MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGAMEGHÍVÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája 2008. január 22.-án (kedden) 14 órai

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGASZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

AKADÉMIAI BESZÁMOLÓK

ÉLELMISZERHIGIÉNIA

ELŐSZÓ

Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága, a hagyományoknak megfelelően, az Állatorvos-tudományi Doktori Iskolával közösen ebben az évben is megtartja az elmúlt év(ek)ben elért kutatási eredmények bemutatására szolgáló akadémiai beszámoló üléseket a mellékelt beosztás szerint.Az előadások időtartama általában 10 perc, amelyet az üléselnökök által szükségesnek ítélt idejű vita követhet. A szekcióelnökök által sorrendbe szedett előadások összefoglalóit írásos formában is közre adtuk, kérem azonban az előadókat, hogy az üléseken, minthogy az írott szöveg nem feltétlenül jutott el mindenkihez, eredményeiket magyarázatokkal, képekkel, táblázatokkal stb. kiegészítve szóban is ismertessék. Kérem a résztvevőket és az üléselnököket is, hogy a vitában aktívan vegyenek részt, ezáltal is segítve a beszámolók sikerét.A titkárokat ezenfelül arra is kérem, hogy a szekcióülésről február végéig készítsenek és juttassanak el hozzám egy tömör tájékoztatót a Magyar Állatorvosok Lapja számára, úgy megfogalmazva, hogy az ott elhangzottak az üléseken részt nem vett és az adott kérdésben nem specialista olvasó számára is érthetők legyenek és tartalmazzák az elhangzottak legfontosabb adatait.A szekcióülések anyagait az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság rendezte füzetekbe, nyomtatta ki és küldte meg az egyes intézeteknek, illetve személyeknek. Kérem az intézetek vezetőit, hogy az elektronikus úton megküldött anyagból a nekik kellő példányszámban másoljanak és azokat juttassák el munkatársaikhoz, gondolva nyugdíjasaikra is. Kérem, hogy munkatársaikat biztassák az üléseken való részvételre. Végül előre is köszönöm az előadók, a bizottsági elnökök, titkárok, bizottsági tagok és az összefoglaló füzeteket előállítók munkáját.

Budapest, 2008. január 7.

Üdvözlettel,

Dr. Varga JánosAz MTA Áo. Biz. elnöke

Az akadémiai beszámolók 2008. évi beosztása és szekcióbizottságaiA szekció

megnevezéseA szekcióülés

idejeA szekcióülés

helyeTárselnökök Titkár Bizottsági

tagokÉlettan, biokémia, kórélettan, morfológia

I.21. hétfő,8.30-tól

Élettan tanterem Dr. Frenyó V. László Dr. Gaál TiborDr. Hornung ErzsébetDr. Sótonyi PéterDr. Veresegyházy Tamás

Dr. Bartha Tibor Dr. Halasy KatalinDr. Kutas Ferenc Dr. Vajdovits Péter

Élelmiszerhigiénia I. 21. Hétfő, 13.00 -tól

Továbbképzés tanterem Dr. Laczay PéterDr. Sas Barnabás

Dr. Székely Körmöczy Péter

Dr. Bíró GézaDr. Lombai GyörgyDr. Szita Géza

Virológia, immunológia I.22. kedd,8.30-tól

Élettan tanterem Dr. Harrach BalázsDr. Soós Tibor

Dr. Benkő Mária Dr. Drén CsabaDr. Pálfi VilmosDr. Rusvai MiklósDr. Tekes Lajos

Bakteriológia, immunológia

I.22. kedd,8.30-tól

Továbbképzés tanterem Dr. Bernáth Sándor Dr. Fodor LászlóDr. Nagy BélaDr. Stipkovits László

Dr. Jánosi Szilárd Dr. Hajtós IstvánDr. Magyar TiborDr. Tóth István

A bluetongue Európában, hazai helyzet, teendők

A nyugat-nílusi láz Európában, hazai helyzet

I.22. kedd,14.00-tól

Élettan tanterem(plenáris ülés)

Dr. Mészáros János

Állathigiénia, állattenyésztés, genetika,takarmányozástan

I.23. szerda,8.30-tól

Élettani előadó Dr. Brydl EndreDr. Szabó József

Dr. Jakab László Dr. Rafai PálDr. Fekete SándorDr. Zöldág László

Parazitológia,halkórtan

I.23. szerda,13. 00-tól

Továbbképzés tanterem Dr. Kassai TiborDr. Molnár Kálmán

Dr. Baska Ferenc Dr. Békési LászlóDr. Csaba GyörgyDr. Farkas RóbertDr. Varga István

Klinikumok, gyógyszertan, toxikológia

I.24. csütörtök,8.30-tól

Belgyógyászat tanterem Dr. Gálfi PéterDr. Szenczi OttóDr. Vörös Károly

Dr. Sterczer ÁgnesDr. Németh Tibor

Dr. Sályi GáborDr. Sas BarnabásDr. Semjén GáborDr. Zöldág LászlóDr. Várnagy László

MEGHÍVÓ

Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája

2008. január 22.-án (kedden) 14 órai kezdettel

az élettan tanteremben (1078 Budapest, István utca 2.) az akadémiai beszámolók keretében szakülést tart, amelyre ezúton tisztelettel meghívom.

A szakülés programja:

Üléselnök: Dr. Mészáros János

Dr. Pálfi Vilmos, MgSzH, Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság:A bluetongue Európában, jelenlegi helyzet, hazai teendők

Dr. Bakonyi Tamás, SZIE, ÁOTK, Mikrobiológia és Járványtan tanszék:A nyugat-nílusi láz Európában, a hazai helyzet.

Vita.

Üdvözlettel,

Dr. Varga JánosAz MTA Áo. Biz. elnöke

ÉLELMISZERHIGIÉNIA

A 2006-2007. ÉVI MIKROBIOLÓGIAI JÁRTASSÁGI VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE..................................1Reichart Olivér a kém. tud. kandidátusa, Szakmár Katalin

REDOX-POTENCIÁL MÉRÉSEN ALAPULÓ GYORS MIKROBIOLÓGIAI MÓDSZER ALKALMAZÁSA NYERSTEJ ÉS NYERSHÚS VIZSGÁLATÁRA....................................................................................................2

Szakmár Katalin, Erdősi OrsolyaA MIKROBIOLÓGIAI TÉTELMINŐSÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATBECSLÉS...............................3

Reichart Olivér a kém. tud. kandidátusa, Szakmár KatalinREDOX-POTENCIÁL MÉRÉSEN ALAPULÓ GYORS MIKROBIOLÓGIAI MÓDSZER ALKALMAZÁSA VÍZ VIZSGÁLATÁRA............................................................................................................................................4

Szakmár KatalinMIKOTOXINOK AZ ÉLELMISZER-LÁNCBAN: FELMÉRÉS EGY INTENZÍV TEJHASZNÚ JUHÁSZATBAN......................................................................................................................................................5

Jolánkai Rita1, Wágner László1, B. Tóth Szabolcs2, Galamb Eszter1, Husvéth Ferenc1A 2007. ÉV ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI IGAZGATÁSI ÉS LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉGEINEK TAPASZTALATAI, CÉLOK 2008-BAN......................................................................6

Búza LászlóA HÍZÓSERTÉS ÁLLOMÁNYOK SALMONELLA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK FELMÉRŐ VIZSGÁLATA ÉS EREDMÉNYEI AZ EU IRÁNYELVEI ALAPJÁN................................................................................................7

Frankovicsné Adrián Erzsébet, Fekete Attila, Kostyák Sára, Tóth Gábor, Sréterné Lancz ZsuzsannaA HAZAI HÍZÓ-ÉS TENYÉSZPULYKA ÁLLOMÁNYOK SALMONELLA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK FELMÉRŐ VIZSGÁLATA AZ EU IRÁNYELVEI ALAPJÁN.............................................................................8

Fekete Attila, Frankovicsné Adrián Erzsébet, Tóth Gábor, Kostyák Sára, Sréterné Lancz ZsuzsannaAZ ENTEROBACTER SAKAZAKII HAZAI ELŐFORDULÁSÁRÓL, A BAKTÉRIUM TULAJDONSÁGAIRÓL ÉS KIMUTATÁSÁRÓL ................................................................................................9

Major Péter, a biológiai tud. kandidátusaA FERTŐTLENÍTÉS MIKROBIOLÓGIAI VONATKOZÁSAI..........................................................................10

Németh Zsuzsanna, egyetemi doktor ANTIBIOTIKUM TERHELÉS KIMUTATÁSA A BAKTÉRIUMFLÓRA REZISZTENS KOMPONENSEINEK VIZSGÁLATA ÚTJÁN....................................................................................................11

Gulyás Márta Emőke 1, Kerekes Judit1, Kapuy Márta3, Bistyák Andrea2, Bathó Attila1,Major Péter 1

A GMO-K ANALITIKÁJA I. A KÓPIASZÁM MEGHATÁROZÁSA...............................................................12Vajda Boldizsár, Neszlényi Kálmán

A GMO-K ANALITIKÁJA II. A GMO HIBRIDEKRŐL.....................................................................................13Vajda Boldizsár, Neszlényi Kálmán

A NYÁRI KIEMELT ELLENŐRZÉSEK SORÁN VETT MÉZMINTÁK VIZSGÁLATA SORÁN NYERT TAPASZTALATOK...............................................................................................................................................14

Lőczi Edit, Szegedi Valéria, Szentgyörgyi MáriaTAKARMÁNYOKBAN LÉVŐ ALGA ADALÉKANYAGOK HATÁSA A KECSKETEJ ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OMEGA- ÉS TRANSZ-ZSÍRSAVAKRA.....15

Búza László, Schill Judit, Táborhegyi Éva, Lovász CsabaGUAR-GUMI PCP ÉS DIOXIN SZENNYEZETTSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEINEK ANALITIKAI NYOMONKÖVETÉSE..........................................................................................................................................16

