Műszaki információk - RECA¶tések esetén (VDI 2230 szerint) 6.4 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz (VDI

16.1471

Műszaki információk

16

16.1473 Műszaki információk

1

I

2

4

3

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

Dübeltechnika

Szegecsek, vakszegecsek, vakszegecsanyák

Rozsdamentes kötőelemek

Műanyag és sárgaréz kötőelemek

Emeléstechnika

Műszaki információk

Egyéb rögzítéstechnikai- és kötőelemek

Anyák

Külső kulcsnyílású csavarok, acél csavarok (hatlapfejű csavarok)

Belső meghajtású csavarok (belső hatlapú csavarok)

Menetes szálak, tőcsavarok, menetes csapok

Hengeres szegek, kúpos szegek, rovátkolt szegek

reca sebS (önfúró-önmetsző csavarok), lemezcsavarok, lemezanyák

Menetes csavarok, szárnyas csavarok/-anyák

Facsavarok és faforgácslap-csavarok

Alátétek és biztosító elemek

INFÓ

16 16.4

INFÓ

1616.5

1. Acél kötőelemek –50°C és +150°C közötti hőmérséklet-tartományban való használatra 1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagai 1.2 Acélcsavarok mechanikai tulajdonságai,

fogalom meghatározások 1.2.1 Szakító vizsgálat 1.2.2 Szakítószilárdság Rm (MPa) 1.2.3 Folyáshatár Re (MPa) 1.2.4 0,2%-os nyúlási határ Rp0,2 (MPa) 1.2.5 Teljes csavarokon végzett szakító

vizsgálatok 1.2.6 Szilárdsági osztályok 1.2.7 Szakadási nyúlás A5 (%) 1.2.8 Keménység és keménységvizsgálati

eljárások 1.3 Csavarok szilárdsági osztályai 1.3.1 Vizsgálati erők 1.3.2 Csavarok tulajdonságai magas

hőmérsékleteken 1.4 Anyák szilárdsági osztályai 1.5 Csavarok és anyák párosítása 1.5.1 Acél anyákra vonatkozó

megjegyzések 1.5.2 A ≥ 0,5 d és < 0,8 d névleges

magasságú anyák szilárdsága (a DIN EN 20898, 2. rész alapján)

1.6 Metrikus csavarok meghúzási nyomatéka és előfeszítési ereje

1.7 Csavarok és anyák jelölése 1.8 Collmenet átszámítási táblázat (coll/mm)

2. Rozsda- és saválló kötőelemek 2.1 Mechanikai tulajdonságok 2.1.1 Rozsdamentes csavarok szilárdsági

felosztása 2.1.2 Folyási határterhelések menetes

csapokhoz 2.1.3 Rozsdamentes csavarok tulajdonsá-

gai magas hőmérsékleteken 2.2 A2 és A4 acélok korrózióállósága 2.2.1 Felületi vagy eróziós korrózió 2.2.2 Pontkorrózió 2.2.3 Kontaktkorrózió 2.2.4 Feszültségkorrózió 2.2.5 A2 és A4 acélok kapcsolata korrozív

közegekkel 2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelölése

3. DIN-ISO információk 3.1 Szabályzat 3.1.1 Termékmegnevezések és termék-

módosítások 3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás –

ISO-DIN összehasonlító szembeállítás 3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve

az ISO szabvány szerinti „laptávolság” adataiban

3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános módosítások, szakterületek szerint rendezve

3.4.1 Aktuálisan érvényes szabványok 3.4.2 Metrikus kiscsavarok 3.4.3 Szegek és csapok 3.4.4 Lemezcsavarok 3.4.5 Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák 3.4.6 Hernyócsavarok 3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál

és hatlapú anyáknál

4. Csavarok és anyák gyártása 4.1 Elvi gyártási eljárások 4.1.1 Hidegalakítás (hidegfolyatás) 4.1.2 Melegalakítás 4.1.3 Forgácsolással történő gyártás 4.2 Menetvágás 4.2.1 Szálfutás 4.3 Hőkezelés 4.3.1 Nemesítés 4.3.2 Edzés 4.3.3 Megeresztés 4.3.4 Betétedzés 4.3.5 Lágyítás (temperálás) 4.3.6 Temperálás

5. Felületvédelem 5.1 Korrózió 5.2 Korróziófajták 5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használt

módjai 5.3.1 Nemfémes bevonatok 5.3.2 Fémes bevonatok 5.3.3 Egyéb bevonatok 5.4 Galvanikus korrózióvédelmi rendszerek

szabványosítása 5.4.1 Jelölési rendszer DIN EN ISO 4042

szerint 5.4.2 Korrózióállósági irányértékek

a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermetköd-vizsgálatban

Csavarokra és kötőelemekre vonatkozó általános műszaki információk

INFÓ

16 16.6

5.4.3 Jelölési rendszer DIN 50979 szerint 5.4.4 A galvanikus bevonatok jelölése 5.4.5 Passziválások 5.4.6 Védőbevonatok 5.4.7 Minimális rétegvastagságok és

a vizsgálat időtartama 5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózió-

védelmi rendszerek szabványosítása 5.5.1 Cink-lamellás rendszerek 5.5.2 Nem elektrolitikus eljárással

felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása

5.6 Csavarok tűzihorganyzásának szabványosítása DIN EN ISO 10684 szerint

5.6.1 Eljárás és alkalmazási terület 5.6.2 Menettűrések és jelölési rendszer 5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása 5.7.1 RoHS 5.7.2 ELV 5.8 Hidrogén miatti rideggé válás

6. A metrikus acélkötések méretezése 6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági

osztályainak hozzávetőleges megállapítása (VDI 2230 szerint)

6.2 A meghúzási eljárás megválasztása és az eljárás végrehajtása

6.3 Súrlódási tényező-osztályok hozzárendelése irányértékekkel különféle anyagokhoz/ felületekhez és kenési állapotokhoz csavar-kötések esetén (VDI 2230 szerint)

6.4 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz (VDI 2230 szerint)

6.5 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok biztosítócsavarokhoz, peremes csavarokhoz, anyákkal (VDI 2230 szerint)

6.6 Meghúzási nyomaték irányértékei ausztenites csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint

6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási nyomatékokat tartalmazó táblázatok kezelésére

6.8 Különböző elemek párosítása/kontakt-korrózió

6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhez 6.10 Tervezési javaslatok 6.11 Szerelés

7. Biztosítóelemek 7.1 Általános tudnivalók 7.2 Az előfeszítőerő-veszteség okai 7.3 Működési módok 7.3.1 Biztosítás kilazulás ellen 7.3.2 Biztosítás kicsavarodás ellen 7.3.3 Biztosítás elvesztés ellen 7.4 Biztosítóelemek hatásmódja 7.4.1 Hatástalan biztosítóelemek 7.4.2 Elvesztés elleni biztosítók 7.4.3 Kicsavarodás elleni biztosítók 7.5 Csavarbiztosítási eljárások 7.5.1 Kilazulás 7.5.2 Önműködő kicsavarodás

8. Acélszerkezet 8.1 HV-kötések az acélszerkezetekhez 8.2 HV-csavarok, anyák és alátétek 8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások

a HV-kötésekhez DIN 18800-1 és DIN EN 1993-1-8 szerint

8.3.1 DIN 18800-1 szerinti HV-kötések (2008)

8.3.2 HV-kötések DIN EN 1993-1-8 szerint 8.4 Szerelés 8.4.1 Szerelés és vizsgálat DIN 18 800-7

szerint 8.4.2 Szerelés DIN EN 1090-2 szerint 8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák

használata esetén

9. Közvetlen csavarozások műanyagokba és fémekbe

9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokba 9.2 Közvetlen csavarozások fémekbe 9.2.1 Metrikus önmetsző csavarok 9.2.2 Csavarkötések menetnyomó

csavarokhoz a DIN 7500 szerint 9.2.3 Közvetlen csavarozások fémekbe

a DIN 7500 szerinti menetnyomó csavarokkal

9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok 9.3.1 Lemezcsavar-kötések 9.3.2 Csavarmenet lemezcsavarokhoz

INFÓ

1616.7

10. Szegecseléstechnika

10.1 Szegecstípusok 10.1.1 Tömör szegecsek 10.1.2 Üreges szegecsek 10.1.3 Csőszegecsek 10.1.4 Bővülő szegecsek 10.1.5 Semi-csöves szegecsek 10.1.6 Kétrészes üreges szegecs 10.1.7 Vakszegecsek 10.2 Megmunkálási tudnivalók 10.2.1 Kemény anyagok puha anyagokkal

való összekötése 10.2.2 Saroktávolságok kötések esetén 10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők 10.4 Vakszegecsek megmunkálása 10.5 Beszegecselhető anyák 10.5.1 Beszegecselhető anyák

megmunkálása 10.6 Hibaelhárítás 10.6.1 Túl nagyra választott szorító-

tartomány 10.6.2 A szorítótartomány túl kicsi 10.6.3 Túl nagy furat 10.6.4 Túl kicsi furat 10.7 Fogalmak magyarázata 10.7.1 Serleg-vakszegecs 10.7.2 Szorító tartomány 10.7.3 Többtartományú vakszegecs 10.7.4 Szegecshüvely-átmérő 10.7.5 Szegecshüvely-hossz 10.7.6 Zárófej 10.7.7 Gyámfej 10.7.8 Előírt szakadási hely

INFÓ

16 16.8

INFÓ

1616.9

Szilárd- sági osztály

Szerkezeti anyag és hőkezelés Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) (darabelemzés)a

Megereszt. hőmérséklet

C P S Bb °C

min. max. max. max. max. min.

4.6c, d Szénacél vagy szénacél adalékokkal – 0,55 0,050 0,060 nincs megadva

–

4.8d

5.6c 0,13 0,55 0,050 0,060

5.8d – 0,55 0,050 0,060

6.8d 0,15 0,55 0,050 0,060

8.8f Szénacél adalékokkal (pl. bór, Mn vagy Cr), hirtelen lehűtve és megeresztve

0,15e 0,40 0,025 0,025 0,003 425

Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025

Ötvözött acél, edzve és megeresztveg 0,20 0,55 0,025 0,025


0,15e 0,40 0,025 0,025 0,003 425

Szénacél, hirtelen lehűtve és megeresztve 0,25 0,55 0,025 0,025

Ötvözött acél, edzve és megeresztveg 0,20 0,55 0,025 0,025


0,20e 0,55 0,025 0,025 0,003 425

Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztve

0,25 0,55 0,025 0,025

Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztveg

0,20 0,55 0,025 0,025

1. ACÉL KÖTŐELEMEK –50°C ÉS +150°C KÖZÖTTI HŐMÉRSÉKLET-TARTOMÁNYBAN VALÓ HASZNÁLATRA

1.1 Kötőelemek szerkezeti anyagaiA felhasznált anyag döntő mértékben befolyásolja a

kötőelemek (csavarok, anyák és tartozékok) minőségét. Ha

a felhasznált anyagban hibák fordulnak elő, akkor az abból

készült kötőelem már nem képes a vele szemben támasztott

követelményeket teljesíteni.

