MATINÉKONCERTEK – Műhelytitkok

A menyasszony szép virág…Palóc lakodalmas

2015. szeptember 27. Fesztivál Színház

mupa.hu

20150908_FOLSZALLOTTAPAVA_GYEREK_143x170mm_MUPAFUZET.indd 1 2015.09.08. 15:05:46

A M

ENYA

SSZO

NY

SZÉP

VIR

ÁG…

– P

ALÓ

C LA

KODA

LMA

S

3

2015. szeptember 27.Fesztivál Színház

MATINÉKONCERTEK – MűhelytitkokA menyasszony szép virág… Palóc lakodalmas

Közreműködik: Zagyva Banda,Turai Hagyományőrző és Ifjúsági Táncegyüttes,Corvinus Közgáz NéptáncegyüttesKoreográfusok: Szokolik Szabolcs, Deffend IrénRendező-koreográfus: Farkas Zoltán „Batyu”Moderátor: Gerlits Réka

„Vajon miért is égnek gyertyák a kezemben,és miért tartom a menyasszonyt jobb kezemben?Azért, hogy elinduljak véle egy ösvényen, melyen elindult egy legény nem is oly régen…”

A sorozatot szerkesztette és a műsorfüzetet írta: Körmendy Zsolt

4

A párválasztástól a lagziigA hagyományokat tisztelő palóc falusi közösségekben szigorú szabályok szerint zajló, hosz-szú folyamat volt, míg egy fiatal leány és egy legény az ismerkedéstől eljutott a házasság-kötésig. A párválasztást megelőzte, előkészítette az ismerkedés és az udvarlás időszaka. Ennek helyszínei voltak a közösségi összejövetelek: fosztók, bálok és egyéb táncos alkal-mak. A lány szüleinek beleegyezésével a legény otthonában is felkereshette kiszemeltjét, ahol – ha szívesen fogadták – asztalhoz ültették. Komoly udvarló ajándékot is adhatott a lánynak, aki azonban udvarlója lakására nem mehetett el a házasságkötés előtt. A fiatalok szülei látogatás keretében igyekeztek megvizsgálni, milyen anyagiakkal rendelkezik a másik fél. A háztűznézés többnyire a lány szüleinek látogatását jelentette a legényes háznál.A fiú szándékát a lány szülei először saját gyermeküktől tudták meg. E puhatolózás után került sor a lánykérésre. A legény általában egyedül ment kérőbe, ritkábban azonban elkí-sérte leendő násznagya vagy a komája. A választ a lány szülei vagy rögtön megadták, vagy azt mondták: „majd meggondoljuk”.A lánykérést hamarosan követte a jegyváltás és a kézfogó. Előbbi a jegyajándék beszerzé-sét és átadását jelenti, utóbbi pedig a jegyajándékok kicserélésére szervezett ünnepséget, amelyet a menyasszonyos háznál tartottak, általában vasárnap este.A jegyesség rendszerint három hétig tartott, ennek az időnek a betartását megkövetelték az egyházi törvények. A pap az egész falu közössége előtt kihirdette, „hogy aki a házasságra

Ágyvitel

A M

ENYA

SSZO

NY

SZÉP

VIR

ÁG…

– P

ALÓ

C LA

KODA

LMA

S

5

nézve valami gátló vagy bontó akadályt tudna vagy ismerne, azt az illető helyen” jelentse be.A lányos szülők feladata volt, hogy gyermekük esküvőjére meglegyen a stafírung (a kelen-gye vagy hozomány). A férjhez készülő lány családjának vagyoni helyzetét a stafírung nagy-sága tükrözte. Az 1910-es években a legelfogadottabb stafírung a következőkből állt: hat párna, két dunna, mindenből hatdarabos garnitúra, egy-két ágy, egy szekrény, egy asztal, két szék és egy sublót. A menyasszonyágy vitele szintén ünnepnek számított a faluban, a lakodalom előtti napon a vőlegény  barátai lovas kocsival mentek érte. Útközben ezt dalolták: „Most viszik a meny-asszony ágyát…” A lakodalmat a vőlegényes ház rendezte. Erre a célra kiürítették a lakást, a bútorokat fel-hordták a padlásra, s asztalokkal, lócákkal rendezték be a szobát. Ha a lakás a meghívott vendégek száma miatt kicsinek bizonyult, sátrat állítottak fel.

