MA

gA

zin

koMolyZene/operA beReZoVSZKij boGányi KaVaKoSZ KelleR MeDVeCZKy PeRényi RánKi VajDa VaSheGyi VáRDai ZuKeRManJAZZ/világZene/könnyűZene baboS boRlai CSíK FRoST naPRa Palya RoZSnyói RuPa

tánc boZSiK CauwenbeRGh juháSZ juRoniCS VinCZe ZSuRáFSZKycSAládi/ifJúSági babaKonCeRT CiFRa PaloTa hanG-SZeR-SZáM hanGulaTKonCeRTeK MiniMaTiné

kiállítáSok KoCSiS láTóhaTáR MeGyiK TannhÄuSeR

VII.éVFo

lyAM

3.SzáM

•2

012

.M

ájU

S–jÚ

NIU

S

ELENA ZHIDKOVAELENA ZHIDKOVA

b u D a P e S T i w a G n e R - n a P o K

UTAK A ZENÉHEZanne-Sophie Mutter

ATOM-FÚZIÓjazztavasz

OSZTÁLYKIRÁNDULÁS A MÜPÁBA?iskoláskoncertek

SZÁMOK, SZÍNEK, RENDSZEREKSociété Réaliste

MUPA 2012_3.indd 1 4/25/12 7:19:59 AM

MUPA 2012_3.indd 2 4/25/12 7:20:04 AM

Nagy várakozással töltött el, amikor hónapokkal ezelôtt egy számomra oly kedves magyar zenekar, a Nemzeti Filharmonikusok fôigazgatója, Kovács Géza felvetette az IAMA számára, hogy a Mûvészetek Palotája szívesen adna otthont a idén szervezetünk nemzetközi konferenciájának.

Amikor elôször álltam meg a Mûvészetek Palotája elôtt, azonnal rádöbbentem, hogy a Duna partján alkották meg a birminghami Symphony Hall letisztultabb és kevésbé hivalkodó küllemû magyar „testvérét”, azonban számomra az épület lelke legbelül, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben rejlik, amelynek lenyûgözô akusztikáját a Russell Johnson vezette Artec iroda álmodta meg.

Cambridge-ben lakom, és nincs olyan része Európának, amely távol esne tôlem, mindazonáltal be kell vallanom, hogy minél keletebbrôl jön valami, annál érdekfeszítôbbnek és különlegesebbnek hat számomra, legyen az Bécsbôl, Prágából, vagy épp innét, Budapestrôl. A magyar fôvárosban legutóbb húsz évvel ezelôtt jártam turistaként, ezért az itteni kollégákkal lezajlott beszélgetéseink hiánypótlóak és tanulságosak voltak számomra. Elkötelezettségük, kurázsijuk, és nem utolsósorban az általuk létrehozott produkciók kiemelkedô nívója lenyûgözött. A Visegrádi országok – és különösen Magyarország – igen gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek, tehetséges zeneszerzôk és elôadók garmadáját adták és adják ma is a világnak, és az a véleményem, hogy a korábban a vasfüggöny elzártsága mögé kényszerült országok mostanra már igencsak közel jutottak az európai fôsodorhoz.

Korunk turbulens gazdasági változásai hatalmas kihívások elé állítják a komolyzenével foglalkozó menedzsereket és ügynökségeket, és az ôket tömörítô IAMA fontos feladata, hogy segítse a tagjait abban, hogy e megváltozott helyzetben és a nehéz idôkben is megtalálják egymással a hangot. A régiók közötti kulturális sokféleség kiváló alkalmat teremtett számunkra Budapesten, hogy a mûvészeti menedzserek átadják egymásnak a tapasztalataikat és tanuljanak egymástól, és bízom benne, hogy a magyarországi koncertlátogató közönség is éppoly szeretettel és izgalommal lépi át a jövôben is a Mûvészetek Palotájának a kapuit, ahogyan mi tettük azt a konferencia három napja alatt.

n y i t á n yj o h n w i l l a n

john willanaz international artist

Managers’ association (iaMa) elnöke

mm3

f o t ó : A n t o n i A S c h r o e d e r

MUPA 2012_3.indd 3 4/25/12 7:20:08 AM

mm4

12

Qu

een

-bAl

ett

34

Ann

e-So

phie

Mu

tter

Joe

ZAw

inu

l

20Minden, AMi Zene 28AZ értől AZ óceánig 30nA de Melyik ligeti? 32utAk A ZenéheZ 34kocSiS 60 – A hónAp koncertJe A dunán 36A tűZről pAttAnt

A kincS őrZőJe 18AtoM-fúZió 20nehéZ MunkA édeS gyüMölcSe 24„neM MáSvilágokrA – tükrökre vAn SZükSégünk” 26

hírek, érdekeSSégek 6ők AJánlJák 8értékrendben 10MoZgáSbAn A királynő 12toMóceuSZ kAtAtiki vAgy gyugyu? 14A SZáMűZetéS ZenéJe 16

MUPA 2012_3.indd 4 4/25/12 7:20:15 AM

mm5

SZáMok, SZínek, rendSZerek 54kuliSSZA 56háZról háZrA – A MASZkAti operAháZ 58AJánló 60echo 62

énekeSnő gyógyít iS 38SZűZ kéZ 40A ring képekben 44hoZZáAdott érték 46cSáSZár éS forrAdAloM 50oSZtálykiránduláS A MüpábAn? 52

52 54

iSko

láSk

on

cert

ek

Soci

été

réAl

iSte

34Minden, AMi Zene 28AZ értől AZ óceánig 30nA de Melyik ligeti? 32utAk A ZenéheZ 34kocSiS 60 – A hónAp koncertJe A dunán 36A tűZről pAttAnt

MÜPa Magazin

a Művészetek Palotája ingyenes magazinja

alapító:Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Közhasznú nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Káel Csaba vezérigazgató

Főszerkesztő: Zsoldos Dávid

Szerkesztő: Filip Viktória

lektor:Fazekas Gergely

Szerkesztőség: Fidelio Média Kft. 1055Budapest,SzentIstvánkrt.23.Tel./Fax:(1)476-0320e-mail: mupamagazin@fidelio.hu

Felelős kiadó:a Fidelio Média Kft. ügyvezetője

nyomdai előkészítés:Gróf Róbert

a Művészetek Palotája fotóit Pető Zsuzsa, Pólya Zoltán és Csibi Szilvia készítette.Címlapfotó: jörn Kipping

nyomda: Keskeny nyomda Kft.

arculat: Mátai és Végh Kreatív Műhely

Megjelenik15000példányban.

HUISSN1788-439X

Művészetek Palotája: 1095Budapest,KomorMarcellu.1.Tel.:(1)555-3000e-mail: info@mupa.hu www.mupa.hu

MUPA 2012_3.indd 5 4/25/12 7:20:16 AM

mm6

VaSTaPSSal ÜnnePelTe a KöZönSéG a MaSZKaTi KiRályi oPeRaháZban a MaGyaR állaMi oPeRaháZ éS a MűVéSZeTeK PaloTája KöZöS PRoDuKCiójáT, MoZaRT SzöKtEtéS A SzERáJBól CíMű oPeRájáT. a KlaSSZiKuS Mű Káel CSaba RenDeZéSében, VaSheGyi GyöRGy VeZényleTéVel, ViláGhíRű oPeRaéneKeSeK RéSZVéTeléVel CSenDÜlT Fel aZ aRab ViláG MáSoDiKKénT FeléPÜlT oPeRaháZában.

Március24-énés25-énisteltházelőttjátszottákamagyarkoprodukciót,amelyet a jó darabválasztásnak is köszönhetően könnyen megszeretett ahelyiközönség.„Úgygondolom,hogySzelimbasaalakja,akiadarabvégén nagylelkűen elengedi a szerelmespárokat, összekötő kapocsként funkcionál a két kultúra között. ezt le lehetett mérni abban, hogy milyen tapsotkapottazelőadásvégénFranzTscherne,aszerepalakítója”–mondta bátor Tamás, a Művészetek Palotája koprodukciós programjainak igazgatója. Azarabtérségmásodikoperaháza(az1988-banépültkairóiután)tavaly októberben nyitotta meg kapuit a Franco Zeffirelli rendezte turandot előadással, melyet Placido Domingo vezényelt. a Veronai aréna és Ravennai Fesztivál előadásai után a Királyi operaház vezetői negyedik operabemutatónak hét másik európai előadás közül a magyar koprodukcióban készült Mozart-előadást választották.

AzeddIgMegSzoKoTTólelTérőeN2012őSzéTőla MűVéSZeTeK PaloTája éVaDoS

MűSoRSZeRKeSZTéSRe TéR áT, ehheZ iGaZoDVa a KoMolyZenei béRleTeK iS a SZeZon TeljeS

KínálaTából állTaK öSSZe.

az egy-egy bérletbe rendezett előadások részben a tradicionális elvet követik: hasonló műfajú

hangversenyek kerülnek egy „csomagba”, változatos műsorral, kiváló szólistákkal. a Müpa bérletkínálata ezek

mellett egészen sokszínű összeállításokat is tartalmaz, amelyekben különféle előadók, előadói apparátusok

lépnek fel eltérő stílusú kompozíciókkal. a válogatásnak azonban itt is megvannak a kapcsolódási pontjai.

ezek esetében például az évad művészének közreműködéseit követve vagy éppen az ő ajánlásával összeállított bérletekről van szó, más esetben bérletnyi

kóstolóról azokból a koncertekből, amelyek valamely hosszabb sorozat egy-egy elemét alkotják.

M A g y A r o p e r A S i k e r o M á n b A n

ú J M ü p A b é r l e t e k

h í r h o Z ó

FoTó- éS ViDeoPályáZaToT hiRDeT a MűVéSZeTeK PaloTája látóHAtáR CíMMel. a PályaMunKáK beéRKeZéSi HATárIdejeMájUS21.

a pályázók feladata kultúra és társadalom kapcsolatának és kölcsönhatásainak bemutatása. a kiírásban előnyt élveznek azok a művek, amelyek felhívják a figyelmet a kultúra szerepére a hétköznapok problémáinak megoldásában, a művészet útmutató erejére a válság idején. a pályázók a http://fotopalyazat.mupa.hu címen regisztrálhatnak, a leadási határidő május21.,azsűrielnökeKornissPéterlesz.Közönségszavazásramájus28.ésjúnius6.közöttvanlehetőség.június7-énünnepélyesdíjátadó keretében a zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokból kiállítás nyílik, melyet június30-igtekinthetnekmegazérdeklődők.

l á t ó h A t á r

MUPA 2012_3.indd 6 4/25/12 7:20:22 AM

M A g y A r o p e r A S i k e r o M á n b A n

MUPA 2012_3.indd 7 4/25/12 7:20:23 AM

ö k A J á n l J á k . . .K i M i R e M e n n e

e g r e S S y Z o l t á níRó, KölTő, MűFoRDíTó

édesanyám egyetlenegyszer járt a Müpában. Palya bea hangversenyére vittem el, imádta őt. Szeretem nagyon én is, tulajdonképpen mindegy nekem, mit énekel, világzenét, jazzt, népzenét, popsláger-feldolgozást vagy szefárdot. Sugárzó, magával ragadó egyénisége, személyisége, tehetsége, hangja, embersége, nőies sége minden alkalommal lenyűgöz. anyukám sajnos már nem lehet jelen, de én igen - helyette is.

Palya bea közreműködik Grecsó Krisztián estjén is, de Grecsót természetesen „saját jogon” jelölöm, megspékelve novák eszterrel és Veiszer alindával. örömteli, hogy a Müpa kortárs írókkal foglalkozik, Grecsó a jelenkori magyar irodalom fon-tos szereplője, nagyszerű művek szerzője.

egyik kedvenc filmem, egy csodálatos életmű egyik darabja Az ötödik pecsét. azon remekművek sorába tartozik, melyeknek eredeti és adaptációs formája egyarántvilágszínvonalú.Nyilvánolvastamésláttamnéhánymegrendítőművet–ezek között igencsak előkelő helyen áll Fábri Zoltán filmje. Szívszorító, az embert önmagával szembesítő problémafelvetések, fantasztikus színészek felejthetetlen alakításai elegáns, sallangmentes, gyönyörű rendezésben.

g r e c S ó k r i S Z t i á nKölTő, íRó, SZeRKeSZTő

Tudják, minden írónak van jó és rossz formája, ahogy a lovaknál: egy jó derbi, aztán egy közepes futás. Garaczi évek óta a csúcsformáját futja, a lemúr-regények után egy hetvenesévek budapest-köteten dolgozik. én mint szerkesztő már olvas-hattam belőle párat, és könnyesre nevettem magam: most önök jönnek. hallgassák meg az egyik legfontosabb élő magyar írót!

a magyar folklórban a tánckultúra áll a legnagyobb kihívások előtt. ötvöznie kell a modernitást a hagyománnyal, a történetmesélést az esztétika finomságaival, mert a néző komplex élményre vágyik. juhász Zsolt az egyik legjobb koreográfus, aki-nek vérében a hagyomány, és érti a világot, ami körülveszi. ezért kell figyelni rá.

Meghatározóvá ért a Naplegenda, az állami népi együttes új útkeresésének fontos darabja. Finom, szinte érzéki este, annak ajánlom, aki úgy akar számot vetni önmagával, hogy kivételesen nem leltározni szeretne, csak érezni, hol tart. hogy mi dolga éppen ott, ahol van.

ShirA u’tfilA – pAlyA beA SZefárd eSt MáJuS 9. 19:30 – bartók béla nemzeti hangversenyterem

MüpAMoZi – fábri Zoltán: AZ ötödik pecSét, háZigAZdA: réZ AndráS MáJuS 21. 19:00 – előadóterem

literáriuM – kortárS írók A MüpábAn: grecSó kriSZtián-eSt JúniuS 11. 20:00 – Üvegterem

literáriuM – kortárS írók A MüpábAn: gArAcZi láSZló eSt MáJuS 14. 20:00 – Üvegterem

dunA MűvéSZegyütteS: táncváltoZáSok MáJuS 15. 19:00 – Fesztivál Színház

MAgyAr állAMi népi együtteS: nAplegendA MáJuS 17. 19:00 – Fesztivál Színház

hoMMAge à ligeti – concerto budApeSt

MáJuS 28. 19:30 – bartók béla nemzeti hangversenyterem

budApeSti wAgner-nApok, tAnnhäuSer

JúniuS 3. 16:00 – bartók béla nemzeti hangversenyterem

hey, June! AkkeZdet phiAi

JúniuS 18. 20:00 – Fesztivál Színház

ő k A J á n l J á k . . .K i M i R e M e n n e ?

mm8

g r e c S ó k r i S Z t i á nf o t ó : b u l l A b e A

f o r g á c h A n d r á S

e g r e S S y Z o l t á n

f o r g á c h A n d r á SíRó, DRaMaTuRG, MűFoRDíTó

Útonakanonizálódásfelé,akezdetPhiai,azapákfiai,ésaleendőfiúkapjai: a nagy egyszerűség mögött elképesztő, joyce-i, parti nagy lajosi, tandorii, petrii, závadai, weöresi rafinériával, a legváratlanabb pillana-

tokban: beszélt, énekelt szöveg, a szabadság lehelete.

ligetit mindig hallgatni kell, amikor csak lehet, és amikor csak lehet (rit-kán, oly ritkán!) élőben: a legnagyobb filozófus a zeneszerzők között, tudásszomj, irtózatos gubancban a rend, a káoszban, a legkuszább

hangzásban az éteri tisztaság, fegyelem, könyörtelenség.

Kihagyhatatlan, elmulaszthatatlan, megismételhetetlen: wagnert jól ját-szani, vezényelni csak nagyon keveseknek adatott meg, ezek egyike

Fischer ádám, aki bayreuthban is bizonyította, hogy a legnagyobb wagner-karmesterek közé tartozik (haydnt, Schubertet most nem említjük):

összművészeti esemény, hatalmas, monumentális zene, aki még nem tanulta meg szeretni, muszáj, hogy legalább megpróbálkozzon vele.

MUPA 2012_3.indd 8 4/25/12 7:20:28 AM

Fo

Tó

:

De

áK

V

eR

a

MUPA 2012_3.indd 9 4/25/12 7:20:31 AM

é r t é k r e n d b e nS e R F ő Z ő n i K o l e T T a

a kilencvenes évektől a Fonó budai Zeneházban rendezett koncertekkel kezdődött a Ghymes magyarországi pályájának felívelése. nagyon gyorsan, mondhatni futótűzként terjedt el a híre, hogy felbukkant egy zenekar, ami más, mint a már ismert táncházas együtte-sek: mintha továbblépne, újra termőre fordulna általuk a magyar népzene. a zenekar nagyon gyorsan kinőtte a Fonó kétszáz-háromszáz fős nagyter-mét, azóta a legnagyobb budapesti színpadok, koncerttermek, fesztiválok, vagy akár színházak, templomok, és persze kisebb közösségi helyek sztárjai is, eddig tizenhét rendkívül sikeres lemezzel a tarsolyukban.

egy közelgő kerek évforduló indo-kolhatja, hogy elkezdődik valamiféle összegzés. nem mondható gyako-rinak, hogy egy zenekar három évti-zedet úgy érjen meg, hogy a nagyon korán elért siker, sőt, a műfajon belül szokatlan mértékű népszerűség egy pillanatra sem lankad. ennek csak egyik–bárcsöppetsemjelentéktelen–magyarázatalehet,hogyazenekartmeghatározóSzarka-testvérpár–gyulaésTamás–konzekvensenragaszkodott ahhoz az értékrendhez, amely már a nyolcvanas évek végére karakteres arculatot, egyedi, mar-káns zenekari hangzást teremtett a Ghymesnek. jól példázza ezt, hogy az együttesről tizenöt évvel ezelőtt megjelent cikkek, kritikák tartalma, többnyire lelkendező hangvétele alig különbözik az elmúlt hetekben publi-kált recenziókétól, ráadásul a legtöbb kritika és a közönség véleménye gyakorlatilag azonos. a közönség mai napig tartó szeretetére következtethe-tünk a teltházas koncertek tényéből és a lemezeladások számából.

a siker további összetevői között egyértelmű a táncház-mozgalom

által újra felfedezett népzene ereje, valamint a zenei korszellem bizonyos szintű befogadása, vagyis a rock és az improvizatív jazz jó arányú integrálása, a mindezekhez simuló dallamos saját szerzemények, és nem utolsósorban az előadás. a Ghymes előadásmódja, a népünnepélyre emlékeztető felszabadultságtól a drámaiságig sok olyan elemet tartal-maz, melyek szinte „energetizálnak”, érzelmeket és vitalitást adnak át a közönségnek, igazi közösségi élményt is teremtve.

ahhoz, hogy mindez évtizedeken át működjön, egyfajta erő lehet a háttérben: a hit, és nemcsak a mű-vészetük igaz voltába vetett, hanem a szó vallásos értelmében vett hit is. a dalok jelentős hányada nyíltan, bizonyságtételszerűen keresztény, és ez nemcsak az ünnepkörökhöz kötődő, tematikus dalokra jellem-ző. Régi népdalok szövegeiben vagy Szarka Tamás új dalokhoz írt verseiben egyaránt megtalálhatóak a hitre utaló gondolatok, szimbó-lumok, melyeket, ha sokan, pláne unisono éneklik, azt az embert sem hagyhatják érintetlenül, akinek a kereszténység csupán a kulturális gyökerek része, s amúgy a saját

világi felfogása szerint él, vagy véle-kedik a világról.

ezzel függ össze a zenekar népsze-rűségének egy másik fontos össze-tevője is. a Ghymes popzenekarokat megszégyenítő sikerének titkai között mindenképpen meg kell említeni a könnyen befogadható, azaz könnyű-zenei jelleget. az egyszerű és nagyon dallamos–ahogymondaniszokás:fülbemászó–muzsika,asokismétlés,az előadói szuggesztivitás csupa olyan elem, ami azokat a hallgatókat is megragadja, akik immunisak az ideológiákra, a rejtett szellemi tartal-makra. ugyanakkor a tiszta és pontos hangszeres megoldások, valamint a mértékkel adagolt, de virtuozitást sem nélkülöző szólók a vájt fülűek ingerküszöbét is elérik. Mindezek azt eredményezik, hogy az együt-tes olyasvalaminek toboroz híveket elsősorban a Kárpát-medencében, de akár a tengerentúlon is, amit jobb híján „világzeneként” tartunk számon, s aminek ráadásul a szórakoztatáson felül küldetése, (nem is annyira titkos) missziója van.

emiattistapasztalhatjuk–márszinténsokéve–,hogyaghymesszintemártöbb mint pusztán zenei formáció.

mm10

a Ghymes olyan név (trendi szóhasználattal: brand), melyhez már nem kell magyarázat. Régóta minden világos, ami általuk szól; vagyis hallható-tudható, hogy milyen értékek mentén írják, játsszák dalaikat. az ő nyelvük nemcsak a szövegeikben, hanem a tartalom, a zene, az érzelem (vagy indulat), vagyis a szellemiség tekintetében is magyar. így a Ghymes-produkciók által egy foglalatba kerülnek ennek a mentalitásnak az időtálló, ma is érvényes értékei. Mindezt felvidéki, azazkisebbségimagyarokként,büszkénéskövetkezetesenképviselikazenekaralkotói–egy híján harminc éve.

Mr2 AkuSZtik+ A Müpából2012.május 2.20:00bartók béla nemzeti hangversenyterem

ghymes: Summa

Km.: Szarka tamás (ének, hegedű, gitár, koboz), Szarka gyula (ének, gitár, basszusgitár, bőgő), Jelasity péter (szoprán- és altszaxofon, fuvola), Jász András (szaxofon), Rácz Roland (szintetizátor, nagydob), kún csaba (szinteti-zátor), Szabó tamás (dobok), bardon ivett (vokál), fekete Zsuzsanna (vokál), Zsurávszky lilla (vokál) Vendég: újhelyi kinga (ének)

MUPA 2012_3.indd 10 4/25/12 7:20:31 AM

mm11

legalábbis a Szarka testvérek kreatív késztetése gyakran túlnő a zenekari kereteken; szóló-produkciók, színházi munkák, táncjátékok, filmzenék, köny-vek, sőt, az együtteshez kötődő külön fesztiválrendezvény is része ma már a Ghymes-jelenségnek. a testvérpár ezeknek is köszönheti a megosztott Kossuth-díjat, amely az igen szépszá-mú korábbi elismerés megkoronázá-savolt2011-ben.

Azenekarmájus2-aikoncertjévelremélhetőleg egy sorozat veszi kezdetét.AzMr2Akusztikkoncertekmintájára ezúttal valódi, nagyszínpadi

körülmények között született, fontos produkciók juthatnak el a legszéle-sebb közönséghez. a Magyar Rádió mellett a közszolgálati televízió is rögzíti az előadásokat, melyek később hétvégi főműsoridőben kerülnek sugárzásraazM1csatornán.Azelsőilyen esemény méltó főszereplője lesz a Ghymes zenekar.