A csavarokra és anyákra érvényes legfontosabb szabványok:

• DIN EN ISO 898-1, Mechanikus kötőelemek, 1. rész:

Csavarok

• DIN EN 20898, 2. rész (ISO 898, 2. rész), Mechanikus

kötőelemek, 2. rész: Anyák

Ezek a szabványok rögzítik a felhasználandó anyagot, a jelö-

lést, a kész alkatrészek tulajdonságait, valamint a vizsgálato-

kat és a vizsgálati módszereket is.

A különböző szilárdsági osztályokhoz eltérő szerkezeti anya-

gokat használnak, amelyek a következő, 1. számú táblázatban

találhatók.

INFOINFÓ

16 16.10

1.2 Acélcsavarok mechanikai tulajdonságaiEz a fejezet rövid áttekintést ad arról, hogy a csavarok me-

chanikai tulajdonságait milyen módszerekkel lehet megálla-

pítani és meghatározni. Ebben az összefüggésben részletesen

foglalkozunk a leggyakoribb jellemzőkkel és névleges

méretekkel.

1.2.1 Szakító vizsgálatA szakító vizsgálat segítségével a csavarok olyan fontos

jellemzőit határozzák meg, mint pl. a szakítószilárdság

(Rm), a folyási határ (Re), a 0,2 %-os nyúlási határ (Rp0,2), és

a szakadási nyúlás (A5) (%). Ennek során megkülönböztetik

a „Szakító vizsgálat lemunkált próbatesteken” és a „Szakító

vizsgálat egész csavarokon” közötti módszereket. Az A1-A5

acélcsoportba tartozó rozsda- és saválló csavaroknál a szakító

vizsgálatot a DIN ISO 3506 szerint egész csavarokon kell

elvégezni.

1.2.2 Szakítószilárdság: Rm (MPa)A szakítószilárdság (Rm) megadja, hogy a csavar milyen húzó

feszültség fölött szakadhat el. Ez a legnagyobb erőből és a

megfelelő keresztmetszetből adódik. A szakadás csak a szár-

ban vagy a menetben következhet be, de nem a fej és a szár

közötti átmenetben.

A hengeres szárban bekövetkezett szakadásnál a szakító-

szilárdság (lemunkált vagy egész csavarok):

Rm = maximális húzóerő/keresztmetszeti felület = F/So [MPa]

Szakítószilárdság a menetben bekövetkezett szakadásnál:

Rm = maximális húzóerő/feszültség-keresztmetszet =

F/As [MPa]

As Feszültség-keresztmetszet.

Szilárd- sági osztály

Szerkezeti anyag és hőkezelés Kémiai összetétel (tömeghányad %-ban) (darabelemzés)a

Megereszt. hőmérséklet

C P S Bb °C

min. max. max. max. max. min.

12.9f, h, i Ötvözött acél, hirtelen lehűtve és megeresztveg

0,30 0,50 0,025 0,025 0,003 425

12.9f, h, i Szénacél adalékokkal (pl. bór, mangán, króm vagy molibdén), edzve és megeresztve

0,28 0,50 0,025 0,025 0,003 380

a Kétes esetekben termékanalízis alapján tudunk dönteni.b A bórtartalom elérheti a 0,005%-ot, feltéve, hogy a nem hatékony bórt titán- és/vagy alumínium-adalékok kontrollálják. c Hidegen alakított, a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályba tartozó csavaroknál a hidegalakításhoz használt huzal vagy a hidegen alakított csavar hőkezelése válhat szükségessé

ahhoz, hogy a kívánt duktilitást elérhessük. d Ezekhez a szilárdsági osztályokhoz az automata acél a következő maximális foszfor-, kén- és ólomhányadokkal megengedett: kén: 0,34%, foszfor 0,11%; ólom: 0,35%. e A bór adalékot tartalmazó és 0,25% alatti széntartalmú szénacéloknak (olvadék-analízis) a 8.8 szilárdsági osztályban legalább 0,60%, a 9.8 és 10.9 szilárdsági osztály-

ban legalább 0,70% mangántartalommal kell rendelkezniük. f Az ezekbe a szilárdsági osztályokba sorolt szerkezeti anyagnak megfelelően edzhetőnek kell lennie, biztosítandó, hogy a mag szerkezete a menetes részben edzett

állapotban megeresztés előtt körülbelül 90% martenzit-hányadot tartalmazzon. g Az ötvözött acélnak a következő ötvöző elemek közül a megadott minimális mennyiségben legalább egyet tartalmaznia kell: króm 0,30%, nikkel 0,30%, molibdén

0,20%, vanádium 0,10%. Ha két, három vagy négy elem kombinációját határozzák meg, és azok ötvözési aránya alacsonyabb a fent megadottnál, akkor az osztályozás-hoz alkalmazandó határérték az érintett két, három vagy négy elemre fent megadott egyes szegmensek összegének a 70%-a.

h A 12.9 szilárdsági osztálynál metallográfiailag megállapítható, foszforban dúsult fehér réteg azokon a felületeken nem megengedett, amelyek húzásra vannak igénybe véve.

i A 12.9/12.9-es csavarkötések alkalmazásakor legyünk figyelemmel a csavar gyártóinak előírásaira, az összeszerelés körülményeire és a környezeti hatásokra egyaránt. Speciális környezeti hatások esetén mind a nyers, mind a felületkezelt csavaroknál feszültségi korrózió léphet fel.

INFÓ

1616.11

1.2.3 Folyási határ: Re (MPa)A DIN EN ISO 898 1. része szerint a pontos folyási határ csak

lemunkált próbatesteken állapítható meg (kivétel: rozsda- és

saválló csavarok, A1-A5 acélcsoport). A folyási határ megadja,

hogy a húzóerő növekvő nyúlás ellenére milyen feszültség

fölött marad először változatlan vagy lesz kisebb. Megmutatja

a rugalmasból a képlékeny tartományba való átmenetet. A 4.6

szilárdsági osztályú csavar (lágy acél) minőségi lefolyását

a feszültség-nyúlás diagram mutatja a C ábrán.

4.6 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi)

C ábra

Szakító vizsgálat

teljes csavaron

B ábra

Szakító vizsgálat

lemunkált csavaron

A ábra

INFOINFÓ

16 16.12

1.2.4 0,2%-os nyúlási határ: Rp0,2 (MPa)A rugalmasból a képlékeny tartományba folyamatosan át-

menő csavarokra (nagy szilárdságú csavarok, pl. 10.9) ezt

a jellemzőt használják, mivel a folyási határ csak nehezen ha-

tározható meg. A 0,2%-os nyúlási határ (Rp0,2) azt a feszültsé-

get mutatja, amelynél a csavar 0,2%-os maradandó nyúlást ér

el. A 10.9 szilárdsági osztályú csavar minőségi feszültség-ala-

kulását a feszültség-nyúlás diagram mutatja a D ábrán.

10.9 minőségű csavar feszültség-nyúlás diagramja (minőségi)

D ábra

1.2.5 Teljes csavarokon végzett szakító vizsgálatok

A lemunkált próbatesteken végzett szakító vizsgálat mellett

elvégezhetünk egy kissé munkaigényesebb vizsgálatot is

teljes csavarokon. Ilyenkor a teljes csavart a fejénél és a me-

neténél befogva szorítjuk be a vizsgálóezközbe. Mivel az ilyen

vizsgálatoknál – a próbatesttel végzett kísérletektől eltérően

– a vizsgált test hosszúság és átmérő aránya nem mindig

egyenlő, csak a szakítószilárdság Rm, a szakadási nyúlás Af és

a 0,004 8 d nyúlási határ Rpf határozható meg.

0,004 8 d nyúlási határ Rpf (MPa) az ISO 898-1 2009-08

szabvány 9.3 fejezete szerint.

1.2.6 Szilárdsági osztályokA csavarokat a szilárdsági osztályok szerint jelölik, ezáltal

nagyon egyszerűen megállapítható a szakítószilárdság (Rm)

és a folyási határ (Re) (ill. a 0,2%-os nyúlási határ: Rp0,2).

Példa:8.8 szilárdsági osztályú csavar

1. Rm meghatározása: Az első szám 100-zal szorzandó.

à Rm = 8 × 100 = 800 MPa

Az első szám a minimális szakítószilárdág MPa-ban kifeje-

zett értékének 1/100-ad része.

2. Re bzw. Rp0,2 meghatározása: Az első számot a második-

kal megszorozva és az eredményt 10-zel megszorozva

megkapjuk a folyási határt (Re), illetve a 0,2%-os nyúlási

határt (Rp0,2).

à Re = (8 × 8) × 10 = 640 MPA.

1.2.7 Szakadási nyúlás A5 (%)A szakadási nyúlás egy fontos érték az anyag alakíthatósá-

gának megítélése szempontjából, és az a csavarszakadást

előidéző terhelésnél jelentkezik. A szakadási nyúlást meg-

határozott szárhosszúságú lemunkált csavaroknál határozzák

meg (kivétel rozsda- és saválló csavarok, A1-A5 acélcsoport).

A maradandó plasztikus nyúlást százalékban adják meg, és az

a következő képlettel számítható ki:

A5 = (Lu–Lo)/Lo × 100%

Lo a szakító vizsgálat előtt meghatározott hossz Lo = 5 × do

Lu a szakadás utáni hossz

do szárátmérő a szakító vizsgálat előtt

Példa egy arányos próbatestre

E ábra

INFÓ

1616.13

1.2.8 Keménység és keménységvizsgálati eljárások

Definíció:Az az ellenállás, amelyet egy szerkezeti anyag egy másik

anyag behatolásánál tanúsít.

A legfontosabb keménységvizsgálati eljárások a gyakorlatban

a következők:

Vizsgálati eljárás

Vickers ke-ménység (HV) ISO 6507

Brinell kemény-ség (HB) ISO 6506

Rockwell kemény-ség (HRC) ISO 6508

Próbatest Piramis Golyó Kúp

A Vickers keménység szerinti vizsgálati eljárás csavaroknál a

teljes szokásos keménységtartományra kiterjed.