Palóc lakodalmas – öt képbenElőadásunk a lakodalom napjának történéseiből idéz fel néhány jelleg-zetes jelenetet. Magának a lakodalomnak is megvolt a szigorú forgató-könyve, számtalan szimbolikus eseménnyel, amelyeknek mindegyikét lehetetlen volna bemutatni egyetlen előadás keretében. A műsor rövid vázlata:Első kép: A stafírung kikéréseRégen mindig a feleség költözött a férjhez, ezért alakult ki az a szokás, hogy a lakodalom előtt a vőlegény a násznép egy részével elment a menyasszonyért, illetve a menyasszony bútoráért, ruháiért és minden személyes tárgyáért, vagyis a stafírungért. Második kép: Menyasszony-öltöztetésA régi lakodalmak előtt rituális szerepe volt a menyasszony öltöz- tetésének. A menyasszonyt a hozzá közel álló leánypajtások és idő-sebb nőrokonok (nyoszolyólányok és nyoszolyóasszonyok) öltöztet-ték föl. Közben énekeltek és siratták a menyasszony lányságát.Harmadik kép: LeánykikérésA lakodalom napján a vőlegényes ház násznépe – élén a vőféllyel – zenekarral, ünnepi viseletbe öltözve vonult a lányos házhoz. Ott szép versekkel, mókázással kérték ki a menyasszonyt. Ezután már közösen indultak a templomba.

Maconkai menyasszony

6

Negyedik kép: MenyasszonytáncA menyasszony lányságának utolsó tánca a menyasszonytánc. Az ara a násznép minden tag-jával táncol, azok pedig adományaikkal megalapozzák az ifjú pár jövőjét.Ötödik kép: Gyertyás táncRituális tánc, ezzel köszöntek el a menyasszonytól, hogy majd a kontyolás után (melynek során leveti a pártát és bekötik a fejét) újasszonyként térjen vissza a lakodalomba.

A palócokA népcsoport eredetével sok néprajzkutató és történész foglalkozott, ennek ellenére a palócok származásáról mindmáig többféle elmélet létezik. Sem azt nem tudjuk biztosan, hogy mikor érkeztek a Kárpát-medencébe, sem azt, hogy pontosan mely népek leszárma-zottai. Legvalószínűbb, hogy a palóc ősi, hun eredetű nép. Lehetséges, hogy a Felföldön élő őslakosság és a török eredetű kabar nép keveredéséből jött létre, és tagjai Árpád hadához csatlakozva érkeztek a mai Magyarország területére.A palócok nagy része régebben földművelésből élt, télen söprűt kötött, szakajtót font, szer-számokat faragott. Fontos foglalkozási ág volt náluk a méhészet és a halászat is. A palóc szorgalmas nép, nem ül tétlenül, ügyesen farag, hímez, s szép szőtteseiket is megcsodál-hatjuk. A palóc emberek nagy része ma is tiszteli a régi hagyományokat, figyelembe veszi a jeles napokat: azok szerint vet, arat, éli napjait. Rendkívül sok palóc tradíció kötődik az élet jeles fordulópontjaihoz, a nagy pompával megünnepelt születéshez és lakodalomhoz, illetve az ugyancsak pompával megrendezett temetéshez.

Palóc lakomaA lakodalmi étkezések közül az esküvő estéjén tartott vacsora volt a legfontosabb, amely ünnepélyes keretek között zajlott. Az első fogás előtt a gazda vagy a násznagy köszöntőt, imádságot mondott az új párért. Ezután a vőfély minden ételhez verset szavalt, és a tálat az új pár elé tette. Az első fogás mindig „csigaleves” volt, vagyis tyúkhúsleves csigatésztával. A menyasszonyt a leves szedésekor sokszor megtréfálták: merőkanál helyett lyukas kanalat (szűrőkanalat) adtak a kezébe, s belemerítve a levesbe, annak csak a tésztáját, a „csigáját” szedhette ki. A második fogás a főtt hús volt, mellé csalamádét adtak savanyúságként, illetve a leveszöld-séget rakták a hús mellé a tányérra. A vőfély verseiben a kakas és a tyúk a házaspárt szim-

A M

ENYA

SSZO

NY

SZÉP

VIR

ÁG…

– P

ALÓ

C LA

KODA

LMA

S

7

bolizálta. A harmadik fogás sült hús, azaz marhahúsból készült pörkölt volt, mellé csalamádé járt, köretnek pedig galuska, párolt rizs vagy székelykáposzta. A vacsora utolsó fogása kalács és tejbekása volt, mézzel édesítve. Italként csak bort kínáltak, a nőknek pedig tejeskávét.A palóc lakodalomban különösen nagy szerepe volt a kelt tésztának, a kalácsoknak. Mindkét lakodalmas háznál sütöttek kalácsot és kenyeret is az előkészületek során, a szakácsasszo-nyok irányításával. Szinte minden mozzanatot kísért valamilyen formában kalács. Az étke-zések alkalmával valamennyi fogáshoz felszolgálták, a vacsora végén önállóan is, s adtak belőle a „hívatlanoknak” is. A lagzira kétféle kalácsot sütöttek: dióval, mákkal töltöttet, azaz hajtottat, illetve töltetlent, „csupaszt”. Méreteivel és díszítésével kiemelkedett közülük a nyoszolyólány által sütött tésztából formázott, madarakkal, fonatokkal ékesített „nyoszo-lyólány kalácsa”, melyet csak éjfélkor vágtak föl a vendégeknek. A lakodalom zárásaként az új pár kalácsot osztogatott az utcában a szomszédoknak.

Lakodalmi ebéd

8

Esküvői babonák„A palóc nép babonás, szereti a misztériumokat, hisz az ördög-

ben és rémlátásokban. Egy sötét holló röpdös fölötte: a végzet. Szárnya suhogását találgatja. Titkos, homályos köd veszi körül,

s hova el nem lát a szem, benépesíti a helyeket árnyakkal, bor-zalmas, csodálatos dolgokkal. Fantasztikus népmesék elhullatott

morzsáit összegyúrja s azok hitté keményednek lelkében. Én ma-gam is dajkamesékkel szíttam be a babonát s hiszek benne” – írja

A jó palócok című novellagyűjteményében Mikszáth Kálmán, a „legnagyobb palóc”, akinek írásaiban vissza-visszatérnek szülő-

földje, Nógrád megye motívumai és a palócok.A menyegzőhöz szintén kapcsolódtak hiedelmek, amelyeket a palócok nagyon komolyan vettek. Néhány ezek közül: „Ha két

menyasszony találkozik az úton, kendővel betakarják az arcukat, hogy ne lássák egymást.” „Elejtettem a gyűrűm a templom előtt,

azt mondták, elejtettem a szerencsémet.” „Ugyanazon az úton két-szer nem mehet a lakodalmas menet, mert akkor nem lesz szerencsé-

jük.” „Ha az esküvőjükön esik az eső, fúj a szél vagy rossz az idő, nem szép életük lesz.”

A népi együttes és a magyar tánchagyományA népi együttesek „a paraszti hagyományokat rendszerint komplex módon (dal, tánc, zene, szokás, játék, viselet), többé-kevésbé színpadra rendezett formában, tudatosan őrző, több korosztályt is felölelő falusi pedagógusok vezetésével működnek. Rendszerint egy-egy nép-szokás színpadi megjelenítésének keretében mutatják be saját dalaikat, táncaikat, viseletü-ket” – írja a Magyar Néprajzi Lexikon. A mai koncerten népi együttes is szerepel, méghozzá olyan, amelynek tagjai zömmel gyerekek és fiatalok. Szabad idejük jelentős részét szánják arra, hogy felkészüljenek egy-egy népszokás hiteles bemutatására. Felkészülésüket a ko-reográfus irányítja, aki komoly gyűjtőmunka alapján állítja össze a dalok, szövegek, tánc- zenék és táncok sorából a játékot, amely egy régebbi kor kultúráját, jelen esetben a palóc lakodalmi hagyományokat mutatja be.

Mikszáth Kálmán, a jó palóc. (Buzinkay Géza karikatúrája a Borsszem Jankó című folyóiratból)

A M

ENYA

SSZO

NY

SZÉP

VIR

ÁG…

– P

ALÓ

C LA

KODA

LMA

S

9

Ezen az előadáson a magyar néptánc-hagyomány fontos tánctípusaival találkozhatunk. Látható lesz benne ugrós, amelynek jellegzetessége, hogy többnyire ünnepi alkalmakkor, például menyegzőkön táncolták – amint a neve is mutatja, ugró tánclépésekkel. Lesz még friss csárdás, a lányok által egyszólamú énekre körkörösen járt karikázó, mars (menettánc), amelyet a lakodalom és egyéb mulatságok vonulási alkalmain táncoltak szólóban, párosan, csoportosan, körben és vonalban egyaránt. Találkozhatunk az egyik legismertebb magyar tánccal, a verbunkkal (magyarul: toborzó), amely az ugrós-legényes táncokból alakult ki, és amelyet eredetileg a fiatal férfiakat a seregbe csalogató katonák jártak. A táncok mellett megismerkedhetünk a népi együttes, a koreográfus és a zenekar munkájá-val, a felkészülés folyamatával.

Zagyva Banda

10

Csatlakozz a násznéphez!A lakodalom legszebb dalai a menyasszony búcsúzásakor hangzanak el a nyoszolyólányok ajkáról. Előadásunkon ezt a menyasszony-búcsúztató éneket hallhatod, de még jobb, ha a szereplőkkel együtt Te is énekled.

Cifra szűröm szegre van akasztva,Gyere, babám, terítsd a nyakamba!Így is, úgy is ott van annak helye,Még az éjjel bétakarlak vele.

A M

ENYA

SSZO

NY

SZÉP

VIR

ÁG…

– P

ALÓ

C LA

KODA

LMA

S

11

KVÍZ – Válaszolj a következő kérdésekre! A válaszadásban segíthet a műsorfüzet és az internet. Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.

Helyezd időrendbe a menyegzőt megelőző eseményeket!a) ágyvitelb) háztűznézésc) jegyességd) kézfogóe) lánykérés

Melyik nem eredeti palóc étel?a) csigalevesb) haluskac) palóc levesd) pampuskae) tócsni

Kit neveztek a „legnagyobb palócnak”?a) Deák Ferencb) Madách Imrec) Mikszáth Kálmánd) Tolnay Klári

Mely városok nem tartoznak Palócföldhöz?a) Csopakb) Hollókőc) Horpácsd) Noszvaje) Pákozd

Milyen hangszerek nem szerepelnek a népi együttesben?a) bőgőb) brácsac) hegedűd) oboae) zongora

Melyek nem magyar néptánc-típusok?a) csárdásb) karikázóc) keringőd) marse) verbunk

1. 4.

5.

6.

2.

3.

Hollókő

A M

ENYA

SSZO

NY

SZÉP

VIR

ÁG…

– P

ALÓ

C LA

KODA

LMA

S

13

Érted a palóc tájszólást?Több mint kétszáz évvel ezelőtt egy nyelvész így írt a palócok beszédéről: „A’ Palóczok pedig (úgymond) legjobban megkülömböztetik magokat Nógrád, Gömör, Borsód, heves Vármegyék’ öszveütköző vidékeinn, az ő igen tsudálatos és írás által alig előadható szóejtések által.” Erre a „tsudálatos” szóejtésre olvashatsz példát a 19. századból az alábbiakban. A feladat megoldásaként küldd el a szöveg „megfejtését”, azaz írd át mai helyesírással és szóhaszná-lattal!

„Mikou haza iértünk, huát alyig űtünk a’ luóczuára, muá is besziélyik, hogy Gyuris öcsiém katona lett Baluázs Gyarmoton, föüvuágott az Estrázsamesternek. Nem fog muá Katyi muátkuájuávau tuánczounyi a’ lagziba, se vendiégsiégkou; nem fog vele bolondoznyi, se nem patkoutat több tyízmuát Katyinak a czigánynuá, se nem vesz neki vuásuárkou a’ Görögnié selyem ruhuát, se hajkötüőt.”

A Kvíz megoldását és a nyelvjárási szöveg átírását 2015. október 5-éig várjuk a csip@mupa.hu e-mail címre. A mindkét feladványra helyes megfejtést beküldők között két jegyet sorso-lunk ki a 2015. október 11-ei, Régi módi? – Vivaldi és Bach, ahogy ők szerették című Matiné-koncertre.

Palóc népviselet

MATINÉKONCERTEK-MűhelytitkokMindig vasárnap / 11.00

Az obsitos kalandjaiKodály: Háry János

Dal-játékMozart: A varázsfuvola

Régi módi?Vivaldi és Bach, ahogy ők szerették

2015. november 15.

2015. december 13.

2015. október 11.

A sokszínű Kolumbia

A Szaharán innen és túlÉszak- és Nyugat-Afrika zenéi és hangszerei

A vörös föld hangjai

2015. október 17.

2015. november 14.

2015. december 12.

HANG-SZER-SZÁMZenél a világ!

Mindig szombaton / 11.00

HETEDHÉT TÁNCHÁZZenés, táncos, énekes foglalkozásmesével - gyerekeknek

Mindig vasárnap / 11.00

Nádas menti táncok és a harmonika

Lakócsai táncok és a tamburák

2015. október 11.

2015. november 8.

előzetes,AJÁNLÓ

ISKOLÁSKONCERTEKMindig hétfőn

Szentivánéji balettPurcell: Tündérkirálynő

Játsszunk együtt!Érdi Tamás és ifjú vendégei

Weöres Sándor Rockandroll

2015. szeptember 28. / 11.00

2015. november 2. / 11.00

2015. november 16. / 9.30 és 12.00

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterA Müpa fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A szerkesztés lezárult: 2015. szeptember 15.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000

A MÜPA TÁMOGATÓJA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK: