munkavédelmi jegyzet

OKTÁV Zrt. tanfolyami jegyzet

2221-06 Munkavállalói ismeretek

MUNKA-,TŰZ- ÉS

KÖRNYEZETVÉDELEM, ÁRU- ÉS

VAGYONVÉDELEM MUNKAJOGI

ISMERETEK

Összeállította: Pintér József

1. Mi a munkavédelem fogalma, célja és feladta? Mi a munkavédelmi törvény és a

munkavédelem mely területeivel foglalkozik? Melyek a munkavédelem szervezetei?

Ismertesse a munkavédelmi oktatás fajtáit, fontosságát!

Információtartalom vázlata:

A munkavédelem fogalma, célja, feladata

A munkavédelmi törvény területei

Munkavédelmi szervezetek: OMMF, regionális (fővárosi) munkaügyi központok, ÁNTSZ,

Nemzeti Közlekedési Hatóság stb.

A munkavédelmi oktatás fajtája, fontossága

A munkavédelem célja:

Az alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés személyi, és tárgyi feltételeit, megelőzve ezzel a munkabaleseteket

és a foglalkozási ártalmakból adódó megbetegedéseket.

A munkavédelem fogalma:

(az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről alapján)

Az a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények

összessége, amelyhez törvénykezési, szervezési előírások, intézmények és végrehajtás

tartozik.

1.3. A MUNKAVÉDELEM FELADATAI

A munkavédelem feladatai:

1.Meg kell határozni a követelményeket, a követelmények kielégítésének ellenőrzését és az

ellenőrzés módját. Ehhez jogi és igazgatási szabályok kellenek.

A munkavédelmi jogszabályok (törvények, rendeletek, határozatok, utasítások stb.) általában

jogi meghatározásokat, hatásköröket, követelményeket tartalmaznak. Kiemelten kezelik

azokat a szabályzatokat, amelyeke bizonyos tevékenységek (pl. anyagmozgatás)

munkavédelmi szabályait írják elő. A szabványok a konkrét, betartandó (normatív) értékeket

rögzítik. Ide tartoznak a munkavédelem irányítási és ellenőrzési feladatai is.

2.Meg kell valósítani a megelőzés helyi feladatait, ehhez pedig műszaki és higiénés

intézkedések és eszközök szükségesek.

A műszaki intézkedések célja a termelőberendezések biztonságos és egészséget nem károsító

kialakítása. Ilyenek pl.: a különféle műveletek biztonságos végrehajtása, a védőfelszerelések

és a védőberendezések használata. A higiénés intézkedések célja a dolgozó egészségi

alkalmasságának elbírálása, a káros hatások felismerése, ill. megelőzésük. Ide soroljuk a

munkakörülmények vizsgálatát is (pl. levegőszennyezettség, hőmérséklet, világítás stb.)

3. A dolgozókkal meg kell ismertetni a munkavédelmi szabályokat, és meg kell győzni őket

azok szükségességéről. Ehhez információs eljárások és eszközök kellenek.

A munkavédelmi tájékoztatás (információ) célja a munkavédelmi szakmai ismeretek átadása,

azok szinten tartása vagy az alkalmazásukról való meggyőzés. A tájékoztatás végezhető az

iskolai oktatásban, a munkahelyeken vagy különböző továbbképzések keretében. Az oktatás,

képzés általában új ismereteket ad, ill. azokat feleleveníti. A már meglévő módszerek

alkalmazása, a munkavédelmi szabályok betartására való ösztönzés módszere lehet előadás,

írásbeli anyag, szemléltetés stb.

A jogi és igazgatási szabályokat, a műszaki és higiénés eszközöket, az információs eljárásokat

és eszközöket együttesen szakszerűen a munkavédelem eszközrendszerének nevezzük.

A munkavédelem területei:

Munkabiztonság, amelynek feladatai a munkabalesetek megelőzése és ennek érdekében

szabályozza a:

- munkahelyek

- létesítmények

- technológiák

- munkaeszközök

- egyéni védőeszközök

olyan kialakítását, követelményrendszerét, ennek megvalósulását, amely kizárja, hogy a

dolgozót baj, baleset érje.

A munkaegészségügy feladata a munkavégzés során a megfelelően kialakított munkahigiénia,

valamint a foglalkozás-egészségügy révén a munkavállaló egészségének a megóvása.

A munkavédelemmel kapcsolatos államigazgatási szervek:

- Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMF)

- Állam Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

- Bányafelügyelet

- Nemzeti Közlekedési Hatóság

- Regionális (fővárosi) munkaügyi központok

Saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával kapcsolatos

feladatokat.

A munkavédelmi oktatás: (mindenkire nézve kötelező!):

Az oktatás megszervezése, lebonyolítása a munkáltató kötelessége. Az oktatás csak erre

felkészült személy végezheti.

Az elmélet során ismerni kell:

-A rá vonatkozó általános, és am unkakörére vonatkozó speciális munkavédelmi előírásokat.

Pl. a munkavégzés során, hol tartózkodhat, hol van fokozott veszély stb.

- Milyen védőeszközöket kell használnia.

- A rá leselkedő veszélyforrásokat és az ellenük való védekezést.

- Baleset esetén mik a teendők.

- Munkahelyére vonatkozó helyi előírásokat

- Kezelési utasításokat, karbantartási tisztítási előírásokat

- A munkahelyi rend, fegyelem kérdéseit

- A munkaterületi útvonalat, a szociális helyiségek helyét, használatát.

Rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani:

- Megváltozik a munkaköre munkahelye

- Ismertetni kell az új szabályokat

- Ha új technológia kerül bevezetésre

- Ha átalakítás történt, vagy baleset vagy, ha a munkavédelmi hatóság elrendeli

Ismétlődő munkavédelmi oktatás:

Időpontjáról nincs előírás. Célja a munkavédelmi ismeretek szinten tartása. Az oktatás

megtörténtét az oktatási jegyzőkönyvben kell igazolni, amelyen fel kell tüntetni az oktatás

tárgyát (tartalmát) helyét, idejét, időpontját, az oktató nevét és aláírását, az oktatott nevét és

aláírását.

2.Mi a baleset, a munkabaleset és az üzemi baleset közötti különbség? Ismertesse a

balesetek bejelentését, kivizsgálását és dokumentálását!


Baleset, munkabaleset és üzemi baleset fogalma

Balesetek bejelentése, kivizsgálása

Balesetek dokumentálása, munkabaleseti jegyzőkönyv, baleseti napló, munkabaleseti

nyilvántartás, munkabaleseti összesítő.

A baleset fogalma:

A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától

függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy

más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz.

A munkabaleset fogalma:

Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal

összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának

mértékéül függetlenül a munkavégzéssel összefüggésben, pl. anyagvételezés, tisztálkodás,

üzemi étkezés stb. A munkáltató által nyújtott szociális ellátás, szolgáltatás.

Az üzemi baleset fogalma:

A munkabalesetek fogalma egyértelműen elválik a társadalom biztosítási ellátásra jogosult

balesetektől. A munkabaleset körébe tartoznak azok a balesetek is, amelyeket a sérült

fegyelmezetlensége, ittassága, verekedése stb. okozott. Ezek akkor sem jogosítanak üzemi

baleseti ellátásra, ha munkavégzés közben következtek be. Nem tartoznak a munkabalesetek

körébe azok a balesetek, amelyeket a sérült munkába menet vagy jövet szenvedett, kivéve, ha

a munkáltató saját vagy bérelt járművével való közlekedésben történt.

Ezeket a baleseteket úti balesetnek nevezik. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve

tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekintik-e. Ha nem

tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslati lehetőségekről értesíteni kell a sérültet,

halála esetén a hozzátartóját.

Balesetek bejelentése, kivizsgálása

A munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és

nyilvántartásba kell venni. Ez a munkáltató kötelessége!

A balesetek dokumentálása:

Munkabaleseti nyilvántartás: a munkáltató illetve megbízottja minden munkabalesetről

köteles sorszámmal ellátott munkabaleseti nyilvántartást vezetni.

Munkabaleseti összesítő:munkabaleseti nyilvántartást kell vezetni a munkáltató

nyilvántartását vezető szervezetnél (irodánál). Összesítve és minden területileg elkülönülő

szervezeti egységnél külön-külön.

Munkahelyi jegyzőkönyv: a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet helyszíni szemlén

haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait olyan részletességgel kell

rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére.

-A súlyos baleseteket (a sérült vagy a magzata halála, valamely érzékszerv elvesztése, orvosi

vélemény szerinti életveszélyes sérülés, súlyos csonkolás, feltűnő, torzulás, tartós pszichés

ártalom) a munkáltatónak telefonon, telefaxon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az

OMMF területileg illetékes szervénél.

- Munkabaleseti napló: ebben azokat a baleseteket is rögzíteni kell, amelyek nem okoznak

munkaidő kiesést.

3. Melyek a balesetek típusai, bekövetkezésének okai? Melyek a baleseti ellátás

rehabilitáció lehetőségei?


A balesetek csoportosítása a balesetek helyszíne, a kiváltó okok, a balesete szenvedettek

száma szerint

A balesetek bekövetkezésének okai. Munkakörülmények, időjárás, am unkavállaló

magatartása, lélektani okok, alkoholfogyasztás, váratlan események, életmód, szándékosság

stb.

Balesetei ellátás (táppénz, nyugellátás), kártérítés

Foglalkoztatási rehabilitáció, új munkakörre átképzés.

Balesetek csoportosítása:

Balesetek helyszíne:

- a munkahely illetve kiküldetés

- a munkahely és a lakhely illetve szálláshely megtétele során

- a vállalkozás saját vagy bérelt járművén

- nem a vállalkozás járművén

- A balesetet szenvedtek száma:

- egyéni l fő

- csoportos minimum 2 fő – azonnal jelenteni OMMF-nek

- tömegbaleset: sokan sérülnek meg – azonnal jelenti az OMMF-nek

Kiváltó okok:

- munkakörülmények megváltozása, megnehezedése, hiányos védettség

- időjárás – rosszrafordulásos jel: vihar, fagy, köd, villám

- a munkavállaló magatartása: játék, vagánykodás, verekedés.

- lélektani okok: szorongás, családi problémák

- váratlan események: földrengés, rosszullét

- alkoholfogyasztás: munkahelyen vagy előtte

- életmód: rendszertelen, a kipihentség hiánya

- szándékos baleset: bűntény!

Baleseti ellátás:

-táppénz – átlagkereset

- nyugellátás – maradandó egészségkárosodás esetén

- kártérítés: a munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott

kárért vétségére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül a felelősség alól, ha

bizonyítja, hogy a kár működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult

elháríthatatlan magatartása idézte elő.

Nem kell megtéríteni a kár azon részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idéz elő.

A munkavállaló kártérítési kötelessége:

- gondatlan károkozás esetén max. egy havi átlagkeresetének 50%-a /kivéve bizonyos

foglalkozásokat/

- szándékos károkozás esetén a teljes kár megtérítése.

Foglalkoztatási rehabilitáció:

- megváltozott egészség állapotnak megfelelő munkavégzés, erre alakult vállalkozásnál

- az eredeti munkahelyen új munkakörbe átképzik.

4. Melyek a balesetek megelőzésének, a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésének

általános szabályai?

