MRTT - Generációk diskurzusaGyőr, 2012. november 23.

5. szekció: Agrár- és vidékpolitika

A mezőgazdasági foglalkoztatás trendjei és kérdései

Kovács Katalin – Rácz Katalin – Koós Bálint

(MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, illetve AKI)

Agrárfoglalkoztatási tendenciák az EU-ban (2009. évi ÉME a 2000. évi százalékában)

Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás

Országok, ország-csoportok2000 2005 2009 2000 2005 2009

ezer ÉME %

EU-15 6514,2 5927,8 5424,4 100,0 91,0 83,3

EU-12 8434,3 6759,6 5798,7 100,0 80,1 68,8

Bulgária 770,8 626,4 399,7 100,0 81,3 51,9

Csehország 165,5 151,9 134,0 100,0 91,8 81,0

Észtország 64,6 37,8 29,1 100,0 58,5 45,0

Lettország 148,6 138,2 91,9 100,0 93,0 61,8

Litvánia 186,7 173,6 147,3 100,0 93,0 78,9

Magyarország 676,0 522,2 440,7 100,0 77,2 65,2

Lengyelország 2494,9 2291,9 2213,8 100,0 91,9 88,7

Románia 3645,0 2596,0 2148,0 100,0 71,2 58,9

Szlovénia 103,8 90,0 81,9 100,0 86,7 78,9

Szlovákia 143,0 98,8 82,2 100,0 69,1 57,5

Főbb munkaerő-piaci trendek a hazai agrárgazdaságban

• Az elmúlt két évtizedben változó ütemben, jelentős területi különbségek mellett, folyamatosan csökkent a hazai agrárgazdaságban foglalkoztatottak száma

• A csökkenés okai összetettek: a technikai-technológiai modernizáció, ipari-szolgáltatási munkahelyek elérhetővé válása, adminisztrációs okok

• A 2008-ban meginduló gazdasági világválság kevéssé érintette az agráriumot, elsősorban a fekete foglalkoztatás felszámolását, azaz a nem hivatalosan foglalkoztatottak „leépítését” eredményezve

Agrár-munkanélküliség

• Az agrárfoglalkoztatottság visszaesése csak részben jelentkezett munkanélküliségben. (A 1993-ban 75 ezer mezőgazdasági kötődési regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, 2000-ben 18,2 ezer főt, 2010-ben 18,1 ezer főt ).

• A mérsékelt agrár-munkanélküliség hátterében álló főbb okok:– A munkaerőpiacról való kiszorulást a társadalombiztosítási

rendszer felé fordulás kísérte („leszázalékolás”, korhatár előtti nyugdíjazás);

– A kárpótlás során szerzett termelési erőforrásokra alapozva kísérlet az önálló/önellátó gazdálkodásra;

– A legális és elsődleges munkaerőpiacon túli szerepvállalás (fekete, szürke gazdaság és a szociális jellegű (köz)foglalkoztatás

Munkaerő-kereslet és kínálat alakulása az agrárgazdaságban

Strukturális munkanélküliség az agráriumban:• Szakképzettség, munkatapasztalat, alacsony mobilitás, információhiány• Erős szezonalitás, alkalmi munkaerőigény (fekete és szürke

foglalkoztatás)

Forrás: NFSZ, 2011

Fekete foglalkoztatás az agrárágazatban

• A fekete foglalkoztatás, bár jelen van a mezőgazdaságban (6-9 %-ra tehető az OMMF alapján) de egyéb ágazatokban (turizmus-vendéglátás, építőipar) jóval nagyobb jelentőségű;

• A leginkább érintettek: iskolázatlanok, pályakezdők, az alkalmi munkások, külföldiek;

• Fekete foglalkoztatás negatívumai: komoly kiszolgáltatottság, jogbizonytalanság, jogosultság, munkaidő, munkavédelmi hiányosságok;

• Az egyszerűsített foglalkoztatás és a szigorodó ellenőrzés hatására az idényjellegű munkák területén „fehéredés” tapasztalható

Forrás: OMMF 2006-2011.

Az OMMF által végzett munkaügyi ellenőrzések főbb eredményei

Szezonalitás = fekete munka?

• Mezőgazdaság erős szezonalitással jellemezhető, a foglalkoztatás szabályozása ugyanakkor rugalmatlan.

• Csak az1997. évi LXXIV. törvény teremtette meg az alkalmi jellegű munkavállalás jogi alapjait.– Alkalmi munkavállalói könyv (kiskönyv, sávos közteherjegy beragasztása)

– Mg: 5 nap folyamatos, évente legfeljebb 90 nap.

– Minimum-maximum napi bér, sávos meghatározás

• Egyszerűsített fogl. Tv. 2009. évi CLII. Tv - 2010. évi LXXV törvény– Mg: legfeljebb évi 120 nap,

– Elektronikus (ügyfélkapu, telefon) bejelentés

– Fix összegű közteher (500 Ft/nap),

– Minimál bér min 85 - 200%-a

– Használata terjed (+10%!), 2011-ben 1,6 millió munkanap = 7270 főállás.

Egyszerűsített foglalkoztatás a mezőgazdaságban (munkanapok száma 2010-2011)

Az agrárfoglalkoztatottak főbb jellemzői (1.)

Alulképzettség:• A „mezőgazdasági foglalkozásúak” iskolai végzettsége jelentősen

elmarad a többi hazai nemzetgazdasági ág foglalkoztatottainak végzettségétől és az EU átlagtól is.

• A gazdaságvezetők túlnyomó többsége szakirányú végzettség nélkül, gyakorlati tapasztalatokra alapozva gazdálkodik, szakképzettsége országosan a gazdaságvezetők mindössze 14 százalékának van.

• A mezőgazdasági foglalkozásúak esetében minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a valószínűsége, hogy a foglalkoztatott tartósan mezőgazdasági foglalkozásban marad.

Alulfizetettség:• Az EU és a nemzetgazdaság átlagától jelentősen elmaradó, az egyes

munkakörök szerint erőteljesen differenciált mezőgazdasági átlagkeresetek.

• Beszűkülő kiegészítő jövedelemszerzési (háztáji és kisegítő gazdálkodás) lehetőségek.

Szakképzettség az egyéni gazdaságokban (2010)

TerületGazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettség szerinti megoszlása (%)

Nincs Gyakorlat Alapfok Középfok Felsőfok Összesen

Közép-Magyarország 7,20 83,78 2,99 3,78 2,25100

Közép-Dunántúl 12,20 74,66 4,14 6,17 2,83100

Nyugat-Dunántúl 6,69 80,08 4,34 6,26 2,62100

Dél-Dunántúl 7,97 77,32 5,00 6,83 2,87100

Észak-Magyarország 8,91 80,80 3,47 4,35 2,48100

Észak-Alföld 6,19 79,54 5,93 5,80 2,54100

Dél-Alföld 8,16 75,36 6,25 7,39 2,83100

Összesen 7,87 78,48 5,00 6,01 2,65100

Forrás: ÁMÖ, 2010

Mezőgazdasági átlagkeresetek alakulása 2001-2011, (nemzetgazdaság=100%, KSH)

Az agrárfoglalkoztatottak főbb jellemzői (2.)

Férfidominancia:• A nők hazai mezőgazdasági foglalkoztatásban való részvétele uniós átlag

alatti. (A hazai mezőgazdasági foglalkoztatottak 74%-a férfi, 26 %-a nő, míg az EU 27-ben a mezőgazdasági foglalkoztatottak 60 %-a férfi, 40 %-a nő).

• Az alacsony foglalkoztatási szint ellenére a hazai agrárágazatban magas a női munkaerő-felhasználás. A nők túlnyomórészt nem regisztrált foglalkoztatottként, hanem eltartottként, járadékosként kapcsolódónak a gazdasághoz.

Elöregedő korszerkezet:• Hazánkban az EU-átlagnál magasabb az idős, és alacsonyabb a fiatal

korosztályhoz tartozók aránya. (Különösen kedvezőtlen a korösszetétel az állattenyésztéssel foglalkozók körében, ahol már rövid távon is munkaerőhiány prognosztizálható.)

• A gazdaságméret növekedésével javul a korszerkezet. (A 2 EUME-nél kisebb gazdaságok esetében az 55 évesnél idősebbek részaránya közel 40 %, a 100 EUME feletti gazdaságoknál ugyanakkor 10 %-ra esik vissza az érintett korosztály aránya.)

Köszönöm a figyelmet!

koosb@rkk.hu