Summa–azazösszegzés.ezzelacímmel, koncepcióval lép színpadra a Müpában a Ghymes. bizonyos szem-pontból érthető, hogy három évtized-nyi muzsikálás jó ok az összegzésre, másrészt viszont talán félreérthető is

lehet a Summa. lehetnek olyanok, akik egy korszak lezárására gondol-nak a szó hallatán. ám lehet-e lezárni valami olyat, ami van, ami most is lélegzik? Kulturális, anyanyelvi gyöke-rek, megkérdőjelezhetetlen identitás, évszázados tradíciók, optimista jövőkép és hit képezi a zenekar érték-rendszerét, melyekről azt hihetnénk: mindig voltak, mindig lesznek. ebből az is következhetne, hogy ezúttal csu-pán az értékőrző-újrateremtő művé-szek összegeznek, summázzák saját munkájukat, de a felsorolt értékpontok a Szarka testvérek és a Ghymes után is alapértékek maradnak.

mm11

g h y M e S

MUPA 2012_3.indd 11 4/25/12 7:20:32 AM

mm12

M o Z g á S b A n A k i r á l y n őK R u P a Z S ó F i a

AgyőriBalett2010.ősziQueen-bemutatóját a színpadi próbákon kívül is komoly munka előzte meg. Sokáig úgy tűnt, nem kapják meg a zenei jogdíjakat a magyarországi előadáshoz, de végül hosszas kultúrdiplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően a bécsben játszott darab hazánkba is eljuthatott, először csak egy évre, harminc előadásra kapva engedélyt. a Művészetek Palotájában2010ótajátszottelőadása legismertebb Queen-dalokat gyűjti egy csokorba egy rendhagyó színházi este keretén belül, ahol a rockzenétől némileg távoli balett és olykor más, könnyedebb táncok jelenítik meg a műfaj egyik legnépszerűbb csapatának zenei univerzumát. ben van Cauwenbergh belga koreográfus neve már ismerősen csenghet a hazai közönség számára, mivel nem először dolgozik együtt a Győri balettel: első közöselőadásukat,a2008-asKeep smiling című Chaplin-hommage-t a Queen-balettkövette,a2011őszénbemutatott la vie en rose ihlette Rózsaszínház pedig francia sanzonokra készült táncszínház, mellyel június 7-énaMüpábanispárizsihangulatotvarázsolnak majd a színpadra.

ben van Cauwenbergh antwerpenben született, ahol táncosként kezdte a karrierjét, majd leszerződött a london Fesztivál baletthez (ez a mai angol nemzeti balett), ahol Rudolf nurejev oldalántáncolt.1989és1992közöttbalettigazgató volt a svájci lucerne-ben,1992-benpedigawiesbadeniStaatstheaterben, ahol tizenöt éven átdolgozott.2008-banVanCauwen-bergh az esseni aalto-Musiktheater balettigazgatója lett, az intézmény művészetivezetőjekénttöbbmint20egész estés produkciót koreografált. Koreográfusi munkáját a klasszikus esztétika és a kortárs táncelemek összekapcsolása jellemzi, munkáit a világ számos balett-társulatának repertoárján ott találjuk. a Queen-balett, melynek eredetijét essenben

mutattákbe2004-ben,műfajáttekintve nem volt teljesen előzmé-nyek nélküli, közülük egyről biztosan kötelező említést tenni. Maurice béjart 1997-benkoreografáltBallet for life című műve Freddie Mercury és a bé-jart ballet lausanne szintén aiDS-ben, ugyancsak negyvenöt évesen elhunyt szólótáncosa, jorge Donn emlékére készült „rockbalett”. béjart, aki egyéb-ként is rajongott a Queenért, nem sokkal Freddie Mercury halála előtt ismerkedett össze az énekessel, aki nem messze lakott tőle Montreux-ben. az együttes több albumát is Montreux-ben vették lemezre, ahol azóta egy Freddie Mercury-szobor áll a tóparton jellegzetes pózban öklét a magasba lendítve.

Kevés olyan együttest találunk a rock-történetben, amelynek tagjai ilyen sok örökérvényű slágert írtak volna, akik annyiszor kerültek a slágerlisták élére, és akik mindig egész stadionokat töl-töttek meg a koncertjeikkel. nemcsak a rajongók, de a szakértők is úgy vélik, hogy a Queen minden idők tíz legjobb zenekara közt biztosan ott van. az 1971-benalapítottcsapatakkoritagjaitöbb mint húsz éven keresztül együtt maradtak és zenéltek egészen a front-ember,FreddieMercury1991-eshalá-láig. Mercury legendás színpadi meg-jelenése, karizmatikus és nárcisztikus előadásmódja, mellyel folyton ébren tartotta a közönség figyelmét, sokol-dalú énekhangja és összetéveszthe-tetlen táncstílusa tette őt bálványozott sztárrá. Fényűző életmódja és csillogó személye elválaszthatatlan marad az együttestől, még ha a másik három tag, brian May, Roger Taylor és john Deacon nélkül sosem lehetett volna az, aki. Mind a négy tag írt dalokat különböző stílusokat vegyítve: széles műfaji repertoárjuk a rock and rolltól kezdve a funkon, rapen, folkon át a bluesig és a klasszikus hangzású da-lokig terjedt. Számtalan ismert Queen-dal zenéje és szövege inspirálta ben van Cauwenbergh színpadi produk-

cióját is, mely nemcsak egyszerűen a slágereknek (Don’t stop me now, It’s a kind of magic, love of my life, I want to break free, Bohemian Rhapsody, Save me – Who wants to live forever) a tánc nyelvére való lefordítását jelenti, hanem az egykori Queen-koncerteket idéző komplett látványshow megál-modását is. a lenyűgöző díszletek és háttér Dmitrij Simkin díszlettervező, videóművész munkái, aki korábban balett-táncosként került németország-ba,de2007-benbefejeztehuszonötéves karrierjét, és azóta díszletterve-zéssel, videótechnikával foglalkozik. a Queen-balettben látható videóanya-gok az eredeti koncertfelvételeket és klipeket használják, a díszletek közt pedig olyan különleges szcenikai elemeket láthatunk, mint a nyitókép központjában álló hatalmas Queen-korona lelógó királyi palásttal és a második felvonásban látható óriás, füstbe burkolt Freddie Mercury-szobor a földből félig kinőve. a legutolsó dal-ként elhangzó We Are the Champions című dal közben pedig egy olyan ikon képe rajzolódik ki a közel kétórás elő-adás nyomán, aki nem érte be azzal, hogy egyszerű sztár legyen: Freddie Mercury legendává akart válni. Vagy, ahogy ő fogalmazott: „vannak, akik beérik a második hellyel, de én erre képtelen vagyok. én úgy érzem, aki második, az vesztett. ha megízlelted, milyen elsőnek lenni, a második hely már kevés.”

látványos színpadi show-val és különleges műfaji ötvözettel lép újra a Müpa színpadára a Győri balett május 3-án és 4-én: a Queen-baletta20.századegyikleghíresebbéslegnagyobbhatásúzenekaránakdalaira épített koreográfiájával az extravagáns színpadi jelenlétéről is ismert legendás énekes, Freddie Mercury alakja előtt tiszteleg.

2012.május 3., 4.19:00Fesztivál Színház

győri balett: Queen-balett

jelmez, koreográfia: ben van cauwenbergh Zene: Queen Színpad, látvány: dmitrij Simkin Fény: ben van cauwenbergh, hécz péter igazgató: kiss János

MUPA 2012_3.indd 12 4/25/12 7:20:33 AM

Fo

Tó

:

Du

Sa

G

áb

oR

mm13mm13

MUPA 2012_3.indd 13 4/25/12 7:20:34 AM

mm14

t o M ó c e u S Z k A t A t i k i v A g y g y u g y u ?K o l o Z S i l á S Z l ó

Fábri Zoltán szeszélyes rendező hírében állt, nem egy munkatársa tartotta őt kiállhatatlannak, akadt olyan is, akit sikerült egy forgatáson vérig sértenie, utolsó alkotói periódusában könnyen konfrontálódott, ám sohasem gondolta magát tévedhetetlennek.

Mindez abból is következett, hogy jellemének alapvonása lett, különösen a halála előtti nehezebb években, a sértettség. ami akár visszatetszést is kelthet abban, aki csak annyit lát Fáb-riból, hogy a kor emblematikus alakja, három Kossuth-díjjal kitömött művész.

Fábri ugyanis teljes joggal gondolhat-ta azt, hogy az a rendszer és rezsim, mely látszólag teljes mellszélességgel kiállt mellette, és támogatta őt, komo-lyabb nemzetközi hírnevének gátja is. Való igaz, hogy a magyar rende-zők kiváltságos helyzetben voltak, mert több valutát vihettek magukkal, mint egy átlagos rendszer-elemnek

számítópolgár–eztafilmteljhatalmúura,dósaiIstvánvalóbanelintézte–,de ez a nem kevés pénz is kevés volt a boldoguláshoz, mondjuk a Cannes-i reprezentációhoz. és az is megesett, hogy amikor Fábri olasz útján arról értesült, hogy filmjét meghívták egy jeles fesztiválra, saját zsebből kellett finanszíroznia útmódosítását.

Fábri nem csak a kor olasz rende-zőire nézett fel, de az amerikaiakra is–azokatlegalábbannyiranagyratartotta, mint az európában divatos hullámok hátán érkező franciákat és cseheket, lengyeleket, svédeket, angolokat–,tisztelettelbeszéltSidney

M A g y A r o k

MüpA MoZielőadóterem

fábri Zoltán filmjeiházigazda: réz András

2012. május 7. 19:00hangyaboly (1971)

2012.május 21.19:00Az ötödik pecsét (1976)

2012.június 4.19:00Magyarok (1977)

MUPA 2012_3.indd 14 4/25/12 7:20:34 AM

lumetről, elia Kazanról, howard hawksról. ezen rendezők egyike sem volt olyan vérmes újító, mint mondjuk Godard, egyikük sem olyan elmélyült, mint bergman, tiszta, mint Robert bresson, de volt mit tanulni tőlük: Hawkstól–akitFábriigensokratartott–példáulapárbeszédekelrendezé-sét tanulta, a beszélgetések közbeni mozgatásokat, a színészvezetést. azt, hogy meg kell koreografálni egy párbeszédet, vezetni kell a nézőt, a tekintetét. ekkor még nem a vágás-sal és kameramozgással érték el a rendezők, hogy egy beszélgetés dinamikus legyen, hanem a színész instruálásával. Míg lumet és Fábri egy három perces jelenetben körül-belül hatvan plánt (kivágást) mutat, egy mai rendező százat, esetenként kétszázat is. Fábri azt gondolta (némi joggal), ha szabad utat kapott volna a tengeren túlra, felemelkedhetett volna–hírnévben,elismertségben–lumet mellé.

az persze relatív, hogy Fábri mennyire volt szeszélyes: ha színészei rigolyái-val vetjük össze az övéit, egyáltalán nem látszik kiállhatatlan alaknak. a Fábri-filmekben lesz igazán jelentős színész a rendezőkre és a stábra legveszélyesebb színésznagyvadak egyike, latinovits Zoltán, akinek utolsó és egyben egyik legjobb filmje Az ötö-dik pecsét.

latinovits nélkül három jelentős direk-torunk életműve jóval kevesebb lenne, jancsó Miklósé, Várkonyi Zoltáné és Várkonyi rokonáé, Fábri Zoltáné. Az ötödik pecsétből kiemelkedik, akár-csak Koncz Gábor a Magyarok című filmből,de–tegyükhozzányomban–Koncznakkönnyebbdolgavan,hiszen Az ötödik pecsét gyakorlatilag a legmegbízhatóbb igazolása annak, hogy a hatvanas-hetvenes évek a magyar film és színjátszás aranykora. (latinovits mellett látható e filmben Márkus lászló, őze lajos, bencze Ferenc.) latinovits e filmben tulajdon-képpen a Sátánt adja.

a magyar film történetének egyik legdémonibbjelentében–melyegyébként egyetlen szobában játszó-dik,ésalignyolcpercigtart–,kifejti,hogy miért és hogyan kell megtörni egy embert, hogy a rendszernek, amit szolgál, olyan emberekre van szük-sége, akik nem gondolkodnak, nem mondanak ellent. a szobában járkál-

va, cigarettázva, a cigit arany tárcá-jához ütögetve, egy pohár konyakot kínálva kifejti: minden valamirevaló hatalom ilyen alattvalókat akar, olyan szolgákat, akiknek nincs önérzete, nincs önbecsülése, mert az önbecsü-lés bírálatra sarkall, ellentmondásra, és a megtöretésnek, a másik megve-retésének csak az lehet a célja, hogy az alany önbecsülését felszámoljuk. ehhez valóban sátáni eszközöket vet be. a film zárlatában mintha a lélek legmélyebb bugyraiba merülnénk alá: egy kimérésben italozó asztal-társaság tagjai kerülnek a Civilruhás, latinovits karmai közé. arról vitatkoz-nak, hogy ha újra születnének, kinek a sorsát választanák: Tomóceusz Katatikiét, a saját normái szerint el nem ítélhető kegyetlen zsarnokét, aki azt hiszi, minden, amit tesz, a népe érdekét szolgálja, vagy Gyugyuét, az engedelmes, megalázott szolgáét, aki szenvedései ellenére erkölcsileg a zsarnok felett áll. a vita odáig fajul, hogy a kocsmába betérő elnyomott kis vendég feljelenti őket a nyilasok-nál. Fogságából akkor szabadulhat a négy megtört ember, ha megpo-foznak egy Krisztusként kifeszített ellenállót. az egyetlen, aki meg tudja ütni a nyomorultat, árvákat bujtogat otthon: haza kell térnie hozzájuk.

ez a zárlat, Fábri szerint, optimista. Kü-lönös, de nem alaptalan kijelentés.

ez a film, mondja Fábri, az ember helyes döntési képességeibe vetett bizalom filmje. Válsághelyzetekre, folytatja, az ember kidolgozza önma-

ga kimentésének stratégiáját. amikor erkölcsileg lehetetlen helyzetbe kerül, egy haldoklót kéne megütnie, az etikus tartás felülemeli a helyzeten, és képtelen a pofonra. a stratégia összeomlik ugyan, ám az erkölcsi parancs, melynek engedelmeskedik, megvédi az önbecsülés széthullásá-nak katasztrófájától.

ez tulajdonképpen a Magyarok tanulsága is. az egymást kijátszó, ármánykodó apácákról szóló Han-gyabolyé már nem ez: Fábrinak ez az egyébként sem túl optimista korszaka éppen ezzel a filmmel merül le a leginkább a kétségek közé. Déry Tibor azt mondta, hogy Az ötödik pecsét az emberbe vetett bizalom filmje. a Han-gyaboly–azárdábantörténtekpara-bolakéntisértelmezhetőek–márnemaz. ez a film nem a bizalmat igazolja. ebből érthető meg a legjobban, miért volt Fábri sértett. ez éppen a sértettség és a kiábrándultság feldolgozása. ám nem olyan mély, nem olyan szíve-nütő, nem olyan erős, mint Az ötödik pecsét.

amelyet megnézve nincs olyan néző, aki ne tartana önvizsgálatot, és ne tenné fel magának a kérdést, vajon én vállalnám-e a gyugyu-létet. és a legtöbben abban is biztosak lesznek, hogy képtelenek lennének megütni a Megfeszítettet. ha közelebb is lépnének, hogy megtegyék, ugyanúgy zokogva borulnának le elé, mint az átlagembert megtestesítő Kovács. ez a film a magunkba vetett bizalmat is visszaadja.

mm15

f á b r i Z o l t á n

MUPA 2012_3.indd 15 4/25/12 7:20:36 AM

mm16

A S Z á M ű Z e t é S Z e n é J e V ö R ö S e S Z T e R

nincs abban semmi különös, hogy a spanyol inkvizíció elől menekülő szefárd zsidók örökül hagyott zenéjét egymagyartrióésegyszerbiai–deindiai,izraeli,albánésszerbzenészekbőlálló–együttestárjaa közönség elé budapesten. az ibériai zsidók kényszerű vándorlása ugyanis gazdag zenei kultúrát hozott létre, magába olvasztva észak-afrika, Délkelet-európa és Kisázsia dallamait. e több száz éves történet része, hogy ma is formálódik a szefárd zene, például úgy, ahogy Palya bea triója vagy a Shira u’tfila együttes zenéli és gondolja újra.

p A l y A b e A

2012.május 9.19:30bartók béla nemzeti hangversenyterem

Shira u’tfila; palya bea – szefárd est

Palya bea a honlapján elmeséli, hogy egyszer belépett egy nagy lemez-boltba, s az első lemezen, amely a kezébe került, asszonyok énekeltek szefárd dalokat. így kezdődött az ő szefárd szenvedélye. arról kérdeztük, mi lett abból az első találkozásból.

Mi volt az, ami ennyire megérintett ebben a zenében? palya bea: a szefárd zene kultúrák találkozásából született, és útközben

értek gyémántokká e dalok. ez az út néhány száz éve tart. a Spanyolor-szágból menekült zsidóság zenéje –amelynagyonközelikapcsolatbanvanazarabzenével–találkozottbolgár, görög, török, szír dallamokkal. ez a zene akár egy világbéke-prog-ram is lehetne, hiszen a találkozások gazdagságot, termékenységet hoztak, zenei és más területen is. ősi zsidó rítust elbeszélő ének szól bolgár ritmusban vagy törökös díszítménnyel,

MUPA 2012_3.indd 16 4/25/12 7:20:39 AM

mm17

vagy épp egy görög dallamban tűnik fel. és éppen ezek azok az énekstílusok, amelyek gyerekkorom óta vonzanak, mintha a lelkem lakhelye valahol a mi földünktől délebbre, keletebbre lenne. S nekem, aki a fél életemet úton töltöm, és naponta tapasztalom meg, hogy a zene közel hoz, segít egymás megér-tésében, az ezzel a fajta énekkel tör-ténő hídverés nagyon fontossá vált. és elgondolkodtam azon is, hogy én magam milyen vélt vagy valós ellenség elől menekülve indultam útnak... Mirôl szólnak ezek az énekek? Némelyiket ladino nyelven énekled, a szefárdok nyelvén, másokat magyar fordításban. pb: a legtöbb dal az esküvő motí-vumait meséli el, a menyasszony sétáját, a lánykérést, az ifjú pár sátor alá lépkedését, az áldás adását, az asszonyok mulatását. ott a meny-asszony a tengerparton sétál, a

balladákban narancsos kávéval várja az asszony a fiát, egy hajóskapitány-nak kiáltozva kérdi, hogy merre lehet, akit szeret. ezeket azért is éneklem magyarul, hogy az itthoni közönség is tudjon utazni a képekkel, közelebb jöjjönhozzájuk–ésperszehozzámis–ezavilág.

Mennyire maradtatok meg az autenti-kus zenénél, és mennyire formáljátok saját gondolatokkal ezt az amúgy is állandóan változó zenei stílust?pb:Amitriónkereje–BolyaMátyáskobzos-citerással és Dés andrás ütőssel–pontaszemélyeszeneisé-günkben van, abban a hozzáállásban, hogy belerakjuk a magunk zenéjét, hangjait ebbe az anyagba, miközben a tradicionális színek is megmarad-nak. nekem nagyon fontos zenészek ők: andrissal tizenöt, Matyival húsz éve zenélünk együtt. a szefárd progra-munkban tehát mindenképp ott rezeg a sok száz, vagy tán ezer koncert, amit együtt csináltunk, az a sok ezer kilométer, amit együtt buszoztunk, az a rengeteg poén és történet, amit együtt eszeltünk ki.Újítunk,folytonújötletekethozunkbe.Van olyan szám, ahol egymás mellett szorosan állva test-ütőzünk, van, ahol én és andris egyszerre dobolunk, és van, hogy én éneklés közben indiai tanpurát pengetek, Matyi három cite-rát használ egyszerre, andris pedig egy perzsa ütőhangszer, a daf külön-féle hangzásait szólaltatja meg, akár tengerzúgást imitálva.az a fázis is nagyon vicces, amikor elkezdünk játszani egy dallamot, de még nem írtam rá szöveget. andris próbatermében rengeteg könyv van, és én éneklés közben a könyvek gerincéről szedek szavakat, impro-vizálgatok a társadalomtudományi tanulmányok vagy a szólások és közmondások holdudvarában, amit a szemem épp elér.

A szerb Stefan Sablic, a Shira u’tfila együttes vezetôje miután zenélt punk, rock és metal bandákban, az elmúlt húsz évét azzal töltötte, hogy szefárd dalokat kutatott fel, számos darabot ô maga gyûjtött, s több évet élt Izrael-ben, ahol elmélyedhetett abban a zenei stílusban, amely az ô hazájában egészen a II. világháborúig élô zenei kultúra volt. Stefan Sablic: belgrádban a vi-lágháborúig tízezer, Szarajevóban tizenötezer szefárd zsidó élt. Mindkét

városban alig maradtak… Sajnos csak az utolsó pillanatban sikerült valamennyit megmenteni az itteni közösség tradícióiból. Szerencsére még most is előfordul, hogy rábuk-kanunk eddig ismeretlen felvételekre. itt-ott egy kis zenei képzelőerővel ki kell egészítenünk a dallamokat, de hát a szefárd zene egész története alatt ez volt a jellemző: beépíteni más kultúrák zenéjét. a legutóbbi lemezünk például, a hollandiában kiadott Biviendo Enkantandoolyan,a20.századelejénkészült felvételekre épül, melyeket csak nemrég tettek közzé népzenekutatók.a legfontosabb természetesen az eredeti dal. ezt próbáljuk saját gondo-latokkal, saját stílussal feldolgozni, s a mai zenehallgatók ízlésére formálni.

A szefárd zene a szétszóródott zsidó közösségekkel sok kultúra zenei sajá-tosságait olvasztotta magába. Mennyi-re változott az idôk során a nyelv? SS: a nyelv a zenével párhuzamosan gazdagodott. a ladinóra, vagyis az ibériai zsidók nyelvére így nagy hatás-sal voltak az arab, török, szerb, bolgár, görög és más nyelvek. a héber mellett én a ladinót is beszé-lem. azt azért tudni kell, hogy nagyon különbözik a spanyoltól. Spanyol tudással általában meg lehet érteni a ladino szövegeket, de a nyelvtanban, a szavakban jelentős az eltérés. az énekek egyébként rendkívül változatos témájúak, szerelemről, megcsalásról, istenről, betegségről, katonáskodás-ról, növényekről, reményről, izrael és Spanyolország utáni vágyakozásról szólnak.

A zenekarban különbözô nemzetiségû és zenei hátterû tagok vannak. önma-gában az, hogy mindenki hozzátesz valamit a saját kultúrájából hozott elemekbôl, a szefárd zene történetét idézi. SS: a zenekarba mindenki más etnikai, vallási és zenei háttérrel jött. Fel sem tudnám sorolni, mennyi hatás keveredik itt, amikor hozzányúlunk egyadottdalhoz.Úgygondolom,aszefárd zene területén ezért is egyedi az, amit mi csinálunk. ehhez hozzá-jön az az összhang, ami a hosszú együttzenélésnek köszönhetően min-den alkalommal létrejön a színpadon. Közeli barátságok, a szefárd zene iránti elkötelezettség, és a kifogyhatat-lan kísérletező kedv az, ami sajátossá, és itthon is nagyon népszerűvé teszi a zenénket.

