MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGASZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK

KLINIKUMOK, GYÓGYSZERTAN, TOXIKOLÓGIA

ELŐSZÓ

Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága, a hagyományoknak megfelelően, az Állatorvos-tudományi Doktori Iskolával közösen ebben az évben is megtartja az elmúlt év(ek)ben elért kutatási eredmények bemutatására szolgáló akadémiai beszámoló üléseket a mellékelt beosztás szerint.Az előadások időtartama általában 10 perc, amelyet az üléselnökök által szükségesnek ítélt idejű vita követhet. A szekcióelnökök által sorrendbe szedett előadások összefoglalóit írásos formában is közre adtuk, kérem azonban az előadókat, hogy az üléseken, minthogy az írott szöveg nem feltétlenül jutott el mindenkihez, eredményeiket magyarázatokkal, képekkel, táblázatokkal stb. kiegészítve szóban is ismertessék. Kérem a résztvevőket és az üléselnököket is, hogy a vitában aktívan vegyenek részt, ezáltal is segítve a beszámolók sikerét.A titkárokat ezenfelül arra is kérem, hogy a szekcióülésről február végéig készítsenek és juttassanak el hozzám egy tömör tájékoztatót a Magyar Állatorvosok Lapja számára, úgy megfogalmazva, hogy az ott elhangzottak az üléseken részt nem vett és az adott kérdésben nem specialista olvasó számára is érthetők legyenek és tartalmazzák az elhangzottak legfontosabb adatait.A szekció ülések anyagait az MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság rendezte füzetekbe, nyomtatta ki és küldte meg az egyes intézeteknek, illetve személyeknek. Kérem az intézetek vezetőit, hogy az elektronikus úton megküldött anyagból a nekik kellő példányszámban másoljanak és azokat juttassák el munkatársaikhoz, gondolva nyugdíjasaikra is. Kérem, hogy munkatársaikat biztassák az üléseken való részvételre. Végül előre is köszönöm az előadók, a bizottsági elnökök, titkárok, bizottsági tagok és az összefoglaló füzeteket előállítók munkáját.

Budapest, 2008. január 7.

Üdvözlettel,

Dr. Varga JánosAz MTA Áo. Biz. elnöke

Az akadémiai beszámolók 2008. évi beosztása és szekcióbizottságaiA szekció

megnevezéseA szekcióülés

idejeA szekcióülés

helyeTárselnökök Titkár Bizottsági

tagokÉlettan, biokémia, kórélettan, morfológia

I.21. hétfő,8.30-tól

Élettan tanterem Dr. Frenyó V. László Dr. Gaál TiborDr. Hornung ErzsébetDr. Sótonyi PéterDr. Veresegyházy Tamás

Dr. Bartha Tibor Dr. Halasy KatalinDr. Kutas Ferenc Dr. Vajdovits Péter

Élelmiszerhigiénia I. 21. Hétfő, 13.00 -tól

Továbbképzés tanterem Dr. Laczay PéterDr. Sas Barnabás

Dr. Székely Körmöczy Péter

Dr. Bíró GézaDr. Lombai GyörgyDr. Szita Géza

Virológia, immunológia I.22. kedd,8.30-tól

Élettan tanterem Dr. Harrach BalázsDr. Soós Tibor

Dr. Benkő Mária Dr. Drén CsabaDr. Pálfi VilmosDr. Rusvai MiklósDr. Tekes Lajos

Bakteriológia, immunológia

I.22. kedd,8.30-tól

Továbbképzés tanterem Dr. Bernáth Sándor Dr. Fodor LászlóDr. Nagy BélaDr. Stipkovits László

Dr. Jánosi Szilárd Dr. Hajtós IstvánDr. Magyar TiborDr. Tóth István

A bluetongue Európában, hazai helyzet, teendők

A nyugat-nílusi láz Európában, hazai helyzet

I.22. kedd,14.00-tól

Élettan tanterem(plenáris ülés)

Dr. Mészáros János

Állathigiénia, állattenyésztés, genetika,takarmányozástan

I.23. szerda,8.30-tól

Élettani előadó Dr. Brydl EndreDr. Szabó József

Dr. Jakab László Dr. Rafai PálDr. Fekete SándorDr. Zöldág László

Parazitológia,halkórtan

I.23. szerda,13. 00-tól

Továbbképzés tanterem Dr. Kassai TiborDr. Molnár Kálmán

Dr. Baska Ferenc Dr. Békési LászlóDr. Csaba GyörgyDr. Farkas RóbertDr. Varga István

Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia

I.24. csütörtök,8.30-tól

Belgyógyászat tanterem Dr. Gálfi PéterDr. Szenczi OttóDr. Vörös Károly

Dr. Sterczer ÁgnesDr. Németh Tibor

Dr. Sályi GáborDr. Sas BarnabásDr. Semjén GáborDr. Zöldág LászlóDr. Várnagy László

MEGHÍVÓ

Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája

2008. január 22.-án (kedden) 14 órai kezdettel

az élettan tanteremben (1078 Budapest, István utca 2.) az akadémiai beszámolók keretében szakülést tart, amelyre ezúton tisztelettel meghívom.

A szakülés programja:

Üléselnök: Dr. Mészáros János

Dr. Pálfi Vilmos, MGSZH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság:A bluetongue Európában, jelenlegi helyzet, hazai teendők

Dr. Bakonyi Tamás, SZIE, ÁOTK, Mikrobiológia és Járványtan tanszék: A nyugat-nílusi láz Európában, a hazai helyzet.

Vita.

Üdvözlettel,

Dr. Varga JánosAz MTA Áo. Biz. elnöke

KLINIKUMOK, GYÓGYSZERTAN

CLAUDIN-EXPRESSZIÓS VIZSGÁLATOK KUTYÁK INTAKT ÉS DAGANATOS EMLŐMIRIGYEIBEN....................................................................................................................................................................................1

Jakab Csaba1, Halász Judit2, Szász Marcell A.2, Kiss András2, Schaff Zsuzsa2, Rusvai Miklós1, Kulka Janina2

CLAUDIN-5 PROTEIN EXPRESSZIÓN ALAPULÓ MIKROÉRSŰRŰSÉG (MICROVESSEL DENSITY) VIZSGÁLATOK KUTYÁK EMLŐMIRIGY DAGANATAIBAN........................................................................2

Jakab CsabaA LOVAK DAGANATOS ÉS NEM DAGANATOS BŐRELVÁLTOZÁSAINAK ELŐFORDULÁSA ÉS HISZTOPATOLÓGIÁJA: IMMUNHISZTOKÉMIAI VIZSGÁLATOK SARCOIDOS MINTÁKON.................3

Jakab Csaba1, Izing Simon2, Veres Sándor3LOVAK BAL OLDALI GÉGEBÉNULÁSÁNAK MŰTÉTI GYÓGYKEZELÉSÉBEN SZERZETT LÉZERSEBÉSZETI TAPASZTALATOK...............................................................................................................4

Veres Kata Orsolya1, Bodó Gábor PhD1ENTERALIS TÁPSZONDÁN KERESZTÜL ADOTT CHOLAGÓG KÉSZÍTMÉNY HATÁSA AZ EPEHÓLYAG MŰKÖDÉSRE.................................................................................................................................5

Psáder Roland1, doktorandusz, Sterczer Ágnes, PhD,1 Pápa Kinga,1 Szilvási Viktória IV. évf. hallgató, Pap Ákos2, az orvostud. doktora

SHAR-PEI KUTYÁK PROTEINURIÁJÁNAK ÉS MICROALBUMINURIÁJÁNAK VIZSGÁLATA...............6Pétsch Márta1, Gaál Tibor1 CSc, Seregi Antal2, Hegedűs Adrienn1

FOTODINAMIKUS TERÁPIÁBAN ALKALMAZOTT SZENZIBILIZÁTOROK FEJLESZTÉSE....................7Jakus Judit1, PhD, Szabó Bernadett1, Molnár Péter2, Vajdovich Péter3, PhD, Szécsényi Dóra3, Wang Jin-Jun4, PhD

A SZÉRUM HORMON KONCENTRÁCIÓK ÉS A PETEFÉSZEK SZÖVETTANI VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ IVARI CIKLUS KÜLÖNBÖZŐ SZAKASZAIBAN, ELISA ÉS IMMUNHISZTOKÉMIAI MÓDSZEREKKEL KUTYÁBAN...........................................................................................................................8

Thuróczy Julianna Ph.D.1, Oppe Nikoletta1, Scheuermann Edit1, Perge Edina2, Tibold Anikó1, Balogh Lajos, Ph.D.3

PROSZTAGLANDIN F2α ÉS EGYES ANALÓGJAINAK (CLOPROSTENOL, D-CLOPROSTENOL) A MÉH BELSŐ NYOMÁSVÁLTOZÁSÁRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TEJHASZNÚ TEHENEKBEN A PUERPÉRIUM IDEJÉN....................................................................................9

Bajcsy Árpád Csaba1, Szenci Ottó1, van der Weijden, Bert2, Doornenbal, Arie2, Bartyik János3, Rezazadeh, Fereydon4, Szabó-Ari Krisztina1, Taverne, Marcel2

A FENBENDAZOL ÉS METABOLITJAI FARMAKOKINETIKAI VIZSGÁLATA PULYKÁBAN...............10Hajós Anna1 PhD hallgató, Semjén Gábor2 az áo. tudományok kandidátusa, Gazsó Tamás1, Jerzsele Ákos2 PhD hallgató

TEJSAVBAKTÉRIUMOK ÉS ANYAGCSERETERMÉKEIK LEHETSÉGES VÉDŐHATÁSA A GYULLADÁSOS FOLYAMATOKBAN..............................................................................................................11

Szekér Krisztina PhD hallgató, Csibrikné Németh Edina PhD, Gálfi Péter az MTA doktoraTEJSAVBAKTÉRIUMOK TAPADÁSA CACO-2 SEJTEKHEZ (ADHÉZIÓ ÉS AGGREGÁCIÓ)..................12

Sebestyén Csilla egyetemi hallgató, Szekér Krisztina PhD hallgató, Csibrikné Németh Edina PhD és Gálfi Péter az MTA doktora

AMOXICILLIN ÉS KLAVULÁNSAV EGYIDEJŰ MEGHATÁROZÁSA BROJLERCSIRKE PLAZMÁBÓL NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMATOGRÁFIÁS MÓDSZERREL.............................................13

Nagy Gábor, Jerzsele Ákos PhD hallgatóAZ AMOXICILLIN-KLAVULÁNSAV KOMBINÁCIÓ INDUKÁLTA HEPATOTOXICITÁS BROJLERCSIRKÉBEN.........................................................................................................................................14

Lehel József PhD, Jerzsele Ákos PhD hallgatóAZ AMOXICILLIN-KLAVULÁNSAV KOMBINÁCIÓ FARMAKOKINETIKAI VIZSGÁLATA BROJLERCSIRKÉBEN.........................................................................................................................................15

Jerzsele Ákos PhD hallgató, Lehel József PhD, Nagy GáborAZ INDOMETACIN HATÁSÁRA KIALAKULÓ SEJTKÁROSODÁSOK HATÁSMECHANIZMUSA ÉS CITOPROTEKCIÓJA VÉKONYBÉL HÁMSEJTEKEN .....................................................................................16

Gálfi Péter1 az MTA doktora, Jakus Judit3 PhD és Csordás Ádám PhD

A POLI ADP-RIBÓZ POLIMERÁZ (PARP) SZEREPE AZ APOPTÓZIS/NEKRÓZIS ARÁNY ALAKULÁSÁBAN................................................................................................................................................17

Domokos Mónika PhD hallgató2, , Neogrády Zsuzsa2 az áo. tud. kandidátusa, Jakus Judit3 Ph.D, Csordás Ádám PhD és Gálfi Péter1 az MTA doktora

A KÉK LUKÁCS KENŐCS CÉLÁLLATTOLERANCIA VIZSGÁLATA KUTYÁN.......................................18Csikó György1 PhD, Kökény Gábor2, Lehel József1 PhD, Nagy Gábor1, Jerzsele Ákos1 PhD hallgató és Semjén Gábor1 az áo. tud. kandidátusa

A CSONTSŰRŰSÉG VIZSGÁLATA KETTŐS ENERGIÁJÚ RÖNTGENFOTON ABSZORPCIOMETRIA (DEXA) MÓDSZERREL A LÓ METACARPALIS CSONTJAIN ......................................................................19

Tóth Péter PhD hallgató, Bodó Gábor egyetemi docens, PhD témavezetőA KARÓRÁGÁS (LEVEGŐNYELÉS) GÁTLÁSÁNAK HATÁSA A LOVAK STRESSZ-KEZELÉSI STRATÉGIÁJÁRA........................................................................................20

Nagy Krisztina, Bodó Gábor, PhDEGYES HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK HATÁSA A PUERPERÁLIS METRITIS KIALAKULÁSÁRA ÉS SÚLYOSSÁGÁRA.................................................................................................................................................21

Földi J.1, Pécsi A.2, Abonyi-Tóth Zs.3, Fébel H.4, Huszenicza Gy.3AZ INVOLÚCIÓ SZÖVŐDMÉNYEINEK GYÓGYKEZELÉSÉRE HASZNÁLT EGYES MÓDSZEREK HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA TEJELŐ TEHENÉSZETEKBEN..................22

Földi J.1,2, Pécsi A.3, Szabó J.4, Nagy P.2,∗, Kulcsár M.2, Huszenicza Gy.2

SZIE, ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék1 KlinikumSemmelweis Orvostudományi Egyetem II számú Pathologiai Intézet2

CLAUDIN-EXPRESSZIÓS VIZSGÁLATOK KUTYÁK INTAKT ÉS DAGANATOS EMLŐMIRIGYEIBEN.

Jakab Csaba1, Halász Judit2, Szász Marcell A.2, Kiss András2, Schaff Zsuzsa2, Rusvai Miklós1, Kulka Janina2

A többsejtű élő szervezetek egy összehangolt, differenciált működésű sejttársadalomnak tekinthetők, melyben a sejteknek a különböző felépítésű és funkciójú szövetek, szervek felépítéséhez össze kell kapcsolódniuk közvetlenül (sejt-sejt kapcsolat) vagy közvetve (sejt-extracelluláris mátrix (ECM) kapcsolat). Az elektonmikroszkópos vizsgálatok alapján az ép - elsősorban a hám- szövetekben észlelt, sejt-sejt, ill. sejt-ECM kapcsolatok kialakítására specializálódott struktúrákat, funkcionálisan három csoportra osztjuk fel: 1. elzáró, occlusios junctio (tight junction (TJ), zonula occludens), 2. lehorgonyzó, anchoring junctions (zonula adherens, fokalis adhesio, desmosoma, hemidesmosoma), 3. kommunikációs kapcsolódások (gap junction, kémiai szinapszisok).A TJ proteineket két nagy csoportra osztjuk fel, melyek közül az egyik csoportot az integráns membránfehérjék képezik. Ide soroljuk a claudinokat (CLDN), az occludinokat és a junctionalis adhesiós molekulákat (junctional adhesion molecule, JAM). A másik csoportot a perifériás membránfehérjék képezik, melyek az integráns membránfehérjéket kapcsolják a sejtvázalkotó elemekhez. Ebbe a csoportba tartoznak a zonula occludens fehérjék (ZO-1, ZO-2 és ZO-3), a cingulin, a symplekin, a pilt, a MAGI-1 (membrán asszociált guanilát kináz invertált protein -1) és az AF-6 (afadin).A claudinok 17-27 kDa molekulatömegű integráns TJ membránfehérjék, melyeknek fontos szerepük van a hámsejtek és érbelhártyasejtek (endothelsejtek) fiziológiás, ill. patológiás paracelluláris transzport folyamataiban, továbbá a luminális barrier és a sejten belüli jelátviteli folyamatok fenntartásában. Jelenleg a humán vizsgálatok 24 claudin típust különítenek el. A claudin molekuláknak szignifikáns szerepük van a TJ struktúrák kialakításában, ill. TJ funkciók biztosításában. A claudinok konzervatív fehérjék, melyek négy transzmembrán (a sejtmembránon áthatoló) doménből épülnek fel, cytoplasmaticus amino- (N-terminális) és karboxil- (C-terminális) végekkel, ill. két hidrofób extracellularis hurokkal. A claudinok alkothatnak homopolimert, vagy heteropolimert, és ezeken belül lehetséges homofil és heterofil kapcsolódásVizsgálataink során 20 db nem ivartalanított szuka kutya inguinalis tájéki, intakt emlőmirigyéből mintákat gyűjtöttünk, melyeket 24 órán keresztül 4 %-os pufferolt formaldehidben konzerváltunk, melyet a szövet-előkészítés és a paraffinos beágyazás követett. A minták közül 2 db konvencionális blokkból készített 4 µm vastagságú metszeteken immunhisztokémiai vizsgálatokat végeztünk claudin-1,-2,-3,-4,-5,-7 és -10 protein expresszió kimutatása végett. A homogén immunreaktivitás miatt a további 18 db hagyományos paraffinos blokkokból, szöveti multiblokkok (3 db) felhasználásával szöveti mikrosorozatokat készítettünk (Tissue Microarray technika). A kapott immunhisztokémiai eredmények objektív elbírálása végett, számítógépes morfometriai-analítikai program (Leica QWin software) segítségével elemeztük mintáinkat. A munkánk során transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatokkal is detektáltuk a TJ-struktúrákat. Az immunhisztokémiai vizsgálatainkat folytattuk epithelialis eredetű benignus és malignus emlőtumorok esetében is, ui. a munkánk során a claudin fehérjek expressziós változásainak, a kutyák epithelialis eredetű emlőmirigy daganatainak kialakulásában betöltött szerepét tanulmányoztuk.

1

SZIE, ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék Klinikum

CLAUDIN-5 PROTEIN EXPRESSZIÓN ALAPULÓ MIKROÉRSŰRŰSÉG (MICROVESSEL DENSITY) VIZSGÁLATOK KUTYÁK EMLŐMIRIGY DAGANATAIBAN.

Jakab Csaba

A claudinok 17-27 kDa molekulatömegű integráns TJ membránfehérjék, melyeknek fontos szerepük van a hámsejtek és endothelsejtek fiziológiás, ill. patológiás paracelluláris transzport folyamataiban, továbbá a luminális barrier és a sejten belüli szignál-transzdukciós folyamatok fenntartásában. Jelenleg a humán vizsgálatok 24 claudin típust különítenek el. A claudin molekuláknak szignifikáns szerepük van a TJ struktúrák kialakításában, ill. TJ funkciók biztosításában. A claudin elnevezést először japán kutatók, MIKIO és mtsai használták. A claudin szó a latin „claudere” szóból származik, melynek jelentése „zárni”, ezzel is utalva az intercelluláris barrier funkcióra. A claudinok konzervatív fehérjék, melyek négy transzmembrán (a sejtmembránon áthatoló) doménből épülnek fel, cytoplasmaticus amino- (N-terminális) és karboxil- (C-terminális) végekkel, ill. két hidrofób extracellularis hurokkal. A claudinok alkothatnak homopolimert, vagy heteropolimert, és ezeken belül lehetséges homofil és heterofil kapcsolódás

A claudin- 5 (CLDN-5) az elsőként identifikált endothel-specifikus claudin fehérje. Hiánya, deléciója okozza a human ún. velo-cardio-facialis szindrómát, mely veleszületett szívfejlõdési rendellenességgel, szájpad-anomáliákkal és arcdysmorphiával járó tünetcsoport. MORITA és mtasi kutatásaik során leírták human és egér bőr irha rétegének ér-endothelsejtjeiben. Ahogyan a különböző szövetek vérereiben, így az agy-vér barrier ereiben is tapasztalható claudin-5 expresszió. A claudin-5 proteinnek fontos szerepe van az agy-vér gát működésének szabályozásában. Külföldi vizsgálatok során a claudin-5 knock-out egerekben az agy-vér gát finom permeabilitás fokozódását észlelték.

Vizsgálataink során, kutyákból származó 5 db normál emlőmirigy, továbbá 67 db emlőtumor (12 db simplex adenoma, 15 db complex carcinoma, 20 db grade I-es és 20 db grade III-as simplex carcinoma) mikroérsűrűségét vizsgáltuk, az endothel-specifikus claudin-5 protein immunhisztokémiai vizsgálata segítségével. A kapott immunhisztokémiai eredményeket számítógépes morfometriai program (Leica QWin software) segítségével elemeztük. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a kifejezett malignitású, grade III-as solid simplex carcinomák magasabb angiogen potenciával rendelkeztek, mint a differenciáltabb grade I-es simplex carcinomák. Ez utóbbi malignus tumorok nagyobb angiogeneticus képességgel bírtak, mint a complex carcinomák, ill. a benignus adenomák. Vizsgálati eredményünk korrelált a korábbi humán, ill. állatorvosi onkológiai tapasztalatokkal, vagyis a magasabb malignus potenciájú tumorokban fokozottabb érújdonképződési fenotípust tapasztaltunk; egy új endothel-marker segítségével.

2

SZIE, ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék1 KlinikumSZIE, ÁOTK, Üllői Nagyállatkórház2

SZIE, ÁOTK, Szigorló hallgató3

A LOVAK DAGANATOS ÉS NEM DAGANATOS BŐRELVÁLTOZÁSAINAK ELŐFORDULÁSA ÉS HISZTOPATOLÓGIÁJA: IMMUNHISZTOKÉMIAI VIZSGÁLATOK SARCOIDOS MINTÁKON

Jakab Csaba1, Izing Simon2, Veres Sándor3

A szerzők a SZIE-ÁOTK Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékére 2000. január 1. és 2007. április hónapja során beérkezett, lovak bőréből származó bioptátumokat dolgozták fel azok gyakorisága, az állatok fajta-, ivar-, kor- és testtájék szerinti megoszlása szempontjából. A kórszövettani vizsgálat során az általuk megvizsgált 85 darab ló bőrmintából 62 darab (72,94 %) bizonyult daganatos, 23 darab (27,06 %) pedig nem daganatos elváltozásnak. A bőrdaganatok gyakoriságának megoszlása során a legnagyobb számban a sarcoidot (43,55 %) detektáltak, s ezt követte sorrendben a papilloma (17,74 %), a melanoma (16,13 %), a dermatofibroma (11,30 %), a laphámrák (4,83 %) és a cutan haemangioma (3,23 %). A nem daganatos elváltozások között a legnagyobb számban perivascularis dermatitist (50 %) állapítottak meg, s ezt követte sorrendben az eosinophil sejtes dermatitis (30 %) és a bothryomycosis (20 %). A szerzők a vizsgálati eredményeiket összehasonlították a külföldi statisztikai felmérések eredményeivel. Részletezték a sarcoid előfordulását, makro-, és mikroszópos morfológiáját, klinikai tulajdonságait, ill. a gyógykezelési lehetőségeit.

A szerzők leírták 12 darab, lovakból származó, sarcoidos mintákon Ki-67 proliferációs markerrel, anti-vimentinnel, anti-desminnel, Melan-A-val és S-100 proteinnel végzett immunhisztokémiai vizsgálat során nyert tapasztalatukat. A Ki-67-tel detektált proliferációs index 8,53 %-nak bizonyult a megvizsgált bioptátumokban. Az anti-vimentinnel végzett vizsgálatok során a sarcoid daganatos fibroblast sejtjei erős pozitív cytoplasmaticus reakciót mutattak. Az anti-desminnel végzett vizsgálatok során a sarcoidban negativitást, az ép bőrterületek szőrborzoló izmaiban és a kis artériák tunica mediajának simaizomsejtjeiben cytoplasmaticus pozitivitást tapasztaltak. A Melan-A mind a sarcoidok hámrétegében, mind pedig az ép felszíni és follicularis hám basalis rétegében lévő pigmentsejtekben pozitivitást mutatott. Az S-100 protein a sarcoidos mintákban nem, viszont a bőr irha és subcutan rétegében lévő perifériás idegek Schwann-sejtjeinek cytolasmájában pozitív reakciót mutatott. A szerzők vizsgálati eredményeik alapján a desmin belső pozitív kontrolljának a m. arrector pili-t, ill. dermalis, subcutan kis artériák mediajának simaizomsejtjeit, a Melan-A belső pozitív kontrolljának a basalis melanocytákat, míg az S-100 protein belső pozitív kontrolljának a dermalis, subcutan perifériás idegek Schwann-sejtjeit javasolják a lovakból származó minták immunhisztokémiai vizsgálatai során.

3

SzIE, ÁOTK, Nagyállat Klinika1 Klinikumok

LOVAK BAL OLDALI GÉGEBÉNULÁSÁNAK MŰTÉTI GYÓGYKEZELÉSÉBEN SZERZETT LÉZERSEBÉSZETI TAPASZTALATOK

Veres Kata Orsolya1, Bodó Gábor PhD1

Transzendoszkópos lézersebészetre lovaknál elsősorban a neodymium:yttrium-aluminium-garnet (Nd:YAG) lézerek alkalmazhatóak, kontakt illetve nem kontakt módon. A meghatározó tényező ennek az 1064 nm hullámhosszúságú (láthatatlan, közeli infravörös tartományú) fénynek a dominanciájában, hogy könnyedén vezethető üvegszálon keresztül, mely az endoszkóp munkacsatornáján át a műtéti területre juttatható.

Lovak bal oldali gégebénulásának műtéti gyógykezelése a magyarországi gyakorlatban két részből tevődik össze: laryngoplasztika és ventriculectomia. Korábban mindkét beavatkozást általános anesztéziában, hagyományos sebészi eljárással végeztük, azonban két éve a ventriculectomia részt bódításban lézersebészeti eljárással kivitelezzük. Az álló helyzetű beavatkozások során mindkét oldali orrlyuk alsó részét (kb.5 cm) aeroszolos érzéstelenítő oldattal (Lidocain spray 10%) kezeljük, hogy a manipuláció során az állatnak minél kevesebb kényelmetlenséget okozzunk. A videoendoszkópot a műtéti területig bevezetve a munkacsatornán keresztül 20 ml 2%-os Lidocain oldatot, valamint 5 mg phenylephrint juttathatunk a beavatkozás helyére érzéstelenítés és vérzéscsillapítás (vasoconstrictio) céljából. A beavatkozásokhoz kívánt alakra modulált 600 mm-es bronchooesophagealis fogót használunk a műtéti terület rögzítésére. A lézerfényt vezető optikai szálat a 1,5 m hosszú videoendoszkóp munkacsatornáján keresztül vezetjük be úgy, hogy az optikai szál vége 1,5-2 cm-re kerüljön az endoszkóp disztális végétől, megelőzve így a végdarab hőkárosodását. A beavatkozásokhoz Lasermatic Combolaser 5050-23/33 készüléket használunk, flexibilis Olympus videoendoszkópot és 600 mm-es bronchooesophagalis fogót (Richard Wolf Medical Instrument Corporation).

Az elmúlt két évben 20 klinikai betegen végeztünk transzendoszkópos Nd-YAG lézer ventriculocordectomiát laryngoplasztika után. Ezáltal az általános anesztézia ideje 60-90 percről 45-60 percre csökkent, a betegek posztoperatív utókezelése 14 napról 3 napra rövidült. A lézersebészeti beavatkozáson átesett betegeknél köhögést, orrfolyást, a seb fertőződését valamint egyéb szövődményt nem tapasztaltunk, mindössze egyetlen esetben 6 héttel a műtét után diagnosztizáltunk arytenoid chondritist a laryngoplasztika implantátumának elégtelenségével egyidejűleg – az állatnál ismételt laryngoplasztika műtéti beavatkozás elvégzése vált szükségessé.

A transzendoszkópos lézersebészeti eljárás által lerövidül a bal oldali gégebénulásban szenvedő állatok klinikán való tartózkodásának ideje, csökken a műtéttel járó trauma és mérséklődnek az általános anesztéziával járó általános kockázatok, a műtéthez felhasznált anyagok és gyógyszerek mennyisége kevesebb, nincs szükség több hetes utókezelésre, így a járulékos költségek is redukálhatóak. A bal oldali gégebénulás műtéti gyógykezelése a Szent István Egyetem Üllői Nagyállat Klinikáján a műtétek kb. 5%-át teszi ki évente.

4

SzIE ÁOTK, Klinikumok és gyógyszertanBelgyógyászati Tanszék és Klinika1 PhD-téma, NKBOnkológiai Intézet, Gasztroenterológiai Osztály2

ENTERALIS TÁPSZONDÁN KERESZTÜL ADOTT CHOLAGÓG KÉSZÍTMÉNY HATÁSA AZ EPEHÓLYAG MŰKÖDÉSRE

Psáder Roland1, doktorandusz, Sterczer Ágnes, PhD,1 Pápa Kinga,1 Szilvási Viktória IV. évf. hallgató, Pap Ákos2, az orvostud. doktora

A jejunalis táplálásnak ma már vitathatatlan szerepe van mind az ember, mind a kutya számos gasztroenterológiai kórképében, így a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében is. Az enteralis táplálásban új távlatokat jelent – a kutyában általunk elsőként leírt – endoszkópos módszerrel behelyezett nasojejunalis tápszonda alkalmazása. A módszer előnye a percutan jejunalis tápszondákkal szemben, hogy egy gyors, noninvazív eljárás, és használatakor minimális az esetleges szövődmények kialakulásának a veszélye.

Nem találtunk irodalmi adatot arról, hogy a bélbe különböző távolságra vezetett tápszonda hogyan befolyásolja az epehólyag kontrakcióját. Feltételezésünk szerint a bélbe különböző távolságra vezetett tápszondán keresztül adott cholagóg készítmény eltérő hatással lesz az epehólyag működésére. Korábbi kutatásaink eredményeképpen kidolgoztunk az epehólyag-térfogat rutinszerű mérésére alkalmas ultrahangos módszert. Kísérletünk során vizsgáltuk, hogy a nasojejunalis tápszondán keresztül adagolt cholagóg készítmény –Lipofundin infúzió – milyen hatással van az epehólyag működésére annak helyeződésétől függően.

Vizsgálatainkhoz 5 egészséges beagle kutyát használtunk. Éber állapotban, 24 órás koplaltatást követően ultrahangos mérési módszerrel megállapítottuk a kutya alap epehólyag-térfogatát. Ezt követően teljes anaesthesiában, endoszkóp segítségével levezettük a nasojejunalis szondát a jejunumba, majd a szondát rögzítettük, és a szonda helyeződését kontrasztos röntgenfelvételen ellenőriztük. Lipofundin infúziót adagolva a szondán keresztül (2ml/kg 15 perc alatt) 5 percenként 60 percen keresztül rögzítettük az epehólyag térfogatát, és monitoroztuk az így kiváltott epehólyag kontrakciót. Ezt követően fiziológiás sóoldattal (2 ml/perc) mostuk át a szondát, és ellenőriztük az epehólyag feltelését. Ezek után a szondát visszahúztuk előbb a duodenum és jejunum határáig, majd a duodenum descendensig, és megismételtük a kísérlet fent leírt lépéseit az ismételt epehólyag feltelést követően. A vizsgálatok végeztével (még ugyanazon a napon) a szondát altatásban eltávolítottuk. Mindegyik kutyában külön napokon végeztük el a teljes vizsgálatsorozatot. Később – 24 órás éheztetést követően – éber állapotban, szájon keresztül adott Lipofundin infúzió (2ml/kg) epehólyag működésre gyakorolt hatását is megvizsgáltuk a fenti kutyáknál. A tápszondán keresztül adott Lipofundin infúzió a jejunumban 9.2% (3,7-13,9), a duodeno-jejunalis görbületnél 16,5% (9,1-22,1), a duodenum descendensben 26,3 % (22,8-29,5) epehólyag kontrakciót okozott, míg a szájon keresztül adott cholagóg készítmény a gyomorban 35,1% (28,6-46,5) epehólyag összehúzódást váltott ki. Az epehólyag kontrakció a Lipofundin beadását követő 10-30 perc között volt a legkifejezettebb.

Vizsgálataink alapján megállapíthatjuk, hogy a szonda endoszkóppal lejuttatható a jejunumba (45-60 cm-re a pylorustól). A tápszondán keresztül adott cholagóg szer a jejunumban okozta a legkisebb, míg a duodenumban a legkifejezettebb epehólyag kontrakciót. Az így kapott eredmények felhasználásával lehetőségünk nyílik a nasojejunalis szonda rutinszerű alkalmazására postduodenalis táplálást igénylő, többek között pancreatitises kutyák gyógykezelésében, amely betegeknél a tápszondát a jejunumba kell juttatnunk.

5

SzIE ÁOTK, Belgyógyászati Tanszék1 Klinikumok és gyógyszertanFelicavet Állatorvosi Rendelő2

SHAR-PEI KUTYÁK PROTEINURIÁJÁNAK ÉS MICROALBUMINURIÁJÁNAK VIZSGÁLATA

Pétsch Márta1, Gaál Tibor1 CSc, Seregi Antal2, Hegedűs Adrienn1

A vizelet mikroalbumin tartalmának meghatározása emberben széleskörben elterjedt a korai vesekárosodás kimutatására, és ennek tanulmányozása kutyákban is indokolt. Vizsgálatainkhoz olyan kutyacsoportot kerestünk, amelyben a tapasztalatok szerint viszonylag gyakran fordul elő fehérjeürítéssel járó krónikus veseelégtelenség. A shar-pei fajtában ismert a genetikailag öröklődő, proteinuriával járó veseamyloidosis. Feltételeztük, hogy ebben a fajtában nagyobb valószínűséggel találunk tünetmentes, de mikroalbuminuriás/proteinuriás egyedeket.Vizsgálatunkban tünetmentes shar-pei (n=37) és egyéb fajtájú kutyák (kontrollok, n=11) vizeletmintáit rutin laboratóriumi vizsgálattal (pH, sűrűség, glükóz, vér, ketonanyagok, szulfoszalicilsavas próbával szemikvantitatív fehérjemeghatározás, bilirubin, urobilinogén, üledékvizsgálat) elemeztük. A fentieken túl kvalítatív fehérjemeghatározást és kreatininmérést végeztünk. Amennyiben szulfoszalicilsavas (SSA) próbával ( kb. 3 ml vizelethez 4-5 csepp 20 %-os szulfoszalicilsav) nem tudtunk fehérjét kimutatni, a vizelet mikroalbumintartalmát (MAU) két módszerrel határoztuk meg: (n=17) a Magyarországon először alkalmazott szemikvantitatív, kutyaspecifikus gyorsteszttel (Heska E.R.D.) és a humán mikroalbuminuria vizsgálatára kidolgozott fotometriás eljárással, immunturbidimetriás tesztkészlettel (Olympus).Az alábbi táblázatban azoknak az állatoknak az adatait tüntettük fel, amelyek vizelete szerves üledéket nem tartalmazott.

Vizeletfehérje Shar-pei KontrollSSA próba pozitív 6 (26%) 2 (18%)SSA próba negatív 17 (74%) 9 (82%)HESKA MAU neg 13 (57%) 7 (64%)HESKA MAU pozitív 4 (17%) 2 (18%)Immunturb. MAU neg. 11 (48%) 7 (64%)Immunturb. MAU pozitív 6 (26%) 2 (18%)

37 tünetmentes shar-pei kutya vizeletének vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy azokban negatív vizeletüledék mellett gyakrabban találtunk proteinuriát vagy mikroalbuminuriát, mint tünetmentes, más fajtájú kutyákban.A Heska E.R.D. teszt könnyen alkalmazható, egyszerűen kivitelezhető eljárásnak bizonyult kutyákban a vizelet mikroalbumin tartalmának meghatározására. Eddigi vizsgálataink alapján az ezzel a módszerrel nyert eredmények jól korrelálnak a fotometriás, immunturbidimetriás módszerrel kapott eredményekkel.

A kutatás költségeit a NKB 15710 és PhD kutatás fedezte.

6

MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézet1 Klinikumok és gyógyszertanSzIE, ÁOTK, Sebészeti Tanszék2

SzIE, ÁOTK, Belgyógyászati Tanszék3

Yantai University, Shandong, China4

FOTODINAMIKUS TERÁPIÁBAN ALKALMAZOTT SZENZIBILIZÁTOROK FEJLESZTÉSE

Jakus Judit1, PhD, Szabó Bernadett1, Molnár Péter2, Vajdovich Péter3, PhD, Szécsényi Dóra3, Wang Jin-Jun4, PhD

A tumoros megbetegedések fotodinamikus terápiáját (nemzetközi rövidítése PDT) egyre szélesebb körben alkalmazzák mind a humán-, mind az állatgyógyászatban, de hazánkban még egy kevéssé ismert eljárás. A terápia során a szervezetbe egy fényérzékenyítő vegyületet (fotoszenzibilizátort) juttatnak. A szenzibilizátor és a szöveten áthatoló, meghatározott hullámhosszú látható fény oxigén jelenlétében a daganatos sejtek pusztulását okozó kémiai folyamatokat indukál. A reakció során szingulett oxigén, illetve szabadgyökök keletkeznek, melyek apoptózist vagy nekrózist okoznak. A szenzibilizátor molekulák főleg porfirin származékok. Némelyek prekurzor fomájában kerülnek bevitelre és a sejt maga alakítja át azokat szenzibilizátorrá.

A SZIE-ÁOTK és az MTA Kémiai Kutatóközpont közötti együttműködésünk során kísérletet teszünk arra, hogy a PDT gyakorlatát Magyarországon is bevezessük a kisállatorvoslásba. Eddig citoreduktív műtéttel kombinált PDT kezelésekkel probálkoztunk, melyekben szenzibilizátorként az 5-aminolevulénsavat használtuk.

Mivel a fotoszenzibilizátor kulcsszerepet játszik a folyamatban, laboratóriumunkban új, hatékonyabb molekulák tervezésével és in vitro tesztelésével is foglalkozunk, melyeket nemzetközi együttműködés keretén belül a külföldi partner állít elő. A tumorok antioxidáns-prooxidáns státusza általában eltér az egészseges szövetekétől, ráadásul a PDT során nagy mennyiségű szabadgyök keletkezik, melynek következtében oxidatív stressz lép fel. Előzetes kísérleteink alapján olyan szenzibilizátorokat terveztünk, melyek porfirin- vagy feoforbid-a vázába antioxidáns szubsztituenseket építettünk be. Elvárásaink alapján ezek az antioxidáns oldallánccal rendelkező szenzibilizátorok nem csak könyebben szívódnak fel a sejtekbe, hanem oly módon befolyásolják a szövetek redox státuszát, hogy az növeli a PDT hatékonyságát.

Kutatásainkat az OTKA 49753 számú pályázata támogatja.

7

SzIE, ÁOTK, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék1, KlinikumokSCG Bt.2,Országos Sugárbiológiai Kutató Intézet3,A SZÉRUM HORMON KONCENTRÁCIÓK ÉS A PETEFÉSZEK SZÖVETTANI VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA AZ IVARI CIKLUS KÜLÖNBÖZŐ SZAKASZAIBAN, ELISA ÉS IMMUNHISZTOKÉMIAI MÓDSZEREKKEL KUTYÁBAN.

Thuróczy Julianna Ph.D.1, Oppe Nikoletta1, Scheuermann Edit1, Perge Edina2, Tibold Anikó1, Balogh Lajos, Ph.D.3

A kutya ivari ciklusa során bekövetkező hormonális változások nagy része ismert, azonban a velük párhuzamosan a petefészekben zajló szövettani változások jórészt még ismeretlenek. Jelenlegi ismereteink szerint prooestrus során a tüszők falának granulosa sejtjei luteinizálódnak és egyre növekvő mennyiségű progeszteront termelnek. Az oestrus során az LH-csúcs hatására bekövetkező ovulációt a vemhesség vagy az élettani álvemhesség követi, majd a lutein fázis idején a sárgatest működése mintegy két hónapig fennmarad. A lutein fázist követően a hosszú anoestrus időszakában számottevő nemi hormon koncentráció változás nem történik.Eddig tizenkilenc, az ivari ciklus különböző szakaszaiban ivartalanításra került, egészséges kutyából a műtét megkezdése előtt vérmintát vettünk. A vérszérumból progeszteron (P4), ösztrogén (E2), LH, és FSH meghatározás történt ELISA módszerrel. Az eltávolított petefészkeket pufferolt formaldehid oldatban fixáltuk. A paraffinba ágyazott petefészkekből készült szövettani metszetekben a petefészektüszőket, sárgatesteket megszámoljuk. Ezt követően immunhisztokémiai módszerekkel progeszteron, progeszteron-receptor, ösztrogén-receptor-α, Ki67 fehérje, p53 fehérje, AE1/AE3 fehérje, vimentin meghatározására kerül sor. A minták gyűjtése folyamatos.A prooestrus (PE) és az ovuláció (OV) idején mért hormon koncentrációk megfelelnek az irodalmi adatoknak (PE: P4:5,41 ng/ml; E2:27,86 pg/ml; FSH:7,19ng/ml; OV: P4:6,04 ng/ml; E2:22,81 pg/ml; FSH:8,31 ng/ml). A metoestrus (ME1-4) különböző szakaszaiban mért hormon koncentrációk azonban jelentősen eltérnek a várt értékektől (ME1: P4:2,87; 40,0 ng/ml; E2:56,18; 110,83 pg/ml; FSH:1,45; 3,26 ng/ml; ME2: P4:4,08; 43,0 ng/ml; E2:8,39; 201,53 pg/ml; FSH:13,76; 9,95 ng/ml;) A vemhesség 30-50 napja között mért P4 koncentráció számottevően alacsonyabb volt, mint azt az eddigi adatok alapján vártuk (8,98 ng/ml), ezzel szemben az E2 és FSH koncentrációja az ivarzás alatt mérttel volt azonos (E2:18,47 pg/ml, FSH:6,95 ng/ml). Az adatok száma statisztikai értékeléshez egyelőre nem elegendő, de a hormonmérések eredményéből arra következtetünk, hogy a metoestrus, dioestrus idején a petefészek működésben eddig ismeretlen tényezők is hatnak. A petefészkek immunhisztokémiai vizsgálata reményeink szerint választ adhat a szélsőséges P4és E2 koncentrációkra. A szövettani vizsgálat és értékelés eredményét az előadáson mutatjuk be.

8

SzIE ÁOTK, Nagyállatklinika, Üllő1 Klinikumok és Utrecht University, Fac. Vet. Med., gyógyszertanDept. Farm Animal Health, Utrecht, Hollandia2

Enyingi Agrár Zrt, Kiscséripusztai tehenészet3

University of Tabriz, Fac. Vet. Med., Dept. Clin. Sci., Tabriz, Irán4

PROSZTAGLANDIN F2α ÉS EGYES ANALÓGJAINAK (CLOPROSTENOL, D-CLOPROSTENOL) A MÉH BELSŐ NYOMÁSVÁLTOZÁSÁRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA TEJHASZNÚ TEHENEKBEN A PUERPÉRIUM IDEJÉN

Bajcsy Árpád Csaba1, Szenci Ottó1, van der Weijden, Bert2, Doornenbal, Arie2, Bartyik János3, Rezazadeh, Fereydon4, Szabó-Ari Krisztina1, Taverne, Marcel2

A gyakorlat különféle készítményeket használ a méhtevékenység fokozására, ugyanakkor közülük csak kevésnek tisztázott a pontos uterotonikus hatása. Így nem ismert a prosztaglandin F2α és analógjainak, köztük a cloprostenolnak, vagy a D-cloprostenolnak sem, luteolítikus adagjuk alkalmazása esetén. Miután a prosztaglandinokat kiterjedten alkalmazzák szarvasmarhában a szaporodásbiológiai állapot javítására, célunk a természetes PGF2α-val és egyes szintetikus analógjaival végzett prosztaglandin-kezelések méhre gyakorolt hatásának összehasonlítása volt, a puerpérium időszakában tejhasznú teheneken.

Korábbi kutatásaink eredményeként sikerült kifejlesztenünk egy, a méhmotilitás megbízható vizsgálatára alkalmas, objektív mérőrendszert, melynek alkalmazásával a szerv belső nyomását (intrauterine pressure, IUP) tudjuk mérni és elemezni.

Egy nagyüzemi tehenészetben, frissen ellett, nem magzatburok-visszatartásos Holstein-fríz teheneket (legalább 1 lezárt laktációval) egyszeri im. kezelésben részesítettünk az ellést követő 14-17. óra között az alábbi beosztásban: 1. csoport (n=7): 25mg PGF2α, 2. csoport (n=8): 500µg cloprostenol, 3. csoport: 150µg D-cloprostenol (n=10), 4. csoport (kontroll, n=8): 5ml NaCl-infúzió. Az IUP méréseket és elemzéseket az alábbi rendszerben végeztük: 1 órával a kezelés előtt és 4 órás időtartamban folyamatosan a kezelés után, majd 12 órával a kezelést követően újabb 1 óra mérés és elemzés következett, amelyet 12 óra múlva megismételtünk. A méhnyomás-görbék elemzését Labview (National Instruments) egyedi célprogram segítségével, egyedi görbeelemzéssel végeztük, a statisztikai elemzésekhez varianciaanalízist használtunk.

Eredményeink alapján a méhösszehúzódások száma a cloprostenollal kezelt csoportban kezelés után meghaladták ugyan a kezelés előtti kontrakciószámot, azonban ennek mértéke előzetes statisztikai számításaink alapján nem volt szignifikáns. Ennél a csoportnál a kezelés utáni átlagos méhösszehúzódások óránkénti száma jellemzően 11-12 körül mozgott, miközben a kiindulási érték itt, és a többi csoportnál is 8-10 közötti volt, ugyanakkor az idő előrehaladtával a cloprostenollal kezelt csoport kivételével a többi csoportban szignifikánsan (P<0,001) csökkent, hasonlóan korábbi adatainkhoz. Megfigyelhettük azt is, hogy míg a cloprostenolos csoportban mindig magasabb, addig a D-cloprostenolos csoportban mindig alacsonyabb átlagértékeket kaptunk az összegzett görbe alatti területek időegység alatti számértékét illetően. A méhkontraktilitás többi vizsgált paraméterénél (átlagos amplitúdó, hossz, görbe alatti terület) hasonló tipikus tendenciát nem észleltünk. A korábban megfigyelt, az idő előrehaladtával jelentkező motilitáscsökkenés mind a kontroll, mind a kezelt csoportokban jellemző volt, és valamennyi vizsgált paraméternél jelentkezett.

A mérések alapján megállapíthatjuk, hogy a tesztelt természetes és szintetikus prosztaglandinok a korai puerpériumban nem fejtettek ki lényegesen eltérő, uterotonikus hatást tejhasznú tehenekben.

(Dr. Bajcsy Árpád Csaba NKB 15703/2007 sz. kutatási témájának zárójelentése)

9

MgSzH-ÁTI1 Klinikumok és gyógyszertanSZIE-ÁOTK, PhD témaGyógyszertani és Méregtani Tanszék2

A FENBENDAZOL ÉS METABOLITJAI FARMAKOKINETIKAI VIZSGÁLATA PULYKÁBAN

Hajós Anna1 PhD hallgató, Semjén Gábor2 az áo. tudományok kandidátusa, Gazsó Tamás1, Jerzsele Ákos2 PhD hallgató

A fenbendazol a benzimidazolok csoportjába tartozó, széles hatásspektrumú, igen hatékony és biztonságos vegyület. Hatásmechanizmusa, hogy egyrészről gátolja a férgek energiatermelő folyamatait (fumarát-reduktáz rendszer, glükózfelvétel), másrészről akadályozza a tubulin mikrotubulusokká való polimerizációját. Hatásspektruma igen széles, valamennyi – kórtani szempontból lényeges – fonálféreg fajra hat, beleértve a hypobioticus lárvákat is. Galandféregellenes aktivitással is rendelkezik, mételyek ellen azonban hatástalan. Irodalmi adatok alapján hatékonyan alkalmazható többek között háziszárnyasok Capillaria obsignata, Heterakis gallinarum és Ascaridia spp. okozta fertőzöttségének gyógykezelésére, az alkalmazott dózis és időtartam tekintetében azonban nincs egységes álláspont. Pulykában jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő farmakokinetikai és maradékanyag vizsgálati adat, amely a gyógyszer hatékony és biztonságos alkalmazását elősegítené.

Tanulmányunk célja a fenbendazol és metabolitjai (fenbendazol-szulfoxid és fenbendazol-szulfon) farmakokinetikai paramétereinek meghatározása pulykában. Célunk egy cross-over farmakokinetikai vizsgálat elvégzése volt, azonban az irodalmi adatok alapján összeállított, 3%-os dimetil-szulfoxidban oldott, intravénásan beadandó fenbendazolt az állatok rosszul tolerálták. A kísérlet során így csoportonként 6 darab, 9 hetes, vegyes ivarú, BUT BIG 6 fajtájú pulykát kezeltünk 10 mg/ttkg fenbendazollal szájon át (Panacur 10% szuszpenzió) szonda segítségével, majd két hét elteltével szintén 6 állatot kezeltünk propilén-glikol és dimetil-szulfoxid 3:1 arányú elegyében oldott, 3%-os fenbendazollal intravénásan, 2 mg/ttkg dózisban. A kezeléseket követően meghatározott időpontokban vért vettünk. (Per os kezelésnél: 0; 1 h; 2,5 h; 4 h; 6 h; 12 h; 16 h; 24 h; 36 h, 48 h; 60 h; 72 h, 84 h; intravénás kezelésnél: 0; 15 min, 30 min; 45 min; 1 h; 1,5 h; 3 h; 6 h; 9 h; 12 h; 18 h, 24 h; 30 h; 36 h; 48 h. ) A plazmát a mérésig -70°C-on tároltuk. Az így nyert minták fenbendazol-, fenbendazol-szulfoxid- és fenbendazol-szulfon-szintjét validált, fordított fázisú HPLC-MS módszerrel mértük. A kapott adatokat számítógépes farmakokinetikai program (MedUSA, Version 1.6, Várkonyi, 1990) segítségével elemeztük. Az így nyert eredmények alapján megállapítható, hogy szájon át 10 mg/ttkg dózissal kezelt pulykákban a fenbendazol maximális plazmakoncentrációja (cmax) 250,125±16,25 ng/ml, melynek eléréséhez (tmax) 1,6±0,08 óra szükséges. Ugyanezek a paraméterek fenbendazol-szulfoxidra vonatkoztatva cmax=394±26,80 ng/ml, tmax=3,5±0,11 óra, fenbendazol-szulfon esetében pedig cmax=1537±110,66 ng/ml, tmax=9,6±0,28 óra. Mivel az intravénás alkalmazás során kapott eredmények a kevés mérési pont valamint a beadott készítmény tulajdonságai miatt nem értékelhetők, ezért a biológiai hasznosulást nem tudtuk kiszámítani, az eredmények egyenlőre tájékoztató jellegűek a fenbendazol és metabolitjai farmakokinetikájára vonatkozólag.

10

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani Tanszék

TEJSAVBAKTÉRIUMOK ÉS ANYAGCSERETERMÉKEIK LEHETSÉGES VÉDŐHATÁSA A GYULLADÁSOS FOLYAMATOKBAN

Szekér Krisztina PhD hallgató, Csibrikné Németh Edina PhD, Gálfi Péter az MTA doktora

A gazdaszervezet egészségi állapotára jótékony hatással lévő tejsavbaktériumok a bélcsatornában a bélhámsejtek receptoraihoz kötődve képesek megtapadni és elszaporodni, ezáltal megakadályozva bizonyos kórokozó baktériumok kolonizációját. Ezenkívül egyes tejsavbaktériumok ill. anyagcseretermékeik (tejsav, ecetsav, bakteriocinek stb.) fontos szerepet játszhatnak a patogének által kiváltott gyulladásos folyamatok mérséklésében is. A kórokozó baktériumok közül az Escherichia coli AB1157 törzse hidrogén-peroxidot termel szintetikus tápközegben, kis mennyiségben (0,15 µM), melynek lokális koncentrációja a bélcsatornában többszörösére nőhet és ezáltal súlyosan károsíthatja az epithel-sejteket.

Munkánk során a kórokozó baktériumok által kiváltott gyulladást hidrogén-peroxiddal történő kezelés segítségével modelleztük Caco-2 sejteken, amely mind szerkezetében, mind működésében teljes hasonlóságot mutat a vékonybél epithel-sejtjeihez. Elsőként a tejsavbaktériumok Caco-2 sejtekhez történő adhéziós képességét határoztuk meg, melyhez Gram-festést követő baktériumszámlálást ill. lemezöntést használtunk. A továbbiakban a tejsavbaktériumok ill. sejtmentes szűrletük lehetséges védő hatását tanulmányoztuk a gyulladásos folyamatokban. A kísérletek során alkalmazott kezelések hatását Caco-2 sejtekre az interleukin-8 (IL-8) gyulladásos citokin képződésén keresztül vizsgáltuk. A citokin szintézist a transzláció és transzkripció szintjén határoztuk meg ELISA módszerrel ill. realtime PCR segítségével.

Megállapítottuk, hogy a három nem-starter tejsavbaktérium (L. plantarum 2142, L. curvatus 2775, L. casei subsp. casei 2756) és a két probiotikus tejsavbaktérium (L. casei Shirota, L. plantarum 299v) egyaránt gyenge adhéziós képességet mutatott villus-jellegű Caco-2 sejtekhez (<1% -telepszámlálással és <6% Gram-festést követő baktériumszámlálással). Egy órás 1 mM hidrogén-peroxidos kezelés a Caco-2 sejtekben IL-8 mRNS expressziót, valamint IL-8 termelést idézett elő már 2 órával a kezelést követően.Előkísérleteinkben a tejsavbaktériumok közül az L. plantarum 2142 és sejtmentes felülúszójának hatását vizsgáltuk tovább a hidrogén-peroxid által kiváltott gyulladással szemben.A Caco-2 sejtek előkezelése a tejsavbaktériummal nem csökkentette az 1 mM hidrogén-peroxid által kiváltott magas IL-8 szintet, továbbá a tejsavbaktériummal és hidrogén-peroxiddal történő egyidejű kezelés sem idézte elő az IL-8 szint csökkenését. A tejsavbaktériumok tehát nem fejtettek ki védő hatást a hidrogén-peroxiddal szemben a Caco-2 sejtekben.A tejsavbaktériumok sejtmentes szűrletének hatására azonban szignifikánsan kevesebb mennyiségű IL-8 volt mérhető 24 órával a kezelés után, összehasonlítva az 1 mM hidrogén-peroxid által kiváltott IL-8 mennyiséggel. Mivel a tejsavbaktériumok anyagcseretermékei, melyek a sejtmentes szűrletben jelen vannak védő hatásúnak bizonyultak a hidrogén-peroxiddal szemben, ezért feltételezésünk szerint további vizsgálatok után alkalmazhatóak lehetnének pl. egyes gyulladásos bélbetegségek kezelésében.A munka a 15711 sz. NKB pályázat támogatásával készült.

11

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani Tanszék

TEJSAVBAKTÉRIUMOK TAPADÁSA CACO-2 SEJTEKHEZ (ADHÉZIÓ ÉS AGGREGÁCIÓ)

Sebestyén Csilla egyetemi hallgató, Szekér Krisztina PhD hallgató, Csibrikné Németh Edina PhD és Gálfi Péter az MTA doktora

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, illetve mikrobiális sejtalkotók, amelyek megfelelő mennyiségben elfogyasztva jótékonyan hatnak a gazdaszervezet egészségi állapotára, jó közérzetére. Kedvező hatásukat többek között különféle antimikrobás anyagok (szerves savak, bakteriocinek, hidrogén-peroxid) termelésével fejtik ki, melyek segítségével gátolják a kórokozó, esetleg rákkeltő mikrobák megtelepedését és elszaporodását a bélben. Képesek eljutni a bélcsatorna megfelelő területeire, és azokat kolonizálni: azaz kitapadni a bélhámsejtekre és elszaporodni rajtuk.

A jelenség in vitro modellezésére vizsgálatunkban a Caco-2 humán colon adenokarcinoma sejtvonal 14 napos, differenciálódott sejtjeit használtuk. A tapadó baktériumok detektálását Gram-festést követő mikroszkópos sejtszámlálással végeztük. Munkánk célja a legjobb adhéziós képességű törzsek kiválasztása, illetve az ideális kiindulási baktérium-koncentrációk meghatározása volt. Vizsgálni kívántuk továbbá a kiválasztott baktériumtörzsek tapadási mintázatát: annak szabályos vagy éppen véletlenszerű voltát, a baktériumok aggregációra való hajlamát és az ezek mögött húzódó mechanizmusokat.

Kísérleteink során két baktériumtörzs (Lactobacillus casei ssp. casei 2756, Lactobacillus plantarum 299v) tapadási képességét vizsgáltuk Caco-2 sejtekhez. A nem vagy reverzibilisen tapadó baktériumok eltávolítását célzó mosást a sejtek egy részénél egyszer, a többinél rendre kétszer, háromszor, illetve négyszer végeztük el. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy a két törzs eltérően reagál a különböző számú mosásokra: a 299v törzs esetén a tapadó baktériumok száma kisebb mértékben csökkent, mint a 2756 törzsnél.

A Lactobacillus plantarum 299v törzs tapadási képességét három különböző kiindulási koncentráció esetében vizsgáltuk meg; Caco-2 sejteken, illetve kontrollként üvegfelületen. Megállapítottuk, hogy mindkét felülethez azonos trend szerint, koncentráció-függő módon tapadtak a baktériumok, azonban az üveghez nagyobb számban, mint a Caco-2 sejtekhez.

Tanulmányoztuk továbbá, hogy van-e speciális mintázata a baktériumok tapadásának; ennek keretében megvizsgáltuk három tejsavbaktérium törzs (Lactobacillus sakei, Lactobacillus casei 2749 és 2756) autoaggregátum-képző képességét. Az adatok (baktériumok elhelyezkedése a mikroszkópos fényképeken) bevitelét (HistSpat-program) követően, feldolgozásuk R-program segítségével, Voronoi-tesszeláció módszerével történt. Eredményeink, illetve korábbi tapasztalataink alapján megállapítottuk, hogy a 2749-es törzs nagy csomókat képez a sejtek felületén, azonban az is lehetséges, hogy az aggregátumok képződése már a Caco-2 sejtekhez való hozzáadás előtt a baktérium-szuszpenzióban bekövetkezett (autoaggregáció). A másik két vizsgált törzs kevésbé tapadt, illetve kevésbé aggregálódott, ezeknél autoaggregáció nem alakult ki.

12

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani Tanszék PhD-téma

AMOXICILLIN ÉS KLAVULÁNSAV EGYIDEJŰ MEGHATÁROZÁSA BROJLERCSIRKE PLAZMÁBÓL NAGYHATÉKONYSÁGÚ FOLYADÉKKROMATOGRÁFIÁS MÓDSZERREL

Nagy Gábor, Jerzsele Ákos PhD hallgató

Az amoxicillin-klavulánsav kombináció rendkívül széles spektruma, baktericid hatása és alacsony toxicitása miatt gyakran alkalmazott gyógyszer az állatgyógyászatban. Az amoxicillin egy ún. szélesített spektrumú penicillinszármazék, míg kombinációs partnere, a klavulánsav, napjaink leghatékonyabb β-laktamázgátló szere.

Célkitűzésünk olyan szelektív, érzékeny, rutinszerűen is alkalmazható nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer kidolgozása volt, melynek alkalmazása lehetővé teszi a brojlercsirkék cross-over farmakokinetikai vizsgálata során kapott plazma mintákból az Amoxicillin és a Klavulánsav egyidejű meghatározását. A felszívódási, eloszlási és kiürülési paraméterek meghatározásához elengedhetetlen a megfelelő érzékenység és szelektivitás.

Vizsgálataink során olyan HPLC-s módszer kidolgozására törekedtünk, amely lehetővé teszi a két komponens egyszerre történő meghatározását, valamint a minta előkészítése gyors és egyszerű a két hatóanyag bomlékonysága miatt. Ennek megfelelően a minta előkészítés csak fehérje kicsapásból és centrifugálásból állt, míg a HPLC-s meghatározáshoz un. fordított fázisú folyadékkromatográfiás rendszert alkalmaztunk C18 állófázissal és UV-detektálással 210 nm-en. A folyadékkromatográfiás mozgófázis összetételét sikerült úgy kialakítani (5/95 metanol/0,01M KH2PO4, pH=2), hogy a két hatóanyag egy HPLC-s mérés során egyszerre meghatározható legyen.

A rutinszerű alkalmazás előtt a módszert az alábbi paraméterek vizsgálatával validáltuk:

- specificitás, szelektivitás- linearitás- visszanyerés- reprodukálhatóság, pontosság- detektálási és kimutatási határ- stabilitás.

A validálási procedúra befejezése után végeztük el a brojlercsirkék cross-over farmakokinetikai vizsgálata során kapott plazma mintákból az Amoxicillin és a Klavulánsav egyidejű meghatározását.

13

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani Tanszék PhD-téma

AZ AMOXICILLIN-KLAVULÁNSAV KOMBINÁCIÓ INDUKÁLTA HEPATOTOXICITÁS BROJLERCSIRKÉBEN

Lehel József PhD, Jerzsele Ákos PhD hallgató

A klavulánsavval potencírozott amoxicillin az egyik legbiztonságosabb, széles spektrumú, szájon át is adható antibiotikum mind a humán-, mind az állatgyógyászatban. Mellékhatások azonban – mint minden gyógyszer esetében – ezen kombináció alkalmazásakor is előfordulhatnak. A béta-laktám antibiotikumokra jellemző allergiás reakciók igen változatos formában jelenhetnek meg, az egyszerű csalánkiütéstől az életveszélyes állapotot előidéző anaphylaxiás shockig. Emberekben az allergiás reakciók a páciensek 2-5%-ában jelentkeznek, háziállatainkban sokkal ritkábban alakulnak ki ilyen mellékhatások. Az allergiás reakció egyik különleges formája a gyógyszer-indukálta hepatitis, amely során a májban az adott szerből egy ún. neoantigén keletkezik, amely expresszálódik a májsejtek felszínén, és az immunrendszer reakcióját követően májsejtpusztulás, cholestasis következik be. Az elváltozás általában reverzibilis, de számos esetben (főleg gyermekekben) irreverzibilis májkárosodást is megfigyeltek. Az amoxicillin-klavulánsav kombináció indukálta hepatitis incidenciája a humán gyógyászatban 1:1000-1:100000 között mozog régióktól függően. Az amoxicillin döntő hányada a vesén keresztül ürül, míg a klavulánsav az epével is szekretálódik, ezért feltételezések szerint a klavulánsav a felelős az immunoallergiás reakció kiváltásáért. Ez utóbbi elméletet támasztja alá, hogy önmagában amoxicillinre nem alakul ki ez a kórforma.

Célkitűzésünk az amoxicillin-klavulánsav kombináció tolerancia-vizsgálata volt brojlercsirkében, a gyógyszer per os, valamint intravénás adását követően. Vizsgálatunkban 6-6 állatot kezeltünk a kombinációval szájon át (nyelőcsőszondán át) és intravénásan, 12,5 mg/ttkg dózisban, egy alkalommal. Vizsgáltuk az állatok általános állapotát, mértük testtömeg-gyarapodásukat, és vért vettünk a kezelést megelőzően (0. időpont), a kezelést követő 24. órában, valamint 5 és 14 nappal a kezelés után. A vérből biokémiai vizsgálatokat végeztünk: mértük az AST, LDH, TP, bilirubin és kreatinin értékeket. A gyógyszer alkalmazását követően a májfunkciót leíró paraméterek mindegyikében jelentős eltéréseket tapasztaltunk a 0. időpontokhoz képest. A per os és intravénás beadást követően az AST értékek 24 óra után másfélszeresre, 5 nap után háromszoros értékekre emelkedtek. Az LDH-értékek szintén jelentősen megnövekedtek már egy nappal a beadás után, és jelentősen tovább növekedtek az 5. napig. Mindkét májenzim változása szignifikánsnak bizonyult az alapértékekhez (0. időpont) képest. Hasonló, jelentős változást észleltünk az összbilirubin-szint mérésekor is. A plazma összfehérje-tartalma (TP) nem változott szignifikánsan. A kreatinin-értékek emelkedése a per os kezelt állatoknál nem volt szignifikáns, ellentétben az intravénásan kezelt állománnyal, ahol jelentősen megnövekedett a kreatinin koncentrációja a plazmában. A 14. napon, az utolsó vérvételkor az AST-értékek már a fiziológiás tartományban voltak, míg az LDH- és bilirubin-szintek esetében még magas értékeket mértünk. A boncolási eredmény 10 állatnál negatív volt, 2 állatnál a máj enyhe fokú zsíros infiltratioját figyeltük meg.

Az AST, LDH és össz-bilirubin értékek együttes növekedése gyógyszer-indukálta hepatitisre, súlyos májsejtkárosodásra és cholestasisra utal. Az elváltozások hátterében feltételezhetően a fent említett immunoallergiás reakció áll. A tény, hogy ez az indirekt májkárosító hatás minden kísérleti állatban mutatkozott, vélhetően az állatok egy vérvonalból való származásának tulajdonítható, és genetikai hátterű túlérzékenységet takar. A direkt májkárosító hatás e kombináció esetében még nem került leírásra, és további vizsgálatokat igényel.

14

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani Tanszék PhD-téma

AZ AMOXICILLIN-KLAVULÁNSAV KOMBINÁCIÓ FARMAKOKINETIKAI VIZSGÁLATA BROJLERCSIRKÉBEN

Jerzsele Ákos PhD hallgató, Lehel József PhD, Nagy Gábor

Az amoxicillin-klavulánsav kombináció rendkívül széles spektruma, baktericid hatása és alacsony toxicitása miatt gyakran alkalmazott gyógyszer az állatgyógyászatban. Az amoxicillin egy ún. szélesített spektrumú penicillinszármazék, amely hatékony számos Gram pozitív és Gram negatív baktériumfaj ellen, érzékeny azonban a bakteriális β-laktamázokra. Ezt a hátrányát hivatott kivédeni kombinációs partnere, a klavulánsav, amely napjaink leghatékonyabb β-laktamázgátló szere. Munkánk célja, hogy adatokat szolgáltassunk erről az igen fontos gyógyszer-kombinációról a baromfitenyésztés számára. Ezen állatfajokban ugyanis ismereteink meglehetősen hiányosak, a meglévő adatok pedig ellentmondásosak.

Célkitűzésünk cross-over farmakokinetikai vizsgálatok végzése volt brojlercsirkében, hogy meghatározhassuk a gyógyszer szervezetben való mozgását, viselkedését. A felszívódási, eloszlási és kiürülési paraméterek ismerete elengedhetetlen egy korszerű terápiai iránymutatáshoz.

Vizsgálatunkhoz 12 db, nőivarú, 7 hetes, Ross fajtájú brojlercsirkét használtunk fel, két, 6 fős csoportba osztva. A cross-over vizsgálat során az első fázisban 6 csirkét intravénásan, 6 csirkét per os, szondán keresztül kezeltünk a kombinációval (Aktil intravénás injekció és Aktil oralis szuszpenzió), majd két hét múlva a csoportokat felcseréltük, és az addig intravénásan kezelt csoport per os kapta a gyógyszert, illetve a per os csoportot intravénásan kezeltük. A kezeléseket követő 10., 20., 30., 45. és 60. percben, valamint a 2., 4., 6., 8., 10., 12. és 24. órában az állatoktól vért vettünk, amelyet 2000/p fordulatszámon lecentrifugáltunk és -830C-on tároltuk a mérésig. A mérést fordítottfázisú HPLC-módszerrel végeztük, UV-detektálással, 220 nm-es hullámhosszon.

Az eredmények összhangban voltak az irodalmi adatokkal, de néhány mutató esetében eltéréseket tapasztaltunk. Intravénás adás esetén az amoxicillin esetében a C0 értéke 24,3±3,12 μg/ml, a görbe alatti terület (AUC=area under the curve) 497,17±32,27 (μg/ml)*min, a megoszlási felezési idő 8,9±1,03 perc, az eliminációs felezési idő 87,4±3,1 perc, a clearence 24,8±1,46 ml/perc. Szájon át való beadás esetén a cmax értéke 3,43±0,21 μg/ml, az AUC-érték 413,3±17,2 μg/ml, az ebből számolt biológiai hasznosulás per os adás esetén 83,1±4,6%. A klavulánsav esetében intravénás adás esetén a C0 érték 6,67±0,45 μg/ml, az AUC-érték 214,18±1,2 (μg/ml)*min, a megoszlási felezési idő 8,2±0,99 perc, az eliminációs felezési idő 76,2±2,1 perc, a clearence 18,8±0,86 ml/perc. Per os adás esetén a cmax értéke 1,95±0,9 , az AUC-érték 177,4±4,4 (μg/ml)*min, az ebből számolt per os biológiai hasznosulás 82,7±3,6%.

Összefoglalva, eredményeink mindkét hatóanyag esetében az irodalmi adatokkal összhangban álltak, de a biológiai hasznosulás-értékek jelentősen meghaladták azokat. Ez egyrészt a csökkent intravénás AUC értékek, másrészt a növekedett per os AUC-értékek következménye volt, amely magyarázható a felhasznált vérvonal különbözőségével, a készítmény farmaceutikus tulajdonságaival, illetve a first pass effect mértékének csökkenésével, amely a máj csökkent funkciójával magyarázható.

15

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani Tanszék1

MTA Kémiai Kutatóközpont3

AZ INDOMETACIN HATÁSÁRA KIALAKULÓ SEJTKÁROSODÁSOK HATÁSMECHANIZMUSA ÉS CITOPROTEKCIÓJA VÉKONYBÉL HÁMSEJTEKEN

Gálfi Péter1 az MTA doktora, Jakus Judit3 PhD és Csordás Ádám PhD

A nem-szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) indometacin a nem szelektív COX-gátlók közé tartozik. Osteoarthritis, tendovaginitis és egyéb gyulladásos megbetegedések kezelésére használják. Alkalmazása során azonban gyakorta felléphetnek mellékhatások, így gyomor és nyombélfekély, amelyek a prosztaglandin szintézis gátlásával magyarázhatók. Más mellékhatások, mint a hepatotoxicitás, vesekárosító hatás, microvascularis sérülés, neutrofil infiltráció, a TNF-α expressziója, nitrogén monoxid egyensúly felbomlás, valamint apoptózis szintén előfordulnak. Megfigyelték, hogy az indometacin használata során kialakuló gyomornyálkahártya erózió fokozott lipid peroxidációval jár. A szuperoxid dizmutáz és a kataláz gátolja a léziók kialakulását ami a reaktív oxigén származékok (ROS) szerepére utal. Az indometacin hatásásra képződött ROS okozta apoptózis gyomornyálkahártya sejttenyészeten gátolható számos antioxidánssal. A gyakorlatban a gyomorban kialakuló fekély megelőzésére és kezelésére prosztaglandin-E2 analógot (misoprostol) és savszekréció gátlókat (omeprazol, ranitidin) használnak. Az NSAID adása következtében fellépő vékonybélfekély kezelésére azonban az utóbbiak nem alkalmazhatók. Ezért olyan nem toxikus antioxidánst kerestünk, amely az indometacin sejtkárosító hatását felfüggeszti.

Kísérleteinkhez patkány vékonybélből izolált sejtvonalat (IEC-18) használtunk. Az IEC-18 sejteket indometacin különböző koncentrációival kezeltük és vizsgáltuk a sejtek letapadásának/leválásának arányát (Giemsa festés), apoptózisát (sejtmag fragmentáció kimutatás DAPI festéssel), nekrózisát (tripánkék felvétel). Az indometacin következtében fellépő oxidatív stresszt elektron spin rezonancia spektroszkópiával (ESR) mértük. Mivel a gyomolnyárkahártya esetében elsősorban a magas peroxidáz aktivitás semlegesíti a H2O2-ot (a kataláz aktivitás alacsony), ezért az indometacin hatását a ROS termelésre tormaperoxidáz (HPR) és H2O2 jelenlétében is mértük c-PTIO (carboxi-2-fenil-4,4,5,5,-tetrametilimidazolin-1-oxil 3-oxid) gyökcsapdát alkalmazva. Antioxidánsként kurkumint, galluszsavat, ß-karotint, n-acetil ciszteint és kávésavat használtunk.

Eredményeink szerint az indometacin koncentrációtól függően csökkentette az IEC-18 sejtek osztódását, letapadását és okozott apoptózist valamint nekrózist. Az indometacin HRP és H2O2 jelenlétében igen jelentősen fokozta a c-PTIO → c-PTI átalakulást, ami indometacin gyök jelenlétére utalt. A vizsgált antioxidánsok közül legjelentősebben a kurkumin gátolta az indometacin okozta IEC-18 sejtleválást, apoptózis nekrózist valamint a c-PTIO → c-PTI átalakulást.

Saját megfigyeléseink és az irodalmi adatok szerint (Chattopadhyay és mtsai. /2006/ FRBM, 40, 1397-1408) az indometacin a peroxidázt H2O2 jelenlétében irreverzibilisen inaktiválja mint öngyilkos szubsztrát és a reakció következtében indometacin gyök keletkezik. Ez utóbbi tehető felelőssé a sejtkárosító hatásért. A kurkumin védi a peroxidázt az indometacin inaktiváló hatásától és emiatt a sejtkárosodás elmarad. A kurkumin citoprotektív hatása más vizsgálatok szerint a gyomornyálkahártya sejtjein is kifejezett, ezért hasznos lehet az NSAID okozta gyomor és vékonybél nyálkahártya károsodások megelőzésében.

16

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani Tanszék1

Élettani és Biokémiai Tanszék2

MTA Kémiai Kutatóközpont3

A POLI ADP-RIBÓZ POLIMERÁZ (PARP) SZEREPE AZ APOPTÓZIS/NEKRÓZIS ARÁNY ALAKULÁSÁBAN

Domokos Mónika PhD hallgató2, , Neogrády Zsuzsa2 az áo. tud. kandidátusa, Jakus Judit3

Ph.D, Csordás Ádám PhD és Gálfi Péter1 az MTA doktora

Korábbi vizsgálatainkban kimutattuk, hogy a vékonybél hámsejtek és egyes colorectalis adenocarcinoma sejtek (HT29R) igen érzékenyek hiszton deacetiláz inhibitor hatásával szemben. Az anaerob fermentáció során keletkező butirát az eukarióta sejtek hiszton deacetiláz enzimjét gátolja, ami a sejtosztódás reverzibilis gátlásához és apoptózis/nekrózis kialakulásához vezet. Előzetes megfigyeléseink szerint egyes esetekben a butirát okozta sejthalál során a PARP aktív állapotban marad, ami a fokozott ATP felhasználás következtében a sejtekben negatív energiamérleget alakíthat ki és a nekrózis felé tolja el a kialakuló sejthalált. Apoptózis esetén ugyanis a PARP elhasad és így inaktiválódik. Kísérleteink során arra kerestünk választ, hogy mivel magyarázható a butirát hatására kialakuló fokozott nekrózis és a negatív energiamérleg.

Kísérleteinket patkány vékonybélből származó IEC-18 és emberi colorectalis adenocarcinoma HT29R sejteken végeztük. Vizsgáltuk a sejtek életképességét MTS reagenssel, a sejtleválást, a szabadgyökök-, a H2O2 képződésének alakulását butirát jelenlétében. Az apoptózist TUNEL módszerrel és a sejtmagfragmentáció kimutatásával (DAPI festés) határoztuk meg, míg a nekrózist tripánkék felvétellel mértük. A PARP inaktiválódást (hasadást) immunhisztokémiai módszerrel mutattuk ki. Az apoptózis/nekrózis befolyásolására ciklosporin A-t (CsA), valamint PARP inhibitort (1,5-dihidroxi izokinolinindol /DHQ/) használtunk.

Eredményeink szerint butirát hatására az IEC-18 és a HT29R sejtekben jelentősen fokozódik a szabadgyökök keletkezése, ami a nekrózis kialakulásának kedvez. A PARP működő állapotban marad, amit elhasadásának hiánya bizonyít. CsA hatására az apoptózis fokozódik, míg a nekrózis csökken butirát jelenlétében, ami arra utal, hogy a nekrózis oka a mitokondrium membrán megnövekedett áteresztő képessége. DHQ inhibitor adását követően butirát jelenlétében szintén csökken a nekrózis százalékos aránya, míg az apoptózis fokozódik és a PARP elhasadását követően inaktiválódik.

Megfigyeléseink szerint butirát hatására az IEC-18 és a HT29R sejtekben fokozott szabadgyökképzés indul meg a mitokondriumokban. Ennek során a mitokondriumok károsodnak és a kiszabaduló cikokróm C mitokondriális típusú sejthalált indít el. A szabadgyökök a DNS-t is károsítják, ennek következtében a PARP aktiválódik és működése a sejt ATP tartalékait kimeríti. Az apoptózis menetében lényeges szerepet játszó kaszpáz-3 aktiválódása ATP hiányában elmarad, így a PARP-nak az aktivált kaszpáz-3 által történő hasítása és ezáltal inaktiválódása nem következik be, ami az apoptózis kialakulásának feltétele. Ezek alapján a mitokondriális folyamatokkal kezdődő apoptotikus sejthalál a negatív energiamérleg következtében nekrózissal fejeződik be. Hasonló események (apoptózisként induló nekrózis) más szövetekben, negatív energia mérleg esetén tehenekben az involúció során az uterusban is bekövetkezhetnek. A jelenség PARP inhibitorokkal és a negatív energiamérleg kialakulásának elkerülésével feltételezésünk szerint megelőzhető.

17

SZIE-ÁOTK, Klinikumok, gyógyszertanGyógyszertani és Méregtani tanszék1

WOBE Kft., Budapest2

A KÉK LUKÁCS KENŐCS CÉLÁLLATTOLERANCIA VIZSGÁLATA KUTYÁN

Csikó György1 PhD, Kökény Gábor2, Lehel József1 PhD, Nagy Gábor1, Jerzsele Ákos1 PhD hallgató és Semjén Gábor1 az áo. tud. kandidátusa

Vizsgálatunkban a Kék Lukács kenőcs lokális és általános tolerancia vizsgálatát végeztük, GLP-körülmények között. A vizsgálatba 32 (16 kan és 16 szuka) klinikailag egészséges beagle fajtájú kutyát vontunk be. Az állatok egyedi azonosítása a korábban beültetett microchip segítségével történt. Az állatokat a testtömegük és a nemük alapján négy csoportba (8 állat 4 kan és 4 szuka/csoport) osztottuk. A vizsgálat ideje alatt az állatokat nyitott kennelekben egyedileg tartottuk. A kutyákat a testtömegüknek megfelelő mennyiségű komplett kutyatáppal etettük, valamint ivóvizet ad libitum vehettek fel. A Kék Lukács kenőcsöt a kutyák nyaki részének előzetesen leborotvált bőrfelületén alkalmaztuk, két héten át naponta két alkalommal. A tesztkészítmény egyszeres (0,5 g), háromszoros (1,5 g) és ötszörös (2,5 g) adagjaival kezeltük az I., II. és III. csoport egyedeit, míg a IV. csoport kutyái placebót (0,5 g hatóanyag mentes vivőszer) kaptak. Az állatok testtömegét az akklimatizáció alatt a –7 és –1 napokon, a kezelés alatt a 7 és 14 napokon, valamint a 24 napon (tíz napos kezelés utáni időszak) mértük.Az egyedi klinikai paraméterek - légzésszám, testhőmérséklet és pulzusszám - felvétele a –7 és –1, valamint a 4, 8, 12, 15, 20 és 24 napokon történt. Továbbá a vizsgálat minden napján ellenőriztük az állatok általános állapotát is (viselkedés, étvágy, stb.) A kezelési periódusban naponta két alkalommal, míg utána két héten át napi egyszer megvizsgáltuk a kezelt bőrfelszínt. A bőrelváltozások meglétét (erythema, oedema, fájdalom) és súlyosságát pontrendszer segítségével értékeltük. A vizsgálat során a hematológiai és klinikai-kémiai paraméterek vizsgálatához a –7 napon (az összes 32 állattól), továbbá a -1., 7., 15. és a 24 napokon 24 állattól (I., III. és IV. csoport) vettünk vérmintát. A vizsgálat során elhullás nem volt, súlyos lokális reakciót nem tapasztaltunk, ezért boncolást és kórszövettani vizsgálatot nem végeztünk.A kezelés hatásának betudható változást a hematológiai és klinikai-kémiai paraméterek esetében nem tapasztaltunk. Néhány kivételtől eltekintve (Eosinophyl %) az értékek a fiziológiailag adott értékhatáron belül változtak. A fenti paraméterek tekintetében az egyes csoportok között tapasztalt statisztikailag szignifikáns különbségek nem mutattak semmilyen tendenciát, és nem hozhatóak összefüggésbe a kezeléssel.Az eredményeink alapján megállapítottuk, hogy kutyákban a Kék Lukács kenőcs az általunk vizsgált módon, két héten át napi kétszer adva az egyszeres, háromszoros és ötszörös terápiai adagokat, semmilyen káros hatás (lokális és szisztémás) nem okoz.

18

SzIE, ÁOTK, Nagyállat Klinika, Üllő Klinikum

A CSONTSŰRŰSÉG VIZSGÁLATA KETTŐS ENERGIÁJÚ RÖNTGENFOTON ABSZORPCIOMETRIA (DEXA) MÓDSZERREL A LÓ METACARPALIS CSONTJAIN

Tóth Péter PhD hallgató, Bodó Gábor egyetemi docens, PhD témavezető

A humán gyógyászatban a csontmennyiség vizsgálata (oszteodenzitometria) az ásványi csonttömeg meghatározásával a calcipéniás osteopathiák diagnosztikájának alapja. A DEXA (Dual Energy X-Ray Absorbtiometry) segítségével a corticalis és trabecularis állomány egyaránt vizsgálható. A DEXA készülékben a kétféle monokromatikus foton nyaláb, röntgencső és speciális filterek segítségével jön létre. A mérési eredmény az ásványi csontsűrűség (BMD, bone mineral density, g/cm2). A grammban kifejezett ásványi csonttömeget BMC-nek (bone mineral content) nevezik. A ló csontjainak sűrűségét és ásványi anyag tartalmát (az eddigi 4-5 ilyen tárgyú denzitometriás tanulmányban) szinte minden esetben ex vivo vizsgálták. A méréseket dorsopalmaris (DP), lateromedialis (LM) és mediolateralis (ML) irányban végezték. Az egyik vizsgálat szerint a subchondralis csontsűrűség a metacarpus distalis végdarabjának mediodorsalis és mediopalmaris részén nagyobb, mint a combcsont medialis trochleajában és condylusában. Az eddigi egyetlen in vivo kivitelezett DEXA vizsgálat során álló helyzetben 2 ló metacarpusainak diaphysisén végeztek méréseket. A mérés pontos, megbízható és reprodukálható volt.Vizsgálatsorozatunk első lépéseként célul tűztük ki, hogy meghatározzuk DEXA módszerünk megbízhatósági és reprodukálhatósági adatait az McIII és a P1 osteodenzitometriája során. Három ló metacarpusának méréseit végeztük el négy irányból (DP, PD, LM, ML) háromszor megismételt mérésekkel. A vizsgálatok másik részében összevetettük az azonos csont mérése során az azonos mérési területről kapott eredményeket. A mért csontok átlagos BMD értékei a DP beállításban a következők: 1.982±0,006 g/cm2, 2,246±0,009 g/cm2, 2,03±0,004 g/cm2; a DP beállításban mért BMC értékek pedig: 270,27±0,416 g/cm2, 302±1,014 g/cm2, 252,933±1,011 g/cm2. Vizsgálatainkban mind a BMD-re, mint a BMC-re vonatkoztatva rendkívül jó megbízhatósági adatokat kaptunk az ismételt mérések során (CV %= 0,22 és 0,87 közti értékek). A dorsopalmaris és a palmarodorsalis, valamint a lateromedialis és a mediolateralis irányból végzett méréseket kétmintás t-próbával összevetve egyik esetben sem volt szignifikáns különbség a mérések közt, a P minden esetben jelentősen nagyobb volt, mint 0,05. A lateromedialis és palmarodorsalis BMC-ket összehasonlítva statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozott (P=9,29x10-6), tehát a mérés iránya befolyásolja a BMC eredményét. Ebből következik, hogy a továbbiakban mindig ugyanazon irányból kell a mérést kivitelezni, hogy a későbbiekben pontos és megbízható eredményeket nyerjünk. Lehetőség van az egész csont ill. a csüdízületet alkotó subchondralis régió denzitásának megállapítására. A subchondralis csont elváltozásai a csüdízület betegségeinél igen gyakoriak, ezért vizsgálatainkban ezen régió igen fontos. Távolabbi célunk, hogy denzitometriás mérési eredményeinket a digitális röntgen- és CT felvételekkel összehasonlítva vizsgáljuk az egyes módszerek érzékenységét, különös tekintettel a subchondralis csont minőségére. A DEXA méréseket a Semmelweis Egyetem ÁOK I sz. Belklinika ODM Laborjában végeztük, ezért köszönetet szeretnénk mondani Dr. Horváth Csabának, a labor vezetőjének.

19

SZIE ÁOTK, Nagyállat Klinika Klinikumok

A KARÓRÁGÁS (LEVEGŐNYELÉS) GÁTLÁSÁNAK HATÁSA A LOVAK STRESSZ-KEZELÉSI STRATÉGIÁJÁRA

Nagy Krisztina, Bodó Gábor, PhD

A karórágás, vagy levegőnyelés egyfajta megküzdési stratégiát jelent a ló számára az őt érő stresszes ingerekre (nem elegendő mozgás, társas érintkezés, vagy szálas takarmány), a lovak közel 3 %-át érinti. Habár eme káros sztereotípia gyakorlásának megakadályozása növelheti az állat stressz-szintjét (ahogy ezt nyakszíjas kezelés esetén már kimutatták), a gátlás mégis fontos eleme a gyógykezelésnek, mivel a karórágás következményeként nő a gyomorfekély, ill. a kólikás megbetegedés kialakulásának az esélye.

A módosított Forssell műtét során a ló levegőnyelésben használt főbb izmait (m.omohyoideus, m.sternohyoideus, m.sternothyrohyoideus), ill. a n. accesorius ventrális ágát távolítják el, így gátolják a lovat a karórágásban. A műtét hatását a ló stressz-kezelési stratégiájára azonban eddig még nem vizsgálták. Vizsgálatunk célja a műtéti kezelés hatékonyságának felmérése, valamint a karórágó, karórágásban gátolt (nyakszíj, műtét), ill. káros sztereotípiát nem mutató lovak stressz-kezelésének összehasonlítása.

E célból kidolgoztunk egy olyan karórágást provokáló stressz-tesztet, ami a karórágó lovak közel 90%-ánál kiváltotta a karórágást. A teszt alapja, hogy a karórágás az esetek nagy részében a zabevés köré koncentrálódik. A teszt során a lovak viselkedését (N=56, csoportonként 13-16 ló) videóra vettük. A belső emocionális állapot mérésére a szívfrekvencia-variabilitás mérőszámait választottuk. A szívverések között eltelt időt a lóra szerelt POLAR® Equine S810i rögzítette. A szívfrekvencia variabilitás spektrum elemzését a HRV Analysis Software 1.1 (http://venda.uku.fi/research/biosignal) segítségével végeztük el.

Minimum fél évvel a műtét után, a műtött karórágó lovak (N=20) 70%-a tünetmentesnek bizonyult, ami nemzetközi viszonylatban is magas aránynak mondható. A stressz-teszt során a négy csoport között eltérés mutatkozik a szívfrekvencia-variabilitás változásában. Vizsgálatunk elemzésének jelen állapotában is jól lehet már látni, hogy eredményeink nem támasztják alá kezdeti feltételezésünket, miszerint a műtéti kezeléssel, a nyakszíjas kezeléshez hasonlóan, megemelkedne a ló stressz szintje.

20

Intervet Hungária Kft., 1 Klinikum, gyógyszertanDebreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, MTK, 2 SzIE, ÁOTK, 3 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 4 Herceghalom

EGYES HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK HATÁSA A PUERPERÁLIS METRITIS KIALAKULÁSÁRA ÉS SÚLYOSSÁGÁRA

Földi J. 1 , Pécsi A.2, Abonyi-Tóth Zs.3, Fébel H.4, Huszenicza Gy.3

A puerperális metritis (PM) az invulúciónak az ellés utáni első két hétben előforduló bakteriális szövődménye, a méhfal valamennyi rétegére kiterjedő akut, putrid jellegű, intenzív citokin-felszabadulással járó gyulladásos elváltozás. A csak helyi tünetekkel (putrid kifolyás) járó enyhébb kórforma (ePM) mellett, kialakulhat a súlyos általános tünetekkel, lázzal járó toxikus változata is (tPM). Egy nagyüzemi állományban, nagyszámú állaton azt vizsgáltuk, hogy egyes, az irodalomból ismert hajlamosító tényezők – mint pl. méhűri manuális beavatkozást (MMB) igénylő ellési segítségnyújtás, magzatburok-visszamaradás (MBV), az ellést követő negatív energetikai egyensúlynak (NEE) a dekompenzálódására utaló βOH-butirát (BHB) szintemelkedés ill. ketonuria, valamint a tejtermelés – milyen összefüggésben áll a PM kialakulásának a valószínűségével és súlyosságával.Első lépésként tényezőnként külön-külön elemeztük az egyes hajlamosító tényezők hatását. MMB és MBV nyomán szignifikánsan gyakrabban alakult ki PM (P<0,001), de ezeknek a tényezőknek nem volt szignifikáns hatása a megbetegedés súlyosságára. A magasabb (≥1,20 mmol/l) BHB-szint, illetve az erőteljes (≥2+) ketonuria hajlamosított PM előfordulására, emellett súlyosabb gyulladásos reakciót is valószínűsített. Logisztikus regresszió módszerével vizsgáltuk a hajlamosító tényezők együttes hatását is. Első lépésben a modellt kizárólag a fent ismertetett és külön-külön vizsgált hajlamosító tényezők bevonásával építettük fel. A modell magyarázó ereje azonban elég alacsony volt: 31,8% a PM-re és 28,7% a tPM-re. További lehetséges befolyásoló tényezőket próbáltunk tehát keresni a rendelkezésünkre álló adatok között. Külön-külön is megvizsgáltuk ezért az előző laktációs tejtermelés, a termelt tej mennyiségének az ellés utáni változása, az ellésszám és a testhőmérséklet, valamint a testhőmérséklet változásának összefüggését a PM és tPM kialakulásával. Az adott üzem körülményei között a 9400 liter feletti előző laktációs tejtermelés hajlamosított tPM kialakulására. A tejtermelést és annak változását vizsgálva, az egészséges és ePM csoportokban a tejhozam a 3-5. nap között nőtt, míg a tPM fellépte esetén csökkent. Logisztikus regresszióval értékelve a tejtermelés csökkenése szignifikánsan összefügg a PM (P=0,0023) és a tPM (P=0,0091) előfordulásával. A többször ellett egyedek hajlamosabbak a méhgyulladás súlyosabb formájára. A testhőmérséklet-emelkedés utalt a méhgyulladás kialakulására, de önmagában nem elegendő a diagnózis felállításához. A PM tüneteit mutató állatokban gyakrabban alakult ki tőgygyulladás, továbbá az involúció középső és befejező szakaszában gyakrabban figyeltünk meg klinikai endometritis kialakulását bizonyító klinikai tüneteket (mucopurulens – purulens hüvelyfolyás), valamint súlyos sántaságot eredményező kórképeket (gennyes pododermatitis, artritis, bursitis, tendovaginitis). Eredményeink alapján elmondható, hogy a PM előfordulását a MBV, az ellés során végzett MMB, továbbá NEE a dekompenzálódására utaló BHB szintemelkedés ill. ketonuria valószínűsíti, a testhőmérséklet emelkedése pedig jelzi, az utóbbi módszer azonban nem helyettesíti a vaginális vizsgálatokat. tPM kialakulásával elsősorban a nagyobb tejtermelésű, idősebb állatokban számolhatunk.

21

Intervet Hungária Kft., 1 Klinikum, gyógyszertanSzIE, ÁOTK,2 Debreceni Egyetem, Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, MTK, 3 Debreceni Egyetem, Orvos-és Egészségtudományi Centrum, ÁOK, 4 ∗Jelenlegi munkahelye: Central Veterinary Research Laboratory, Dubai

AZ INVOLÚCIÓ SZÖVŐDMÉNYEINEK GYÓGYKEZELÉSÉRE HASZNÁLT EGYES MÓDSZEREK HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA TEJELŐ TEHENÉSZETEKBEN

Földi J. 1,2 , Pécsi A.3, Szabó J.4, Nagy P.2,∗, Kulcsár M.2, Huszenicza Gy.2

A puerperális metritis (PM) az invulúciónak az ellés utáni első két hétben előforduló bakteriális szövődménye, a méhfal valamennyi rétegére kiterjedő akut, putrid jellegű, intenzív citokin-felszabadulással járó gyulladásos elváltozás. A klinikai endometritis (EM) az involúció középső és befejező szakaszában, vagy azt követően fordulhat elő, jellemzően a PM következményeként; ez esetben a gyulladásos elváltozások jórészt a méh üregére illetve az endometriumra korlátozódnak. Az állatorvosi gyakorlatban a PM és EM gyógykezelésére számos módszert alkalmaznak, a hatékonyság megítélése azonban ennek ellenére is sokkal inkább anekdotikus közléseken, mindsem nagyszámú állat bevonásával végzett, jól kontrollált üzemi kísérleteken alapul. Munkánk során kiterjedt üzemi kísérletekben hasonlítottuk össze néhány, a kereskedelmi forgalomban kapható, hazánkban a PM illetve az EM gyógykezelése céljára kiterjedten alkalmazott antimikrobiális készítménynek, illetve ezek PGF2α-val történt kombinációjának a hatékonyságát. A hatékonyság megítélése a klinikai állapotváltozás nyomon követése mellett az újravemhesülési adatok alapján történt, melynek során tekintettel voltunk a legfontosabb uterinális kórokozónak tekintett Arcanobacterium pyogenes (A. pyogenes) izolálhatóságára is. PM kezelésére az oxitetraciklin (OTC) nagy dózisban (3 g/nap) adva hatékonyabbnak bizonyult az amoxicillinnél (AMO) és a gentamicinnél (GEN): OTC alkalmazása nyomán szignifikánsan csökkent a tartósan A. pyogenes-fertőzött méhű egyedek száma, továbbá a primer elváltozást követő EM gyakorisága. Ugyancsak szignifikánsan nőtt a vemhesülési arány és rövidült az elléstől az újravemhesülésig eltelt idő.Az EM esetében összesen három vizsgálatsorozatban cefapirin, penicillin-neomicin kombináció és anorganikus jódkészítmény intrauterin (IU), valamint PGF2α illetve tilozin parenterális (im) alkalmazásának hatását tanulmányoztuk. A cefapirint illetve tilozint PGF2α-val együtt adva is vizsgáltuk. A kezeletlen kontroll csoporthoz képest leginkább a cefapirin IU – de az im tilozin valamint a PGF2α is – számottevően növelte a vemhesülési arányt. A különbség azonban csak az A. pyogenes hordozó állatokat külön értékelve volt statisztikailag szignifikáns. Az A. pyogenes hordozó állatok tekintet nélkül a kezelésre szignifikánsan alacsonyabb arányban vemhesültek, mint az A. pyogenes negatívak. A penicillin-neomicin kombináció nem mutatott szaporodásbiológiai értelemben vett hatékonyságot. Az anorganikus jódot tartalmazó készítmény alkalmazása is eredménytelennek bizonyult. Cefapirin illetve tilozin PGF2α-val történt kombinációja nem növelte az antimikrobiális kezelés hatékonyságát. Mivel a cefapirin és PGF2α

kezeléseket több kísérletsorozatban is alkalmaztuk, ezért lehetőségünk nyílt ezek eredményességének a metaanalízis módszerével történő statisztikai értékelésére is: ez a két módszer más kezeléseknél szignifikánsan hatékonyabbnak bizonyult.Eredményeink alapján bizonyítottnak látszik, hogy (i) a vizsgálatok idején a hazai kereskedelmi forgalomban kapható készítményeken alapuló módszerek közül a PM kezelésére a nagy dózisú OTC, az EM kezelésére pedig a cefapirin és PGF2α hatóanyagok a leginkább alkalmasak, (ii) illetve az EM tüneteit mutató állatok közül elsősorban az A. pyogenes-fertőzöttek igénylik a hatékony antimikrobiális beavatkozást.

22