Munkavédelmi szabályzat - Nyitólap€¦ · A hatályos Munkavédelmi Szabályzat munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül, alkalmazása kötelező, végrehajtását ellenőrzi

14. sz. melléklet

MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM

ÉS

MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM

Munkavédelmi szabályzat

OM azonosító: 031202

Intézményazonosító: HA2301

2017.09.01

2

MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM

ÉS

MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM

Fenntartó: Debreceni Tankerületi Központ

IV. 160/2017/14

Munkavédelmi szabályzat

Készítette:

Debrecen, 2017. szeptember 1.

………………………………………

Fekete József

intézményvezető

A dokumentum hitelesítés után lép hatályba. Hitelesítése a Nevelőtestület, a

Diákönkormányzat, a Szülői Tanács és az Intézményi Tanács képviselőjének aláírásával

történik.

Debrecen, 2017. december 18.

Nevelőtestület nevében …………………………………

. Valuchné Váradi Zsófia

Diákönkormányzat nevében: .…………………………….......

Bencze Norbert

Szülői Tanács nevében: …………………………………

Csefkóné Szabó Magdolna

Intézményi Tanács nevében: …………………………………

. Jenei Zoltán

MUNKAVÉDELMI

SZABÁLYZAT

(A munkáltató belső szakmai szabályzata, mely meghatározott személyi, tárgyi

követelményeket, a munkafolyamatokra vonatkozó rendelkezéseket,

végrehajtásuk módját, a vezetők és munkatársak munkabiztonsággal összefüggő feladatait,

valamint a munkabiztonsági eljárás szabályait tartalmazza)

TARTALOMJEGYZÉK

1. A Munkavédelmi Szabályzat hatálya 1.1 Területi hatálya 1. 2.Személyi hatálya 1.3. Időbeli hatálya 2. Munkavédelmi tevékenység rendje 2.1. Igazgató munkavédelmi feladatai 2.2. Munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott személyek feladat- és hatásköre 2.3. Vezetőkre vonatkozó általános munkavédelmi előírások 2.4. A beosztott munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos jogai és kötelezettségei

3. Munkáltatóra vonatkozó előírások 4. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei 4.1. Az előzetes orvosi vizsgálatok rendje

4.2. Időszakos orvosi vizsgálatok rendje 4.3. A soron kívüli alkalmassági vizsgálatok rendje 4.4. Záró vizsgálat 4.5. Az orvosi vizsgálatok elvégzésével kapcsolatos egyéb feladatok 5. A munkavédelmi oktatás rendje 5.1. Munkavédelmi oktatások eljárási szabályai 5.2. Munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek 5.3. Előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatás rendje 5.4. Rendkívüli munkavédelmi oktatás 5.5. Ismétlődő munkavédelmi oktatás 5.6. Munkavédelmi pótoktatás 5.7. Munkavédelmi vizsgára kötelezettek 5.8. Munkavédelmi vizsgáztatás szabályai 6. Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása 6.1. Egyéni védőeszközök biztosítása

6.2. Egyéni védőeszközök megrendelése, beszerzése, kiadása, cseréje és selejtezése 6.3. A védőeszközök használatára vonatkozó előírások

6.4. Védőital juttatás és ellátás rendje 6.5. Tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatása 7. A munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 7.1. Általános magatartási szabályok 7.2. Fiatalkorúak, nők, terhes anyák foglalkoztatási tilalma 7.3. Szabadban végzett munka 7.4. Meghatározott munkaterületre történő belépő és korlátozása 7.5. Más munkáltató dolgozói által végzendő munka a társaság területén 7.6. Képernyős (számítógépes)

munkahelyek 7.7. Elsősegélynyújtás rendje 7.8. A dohányzással kapcsolatos szabályok 8. A munkavédelmi eljárások rendje 8.1. Kockázatfelmérés és értékelés 8.2. Létesítéssel kapcsolatos eljárások 8.3. Próbaüzem, üzemi próba, üzembe helyezések rendje 8.4. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat 8.5. Veszélyes berendezések használatba vételi engedélyezése 8. 6.Munkavédelmi ellenőrzés 8.6.1. Kollégium belső munkavédelmi ellenőrzése

8.6.2. Hatósági felügyeleti ellenőrzés

8.7. Alkoholszondás ellenőrzések 8.8. Munkaeszközök ellenőrzése, időszakos, soron kívüli biztonságtechnikai felülvizsgálatok 8.9. Balesetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje 8.10. Foglalkozási megbetegedések, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje

9. Záró rendelkezések 10: MELLÉKLETEK

Munkavédelmi Szabályzat

1


ALAPELVEK

A munkavédelem szerves, elválaszthatatlan része a Gimnázium tevékenységének. A

hatékonyabb intézkedés megvalósítása érdekében a munkavédelmi szervezet

tevékenységének irányítása és ellenőrzése társasági szinten - az igazgató feladata.

A hatályos Munkavédelmi Szabályzat munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül,

alkalmazása kötelező, végrehajtását ellenőrzi a munkavédelmi felügyelet is, felelősséget

megalapozó szerepe lehet különböző eljárásokban (hatósági, bírósági, kártérítési stb).

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei

megvalósításának módját

– a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.), és a hozzá

kapcsolódó Miniszteri rendeletek

és egyéb jogszabályok és szabványok keretein belül – az intézmény, mint munkáltató - az

alábbi Munkavédelmi Szabályzatban határozza meg (továbbiakban: MVSZ).

A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse

meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó

szabályait.

1. AZ MVSZ HATÁLYA

1.1. Területi hatálya

Az MVSz hatálya az intézmény szolgáltatási területére, az ott folyó szervezett munkavégzésre

terjed ki, követelményeinek megvalósítása a Medgyessy Ferenc

Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium 4031 Debrecen, Holló László sétány

6./továbbiakban intézmény/ kötelessége. Az ezzel összefüggésben keletkező költségeket

és egyéb terheket nem lehet a munkavállalókra hárítani.

1.2. Személyi hatálya

Az MVSz személyi hatálya − összhangban az 1.1 bekezdésben foglaltakkal − kiterjed az

gimnázium valamennyi munkavállalójára, függetlenül attól, milyen munkaviszonyban

vannak vele. Kiterjed a területünkön munkát végző idegen munkáltatókra és alkalmi

munkavállalókra is.

1.3. Időbeni hatálya

Az MVSZ hatálybalépésének időpontja 2010.12.10 és visszavonásig érvényes.

Az MVSz-t a rendelkezéseit érintő jogszabályok változásakor kiegészíteni, módosítani kell.

2


2. A MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉG RENDJE

2.1. Igazgató munkavédelmi feladatai

2.1.1. Igazgató gyakorolja az gimnázium egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés követelményei végrehajtásának, műszaki és személyi feltételei

szervezésének irányítását.

2.1.2. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat minőségileg,

illetve szükség esetén mennyiségileg értékelteti. Az értékelés alapján olyan megelőző

intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.

2.1.3. Rendszeresen ellenőrzi és ellenőrizteti az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzésre vonatkozó kötelezettségek teljesítését.

2.1.4. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok megszüntetésére

hozott intézkedéseket végrehajtatja, így biztosítja a munkavállalók

munkakörülményeinek javulását.

2.1.5. gimnázium területén a munka-, tűz- és környezetvédelmi vizsgáztatások szerveztetése,

koordinálása. A munkavállalók munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos,

valamint az üzembiztonságát érintő kérdések alap-, ismétlődő és rendkívüli oktatásának

szerveztetése. Jogköréhez tartozik meggyőződni a munkavállalók ez irányú

ismereteinek meglétéről.

2.1.6. Rendszeresen ellenőrzi és ellenőrizteti a egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre vonatkozó gimnázium kötelezettségek teljesítését.

2.1.7. Biztosítja a gimnázium egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

tevékenységének költségfedezetét.

2.1.8. A gimnázium működési területén egységekre, személyekre meghatározza az egészséget

nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó feladatokat, azok

végrehajtását ellenőrzi és ellenőrizteti.

2.1.9. Gondoskodik a gimnázium és egyéb munkahelyek, termelőeszközök rendszeres, a

munkavégzés körülményeihez igazodó ellenőrzéséről, azok biztonságos állapotáról, a

veszélyek és ártalmak megszüntetéséről, az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzésre vonatkozó feltételek tervszerű és célirányos fejlesztéséről.

2.1.10. Gondoskodik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre

vonatkozó anyagi, erkölcsi ösztönzés intézményi szintű megvalósításáról, illetve a

felelősségre vonások végrehajtásáról.

3


2.1.11. Gondoskodik a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre vonatkozó munkavédelemmel kapcsolatos és tudomására jutott

észrevételeinek érdemi elbírálásáról.

2.1.12. A felügyeleti és érdekképviseleti szervek egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzésre vonatkozó ellenőrzéseinek feltételeit biztosítja, intézkedik a feltárt

hiányosságok megszüntetéséről.

2.1.13. Rendszeresen ellenőrzi és ellenőrizteti a egészséget nem veszélyeztető és biz-

tonságos munkavégzésre vonatkozó kötelezettségek teljesítését.

2.1.14. Köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékeltetni a munkavállalók

egészségét veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott

munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő

terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan

megelőző intézkedéseket kell hoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények

javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe.

A felmérések és intézkedések eredményeit kiértékeli és szükség szerint javaslatot

terjeszt elő a végrehajtás érdekében.

2.1.15. A vállalkozói szerződésekben - a vállalkozók által végzett tevékenység esetén - a

tevékenység megkezdése előtt a szerződő feleknek írásban kell rögzíteni az egészséget

nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek betartását, a társasági

előírásokat.

2.1.16. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok megszüntetésére

hozott intézkedéseket végrehajtja, így biztosítja a munkavállalók munkakörülményeinek

javulását.

2.1.17. Az OMMF által minősített, bizonyítvánnyal és biztonsági vizsgálati jellel ellátott egyéni

védőeszközök a gimnázium igényeit összesítteti és megrendelteti.

2.1.18. Az villamos berendezések szabványossági, villámvédelmi és időszakos felülvizsgálatait

az érvényben lévő jogszabályokban foglaltak szerint végrehajtatja.

2.1.19. Munkakapcsolatot tart a munkavédelmi képviselővel.

2.1.20. Intézményi munka-, tűz- és környezetvédelmi, ergonómiai előírások kidolgozása,

betartatása, az egészséges és biztonságos munkavégzés színvonalának állandó emelése,

a balesetek, tűzesetek, egészségügyi- és a gimnázium működési körében esetlegesen

bekövetkező környezetkárosodások csökkentése.

2.1.21. Munka-, tűz- és környezetvédelmi, ergonómiai, gimnázium szintű szakmai irányítása.

4


2.1.22. Gépek, berendezések üzembe helyezés előtti munka-, tűz- és környezetvédelmi,

ergonómiai szempontból történő felülvizsgálata, részvétel az átadásokon.

2.1.23. Munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatások koordinálása, előírás szerinti

megtartásának ellenőrzése.

2.1.24. Munka-, egészség-, tűz- és környezetvédelemmel összefüggő kormány-, miniszteri és

hatósági rendelkezések betartatása, és a betartás ellenőrzése.

2.1.25. Hatósági szabályzatok, előírások gimnáziumi végrehajtásának ellenőrzése.

2.1.26. Munka-, tűz- és környezetvédelmi szemléken való részvétel.

2.1.27. Az azonnali bejelentés alá eső munkabalesetek kivizsgálása, az ezekkel kap-

csolatos jelentések továbbítása.

2.1.28. A munkavállalók minősített védőeszközökkel, mentőfelszereléssel, védőruházattal,

védőitallal, tisztálkodási szerekkel és bőrvédő készítményekkel való ellátottságának

ellenőrzése, ezekkel kapcsolatos intézkedések megtétele.

2.1.29. A gimnázium területén alkoholszondás ellenőrzés végzése, jegyzőkönyvezése. 2.1.30.

A munkavédelmi minőségtanúsítás és minősítés meglétének ellenőrzése.

2.2. Munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott személy feladat- és hatásköre

2.2.1. A gimnázium munka- és tűzvédelmi vezetője a gimnázium egész területén operatívan

kell, hogy intézkedjen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési

feladatok ellátására.

2.2.2. A hatáskörébe tartozó egység területén történt munkabalesetek kivizsgálása és a

szükséges intézkedések megtétele.

2.2.3. Munka- és tűzvédelmi oktatások szakmai irányítása, ellenőrzése.

2.2.4. Szabványossági felülvizsgálatok meglétének ellenőrzése.

2.2.5. Munkabiztonsági szaktevékenység ellátása.

2.2.6. Munkakapcsolatot tart a gimnázium képviselővel.

5


2.3. Vezetőkre vonatkozó általános munkavédelmi előírások

2.3.1. A gimnázium valamennyi vezetője - beosztásától és munkaköri leírásától,

munkaszerződésétől függetlenül - köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést elősegíti.

2.3.2. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok megszüntetésének

felmérésében közreműködik, a hozott intézkedéseket végrehajtja, ezzel biztosítja a

munkavállalók munkakörülményeinek javulását.

2.3.3. Köteles a munkavállalók részére a védőeszközöket, biztosítani és azok használatát

ellenőrizni.

2.3.4. Köteles munkája során az MVSZ előírásain túlmenően figyelemmel kísérni, alkalmazni

az érvényben lévő és az irányítási területre vonatkozó munkavédelemmel kapcsolatos

rendeletekben, utasításokban, szabványokban és szakmai szabályokban foglalt

előírásokat, azokat betartani és betartatni.

2.3.5. Köteles a tudomására jutott közvetlen baleseti veszélyforrások megszünteté-

sére intézkedni.

2.3.6. Köteles rendszeresen ellenőrizni és gondoskodni arról, hogy a munkahelyek,

munkaeszközök és felszerelések az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

követelményeknek megfeleljenek. Beosztottjai a munkájukkal összefüggő

munkavédelmi ismereteket (munkajog, egészségügy, műszaki előírások,

környezetvédelem, társadalombiztosítás stb.) elsajátítsák, az előírásokat betartsák és a

szükséges védő-, mentőeszközöket használják.

2.3.7. Köteles gondoskodni az irányítása alá tartozó munkahelyen a munka jellegé-

nek megfelelő rendről, tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladékok

kezeléséről oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a

környezetet ne károsítsák.

2.3.8. Gondoskodik az irányítása alá tartozó munkahelyen az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástérről.

2.3.9. Az irányítása alá tartozó munkahelyen a munkavállalókat csak olyan munkával bízza

meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmasak, rendelkeznek az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel,

készséggel és jártassággal, meghatározott szakképzettséggel, illetőleg gyakorlattal.

2.3.10. Biztosítania kell minden beosztottja részére a foglalkoztatás teljes időtartama alatt a

munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek folyamatos szinten tartásához szükséges

rendeleteket, szabályzatokat, szabványokat, kezelési, karbantartási és egyéb vonatkozó

előírásokat. Az ismereteket követelje meg és kérje számon.

2.3.11. Köteles gondoskodni az időszakos felülvizsgálatok elvégzéséről.

6


2.3.12. Új, felújított, átalakított, korszerűsített, áthelyezett berendezések, valamint

létesítmények üzembe helyezése előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges

üzemeltetési feltételek megvannak-e (pl. minőségtanúsítás, munkavédelmi minősítés,

műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv stb).

2.3.13. Gondoskodik arról, hogy beosztottjai az előírt előzetes és időszakos orvosi

vizsgálatokon, oktatásokon és vizsgákon megjelenjenek.

2.3.14. Gondoskodik arról, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységekhez

megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállalót alkalmazzanak, a munkahelyen a

munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető, veszélyes anyagok által

előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra történő csökkentéséről.

2.3.15. A forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, illetve a veszélyes anyaggal

kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot dokumentálva oktatnia

kell a munkavállalóknak.

2.3.16. Gondoskodnia kell arról, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági

intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára, akik

ilyen jellegű tevékenységet folytatnak.

2.3.17. Munkakapcsolatot tart az illetékes munkavédelmi képviselővel.

2.4. Beosztott munkavállalók munkavédelemmel kapcsolatos jogai és kötelezettségei

2.4.1. A munkavállaló csak abban a munkakörben dolgozhat, amellyel megbízták és az arra

vonatkozó munkabiztonsági oktatást megkapta, csak azokat a munkagépeket és

munkaeszközöket kezelheti, javíthatja, amelyre kioktatták és megbízták.

2.4.2. A munkavállaló az előírt helyen és időben a biztonságos munkavégzésre alkalmas

állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó

szabályok megtartásával végezhet munkát. A biztonságos munkavégzésre vonatkozó

állapot teljes alkoholmentességet (0,0 ezrelék véralkoholszint), kábítószerek és egyéb

pszichotrop anyagoktól mentességet, kipihentséget jelent.

2.4.3. A munkavállaló köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a

munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.

2.4.4. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni és munkáját úgy végezni,

valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét

ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja.

2.4.5. A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a

munkaszerződésében megállapított, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező

munkákat - a törvényes munkaidőn belül - elvégezni.

7


2.4.6. A munkavállalónak a gépeken lévő védőberendezéseket leszerelni, kiiktatni nem szabad.

A védőberendezések és védőeszközök használata kötelező.

2.4.7. Minden gépet, berendezést, szerszámot csak arra a célra szabad használnia, amely célra

szolgál. Csak olyan módon szabad vele dolgoznia, hogy azzal a munka biztonságos

módon legyen végezhető.

2.4.8. Veszély esetén a munkát megkezdeni vagy folytatnia nem szabad! Ha ilyen körülményt

észlel, köteles munkáját azonnal abbahagyni és felettesének a veszélyt jelenteni, és

biztosítani, hogy senki a veszélyeztetett területre ne lépjen. A veszély elhárításáig a

munkát megkezdeni nem szabad!

2.4.9. Munkavégzésnél a technológiai műveleti (gépkezelési, karbantartási) utasítás betartása

kötelező!

2.4.10. A dolgozó köteles kézi szerszámait, munkaeszközeit, a munka megkezdése előtt

megvizsgálni. Dolgozni csak kifogástalan állapotban lévő szerszámmal és

munkaeszközzel szabad.

2.4.11. Hibás szerszámokat és munkaeszközöket, szemmel láthatóan nem teljesen ép

szerszámokat a használatból azonnal ki kell vonnia és felettese intézkedését kérnie kell.

2.4.12. Köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle

elvárható tisztításáról gondoskodni. A tisztítás a napi egyszerű karbantartást jelenti.

2.4.13. Köteles a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető, a

társaság által biztosított védőruházatot viselni.

2.4.14. A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkahelyi vezetőjét, ha megítélése

szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

2.4.15. A munkavállaló a munkaeszközök rendeltetésszerű használata közben önkényesen nem

kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el, és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket.

2.4.16. A munkavállalónak a munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzéseket figyelembe kell

vennie.

2.4.17. Köteles a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és

azokat a munkavégzés során alkalmazni.

2.4.18. Köteles a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton

részt venni.

2.4.19. Haladéktalanul közölnie kell munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely

véleménye szerint baleseti veszéllyel járhat, egészségkárosító, vagy a környezetet

károsítja, és amelyet nem tud megszüntetni.

2.4.20. Köteles a balesetet, sérülést, rosszullétet munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni.

8


2.4.21. A gimnázium területén a dohányzás tilos!

2.4.22. Azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet

érintkezésbe, ott dohányozni, inni, étkezni, illetve élelmiszert tárolni tilos.

2.4.23. Amennyiben a munkavégzés körülményei, a munkáltató által kiadott utasítások

végrehajtása, veszélyezteti, a munkát végző személyt, munkatársait, továbbá a

munkavégzés hatókörében tartózkodók életét, testi épségét, egészségét, a munkavállaló

köteles közreműködni a baleset, egészségkárosodás, egyéb kár megelőzésében. Nem

köteles a munkavállaló teljesíteni azonban az utasítást, ha annak végrehajtása

jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik (ilyen helyzet az

egészséget nem veszélyeztető munkakörülmény hiánya).

2.4.24. A munkavállalónak a tőle elvárható módon ügyelnie kell saját maga és a munkavégzés

hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére.

3. MUNKÁLTATÓRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3.1. A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi

területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése feleljen meg a munkavédelemre

vonatkozó szabályoknak, a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható

követelményeknek.

3.2. A munkáltató köteles gondoskodni:

a) a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és

folyamatos műszaki karbantartásáról, a munkavállalók biztonságára vagy egészségére

veszélyt jelenthető hibák lehető legrövidebb időn belüli elhárításáról;

b) a veszélyek elhárítására, illetve jelzésére szolgáló biztonsági berendezések, eszközök

rendszeres karbantartásáról, működésének ellenőrzéséről;

c) a mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközök könnyen hozzáférhető helyen és

üzemképes állapotban tartásáról;

d) arról, hogy a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik előzetes tájékoztatást

kapjanak a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről;

e) arról, hogy a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi érdekképviseletekkel a

munkavállalók egészségére és biztonságára kiható döntések előkészítése során

tanácskozzanak;

f) arról, hogy a külön jogszabály szerinti "Emberben bizonyítottan rákkeltő vegyi

anyagok" (ún. 1. kategóriás anyagok), "Emberben valószínűleg rákkeltő vegyi anyagok"

(ún. 2A kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek

előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor legyenek

megválaszthatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők,

9


g) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek

figyelembe vételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére,

h) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni,

i) arról, hogy a külön jogszabály (2-4 csoport) szerinti biológiai kockázattal járó veszélyek

a lehető legkisebb mértékben veszélyeztesse a munkavállalót. A területről való kijutás

lehetőségét megakadályozza.

3.3. Minden munkához - a hatékonysági követelményeket is figyelembe véve - annyi és

olyan képzettségű munkavállalót kell biztosítani, amely a munka egészséget nem veszélyeztető

és biztonságos elvégzéséhez szükséges.

3.4. Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos

munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával és

ezt a többiek tudomására kell hozni.

3.5. Ahol veszély fenyeget, munkavállalóval egyedül munkát nem lehet végeztetni. Az ilyen

veszélyes helyre csak a veszélyekre kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók

léphetnek be. Az oktatást a munkahelyi vezetőnek (oktatónak) írásban dokumentálni

kell.

3.6. A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető

legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. A

menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan

állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják

hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek. Csak

kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat

nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen

használni. Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható. A vészkijárati

útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell

jelzésekkel ellátni. A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati

útvonalakat és kijáratokat, valamint a hozzájuk vezető közlekedési útvonalakat és

ajtókat szabadon kell hagyni, hogy azok bármikor akadálytalanul használhatók

legyenek.

3.7. A munkavállalót a munkahelyi vezető csak olyan munkával bízhatja meg, amelynek

ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A

munkavállalókat az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

érdekében megfelelő utasításokkal kell ellátni.

3.8. Ha a munkavégzés műszaki megelőzéssel (megoldással) teljes mértékben ki nem

küszöbölhető veszélyekkel, ártalmakkal járhat, kiegészítő védelemül védőeszközt és

védőfelszerelést kell a munkavállaló részére biztosítani

10


3.9. A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes

időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve

a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. A

klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési

intézkedéseket kell tenni és be kell tartani az MF 26 (Munkakörnyezet kialakítására

vonatkozó követelmények) előírásait.

3.10. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 oC (K) EH értéket

meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt

kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14-16 oC hőmérsékletű ivóvízzel kell

pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek

cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel

ízesített.

3.11. Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet szabadtéri

munkahelyeken a +4 oC-ot a munkaidő 50 %-ánál hosszabb időtartamban nem éri el.

Hidegnek minősülő környezetben végzett legalább 4 óra folyamatos munka esetén

óránként 5-10 perc - kedvező klimatikus körülmények között eltöltendő - pihenőidőt

kell beiktatni. A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére +50 oC

hőmérsékletű teát kell szolgáltatni. A tea ízesítéséhez cukrot, illetve megfelelő

édesítőszert kell biztosítani. A cukrot, vagy az édesítőszert a tea elfogyasztásával

egyidőben, szükség szerint természetben kell kiadni.

3.11.1. A védőital elfogyasztásához legalább a munkavállalók létszámát elérő mennyiségben,

személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról, hőtárolós edényről

(termosz) kell gondoskodni a munkahelyi vezetőnek. A védőital tárolása, kiszolgálása a

közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

3.12. A munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágosítású, szükség esetén fűthető,

továbbá könnyen elérhető pihenőhelyiséget kell biztosítani, ha 10 főnél több

munkavállalót alkalmaznak, vagy a végzett tevékenység jellege (veszélyes anyag

felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának érvényesülése) ezt szükségessé teszi.

Ezt az előírást nem kell alkalmazni akkor, amikor a munkavállalókat irodákban vagy

azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt megfelelő

pihenési lehetőség biztosítható.

3.13. A pihenőhelyiség alapterületének legalább 6 m2-nek kell lennie, egyébként az

alapterületet úgy kell meghatározni, hogy a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó több

személy esetén is legalább 1 m2/fő álljon rendelkezésre.

3.13.1. A pihenőhelyiséget - figyelemmel a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó személyek

számára - könnyen tisztítható asztallal, háttámlával ellátott székekkel, ruhafogassal,

szeméttartóval, továbbá igény szerint az ételek felmelegítésére, tárolására alkalmas

berendezéssel kell ellátni. Biztosítani kell az étkezés előtti hideg-meleg vizes kézmosás

és kézszárítás lehetőségét.

11


3.13.2. Ha ez a munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából szükséges, továbbá a

munkatevékenységet rendszeresen és gyakran félbe kell szakítani és nincs kialakított

pihenőhelyiség, akkor e feltételeket kielégítő olyan helyiséget kell biztosítani,

amelyben, a munkaszünetekben a munkavállalók tartózkodhatnak.

3.14. A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön

munkaruhát, védőruhát kell viselniük.

3.14.1. Az öltözőket a nők, és a férfiak részére el kell választani, illetve elkülönített

használatukat biztosítani kell. Megfelelő szervezési intézkedések kialakításával és

megtartásával tíz főt meg nem haladó munkavállalói létszámnál egy időben nem

használható női-férfi közös öltözőt lehet kialakítani.

3.14.2. Az öltözőnek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő méretűnek kell lennie, és azt

ülőhelyekkel kell ellátni. Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző

munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább 0,50 m2-nyi

alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m2.

3.14.3. Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely biztosítja, hogy valamenynyi

munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt elzárva tarthassa. A ruházat

szellőzését és száradását biztosítani kell.

3.14.4. Veszélyes anyagok, illetve nedves vagy szennyezéssel együtt járó munkakörülmények

között végzett munka esetén külön öltözőszekrényt kell biztosítani azokon a

szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják.

3.14.5. Ha fogasos (ruhatári) öltöző kerül kialakításra, akkor a munkavállalók részére személyi

értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókokat kell rendszeresíteni.

3.15. A munkavállalók részére mosdóhelyiséget - amennyiben lehetséges, úgy

zuhanyozóhelyiséget - kell biztosítani, ha az általuk végzett tevékenység jellege vagy

egyéb egészségügyi ok ezt szükségessé teszi.

3.15.1. A férfiak és a nők részére külön zuhanyozókat, vagy a zuhanyozók elkülönített

használatát kell biztosítani. A zuhanyozóknak megfelelő méretűeknek kell lenniük

ahhoz, hogy valamennyi munkavállaló részére lehetővé tegyék az akadály nélküli,

higiénés tisztálkodást. A zuhanyozókat el kell látni meleg és hideg folyóvízzel.

3.15.2. A mosdóhelyiségeket olyan berendezésekkel kell felszerelni, amelyek valamennyi

munkavállaló részére lehetővé teszik a higiénés követelményeknek megfelelő

tisztálkodást.

3.15.3. Ha mosdóhelyiség kialakítására nincs szükség, akkor a munkahely környezetében

folyóvizes kézmosási, illetve mosdási lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a higiénés

követelmények megtarthatók legyenek, és a kéz szárításához megfelelő eszköz, vagy

berendezés álljon rendelkezésre.

12


3.15.4. A mosdó- és öltözőhelyiségek között közvetlen átjárást kell biztosítani, ezek csak

egymástól elkülönített helyiségekben alakíthatók ki.

3.15.5. A munkavállalók részére a munkahelyek, pihenőhelyiségek, öltözők, illetve a

zuhanyozóval és mosdókkal ellátott helyiségek közelében elkülönített

mellékhelyiségeket kell biztosítani, elegendő számú WC-vel és kézmosóval. A férfiak

és a nők részére külön mellékhelyiségről vagy a mellékhelyiségek elkülönített

használatáról kell gondoskodni.

3.16. A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne

idézhessék elő a munkahelyi légtér szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott

felmelegedését vagy lehűlését.

3.17. Fokozott figyelmet igénylő munkavégzés során a dolgozót érő zaj egyenértékű

hangnyomásszintje - egyéni hallásvédő eszköz alkalmazása nélkül sem - haladhatja meg

az alábbi értékeket:

Irodai munkahelyek 60 dB

Művezetői irodák, telefonközpontok 65 dB

3.18. Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat

egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott

munkavállalókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. E

követelmény megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen

kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a

területén a munkavégzés folyik. Ennek megfelelően a szerződésben kell rögzíteni, hogy

mely munkáltatónak kell biztosítani az irányítást és az ellenőrzést.

3.19. Anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra

alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával

szabad. A munkahelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés megfelelő

szabályainak alkalmazásával kell alkalmazni.

3.20. Biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez

elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez

igazodó mesterséges megvilágítás.

3.20.1. A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét

rendszeresen ellenőriztetni kell.

3.20.2. A munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és

káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység

figyelembevételével ki kell, hogy elégítse a jogszabályban és szabványban foglalt

általános követelményeket, vagy azokat más, legalább egyenértékű megoldás szerint

biztosítja.

13


3.20.3. A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél a

jogszabály és a szabvány előírásaiban foglaltak vagy azzal legalább egyenértékű

megoldást kell alkalmazni.

3.21. A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világító berendezéseinek

kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra.

3.22. A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható,

amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. A helyiségek

padlózatait, falait, különösen az üvegből készült elválasztó falak felületeit oly módon

kell kialakítani, hogy azoknál a szükséges higiéniát biztosítani lehessen, tisztításuk és

felújításuk megoldható legyen.

3.23. A helyiségeket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni a munkavégzés és a tevékenység

jellegének figyelembevételével.

3.24. Az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült elválasztó falakat

a helyiségekben vagy a munkahelyek közelében, valamint a közlekedési útvonalak

mellett feltűnően jelezni kell. E falakat olyan anyagból kell kialakítani, amelyek

biztonságosak, azokat a munkaterülettől és a közlekedési útvonalaktól el kell keríteni,

megakadályozva azt, hogy a munkavállalók az ilyen falnak nekimenjenek, vagy annak

betörése esetén megsérüljenek.

3.25. Meg kell gátolni, hogy a nem megfelelő teherbírású tetőszerkezetre a munkavállalók

kijussanak, kivéve, ha rendelkezésre áll olyan egyéni vagy kollektív védőeszköz, amely

a munka biztonságos elvégzését a tetőszerkezeten lehetővé teszi.

3.26. Az ajtókat, ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a

munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani,

vagy akaratlan elmozdulás ellen biztosítani. Azok kinyitott állapotban sem jelenthetnek

veszélyt az ott dolgozókra.

3.26.1. Az ablakokat és tetőablakokat olyan eszközzel vagy berendezéssel kell ellátni, amely

lehetővé teszi, hogy azokat veszély nélkül lehessen tisztítani. Ezek az eszközök,

berendezések nem jelenthetnek veszélyt az épületen belül vagy azon kívül tartózkodó

munkavállalókra, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodókra

3.26.2. Az ajtók és kapuk elhelyezését, számát és méretét, valamint a készítésükhöz felhasznált

anyagokat a helyiségek és terek jellege, használata alapján kell meghatározni.

3.26.3. Az átlátszó ajtókat szemmagasságban, jól láthatóan jelezni kell.

3.26.4. A lengőajtókat és a kapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy azokat

szemmagasságban átlátszó betéttel kell ellátni.

3.26.5. Törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat és kapukat, amelyeknek az

átlátszó betétei nem biztonságos anyagból készültek, és emiatt fennállhat a

munkavállaló megsérülésének kockázata.

14


3.26.6. A tolóajtókat biztosító szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a sínről való

lefutásukat vagy leesésüket.

3.26.7. A felfelé nyíló ajtókat és kapukat olyan, kitámasztást biztosító szerkezettel kell ellátni,

amely a visszacsapódást megakadályozza.

3.26.8. A járműforgalom számára szolgáló kapuk közvetlen közelében megfelelő ajtót kell

biztosítani a gyalogosok részére, kivéve, ha a járműforgalmat szolgáló kapukon

biztonságos a személyek áthaladása. Ezeket az ajtókat feltűnő jelzéssel kell ellátni,

állandóan szabadon kell hagyni, és biztosítani kell, hogy még véletlenül se legyenek

eltorlaszolhatók.

3.26.9. Olyan gépi működtetésű ajtó és kapu üzemeltethető, amelynek használata nem jelenthet

baleseti veszélyt a munkavállalóra. Az ilyen ajtókat és kapukat könnyen felismerhető és

jól hozzáférhető biztonsági szerkezettel kell ellátni, és úgy kell kialakítani, hogy

áramkimaradás esetén - ha maguktól nem nyílnak ki - kézi erővel is nyithatóak

legyenek.

3.27. A munkahelyeken a közlekedési utakat - a munkaeszközökre is figyelemmel -

egyértelműen jelölni kell.

3.27.1. A közlekedési útvonalakat, beleértve a szabadtéri munkahelyeket, a lépcsőket, a

rögzített létrákat és a rakodófülkéket vagy rámpákat (rakodókat) úgy kell elhelyezni és

méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek részére könnyű, biztonságos és megfelelő

hozzáférést tegyenek lehetővé úgy, hogy az ilyen közlekedési útvonalak közelében

dolgozó munkavállalók ne kerülhessenek veszélyes helyzetbe. Amennyiben a

közlekedési útvonalon szállítóeszközt használnak, ezek mellett a gyalogosok számára

elegendő szabad helyet kell biztosítani. A járműközlekedés útvonalai, valamint az ajtók,

a kapuk, a gyalogjárdák, a folyosók és a lépcsők között elégséges szabad helyet kell

biztosítani.

3.28. A helyiségeknek elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel kell

rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók a munkát egészségük, biztonságuk vagy

kényelmük veszélyeztetése nélkül végezhessék.

3.29. Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m2 szabad

területet kell biztosítani. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg, és legalább 1 m2

mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye

közvetlen közelében legalább 1,5 m2 méretű, mozgását lehetővé tevő helyet kell

biztosítani.

3.30. A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő ülőhelyet kell

biztosítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes egészében ülve is lehet végezni.

Amennyiben a munka jellege miatt ülőhelyet nem lehet közvetlenül a munkahely

mellett elhelyezni, akkor azt a munkahely közelében kell biztosítani.

15


3.31. Azokban a helyiségekben, ahol a vízszintes padlózattal nem párhuzamos a mennyezet, a

közlekedési utat úgy kell kialakítani, hogy megfelelő méretű szabad nyílás (szelvény)

álljon rendelkezésre, figyelemmel az ott tervezett közlekedés módjára. A biztosítandó

függőleges szabad méret 2,2 m-nél kisebb nem lehet.

3.32. Minden munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi

előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet. Ha a munkahelyen ipari vízszolgáltatás is

van, a csapokat „ivóvíz”, illetve „nem ivóvíz” felírással és piktogrammal kell ellátni.

3.32.1. Vízvezetékes ivóvíz hiányában ivóvízről egyéb módon kell gondoskodni. Az

ivóvíztartály kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül inni

ne lehessen. A munkahelyi vezető köteles gondoskodni az ivóvíztartály rendszeres

fertőtlenítéséről, valamint arról, hogy azok feltöltése csak ivóvíz minőségű vízzel

történjen.

3.33. Azokon a munkahelyeken, ahol étkezni és inni tilos, továbbá, ahol az ivóvíz-szolgáltatás

nem ivó kutas rendszerű, az étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel

kell lenni az ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére

is.

3.34. A veszélyes anyagok kezelésének munkahelyein a munkavállalók létszámának

megfelelő méretezésű, szobahőmérsékletű (fűthető, illetve szellőztethető) pihenő

helyiséget kell biztosítani, amely alkalmas étkezésre, ital fogyasztására, valamint

élelmiszerek tárolására. Ebben a helyiségben a dohányzást meg kell tiltani.

3.35. A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről,

tisztaságról, a keletkező szennyező anyagok, szennyvíz, hulladékok kezeléséről

olymódon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne

károsítsák.

3.36. A munkahelyi rend és tisztaság érdekében:

− a munkahelyeken a rovarok és rágcsálók környezetkímélő irtásáról szükség szerint

gondoskodni kell,

− a zárt téri munkahelyeket rendszeresen, a használatnak megfelelő gyakoriságban,

azon munkahelyeket, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal kerülhet érintkezésbe,

műszakonként legalább egyszer takarítani kell,

− azon munkahelyeken, ahol veszélyes anyagok pora szennyezheti a munkakörnyezetet,

az előzőekben leírt takarítást oly módon kell elvégezni, hogy az a takarítást végzőre

újabb veszélyforrást ne jelentsen.

3.36.1. A munkahelyeken a termelési és kommunális hulladékot elkülönítve kell gyűjteni és

tárolni. A hulladékokat a munkahelyről az erre kijelölt tárolóhelyre naponta kell

eltávolítani és onnan legalább hetente kétszer el kell szállítani.

3.36.2. A nem veszélyes, de bomló szerves anyagokat tartalmazó, valamint a bűzös hulladékot

fedett, résmentes, fertőtleníthető tartályban kell gyűjteni. A tartályokat naponként, a

16


tároló helyeket, illetve környezetüket szükség szerint, de legalább hetente két

alkalommal tisztítani és fertőtleníteni kell.

3.36.3. A munkahelyeken keletkezett veszélyes hulladékokat a Kollégium előírások szerint kell

kezelni.

3.37. Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a

munkavégzés hatókörébe tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel,

lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.

3.38. A munkahelyen alkalmazott munkaállás (állvány, pódium, kezelőjárda) kialakítása,

elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható

igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és

eszközök tárolását, a biztonságos közlekedést, fel- és lejutást.

3.39. Az energia-, cső- és közműhálózatnak biztonságosan üzemeltethetőnek, kezelhetőnek,

karbantarthatónak és azonosíthatónak kell lennie, a villamos szerelvényeknek meg kell

felelniük a biztonsági (érintésvédelmi, stb.) követelményeknek.

3.40. A munkahelyeken a munkaeszközök üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-

kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a jogszabály és szabvány szerint mért

értéket.

3.41. Mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke

nem haladhatja meg:

− ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s értéket,

− helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s értéket.

3.42. A nemdohányzó dolgozók védelme érdekében minden a Kollégium dohányzóhelyeket

kell kijelölni a létesítményt üzemeltető vezetőnek. A dohányzóhely kijelölésénél fontos

szempont az, hogy a keletkező dohányfüst a szabadba távozhasson.

Gondoskodni kell arról, hogy a dohányzásra kijelölt helyen legyen fémből készült hamutartó,

vízzel töltött cigarettavég tartó és kézi tűzoltó készülék. A dohányzóhelyeket táblákkal

kell kijelölni.

3.42.1. Összejövetelek (pl. értekezletek, munkamegbeszélések) esetén - ha az egy óránál tovább

tart - óránként 5 perc szünetet lehet tartani.

3.43. Olyan különleges, fokozott figyelmet követelő munkakörökben, ahol a munkavégzés

napi munkaidőtartamának növekedése következtében a munkavállalók testi vagy

szellemi egészségét jelentős mértékben veszélyezteti, illetve nemkívánatos fokozott

pszichés igénybevétellel jár együtt, az expozíciós időt egyedi elbírálás alapján a

munkahelyi vezetőnek csökkenteni kell (pl. közúti közlekedésben foglalkoztatott

hivatásos gépjárművezetők).

17


3.44. Amennyiben a gimnázium megbízásából az adott munkahelyen magyarul nem tudó

munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles

biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató

feliratokat.

3.45. A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a

munkavállalók egészségét veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az

alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a

munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

3.45.1. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják a

munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén

végzett tevékenységbe.

3.45.2. A kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket első alkalommal legkésőbb a

munkáltató tevékenységének megkezdésétől számított egy éven belül, azt követően

indokolt esetben (a kockázatok lényeges megváltozása, új technológia, veszélyes anyag,

munkaeszköz, munkaszervezés bevezetése, alkalmazása) köteles elvégezni és azt

évenként felülvizsgálni.

3.45.3. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a kockázatok

lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási

megbetegedés hozható összefüggésbe.

3.46. A munkáltató köteles biztonsági jelzéseket kihelyezni, karbantartani, azokat a

munkakörülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt cserélni,

illetőleg a meglétükről meggyőződni.

3.46.1. Biztonsági jelzés alkalmazása szükséges, ha a munkavállalóra vagy a munkavégzés

hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelentő veszélyforrás kollektív

műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem

küszöbölhető ki.

3.46.2. A biztonsági jelzés szükségességének meghatározásakor figyelembe kell venni a

munkahelyi kockázatok értékelésének eredményét. A jelzőtáblát megfe-

lelő magasságban, a látómező és az esetleges akadályok figyelembevételével, jól megvilágított,

könnyen hozzáférhető és jól látható helyen, takarásmentesen kell elhelyezni, általános

veszély esetén az adott terület határánál vagy bejáratánál, konkrét veszély vagy tárgy

esetén, pedig annak közvetlen közelében. A jelzőtáblát el kell távolítani, amint a

körülmények megváltozása a használatát szükségtelenné teszi.

3.46.3. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló a biztonsági jelzések jelentését

és a hozzájuk kapcsolódó munkavállalói kötelezettségeket elsajátítsa és a foglalkoztatás

teljes időtartama alatt, ismerje.

3.46.4. A biztonsági jel és a jelzést adó eszköz rendszeres karbantartásáról és szükség esetén

felújításáról a működőképesség megőrzése érdekében gondoskodni kell.

18


3.47. A képernyő előtti munkavégzés egészségügyi és biztonsági követelményeinek biztosítása

érdekében - a rendelet alapján a Kollégium

a) köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani,

b) a kockázatbecslés, értékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő

munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával

folyamatosan vizsgálja az alábbi kockázatok előfordulását:

− látásromlást előidéző tényezők,

− pszichés (mentális) megterhelés,

− fizikai állapotromlást előidéző tényezők.

3.47.1. A munkafolyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti

munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák

meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne

haladja meg.

3.47.2. Ha a szemészeti vizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt

szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a

társaság a munkavállalót köteles a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges, éleslátást

biztosító szemüveggel ellátni.

3.48. A munkavédelmi törvényben meghatározott és a következők szerint felsorolt

munkabiztonsági szaktevékenységi feladatokat kizárólag munkavédelmi

szakképesítéssel rendelkező személy végezheti el:

a) munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata veszélyes létesítménynek, munkahelynek,

munkaeszköznek, technológiának,

b) veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia írásbeli rendelése

(munkavédelmi üzembe helyezés),

c) veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz technológia újraindítása,

d) egyéni védőeszköz juttatása társasági rendjének kialakítása,

e) súlyos munkabaleset, valamint

f) az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása,

amely kettőnél több személy egyszerre, egy időben, azonos helyen történő sérülését

vagy más egészségkárosodását okozta,

g) munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia rendeltetésszerű alkalmazás

során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel

összefüggésben munkabaleset következett be, megfelelőségét soron kívül

felülvizsgálata.

3.49. A társaság minden egységénél biztosítani kell annak a feltételét, hogy a munkavédelmi

képviselő törvényben előírt jogait gyakorolhassa.

19


4. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI

Orvosi alkalmasság

Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok rendjét a 33/1998 NM sz. és a 89/1995

Korm.sz. rendelet továbbá az egészségügyről szóló 1997 évi CLIV törvény 53-55 §

határozza meg. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról pedig a 27/1995. NM rendelet

és a 44/1995 NM rendelet rendelkezik.

Aki az előzetes, időszakos vagy esetenkénti orvosi vizsgálathoz kötött

munkakörben munkáját annak ellenére folytatja, hogy vizsgálaton nem vett részt,

vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították pénzbírsággal sújtható (17/68

Kormány rendelet.)

4.1. A vizsgálatok célja

a) A munkaköri és szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a

munkavállaló:

• A munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés áltat okozott

igénybevétel egészségét, testi, illetve lelki épségét nem károsítja-e, nem

befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül;

• Esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátása során nem

idéz-e elő baleseti veszélyt;

• Személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét,

foglalkoztatható-e az adott munkakörben;

• Milyen munkakörben, illetve szakmában és milyen feltételek mellett

foglalkoztatható amennyiben megváltozott munkaképességű;

• Foglalkoztatható-e tovább jelenlegi munkakörében

• Szenved-e olyan betegségben, amely miatt rendszeres foglalkozás-

egészségügyi ellenőrzést igényel;

b) A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy a munkát

végző személy egészségi állapota – a tevékenység gyakorlása esetén – a járványügyi

szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületeken nem veszélyezteti-e mások egészségét,

folytathat-e tevékenységet az adott munkaterületen.

4,2 Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat

Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni

• A foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően;

• A munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt, ha a munkavállaló:

Fizikai munkát végez,

Fiatalkorú,

Nem fizikai munkakörben foglalkoztatott, de az új munkakörben

a korábbinál nagyobb megterhelésnek lesz kitéve a munkáltató

20


által foglalkoztatott személynél a munkakör (munkahely)

megváltoztatása előtt,

A kéthetes időtartamot meghaladó külföldi munkavégzés esetén a

kiutazás előtt

Közepesen nehéz vagy nehéz fizikai megterheléssel járó

munkavégzés esetén

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtója a munkavállaló

egészségügyi állapotára tekintettel szükségesnek tartja

Előzetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot kell végezni

• A 33/1998 NM rendelet 1. Mellékletében felsorolt, a járványügyi érdekből

kiemelt munkakörben munkát végző (pl.: a védőital készítésével, kiosztásával

foglalkozó) személynél a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt. Az

előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatkor „Egészségügyi Nyilatkozat”-ot,

va-

lamint az „EGÉSZSÉGÜGYI NYILATKOZAT ÉS VIZSGÁLATI ADATOK”

című könyvet kell kitölteni.

a) Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat nélkül a munkavállaló nem állítható

munkába

b) Az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra küldés újfelvételes és annak minősülő

munkavállalók esetében az Igazgató közreműködésével történik.

c) Az orvosi vizsgálatot „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra”

megnevezésű nyomtatványon kell kérni.

d) Az orvosi vizsgálatot első fokon a Foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa

végzi, támaszkodva a szükséges laboratóriumi vizsgálatok eredményeire, melynek

eredménye alapján a "Munkavállaló egészségügyi törzslapja" elnevezésű nyomtatványt

állít.

e) A munkavállaló csak abban az esetben alkalmazható, ha a foglalkozás-egészségügyi

szol-gálat orvosa a munkakörre való alkalmasságot a „Munkaköri szakmai orvosi

alkalmassági

vélemény” megnevezésű nyomtatványon aláírással és bélyegzővel igazolja. A

foglalkoztatást engedélyező Igazgató csak az orvos véleménye alapján írhatja alá a

felvételi lapot. f) A személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot a háziorvos végzi.

g) A személyi higiénés alkalmasság vizsgálatát és véleményezését végző orvos az eredményt a

vizsgált személy egészségügyi dokumentációjában tünteti fel.

4,3. Időszakos alkalmassági vizsgálat

a) A munkaviszony fennállása alatt a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása végett időszakos

orvosi vizsgálatokat kell végezni minden olyan munkavállaló esetében, aki a vonatkozó

népjóléti mi-

niszteri utasítás alapján erre kötelezett. Az időszakos orvosi vizsgálatra kötelezett munkakörök

jegyzékét a 33/1998 NM rendelet. 3-4-5-6. sz. melléklete tartalmazza, megjelölve a szükséges

gyakoriságot. (mellékletben)

21


b) Az időszakos orvosi vizsgálatok gyakorisága:

• Idősödő munkavállalónál évente;

• Korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál évente;

• Biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál évente;

• 18 életévet be nem töltött munkavállalónál évente;

• A 33/98 NM rendelet 4.sz. melléklet felsorolt fokozottan baleseti veszéllyel járó

munkakörben foglalkoztatott, ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a

mellékletben szereplő gyakorisággal

(Magasban végzett munka, tűz- és robbanásveszélyes tevékenységet végzők, villamosüzemi

munkakörök, egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök: mozgó munkaeszközök, termékek

közelében végzett munkát végzők)

40 éves korig 3 évente

40-50 év között 2 évente

50 év fölött 1 évente

• A 33/98 NM rendelet 3.sz. mellékletében szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők

hatásának kitett munkavállalók esetében az ott meghatározott gyakorisággal.

(0,54 év). Ezen időszakos vizsgálatok a biológiai monitorozást is magukba

foglalják. Az idült vagy késői hatású veszélyes anyagok esetében a biztonsági

adatlapon szereplő információk alapján évente időszakos munkaköri alkalmassági

vizsgálatot kell végezni. pl:

hőterhelés: évente

növényvédő szerek: félévente-évente

vibráció: évente-4 évente zajterhelés: félévente-4 évente

• A 33/98 NM rendelet 5.sz. mellékletében felsorolt fokozott pszichés

megterhelésnek kitett munkavállalónál kétévente pl: Különösen nagy felelősség

viselése emberekért, anyagokért Döntés szükségessége (nehezen áttekinthető helyzetben, új helyzetekben, hiányos információk alapján) Alkotó szellemi tevékenység

Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés

• Pszichoszociális kóroki tényezők hatásának kitett, a 6.sz. melléklet szerinti

munkavállalók:évente pl:

A gazdálkodó szervezet hierarchizáltságából, belső kapcsolatrendszeréből

adódó konfliktushelyzett érintettjei

Családtól távol tartós munkát végzők, rendszertelen étkezési, pihenési lehetőséggel Külföldről áttelepült

munkavállalók az áttelepülést követő első 2 évben

• Ettől rövidebb időszakonként, ha a munkaköri, illetve szakmai alkalmasságot

végző orvos a vizsgálati eredmények alapján ettől rövidebb érvényességi időt

állapít meg.

c) A dolgozók előzetes és időszakos vizsgálatok nyilvántartása, továbbá a munkakör-változás, vagy az

időszakos orvosi vizsgálat lejárta előtt egy erre kijelölt személy feladata a vizsgálatra küldés.

22


d) A névjegyzékbe szereplő munkavállalókat az Igazgató köteles orvosi vizsgálatra küldeni a

foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosával történő előzetes időrendi és létszámbeli

egyeztetés után. A vizsgálathoz szükséges laboratóriumi leletek időbeni beszerzéséért az

érintett munkavállalók felelősek.

e) Az orvosi vizsgálatra küldés a mellékletben szereplő formanyomtatványon történik

f) Az időszakos orvosi vizsgálatok munkaidő alatt végezhetők, a vizsgálatok időtartamára a

munkavállalót távolléti díj illeti meg. A vizsgálaton való részvételt a foglalkozás-egészségügyi

szolgálat orvosa igazolja. A fentiek szerinti bérszámfejtés a pénzügyi feladatokat ellátó

személy közreműködésével történik.

g) Amennyiben a vizsgálatokon a munkavállaló saját hibájából nem vesz részt, a további munka-

végzéstől - a vizsgálaton való megjelenéséig - el kell tiltani, a kiesett munkaidőre munkabér

nem jár.

h) Amennyiben a vizsgálat alapján a munkavállaló munkakörének betöltésére nem alkalmas

minősítést kapott, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa - az e célra rendszeresített

nyomtatványon

- értesíti a munkavállalót, továbbá a szervezeti egység vezetőjét, amely alapján a munkavállaló tovább

nem foglalkoztatható az adott munkakörben.

i) Abban az esetben, ha a munkavállaló nem ért egyet az elsőfokú orvosi véleménnyel, a közléstől

számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a foglalkozás-egészségügyi szolgálat igazgató

főorvosánál, aki 15 napon belül orvosi szakvéleményt ad ügyében

4.4. Soron kívüli alkalmassági vizsgálat

a) Soron kívüli (rendkívüli) munkaköri vagy szakmai orvosi alkalmassági vizsgálatot kell

végezni

• Ha a munkavállaló egészségi állapotában jelentős romlás következett be,

• Heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó

vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően

• Olyan rosszullét, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra

vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően

• Ha az "egészségügyi nyilatkozat" tételére kötelezett munkavállaló, az ott

felsorolt tüneteket észleli magán, vagy a vele közös háztartásban élőkön;

• Ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved;

• Ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot

meghaladóan szünetel.

b) Az orvosi vizsgálatra küldés a mellékletben szereplő formanyomtatványon történik

c) Rendkívüli orvosi alkalmassági vizsgálatra a munkavállalót kötelezheti a munkaadó, in-

dítványozhatja a szűrővizsgálatokat végző foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, az

illetékes munkavédelmi és munkaügyi felügyelő és a munkavédelmi apparátus tagja,

valamint kérheti a munkavállaló is, amelyre soron kívül el kell engedni.

d) Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai illetve

személyi higiénés alkalmassági vizsgálaton nem vett részt, vagy „nem alkalmas”

23


minősítést kapott, az adott munkakörben, munkaterületen nem foglalkoztatható, szakmai

képzésben nem részesíthető, tevékenységet nem folytathat.

4.5. Záró vizsgálat

a) A 33/1998 NM rendeletben nevesített, foglalkozási megbetegedést okozó anyagokkal

való meghatározott időn túli foglalkozás befejezésekor, munkaviszony megszűnésekor;

b) Idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén,

illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább

négy évet dolgozott, a foglalkozás megszűnésekor;

c) Külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően.

c) A záró vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzi beutalás alapján.

4.6. Nő foglalkoztatása

A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni,

hogy a nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre - ezen belül a

terhesség korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet

adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az egészségkárosító

kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti

munkavégzésre.

A munkakörnyezetben jelen lévő kóroki tényezők esetében a munkáltató köteles kocká-

zatbecslést végezni és megállapítani azokat az intézkedéseket, amelyekkel a személyek

egészségét és biztonságát garantálni kell."

4.7. Fiatalkorú foglalkoztatása

A tanulónak a szakma elsajátításához szükséges - egészségkárosodás kockázatával járó

munkakörülmények közötti - foglalkoztatása nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely

a szakma elsajátításához szükséges."

4.8. Idősödő munkavállaló foglalkoztatása

A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy

az idősödő munkavállalók alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak az

egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó

munkakörülmények közötti munkavégzésre.

Az idősödő munkavállaló foglalkoztatásánál fokozottan törekedni kell a munkának a

munkavállaló munkaképességéhez való igazítására."

24


A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő

megterhelések

[A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő számok (magyarázatuk a táblázat

végén található) a foglalkoztathatóság feltételeit jelentik.]

Megterhelések

Terhes Fiatal-

korú <45 45-x >x Fiatal-

korú >x

(1) éves éves

nők férfiak

1. Magából a munkavégzésből adódó

megterhelések

1.1. Túlzott fizikai megterhelés

1.1.1. Dinamikus izommunka

1.1.1.1. Közepesen nehéz munka + (3), (5)

(3) (3) (3), (5)

(5)

1.1.1.2. Nehéz munka + + (3) (3) + (3) (3)

1.1.2. Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka

1.1.2.1. Anyagmozgatási munka + +

1.1.2.2. > 10 kg tömeg emelése + (5) (5) (5) + (5) (5)

1.1.2.3. Kényszertesthelyzetben végzett munka + (5) (5) (5) + (5)

1.1.2.4. Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák

kumulációjának lehetőségével járó munka + (5) (5) (5) (5) (5)

1.2. Fokozott pszichés megterhelés

1.2.1. Időkényszer feltételei között végzett

tevékenység esetén (egyedi gép-kiszolgálás,

szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor,

ha a néhány elemi műveletből felépülő,

periodikusan ismétlődő tevékenységek

végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja

meg a 3 percet és nincs szervezett

tevékenységcsere

+ + (5) (5) + (5)

1.2.2. Fokozott pszichés információterheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység

(időhiány viszonyai közötti döntési feladatok,

nagytömegű eltérő jelentésű információ

felvétele és értelmezése nagypontosságú

ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket

tartalmazó környezetben), ha meghaladja a

törvényes munkaidő 50%-át

+ + (5) + (5)

1.3. A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi

épsége szempontjából az átlagosat meghaladó

mértékű kockázattal járó munka (9) + + (5) (5) (5) +

2.1. Fokozottan terhelő munkahelyi klíma

2.1.1. Hőterhelés1

2.1.1.1. Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka + + + + + + +

25


2.1.1.2. Közepesen nehéz fizikai munka + + (5) + (5)

2.1.1.3. Könnyű fizikai munka + + +

2.1.2. Hideg munkakörnyezetben végzett munka

1 + + +

2.1.3. Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett

munka + + (5)

2.1.4. Nedves munkakörnyezetben végzett munka + (5) + (5)

2.2.2 Kéz/kar rezgés 2,5 m/s

2 expozíció felett + + + + + +

2.3.2 Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s

2

expozíció felett + + + + + +

2.4. Ionizáló sugár-expozícióban dolgozók + + +

2.5. Mikrohullámú sugár-expozíció + + +

2.6.3 Zajexpozícióban végzett munka: a munkaválla-

lót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz

zajcsillapító képességének figyelembevételével

számított 87 dBA egyenértékű

Ahangnyomásszintet meghaladó napi expozíció,

illetve a munkavállalót érő 140 dBC csúcs

hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi

zajbehatás

+ + +

2.7. Túlnyomásban végzett munka + + (5) (5) +

2.8. Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító,

daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok

expozíciója:

2.8.1. A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek

(beleértve tulajdonságaitól függetlenül

valamennyi szerves foszforsav-észtert is)

gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és

közvetlen felhasználásával (permete-zés,

porozás, gázosítás) járó munka

+, (2) + (5), (8)

(5) + (5)

2.8.2. Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és

felhasználásával járó munkák +, (2) + (5) (5) + (5)

2.8.3. Higany és higanyvegyületek, indium és indium- vegyületek, VI. értékű króm és VI. értékű

krómvegyületek előállításával, gyártásával,

feldolgozásával, felhasználásával járó munkák

+, (2) + (5) (5) + (5)

2.8.4. Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával,

üzemszerű felhasználásával járó munkák +, (2) + (5) (5) + (5)

2.8.5. Hormonok, hormonkészítmények gyártásával,

csomagolásával járó munkák +, (2) + (5),

(8) (5) + (5)

2.8.6. A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő

anyagok +, (2) + (5) +

2.8.7. Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció:

aminopterin +, (2) + (5), (8)

+

1 Megállapította: 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet 7. § 2. számú melléklet.

2 Megállapította: 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 10. § (3) bekezdés c) pont. 3 Megállapította: 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 15. § (5) bekezdés.

26


antikoagulánsok +, (2) + (5), (8)

+

citosztatikumok gyártásával, csomagolásával,

felhasználásával járó munkák +, (2) + (5),

(8) +

difenil-hidantoin 4 +, (2) + (5),

(8) +

dohánytermékek gyártása, feldolgozása,

kiszerelése +, (2) + (5),

(8) +

fenol +, (2) + (5), (8)

+

halotán +, (2) + (5), (8)

+

jódtartalmú gyógyszerek komb. szekvencionális orális kontraceptíumok

és +, (2) + (5), (8)

+

melfalán +, (2) + (5), (8)

+

metil-CCNU +, (2) + (5), (8)

+

nem szteroid ösztrogének +, (2) + (5), (8)

+

nikotin +, (2) + +

tireosztatikumok (5), (8)

treoszulfán +, (2) + (5), (8)

+

Szaporodást károsító anyagok 1. kategória4 +, (2) + +

2.8.8. Szaporodást károsító anyagok 2. kategória4 + + +

2.8.9. Mutagén anyagok 2. kategória5 + + +

hexametilfoszfortriamid + + +

dietilszulfát + + +

benz(a)pirén + + +

benz(d,e,f)krizén + + +

1,2 dibróm-3-klórpropán + + +

etilén-oxid + + +

metil-akrilamidometoxi-acetát (>0,1%

akrilamid-tartalommal) + + +

metil-akrilamidoglikolát (>0,1%

akrilamidtartalommal) + + +

etilénimilin; azriridin + + +

akrilamid + + +

2.9. Tüdőfibrózist okozó porexpozíció6 + + +

4 /2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet 1. számú melléklet 31. pont.

5 41/2000. (XII. 20.) EüM–KöM együttes rendelet 1. számú melléklet 30. pont. 6 Megállapította: 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendelet 1. sz. melléklet 1.2 pont

27


2.10. Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés

veszélyével járó munka, illetve expozíció,

kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján

megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen

+ + +

Jelmagyarázat:

+ Tiltás.

(1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki.

(2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed.

(3) Az MSZ 21875:79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a.

(4) Törölve.

(5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő

ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás

keretében.

(6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát.

(7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben

végzett munka esetében esetenkénti döntés az (5) pontban foglaltak szerint, kivéve:

fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából

kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál

eltölteni.

(8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosí-

tása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő a (8) jelzésű

anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében

felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai

terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés

előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja

meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját,

időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik

arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt

eredményéről a foglalkozásegészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja.

(9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek. x Az egyénre

irányadó nyugdíjkorhatár. * Szaporodást károsító anyagok 1. kategória.

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a terhes nők, a nemrégen szült nők

és a szoptató anyák foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

1. Fizikai kóroki tényezők, amennyiben ezek magzati elváltozásokat okoznak, illetve

placentaleválást eredményezhetnek, és nem szerepelnek a 8. számú mellékletben,

különösen az alábbiak:

a) ütések, vibráció vagy mozgás;

b) kockázatokkal, különösen hát- és ágyéktáji jellegűekkel járó teheremelés;

c) zaj (fel- és leszálló repülőgépek zaja);

d) nem ionizáló sugárzás;

e) a dolgozó tevékenységével összefüggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazás -

28


akár létesítményen belül, akár azon kívül -, szellemi és fizikai fáradtság és egyéb fizikai

terhek.

2. Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.)

EüM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti 2-4 csoportba tartoznak, amennyiben ismeretes

az, hogy ezen ágensek vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések

veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, amennyiben nem szerepelnek a 8.

számú mellékletben.

3. Kémiai kóroki tényezők: az alábbi kémiai anyagok, amennyiben ismeretes, hogy

veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, továbbá amennyiben még nem

szerepelnek a 8. számú mellékletben:

a) a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet alapján R40 és R47 jelölésű anyagok;

b) a külön rendeletben felsorolt rákkeltő hatású anyagok;

c) a mitosist gátló gyógyszerek;

d) szén-monoxid;

e) ismert és veszélyes percutan felszívódású anyagok.

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához

kockázatbecslés szükséges

A) Hatóanyagok (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben), továbbá eljárások

1. Kémiai kóroki tényezők

a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet

előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatású (C) vagy

robbanásveszélyes (E) osztályba sorolt anyagok és készítmények.

b) A károsító (Xn) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi

veszé-

lyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:

ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatások veszélye (R39),

bb) irreverzíbilis hatások esetleges veszélye (R40), bc)

belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), bd) bőrrel

való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43),

be) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár

(R48), bf) károsíthatják a termékenységet (R60), bg) károsodást okozhatnak a

magzatnak (61).

c) Az (Xi) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi

veszélyességi

kifejezések közül egy vagy több alkalmazható: ca) nagyon gyúlékonyak (R12), cb)

belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42), cc) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést

okozhat (R43). d) Eljárások: da) auramin gyártása, db) policiklikus, aromás

szénhidrogének hatásának való kitétellel járó munkák szénből

29


származó korom, szurok és kátrány jelenlétében, dc) réz-nikkel ércek kiolvasztásakor és

elektromos finomításakor keletkező por, füst és

permet hatásának való kitétellel járó munkák,

dd) isopropyl-alkohol gyártásakor alkalmazott savas eljárás.

2. Biológiai kóroki tényezők

Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekez-

dése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak.

B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben)

1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka.

2. Állatok ipari méretben végzett levágása.

3. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok előállítására vagy

alkalmazásá-

ra szolgáló berendezésekkel kapcsolatos munka.

4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal,

tározókkal vagy szállítóedényekkel végzett munka.

5. A szerkezet összeomlásával végzett munka.

Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri

alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé

A táblázat értelmezése:

1. A melléklet nem tartalmazza valamennyi, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot

igénylő kóroki tényező tételes felsorolását. Ezért figyelembe kell venni a rendelet 6. §

(4) bekezdésében foglaltakat.

2. A vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál tekintettel kell lenni a 6. § (4)–(5)

bekezdésében foglaltakra is.

3. A táblázaton az adott vegyi anyag biológiai monitorozását bm jelölés jelenti.

Azoknál a munkavállalóknál, akiknél a vizsgálat fokozott expozíciót jelez, haladéktalanul

klinikai vizsgálatot kell végezni, és ennek kapcsán a munkaalkalmasságot is el kell bírálni.

A bm jelölés mellett szereplő gyakoriság azt jelenti, hogy a biológiai monitorozás

eredményétől függetlenül, ilyen időközönként minden exponált dolgozónál időszakos

munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

4. Kombinált vegyi expozíciók előfordulása esetén a legrövidebb gyakoriságot kell

figyelembe venni.

5. A vizsgálatok irányát és az eredmények értékelését, beleértve a biológiai expozíciós

mutatók mérésének gyakoriságát is, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-

30


egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) módszertani közleményben határozza

meg.

6. Azon munkavállalók számára, akik nem kumulatív anyaggal dolgoznak, a jogszabály

hatálybalépésének időpontjában aktuális munkahelyi levegőtisztasági mérések

eredményei a külön jogszabályban előírt határérték alattiak, a technológia stabil és a

veszélyes anyag egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe – a foglalkozás-

egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével – az adott munkahelyen a

biológiai monitor vizsgálatok nem kötelezőek, kivéve a külön jogszabály [26/2000. (IX.

30.) EüM rendelet] által érintett citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás

eseteit.

Kóroki tényező

Időszakos munkaalkalmassági

vizsgálatok

gyakorisága

Megjegyzés

arzén és vegyületei évenként bm

benzol félévenként bm

benzol nitrovegyületei:

nitro-benzol évenként bm

egyéb nitrovegyületek félévenként

(pl. nitro-klór-benzol, nitro-

anilin, acetanilid)

benzol aminovegyületei:

anilin félévenként bm

egyéb aminovegyületek

(pl. dimetil-anilin) félévenként

dekompresszió

sűrített levegőben

végzett munka lásd: a keszon-munkákról szóló 6/1987. (VI. 24.)

EüM rendelet

búvármunka

állóvízben, 15 m

vízoszlopot nem meghaladó

merülésnél, +10 °C

évenként a vizsgálat helye az OMFI által kijelölt

foglalkozás-egészségügyi rendelő

+30 °C vízhőmérséklet esetén

amennyiben egy tényező a fentiekben leírtaktól eltér

félévenként

amennyiben több tényező

egyidejűleg eltér minden

századik merülés után

háromhavonként

digitálisz glikozidok félévenként

dimetil-formamid félévenként bm

dioxan (dietilén dioxid) félévenként

31


etil-benzol évenként bm

etilén-oxid félévenként

fenol félévenként bm

n-hexán évenként bm

higany (szervetlen higany és vegyületei) félévenként bm

halothan félévenként

hőterhelés évenként Ha a külső levegő hőmérsékletének napi

csúcsértéke tartósan (legalább egy hétig)

meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a

munkakörökben, amelyekben az év nyári

időszakában a korrigált effektív hőmérséklet

átlag értéke eléri vagy meghaladja az

egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és

munkakörülmények általános egészség-

ügyi követelményeiről szóló 3/2002. (II. 18.)

SZCSM–EüM együttes rendelet 2. számú

mellékletének 1. számú táblázatában előírt,

maximálisan megengedhető értékeket, a

vizsgálat hetente végzendő.

ionizáló sugárzás

ipari roncsolásmentes

anyagvizsgálat, orvosi rtg.

laboratórium, „C” típ. izotóp

laboratórium

évenként

gyorsító berendezések,

onkológiai sugárkezelés, „B”

típ. izotóp laboratórium

évenként

„A” típ. izotóp laboratórium évenként

nukleáris létesítményben és

sugárzó anyagok

bányászatában

foglalkoztatottak

évenként

izocianát félévenként

kivéve: csomagolás, raktározás félévenként

kadmium és vegyületei évenként bm

kobalt évenként bm

krómvegyületek évenként bm

mangán évenként

metil-bromid évenként

metil-klorid félévenként

mikrohullámú sugárzás évenként

nátrium-alumínium-fluorid (kriolit) évenként bm

nikkel évenként bm

nitrogénoxidul (dinitrogén oxid) félévenként

32


növényvédő szerek

gyártás, formulázás félévenként bm

(valamennyi I. és II. forgalmi

kategóriába sorolt szer)

(szerves foszforsavészterek, karbamátok)

– a munkába lépéskor AChE

kiszerelés félévenként

kémiai növényvédelmi

munkálatok

hígítás, keverés

felhordás évenként egyéni alapszint meghatározása

szükséges

(permetezés)

szezonban egyszer évenként

raktározás, szállítás, gépkezelés évenként

laboratóriumi munka évenként

ólom és vegyületei évenként bm

szelén évenként bm

rákkeltő vegyi anyagok évenként külön jogszabályban meghatározott rákkeltő

anyagok, amelyek e táblázatban másutt nem

szerepelnek

szén-diszulfid (szénkéneg) félévenként

szén-monoxid évenként bm

szén-tetraklorid (tetraklór-metán) félévenként

sztirol évenként bm

tetraklór-etán félévenként

toluol évenként bm

triklór-etilén évenként bm

trinitro-toluol (trotyl) félévenként

tüdőfibrózist okozó porok a vizsgálatok

gyakoriságát az OMMF

illetékes munkavédelmi

felügyelősége

állapíthatja meg, a

munkáltató által előze- tesen megszer- zett

OMFI szakvé- lemény

alapján (a szakvéleményhez a por

mérési ered- mények csatolása

szükséges)

az ernyőszűrő állomásokon készített

tüdőfelvételek értékelése, ezt követően

szükségessé váló klinikai vizsgálatok az OMFI

szakrendelésén, valamint a pécsi Megyei

Tüdőgyógyintézetben történnek

vanádium évenként

rezgés

kéz/kar

2,5-5 m/s

2 (férfi)

kétévenként első ízben a munkába állást követő hatodik hónap

után

33


1,0-2,5 m/s2

(sérülékeny

csoport)

kétévenként hideg/nedves munkakörnyezetben évente

egész testre ható kétévenként első ízben a munkába állást követő hatodik hónap

után

0,5-1,15 m/s

2 (férfi)

0,5 m/s2

alatt (sérülékeny

csoport)

kétévenként hideg/nedves munkakörnyezetben évente

egyedi felmentés esetén évenként első ízben a munkába állást megelőzően

vinil-klorid félévenként

xilol évenként bm

zaj

81-85 dBAeq közötti

zajexpozíció esetén 4 évenként a munkavállaló kérésére

86-90 dBAeq közötti

zajexpozíció esetén 4 évenként halláspanasz esetén soron kívül

91-100 dBAeqközötti

zajexpozíció esetén 2 évenként halláspanasz esetén soron kívül

100 dBAeq zajexpozíció felett évenként halláspanasz esetén soron kívül

Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

1. Magasban végzett munka

2. Földalatti bányászati, kőolaj- és

földgázbányászati mélyfúrási

munkakörök

3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó

munkakörök A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos

Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az „A” fokozottan tűz- és

robbanásveszélyes, a

„B” tűz- és robbanásveszélyes és a „C” tűzveszélyes osztályba tartozó

létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati

„tűzvédelmi utasítás”-ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantó- anyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával

kapcsolatos tevékenységek

4. Villamosüzemi munkakörök A vonatkozó külön előírás (MSZ 1585)

Erősáramú üzemi szabályzat alapján erősáramú villamos berendezéseken

feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett

tevékenység

5. a) Feszültség alatti munkavégzéssel

járó munkakörök (FAM) Külön jogszabályban meghatározott tevékenység

6.

b) Egyéb feszültség alatt végzett

tevékenységek

Fegyveres biztonsági őrség,

személy- és vagyonvédelmi

tevékenység

34


7. Egyéb baleseti veszéllyel járó

munkakörök Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó)

termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében

végzett munka

Időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni A) Az 1–4. és a 6–7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál 40 éves korig háromévenként, 40–50 életév

között kétévenként, 50 év felett évenként

B) Az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként

Fokozott pszichés terheléssel járó tevékenységek*

1. Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért.

2. Döntés szükségessége

a) nehezen áttekinthető helyzetben,

b) új helyzetekben,

c) hiányos információk alapján,

d) ellentmondó információk alapján,

e) bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján,

f) egymást gyorsan követő problémákban.

3. Alkotó szellemi tevékenység

a) zavaró ingerek környezetében,

b) különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján.

4. Rutin szellemi munka

a) időkényszer viszonyai között,

b) rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével

c) tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel.

5. Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása

időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény, illetve fokozott felelősség eseteiben.

6. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés.

7. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben.

8. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási,

ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási

tevékenységet végzők.

35


9. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeosztályokon, elmeszociális otthonokban, súlyos

fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói,

traumatológiai, intenzív osztályokon, krónikus és baleseti bel-gyógyászati osztályokon

(öngyilkossági kísérletet tett betegeket ellátó osztályokon), onkológiai osztályokon,

detoxikálókban, krónikus elmegyógyászati osztályokon, valamint drogambulancián,

illetve -osztályokon.

* Főként a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti "D"

foglalkozásegészségi osztályba tartozók esetében fordulnak elő.

Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

1. Magasban végzett munka

2. Földalatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök

3. Tűz- és robbanásveszéllyel járó munkakörök a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel

hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti az "A" fokozottan tűz- és

robbanásveszélyes, a "B" tűz- és robbanásveszélyes és a "C" tűzveszélyes osztályba

tartozó létesítményben, helyiségben végzett tevékenységek, valamint a vállalati

"tűzvédelmi utasítás"ban meghatározott munkakörök: az ipari robbantóanyagok

gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek

4. ((Megállapította: 17/2002. (IV. 12.) EüM r. 6.§ (3).)) Villamosüzemi munkakörök a vo-

natkozó külön előírás (MSZ 1585 üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések

számára) alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség

közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység. Amennyiben a kérelmező a fenti

szabványban foglalt tevékenységi köröket az abban foglalt előírásoktól eltérően kívánja

folytatni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az

Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben,

amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi

követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH erről

hatósági bizonyítványt állít ki.

5. a) Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM) * külön jogszabályban

meghatározott tevékenység

b) Egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek

6. Fegyveres biztonsági őrség, személy- és vagyonvédelmi tevékenység

7. Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök mozgó munkaeszközök, munkaeszközök

mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett

vagy közelében végzett munka időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni

A) az 1-4. és a 6-7. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál

40 éves korig háromévenként,

36


40-50 életév között kétévenként,

50 év felett évenként

B) az 5. pontban megjelölt munkakörökben dolgozóknál évenként

5.A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE

5.1. Munkavédelmi oktatások eljárási szabályai

5.1.1. Az oktatás alkalmával gondoskodni kell arról, hogy a munkavállaló az oktatott

anyagot elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és

gyakorlati ismereteivel.

5.1.2. A munkavállaló csak abban a munkakörben dolgozhat, amellyel megbízták és

az arra vonatkozó munkabiztonsági oktatást megkapta.

5.1.3. Az oktatást és beszámoltatást csak olyan szellemi foglalkozású munkavállaló

végezheti, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel, vagy

legalább középfokú iskolai végzettséggel és érvényes munka- tűz- és

környezetvédelmi vizsgával rendelkezik.

5.1.4. Munkavédelmi oktatásokat kell tartani:

− munkába álláskor,

− munkahely vagy munkakör megváltozásakor, az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek

változásakor,

− munkaeszköz átalakításakor, vagy új munkaeszköz üzembe helyezéskor,

− új technológia bevezetésekor,

− más munkáltató dolgozóinak, amikor működési területünkön munkát

végeznek (szerződés szerint).

5.1.5. Az oktatásokat munkaidőben kell megkezdeni és befejezni.

5.2. Munkavédelmi oktatással kapcsolatos kötelezettségek

5.2.1. A munkavédelmi oktatáson a munkavállalóknak kötelező résztvenni, az ott

elhangzottakat elsajátítani, munkája végzése közben betartani.

5.2.2. Az oktatást és beszámoltatást csak olyan szellemi foglalkozású munkavállaló

végezheti, aki legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel, vagy leg-

alább középfokú iskolai végzettséggel és érvényes munka- tűz- és


37


5.3. Előzetes (elméleti, gyakorlati) munkavédelmi oktatás rendje

5.3.1. Előzetes oktatás, amikor

− az újonnan belépő munkavállaló munkaviszonyt létesít a társasággal, −

társaságon belül a munkavállaló munkakört, vagy munkahelyet változtat.

5.3.1.1Az előzetes munkavédelmi oktatáson meg kell ismertetni a

munkavállalóval:

a) az általános munkavédelmi ismereteket:

− a jogszabályoknak a beosztással, illetve a munkavállaló munkájával

kapcsolatos előírásait,

− a munkavédelemmel kapcsolatos előírt kötelezettségeket és

biztosított jogokat,

− az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel

kapcsolatos közlekedésbiztonsági, egészségügyi, tűz- és

környezetvédelmi, elsősegély-nyújtási előírásokat,

− az MVSz-ből a munkakörére vonatkozó rendelkezéseket

b) a szakmai biztonságtechnikai ismereteket: − az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges

koordinációs, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokat,

− az alkalmazott szerszámok, gépek, anyagok és védőeszközök veszé-

lyeit, azok használatát,

− a munkavégzéssel járó és a helyi körülményekből adódó

veszélyeket,

ártalmakat és azok elhárításának módját.

5.3.1.2. Az előzetes oktatást a felvétel napján kell megkezdeni és egy héten belül

be kell fejezni.

Az oktatás időtartama:

− fizikai munkavállalók esetében:

legalább 4 óra elméleti, 4 óra gyakorlati

− valamennyi műszaki munkakörben

legalább 8 óra elméleti, 8 óra gyakorlati,

− egyéb szellemi foglalkozású munkavállaló esetén

2 óra elméleti, 2 óra gyakorlati.

38


5.3.1.3. Az oktatásról naplót kell vezetni, (melléklet) melynek egy példányát a

munkavédelmi szervezet illetékes tagjának le kell adni.

5.3.1.4. Az oktatást követően a munkavállaló önálló munkavégzésre csak

eredményes beszámoltatás után osztható be. Az oktatott anyag sikeres

elsajátításáig a munkavállaló csak olyan, ezzel megbízott személy

felügyelete mel-

lett foglalkoztatható, aki az adott területen megfelelő gyakorlattal,

munka- és tűzvédelmi, illetve szakmai vizsgákkal rendelkezik. A

beszámoltatást az oktatónál magasabb beosztású munkavállalónak, vagy

a munkavédelmi szervezet tagjának kell végezni.

5.3.1.5. Ha a munkavállaló a beszámoltatáson nem felel meg, úgy újabb egy héten

belül ismételt oktatásban és beszámoltatásban kell részesíteni. Ha az

ismételt beszámoltatáson sem felel meg a munkavállaló, az adott

munkakörtől el kell tiltani.

5.3.1.6. Az oktatást és beszámoltatást csak olyan szellemi foglalkozású

munkavállaló végezheti, aki legalább középfokú munkavédelmi

szakképesítéssel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és

érvényes munka- tűz- és környezetvédelmi vizsgával rendelkezik.

5.4. Rendkívüli munkavédelmi oktatás

5.4.1. Rendkívüli oktatást kell tartani

a) ha súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés, történt, amely a

munkavállalók körében a munkakörük, vagy tevékenységük miatt

tanulsággal szolgálhat és elősegíti hasonló események megelőzését,

b) ha a munkahelyen egészséget nem veszélyeztető és biztonságos

munkavégzés szempontból jelentős koordinációs változás történik,

c) új gép, berendezés, létesítmény üzembe helyezése előtt,

d) ha új védőeszköz, tűzoltóeszköz, vagy eddig nem alkalmazott anyag

használatára kerül sor,

e) ha a szervezet vezetője, vagy a területileg illetékes hatóság elrendeli

(OMMF, ÁNTSZ stb.)

5.4.1.1. A rendkívüli oktatás megtartására, az ismertetett anyag visszakérdezésére

és nyilvántartására az ismétlődő oktatásoknál leírtak vonatkoznak.

5.4.2. Az üzemi elsősegélynyújtók kijelöléséről, képzéséről és nyilvántartásáról az

Ügyvezető gondoskodik.

5.4.2.1. Az oktatásokat, továbbképzéseket évente egy alkalommal kell végezni és

azt oktatási naplóban dokumentálni. Az oktatási napló egy példányát az

Igazgató részére át kell adni.

39


5.5. Ismétlődő munkavédelmi oktatás

5.5.1. Ismétlődő munkavédelmi oktatást kell tartani a társaság minden

munkavállalója számára. Kivéve az olyan beosztásban lévő munkavállalókat,

akik a munkakörükkel összefüggő munkavédelmi ismereteket tartalmazó

tananyag ismeretéről írásban is tehetnek nyilatkozatot.

5.5.2. Az írásbeli nyilatkozatot egységenként "Munka-, tűz- és környezetvédelmi

oktatási napló"-ban kell megtenni. Az oktatási naplóban szerepeltetni kell az

oktatási tematikában meghatározott ismeretanyagot és a naplót az egység

vezetőjének alá kell írni. A nyilatkozatot kétévenként meg kell ismételni és a

napló egy példányát az Igazgatónak le kell adni.

5.5.3. Akik írásbeli nyilatkozatot nem tesznek, kötelesek ismétlődő oktatáson

résztvenni.

5.5.4. A munkavállalókat évente 2 órában kell ismétlődő oktatásban részesíteni. Az

oktatások megtartásánál nem a naptári évet kell figyelembe venni, hanem az

előző oktatás időpontjától számított egy éven belül kell a következő évi

oktatást megtartani. Az oktatás megtartása a kötelező.

5.5.5. Az oktatás tervezett időpontját 15 nappal előbb be kell jelenteni az illetékes

munkavédelmi szervezet tagjának.

5.5.6. Azoknak a munkavállalóknak, akik az adott időszakban (évben) munka- tűz-

és környezetvédelmi vizsgára való felkészítésen vesznek részt, ismétlődő

oktatáson nem kell résztvenniük.

5.5.7. Az oktatások megtartása munkaköri kötelezettség. Az oktatást és

beszámoltatást csak olyan szellemi foglalkozású munkavállaló végezheti, aki

legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel, vagy legalább

középfokú iskolai végzettséggel és érvényes munka-, tűz- és


5.5.8. Az oktatásokról oktatási naplót kell kiállítani, amelynek egy példányát az

igazgatónak öt napon belül le kell adni.

5.5.9. Az oktatott anyag sikeres elsajátításáról az oktatást követően meg kell

győződni és azt a naplóban rögzíteni kell.

5.5.10. A munkavédelmi oktatások és tájékoztatások részletes szabályait a

munkavédelmi oktatások és tájékoztatások belső rendje határozza meg, mely

jelen szabályzat mellékleteként kezelendő.

5.6. Munkavédelmi pótoktatás

40


5.6.1. Azt a munkavállalót, aki az oktatáson nem vett részt, vagy az oktatott anyagot

nem sajátította el, pótoktatásban kell részesíteni. A pótoktatást a munkába

állást, vagy az oktatást követően öt napon belül meg kell tartani.

5.6.2. Azt a munkavállalót, aki a megismételt oktatás alkalmával sem sajátította el az

oktatott anyagot, illetve a pótoktatáson figyelmeztetés ellenére sem jelent

meg, a munkavégzéstől el kell tiltani és munkaviszonyát meg kell szüntetni.

5.7. Munkavédelmi vizsgára kötelezettek

5.7.1. A munka és tűzvédelmi oktatásokon végzett beszámoltatáson túlmenően

munkavédelmi vizsgát azon munkavállalók kötelezettek, akik veszélyes

berendezé-

sekkel, - gépekkel - anyagokkal (vegyi anyagok) dolgoznak, illetve

munkájukért önálló felelősséget viselnek, és munkájukhoz hozzá tartozik az

egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek

megteremtése, fenntartása és ellenőrzése. (melléklet)

5.8. Munkavédelmi vizsgáztatás szabályai

5.8.1. Azoknak a munkavállalóknak, akik munkavédelmi vizsgára kötelezettek, az

érvényes munkavédelmi vizsga, foglalkoztatási feltétel.

5.8.2. A munka-, tűz- és környezetvédelmi vizsga anyagához tartozik a munkavállaló

munkaköréhez, beosztásához szükséges biztonsági, egészségvédelmi és

környezetvédelmi, valamint más ahhoz kapcsolódó egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés ismeret is.

5.8.3. Munka és tűzvédelmi vizsgát első alkalommal a munkába lépést, vagy új

munkakörbe kerülést követő három hónapon belül, ezt követően pedig,

négyévenként kell tenni.

5.8.4. Nem kell munka és tűzvédelmi vizsgát tenni annak, aki legalább középfokú

munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezik.

5.8.5. A szellemi munkavállalók írásban és szóban, a fizikai munkavállalók és az

őket

irányítók szóban és gyakorlatban vizsgáznak.

5.8.6. A munka és tűzvédelmi vizsgára előkészítő oktatásokat és konzultációkat kell

tartani. A felkészítésről a munka és tűzvédelmi megbízott köteles

gondoskodni.

5.8.7. Az oktatások időtartama maximum 16 óra, de legalább 8 óra legyen, melyen a

munkavédelmi alapoktatás és ismétlődő oktatások anyaga szerepeljen.

41


5.8.8. Aki a legalább 8 órás oktatáson nem veszt részt, vizsgára nem bocsátható,

kivéve a magasabb beosztású munkavállalók, akik önállóan is

felkészülhetnek.

5.8.9. A vizsgabizottság három főből áll, amely indokolt esetben legfeljebb két fővel

kiegészíthető (pl. speciális területek szakértőivel, tűzvédelmi

szakvizsgáztatóval). A vizsgabizottság elnöke az Igazgató, vagy az általa

megbízott, tagjai a munka és tűzvédelmi megbízott.

5.8.10. A munka és tűzvédelmi vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni (melléklet) és

a sikeresen vizsgázott munkavállalóknak egységesített bizonyítványt

(melléklet) kell kiadni. A jegyzőkönyvkészítést és bizonyítvány kiadását az

illetékes munka és tűzvédelmi megbízott végzi.

5.8.11. A vizsgán nem megfelelő munkavállalók csak felügyelet mellett

foglalkoztathatók. Részükre két hónapon belül pótvizsgát kell tartani, melyet

ismételt felkészítésnek kell megelőzni. Ha ismételten sikertelenül vizsgázik a

munkavállaló, olyan munkakörbe kell áthelyezni, ahol a munkakör

betöltéséhez munka és tűzvédelmi vizsga nincs előírva. Amennyiben az nem

lehetséges, akkor a munkavállaló munkaviszonyát alkalmatlanság indoklással

fel lehet mondani.

5.8.12. A munka és tűzvédelmi vizsgára kötelezett munkavállalók és a vizsga érvé-

nyességének nyilvántartásáról a munkavédelmi szervezet köteles gondoskodni.

6. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS

SZEREK JUTTATÁSA

6.1. Egyéni védőeszközök biztosítása

6.1.1, Egyéni védőeszköz (a továbbiakban: védőeszköz) minden olyan készülék,

felszerelés, berendezés, eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy egy személy viselje, vagy

használja az egészségét, valamint a biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni

védekezés céljából, nevezetesen:

a) az olyan több elemből vagy eszközből álló együttes, amelyet a gyártó összefüggően

épített egybe abból a célból, hogy az egy személyt egy vagy több egyszerre ható kockázat

ellen megvédjen,

b) az egy személy által a tevékenység végzése céljából viselt vagy használt, nem

védőjellegű eszközre eltávolítható vagy eltávolíthatatlan módon erősített készülék vagy

eszköz,

c) a védőeszköz cserélhető része vagy eleme, amely annak megfelelő

működőképességét biztosítja és kizárólag az adott védőeszköznél használható fel,

42


d) a védőeszközzel együtt forgalomba hozott kapcsolórendszer, amely azt egy másik

külső kiegészítő készülékhez kapcsolja, még akkor is, ha ezt a kapcsolórendszert a

felhasználónak nem kell állandóan viselnie vagy használnia a kockázattal (kockázatokkal)

járó expozíció

teljes időtartama alatt, és amelyre az EK típusvizsgálat alapján, tanúsítást végző, bejelentett

(notifikált) szerv, a követelmények szerinti EK típustanúsítványt, vagy a gyártó

EKmegfelelőségi nyilatkozatot kiadta.

egyéni védőeszköz továbbá :

aa) minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy

az a munkavégzésből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredő kockázatokat, az

egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse, továbbá

bb) az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az

aa) pont szerinti cél elérése

[a továbbiakban aa) és bb) pontok együtt: védőeszköz];

expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényezők mennyiségi

meghatározása (az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata).

6.1.2, A 6.1.1. pontban foglaltaktól eltérően nem minősülnek védőeszköznek:

a) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelékében szolgálatot teljesítő személyek

számára kifejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök (pl. sisakok, pajzsok);

b) támadók elleni önvédelmi célra készült eszközök (pl. aeroszolos spray, támadásleszerelő

eszközök);

c) magánhasználatra fejlesztett és gyártott védő funkciójú eszközök, amelyek időjárás (pl.

időjárás elleni fejvédelem, ruházat, cipő, csizma, esernyő), pára és víz (pl. mosogató

kesztyű), meleg (pl. kesztyű) hatása ellen kerültek kialakításra;

d) a hajók és légi járművek utasai részére kifejlesztett védelmi és mentőeszközök, amelyek

nem állandó viselésre készültek;

e) a vonatkozó külön jogszabályokban megállapított eszközök.

Nem minősül védőeszköznek továbbá:

aa) a közönséges munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a

munkavállaló biztonságának és egészségének védelmére terveztek, illetve vizsgáltak; bb)

az egészségügyről szóló törvény szerinti mentést és betegszállítást végző mentőszolgálatok

által használt felszerelések; cc) a fegyveres erők és egyéb rendvédelmi szervek által viselt

vagy használt védőeszköz; dd) a közúti közlekedési eszközökön alkalmazott védőeszköz

és védőfelszerelés; ee) a sportfelszerelés és sporteszköz;

ff) az önvédelem vagy elrettentés célját szolgáló felszerelés és eszköz; gg) a

veszélyek és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható készülékek.

43


6.1.3, Felhasználói információ (a továbbiakban: tájékoztató): olyan dokumentum, amely:

- A gyártó által adott ,,Tájékoztató''

A gyártó által a forgalmazott védőeszközzel együtt kötelezően adott tájékoztatónak a

gyártó, illetve az Európai Közösségekben letelepült megbízottja nevén és címén kívül

minden hasznos adatot tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozóan:

a) a tárolási, használati, tisztítási, karbantartási, ellenőrzési és fertőtlenítési utasítások. A

gyártó által ajánlott tisztító-, karbantartó vagy fertőtlenítőszerek a használatuk során

nem lehetnek semmilyen káros hatással sem a védőeszközre, sem a felhasználóra;

b) a védőeszköz védelmi szintjének vagy kategóriájának ellenőrzését célzó műszaki

vizsgálatok során alkalmazandó feltételek;

c) a védőeszközzel együtt használható járulékos elemek, valamint a megfelelő

cserealkatrészek jellemzői;

d) a megfelelő védelmi szintek a különböző mértékű kockázatokkal szemben, és az

azoknak megfelelő használati határok;

e) a védőeszköz vagy bizonyos alkotóelemeinek elhasználódási ideje vagy határideje;

f) a megfelelő csomagolásfajta a védőeszköz szállításához;

g) a jelölések jelentése;

h) a védőeszköznek a további reá vonatkozó, nem e rendelet előírásának történő

megfelelést kifejező EK-jelölés. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a választást annak

és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EK-jelölés a választott előírásnak történő

megfelelést fejezi ki;

i) a védőeszköz tervezésébe bevont bejelentett (notifikált) szerv neve, címe és azonosítási

száma.

- Az előzőekben leírtakon túl tartalmazza:

a) a védőeszköz rendeltetésszerű használatára, tárolására, kezelésére, raktározására,

tisztítására, karbantartására, fertőtlenítésére, a használatba vételt megelőző és követő,

valamint az időszakos felülvizsgálatára vonatkozó mindenkori követelményeket,

információkat, nyilatkozatokat, felhívásokat, a gyártó által használatra ajánlott tisztító,

karbantartó vagy fer-

tőtlenítő anyagok ismertetését, amelyek a rendeltetésszerű használat során a védőeszköz

védelmi képességét nem befolyásolják, illetőleg annak anyagaira nem hatnak károsan;

b) az EK típusvizsgálatok műszaki tartalma alapján a különféle típusú kockázati tényezők

fokozatainak megfelelően megállapított védőeszköz védelmi képességet, a védőeszköz

védelmi osztályát és az ez által biztosított teljesítményértékeket, a védelmi fokozatot a

paraméterek megadásával (a továbbiakban együtt: védőeszköz védelmi szintje), továbbá

azokat a körülményeket, amelyek között a védőeszköz nem használható, illetőleg

használata nem engedélyezhető;

44


c) a védőeszközhöz felhasznált alkotóelemek, alkatrészek ismérveit, ezek összeillesztési

jellemzőit;

d) a védőeszköz védelmi szintje elvesztésének időpontját (pl. a védelmi idő tartamát, az

avulási időt);

e) a védőeszköz szállítása szempontjából megfelelő csomagolási módot;

f) a védőeszközön lévő jelképek és az EK-jelölés jelentését;

g) azokat a különleges, a használathoz szükséges, az előzőekben felsorolt alapvető

egészségvédelmi és biztonsági követelményeken alapuló ismereteket, amelyek egyes

különleges védőeszközök egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatához,

viseléséhez szükségesek;

h) azokat az eseteket, amelyeknél az elhasználódott védőeszköz külön jogszabály szerint

hulladékként, veszélyes hulladékként kezelendő, és az ilyen esetekre vonatkozó kezelési

előírásokat.

6.1.4, Az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használat: a védőeszköznek a – gyártó,

illetőleg a tanúsító szerv által készített – tájékoztatójában meghatározottak, valamint a

vonatkozó jogszabályokban előírtak szerinti alkalmazása, tekintetbe véve az alkalmazás

korlátait is.

6.1.5 Védőeszköz védelmi fokozata: adott típusú kockázati tényező viszonylatában

megvalósított védelem mértéke a védelmi osztályon belüli vagy attól független besorolás

szerint.

6.1.6. Védőeszköz védelmi képessége: annak a kockázati tényezőnek a típusa, amely ellen

a védőeszköz védelmet nyújt.

6.1.7 Védőeszköz védelmi osztálya: adott típusú kockázati tényezőnek jogszabályban,

illetve honosított harmonizált szabványban vagy tagállami nemzeti szabványban

meghatározott mértékével szemben a védőeszközzel megvalósítható védelem.

6.1.8 Védőeszköz védelmi szintje: a védelmi képesség, a védelmi osztály és védelmi

fokozat együttes figyelembevétele.

6.1.9. A védőeszközök védelmi szintjük alapján három (1., 2., 3.) kategóriába tartoznak.

Az 1. kategóriába azok a védőeszközök tartoznak, amelyeknél a gyártó vélelmezheti, hogy

a felhasználó képes az adott védőeszköz védelmi szintjét elegendő biztonsággal megítélni,

az alkalmazásának szükségességét kellő időben megállapítani, és azt az előbbiek alapján

megfelelően használni. E szerint az 1. kategóriába kizárólag azok a védőeszközök

tartoznak, amelyek az alábbi hatások ellen biztosítanak védelmet:

a) felületi sérülést okozó mechanikai veszélyek (pl. kertészkesztyű, ujjvédő);

45


b) gyengén agresszív hatású tisztító- illetőleg karbantartószerek, melyek hatása minden

nehézség nélkül visszafordítható (pl. hígított tisztítószer-oldatok ellen védelmet nyújtó

kesztyű);

c) az 50 °C-t nem meghaladó felületi hőmérsékletű tárgyak kezelése;

d) veszélyes ütéssel együtt nem járó tárgyak kezelése (pl. kesztyű, kötény);

e) nem szélsőséges vagy kivételes időjárási, légköri körülmények (pl. fejvédelem, időjárás

hatásai ellen védelmül szolgáló ruházat, lábbeli);

f) gyenge ütések és rezgések, amelyek nem a test életfontosságú területeire hatnak, nem

okoznak maradandó sérüléseket (pl. a fejbőr vagy haj védelmét szolgáló könnyű

fejvédők, kesztyűk, könnyű cipők);

g) napsugárzás (pl. napszemüveg).

A 2. kategóriába tartoznak mindazok a védőeszközök, amelyek nem tartoznak az 1.,

illetőleg a 3. kategóriába.

A 3. kategóriába tartoznak mindazok a komplex tervezésű védőeszközök, amelyek a

halálos kimenetelű balesetek, a súlyos, visszafordíthatatlan egészségkárosodást okozó

hatások ellen védenek, és amelynél a gyártó vélelmezheti, hogy a felhasználó a közvetlen

hatásokat nem tudja kellő időben felismerni. E szerint a 3. kategóriába kizárólag az alábbi

védőeszközök sorolhatók:

a) a szűrőtípusú légzésvédő eszközök, amelyek a szilárd anyagok, illetőleg folyékony

aeroszolok, vagy ingerlő, veszélyes, mérgező, illetőleg radiotoxikus hatású gázok ellen

védenek; b) a légkörtől teljes mértékben elszigetelő légzésvédő eszközök, beleértve a

búvárkészülékeket is;

c) azok a védőeszközök, amelyek kémiai hatások, illetőleg ionizáló sugárzások ellen

korlátozott idejű védelmet biztosítanak;

d) azok a védőeszközök, amelyek hő hatásának kitett környezetben használhatók, ahol a

környezeti levegő értéke eléri, vagy meghaladja a 100 °C-ot, vagy ezzel azonos hatást

keltő klímaviszonyok vannak jelen, függetlenül attól, hogy infravörös sugárzás, láng

vagy nagyobb méretű olvadt anyagok fröccsenése fennáll-e vagy nem;

e) a hideg környezeti hatás ellen védőeszközök, ha a környezeti hőmérséklet –50 °C alatt

van, vagy ezzel azonos hatást keltő klímaviszonyok vannak;

f) azok a védőeszközök, amelyek a magasból történő leesés, zuhanás ellen védenek;

g) mindazok a védőeszközök, amelyek a villamosság által okozható kockázati tényezők

ellen védelmet biztosítanak, a feszültség alatt álló berendezéseken vagy feszültség

közelében végzett tevékenységnél, illetőleg a nagyfeszültség alatt lévő berendezésektől

való elszigetelést szolgálják.

6.1.10. Valamennyi kategóriába tartozó védőeszköz esetében biztosítani kell:

a) a védőeszköz az alapvető követelményeknek maradéktalanul eleget tegyen;

b) a gyártói műszaki dokumentációt;

c) a EK-megfelelőségi nyilatkozatot a tájékoztató mellékleteként vagy abba beépítve;

46


d) a védőeszközhöz – annak tartozékaként – a tájékoztatót a forgalmazás helye szerinti

hivatalos nyelven;

e) a védőeszközön az EK-jelölést, illetőleg a honosított harmonizált szabvány szerinti

jelképet a tájékoztatóban is feltüntetve.

6.1.11. A védőeszközökön feltüntetett EK-jelölés, azt fejezi ki, hogy a védőeszköz

megfelel az alapvető követelményeknek és a honosított harmonizált szabványoknak,

illetőleg az alapvető követelményeknek megfelelő műszaki megoldásoknak.

A külön jogszabályban meghatározott esetben az EK-jelölés azt fejezi ki, hogy a védőesz-

köz a külön jogszabály előírásának is megfelel. Ha a külön jogszabály lehetővé teszi a

választást annak és e rendeletnek alkalmazása között, akkor az EK-jelölés a választott

előírásnak történő megfelelést fejezi ki.

A EK-jelölést valamennyi védőeszközön, oly módon kell elhelyezni, hogy az a

használatának várható időtartamára jól felismerhető, eltávolíthatatlan legyen. Amennyiben

az EKjelölés a védőeszközön nem helyezhető el annak mérete vagy jellemzője miatt, akkor

azt a csomagoláson kell feltüntetni.

A védőeszközön vagy annak csomagolásán egyéb információk is feltüntethetők, azonban

azok az EK-jelölés láthatóságát és olvashatóságát nem csökkenthetik.

Az EK-jelölésnek tartalmaznia kell az EK típustanúsítványt kiadó tanúsító szerv, illetőleg a

védőeszköz, mint végtermék ellenőrzésében részt vevő ellenőrző szerv azonosító számát, a

,,CE'' betűket és információkat, továbbá adatokat.

6.1.12. A korábban korlátozott érvényességgel kiadott, ,,Egyéni védőeszköz minősítő

bizonyítvány''-ok érvényességi idejük lejártáig érvényben maradnak, így az OMMF jellel

ellátott egyéni védőeszközt a minősítés idejéig használni lehet.

6.1.13. Egyéni védőeszközt venni akkor szabad, ha az rendelkezik megfelelőségi

nyilatkozattal, illetve típusbizonyítvánnyal. Ezen felül, biztosítják hozzá a tájékoztatót.

6.1.14. A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve

károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni

védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és

használatukat meg kell követelni.

A kockázatbecslésre, a védőeszköz kiválasztására vonatkozó adatokat, a mérési

eredményeket, a szakértői véleményeket és ajánlásokat, továbbá a védőeszköz juttatásával

kapcsolatos egyéb dokumentumokat naprakészen kell nyilvántartani, és azokat az

ellenőrzést végző hatóság kérelmére be kell mutatni.

6.1.15. Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet

kitéve, a munkavállaló védelmét egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések –

szükség szerinti együttes – alkalmazásával kell megvalósítani.

Az előzőekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében

tartózkodókra is.

47


6.1.16. Gondoskodik kell arról, hogy a kiválasztott védőeszköz:

a) úgy nyújtson védelmet a munkakörnyezeti kockázatokkal szemben, hogy önmaga ne

idézzen elő további veszélyt;

b) feleljen meg a munkavégzés körülményeinek;

c) az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának megfeleljen;

d) igazítás elvégzése után illeszkedjen viselőjére.

6.1.17. Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségessé teszi, hogy a

munkavállaló egy időben több védőeszközt használjon, ezeknek a védőeszközöknek

összeillőknek, és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockázatokkal szemben.

6.1.18. A védőeszköz használatának feltételeit – különösen viselhetőségének időtartamát –

a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók

munkavégzési helyének jellemzői, valamint a védőeszköz teljesítménye és hatásfoka,

valamint a védőeszköz viselése által okozott többletterhelés mértékének figyelembevétele

alapján kell meghatározni.

6.1.19. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a

munkavégzés körülményei megkívánják, hogy valamely védőeszközt ne csak egy személy,

hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására,

hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénés kockázatot a használók

számára.

6.1.20. A védőeszköz biztosítása ingyenes, továbbá karbantartás, tisztítás, javítás vagy

csere útján gondoskodni kell arról, hogy a védőeszköz használható, valamint megfelelő

higiénés állapotban legyen.

6.1.21. Tájékoztatni kell a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és

mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá

gondoskodik arról – szükség esetén gyakorlati képzéssel –, hogy a munkavállaló

megtanulja a védőeszköz használatának módját. A védőeszköz rendelkezésre bocsátásával

egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló

rendelkezésére kell bocsátani. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét írásban

dokumentálni kell és azt a munkavállalóval alá, kell íratnia, továbbá – kérelemre – az

ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot be kell mutatni.

6.1.22. A védőeszköz biztosítása magában foglalja, hogy az – figyelemmel a védőeszköz

elhasználódására – a munkavállaló munkavégzéséhez folyamatosan, rendelkezésre álljon.

A munkavállaló haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatót, ha megítélése szerint a

védőeszköz elvesztette védelmi képességét.

6.1.23. A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a

munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi

oktatásnak megfe-

48


lelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és

munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne

veszélyeztesse. Így különösen köteles

a) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható

tisztításáról gondoskodni;

b) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni;

6.1.24. A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, illetve az egyéb

meghatározott személyekkel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése

érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt

megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is. Ennek érdekében az egyéni védőeszköz

viselésére kötelezett.

6.1.25. A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét

vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának

teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell

tagadnia.

Az előzőekben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges

védőberendezések, az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya.

6.1.26. Az egyéni védőeszköz viselésének ellenőrzését, védőképességének megfelelőségét

a munka irányítói, a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó és a munkavédelmi

képviselők jogosultak.

6.1.27. A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az

elhasználódott védőeszközt hulladékként, a külön jogszabályban meghatározott esetekben

veszélyes hulladékként kell kezelni. A veszélyes hulladéknak minősülő egyéni

védőeszközök listáját a hulladékkezelési szabályzatban rögzíteni kell (különösen:

valamennyi olajjal, zsírral szenynyeződött, veszélyes készítménnyel szennyeződött egyéni

védőeszközt).

6.1.28. A munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le. A

munkavállaló a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéről, kivéve, ha a munkáltató

engedélyezte annak elvitelét, amennyiben a munkavégzés helye változó és a munkáltató

más módon nem tudja biztosítani a védőeszközt a munkavállaló számára, a védőeszköz

elvitele közegészségügyi szabályokba nem ütközik.

6.2. Védőital juttatás és ellátás rendje

6.2.1. Hidegnek minősül a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet

szabadtéri munkahelyeken a munkaidő 50 %-nál, hosszabb időtartamban nem

éri el a +4 oC-ot.

49


6.2.2. A hidegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére +50 oC

hőmérsékletű teát hőtároló edényben (termosz) kell biztosítani. A tea

ízesítéséhez cukrot, illetve édesítőszert kell felhasználni.

6.2.3. A melegítőitalt térítésmentesen, természetben kell kiadni és nem

alkotórészenként. Azt pénzben megváltani nem szabad.

6.2.4. Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyeken a 24 oC (K)EH

(korrigált effektív hőmérséklet) értéket meghaladja, a munkavállalók részére

igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell biztosítani. A

folyadékveszteséget általában 14-16 oC hőmérsékletű, ivóvízzel kell pótolni.

E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is,

amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy

mesterséges édesítőszerrel ízesített.

6.2.5. A védőital és a melegítőital elfogyasztásához legalább a munkavállalók

létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott

ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása,

kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet. A

melegítőital és a védőital juttatás megszervezése a munkahelyi vezető

feladata.

6.2.6. A védőital biztosítására belső rend készült, melyben a részletes szabályok

kidolgozásra kerültek, így az a szabályzat mellékleteként kezelendő.

6.3. Tisztálkodási eszközök, szerek és bőrvédő készítmények juttatása

6.3.1. A társaság védőkenőccsel, illetőleg védő bevonattal, ipari kéztisztító szerrel és

bőrápoló készítménnyel (a továbbiakban együtt: bőrvédő készítmény) köteles

ellátni a dolgozót, ha munkakörében, illetőleg munkahelyén bőrkárosító

hatásnak van kitéve. A bőrvédő készítmények térítésmentesen biztosítandók

és helyettük a munkáltató pénzbeni megváltást nem adhat. A társaság

biztosítani köteles továbbá a kézmosáshoz szappan használatot.

6.3.2. Valamennyi kézmosó helyiségben és fürdőben a kézmosó szappan folyamatos

biztosítása a gondnoksági feladatokat ellátó munkavállaló kötelessége.

6.3.3. Személyre szólóan havonta 2 db. 125 gr-os kézmosó szappant természetben

csak olyan munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére kell biztosítani,

akik munkájukat rendszeresen a társaság telephelyén kívül végzik és nem a

telephelyen tisztálkodnak, vagy raktárban dolgoznak.

6.3.4. Ipari kéztisztítószert kell biztosítani a munkavégzés során abban a munkakör-

ben, illetőleg munkahelyen, ahol a dolgozó bőrét szappanos, meleg vizes

mosással el nem távolítható vagy csak nehezen eltávolítható szennyeződés

éri.

50


6.3.5. Védőkenőcsöt, illetőleg védőbevonatot kell biztosítani, ha

a) a bőrkárosító hatás megelőzésére a munka jellege miatt védőkesztyű nem

használható,

b) a dolgozó fényártalmat okozó munkaanyagokkal érintkezik.

6.3.6. A bőrápoló készítményt biztosítani kell a munka befejezése utáni használatra

a) ipari kéztisztító szer használatát követően,

b) minden esetben, ha az a bőr fiziológiás állapotának helyreállításához

szükséges.

6.3.7. A telephelyen belül és telephelyen kívül olyan munkakörben dolgozóknak,

akik a munkahelyen bőrkárosító hatásnak van kitéve és fizikai munkát

végeznek, havonta

− 1 db. 100 ml-es bőrvédőkenőcsöt,

− 1 db. 400 gr-os ipari kéztisztítószert, és

− 1 db. 100 ml-es bőrápoló készítményt

kell biztosítani.

6.3.8. A kézmosó szappant és a bőrvédő készítményt a munkahelyi vezető utalvá-

nyozza.

6.3.9. A társaság a hasonló munkakörben, illetőleg munkahelyen foglalkoztatott

dolgozójával azonos bőrvédő készítményt köteles biztosítani (kivéve, ha a

munkáltatók közötti szerződés értelmében e kötelezettség az utóbbi

munkáltatóra hárul):

− a társaság területén munkát végző, más munkáltató alkalmazásában álló

fizikai dolgozóknak,

− az alkalmi és a társadalmi munkát végzőknek,

− a kötelező szakmai továbbképzésben részt vevő dolgozóknak.

6.3.10. A védőkenőcsöt, illetőleg a védőbevonatot a munka megkezdése előtt kell

alkalmazni, majd a munkavégzés ideje alatt szükség szerint, de legalább egy

ízben fel kell újítani. Az ipari kéztisztító szert és a bőrápoló készítményt a

munkavégzés befejezésekor kell használni.

6.3.11. A munkavállalók részére adható készítményfajták az alábbiak, pontos

kiválasztás (mellékletben):

51


Megnevezés Felhasználási terület

Védőkenőcsök, védőbevonatok

Dermatex filmképző kenőcs vizet nem tartalmazó anyagokkal szemben védő (pl. szerves oldószerek)

Dermoplast filmképző

kenőcs és lemosója Vízben és ásványi olajokban oldódó anyagokkal

szemben védő (pl. savak, lúgok, kátrány, bitumen)

Ung. Antierythem. solar. ipari fényvédőkenőcs

Ivosin chromatschutzsalbe Krómhatás elleni védőkenőcs

Indulona F Krómhatás elleni védőkenőcs

Ivosin RK króm-, kobalt-, nikkelhatás elleni védőkenőcs

Resinateect epoxi gyanta hatása elleni védőkenőcs

Solvatect olajak elleni védőkenőcs

Ipari kéztisztító szerek

Ultra-Derm ipari olajok és zsírok eltávolítására

Brigéciol ipari olajok és zsírok eltávolítására

"2x1" kenőcs ipari olajok és zsírok eltávolítására

Pollux ipari olajok és zsírok, valamint festék okozta

szenynyeződés eltávolítására

Bőrápoló készítmények

M/2 kenőcs zsíros krémkenőcs

Atrix Szilikonos kézkenőcs

Camea kézápoló kézfinomító

Kézbalzsam kézfinomító

Fabulon szilikonos kézkenőcs

Ung. hydrosum

Ung. stearini

Ung. hydrophylicum

anionicum és non-ionicum

Ung. emolliens

Ung. Refrigerans

Ung. ad manum

Ung. aluminii acetici

tartarici

6.3.12. Az előzőekben megnevezett készítményeken túl a Fodor József Országos

Közegészségügyi Központ - Országos Munkahigiénés és

Foglalkozásegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKK-OMFI) által

engedélyezett készítmények is adhatók.

6.3.13. A munkavállaló a bőrvédő készítményeket a munkahelyéről nem viheti el.

6.3.14. A tisztító, tisztálkodó kézvédő készítmények biztosítására belső rend készült,

melyben a részletes szabályok kidolgozásra kerültek, így az a szabályzat

mellékleteként kezelendő.

7. MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

7.1. Általános magatartási szabályok

52


7.1.1. Alapvető munkavállalói jog, hogy a munkáltató biztonságos

munkakörnyezetet, munkaeszközöket bocsásson rendelkezésére és a

munkavállaló megfelelő ismeretekkel rendelkezzen munkája végzéséhez.

7.1.2. A munkavállaló jogosult megtagadni: a munkavégzést, ha azzal saját maga,

vagy mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan

veszélyeztetné.

7.1.3. A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében

történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen

tett bejelentéséért.

7.1.4. Fizikai munkavégzésnél a munkavállaló munka közben gyűrűt, nyak-láncot,

karkötőt nem viselhet. Mozgó géprészek, hajtóelemek közelében a

munkavállalóknak a szabadon lógó ruhát, gyűrűt, karkötőt, lógó fülbevalót és

nyakláncot viselni tilos! Lógó, laza hajat be kell fedni!

7.2. Fiatalkorúak, nők, terhes anyák foglalkoztatási tilalma 7.2.1. Nők és fiatalkorúak nem

foglalkoztathatók olyan egészségre ártalmas munkakörben, illetőleg munkakörülmények

között, amelyben a munkavégzés az egészségét, a testi épségét, illetőleg a fiatalkorú

egészséges fejlődését károsan befolyásolhatja, vagy az utódokra fokozott veszélyt jelent,

illetőleg amelyben mások egészségét vagy testi épségét fokozottan veszélyeztetik.

(melléklet)

7.3. Szabadban végzett munka

7.3.1. Azokat a szabadtéri munkahelyeket, közlekedési útvonalakat és egyéb

területeket vagy berendezéseket, amelyeket a munkavállalók tevékenységük

során elfoglalnak vagy használnak, úgy kell kialakítani, hogy közelükben a

gyalogosok és a járművel haladók biztonságosan közlekedhessenek, a

munkahelyek és közlekedési utak megfelelő megvilágítását biztosítani kell.

Az alkalmazott mesterséges fény színhőmérséklete nem befolyásolhatja,

illetve nem változtathatja meg a biztonsági és egészségvédelmi jelzések

észlelhetőségét.

7.3.2. Szabadtéri munkahelyen történő munkavégzés esetén biztosítani kell, hogy a

munkavállalók

a) védve legyenek az időjárás káros következményei és a biológiai kóroki

tényezők ellen, a lehulló tárgyaktól, a zaj, gáz, gőz vagy por ártalmas

hatásaitól;

b) veszély esetén gyorsan el tudják hagyni a munkavégzés helyét, vagy

gyorsan segítséget kaphassanak;

c) az elcsúszás, elesés veszélyétől védve legyenek.

53


7.3.3. Be kell tartani a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat,

ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű

rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is.

7.3.4. Az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani

kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és

készítményekre.

7.3.5. A munkahelyi vezetőnek gondoskodni kell a gépek, berendezések,

védőeszközök karbantartásáról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az

eszközök és berendezések időszakos ellenőrzéséről, a meghibásodások

elhárításáról.

7.3.6. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából

munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb

10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni, ha a munkahelyen a munkahelyi klíma

a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, valamint a hidegnek minősülő

munkahelyen.

7.3.7. Olyan munkakörnyezetben, ahol a szellőztetés, illetve az átlevegőztetés nem

biztosítható, zárt rendszerű légzésvédő készüléket kell használni.

7.3.8. Nem telepíthető gép feszültség alatt lévő erősáramú, kis- vagy

nagyfeszültségű

lég-, illetve kábelvezeték veszélyes közelségében.

7.3.9. Belső égésű motorral vagy nyílt lánggal üzemelő gépet a tűz- és robbanásve-

szélyes anyagot tároló helyiség veszélyes övezetén kívül kell elhelyezni.

7.4. Meghatározott munkaterületekre történő belépés korlátozása

7.4.1. Azon munkahelyeken, ahol a veszélyforrás fokozott hatóképességű, az oda

beosztottakon, valamint ellenőrzést végzőkön kívül más személy nem

tartózkodhat. Az ilyen munkahelyeken a munkahely bejáratánál a tilalmat

szembetűnően, táblával jelölni kell, és ezekre a munkahelyekre munkavégzés,

vagy ellenőrzés céljából csak a veszélyekre kiterjedő oktatásban részesült

munkavállalók léphetnek be.

7.4.2. A fokozott hatóképességű veszélyforrású helyeken a munkavállalónak egyedül

munkát végezni nem szabad (írásos engedélyhez kötött veszélyes munkák:

"Veszélyes munkavégzésre engedély", valamint "Engedély tűzveszélyes

munka végzésére" engedélyekkel elrendelt munkák).

54


7.5. Más munkáltató dolgozói által végzendő munka a társaság területén

7.5.1. Működési területünkön szerződés szerint munkát végző más munkáltató

dolgozóinak munkavédelmi oktatásokat kell tartani a munka megkezdése

előtt. Az oktatáson a társaság Munkavédelmi Szabályzatát, valamint a helyi

sajátosságokat ismertetni. Az oktatások megtartásáért, dokumentálásáért az a

munkahelyi vezető felelős, akinek a munkaterületén munkát végeznek, illetve

a munkát megrendelte.

7.5.2. A gimnázium a hasonló munkakörben, illetőleg munkahelyen foglalkoztatott

dolgozójával azonos bőrvédő készítményt köteles biztosítani a társaság

területén munkát végző, más munkáltató alkalmazásában álló fizikai

dolgozóknak (kivéve, ha a munkáltatók közötti szerződés értelmében e

kötelezettség az utóbbi munkáltatóra hárul)

7.5.3. Más munkáltatónál, vagy magántulajdonú ingatlan területén gimnázium

munkavállalóját ért munkabaleset esetén, a munkavállaló a gimnáziumba

történő bejelentés mellett - ha ebben akadályoztatva nincs - köteles a terület

tulajdonosát is tájékoztatni. Egyben kérnie kell a tények, körülmények

jegyzőkönyvezését is. A balesetet vizsgáló munkavédelmi szervnek

biztosítania kell a terület tulajdonosával történő közös vizsgálatot.

7.5.4. gimnáziummal munkaviszonyban nem álló (idegen) személyek

telephelyünkön lévő munkahelyén történő munkabalesetét az illetékes

munka-, tűz- és környezetvédelmi előadónak kell bejelenteni. A bejelentésért

az a vezető felelős, aki az idegen személy(ek) gimnázium területén történő

munkavégzését, tartózkodását szervezte, biztosította. A munka-, tűz- és

környezetvédelmi előadó köteles megszervezni a sérült munkáltatójával

történő együttes kivizsgálást.

7.5.5. Idegen munkavállalók balesetéről Munkabaleseti jegyzőkönyvet nem szabad

kitölteni. Nyilvántartásnak elegendő a meghallgatási jegyzőkönyvek egy-egy

példányának lefűzése és 3 évig történő megőrzése.

7.6. Képernyős (számítógépes) munkahelyek

7.6.1. A munkahelyi vezetőnek a munkafolyamatokat úgy kell megszervezi meg,

hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces

- össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti

tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

7.6.2. A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni, illetve

üzemben tartani, hogy rendeltetésszerű használat esetén ne jelentsen

egészségi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók számára.

55


7.6.3. A munkahelyet úgy kell megtervezni, méretezni és berendezni, hogy a

használónak legyen elegendő tere testhelyzete és mozgásai változtatásához.

7.6.4. A munkahelyhez tartozó berendezések okozta zajt figyelembe kell venni a

munkahely berendezésekor, különös tekintettel arra, hogy ne zavarja a

figyelmet és a beszédmegértést.

7.6.5. Minden sugárzást a látható fénysugárzás kivételével, a használó egészsége és

biztonsága szempontjából elhanyagolható szintre kell korlátozni.

7.6.6. A képernyős munkahelyek részletes szabályait a képernyős munkahelyek belső

szabályzata tartalmazza, mely jelen szabályzat mellékleteként kezelendő.

7.7. Elsősegélynyújtás rendje

7.7.1. Minden munkahelyen és telephelyen a tevékenység és a munkafolyamatok

veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított

elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül

kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.

7.7.2. Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően

hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és

gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.

7.7.3. Az elsősegélyhelyeket és az elsősegélynyújtó nevét a munkahelyeken jól látha-

tó táblával kell megjelölni. Ennek biztosítása az Igazgató feladata.

7.7.4. Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről - megrendelés alapján -

gondnokság köteles gondoskodni. Az elhasznált, lejárt felhasználhatósági

idejű, vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok

pótlásáról az elsősegélynyújtó munkahelyi vezetője köteles intézkedni.

7.7.5. A kiképzett elsősegélynyújtóknak megfelelő típusú és felszereltség

elsősegélynyújtó mentődobozt kell biztosítani. Ezek biztosításáért és

rendszeres ellenőrzéséért az elsősegélynyújtó munkahelyi vezetője a felelős,

hogy hozzáférhető legyen akkor is, ha az elsősegélynyújtó nem érhető el

7.7.6. Készenlétben tartandó mentődobozok

1 - 4 dolgozó esetében MSZ 9950-69 2 db. sebkötöző csomag 1 - 30 dolgozó esetében MSZ 445-68. I. nagyságú mentődoboz 31 - 50 dolgozó esetében MSZ 445-68. II. nagyságú mentődoboz 51 - 100 dolgozó esetében MSZ 445-68. III. nagyságú mentődoboz 101- 200 dolgozó esetében MSZ 445-68. IV. nagyságú mentődoboz 201- 400 dolgozó esetében MSZ 445-68. V. nagyságú mentődoboz

56


7.7.7. Minden egyes munkahelyen 50-400 dolgozóig 1 db hordágyat kell

készenlétben tartani.

7.7.8. Azokban az üzemekben, ahol foglalkozás-egészségügyi szolgálat működik, a

foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetője az egyes munkahelyeken a

fentebb megállapítottnál kisebb típusú mentődoboz készenlétben tartását

engedélyezheti.

7.7.9. A mentődobozok mellett az alábbi felszereléseket, illetőleg gyógyszereket kell

készenlétben tartani:

a) Égési sérülés fokozott veszélyének kitett dolgozóknál:

Tetracain tabletta Minden 10 dolgozóra1 db (de legalább 1

doboz) Nátrium chloratum isotonica inj. Minden 10 dolgozóra3 db 1 gr nátriumklorid és 0,5 gr nátrumbikarbonát

külön-külön porkapszulában, kiszerelve

beparaffinozott dugójú üvegben

minden 10 dolgozóra 230 db

Gyógyszer porlasztó készülék minden 10 dolgozóra 1 db Félméteres steril gézlap minden 10 dolgozóra 2 db Gyorskötöző (steril) pólya minden 10 dolgozóra 2 db Steril lepedő vagy frissen vasalt lepedő

műanyag tasakban minden 10 dolgozóra 1 db

Arcmaszk az elsősegélynyújtó részére minden 10 dolgozóra 1 db Tűzálló (impregnált) takaró két rúdra szerelve minden 10 dolgozóra 1 db Pokróc minden 10 dolgozóra 1 db

b) Nem telepített munkahelyen dolgozó munkacsoportnál a 10 dolgozóra

vonatkoztatott alapfelszerelés és kétliteres műanyag kanna (mindennap

friss vízzel fel kell tölteni).

7.7.10. Elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni nem

szabad. Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról,

valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált gyógyszerek,

kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali

pótlásáról a munkahelyi vezetőnek, vagy a gondnoksági feladatokat ellátó

szervezeti egységnek, illetve a telephely vezetőjének kell gondoskodni.

7.8. A dohányzással kapcsolatos szabályok

7.8.1. Az Intézmény területén a dohányzás tilos!

8. A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE

8.1. Kockázatfelmérés és -értékelés

8.1.1. A gimnázium köteles minőségileg, illetve szükség esetén

mennyiségileg értékeltetni a munkavállalók egészségét veszélyeztető

57


kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes

anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a

munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző

intézkedéseket kell hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények

javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett

tevékenységbe.

8.1.2. Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelést, ha a

kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció,

illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

8.1.3. A felmérések, és intézkedések eredményeit ki kell értékelni és szükség szerint

javaslatot előterjeszteni a végrehajtás érdekében.

8.1.4. A kockázatértékelés felülvizsgálatát évente el kell végezni. A

kockázatértékelés és annak éves felülvizsgálata szaktevékenység, annak

elvégzésére megfelelő képesítéssel rendelkező személyt be kell vonni.

8.2. Létesítéssel kapcsolatos eljárások

8.2.1. A munkáltató felelős azért, hogy a munkahelynek minősülő épületek,

építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak

legyenek, olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak

tűz- vagy robbanásveszélyt, a munkavállalók, és a munkavégzés hatókörében

tartózkodók védve legyenek a közvetlen, vagy közvetett érintés okozta

villamos

baleseti veszélyekkel szemben; az anyagok és a védőberendezések a

feszültségre, a munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket

használó munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek

megválasztásra.

8.2.2. A tervező köteles a tervekhez munkavédelmi tervfejezetet készíteni, és

tervezői munkavédelmi nyilatkozatot kiadni, hogy ezeket az előírásokat

megtartotta (melléklet).

8.2.3. Az előző bekezdés előírása alól - kérésre - a hatáskörrel rendelkező illetékes

felügyelet felmentést adhat, ha az egészséges és a biztonságos munkavégzést

nem veszélyezteti.

8.2.4. A beruházó köteles a beruházás megkezdése előtt 8 nappal, az üzembe

helyezés, használatbavétel előtt legalább 2 nappal a társaságot írásban

értesíteni.

8.2.5. Új, felújított, átalakított, korszerűsített létesítményeket, gépeket,

berendezéseket és koordinációs rendszereket első használatbavétel, illetve

üzembe helyezés előtt a munkabiztonsági alkalmasság szempontjából felül

kell vizsgálni és az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételének

58


megléte esetén a használatbavételt, üzembe helyezést írásban kell

engedélyezni igazgatónak. (melléklet)

8.2.6. A használatbavételi, üzembe helyezési eljárást a leendő üzemeltető szervezet

vezetője, állóeszközök esetén a beruházó, fogyóeszközök esetén a beszerző

szervezet vezetőjével közösen tartoznak kezdeményezni és lebonyolítani.

8.2.7. A használatbavételi, üzembe helyezési eljárásról jegyzőkönyvet kell

készíteni. A jegyzőkönyvnek a létesítmény, gép, berendezés legfontosabb

alapadatain túlmenően tartalmaznia kell az eljáráson résztvevőknek az

üzemeltetésre való munkavédelmi alkalmasságot egyértelműen kifejező

nyilatkozatait, alkalmatlanság esetén a tételes hiányosságok és egyéb

észrevételek felsorolását a pótlási, végrehajtási határidők pontos

megjelölésével, meg kell határozni az üzemeltetési engedélyezés jellegét

(próbaüzemi, ideiglenes, végleges stb.) és az engedély időbeni hatályát. A

jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni az eljáráson bemutatott

dokumentációkat, bizonylatokat, egyéb tanúsítványokat.

8.2.8. Az engedély kiadására jogosultak köre:

a) hatósági felügyelet alá tartozó létesítmények esetében az illetékes

szakhatóságok,

b) saját (társasági) engedélyezési körbe tartozó gépek, berendezések,

készülékek, műszerek és egyéb állóeszközök, Igazgató.

8.2.9. A tároló helyeket a tárolt anyagok fizikai, kémiai és biológiai

tulajdonságainak,

egymásra hatásának, továbbá a környezetből eredő hatásoknak, illetőleg az

anyag emberi egészségre, környezetre gyakorolt hatásának, a rakodás,

szállítás és tárolás módjának figyelembe vételével kell kialakítani.

8.2.10. A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a

munkavégzés jellegének megfelelő világításra vonatkozó követelményeket.

8.2.11. A munkahelyeken a zaj szintje a maradandó hallásveszteség megelőzése

érdekében a jogszabályban meghatározott, az adott munkahelyre előírt értéket

nem haladhatja meg.

8.2.12. Munkahely céljára csak olyan építmény alkalmazható, amely megfelelő

szerke-

zetű és szilárdságú. Ilyen építményben az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés követelményeinek és jellegének, az abból fakadó

tisztítási feltételeknek megfelelő határoló felületeket, belmagasságot,

légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat kell kialakítani.

8.2.13. Az ablakoknak, tetővilágításoknak és szellőző berendezéseknek biztonságos

módon nyithatónak, zárhatónak, beállíthatónak és rögzíthetőnek kell lenniük,

59


nyitott állapotban nem lehetnek olyan helyzetben, ami veszélyt jelent a

munkavállalókra nézve.

8.2.14. Az átlátszó felületű ajtók, kapuk, falak kitörés elleni védelméről, a veszély

felismerésére alkalmas jelzéséről gondoskodni kell.

8.2.15. A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés

jel-

legének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb

igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és

billenésmentes

legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a

gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és

pályák melletti biztonságos munkavégzést.

8.2.16. Az olyan munka- és tároló helyiségekben, ahol gyalogos- és járműforgalom

van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az

anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani

egymástól.

8.2.17. A kijáratok és vészkijáratok, a kijelölt menekülési utak száma, mérete,

elhelye-

zése és megvilágítása tegye lehetővé a munkahely, a veszélyes terület gyors

és biztonságos elhagyását

8.3. Próbaüzem, üzemi próba, üzembe helyezések rendje

8.3.1. A gép állandó tartozéka a biztonságos használatához szükséges magyar

nyelvű üzemeltetési dokumentáció, amelyet a gyártó, import esetén az

importáló köteles biztosítani. Magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció

nélkül gép nem helyezhető üzembe!

8.3.2. A társaság feladatainak ellátásához munkavédelmi szempontból csak

kifogástalan termelőeszközöket vehet igénybe. Minden termelőeszköznek

rendelkeznie kell munkavédelmi szempontból a rendeltetésszerű használatra

alkalmasságát bizonyító magyar nyelvű munkavédelmi minőségtanúsítással.

8.3.3. Ha a munkaeszköz a követelményeknek megfelel, akkor azt a Magyar

Szabványügyi Hivatal (MSZH) által a szakterületre akkreditált

vizsgálószervezet vizsgálati eredménye alapján munkavédelmi megfelelőségi

tanúsítvány kiadásával tanúsítja és az erre vonatkozó munkavédelmi

megfelelőségi jel használatát engedélyezi.

8.3.4. Ha a társaságnál import termelőeszközöket vásárolnak és helyeznek üzembe,

akkor a munkavédelmi minőségtanúsítást az importáló köteles

rendelkezésünkre bocsátani. Munkavédelmi minőségtanúsítást a MSZH adja

ki magyar nyelven. A társaságnál csak olyan munka-, termelő-, és

60


védőeszközök szerezhetők be, melyek magyar nyelvű munkavédelmi

minőségtanúsítással rendelkezik.

8.3.5. Beruházásnak minősülő belföldi termelőeszköz esetében a munkavédelmi

minősítés hiánya üzemelést gátló tényezőnek minősül, ami miatt a

berendezést üzembe helyezni nem szabad. A munkavédelmi minősítés

okmányait a beruházónak átvétellel megbízott munkavállalója köteles

ellenőrizni.

8.4. Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat

8.4.1. Munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes

vizsgálat, munkaeszköznél a munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás,

hatósági felügyelet alá tartozó létesítmény, munkaeszköz, munkahely esetén a

hatósági engedély megléte.

8.5. Veszélyes berendezések használatba vételi engedélyezése

8.5.1. A munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia

esetében munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során

munkabiztonsá-

gi és munkaegészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható

veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a

veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset,

egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia

a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem

módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési

intézkedéseket.

8.5.2. A rendeletben meghatározott munkaeszközt, (melléklet), az egyéni

védőeszközt üzembe helyezni, használatba venni akkor lehet, ha a

munkaeszköz ren-

delkezik magyar nyelvű munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal, az

egyéni védőeszköz pedig az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi

Főfelügyelőség által kiadott "Egyéni védőeszköz minősítő bizonyítvány"-

nyal, vagy EK megfelelőséggel.

8.5.3. Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz,

technológia üzemeltetését írásban rendeli el (munkavédelmi üzembe

helyezés). (melléklet)

8.5.4. A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok keretében a létesítmény,

munkahely, technológia esetében a munkáltató munkaegészségügyi

szempontból köteles felmérni a veszély jellegét, a veszélyeztetettek körét és

meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módozatát, ezen belül

61


részletesen ki kell térnie a műszaki és egyéni védelemre, a szervezési és az

egészségügyi megelőzési intézkedésekre. Az üzembe helyezés feltétele a

munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, munkaeszköz esetében a

munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás, hatósági felügyelet alá

tartozó létesítmény, munkahely, munkaeszköz esetében a hatósági engedély

megléte.

8.5.5. Az előző bekezdésekben előírt rendelkezéseket kell alkalmazni a veszélyes

munkaeszköz és technológia újraindítása esetén is. Az újraindítás előfeltétele,

hogy a veszélyes munkaeszköz és technológia megfeleljen legalább az

újraindítást megelőző munkavédelmi üzembe helyezés idején hatályos

munkavédelmi előírásoknak. Az előző bekezdésekben előírt vizsgálatok

elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

8.5.6. Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe

helyezéséig próba-, vagy kísérleti jelleggel legfeljebb 180 nap időtartamra

üzemeltetheti az üzemeltető.

8.5.7. A munkahelynek, munkaeszköznek, technológiának a munkavédelmi üzembe

helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírásokat kell kielégítenie.

8.5.7.1. A felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégezni, vagy

elvégeztetnie erre feljogosított ellenőrzővel, ha jogszabály, szabvány vagy

üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő.

8.6. Munkavédelmi ellenőrzés

8.6.1. gimnázium belső munkavédelmi ellenőrzése

8.6.1.1. Minden munkahelyi vezetőnek rendszeresen meg kell győződni arról,

hogy a munkakörülmények megfelelnek-e az egészséges és biztonságos

munkavégzés követelményeinek.

Ezt a feladatot szemlerendszerben kell végrehajtani, az alábbi vezetőnek:

− A társaság egész területén (egy-egy szervezeti egységnél):

igazgató évenként

8.6.1.2. A szemlékre meg kell hívni a foglalkozás-egészségügyi feladatokat

ellátó orvost, az illetékes munka és tűzvédelmi megbízottat.

8.6.1.3. A szemléket követően jegyzőkönyvet kell készíteni a hiányosságok

megszüntetésére határidő és felelős megjelölésével (melléklet)

8.6.2. Hatósági felügyeleti ellenőrzés

8.6.2.1. A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését,

valamint ellenőrzését külön jogszabályban megállapított hatáskörrel

62


rendelkező Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet és

megyei felügyeletei, az ÁNTSZ, Ügyészség, általános jelleggel látják el.

8.6.2.2. A felügyeletek ellenőrzése kiterjed:

− A munkáltató és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és

kötelezettségeinek teljesítésére.

− A munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az

alkalmazott technológiákra és anyagokra, az egyéni

védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére,

valamint munkabalesetet szenvedett dolgozók kárigényének

jogszerű elbírálására.

− A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására,

bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett

intézkedésekre.

8.7. Alkoholszondás ellenőrzések

8.7.1. Minden vezető az irányítása alá vont területen köteles intézkedni arra, hogy a

munkahelyre senki ne vihessen be árusítás, illetve fogyasztás céljából

szeszesitalt, hogy ittasan senki sem végezhessen munkát

8.7.2. Minden munkahelyi vezetőnek joga és kötelessége saját egységénél

alkoholszondás ellenőrzést tartani.

8.7.3. A szondáztatást körültekintően kell végrehajtani, kerülni kell a munkavállalók

emberi méltóságának megsértését

8.7.4. Azt a munkavállalót, aki alkohol hatása alatt áll, a munkavégzéstől el kell

tiltani, a munkahelyről el kell távolítani, munkaidejét igazolatlannak kell

tekinteni, felelősségre vonást kell alkalmazni.

8.7.5. A munkavégzéstől való eltiltás elsősorban a munkahelyi vezető feladata.

8.7.6. A szeszesital tilalmára vonatkozó ellenőrzést esetenként szúrópróbaszerűen

kell végrehajtani.

8.7.7. Az ellenőrzésről naplót kell vezetni. (melléklet)

8.7.8. Ha a munkavállaló az alkoholszondás vizsgálat elvégzését megtagadja, ez

önmagában is alkalmas lehet vétség megállapítására.

8.7.9. Ha a munkavállaló az alkoholszondás vizsgálat pozitív eredményének

helytállóságát vitatja, ennek felülvizsgálata érdekében véralkohol vizsgálatot

kérhet.

63


8.7.10. A munkavállaló alkoholmentességének, vagy annak bizonyítására a

rendeletben foglaltak szerint - a vér levételét a munkáltatója útján kérheti. A

munkavállaló kérelmét a munkáltató megbízottja minden esetben - a portákon

elhelyezett véralkohol vizsgálati dobozzal - köteles a kérelmezővel az

illetékes orvoshoz vinni (üzemi, körzeti, ügyeletes stb.)

8.7.11. Az orvos a vérvételnél a véralkohol vizsgálati dobozban elhelyezett útmutató

szerint jár el. Az orvos a dobozban található nyomtatványt köteles kitölteni, a

dobozt lezárni és továbbítás céljából a munkáltató képviselőjének átadni.

8.7.12. A véralkohol vizsgálatot a levett vér alapján az alábbi intézetek végzik:

Debreceni Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézete

4012 Debrecen, Pf. 25. Nagyerdei krt. 98.

(Illetékessége: Hajdú és Szabolcs megyék)

Semmelweis Orvostudományi Egy. Igazságügyi Orvostani Intézete

1450 Budapest, Pf. 9/41.

(Illetékessége: A többi terület)

8.7.13. A véralkohol vizsgálatot végző intézet a vizsgálat elvégzéséért díjat számít fel

a vizsgálatot kérő munkáltatónak.

8.7.14. A véralkohol vizsgálat eredményét a munkáltató köteles a munkavállaló

tudomására hozni és vétkesség esetén a költség áthárítására intézkedni.

8.7.15. gimnázium – nál alkoholszondás ellenőrzést a munkahelyi vezetőkön kívül

az alábbi beosztásban lévő végezhet:

− Munka és tűzvédelmi vezető

8.7.16. Az ellenőrzésekhez szükséges naplót, ittassági jegyzőkönyvet és az

alkoholszondát előzetes felmérés alapján a gazdasági egység rendészeti

feladatokat ellátó szervezete köteles biztosítani.

8.8. Munkaeszközök ellenőrzése, időszakos, soron kívüli biztonságtechnikai

felülvizsgálatok

8.8.1. Belső utasítások szerint kell eljárni. (melléklet)

8.9. Balesetek bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának rendje

8.9.1. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés

során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől és időpontjától és a

munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.

8.9.2. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót

a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,

64


anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés,

foglalkozásegészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb

szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Munkabaleset a kiküldetés során

történt baleset is.

8.9.3. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek

(munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a

munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben

éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

8.9.4. Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez

szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri,

munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a

foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden

munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni és

annak a kivizsgálásban való résztvételét lehetővé tenni.

8.9.5. Minden balesetet be kell jelenteni, a munkabaleseteket ki kell vizsgálni és

nyilvántartásba kell venni az érvényben lévő előírások szerint.

8.9.6. A munkabaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi,

szervezési és személyi okokat és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a

munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.

8.9.7. Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint

az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset

kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben) azonos

helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta.

8.9.8. A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát köz-

vetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.

8.9.9. A sérülést, a munkabalesetet a sérült vezetője haladéktalanul köteles a sérülési

naplóba is bejegyezni. (melléklet)

8.9.10. A sérült közvetlen felettese minden balesetet köteles azonnal:

a) a munka és tűzvédelmi megbízottnak, és

b) az egység vezetőjének

bejelenteni.

8.9.11. Az a körülmény, hogy a sérült, vagy munkatársa a baleset azonnali

bejelentését elmulasztotta, továbbá, ha a balesetnek szemtanúja nem volt, a

baleset eredetének megállapítását nem zárja ki.

8.9.12. A bejelentett, illetve kiderült balesettel kapcsolatban elsődleges feladat az,

hogy a Munkavédelmi törvényben foglaltakra tekintettel megállapítani, hogy

a baleset munkabaleset vagy sem. Amennyiben arra a megállapításra jut a

65


munka-, tűz- és környezetvédelmi előadó, hogy a konkrét baleset nem felel

meg a munkabaleset meghatározott fogalmának, akkor arról megfelelő

indoklással a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozóját a jogorvoslati

lehetőségre vonatkozó felhívással értesíteni kell. (melléklet)

8.9.13. Munkabalesetnek minősülő balesetet ki kell vizsgálni, nyilvántartásba kell

venni és ki kell állítani a Munkabaleseti jegyzőkönyvet (melléklet). A

kivizsgálást a munkabaleset bejelentése indítja meg.

8.9.14. A társaságtól azonnal tovább jelentendő súlyos munkabalesetek: amelyek

a) a sérült halálát,

b) valamely érzékszerv (vagy beszélőképesség) és a reprodukciós képesség

elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását,

c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb

részének elveszését (továbbá ennél súlyosabb esetek),

e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg

elmezavart okozott.

8.9.15. A munkahelyen tartózkodó illetékes vezető, vagy megbízott személy köteles

azonnal (telefonon, telefaxon, táviratban) a súlyos balesetet bejelenteni az

illetékes megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek, az

illetékes rendőrkapitányságnak, majd haladéktalanul értesíteni kell az

ügyvezető igazgatót, valamint a munka és tűzvédelmi megbízottat.

8.9.16. Minden szintű bejelentés, illetve tovább jelentés alkalmával a bejelentőnek

közölni kell:

a) baleset pontos helyét, idejét,

b) a sérült(ek) személyi adatait,

c) a balesettel kapcsolatos, rendelkezésre álló információt (pl. hogyan,

milyen berendezéssel kapcsolatban történt).

8.9.17. Minden szóbeli bejelentést 24 órán belül írásban meg kell ismételni az

időközben ismertté vált adatokkal, információkkal kiegészítve.

8.9.18. A munkaterületen tartózkodó felelős vezetőnek, vagy megbízott személynek

gondoskodnia kell arról, hogy a vizsgáló felügyeleti, hatósági szervek

megérkezéséig a helyszínt ne változtassák meg, kivétel, ha ezt ismételt

baleseti ve-

szély, illetve jelentős gazdasági kár elhárítása indokolja. Ilyen esetben pontos

helyszínrajzot, fényképeket kell készíteni a megváltoztatás előtti állapotról.

66


8.9.19. A üzemigazgató akadályoztatása esetén (pl. távollét) köteles megszervezni,

biztosítani az egyébként hatáskörébe tartozó bejelentések haladéktalan

megtételét.

8.9.20. A munkabalesetek kivizsgálására és az azt követő intézkedések kiadására és

végrehajtására vonatkozó előírások:

8.9.21. A munkabalesetek vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni

környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes

cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a

sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.

8.9.22. A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni

szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen,

videofelvételen rögzíteni kell.

8.9.23. Minden baleset kivizsgálását követően az összes tény mérlegelésével

intézkedést kell tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében.

8.9.24. Minden kivizsgálásra kötelezett baleset esetén tisztázni kell:

a) a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka

tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a

munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra,

technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét,

megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható eseményt (pl.

üzemzavar, műszaki hiba) fellépését,

b) az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések,

jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét,

alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését,

c) a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén

műszeres méréssel):

− mechanikai tényezők,

− kémiai tényezők (ezen belül, gázok, gőzök, por),

− elektromos tényezők,

− zaj és rezgés,

− sugárzás (ezen belül: világítási tényezők),

− meteorológiai tényezők,

− klímatényezők,

− hőmérséklet hatásai,

− élőlény hatásai

− egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások

67


d) a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítási rendszerét, a

munkavégzés ütemét, munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az

ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák,

feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek

jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás,

közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb

körülményeit,

e) a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak

baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a

környezeti tényezők baleset előtti állapotát,

f) az érintett termelő-berendezésekre, munkaeszközökre, munka-

folyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások

érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét,

g) a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező

hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának

megállapításával,

h) hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset,

i) az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy

mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében.

8.9.25. A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell

rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset

okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények

tényszerű alátámasztására.

8.9.26. A munkanap kiesést nem okozó balesetek kivizsgálását a közvetlen

munkahelyi vezető bevonásával kell elvégezni az illetékes munka-, tűz- és

környezetvédelmi előadónak.

8.9.27. Az illetékes munkahelyi vezetőnek lehetővé kell tenni a munkavédelmi

képviselő résztvételét és vélemény nyilvánítását a munkabaleset

kivizsgálásában.

8.9.28. Ha a sérült, vagy halála esetén hozzátartozója a munkáltatónak a

munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy

mulasztását sérelmezi, az OMMF illetékes felügyelőségéhez vagy a

területileg illetékes Bányakapitánysághoz fordulhat.

8.9.29. Minden baleset kivizsgálását követően az összes tény mérlegelésével

intézkedést kell tenni a hasonló esetek megelőzése érdekében.

8.9.30. A munkabalesetekről 7 példányban kell a jegyzőkönyvet készíteni (melléklet)

és azt az alábbiak szerint kell szétosztani:

− 1 pl-t a sérültnek,

68


− 1 pl-t az OMMF illetékes felügyelőségéhez

− 2 pl-t a TB ügyintézőnek,

− 1 pl-t a munkavédelmi megbízottnak,

− 1 pl-t a munkahelyi vezetőnek,

− 1 pl. irattár,

8.9.31. Az Igazgató észére a munkabaleseti jegyzőkönyvvel együtt a vizsgálatról

készített anyagokat egy-egy példányban (meghallgatási jegyzőkönyv,

helyszínrajz, fotók stb.) a vizsgálat befejezése után azonnal meg kell küldeni.

8.9.32. Az Igazgató a munkabalesetekről az előírt módon az illetékes szervek felé, a

határidő betartásával jelentést küld.

8.9.33. A munka és tűzvédelmi megbízott 15 naponként köteles egyeztetni az

illetékes

TB ügyintézővel. A TB ügyintéző munkabalesetként csak olyan balesetet tart-

hat nyilván, illetve jelenthet tovább, amely a munkavédelmi szervezet

állásfoglalása szerint is munkabaleset.

8.9.34. A munkabaleseti jegyzőkönyvek aláírására az ügyvezető igazgató jogosult,

illetve kötelezett.

8.9.35. A más munkáltatónál, vagy magántulajdonú ingatlan területén társaságunk

munkavállalóját ért munkabaleset esetén, a munkavállaló a társaságnál

történő bejelentés mellett - ha ebben akadályoztatva nincs - köteles a terület

tulajdonosát is tájékoztatni. Egyben kérnie kell a tények, körülmények

jegyzőkönyvezését is. A balesetet vizsgáló munkavédelmi szervnek

biztosítania kell a terület tulajdonosával történő közös vizsgálatot.

8.9.36. A gimnáziummal munkaviszonyban nem álló (idegen) személyek

telephelyünkön lévő munkahelyén történő munkabalesetét az illetékes munka

és tűzvédelmi előadónak kell bejelenteni. A bejelentésért az a vezető felelős,

aki az idegen személy(ek) társaságunk területén történő munkavégzését,

tartózkodását szervezte, biztosította. A munkavédelmi megbízott, illetve

előadó köteles megszervezni a sérült munkáltatójával történő együttes

kivizsgálást.

8.9.37. Idegen munkavállalók balesetéről Munkabaleseti jegyzőkönyvet nem szabad

kitölteni. Nyilvántartásnak elegendő a meghallgatási jegyzőkönyvek egy-egy

példányának lefűzése és 3 évig történő megőrzése.

8.9.38. Azokban az esetekben, amikor személyi sérülés nem történt, de baleseti

veszélyhelyzet alakul ki, illetve következik be (pl. üzemzavarok, géptörések,

épületek dőlése, veszélyes mérgező töltetek kiáramlása, robbanások,

környezeti veszélyeztetések, tűzesetek következnek be stb.), akkor az

69


eseményeket olyan módon kell kivizsgálni és megelőző intézkedéseket tenni,

kidolgozni, mint a ténylegesen bekövetkezett balesetek esetében.

8.10. A foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának

rendje

8.10.1. Az orvosi tevékenység körében észlelt a rendelet mellékletében szereplő

foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny és idült mérgezést,

valamint ugyanezen rendelet mellékletében szereplő vegyi anyagok, továbbá

zaj okozta fokozott expozíciós esetet Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi

Szolgálatnak (továbbiakban: ÁNTSZ) a társaság székhelye szerint illetékes

megyei intézetéhez be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén

nyilvántartásba kell venni.

8.10.2. Foglalkozási betegségről tudomást szerzett munkavállaló köteles az eseményt

az illetékes munka-, tűz- és környezetvédelmi előadónak jelenteni. Az

illetékes munkavédelmi előadó az igazgatót tájékoztatni köteles.

8.10.3. A bejelentést:

− a foglalkozási betegség kórisméjét megállapító orvosnak a diagnózis

felállítását követő 24 órán belül,

− halálos kimenetelű illetőleg ugyanazon munkahelyen öt, vagy több mun-

kavállalót érintő azonos, egy időben kialakult heveny (a továbbiakban

tömeges) foglalkozási betegség esetén az elsőként észlelő orvosnak

szóban azonnal és írásban legkésőbb 24 órán belül,

− fokozott expozíció esetén az érintett személyt vizsgálatra beküldő

foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának a lelet kézhezvételétől

számított 24 órán belül a rendelet melléklete szerinti bejelentőlapon kell

megtennie.

8.10.4. Az illetékes munkavédelmi vezető - az észlelő orvos bejelentési

kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti a megyei ÁNTSZ-t, az

Országos

Tisztifőorvosi Hivatal igazgatóját és az Országos Munka- és

Üzemegészségügyi Intézetet (továbbiakban: OMÜI), ha halálos kimenetelű,

vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő.

8.10.5. A gimnázium munkavállalóinak külföldön történő munkavégzése esetén a

foglalkozási megbetegedés észlelésekor a székhelyünk szerint illetékes

megyei intézetet kell értesíteni.

8.10.6. Az észlelő orvosnak a bejelentést meg kell ismételni, ha a korábban

keresőképesként bejelentett személy keresőképtelenné vált. Tanulói

jogviszonyban lévő személy esetén, a gyakorlati képzés helyén működő

70


foglalkozás-egészségügyi orvosi végzi a bejelentést, aki ezzel egy időben

értesíti az oktatási intézményt.

8.10.7. Abban az esetben, ha az első észlelő orvos a foglalkozási betegség kórisméjét

nem tudja biztonsággal megállapítani, a bejelentést mellőzi, és a

munkavállalót további vizsgálatok végzésére foglalkozás-egészségügyi

szakrendelésre vagy az OMÜI-be utalja. A beutalóra rá kell vezetnie a

„Bejelentve nincs!” megjegyzést.

8.10.8. Ha az előző bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakrendelés a

kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha

egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt

munkavállalónak az OMÜIbe való beutalását. Ebben az esetben a beutalóra rá

kell vezetnie a „Bejelentve nincs!” megjegyzést.

8.10.9. A foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset keletkezésének

körülményeit a megyei intézet a városi intézet bevonásával vizsgálja ki. A

kivizsgálás vezetője a megyei intézet tisztiorvosa.

8.10.10. A foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában a foglalkozás-egészségügyi

szolgálat orvosát, az illetékes munkavédelmi előadót, és a munkavédelmi

képviselőt is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az

expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is

megkereshető.

8.10.11. A gimnázium köteles a munkavállaló megbetegedésével, fokozott

expozíciós

esetével összefüggő munkahelyre, munkakörülményekre vonatkozó

információkat, adatokat a vizsgálat vezetőjének a rendelkezésére bocsátani, a

kivizsgálást elősegíteni, a kórisme felállításához szükséges orvosi és higiénés

vizsgálatok elvégeztetéséről, a feltárt munkaegészségügyi,

közegészségügyijárványügyi szabálytalanságok megszüntetéséről

gondoskodni. A kivizsgálást minden érintett munkavállaló köteles elősegíteni.

8.10.12. Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási betegség kivizsgálásába a

megyei intézet az előző ponton túl az illetékes munkabiztonsági és

munkaügyi felügyelőséget is bevonja.

8.10.13. Az illetékes munka és tűzvédelmi előadó minden foglalkozási betegséggel

kapcsolatos vizsgálati anyagot és határozatot jegyzékbe foglal, és az alapján

irattároz.

8.10.14. A foglalkoztatottak testi épségének vagy egészségének sérelméből eredő

károk megtérítésének rendje

8.10.15. A munkabalesetet szenvedett, vagy foglalkozási betegséggel kapcsolatosan a

munkavállalót a Munkatörvénykönyvben foglalt kártérítéssel kapcsolatos

jogairól tájékoztatni kell és részére biztosítani kell a kárigény bejelentéssel

71


kapcsolatos nyomtatványokat a kivizsgálást végző munka-, tűz- és

környezetvédelmi előadónak. (melléklet)

8.10.16. A sérült a kárigény-bejelentést (melléklet) az illetékes munkahelyi

vezetőnek kell hogy megküldje, aki gondoskodik a teljes, szükséges

dokumentáció öszszeállításáról. A dokumentációt döntés-előkészítés céljából

az illetékes társasági jogügyi szervhez kell továbbítania.

8.10.17. A jogügyi szerv a megkapott iratok alapján 30 napon belül írásban köteles

nyilatkozni a kártérítési igény jogosságáról.

8.10.18. Ezen határozatot meg kell küldeni:

a) a kárigényt benyújtó munkavállaló részére,

b) pénzügyi szervezet részére,

c) illetékes munka-, tűz- és környezetvédelmi előadó,

d) a munkavállalók biztosításával foglalkozó központi dolgozó részére.

8.10.19. A pénzügyi szervezet haladéktalanul köteles intézkedni a kártérítés

kifizetésére.

8.10.20. A kártérítési igénnyel kapcsolatos esetleges bírósági eljárásban a társaságot

annak jogügyi szerve képviseli.

8.10.21. A munkabalesetekkel kapcsolatban a társaság által kifizetett károkat a vonat-

kozó jogszabályok betartásával a balesetért felelős személyekkel meg kell

téríttetni. E kártérítési eljárást az illetékes munkáltatói jogkör gyakorlójának

kell lefolytatni és a fizetési határozatot meghozni.

8.10.22. Idegen személyek részére kártérítés fizetést - hasonlóan a munkabaleseti

kártérítésekhez - kizárólag csak a jogügyi szervezet rendezhet.

9. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

Jelen MVSZ-t ki kell adni minden vezetőnek, szervezeti egységnek az általuk igényelt

példányszámban, a munkavédelmi szervezet tagjainak, a munkavédelmi képviselőknek.

Az MVSZ érvényességi ideje alatt a felmerülő változtatásokat az Intézmény Igazgatója

a társasági Munkavédelmi megbízottal egyetértésben eszközölheti.

Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak megszegése a cselekmény, vagy annak nyomán

bekövetkezett esemény súlyától és jellegétől függően felelősségre-vonással járhat.

E szabályzattól való egyedi eltérést a üzemigazgatóságok vezetői a helyi

munkavédelmi képviselő egyetértésével kezdeményezhetnek, az eltérést a

vezérigazgató engedélyezi.

72


MELLÉKLETEK

73


MEGBÍZÁS GÉP/EK/ KEZELÉSÉRE

Alulírott vezető (műszaki, üzem, műszak) megbízom

………………………………….…………..………………

(név)

az alábbi gép, berendezés, eszköz kezelésével.

• Gép, berendezés, eszköz megnevezése:….………………………………………..;

• Típusa: ……………………………………..….; Gyártási száma: …………………..;

• Telepítési, működési helye: …………………………………………………………..;

Dátum:……………………………………..;

………………………………….

Megbízó vezető

Tudomásul vettem: …………………………………………...

MEGBÍZÁS GÉP/EK/ KEZELÉSÉRE

Alulírott vezető (műszaki, üzem, műszak) megbízom

………………………………….…………..………………

(név)

az alábbi gép, berendezés, eszköz kezelésével.

• Gép, berendezés, eszköz megnevezése:….………………………………………..;

• Típusa: ……………………………………..….; Gyártási száma: …………………..;

• Telepítési, működési helye: …………………………………………………………..;

Dátum:……………………………………..;

………………………………….

Megbízó vezető

74


Tudomásul vettem:…………………………………………...

Szám: ……………/200...

Felhívás kárigény bejelentésére

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 185. §-a alapján

felhívom figyelmét,

hogy, amennyiben a ……… év…………. hó ……. napján történt munkabalesetével vagy

foglalkozási betegségével* összefüggésben kárt szenvedett az ezzel kapcsolatos igényét

szíveskedjék mielőbb a

……………………………………………………..……………..Jogi Képviselőjének

bejelenteni.

A bejelentéshez szükséges nyomtatványt mellékelem.

Tájékoztatom, hogy kártérítési igénye kérdésében a bejelentés kézhezvételétől számított 15

napon belül döntök és döntésemről Önnek írásbeli indoklással, kiegészített választ adok.

Felhívom figyelmét, hogy a bejelentéssel ne késlekedjék, mivel a kárigény az

esedékességtől számított három év elteltével, a járadék, pedig hat hónap elteltével elévül.

Ha a kárigény bejelentésében akadályoztatva van, erről értesítsen.

A kárigény kiterjed az elmaradt jövedelemre, a dologi kárra, a felmerült és indokolt

költségekre, valamint a nem vagyoni kárra. Kérem, hogy bejelentését eszerint részletezve

és öszszesítve, indokolva tegye meg.

Kelt:………………………….., …………év…………….hó……………..nap.

P.H.

75


……………………………..

kitöltő aláírása

*a megfelelő szöveg aláhúzandó

Munkabaleset nyilvántartási sorszám: ………... /200…

Munkáltató neve: ……………………………………………………………..

Adószáma………………………….

Munkabaleseti nyilvántartás

A sérült neve:……………………… Születési neve…………………………….

Születési helye:……………………….Időpontja:………………………………....

Anyja neve:………………... Sérült neme………… Állampolgársága………………….

Sérült munkaköre…………………………… TAJ száma………………………………..

Lakóhelye ...........................................................................................................................

Sérülés időpontja:………………………………..Helyszíne:…………………………..

Sérülés jellege:…………………………………………………………………………….

Baleseti események leírása:……………………………………………………………….….

…………………………………………………………………………………………..….

……………………………………………………………………………………………..…

…..….………………………………………………………………………………………

………..……….

Sérült ellátására tett intézkedés:……………………………………………………..…..

………………………………………………………………………………………………..

….……………………………………………………………………………………………

……...………………………………………………………………………………………

………...….………………………………………………………………………………….

A sérült folytatta-e munkáját:* igen vagy nem

Tanúk neve:…………………………………Lakcíme:……………………………………..

Bejegyzést végző neve:…………………………………

Munkaköre:…………………………………

Bejegyzés dátum:……………………………………………

76


………………………

aláírás

*Megfelelő rész aláhúzandó

Ittassági-vizsgálati jegyzőkönyv

Felvéve: A …………………………………………………………………….helyiségében

………év……………..hó…………….-n……………óra………….perckor

…………………………………(név)………………………………(beosztás)

ittasság megállapítása tárgyában.

Jelen vannak:……………………………………………vizsgálatot végző,

…………………………………………….tanú

…………………………………………….tanú

A vizsgálat………………………………………………..típusú alkoholszondával történt.

A megállapított alkoholszint: …………………ezrelék.

Az ittasságát a következő jelekből állapítottuk meg:

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

……….

(szeszszag, zavaros beszéd, dülöngélő járás stb.)

A vizsgált dolgozó alkoholfogyasztásával kapcsolatban a következőket adja elő:

………………………………………………………………………………………………

………….

A tett intézkedés: munkából felfüggesztés A

jegyzőkönyvhöz mellékelve: alkoholszonda

K.m.f.

Tanúk:

………………………..……..

………………………………

.

………………………………..

a vizsgálatot végző aláírása

77


A jegyzőkönyvben foglaltakat tudomásul vettem:

…………………………………….

a vizsgált dolgozó aláírása

Véralkohol vizsgálat kérelem

…………../……….

Semmelweis Orvostudományi Egyetem

Igazságügyi Orvostani Intézete

Budapest Üllői

út 94.

Pf.: 9/41

A 16/1986. (XII.17.) EüM számú utasítás 1. § (3) pontja értelmében kérem, hogy

a…………..………………………..(címe:……………………….város/község……………

…….út

…..sz.) létszámába tartozó, alkoholos befolyásoltságra utaló magatartást tanúsító

dolgozónk véralkohol vizsgálatát szíveskedjenek elvégezni.

A dolgozó neve: ………………………………

Beosztása: ………………………………

Születési hely: ………………………………..

Születési idő: 20……..év………………..hó………..nap

Anyja neve: ………………………………..

A bontatlan „véralkohol-vizsgálati doboz”-t mellékelten megküldjük. A véralkohol

vizsgálati díjat a 232-90149-156 Semmelweis OTE csekkszámlaszámon befizettük.

…………………………,……….év……………..hó…………nap

78


P.H.

……………………………….. vezető

……………………………………

Beutalás munkaköri alkalmassági vizsgálatra *

(A munkáltató tölti ki)

A munkavállaló neve: ……………… Szül:…..…..év …….. hó ……… nap

Lakcíme: .............................................................................................................................

Munkaköre:………………….. TAJ száma: ………………………

A vizsgálat oka: munkába lépés előtti, munkakör (hely) változás előtti, soron kívüli, záróvizsgálat**

A munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai***

Kockázat A munkaidő Kockázat A munkaidő jelzése megnevezése egészében egy

részében jelzése megnevezése egészében egy

részében

1. 1.1. 1.2. 1.3.

Kézi anyagmozgatás 5 kp-20 kp >20 kp-50 kp >50 kp

14. Porok, megnevezve:

2. Fokozott baleseti veszély (magas-

ban végzett, villamos üzemi,

feszültség alatti munka), egyéb:

......................................... …………………………………

15. Vegyi anyagok, megnevezve: ...................................................

...

...................................................

...

................................................... ..

...................................................

...

3. Kényszertesthelyzet (görnyedés,

guggolás) 16. Járványügyi érdekből kiemelt

munkakör

4. Ülés 17. Fertőzésveszély 5. Állás 18. Fokozott pszichés terhelés 6. Járás 19. Képernyő előtt végzett munka 7. Terhelő munkahelyi klíma

(meleg, hideg, nedves, változó) 20. Éjszakai műszakban végzett

munka

8. Zaj 21. Pszichoszociális tényezők 9. Ionizáló sugárzás 22. Egyéni védőeszk. általi terhelés 10. Nem-ionizáló sugárzás 11. Helyileg ható vibráció 23.

Egyéb: ........................................ ………………………………….

12. Egésztest vibráció

79


13. Ergonómiai tényezők ………………………………….

………………………….., ……….év …………………………….hó ………………..napján

………………………………………………… munkáltató aláírása, hiteles bélyegzője

-----------

* Időszakos alkalmassági vizsgálathoz e nyomtatvány hátoldalán lévő beutaló használható. **

A megfelelt szöveget alá kell húzni.

*** A megnevezett munkakörben fennálló kockázatok megfelelő rovatába tintával kell X-et írni,

ahol több tényező van felsorolva, a megfelelőt alá is kell húzni.

80


Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra történő beutalás hátoldala

Munkáltató megnevezése: …………………………………………………………………..

Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra

A munkavállaló neve: ................................................... Szül:…..……..év .... hó …..……

nap .….

Lakcím: ........................................................................................................................................

Munkakör:……………. TAJ száma: ……………………….……

Kérem nevezett munkaköri alkalmasságára vonatkozó vélemény közlését.

A vizsgálat oka: időszakos vizsgálat

………………………., .….....év ………………

P.H.

……………………………….

munkáltató aláírása

81


Beutalás

másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra

Munkáltató megnevezése:

............................................................................................................

Név:

............................................................................................................................................ ..

Szül. év: ........... hó: .. ..... nap …………….

Lakcím:

…………………………………………………………………………………………

TAJ szám:

....................................................................................................................................

Munkakör:

...................................................................................................................................

Kérem nevezett munkaköri alkalmasságára vonatkozó vélemény közlését az alábbi

indok(ok) alapján:

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

…………………………

Kelt:.........................................

.................................

kérelmező aláírása

82


ALKOHOLSZONDÁS VIZSGÁLATOK NYILVÁNTARTÁSA

Az 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről 60. § (1) bekezdés szerinti

munkavállalók munkavégzésre alkalmas állapotának ellenőrzése során megtartott

alkoholszondás vizsgálaton az alábbiak voltak megállapíthatók:

A vizsgálat végzésének ideje:200... …………………… hó …… nap

A vizsgálat végzésének helye:…………………………………………………………

…………………………………………………………

A vizsgálatot végző személy neve:…………………………………………………………

A vizsgálat során jelenlévő tanúk:…………………………………………………………

…………………………………………………………

…………………………………………………………

Sorszám: Alkoholszondás vizsgálaton

részt vett személy neve: Alkoholszondás

vizsgálat eredménye: Megjegyzés:

1) alkoholmentes/alkoholos

állapot


állapot


állapot


állapot


állapot


állapot


állapot


állapot


állapot


állapot


állapot

…………………………… ……………………………

……………………………

83


vizsgálatot végző tanú tanú

N Y I L A T K O Z A T

Alulírott …………………………………………… nevű munkavállaló kijelentem, hogy a

……………………………………………………………………………………

megnevezésű munkakörben, munkahelyemen:

képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési

folyamattól; képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli

eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység,

modem stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület,

telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet;

a fentiekben rögzített eszközöket használom. Az általam eltöltött munkaidő során a fenti

eszközök használati ideje a 4 órát meghaladja.

……………………….., 200… …………… ….

…………………………………….

nyilatkozatot tevő munkavállaló aláírása

M U N K Á L T A T Ó M I N Ő S Í T Ő N Y I L A T K O Z A T A

Alulírott munkáltató a ……………………………….…………………………

megnevezésű képernyős munkahelyen

……………………………………..………………….. megnevezésű munkakörben,

munkát végző, tevékenységet, képernyős munkakörnek minősítem.

A minősítés elvégzésénél figyelembe vettem a munkaköri leírást, a végzett

munkafolyamatot, a munkavállaló fenti nyilatkozatát, a munkavédelmi kockázatértékelés

tapasztalatait és a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményét

……………………….., 200… …………… ….

…………………………………….

minősítést végző munkáltató aláírása

P.H.

84


BEJELENTÉS

A 70/2007. (IV.14) 1§ (2) Korm. rendelettel módosított 89/1995 (VII.14.) rendelet alapján

a munkáltatók a munkavállalóik létszámát és tevékenységét, valamint a

foglalkozásegészségügyi szolgáltatásának módját –működésük megkezdése után 2

hónapon belül köteles az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének

bejelenteni.

CÉG NÉV:…………………………………………………………………………..

SZÉKHELYE:……………………………………………………………………………..

TELEPHELYE:…………………………………………………………………

VÉGZETT TEVÉKENYSÉG:……………………………………………………………….

ADÓSZÁM:…………………………………………………………………….

ÖSSZES DOLGOZÓI LÉTSZÁM:

Foglalkozás –egészségügyi osztályba sorolás:/fő

„A” foglalkozás- egészségügyi osztály:……….fő

„B” foglalkozás- egészségügyi osztály:……….fő

„C” foglalkozás- egészségügyi osztály:……….fő

„D” foglalkozás- egészségügyi osztály:……….fő

FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ NEVE:

…………………………………………………………………………………………...

CÍME:

……………………………………………………………………………...

85


Kelt:…………………………………………..

P.H.

….. ……………..

A dolgozók munkavédelmi oktatását igazoló nyilvántartás

A Kollégium egészére vonatkozó Munkavédelmi Szabályzatot előttem ismertették, a

munkaterületemre vonatkozó használati szabályokat maradéktalanul megismertem.

........................................................

oktatásban résztvevő aláírá-

Beosztása: .................................................

Az oktatott személy a munkaterületéhez szükséges munkavédelmi ismeretekkel rendelkezi,

arról visszakérdezéssel meggyőződtem.

sa

Az oktatott ..................................................

személy neve:

Születési ..................................................

helye, ideje:

86


oktatást végző neve, aláírása

................................................., 200.... év ..................hónap ............ nap

Documents

Munkavédelmi szabályzat - Nyitólap€¦ · A hatályos Munkavédelmi Szabályzat munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül, alkalmazása kötelező, végrehajtását ellenőrzi