MUPA 2012_3.indd 17 4/25/12 7:20:41 AM

mm18

A k i n c S ő r Z ő J eV á R K o n y i T a M á S

Van egy barátom. barackmag-faragó mester. nagyítóval dolgozik. Több napon át vési, faragja, csiszolja, fényesíti a kis tárgyat. Minden részletre odafigyel, nincs mód –éskedv–elnagyolnibármitis. Mindez a száz éve született Végh Sándorról jutott eszembe; a pedagógus, karmester éskamarazenésza20.század egyik legnagyobb muzsikusa volt, a köztudatban –főlegahazaiban–azonbanmég mindig nem így él. az idei emlékév eseményei remélhetőleg változtatnak ezen.

v é g h S á n d o r , f o t ó : Z e n e A k A d é M i A k é p g y ű J t e M é n y e - f e l v é g i A n d r e A

Végh Sándor területe a kamarazene volt. az a műfaj, amelyet csak úgy lehet élvezni, ha nem vagyunk restek a legkisebb árnyalatokra is figyelni. itt minden kicsiben történik, a muzsi-kusoknak nagyítóval kell dolgozniuk, minden apró részletet meg kell mun-kálniuk, nincs mód elnagyolni bármit is, különben „nem áll össze”, nem lesz hiteles a produkció. Patikamérlegen kell kimérni a súlyokat, az arányokat, hangerőben, tagolásban, hangszín-ben, hangsúlyokban, artikulációban. Félreértés ne essék, természetesen a jó zenekari előadásokra is ugyan-ez jellemző, de azokban többnyire akkor is hat a mű, ha valamelyik terület kimunkáltsága nem egészen makulátlan. Talán ezért van az, hogy a kamarazene még mindig kevésbé népszerű, mint a szimfonikus iroda-lom, mondhatni, rétegműfaj, ínyencek konyhája, nemcsak Magyarországon, külföldön is. ez az elhanyagoltság azért is fájó, mert a magyar kamara-zenei hagyomány nemzetközi szinten ismeghatároztaa20.századelsőfelét. ennek a kincsnek az őrzője és továbbadója volt Végh Sándor is.

b e S Z é D e S n e V e Kha tényekkel szeretnénk jelezni, hogyan kapcsolódott ebbe a nagy hagyományba Végh Sándor, nincs

nehéz dolgunk, a nevek magukért be-szélnek. a budapesti Zeneakadémián, a húszas években három legendás tanárnál tanult: hegedülni a joachim-tanítvány hubay jenőnél, kamaraze-nét weiner leónál, zeneszerzést pedig Kodályzoltánnál.1935-benmegalakí-totta a Magyar Vonósnégyest, amellyel bartók V. vonósnégyesét mutatták be Magyarországon. Pablo Casals megbízta, hogy fesztiváljain, Prades-ban és Zermattban tanárként vegyen részt a munkában. időközben kivált akvartettből,és1940-benlétrehoztaaVégh-vonósnégyest,amelyet1978-igvezetett. Karmesteri minőségben dolgozott a berlini és a bécsi Filhar-monikusokkal,és1974-benvetteáta salzburgi Camerata academica (ma: Camerata Salzburg) együttesét, amely-nek vezetésével, egyfajta Végh-iskola megteremtésével a vonósnégyes mellett létrehozta élete másik főművét. Tanárként is maradandót alkotott: tanított a budapesti Zeneakadémián (1941–45),abázelizeneakadémián(1954–64),afreiburgifőiskolán(1956–64),adüsseldorfifőiskolán(1964–74),illetve a salzburgi Mozarteumban (1970–1987).AzangliaiPrussiaCove-ban1972-benlétrehoztaaNemzetköziMuzsikus Szemináriumot, ahol minden tavasszal–1975-tőlszeptemberbenis–kamarazeneikurzusokatéskoncer-teket tartanak ma is. az évszámokból

islátható,hogy1945utánnemsokminden fűzte hazájához, Magyaror-szághoz. Mint egy interjúban elmond-ta, külföldön megerősödött benne magyar identitása, és ezt bartók zené-jének köszönhette. Miután közvetlenül a második világháború után feleségé-vel elhagyta Magyarországot, francia állampolgárságot ajánlottak fel neki. „édesapám egész életében hálás volt ezértanagylelkűgesztusért–emlé-kezettlányaegyinterjúban.–Azutánis folytatta művészi tevékenységét Franciaországban, hogy később Svájc-ban, majd németországban, végül ausztriában telepedett le: koncerteket adott szólistaként és a Végh-kvartettel, később a Camerata Salzburg karmes-tereként, illetve mesterkurzusokat ve-zetett.” Magyarországon a nyolcvanas évekig csak nagy ritkán koncertezett, inkább turistaként jött, olykor tovább-utazva szűkebb pátriájába, erdélybe, Kolozsvárra.

K é T N A P – K é TÜ T e MSzületésének századik évfordulóján itthon és külföldön egyaránt megemlé-keznek róla, az eseménysorozatból a Művészetek Palotája is kiveszi a részét. Május12-énVéghSándor-napotren-deznek, amelynek keretében délelőtt tanítványai–mamármindannyiannemzetközihírűművészek–egy

MUPA 2012_3.indd 18 4/25/12 7:20:41 AM

mm19

végh Sándor-centenáriuM

2012.május 12.11:00Fesztivál Színházkamarakoncert – A tanítványok

beethoven: c-moll zongoratrió, op. 1, no. 3bartók: duók; kontrasztokSchubert: c-dúr vonósötös, d. 956

Km.: Arvid engegård, várjon dénes, fenyő lászló, keller András, klenyán csaba, keller Quartet

2012.május 12. 19:30bartók béla nemzeti hangversenyteremránki dezső, klukon edit és a camerata Salzburg

Mozart: d-dúr („prágai”) szimfónia, k. 504J. S. bach: c-moll versenymű két zongorára, bwv 1060; c-moll versenymű két zongorára, bwv 1062; beethoven: vii. (A-dúr) szimfónia

Vez.: keller András

2012.június 10.10:00Fesztivál SzínházA végh Sándor nemzetközi vonósnégyes verseny döntője

2012.június 11.19:30Fesztivál SzínházA végh Sándor nemzetközi vonósnégyes verseny díjkiosztója és gálahangversenye

csoportja zenél a Fesztivál Színház-ban, este pedig a Camerata Salzburg ad hangversenyt Klukon edit és Ránki Dezső közreműködésével, Keller and-rás vezényletével. a magyarországi emlékév hagyományteremtő esemé-nyeként–éppenakamarazeneműfajfelvirágzásátelősegítőszándékkal–rendezik meg a Végh Sándor nemzet-közi Vonósnégyes-versenyt, amelynek döntőjejúnius10-énlesz,díjkiosztógálahangversenye pedig másnap. a verseny zsűrijének tagja, valamint a tanítványok koncertjén is fellép arvid engegård,aki1986és1991közöttülta Camerata Salzburg koncertmesteri székében, Végh Sándor asszisztense-ként. ebben az időben készült a zene-kar szinte valamennyi felvétele Mozart divertimentóiból, illetve a ma is eta-lonnak számító Mozart-zongoraverse-nyek Schiff andrással. „Karmesterként világos kézmozdulatokkal jelezte a tempót és a karaktert, ugyanakkor nem a megszokott módon vezényelt –mesélianorvéghegedűs.–ezrám,koncertmesterre, különösen nagy feladatot rótt. jóval többet próbáltunk, mint a legtöbb zenekar manapság. Végh képes volt két napot dolgozni két ütemen.”

M e G S Z e M é l y e -S í T e n i a Z e n é Tegy másik egykori tanítvány, a cen-tenáriumi események művészeti vezetője, Keller andrás a Gramofon folyóirat tavaszi számában ezekkel a szavakkal foglalja össze Végh Sán-dor nagyságát: „Meg tudta szemé-lyesíteni a zenét. eljátszani egy művet nagyon sokan tudnak, de életre kelteni csak nagyon kevesen. ő olyanfajta vitalitássalzenélt–átlényegült–,ami mindenkit felvillanyozott.” Miként Keller andrás rámutat, Végh Sándor nagyságát sokáig nem ismerték el itthon, ezért fontos, hogy halála után tizenöt évvel, születésének századik évfordulóján „hazahozzák” őt, a szel-lemiségét. Végh Sándort a zenei elő-adó-művészet terén hasonló integráló személyiségnek érzi, mint bartók bélát a zeneszerzés területén, mondván, bartók a magyar népzenét a nyu-gati zenébe tudta integrálni, ezáltal teremtve meg egyéni zenei világát, Végh pedig az előadó-művészetben és a tanári pályafutása során volt képes a magyar gyökerekkel, azokból táplálkozva, igazi európai művésze-tet teremteni, a nemes hagyományt folytatni.

c A M e r A t A S A l Z b u r g

MUPA 2012_3.indd 19 4/25/12 7:20:42 AM

mm20

A t o M - f ú Z i ób é R C e S i b a R b a R a

a jazz talán utolsó markáns, konti-nenseken átívelő, több évtizeden át a fősodrot adó irányzata, amelyet kezdetben a jazz-rock, majd inkább a „fusion” címkével láttak el, valami-kor a hatvanas évek végén született. Sokan ezt a pillanatot a jazztörténet egyik legnagyobb bálványához, Milesdavishezkötik,ésaző1969-es In a Silent Wayés1970-esBitches Brew című albumaihoz szúrják le kis zászlócskájukat. az In a Silent Way című szám, ahogy a Bitches Brew-t nyitó Pharaoh’s Dance is Zawinul szerzeménye. araszolhatunk azon-ban még vissza három évet, amikor létrejött a Mercy, Mercy, Mercy című kompozíció, szintén Zawinul jóvoltá-ból, amelyet a Cannonnball adderley Sextettel vett először lemezre. a rhythm & blues és a jazz összefonó-dásából született darab a billboard-lista tizenegyedik helyéig kúszott, előadását Grammy-díjjal jutalmaz-ták, és a kislemezből több millió példány fogyott. a dal nagy szerepet játszott abban, hogy az addigra némileg népszerűségét vesztett jazz műfaja iránt ismét felkelt az emberek érdeklődése. Zawinult ezután végig ott találjuk az élvonalban, a legiz-galmasabb, legkreatívabb előadók és zeneszerzők közt, aki később a weather Report alapítójaként a fúziós jazz nehezen meghaladható alapkövét helyezte el, majd mint a Zawinul Syndicate frontembere és agytrösztjemár1987-tőllényegébenvilágzenét játszott, amikor a zeneipar még nevet sem adott e műfajnak.

Az1932.július7-énBécsbenszületettjoe Zawinul magyarországi koncert-jein nem felejtette el megjegyezni, hogy nagymamája Kaposvárról származott. nagy szeretettel játszott

a magyar közönségnek, és itthon is mindig nagy szeretettel fogadták őt. egyikutolsókoncertjét2007.augusz-tus1-énadtaaVeszprémiÜnnepijátékokon. az ünnep akkor vált teljessé, amikor a láthatóan nagybe-teg Zawinul mellé a színpadra lépett a következő este főhőse, wayne Shorter szaxofonos, akivel több mint két évtized után először álltak egy színpadon. az In a Silent Wayt adták elő. a Zawinul Syndicate tagjai pedig boldogan és fegyelmezetten játszot-tákvégigmesterükkelafellépést–ezvolt Zawinul utolsó előtti koncertje.

2012-benebbőlacsapatbóltovább-viszi a lángot Paco Sery elefánt-csontparti dobos (akire még jaco Pastorius hívta fel Zawinul figyelmét), aziz Sahmaoui és jorge bezerra ütőhangszeresek (Marokkóból, illetve brazíliából), valamint a varázslatos énekesnő, Sabine Kabongo, aki kongói gyökerekkel rendelkezik. a zenekar további tagjai alune wade baszusgitáros, emile Parisien szaxofonos (a szaxofon jelenlétének köszönhetően a weather Report-korszak hangzása is felelevenedik), Thierry eliez billentyűs és Munir hossn gitáros. bár a Syndicate éve-ken át csak egykori csapatkapitányuk számait játszotta, a nyolcvanadik születésnapi koncertturnéra olyan új darabokat is komponálnak tagjai, amelyek a maestro zenei világát, szellemiségét idézik. és ha már ed-dig oly sok szál kötötte a szindikátust Magyarországhoz, hadd gyarapod-jon még eggyel: File Under zawinul című első, egykori névadójuk nélkül 2012februárjábanfelvettlemezüketa nemzeti hangversenyterem-beli koncert napján jelenteti meg a hun-nia Records.

„a zene a krízis és a konfrontáció időszakában különösen kreatív időketélmeg.A20.századmásodikfeléneklegizgalmasabbkorszaka a hatvanas évek voltak. utat tört magának a rock’n’roll, ajazzisújiránytvett…”joezawinulpedig–akitőlemondatokszármaznak–vegyítetteekettőt,méghozzáolyérvénnyel,tartalommaléssikerrel,mintkevesen.Ajazztavasz2012anyolcvanéve született mester és a fúziós jazz műfaja előtt tiszteleg.

k i n S e y - w i l l i S -b o r l A i t r i o

MUPA 2012_3.indd 20 4/25/12 7:20:44 AM

Jo

e

ZA

wi

nu

lF

oT

ó:

h

ol

Ge

R

Ke

iF

el

A t o M - f ú Z i ób é R C e S i b a R b a R a

MUPA 2012_3.indd 21 4/25/12 7:20:46 AM

mm22

a jazztavasz egészére érvényes: File Under zawinul, még ha egyes fellépőkre jobban, másokra kevésbé igaz is, hogy meghatározza zenéjét ahorgoltsapkászseni.AKinsey–Willis–BorlaiTrióétfeltétlenül.ScottKinsey billentyűs volt ugyanis zawi-nul Faces and Places című albumá-nak producere, és szoros barátság kötötte össze kettejüket. Kinsey zenei ízlése, játéka felvállaltan és erősen viseli a zawinuli bélyeget. Gary willis a weather Report feloszlása után játszott wayne Shorter zenekará-ban. Kettejük pályája a Tribal Tech csapatban fonódott össze, ahol a gitáros, Scott henderson is működött, ő viszont egyben Zawinul gitárosa is volt a Syndicate korai korszakában. borlai Gergő pedig immár nem csak nagy tisztelője, de egyenrangú part-nere is Kinsey-nek és willisnek.

A9:30Collective,Huszárendredo-bos sokoldalú produkciójának neve eleve tisztelgés a weather Report előtt,melynek8:30címűduplale-mezerészbenaz1979-esvilágkörülikoncertturnéjukon készült. a magyar gyökerű kollektíva több kompozíciót is jegyez, melyet Zawinulnak ajánlot-tak. a produkció legújabb, a május 13-ifesztiválnapjándebütálókiadá-sa, melynek neve enerd (fordítsuk elektrománnak), már a jövő hang- és színpadtechnikáját valósítja meg, hiszen enerd (endre) a dobok mögül valós időben egy teljes interaktív hangvarázsló rendszert is működtet.

a csapat vendége a holland nu-jazz szcéna legünnepeltebb trombitása, Rob van de wouw. a koncerten nem csak a hangzásbeli, de a látványe-lemek is a legmodernebb trendeket képviselik–sezekvalódiújdonság-nak számítanak itthon.

a jazztavaszt záró együttes maga is jazztörténetet teremtett, hiszen a weather Report mellett és őket kö-vetően máig az egyik legfontosabb, legmarkánsabb stílusjegyekkel ren-delkező zenekara a fúziós jazznek: a yellowjackets a műfaj élő jelene, amely a maga három évtizedével példaértékű csapatszellemről, kreatív energiatartalékokról, alkalmazkodó-képességről tesz tanúbizonyságot. indokolt hát, hogy a Müpában is el-sősorban őket magukat ünnepeljük, bár a zawinuli kötődés náluk sem el-hanyagolható. Scott yanow újságíró szerint a yellowjackets szerzeményei néha joe Zawinul legdallamosabb pillanatait idézik. érdekesség még, hogy a yellow jackets koncertfilmje-inek rendezője és producere több alkalommal anthony Zawinul, a billentyűs legidősebb fia volt. ami pediga2012-esturnéújdonságaa „Darazsak” életében: a basszus szólamot hosszú évek után nem jimmy haslip, hanem Felix Pastorius –igen,igen,alegendásjacofia–szolgáltatja william Kennedy régi-új dobos, bob Mintzer szaxofonos és az alapító Russell Ferrante billentyűs mellett.

JAZZtAvASZ

2012.május 13.16:00Fesztivál Színház

kinsey-willis-borlai trio

Km.: borlai gergő (dob), gary willis (basszusgitár), Scott kinsey (billentyűs

hangszerek)

2012.május 13.18:00bartók béla nemzeti hangversenyterem

the Syndicate – tribute to Joe

Zawinul

Km.: paco Sery (dob), Sabine kabongo (ének), Aziz Sahmaoui

(ének, ütőhangszerek), Jorge bezerra (ütőhangszerek), Alune wade

(basszusgitár), émile parisien (szaxofon), thierry eliez (billentyűs hangszerek), Munir

hossn (gitár)

2012.május 13.20:00Üvegterem

rozsnyói péter-trió

Km.: rozsnyói péter (zongora), orbán györgy (bőgő), Mohay András (dob)

2012.május 13.20:00Fesztivál Színház

e-nerd – post 9:30 collective

Km.: huszár endre (dob, elektronikus kontrollerek), rob van de wouw (trombita),

Mohai tamás (gitár), ii. lengyelfi Miklós (basszusgitár), kozma orsi (ének), rácz

roland (billentyűs hangszerek), Zsemlye Sándor (szaxofon), gábor Andor

(ütőhangszerek)

2012.május 13.22:00bartók béla nemzeti hangversenyterem

the yellowjackets

Km.: bob Mintzer (szoprán- és tenorszaxofon, basszusklarinét), ewi, russell ferrante (zongora, billentyűs

hangszerek), felix pastorius (basszusgitár), william kennedy (dob)

t h e y e l l o w J A c k e t S

MUPA 2012_3.indd 22 4/25/12 7:20:49 AM

MUPA 2012_3.indd 23 4/25/12 7:20:50 AM

mm24

n e h é Z M u n k A é d e S g y ü M ö l c S eH A j d Ú l í V I A

Az1798-asesztendőateremtés sikerét hozta; ennek nyomán az udvari könyvtárigazgató, Gottfried van Swieten báró rábeszélte haydnt, hogy írja meg az évszakokat is. a körülményeket ismerve nem csoda, hogy haydn nem sok kedvvel látott a munkának. Thomson the Seasons című költeményének részletei alkotják a librettót, Van Swieten haydn szerint is gyenge minőségű fordításában. ráadásul–mivelHaydnragaszko-dott hozzá, hogy angol változata is

legyenazoratóriumnak–VanSwietenkészítette az angolra való visszafordí-tást is. Mivel van Swieten nem ismerte olyan szinten az angol nyelvet, amit a visszafordítás magas színvonala megkívánt volna, az angol szöveg híján van nyelvi leleményeknek és irodalmiságnak. ez is az oka annak, hogy a mű kevésbé lett népszerű angliában, mint elődje, a teremtés.

az idősödő haydn egészégét megvi-selte a kitartó, lelkiismeretes munka

Vashegyi György haydn évszakok című oratóriumának megvalósításával majd’ akkora feladatra vállalkozott, mint annak idején haydn az oratórium megírásával. bár az alkotás és a megvalósítás két külön kategória, a belefektetett energia és idő hasonlóként is megítélhető. Csak remélni lehet, hogy a párhuzam itt meg is áll, és sem a karmester, sem az előadók nem öregszenek bele annyira a munkába, mint haydn.

2012.május 14.19:30bartók béla nemzetihangversenyterem

A liszt Akadémia Szimfonikus Zenekarának

hangversenye – Alma Mater-koncertek

haydn: Az évszakok, hob. XXi:3

Vez.: vashegyi györgy

v A S h e g y i g y ö r g y , f o t ó : S c h i l l e r k A t A

MUPA 2012_3.indd 24 4/25/12 7:20:52 AM

akompozíción,amitcsak1801-benfejezett be. azonban míg a teremtés komponálásakor majdnem teljes alázatossággal vetette alá magát a nálánál jóval alacsonyabb színvona-lon alkotó van Swieten kívánságainak, az évszakoknál már nem tűrt minden javaslatot ilyen békésen. igaz, volt is, amivel a báró túllőtt a célon. a békák kórusát, valamint a többi, túlzóan hangfestő részleteket illető javaslatra például haydn haragosan kelt ki egy barátjának írt levelében: „csak rám erőltetik ezt az elfranciásított szeme-tet...Ilyetgrétryszokottírni...”–alevélazonban rossz kezekbe került, egy újságíró közzétette lapjában. Van Swieten természetesen erősen sértve érezte magát, egy időre el is hidegül-tek egymástól haydnnal.

a négyrészes oratórium zenekarát és többnyire négyszólamú kórusát három szólista egészíti ki. a szólisták

–Simon,lukácsésHanna–aparasztinép archetípusait képviselik. a cse-lekményben többször is megjelenik a kor azon általános vélekedése, hogy a parasztok jókedvvel, könnye-dén végzik munkájukat. ez az „ősz” idején teljesedik ki egy, a szorgalom dicséretét zengő trióban és kórusban. haydn ennek a Van Swieten-ötletnek láttán megjegyezte, hogy bár egész életében szorgalmas volt, még sosem kellett a „Szorgalom Dicséretét” zenge-nie. Vele ellentétben azonban van, aki szívesen zengi. a karmester Vashegyi György így beszélt a műről: „joseph haydn évszakok című oratóriuma számomra az európai zenetörténet egyik legfontosabb műve, talán még a teremtésnél is közelebb áll hozzám. Hihetetlen,ahogyanaz1732-ben,abarokk kor utolsó évtizedei egyikében született haydn közel hetven évesen –elsősorbaneművével–»megterem-tette« a német romantikát: Mendels-sohn, Schumann, brahms és wagner más-más módon ugyan, de mind Haydn»köpönyegéből«bújnakelő.Számomra azért is különösen kedves az oratórium, mert életem egyik legnagyobb élő koncertélménye (john eliotgardiner1992-esbudapestikon-certje) is hozzá kötődik, valamint saját együtteseim, a Purcell Kórus, és főleg azorfeozenekar2003-banennekaműnek a fertőszentmiklósi előadásá-valváltak»nagykorúvá«.”

Mivel a művet a Zeneakadémia együt-tesei és szólistái adják elő, felmerül a kérdés, hogy mi a fő célja egy ilyen nagyszabású mesterkurzusnak? Vas-hegyi elmondta, kifejezetten fontosnak tartja, hogy a diákok már tanulmá-nyéveik alatt is élőben találkozhassa-nak ezekkel a nagyszabású remek-művekkel, s ez vezérelte az előző évek bach- és Mozart-projektjeiben is. ennek akkor is van értelme, ha a koncert nem minden részlete lesz lemezfelvétel-mi-nőségű. Tapasztalata szerint ugyanak-kor az igazán kiemelkedő képességű előadók már diákként is „megvillannak” egy-egy ilyen alkalomkor.

az egész tanéven átívelő kurzus új dolog, a karmester elmondása szerint ilyesmit eddig nem csinált: „Tavaly november-decemberben egyenként meghallgattam harminc énekes hallgatót, akik mind haydnt énekeltek nekem–részleteketaCecília-miséből (1766),a Stabat Materből(1767),al’infedeltà delusa-ból(1773),al’isola

disabitata-ból(1779),ésperszeakét német nyelvű oratóriumból, a teremtésből és az évszakokból. ezek közül az énekesek közül választottam ki tizenöt hallgatót, akik idén feb-ruárban újra előénekeltek, közülük kerülnek ki az áprilisi hangverseny –ezegyingyeneskoncertleszáprilis29-én16órakoraBudaváriAulában(Kapisztrántér1.)–ésamájus14-eikoncert szólistái (baráth emőke - szop-rán, Pataki-Potyók Dániel - tenor és Murvai Dénes - basszus). április végén karmesterkurzust is tartok majd e művekből, erre a hónap elején történt az aktív résztvevők kiválasz-tása. afféle beszélgetős koncertet, »gesprächskonzert«-ettervezünk:mesterem, helmuth Rilling csinált sok ilyet kurzusain, tőle vettem az ötletet. a nagy kurzus célja, hogy ráirányítsa afigyelmeta18.század»legnagyobbmagyar zeneszerzőjére«, haydnra, ezen kívül, hogy minél nagyobb számban összehozza a sokféle dolgot külön-külön buzgón tanuló és gyakor-ló zeneakadémista hallgatókat.”

Természetesen a próbafolyamatnak megvoltak a maga nehézségei, mivel a mű rendkívüli előadói igényekkel lép fel. Vashegyi György beavatott a kulisszatitkokba: az évszakoknak számos olyan részlete van, ahol tíz-tizenöt taktuson teljes mértékben lemérhető az előadás színvonala. ezek akár a Zeneakadémia együt-tesei, akár a berlini Filharmonikusok számára egyaránt nehezek. a parti-túra elsősorban a zenekar számára tartogat buktatókat, de erdei Péter karnagy úrnak sem volt könnyű dolga az alma Mater Kórus felkészítése so-rán: a kórus számára is erőt próbáló a mű, főleg az „ősz” két hatalmas, ráadásul egymást követő kórustétele, a Vadász- és Szüreti kórus.

Azelőadás–anatúrtrombitákatleszámítva–zömében„modern”hangszereken zajlik, de a historikus megközelítés számos eleme és ered-ménye már a levegőben van. „nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a régi korok zenéjére az adott kor hangsze-rei egész egyszerűen alkalmasab-bak... De most csak az a fontos, hogy minél több fiatal zenészhez közel ke-rüljön ez a csodálatos, felfoghatatlan gazdagságú remekmű.” az évszakok amájus14-eiMüpabelihangversenyegy, az egész tanéven átívelő kurzus befejező eseménye lesz.

mm25

MUPA 2012_3.indd 25 4/25/12 7:20:53 AM

Stanislaw lem ötven éve napvilágot látottörökbecsűsci-firegénye–amitaz eredeti színvonalán bár a köny-vétől eltérő konklúziókkal andrej Tarkovszkijfilmesítettmeg–filozófiaikérdéseket feszeget. Milyen távolra kell mennünk ahhoz, hogy végül ön-magunkra találjunk? Felfedezhetjük-e az ismeretlent, ha közben önmagunk számára bizonyulunk rejtélynek? Van-e határ a külvilág megismerése és lelkünk mélyrétegeinek feltárulása között? hogyan és miért válhat a va-lószínűnél is valószerűbbé éppen az, ami tökéletesen valószínűtlen?

lem szülőhazájának legprogresz-szívebb kísérleti zenei fesztiválja, a krakkói unsound tavaly rendelte meg azizlandiBenFrost–danielBjarnasonalkotópárostólamájus17-énaMű-vészetek Palotájában is bemutatásra kerülő Solaris című több művészeti ágat mozgásba hozó produkciót, amelyben a két muzsikus egyszerre reflektál az eredeti regényre és Tar-kovszkijkultmozijára–ezutóbbihozkapcsolódóan nem kisebb nevek, mint brian eno és nick Robertson közreműködésével.az eredeti mű filozófiai és lélektani mélységei lehetővé tették Tarkovszkij számára, hogy a benne ábrázolt

music koncepciójának tradícióját követő, tisztán zenei (elektroakuszti-kus) és multimédiás (filmes, táncos, installációművészeti) produkciókat egyaránt jegyző ben Frost, valamint a klasszikus zenei háttérrel bíró, zene-szerzőként a modernizmus agresszív energiáit a klasszicitás szépségesz-ményeivel és arányrendszereivel üt-köztető, karmesterként máris világhírű együtteseket dirigáló Daníel bjarna-son párosa közép-európai perspek-tívából tekintve valóban hasonlítható lemkozmonautáihoz–különösen,hafigyelembe vesszük, hogy a fesztivál által a projektbe delegált „utastárs” a ma már nemzetközi szinten is előkelő helyen jegyzett, a klasszikus és a modern repertoárban egyaránt jártas Sinfonietta Cracovia.

a lengyelek választásában azon-ban az is szerepet játszhatott, hogy tisztában voltak vele: a nagy távol-

„ n e M M á S v i l á g o k r A – t ü k r ö k r e v A n S Z ü k S é g ü n k ”V e R e S b á l i n T

a Solaris hőseinek útja végtelen távolba, a fizikailag még elérhető„másvilágba” tart, ám útjuk végén egy olyan tükör várja őket, amelyből saját arcuk elérhetetlen idegensége sugárzik. Kétségtelenül kísérteties ez a tapasztalat, de korunk művészetében annál hangsúlyosabban van jelen. a Music for Solaris című program fél évvel premierje és egy hónappal new york-i bemutatója után végre a Müpában is látható/hallható.

mm26

2012.május 17.19:30bartók béla nemzeti hangversenyterem

Music for Solaris – ben frost & daníel bjarnason

ben frost - daníel bjarnason: Music for Solarishenryk górecki: 3 pieces in the old StyleArvo pärt: fratres

Km.: Sinfonietta cracoviafilmmanipulációk: brian eno és nick robertson

problematikák összetettségük felál-dozása nélkül fogalmazódhassanak újraafilmmédiumában1972-ben.2011-benFrostésBjarnasonegyújabbmediális határátlépésre tett kísérletet: arra ugyanis, hogy a filmmé változ-tatott regény ezúttal a zene nyelvén jusson újabb kifejezéshez. Filmzene természetesen már Tarkovszkijnál is volt, ott azonban pusztán aláfestő, kiegészítő feladatokat töltött be, itt viszont főszerepet kap, és egy kép-zeletbeli, álommunkaszerűen kifejlő „belső mozi” előhívójaként funkcionál, amelyhez a Tarkovszkij filmből vett, manipulált vetítések csak támpontokat nyújtanak.

a lengyel megrendelők elhatározása, hogy nagy sci-fi írójuk előtti tiszte-letadásukat nem egy honfitársukra, hanem külföldi művészekre bízzák, a maga módján nagyon is a mű szellemének megfelelő döntés volt. Az„eltávolodniönmagamtól–hogyaztán a távolban találjak rá önma-gamra” paradox mottója mentén keresve sem találhattak volna jobb partnereket, mint a reykjavíki kortárs zenei élet két fenegyerekét. a zajzene, a minimalizmus és a post-punk forrá-saiból bőven merítő, de legfőképp a brian eno nevéhez társítható ambient

MUPA 2012_3.indd 26 4/25/12 7:20:58 AM

b e n f r o S t , f o t ó : b o r k u r S i g t h o r S S o n

mm27

ságok megtétele révén kibontakozó önmegismerés az elektronikus zene világában ma már világsztárnak számító ben Frost számára is alap-vető tapasztalat. hiszen mi másért költözneegy25évesausztrálifjúéppen Reykjavíkba, ha nem azért, mert úgy véli, ott valamiféle „szelle-mi űrállomást” talál? azon lehetne vitatkozni, hogy a világ nagy kortárs-zenei központjai new york, london, Párizs és berlin mellett hol találhatók, Reykjavík azonban bizonyára nem tartozik e központok közé. Még annak ellenére sem, hogy olyan művészek indultak innen világhódító útjukra, mint björk, emiliana Torrini, a Sigur Rós vagy éppen hafliði hallgrímsson. Reykjavík vonzása inkább a periféria, ahatárvonzása–olyanoknakvaló,akik huzamosan a határon kívánnak tartózkodni, mint dr. Snaut és dr. Sartorius, és legfőképp, mint dr. Kelvin a Solaris bolygó űrállomásán.

a koncert második felében megszólaló két20.századialkotászenetörténetilegfontos háttértapasztalatokat kínál Frost és bjarnason Solarisához, továbbá topológiailag is visszaköti a Sinfonietta Cracoviát önmagához, ám ezeken felül még másfajta összefüggésben is áll a Solarisszal. henryk Mikolaj Górecki (1933-2010)a20.századilengyelzenelegfontosabb alakjainak egyike, aki az észtArvoPärttel(1935)együttazún.szakrális minimalizmus legismertebb képviselője és a keményvonalas kor-társ zenei körökön kívül legtöbbet hivat-kozott20.századikomponistákegyike.(Górecki Harmadik szimfóniájának CD-felvétele egyedülálló módon még a billboard, popsztárokkal teletömött eladásilistájáraisfelkerült;ArvoPärtnépszerűségéről pedig elegendő csak a The wire magazin Frostot karakte-rizáló újságírójának mondatát idézni: „mélyebb és sötétebb minimalizmus – fenyegetô és klausztrofóbiás…

olyan, mintha Arvo Pärtet trent Reznor hangszerelte volna… Pazar!”) Kettejük egy-egy művének szerepeltetése tehát szinte magától értetődő ezen a kon-certen–aművekkonkrétkiválasztásaazonban korántsem mellékkörülmény. Mindgórecki,mindPärtugyanisolyanzeneszerzői miliőben nőttek fel és olyan (dodekafon) művekkel indították pályájukat, amelyek fényév távolság-ban vannak későbbi, a mai közönség számára jól ismert, meditatív zenei világuktól.górecki1963-banéppenaz ezen a koncerten is felcsendülő Három darab régi stílusban című művével,ArvoPärtpedigahetvenesévek közepén/végén írott Fratres műcsoporttal tette meg az első lépést abba az irányba, amely ugyan nem a tudományos-fantasztikus jövő, hanem a mélységes múlt felé mutatott, de ami végül éppúgy az önmegismerés titok-zatos módjának bizonyult, mint Frost és bjarnason elmerülése a Solarisban.

MUPA 2012_3.indd 27 4/25/12 7:21:01 AM

mm 28

M i n d e n , A M i Z e n eF i l i P V i K T ó R i a

Kavakosz gyerekként vette a kezébe a hegedűt, mindössze öt évesen. nem volt meglepő, hogy ilyen korán kezdte és éppen ezt a hangszert választotta, hiszen nagyapja is zenész volt, akinek hegedűje kézről kézre járt a család-ban, így a zene is apáról fiúra szállt. az édesapa egyébként híres népze-nész, így a kisfiú számára egyértelmű volt, hogy ilyen irányban induljon el. „Görögországban akkoriban úgy gon-dolkodtak, hogy a népzene alsóbbren-dű dolog, így én is hamar elhagytam ezt a vonalat. utóbb kicsit megbán-tam, mert a népzene a klasszikus zenegyökere”–nyilatkoztaamuzsi-kus egy korábbi interjújában. a népi

kultúraazértisvoltinspirálókezdés–bármily rövid volt is az elmélyülés ideje –,mertbárottismindentájegységnekmegvan a maga jellegzetessége, a fő elem mindenütt a népdal, amit énekszerűen megszólaltatni egy-egy hangszeren mindenképp jó iskola. Szerencsére a papa a klasszikus zenében is jártas volt, így könnyedén sikerült átnavigálni a komolyzene területére, ám nem ment minden ilyen egyszerűen. „az apám és köztem sokszor rémes viták zajlottak, mert azt akarta, hogy egyre jobb és jobb legyek, én pedig lázadtam ez ellen. a probléma eredete az volt, hogy a hegedű nagyon nehéz hangszer, főleg

az első években, amikor szép hangon játszaniegyáltalánnemkönnyű”–emlékezik vissza a hegedűművész. Sokszor, amikor gyakorolt, csak a nyekergés hallatszott ki a szobából és az a kétségbeejtő gondolat zakatolt a fejében, hogy ez nem úgy szól, mint a nagypapa hegedűje!

a fordulópont kilenc évesen következett be, amikor egy legendás athéni ta-nárhoz került. Stelios Kafantaris Platón filozófiáját vallotta és a kultúra szent szolgálatának tekintette a tanítást. a legfontosabb, amit Kavakosz nála sajátított el, az az, hogy humánus művész legyen. „az apámtól az aka-

bartóknak, Kodálynak is a népzenében vannak a gyökerei, mint ahogy például janáčeknek és Griegnek is. az előadóművészek közül ma inkább a folk- és a worldmusic képviselői juthatnának eszünkbe erről és kevésbé gondolnánk azt, hogy világjáró, komolyzenét játszó muzsikusok is sokat merítenek a népi kultúrából. leonidasz Kavakosz hegedűművész márpedig a görög népdalokon kezdte el csodálatos hegedűhangját képezni. lehet, hogy nem véletlenül ilyen tiszta az a hang…?

2012.május 18.19:30bartók béla nemzeti hangversenyterem

riccardo chailly és a lipcsei gewandhaus Zenekara

Sosztakovics: i. (a-moll) hegedűverseny, op. 77brahms: iii. (f-dúr) szimfónia, op. 90

Km.: leonidasz kavakosz (hegedű)

r i c c A r d o c h A i l l y

MUPA 2012_3.indd 28 4/25/12 7:21:03 AM

mm29

raterőt kaptam, Kafantaris pedig arra tanított meg, hogy hogyan lélegezzek fel. ő mutatta meg azt az utat, mely szerint mindig pontosnak kell lenni, de mindig tudni kell, hogyan és mikor lehetszabadonszárnyalni”–folytattaleonidasz. a leckéket olyan jól sikerült elsajátítani, hogy tizenkét évesen már az európai unió ifjúsági Zenekará-ban játszott, az együttes legfiatalabb tagjaként. Teljesült az az álma is, hogy a Proms-on, a bécsi Musikvereinben, az amszerdami Concertgebouw-ban lépjen fel, Tizennyolc évesen elindult a nemzetközi Sibelius hegedűverse-nyen helsinkiben, és megnyerte. a ver-senyen édesanyja kedvenc darabjával, Sibelius d-moll hegedûversenyével győzött, s a darab azóta is végigkíséri apályáját.1991-bengramophone-díj-ban részesült az a felvétel, amelyen ez adarabszerepel–kétváltozatban–alahti Szimfonikus Zenekar előadásá-ban,osmoVänskävezényletével,éslegutóbbi magyarországi fellépésén, 2009februárjábanaBartókBélanemzeti hangversenyteremben is ezt a versenyművet játszotta a nagyközön-ség és a kritikusok örömére. egyikük így fogalmazott: „Kavakosz bámulatos hegedűs. Még a skálázását is elhall-

gatnám, olyan nemes hangon játszik. Makulátlan technika, kikezdhetetlen muzikalitás.”

a rendszeresen hazánkba látogató hegedűs kamarazenével is sokat foglalkozik.2008-banpéldáulPerényiMiklóssal játszotta a Zeneakadé-mián brahms hegedűre és csellóra komponált a-moll kettôsversenyét, a Pinchas Steinberg vezényelte budapesti Fesztiválzenekarral, továbbá rendsze-res kamarapartnere nagy Péter, Schiff andrás és Várjon Dénes is. amikor a magyar muzsikusokról és azok különleges kvalitásairól faggathattam személyes találkozásunkkor, anno ezt mondta: „a zene nem nemzetiségtől függ. Minden művész, akivel együtt dolgozom, hozza magával a próbákra a saját élményét, tehetségét, tudását, személyiségét, és az egyes művé-szekkel való közös munkát ez teszi különlegessé. a legfontosabb a part-nerbe vetett bizalom: a tehetségébe, az ösztönösségébe, az elhivatottságába. én ugyanezt próbálom nyújtani, és re-mélem, hogy az eredmény, ami ebből az összmunkából létrejön, a lehető legjobb, amit adhatunk. a magyar művészek esetében talán a darabok-

hoz való közelítés az érdekes, és ez a kvintesszenciáját adja annak, amit én a zenéről gondolok: az ösztön és az intellektus olyan módon keveredik az ő munkájukban, ami számomra egye-dülálló, és egy magasabb minőséget jelent.”

érdekes, hogy élete egyik legszebb bókját is egy magyar muzsikustól kapta, attól, akinek születési centenáriumára éppen idén emlékezünk. Végh Sándor, amikor Kavakosz tanácsot kért tőle jobbkéz-technikájával kapcsolatban, azt mondta neki, hogy nagyon személye-sen, de egyáltalán nem magamutoga-tóan játszik. „és így is kell játszani, ez azazelv,amitkövetniszeretnék”–tettehozzá leonidasz. a májusi fellépésére Sosztakovics a-moll hegedûversenyével, a világ egyik legrégebben alapított és máig is működő együttesével, a Riccar-do Chailly dirigálta lipcsei Gewandhaus Zenekarral érkező hegedűművésznek azonban ennél is többet jelentenek a hangok és azok közvetítése: „a zene nemcsak az, amit hallasz, hanem zene lehet az is, amit csinálsz. amikor valamit odaadással és koncentrációval teszel, mások lelkét is megérintve, nos, az mind a zene egy formája.”

l e o n i d A S Z k A v A k o S Z

MUPA 2012_3.indd 29 4/25/12 7:21:07 AM

mm30

A Z é r t ő l A Z ó c e á n i gh o n T a n G é l a

a tradicionális zenét akár autentikus, akár feldolgozott formában játszó kiváló magyar zenekarok színvo-nala, változatossága és sokasága egyedülálló a nagyvilágban, valódi hungarikum. a négynapos intenzív programfolyam nemcsak a hazai fülnek nyújt minden bizonnyal valódi csemegét, hanem a meghívott külföldi szakembereknek–ésremélhetőlegrajtuk keresztül a nagyvilág igényes zenét szerető közönségének is.

az értől az óceánig programsoro-zat egyben kitörési pont is, hiszen a lemezipar az utolsókat rúgja, a világgazdasági válság hatására egyre kevesebb a szponzor és egyre fogyatkozik a közönség. a különleges aktualitástazadja,hogy2012-bennegyvenedik évfordulóját ünnepli a magyarországi táncházmozgalom, amelynek az eredményei nélkül ma nem büszkélkedhetnénk ilyen gazdag és sokszínű előadói palettával (gon-

doljunk csak az azóta felhalmozott gyűjtésekre, a művészeti oktatásra alapfoktól immáron az egyetemi szin-tig, a tanfolyamok, táborok, táncházak százaira). Ünnepelhetjük, hogy a ma-gyartáncházmódszer2011november-ében olyan nemzetközi elismerésben részesült, amelyhez hasonlót kevesen tudnak a világban felmutatni: az uneSCo a szellemi kulturális örökség átörökítésének követendő modell-jei közé választotta. a rendezvény lehetőséget nyújt rá, hogy az eredmé-nyek nemzeti és nemzetközi szinten is tudatosuljanak, s hogy előadóink reflektorfénybe kerüljenek itthon és külföldön.

a rendezvénysorozat újszerűsége, hogy olyan külföldi fesztivál- és prog-ramigazgatók, médiaszakemberek lesznek jelen, akik nyitottak a magyar zenék iránt, és dolgoznak is azok népszerűsítéséért. a négynapos programban nemcsak koncertről kon-

certre látogatva ismerkednek a hazai piaccal, hanem a koncertek előtt-után és a közös étkezések alkalmával is sor kerülhet kötetlen eszmecserékre. Ta-pasztalataikat egy mindenki számára nyitott konferencián fogják megosztani az érdeklődőkkel, ahol a fellépő zené-szek mellett bárki szót válthat velük.

a programsorozatban nép- és világ-zenénk szinte valamennyi figyelemre méltó produkciója felsorakozik. a négy nagy, különböző tematikájú koncert

egyedülálló rendezvénysorozatnak ad otthont budapest május végén. a magyarországi nép- ésvilágzenehazaiéskülföldinépszerűsítéseacél–négynapon(éséjjelen)keresztül,nemmindennapi szakmai összefogással.

2012.május 26.19:00Fesztivál Színház

értől az óceánig

Km.: csík Zenekar, tárkány Művek, Makám, folkSide (lukács Miklós, dés András, novák csaba, Szokolay dongó balázs, both Miklós)

t á r k á n y M ű v e k

MUPA 2012_3.indd 30 4/25/12 7:21:11 AM

mellett budapest éjszakai arcát is meg lehet ismerni az erzsébet téri akvá-riumban,azA38hajónvagyaFonótáncházában. hazánk legsikeresebb szabad téri múzeumában, a szen-tendrei Skanzenben pedig a hagyo-mányos életmód mellett a Pünkösdi Sokadalom zenés forgatagába is belekóstolhatnak az érdeklődők.

Minden korosztály találhat magának programot: a népzene mellett elkö-telezett táncházasoktól az elektroni-kus zenét kedvelô gimnazistákon át a konszolidáltabb szórakozásra vágyó közönségig mindenki meglelheti a szája íze szerinti programokat, az igazi ínyencek meg már most írják be a naptárukba mind a négy napot.

amerre járunk majd, mindenhol kitűnő zenéthallhatunk–azértőlazóceánig.az autentikus magyar népzenét kiváló-an játszó Tükrös vagy Szeret zeneka-roktól a moldvai csángó népzenéből táplálkozó Fanfara Complexáig, a roma folklórban már régóta éllovas Parno Graszttól a még csak nemrég alakult Vojasáig, a tradicionális alapú etnorockkal új időszámítást nyitó Csík zenekartól az etnodzsesszben világ-klasszis Dresch „Dudás” Mihályig, a gi-tárprímásként elhíresült both Miklós napra nevű zenekarától a feldolgozott népzene, a sanzon és a progresszív

rock elemiből új minőséget teremtő Fókatelepig–éssorolhatnánkmég…

a hagyományok háza a tradicionális népzene, a Fonó budai Zeneház az etnojazzésatáncházak,azA38hajóaz elektronikus alapú modern világ-zene otthona lesz, míg a Művészetek Palotája színpadára lépő négy együt-tes a világzenei fősodort képviselik. az „urban folk” régi motorosai mellett egészen új formációk is bemutatkoz-nak majd a fesztivál harmadik estéjén a nemzetközi tapasztalatokat és tren-deket megvilágító konferenciának is helyet biztosító kulturális központban.

a Müpa-beli felejthetetlen élményről négy igen karakteres, bár azonos műfajba sorolt, mégis lényegesen különböző együttes gondoskodik. a majd harminc éve alakult, a kez-detben instrumentális etnojazzt játszó Makám néhány éve újjászerveződött, megfiatalodott és olyan új stílusok irányába is nyitott, mint a pop és a reggae. a FolkSide neve ismeretlenül csenghet még a világzenében járatos zenerajongók körében is, hiszen csak a2011-eskoppenhágaiVilágzeneiVásáron(WoMeX)történtegyüttmu-zsikálás után döntötték el a magyar-országi világzene élvonalából érkező tagok (both Miklós, Dés andrás, lukács Miklós, novák Csaba, Szokolay

Dongó balázs), hogy a közös élmény folytatást kíván. Szintén fiatal csapat a2009-benalakultTárkányMűvek,amely a jazzből, népzenéből és a két háború közötti sanzonkultúrából gyúr-ta össze saját zenei nyelvét. Mellettük a veteránnak számító, több mint húsz éve muzsikáló Csík zenekar bizonyítja majd újszerűségét és frissességét a népzene és a könnyű műfajok eddig soha nem alkalmazott, igazán érde-kes és sikeres ötvözésével.

bízunk benne, hogy a következő években a világ a magyar zenétől és tehetségek sikereitől lesz hangos, és a tervek szerint a két-háromévente megismétlődő rendezvényen való részvételért nemcsak a hazai fellépők versenyeznek majd, hanem a külföldi szakemberek is. a rendezvénysorozat megálmodói, Marton lászló Távolodó és a Clmusic ügyvezető igazgatója, lőkös Csaba mellé társult be a hagyo-mányok háza szervezőcsapata, és hit-tel vallják a fesztivál nevét is kölcsönző ady endre szavait: „Másképpen lesz holnap, máskép-penleszvégre,/Újarcok,újszemekkacagnakazégre./Újszeleknyögetikaz ős magyar fákat, / Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat. / Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, / Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.”

mm31

M A k á M

MUPA 2012_3.indd 31 4/25/12 7:21:14 AM

mm32

n A d e M e l y i k l i g e t i ?M e s t e r h á z i G á b o r

Miközbenligetiklasszicizálódik–ami-nek egyik biztos jele, hogy a Zeneaka-démia új, wesselényi utcai épületét isrólaneveztékel–,aráczzoltánésazUMzeáltal2006-banelkezdettsorozat épp arra hívja fel a figyelmet: a bartók utáni magyar zeneszerzés leg-jelentősebb–ésleghíresebb–alakjátnem ismerjük eléggé. a klasszicizáló-dásrészeakanonizálódásis–vagyiskialakul a rend, hogy mi számít fontos, „nagy” műnek. Rácz Zoltánék hang-súlyozott célja azonban, hogy a teljes életmű elhangozzék, a „tévedésekkel” együtt.Azidei,május28-ikoncertilyenszempontból is számos meglepetést tartogat. olykor talán úgy érezzük majd, nem is ligeti-koncerten ülünk, ám megeshet: ligeti zenéjének épp

az ilyen „váratlan” művek szereznek újabb híveket.

az ugyanis már a legkorábbi (szóló és négykezes) zongoradarabokból is kiderül: nem átlagos tehetség vetette papírra a negyvenes években e mű-veket, melyek többnyire kompozíciós gyakorlatok, házi feladatok voltak. Külön izgalmas, hogy e rövid darabok rokonságot mutatnak bartók, Kodály ésStravinskyegyesműveivel–mi-közben az „idézett” darabokat ligeti akkoriban nem ismerhette. bartók Mik-rokozmoszátperszeigen,saz1942-esInduló vagy az egy évvel későbbi, alig negyvenöt másodperces Allegro ezt ékesen bizonyítja, ám utóbbi mint-ha a kétzongora-ütős Szonátából is

idézne–holottaztligetielőzőlegsosehallotta, ahogy Stravinsky Háromté-teles szimfóniáját sem, mely mintha az1950-benírottSzonatinában is megjelenne.

a háború alatt Kolozsvárott Farkas Fe-rencnél tanuló ifjú kezelésre jár Pestre, s mellesleg órákat vesz Kadosa Páltól, illetve hangversenyeken hallhatja bartók és Stravinsky zenéjét. ligeti egyik erőssége pedig épp az, hogy nagyon érzi a stílusokat. (élete végéig rengeteg zenét hallgat, ockeghemtől, Frescobalditól brahmsig, Gesualdótól bachon, Mozarton át brucknerig és bartókig.) Pár koncert alapján megérzi, mi van a levegőben. az ötvenes évek elsőfelében–márazeneakadémia

egy interjúban ligeti György úgy nyilatkozott, hogy ha valaha utcát neveznek el róla, az csakis zsákutcalegyen.Csínjánkellbánnunkperszeaszerzőkönértelmezésével–ligetire,akinagyonszeretettaműveirőlbeszélni,ezfokozottanigaz–,azazonbantény:ahatéveelhunytszerzőnekszintemindenműve egyedi, alig van olyan, amely egy másik műve által megkezdett utat folytatna. ha valaki tehát ligeti-stílust emleget, joggal kérdezhetjük: na jó, de melyik ligeti? a hetedik hommage à ligeti-koncertre ez különösen érvényes.

r á c Z Z o l t á n é S A Z u M Z e

MUPA 2012_3.indd 32 4/25/12 7:21:16 AM

mm33

2012. május 28.19:30bartók béla nemzeti hangversenyterem

hommage à ligeti – concerto budapest

ligeti: Zongoraművek négy kézre (induló, Allegro, polifón etűd, Szonatina); Művek szóló zongorára (capriccio no. 1. és 2., invenció); három weöres-dal; öt Arany-dal; román koncert (concert românesc); Szonáta brácsára; Apparitions; Atmosphères

Km.: csalog gábor, kemenes András (zongora), Szabóki tünde (szoprán), dimitri Murrath (brácsa), concerto budapestVez.: rácz Zoltán

tanáraként–aztánigencsakszenvedazeneibezártságtól,samikor1956-ban elhagyja az országot, számára szinte minden új, ami a világ zenei életében a megelőző tizenöt-húsz évben történt. Talán e kényszerű hiányosságnak köszönhető, hogy még kivándorlása előtt kénytelen kialakí-tani saját hangját, és később is csak rövid ideig tartozik valamely szerzői csoporthoz.