Információs vázlata:

A munkahelyi magatartás általános szabályai

A munkaeszközökre vonatkozó biztonsági követelmények

A gépekre vonatkozó biztonsági követelmények (védőburkolatok, biztonsági szín- és

alakjelek)

Az anyagmozgatás szabályai

A munkahelyi magatartás általános szabályai:

- a munkavállaló köteles a biztonságos munkavégzéshez alkalmas állapotban a munkavédelmi

előírások betartásával munkát végezni. (Az adott időszakban nem áll drog, alkohol hatása

alatt, reflexei, figyelme megfelelően, azaz elvárhatóan működnek)

- meggyőzik munkaeszközei biztonságos állapotáról, azokat rendeltetésszerűen használja,

illetve karbantartja, úgyszintén egyéni védőfelszereléseit is

- megfelelő ruházatot visel (munkaruha, védőruha)

- munkaterületén rendet, fegyelmet és tisztaságot tart

- ismeri a munkavédelmi szabályokat és be is tartja őket

- részt vesz az előírt pályaalkalmassági, munkaköri esetleg higiéniai vizsgálatokon

- a veszélyt jelentő rendellenességeket megszünteti és jelenti

- baleset, sérülés, rosszullét esetén jelenti azt a munkahelyi vezetőnek, illetve szakszerűen

elsősegélyt nyújt

- köteles megtagadni a munkavégzést, illetve a munkáltató utasításait, ha annak teljesítésével

más személy vagy saját maga életét testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan

veszélyezteti.

A munkaeszközökre vonatkozó biztonsági követelmények:

A munkavégzés megkezdése előtt ki kell választani a feladat elvégzéséhez szükséges

kéziszerszámokat. Minden szakmának megvannak a jellegzetes szerszámai, ezek egy része

speciális, másik része viszont a szakmára jellemző munkaeszköz.

A munka megkezdése előtt meg kell állapítani, milyen szerszámmal végezhető el szakszerűen

és biztonságosan a feladat. El kell dönteni, hogy a rendelkezésre álló szerszámok alkalmasak-

e a szakszerű munkavégzésre. Többféle alkalmas szerszám esetén mindig kiválasztjuk,

amelyik használatát, kezelését a legjobban ismerjük.

A kiválasztásnál vegyük figyelembe a munkavégzés körülményeit, a hosszú nyelvű

szerszámmal például szűk helyen körülményesen lehet dolgozni. Állványra pedig mindig csak

annyi szerszámot vigyünk fel, amennyi a feladat végzéséhez feltétlenül szükséges.

A kiválasztott, a feladat elvégzésére alkalmasnak ítélt szerszámokat használatuk előtt

ellenőrizni kell. Az ellenőrzés legyen rendszeres.

Csak jó állapotban levő szerszámmal lehet szakszerű és biztonságos munkát végezni. az

alábbiakban a leggyakrabban használt kéziszerszámok közül mutatunk be néhányat.

A gépekre vonatkozó biztonsági követelmények:

A védőburkolatok feladata a kezelőszemélyek védelme a mozgó szerkezeti elemekkel

szemben.

A rögzített védőburkolatoknak nincsenek a védett géppel kapcsolatban mozgó részei, és az

adott helyzetben megakadályozzák a veszélyes hely megközelítését.

Szilárdan a helyükön kell maradniuk és úgy kell rögzíteni őket, hogy csak valamilyen

szerszám használatával legyenek kioldhatók.

A nyitható védőburkolat mozgó része valamilyen kapcsolatban van a gép vezérlésével: a vele

szemben támasztott fő követelmények a következők:

- amennyiben lehetséges maradjon a géppel kapcsolatban, ha felnyitják!

- legyen reteszeléssel ellátva úgy, hogy az elmozduló szerkezeti elemet ne lehessen mozgásba

hozni mindaddig, amíg bárki hozzáférhet!

- ne lehessen mozgásba hozni a mozgó szerkezeti elemet mindaddig, amíg az megközelíthető!

- munkavégzés közben ne lehessen megközelíteni a mozgó szerkezeti elemet, beállítása csak

szándékos beavatkozás révén (pl. kulccsal) történhessen!

- üzemzavar vagy alkatrészhiány akadályozza meg a mozgó részek indítását!

- forgószerkezettel nyújtson védelmet a kirepülő tárgyakkal szemben!

A hozzáférést korlátozó, állítható védőburkolat a mozgó szerkezeti elem munkavégzése alatt a

– a beállítás után – az adott helyzetben marad a munkafolyamat befejezéséig. Az elvégzendő

munka jellegétől függően kézzel vagy automatikusan állítható.

A biztonságos anyagmozgatás szabályai:

-A teher megfogása, felemelése, szállítása, lehelyezése kérdései tartoznak ide.

- Csak szabványos, a teher alakjának, halmazállapotának, terjedelmének és tömegének

megfelelő eszközökkel végezhető.

- Anyagmozgatás előtt ellenőrizni a rögzítettséget, a csomagolást, idegen tárgyak elhelyezését

- Ha többen végzik, akkor egyikük az irányító.

- Kijelölni az útvonalat, a célállomás megfelelősége, súlynormák betartása.

5. Mi a foglalkozási betegség? Ismertesse a munkaköri ártalmak, foglalkozási betegségek

megelőzésének általános és egyéni módszereit!


Foglalkozási betegség fogalma

Munkaköri orvosi vizsgálatok: alkalmassági és időszakos

Nők és fiatalkorúak védelme

Védőöltözet, egyéni védőfelszerelés

A foglalkozási betegség fogalma:

Az emberi szervezetet ért többszöri egészségkárosodás, ami munkával összefüggésben történt

és a munkavállaló akaratától függetlenül következett be.

Az egészségkárosodás hosszú ideig tartott. Bejelentését a foglakozás-egészségügyi szolgálat

orvosának kell megtenni, kivizsgálást az ÁNTSZ illetékese végzi.

A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő a dolgozóra ható

káros hatás, amelyet az ember maradandó egészégkárosodás nélkül el tud viselni.

A foglakozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása miatt a foglalkozással összefüggésbe

hozható betegség alakul ki, ez a foglalkozási betegség, amely származhat:

- fizikai terhelésből

- fizikai ártalomból – zaj, rezgés, sugárzás

- pszichikai hatásból

- egyoldalú terhelésből

- munkahelyi klímától

- vegyi ártalomból

- fertőzési ártalomból

- porártalomtól

Munkaköri orvosi vizsgálatok:

- Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat során azt kell megállapítani, hogy a

munkavállaló a munkavégzés következtében fellépő igénybevételeknek, a munkakörnyezet

által okozott hatásoknak milyen mértékben képes megfelelni.

Az előzetes munkaköri alkalmassági vélemény a munkaviszony megszünését követő 6

hónapig érvényes, ha a munkavállaló egészségében ez alatt változás nem következett be, és

ismételten azonos munkakörben foglalkoztatják.

- Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni a dolgozó. Ezt

szabályozza 33/1998 NM rendelet.

Életkor és szakma szerint:

- 18 éves életkor alatt és 50 év felett 1 évente

- Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni, ha

- fokozott expozíció, foglalkozási megbetegedés, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő

munkabalesetet követően.

- ha a munkavégzése 6 hónapot szünetelt.

Nők és fiatalkorúak védelme:

Nők és fiatalkorúak foglalkoztatása esetén, ügyelni kell arra, hogy őket nem szabad olyan

munkára alkalmazni, amely testi alkatukra, fejlettségükre tekintettel rájuk hátrányos

következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nők vagy fiatalkorúak nem,

vagy csak meghatározott munkafeltételek esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján

foglalkoztatható jogszabály határozza meg.

Nők esetén az esetleges magzat védelme is fontos szempont.

Védőruházat, védőfelszerelés:

A védőruházat védi a munkavégzés közben a dolgozót, ha olyan munkát végez, amely a

ruházatát nagyon igénybe venné, koptatná, szaggatná, a testét megsebezné, megütné stb.

A ruházat legyen a célnak megfelelő és ne akadályozzon. Legyen testhez simuló pl.

egybeszabott overall. Ne viseljünk olyan ruházatot, amely fába, bozótba, vagy a berendezés

forgó részeibe beleakadhat pl. sál, nyakkendő, ékszer stb.

A hosszú hajat kössük össze, és biztosítsunk pl. fejkendővel, sapkával. A cipő legyen

csúszásnak ellenálló talpú. Ha szükséges viseljünk kesztyűt is.

Az egyéni védőfelszerelés - ahol szükséges – a munkavégzés feltétele; ahol ez nincs, a munka

nem kezdhető meg, ill. a védőeszköz nélküli munkavégzést le kell állítani. A dolgozók egyéni

védőfelszereléssel való ellátása a munkáltató kötelezettsége, nem hárítható át a dolgozóra.

Olyanfajta és annyi védőeszköz kell, amely a munkahelyi veszélyforrások ellen megfelelő

védelmet nyújt. A védőfelszerelésnek kihordási ideje nincs. Addig használható, amíg

megfelelő a védőképessége. Egyes eszközök meghatározott használati időhöz vannak kötve

(pl. légzésvédő szűrőbetéte). A védőeszköz karbantartásáról, tisztításáról a munkaadónak kell

gondoskodnia. A munkavállaló azonban köteles a rendelkezésre bocsátott egyéni

védőeszközt, védőfelszerelést, a rendeltetésnek megfelelőn használni és tisztításáról

gondoskodni.

A védőfelszereléseknek – minthogy esetenként közvetlen, életvédelmi célokat is szolgálnak –

szigorú minőségi követelményeket kell kielégíteniük. Csak olyan védőeszköz gyártható,

forgalmazható, használható, amelynek érvényes munkavédelmi minősítése van.

6. Melyek az elsősegélynyújtás alapvető szabályai, azonnali eljárások, intézkedések?


Az elsősegélynyújtás általános tevékenységei:

- a veszélyes behatás megszakítása, a sérült biztonságba helyezése

- a légzés és a vérkeringés fenntartása

- balesetes első ellátása: sérült testrész rögzítése, kötözése, nyugalomba helyezése

- - orvosi ellátásról való gondoskodás

Speciális elsősegélynyújtások: mentés zárt térből, vízből, teher alól, beszorulásból, magasból,

tűzből, áramütés esetén

1. Az elsősegélynyújtás fogalma, célja, szabályai

Az elsősegély fogalma: Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a

sérült kap valamely sérülése vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvos vagy

más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás szintje: laikus, alap-, közé-, és

felsőfokú.

Az elsősegély célja:

- az élet megmentése

- megakadályozni a további egészségkárosodást,

- elősegíteni a gyógyulást.

Általános szabályok segítségnyújtáskor:

- a segítségnyújtó teremtsen bizalmat, uralkodjon magán és a helyzeten, nyugodtan, logikusan

cselekedjen, mozdulatai gyengédek, de határozottak legyenek, a sérülttel kedvesen, de

céltudatosan beszéljen;

- mérje fel, milyen veszély fenyeget, óvja meg a sérültet a további veszélytől, soha ne

kockáztassa saját testi épségét,

- ha megállapította sérülés vagy betegség természetét, akkor azonnal végezze el –a fontossági

sorrend betartásával –a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat,

- intézkedjen, hogy a sérültet elszállítsák orvosi rendelőbe, kórházba vagy haza,

- maradjon a sérülttel, amíg átadhatja a megfelelő személynek.

2. Az életveszély és az erre utaló riasztó tünetek

Hogy az ellátást biztonságosan megkezdhesse, először meg kell állapítania, mi baja van az

áldozatnak. Sérülés esetén próbáljon teljes képet alkotni a történtekről, hogyan keletkezhetett

a sérülés (a baleset mechanizmusa.) Vegye figyelembe az áldozat korát és egészségi állapotát.

Tájékozódjék, van-e a sérültnek valamilyen betegsége (zsebébe, táskájában találhat kártyát,

feljegyzést, pl. cukorbeteg, epilepsziás stb.)

