1

MOHÁCS TÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Széchenyi I. iskola

Brodarics I. iskola

Völgyesi J. iskola

Sátorhelyi iskola

2

NEVELÉSI PROGRAM

3

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető 9 Az intézmény jövőképe ........................................................................................... 10 Küldetésnyilatkozat ................................................................................................ 11 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai ........................ 11 2.1 Általános pedagógiai alapelvek .......................................................................................... 11 2.2. Feladatainkat és a kitűzött célokat szolgáló értékek ......................................................... 13 2.3. Pedagógiai programunk fő célkitűzése ............................................................................. 13 2.4. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka módszerei, eszközei, eljárásai ..................... 16 2.5. Általános követelmények, sikerkritériumok ..................................................................... 18

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 19 3.1. A személyiségfejlesztés általános feladatai ....................................................................... 19 3.2. A személyiségfejlesztés feladatai az iskolai szociális hatásrendszer összefüggésében .... 19 3.3. A személyiség általános kompetenciáinak fejlesztése ...................................................... 23

4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 29 4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink............................................ 29 4.2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében .. 29 4.3. Az önkormányzás képességének kialakítása ..................................................................... 30 4.4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése ................................................... 30 4.5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása .......................................... 30 4.6. A közösségi nevelés speciális feladatai, eszközei és elvárásai ......................................... 30

5. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló

szervezeti formák és tevékenységi rendszer .............................................................. 31 5.1. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló

szervezeti formák ................................................................................................................. 31 5.2. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés és feladatainak megvalósítását szolgáló

tevékenységi rendszer .......................................................................................................... 35

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai............................................................. 36 6.1 A pedagógusok alapvető feladatai ...................................................................................... 36 6.2 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás................................. 37 6.3 A tehetséges tanulók gondozása ......................................................................................... 38 6.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése ......................................................................... 38 6.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása ........................................................................... 38 6.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel .................................. 39 6.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony ....................................................................... 39 6.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében ................................................................................................................... 39 6.9 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ..................................... 39 6.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása ............................................................................ 39 6.11 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában .................................................................................................................... 39 6.12 Aktív részvétel a tantestület életében ............................................................................... 40 6.13 Az iskola képviselete ........................................................................................................ 40

4

6.14 A vezetői feladatok ellátása .............................................................................................. 40 6.15 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal .. 40

7. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................. 40 7.1 Az osztályfőnök feladatai ................................................................................................... 40 7.2 Az osztályfőnöki munka tervezése ..................................................................................... 42 7.3 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról ................................. 42 7.4 Az osztályfőnöki órák témái .............................................................................................. 44

8. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................... 44 Tevékenységek ....................................................................................................... 46

9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje 48 9.1 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .......... 48 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ......................... 49 A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésének módszerei ........................................... 49 A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésének elvei .................................................... 49 9.2. Kiemelten tehetséges tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek ......................... 49 9.3 A szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek fejlesztése ........................ 50 9.4. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................................. 52 9.5. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésével összefüggő tevékenységek ...................... 57 9.6 . Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ...................................................... 58

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................... 59 A kidolgozott dokumentum az alábbiakat tartalmazza: ............................................ 59

11. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének

lehetőségei ............................................................................................................. 62 11.1.Szülői szervezet ................................................................................................................ 62 11.2. Segítségnyújtás a szülőknek a pályaválasztásban ........................................................... 62 11.3. A szülők tájékoztatásának formái: .................................................................................. 63 11.4. A szülő kérheti: ............................................................................................................... 64 11.5. A szülő, mint a tanulási-nevelési folyamat segítője az alábbi területeken

tevékenykedhet: .................................................................................................................... 64 11.6. A szülők szervezetei: ....................................................................................................... 64 11.7. Kapcsolat a szülői házzal: ............................................................................................... 65 11.8. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben ....................................................................... 66

12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .............................................................. 66 13. Az intézménybe jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei ..................... 68 14. Egészségnevelési program.................................................................................. 69 Akciók a diákok szervezésében, részvételével ........................................................... 78 15. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos intézményi terv ... 82 16. Környezeti nevelési program ............................................................................. 83 1. melléklet A kompetencia alapú oktatás bevezetését és fenntartását átfogó intézményi terv 95 2. melléklet Intézményi IKT stratégia ...................................................................................... 97

I. IKT stratégia ...................................................................................................... 97 Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok info-kommunikációs

eszközhasználatára, módszertani felkészültségére vonatkozó elemzés ........................ 99 II. Számítógépek-és hálózatának- felhasználói szabályzata ...................................... 121 1. A dokumentum státusa és célja .......................................................................................... 121 2. A felhasználók jogai ........................................................................................................... 122

5

3. Az azonosító és a hálózati hozzáférés ................................................................................ 123 4. A jelszó ............................................................................................................................... 123 5. A szolgáltatások használatának szabályai .......................................................................... 123 6. A Netikett ........................................................................................................................... 126 7. Hozzáférés a gépekhez, karbantartás ................................................................................. 126 8. Szankciók ........................................................................................................................... 128

III. Fogalomjegyzék az IKT stratégiához ............................................................... 129 1. A köznevelési törvény alapján elkészített Pedagógiai Program bevezetésének

ütemezése ............................................................................................................ 134 2. A választott kerettanterv megnevezése ............................................................... 135 3. A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................ 156 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 159

5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

159 5.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................... 159 5.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................. 160 5.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................... 162 5.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ......................................... 164

6.A mindennapos testnevelés ................................................................................. 174 7. Belépés az iskolába, tanulók átvétele, magasabb évfolyamba lépés feltételei .......... 175 7.1. Az első évfolyamba lépés ......................................................................... 175 7.2. Belépés az intézménybe az iskola magasabb évfolyamain ...................................... 175 7.3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ..................................................... 175

8. A választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................. 177 9. Projektoktatás .................................................................................................. 178 10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................. 178

11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 179

11.1. Ellenőrzés .............................................................................................................. 179 11.2. Mérés ..................................................................................................................... 180 11.3. Értékelés ................................................................................................................ 182 11.4. Ellenőrzési, értékelési rendszerünk elvei ........................................................... 183 11.5. Értékelés a pedagógiai szakaszokban ................................................................. 184

12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 187

12.1. A számonkérés gyakorisága ................................................................................ 187 12.2. A számonkérés formái ......................................................................................... 188 12.3.5. A tantárgyi érdemjegyek pótlásának, javításának módjai és lehetőségei ............ 190 nem adott számot tudásáról, vagy eredménytelen, minimumszint alatti volt a tanuló

teljesítménye. A kialakult helyzet kellő mérlegelése után a szaktanár – indokolt esetben –

adjon lehetőséget a pótlásra, illetve a javításra. ................................................................. 190 12.4. A tantárgyi ellenőrzés, értékelés és osztályozás gyakorlata ............................. 190 12.5. Értékelés az új oktatásszervezési formák esetében ........................................... 190 12.7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók

tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .......................................................... 192

13. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........ 194 13.1. A házi feladat típusa szerint lehet: ............................................................. 194

6

14. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................................................................................................. 195 15. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................ 196 Komplex intézményi mozgásprogram ................................................................................ 197

17. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...... 199 17.4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái ......................................................... 201 Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei,

feladatai ............................................................................................................................. 204 Kompetenciák fejlesztése ..................................................................................................... 205

2. 1. Tárgyi feltételek: ........................................................................................... 472 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................. 479 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................... 480 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................. 482 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................... 483

6. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai

foglalkozások és azok óraszámai ........................................................................... 484 A mindenkori törvényi előírásoknak valamint a működést szabályozó rendeleteknek

megfelelően szabályozva. ...................................................................................... 491 9. 1. 1. AZ 1-4. ÉVFOLYAM ÓRATERVE -2007. Ktv / emelt óraszámú matematika /

491 Kötelezően választható órák: emelt óraszám / Szabadon választható órák .............. 491 9. 1. 2. AZ 5-8. ÉVFOLYAM ÓRATERVE- 2007 Ktv /emelt szintű matematika / ..... 492 . 2. 1. AZ 1-4. ÉVFOLYAM ÓRATERVE - 2007 Ktv .......................................................... 493

Kötelezően választható órák: nemzetiségi német / Szabadon választható órák .......... 493 9. 2. 2. AZ 5-8. ÉVFOLYAM ÓRATERVE - 2007 Ktv ............................................ 494 9. 3. 1. AZ 1-4. ÉVFOLYAM ÓRATERVE - 2007 Ktv ............................................ 495 Kötelezően választható órák: az emelt óraszámú testnevelés osztály követelményei ....... 496

Szabadon választható órák ................................................................................... 496 9. 3. 2. AZ 5-8. ÉVFOLYAM ÓRATERVE - 2007 Ktv ............................................ 496 Kötelezően választható óra: emelt óraszámú testnevelés osztály követelményei .............. 497

10.2. Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei ..................................... 504 10.2.1 Az iskola egészségnevelési programja ..................................................................... 504 10.2.1.1 Az egészségnevelési program célja ........................................................................ 504 10.2.1.2. Az egészségnevelés várható eredményei .............................................................. 506 10.2.1.3. Komplex intézményi mozgásprogram ................................................................ 507 10.2.2. Az iskola környezeti nevelési programja ............................................................... 508 10.3. Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti

nevelési lehetőségek. ......................................................................................................... 514 Alappozíciók ......................................................................................................................... 515 Módszertani alapelvek ......................................................................................................... 515

A 2012/2013-as tanévtől élve a Köznevelési Törvény és a Sporttörvény adta

lehetőségekkel –közoktatási típusú sportiskola keretében egy sportiskolai osztályt indít

az elsőtől felmenő rendszerben az intézmény. ......................................................... 517 12. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK - SNI........................................... 519 A beszámoltatás formája, rendje, szerepük az értékelésben, gyakorisága, korlátai .... 553 Egységes eljárások ............................................................................................... 555 A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE .................................................... 558

7

A területre vonatkozó szabályozás ...................................................................................... 558 KONKRÉT FELADATOK ................................................................................................. 558 A feladatellátás célja ............................................................................................................ 560 A feladatellátás nyomon követése ....................................................................................... 560 Választható tanórai foglalkozásokkal kapcsolatos rendelkezések: ........................................ 595 Tantárgyi óraszámok (egy tanítási ciklusra) .......................................................................... 596 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..................................................... 598 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................... 599 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................... 602 Az egészségnevelési program célja ........................................................................................ 603

VÁLASZTHATÓ ...................................................................................................... 607 Tanórán kívüli foglalkozások: ................................................................................................ 616

ERKÖLCSTAN ................................................................................................... 724 Sátorhely, 2013. március ....................................................................................................... 976

1. HELYI SAJÁTOSSÁGOK ........................................................................................ 978 2. A SÁTORHELYI TAG ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN HASZNÁLT TANTERVEK, TANÍTÁSI

PROGRAMOK: ....................................................................................................... 980 2.1. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek

alapján folyik az oktatás: ................................................................................................. 980 3. A HELYI TANTERVBEN MEGJELENŐ LEGFONTOSABB FEJLESZTÉSI CÉLJAINK,

FELADATAINK: ...................................................................................................... 981 4. TANTÁRGYRENDSZER SÁTORHELYI TAG ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN: .......................... 981 4.1.Tantárgyi óraszámok (egy tanítási ciklusra) ............................................................... 981

5. A MINDENNAPOS TESTMOZGÁS BIZTOSÍTÁSA: ........................................................ 983 6. VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ........................................................... 984

7. 243/2003-AS NEMZETI ALAPTANTERV ÉS ENNEK 202/2007-ES TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI,

VALAMINT AZ EGYÉB TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK .......................................................... 984 8. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..................................................................... 984

9. AZ ALÁBBI TARTALMAK ELSAJÁTÍTÁSÁT AZ ÁLTALUNK VÁLASZTOTT OM

KERETTANTERV BIZTOSÍTJA TANULÓINK RÉSZÉRE: ................................................... 985 10. A TANKÖNYVEK, SEGÉDLETEK, TANÍTÁSI ESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...... 986 11. A FELVÉTEL ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI: ............................ 987 12. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER .................................................................................... 988 13. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁJA, RENDJE, ÉRTÉKELÉSBEN BETÖLTÖTT

SZEREPE: 994 14. ISKOLÁNKBAN A HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN AZ ALÁBBI

SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÜLNEK: ................................................................................ 996 15. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ........................................................ 996

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos

egyéb intézkedések ............................................................................................... 998

8

Köszöntő helyett….

„Isten minden kis tücskének akad hely a kórusban,

Némelyik hangja mély, a másiké magas,

Megint másik hangosan ciripel a telefondróton,

És aki csak tapsolni tud, olyan is akad…”

Margaret Martle

9

Bevezető

Intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó központ. A fenntartónk által ki-

adott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú

gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében

intézményünkben három nyolc évfolyamos, és egy négy évfolyamos általános iskola műkö-

dik.