De előreszaladtunk az időben. az 1943-asPolifón etûd sokak sze-rint megelőlegezi a „nagy” ligetit, amennyiben a (kánonszerűen belépő) négy szólam különböző hangnemű, metrumú és hosszúságú motívumot ismételgetmintegykétpercig–amelyszerkesztési módszer rokon a hetve-nes-nyolcvanas évek műveinek mikro-polifóniájával. hangzásában a Polifón etûd azonban nagyon is egyszerűnek, könnyen befogadhatónak tűnik.

1945-benligetitfelveszikazeneaka-démiára, ahol Veress Sándortól tanul zeneszerzést. a stílusgyakorlatok közül maradtfennaz1947-eskétCapriccio, illetveaz1948-asInvenció. utóbbi számos bach-gyakorlat után kelet-

kezett, amikor az volt a feladat, hogy saját hangját is komponálja a bachi formába. a bartók-hatás e műveknél teljesen evidens, de már valami-féle saját világ is kezd megjelenni. Ugyanezmondhatóelaz1946-47-benkeletkezett Három Weöres-dalról, s ezek a legegyedibbek a korai művek közül. a négy évvel későbbi Arany-cik-lus–talánaversekmiattis–konzer-vatívabb, a sors iróniája azonban, hogy a cenzorok a negyedik tételben (A bujdosó) Debussyt, az ötödikben (Az ördög elvitte a fináncot) pedig Stravinskyt vélték hallani, ezért a mű tiltólistára került.

hasonló sorsra jutott az ugyancsak 1951-esRomán koncert. ez az est egyik bombameglepetése–akárKodályvagy Farkas Ferenc is írhatta volna ezt a mintegy tizenkét perces, négytételes szvitet, mely a maga műfajában akár korszakos is lehetett volna; a mai hallgató aligha érti, mi kifogása volt a hatalomnak vele. ligeti később azon-ban akkori téveszméi gyűjteményének nevezte a Concert Românescet.

az emigráció után az első igazi sikert az Apparitions (Jelenések, 1959) hozta meg; ennek első tételét ligeti –elmondásaszerint–mégMagyar-országon komponálta Visiók címen, a kézirat azonban itthon maradt, így az Apparitions eredetileg ennek rekonstruálására íródott, de időköz-ben egy második tétellel is bővült. ligeti a zeneszerzői tradíciók közül sok mindennel szakított: nincsenek témák, hangnemek, a metrum csak a karmester orientálását szolgálja, számos hangszert olykor nem „rendel-tetésszerűen” kell megszólaltatni (pl. a fagottot nád nélkül), s szélsőségesen nagy az előadói apparátus, széles a dinamikai tartomány. Míg az első rész kissé darabos, a másodikban

megjelenik a ligetire sokszor és sokáig jellemző „folyékony” zeneszerzésmód: az anyag lassan, szinte észrevétlenül változik.Az1960-askölnibemutatónagy sikert hozott. nem lehet per-sze tudni, a kortársak mit hallottak, ám olyan rejtett szerkesztési elveket biztosan nem, mint pl. Fibonacci-soro-zat. Mai füllel hallgatva az Apparitions félelmetes, de tagadhatatlanul eredeti, cseppent sem „csinált” zenének hat. A„folytatás”az1961-esAtmosphères,mely a Südwestfunk felkérésére íródott. amikor ligeti a földön térdelve, hasalvaírtaa87sorospartitúrát,talánmég nem gondolta, hogy ez lesz egyik legismertebbműve–igaz,némiképp„mandinerből”,ugyanis1968-banStanley Kubrick 2001: Ûrodüsszeia című filmjéhez (más ligeti-művekkel egyetemben) felhasználta (konkrétab-ban: ellopta). ez már igazi kezdet és vég nélküli zene, mely elvileg ugyan 22részbőláll,ámahallgatóegyet-len folyamatnak hallja a kb. nyolc és fél percnyi anyagot. ligeti hiába az avantgárdegyiknagyígérete–ezamű (szemben a következő fél évtized szerzeményeivel) legfeljebb az avant-gárd ellen lázad.

a mostani ligeti-esten megszólal egy érett kori ligeti-mű is. a Brácsa-szonáta–hasonlóanaszerzőkéseiműveihez, mint pl. a zongora- és a Hegedûverseny, a zongoraetûdök harmadikkötete–számosvonatkozá-sában klasszicizálódást mutat. népi, jazz- és zenetörténeti elemei, (rejtett) hídformája akár ismét eszünkbe juttat-hatjaBartókot–csaksokkal„integrál-tabb” formában, mint a korai zenék esetében. ligetinek még nagyon sokfélehangjavan,most–ésévrőlévre az hommage à ligeti-koncerte-ken–azafeladat,hogyazelhangzóművekből ki-ki eldöntse, számára melyik a legszerethetőbb ligeti.

MUPA 2012_3.indd 33 4/25/12 7:21:17 AM

mm34

u t A k A Z e n é h e Zb o K o R G a b R i e l l a

ön már a pályája elején együtt dolgozhatott Herbert von Karajannal. Hogyan történt az elsô személyes találkozás? erreabizonyosnapra,1976.de-cember11-remindigszívesenéshálával gondolok vissza. a Mester meghívott, hogy meghallgasson, és mi már előző este berlinbe utaztunk a tanárnőmmel, aida Stuckival. a csomagomban ott volt az egész repertoárom: egyebek közt Mozart és Mendelssohn hegedűversenyei, valamint bach szólószonátái, és éppen ezek közül egyet, a Chacon-

ne-tkérteKarajan11-énreggel.ettőlkezdve tizenhárom évig, egészen a haláláig intenzív munkakapcsolat volt közöttünk. Melegszívű, majdhogynem félénk embert ismertem meg benne, egy egészen rendkívüli, szenvedélyes, és óriási kíváncsisággal megáldott egyéniséget. azt a tudást és nyitott-ságot, amit tőle kaptam, próbálom továbbadni az ösztöndíjas növendé-keimnek, szeretném, ha fennmaradna a folytonosság.

Mozart alakja, zenéje a kezdetek óta folyamatosan jelen van a pályáján.

Mennyit változott az évek során az önben élô Mozart-kép?amikor kilenc évesen az első zenekari koncertemet adhattam, egyértelmű volt számomra, hogy Mozart-da-rabotválasztok–aK.211-esd-dúrhegedűversenytjátszottam–teháta hozzá fűződő kapcsolatom nem is lehetne személyesebb és erősebb. a későbbiekben is mindig intenzíven foglalkoztam Mozarttal, egyebek közt azért is, mert ő az a zeneszerző, aki a legnagyobb kincseket és talán a legtöbb jelentős darabot hagyta ránk, hegedűsökre. a tizenhat érett kori

a legkülönbözőbb események határozták meg anne-Sophie Mutter útját: szerencsés találkozások, gyerekszülés, könyvek. Tavaly ünnepelte színpadra lépésének harmincötödik évfordulóját, és úgy tűnik, napról napra több az energiája, hiszen a családi élet és a koncertezés mellett egy saját alapítványt is létrehozott. a hegedűművésznő májusban budapesten ad koncertet, és ezt megelőzően e-mailben válaszolt a Müpa Magazin kérdéseire.

A n n e - S o p h i e M u t t e rf o t ó : h A r A l d h o f f M A n n

2012.május 29.19:30bartók béla nemzeti hangversenyterem

Anne-Sophie Mutter és a kammerorchester wien-berlin

Mozart: g-dúr hegedűverseny, k. 216; b-dúr divertimento, k. 137; A-dúr hegedűverseny, k. 219wolfgang rihm: lichtes Spiel – ein Sommerstück (fényes játék – egy nyári darab)

Km.: Anne-Sophie Mutter (hegedű)Vez.: Michael francis

MUPA 2012_3.indd 34 4/25/12 7:21:20 AM

mm35

hegedű-zongora szonátáján néhány évvelezelőtt,születésének250.évfor-dulója kapcsán hosszan és zavartala-nul dolgozhattam. eközben ismertem meg benne azt a komponistát, aki rengeteget tett azért, hogy a hegedű önálló szólóhangszerré válhasson. Gondoljunk csak arra a fejlődésre, ami a szűk két év alatt keletkezett öt hegedűversenyében tetten érhető: a salzburgi udvarnál utódjaként szolgáló antonio brunettinek ajánlott, olaszos inspirációjú, ritornello formát használó B-dúr hegedûversenyt (K. 207),ésavalamivelkésőbbszületett,ragyogó, és egészen egyedien meg-alkotott A-dúr hegedûversenyt(K.219)–amagaAllaTurcájával–világokválasztják el egymástól! utóbbi hege-dűverseny kezdete egyébként a mai napig minden alkalommal ámulattal tölt el. Milyen zseniális, tökéletesen új zeneszerzői gondolat, hogy a gyors tétel elején a hegedű lassú tempóban szólal meg!

A klasszikusok mellett ön rengeteg kortárs darabot is játszik. Más ilyenkor a felkészülés menete? Azelsőtalálkozásadarabbal–le-gyenaz18.századi,vagyéppenmai–mindigegyforma.előszörugyanisarról van szó, hogy magamévá tegyem a kottát. a felkészülés során soha nem hallgatok meg felvételeket és véleményeket, szeretném a műhöz vezető lehető legobjektívebb, ugyan-akkor legszemélyesebb utat megta-lálni. amikor egy új darab ősbemuta-tójára készülök, természetesen sokat beszélgetek a szerzővel, és ez nagyon jó és inspiráló. ezeknél a feladatoknál egyébként az is különösen izgalmas, hogy mivel érintetlen, szűz területre lépek, nem köt sem a tradíció tisztele-te, sem a konvenciók elleni esetleges harc, így igazán személyes arculatot adhatok a darabnak.

ön saját tapasztalatból tudja, milyen nehézségekkel kell megküzdenie egy pályakezdô zenésznek. Ezekre az él-ményekre visszagondolva döntött úgy, hogy létrehoz egy saját alapítványt? igen, hiszen tizenévesen én is átéltem azt az időszakot, amikor fogalmam sem volt arról, hogyan és miből vehetem majd meg az első komoly hangszeremet. Világszerte, és németországban különösen, sok alapítvány működik, ami ezzel foglal-kozik, ugyanakkor mindig is az volt a véleményem, hogy ha egy alapítványt

muzsikus vezet, még pontosabban tudja, mire is van szüksége egy fiatal kollégának, így még hatékonyabban tud segíteni.

Hogyan mûködik az alapítvány a mindennapokban?az egyik kulcsszó nálunk a személyes ösztönzés. a fiatalok tőlem vesznek órákat, és együtt muzsikálunk a négy fal között épp úgy, mint a világ kü-lönböző koncertpódiumain. Saját kis zenekarommal, a Mutters Virtuosival az elmúlt év tavasza óta többször felléptünk barokk darabokkal, Mendelssohn-művekkel, tartottunk Rihm- és Penderecki-ősbemutatókat, és a repertoárt folyamatosan bővítjük. az alapítvány munkájához tartozik még, hogy hangszereket szerzünk, ezenkívül új művekkel látjuk el a fiatal művészeket, hogy bővüljön a repertoár ismeretük. a bőgős Roman Patkoloesetébenpéldául–akialeg-tehetségesebb vonós, akivel az elmúlt évtizedekbentalálkoztam–arrólvanszó, hogy bővítsük a nagybőgő mint szólóhangszer számára írt repertoárt. Több művet is rendeltünk, egyebek közt egy kettősversenyt hegedűre és bőgőre andré Previntől, szólódara-bokat wolfgang Rihmtől és Krzysztof Pendereckitől, és megbízást adtunk egy jövőre bemutatásra kerülő darabra is: a Ringtone variations című művet a szerző, Sebastian Currier Roman Patkolóval közösen fogja bemutatni.

Mire van szüksége ahhoz, hogy jól bírja a megterhelô hétköznapokat, vagyis mi az, amibôl energiát merít? Főleg olyan tevékenységekből, amelyek a színpadon kívüli muzsikuséletemmel függenek össze. ilyen a munka az ala-pítványomban, de szívesen és odaadás-sal veszek részt különböző jótékonysági projektekben is. Különben a természet az, amelynek nyugalma és tökéletes szépsége mélyen megérint és energiá-val tölt fel, és természetesen az az idő, amit a két gyerekemmel tölthetek.

Változott valamiben a zenéhez, a zenéléshez való viszonya, mióta gyerekei vannak? a lányom születése, lassan huszon-egy évvel ezelőtt, húsbavágó élmény volt, és valóban elmélyítette a kap-csolatomat a zenével, méghozzá egy konkrét művel, alban berg Egy angyal emlékére című hegedűversenyével. a darab alma Mahler lánya, a tizennyolc évesen gyermekbénulásban meghalt Manon emlékére íródott, és két tételben beszél életről, küzdelemről, és ennek a fiatal lánynak a tragikus haláláról. egy gyerek elvesztése szerintem az elképzelhető legnagyobb fájdalmak egyikeazéletben.Úgygondolom,hogyszülőnek lenni mély elkötelezettség, felelősségről és boldogságról szóló tudás, egy olyan folyamat, amelynek során az ember egyre átlátszóbbá és sebezhetőbbé válik. ez pedig jótéko-nyan hat az érzékenységre minden területen, így a zenélésben is.

M i c h A e l f r A n c i Sf o t ó : c h r i S c h r i S t o d o u l o u

MUPA 2012_3.indd 35 4/25/12 7:21:20 AM

káel cSAbA régóta gondolkodott azon, hogyan lehetne összeegyeztetni a minőségi kultúrát a tömegmédiával. a minőségi kultúra egyik legnagyobb problémája ugyanis az, hogy nehe-zen tudja felvenni a harcot a tömeg-médiában hatalmas mennyiségben megjelenő tömegkultúrával. ha azonban használja annak eszközeit, akkor lehet esélye. az MTVa-val kötött megállapodás során lényeges szem-pontvolt–mondjaKáelCsaba–,hogy a közszolgálati médiában olyan műsorstruktúrát találjanak ki, mely állandó és folyamatos megjelenést biztosít a Müpa számára. a rendsze-res műsor állandó nézőközönséget generálhat. a „Müpart Classic” ráadá-sul metainformációkat is nyújt, de ha csak pár hangot kap el a távirányítót kapcsolgató néző, ami által a zene közelebb kerül hozzá, már célt értünk. jó lenne, ha ezek a műsorok közbe-széd tárgyát képeznék. a műsorok erősen tematizáltak, azokra is gondol-va, akik eredetileg nem vonzódnak a minőségi kultúrához. a koncertközve-títések és a tematikus műsorok célja az, hogy a néző-hallgató átlépje azt a küszöböt, hogy ha lát valami jót, arra gondoljon:dejólettvolnaottlenni–tehát személyes részvételre biztat.

Minden magára adó kulturális intéz-mény tudja, hogy a jövő közönségét ki kell nevelni. Megfigyelhető például, hogy a tíz év alatti gyerekek sokkal nyitottabbak a kortárs zenére. a mos-tani együttműködés tehát bővítendő: kellenének új sávok gyerekműsorok készítéséhez, akár koprodukcióban. ez lehet a továbblépés egyik fő iránya. a minket körülvevő, mai művészeti irányokat a „mass medián” keresztül elkelljuttatniaközönséghez–ezfontos közszolgálati feladat.

a Müpa mozgalmat próbál gerjeszte-ni elsősorban az európai közszolgá-lati csatornák felé, hogy a minőségi kultúra folyamatosabban és nagyobb mértékbenlegyenképviselve–ebbenegyébként máris nyitott fülekre talált. a továbblépés másik módja: össze-fogni más előadó-művészeti közpon-tokkal. a Müpa és az MTVa megálla-podása jelenleg egyedi, de jó lenne, ha példa és minta értékű lenne az európai közszolgálati média szövet-sége, az ebu (european broadcasting union) felé, sőt az európa Parlament felé: hiszen alapvető európai értéke-inkről, ezen keresztül rólunk van szó. a zenei előadó-művészeti kultúra világritkaság, mely kiállta az idő pró-báját. a mai kultúrában nagy súllyal van jelen sok száz év zenéje, ezt az értéketpedigápolnikell–figyelmeztetKáel Csaba.

SZAbó Stein iMre, aki a Müpa műsorainak felelős szerkesztője is, a Müpa és az MTVa közti megálla-podásról, illetve az egyes műsorok részleteiről is beszélt. az audiovizuális médiában hagyományosan nézhe-tetlennek szokás ítélni a kulturális tematikájú műsorokat: „audience breaker”–mondjáksmáragondo-lattól is továbblépnek. Káel Csaba makacs és komoly álmokat dédel-getett, olyan innovatív formáról, ami ennek ellentmond. az egyik alapvető kiindulás a fix időpontokra épülő műsorok kialakítása volt, melyek saját, lojális nézőközönséget építenek. a Müpa saját gyártású műsorokkal akart megjelenni a médiatérben. Cél volt az is, hogy a Müpában képviselt műfajok közül lehetőleg minél több kapjon rendszeres médiamegjele-nést. a Müpának kezdettől jelentős audiovizuális „archív” anyag áll

rendelkezésére (műsorkészítés szem-pontjából az egy órája felvett koncert is archív). Szerencsére a Művészetek Palotája–„szakmaibecsvágyból”ésegy nagyszerű csapatnak köszönhe-tően–azarchiválásialapfeladatota kezdetektől többkamerás felvéte-lekkel és rendkívül magas színvo-nalú hangrögzítéssel látta el. ehhez a naponta gyarapodó archívumhoz kellett megtalálni a formákat. hét hónap tárgyalás végén az MTVa a két legklasszikusabbat, legegyszerűbbet fogadta el indulásként: a Müpart, illet-ve a Müpart Classic című műsorokat. a Müpart szombat este főműsoridő-ben jelentkezik, egységes szerkezetbe foglalt–alapvetőenkönnyűzenei–koncertekkel,melyekbenahang,a fény, a vágás, a saját 3D-s főcí-mek a Müpa stúdiójában készülnek. a Müpart classic csütörtök esténként, késő főműsoridőben kerül adásba. ez szerkesztett műsor, mint például azáprilis12-iHaydn-est,különbözőidőkben, különféle előadókkal felvett művekből vagy műrészletekből. Káel Csaba ötlete volt, hogy ehhez kell egy „kulturális attenborough”, aki kalau-zolja a nézőket. Komoly casting után bősze ádámra esett a választás. év végéigmindkétműsorból32-32adáslesz, közte 4 -4 „hónap koncertje”. Kocsis Zoltán születésnapi jótékony-ságiestjétmájus30-ánrögzítik,azinterjúkkal, az összekötő szövegekkel együtt–másnapaszerkesztettműsoradásba kerül, komoly utómunkával.

emellett rádiós együttműködés is létre-jött, melyben az igazi nóvum, hogy si-került elfogadtatni, hogy amit a Müpa műsortartalomként előállít, az érték. ha a „knowhow” a Müpában van, az eladható, és szerényen, de pénzzé fordítható. a tartalomkészítésnek

k o c S i S 6 0 – A h ó n A p k o n c e r t J e A d u n á nMUPA - A Minőségi zenei kUltúrA televíziós és rádiós MűsorgyártójA

M e s t e r h á z i G á b o r

Mint arról előző számunkban is beszámoltunk, a Művészetek Palotája az idén hatvan esztendős Kocsis Zoltánt választotta az év művészének. a zongoraművész-karmester hagyományosan jótékonysági koncerttelünneplimájus30-iszületésnapját.ezazeseményidénnemcsakaBartókBélaNemzetiHangversenyteremközönségéhezjutel:másnap,május31-énesteezlesz„A hónap koncertje” adunatelevizóban.ezaműsorisrészeaMüpaésazMTVAköztiegyüttműködésnek–errőlkérdeztükKáel Csaba vezérigazgatót, ötletgazdát, rendezőt, és Szabó Stein imre stratégiai és kommunikációs tanácsadót, akinek meghatározó szerepe volt a megállapodás szakmai részleteinek kidolgozásában.

mm36

MUPA 2012_3.indd 36 4/25/12 7:21:22 AM

mm39

rációjának tekinthető. allegorikus, egyben archaizáló módon jelennek meg a képen, kis evezős csónakban (igaz, montírozva, és evezők nélkül) látszanak, feltehetően a San Francis-có-i öböl valamelyik ipari kikötőjének háttere előtt. a fotó a migrációra, az összetartozásra és a kiszolgáltatott-ságra is utal, de optimizmusukat is kifejezi.

Rupa az angol és hindi anyanyel-ve mellett franciául és spanyolul is énekel, a legjellemzőbb rájuk e négy zenei világtáj közül az utóbbi, mert

van benne brazil szamba, tangó, és az sem véletlen, hogy tavaly egy hónapot Mexikóban (Chiapas) töltött műhelymunkával a zenekar. Magyar-országra, ahol a Szigeten is sikerrel szerepeltek, a biciklizés, majd egy nagyobb német turné után érkeznek. budapesti koncertjük nem annyira a színpadi elemekre fog épülni, mint egyébként gyakran, ezúttal az egyetlen közreműködőjük a Sturcz Vonósnégyes lesz. a Sturcz andrás csellista által vezetett kvartettre nyu-godtan mondhatjuk, hogy crossover specialista, mindamellett tekintélyes

klasszikus repertoárt is műsoron tartanak. Sok neves pop- és világze-nei alkotó hívta meg őket lemezre, koncertre vagy kísérőzenei hangfel-vételre, mindenekelőtt a gitáros al di Meola, akivel évek óta rendszeresen együtt dolgoznak, valamint a jethro Tull együttes, amelynek énekese, ian anderson is rendszeresen meghívja őket szólóprodukcióiba, ahogy leslie Mandoki, bonnie Tyler, jennifer Rush is, és dolgoztak a buena Vista Social Club csillagával, ibrahim Ferrerrel is. a vonósnégyes néhány szám erejéig csatlakozik az april Fishes-hez.

r u p A , f o t ó : J u d i t h b u r r o w S

MUPA 2012_3.indd 39 4/25/12 7:21:26 AM

ugyanis költségei vannak. Tizennyolc hagyományos élő adás továbbra is lesz, melyben a technikai lebonyo-lítást, a műsorvezetőt az MR adja, a Müpa hozzáadott értéke a stúdió, az iT-környezet biztosítása és a tartalom. Amegállapodásrészeezenkívül24rögzített adás. a bartók Rádióban ezek az esti koncertsávban, illetve a Hang-verseny délidôben keretében kerülnek adásba. a komolyzene mellett a jazz (például a David hodek Group), a kortárszene (az uMZe koncertjei, az Hommage à ligeti) vagy a Müpa visz-szatérő vendégei (például Chanticleer) is megjelennek. a „fix randevú” elvén beosztott24adásvisszatérőhallgató-ságra számíthat. a Petőfi Rádióban is lesz24rögzítettkoncert.