Búza László, Ácsné Kovacsics Loréna, Schill Judit, Jóźwiak Ákos, Lovász Csaba,Domány Gábor, Kereszturi József, Muránszky Géza

GUAR-GUMI DIOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATI ASPEKTUSA..........................................17Ácsné Kovacsics Loréna, Domány Gábor, Búza László

FÜSTÖLT HALKONZERVEK POLICIKLIKUS AROMÁS SZÉNHIDROGÉN (PAH) VIZSGÁLATA HPLC-FLD MÓDSZERREL..............................................................................................................................................18

Sitkei András, Ácsné Kovacsics Loréna, Búza LászlóDEOXYNIVALENOL (DON) ELISA ÉS HPLC/DAD MÓDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁSA...........................19

Ácsné Kovacsics Loréna, Kunsági Zoltán, Búza LászlóSTABIL ELEMEK ELOSZLÁSA A GEMENCI GÍMSZARVAS ÉLŐHELYEN...............................................20

Sugár Éva, Sebestyén Tímea, Tarján Sándor, Ácsné Kovacsics LorénaGYORS MÓDSZER FEJLESZTÉSE TEJ RADIOSTRONCIUM MEGHATÁROZÁSÁRA..............................21

Tarján Sándor1, Chang Kyu Kim2, Ádámné Sió Tünde1, Varga Beáta1IRÁNYADÓ HATÁRÉRTÉKRENDSZER AZ ÉLELMISZEREK RADIOAKTÍV IZOTÓPTARTALMÁRA. 22

Varga Beáta1, Tarján Sándor1, Sergey Fesenko2VÁLSÁGKEZELÉS ÉS BIOTERRORIZMUS - TENNIVALÓK A GUAR-GUMI ÜGY TAPASZTALATAI ALAPJÁN...............................................................................................................................................................23

Búza László, Gyetvai Béla, Ácsné Kovacsics Loréna, Schill Judit, Holló-Szabó Péter, Oravecz Márton, Radácsy Katalin, Schnur Péter, Zoltai Anna, Czeglédi Beáta, Nagy Attila, Jóźwiak Ákos

SZIE ÁOTK, Élelmiszerhigiéniai Tanszék Élelmiszerhigiénia

A 2006-2007. ÉVI MIKROBIOLÓGIAI JÁRTASSÁGI VIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE

Reichart Olivér a kém. tud. kandidátusa, Szakmár Katalin

Az ISO/IEC GUIDE 43-1,2 :1997. Proficiency testing by interlaboratory comparisons, valamint az ILAC-G13:2000. Guidelines for the Requirements for the Competence of Providers of Proficiency Testing Schemes dokumentumokban előírt követelmények szerint szervezett és kiértékelt körvizsgálatok célja a résztvevő laboratóriumok vizsgálati jártasságának elbírálása mellett az alkalmazott mérési módszerek ismételhetőségének és reprodukálhatóságának a meghatározása volt.

A mérési bizonytalanság megadását, vagy számítási eljárását a vizsgáló laboratóriumok részére a Nemzeti Akkreditáló Testület előírja.

Az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó 2073/2005/EK rendelet a mérési bizonytalanság meghatározását bevezetőjében javasolja, de konkrét útmutatásokkal csak a vizsgálati eljárásokra és a mintavételi tervekre vonatkozóan szolgál.

Az általunk szervezett és értékelt körvizsgálatok alapján a 2073/2005/EK rendeletben szereplő, számszerű értékekkel megadott főbb mikrobacsoportokra (Összcsíra, Enterobacter, E. coli, Staphylococcus aureus) vonatkozóan határoztuk meg a mérési bizonytalanság matematikai-statisztikai paramétereit. Az eljárás előnye a mérési bizonytalanság laboratóriumonkénti eseti meghatározásával szemben a következőkben foglalható össze.

• A mérési bizonytalanság egyedi számításához legalább 5 párhuzamos vizsgálat szükséges, ami a vizsgálati költséget igen jelentős mértékben megnöveli. A jártassági vizsgálatokból meghatározott mérési bizonytalanság a résztvevő laboratóriumokra általánosan érvényes és használható, nem igényli a párhuzamos meghatározásokat.

• A vizsgálati eredmények bizonytalanságára vonatkozóan a jártassági vizsgálatokból számított ismételhetőség alapján sokkal szűkebb konfidencia-intervallum adható meg, mint az egyedi laboratóriumi adatokból számítva.

A jártassági vizsgálatokban résztvevő laboratóriumok (MGSzH, ÁNTSZ, egyetemi és magánlaboratóriumok) a vizsgáló-kapacitás széles tartományát fedik le, ennek ellenére eredményeik nagy mértékben homogénnek bizonyultak.

A jártassági vizsgálatok több éven keresztüli folyamatos szervezése és kiértékelése, a vizsgálati anyagok (hús, tej, szárítmány) szisztematikus variálása révén vizsgálati módszerekre jellemző ismételhetőségi és reprodukálhatósági értékek stabilitás-vizsgálata mellett azok matrixtól való függésének meghatározását is lehetővé teszik.

1


REDOX-POTENCIÁL MÉRÉSEN ALAPULÓ GYORS MIKROBIOLÓGIAI MÓDSZER ALKALMAZÁSA NYERSTEJ ÉS NYERSHÚS VIZSGÁLATÁRA

Szakmár Katalin, Erdősi Orsolya

Az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatának meggyorsítása érdekében kifejlesztett redox-potenciál mérésen alapuló berendezést alkalmaztuk nyers tej és nyers hús mikrobiológiai vizsgálatára.

A 2073/2005 EK rendelet előírásainak megfelelően összcsíraszám (mezofil aerob és fakultatív anaerob mikrobaszám), Enterobacteriaceae, valamint E. coli szám meghatározására adaptáltuk a módszert. Célunk az volt, hogy az eredetileg 2-3 napos tenyésztéses vizsgálati időt jelentősen lerövidítsük.

Nyerstej vizsgálatok esetében törekedtünk arra, hogy a módszer alkalmas legyen egyedi gazdaságok által termelt tej begyűjtés előtti mikrobiológiai minősítésére. Ennek érdekében a vizsgálati időt sikerült (csíraszámtól függően) 4-8 óra közé szorítani. Az elfogadott szintnek tekinthető 104 cfu/ml szinthez tartozó kimutatási idő 8 óra. A felhasználás szempontjából már kérdéses 106 cfu/ml szint kimutatási ideje 4-5 óra.A szoftver fejlesztés során lehetővé vált, hogy a tejből az összcsíraszámot és az Enterobacteriaceae számot egyidejűleg, egyetlen mérőcellában, szelektív táptalaj használata nélkül határozzuk meg.

A műszerfejlesztés során, telepeken önállóan alkalmazható 2-4 csatornás berendezések fejlesztését is megkezdtük.

Nyershús vizsgálatánál a redox-potenciál mérésen alapuló módszert marha, sertés és baromfi hús összcsíra- és E. coli számának meghatározására alkalmaztuk. A technológiai higiéniai kritériumként megengedett 105- 106 nagyságrendű mikrobiális szennyeződés kimutatási ideje 5-6 óra. E. colira vonatkozóan 50-500 cfu/g mértékű szennyeződés esetén a kimutatási idő 11-12 óra.

Az új mikrobiológiai módszer különösen alkalmas nagy mikrobaszámok gyors kimutatására, ezért a minőségirányítási rendszerbe beépítve a minőségszabályozás hatékony eszközévé válhat.

2


A MIKROBIOLÓGIAI TÉTELMINŐSÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATBECSLÉS

Reichart Olivér a kém. tud. kandidátusa, Szakmár Katalin

Az előadás röviden ismerteti a minősítéses és méréses mintavételi terveken alapuló döntéshozatal elvi alapjait, majd bemutatja a 2073/2005/EK rendeletben előírt mintavételi tervekhez tartozó jelleggörbéket.

A gyártói, illetve eladói kockázatot szemléltető jelleggörbék elemzése alapján szerzők ismertetik a szemléltetett mintavételi rendszerek hatékonyságát, rámutatva arra, hogy a jelenleg alkalmazott kockázatbecslési számítások nem veszik figyelembe a mérési bizonytalanságot.

A korrekt kockázatbecslés érdekében egy minta elutasítási valószínűségének számításakor nem azt vesszük figyelembe, hogy a vizsgált minta mikrobaszáma mekkora, hanem azt vizsgáljuk, hogy az adott minta mikrobaszámát milyen valószínűséggel mérjük határérték felettinek. Ebben az esetben a mikrobaszám tételen belüli eloszlására jellemző bizonytalansághoz hozzáadódik a meghatározási eljárás bizonytalansága. Az eredő szórásnégyzet a mikrobaszám tételen belüli szórásnégyzetének és a meghatározás szórás-négyzetének összegeként adható meg.

Az elfogadási valószínűség számítása az alábbi tényezők felhasználásával történt.

• Mintavételi terv paraméterei (n, c, m, M)• Tétel mikrobiológiai átlagértéke• Mikrobaszám tételen belüli eloszlása• Mikrobaszám meghatározás bizonytalansága

Az egyes tényezők hatását a különböző mikrobaszám átlagértékkel jellemezhető tételek elfogadási valószínűségére a bemutatott jelleggörbék világosan szemléltetik.

A szórásértékek figyelembevételével kialakított méréses mintavételi tervek azonos mintaszám esetén mindig hatékonyabbak a minősítéses mintavételi terveknél, ezért a szórás ismeretében a mintaszám csökkenthető.

Az n=5, c=2, m, M mintavételi tervek egy n=2 vagy n=3 mintaszámmal és a minta-átlagra vonatkozó belső határérték előírásával általában helyettesíthetők.

