Embed Size (px)
Citation preview
634.0.232.324.9
Mátrabérci Sándor A KANIZSA-ISKOLÁZÓGÉ P
Z a l a i Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőfelújítási kötelezettségében jelentős hányadot képvisel az e rde i - és lucfenyő. E n n e k egyenes következménye, hogy a fenyő szaporítóanyag termelés k o m o l y feladatot jelent csemetetermelésünkben. A csemetetermelésre irányuló racionalizálás jegyében hoz tuk létre bajcsai csemetekertünket és az 1. ábra szer in t i erdeifenyő szaporítóanyagtermelő-erdőfelújító géprendszert alakítottunk k i .
A géprendszernek szaporítóanyagtermelő „alsó ága" az egyéves magágyi csemeték kiemelésével i n d u l és az erdősítésre a lka lmas csemeték felterheléséig tart. M e g k e l l jegyeznem, hogy az egyéves erdeifenyő csemetét i g e n jó területhasznosítással termeljük meg. E z t teszi lehetővé az RS—09/124 t r ak to r vetőgépének (A—762) némi átalakítása, amelynek révén egy menetben 11,10 cm-es sortávolsággal vetünk és t aka runk . A z i l y e n módon nevel t csemetét egyéves korában kiemeljük és a Nisula módszer szerint iskolázzuk a nálunk kialakított
SZA PQT?ÍTÓ A NYAG TEPM£L£S /Azabaa'földi, intenz''^/
íCf SzTÖ forgatás parhanyitas mőtrágyázas
MR magágy-
kész/tés
A 751 veies
ÍTWTO r f a Oíl
r rp» 1 í iskolázás
P- 320 Sath gyomirtás kiemel&s kötegelés
5-233 Kotn növényyédelen* kíémele's i csemete- ,
elszállítás
5-233 Kotn növényyédelen* kíémele's
i Kam'xsQ tekercsbe kiállítás
ZOOO NS-AOO iskolázás táptalaj komposztálás
öeszállitás
£RD Ó FEL ÚJJTA'S /extensr/t//
MéiymÚvetégep £MT-í Quickwaod részleges talaj előkészítés ültetés
1. ábra. Erdeifenyő szaporítóanyag termelés és erdőfelújítás géprendszere
2. ábra. A tekercselőgép 3. ábra. Az adagolótorony és a munkaasztal
tekercsbe-iskolázó géppel (2. ábra). A tekercselőgép részegységei a következők: felhordó-szalag, adagoló-torony, munkaasz ta l .
A felhordó-szalag fe ladata a táptalajnak az adagolótoronyba történő továbbítása. A z egyenletes terítést etetőgaratjának résszabályozója segítségével segíthetjük elő az első fázisban.
A z adagoló-torony teríti a talajt az alat ta elhaladó fólia szalagra. Megha j to t t adagoló-hengerek adnak egyenletes terítést és a to ronyhoz kapcsolt újabb henger tömöríti a terített táptalajt.
A munkaasztal vízszintes, hajtott gumiheveder . Itt a hevederen bejelölt osztástávolságra történik a csemeték elhelyezése két oldalról, gyökérrel szemben (3. ábra). E z t a műveletet 2—2 ügyes kezű nődolgozó végzi, k i k n e k még a r r a is m a r a d idejük, hogy „menet közben" szakaszolják a végtelen fólia szalagot. A munkaasz t a l végén a szakaszolt , csemetékkel berakot t t a la jpaplan borítású fólia szalagot a „tekercselő" dolgozó göngyölíti (4. ábra), ma jd átadja kötözésre. A z átkötött tekercseket középen kettévágják (5. ábra).
A z i l y e n módon elkészült tekercseket T4K—14 t r ak to r vonta t ta pótkocsival szállítjuk k i az e lekt romos fűtésű fólia sátorból a tekercságyásokba, aho l a csemeték újabb tenyészidőszak után elérik erdősítésre a lka lmas méretüket (7. ábra). A terület-felhasználás minimális: 6—10 millió/ha. A géphez szükséges 8 fő kiszolgáló személyzet (1 fő etető, 4 fő adagoló, 1 fő tekercselő és 2 fő elszedő-kötöző) 8 órás műszakban 60—90 ezer csemete iskolázását tudja elvégezni. E z a je lenleg a lka lmazot t haza i módszerekhez képest 4—6-szoros teljesítményt jelent.
í. ábra. A tekercselés 5. ábra. A kész tekercs 6. ábra. A konténer
7. ábra. A bajcsai csemetekert iskolázótekercs ágyai
A tekercsbe iskolázott csemeték elszállítását a darabtömeg törvény f igye lembevételével K—1 típusú konténerrel (6. ábra) kívánjuk megoldan i . E g y n e k f e l terhelését a csemetekertben rendelkezésre álló KCR—2000 típusú, MTZ—50 t r a k t o r r a szerelt h i d r a u l i k u s d a r u v a l végezhetjük (egy konténerben 21 tekercs azaz 1100 darab csemete szállítható).
Tekercselőgépünkkel az elmúlt télen min tegy másfél millió fenyő- és százezer bükkcsemetét iskoláztunk. . Bízunk abban, hogy iskolázógépünket a társgazdaságok is kedvezően fogadják és sorozatgyártásunkkal hozzá t u d u n k járulni a sok élőmunkát igénylő művelet gépesítéséhez.
Í 34 .0 .972 .2+232 .314
NEMZETKÖZI MAGCSERE AZ ERTI Jankó József KÁMONI ARBORÉTUMÁBAN
A z Erdészeti Tudományos Intézet 1950-ben kapcsolódott be a nemzetközi magcserébe. Különböző nehézségek miat t azonban a cserekapcsolatok rövid időn belül megszakadtak. A következő években az E R T I - n e k önálló kiadványa n e m lévén, a Kámoni Arborétum maganyaga az E L T E B o t a n i k u s Kertjének jegyzékében szerepelt.
1960-ban Ráckevén az E R T I ismét megkezdte az Index Seminum kibocsátását. A maggyűjtésbe bekapcsolódtak kívülállók is, így több arborétum anyaga kerülhetett a magjegyzékbe. Már e k k o r is m i n d a m a g mennyisége, m i n d a f a j összetétel szer int a Kámoni Arborétum képezte a felajánlott csereanyag zömét. 1966-ban az Index bonyolítását az E R T I sárvári kísérleti állomása vet te át.