Intézményünk története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt

figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére,

a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésé-

nek gyakoroltatására.

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól

nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és

tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanu-

lók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó ké-

pességű gyermekek fejlesztését is.

Fontos számunkra, hogy a gyerekek a közösségi szokásrendszerek, alapkészségek birtokában

korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert.

Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező

gyermekek fogadására.

Azt valljuk, a gyermek a családé, és a legjobb helye a családban van. De mi olyan pluszt kí-

vánunk adni a családoknak és a gyermekeknek korszerű nevelési módszerekkel, amely a

gyermekek fejlődését, közösségi szocializációját 6-15 éves korig a legintenzívebb módón fej-

leszti. Olyan nevelési körülményeket akarunk teremteni a gyermekek részére, amely elősegíti

testi-lelki, intellektuális fejlődésüket életük e fontos szakaszában.

Olyan intézményként kívánunk működni, ahol az ellátás összhangban van a gyermek szükség-

leteivel, megfelel a szülők igényeinek és elégedett a fenntartó, a város, és a társult települések

lakosainak ellátási minőségével, szolgálva a társult települések állampolgárainak minden kor-

osztályát.

A nevelő-oktató munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésé-

vel biztosítjuk.

10

Az intézmény jövőképe

Azt szeretnénk, ha Mohács, és környéke településeinek minden családja nyugodt szívvel írat-

ná be hozzánk gyermekét, mert tudja, hogy itt biztonságban van, mert tudja, hogy itt gyer-

mekszerető pedagógusok foglalkoznak vele, és az intézményből való kilépéskor rendelkezik

mindazon készségekkel, képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket a következő iskola-

fokozatban való helytállásra, a folyamatosan változó környezetünkben való eligazodásra.

Az Integrációs Pedagógiai Rendszer, és a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a prog-

ramcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanu-

lóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig

tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerő piaci elhelyezkedéshez.

A DDOP-2007-3.1.2./2F és a TÁMOP 3.1.4. pályázat nyerteseként intézményünk személyi és

tárgyi feltételei bővültek, intézményünk hírneve szűkebb és tágabb környezetünkben is nö-

vekszik, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tesznek szert, amelyek növelik presz-

tízsüket más intézményekkel szemben.

11

II. ÁLTALÁNOS ISKOLAI NEVELÉSI PROGRAM

Küldetésnyilatkozat

Intézményünkben arra törekszünk, hogy

- a nálunk tanuló diákok számára magas színvonalú ellátást biztosítsunk; - a gyermeki személyiséget elfogadás, a megtapasztalt szeretet és megbecsülés övezze; - pedagógiai tevékenységünk a teljes gyermeki személyiség integrált fejlődését, az egyéni

képességek kibontakoztatását életkornak megfelelő, széleskörű tevékenységekkel segítse;

- minden gyermek harmonikus, a felnőtt életében boldogulni tudó emberré váljon; - tanítványaink biztos alapkészségek birtokában használható, alkalmazható, továbbépíthető

tudásra tegyenek szert;

- a képzés bármely területén tehetséget mutató tanítványaink számára lehetőséget biztosítsunk a továbbfejlődésre, a lemaradóknak segítséget nyújtsunk a felzárkózásban;

- képzésünkbe harmonikusan illeszkedjen az ismeretek, a képességek fejlesztése és a tanulás-hoz való viszony formálása.

Tevékenységünket szolgáltatásnak tekintjük, melyet felkészült, szakmailag igényes pedagó-

gusokkal és együttműködő szülőkkel szeretnénk megvalósítani.

Specialitásaink:

- Német/horvát nemzetiségi nyelv oktatása.

- Emelt óraszámú idegen nyelv oktatás (angol, német).

- Emelt óraszámú matematika oktatás. - Emelt óraszámú informatika oktatás. - Köznevelési típusú sportiskolai nevelés-oktatás. - Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése.

- Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása.

2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai

2.1 Általános pedagógiai alapelvek

"Ha csak módszereket tanulsz meg,

a módszereknek a foglya leszel,

míg ha elveket sajátítasz el,

akkor saját magad gondolhatod ki a módszereidet."

(Ralph Waldo Emerson)

Az alapelvek az iskola oktató-nevelő munkáját meghatározó irányelvek, melyeknek a nevelő-

oktató tevékenységünk valamennyi területén érvényesülnie kell.

A gyermekközpontúság elve

- Valljuk, hogy a gyermek egyedi, megismételhetetlen érték, és ezért megilleti őt a maximális gondosság, tisztelet, az emberi jogok és az elvárható legnagyobb gyermek centrikus peda-

gógiai gondviselés.

- A módszertani sokszínűség érvényesítésével, változatos munkaformák, oktatásszervezési- és tanulásszervezési eljárások alkalmazásával, segítő, támogató attitűddel neveljük, oktatjuk

diákjainkat.

A komplex személyiségfejlesztés elve

12

- Pedagógiai tevékenységünk, tanítványaink teljes személyiségének komplex fejlesztését, értékrendjük megalapozását, normakövető magatartásuk, ismereteik, képességeik, készsége-

ik kialakítását, bővítését, kompetenciáik egyenértékű fejlesztését szolgálja.

Gyermeki szükségletekhez való alkalmazkodás elve

- Természetesnek tartjuk az egyéni képességek különbözőségét, ezért a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő, a

gyermeki személyiségre differenciált fejlesztésre törekszünk.

- A nem szakszerű oktatás keretében egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében párhuzamosan oldjuk meg a felzárkóztatást és tehetséggondozást.

Ismeretbe ágyazott képességfejlesztés elve

- A kompetencia alapú programcsomagok alkalmazásával az ismeretbe ágyazott képességfej-lesztés során képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségek-

kel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk.

- Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés megvalósítására törekszünk.

Tevékenységközpontúság elve

- Az ismeretszerzést, a képesség- és készségfejlesztést és az attitűdfejlesztést a tanulói aktivi-tásra épülő pedagógiai módszerekkel, korszerű infokommunikációs eszközökkel tartjuk ha-

tékonynak.

Nyitottság és tolerancia elve

- Elfogadjuk az egyéniségekből, az eltérő kultúrákból eredő különbözőségeket.