3


REDOX-POTENCIÁL MÉRÉSEN ALAPULÓ GYORS MIKROBIOLÓGIAI MÓDSZER ALKALMAZÁSA VÍZ VIZSGÁLATÁRA

Szakmár Katalin

A mikrobiológiai vizsgálatok meggyorsítása érdekében kifejlesztett redox-potenciál mérésen alapuló Microtester berendezést alkalmaztuk víz mikrobiológiai vizsgálatára.

A 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően Össz-mikrobaszám (22 oC-on és 37 oC-on mért), Coliform, E. coli, Pseudomonas aeruginosa és Enterococcus szám meghatározására adaptáltuk a módszert.Célunk az volt, hogy az eredetileg 3-5 napos tenyésztéses vizsgálati időt jelentősen lerövidítsük.

A vizsgált víz típusok a következők voltak:

• Felszíni víz• Kútvíz• Csapvíz

Felszíni víz esetében a 37 oC-on mért összcsíraszám, Escherichia coli és Enterococcus-szám meghatározásához kalibrációs görbéket vettünk fel, majd néhány - különböző helyről származó – minta segítségével ellenőriztük a műszerrel meghatározott mikrobaszám helyességét

Kútvíz vizsgálatát a Fejérvíz Zrt. vízmű kútjainak felhasználásával végeztük.22 és 37 oC-on mért összcsíraszám, Coliform és Escherichia coli szám meghatározásához vettünk fel kalibrációs görbéket, majd különböző helyekről származó vízminták vizsgálatával ellenőriztük a módszer alkalmazhatóságát.

Csapvíz esetében azt vizsgáltuk, hogy ha a klórozott csapvízbe szennyvíz kerül, mennyi idő alatt tudjuk a szennyeződést kimutatni.Megállapítottuk, hogy ha a klórozott csapvíz 100 m3-ébe 1 l szennyvíz kerül, az Microtester segítségével 10 – 15 óra alatt kimutatható. Az eredmények alapján a berendezés különösen jól használható ivóvíz mikrobiológiai minőségének ellenőrzésére és az esetleges szennyeződés rendkívül gyors kimutatására.

4

PE-GMK, Állattudományi és ÉlelmiszerhigiéniaÁllattenyésztéstani Tanszék, Keszthely1

Egerfood RET, Esterházy Károly Főiskola, Eger2

MIKOTOXINOK AZ ÉLELMISZER-LÁNCBAN: FELMÉRÉS EGY INTENZÍV TEJHASZNÚ JUHÁSZATBAN

Jolánkai Rita1, Wágner László1, B. Tóth Szabolcs2, Galamb Eszter1, Husvéth Ferenc1

Magyarország egyik legnagyobb tejelő juhászatában, a bakonszegi Awassi Rt-nél végzett felmérésünk során a tejelő juhok takarmányainak mikotoxin-szennyezettségét vizsgáltuk, valamint e takarmányok etetésével egy időben nyomon követtük a toxinok megjelenését az anyajuhok vérében és tejében, valamint az abból készített juh-kefirben.

Takarmányvizsgálataink során a tejelő juhok takarmányozására felhasznált 28 takarmánykomponens mikotoxin (ochratoxin, T-2, F-2 és DON) szennyezettségét vizsgáltuk. A mintavételek a tejtermelési időszakban öt alkalommal, havonta történtek (2007.01.19-05.09.). A mikotxinok (F-2 és DON) megjelenését a tejelő anyajuhok (40 állat) biológiai folyadékaiban (vér és tej), valamint a tejből készített kefirből két alkalommal (2007.03.07. és 05.09.) végeztük. Mindkét alakalommal a reggeli fejés során kézi fejéssel vettünk tejmintát, a v. jugularibol vérmintát. A kefir-mintákat a kész termékekből vettünk.

A takarmány minták, vérminták, tejminták és kefir minták gyors, tájékoztató mikotoxinfelméréséhez ELISA-módszert használtunk, mikoris az Euro-Diagnostica Deoxynivalenol (DON), EIA, Ochratoxin A EIA, T-2 Toxin EIA, Zearalenone EIA kittjeit alkalmaztuk és a mennyiségi meghatrározást Safax 303 Reader készülékkel végeztük. E mellett a pontosabb meghatározás érdekében nagy nyomású folyadékkromatográffal (HPLC) is elvégeztük az analíziseket. A mérést megelőzte egy immunaffinitás oszlopokon (VICAM-DON test HPLC, Ochratest, Zearalatest) történő tisztítás, majd koncentrálás. A HPLC kromatográfiás rendszerben fordított fázisú oszlopokat használtunk és UV-VIS fluoreszcenciás detektorokat alkalmaztunk.

A takarmányvizsgálatok folyamán nagyobb F-2 toxin koncentrációt kukorica szilázsban (0,187-0,216mg/kg) és lucerna szenázsban (0,181mg/kg) tudtunk kimutatni. T-2 toxint szinte minden mintában, de viszonylag kis koncentrációban találatunk (0-0,0035 mg/kg). Ochratoxint szinte csak esetenként detektáltunk (0-0,009 mg/kg). Legmagasabb DON-koncentrációkat a téli tejelő abrak granulált és dercés mintáiban (1,53-1,6 mg/kg) valamint a kukorica szilázs mintákban (1,119-1,045mg/kg) mértük. A plazma-mintákból F-2 toxint (0,1-9,6 µg/l) és DON-t (0,9-12,4 µg/l) is kimutattunk. A tejmintákban is mind a két toxin kimutatható volt (F-2: 0,2-2,5 µg/l ; DON : 0,4-7,2 µg/l). Ugyanakkor egyetlen kefir mintából sem tudtuk e toxinokat detektálni.

Vizsgálati eredményeink arra engednek következtetni, hogy a tejelő juhok takarmányaiban gyakorlati körülmények között számottevő mikotoxin-szennyezetségre lehet számítani, ezen takarmányok elfogyasztását követően a mikotoxinok megjelennek a juhok vérében és tejében, ezzel esély van arra, hogy bekerüljenek az élelmiszerekbe. A juh-kefirek fogyasztásakor azonban ennek kicsi az esélye.

5

MGSZH, ÉTbI Élelmiszer-higiénia

A 2007. ÉV ÉLELMISZER- ÉS TAKARMÁNYBIZTONSÁGI IGAZGATÁSI ÉS LABORATÓRIUMI TEVÉKENYSÉGEINEK TAPASZTALATAI, CÉLOK 2008-BAN

Búza László

A 2007-ben bekövetkezett szervezeti változások eredményeként egységes irányítás alá került a korábban erősen széttagoltan működő élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatás és laboratóriumi háttér, az év második felében kiegészülve a korábban az egészségügyi tárca irányítása alá tartozó központi és területi szervek által ellátott élelmiszerbiztonsági feladatokkal is.

Ennek következtében elméletileg lehetségessé vált az élelmiszer (és a pre-élelmiszerek) biztonságának felügyelete a termőföldtől az asztalig, alkalmassá téve a hatóságot a láncszemléletű, megelőző jellegű tevékenységének kiteljesítésére.

Az átalakítások együtt jártak az élelmiszerlánc-biztonsági szervek Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba való integrálásával is, így a sokrétű, állandó változás erős kihívások elé állította a szakma iránt elhivatott területi és központi kollégákat egyránt.

Az egységes, folyamatszemléletű felügyelet jegyében erőfeszítéseket tettünk közös eljárásrendek kidolgozására, a rutinmunka átláthatóságának, következetességének, egységességének javítására. A mindennapi munka kihívásai mellett a 2007. év több kiemelt esemény (ritkán válság) kezelését tette szükségessé, ráirányítva a figyelmet a még épülő felügyeleti rendszer egyes hiányosságaira.

Az új területek és feladatok, az új szervezeti struktúra, az új szakemberek magukkal hozott szemlélete alapjaiban új gondolkodásmódot igényel minden, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén dolgozó kollégától. Ez természetesen időigényes folyamat, de nem állhatunk meg itt: a fogyasztók, a vállalkozások, az Európai Unió (és az Unión kívüli területek) által támasztott igényeknek, folyamatosan változó kihívásainak is meg kell felelni.

A következő években így célunk nem lehet más, mint az elkezdett munkát folytatva felvegyük a lépést a régió és a Közösség országaival, és egyes szakterületeken újat alkotva legyünk a régió vezető élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatási és laboratóriumi módszertani vezetői.

6


A HÍZÓSERTÉS ÁLLOMÁNYOK SALMONELLA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK FELMÉRŐ VIZSGÁLATA ÉS EREDMÉNYEI AZ EU IRÁNYELVEI ALAPJÁN

Frankovicsné Adrián Erzsébet, Fekete Attila, Kostyák Sára, Tóth Gábor, Sréterné Lancz Zsuzsanna

A korábbi évekhez hasonlóan idén újabb állatállományok szalmonella fertőzöttségének felmérése történt meg az Európai Unió tagállamaiban: a pulykaállományok mellett a hízósertés állományok érintettségét vizsgáltuk meg a 2006/668/EK határozat alapján 2006. október 1-től 2007. szeptember 30-ig terjedő 1 éves időszakban. A tanulmány és az ehhez szükséges mintavétel az Európai Bizottság egységes mintavételi útmutatója által megadott szabályok szerint történt.

A program végrehajtásáért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt a felelős együttműködve az MgSzHK Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságával és az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Állomásokkal.

A felmérés során a vágóhidakon vágott sertések csípőbéltáji nyirokcsomóit vizsgáltuk szalmonella jelenlétére. Összesen 661 állatot vizsgáltunk meg az év során, melyek az ország különböző vágóhídjain kerültek levágásra. Az egyes vágóhidakról a vágáskapacitásuknak megfelelő arányú mintamennyiség került feldolgozásra, figyelembe véve a földrajzi elhelyezkedést és a mintavételek egyenletes elosztását az év során. A vizsgálati anyag 5 csípőbéltáji nyirokcsomó gyűjtőmintája volt, amelyek laboratóriumi feldolgozását az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság végezte el.

A hízósertések 11,3%-ából (75 minta) tudtunk valamilyen Salmonella spp.-t kimutatni, melyek 15 különböző szerotípusba tartoztak. A sertések 4,1%-a (27 minta) volt fertőzött S. Typhimurium -mal. A második leggyakrabban előforduló szerotípus a S. Enteritidis (1,7% - 11 minta) volt, S. Derby az állatok 1,2%-ából (8 minta), S. Infantis 0,9%-ukból (6 minta) volt izolálható.

Az antibiotikum rezisztencia vizsgálatok során azt tapasztaltuk, hogy a S. Typhimurium törzseknél alakult ki jelentős mértékű rezisztencia. A leggyakrabban rezisztenciát adó antibiotikumok az ampicillin, chloramphenicol, streptomycin, tetracyclin voltak.

A colindale-i módszer szerint végzett fágtipizálás során a S. Typhimurium törzsek között a DT104-es és az U302-es fágtípus fordult elő a leggyakrabban, míg a S. Enteritidis izolátumoknál a PT4-es és PT8-as fágtípusok.

7


A HAZAI HÍZÓ-ÉS TENYÉSZPULYKA ÁLLOMÁNYOK SALMONELLA FERTŐZÖTTSÉGÉNEK FELMÉRŐ VIZSGÁLATA AZ EU IRÁNYELVEI ALAPJÁN

Fekete Attila, Frankovicsné Adrián Erzsébet, Tóth Gábor, Kostyák Sára, Sréterné Lancz Zsuzsanna

A hazai pulyka állományok Salmonella fertőzöttségének felmérésére irányuló vizsgálata 2006. október 1-től 2007. szeptember 30-ig tartott az Európai Bizottság mintavételi utasításának megfelelően. A munkát a 2006/662/EC bizottsági határozat, valamint a SANCO/2083/2006 technikai specifikáció útmutatásai alapján végeztük.

Országos reprezentatív mintavételi rendszer keretében 292 hízó- és 13 tenyészpulyka állományt vontunk be a vizsgálatokba. Az állományok kiválasztása során arra törekedtünk, hogy átfogó képet kapjunk az állományok szalmonella fertőzöttségéről, figyelembe véve a telep kapacitását és a tartástípust, valamint a fertőzöttség esetleges évszakonkénti ingadozását is. A vizsgálatba bevont állományokban egyszeri mintavétel történt, állományonként egységesen öt „csizmatampon” minta került vizsgálatra.

Az általunk megvizsgált 292 hízóállomány közül 237 bizonyult szalmonella fertőzöttnek. Valamennyi izolált szalmonella törzs szerotipizálásra került. A 3 leggyakoribb szerotípus a S. Bredeney, a S. Infantis, valamint a S. Saintpaul volt. Ezenkívül még a következő szerotípusok fordultak elő: S. Enteritidis, S. Typhimurium, S. Hadar, S. Virchow, S. Newport, S. Blockley, S. Banana, S. Emek, S. Derby, S. Agona, S. Give, S. Indiana, S. Kentucky, S. Kottbus, S. Senftenberg, valamint „R” típusú szalmonella.

291 hízó állomány volt hagyományos tartásmódú, ebből 236 volt szalmonella pozitív. Egy szabadtartású állományt vizsgáltunk, mely szintén szalmonella fertőzött volt. A hízóállományok közül 273 állományban nem vakcináztak szalmonella ellen, ebből 221 állomány lett szalmonella pozitív. 19 állomány vakcinázási státusza ismeretlen volt, ezek közül 16 lett szalmonella pozitív.

13 tenyészpulyka állományt vizsgálunk meg az egy éves időszak alatt, ebből 2 állomány lett szalmonella pozitív. Valamennyi tenyészpulyka állomány hagyományos tartásmódú volt. 9 állományban végeztek szalmonella elleni vakcinázást, ezek szalmonella negatívak voltak. 4 állományban nem történt vakcinázás, mely állományokból 2 lett szalmonella pozitív. Mindkét állományból S. Kottbust sikerült izolálni.

Az izolált törzseket megvizsgáltuk antibiotikum rezisztenciára az NCCLS módszertani ajánlása szerint korongdiffúziós módszerrel. 14 antibiotikumot alkalmaztunk, melyek szerkezetileg és hatástanilag megfeleltek a gyakorlatban alkalmazott csoportoknak. Az eredményeket szerotípusok szerint csoportosítottuk, kiemelve a S. Bredeney, S. Infantis és S. Saintpaul szerovariánsokat. A leggyakoribb rezisztenciát adó antibiotikumok az ampicyllin, nalidixsav, streptomycin, tetracyclin voltak.

Elvégeztük az izolált S. Enteritidis és S. Typhimurium törzsek fágvizsgálatát is a colindale-i séma szerint. A S. Enteritidis törzsek között leggyakrabban a PT13-as (13 törzs) és PT14B (4 törzs) fágtípus fordult elő. A S. Typhimurium törzsek között leggyakrabban a DT135-ös fágtípus (5 törzs) fordult elő.

8


AZ ENTEROBACTER SAKAZAKII HAZAI ELŐFORDULÁSÁRÓL, A BAKTÉRIUM TULAJDONSÁGAIRÓL ÉS KIMUTATÁSÁRÓL

Major Péter, a biológiai tud. kandidátusa

Az Enterobacter sakazakii (E. sakazakii) baktérium kóroki szerepét világszerte több, főleg újszülötteket érintő járványban igazolták. A megbetegedések súlyosak, sok esetben halálosak. A megbetegedések főleg gennyes agyhártyagyulladás, agytályog, vérmérgezés, más esetekben nekrotizáló bélgyulladás formájában jelentkeznek. A halálozási arány magas: 20%-50%. A betegségen átesett csecsemőknél gyakran idegrendszeri rendellenességek maradnak vissza. A járványok terjesztésében az eddigi tapasztalatok alapján a tejalapú csecsemőtápszerek játszanak szerepet, melyeket általában – táplálkozási értékének megőrzése végett – forralatlanul adnak a csecsemőknek.

Az E. sakazakii baktériumok a talajban, a vízben és a zöldségeken fordulnak elő legáltalánosabban, de az ember bélrendszerében, légútjaiban is megtalálhatók. Gyakran izolálják klinikai mintákból (vér, vizelet, stb.) és kórházi környezetből. Számos élelmiszerben is találtak E. sakazakii baktériumokat: pl. sajtok, húsok, gabonafélék gyógynövények, fűszerek, de leggyakrabban csecsemőtápszerek szennyezettségéről számoltak be.

4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet szerint a csecsemőtápszereket többek között Enterobacteriaceae csoportba tartozó baktériumokra kell vizsgálni.

A Bizottság 2073/2005/EK „Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól” c. rendelete szerint a por alakú anyatej-helyesítő tápszereket és hat hónapnál fiatalabb csecsemőknek szánt speciális gyógyászati célú por alakú diétás élelmiszereket Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumokra kell vizsgálni (n=10; c=0; M= 0/10 g). Ha bármelyik mintaelemben Enterobacteriaceae csoportba tartozó mikrobát mutattak ki, akkor a tételt vizsgálni kell E. sakazakii és Salmonella jelenlétére.

A Bizottság 1441/2007/EK „Az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól” szóló rendelete módisította a fent említett rendeletet. A módosítás szerint por alakú anyatej-helyesítő tápszereket és hat hónapnál fiatalabb csecsemőknek szánt speciális gyógyászati célú por alakú diétás élelmiszereket párhuzamosan kell vizsgálni Salmonella, E. sakazakii és Enterobacteriaceae családba tartózó baktériumok jelenlétére.299 db csecsemőtápszer mintát vizsgáltunk a 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelet szerint. A minták 3,1%-a volt kifogásolt, de nem Enterobacteriaceae jelenléte miatt, hanem E. faecalis, B. cereus határértéket meghaladó száma, illetve magas mikrobaszám miatt. 2006-ban az ANTSZ laboratóriumai összesen 1250 db por alakú csecsemőtápszert vizsgáltak a 2073/2005/EK rendelet követelményeinek megfelelően. A vizsgálatok szerint a minták nem voltak szennyezettek E. sakazakii baktériummal. Egyéb termékcsoportokból történt E. sakazakii kimutatás, 50 db fűszermintából 6 db törzset, UHT pasztőrözött madártejből 1 törzset izoláltunk.

9


A FERTŐTLENÍTÉS MIKROBIOLÓGIAI VONATKOZÁSAI

Németh Zsuzsanna, egyetemi doktor

Napjainkban a felgyorsult élet és a különböző élelmiszer technológiai lehetőségek hatására megváltoztak a vásárlói szokások, az élelmiszerekkel kapcsolatban fontos követelmény a higiénikus előállítás, a késztermékek alacsony csíraszáma, a hosszú idejű és biztonságos eltarthatóság érdekében.

Mivel élelmiszerek nemcsak az ember, de a különböző mikrobák számára is kiváló tápanyagforrások, ezért előállításuk során nélkülözhetetlen a hatékony fertőtlenítőszerek alkalmazása.

A nemzetközi szabványokban megfogalmazott előírások szerint fertőtlenítőszernek minősül az a szer, melynek csíracsökkentő képessége baktériumok esetén eléri, illetve meghaladja az 1,0 x 105, míg gombák esetében az 1,0 x 104 nagyságrend csökkenést a kontroll kiindulási csíraszámhoz képest.

Sajnos, mint minden emberi beavatkozás - a fertőtlenítőszerek, illetve a fertőtlenítőszerként alkalmazni kívánt, de nem megfelelő mikrobiológiai hatékonysággal rendelkező szerek alkalmazása is - „nyomot hagy” a környezeten. A fertőtlenítőszerekkel szemben kialakult rezisztencia okaként szerepelhet a nem megfelelő hatóanyagú szerek, a megfelelő hatóanyagú, de nem megfelelő koncentrációban alkalmazott szerek, illetve a gyakran, hosszabb ideig felhasználásra kerülő szerek alkalmazása.

A felhasználás növekedésével párhuzamosan napjainkban egyre nő az antibiotikum rezisztens mikroorganizmusok száma, így „törvényszerűen”, megjelentek a különböző antimikrobiális szerekre (antibiotikumokra és fertőtlenítőszerekre) együttesen ellenálló, azaz kereszt- rezisztenciával rendelkező mikroorganizmusok, melyek nemcsak az élelmiszeriparban, de a humán gyógyászatban is súlyos problémát jelenthetnek.

Ahhoz, hogy felmérhessük napjainkban a fertőtlenítőszerek alkalmazása során milyen problémákkal állunk szemben, szükség van az elmúlt évek vizsgálati tapasztalatainak összegezésére.

Előadásomban - a 2002 óta eltelt időszakban - szeretném bemutatni az élelmiszer előállítás helyén alkalmazandó fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálatának eredményeit, illetve felhívni a figyelmet a jövő esetleges problémáira.

10

MGSZH, ÉTbI1 Élelmiszer-higiéniaMGSZH, ÁDI2

Állatorvosi Laboratórium Kft., Budaörs3

ANTIBIOTIKUM TERHELÉS KIMUTATÁSA A BAKTÉRIUMFLÓRA REZISZTENS KOMPONENSEINEK VIZSGÁLATA ÚTJÁN

Gulyás Márta Emőke 1, Kerekes Judit1, Kapuy Márta3, Bistyák Andrea2, Bathó Attila1,Major Péter 1

Antibiotikum kezelés hatására a saját flórában igen rövid idő alatt rezisztens baktériumok nagy tömege szaporodik fel. A kezelt élőlény ezeket a szermaradékkal együtt, nagy tömegben üríti. Származhatnak rezisztens baktériumok szennyezett környezeti forrásokból: trágyázott talajokból, gyógyszeripari, élelmiszeripari, kórházi szennyvizekből, illetve a komplex hal- és kagylófarmok vizeiből is. Ezek a baktériumtömegek a környezetben rezisztencia rezervoárokat képeznek, amelyekben veszélyes rezisztens pathogének szelektálódhatnak ki. Valószínűleg ilyen módon jött létre a S. Typhimurium DT104 multirezisztens törzse is, valahol Ázsiában.

A környezeti rezisztencia rezervoárok felderítésére és ellenőrzésére a jelenlévő vegyes baktérium flóra rezisztens elemeinek mennyiségi vizsgálatát javasoljuk. A saját flóra csíraszám csökkenésének vizsgálata adott antibiotikum koncentráció mellett alkalmas adott baktérium csoportok vizsgálatára, és rajtuk keresztül az (egy hónapnál nem régebbi) antibiotikum terhelés visszamenőleges kimutatására. A vizsgálat történhet közvetlen kioltással, MPN módszerrel vagy dúsításos tájékozódó vizsgálat útján. Alkalmas a baktériumok növekedését gátló mátrixok (fűszerek) illetve masszívan szennyezett törlék, talaj, alom, trágya minták vizsgálatára. A dúsításos módszer alkalmas kis, rejtett rezisztens baktérium populációk kimutatására, illetve alacsony mikrobaszámú élelmiszerminták (zöldségek) vizsgálatára.

Munkánk során igazoltuk, hogy az antibiotikum kezelés/terhelés a saját flórában markáns változásokat hoz létre, amelyek hosszú időn át megőrződnek és nagyságrendi különbségekkel mérhetőek. Bemutatjuk a bőr- és bélflóra, talaj, alom, fűszerek és friss zöldségek vizsgálata során nyert eredményeket.

Javasoljuk, hogy a rezisztencia terjedésének megelőzése érdekében történjen változás:A fertőtlenítés/infekció kontroll elméletében: a tiszta belső terek létrehozása, illetve egy kórokozó kontrollálása helyett holisztikus szemléletű, teljes környezeti kontroll szükséges.A fertőtlenítés/infekció kontroll gyakorlatában: szükséges a szermaradék-terhelés csökkentése a környezetben. Szükség van a kezelt állatok trágyájának, a feldolgozó-ipari és a kórházi szennyvizeknek elkülönített, hatékony, biológiai tisztítására.Szükség van a baktériumokról kialakított képünk gyökeres megváltoztatására: a baktériumok teszik élővé és lakhatóvá a Földet, termővé a talajt. Kiemelkedő szerepet játszanak a talaj vízháztartásának megőrzésében, az élő vizek és a talaj regenerációs folyamataiban, Földünk nitrogén- és ásványianyag-forgalmában. Mivel a trágya nagy mennyiségű, aktív antibiotikum maradékot tartalmazhat, minden antimikrobás szert toxikusként kell kezelni, nem a humán- hanem az ökotoxicitás mértéke szerint; ha az élelmiszer- és takarmánytermelés biztonságát a jövőben is fenn kívánjuk tartani.

A munka az NKFP 1B/047/2004. pályázat támogatásával készült.

11


A GMO-K ANALITIKÁJA I. A KÓPIASZÁM MEGHATÁROZÁSA

Vajda Boldizsár, Neszlényi Kálmán

Az Európai Bizottság 2004. október 4.-i ajánlása (2004/787/EK) V. 4. pontjában leírtak szerint „a mennyiségi elemzés eredményeit a GM-DNS másolatok számának (kópiaszám) a haploid genomokra vonatkozóan kiszámított cél-taxon specifikus DNS másolatok számához viszonyított százalékarányában kell kifejezni”. Korábban, az 1829/2003/EK Rendelet alapján általában úgy vélték, hogy a GMO tartalmat tömegszázalékban kell kifejezni. A rendelkezésre álló tanúsított referencia anyagok (CRM) GMO tartalmát is m/m százalékban adták meg.

Az ajánlás bevezetése megkívánta, hogy a referencia anyagokat előállító IRMM (Institute for Reference Materials and Measurements) készítsen ilyen kalibránsokat, hiszen a mérési eredmények összehasonlíthatósága időben és a laboratóriumok között, feltételezi/igényli/megköveteli a metrológiai visszavezethetőséget. Ezért az IRMM nemzetközi körvizsgálatot szervezett, melynek célja azon túlmenően, hogy meghatározza a CRM GMO tartalmát GM kópia/referencia kópia százalékban, volt az is, hogy felmérje a real-time PCR-rel végzett kópiaszám meghatározást befolyásoló legfontosabb tényezőket.

Az előadásban a MON810 CRM kópiaszám arányának meghatározásában való részvételünkről számolunk be.

Eredmények:

Tömegszázalék (%)(m/m)

Kópiaszám arány (%)(kópia/kópia)

Genomiális DNS kalibráns

Kópiaszám arány (%)(kópia/kópia)

Plazmid DNS kalibráns0.80 0.57 0.461.50 1.02 0.833.80 2.46 2.094.50 2.94 2.50

Az IRMM sorra bocsájtja ki a kópiaszám %-ban megadott GMO- tartalmú CRM-eket, ezáltal biztosítva a mérések visszavezethetőségét a fent ajánlott egységre.

12


A GMO-K ANALITIKÁJA II. A GMO HIBRIDEKRŐL

Vajda Boldizsár, Neszlényi Kálmán

Napjainkban egyre több, és egyre többféle módosítást hordozó GMO jelenik meg és követel helyet magának az élelmiszerek és takarmányok piacán. A rohamléptekkel menetelő biotechnológiai ipart és termékeiket a hatóságok egyre nehezebben tudják ellenőrizni.

Előadásunkban a nemrég megjelent GMO hibridekkel kapcsolatos analitikai nehézségekre szeretnénk felhívni a figyelmet, mely megítélésünk szerint a GMO-k analitikájában és ebből fakadóan a hatósági intézkedésekben okozhat bizonytalanságot.

A GMO-k kimutatására jelenleg a legkorszerűbb módszert, az un. event-specifikus kimutatást alkalmazzák a GMO –laboratóriumok. Ezzel a módszerrel végzik a kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok túlnyomó részét.

Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az egyszerre több GMO-t tartalmazó keverékekben is meghatározhassuk azt, hogy milyen GMO-kat tartalmaz és milyen mennyiségben.

Például, ha egy élelmiszer, vagy takarmány tartalmaz A és B GMO-t, akkor a minőségi és mennyiségi vizsgálat alapján képesek vagyunk megmondani, hogy A és B összesen milyen mennyiségben van jelen. A laboratóriumok által kiadott mérési eredmények alapján a hatóságok a jogszabályok adta keretek között járnak el a gyártónál és a forgalmazónál.

A hibridek megjelenésével fellépő bizonytalanság legalább két területet érint.1. Mit mértem és mennyit? (Ha a minta A és B GMO hibridjét (A+B) is tartalmazhatja,

a mai analitikai módszerekkel nem határozható meg, hogy a mintában A és B GMO van jelen, vagy A+B hibrid, vagy esetleg mindhárom)

2. Amit mértem legális, vagy illegális GMO? (A és B engedélyezett, A+B hibrid lehet, hogy nem.)

13


A NYÁRI KIEMELT ELLENŐRZÉSEK SORÁN VETT MÉZMINTÁK VIZSGÁLATA SORÁN NYERT TAPASZTALATOK

Lőczi Edit, Szegedi Valéria, Szentgyörgyi Mária

A méz már évezredek óta fontos szerepet játszik az emberiség életében. Nemcsak egyszerű édesítőszer, hanem a gyógyászatban is fontos szerepet játszott, de számos történeti leírásban szerepel a jó „mézser” is. A jó méz eltarthatóságára jellemző, hogy a Nápoly melletti Paestumban egy régi görög templom romjai között az áldozati amforákban 2300 éves, még élvezhető mézet találtak. Az embereket évszázadok óta foglalkoztatja, hogy miképpen lehetne még egyéb módon is hasznosítani ezt a méhek- és természet adta kincset, és sajnos legalább ilyen hosszú múltra tekinthet vissza a mézhamisítás is. A hamisítás, illetve idegen méhek megmérgezése súlyos bűnnek számított, a tettest kézlevágással, nem ritkán halálbüntetéssel sújtották (Szászországban 400 évvel ezelőtt még érvényben volt ez a törvény).

