen az ismétlés.

Documents

modszertan.doc