Koprodukció keretében jön létre egy új műsor, melyben a felvételt azM1,adíszleteket,aprodukciót,

illetve a végleges kevert hangot a Müpa biztosítja. az „MR2 Akusztik + a Müpából” idén hat különleges koncertet kínál. ezek teljes értékű koncertelőadások,melyeken az együttesek plusz tagokkal bővülnek ki, esetenként áthangszerelt dalok-kal, egyszeri hangzással készülnek. a könnyen beazonosítható képi világ megteremtésében a Müpa által terveztetett díszlet is szere-pet játszik. a koncertek szombat esténként, főműsoridőben láthatók azM1-en.

összességében december végéig csaknem140műsort,mintegy250órányi adást gyárt a Müpa, amelyre ugyanazok a szabályok vonatkoz-nak, mint bármely műsorkészítőre. a Művészetek Palotája ezen túl a promóciót is elkészíti a saját gyártású műsorokhoz.

a műsorokhoz természetes partnerként a közszolgálati média mutatkozott, a kereskedelmi csatornákon nálunk még nincs helye a kultúrának. az előzmé-nyek közt megemlíthető a könnyűzenei koncertfelvételeket is sugárzó PbS és abC, melynek legfontosabb ilyen műsora a nagy sztárokkal jelentkező In Concert volt. ez a forma a bbC4-en, a ZDF-en is megtalálható, a komolyze-nében a CBS Young People’s Concert-jeit leonard bernstein tette halhatat-lanná. a csaknem száz adás legalább három évtizeddel megelőzte a korát. a tematizált, „fix randevúra” épülő, önálló, szerkesztett adásfolyam, melyet részben vagy egészében valamely előadó-művészeti központ gyárt: ez a Müpa világújdonsága, mely stratégia-ilag is kitörési pont lehet, a bevételek-ben is, illetve abban is, hogy hatalmas kommunikációsfelületetbiztosít–említette meg Szabó Stein imre.

mm37

S Z A b ó S t e i n i M r e

M r 2 A k u S Z t i k + A M u p á b ó l – c A r b o n f o o l S

k á e l c S A b A

MUPA 2012_3.indd 37 4/25/12 7:21:25 AM

mm38

Mindenki tud a két hivatás párhuza-mos gyakorlására példát mondani: albert Schweitzer és Vukán György, két olyan orvos, akik soha nem mond-tak le arról, hogy aktívan zenéljenek, ne csak a maguk örömére. Dr. Rupa Marya, aki gyerekkorában azt mon-dogatta, balett-táncos lesz és sebész, szintén ebbe a sorba illik. De az élete másképp alakult… mert belgyógyász lett és klinikai tanársegéd egyrészt, meg magát gitáron kísérő énekes, zeneszerző, szövegíró és zenekarve-zető másrészt.

Schweitzer azért is eszünkbe juthat Rupa kapcsán (énekesként csak a keresztnevét használja), mert a két pálya számára elválaszthatatlan: főmotivációja–túlazegészségesexhibicionizmuson–atársadalmiigazságtalanság elleni harc. Rupa hu-manista, írnám, ha nem lenne már ez a magától értetődő megjelölés is oly nagyon elhasznált. állandó rendelést tart az ingyenkórházban, az egyetlen helyen, ahová a környéken élő illegá-lis bevándorlók nyugodtan mehetnek anélkül, hogy kórházi kezelésük a kitoloncolásba torkollna. Számtalan háború- és erőszakellenes, alternatív, környezetvédő, és egyéb demokrati-kus ügy mellé állt már oda művészeti projektekkel és zenekarával (férje fényképész-képzőművész): a cikk írá-sa idején éppen körbekerekezik San Francisco környékét. ez a gitárostól is nagy teljesítmény, de a nagybőgőstől, a biciklire kötött utánfutójával még inkább az. a kétszáz mérföldes kon-certturnén (bay Rising Tour) pedálos áramfejlesztőket fognak használni. hiába, San Francisco legkésőbb a beatnemzedék kiteljesedése óta az establishmenttel szembeni alternatí-vákban gondolkodó, baloldalra húzó amerikai értelmiség egyik fellegvára. ettől még az áprilisi halacskákat ne tessék patetikus világmegváltásnak vagy szélerőmű árnyékában zajló polbeat dalolásnak elképzelni. egy tűzről pattant, igézően szép énekes-

nő és garabonciás bandája a nap bármelyik szakában fogyasztható, döngöltföldű kocsmában is megélő, jó humorú talpalávalót játszanak. Rupának még az is jól áll, bár nem a legelőnyösebb fotója, amikor olajos-koszos overállban fényképezkedik zenészeivel.

Rupa sokáig eltitkolta a zenészek elől, hogy minek készül, az orvosi egye-temen meg azt, hogy nem mondott le a zenei pályáról sem. amikor már sehogy sem lehetett folytatni a kettőt egyszerre, akkor bement a klinikán az osztályvezetőhöz, és azt mondta: úgy érzem, jobb orvos leszek, ha énekelhetek is, és jobb énekes, ha közben gyógyíthatok is. legnagyobb meglepetésére főnöke azt mondta: ha megpróbálja továbbra is össze-egyeztetni a kettőt, segíteni fog neki. Korábban kéthavonként váltott a két teljes embert kívánó tevékenység között, most pedig nagyjából féléven-te.–Azemberekhalandóságáhozés mindennapjaihoz állandóan ilyen közel kerülni folyamatos inspirációt je-lentnekem–mondtaegyszerazABCcsatorna reggeli tévéműsorában.

ami a muzsikus Rupát illeti: a világ-zene mellett kötött ki, erőteljesen erre volt predesztinálva. Szülei Pandzsáb-ból (india) származnak, anyja klasszi-kus zongoraművész volt, aki családja miatt adta fel hivatását. Kaliforniában, los altosban telepedtek le, de iskolás korában Rupa Franciaországban és indiában is évekig nevelkedett, a klasszikus indiai zenével és tánccal is ismerkedett. San Diegóban kortárs politikai színházat és biokémiát még együtt hallgatott, azután maradt az orvosikaron.A2001-esterrortámadásés az egyesült államokban ezt követő-en eluralkodó idegenellenesség után döntött az april Fishes megalakítása mellett. a zenekar neve jelzi, magukat nem veszik haláloson komolyan, bár a társadalmi felelősségérzetet igen. ezt a bizonyos halacskát (Poisson

d’avril) ugyanis április elsején ra-gasztják április bolondjának a hátára. a zenekar két alapító tagja a dobos aaron Kierbel és a bőgős ed basker-ville. Meghatározó hangszerek még a tangóharmonika, amelyen sokáig a sanzonos és tangós hangzásokat is mesterien megszólaltató isabel Douglass játszott. Marcus Cohen trombitaszólói és egy csellista állandó jelenléte is jelentősen hozzájárultak az együttes zenei arcéléhez.

amikor néhány éve egyszer Rupa egy párizsi kávézó teraszán írogatott, odament hozzá egy algériai férfi, és megkérdezte, hogy amerikai-e. az igen választ követően az ismeretlen azt tudakolta, hogy nem fél-e az arabok gyűlöletétől, amivel hazáját övezik? ilyesmit Rupa korábban so-sem tapasztalt, mert amikor iskolás-lány volt Provence-ban, akkor sokan arabnak hitték, olaszországban brazilnak szokták nézni, Kaliforniában pedig egyszerűen csak mexikóinak. De az incidens adta az alapot az Une Americaine à Paris című, videoklip-ben is sikeres számukhoz. a jelenlegi turné alapját a legutóbbi, Este Mundo (egy a világ) című lemezük anyaga adja, de eddig is tarka-barka zenei szőttesükbe azóta újabb színt fűztek bele: az autentikus roma ritmusokat. a honlapjuk címlapján látható cso-portképük is ebbe a sorba illik, az Egy hajóban evezünk, Egy a világ, Mind egyek vagyunk gondolatkör illuszt-

A t ű Z r ő l p A t t A n t é n e k e S n ő g y ó g y í t i SZ i P e R n o V S Z K y K o R n é l

Szórakoztató, színvonalas és társadalmilag elkötelezett világzenét játszik a Rupa and the april Fishes, a San Franciscóban élő Rupa Marya énekesnő és együttese. a szupertehetséges Rupa ráadásul ugyanilyen sikeres az orvosi pályán is. Mindkét munkája inspirálja a másikban, vallja.

2012.május 31.20:00Fesztivál Színház

rupa & the April fishes

Km.: Safa Shokrai (nagybőgő), Misha khalikulov (gordonka), rob reich (harmonika), Mario Silva (trombita), Aaron kierbel (dobok), rupa (ének, gitár), Sturcz Quartet

MUPA 2012_3.indd 38 4/25/12 7:21:25 AM

mm40

S Z ű Z k é ZS Z ő K e C e C í l i a

Matthias oldag wittenbergben szü-letett, az nDK időkben matematikusi pályára irányították. néhány évnyi matematikusi működés után rende-zést tanult az ernst busch Színművé-szetiAkadémiánBerlinben.1989ótafőleg operarendezőként működik, de műfaji nyitottságára jellemzően prózai darabot, táncszínházat éppúgy rendez, mint musicalt vagy operettet.

Több német színház vezető operaren-dezője,2006és2011közöttageraiállamiSzínházintendánsa,1995ótaa lipcsei Felix Mendelssohn bartholdy Színház- és Zeneművészeti Főiskola professzora.

Herr Professor Oldag, jól sejtem, hogy ön nem tartozik a Wagner rajongók közé? több mint hatvan rendezése

között egyetlen Wagner darabot sem találtam.ez tényleg így van, eddig még nem rendeztem wagnert és épp ezért olyan izgalmas számomra, hogy most a tannhäusert színre vihetem! be kell vallanom, óvatosan közeledem hozzá, hiszen ő egészen különleges. intendánsként sok wagnert vettem a programba, a lohengrint, a tann-

wagner legtöbbször átdolgozott operáját egy olyan német rendező állítja színpadra a budapesti wagner napokon, aki messze elkerülte eddig wagnert. Vagy akit wagner került el eddig?

budApeSti wAgner-nApok

2012. június 3., 19. 16:00bartók béla nemzeti hangversenyterem

wagner: tannhäuser

Km.: bretz gábor (hermann, thüringi-ai őrgróf), robert dean Smith (Tann-häuser),lauri vasar (wolfram von es-chenbach), Szappanos tibor (walter von der Vogelweide), Molnár levente (biterolf), kiss tivadar (henrik), cser krisztián (Reinmar), christiane iven (erzsébet, az őrgróf unokahúga), elena Zhidkova (Vénusz), a budapesti énekes iskola (béni) növendéke (Fiatal pásztor), a Magyar rádió Szimfonikus Zenekara és énekkara (karig.: Somos csaba), a Magyar állami operaház énekkara (karig.: Szabó Sipos Máté) Vez.: fischer ádám (műv. vez.)Díszlet, jelmez: thomas gruber Rendezőasszisztens: gábor Szilvia Rendező: Matthias oldag

M A t t h i A S o l d A g

MUPA 2012_3.indd 40 4/25/12 7:21:27 AM

mm41

häusert, a trisztán és Izoldát is játszot-tunk, de a rendezést mindig másra bíztam. wagnert, a zenetörténetnek ezt a gigantikus alakját eddig csak távolról tiszteltem, de most öröm-mel vettem a Művészetek Palotája felkérését.

tannhäuser az égi és világi szerelem között vergôdik. Sajnáljuk? Megvessük? Részben arról van szó az operában, amit ön említ, de szó van itt másról is: a művész személyéről, szabadságá-ról, felelősségéről. az a kérdés, hogy hány tabut dönthet le egy művész, mennyire van joga a társadalmi szabályokat megszegni. Másik oldalról nézve pedig azt is érdemes átgondolni, hogy mennyi szabály feszegetésére van szüksége egy tár-sadalomnak, milyen tabukat alakít ki magának. ez a téma egész életében foglalkoztattaWagnert.Tannhäuservégtelenül tisztességes ember. Semmi hamisság nincs benne, megpróbál mindig őszinte maradni. bűnt követ el, de megfizet érte, vállalja a büntetést. a művészlétet nem lehet úgy válasz-tani, mint egy szép kabátot. nem attól lesz valaki művész, hogy azt mondja, holnaptól nekem mindent szabad, menő autóval járok, jó fej vagyok. Művésznek lenni felelős életfelfogást jelent, hogy mélyen komolyan veszem

a dolgokat, amelyek körülvesz-nek, amiket megélek. legyen az a szerelem, vagy legyen bármi, amibe belefog az ember.

Wagner a zenén kívül szöveget és rendezôi utasítást is írt zenedrámái-hoz, amelyeket Gesamtkunstwerknek, összmûvészeti alkotásnak tekintett. ön szerint milyen utasítást adna egy Mûvészetek Palotájában színre vitt tannhäuser elé? wagner rendezői utasításaiból az derül ki, hogy mindenekelőtt az énekes hiteles szerepformálását kell segíteni. azt hiszem, számára a mély, valódi átélés volt az alfa és az omega. a barokk opera seria statikus előadásmódja,akárcsaka19.századipárizsi„nagyoperák”világa–aholaz énekesek a színpadon állva nagy hangon énekeltek, nem nagyon törődve azzal, hogy valójában mi is történikazoperában–irritáltaőt.Amia színpadképet illeti, erőltetett lenne azon spekulálni, hogy wagner mit találna ma megfelelőnek, hiszen az idő természetesen számos wagneri elképzelést meghaladott már. lehet, hogy nem is színházban gondolkoz-na, hanem inkább filmet csinálna, hiszen a film is Gesamtkunstwerk. AdvavanWagnerműve–jelenesetben a tannhäuser, ahogy ő

hátrahagyta nekünk, ez alapján kell új megközelítési módot találni. wagner sem örülne, ha múzeumi darab lenne a zenedrámájából és nekem sem ez az elképzelésem.

Azt gondolná az ember, hogy az ilyen félig szcenírozott elôadásoknál igazá-ból a látvány tervezôje határozza meg az elôadást. önök hogyan dolgoznak thomas Gruberrel?Régóta együtt dolgozunk, sok elő-adást vittünk színre, igazán meg-bízunk egymásban. Már majdnem olyan, mint egy házasság: fél szavak-ból is megértjük egymást. én előre felvázolom az elképzeléseimet, mit szeretnék ezzel az operával elmesél-ni, hova helyezem a hangsúlyt. aztán felmérjük az adott helyszín nyújtotta lehetőségeket. Thomas Gruber igazi mestere annak, hogyan lehet egy-szerű eszközökkel nagy hatást elérni. én azt remélem, ez itt a Müpában nagyon jól fog működni.

ön abban a városban él, ahol Wag-ner született. érezhetô ott valami féle Wagner-kultusz? Hogyan tiszteleg lipcse nagy szülötte elôtt? ez nehéz téma, hiszen a városhoz még bach, Mendelssohn, Schumann és több más jelentős zeneszerző neve is köthető. Voltak, akik itt tanultak, éltek

f i S c h e r á d á M

MUPA 2012_3.indd 41 4/25/12 7:21:28 AM

mm42

vagy itt haltak meg. wagner mindig is egy lépéssel bach mögött volt, ha a lipcseiek megbecsülését nézzük. nincs Richard wagner ház, bár a teret, ahol a háza állt, róla nevezték el. Különösebb lelkesedésről wagnerrel kapcsolatban nem tudok beszámolni. Talán most kezdenek többet foglalkoz-ni vele, hogy közeledik születésének 100.évfordulója.2013-banazopera,a Gewandhaus és az összes zenei intézmény összefog lipcsében, hogy

méltón ünnepeljék meg a város nagy szülöttét. Mi a Zeneművészeti Főiskolán csinálunk a Ringből egy egyórás változatot gyerekeknek, Sigi, a sárkányölô címmel.

Wagnernek sok mûvészi, emberi konfliktusa volt az életben. önnek sem lehetett könnyû az elôzô év: lemondott a Gerai állami Színház intendánsi feladatáról. Mi volt a probléma?

először is: megbízatásom ideje hivatalosan lejárt, így azt kellett mérlegelni, hogy vállalok-e egy újabb periódust. a legfőbb problémát a gazdasági nehézségek jelentették. a politikusok azt várták el, hogy jó színházat csináljunk, olyat, amely az egész régiót beragyogja, de pénzt nem nagyon akartak ehhez biztosí-tani. az utódomnak nagyon nehéz döntéseket kell most meghoznia: úgy néz ki, az egész prózai tagozatot

robert deAn SMith – Tannhäuser A kansasban született, baritonból lett tenor, párhuzamosan kezdett szaxofonozni és éneket tanulni. A Pittsburg state University majd a new york-i julliard school diákja volt. németországban kezdi énekesi karrierjét, 1997-es bemutatkozása óta állandó vendége Bayreuthnak. sokoldalú énekes,Wagner-szerepei mellett a világ vezető operaházaiban és koncerttermeiben lép fel Bécsben, Madridban, Amszterdamban, new yorkban,tokióban és még számtalan helyen. néhány név a karmesterek közül, akikkel szívesen zenélnek együtt: Christian thielemann, riccardo Muti, daniel Barenboim, kent nagano vagy Fabio liuisi. széles operarepertoárjában Fideliótól kezdve don josén keresztül jim Mahoney alakjáig (kurt Weill: Mahagonny város emelkedése és bukása) a tenor szerepek széles skálája megtalálható. Ha teheti, eredeti nyelven énekel. kodály Psalmus Hungaricusának tenor szólóját is nagy sikerrel adta elő magyarul. A Wagner-szerepeket különösen szereti: „Hála istennek, Wagner! ”mondja, amikor arról kérdezik, nem érzi-e szűkös kategorizálásnak, hogy legfőképpen Wagner-tenornak tartják.

elene ZhidkovA – Vénuszszentpétervárott született, 1997-ben szerződött a deutsche oper Berlinbe. Azóta németország nagy operaházain kívül vendégszerepelt a Milánói scalában, tokióban, a new york-i lincoln Centerben és visszatérő vendége a Bayreuth-i Ünnepi játékoknak Flosshilde (Istenek alkonya) és schwertleite (A Walkür) szerepében. napjaink egyik legünnepeltebb juditja, Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában. A szerepet természetesen magyarul énekli.zhidkova szerint vénusz a nőben megbújó erotikus lényt testesíti meg szemben erzsébettel, az önmagát a férfiért feláldozó asszonnyal, a tiszta nővel. vénusznak nem kell feltétlenül szépnek lennie, de hatnia kell a férfira, fel kell tudnia kelteni a figyelmét. A félig szcenírozott előadásokról úgy tartja, hogy néhány fontos elemet nélkülöznek ugyan, amelyek az operában nagyon fontosak, a közönség azonban általában jól fogadja az ilyen előadásokat, mert a hallgató intenzívebben tud a szövegre és a zenére figyelni és jelmez nélkül az énekesek is közvetlenebbül hatnak a közönségre.

f o t ó : p h o t o p u l S e f o t ó : J ö r n k i p p i n g

MUPA 2012_3.indd 42 4/25/12 7:21:29 AM

mm43

megszüntetik, a zenekari létszámot csökkentik, a bábszínház megszűnik, vagy egy másik lehetőség, hogy az ott dolgozók lemondanak a fizetésük egy részéről, tehát saját munkahelye-iket maguk finanszírozzák. ezek olyan döntések, amikben én nem akartam részt venni.

A Miskolci Nemzetközi Operafesz-tiválon kétszer is szerepeltek nagy sikerrel a Gerai állami Színház

társulatával. Mit gondol, akik Alban Berg wozzeckjét vagy Britten: lukrécia meggyalázása címû operáját látták az ön rendezésében, azt fogják kapni a Tannhäuser rendezésével, amire számítanak vagy meglepi ôket? Remélem, hogy meglepődnek! én mindenképpen ezen fáradozom. De persze előre soha nem lehet tudni, milyen lesz a végeredmény. lehet nagy terveket szőni, álmodozni, de a premieren dől el igazán minden.

ön eredetileg matematikus. Egy ilyen hektikus premier estén vagy úgy általában: nem hiányzik önnek a matematika tiszta, nyugodt világa? Tulajdonképpen nem. ez már egy régi történet. Mostanában költözködtünk és a régi irataim, jegyzeteim újra a kezembe kerültek és azt kell mondanom önnek: az én kézírásom volt az valóban, de sok-kal több közöm nincs azokhoz a jegy-zetekhez. Már jó ideje szívvel-lélekkel operarendező vagyok és az is maradok.

chriStiAne iven – erzsébeT A hamburgi születésű szoprán szülővárosában tanult judith Beckmann-nál, majd dalénekesi tanulmányait dietrich-

Fischer dieskau mesterkurzusain tökéletesítette. A stuttgarti opera tagja. legsikeresebb szerepei közé tartozik a tábornagyné (richard strauss: A rózsalovag) Agatha (Weber: A bûvös vadász) didon (Berlioz: A trójaiak) és kundry (Wagner: Parsifal). A sokoldalú énekesnőt a budapesti közönség A Walkür sieglindéjeként láthatta már a 2009-es

Budapesti Wagner-napokon. Christiane iven koncert és dalénekesként is rendkívül sikeres. Partnerei közé tartozik sir neville Marriner és a st. Martin in the Fields kamarazenekar, schiff András illetve thomas Quasthoff.

erzsébet szerepében izgalmasnak találja, hogy egy olyan nőt jeleníthet meg, aki kompromisszumok és előítéletek nélkül szeret. A csalódás erzsébet minden erejét felemészti, belehal a szerelembe. A félig szcenírozott előadás

fogalmát kicsit furcsának tartja, olyasminek, mint egy félig főtt ételt. ettől függetlenül úgy gondolja, az ilyen előadások is lehetnek kiválóak, fontos, hogy a közönség gondolatokban és érzelmekben gazdagodva térjen haza.

MUPA 2012_3.indd 43 4/25/12 7:21:32 AM

mm44

A r i n g k é p e k b e n2006-banindultútjáraaBudapestiWagner-napokaParsifal félig szcenírozott, nagy sikerű előadásával. 2007-benA nibelung gyûrûje első két darabjának teljesen szcenírozott és szintén ünnepelt bemutatói után2008-banatetralógiavalamennyioperájaelhangzottaBartókBélaNemzetiHangversenyteremben.2009-benmintegyösszefoglaláskéntkétésfélhétalattazaddigjátszottvalamennyiműújraszínrekerült.2010-benAtrisztán és Izolda, tavaly a lohengrin, idén pedig a tannhäuser színesíti a kínálatot. íme egy kis képes összefoglaló a budapesti wagner-napok fővonaláról, A nibelung gyûrûje eddigi előadásairól.

g á l e r i k A

f i S c h e r á d á M

S p A n n r A f t á g o S t o n d í S Z l e t t e r v eA t A n n h ä u S e r o p e r A h á Z i b e M u t A t ó J á h o Z , 1 8 8 5

h A r t M u t w e l k e r

MUPA 2012_3.indd 44 4/25/12 7:21:36 AM

mm45

h A r t M u t w e l k e r

M A t t i S A l M i n e n

n é M e t h J u d i t é S J u h A u u S i t A l o

g á l e r i k A é S h A r t M u t w e l k e r

MUPA 2012_3.indd 45 4/25/12 7:21:42 AM

mm46

h o Z Z á A d o t t é r t é kK o V á C S b o R i

a hey june! fesztiváltól már megszokhattuk, hogy visszatérő régi jó zenész barátok, valamint a Müpában először debütáló tehetségek közreműködésével egy hónapon keresztül a legkülönfélébb könnyűzenei stílusokkal találkozhatunk. a különleges helyszín azonban közös nevezőre hozza ezeket a zenekarokat annyiban, hogy mindenki igyekszik valamilyen egyedi, tőle szokatlan, izgalmas produkcióval előrukkolni. nem lesz ez másként idén sem.

„Csöndesülős” koncerttel nyit az idei hey june! fesztivál. Szabó balázst a népi hangszerek virtuóz megszólalta-tójaként, továbbá a népzene, a funk és a rock ösztönös, őserejű össze-házasítójaként ismeri a közönség; a2009-benfeloszlott,ahip-hop,rapés a folk közös nevezőre hozására törekvő Suhancos együttes révén épp-úgy, mint saját nevét viselő zenekará-val kapcsolatban. Kevesebben tudják, hogy balázs régóta vonzódik a költé-

szethez, és bábszínházi tevékenysé-ge, valamint az erdélyi pajzán mesék megismertetése mellett irodalmi esteketisad,melyekena20.századnagy magyar költőinek gondolatait foglaljahangokba.2004-benszínészbarátjával, Révész bélával együtt elkészítette a Faludy György költemé-nyeket tartalmazó testek vonzásában címűalbumot,majd2011-benaSza-bó balázs band átjárókra keresztelt dupla lemezének második, Az ember

hey, June!

2012.június 4.20:00Fesztivál Színház

Szabó balázs: Széken és ágon – énekelt versek pilinszky Jánostól

2012. június 12. 20:00Fesztivál Színház

heaven Street Seven

Km.: Szűcs krisztián (gitár, ének), ábrahám Zsolt (gitár), takács Zoltán (billentyűs hangszerek), németh róbert (basszusgitár), orbán gyula (dob)

2012.június 18.20:00Fesztivál Színház

Akkezdet phiai

Km.: Saiid – Süveg Márk és újonc – Závada péter

2012.június 20. 20:00Fesztivál Színház

dJ bootsie Akoustic big band

Km.: dJ bootsie (scratch), farkas Zoltán (cselló), kerek istván (hegedű), kiss árpád (trombita), kovács gergely (gitár), lázár tibor (dob), póta györgy (bőgő), rózsa istván (tuba), vázsonyi János (szaxofon, furulya)

2012.június 21.20:00bartók béla nemzeti hangversenyterem

vad fruttik

b o o t S i e , f o t ó : M á r A n d r á S

MUPA 2012_3.indd 46 4/25/12 7:21:47 AM

mm47

SZ

Ab

ó

bA

lá

ZS

MUPA 2012_3.indd 47 4/25/12 7:21:48 AM

mm48

itt című korongjára kilenc Pilinszky jános versfeldolgozást játszottak fel. ezek az akusztikus hangszerelésű dalok képezik majd a jelen koncert gerincét, melyben zenész és színész vendégek segítségével a muzsika és a színház összefonódik, elősegítve a versek mondanivalójának kibon-tását.

Két hetünk lesz arra, hogy az elmélyült, intim hangulatú este után felkészítsük magunkat a hazai gitárpop legkedveltebb zenekarának, a heaven Street Sevennek lazább, bulisabb koncertjére. az eleinte angol dalszövegekkel próbálkozó, majd igazán a magyar nyelvű dalokkal be-futó együttes két éve volt tizenöt éves. az évforduló alkalmából Dunabeat 1995-2010címmelegyduplakoron-gos válogatáslemez jelent meg a leg-jobb dalokkal, ritkaságokkal, ki nem adott felvételekkel, kvintesszenciáját adva a zenekar fülbemászó sláge-reinek.2007-benabandamáradottegy kitűnő, kamarazenével vegyített akusztikus koncertet a Fesztivál Szín-házban, és a mostani este folyamán is másra helyezik majd a hangsúlyt, mint egy párás klubkoncerten. Ritkáb-ban játszott dalok csendülnek fel, új hangszerelési megoldásokkal színe-sítik a repertoárt, más fénytörésben tárják elénk kedvenc dallamainkat.

Szintén különleges estét ígér az akkezdet Phiai koncertje, hiszen

a Müpában ritkán jelenik a verbális önkifejezési műfajok földalatti világa, arapésaslampoetry.Az1996ótaegyüttalkotózávadaPéter(Újonc)ésSüveg Márk (Saiid) az amerikai hip-hop és rap hagyományokat helyezték európai és magyarországi környezet-be, egyaránt táplálkozva az utca és az irodalom nyelvezetéből. bár a ze-nei alapok kidolgozottak, a formáció mégis a szövegekre helyezi a hang-súlyt, melyek leleményes szóvirágok-ban és -fordulatokban gazdagon –néhaszintemárköltészetbehajlóan–bátranreflektálnakatársadalmi,politikai és szociális folyamatokra, hétköznapi helyzetekre, érzésekre. Acsapat2004-benjelentettemegaz Akkezdetalbumot,amit2010-benkövetett a dupla korongos Kottazûr, melyről a „Zenebuddhizmus” című szám hatalmas közönség és szakmai sikert aratott. a Müpában eddigi útjuk szintézisét hallhatjuk majd, a raptől a versszavalásig vagy a jazzes beüté-sekig (hiszen a fiúk a balázs józsef Trióval is együtt dolgoznak), a zenét pedig dj-ing betétekkel break-tánccal és komoly vizuális háttérrel támogat-ják meg.

az akkezdet Phiaihoz hasonló for-mációban kezdte pályáját Dj bootsie (Solymosi Vilmos) is az árral Szem-ben hip-hop együttesben; a neurotic sláger ihlette a divat mondja meg, hogy ki vagy című számukkal szép sikert arattak. a kortársainál már

ekkor is igényesebb zenei alapokat szolgáltató bootsie egy idő után kezdte szűknek érezni a kereteit, és a formáció feloszlása után a Žagar együttes lemezlovasaként az elekt-ronikus pop-rock zenében talált új utakat. a hip-hop azonban meg-maradt örök szerelemnek, csak egy másik síkon: the Silent Partner(2004)és Holidays in the Shade(2009)címűszólólemezein gondosan kimunkált, népzenei, jazz, kortárs, rock és kísér-leti elektronikai hatásokat egyaránt felvonultató, akár latinovits hang-mintákat is felhasználó intelligens instrumentális dalok sorakoznak, melyeket színpadon zenekari kör-nyezetben igyekszik megszólaltatni, ügyelve arra, hogy lemezjátszóját szintén teljes értékű hangszerként kezelje. a Müpában ennél is tovább megy, minden hangszert akuszti-kusra cserél, hogy a cselló, hegedű, gitár, dob, tuba, szaxofon és furulya új hangzást és keretet adhasson a daloknak, melyekhez Somogyi Kristóf (Kemuri) illeszt megfelelő látványvilágot.

Afesztiváltzáró,1996-banalakultVad Fruttik az egyik legérdekesebb jelenség az idei hey, june! fellépői között, hiszen sokáig megosztotta a közönséget és a kritikusokat egya-ránt. Korai eklektikus zenéjük, mely a jazztől Szécsi Pálon és a nirvanán keresztül az elektronikus zenéig min-dent magába olvasztott, olyan eltérő

h e A v e n S t r e e t S e v e n , f o t ó : M A r t i n w A n d A

MUPA 2012_3.indd 48 4/25/12 7:21:54 AM

mm49

karakterű slágereket adott az ország-nak, mint a presszós mulatozást a reggae-vel vegyítő Sárga zsiguli (az azóta szállóigévé vált „szóljál már muternak, dobjon le szotyira pénzt” refrénnel), vagy a sokkal tragikusabb hangvételű Nekem senkim sincsen. 2010-esharmadik,Fénystopposok

című lemezükön azonban már egy érettebb, letisztultabb, egységesebb, zúzós (torzított) gitárközpontú zenekar szólal meg, lírikusabb, keserédes szövegekkel. az örök kísérletezést és útkeresést hirdető csapat a Müpában ismét csavarint egyet a már bevált recepteken, és dalait az elektronika

hálóján átszűrve a jövőbe repíti: a számítógéppel együttműködve hozzák létre nemcsak a dob, a bil-lentyűsök, a gitár és az ének hang-zását, hanem a vizuális effektusok egy részét is a zene rezdüléseit tized másodpercre pontosan követve a gép szabályozza majd.

A k k e Z d e t p h i A i

v A d f r u t t i k

MUPA 2012_3.indd 49 4/25/12 7:21:56 AM

mm50

c S á S Z á r é S f o r r A d A l o MM a l i n a j á n o S

„Aszövegetírta:Hoffmannpolgártárs,azenétszerezte:Méhulpolgártárs”–ezállétienne-NicolasMéhulhosszashuzavonaután1799-ben,Adrien címmel színre került operájának korabeli librettójában. ugyancsak viharos történeti időszakban kezdődött a nagy francia Gluck-követő operaszerzői karrierje, de míg például a kilencvenes években angliába utazó haydn óvatosságból nagy ívben elkerülte Franciaországot, Méhul, napóleon személyes pártfogoltjaként, biztonságban volt, sőt a forradalom hivatalos zeneszerzőjének számított. Több mit két évszázados szünet után első ízben a Művészetek Palotájában kerül színre az opera, melynek karmesterét, Vashegyi Györgyöt kérdeztük.

2012.június 26.19:30bartók béla nemzetihangversenyterem

Méhul: hadrianus, róma császára

Km.: gabrielle philiponet, Jennifer borghi, philippe do, philippe talbot,

Marc barrard, nicolas courjal, Jean teitgen, purcell kórus, orfeo

Zenekar Vez.: vashegyi györgy

Milyen fontosabb történeti elôzmé-nyekkel bír a mû?Azoperát1790–91-benakorkiemel-kedő librettistájának, François-be-noîte hoffmannak a szövegkönyvére komponálta Méhul. ez még csak a harmadikoperájavolt,ámő1790szeptembere óta túl volt már első kiugró sikerén, melyet második ope-rájával aratott. a darab bemutatójára azonban mégsem került sor a kitűzött időpontban,1792.március13-án,ugyanis az opera címét: Hadrianus, Róma császára (Adrien, empereur de Rome) a forradalmi hatóság a habs-

burg-császárságra való utalásnak vette, ezért kifogásolta hadrianus első felvonásbeli diadaljelenetét. ugyan aktuálpolitikai megfontolásai sem Mé-hulnek, sem pedig hoffmannak nem voltak,aszövegíró–akiegyébkéntMetastasio sokak által megzenésített szövegkönyvét, az Adriano in Siriát adaptálta–megmakacsoltamagát,és így az előadást nem engedélyez-ték.Apárizsioperánakcsak1798-bansikerült végre rávennie hoffmant arra, hogy a címből hagyja el a császárt, a címszereplőt fokozza le hadvezér-ré, sőt diadalmenetétől is tekintsen

é t i e n n e - n i c o l A S M é h u l

MUPA 2012_3.indd 50 4/25/12 7:21:57 AM

mm51

el. ezzel párhuzamosan Méhul is gyökeresen új változatot komponált, amelybe beledolgozta az első verzió egyes részleteit. a sors iróniája, hogy két előadás után így is betiltották az operát,amely–különengedéllyel–már csak egy-egy előadást ért meg 1800-ban,illetve1801-ben,immárnapóleon konzulsága idején.

Milyen volt az opera fogadtatása?Méhul operáit igen nagyra becsülte a korabeli közönség, de a korai roman-tika mesterei is. weberre közismerten nagy hatást gyakorolt, berlioznak pe-dig egyik kedvenc francia szerzője volt Méhul (művei közül éppen az Adrient nagyon sokra tartotta), de hatása alól még wagner sem vonhatta ki magát. Méhul minden lehetséges eszközzel igyekezett erősíteni a drámai hatást: ide tartoznak a szokatlan és exp-resszív hangszerelési effektusok, a merész és erőteljes disszonanciák használata, általában a szélsőséges lelkiállapotok hangsúlyos ábrázolása. ennek köszönhette, hogy valószínűleg ővoltazelsőzeneszerző,akiről(1793-ban)aztírtákle,hogy„romantikus”–bár ez nem feltétlenül számított dicsé-retnek abban az időben. ne felejtsük el, hogy Méhul még Mozart kortársa volt, mindössze hét évvel volt fiatalabb nála. hozzáteszem, hogy az elmúlt évtizedekben Méhul újrafelfedezésé-nek időszakát is éljük: hogy csak egy nevet említsek, john eliot Gardiner is minden alkalommal kiemeli jelentősé-gét, nemcsak weber, hanem például beethoven művei kapcsán is.

Hogyan jött létre ennek a mostani mo-dern kori bemutatónak a terve?ezaprojekt–amelykottakiadásból,előkészítő próbákból, hangfelvétel-ből és egy nyilvános koncertből (a műújkorivilágbemutatójából)áll–aPalazzetto bru Zane, a Művészetek Palotája, valamint a Purcell Kórus és orfeo Zenekar együttműködésében valósul meg. a Palazzetto bru Zane egy17.századivelenceipalotaneve,egyszersmind pedig egy ismeretlen francia repertoárra szakosodott zenei központé, amely a mondott velencei palotában székel, és egy magánala-pítvány, a Fondation bru működteti. a zenei központ a francia barokk utáni korszaktól az i. világháború végéig terjedő időszak francia zenéjét népszerűsíti hangversenyek, feszti-válok, kottakiadványok, tudományos kiadványok, zenei versenyek és hang-

felvételek formájában. az adriennel kapcsolatban arra kaptunk felkérést együtteseimmel, hogy a Művészetek Palotájátezévjúnius24.és26.között„birtokbavéve”készítsükelőa26-áneste sorra kerülő nyilvános előadást, úgy, hogy a felkészülés és az előadás során készülő hangfelvételekből a Pa-lazzetto bru Zane létrehozza az opera első lemezfelvételét. ez (hetvenvala-hány CD-ből álló) katalógusuk újabb darabja lesz, amelyet a harmonia Mundicégterjesztmajd.2013-raés2014-reegyüttműködésünkfolytatásátis tervezzük már.

Feltételezem, hogy ez egész tervet is a velencei zenei központ kezdemé-nyezte.Természetesen, mégpedig személy szerint benoît Dratwicki: egy kiváló ze-netörténész, aki egyébként a versail-les-i barokk Zenei Központ művészeti igazgatója, és aki a barokk utáni zene iránti szenvedélyét a Palazzetto bru Zane művészeti tanácsadójaként éli ki…őszemélyesenhallotta2011.

áprilisi koncertszerű Rameau-ope-ránkat a Művészetek Palotájában, és nagyon tetszett neki előadásunk. az egész, hangfelvételből és előadásból álló terv, illetve a mi felkérésünk az ő kezdeményezése volt.

Nem beszéltünk még az énekesekrôl.ôk kik lesznek?Francia énekesgárdával fogunk dolgozni, őket is Dratwicki úr vá-lasztotta ki. a címszerep kiemelkedő hangi adottságokat igényel: tág tenor hangterjedelmet, ugyanakkor a szólam sajátos fekvése miatt a hang baritonális színezetét–Méhulnekegyilyenkarak-terű, kitűnő énekes, étienne lainez állt a rendelkezésére annak idején. adrien mostani megszemélyesítője julien Dran, kiváló francia tenor lesz, a két női főszerepet Gabrielle Philiponet és jen-nifer borghi énekli majd, s a barokk óta tovább élő, jellegzetesen francia haute-contre hangfaj (falzettszerű magas-ságokat elérő, igen könnyű és világos tenor) egyik képviselője, Philippe Talbot is bemutatkozik majd a közönségnek.

J e n n i f e r b o r g h if o t ó : l u i S c o n d r o

MUPA 2012_3.indd 51 4/25/12 7:21:58 AM

o S Z t á l y k i r á n d u l á S A M ü p á b A ?K e l e M e n o R S o l y a

„az iskoláskoncerteket a szélesebb gyermek- és ifjúsági közönség elérésénekszándékahívtaéletre”–számolt be a program létrejöttéről Körmendy Zsolt, a családi és ifjúsági programok szerkesztője. „hogy miért van szükség ilyen koncertekre? Köztudott tény, hogy a zeneszerető közönség újratermeli saját magát kulturális szokásainak átörökítésével. azok a családok, akik egyébként is járnak koncertre, nagy valószínűséggel a gyerekeiket is elhozzák. Sok olyan gyerek van azonban, akinek ilyen módon nincs esélye koncertekre eljutni, és ha mégis, idegenül érzi magát ebben a közegben. Szeretnénk számukra is elérhetővé, otthonossá tenni a

koncerteket, a hangversenyterem világát. az új közönség bevonzásához új területeket és módszereket kell találni, és ebben az iskoláknak is óriási szerepe lehet.”

Talán nincs olyan gyerek, aki nem örül, ha egy kirándulás vagy kulturális program miatt bizonyos órák más időpontra kerülnek át, vagy a különös alkalomra való tekintettel elmaradnak. Pedagógiai és igazgatási oldalról természetesen nem ilyen egyszerű a helyzet. Körmendy Zsolt szerint az iskoláskoncertek hétköznap délelőtti időpontja egyrészt óriási előny, ugyanakkor nehezíti is a szervezést: „az iskolák működését leíró, tanítási napok kereteire

vonatkozó szabályok nem kedveznek az efféle programoknak. az iskola kis mozgástérrel rendelkezik, és komoly problémát jelenthet az órák átrendezése. Kifejezetten hálásak vagyunk tehát azoknak a pedagógusoknak és iskolavezetőknek, akik az iskoláskoncerteken történő részvételt lehetővé teszik, megszervezik.” a koncepció szerint az iskoláskoncertek fontos pedagógiai célok szolgálatában is állnak. az új nemzeti alaptanterv tervezetében megjelenik a koncertpedagógia fogalma mint az iskolai zenei neveléssel összekapcsolódó terület. az együttműködés legkézenfekvőbb módja a gyerekkoncertek oktatási programba történő integrálása.

a gyermekük zenei fejlődését szem előtt tartó szülők sokféle zenei program közül választhatnak a Müpában: a repertoár széles skáláját kínálja a különböző csecsemő-, gyerek- és ifjúsági programoknak. noha a Müpa ifjúsági és családi programjai az eddigiekben elsősorban valóban acsaládokrafókuszáltak,2011-tőlkezdődőenagyerekekszülőknélkülisjöhetnekkoncertekre.azért nem egyedül: iskolájuk szervezésében.

mm52

MUPA 2012_3.indd 52 4/25/12 7:22:01 AM

mm53

a programszerkesztő véleménye szerint a koncertpedagógiai tevékenységnek kiemelten fontos szerepe van: „egy-egy nagyobb zenei élmény életre szólóan meghatározhatja egy ember zenei érdeklődését, a koncertpedagógia pedig éppen ezekre az élményekre koncentrál: az iskolai énekórán zajló folyamatos nevelő munkát erős impulzusokkal igyekszik kiegészíteni. Mi ilyen impulzusokat szeretnénk adni. a programot igyekszünk úgy összeállítani, hogy ha valakinek csak egy alkalommal van lehetősége ide eljönni, akkor is teljes értékű élményt kaphasson. Programszerűen úgy lehetne fogalmazni: ne nőjön fel a Müpa környezetében gyermek úgy, hogy ne járt volna itt koncerten vagy más élményt nyújtó programon.”

aki esetleg kételkedne, hogy bármely gyerek előtt nyitott-e az út a zenéhez, annak érdemes tudnia, hogy a kutatások szerint a gyerekek egy bizonyos életkorig őszinte érdeklődést mutatnak a legkülönfélébb zenék iránt, mindenféle zenei stílust és irányzatot képesek magukba szippantani.

Körmendy Zsolt meglátása szerint is: „minél többféle zenével találkoznak, annál könnyebben fognak később tájékozódni, értékek mentén választani. a zenének sokféle arca van, a Müpa célkitűzése, hogy minél többféle műfajt megjelenítsen, így a gyerekprogramokban is kell, hogy legyen hely mindenféle típusú zenének. Tapasztalataim szerint a gyerekek a kortárs zene és a jazz irányába is maximálisan nyitottak, amíg ezek a műfajok sok felnőtt számára nehezen hozzáférhetőek. a műsort ugyanakkor a gyermekeket kísérő felnőtteknek is szerkesztjük, hiszen ők fogják elhozni a gyerekeket, mi pedig igyekszünk tekintettel lenni az ő igényeikre is.”

a gyerekkoncertek természetesen nem csak hosszúságukat tekintve különböznek a hagyományos koncertektől. a Müpában a koncerteket olyan zenészekmoderálják,akik–aprogramszerkesztő szóhasználatával élve–tudnak„gyerekül”:„Nemszeretnénk, ha a program az ismeretterjesztésről szólna, ha

történeti korszakokra, a zeneszerzők életrajzi adataira hivatkoznánk, vagy hosszasan elemeznénk a zenei történéseket. a hangsúly nem az ismeretterjesztésen van, hanem az élményeken.ebben segítenek a koncertet moderáló művészek, akik személyiségükkel, a gyerekek számára megfogalmazott gondolataikkal kedvet csinálnak a zene befogadásához, elősegítik annakmegértését.Agyerekpedig–jóesetben–aligvárja,hogyhallgassaaz előadót és élvezze a zenét.”

az eddigiekben az iskoláskoncertek a Matinékoncertek másnapján kerültek megrendezésre, azok programját rövidített formában megismételve. Míg a Matinékoncertek szünettel együtt általában közel kétórásak, addig egy iskoláskoncert jellemzően hatvanperces, szünet nélkül. Körmendy Zsolt az eddigi tapasztalatokról beszámolva elmondta, hogy kifejezetten nagy az érdeklődés a koncertek iránt, Fülei balázs liszt Ferenc életét bemutató koncertjét például meg is kellett ismételni. levonható a következtetés, hogy ezekre a koncertekre igény van. a továbbiakban új koncepció érvényesül majd a szervezésben: az iskoláskoncertek önálló produkciók lesznek. az első őszi iskoláskoncerten Skandináv csemegéket hallhat majd acélcsoportkéntmeghatározott8-14éves korosztály, svéd, norvég és dán zeneszerzők zongoraműveivel. október elsején, a zene világnapján a Tóth aladár Zeneiskola versenygyőztes növendékei lépnek majd fel, ezt követően újból műsorra kerül a dal műfaját népszerű formában bemutató Mindent a dalról című műsor, karácsonykor pedig a bartók béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákjai várják a gyerekeket Karácsonyi concerto című műsorukkal.

a műsorok iránt érdeklődő szülőknek és gyerekeknek azt javasoljuk, hogy ajánlják a programot az osztályfőnök figyelmébe: a koncertekre ugyanis nem lehet egyénileg jelentkezni. iskolai csoportok válthatnak jegyet az előadásokra, igen kedvező, ötszáz forintos áron. érdeklődni és jelentkezni a hangar@mupa.hu címen lehet. Séta a Duna-parton, majd koncert a Müpában? Kiváló alkalom egy egyedi –ésremélhetőlegemlékezetes–kirándulásra!

MUPA 2012_3.indd 53 4/25/12 7:22:03 AM

S Z á M o k , S Z í n e k , r e n d S Z e r e kS Z . e .

a naGy TalálKoZáSAzalkotócsoporttörténete2004-ben kezdődött, amikor Gróf Ferenc képzőművész és jean-baptiste naudy megalkotta az áthallásokkal és nyelvi játékokkal gazdagon ellátott Société Réaliste művésznevet, amely név alatt mind a mai napig tevékenykednek. bár nyolc év nem tűnik hosszú időnek egy művészi pályafutás esetében, a két alkotó maximálisan kihasználta ezt az időt, akár mennyiség, akár minőség szempontjából vesszük sorba mun-káikat. anakronisztikusnak tűnik, de a Société Réaliste élő példája annak, hogy vannak még nagy találkozások, amelyek nem csupán rövid fellángolást eredményeznek, hanem hosszú távú, művészi és intellektuális értelemben egyaránt sziporkázó kapcsolatot.

a nem hétköznapi munkákat jegyző két alkotó találkozása is rendhagyó volt. jean-baptiste naudy épp egy kurátorképzésen vett részt Párizsban,

amelynek keretében magyar mű-vészekkel kívántak együttműködést kiépíteni. a kapcsolatkeresésben logikus lépésnek tűnt naudy részéről, hogy ellátogatott a párizsi Magyar intézetbe, ahol meg is találta azt a magyar művészt, akire szüksége volt: Gróf Ferencet, aki portásként működött az intézményben.

Gróf Ferenc orvosi tanulmányokat folytatott majd ezt követően váltott a képzőművészeti egyetemre, míg jean-baptiste naudy a Sorbonne-on hallgatott irodalmat, azonban a művészek életéről még ennyit sem tudhatunk meg weboldalukról (www.societerealiste.net). ennek oka, mint naudy egy helyütt elmondta, hogy „az

embereknek van életrajza, egy gyár-nak nincs”. bár a gyár szó ijesztőnek tűnhet, a Société Réaliste termékeny éveit elnézve a legprofibb cégeket is megszégyenítik. a gyárból kikerülő termékeket pedig sokféle címkével illették és illetik. Maguk a tevékenysé-güket úgy határozzák meg, mint akik politikai designnal, kísérleti közgaz-daságtannal és társadalomfejlesztési konzultációval foglalkoznak. Művészet kapcsán nem igen találkozhatunk ehhez hasonló öndefinícióval, bár az is igaz, hogy kevés alkotó nyitott annyira a konferenciák és workshopok világára, mint ők. Felmerül a kérdés, hogy milyen alkotások születhetnek egy ennyire egzakt és tudományos leírás alapján? bátran kijelenthetjük,

a Société Réaliste alkotócsoport munkáiból nyílik nagyszabású kiállítás Empire, State, Building címmel aludwigMúzeum–KortársMűvészetiMúzeumbanáprilis20-án.

mm54

S o c i é t é r é A l i S t e , f o t ó : u r o š h o č e v A r

2012.április 20. – augusztus 5.ludwigMúzeum–KortársMűvészetiMúzeum

5. Société réaliste: empire, State, building

MUPA 2012_3.indd 54 4/25/12 7:22:05 AM

mm55

hogy okosak, izgalmasak és sokszor igen provokatívak. hogy mennyire, arra bizonyíték maga a tárlat, az Empi-re, State, Building.

eMPiRe, STaTe, builDinGa new york-i empire State buildingnek már az építése is egy külön legendá-riumot tesz ki. Fotók tucatjait láthattuk a szédületes magasságban ebédelő munkásokról, a semmibe lógó acélge-rendákon lépdelő, a tériszonyra fittyet hányó emberekről, akik egyszerre hirdették az emberi kitartás mindent legyőző erejét és a kapitalizmus egekbe törő gőgjét. az épület kultusza azóta is töretlen, amiben szerepet játszottakfilmesmegjelenéseiis.1933-banKingKongmásztameg,1964-benandy warhol forgatott egy nyolcórás némafilmet a fényeiről Empire címmel, míg a Függetlenség Napjában porig rombolták. az épület neve közé tett vesszőkkel azonban az empire State building újabb jelentésrétegeit tárja fel a Société Réaliste. birodalom-ál-lam-épület. Fogalmak, amelyek köré társadalmak szerveződnek, de hol van ebben az ember és mit jelentenek ezek a szavak, ha kihagyjuk az emberi tényezőt? a Société Réaliste ezen a szűrőn keresztül tekint feliratokra, be-tűtípusokra, plakátokra, sőt a térképek-

re is, amelyek kapcsán azt is megtud-hatjuk, hogy rajzolásukat mennyiben befolyásolta a készítő világképe, és hogy a térképeken keresztül hogyan hatott a rajzoló világképe a térképek használóira.

aRányoK, KöZePeKaz Empire, State, Building tavaly március1-jeésmájus8-aközöttmárlátható volt a párizsi jeu de Paume múzeumban, azonban a két kiállítás anyaga nem teljesen egyezik meg. a budapesti tárlatra egy helyspecifi-kus színinstalláció is készült State of Shades (árnyékállam, 2012) címmel. a központi terem falait teljesen betöltő alkotás precízen felfestett színcsíkokból áll, amelyek mindegyike a Magyar nemzeti Galéria valamelyik mester-művét ábrázolja. hogy egy festett csík miképp lehet egyenlő egy Rippl-Rónai festménnyel? a kulcsot egy számítógé-pes program adja, amely mindegyik festmény esetében meghatározta annak színátlagát (ezt láthatjuk a falra festve) és az a kritikai hozzáállás, amelyet a két alkotó megfogalmaz a festészetközpontú magyar kultúrpoliti-kával szemben. a színekkel való játék azonban nem csak ebben a teremben érhető tetten, hanem további hét olyan terem van, amely egy vagy több, a Société Réaliste alkotta színekben pompázik, melyeknek nem csak a látványa, de az elnevezése is eredeti, mint például az aether Grey és a Terra irredenta Cream. egy egész terem úszik a pink különböző árnyalataiban, amelyek a nicosia Magenta, a Kali-ningrad Magenta, a Melilla Magenta, a Tiraspol Magenta, a Sukhumi Ma-genta és a Prishtina Magenta nevekre hallgatnak. De a végletek színei, a fe-kete és a fehér különböző árnyalati is fontos szerepet kapnak. a csillagokkal játszó Cult of She-manity című munka termét a fekete, míg a Watching over the Reichstagét a szürkék uralják.

FilM KoCKáKbanegya20.századlegkülönösebbnőitösszefogó listából minden bizonnyal nem maradhatna ki leni Riefenstahl (1902–2003)neve.AHitlerértrajongóRiefenstahl halála napjáig tagadta, hogy politikai kapcsolata lett volna a nemzetiszocialista párttal. és bár a közvélemény talán nem, de a szakma abban egyetért, hogy mind az 1934-espártkongresszustmegörökítőAz akarat diadala,minda1936-osolimpiáról forgatott Olimpia című filmje megkerülhetetlen darabja a filmtörténetnek.A2.világháborúutánnem forgathatott, így fotózott, később pedig az óceán mélyét filmezte. ezt a furcsa összetételű mozgókép anyagot dolgozta fel a Société Réaliste a life to See (Egy életen át látni, 2012) című munkájában, amelyben Riefenstahl filmjeinekmindenegyeskockája59percig látható. az egymást véletlen-szerűen követő képekből ily formán keletkező film hossza pedig meg-egyezik Riefenstahl életének idejével, ami101évés17napvolt.Afurcsahommage közben elgondolkodhatunk Riefenstahl életén, azon, hogy ennek a vetítésnek a keretében esélyünk sincs megismerni életművét, ahogy azon is, hogy ha kockáról kockára nézzük végig valakinek az életművét, vajon megismerhetjük-e azt teljesen?

a kiállítást az éditions amsterdam (Párizs), a jeu de Paume (Párizs) és a ludwigMúzeum–KortársMűvészetiMúzeumközöskiadásában2011-benmegjelent Société Réaliste:Empire, State, Building című angol-francia nyelvű katalógus kíséri. a kiállítás ka-talógusszövegeinek magyar fordítását tartalmazó kiadványt jelentet meg a ludwig Múzeum, amely a katalógus-sal együtt megrendelhető az info@ludwigmuseum.hu email-címen, illetve,május25-tőlmegvásárolhatóamúzeum boltjában.

S p e k t r á l i S A e r ó Z i ó , 2 0 1 1 , f o t ó : k o r o n c Z i e n d r e

MUPA 2012_3.indd 55 4/25/12 7:22:06 AM

a Művészetek Palotája és az MTVa 2012márciusábankötöttstratégiaiegyüttműködési megállapodást, en-nek keretében havi egy alkalommal költözik a hazai minőségi könnyűzene kiemelkedő előadóit bemutató akusz-tik-sorozat a Müpába. a koncerteket a Művészetek Palotája nyújtotta ext-rákra utalva akusztik+ néven rendezik meg, ugyanis a ház hangulata és a kiváló akusztika mellett látványvilá-gukban is rengeteg pluszt nyújtanak. a fellépéseket természetesen a Mü-pábanrögzítiazMr2,ésaMagyarTelevízióm1csatornájaisforgat,demíg a stúdióba a kamerákon és a mikrofonokon kívül csak a fellépők hozzátartozói és barátai juthatnak be, a Művészetek Palotájában sok százan élőben is részesei lehetnek az élménynek.

a színpadképet és a világítást úgy kellett tehát megálmodni, hogy a kamerák és a közönség igényeinek is megfeleljenek, és tükrözzék a három összefogó intézmény arculatát is. Mint

az akusztik+ koncertek látványterve-zője, hujber balázs felidézte: „az volt a cél, hogy olyan, a Müpához méltó, elegáns vizuális környezet szüles-sen, amely illik a fellépő zenekarok más-más zenei világához is”. a díszlet központi eleme a színpadot hátulról félkörben lezáró öt oszlop, melyekre a Müpa logóját elemeire bontó mintát álmodott a tervező. a súrlófényekkel megvilágítva háromdimenziós hatást keltő oszlopok, és a közöttük kifeszí-tett speciális operavásznakra vetített mozgóképek színvilágát az akusztik sorozatotelindítóMr2Petőfirádiólilájából,azm1kékjéből,ésaMüpasárgájából keverte ki hujber balázs, ügyelve arra is, hogy a látványelemek ne uralják a színpadot, továbbá a Fesztivál Színházban illetve a bartók béla nemzeti hangversenyteremben is jól mutassanak.

a néhány alap-színösszeállítást le-számítva a könnyűzenei koncerteknél nem tervezik meg jelenetről jelenetre a fényeket. Mint a Müpa fővilágo-

sítója, Györgyfalvai Károly elárulta, „a fénypultnál ülő kolléga többnyire improvizatív alapon követi a zenét”. a világosítók a három arculati árnya-lat mellett szerepet kapó, a számok hangulatához illő alapszíneket persze előre kiválasztják a fellépőktől kapott tracklistaalapján,dea90%-banrobotizált reflektorok színvariációit, a lámpamozgásokat és a fényeffekteket a koncert délelőttjén, a hangbeállás alatt programozzák le a fénypulton. a koncerten aztán az elmentett beál-lítások között a színpadot, a vetítést vezérlő kollégát, és a kamerák képét mutató monitorokat figyelve váltogat-nak. Gyakran módosítani is kell menet közben, a televíziós közvetítés igényei ugyanis speciálisak: „a kamerák más-képp látnak, mint az emberi szem, nem korrigálják a kontrasztokat, így könnyen túl harsányak lehetnek aszínek”–mondjagyörgyfalvai,shozzáteszi, a TV-felvétel miatt kap a nézőtér is megvilágítást. hogy ne csak a muzsikusok legyenek benne a tévében!

AMüpaújkönnyűzeneisorozataazMr2Petőfirádióstúdiókoncertjeitnyitjameganagyközönségelőtt,immár látványvilágban is a Müpától megszokott minőséget kínálva a legkiválóbb magyar zenekarok rajongóinak.

S o k S Z í n ű A k u S Z t i k u S é l M é n yV é G h D á n i e l

mm56

k u l i S S Z A

t h e c A r b o n f o o l S

MUPA 2012_3.indd 56 4/25/12 7:22:10 AM

MUPA 2012_3.indd 57 4/25/12 7:22:11 AM

mm58

olaj, pálmafák, fehérség, gazdagság. Mostantól új sztereotípiát vehetünk fel az ománról szóló listára. a komoly-zenét. az arab-félsziget délkeleti pe-remén elterülő szultánság uralkodója legalábbis mindent megtesz ezért. az elmúlt huszonöt évben alapított egy szimfonikus és több katonazenekart, nemrég indult a komolyzenét sugárzó

oman Classics nevű rádióállomás. De a szultán igazi vágya mindig is egy operaházvolt,a16.századiklasszikusolasz operák stílusában.

Aprojekt2001-benindult.Azeredetiterveket egy angol színházi vállalko-zás dolgozta ki, az építészeti meg-valósítás a wimberly allison Tong

and Goo feladata volt. az akusztikai tervező pedig ugyanaz a Russel johnson vezette amerikai cég, az artec, amelyik a Művészetek Palotá-jának hangzásáért felelt. az épületen másfélezer ember dolgozott, óriási kőtömbjeit, amelyek a fényviszonyok-tól függően olykor vakítóan fehérnek, máskor halvány rózsaszínnek tűnnek,

„egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy komolyzene-rajongó szultán. Kábusz bin Száid al-Száid volt a neve. ez a szultán omán fővárosában, Maszkatban felépítette az arab félsziget első igazi operaházát, amelynek a világ minden tájáról csodájára jártak.” Valahogy így kezdődne a történet, ha az1001éjszakameséjelenne.denemaz,hanem21.századivalóság.Fénybenszikrázókristályból,rézből,tikfából,80ezernégyzetméteren.

o p e r A o M á n b A nS i P o S S Z i l V i a

h á Z r ó l h á Z r A

MUPA 2012_3.indd 58 4/25/12 7:22:12 AM

mm59

egy közeli kőbányában termelték ki. a Maszkati Királyi operaházat 2011-benoktóberébenadtákát,a nyitóelőadáson Puccini turandotját Franco Zeffirelli rendezésében Placido Domingo vezényelte.

a gigantikus méretű előcsarnok ra-gyogó kristálycsillárjai, faberakásai, az ablakok csiszolt üvegtáblái lenyűgöző, hideg tisztaságot árasztanak és az iszlám formavilágot idézik. a színház egyiptomi programigazgatója, Dr. issam el Mallah lelkesen mutatja aszultánvitrinekbenkiállított,16-18.századi európai hangszergyűjtemé-nyét. Közben arról mesél, hogy a leg-fontosabb feladatuk megismertetni az arab közönséggel a nyugati klasszi-kus zene történetét. hogy az operák

megértését segítsék, a nézőtéren a székek háttámlájába kijelzőket építet-tek, amelyeken arabul és más nyel-veken olvashatja a közönség az áriák szövegét. itt már a vörös bársony, az arany és a sárgaréz uralkodik, mintha csak egy európai operaházban len-nénk. a terem mérete változtatható. Összesen1100főbefogadásáraalkal-mas, de az oldalfalak és az orgona segítségével egy gombnyomásra kon-certteremmé, vagy kisebb színházzá alakítható.A120tonnásorgonaegysínenmozogva35percalatt15métertképes megtenni előre-hátra. a tech-nikai személyzetet, a berendezőktől a világosítókig a londoni a Covent gardentőlbérelik.Hogyazépület–akárcsakabudapesti–ténylegolaszmérték után készült, az igazán akkor

derült ki, amikor a Magyar állami operaház társulata vendégjátékon járt ománban. Csikós atilla díszlete, amelyet Mozart Szöktetés a szerájból című operájához tervezett, szinte centiméter pontosan illett a színpadra, amelyenagyorsdíszletváltásta32méter magas toronyban található zsinórpadlás segítette.

a befogadó színházként működő Maszkati Királyi operaház történet-ében egyébként az első álló ovációt a magyar előadás kapta, amelyben a főszerepeket olyan sztárok énekelték, mint elena Mosuc és Kurt Rydl. Mosuc, aki a következő évadot a milánói Scala színpadán tölti majd, az előadás után csak annyit mondott: „végre egy hely, ahol jól lehet halkan énekelni”.

MUPA 2012_3.indd 59 4/25/12 7:22:14 AM

S i R j o h n e l i o T G a R D i n e Ra hatvankilenc éves karmesterlovag a legnagyobb hatástörténeti jelentőséggel bíró dirigensek soraiba tartozik. a régizene mozgalom kulcsfigurájaként alap-jaiban változtatta meg képünket a klasszikus vokális és szimfonikus repertoár hangzásideáljáról, az általa életre hívott zenei együttesek pedig a mai napig élen járó szereplői a klasszikus zenei koncertéletnek. Több mint kétszázötven lemezt számláló diszkográfiájából annyi Gramophone-díjat zsebelt be, mint még senki, de több évtizedes munkásságának elismeréseképp idén áprilisban olyan nevek közé választották be a Gramophone hírességek Csarnokába, mint Karajan,Bernstein,AbbadovagyFurtwängler.Azélőlegendaősszeleurópaiés amerikai turnéra indul a Forradalom és Romantika Zenekarával valamint a MonteverdiKórussal,ígyaMűvészetekPalotájátisútbaejtikoktóber15-én,ami-kor is a zeneirodalom egyik legnagyobb szabású alkotását, beethoven Missa solemnisét fogják megszólaltatni.(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 15.)

A J á n l ó ő S Z i e l ő Z e T e S

a h a l l G a T a G a S S Z o n ya májusban hatvanadik születésnapját ünneplő Kocsis Zoltán és az általa tizenöt éve vezetett nemzeti Filharmonikus Zenekar (nFZ) közös történetük talán eddigi legnagyobb vállalkozásába vág bele: Richard Strauss budapesten eddig még nem látott operáinak bemutatására készülnek. ez szám szerint hét produkciót jelent: a Guntram, a tûzínség, a Béke napja, a Capriccio, az Intermezzo, a Danae szerelme és A hallgatag asszony című darabokat. az nFZ és a Müpa közös szer-vezésében megvalósuló sorozatot ez utóbbi nyitja októberben. a háromfelvoná-sos vígopera cselekménye az olasz operák szövevényes felépítését és életvidám-ságát is idézi. a darab rendezője anger Ferenc lesz, a történet felelevenítésében pedig osztrák vendégművészek is közreműködnek: a megtréfált, zsémbes öregúr szerepét,SirMorosust,a2010-esBudapestiWagner-napokrólismerősKurtrydl,a bécsi állami operaház tiszteletbeli basszistája, a magát visszahúzódó, csendes arának mutató, de Morosust később házi sárkányként büntető amintát pedig julia bauer alakítja.(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 4.)

l u i S F e R n a n D o P é R e Za madridi születésű pianista sok szállal kötődik a magyar klasszikus zenei szcénához.Tanáraiközötta20.századegyiklegkiválóbbMozart-előadójakéntszámon tartott katalán zongoraművésznő, alicia de larrochá és az orosz iskola emblematikus pedagógusa, Dimitrij baskirov mellett megtalálható Gulyás Márta is, akivel később a madridi Zsófia Királyné Zeneművészeti Főiskolán asszisz-tensként is együtt dolgozott. Tudását többek között Schiff andrás, Sándor György ésradosFerenckurzusaincsiszolta,de2002ótamárőérkezikhazánkbames-terkurzusokat tartani. a Madridi Királyi Zeneakadémia tanára a tanítás mellett aktívan koncertezik: nem kerülte el a Carnegie hallt és a Tokyo opera City-t sem, Magyarországon pedig ez idáig a bartók Vonósnégyessel, valamint Rolla jános együttesévellépettfel.október20-ánluisFernandoPérezzongorajátékaisméta liszt Ferenc Kamarazenekar kíséretével lesz hallható. „az évad zenekara” státuszát élvező zenei együttes beethoven-estjén a zeneszerző I. (C-dúr) zongo-raversenye fog felcsendülni a spanyol pianista tolmácsolásában.(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, október 20.)

mm60

J u l i A b A u e r

MUPA 2012_3.indd 60 4/25/12 7:22:18 AM

MUPA 2012_3.indd 61 4/25/12 7:22:19 AM

e c h o – V I S S z H A N g o K A M Ü P A e S e M é N y e I r ô l

M á T é j . G y ö R G yneMcSAk hAllod, érZed iS – chArleS lloyd Sky trio(FIdelIo.HU,2012.FeBrUár27.)a szvitben való gondolkozás ugyan végül nem valósult meg, de mégis szokatlan élménye lehetett a közönségnek, mert egy bölcs mester tematikus előadását hallhatta: lloyd ugyanis magyar vonatkozásokra fűzte fel tegnapi reper-toárját. az első darab Kodályt idézte meg, majd beszélt bartók iránti ifjúkori lelkesedéséről. a koncert további részében pedig a Szabó Gábor-munkakapcsolat motívuma dominált. borbély Mihály, lukács Miklós és Dresch Mihály négy számban csatlakozott a trióhoz. ekkor újabb éles stílusvál-tás zajlott le a színpadon, a zene népies, szabad impro-vizatív és, mint feljebb már említettem, keleties karaktere erősödött. Dresch billentyűkkel ellátott furulyája (fuhunja) iz-galmas ellenpontja volt a tenorszaxofonnak.a nagy sikerre való tekintettel két ráadást adott a zenekar. a végén ismét egy rövid trióelőadás csendült fel, leonard bernstein Somewhere-je, egy sajnálatosan keveset játszott melódia. Valaki egyszer azt mondta lloydról, hogy amikor megszólal, nemcsak hallani, érezni is lehet a muzsikáját. a hetvennégy éves szaxofonos ma is ezt az élményt váltja ki hallgatóiból.

R á K a i Z S u Z S a n n ahA én gAZdAg lennék – eSA-pekkA SAlonen éS A philhArMoniA ZenekAr(éleTéSIrodAloM,2012.MárCIUS9.)az alig huszonéves norvég hegedűművésznő teljesítmé-nyét világszerte egyre növekvő elismerés övezi, lényeg-ében díjak hullanak rá, ahol csak megfordul, budapesti fellépésének ígéretét mégis enyhe csalódottság árnyékolta be, mivel leila josefowicz beugrójaként érkezett a bartók-terem pódiumára. az esetleges veszteség érzése azonban mindössze addig tartott, míg Sibelius d-moll hegedűver-senyének(op.47)zenekariszövetébenmegnemszületetta szólóhegedű első, kísértethistóriával kevert gyermekme-sébe illően túlvilági színezetű hangja, amely hátborzon-gatóan egyenes képzése ellenére elbűvölően hajlékony motívumba olvadt. Vilde Frang játéka tökéletesen könnyed volt, ugyanakkor intellektuálisan elmélyült, cseppet sem hivalkodó, mégis magával ragadóan elegáns. noha bizonyos, hogy tehetsége csiszolódásának nem a mostani állapot a végpontja, és előadásmódjának drámai súlya még erősödni fog, interpretációs elképzelései így is lenyűgözően koncentráltan rajzolódtak ki a közönség előtt, hangszínének ragyogása, virtuozitásának természetes gördülékenysége és muzikalitásának komolysága pedig amellett, hogy remek előadónak mutatta, a Philharmonia Ze-nekar és esa-Pekka Salonen nagyszerű partnerévé is avatta.

M i K e S é V acSillAg SZületett – hAndel: herkuleS(KUlTÚrA.HU,2012.MárCIUS22.)noha a mű címe herkules, ő csak a cím- de nem a fősze-replő. ez utóbbi felesége: Déianeira, ezen az előadáson Vi-zin Viktória. a kecskeméti születésű művész olyan szinten vált világjáró, külföldön elismert énekessé, hogy itthon

már csak néha-néha hallható. így gyakorlatilag ismeretlen a neve nálunk, noha beszélni csak szuperlatívuszokban lehet róla. íme, már megint a magyar átok: menj külföldre, hogy a világ megismerjen, hazád elfelejtsen. Vizin Viktória világklasszis. Talán soha ilyen hatalmas terjedelmű mezzo-szoprán hangot nem hallottam, ami teljesen kiegyenlített a drámai mélységben csakúgy, mint a fényes magas-ságokban. noha Vizin Viktória életében először lépett a barokk világába, ez technikáján, de stílusán sem hallatszik. hihetetlen színpadi rutinja átragyog még e szűkösebbre szabott koncert-előadáson is, szuggesztivitása, expresz-szivitása megtölti azokat a hosszú kórusrészeket is, amikor őt a színpadon hagyja a rendező, és néma gesztusokkal kell kitöltenie az űrt. Csodás ruhájának redői mint megany-nyi érzelmi hulláma lebbennek körülötte, tóbos zöld színe a féltékenység gyilkoló szörnyetegét sejteti. Déianeira érzelmeinek útja nagyon hosszú, ezer árnyalatot bejáró, de Vizin Viktória könnyedén uralja valamennyit.

h e G y i Z o l T á ndeSert Slide(eKUlTUrA.HU,2012.MárCIUS17.)Vishwa Mohan bhatt legújabb zenei vállalkozása, a Desert Slide egy estére ideköltözött budapestre, a Művészetek Pa-lotája Fesztivál Színházának színpadára. ahogy a művész egy interjúban fogalmazott: a zene által istennel beszélget –deeközbennemfelejtelazenésztársaival,sőt,velünkis „beszélgetni”. Ravi Shankar tanítványa, világhírű előadó, Grammy-díjas, a slide gitár és szitár átmeneteként felfog-ható hibrid hangszer, a róla elnevezett mohan bhatt kiötlője –deVishwaMohanBhattnekemnemezasokjellemző„adat” lesz, hanem az a jó humorú, csillogó szemű örökifjú, ott a színpadon; aki pajkos csínyként éli meg, hogy együtte-sének kivételes képességű énekese, anwar Khan Manga-niar minden hajlítását jóízűen utána kövesse a hangszerén, s aki legalább ennyire örül annak, amikor a „ritmusszekció” tagjai játszanak egymással felelgetőst, ahol Gazi Khan barna rendkívül expresszív kartal-játéka dobja fel a zenei labdát. S aki azért a bevezetőjében felhívta a figyelmünket: ez nem indiai klasszikus zene lesz, hanem hindi.

mm62

d e S e r t S l i d e

MUPA 2012_3.indd 62 4/25/12 7:22:22 AM

MUPA 2012_3.indd 63 4/25/12 7:22:24 AM

MUPA 2012_3.indd 64 4/25/12 12:27:21 PM