Életveszélyt jelent és azonnali beavatkozást igényel:

-légutak elzáródása (hangos, nehéz légzés, mellkas és has ellentétes mozgása, bőr kékeslilás

elszíneződése, orrlyukak kitágulása, fuldoklás, beszéd akadályozott, ha nem eszméletlen,

riadtan kapkod a torkához)

- nagyfokú vérzés

- szív elégtelen működéses } következtében kialakult sokkos állapot

(sápadt, szürke bőr,feltűnő ajaksápadtság, hűvös, nyirkos bőr, gyors szapora pulzus,

gyengeség, szédülés, szomjúságérzet, szapora, felületes légzés, nyugtalan, szorongó vagy

agresszív később eszméletvesztés)

- a testfelület 50%-ának égési sérülése, gyermekeknél és öregeknél már 35-40%

- légzés hiánya (mellkas nem mozog)

- szívműködés hiánya (a nyaki ütőér nem tapintható)

2. Vízben fuldokló mentése

A szabad vizek gyakran még nyáron is hidegek. Fokozott veszélyt jelent, ha felhevült testtel a

hideg vízbe merülünk. A veszély nemcsak az áldozatot, de a mentőt is fenyegeti, mert a

hirtelen hideg hatása:

- a levező utáni kapkodás a víz belégzését eredményezheti

- reflexes szívmegállást okozhat

- az úszásképesség elvesztése még egy nagyon jó úszót is veszélybe sodorhat,

- ha a vízbe merülés hosszú ideig tart, a testhőmérséklet kritikus mértékben lecsökken.

Tennivalók:

A beavatkozás célja: önmaga legkisebb veszélyeztetésével juttassa az áldozatot szárazra.

a) Ha lehet, maradjon a vízen kívül, és nyújtsa a kezét, egy botot, faágat,a vagy dobjon be egy

kötelet, vagy mentőövet. Ne menjen a vízbe, csak ha az feltétlenül szükséges!

b) Csak akkor ússzon az áldozathoz, ha nagyon jó úszó és ismeri a vízből mentés szabályait,

vagy ha a áldozat eszméletlen. Biztonságosabb a vízben gázolni, mint úszni, ha erre lehetőség

van

c) Az áldozatot úgy hozza ki a vízből, hogy a feje alacsonyabban legyen a mellkasnál.

d) Alkalmazzon a vízbefulladásnak és hideg hatásain megfelelő elsősegélyt.

e) Kórházba kell a kimentett embert juttatni, még akkor is, ha úgy látszik, teljesen rendbe jött.

A vízből kimentett embert védeni kell a lehűléstől is, fektesse egyik oldalára úgy, hogy a feje

legyen alacsonyabban, így a víz kifolyhat a szájából, vegye le nedves ruházatát és takarja be.

3. A stabil oldalfekvés

Ha az áldozatnál megszüntette a légúti akadályt, de eszméletlen, akkor a légutak, szabadon

tartására alkalmazza a stabil oldalfekvést.

Mentés zárt térből:

Hasonló fogással tudjon egy segélynyújtó a veszélyes helyzetben levő magatehetetlen sérültet

helyiségből kihozni. A segélynyújtó a hanyatt fekvő (fektetett) beteg feje mellé áll. Lehajolva,

két kézzel a beteg feje alá nyúl, felemeli a fejet, majd kezeit a háton csúsztatva felülteti a

beteget. Az ülő beteg hátát lábszáraival támasztja meg.

A segélynyújtó félguggoló helyzetet vesz fel, Rautek-féle fogással megragadja a beteget, és

egy hirtelen mozdulattal combjaira emeli. A beteg háta és feje a segélynyújtó mellkasán

támaszkodik, hátrafelé lépegetve a beteget kihozza a veszélyes területről.

Kimentés:

Kimentésnek nevezzük a beszorult vagy magatehetetlenné vált beteg kiszabadítását. Szükség

lehet kimentésre, ha az eszméletlen vagy súlyosan sérült baleseteset a jármű szűk teréből kell

kimenteni.

Kimentéskor a Ratuek-féle műfogást alkalmazzuk, a következők szerint:

- tájékozódunk a sérült állapotáról, a fájdalmas vagy vérző sebeiről, légzéséről.

- a roncsokba, deformált alkatrészekbe szorult ruhát, testtájakat felszabadítjuk.

- a segélynyújtó a beteg háta mögé áll. Két kezével a hónaljak alatt átkarolja a beteget,

megragadva mindkét kezével az egyik alkart a csukló felett és a könyök alatt. A sérültet

óvatosan maga felé fordítja és húzza úgy, hogy a sérült háta és feje a segélynyújtó melléhez

simuljon. A húzást félguggoló helyzetben addig kell folytatni, amíg a sérültet tomporával a

combjaira húzza. Ebben a helyzetben gyengébb testalkatú segélynyújtó vagy súlyú beteget is

képes megtartani. A segélynyújtó lassú hátra lépésekkel maga után húzza a sérültet

mindaddig, míg további segítőtársak a beteg combja alá nyúlva nem kapcsolódnak be a

kimentésbe.

Égés, forrázás

Égés forrázás fogalma: magas hőmérséklet hatására létrejövő bőrelváltozás.

I. fokú, felszíni égés: csak a bőr külső rétege sérül, bőrpír, duzzanat, fájdalom. Általában

jól gyógyul, nem szükséges orvosi ellátás, ha nem kiterjedt égés.

II. Fokú, közepesen mély égés: a seb alapja nyers, felette ép vagy kifakadt hólyag látható.

III. Fokú, mélyégési sérülés: a bőr összes rétege megégett, alatta ideg, izom, zsírszövet is

sérülhet.

Hólyagképződéssel járó égést 1% testfelület esetén is meg kell mutatni orvosnak. Közepesen

mély égés 9% felett veszélyes. Mély égés csekély kiterjedés esetén is kórházi kezelést

igényel.

Elsősegélynyújtás:

- az égési sérülést hideg folyó vízzel hűtse legalább 10 percig

- a hűtés meglassítja a sérülés mélyre terjedését és enyhíti a fájdalmat.

A sebbe égett ruhát ne kísérelje meg eltávolítani.

- A nagy fertőzésveszély miatt minden égési sebet laza, steril fedőkötéssel kell ellátni. Lehet

tiszta, nem szálasodó textília, konyhai műanyag fólia, tiszta műanyag zacskó (láb vagy kéz

égése esetén).

- arcon ne fedje be a sebet, hűtse folyamatosan

- hívjon mentőt!

- enyhe égési sérüléseknél is alkalmazza a hűtést és a laza kötést.

- Ne kenjen semmit az égési sebre!

- gondoskodjon fájdalomcsillapításról és folyadékpótlásról!

Tennivalók áramütés esetén:

1.Szakítsa meg az áramot. Az áldozatot ne érintse meg a kezével, míg kapcsolatban van az

áramforrással!

2.Ha nem lehet kikapcsolni az áramot.

- álljon szigetelő tárgyra (pl. gumi, műanyag, fa, könyv)

- fából készült tárggyal (seprűnyél, szék) tolja el a sérült végtagjait az áramforrástól.

3. Ha a feszültséget megszakította, vizsgálja meg az áldozatot

/ \

ha eszméletlen ellenőrizze, légzését ha sértetlennek látszik pihenjen,

pulzusát tegye szabaddá a légutakat orvos döntsön a továbbiakról

/ \

újraélesztés ha van légzés és keringés

helyezze stabil oldalfekvésbe

- hívjon mentőt

- az égési sérüléseket bőséges vízzel hűtse le

Napszúrás, hőguta

Az emberi szervezet 37°C testhőmérsékleten működik a legjobban. A szervezet olyan

hőszabályozó mechanizmussal rendelkezik, amelyek képesek hőt termelni hideg környezetben

és hőt leadni meleg környezetben. A szélsőséges meleg ártalmai olykor – helyi napégés –

máskor az egész szervezetre ható általános sérülésekkel – hőguta – járhatnak.

Napszúrás akkor keletkezik, ha huzamosabb ideig éri a napsütés a teste, különösen a fejet.

Néhány órai tünetmentesség után egyre fokozódó fejfájás, hányinger, szédülés, fénykerülés

jelentkezik.

A hőguta oka a csökkent hőleadás. Ez bekövetkezhet magas külső hőmérséklet, nagy

páratartalom, célszerűtlen ruházat esetén. A beteg panaszai: rossz közérzet, fáradtság,

nehezült légzés, fejfájás, hányinger ,kínzó szomjúság, esetleg eszméletvesztés.

Elsőssegély mindkét esetben

- hűvös, szellős helyen nyugalomba helyezzük a beteget

- ismételt állott vizes egész test lemosást alkalmazunk (zuhanyozás)

- enyhén sózott, hűvös italokat adunk, ha nem hány.

- a fejfájást ismert gyógyszerekkel (Kalmopyrin, Algopyrin) csillapítjuk.

7. Ismertesse a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelességeit!


A munkáltató munkavédelmi jogai és kötelességei

A munkavállaló munkavédelmi jogai

A munkavállaló munkavédelmi kötelességei

A munkáltató jogköre és kötelezettsége:

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek kialakítása és biztosítása. A

rendelkezései az ott dolgozók számára kötelezőek.

A munkáltató köteles:

- a munkát a munkavédelmi követelményeknek figyelembevételével megszervezni és

irányítani, a munkavállaló részére a szükséges utasításokat és a pontos tájékoztatást megadni.

- a munkakörülmények megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni és meggyőződni a

munkavédelmi szabályok ismeretéről és betartásáról

- a munkavállaló részére a szükséges és a munkavédelmi előírásokat kielégítő munka és

védőeszközöket biztosítani

- a munkavállalót munkavédelmi oktatásban részesíteni (elmélet + gyakorlat)

-a munkavédelmi képviselővel (ha van ilyen) együttműködni

- a munkavédelemmel kapcsolatos bejelentéseket, rendellenességeket haladéktalanul

kivizsgálni, a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről az érintetteket tájékoztatni

- közvetlen veszély esetén a munkavégzést leállítani

- a munkavédelmi feladatok ellátására –a szükséges esetben a –unkavédelmi szakembert

foglalkoztatni

- a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat munkavédelmi

szakképzettséggel rendelkező személy útján ellátni pl.:

üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat

egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének meghatározása stb.

A munkáltató joga megkövetelni:

- a munkavállaló az előírt időben, helyen munkaképes állapotban jelenjen meg (józanul,

kipihenten)

- munkáját a munkavédelmi, tűz és környezetvédelmi előírások szerint, a tőle elvárható

szakértelemmel és gondossággal végezze, miközben sem mások, sem saját egészségét és testi

épségét nem veszélyezteti

A munkavállaló jogai és kötelességei:

- a munkavállaló köteles a biztonságos munkavégzéshez alkalmas állapotban a munkavédelmi

előírások betartásával munkát végezni. (Az adott időszakban nem áll drog, alkohol hatása

alatt, reflexei, figyelme megfelelően, azaz elvárhatóan működnek).

-meggyőződik munkaeszközei biztonságos állapotáról, azokat rendeltetésszerűen használja,

ill. karbantartja, úgyszintén egyéni védőfelszereléseit is

- megfelelő ruházatot visel (munkaruha, védőruha)

- munkaterületén rendet, fegyelmet és tisztaságot tart

- ismerteti a munkavédelmi szabályokat és be is tartja őket

- részt vesz az előírt pályaalkalmassági, munkaköri esetleg higiéniai vizsgálatokon

- a veszélyt jelentő rendellenességeket megszünteti és jelenti

- baleset, sérülés, rosszullét esetén jelenti azt a munkahelyi vezetőnek, illetve szakszerűen

elsősegélyt nyújt

- köteles megtagadni a munkavégzést, illetve a munkáltató utasításait, ha annak teljesítésével

más személy vagy saját maga életét testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan

veszélyezteti

A munkavállaló jogai:

- az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése

- védőintézkedések és védő felszerelések

- a szükséges munkavédelmi ismeretek megszerzésének lehetősége, a betanuláshoz szükséges

idő.

8. Ismertesse az általános munka-egészségtani szabályokat zárt térben és szabad

területen!


Munkahelyi klíma jellemzése zárt térben, fedett tértben ,szabad területen

Légszennyezettség, szellőzési rendszerek

Munkahelyek megvilágítása, a mesterséges világítással szembeni követelmények

Színdinamikai kérdések a munkahelyek kialakításánál

Zaj- és rezgésvédelem

Vegyi ártalmak, mérgezések, fertőző anyagok, fertőzések

Munkahelyi klímán a helyiség, a műhely, vagy éppen a kültér hőmérsékletét, légnedvességét,

levegőjének minőségét értjük.

A munkahelyi klíma általában akkor káros az egészégre, ha a felsorolt tényezők bármelyike

akár pozitív, akár negatív irányban jelentősen eltér az átlagostól.

Zárt térben a klíma jól szabályozható. A hőmérséklet, a csapadék hatásától mentes a

szellőzésről, a páratartalom szabályozásáról adott esetben gondoskodni kell. Széltől védett.

Fedett térben a hőmérsékletet nem lehet, vagy csak nehezen szabályozni, a csapadék hatásától

mentes, a szellőzés megoldott, esetleg túl huzatos is lehet.

Szabad területen teljes mértékben kitett a dolgozó a külső körülményeknek.

Ilyenkor megfelelő védőruházattal, védőitallal (szódavíz, forró tea) melegedőhellyel

védekezhetünk, illetve a munkaidő és a munkaszünetek optimális megválasztásával.

Légszennyezés: a levegőbe kerülő, az emberi egészségre ártalmas anyagok, illetve csak egy

határértéket meghaladó mennyisége. (megengedett koncentráció).

Lehetnek:

- szilárd anyagok: porok, hamuk, ipari anyagok, virágporok, stb. Ezek a légzőszerveket,tüdőt

stb. károsítják, illetve allergiát, asztmát okozhatnak,

- gőzök, vízgőz (pára), benzingőz, oldószerek gőzei bomló szerves anyagok gőzei

- gázok: az ipari termelés során keletkező különböző gázok, kipufogógázok, erdőtüzek füstje,

élőlények gázcseréje.

Azon munkahelyeken, ahol nem megfelelő a természetes szellőzés, ott mesterséges

szellőztetésről is gondoskodnunk kell. Ezt alapvetően szívó illetve fújó ventillátorokkal lehet

megoldani. Fontos, hogy megfelelő legyen a légcsere, amelyek az ún. légcseretényezővel

jellemezhetünk: ez azt mutatja meg, hogy 1 óra alatt hányszor cserélődik ki a helyiség teljes

levegője.

Szellőzési rendszerek:

- túlnyomásos

- alulnyomásos

Munkahelyek megvilágítása:

A jó látás a biztonságos munkavégzés egyik fontos feltétele, ezért a munkahelyek világításnál

és színezésnél az emberi szem támasztotta követelményeket figyelembe kell venni. Ellenkező

esetben a szem kifárad, amivel együtt jár a munkateljesítmény csökkenése és a balesetveszély

nagymértékű fokozódása.

Kialakítása:

- figyelembe kell venni a munka jellegét, a helyiség rendeltetését

- minél jobban közelítse meg a természetes világítást. Általában egyszerre kell megvalósítani

a természetes és a mesterséges, illetve az általános- és helyi megvilágítást.

A mesterséges megvilágítással szembeni követelmények:

- legyen elegendő a megvilágítás erőssége

- legyen megfelelő az árnyékhatás (a túl éles kontraszt zavaró)

- káprázatmentesség

- térbeli és időbeli egyenletesség

- legyen természetes a színhőmérséklet, a színvisszaadás

- ne legyen káros az egészségre

- legyen gazdaságos (energiatakarékos), megbízható, biztonságos.

Színdinamika:

A színek előnyösen felhasználhatóak arra, hogy a dolgozókat tisztaságra, rendre neveljük. Ha

a munkagépeket, munkaeszközöket és egyéb elpiszkolódott helyeket világos színekkel, illetve

a szennyező anyag színével élesen ellentétet alkotó színnel festjük be, akkor a dolgozót tudat

alatt kényszerhatás alatt állnak, hogy a szennyezést eltüntessék, illetve nagyobb gondot

fordítsanak a gép és a környezete eltakarítására.

- hideg színek – a környezetet hidegebbnek érezzünk.

(kék, kékeszöld, kékes szürke) – higiénikusabbnak érezzünk

- meleg színek – a környezetet melegebbnek, barátságosabbnak érezzük (sárga, piros)

- izgató színek – monoton munkahelyeknél – (sárga piros) – nem szabad túlzásba vinni.

- nyugtató színek – izgató, zajos munkahelyeknél (zöld, zöldeskék).

Zaj és rezgésvédelem:

Zajártalomról akkor beszélünk, ha a levegőben terjedő rezgések olyan hatást gyakorolnak a

hallószervünkre, amelyek kellemetlen érzést keltenek.

A zaj elvonja a figyelmet; halláscsökkenést, tartós hatás esetén halláskárosodást okoz.

Zajos gép, berendezés, munkahely esetén személyi védőeszközként speciális vattából készült

füldugót használhatunk, illetve fejre illeszthető hangszigetelő fültokot.

A rezgések (vibráció, rázkódás) okozta ártalmat legtöbbször a különböző elven működő gépi

berendezések idézik elő. Ebbe a csoportba tartoznak a láncfűrészek, vésőgépek stb. amelyek

működése során rezgések keletkeznek.

Rezgések, vibráció hatására hajszálérgörcsök, ízületi bántalmak, csontritkulás alakulhat ki.

Védőeszközként műanyaghabbal, készült kesztyűt, gumitalpú cipőt kell viselni. A munkaközi

szünetek, a tevékenységek cseréje szintén segíti.

Vegyi ártalmak:

A különböző vegyszerek okozzák, amelyek károsak az egészégre.

Mérgezésekről akkor beszélünk, ha a mérgező vegyületek túl nagy mennyiségben kerülnek a

szervezetbe. Leggyakrabban a légutakon, a nyelőcsövön és a bőrön keresztül jut a

szervezetünkbe a káros anyag akkor, ha megelőzés szabályait nem tartják be. A mérgezés

során a szervezet károsodik, esetleg maradandóan is, és ilyenkor foglalkozási betegség is

kialakulhat.

Megelőzésnél műszaki intézkedéseket hozhatunk pl.: kevésbé mérgező anyagok használata,

szellőztetés, elszívás, a munkafolyamatok elkülönítése. Egyéni védőfelszerelésként

gázálarcot, friss, levegős készüléket védőruhát alkalmazhatunk, időnként orvosi vizsgálatot.

Szigorúan be kell tartani a vegyi anyagokra vonatkozó szabályokat: raktározó, technológia

adagolás stb.

Fertőző anyagok, fertőzési ártalmak:

Munkavégzés közben a szervezetünkbe kórokozók juthatnak a bőrfelületen és a légutakon

keresztül. A kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák) a szervezetben elszaporodva

fertőzést (továbbterjed) megbetegedést okozhatnak.

Rendkívül fontos a személyi higiénia a tisztálkodás, kézmosás, és panasz esetén rögtön

orvoshoz kell fordulni.

9. Ismertesse a villamos árammal működő munkaeszközök biztonságtechnikai

előírásait!


A villamos áram élettani hatása

A villamos berendezések üzemeltetésének szabályai: érintésvédelem, érintésvédelmi

osztályok, a munkavégzés szabályai

A villamos berendezések ellenőrzése és karbantartása

Villámvédelem

Ha az emberi test villamos áramkörbe kapcsolódik, áramütéses baleset következik be.

Az áramütés súlyosságát az emberi testen átfolyó áram erőssége, a behatás időtartama,

az áram útja, az áram neme, frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt

feszültség határozzák meg.

A villamos energiát széles körben alkalmazza az emberiség az iparban, a háztartásokban

világítás, illetve gépek üzemeltetése céljából. A felhasználás során az emberi szervezetre igen

sok veszély leselkedik. Sérülés származik kopott szigetelésű vezetékektől, hibás

csatlakozóktól, törött védőburkolatoktól. Vegyük figyelembe azt, hogy a víz és a nedvesség

jól vezetik az elektromosságot. A vizes kéz, a nedves aljzat fokozza az áramütés veszélyét.

A villamos áramütés esetén a szervezeten átfolyó áram élettani hatásai a következők

lehetnek:

- egyszerű izomgörcs

- rövid ideig tartó izomgörcs,

- légzésbénulása

- szívkamra remegés

Az áramütés hatására az idegközpontokban zavar keletkezik, agy ennek következménye

eszméletvesztés lehet.

Veszélyes az az áramütés, amely a végtagizmok görcseit okozza. Ha az áramerősség a 80 mA

értéket eléri, már a szívkamra és a pitvar összehúzódik, és a normális szívműködés az áram

megszűnése után is szünetel. Klinikai halál állapota áll be 100 MA erősségű áram esetén. Az

egyenáram a hő- és vegyi hatása miatt káros az emberi szervezetre, a váltakozó áram az

idegekre fejt ki sokkhatást.

Az érintésvédelem feladata, hogy megakadályozza a veszélyes érintést, vagy korlátozza az

emberi szervezeten keresztül folyó áram erősségét a veszélytelen érték alá. A megérinthető

fémrészeken megjelenő feszültséget korlátozza olyan, még megengedhető érték alá, amely

nem képes a szervezeten a veszélyes áramerősséget áthajtani. A szabvány a villamos gépet,

készülékeket az alkalmazható érintésvédelem szempontjából négy érintésvédelmi osztályba

sorolja (0., I., II. és III).

A 0 érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az áramütés ellenvédelem az üzemi

szigetelésen alapul. A gyártmány testrészén védővezető csatlakoztatása nem lehetséges. Az

üzemi szigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul.

Az I. érintésvédelmi osztályú gyártmányok esetén az üzemi szigeteléseken kívül más

védőintézkedések is léteznek. Így még a az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a

megérintett vezető részek sem kerülnek veszélyes feszültség alá. Ilyenek a nullázás és a

védőföldelés.

Az II. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az üzemi szigetelés mellett kettős szigetelés,t

vagy megerősített szigetelést alkalmaznak. A védelem független a villamos hálózattól.

A III. érintésvédelmi osztályú gyártmányoknál az áramütés elleni védelmet

törpefeszültséggel (törpefeszültségű hálózat) biztosítják

Az iparban alkalmazott telepített gépek, berendezések általában az I. a hordozhatóa

gépek és készülékek (pl. villamos kéziszerszámok) pedig a II. és III. érintésvédelmi

osztályba tartoznak.

Az érintésvédelem két fokozata különböztethető meg.

Egyszerű érintésvédelmet ott kell alkalmazni, ahol a veszélyesség fokát vagy a berendezés

jellege (állandóan, gyakran érintik: pl. kéziszerszámok, ritkán érintik: pl. ventillátorokba vagy

a környezet jellege (száraz, nedves, párás stb.) egymagában határozza meg. Ilyen esetben a

tartósan megengedhető hibafeszültség 65 V lehet, ha ennél nagyobb, a védelemnek 5

másodpercen belül le kell kapcsolnia a fogyasztót a hálózatról.

Fokozott érintésvédelmet ott kell alkalmazni, ahol a veszélyesség fokát a berendezés és a

környezet együttesen határozza meg (pl. nedves helyiségben villamos kéziszerszámok

használata). Ilyen esetben a tartósan megengedhető hibafeszültség 42 V lehet, ha ennél

nagyobb a védelemnek 2 másodpercen belül le kell kapcsolnia a fogyasztót a hálózatról. A

nedves helyeken, fémszerkezeteken, illetve azok közelében üzemelő villamos

berendezéseknél fokozott érintésvédelmet kell alkalmazni.

Előzze meg a balesetet!

- minden elektromos készület előírás szerint használjon!

- Hibás kapcsolót, kábelt, készüléket ne használjon!

- Gondoskodjon róla, hogy a gyermek ne nyúlhasson a konnektorba!

- Ne nyúljon vizes kézzel elektromos készülékhez!

Villamos berendezések ellenőrzése (szerelői ellenőrzéssel és időnkénti szabványossági

felülvizsgálattal)

- érintésvédelmi mérés végzése (a szerelés végeztével illetve 3 évente)

- szabványossági mérés (új illetve osztályba sorolástól függően 1-3-6 évente)

- a használó ellenőrzése

szigetelési jelölés ellenőrzése: pl. kettős szigetelés:

elektromos szabványossági jelölések ellenőrzése: pl. CE jellel ellátott készülék vagy

szerszám, azaz megfelel a EU direktíváknak, szabványoknak, és így a magyar

előírásoknak is.

Villamos berendezések karbantartása:

Csak a megfelelő érintésvédelemmel ellátott, műszakilag kifogástalan készülék használható.

Szigetelőszalaggal betekert, szabadon érinthető, toldott, szikrázó stb. elektromos eszközt tilos

használni!

Hogy a berendezések megfelelő állapotban legyenek, folyamatosan karban kell tartani őket. A

használati utasításban, illetve a műszaki leírtak szerint kell a kezelőjének karban tartania a

gépeket, eszközöket. (pl. megtisztítani), de ez javításokat, szereléseket csak ehhez értő

szakember végezheti.

Villámvédelem:

A villámvédelem célja, hogy a védendő tárgyat megóvja a villám káros hatásaitól.

A villámot megfelelő berendezéssel, a villámhárítóval kell felfogni, és a földbe úgy levezetni,

hogy közben káros hatások ne keletkezhessenek.

A villámvédelem tehát létesítményekre, épületekre vonatkoznak, személyek védelme ily

módon nem oldható meg.

A villámvédőt időnként műszakilag ellenőrizni kell (előírás szerint).

10. Ismertesse a munkák felosztását! Jellemezze a fizikai munka energiaszükségletét!

Hogyan alkalmazkodik a szervezet a terheléshez? Melyek a munkateljesítményt

befolyásoló tényezők?


Munkatípusok: fizikai munka (dinamikus, statikus), szellemi munka jellemzése

A fizikai munka energiaszükséglete: könnyű, közepes, nehéz fizikai munkák jellemzése

Energiaszükségletek csoportosítása: alapenergia, munkavégzés, felhasznált energia,

szabadidő-tevékenységre felhasznált energia

A szervezet alkalmazkodása, fáradás (fizikai, idegi), kimerülés

A munkateljesítményt befolyásoló tényezők fizikai és szellemi munka esetén

Munkatípusok: fizikai (testi) és szellemi munka. A fizikai munka elsősorban az izmokkal

végzett munka, a szellemi munka az agyvelő (a központi idegrendszer) munkája. Aszerint,

hogy a munkavégzés mennyire veszi igénybe a szervezetet beszélhetünk: nehéz- és könnyű

illetve közepes testi munkáról.

Beszélhetünk továbbá statikus és dinamikus munkáról aszerint, hogy az izmok állandóan

megfeszített (összehúzódott) állapotban vannak-e ez a statikus munka, vagy pedig felváltva

összehúzódnak és elernyednek, ez a dinamikus munka.

A fizikai munka energiaszükséglete:

Anyagcsere: a szervezet állandóan lebont és eléget bizonyos anyagokat (táplálék és a levegő

oxigénje) és ez ebből nyert energiát munkavégzésre használja fel. Ezt az égést biológiai

oxidációnak nevezzük. A szervezet energiaforgalma mérhető a szervezet által termelt

hőmennyiséggel, amelyet kilojoule-ban (kJ) fejezünk ki.

Minél több hőt termel a szervezet, annál nagyobb az oxigénfogyasztás. A felhasznált oxigén

mennyiségből kiszámítható a szervezet energiaigénye.

Energiaszükségletek csoportosítás:

- alapenergia (pihenés)

férfiaknak 7200 kJ

nőknél 5800 kJ

- munkavégzéshez

könnyű munka 10-12000 kJ

közepes munka 12-16000 kJ

nehéz munka 16-20000 kJ

- szabadidő-tevékenységre felhasznált

a tevékenységtől függő

Az emberi szervezet munkavégző képessége, egyáltalán az élettevékenysége csak úgy tartható

fenn, ha a szervezet gondoskodik a tápanyagok utánpótlásáról, a bomlástermékek

eltávolításáról és a felesleges hő leadásáról.

A szervezet alkalmazkodása:

A munkaképesség megtartásában és fokozásában döntő szerepe van a helyes táplálkozásnak,

az edzésnek, és a pihenő idő helyes megválasztásának. A munkavégzést – testit és szellemit

egyaránt – bizonyos idő múlva fáradás követ.

A fáradás bekövetkeztének ideje edzettséggel, akaraterővel befolyásolható, de előbb-utóbb

bekövetkezik.

Mértéke: kisebb-nagyobb elfáradástól egészen a szervezet munkaképességnek szinte teljes

megszünéséig, azaz a kimerülésig.

A fáradt ember reflexideje megnyúlik, figyelme, munkavégző képessége csökken, ezzel

egyenes arányban nő a balesetveszély.

A fáradtság egyetlen ellenszere a pihenés!

A munkát végzők egészségére, az elfáradásra döntő hatással van a munkaidő hosszúsága. A

szervezetet leginkább akkor éri károsodás, ha a napi munkaidő nagyon hosszú és közben

nincs pihenési lehetőség.

Az elfáradás megakadályozására szüneteket kell iktatni, így ismét fokozódni fog a

teljesítmény.

A munkateljesítményt befolyásoló tényezők testi- és szellemi munka esetén:

- a helyes táplálkozás

- edzettség

- a munkaidő és munkaszünetek

- a munkakörülmények: benti vagy külső munka, időjárás, stb.

- a napszak mely órájában történik a munkavégzés

- a pihenés módja

passzív

aktív – az állandó munkától eltérő munkavégzés. Pl. a fizikai munkás szellemi, a

szellemi munkás fizikai munkát végez szabadidejében.

néhány perces tornagyakorlatok

- a munkavégzés monotonitása

- a gépek, eszközök, munkafolyamatok ergonómiai megtervezése.

11. Ismertesse a tűzvédelmi alapfogalmakat, szervezeteket! Jellemezze a tűzveszélyességi

osztályokat!


Tűzvédelem fogalma

A tűzvédelem típusai: megelőző, mentő

A tűzvédelem szervezete: Belügyminisztérium, tűzoltóparancsnokságok, helyhatóságok

feladatai

A munkahelyi tűzvédelem feladatai: felelősök, megbízottak kiválasztása, tűzriadó terv,

tűzvédelmi oktatás és vizsga (munkába állás előtt, időszakos)

Tűzveszélyességi osztály, anyagok, éghetősége, tűzállósági fokozatok

A tűzvédelem célja:

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető a tüzek megelőzése, a tűzeseteknél, a műszaki

mentéseknél való segítségnyújtást és a tűz elleni védekezésben résztvevők jogainak,

kötelezettségeinek, valamint a védekezés szervezeti, irányítási rendjének, személyi, tárgyi és

anyagi feltételeinek szabályozása.

A törvény hatálya kiterjed:

(kötelező részt venniük a tűzvédelemben)

A Magyar Köztársaság területén tartózkodó magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az itt folytatott a tűzvédelemmel kapcsolatos

valamennyi tevékenységükre.

A tűzvédelem szervezete:

Legmagasabb szinten a belügyminisztérium irányít. A szakmai felügyeletet a BM Országos

Katasztrófavédelmi Főigazgatósága látja el.

A tűzvédelmi munkát végzi:

- hivatásos állami tűzoltóság – Országos Parancsnokságból és megyei parancsnokságból áll

- hivatásos önkormányzati tűzoltóság állandó készenlétben áll

- létesítményi tűzoltóság – kiemelten veszélyes helyeken

- önkéntes tűzoltóság (társadalmi szervezetek)

A tűzvédelem típusai:

- megelőző: célja a tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása,

illetve tűzoltás alapvető feltételeinek a biztosítása (előírások, készülékek ellenőrzése)

- mentő: a tüzek eloltása, a tűz közvetlen veszélyének elhárítása, a személyek, anyagi értékek

mentése,

- tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítése.

Gazdálkodó szervezetek tűzvédelmi feladatai:

A gazdálkodó tevékenységet folytatónak, ha ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy

ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, tűzvédelmi

szabályzatot kell készíteniük.

A szabályzatnak tartalmaznia kell:

- a tűzvédelmi feladatokat is ellátók feladatai – tűzvédelmi felelősök, megbízottak

- a tűzvédelmi szervezet felépítését

- a tűzvédelmi használati előírásokat

- a tűzveszélyességi osztályba sorolást

- alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait

- az oktatással kapcsolatos feladatokat

- a tűzjelzési, oltási feladatokat

- adott esetben tűzriasztó tervet kell készíteni! (pl. szállodában, oktatási létesítményekben,

kórházakban) stb.

A tűzriadóterv kialakítása során figyelembe kell venni:

- a tűzjelzés módját

- a riasztás rendjét (tűzoltóság, az intézményben tartózkodók)

- a létesítmény elhagyásának módját

- a tűz esetén szükséges tennivalókat (mentés, áramtalanítás)

- a fő veszélyforrásokat

- a létesítmény helyszínrajzát tűzvédelmi szempontból (kapcsolók, vízszerzési helyek,

tűzoltáshoz alkalmas anyagok és berendezések stb.)

A tűzriadó tervben foglaltakat évenként kell gyakorolni, és erről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Oktatási kötelezettség:

A munkáltató kötelessége, hogy még a munkába állás előtt – munkakörnek megfelelően

tűzvédelmi oktatásban részesítse a dolgozókat. Ennek tartalmaznia kell az oktatás tárgyát,

időtartamát, és a dolgozóval alá kell íratni minden,t az ún. Tűzvédelmi oktatási

jegyzőkönyvben. Az oktatást felkészült munkahelyi vezető illetve tűzvédelmi szakember

végezheti.

Az oktatás lehet:

- előzetes

- rendszeres (ismétlődő továbbképzés, szükség szerint, de minimum évente)

- a hiányzóknak pótórákat kell tartani

ellenőrzési kötelezettség:

A munkáltatónak időnként teljes körű tűzvédelmi ellenőrzést kell tartaniuk, és erről

jegyzőkönyvet kell vezetniük.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat:

Általánosan szabályozza az anyagok, a tevékenységek, a munkafolyamatok, a technológiák, a

gépek, az építmények, a létesítmények tűzvédelmi létesítési és használati szabályait. Az

Országos Tűzvédelmi Szabályzat három fejezetre tagolódik:

- tűzveszélyességi osztályba sorolás

- létesítési szabályok

- használati szabályok.

A tűzveszélyességi osztályok és főbb jellemzői:

-„A” - fokozottan tűz és robbanásveszélyes

-„B” - tűz és robbanásveszélyes

- „C” - tűzveszélyes

- „D” - mérsékelten tűzveszélyes

- „E” - nem tűzveszélyes

A besorolás alapja:

- szilárd anyagoknál (gyulladási hőmérséklet)

- folyadékoknál (lobbanáspont)

- gázoknál (éghetőségi határérték)

A veszélyességi övezet a helyiség, az épület és a létesítmény az előállított, feldolgozott, tárolt

anyag tűzveszélyességi jellemzői stb. alapján kerül besorolásba. A besorolt tábla jelzi!

(levenni, letakarni tilos!)

Az anyag éghetősége:

Éghető anyagok:

- nehezen

- közepesen

- könnyen éghetőek

- nem éghetőek.

12. Melyek a tűz keletkezésének okai? Ismertesse a tűz oltásához szükséges anyagokat,

eszközöket! Mi az eljárás tűz vagy robbanás esetén?


A tűz keletkezésének okai

Tűzoltó anyagok, eszközök és berendezések

Eljárás tűz esetén (a tűzriadótervben megadottak szerint)

Milyen előidézői lehetnek a tűz keletkezésének:

- technológiából, tevékenységből keletkező tüzek (tűzveszélyes tevékenység pl. hegesztés,

forrasztás, avarégetés), berendezések tűzveszélyessége

- műszaki meghibásodás (pl. elektromos zárlat)

- anyagtárolás szabályai (pl. tűzveszélyes anyagok tárolása)

- balesetből eredő tűz

- gondatlanságból keletkező tűz

- dohányzás miatti tűz

- fűtőberendezések miatti tűz

- szándékos tűzokozás

A tűzoltási módok:

- az éghető anyag eltávolításán alapuló (pl. karácsonyfa kidobása)

- oxigén elvonásán alapuló oltási mód (pl. az égő anyag letakarása, homok szórása, habbal

letakarás)

- az éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén lapuló oltási mód (pl. vízzel, locsolás,

hűtés.)

Az oltóanyagok és használatuk:

Oltóanyagnak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a tűzre jutva lelassítják, azután

megszüntetik az égési folyamatot, illetve megakadályozzák a tűz továbbterjedését is.

Hatásmechanizmusuk azon alapul, hogy a három égési feltétel közül legalább az egyiket

kiiktatja.

A tűzoltó készülék olyan eszköz, amely úgy működik, hogy valamilyen oltóanyagot a

tűzfészekre lehet juttatni a készülékben levő nyomás segítéségével

Milyen tűzoltó készülékeket ismer? Hogyan alkalmazzák ezeket?

Csoportosítás:

Oltóanyag szerint Színjelölés:

Porral oltók P borsózöld háromszög

Vízzel oltók V égkék négyszög

Habbal oldók H barna kör

Halonnal oltók G sárga kereszt

CO2 oltók CO2 szürke félkör

Nagyságuk szerint :

- kézi tűzoltókészülék, össztömege max 25 kg

- hordozóható tüo. készülék össztömege max. 250 kg

- szállítható tüo. készülék össztömege max 1000 kg

- járműre épített tűzoltó készülék

Hajtóanyag tárolás szerint

- palackban tárol hajtóanyaggal működő (N2CO2)

- oltóanyag tartályba belenyomott gázzal működő

A tűzoltó készülék alkalmazhatósága:

Porral oltó készülékek:

- elektromos berendezések tüzénél

- égő gázok, folyadékok, szilárd anyagok oltásánál, amikor azok a vízzel reakcióba lépnének

és ezért vízzel nem olthatók.

Vízzel oltó készülékek

- szilárd anyagok égésénél

- elektromos tűznél tilos!

Habbal oltó készülékek:

- égő folyadékok kíméletes oltásnál

- elektromos tűznél tilos!

Oltó gázok:

- nagyfeszültségű elektromos berendezések égésekor

- gépek motorok égésénél

- szilárd, cseppfolyós anyagok, kiáramló gázok oltásához alkalmazható

Egyéb tűzoltó-technikai eszközök (kistüzek oltásához) pokróc, veder, tűzoltó lapát, zsáklya

1.1.4. cég vezetőjének értesítése

1.1.5. Az eloltott tüzet is jelenteni kell

1.2. A tűz észlelője, a telefon kezelője jelenteni köteles

1.2.1 Kárhely pontos címe, helye, megközelíthetősége

1.2.2 Mi ég?

1.2.3. Mi van veszélyben?

1.2.4. Van-e életveszély?

1.2.5. Milyen terjedelmű, mekkora a tűz?

1.2.6. A bejelentő neve és telefonszáma

2. A jelentéssel egyidőben meg kell kezelni a mentést, és a tűz oltását

3. A helyszínt el kell hagyni, ott csak a tűz oltásában résztvevők tartózkodhatnak.

4. A dolgozók beosztásuktól függetlenül kötelesek a tűz oltásában és a mentségben

tevékenyen részt venni.

5. A helyszínen meg kell akadályozni a pánik kialakulását.

6. A tűzoltóság kiérkezéséig a következő feladatokat kell elvégezni:

6.1. a személyek az értékek biztonságos helyreállítását

6. 2. amennyiben lehetséges az áramtalanítást, és a gázcsap elzárását.

6.3. biztosítani kell a tűzoltóságnak a területre való bejutását (utak szabaddá tétele)

6.4. lehetőség szerint meg kell kísérelnie az éghető anyagok eltávolítását a fűtést meg kell

szüntetni.

6.5. a rendelkezésre álló eszközökkel el kell kezdeni a tűz oltását

6.6 a mentési munkálatok közben eltávolított értékeket biztonságos helyre kell szállítani, és

őrzésükről gondoskodni kell.

7. A tűzoltóság megérkezése után a tűzoltás vezetőjének parancsait kell mindenkinek

betartani.

8. A tűzoltás vezetőjének rendelkezésre kell bocsátani a munkahely alaprajzait, vízszerzési

lehetőségeket meg kell mutatni és minden felvilágosítást kötelezően meg kell adni.

9. Az ajtók, ablakok csukva tartásával akadályozzák meg, késleltessék a tűz továbbterjedését

13. Ismertesse munkaterülete technológiai munkáinak baleseti forrásait, és mutassa be a

balesetelhárítás módjait! Sorolja fel az áru- és vagyonvédelmi berendezéseket!


A munkaterület (kertészeti termesztés vagy parképítés és -fenntartás) balesetveszélyes munkafolymatai (konkrét példák, pl. gépi munkák, veszélyes anyagok, eszközök)

A balesetelhárítás módjai (konkrét példák, pl. a gépek biztonságossá tétele, védőburkolatok, csoportos és egyéni védőfelszerelések)

Áru- és vagyonvédelmi berendezések: szakszerű raktározás, tárolás berendezései, gépei, előírások szerinti nyitás-zárás, őrzés biztosítása

A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást illetve halált okoz.

Egyéni védőfelszerelések: azok az eszközök, melyek az adott munkavállalót védik (pl. kesztyű, védőszemüveg, védőruha stb.)

Csoportos védőfelszerelések: azok az eszközök, melyek az összes munkavállalót védik (pl. gépek védőburka, érintésvédelem stb.)

munkaterület balesetveszélyes munkafolyamatai:

- gépkezelés kosaras (legfőbb veszély a leesés) forgó, mozgó tárgyak (tengelyek, fogaskerekek, lengő alkatrészek) –

biztonságos távolságban kell lenni a gépektől, állandó felügyelet alatt kell tartan a működő gépeket

motorfűrészes munkákban a vágásrés szétnyitásához csak fából, műanyagból vagy aluminíumból készült ékeket vagy speciális emelőt szabad használni. Az üzemanyagtartályának feltöltését leállított motor mellett a nyílt tűztől minimum 15 méter távolságban szabad végezni.

- védőeszközök hiánya pl. permetezés közben vegyszer (káros gázok) belélegzése- stabilitás hiánya – szállító eszközök, pl. traktor (borulás) nem megfelelő sebességben,

és/vagy lejtőn kedvezőtlen tömegeloszlás eseténegyéb példák:

- metszőolló – csak szabványos metszőollót szabad használni, sima vágóélt biztosítani- fakivágás – a fák döntésének idejére az utat a forgalom elől el kell zárni, vezeték

közelsége sérülést okozhat, fakitermelésben kézi eszközökkel, vagy többcélú gépekkel csak 18. éven felüliek dolgozhatnak; motorfűrésszel csak a 21. éven felüli férfiak dolgozhatnak. motorfűrész felett átlépni, áthajolni, átnyúlni, vagy motorfűrészt vinni csak akkor szabad, amikor a vágórész áll. Ha magasban kell dolgozni és nincs kikötve megfelelően, leesés veszély

14. Ismertesse az erőgépek és munkagépek biztonságos üzemeltetésének szabályait!


Gépek indítása előtti és kikapcsolás utáni teendők

Működés közben a rendszabályok betartása

Biztonsági berendezések, jelző- és riasztóberendezések

Ellenőrzés, karbantartás, javítás

Minden dolgozó csak olyan gépet kezelhet, amelyhez megfelelő szakismerete van, amelynek

biztonsági előírásait elsajátította és a kezelésére megbízást kapott.

Indítás előtt meg kell győződni arról, hogy a gép üzemképes állapotban van- e megindítása

nem okoz-e kárt a kezelőben vagy a környezetben. Ellenőrizni kell a motor működését

(műszerekről és a hangja alapján) a motort fokozatosan melegíteni kell, majd ellenőrizni a

biztonsági berendezéseket (fék, kormány, fény- és hangjelzők) és a hidraulikát.

Kikapcsolás után (miután a gépet úgy helyeztük el, hogy sem véletlenszerűen, sem

illetéktelentől nem tud elindulni) a gépet le kell tisztítani, és üzemanyaggal feltölteni. A

tűzvédelemre és a környezetvédelemre figyelemmel szabad ezt végezni. Benzinnel tisztítani

tilos!

Működés közbeni rendszabályok:

A gépeket csak rendeltetésszerűen (vagyis arra célra, amelyre készült és olyan igénybevétellel

amelyre engedélyezték) szabad használni!

Ezzel megelőzhető a gép törése, rongálása, vagy már baleseti veszély kialakulása. Munka

közben fontos a műszerek, jelzőberendezések figyelemmel kisérése, és a rendellenes zajok,

zörejek észrevétele, és az okok kiderítése. A munka közbeni szünetekben kell elvégezni a gép

átvizsgálását, ellenőrzését (pl. légszűrő ellenőrzése) és a szükség szerinti tisztítását.

Biztonsági berendezések jelző- és riasztóberendezések

Működési állapotukat folyamatosan figyelni kell, nélkülük ne működtessük a gépeket.

Karbantartásukról gondoskodni kell!

Ellenőrzés, karbantartás, javítás:

A gépeken a kötelező ellenőrzéseket el kell végezni (végeztetni)!

A gépek gondos karbantartása mind a gépek, mind a dolgozó érdeke, hiszen elmulasztása

vagy hanyag elvégzése súlyos károkat okozhat (gyakori üzemzavar, géptörés, baleset) ezért

nagy gondot kell fordítani a tervszerű, megelőző karbantartásra.

15. Ismertesse a növényvédő szerek vásárlásának, használatának feltételeit, szabályait!


Növényvédő szer fogalma, növényvédő szerek csoportosítása a biológiai hatásuk szerint

Növényvédő szerek forgalmazási kategóriái: nagyüzemi szerek, feltételes forgalmú szerek, szabadforgalmazású szerek

A növényvédő szerek használatának engedélyezése

Növényvédő szerek tárolása, a növényvédőszer-maradványok, csomagolóanyagok kezelése

A növényvédelem a károsítók elleni védekezéssel elősegíti a kertészeti növények termesztésében a mennyiségi és minőségi növekedést.

kémiai védekezés – növényvédőszerekkel, melyek sok esetben az emberi szervezetre is káros, mérgező.

Szükséges viselet: védőruha, védő kesztyű, védőszemüveg, álarc. Permetezés közben és előtte – utána 8 órával dohányozni, étkezni, szeszesitalt fogyasztani szigorúan tilos, permetezés után kezet kell mosni.

Nők és 18 éven aluliak permetezést nem végezhetnek!

Munkaegészségügyi várakozási idő azt jelenti, mikor lehet munkát végezni a területen a permetezést követően.

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő azt jelenti, mikor lehet fogyasztani a növényeket a permetezést követően.

- gombaölő szerek

- rovrölő szerek

- lemosó szerek

16. Ismertesse a munkavédelmi előírásokat növényvédelmi munkák esetén!


Növényvédelmi munkát végző személyek (életkor, nem, végzettség)

Védőfelszerelések viselése permetezéskor, tisztításuk

Magatartás a növényvédelem végzése közben (mit nem szabad tenni)

Bejelentési kötelezettségek

Higiéniai, orvos-egészségügyi előírások

Szükséges viselet: védőruha, védő kesztyű, védőszemüveg, álarc. Permetezést követően minden esetben alaposan meg kell tisztítani az összes védőfelszerelést.

Permetezés közben és előtte – utána 8 órával dohányozni, étkezni, szeszesitalt fogyasztani szigorúan tilos, permetezés után kezet kell mosni.

Nők és 18 éven aluliak permetezést nem végezhetnek!

Munkaegészségügyi várakozási idő azt jelenti, mikor lehet munkát végezni a területen a permetezést követően.

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő azt jelenti, mikor lehet fogyasztani a növényeket a permetezést követően.

17. Ismertesse a környezetvédelem feladatait, kiemelt területeit! Ismertesse

munkaterülete lehetőségeit a környezetvédelem területén!


A környezetvédelem fogalma, feladatai

A Környezetvédelmi Törvény

Levegő védelme

Vizek védelme

Termőföldek védelme

Növényvédő szerek és műtrágyák környezettudatos használata, szelektív hulladékgyűjtés,

környezetbarát, természetes anyagok használata, gépek kiválasztása, használata, tisztítása a

környezetvédelmi előírások szerint stb.

A Környezetvédelmi Törvény: az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános

szabályairól. Ez egy átfogó keretjellegű törvény, amely szabályozza a környezet védelmének

fő kérdéseit, jogi megoldásait és következményrendszerét, az ezzel kapcsolatos felelősségi és

intézkedési rendszer alapjait. Részletes, konkrét esetre szóló megoldást nem ad.

A törvény alapelvei:

- elővigyázatosság

- megelőzés

- helyreállítás (ezt kötelezi aki a kárt okozta)

- felelősség

- együttműködés (állam, önkormányzat, vállalkozások, állampolgárok – azaz személyek

között)

- tájékozódás joga

- tájékoztatás kötelessége

- nyilvánosság

Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a

környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyeződésének megelőzése, a kialakult

károk mérséklése, vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot

helyreállítása.

A környezetvédelem több, tágabb mint természetvédelem, amely csak része a

környezetvédelemnek. A természetvédelem a természetes környezet egyes természeti

értékekben gazdag részeit (viszonylag változatlan) helyezi tudatos védelem alá.

A társadalom tudatosan korlátozza bizonyos területen a gazdasági és egyéb tevékenységeit,

részben meg is szünteti azokat, hogy az eredeti állapot megmaradhasson (pl. nemzeti parkok)

Levegő védelme:

- természetes légszennyező források:

- Naptevékenység

- Vulkáni tevékenységek, erdőtüzek

- Növény és állatvilág

- Mesterséges légszennyező források

- Ipari üzemek

- Mezőgazdaság

- Közlekedés

- Háztartások

A légszennyezésnek vannak lokális (helyi) hatásai, pl. egy-egy város szmogja

Kontinentális hatás:

Pl. savas esők,

Globális hatás:

Pl. a Föld klímaváltozása

A levegő védelme: kiemelkedően fontos!

Módszerek: korszerű technológiák alkalmazása, szűrők beépítése, az erdők megóvása

(oxigén), korszerű közlekedés (tömegközlekedés, elektromos autók, korszerű

energiagazdálkodás stb.)

A víz védelme: a víz minden földi élet alapja, így az emberé is!

A Föld vizeinek aránya:

Tengervíz 986%

Édes víz 2%

Megújuló természeti erőforrás, de csak korlátozottan áll rendelkezésre, pazarló felhasználás

esetén hiányhoz vezet.

- Egyenlőtlenül oszlik el a Földön.

- Egyenlőtlen a vízfelhasználás pl. Észak-Amerikában, kb. százszor annyit használnak fel

fajlagosan, mint Afrikában.

A globális vízfelhasználás még a népesség szaporodásával is gyorsabban növekszik!

Nagy vízszennyezők:

- ipar, (nyersanyagként is felhasználja)

- mezőgazdasági öntözés

- kommunális felhasználás

Különösen az édesvízkészlet van veszélyben! A vizek védelme kiterjed a felszíni a felszín

alatti vizekre, azok készleteire, minőségére, mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára

és a víztartó képződményekre. Egyszerre kell a vízmennyiséget és a minőséget védeni.

Pl.: vízgazdálkodással:

- takarékosság

- szennyvíztisztítással

- újrahasznosítással

A termőföld védelme

Termőtalaj: a szikár földkéreg legfelső, termékeny laza rétege, a bioszféra része.

Legfontosabb talajszennyező források:

Természetes eredetűek

Pl. vulkánkitörések, vízmosások (erózió), szélmozgások (defláció)

Humán (emberi) eredetűek

- mezőgazdaság pl.: monokultúra, műtrágyázás, növényvédő szerek túlöntözés

- ipar pl.: a légkörből a termőföldre jutó szennyeződések, olaj és gázcsőrepedés stb.

- közlekedés:

- kommunális szennyezés pl. szemét

A talajszennyezés elleni védekezés lehetőségei:

- Közel vegyszermentes mezőgazdaság

Talajvédelmi tervek és megvalósításuk:

- talajrendezés

- talajművelés

- erdősítés

- gyepesítés

- teraszosítás

Talajszennyezési károk elhárítása

- komplex, tudatos környezetstratégia

Növényvédőszereket, műtrágyát környezettudatosan szabad csak használni.

- Csak a szükséges mennyiséget használjuk

- A leginkább környezetbarát termékeket használjuk

- Tartsuk be szigorúan a technológiai, környezetvédelmi előírásokat.

A hulladékot szelektíven gyűjtsük, így lehetővé téve az újrahasznosítást.

Használjuk a mesterséges és így általában környezetszennyező anyagok helyett természetes

anyagokat.

A gépeket is úgy válasszuk meg, hogy az minél kevésbé környezetszennyező legyen, kisebb

fogyasztású, energiatakarékos stb., illetve a technológiában is törekedjünk a környezetbarát

megoldásokra.

A gépeket tisztítsuk a környezetvédelmi előírások szerint, ne szennyezzük velük

környezetünket.

18. Mi a természetvédelem feladata, jelentősége? Jellemezze a védetté nyilvánított

területeket! Soroljon fel védett növényfajokat és -társulásokat!


A természetvédelem feladata, jelentősége

A nemzeti parkok jellemzői, felsorolásuk

A tájvédelmi körzetek jellemzői, példa felsorolása

A természetvédelmi területek jellemzői, példa felsorolása

Védett növényfajok és -társulások felsorolása

A természetvédelem az ember tudatos, szervezett és társadalmilag intézményesített tevékenysége, melynek feladata a Föld természetes életközösségeinek megvédése, és a természeti környezet megóvása. A természeti környezetnek nemcsak a természet élő és élettelen értékeit védi, hanem a táj egészének, azok értékeinek védelmét jelenti.

A természetvédelem célja a bioszféra állapotának, működőképességének, biológiai sokféleségének (biodiverzitás), valamint ezzel összefüggésben az élőhelyeknek és a természeti tájnak a megőrzése, károsodásainak megelőzése, mérséklése, vagy elhárítása.

A természetvédelem alatt álló területek:

Nemzeti parkok

“Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése.”

Tájvédelmi körzetek

Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.

Természetvédelmi területek

Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, helyi, vagy országos jelentőségű védelem alatt álló területek.

19. Ismertesse a munkavállalókat érintő jogszabályokat, a fontosabb alapfogalmakat!


A munkavégzéssel kapcsolatos törvények: Alkotmány, Munka Törvénykönyve,

Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény, Közalkalmazotti törvény

A Kollektív Szerződés rendelkezései

Alapfogalmak: munkaidő, pihenőidő, szabadság, betegszabadság, munkaidő kedvezmények,

munkabér megállapítása

Munkaügyi vita, a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelőssége

A Munka Törvénykönyvéről általában

A rendszerváltás, a tulajdoni viszonyokban végbement változások megszüntették a

munkaviszonyok egységes alapon történő szabályozásának lehetőségeit. 1992 júliusáig

egységesen a munka Törvénykönyve szabályozta a gazdálkodó szervezetekben, az

igazgatásban, különböző hivatalokban, intézményekben dolgozók munkavégzésére irányuló

jogviszonyait. A közigazgatási szerkezet változása következtében a munkajogi adatok

statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra

alkalmatlan módon – átadhatók;

munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme: a munkavállaló a munkaviszony

fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan

magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné;

rendeltetésszerű joggyakorlás: az Mt-ben meghatározott jogokat és kötelezettségeket a

rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni;

egyenlő bánásmód követelménye: a munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlő

bánásmód követelményét meg kell tartani; az egyenlő bánásmód követelménye

megsértésének következményeit megfelelően orvosolni kell, amely nem járhat más

munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.

4. Jognyilatkozatok az Mt-ben. A munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat – ha

munkaviszonyra vonatkozó személy eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet

megtenni. A munkavállaló kérésre azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az

egyébként nem kötelező. Ezen kívül kötelező írásba foglalni a jognyilatkozatot, ha azt szabály

rendeli el. Így kötelező írásba foglalni a munkaszerződést, annak módosításait, a

munkaviszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatokat. Az alaki kötöttség

megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. A munkáltató írásbeli intézkedését köteles

megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a

jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. Az írásbeli nyilatkozat

akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják

át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan

megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

5. Érvénytelenség az Mt-ben. A munkaszerződés, illetve a munkáltató és a munkavállaló

között létrejött munkaviszonnyal kapcsolatban egyéb megállapodás megtámadhat, ha a fél

annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, ha tévedését a

másik fél okozta, vagy azt felismerhette, illetőleg, ha mindkét fél ugyanabban a téves

felismerésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet

jogellenes fenyegetéssel vették rá.

Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba, vagy egyéb

jogszabályba ütközik. Ha a semmisség a felek és a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül

nem orvosolható, a semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem

mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő

hátrányára csorbítja.

A semmis és a sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Ha a megállapodás

valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni,

kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

6. Elévülés. A munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A

bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési

ideje hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el. Az igény elévülése az esedékessé válástól

kezdőik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést

elévülés címén visszakövetelni nem lehet. Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja

érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti,

ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

Alkotmány: a legalapvetőbb állampolgári jogokat tartalmazza

Munka törvénykönyvéről általában:

A kollektív szerződés rendelkezései:

A kollektíva munkaszerződése a munkáltatóval bizonyos munkajogi kérdésekben.

Nem kötelező készíteni, de ha van akkor ettől eltérni nem lehet. Évente készítik. Eltérni csak

a közös megegyezéssel –a munkavállaló javára lehet.

A munkaidő és a pihenőidő

Az Mt. alapján a következő munkaidővel kapcsolatos fogalmakat kell megemlítenünk:

munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam,

amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység

időtartamát (eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi

időtartama – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem számít be);

napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli

időszakba tartozó munkaidő;

heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli

időszakba tartozó munkaidő;

éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;

többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a

munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy

napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;

délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra

közötti időszakban teljesített munkavégzés;

éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka;

éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki a munkarendje szerint

rendszeres éjszakai műszakban, vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében

éjszakai munkát végez;

pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három- és

négyműszakos munkarendben, továbbá megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az

ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében – munkaviszonyra vonatkozó

szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában – a következő műszak megkezdését

megelőző huszonnégy óra;

idénymunka: az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás

természete miatt –a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott

valamely időszakához vagy időpontjához kötődik;

készenléti jellegű munkakör: az olyan munkakör, amelyben a munkakörbe tartozó

feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő

legalább egyharmadában nincs munkavégzés, és a munkával nem töltött időt a

munkavállaló pihenéssel töltheti, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör

sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az

általánoshoz képes lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. Munkaviszonyra vonatkozó

szabály vagy a felek megállapodása ettől rövidebb teljes munkaidőt is előírhat, azonban

mértéke legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, amennyiben a

munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató illetve a tulajdonos

közeli hozzátartozója.

A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos

munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. Ha a beosztás szerinti napi munkaidő

vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további

három óra munkavégzés után a munkavállaló részére –a munkavégzés megszakításával –

legalább húsz per,c legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani.

Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre,

ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. A munkavállaló részére a napi

munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő

pihenőidőt kell biztosítani. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az

egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő-beosztása

alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli

pihenőidő is biztosítható. Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a megszakítás nélküli

munkarendben, vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetőleg ilyen

munkakörben foglalkoztatható.

Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a

munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt

elrendelte munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig – ha a

munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől

az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig – terjedő időtartam. Nem

minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkáltató az engedélyezett távollét idejét a

munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli

munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is

foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, tovább az

életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg

elhárítása érdekében rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem

veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi,

családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. A munkavállaló számára naptári

évenként legfeljebb kétszáz óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Rendkívüli munkára

nem vehető igénybe a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét

egyedül nevelő férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint a munkavállaló, ha

foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig –

csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára.

A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő

rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt – a munkavégzés helyére tekintettel

elérhető –a helyen töltendő készenlétre kötelezhető, a társadalmi közszükségletet kielégítő

alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az

életet, egészséget, testi épséget fenyegető veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, továbbá az

alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.

Rendes, pót-, betegszabadság és egyéb munkaidő kedvezmények

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti

meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. A

szabadság mértéke a munkavállaló 25. életévétől a 45. életévéig folyamatosan2 21 napról 30

munkanapra emelkedik. A szabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes

meghallgatása után a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét – a

munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre

vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal bel kell jelentenie. A

szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét

a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot

esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve

a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az

esedékesség évét követő év március 31-ig, am unkavállaló betegsége vagy a személyét érintő

más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon

belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A szabadságot kettőnél több részletben csak a

munkavállaló kérésre lehet kiadni.

A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete

előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben

változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve

költségeit köteles megtéríteni. A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a

működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke

miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre,

illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A

munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a

munkáltató köteles megtéríteni.

A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő beosztás) szerinti munkanapokat kell

figyelembe venni. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, ha a munkáltatónál

eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb

esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet.

A munkavállalót a betegsége miatt keresőképtelenség idejére – ide nem értve a

társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti

keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A

munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja. A betegszabadság időtartamára a

munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár. Év közben kezdőd munkaviszony

esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez

azonban – ha a munkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt –nem lehet több,

mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. A betegszabadság

naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető. A betegszabadság kiadásánál a

munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

A munkavállalót egyéb munkaidő kedvezmények is megilletik. A terhes, illetőleg a szülő

nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A munkavállalót fizetés nélküli szabadság

illeti meg a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek, otthoni gondozása céljából; a

gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama

alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza, a gyermek

tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.

A munka díjazása

A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár.

Munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján

közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.

A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő

összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni. A

teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes – objektív mérésen és számításon

alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes

munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. Ha a

teljesítménykövetelmény teljesítése jelentős részben nemcsak a munkavállalón múlik,

garantált bér megállapítása is kötelező. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a

meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér

(minimálbér) jár. A munkavállalónak az alábbi esetekben bérpótlék jár:

éjszakai munkavégzés esetén

délutáni, illetőleg éjszakai munkavégzés esetén (műszakpótlék),

rendkívüli munkavégzés esetén (de a felek megállapodhatnak abban, hogy a rendkívüli

munka ellenértékeként bérpótlék helyett szabadidő jár),

pihenőnapon (pihenőidő) idején végzett munka esetén,

készenlét esetén,

ügyelet esetén,

vasárnapi munkavégzés esetén.

A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával

kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan

merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az

utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.

A munkabért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes

pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Utalvány formájában, vagy más formában fizetni

tilos. Ez nem zárja ki, hogy a munkáltató a munkabért vagy annak egy részét a munkavállaló

bankszámlájára átutalja. Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért

állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai

szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben

meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni

munkabérként szeszes ital vagy más, az egészségre káros élvezeti cikk. A munkavállaló

részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolását kell adni. Az elszámolásnak olyannak

kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való

levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az írásbeli elszámolásnak tartalmaznia kell

a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét jogcímén kifizetett díjazást is.

A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a

munkavállaló hozzájárulás alapján van helye. A munkáltató támogathatja a munkavállalók

kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A

támogatások, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a

munkavállaló részére, ezen túlmenően is támogatást nyújthat.

1. A munkavállaló kártérítési felelőssége. A munkavállaló a munkaviszonyából eredő

kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A

munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati

összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés

mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg (de

a munkaszerződésben ezt legfeljebb másfél hónapra emelhetik a felek). Szándékos

károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy

elszámolás kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket

állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel.

Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan

külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította. A

munkavállalót a teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék,

áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy

értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb

értéktárgy tekintetében.

A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére

tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

Leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és

átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes

mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

A leltárhiányért való felelősség feltétele leltárfelelősségi megállapodás megkötése, a leltári

készlet szabályszerű átadása és átvétele, a leltárhiánynak a leltározási rend szerint

lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása.

Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban

bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt

többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye.

2. A munkáltató kártérítési felelőssége. A munkáltató a munkavállalónak

munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes

mértékben felel. Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt

működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan

magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló

vétkes magatartása idézett elő. A munkavállalónak kell bizonyítani, hogy a károkozás a

munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be. A munkáltató működési körébe

esnek különösen a munkáltató által feladatai során kifejtett tevékenységei.

Köteles bejelenteni, ha a közeli hozzátartozója tagja lett a munkáltatóéval azonos, vagy

ahhoz hasonló kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként

munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen

tevékenységet folytató munkáltatónál.

A vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét a –

munkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A vezetőt a rendkívüli

munkaidőben történő munkavégzésért ellenérték nem illeti meg. A vezető a vezetői

tevékenységének keretében okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel. A vezető,

ha munkaviszonyát jogellenesen szünteti meg, tizenkét havi átlagkeresetével felel.

Munkaügyi vita

A munkavállaló a munkaviszonyából származó igényének érvényesítése, valamint a

szakszervezet, illetve az üzemi tanács (üzemi megbízott) a törvényből, illetőleg kollektív

szerződésből vagy üzemi megállapodásból származó igényének érvényesítése érdekében a

törvény rendelkezései szerint munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkáltató a

munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát

kezdeményezhet. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A munkáltató mérlegelési

jogkörében hozott döntésével szemben a munkaügyi jogvita abban az esetben

kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat

megsértette.

20. Ismertesse a munkaviszony keletkezésének és megszüntetésnek feltételeit!


A munkaviszony létesítésének feltételei

A munkaszerződés tartalmi és formai előírásai

A munkaviszony megszűnésének esetei

A munkaviszony megszüntetési lehetőségei

A munkaviszony létesítésének feltételei

A munkaviszonyalanyai. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.

Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.

Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is

létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki

tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét

betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés

keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatal

munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is

szükséges. Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi

alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a

munkaköröket, amelyekben nő vagy fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott

munkafeltételeket biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat lapaján foglalkoztatható,

jogszabály határozza meg. Munkáltató az lehet, aki jogképes. A munkáltató köteles a

munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltató jogokat és

kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja.

A munkaszerződés tartalmi és formai előírásai

A munkaviszony létesítése. A munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik –

munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés

írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a

munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló a munkaviszony létesítéséhez

hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. A

munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés

jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a

munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A feleknek a munkaszerződésben meg kell

állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési

helyében. A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör

betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről – kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg. A

munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony

szempontjából lényeges adatait.

A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja

Az irányadó munkarendről,

a m unkabér egyéb elemeiről,

A bérfizetés napjáról,

A rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának illetve

A munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási időd megállapításának

szabályairól,

Arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról,

hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).

A munkáltató a fenti tájékoztatást legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított

harminc napon belül írásban is köteles a munkavállaló részére áradni. A munkaviszony – a

felek megállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyeken történő

munkavégzésre jön létre. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés

napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában

a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. A

munkaviszony –eltérő megállapodás hiányában – teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra

jön létre. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül a vagy

közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatástekintetében legalább az

időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével

összefügg. A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – határozatlan időtartamra jön

létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell

meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag határozták meg, a

munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. Ha a

munkaviszony létesítéshez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az

engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető.

A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az

időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább

dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak

annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozzák.

3. A próbaidő. A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is

kiköthető. A próbaidőtartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb

vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A

próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a

munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

4. A munkaszerződés módosítása. A munkáltató a és a munkavállaló a munkaszerződést

csak közös megegyezéssel módosíthatja. A munkaszerződés módosítására megkötésre

vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése. A munkaviszony megszűnik:

a munkavállaló halálával

a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

a határozott idő lejártával

A munkaviszony megszüntethető:

a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével,

rendes felmondással,

rendkívüli felmondással

azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

a határozott idejű munkaviszony bizonyos esetekben.

A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell

foglalni.

A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli

felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. A

munkáltató az előbbi eseteken kívül is megszüntetheti a határozott időre alkalmazott

munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még

hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató

felmondással megszüntetheti. A felmondás lehet rendes vagy rendkívüli felmondás. A

munkáltató köteles felmondását megindokolni. Az indoklásból a felmondás okának világosan

ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának a valóságát és okszerűségét a

munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a

munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő

ok lehet. A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhatna

határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául. A

munkavállaló munkavégzésre vagy magatartására hivatkozással történő munkáltató felmondás

előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. A

felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg, ettől

érvényesen eltérni nem lehet.

A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól

felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele. A munkavégzés alóli felmentés

időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes

felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással

megszüntetheti, ha a másik fél

a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos

gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné

teszi.

A munkáltató rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a

tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni

védekezésre, kivéve, ha az eset össze körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem

várható el.

Fő szabályként a rendkívüli felmondás esetén a rendes felmondás szabályai nem

alkalmazhatók.

Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén. A munkavállaló

munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles

átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a

munkáltató köteles megfelelőn biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor

(megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkáért, egyéb járandóságait,

valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban

előírt igazolásokat. A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszüntetésekor

(megszűnésekor), illetve az ezt követő egy éven belül a munkáltató köteles működési

bizonyítványt adni.

Documents

munkavédelmi jegyzet