Az utóbbi időkben megszaporodtak a kifogások. A korábban méltán kiváló hírnévnek örvendő magyar mézeket (a felmerült gyanú szerint) más országokból származó, gyengébb minőségű mézekkel keverik, és a nagyobb haszon reményében továbbra is magyarnak tüntetik fel, mit sem törődve azzal, hogy az egész magyar export hitelét, jó hírét kockáztatják, és végső soron felbecsülhetetlen károkat okoznak. A kezdeményezés az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettől indult ki: 46 mézmintát bevizsgáltattak a brémai APPLICA laboratórium által. Az eredmények szinte sokkolták a közvéleményt, hiszen minden médiacsatorna azt sugallta a mérési eredmények alapján, hogy a mézek zöme hamisított.

Első intézkedésként 20 mintát vizsgáltunk meg a legfontosabb paraméterekre (fruktóz, glükóz, szacharóz, HMF, diasztázaktivitás, pollenek, kémiai szermaradékok), majd a kiemelt nyári célellenőrzés keretében további több mint 200 tételből vizsgáltuk a Magyar Élelmiszerkönyv által előírt összes paramétert. A mintavételezés az ország egész területére kiterjedt, a laboratóriumi vizsgálatok egy előre meghatározott terv szerint oszlottak meg a hálózat tagjai között.

A mérési eredményekről, a kifogásolható mintákról részletesebben az előadás keretében bővebben esik szó, elöljáróban csak annyit, hogy mindenképpen szükségesek a korábbi gyakorlatnál sűrűbb ellenőrzések. Az egyszerű vizsgálatok is fontos adatokat szolgáltatnak (mint pl. a nedvesség, savfok, diasztázaktivitás, HMF-tartalom, vízben oldhatatlan szilárd anyag mennyisége), de a pontos cukorösszetétel (HPLC-vel mérve) és a pollenanalízis adhat csak igazán „perdöntő” bizonyítékot a hamisításról, illetve a megfelelő minőségről.

14


TAKARMÁNYOKBAN LÉVŐ ALGA ADALÉKANYAGOK HATÁSA A KECSKETEJ ZSÍRSAVÖSSZETÉTELÉRE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OMEGA- ÉS TRANSZ-ZSÍRSAVAKRA

Búza László, Schill Judit, Táborhegyi Éva, Lovász Csaba

Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerekkel kapcsolatos kutatások egyik fő területe a táplálékokkal, illetve takarmányokkal felvett zsírsavak élettani hatásainak vizsgálata. Különösen fontos terület az omega-3 és omega-6 zsírsavak élettani hatásának vizsgálata, illetve ezen zsírsavak arányának szerepe az egészségmegőrzésben. Az omega-3 zsírsavak között is kiemelkedő élettani fontosságú a többszörösen telítetlen linolénsav, DHA és EPA.

A tudatos fogyasztók körében értékesebbek lettek azok az élelmiszerek, amelyek tartalmazzák ezeket a zsírsavakat. A gyártók ezért gyakran adalékolják élelmiszereket a fenti zsírsavakkal, amit a csomagoláson is feltüntetnek. Már a kutya és macska tápok esetében is reklámértékű az omega-3 zsírsavtartalom.

Korszerűbb zsírsavbeviteli módszer a funkcionális élelmiszerek előállítása. Ilyen esetekben a takarmányokhoz keverik az adalékanyagokat, így dúsítják az állati eredetű élelmiszerben az omega-3 zsírsavakat (hús, tojás, tej, illetve tejtermékek). Már a hazai kereskedelmi hálózatokban is megjelentek ilyen típusú élelmiszerek, például az „okos tojás” néven szabadalmaztatott omega-3 zsírsavakkal dúsított tojás.

Intézetünk egy hasonló hazai kutatási programba kapcsolódott be. A project célja a kecsketej és abból készülő tejtermékek dúsítása többszörösen telített zsírsavakkal és ezzel párhuzamosan a transz-zsírsav tartalom csökkentése természetes eredetű takarmány-adalékokkal.

Az elmúlt években amerikai kutatók vizsgálták a transz-zsírsavak fogyasztásának élettani hatásait, veszélyeit. A transz-zsírsavak nagyobb mennyiségben a részlegesen hidrogénezett olajokkal kerülnek a modern ember étrendjébe. Ilyen részlegesen hidrogénezett zsírokat, olajokat nagy mennyiségben használják a gyorséttermek, de megtalálhatók az édes és sütőipari kész- és félkész termékekben is.A természetben transz-zsírsavak csak kis mennyiségben fordulnak elő. Ennek markáns példája a kérődzők húsában és tejében előforduló transz-vakcénsav, amely a bendő bakteriális emésztése miatt jelenik meg a tejben, de normális esetben nem haladja meg a 2 rel %-ot.

Néhány egyedi zsírsav is az érdeklődés középpontjába került előnyös élettani hatása révén. A konjugált-linolsav (CLA) testzsír csökkentő-, míg a gamma-linolénsavnak tumor ellenes hatását írták le a kutatási eredmények.

Előadásunkban a zsírsavösszetétel meghatározás analitika problémáit szeretnénk felvázolni egy gyakorlati példához kapcsolódóan: A zsírsavak minőségi azonosításának problémái. A helyzeti- és a cisz-transz zsírsav izomerek

elválasztása, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavak azonosítása. A szabványos és „valódi” zsír-tartartalom közötti különbség, az ebből adódó problémák. A mennyiségi meghatározási módszerek összehasonlítása, a különböző meghatározási

módszerekből adódó eredménykülönbségek okai.

15


GUAR-GUMI PCP ÉS DIOXIN SZENNYEZETTSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEINEK ANALITIKAI NYOMONKÖVETÉSE

Búza László, Ácsné Kovacsics Loréna, Schill Judit, Jóźwiak Ákos, Lovász Csaba,Domány Gábor, Kereszturi József, Muránszky Géza

Egy indiai származású guar-gumi adalékanyag dioxin és pentaklórfenol (PCP) szennyezettségével kapcsolatos RASFF riasztás, a termék széleskörű élelmiszeripari felhasználása miatt, a fogyasztók számára komoly veszélyforrást jelentett.

A riasztást követően az MgSzH Központ létrehozta az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Esemény Központot (ÉTEK). Az ÉTEK feladata lett a témával kapcsolatos igazgatási és laboratóriumi témák menedzselése.

A dioxin és egyéb POP (Persistent Organic Pollutants) szennyezők MRL értékeit az 1881/2006/EK rendelet, a mintavételt és a hatósági ellenőrzést pedig az 1883/2006/EK rendelet szabályozza. Az ÉTbI laboratóriumi szakemberei számára nem kis kihívást jelentett az azonnali metodika adaptálás, fejlesztés, a különböző mátrixokra történő validálás.

Előadásunk arról szól, hogy milyen módszereken át tudjuk bizonyítani, hogy a PCP szennyezettség összefügg a dioxin tartalommal, a riasztásban szereplő guar-gumi esetében, bemutatjuk az analitikailag pontosan nyomon követhető eseményeket.

Ezek által bizonyosságot nyertünk, hogy azokban a guar-gumi tételekben, amelyek PCP-t tartalmaztak, kimutathatóak a dioxinok is, s jellemzően azonos kromatográfiás profillal. Összehasonlításképpen egy más eredetű dioxin szennyezettség vizsgálati anyagát is bemutatjuk. Erre a lehetőséget úgyszintén a 2007. év egyik élelmiszerbiztonsági eseménye szolgáltatta, egy Kanadából érkezett határérték feletti dioxint tartalmazó rézszulfát tétel által.

Természetesen a szennyezett guar-gumi tételek PCP és dioxin összefüggései tapasztalásában az EU más országaiban is hasonló volt a helyzet, ezért a RASSF riasztás kiegészítője és a DG SANCO állásfoglalása értelmében ezen guar-gumi szennyezettség esetén, a nagyszámú PCP és dioxin együttes vizsgálati adatok alapján, a PCP vizsgálatot elfogadták szűrő (screening) módszerként.

Végezetül, a guar-gumival kapcsolatos élelmiszerbiztonsági események lezárásaként a laboratóriumi vizsgálatok alapján meghozott hatósági igazgatási döntések statisztikáit, illetve tapasztalatait ismertetjük.

16


GUAR-GUMI DIOXIN SZENNYEZETTSÉGÉNEK VIZSGÁLATI ASPEKTUSA

Ácsné Kovacsics Loréna, Domány Gábor, Búza László

A guar-gumi (India Glycol Ltd.) dioxin szennyezettségével kapcsolatos RASFF riasztás a termék széleskörű élelmiszeripari felhasználása miatt, a fogyasztók számára komoly veszélyforrást jelenthet.

A riasztást követően az MgSZHK ÉTbI azonnal létrehozta az ÉTEK (Élelmiszer és Takarmány-biztonsági Esemény Központ) koordinációs csoportját. Feladata a fogyasztók egészségének védelme érdekében az élelmiszerbiztonsági intézkedések, többek között szennyezett tételek azonnali zárolása, a guar-gumi adalék-alapanyagot forgalmazók, felhasználók, stb. dioxin szennyezettségének vizsgálati elrendelése is.

A dioxin- és egyéb POP (Persistent Organic Pollutants) szennyezők MRL értékeit a 1881/2006/EK rendelet, a mintavételt és a hatósági ellenőrzést pedig a 1883/2006/EK rendelet szabályozza. A 2006/794/EK ajánlás a 27 tagország számára az egyes élelmiszerfajtákból (termék, hal, hús, tej, tojás, egyéb) minimálisan vizsgálandó mintaszámot írja elő. Összességében 2000 db vizsgálatot jelent, így az EFSA a megküldött vizsgálati eredményekből látja a tagországok élelmiszer dioxin szennyezettségi szintjét, az adatok összesítését követően pedig el tudja végezni a szükséges kockázatbecslést.

Már kis koncentrációban is igen toxikus származékokról lévén szó (főleg a tetra- és a penta- PCDD és PCDF kongenerek), a vizsgálatnál követelmény a nagyérzékenységű, izotóppal jelzett, specifikus módszer alkalmazása, ami a nagyfelbontású HRGC/HRMS készülék alkalmazását jelenti. (Más műszerrel végzett vizsgálati eredmény csak akkor elfogadható, ha azt HRGC/HRMS módszerrel is megerősítették).

Az EPA 1613, az EPA 8280 A, valamint hulladékra alkalmazandó EN 1948 szabványok az elfogadottak. Intézetünk az EPA 1613 alapján kidolgozott, OÉVI.VM.Diox/49 HRGC/HRMS akkreditált módszert alkalmazza a dioxin szermaradékok vizsgálatára.

Augusztus-szeptember hónapban 81 db minta dioxin szermaradék vizsgálatát végeztük el, melyből mindössze egy termék, mely a RASFF-on is jelzett szennyezett, az India Glycol Ltd. által forgalmazott alapanyag szállítmányból származott, haladta meg a rendeletben előírt 0,75 pgWHO-TEQ g/termék határértéket. Kettő tételben mértünk kevésbé toxikus okta- és hepta kongénert, de összességében a dioxin koncentráció nem haladta meg a rendeletben meghatározott MRL értéket.

79 db minta aggálymentes (0,2101 pgWHO-TEQ g/termék) volt.

17


FÜSTÖLT HALKONZERVEK POLICIKLIKUS AROMÁS SZÉNHIDROGÉN (PAH) VIZSGÁLATA HPLC-FLD MÓDSZERREL

Sitkei András, Ácsné Kovacsics Loréna, Búza László

A policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) a POP szennyezők körébe tartozó, már kis koncentrációban is toxikus vegyületek. Előfordulásuk a kisebb molekulatömegű kétgyűrűs naftalintól a többgyűrűs, nagyobb molekulatömegű pirénekig terjed.

Ezek a komponensek döntően környezeti szennyezésként kerülhetnek az élelmiszerekbe, így számos irodalom foglalkozott a víz, levegő, tengeri üledék, növényi olajok, tea, kávé, stb. PAH kontaminációjával, de a füstölés, mint technológiai lépés is forrás lehet.

Az EU és az EPA (Enviromental Protection Agency) a rákkeltő, genotoxikus anyagok prioritási listáján elsőként említi ezen szennyezőket.

A 1881/2006/EK rendeletben benzo(a)pirén komponensre, mint marker vegyületre füstölt termékek esetén 5 µg/kg , olajok esetén 2 µg/kg MRL értéket állapított meg. Az általunk vizsgált minták füstöl termékek és tengeri halak, puhatestűek.

A 16 PAH komponens meghatározása az ISO/CD 15753 szabvány szerint nagy hatékonyságú folyadék-kromatográfiás (HPLC-FLD) műszeres méréssel történik.

2006. december 19-én Németország jelezte a RASFF-on, hogy egy magyar cég által forgalmazott „füstölt sprotni olajban” termék határérték feletti PAH (halhús 7,6 ppb olaj tekintetében 46,1 ppb benzo(a)pirén) szermaradékot tartalmaz.

A magyar hatóság a riasztást követően azonnal eljárt, úgy, hogy az összes raktáron lévő, a cég által forgalmazott, a szóban forgó gyártó cég által gyártott tételt zárolta, és a tételekből PAH szermaradék vizsgálatra a 333/2006/EK mintavételi előírás szerint, mintát küldetett az MgSZHK ÉTbI NRL laboratóriumába.

1/PAH:1/2007 főkönyvi számú olajos hal: a füstölt halhúsban 12.4 μg/kg, az olajban 27.6 μg/kg benzo(a)pirén tételekből szintén határérték feletti szermaradékot mutattak: 5552/PAH:728: olajban 11.9 µg/kg 5553/PAH:729: olajban 11.9 µg/kg5553/PAH:730: olajban 10.3 µg/kg.A2007-MgSZHÉTbI-003039/PAH/000373: halhús 9.3 μg/kg, olaj 17.0 μg/kg.A2007-MgSZHÉTbI-003040/PAH/000374 0: halhús 7.2 μg/kg, olaj 26.0 μg/kg

Ennek alapján a hatóság a forgalomból történő visszahívásra kötelezte a forgalmazót.

18


DEOXYNIVALENOL (DON) ELISA ÉS HPLC/DAD MÓDSZER ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Ácsné Kovacsics Loréna, Kunsági Zoltán, Búza László

Több Fusarium gomba, melyek közönséges talajban lévő gombák, többféle, a trichotecének osztályába tartozó mikotoxint, úgymint deoxinivalenolt (DON), nivalenolt (NIV), T-2 toxint és HT-2 toxint, illetve bizonyos egyéb toxinokat (zearalenon és fumonizin) termel. A Fusarium gombák általánosan elterjedtek a mérsékeltövi amerikai, európai és ázsiai területeken termelt gabonafélékben. Számos toxintermelő Fusarium gomba, különböző mértékben, képes kettő vagy több ilyen toxin előállítására.

A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történő bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékből, különösen búzából és kukoricából készült termékek.

A tolerálható napi felvételi dózis (TDI) deoxinivalenol (DON) vonatkozásában 1 μg/testtömegkg/nap, mely értékhez közel áll a kisgyermekek és serdülők körében az élelmiszer útján bevitt mennyiség, sőt néhány esetben meg is haladja azt.

Az MgSZH hálózati laboratóriumai a kémiai monitoring vizsgálat keretében közel 200-300 mintát vizsgálnak évente. Főleg búza- és kukoricaliszt, búzadara, árpa kerül vizsgálatra. A beküldött kukoricaminták (35 db) szennyezettek voltak, de egy sem léte túl a megengedett határértéket.

A mérésekhez általában (gyors és specifikus volta miatt) ELISA technikát alkalmaznak, a kimutatási határ: 50 - 200 µg/kg, az alkalmazott kittől és a hígítástól függően.

Vizsgálataink célja volt annak a megállapítása, hogy a screening módszerként alkalmazott ELISA és a jóval hosszadalmasabb és érzékenyebbnek tűnő HPLC eljárás eredménye között van-e szignifikáns eltérés.

19


STABIL ELEMEK ELOSZLÁSA A GEMENCI GÍMSZARVAS ÉLŐHELYEN

Sugár Éva, Sebestyén Tímea, Tarján Sándor, Ácsné Kovacsics Loréna

Munkánk során 2005 óta, a Consact pályázat keretében, folyamatosan vizsgáljuk a gemenci erdőből származó gímszarvas hús, csont, és az élőhelyről származó talaj és különböző növényi minták (fű, kukorica, búza, széna, csillagfürt, csalán, gomba, moha), valamint a takarmányozásukra használt almatörköly stabil elemeinek eloszlását.

A vizsgálat célja az elemek transzportfolyamatainak nyomon követése a talaj–növény–állat táplálékláncban. Az elemtartalom ismerete élelmiszerbiztonsági szempontból igen fontos. Mivel a vadon élő állatok szabad mozgástérrel rendelkeznek, ezért az elemek előfordulása jellemző lehet a természetes élőhelyre, illetve az élő szervezet sajátosságaira (pl. fajta, életkor) vagy utalhat környezeti esetleg takarmányozási szennyezésre. Ma már tudjuk, hogy sok elem biológiai kölcsönhatásban van egymással, így nem csak egyszerűen a koncentrációkat követjük figyelemmel, hanem a szakirodalomban fellelhető elemarányokat is, amelyek szintén lehetnek természetes vagy mesterséges eredetűek.

A mintákat tömény salétromsavval és hidrogén-peroxiddal, mikrohullámú roncsoló készülékben tárjuk fel, azért hogy a vizsgálandó elemek szervetlen, oldott formában legyenek jelen a vizsgált mintaoldatban. A savas mintaoldatot nagy tisztaságú vízzel hígítjuk ICP-MS elemanalitikai vizsgálat céljából. A méréshez kvadrupól rendszerű Thermo Elemental X-series ICP-MS készüléket használtunk. A vizsgálatok során rendszeresen használunk referenciamintákat az eredmények megbízhatóságának növelése érdekében.

A csontmintákat a mikrohullámú feltárást megelőzően Nabertherm L15/11/S27 típusú kemencében 450°C-on elhamvasztottuk. A hús- és csontminták oxidatív roncsolását homogenizálás után MLS 1200 MEGA Milestone típusú mikrohullámú készülékben valósítottuk meg.

Az eredményekből kitűnik, hogy az elemek eloszlása a különböző szövetekben változó. Általánosságban elmondható, hogy az elemek, főként a nehézfémek, a csontos szövetben dúsulnak fel jobban. A legnagyobb eltérés az ólom és a kadmium esetében tapasztalható, ahol ez több nagyságrendet is jelent. Azonban a Mn, Cu, Se, Mo és Cd inkább a lágy szövetekben dúsul fel. A vizsgált elemek koncentrációja az új Európai Uniós határértékeknek, a vesében mérhető kadmium kivételével megfelelnek. A vesében mérhető nagy kadmium koncentráció oka lehet az állat magas életkora is.

A kadmium toxikus tulajdonsága miatt, a vesében és néhány növényben mérhető magas Cd koncentrációval valamint az élettani szempontból fontos Cu/Zn/Cd arányokkal érdemes a jövőben tovább foglalkozni.

20

MGSZH, ÉTbI1 Élelmiszer-higiéniaIAEA Laboratories Seibersdorf2

GYORS MÓDSZER FEJLESZTÉSE TEJ RADIOSTRONCIUM MEGHATÁROZÁSÁRA

Tarján Sándor1, Chang Kyu Kim2, Ádámné Sió Tünde1, Varga Beáta1

A világ számos országában az egyik legérzékenyebb élelmiszer alapanyag a tej. Egy jelentős környezeti szennyezéssel járó nukleárisbaleset következtében a tej olyan mértékű radioaktív szennyeződésével kell számolni, amely a fogyaszthatóság kritériumait meghaladja. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) az ALMERA (Analytical Laboratories for Measurement of Environmental Radioactivity) hálózatának laboratóriumaira támaszkodva elhatározta egy új megbízható, gyors mérési módszer kifejlesztését. Az áttekintett szakirodalmi anyag alapján az ioncserés és koronaéteres Sr elválasztásra épülő analitikai eljárás teljesítheti a gyorsaság és megfelelő szelektivitás követelményeit, egy kellően átgondolt és tesztelt detektálási módszerrel.

A feladatok szétosztására a ALMERA hálózat 2007. december 10-13. között a Korean Institute for Nuclear Safety (Daejeon, the Republic of Korea) intézetben tartott ülésén került sor. A közreműködők megfogalmazták a módszerrel szemben támasztott követelményeket és elfogadták a javasolt ütemtervet is, amely szerint 2008 szeptemberében, a következő munkaértekezleten, a már részleteiben kidolgozott és kipróbált kémiai eljárás kerül megvitatásra. A munkában Korea, Új-Zéland, Ausztrália és Magyarország vesz részt az IAEA koordinálásával.

A kifejlesztésre kerülő új módszer várhatóan 1 napon belül (24 munkaóra), 1-5 Bq/l detektálási határ mellett lesz képes a radiostronciumot kimutatni tejből. Összehasonlítva az FVM Radiológiai Ellenőrző Hálózat jelenlegi rutin módszerének időigényével (18-20 munkanap) ez jelentős fejlődést jelent a nukleárisbaleset-elhárítási feladatok ellátásában.

21

MGSZH, ÉTbI1 Élelmiszer-higiéniaIAEA Laboratories Seibersdorf2

IRÁNYADÓ HATÁRÉRTÉKRENDSZER AZ ÉLELMISZEREK RADIOAKTÍV IZOTÓPTARTALMÁRA

Varga Beáta1, Tarján Sándor1, Sergey Fesenko2

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Radiológiai Ellenőrző Hálózatának feladata mind a hazai, mind az import élelmiszerek ellenőrzése, a hazai mezőgazdasági termékek valamint a természetes élőhelyek, erdei környezet radioaktivitásának ellenőrzése, nyomon követése.

A hazánkban érvényes szabályozás jelenleg azonos az Európai Közösség minden tagállamára kiterjedővel. Tartalmukat tekintve két csoportra bonthatók a rendeletek; a csernobili eseményeket követőkre, illetve a jövőbeni balesetekre és azok következményeire vonatkozókra. Ezeken felül konszenzus született a határértékek terén a nukleáris vagy radiológiai balesetet követő veszélyhelyzetben alkalmazandó nemzetközi kereskedelemben érvényes élelmiszer-fogyaszthatósági értékekre, a Codex Alimentarius irányadó szinteket határozott meg, a felhasznált dóziskonverziós tényezőkben az összes fontos, a témával foglalkozó szervezet egyetértett, azaz FAO, WHO, IAEA, ILO, OECD, PAHO, és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség meg is jelentette az Alapvető Biztonsági Szabályzatban. Nagyon fontos tény, hogy a csernobili baleset következtében közvetlenül érintett területeken az államok saját hatáskörükben az említetteknél szigorúbb szabályozást érvényesítettek. A másik nagyobb államcsoport pedig Ázsia területén fekszik, ahol a határértékek esetenként a századrészét sem érik el a fentieknek.

Többféle megközelítés létezik a határértékek képzésére, fontos szempont főleg az Únión belül, hogy a szabályozásnak nem szabad elsősorban a nemzetközi kereskedelmet tekintve diszkriminatívnak lenni. Egyöntetű még az említettekben, hogy kizárólag a mesterséges izotópokkal foglalkoznak, csak a WHO vízre vonatkozó szabályozása utal arra, hogy a vízfogyasztásból származó dózis nagy részét bizony a természetes izotópok adják. További érdekes pontja a rendszernek, hogy az ICRP által megfogalmazott, tápláléklánc eredetű 1 mSv-es lakossági dóziskorlát eltérő értelmezésben került a WHO ajánlásba és az EU szabályozásba. A lakosság védelme érdekében célszerűnek látjuk egy új határérték rendszer kialakítását, amely baleseti és normál körülményekre egyaránt tartalmaz előírásokat, illetve meghatározza az ellenőrző hatóságok részére a vizsgálatok érzékenységére vonatkozó határadatokat az elhanyagolható dózis fogalmából kiindulva, kockázatbecslés alapján. A jelenlegi helyzet jellemzésére álljon itt a következő táblázat az élelmiszerek fogyasztásából származó dózis izotóponkénti megoszlására:

Izotóp Dózis, microSv/év137Cs 0,3190Sr 0,70239+240Pu 0,00023H 0,004

mesterséges eredetű1,01

40K 2177Be 0,014210Pb 77,8

természetes eredetű295

United Nations Scientific Comittee on Effects of Atomic Radiation (2000) szerint a természetes háttér 0,8-2,4 mSv/év között változik, 1,2 mSv/év átlagértékkel, amely a radontól származó dózist nem foglalja magában.

22


VÁLSÁGKEZELÉS ÉS BIOTERRORIZMUS - TENNIVALÓK A GUAR-GUMI ÜGY TAPASZTALATAI ALAPJÁN

Búza László, Gyetvai Béla, Ácsné Kovacsics Loréna, Schill Judit, Holló-Szabó Péter, Oravecz Márton, Radácsy Katalin, Schnur Péter, Zoltai Anna, Czeglédi Beáta, Nagy Attila, Jóźwiak Ákos

Egy indiai származású guar-gumi dioxin és pentaklórfenol (PCP) szennyezettségével kapcsolatos RASFF riasztás nyomán elindult igazgatási és laboratóriumi intézkedések tapasztalatai jól hasznosíthatók a későbbi válságok kezelésében, de a mindennapi rutin munkában is. Az előadás az üggyel kapcsolatos eseményeket mutatja be, kronologikus sorrendben, illetve a guar-gumi élelmiszer esemény kezelésének néhány igazgatási és laboratóriumi vizsgálati aspektusát részletezi.

A PCP-vel és dioxinnal szennyezett guar-gumival kapcsolatos és a 2007. év egyéb eseményei rengeteg tisztázatlan, eleddig pontosan nem szabályozott területre irányították rá a figyelmet. Az ügyek kapcsán az előadás bemutatja az általános válságkezelés egyes új kérdéseit is. Így bizonyos kérdésekre keressük a választ, mint hogy hol a határ esemény és válság között (eltérő megközelítések léteznek politikai, gazdasági, társadalmi/egyéni és közegészségügyi/szakmai szinten. Nagyon fontos az eseménykezelő és a válságkezelő szakmai stáb közti különbségtétel, a feladatok, eljárások pontos definiálása. A 2007. év eseményeinek egyik legfontosabb tapasztalataként leszűrhető a kommunikációs és a kommunikációs stratégia fontossága.

A guar-gumi ügy kapcsán, annak továbbgondolásaként felmerült az élelmiszerláncot érintő szándékos ártó cselekmények lehetősége, az élelmiszerláncot felügyelő hatóság és a vállalkozások felkészültsége ilyen eseményekre. Az élelmiszereket érintő terrorizmus olyan cselekményeket vagy veszélyeket takar, melyek az élelmiszerek szándékos szennyezésére törekednek kémiai, biológiai vagy radionukleáris ágensekkel, és célja a civil lakosság megbetegítése/sérülés vagy halál okozása, és/vagy a szociális, gazdasági, politikai stabilitás rombolása.

Az élelmiszerek és takarmányok szándékos kontaminációja valós veszély, a szándékos szennyezés az élelmiszerlánc bármely pozíciójában bekövetkezhet, az élelmiszertől és az ágenstől függően. Az élelmiszer potenciálisan kedvelt eszköz lehet terrorista cselekményekben, mivel könnyű beszennyezni (különösen a fejlődő országokban), nagy területeket, sok embert érinthet, és a szerteágazó élelmiszerkereskedelem és az élelmiszerek nagyfokú változékonysága miatt nehéz a megelőzés. Az élelmiszerekkel útján elkövetett terrorista cselekményeket viszont nehezíti, hogy az élelmiszerlánc folyamatos ellenőrzés alatt áll, mind az előállítói, mind a hatósági oldalon, a létesítmények alkalmasak a véletlen kontamináció mellett a szándékos cselekmények megakadályozására is, az élelmiszerfogyasztási szokások miatt nehéz elképzelni, hogy az egész élelmiszerellátó rendszer megfertőződik.

Az előadás a vállalkozók, a fogyasztók és az állam élelmiszerláncot érintő szándékos ártó cselekmények megelőzésében, kezelésében betöltött szerepéről is beszámol.

23

Documents

MTA ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁGAMEGHÍVÓ Az MTA Állatorvos-tudományi Bizottsága és az Állatorvos-tudományi Kar Doktori Iskolája 2008. január 22.-án (kedden) 14 órai