Esélyegyenlőség elve

- Természetes vállalásunk integrált képzéssel az esélynövelés, a szociokulturális egyenlőtlen-ségek mérséklésére való törekvés, a társadalmi beilleszkedés és mobilitás segítése.

- A tudáshoz való egyenlő hozzáférés érdekében együtt neveljük a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú

gyerekeket.

- Nem mondunk le senkiről akkor sem, ha szociális helyzete, egészségi állapota, körülményei akadályozzák abban, hogy a képességeit eredményesen fejlessze, sikerrel vegye tanulmányi

akadályait.

Együttműködés és partnerség elve

- Partnerként kezeljük a családot, a gyereket és az iskola társadalmi környezetét. - A szülőkkel olyan szemléletben kívánunk együttműködni, hogy a szülő és az iskola egya-

ránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink.

- Tanítványaikkal való közös munkánkat egymás tiszteletére, a kölcsönös megbecsülésre épít-jük.

- Számítunk partnereink együttműködésére és segítő támogatására az iskolát, a munkánkat érintő kérdésekben.

Magas szintű szakmaiság és eredményesség elve

- Nyitottak vagyunk az önképzésre, a horizontális tanulásra, a szakmailag megalapozott, új és eredményes pedagógiai eljárások és módszerek megtanulására, alkalmazására.

- Kompetencia alapú oktatást, személyiségpedagógiát, integrációt, készség-, képességfejlesz-tést alkalmazva az eltérő adottságú, és sajátos helyzetű tanulókat a képességeik legfelső ha-

táráig igyekszünk fejleszteni.

Példamutatás elve

13

- Személyes példamutatással neveljük tanítványainkat toleranciára, empátiára, az emberi jo-gok tiszteletben tartására.

Fenntartható fejlődés

- Mindennapi munkánk során biztosítjuk a fokozatosságot, folyamatosságot és a folytonossá-

got, számolunk a gyerekek különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes

képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával.

- Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény az egész életen át tartó tanulásra.

2.2. Feladatainkat és a kitűzött célokat szolgáló értékek

Eszmei értékek köréből

humanizmus,

közösségi összetartás,

hazafiság,

egyenlőség,

demokratizmus,

a munka megbecsülése és tisztelete,

szabadság.

Közösségi értékek

megbecsülésére

vonatkozóan

társadalmi elkötelezettség,

szolidaritás, együttműködés,

az anyagi és szellemi javak gyarapítása,

más kultúrák, szokások értékelése,

más népek megértése.

Az embertársakhoz való

viszony tekintetében

a személyes méltóság,

az élet és egészség,

személyes tulajdon védelme,

személyes meggyőződések, nézetek tisztelete,

a hírek, információk megbízhatósága iránti igény,

együttérzés és segítés.

A tanulók személyiségfejlő-

désében

személyes méltóság megtartása,

önállóság,

önismeret, önkontroll,

felelősség,

önnevelés, önfejlesztés,

egészségtudatos magatartás kialakítását.

A kultúrára való

fogékonyság kialakítására

vonatkozóan

a kulturális értékek tisztelete,

a kulturális javak iránti érdeklődés,

igény és törekvés a kultúrával való kapcsolatra,

érzékenység és nyitottság a kultúra iránt,

tolerancia.

Az ember és természet kap-

csolata tekintetében

a természet szeretete, védelme,

az élet tisztelete,

gondoskodás a természeti kincsekről,

törekvés a természettel való harmonikus kapcsolat-

ra, az emberiség előtt álló közös, globális

problémák megismerésére.

2.3. Pedagógiai programunk fő célkitűzése

A mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, a képzés tartalmában az isme-

retek, elemi készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésére alapozó, gyermekközpontú

minőségi szolgáltatás nyújtása.

14

A fenntartható fejlődés pedagógiájának beillesztése tevékenységrendszerünkbe a természettel

és a társadalmi élet értékeivel összhangban lévő, a kulturális sokszínűséget fontosnak tartó,

egészséges és eredményes emberi élet megvalósítása érdekében.

2.3.1. Általános célok és feladatok

Célunk olyan belső iskolai légkör kialakítása, ahol a gyerekek egymást segítő közösségei szü-

letnek.

Ennek érdekében feladatunk:

- az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása; - a tanulók egyéni fejlődéséhez mért eredmények hangsúlyozása; - a tanulók sikerélményhez juttatása, a szellemi, manuális és sportteljesítmények egyen-

rangú elismerése;

- előítéletek csökkentésére alkalmas együttműködő környezet kialakítása; - a szocializáció folyamatainak elősegítése, a társadalmi környezet értékeinek megis-

mertetése,

- a tanulók érzelmi nevelése, biztonságszükségletük kielégítése.

Célunk, hogy diákjaink szerezzenek korszerű ismereteket, rendelkezzenek szilárd, tovább-

építhető alapműveltséggel, jussanak azoknak a kompetenciáknak a birtokába, melyekkel biz-

tonsággal léphetnek a következő iskolafokozatba.

Ennek érdekében feladatunk:

- A NAT által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésével a szükséges ismeretek, képességek fejlesztése, attitűdök alakítása;

- az önálló ismeretszerzéshez szükséges szilárd alapkészségek és képességek kialakítá-sa, fejlesztése;

- az elemi ismeretek elsajátíttatása, összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre fejlesztése;

- a gyerekek képességeihez igazodó, életkori és egyéni sajátosságaira tekintettel mód-szerek alkalmazása;

- tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása; - nem szakrendszerű képzéssel az alapkészségek és a kulcskompetenciák fejlesztése; - a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetőség szerinti – egyénre sza-

bott fejlesztése;

- az önálló ismeretszerzéshez szükséges szilárd alapkészségek- és képességek kialakítá-sa és fejlesztése;

- a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek (stratégiák és módszerek) megalapozást

szolgáló képességek fejlesztése;

- digitális írástudás elterjesztése; - az életkori sajátosságok figyelembevételével a tanulók kreativitásának fejlesztése, - felkészítés a felnőtt lét szerepeire, a pályaorientáció, a további iskola- és pályaválasz-

tás segítése. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményei-

nek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és

tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a

realitások összehangolása.

Célunk az esélyteremtés, hátránykompenzáció és a tehetséggondozás.

Ennek érdekében feladatunk:

- a helyes értékrend, pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása;

15

- az egyéni képességek optimális fejlesztése; - egyéni haladási ütemet segítő, differenciált tanulásszervezés; - a tanulók rendszeres felkészítése, indítása tanulmányi versenyeken, bajnokságokon;

Célunk a természet tisztelete, értékeinek megóvása, a természeti környezettel való felelős,

tevékeny együttélés szokásának kialakítása.

Ennek érdekében feladatunk:

- a környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, ké-pességek és készségek kialakítása és fejlesztése;

- a természet tisztelete, értékeinek megóvása, a természeti környezettel való felelős, te-vékeny együttélés szokásának kialakítása;

- a tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt;

- az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása; - más népek és kultúrák megismerése iránti igény, beállítódás kialakítása.

Célunk a test és a lélek harmonikus fejlesztése, az egészséges életmód, az egyéni- és környe-

zeti higiénia iránti igény kialakítása.

Ennek érdekében feladatunk:

- a tanulók játék- és mozgásigényének kielégítése, a mindennapos testedzési lehetőségek biztosítása;

- az egészséges élet értékének, az egészséges életmód feltételeinek és összetevőinek meg-ismertetése és tudatosítása;

- az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szoká-sok megerősítése;

- a mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti igény felkeltése és megerősítése és kielégítése;

- a testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Társas kapcsolatok fejlesztése.

Célunk, hogy diákjaink számára legyen a tudás érték, a tanulás szívesen végzett tevékenység,

legyenek gyakorlatiasak, nyitott gondolkodásúak, akik a saját lehetőségeik szerinti legtöbbet

akarják és tudják önmagukból kihozni.

Ennek érdekében feladatunk:

- A tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése. - A kompetencia alapú oktatás kiterjesztése. - Élet közeli tanulási környezet kialakítása. - A játékosság, szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

2.3.2. Speciális feladatokból adódó célok és feladatok

Célunk, hogy a nemzetiségi programokban részt vevő tanulók ismerjék jól a nemzetiség kul-

túráját, tudjanak jól kommunikálni a nemzetiségi nyelven (német, horvát).

Ennek érdekében feladatunk:

- A német/horvát nemzetiségi, kisebbségi oktatásban résztvevő tanulók identitástudatának erősítése.

Célunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók felkészítése során az együtt-

nevelés és a differenciálás szempontja valósuljon meg a személyiségfejlesztő munkában.

Ennek érdekében feladatunk:

16

- A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók életesélyeinek javítása.

Célunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók felnőtté válásának, közösségbe való beillesz-

kedésének elősegítése.

Ennek érdekében feladatunk:

- A sajátos nevelési igényű tanulók életesélyeinek javítása. - Inkluzív intézményi környezet megteremtése, a gyermekek egyéni szükségleteihez illesz-

kedő neveléssel, tanítás-tanulással a személyiség fejlesztése.

2.4. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka módszerei, eszközei, eljárásai

A nevelés-oktatás eszközei, eljárásai, módszerei az oktatás-nevelés folyamatának egymással

összefüggő, egymást kiegészítő elemeit jelentik. A módszer, eszköz és eljárás kiválasztásánál

elsődleges szempont, hogy a tanulókat pozitív tevékenykedésre késztessük, és kiküszöböljük

a negatív hatásokat.

2.4.1. A módszerek kiválasztásának szempontjai

- A módszereknek igazodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, egyéni képességeihez, értelmi fejlettségükhöz, a mindenkori szituációhoz, annak tartalmához.

- Minél több tanulót aktivizáljon. - Biztosítsa a felfedezés lehetőségét, a kreativitás fejlesztését, növelje a tanulók aktív

részvételét igénylő ismeretszerzési módokat.

- Pozitív szemléletet tükrözzön. - Építsen a tanuló személyes tapasztalataira, előzetes tudására. - Legyen játékos. - Segítse az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyának megteremtését. - Adjon lehetőséget az egészséges terhelésre, fejlesztő hatású értékelésre. - Segítse elő a szocializációs folyamatokat praktikus ismeretek nyújtásával. - Integrált oktatásunknál a módszer megválasztása igazodjék a tanulók fejlettségéhez, ál-

lapotához, sérüléséhez, szükségletéhez, az egyéni különbségekhez

- A módszerek legyenek ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálók

2.4.2. A tanulás módszerei

- A problémamegoldás elvére épülő, a probléma-szituáció megteremtésén alapuló magya-rázat, megbeszélés, vita.

- Önálló ismeretszerzés, ahol a pontos feladat-meghatározás, az eszközök biztosítása után a feladat megoldását mindig megbeszélés, ellenőrzés követi.

- Kutató-, felfedező módszer, amely a megfigyelést, tanulmányozást, modellezést és a kí-sérletek műveletét jelenti.

- Adaptív tanulásszervezési technikák az egyéni bánásmódot igénylő, SNI tanulók meg-segítése érdekében.

- Infokommunikációs eszközök felhasználása az ismeretszerzésben.

2.4.3. A tanítás módszerei

- Megbeszélés, beszélgetések, kérdve kifejtés, viták. - Bemutatás, szemléltetés valós dolgok és modellek, kísérletek megfigyeltetésével. - Egyénre szabott, differenciáló módszerek alkalmazása. - Az SNI tanulók integrált nevelését segítő sérülés specifikus fejlesztés. - Interaktív, a tanulók érdeklődését és motivációját fenntartó tanulásszervezési eljárások. - Kooperatív technikák.

17

- Digitális technikák széleskörű alkalmazása. - A tanulók tapasztalataira, előzetes ismereteire építő, a tanulók belső motivációját fej-

lesztő technikák alkalmazása.

- Tanulási technikák tanítása, önálló és hatékony tanulási technikák elsajátíttatása, prog-ramadaptáció.

- A vázlatkészítés elsajátíttatása.

2.4.4. A tanítási-tanulási folyamat ellenőrzése, értékelése során alkalmazott módszerek

- Megfigyelések - Eredményvizsgálatok (felmérések, tesztek stb. a tanítási órán) - Az országos kompetenciamérés eredményeinek értékelése - Versenyeredmények értékelése - Középiskolából érkező visszajelzések, beválás vizsgálatok - Szöveges értékelés, árnyalt értékelés. - Az SNI tanulók esetében az integrált nevelést segítő egyéni továbbhaladás, értékelés

biztosítása.

2.4.5. A célok, feladatok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, tanulásszerve-

zési stratégiák

- Kooperatív technikák, drámapedagógiai módszerek, differenciálás homogén és hetero-gén csoportban.

- Interaktív tanulásszervezés (pl. kooperatív tanulócsoportok, szerepjátékok, viták, mun-kacsoportok, megbeszélés, gyakorlás társakkal, projektmódszer).

- Tapasztalati tanulás. - Önálló tanulás (pl. számítógéppel támogatott tanítás, egyéni tanulási szerződés). - Indirekt tanulásszervezés (pl. problémamegoldás, értő olvasás, gondolkodó megbeszélé-

sek).

- Tanórai differenciálás homogén és heterogén csoportban. - Tevékenységközpontú pedagógiák eszközei (játék) - Egyéni és csoportos projektmunka. - Átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba - Prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása. - Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis. - Az inkluzív nevelés szempontjainak megismertetése, helyzetelemzés és stratégiaterve-

zés, programadaptáció.

- Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek. - Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés. - Óvoda-iskola átmenet támogatása. - Módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

2.4.6. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai eszközei

- Megfelelő programok, tevékenységi formák biztosítása a gyerekek képességeihez, ér-deklődéséhez, céljaihoz igazodva

- Személyes példamutatás a pozitív személyiségjegyek kialakításához - Önálló tanulás és önművelés színterének megteremtése - A tanulók mérésére szolgáló eszközök körültekintő megválasztása - Szabályok közös kialakítása, betartásuk rendszeres elemzése - Közös célok kitűzése, elfogadtatása, ellenőrzése, értékelése - Gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés a tanulásban - Következetes ellenőrzés, értékelés

18

- Iskolai hagyományok kialakítása, közös ápolása - Verbális és non verbális eszköztár alkalmazása - Szociális készségfejlesztő technikák alkalmazása, magatartási modellek nyújtása - A követendő minták kiemelése - Közös beszélgetés, elemzés, vita

2.4.7. A kompetencia fejlesztés speciális eszközei

Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása:

- Teljes tanórai lefedettséget biztosító és kereszttantervi kompetencia alapú programcso-magok alkalmazása.

- Tantárgytömbösített oktatás. - Projektoktatás, témahét szervezése. - Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. - Moduláris oktatás. - A taneszközök kiválasztása a munkaközösségek azonos szakú tagjainak megegyezésén

alapszik.

2.5. Általános követelmények, sikerkritériumok

Nevelési céljainkat, feladatainkat megvalósultnak tekintjük, ha:

- Tanítványaink elsajátítják a helyi tantervben továbbhaladási feltételként meghatározott ismeretanyagot, kifejlesztjük az adott életkori sajátosságoknak megfelelő képességeket,

készségeket, gondolkodási műveleteket, a kulturált magatartási szokásokat.

- Az országos kompetenciamérés eredménye eléri a mérésbe bevont tanulócsoportra meg-állapított elvárt értéket.

- Az előző ötéves átlagot figyelembe véve nem következik be negatív irányú változás a tantárgyi tanulmányi eredményekben a nyolcadik évfolyamot eredményesen befejező

tanulók arányában.

- A különböző szintű és tartalmú versenyeken tanulóink egyre nagyobb számban és ered-ményesen szerepelnek a helyi és országos versenyeken, a megmérettetést tanulóink

örömmel élik meg.

- Az iskola által nyújtott kínálatból a képességeiknek megfelelő kibontakozási lehetőséget igénylik, azokon aktívan részt vesznek.

- A felzárkóztatásra, fejlesztésre szoruló gyermekek fejlesztése az év végi mérésekkel alá-támasztva fejlődést mutat.

- Felderítjük tanulóink veszélyeztetettségének okait és megtaláljuk a segítségnyújtás leg-hatékonyabb módját.

- A tanulói társas érintkezésekben a kulturált hangvétel a jellemző. A felnőttekkel szem-ben tisztelettudóak, meg tudják megkülönböztetni az egészséges versengést a rivalizá-

lástól, más kultúrákkal szemben nyitottak, érdeklődők, nincsenek negatív előítéleteik a

kisebbségek és a fogyatékkal élő emberek irányába, sajátos nevelési igényű társaik felé

toleránsak, segítőkészek.

- Érződik iskolai közösségünkben az összetartozó, együttműködni akaró, egymást tisztelni és segíteni tudó csapatszellem.

- Tanulóink ismerik lakóhelyük értékeit, nevezetességeit, részt vesznek a közösségi ünne-peken.

- Tanulóink iskolájuk és környezetét magukénak érzik, állagát óvják, törekszenek a tiszta-ságra, a környezet szépítésére, elítélik azokat, akik a természetet rongálják, a tanulók ki-

fejezésre juttatják, hogy jól érzik magukat az iskolában, aktívak a környezetvédelmi

programokon.

19

- Törekszenek a tisztaságra, a környezet szépítésére, munkájukkal szemben igényesek, fü-zeteik külalakjára, ruházatukra, iskolai felszerelésükre, vigyáznak. Aktívak az egészség-

nevelési, a testmozgással együtt járó programokon, versengéseken.

- Tanulóink fontosnak ítélik a nemzetiségi kultúra megismerését és megőrzését, vállalva a kisebbséghez tartozást megértik a kisebbség nyelvét, irodalmát, történelmét és földrajzát

testvériskolai kapcsolatok ápolásában tevékenyen részt vállalnak

- Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ará-nya megfelel az integrációs stratégiában meghatározott aránynak. A kulcskompetenciá-

kat fejlesztő tevékenységi formák közül minden halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

legalább egy foglalkozásnak állandó résztvevője.

- Megteremtődik a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját segítő befogadó intézmé-nyi környezet.

2.5.1. A célok elérését értékelő módszerek

- szülők, tanulók, fenntartó önkormányzatok véleményének írásos és/vagy szóbeli meg-kérdezése,

- tanári beszámolók,

- értekezletek tapasztalatainak elemzése,

- középfokú intézmények visszajelzései, végzett diákok visszajelzései,

- tanulói teljesítmények, mérések, vizsgák, versenyek eredményeinek elemzése.

3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, alapelveink megvalósítását szolgálják. Az

iskola bonyolult hatásrendszerében, a kitűzött célok érdekében elvégzendő feladatokat jelen-

tik, az alkalmazott pedagógiai eljárások és eszközök kapcsolati rendszerébe rendezve.

A személyiségfejlesztés alapvető feladata a tanulók teljes személyiségének mozgósítása, az

értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszo-

nyának fejlesztése.

3.1. A személyiségfejlesztés általános feladatai

- Az ismeretekben, képességekben kifejezésre jutó műveltség mellett a gondolkodásmódban, viselkedésben, attitűdben és a kommunikációban is megjelenő műveltség kialakítása.

- Az iskolai munka során a tanulás minden fontos összetevőjének mozgósítása és fejlesztése a kitűzött célok érdekében. Ennek keretében alkalmat kell adni

- az ismeretek alkalmazását biztosító feladatok gyakorlására, - a problémák, probléma helyzetek elemzésére és megoldására, - a különböző gyakorlati tevékenységek tanulására, - a tanulás módszereinek elsajátítására, - a gondolkodási eljárások tanulására, - az értékek iránti pozitív attitűdök és a szociális magatartásformák kialakítására.

- A képességfejlesztés összekapcsolása a fejlődést befolyásoló - érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével, - a megismerés örömének felfedeztetésével, - a gyerekek együttműködését igénylő tevékenységek szervezésével.

3.2. A személyiségfejlesztés feladatai az iskolai szociális hatásrendszer összefüggésében

A tanulók erkölcsi nevelése

- Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

20

- Az értékek továbbadása, megfelelő magatartásminták kidolgozása a pedagógus feladata. A pedagógus megjelenésével, személyiségével, intelligenciájával is nevel.

- Az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fej-lesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

- Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megisme-rési vágy fejlesztése, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény op-

timalizálását segítő személyiségjegyek erősítése.

- A különböző tantárgyi témák iránt érdeklődés felkeltése, a tanulás tanítása. - A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével (projekt, tantárgytömbösített okta-

tás, témahét) komplex fejlesztés megvalósítása, az oktatás-nevelés egységességek biztosítá-

sával.

- A nevelés részeként szükséges az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása. - A megismerés életkori és egyéni jellemzőinek figyelembe vétele (terhelhetőség, motiváció,

viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok).

- A kritikai gondolkodás megerősítése. - A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének

megteremtése, növelése.

- Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélé-sére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatá-

sára, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén.

A tanulók társas kapcsolatokra való nevelése

- A szociális viselkedés alapvető szabályainak, a szociális értékrend megismertetése, a dönté-si szabadság és felelősség összhangjának kialakítása.

- A harmonikus emberi együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése. - A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. - A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.

A tanulók érzelmi nevelése

- Olyan iskolai légkör és életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat.

- Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

- A cél annak elérése, hogy a tanulók tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzése-it, legyen megfelelő önuralmuk.

- A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartás kialakítása.

A tanulók akarati nevelése

- Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán ala-

puló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja.

- Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását,

tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő ki-

művelését.

- Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzeté-

be történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfoga-

dásra.

- Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készsé-

gekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folya-

matában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsu-

kat és életpályájukat maguk tudják alakítani.

21

- A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megér-

téséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

- Pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok beágyazása a személyiségbe. - A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - A munkafegyelem és a derű biztosítása.

A tanulók nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelése

- A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. - A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése.

- A hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak megbe-csülése.

- A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása. - A tanulók tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók

helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalá-

suk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és

gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki.

- A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus, így a nemzetisé-gek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük

elismerésének az iskolai nevelés-oktatás egészében evidenciának kell lennie.

A tanulók aktív állampolgárságra, demokráciára nevelése

- Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre,

az iskolai és helyi közéletben való részvételre.

- A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a de-mokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések fel-

ismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődle-

ges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján

kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberi-

esség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is.

- Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikáci-ók mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az

Alapvetésben foglaltak megismertetése.

A tanulók munkára nevelése, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés

- Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell

biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az ér-

deklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik

megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a

szükséges erőfeszítéseket.

- Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versen-géssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.

- Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. - A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakorolta-

tása.

- A tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy tudatos fogyasztókká váljanak.

22

- A gazdálkodás- és pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok közötti eligazodás képességének fej-

lesztése.

- A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési fo-lyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén

nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz

is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

Médiatudatosságra nevelés

- Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék

az új és a hagyományos médiumok nyelvét.

- A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-

központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyá-

solt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.

- A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a

társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bi-

zalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett

médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatai-

nak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet

változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében

bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe.

Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták közvetítése, a családi

közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és

fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben

felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdé-

seivel is.

A tanulók testi és lelki egészségre nevelése

- Egészséges, edzett személyiség kialakítása. - Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges

életmód iránti igény kialakítása.

- Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elvá-laszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sportte-

vékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A tes-

ti és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosz-

szig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját

szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszkö-

zeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel

kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenn-

tartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a

mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek

alkalmazására.

- Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésé-ben és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi

mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

23

A tanulók környezettudatosságra nevelése, fenntarthatóság

- A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a termé-

szettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga.

- Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környe-zethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizáró-

lagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem

elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és

műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazható-

ságához.

- A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a kör-nyezeti nevelés terén a jelen kutatásainak aspektusai és a nem hagyományos oktatásszerve-

zési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

3.3. A személyiség általános kompetenciáinak fejlesztése

3.3.1. Tanulási motívumok fejlesztése

- A megismerési vágy felkeltése, a természetes kíváncsiság fenntartása. - Az érdeklődés - mint tanult motívum - pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését

szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása.

- A felfedezési vágy felkeltésére alkalmas a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevé-kenység intenzív, élményt nyújtó folyamatának biztosítása.

- A tanítás-tanulás és a nevelés folyamatában a játék, az alkotó jellegű feladatok rendszeres alkalmazása.

- Optimális teljesítményvágy kialakítása következetes, reális értékeléssel, az önértékelés rendszerességével.

- A tanulás értelmének, a tudás, a kialakult készségek, képességek gyakorlati hasznának megmutatása.

3.3.2. Kognitív kompetenciák fejlesztése

A megismerés folyamatának célirányos megszervezésével a kognitív kompetenciák összete-

vőinek fejlesztése:

- a gondolkodási motívumok és képességek kialakítása a megértés, ismeret, alkalmazás, magasabb rendű gondolkodási műveletek fejlesztésével, a tanulók meglévő tudására

épülő új tudás létrehozása;

- a tudásszerző motívumok és képességek rendszerét alkotó ismeretszerző-, probléma-megoldó- és alkotóképesség fejlesztése;

- a kognitív kommunikációs motívumok és képességrendszer elemeinek fejlesztése: vizu-ális kommunikáció (pl. ábraolvasás, ábrázolás), nyelvi kommunikáció (verbális infor-

mációcsere, beszédképesség, beszédértés-képessége, írásképességek, olvasási képessé-

gek).

- a kognitív képességeket átfogó tanulási motívumok és képességek fejlesztése a részké-pességek fejlesztése révén.

- A tanulási képesség fejlesztése az alapvető tanulási módok használatával (tapasztalati és értelmező tanulás, önálló és szociális tanulás).

24

3.3.3. Szociális kompetenciák fejlesztése

A szociális kompetenciák fejlesztésének feladatai magukban foglalják a társas-társadalmi

környezet nyílt és rejtett elvárásai megértésének, átalakítása képességének, a szociális vi-

selkedés, szociális kommunikáció, kötődés, csoportviselkedés, érdekérvényesítés motí-

vumainak és képességének fejlesztését.

A fejlesztés kiemelt feladata:

- a pozitív szociális értékrend megalapozása, az önérdek és a másik fél érdekeinek köl-csönös, arányos érvényesülését szolgáló, szükség szerint a másik felet segítő magatartás

kialakítása;

- a szociális-kommunikációs képesség fejlesztése tevékenységek és feladatok társas, cso-portos szervezésével;

- érdekérvényesítő képesség, együttműködés, a vezetés, a versengés képességének fejlesz-tése.

- a tanulásirányítás folyamatában az alábbi szociális képességek fejlesztését - figyelmesség és illemtudó viselkedés - fegyelmezettség - egymás segítése - önirányítás, önellenőrzés - önálló tanulás - együttműködés a társakkal, együttműködés a tanárokkal.

3.3.4. Személyes kompetenciák fejlesztése

A személyiségfejlesztés feladata széleskörű tevékenységrendszerrel és módszerekkel a szemé-

lyes kompetenciák összetevőinek rendszerré szerveződését elősegíteni.

Személyes kompetenciák összetevői:

- Önvédelmi motívumok és képességek– szabadságvédő, önállóságvédő egészségvé-dő, identitásvédő képesség és az önvédelem rutinjai, szokásai, mintái, készségei,

normái és ismeretei.

- Önellátási biológiai szükségletek, komfortszükséglet, mozgásszükséglet és élmény-szükséglet, illetve az ezekhez kapcsolódó speciális az átlagosnál erősebb öröklött ak-

tivitási hajlamok és a hozzájuk tartozó szokások, attitűdök és értékek.

- Önszabályozási például az önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok és a kapcsoló-dó szokások, attitűdök és értékek.

- Önfejlesztő képesség és az önfejlesztés rutinjai, készségei, ismeretei. (Önfejlesztés önértékelési késztetés, önmegismerési igény, önfejlődési vágy és a közreműködő

szokások, attitűdök és értékek.)

3.3.5. Kulcskompetenciák

3.3.5.1. Anyanyelvi kompetencia

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését

és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az

élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevé-

kenységek stb. során.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő szókincs

verbális és nonverbális kommunikációs képesség

25

funkcionális nyelvtan

életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása

különböző típusú szövegekben való tájékozódás

információk feldolgozása

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)

érvelés képessége

empatikus képesség

esztétikai érzék

kíváncsiság

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

3.3.5.2. Idegen nyelvi kompetencia

- Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése

szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és

szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

- Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszéd-

készség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-

kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

- A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a

12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az ide-

gen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionál-

ni kell a tanulókat.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő szókincs

funkcionális nyelvtan

nyelvi stílusok ismerete

szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

3.3.5.3. Matematikai kompetencia

- A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának

képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E

kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,

mint az ismeretek.

- A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó

képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek,

modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő segédeszközök használata

az igazság tisztelete

a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése

mindennapokban használható tudás

26

problémamegoldó készség

lényeglátás

kíváncsiság

egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás

kreativitásanalízis - szintézis

matematikai fogalmak ismerete

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek iga-zolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján

összefüggések felismerése

tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát

meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket

bizonyítások megértése

matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén

matematikai kommunikációs készség

3.3.5.4. Természettudományos és technikai kompetencia

- A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat adjunk és előrejelzéseket tegyünk

a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló

kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek

a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását

nevezzük műszaki kompetenciának.

E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az

ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelőssé-

get.

- A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanu-lók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció

hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő

szocializációhoz.

- Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontos-ságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változa-

tossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fej-

lesztése.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

összefüggések felismerése és kifejezése

lényeglátás

fogalomalkotás

esztétikai érzék

kreativitás

rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatko-zásában

logikai képességek

rajzolási készség

tervezés és kivitelezés

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása

27

kíváncsiság

környezettudatosság

környezet- és természetvédelem

egészséges életvitel

nemzeti tudat megalapozása

európai azonosságtudat

egyetemes kultúra

az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki művelt-ségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása

során

bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása

során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében

legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulá-sokkal szemben.

3.3.5.5. Digitális kompetencia

Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kri-

tikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a

virtuális kapcsolatok megkülönbözetését.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

eszközök megismerése, használata

szövegszerkesztési ismeretek

információkeresés és kezelés

kritikai gondolkodás az innováció területén

kreativitás

munka világában való eligazodás

élethosszig tartó tanulás

3.3.5.6. Hatékony, önálló tanulás

- Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az

idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek

megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását

jelenti.

- A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztala-taira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a

tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

motiváció

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása

önismeret

önértékelés, illetve mások objektív értékelése

figyelem

segédeszközök használata

28

3.3.5.7. Szociális és állampolgári kompetencia

- A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvi-tel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység fel-

öleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon

vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha

szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

- Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a köz-

ügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

egészséges életvitel

mentális egészség

magatartási szabályok alkalmazása

kommunikációs képesség

empátia

problémamegoldó képesség

európai tudat

a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a val-lási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélé-

sen alapuló magatartást magába foglalja

stressz és frusztráció kezelése

változások iránti fogékonyság

együttműködés

magabiztosság

érdeklődés

személyes előítéletek leküzdése

az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemze-

tünk és emberségünk ellen

kompromisszumra való törekvés

3.3.5.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kí-

nálkozó lehetőségek megragadására.

- A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

- Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehe-tőségek

kihívások felismerése, értelmezése

a gazdaság működésének átfogóbb megértése

a pénz világában való tájékozódás

29

a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete

tervezés, szervezés, irányítás

vezetés

delegálás

az elemzés

a kommunikálás

a tapasztalatok értékelése

kockázatfelmérés és vállalás

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

3.3.5.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

- Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai meg-ismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elisme-

rését, mely minden műveltségterületen jelentkezik.

- Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elem-

zése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő

gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

- A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberi-

esség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen