A multikulturális jelenségek narratívái

XVI. Apáczai - Napok Tudományos KonferenciaGyőr, 2011. október 26.

Sipos Judit siposjudit9@gmail.com

MultiInter Kultúra

• Kultúra-felfogások

• A multikultúra és az interkulturalitás definíciós megközelítései

• Az interkulturális nevelés mint konfliktuspedagógia?

Kultúra

A kultúra közös vonásai:

• „a kultúra tanult, nem örökölt, nem veleszületett

• a kultúra kollektív, az adott közösség tagjaira jellemző, ebből következik, hogy

• a kultúracsoport specifikus

• a kultúra relatív.” (Falkné dr. Bíró)

A világ

• …olyan, amilyennek képzeljük

• Az általunk vallott világkép a kor, az élettapasztalat függvényében változik.

• A különféle kultúrák közös vonásokkal kell, hogy rendelkezzenek… (Claude Lévi-Strauss, Hofstede, Trampenaars)

Multikulturalizmus

• A multikulturalizmust 1971-ben Kanada emelte be a köztudatba.

• A multikulturális szemléletmód fokozatosan terjedt el Ausztráliában, az Egyesült Államokban, később Nyugat-Európában.

Multikulturalista szemlélet

• …elismeri a kulturális sokszínűséget és igyekszik megőrizni azt.

• …a kisebbségi és a domináns kultúrák gyakran egyenlőtlen viszonyára helyezi a hangsúlyt.

• Az ellentmondások kifejezéséhez és összeegyeztetéséhez szükséges valamilyen közvetítő közeg vagy keret.

Több kultúra, több identitás

• Bikulturalizmus (Erős)

• Kultúrák egyensúlyozása (Benet-Martinez)

• Poliidentitás vagy rétegzett identitásként (Niedermüller)

• Akkulturáció (Gordon)

Új realitás:Kulturális pluralizmus

A multikulturalizmus

• a modern társadalmak növekvő mértékű etnikai és kulturális heterogenitását új realitásként regisztrálja.

• megjelöli, hogy a sokféleség tényéből milyen elvi és gyakorlati következtetéseket kell levonni.

Interkulturalitás

• Az Európai Tanács egyszerűsített meghatározása: az emberi társadalmak működésének idealisztikus módját jelöli, amelyben a kultúrák egymást gazdagítják anélkül, hogy a kulturális különbségek eltörlődnének.

Európai kultúra

• Az európai kultúra csak a világ és az emberiség egészéhez képest európai, önmagában és Európában nemzeti (Darai Lajos Mihály).

• A projektek, workshopok, kultúraközi események gyakran külső mázként szolgálnak.

Válság

• A multikulturalizmus eszméje ma válságát éli.

• Az európaiság eszméje, amely évszázadok óta létezik, és az európaiak Európához való tartozásának biztos talajára épült, elég erős ahhoz, hogy fennmaradjon.

Az interkulturális nevelés mint konfliktuspedagógia?

• A konfliktus: igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása. (Szekszárdi, 1995, 1996).

• Összeütközés: a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző (Gordon, 1994).

• Konfliktusok: fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói (Cseh-Szombathy, 1995).

A konstruktív konfliktuskezelés feltételei

• A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt. • Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra. • Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktust. • Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit. • Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között. • Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető

érdekeket. • Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát. • Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat. • Ellenőrizzék egymás szubjektivitását, sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit, melyek az akut konfliktusok

gyakori tartozékai. • Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit. • Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben. • A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös emberek.

(Morton Deutch)

Irodalom

Benet-Martínez, Verónica (1997): Acculturation Scale, www.ocf.berkley.edu/~psych/bmas.html Darai Lajos Mihály (2007). Magyar európai világszínvonal. eVilág, 2007.03.12.http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2003-ev/05/20070312145501807000000390.htmlCseh-Szombathy László (1995): Konfliktusok az iskolában. In: Vastagh Zoltán (szerk.): Értékátadási folyamatok és konfliktusok a pedagógiában. JPTE, Pécs.Deutch, Morton (1998): Şaizeci de ani de studiu sociopsihologic al conflictului. In: Ana Stoica Constantin – Adrian Neculau: Psihosociologia rezolvării conflictului. Polirom, Iaşi. Idézi: Szőke-Milinte Enikő: Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája. Új Pedagógiai Szemle. 2004. januárEgedy Gergely (2006): A multikulturalizmus dilemmái: Nagy-Britannia példája. In: Polgári Szemle, 2. évfolyam, 6. szám, Századvég Kiadó, Budapest Erős Ferenc (szerk.) 1998. Megismerés, előítélet, identitás. Budapest, Új Mandátum Kiadó.Falkné dr. Bíró Klára (2001): Kultúraközi kommunikáció. Püski Kiadó, Budapest. 2001. 18.Gordon, Milton (1964): Assimilation in American Life. New York, Oxford University Press. Gordon, Thomas (1994): A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 179. o.Niedermüller Péter (1999): A kultúraközi kommunikációról. In Béres-Horányi (szerk.) Társadalmi kommunikáció. Osiris, 96-113.Szekszárdi Júlia (1995): Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Iskolafejlesztési Alapítvány–Magyar ENCORE, 7–9. o.Tófalvi Zselyke (2012): A multikulturalizmus vége?(2012) HVG.huhttp://hvg.hu/velemeny/20120909_a_multikulturalizmus_vege/printTóth Kinga Dóra (2007): A kisebbségi és a többségi identitás viszonyának lehetséges mintázatai. Századvég, 43. szám. Tusa Cecília (2003): A multikulturális nevelés létjogosultsága és szükségessége az Európai Unióban; In: Új Pedagógiai szemle 2003/11.

To be continued…

siposjudit9@gmail.com