Mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme

Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet

2013. október 10., november 14.

Makszin Imre PhD.

Gondolatok a gyermekről• Milyen a gyermek? – Gyönyörű, mert Isten

képmása• Szeretet nélkül közelíteni se próbáljunk a

gyermekekhez!• A szeretet az alap• A gyerek legyen biztos abban, hogy szeretjük

és törődünk vele!• Csak akkor tudjuk gyermekeinknek

szeretetünket átadni, ha megtanuljuk feltétel nélkül szeretni őket!

Szeretetnyelv (G. Chapmann, R. Campbell)

• Érzelmi tank• Szeretet kifejezésének módjai: • - testi érintés- elismerő szavak- minőségi idő- ajándékozás- szolgálatkészség• A szeretet megvonása vagy hiánya minden

fájdalom gyökere

A szeretetkapcsolat jelentősége

- Befolyásolja a gyermek tanulási képességét- Meghatározza, hogy mikor válik alkalmassá

új ismeretek befogadására- Az érzelmi érettséget a születés pillanatától,

talán a fogantatástól alakíthatjuk- A gyermek el kell jusson az érzelmi érettség

megfelelő szintjére ahhoz, hogy korának megfelelő hatékonysággal tudjon tanulni

- A jobb iskola és jobb tanár nem oldja meg a tanulási nehézségeket

Az érzelem fontossága

• Az érzelmeknek van legnagyobb befolyása a személyes jóllétre

• Az érzelmi harmónia frekvenciajelzés az agynak, hogy küldjön pozitív üzenetet a test többi részének

• Közvetlen kapcsolat van az érzelmek, az agytevékenység és a test működése között

Az ősi szövegek ismétlődően figyelmeztetnek, hogy testünk „ajándék”, mellyel bölcsen kellene bánnunk. A testünk az első legfontosabb felelősségünk, mert parancsaink végrehajtója.

A Názáreti Jézus így figyelmeztet:„Nem tudjátok-é, hogy ti Isten

temploma vagytok, és az Isten lelke lakozik bennetek? Mert az Isten temploma szent, ezek vagytok ti.”

Testről szóló elképzelések• Honnan és mikor kezdődnek a testről szóló

elképzelések?- A legtöbbet kicsi gyermekkorban tanuljuk, de- A magzat már jól ismeri mindkét szülő

meggyőződéseit, attitűdjeit- Szuggesztió negatív alkalmazása:• védőoltások, - a betegség nagy üzlet, félelem biznisz• (ne ismerd fel a test és elme közötti

kapcsolatot)

A mozgásfejlődés az emberi fejlődés részterülete

• Növekedés: a szervezetben bekövetkező mennyiségi változások (asszimiláció)

• Fejlődés: a minőségi változások folyamata, amelyet a mennyiségi változások készítenek elő

• A mozgásfejlődés fő faktorai:• a. Genetikai potenciál. Strukturális sajátosságok

és testalkati jellemzők. A fejlődés örökletes elemei, reflexek és elemi mozgásminták

• b. Mozgástapasztalatok, edzésingerek, természeti környezet, társadalmi és szociális viszonyok

A mozgásfejlődés biológiai folyamata

• A mozgatórendszer fejlődésének jellemzői: • a fejlődés nem egyenletes;• a csontok megszilárdulnak, a porcszövet

csontszövetté alakul, • csontok hosszanti és keresztmetszeti növekedése,• a csontok kémiai összetétele is változik;• az izomrendszer tömege az egyes életkorokban

eltérő a testtömeghez viszonyítva • A lábizmok a feszítő izmok fejlődnek gyorsabban,

Az idegrendszer a születéskor a fejlődés kezdetén tart

• Piramispályák mozgatómezőből indulnak, nincs kapcsolat a gerincvelői mozgató idegsejtekkel

• Mielinizáció (velőhüvelyesedés) folyamata: érzékszervektől az agykéreg felé vezető idegpályákon alakulnak ki először;

• 3 éves korra kell befejeződnie.

Óvodáskor jellemzői• A kisgyermekkor fejlődési eredményei

biztosítják ebben a periódusban az önállóság, aktivitás kibontakozásának lehetőségeit.

• Anatómiai és fiziológiai változások:• A testi növekedés lassúbb, mint az előző

korban, 5 éves korban ismét gyorsul.• A súlygyarapodás lassúbb, mint a hosszanti

növekedés, megerősödik a csontrendszer, de nagyfokú hajlékonyság jellemzi, károsodás

• Izomrendszer: a mozgató apparátus tökéletesedik, a nagyfokú mozgásigény miatt

• Sokmozgásos játékokat szeretik

A mozgáskoordináció tökéletesedését az izom és csontrendszer megerősödése segíti elő

• Kialakulásának legfontosabb feltétele:• Az inakban izmokban lévő érzékelő apparátusok

jó működése• Információforrások (analizátorok), receptorok:

látó, halló, tapintási, egyensúlyozási, mozgási• Mozgásérzékelés: a receptorok nyújtják

testünkről, mozgásunkról a szükséges információkat – kinesztézis

• kin-mozgás, esthesia-érzékelés• Ízületi receptorok: Ruffini-végződések, Paccini-

testecskék, Golgi-féle ínreceptor• Izomorsók

A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg:Bekapcsolódás, a létezés foglalata.A játék és kultúra:A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát.Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

A játék, mint a tevékenység fő formája

• Tárgyi cselekvés által tudatosodó világ kitágul, de elemi szükségletté válik a felnőtt világgal való kapcsolatteremtés is.

• A játékban a gyermeknek a környezettel való aktív viszonya tükröződik.

• A játék nevelő hatása: a játékban, mint egy csomópontban gyűlik össze és rajta keresztül alakul a gyermeki személyiség lelki életének minden oldala.

Az óvodáskor legjellemzőbb játékai

• Szerepjátékok: kisgyermekkorban is megjelennek, itt továbbfejlődnek

• Alkotó (konstruáló) játékok: domináló szerepe van a tervezésnek

• Szabályjátékok: cselekvési szabályok elfogadása• Didaktikus játékok: játékfeladatba kapcsolódó

előkészítő műveletek sorozata. Megismerési funkciók fejlesztése, alakzatok, színárnyalatok kiválasztása

• Mozgásos játékok: mindig emocionális élményt jelentenek

• Testnevelési és sportjátékok

Játékelméletek

Klasszikus játékelméletek: filozófusok írásaiban jelenik meg először Platonnál: a polgárok nevelésének eszköze•Comenius: a tanulás érdekében kell használni•Rousseau: a gyermekhez hozzátartozik a játék•F. Fröbel: a játékos foglalkozások és eszközök komplex rendszerét alkotta meg. Az óvóképzés törvénykönyvvé vált•H. Spencer: erőfelesleg-elmélet

Modern játékelméletek: a reformpedagógia irányzatai nagyobb szerepet szánnak a játéknak• Nagy László: gyermektanulmány; a gyermek

sajátosságaihoz való alkalmazkodást a játékkal is próbálták biztosítani

• E. Claparede, J. Dewey: a gyermek fejlődésének biológiai jelensége a játék

• J. Huizinga: a játék funkcióját a kultúrában ragadja meg

A kultúra nem kikapcsolódás, ellenkezőleg:Bekapcsolódás, a létezés foglalata.A játék és kultúra:A kultúra a játékból keletkezik, ahogy kezdetben játsszák a kultúrát.Az élet egy nagy játék. A játék régebbi, mint a kultúra, mivel a kultúra társadalmat feltételez. Játékot pedig az állatok is játszanak. A játéknak értelme, célja, tartalma van, mely önmagában van. A valós életből való kilépést jelenti

- J. Piaget: a játék helyzetmegoldó alkalmazkodás, értelmi működés, az új benyomások asszimilációja a régi sémákba.

Akkomodáción a külső világhoz illeszkedő szükségszerű hozzáidomulást érti, amely az információ feldolgozását szolgálja. Utánzás.

Az értelmi fejlődés szakadatlan élénk kölcsönhatást jelent az asszimiláció és akkomodáció között. Értelmes alkalmazkodás: egyensúlyAsszimiláció túlsúlya: játék.

A motoros tanulás folyamata

Szenzoros tárolás ábrája

Emlékezeti rendszerek