Keménységi adatok összehasonlításaA következő grafikon (F ábra) acélokra érvényes, és megfelel

a DIN 50150 keménység összehasonlító táblázatainak. Ezek

támpontként szolgálhatnak, mert az eredmények pontos

összehasonlítása csak azonos eljárással és azonos feltételek

mellett lehetséges.

1.3 Csavarok szilárdsági osztályai

A szilárdsági osztályok segítségével csavarok és anyák

mechanikai és fizikai tulajdonságait határozhatjuk meg.

Az alábbi táblázatban látható, hogy mindez 9 szilárdsági

osztályba való besorolással történik, amelyek mindegyikéhez

a szakítószilárdság, keménység, folyáshatár, nyúlási határ, stb.

adatok is hozzárendelhetők.

Jelmagyarázat:X Vickers keménység HV 30Y1 Rockwell keménységY2 Brinell keménység

F ábra: kivonat a DIN EN ISO 18265 szabványból

1 Keménységi tartomány nemvasfémek esetén2 Keménységi tartomány acélok esetén3 Keménységi tartomány keményfémek eseténa Brinell keménység, acélgolyós vizsgálattal meghatározva

(HBS)b Brinell keménység, keményfém golyós vizsgálattal megha-

tározva (HBW)

A különböző keménységi skálák Vickers skálához való viszonyulása

INFOINFÓ

16

Csavarok mechanikai és fizikai tulajdonságai

Szilárdsági osztály

Nr. Mechanikai és fizikai tulajdonság 4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/ 12.9d ≤

16 mmad > 16 mmb

d ≤ 16 mm

1 Névl.szak.szilárdság, Rm, MPa nom.c 400 500 600 800 900 1.000 1.200

min. 400 420 500 520 600 800 830 900 1.040 1.220

2 Alsó folyási határ, ReLd, MPa nom.c 240 – 300 – – – – – – –

min. 240 – 300 – – – – – – –

3 0,2%-os nyúlási határ, Rp0,2, MPa nom.c – – – – – 640 640 720 900 1.080

min. – – – – – 640 660 720 940 1.100

4 0,004 8 d nyúlási határ egész csavaros vizsgálat, Rpf, MPa

nom.c – 320 – 400 480 – – – – –

min. – 340e – 420e 480e – – – – –

5 Terhelőerő alatti feszültség, Spf, MPa nom. 225 310 280 380 440 580 600 650 830 970

Szilárdsági arány Sp,nom/ReL min vagy Sp,nom/Rp0,2 min vagy Sp,nom/Rpf min

0,94 0,91 0,93 0,90 0,92 0,91 0,91 0,90 0,88 0,88

6 Lemunkált próbatest szakadási nyúlása százalékban, A, %

min. 22 – 20 – – 12 12 10 9 8

7 Lemunkált próbatest százalékos keresztmetszet-csökkenése, Z, %

min. – 52 48 48 44

8 Szakadási nyúlás, egész csavar esetén,Af (ld. még C melléklet)

min. – 0,24 – 0,22 0,20 – – – – –

9 Fej ütésállósága nincs törés

10 Vickers keménység, HV F ≥ 98 N

min. 120 130 155 160 190 250 255 290 320 385

max. 220g 250 320 335 360 380 435

11 Brinell keménység, HBW F = 30 D2

min. 114 124 147 152 181 238 242 276 304 366

max. 209g 238 304 318 342 361 414

12 Rockwell keménység, HRB min. 67 71 79 82 89 –

max. 95,0g 99,5 –

Rockwell keménység, HRC min. – 22 23 28 32 39

max. – 32 34 37 39 44

13 Felületi keménység, HV 0,3 max. – h h,i h,j

14 A nem szénmentesített menetrész min. magassága, E, mm

min. – 1/2H1 2/3H1 3/4H1

A szénmentes rész mélysége, G, mm

max. – 0,015

15 Keménység csökkenése újramegeresztés után (edzés), HV

max. – 20

16 Szakító nyomaték, MB, Nm min. – az ISO 898-7 szabvány szerint

17 Ütőmunka vizsgálat, KVk, l, J min. – 27 – 27 27 27 27 m

18 Felület állapotára vonatkozó szabvány ISO 6157-1n ISO 6157-3

a Acélszerkezeti csavarokra nem vonatkozik.b Acélcsavaroknál a határ 12 mm-nél van.c A névleges értékek (nom.) kizárólag a szilárdsági osztályok jelölési rendszerében való besorolás céljából kerültek meghatározásra. Ld. még e fejezet 5. pontja.d Amennyiben az alsó folyási határt (ReL) nem tudjuk meghatározni, megengedett a 0,2%-nyúlási határ Rp0,2 alkalmazása.e A 4.8, 5.8 és 6.8 szilárdsági osztályra csak az Rpf min értékek származnak vizsgálatból. Az egyéb feltüntetett értékeket kizárólag a feszültség-arányok kiszámíthatósága miatt

tüntettük fel. Ezek azonban nem mért értékek.f A terhelési erők mértéke az 5-ös és a 7-es táblázatban láthatók.g A csavar végén mért keménységi érték legfeljebb 250 HV, 238 HB vagy 99,5 HRB lehet.h A csavaron mért felületi keménységi érték a mért magkeménységi értéket maximum 30 Vickers ponttal haladhatja meg, amennyiben mindkét értéket HV 0,3 mellett határozzuk

meg.i A felületi keménység a 390 HV értéket nem haladhatja meg.j A felületi keménység a 435 HV értéket nem haladhatja meg.k Az értékek −20°C-os hőmérsékleten végzett vizsgálatok alapján kerültek meghatározásra, ld. 9.14.l d ≥ 16 mm esetén érvényes.m A KV értékek ellenőrzés alatt.n Az ISO 6157-1 helyett az ISO 6157-3 szabvány is alkalmazható a gyártó és a vevő megállapodása alapján.

2. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból

16.14

INFÓ

16

1.3.1 Vizsgálati erőkA szakító vizsgálat során a vizsgálati erőt a 2. és 3. táblázat

szerint tengelyirányban kell a csavarra kifejteni és 15 s-ig

tartani. A kísérlet akkor sikeres, ha a csavarhossz a mérés

után megegyezik a kísérlet előtt mért hosszúsággal. Az erre

érvényes tűrés: ±12,5 µm. A következő táblázatok fontos

segéd eszközöket jelentenek a felhasználó számára a meg-

felelő csavarok kiválasztásánál.

Metrikus ISO szabványmenet

Me-neta d

Névleges feszültség-kereszt-metszet As, nom

b mm2


4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/ 12.9

Vizsgálati erő, Fp (As, nom × Sp), N

M3 M3,5 M4

5,03 6,78 8,78

1.130 1.530 1.980

1.560 2.100 2.720

1.410 1.900 2.460

1.910 2.580 3.340

2.210 2.980 3.860

2.920 3.940 5.100

3.270 4.410 5.710

4.180 5.630 7.290

4.880 6.580 8.520

M5 M6 M7

14,2 20,1 28,9

3.200 4.520 6.500

4.400 6.230 8.960

3.980 5.630 8.090

5.400 7.640 11.000

6.250 8.840 12.700

8.230 11.600 16.800

9.230 13.100 18.800

11.800 16.700 24.000

13.800 19.500 28.000

M8 M10 M12

36,6 58 84,3

8.240c

13.000c

19.000

11.400 18.000 26.100

10.200c

16.200c

23.600

13.900 22.000 32.000

16.100 25.500 37.100

21.200c

33.700c

48.900d

23.800 37.700 54.800

30.400c

48.100c

70.000

35.500 56.300 81.800

M14 M16 M18

115 157 192

25.900 35.300 43.200

35.600 48.700 59.500

32.200 44.000 53.800

43.700 59.700 73.000

50.600 69.100 84.500

66.700d

91.000d

115.000

74.800102.000–

95.500130.000159.000

112.000152.000186.000

M20 M22 M24

245 303 353

55.100 68.200 79.400

76.000 93.900109.000

68.600 84.800 98.800

93.100115.000134.000

108.000133.000155.000

147.000182.000212.000

–––

203.000252.000293.000

238.000294.000342.000

M27 M30 M33

459 561 694

103.000126.000156.000

142.000174.000215.000

128.000157.000194.000

174.000213.000264.000

202.000247.000305.000

275.000337.000416.000

–––

381.000466.000576.000

445.000544.000673.000

M36 M39

817 976

184.000220.000

253.000303.000

229.000273.000

310.000371.000

359.000429.000

490.000586.000

––

678.000810.000

792.000947.000

a Amennyiben a menet méretjelölésében emelkedésre vonatkozó adat nincs megadva, úgy normál menetről van szó.b Az As,nom érték kiszámításához ld. 9.1.6.1.c Az ISO 965-4 szabvány szerinti 6az menettűrésű csavarokra, amelyeket tüzihorganyzásnak vetnek alá, az ISO 10684:2004, A melléklet szerinti csökkentett értékek

vonatkoznak.d Acélszerkezeti csavarokra vonatkozó értékek: 50700 N (M12), 68800 N (M14) és 94500 N (M16).

3. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez

16.15

INFOINFÓ

16

1.3.2 Csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken

A megadott értékek csak támpontként szolgálnak olyan

csavarok folyási határának csökkentéséhez, amelyeket magas

hőmérsékleteken vizsgálnak. Ezek nem használhatók a csava-

rok átvételi vizsgálatához.

1.4 Csavaranyák szilárdsági osztályaiCsavaranyáknál a gyakorlatban a vizsgálati feszültséget és

az abból számított vizsgálati erőt adják meg jelzőszámként

(04-től 12-ig), mivel a folyási határ megadásától el lehet

tekinteni. A 7. táblázatban mindenkor felsorolt vizsgálati erő-

kig a csavar húzó igénybevétele fenntartás nélkül lehetséges.

Az anya szilárdsági osztályát az edzett összehasonlító

idomszerre vonatkoztatott vizsgálati feszültség adja meg,

amit 100-zal kell osztani.

Példa:M6, vizsgálati feszültség: 600 MPa

600/100 = 6 à szilárdsági osztály 6

Metrikus ISO finommenet

Menetd × P

Névleges feszültség-kereszt-metszet As, nom

a mm2


4.6 4.8 5.6 5.8 6.8 8.8 9.8 10.9 12.9/ 12.9

Vizsgálati erő, Fp (As, nom × Sp), N

M8 × 1 M10 × 1,25 M10 × 1

39,2 61,2 64,5

8.820 13.800 14.500

12.200 19.000 20.000

11.000 17.100 18.100

14.900 23.300 24.500

17.200 26.900 28.400

22.700 35.500 37.400

25.500 39.800 41.900

32.500 50.800 53.500

38.000 59.400 62.700

M12 × 1,5 M12 × 1,25 M14 × 1,5

88,1 92,1 125

19.800 20.700 28.100

27.300 28.600 38.800

24.700 25.800 35.000

33.500 35.000 47.500

38.800 40.500 55.000

51.100 53.400 72.500

57.300 59.900 81.200

73.100 76.400104.000

85.500 89.300121.000

M16 × 1,5 M18 × 1,5 M20 × 1,5

167 216 272

37.600 48.600 61.200

51.800 67.000 84.300

46.800 60.500 76.200

63.500 82.100103.000

73.500 95.000120.000

96.900130.000163.000

109.000––

139.000179.000226.000

162.000210.000264.000

M22 × 1,5 M24 × 2 M27 × 2

333 384 496

74.900 86.400112.000

103.000119.000154.000

93.200108.000139.000

126.000146.000188.000

146.000169.000218.000

200.000230.000298.000

–––

276.000319.000412.000

323.000372.000481.000

M30 × 2 M33 × 2 M36 × 3

621 761 865

140.000171.000195.000

192.000236.000268.000

174.000213.000242.000

236.000289.000329.000

273.000335.000381.000

373.000457.000519.000

–––

515.000632.000718.000

602.000738.000839.000

M39 × 3 1.030 232.000 319.000 288.000 391.000 453.000 618.000 – 855.000 999.000a Az As,nom érték kiszámításához ld. 9.1.6.1.

4. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO finommenethez

Szilárdsági osztály Hőmérséklet

+20°C +100°C +200°C +250°C +300°C

Alsó folyási határ ReL vagy 0,2%-os nyúlási határ Rp 0,2 MPa

5.6 300 250 210 190 160

8.8 640 590 540 510 480

10.9 940 875 790 745 705

12.9 1.100 1.020 925 875 825

5. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból

16.16

INFÓ

16

A vizsgálati erő (FP) a vizsgálati feszültség (Sp) (DIN EN

20898 2. rész) és a névleges feszültség-keresztmetszet (As)

segítségével a következőképpen számítható ki: Fp = As × Sp

A névleges feszültség-keresztmetszet a következőképpen

számítható ki:

d2 + d3

2π4

As =2

A képlet jelentése:

d2 a külső menet középátmérője (névleges méret)

d3 a külső menet gyártási profiljának magátmérője (névleges

méret)

H6

d3 = d1 –

ahol

d1 a külső menet alapprofiljának magátmérője

H = a menet profil-háromszögének magassága

1.5 Csavarok és anyák párosítása

Szabály:A 8.8 szilárdsági osztályú csavarhoz az anyát is a 8-as szilárd-

sági osztályból kell kiválasztani.

Ahhoz, hogy a szereléstechnika modern eljárásaival meg-

húzott csavaroknál a menetszakadás veszélyét elkerüljük, a

csavaroknak és az anyáknak ugyanolyan a szilárdsági osztá-

lyúnak kell lenniük. Ezenkívül egy ilyen csavarkötés teljesen

terhelhető.

Megjegyzés:Általában érvényes, hogy az alacsonyabb szilárdsági osztályú

anyák helyett a magasabb szilárdsági osztályú anyák hasz-

nálhatók. Ez a folyási határ fölötti vagy a vizsgálati feszültség

fölötti terheléseknek kitett csavaranya kötés (nyúló csavar)

esetében ajánlatos megoldás.

Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák)

Menet Menet-emelkedés

Névleges feszültség-ke-resztmetszet / idomszer. AS


04 05 4 5 6 8 9 10 12

Vizsgálati erő (AS × Sp), N

mm mm2 – – 1. típus 1. típus 1. típus 1. típus 2. típus 2. típus 1. típus 1. típus 2. típus

M3M3,5M4

0,50,60,7

5,036,788,78

1.910 2.580 3.340

2.500 3.400 4.400

–––

2.600 3.550 4.550

3.000 4.050 5.250

4.000 5.400 7.000

–––

4.500 6.100 7.900

5.200 7.050 9.150

5.700 7.700 10.000

5.800 7.800 10.100

M5M6M7

0,811

14,220,128,9

5.400 7.640 11.000

7.100 10.000 14.500

–––

8.250 11.700 16.800

9.500 13.500 19.400

12.140 17.200 24.700

–––

13.000 18.400 26.400

14.800 20.900 30.100

16.200 22.900 32.900

16.300 23.100 33.200

M8M10M12

1,251,51,75

36,658,084,3

13.900 22.000 32.000

18.300 29.000 42.200

–––

21.600 34.200 51.400

24.900 39.400 59.000

31.800 50.500 74.200

–––

34.400 54.500 80.100

38.100 60.300 88.500

41.700 66.100 98.600

42.500 67.300 100.300

M14M16M18

222,5

115157192

43.700 59.700 73.000

57.500 78.500 96.000

–– 97.900

70.200 95.800121.000

80.500109.900138.200

101.200138.200176.600

––170.900

109.300149.200176.600

120.800 164.900 203.500

134.600183.700–

136.900 186.800 230.400

M20M22M24

2,52,53

245303353

93.100115.100134.100

122.500151.500176.500

125.000154.500180.000

154.400190.900222.400

176.400218.200254.200

225.400278.800324.800

218.100269.700314.200

225.400278.800324.800

259.700 321.200 374.200

–––

294.000 363.600 423.600

M27M30M33

33,53,5

459561694

174.400213.200263.700

229.500280.500347.000

234.100286.100353.900

289.200353.400437.200

330.550403.900499.700

422.300516.100638.500

408.500499.300617.700

422.300516.100638.500

486.500 594.700 735.600

–––

550.800 673.200 832.800

M36M39

44

817976

310.500370.900

408.500488.000

416.700497.800

514.700614.900

588.200702.700

751.600897.900

727.100868.600

751.600897.900

866.0001.035.000

––

980.4001.171.000

6. táblázat: kivonat az EN ISO 20898-2 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez (anyák)

(

(

16.17

INFOINFÓ

16

1.5.1 Acél anyákra vonatkozó megjegyzések8.8-as szilárdsági osztályba tartozó csavart 8-as vagy

magasabb szilárdsági osztályba tartozó anyával párosítva

használjunk. Az ilyen csavarkötések a csavar folyási határáig

terhelhetők.

Korlátozott terhelhetőségű – pl. 04-es, 05-ös szilárdsági osztá-

lyba tartozó – anyák esetén a DIN EN 20898-2 szabvány által

előírt vizsgálati erők érvényesek (ld. alábbi táblázat); a 14H,

22H keménységi értékkel bíró anyák kivételek.

Korlátozott terhelhetőségűek a DIN 934 szabvány szerinti

anyák is, ha I8I, valamint I4I, I5I, I6I, I9I, I10I, I12I jelölésűek.

Ilyenkor a 8.8-as szilárdsági osztályú csavarok DIN 934 (névl.

magasság kb.0,8 x d) anyákkal való kombinált használa-

takor nem terhelhető a kötés a csavar folyási határáig. Az

ilyen anyák megkülönböztető jelölésére a 8-as helyett a I8I

(függőleges vonal a 8-as előtt és után is) jelölést használjuk.

1.5.2 A ≥ 0,5 d és < 0,8 d névleges magasságú anyák szilárdsága (a DIN EN 20898, 2. része alapján)

Ha az anyát olyan csavarokkal használjuk, amelyek az

anyákénál magasabb szilárdsági osztályba tartoznak, fennáll

a menet elnyíródásának veszélye.

Az alábbi táblázatban feltüntetett irányértékek mindig a meg-

adott szilárdsági osztályra vonatkoznak.

1.6 Menetes csapok mechanikai tulajdonságai (a DIN EN ISO 898 szabvány 5. része alapján)

A mechanikai tulajdonságok olyan menetes csapok és

hasonló – menetes, szakító igénybevételnek nem kitett –

rögzítőelemekre vonatkoznak, amelyek ötvözött és nem

ötvözött acélból készülnek.

Anyák szilárdsági osztálya

Anya vizsgálati feszültsége

A csavarokban meglévő minimális feszültségi értékek elnyíródás előtt; a párosított csavarok szilárdsági osztálya N/mm2-ben

N/mm2 6.8 8.8 10.9 12.9

04 380 260 300 330 350

05 500 290 370 410 480

8. táblázat: kivonat a DIN EN 20898 szabvány 2. részéből

Csavarok és anyák párosítása (névleges magasságok ≥ 0,8 D)

Az anya szilárdsági osztálya

Hozzátartozó csavar Anya

1. típus 2. típus

Szilárdsági osztály Menettartomány Menettartomány

4 3.6 4.6 4.8 > M16 > M16 –

5 3.6 4.6 4.8 ≤ M16 ≤ M39 –

5.6 5.8 ≤ M39

6 6.8 ≤ M39 ≤ M39 –

8 8.8 ≤ M39 ≤ M39 > M16 ≤ M39

9 9.8 ≤ M16 – ≤ M16

10 10.9 ≤ M39 ≤ M39 –

12 12.9 ≤ M39 ≤ M16 ≤ M39

7. táblázat: kivonat az EN ISO 20898 2. részéből

16.18

INFÓ

16

1.7 Csavarok és anyák jelölése

Hatlapfejű csavarok:

A hatlapfejű csavarok gyártói jellel és szilárdsági osztállyal

való megjelölése minden szilárdsági osztályra és a d ≥ 5 mm

névleges menetátmérőjű csavarokra kötelező.

A csavar jelölését ott kell elhelyezni, ahol azt a csavar formája

megengedi.

G ábra: Példa a hatlapfejű csavarok jelölésére

Belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok:A belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok gyártói jellel és

szilárdsági osztállyal való megjelölése a ≥ 8.8 szilárdsági osz-

tályokra és a d ≥ 5 mm menetátmérőjű csavarokra kötelező.

H ábra: Példa a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarok

jelölésére

Mechanikus tulajdonság Szilárdsági osztály1)

14H 22 H 33 H 45H

Vickers keményság HV min. max.

140 290

220 300

330 440

450 560

Brinell keménység HB, F = 30 D2 min. max.

133 276

209 285

314 418

428 532

Rockwell keménység HRB min. max.

75 105

95

Rockwell keménység HRC min. max.

30 33 44

45 53

Felületi keménység HV 0,3 320 450 5801) A 14H, 22H és 33H szilárdsági osztályok a belső hatlapú menetes csapokra nem érvényesek.

9. táblázat: kivonat a DIN EN ISO 898-5 szabványból

16.19

INFOINFÓ

16 16.20

I ábra: Példa a szilárdsági osztály jelzőszámával történő

megjelölésre

A hatlapú anyák gyártói jellel és szilárdsági osztállyal való

megjelölése minden szilárdsági osztály és a M5 ≤ menet

esetén kötelező.

A hatlapú anyákat a felfekvő felületen vagy az egyik kulcsfe-

lületen bemélyítve vagy a peremen kiemelve kell megjelölni.

A kiemelt jelölések nem nyúlhatnak túl az anya felfekvő

felületén.

A szilárdsági osztály jelzőszámának alternatív megjelölése az

óramutató rendszer segítségével is történhet

(a további információkat lásd a DIN EN 20898 2. részében).

Csökkentett terhelhetőségű csavarok jelöléseCsökkentett terhelhetőségű csavarok esetén a már ismert

szilárdsági osztály jelölés elé egy „0“ (nulla) jelölést teszünk.

A számjegyek közti pontot nem is kötelező ilyenkor kitenni.

Pl. „8.8“ -> „08.8” vagy „088” is helyes jelölés. Ez a jelölés

minden szilárdsági osztályra érvényes.8

8

Anyák jelölése

Szilárdsági osztály 04 05 4 5 6 8 9 10 12

Jelölés 04 05 4 5 6 8 9 10 12

10. táblázat: Anyák jelölése a DIN EN 20898 2. rész szerint

1.8 Collmenet átszámítási táblázatok (coll/mm)

Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4" 7/8" 1" 1.1/4"

mm 6,3 7,9 9,5 11,1 12,7 15,9 19,1 22,2 25,4 31,8

Coll 1.1/2" 1.3/4" 2" 2.1/4" 2.1/2" 2.3/4" 3" 3.1/2" 4"

mm 38,1 44,5 50,8 57,1 63,5 69,9 76,2 88,9 102,0

Az 1”-ra eső csavarmenetek száma (UNC/UNF)

O-Coll 1/4" 5/16" 3/8" 7/16" 1/2" 5/8" 3/4"

Csavarmenetek UNC 20 18 16 14 13 11 10

Csavermenetek UNF 28 24 24 20 20 18 16

11. táblázat: Menetemelkedés értékek, UNC/UNF csavarok

INFÓ

16.21

2. ROZSDA- ÉS SAVÁLLÓ KÖTŐELEMEK

2.1 Mechanikai tulajdonságokRozsdamentes csavarokra és anyákra a DIN EN ISO 3506

szabvány érvényes. Sokféle rozsdamentes csavar létezik,

amely a három acélcsoportba (ausztenites, ferrites és marten-

zites) van besorolva, de ezek közül az ausztenites acél terjedt

el a legjobban.

Az acélcsoportokat és a szilárdsági osztályokat négyjegyű

betű- és számkombinációval jelölik.

Példa:A2–70

A à ausztenites acél

2 à ötvözés típusa az A csoporton belül

70 à �Szakítószilárdság, min. 700 N/mm2, hidegen szilárdított

Acélcsoport Ausztenites

Acélfajta

Szilárdsági osztályokCsavarok,Anyák (1-es típus)

Alacsony anyák

puha

025 035 040 025 035 055 025 035 040 020 030

50 70 80 50 70 110 50 70 80 45 60

puha puha puhanemesített nemesített nemesítetthidegen szilárdított

hidegen szilárdított

nagy-szilárd-ságú

FerritesMartenzites

A1 A3A221 A423 A5 C1 C4 C3 F1

Az ausztenites acélcsoportok jellemzői (az ISO 3506 szabvány szerint)

Acélcsoport Kémiai alkotóelemek %-ban (maximum értékek)

C Si Mn P S Cr Mo Ni Cu

A1 0,12 1 6,5 0,2 0,15–0,35 16–19 0,7 5–10 1,75–2,25

A2 0,1 1 2 0,05 0,03 15–20 – 8–19 4

A3 0,08 1 2 0,045 0,03 17–19 – 9–12 1

A4 0,08 1 2 0,045 0,03 16–18,5 2–3 10–15 4

A5 0,08 1 2 0,045 0,03 16–18,5 2–3 10,5–14 1

Az A3 és A5 osztályú acélok a titán, nióbium vagy tantál alkotóelemeknek köszönhetően ellenállnak a kristályközi korróziónak.

Ausztenites acélok kémiai összetevői (az ISO 3506 szabvány alapján)

INFÓ

16.22

A1 acélfajtaAz A1 acélfajta speciálisan a forgácsoló megmunkálásra

készül. A magas kéntartalom miatt az ilyen acélfajtájú acélok

kevésbé korrózióállók, mint a normál kéntartalmú megfelelő

acélok.

A2 acélfajtaAz A2 fajtájú acélok a leggyakrabban használt rozsdamentes

acélok. Ezeket konyhaberendezésekhez és a vegyipari készülé-

kekhez használják. Az ilyen acélfajtájú acélok nem alkalmasak

nem oxidálódó savban és klórt tartalmazó közegekben,

pl. úszómedencében és tengervízben történő használatra.

A3 acélfajtaAz A3 fajtájú acélok titán, esetleg nióbium, tantál adalé-

kokkal stabilizált, az A2 acélok tulajdonságaival rendelkező,

rozsdamentes acélok (kristályközi korrózió ellen stabilizálva,

pl. a hegesztés után).

A4 acélfajtaAz A4 fajtájú acélok Mo-ötvözésű „saválló acélok“, amelyek

sokkal jobb korrózióállósági tulajdonságúak. Az A4 fajtájú

acélt nagy mennyiségben használják a cellulóz-iparban, mivel

ezt az acélfajtát fővő kénsavakhoz fejlesztették ki (ezért

a „saválló“ megnevezés), és bizonyos mértékben klorid-tar-

talmú környezethez is alkalmas. Az A4 acélfajtát gyakran

használják az élelmiszeriparban és a hajógyárakban is.

A5 acélfajtaAz A5 fajtájú acélok stabilizált, az A4 fajtájú acélok tulajdon-

ságaival rendelkező, „saválló acélok“ (lásd az A3 acélokat is).

2.1.1 Rozsdamentes csavarok szilárdsági felosztása

A kötőelemekre ajánlott acélfajtákat a DIN ISO 3506

szabvány tartalmazza. Ezek közül főleg az A2 ausztenites

acélt használják. Fokozott korróziós igénybevételeknél ezzel

szemben az A4 acélcsoportba tartozó krómnikkel acélokat

használják.

Az ausztenites acélból készült csavarkötések méretezésénél

a következő 16. táblázat mechanikai szilárdsági értékeit kell

alapul venni.

A legfontosabb rozsdamentes acélok és azok összetétele

Szerkesztett anyag megnevezés

Szerk. anyag száma

C%

Si≤ %

Mn≤ %

Cr%

Mo%

Ni%

Altri%

A1 X 8 Cr Ni S 18-9 1.4305 ≤ 0,10 1,0 2,0 17,0 ÷ 19,0 – 8 ÷ 10 S 0,15 ÷ 0,35

A2 X 5 Cr Ni 1810 1.4301 ≤ 0,07 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 8,5 ÷ 10 –

X 2 Cr Ni 1811 1.4306 ≤ 0,03 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 10 ÷ 12,5 –

X 8 Cr Ni Ti 19/10 1.4303 ≤ 0,07 1,0 2,0 17,0 ÷ 20,0 – 10,5 ÷ 12 –

A3 X 6 Cr Ni Ti 1811 1.4541 ≤ 0,10 1,0 2,0 17,0 ÷ 19,0 – 9,0 ÷ 11,5 Ti ≥ 5 X % C

A4 X 5 Cr Ni Mo 1712 1.4401 ≤ 0,07 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 10,5 ÷ 13,5 –

X 2 Cr Ni Mo 1712 1.4404 ≤ 0,03 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 11 ÷ 14 –

A5 X 6 Cr Ni Mo Ti 1712 1.4571 ≤ 0,10 1,0 2,0 16,5 ÷ 18,5 2,0 ÷ 2,5 10,5 ÷ 13,5 Ti ≥ 5 X % C

15. táblázat: Szokásos rozsdamentes acélok és azok kémiai összetétele

INFÓ

16.23

A nyúlási határ (Rp0,2) meghatározása a DIN EN ISO 3506-1

szabvány előírásai szerint, teljes csavarokon végzett szakí-

tópróba alapján történik, mivel a szilárdsági tulajdonságok

részben a hidegalakítás következményei.

2.1.2 Folyási határterhelések száras csavarokhozAz ausztenites krómnikkel acélok nem edzhetők. Magasabb

folyási határt csak hidegkeményedéssel lehet elérni, ami

hidegalakítás (pl. menethengerlő görgővel) miatt következik

be. A DIN EN ISO 3506 szerinti menetes csapok folyási határ-

terhelései a 17. táblázatban találhatók.

Névleges átmérő DIN EN ISO 3506 szerinti A2 és A4 ausztenites acélok folyási határterhelései N-ban

Szilárdsági osztály 50 70

M5 2.980 6.390

M6 4.220 9.045

M8 7.685 16.470

M10 12.180 26.100

M12 17.700 37.935

M16 32.970 70.650

M20 51.450 110.250

M24 74.130 88.250

M27 96.390 114.750

M30 117.810 140.250

17. táblázat: Folyási határterhelések DIN ISO 3506 szerinti

száras csavarokhoz

2.1.3 Rozsdamentes csavarok tulajdonságai magas hőmérsékleteken

2.2 A2 és A4 acélok korrózióállóságaA rozsdamentes és saválló acélok, mint pl. az A2 és A4 az

„aktív“ korrózióvédelem kategóriájába tartoznak.

A rozsdamentes nemesacélok legalább 16% krómot (Cr)

tartalmaznak, és ellenállnak az oxidáló agresszív szereknek.

A magasabb Cr-tartalom és a további ötvöző elemek, mint

pl. nikkel (Ni), molibdén (Mo), titán (Ti) vagy nióbium (Nb)

javítják a korrózióállóságot. Ezek az adalékok a mechanikai

tulajdonságokat is befolyásolják. Más ötvöző elemeket, pl.

nitrogént (N) vagy ként (S) csak a mechanikai tulajdonságok

vagy a forgácsoló megmunkálás jobbítása érdekében adnak

hozzá az anyaghoz.

Az ausztenites acélokból készült kötőelemek általában nem

mágnesezhetők, a hidegalakítás után azonban bizonyos

mértékű mágnesezhetőség lehetséges. De ez nem befolyásolja

a korrózióállóságot. A hidegszilárdítás okozta mágnesezhe-

tőség odáig mehet, hogy az acél alkatrész hozzátapadhat a

mágneshez.

Az ausztenites acélcsoportokba tartozó kötőelemek mechanikai tulajdonságai

Acélcsoport Acélminőség Szilárdsági osztály

Átmérő- tartomány

Csavarok

Szakítószilárdság Rm

1)

MPa min.

0,2%-nyúlási határ Rp 0,2

1) MPa min.

Szakadási nyúlás A2)

mm min.

Ausztenites A1, A2, A3, A4 és A5

50 ≤ M39 500 210 0,6 d

70 < M243) 700 450 0,4 d

80 < M243) 800 600 0,3 d1) A húzó feszültség a feszültség-keresztmetszetre vonatkoztatva van kiszámítva (lásd az A mellékletet vagy az EN ISO 3506-1 szabványt).2) A szakadási nyúlást a 6.2.4 szerint a csavar mindenkori hosszán és nem a lemunkált próbatesteken kell meghatározni. d a névleges átmérő.3) A d > 24 mm névleges menetátmérőjű kötőelemekre vonatkozó mechanikai tulajdonságokról a felhasználónak és a gyártónak meg kell állapodnia. Ezeket az elemeket

a táblázat szerinti acélfajtával és szilárdsági osztállyal kell megjelölni.

16. táblázat: kivonat az EN ISO 898-1 szabványból, Vizsgálati erők metrikus ISO szabványmenethez

INFÓ

16.24

Figyelembe kell venni, hogy a gyakorlatban egy sor eltérő

korróziófajta léphet fel. A következőkben a rozsdamentes

nemesacélnál leggyakrabban előforduló korróziófajtákat

soroljuk fel, és az alábbi J ábrán egy példát mutatunk be:

a Felületi korrózió, pontkorrózió

b Kontaktkorrózió

c Feszültségkorrózió

d Mechanikai hatások

K ábra: A csavarkötéseknél leggyakrabban előforduló korró-

ziófajták ábrázolása

2.2.1 Felületi vagy eróziós korrózióAz eróziós korróziónak is nevezett egyenletes felületi korrózió-

nál a felület a korrodáló hatás következtében egyenletesen

és fokozatosan lekopik. Ez a korróziófajta a szerkezeti anyag

gondos kiválasztásával megakadályozható.

A gyártóművek laborkísérletek alapján megjelentettek olyan

ellenállósági táblázatokat, amelyek fontos tudnivalókat

tartalmaznak az acélfajták viselkedéséről különböző hőmér-

sékleteken és koncentrációknál az egyes közegekben (lásd a

2.2.5. szakaszt).

2.2.2 PontkorrózióA pontkorróziót felületi korróziós kopás jelzi, amit további mé-

lyedés- és lyukképződés kísér. Ennek során a passzív rétegen

helyenként áthatol a korrózió.

A klórtartalmú hatóközeggel érintkező rozsdamentes nemes-

acélnál különálló, a szerkezeti anyagot tűszúrásszerűen

roncsoló pontkorrózió alakul ki. Lerakódások és rozsda miatt

is kialakulhat a pontkorrózió. Ezért minden kötőelemet

rendszeres időközönként meg kell tisztítani a maradékoktól és

lerakódásoktól.

Az A2 és A4 minőségű ausztenites acélok jobban ellenállnak a

pontkorróziónak, mint a ferrites krómacélok.

Az ellenállóképesség mértékének felosztása különböző csoportokba

Ellenálló-képesség

Értékelés Súlyveszteség g/m2h-ban

A teljesen ellenálló < 0,1

B gyakorlatilag ellenálló 0,1–1,0

C kevésbé ellenálló 1,0–10

D nem ellenálló > 10

22. táblázat

2.2.3 KontaktkorrózióKontaktkorrózió akkor jön létre, ha két különböző összetételű

szerkezeti elem fémesen érintkezik, és elektrolit formájában

nedvesség is jelen van. Ennek során a kevésbé nemes elemet

támadja meg és teszi tönkre a korrózió.

A kontaktkorrózió megakadályozása érdekében figyelembe

kell venni a következő pontokat:

• Az érintkezési helyen szigetelni kell a fémeket pl. gumival,

műanyagokkal vagy festéssel, hogy érintkezési áram ne

folyhasson.

• Lehetőség szerint kerülni kell a nem azonos minőségű

anyagok párosítását. Pl. a csavarokat, anyákat és alátéteket

illeszteni kell az összekötő szerkezeti elemekhez.

• Kerülni kell a kötés érintkezését elektrolitos hatóközeggel.

à lásd a 6.8-as fejezetben is

2.2.4 FeszültségkorrózióEz a korróziófajta általában ipari környezetben használt,

erős mechanikai húzó- és hajlító terhelésnek kitett szerkezeti

elemeknél lép fel. A hegesztéskor keletkező önfeszültségek is

okozhatnak feszültségkorróziót.

INFÓ

16.25

A klorid-oldatokban jelentkező feszültségkorrózióval szemben

különösen érzékenyek az ausztenites acélok. A hőmérséklet

jelentősen befolyásolja a korróziót. Kritikus hőmérsékletként

az 50 °C említhető.

2.2.5 A2 és A4 acélok kapcsolata korrózív közegekkel

A következő táblázatban áttekintést adunk az A2 és A4

minőségű acélok különböző korrózív közegekkel szembeni

ellenálló képességéről. A megadott értékek csak kiindulási

pontként szolgálnak, de jó lehetőséget kínálnak az össze-

hasonlításra.

Az A2 és A4 minőségű csavarok kémiai ellenálló-képességének áttekintése

Agreszív szer Koncentráció Hőmérséklet °C-ban Ellenállóképesség A2 Ellenállóképesség A4

Aceton mind mind A A

Etiléter – mind A A

Etilalkohol mind 20 A A

Hangyasav 10% 20 forrásban

AB

AA

Ammoniák mind 20 forrásban

AA

AA

Mindenfajta benzin – mind A A

Benzoesav mind mind A A

Benzol – mind A A

Sör – mind A A

Kéksav – 20 A A

Vér – 20 A A

Bonderoldat – 98 A A

Klór: száraz gáz nedves gáz

– 20 mind

AD

AD

Kloroform mind mind A A

Krómsav10% tiszta

50% tiszta

20 forrásban20forrásban

ACBD

ABBD

Előhívó (fénykép) – 20 A A

Ecetsav 10% 20 forrásban

AA

AA

Zsírsav technikai 150180200–235

A BC

AAA

Gyümölcslevek – mind A A

Csersav mind mind A A

Glicerin konc. mind A A

Ipari levegő – – A A

Káliumpermanganát 10% mind A A

Mésztej – mind A A

Széndioxid – – A A

Rézacetát – mind A A

Réznitrát – – A A

Rézszulfát mind mind A A

INFÓ

16.26


Magnéziumszulfát kb. 26% mind A A

Tengervíz – 20 A A

Metilalkohol mind mind A A

Tejsav1,5%10%

mind20forrásban

AAC

AAA

Nátriumkarbonát hideg telített mind A A

Nátriumhidroxid 20 %

50%

20forrásban120

ABC

ABC

Nátriumnitrát – mind A A

Nátriumperklorát 10% mind A A

Nátriumszulfát hideg telített mind A A

Gyümölcs – – A A

Olajok (ásványi és növényi) – mind A A

Oxálsav 10%

50%

20forrásbanforrásban

BCD

ACC

Petróleum – mind A A

Fenol tiszta forrásban B A

Foszforsav10% 50%

80%

konc.

forrásban 20 forrásban 20 forrásban 20 forrásban

AACBDBD

AABACAD

Higany – 50-ig A A

Higanynitrát – mind A A

Szalicilsav – 20 A A

Salétromsav 40%-ig50%

90%

mind20forrásban20forrásban

AABAC

AABAC

Sósav 0,2%

2%

10%-ig

2050205020

BCDDD

BBDDD

1% kénsav 70%-ig

2,5%

5%

10%

60%

Bforrásban70-igforrásban20> 702070mind

ABBCBBCCD

BACABBCD

Kénessav vizes oldat 20 A A

Kéndioxid – 100–500900

CD

AC

Kátrány – forró A A

Bor – 20 és forró A A

INFÓ

16.27

Idegen rozsdaAz idegen rozsda valamely szénacélnak („normál acél“)

a nemes acél felületre erősen rátapadó részecskéje, amely

azután oxigén hatására rozsdává alakul át. Ha ezeket a helye-

ket nem takarítják le és nem távolítják el, akkor ez a rozsda

nemes acélnál is elektrokémiai pontkorróziót idézhet elő.

Idegen rozsda az alábbiak miatt keletkezhet:

• Rozsdás tárgyaknak nemesacél felülettel történő

érintkezése.

• Sarokköszörűvel vagy csiszolóporral végzett munkáknál

vagy hegesztési munkáknál kirepülő szikrák.

• Rozsdával kevert víz lecsepegése nemesacél felületre.

• Olyan szerszámok használata, amelyekkel előzőleg

szénacélt munkáltak meg.


Borsav 10%-ig

100% felett50%-ig75%

20forrásban20forrásbanforrásban

ABACC

AAACC

Citromlé – 20 A A

Citromsav10%-ig50%

mind20forrásban

AAC

AAB

Cukoroldat – mind A A

INFÓ

16.28

2.3 Rozsdamentes csavarok és anyák jelöléseA rozsdamentes csavarok és anyák jelölésének tartalmaz-

nia kell az acélcsoportot és a szilárdsági osztályt, valamint

a gyártói jelet.

Csavarok jelölése a DIN ISO 3506-1 szerintA hatlapfejű és a belső kulcsnyílású hengeres fejű csavarokat

M5 névleges átmérő fölött a jelölési rendszernek megfelelően

egyértelműen meg kell jelölni. A jelölést lehetőség szerint

a csavarfejen kell elhelyezni.

Anyák jelölése a DIN EN ISO 3506-2 szerintAz anyákat 5 mm névleges menetátmérő fölött a jelölési rend-

szernek megfelelően egyértelműen meg kell jelölni.

A jelölés csak az egyik felfekvő felületen megengedett, és azt

csak bemélyítve szabad elhelyezni. A jelölés a kulcsfelületen is

megengedett.

M ábra: kivonat a DIN EN ISO 3506-2 szabványból

A2-50

XYZ

XYZ

Festigkeitsklasse nur beiMuttern geringer Festigkeit(siehe Abschnitt 3.2.3)

Herkunfszeichen

XYZ

A2-70

XYZ

A2

FestigkeitsklasseStahlgruppe

XYZ

Alternative Kennzeichnungfür Zylinderschraubenmit Innensechskante

Kennzeichnung von Schrauben,die aufgrund ihrer Geometriedie Anforderungen an die Zug- oder Torsionsfestigkeitnicht erfüllen z.B. niedrige Zylinderköpfe

A2-70

XYZ

A2-70

A4

A2-70XYZ

L ábra: kivonat a DIN EN ISO 3506-1 szabványból

Származási jel

AcélcsoportSzilárdsági osztály

Alternatív jelölés belsô-kulcsnyílású hengeres fejû csavarokhoz

Olyan csavarok jelölése, melyek geometriai kialakításuk következtében nem teljesítik a szakítószilárdságra vonatkozó követelményeket – pl. ala-csony hengeres fejû csavarok

Szilárdsági osztály csak alacsony szilárd-ságú anyáknál (lásd 3.2.3 szakasz

INFÓ

16.29

3. DIN-ISO INFORMÁCIÓK MŰSZAKI SZABVÁNYOSÍTÁS – ÁTÁLLÁS AZ ISO SZABVÁNY-RA

3.1 SzabályzatA műszaki szabványosítás a műszaki területen végzett

egységesítési munka, amelyet az érdekelt csoportok közösen

végeznek. Célja a fogalmak, termékek és eljárások stb. meg-

határozása, rendezése és egységesítése a technika területén.

Ezáltal pl. a különböző konstrukciókhoz optimális megoldások

találhatók, miközben a szükséges szerkezeti elemek megren-

delése igencsak jelentően leegyszerűsödik.

Ezt az egységesítési munkát Németországon belül a múltban

nemzeti szinten a Német Szabványosítási Intézet (DIN) végezte.

Ezenkívül regionális szinten léteznek a Európai Szabványok

(EN szabványok), valamint nemzetközi szinten az ISO szabvá-

nyok, amelyeket a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet ad ki.

A Nemzeti Szabványokat (DIN) messzemenőkig nemzet-

közi / európai szabványok váltják / váltották fel. A DIN szab-

ványokat a továbbiakban csak olyan termékekre alkalmazzák,

amelyekre nincs ISO vagy EN szabvány.

A Nemzetközi Szabványok (ISO) az 1946-ban alapított

ISO feladata és célkitűzése értelmében a műszaki szabályok

világméretű egységesítését szolgálják, ezáltal egyszerűsítik az

árucserét, és megszüntetik a kereskedelmi akadályokat.

Az Európai Szabványok (EN) célja a műszaki szabályok

és törvények harmonizálása az 1995.1.1. óta megvalósult

közös európai belső piacon (EU/EGK). Alapvető célkitűzés,

hogy a meglévő ISO szabványokat amennyire lehetséges

EN szabványként változatlan formában átvegyék. Az ISO és

az EN szabványok közötti különbség abban áll, hogy az EN

szabványokat az Európai Tanács határozata értelmében a

tagországokban nemzeti szabványként haladéktalanul és

változatlanul át kell venni és be kell vezetni – és a megfelelő

nemzeti szabványt ezzel egy időben vissza kell vonni.

3.1.1 Termékmegnevezések és termékmódosításokAz európai szabványok bevezetését gyakran áttekinthetetlennek

és kaotikusnak nevezik. Ez azonban, alaposabban megnézve,

nincs így. Sok DIN szabvány alapul szolgált az ISO szabványok-

hoz. A régi DIN szabványok az új ISO szabványokra változtak.

Ha egy ISO szabványt változtatás nélkül átvesznek a nemzeti

szabványelőírásokba, akkor a nemzeti szabvány ugyanolyan

elnevezést kap, mint a megfelelő ISO szabvány. Egy ISO

szerinti csavaranya elnevezése ennek megfelelően az egész

világon ISO 4032-M 12-8.

Alapjában véve sok esetben nem lehet „DIN-ről ISO-ra“ való

átállásról beszélni, mert az ISO szabványok a múltban már

sok DIN szabványt átvettek. Az egyes szabványelőírások har-

monizálásánál változik ugyan néhány elnevezés, de magukon

a termékeken nem sok minden változik.

Időközben az ISO szabványoknak az európai szabályzatba

(EN) való átvételénél a 20-ezres számot hozzáadták az ISO

számhoz (pl. DIN EN ISO 24034). Ezt a jelölési rendszert

azonban néhány évvel ezelőtt ismét megszüntették és a most

szokásos „DIN EN ISO . . .“ formával helyettesítették.

Az elnevezés-módosítások a gyártási dokumentációk és

a rendelési adattárak tekintetében bizonyára nagyon bosz-

szantóak, mivel ezeket előbb-utóbb meg kell változtatni. Egy

dologgal azonban tisztában kell lennünk: Minél gyorsabban

megvalósítjuk az európai szabványok megfelelőségét, annál

gyorsabban élvezhetjük a kereskedelmi, ill. beszerzési akadá-

lyok leküzdésének a hasznát Európán belül.

Mint ahogy említettük, sok DIN szabvány tartalma már meg-

felel az ISO szabványnak, mert azokat már akkor bevezették,

amikor az „ISO-átállás“ még nem volt aktuális.

A csavarokra és anyákra vonatkozó, nyilvánvalóan legfonto-

sabb ISO 898-1 „Kötőelemek mechanikai tulajdonságai“ c.

szabvány esetében az európaizálás után semmilyen válto-

zások nem várhatók, mivel ezt a szabványt kezdettől fogva

változatlan tartalommal átvették a német szabványgyűjte-

ménybe.

A szabályzatok harmonizálásánál az egyik, valószínűleg leg-

jelentősebb termékmódosítás mindenesetre még előttünk áll.

Ez pedig a kulcsnyílásokat érinti az összes hatlapú terméknél.

INFÓ

16.30

Ide tartoznak az M 10, M 12 és M 14 méretű csavarok és

anyák (ezeknél a kulcsnyílások 1 mm-rel csökkennek), vala-

mint az M 22-es csavarok (2 mm-rel nagyobb kulcsnyílás).

Ezt a négy méretet leszámítva az összes többi csavarméret

már teljesen azonos az ISO szabvánnyal. Ez azt jelenti,

hogy például egy DIN 933 M 16 x 50-8.8 csavar méretét és

műszaki tulajdonságait tekintve teljesen azonos az ISO 4017

M 16 x 50-8.8 csavarral. Itt tehát csak a megnevezést kell

módosítani a gyártási dokumentációkban vagy a rendelési

adattárakban.

Ezzel szemben az ISO az új műszaki ismeretek alapján a hat-

lapú anyáknál növelte a magasságot, mert felismerték, hogy

különösen az új meghúzási eljárások alkalmazásánál a le-

szakítási szilárdságot már nem lehetett biztosítani. Ebben az

esetben a kötés már nem lenne biztonságos. Már csak ezért

is nagyon ajánlatos az ISO szabványok szerinti csavaranyák

használata.

3.2 DIN-ISO összehasonlító szembeállítás ISO-DIN összehasonlító szembeállítás

DIN ISO DIN ISO DIN ISO ISO DIN ISO DIN ISO DIN

1 2339 931 4014 6914 7412 1051 660/661 4036 439 8673 934

7 2338 933 4017 6915 7414 1207 84 4161 6923 8673 971

84 1207 934 4032 6916 7416 1234 94 4762 912 8674 971-2

85 1580 934 8673 6921 8102 1479 7976 4766 551 8676 961

94 1234 960 8765 6923 4161 1481 7971 7040 982 8677 603

125 7089 961 8676 6924 7040 1482 7972 7040 6924 8733 7979

125 7090 963 2009 6925 7042 1483 7973 7042 980 8734 6325

126 7091 964 2010 7343 8750 1580 85 7042 6925 8735 7979

417 7435 965 7046 7343 8751 2009 963 7045 7985 8736 7978

427 2342 966 7047 7344 8748 2010 964 7046 965 8737 7977

433 7092 971-1 8673 7346 13337 2338 7 7047 966 8738 1440

438 7436 971-2 8674 7971 1481 2339 1 7049 7981 8740 1473

439 4035 980 7042 7972 1482 2341 1434 7050 7982 8741 1474

439 4036 980 10513 7973 1483 2342 427 7051 7983 8742 1475

440 7094 982 7040 7976 1479 2936 911 7072 11024 8744 1471

551 4766 982 10512 7977 8737 4014 931 7089 125 8745 1472

553 7434 985 10511 7978 8736 4016 601 7090 125 8746 1476

555 4034 1440 8738 7979 8733 4017 933 7091 126 8747 1477

558 4018 1444 2341 7979 8735 4018 558 7092 433 8748 7344

601 4016 1471 8744 7981 7049 4026 913 7093 9021 13337 7346

603 8677 1472 8745 7982 7050 4027 914 7094 440 8750 7343

660 1051 1473 8740 7983 7051 4028 915 7412 6914 8751 7343

661 1051 1474 8741 7985 7045 4029 916 7414 6915 8752 1481

911 2936 1475 8742 7991 10642 4032 934 7416 6916 8765 960

912 4762 1476 8746 9021 7093 4034 555 7434 553 10642 7991

913 4026 1477 8747 11024 7072 4035 439 7435 417 10511 985

914 4027 1481 8752 7436 438 10512 982

915 4028 6325 8734 8102 6921 10513 980

916 4029

INFÓ

16.31

3.3 Eltérések a hatlapfejű csavarok DIN, illetve az ISO szabvány szerinti „laptávolság“ adataiban

Hatszögletű kulcsnyílások DIN ISO

M10 17 mm 16 mm

M12 19 mm 18 mm

M14 22 mm 21 mm

M22 32 mm 34 mm

3.4 Tervezett DIN/ISO szabványátállás, általános módosítások, szakterületek szerint rendezve3.4.1 Aktuálisan érvényes szabványok – kiadás: 1997. november / Műszaki szállítási feltételek

DIN (régi) ISO DIN (új) illetve DIN EN

Cím Módosítások

267 20. rész – DIN EN ISO 6157-2 Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek

267 21. rész – DIN EN ISO 10484 Kötőelemek, felületi hibák, anyák nincsenek

DIN ISO 225 225 DIN EN 20225 Mechanikus kötőelemek, csavarok és anyák, méretezés (ISO 225:1991)

nincsenek

DIN ISO 273 273 DIN EN 20273 Mechanikus kötőelemek átmenő furatok csavarokhoz (ISO 273: 1991)

nincsenek

DIN ISO 898 1. rész

898-1 DIN EN ISO 898 1. rész Kötőelemek, csavarok mechanikai tulajdonságai (ISO 898-1: 1988)

nincsenek

267 4. rész 898-2 DIN EN 20898-2 Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, meghatározott vizsgálati erők (ISO 898-2: 1992)

nincsenek

DIN ISO 898 6. rész

898-6 DIN EN ISO 898 6. rész Kötőelemek, anyák mechanikai tulajdonságai, meghatározott vizsgálati erők, finommenet(ISO 898-6: 1988)

nincsenek

267 19. rész 6157-1 DIN EN 26157 1. rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános követelményekre (ISO 6157-1: 1988)

nincsenek

267 19. rész 6157-3 DIN EN 26157 3. rész Kötőelemek, felületi hibák, csavarok általános követelményekre (ISO 6157-3: 1988)

nincsenek

DIN ISO 7721 7721 DIN EN 27721 Süllyesztett fejű csavarok; süllyesztett fejek kialakítá-sa és vizsgálata (ISO 7721: 1983)

nincsenek

267 9. rész – DIN ISO 4042 Menetes alkatrészek – galvánbevonatok nincsenek

267 1. rész – DIN ISO 8992 Csavarokra és anyákra vonatkozó általános követel-mények

nincsenek

267 5. rész – DIN EN ISO 3269 Mechanikus kötőelemekÁtvételi vizsgálat

nincsenek

267 11. rész – DIN EN ISO 3506 1,2,3. rész

Rozsdamentes acélból készült kötőelemek – Műszaki Szállítási Feltételek

nincsenek

267 12. rész – DIN EN ISO 2702 Acélból készült, hőkezelt lemezcsavarok – Mechanikai tulajdonságok

nincsenek

267 18. rész 8839 DIN EN 28839 Nem vasból készült kötőelemek, csavarok és anyák mechanikai tulajdonságai (ISO 8839: 1986)

nincsenek

INFÓ

16.3216.32

3.4.2 Metrikus kiscsavarok


Cím Módosítások

84 1207 DIN EN 21207 Hengeres fejű hornyos csavarok; termékosztály: A (ISO 1207: 1992)

részben fejmagasság és fejátmérő

85 1580 DIN EN 21580 Lapos fejű hornyos csavarok; termékosztály: A részben fejmagasság és fejátmérő

963 2009 DIN EN 22009 Süllyesztett fejű hornyos csavarok, forma: A részben fejmagasság és fejátmérő

964 2010 DIN EN 22010 Süllyesztett fejű lencsefejű hornyos csavarok, forma: A


965 7046-1 DIN EN 27046-1 Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; ter-mékosztály: A, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej)


965 7046-2 DIN EN 27046-2 Süllyesztett fejű kereszthornyos csavarok; ter-mékosztály: A, szilárd. oszt.: 4,8 (egységes fej)


966 7047 DIN EN 27047 Süllyesztett lencsefejű kereszthornyos csavarok (egységes fej); termékosztály: A


7985 7045 DIN EN 27045 Lapos fejű kereszthornyos csavarok;termékosztály: A


3.4.3 Szegek és csapok


Cím Módosítások

1 2339 DIN EN 22339 Kúpos szegek; edzetlen (ISO 2339:1986) I hossz süveggel együtt

7 2338 DIN EN 22338 Hengeres szegek; edzetlen (ISO 2338:1986) I hossz süveggel együtt

1440 8738 DIN EN 28738 Alátétek csapokhoz; termékosztály: A (ISO 8738: 1986)

részben külső átmérő

1443 2340 DIN EN 22340 Fej nélküli csapok (ISO 2340:1986) nincsenek

1444 2341 DIN EN 22341 Fejes csapok (ISO 2341:1986) nincsenek

1470 8739 DIN EN 8739 Hengeres hasított szegek bevezető véggel (ISO 8739:1997)

nincsenek

1471 8744 DIN EN 8744 Kúpos hasított szegek (ISO 8744:1997) nincsenek

1472 8745 DIN EN 8745 Hasított illesztőszegek (ISO 8745:1997) nincsenek

1473 8740 DIN EN 8740 Hengeres hasított szegek leélezéssel (ISO 8740:1997)

nincsenek

1474 8741 DIN EN 8741 Dugós hasított szegek (ISO 8741:1997) nincsenek

1475 8742 DIN EN 8742 Rovátkolt keresztszegek – a hossz 1/3-a behasítva (ISO 8742:1997)

nagyobb nyíróerők

1476 8746 DIN EN 8746 Hasított félgömbfejű szegek (ISO 8746:1997) nincsenek

1477 8747 DIN EN 8747 Hasított süllyesztett fejű szegek (ISO 8747:1997) nincsenek

1481 8752 DIN EN 8752 Feszítő szegek; hornyolt (ISO 8752:1997) Az élletörés szöge törölve

6325 8734 DIN EN 8734 Hengeres szegek; edzett (ISO 8734:1997) A/B alak megszűnt

7977 8737 DIN EN 28737 Kúpos szegek menetes csappal; edzetlen(ISO 8737:1986)

nincsenek

7978 8736 DIN EN 28736 Kúpos szegek belső menettel; edzetlen (ISO 8736:1986)

nincsenek

7979 8733 DIN EN 8733 Hengeres szegek belső menettel; edzetlen (ISO 8733:1997)

nincsenek

7979 8735 DIN EN 8735 Hengeres szegek belső menettel; edzett (ISO 8735:1997)

nincsenek

16.32

INFÓ

16.33

3.4.4 Lemezcsavarok


Cím Módosítások

7971 1481 DIN ISO 1481 Laposfejű hornyos lemezcsavarok (ISO 1481: 1983)


7972 1482 DIN ISO 1482 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság és fejátmérő

7973 1483 DIN ISO 1483 Hornyos lemezcsavarok, süllyesztett lencsefej részben fejmagasság és fejátmérő

7976 1479 DIN ISO 1479 Hatlapfejű lemezcsavarok teilweise Kopfhöhe

7981 7049 DIN ISO 7049 Kereszthornyos lemezcsavarok, lencsefej részben fejmagasság és fejátmérő

7982 7050 DIN ISO 7050 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett fej részben fejmagasság és fejátmérő

7983 7051 DIN ISO 7051 Kereszthornyos lemezcsavarok, süllyesztett lencsefej


3.4.5 Hatlapfejű csavarok és hatlapú anyák


Cím Módosítások

439 T1 4036 DIN EN 24036 Hatlapú anya leélezés nélkül (ISO 4036: 1979) 4 kulcsnyílás

439 T2 4035 DIN EN 24035 Hatlapú anya leélezéssel (ISO 4035: 1986) 4 kulcsnyílás

555 4034 DIN EN 24034 Hatlapú anyák; termékosztály: C Anyamagasság és 4 kulcsnyílás

558 4018 DIN EN 24018 Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás

601 4016 DIN EN 24016 Hatlapfejű csavar anyával 4 kulcsnyílás

931 4014 DIN EN 24014 Hatlapfejű csavar szárral 4 kulcsnyílás

933 4017 DIN EN 24017 Hatlapfejű csavarok, tövigmenetes 4 kulcsnyílás

934 ISO-Typ 1 4032 DIN EN 24032 Hatlapú anya metrikus szabványmenettel Anyamagasság és 4 kulcsnyílás

934 ISO-Typ 1 8673 DIN EN 28673 Hatlapú anya metrikus finommenettel Anyamagasság és 4 kulcsnyílás

960 8765 DIN EN 28765 Hatlapfejű csavarok szárral és metrikus finom-menettel

4 kulcsnyílás

961 8676 DIN EN 28676 Hatlapfejű csavarok 10.9, tövigmenetes 4 kulcsnyílás

3.4.6 Hernyócsavarok


Cím Módosítások

417 7435 DIN EN 27435 Hernyócsavarok horonnyal és csapos véggel (ISO 7431: 1983)

nincsenek

438 7436 DIN EN 27436 Hernyócsavarok horonnyal és vágóéllel (ISO 7436: 1983)

nincsenek

551 4766 DIN EN 24766 Hernyócsavarok horonnyal és kúpos véggel (ISO 4766: 1983)

nincsenek

553 7434 DIN EN 27434 Hernyócsavarok horonnyal és csúcsos véggel (ISO 7431: 1983)

nincsenek

913 4026 DIN 913 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok kúpos véggel

nincsenek

INFÓ

16.34


Cím Módosítások

914 4027 DIN 914 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csúcsos véggel

nincsenek

915 4028 DIN 915 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok csapos véggel

nincsenek

916 4029 DIN 916 Belső kulcsnyílású hernyócsavarok vágóéllel nincsenek

3.5 Méretváltozások hatlapfejű csavaroknál és hatlapú anyáknál

Névl. méret d Kulcsnyílás s Anyamagasság m min. – max.

Kerülendő méretek

DIN ISO DIN 555 ISO 4034ISO-1 típus

DIN 934 ISO 4032 (NM) 8673 (FM)ISO-1 típus

M1 2,5 – – 0,55–0,8 0,55–0,8 –

M1,2 3 – – – 0,75–1 –

M1,4 3 – – – 0,95–1,2 –

M1,6 3,2 – – 1,05–1,3 1,05–1,3

M2 4 – – 1,35–1,6 1,35–1,6

M2,5 5 – – 1,75–2 1,75–2

M3 5,5 – – 2,15–2,4 2,15–2,4

(M3,5) 6 – – 2,55–2,8 2,55–2,8

M4 7 – – 2,9–3,2 2,9–3,2

M5 8 3,4–4,6 4,9–5,6 3,7–4 4,4–4,7

M6 10 4,4–5,6 4,6–6,1 4,7–5 4,9–5,2

(M7) 11 – – – 5,2–5,5 –

M8 13 5,75–7,25 6,4–7,9 6,14–6,5 6,44–6,8

M10 17 16 7,25–8,75 8–9,5 7,64–8 8,04–8,4

M12 19 18 9,25–10,75 10,4–12,2 9,64–10 10,37–10,8

(M14) 22 21 – 12,1–13,9 10,3–11 12,1–12,8

M16 24 12,1–13,1 14,1–15,9 12,3–13 14,1–14,8

(M18) 27 – 15,1–16,9 14,3–15 15,1–15,8

M20 30 15,1–16,9 16,9–19 14,9–16 16,9–18

(M22) 32 34 17,1–18,9 18,1–20,2 16,9–18 18,1–19,4

M24 36 17,95–20,05 20,2–22,3 17,7–19 20,2–21,5

(M27) 41 20,95–23,05 22,6–24,7 20,7–22 22,5–23,8

M30 46 22,95–25,05 24,3–26,4 22,7–24 24,3–25,6

(M33) 50 24,95–27,05 27,4–29,5 24,7–26 27,4–28,7

M36 55 27,95–30,05 29,4–31,9 27,4–29 29,4–31

(M39) 60 29,75–32,25 31,8–34,3 29,4–31 31,8–33,4

M42 65 32,75–35,25 32,4–34,9 32,4–34 32,4–34

(M45) 70 34,75–37,25 34,4–36,9 34,4–36 34,4–36

M48 75 36,75–39,25 36,4–38,9 36,4–38 36,4–38

(M52) 80 40,75–43,25 40,4–42,9 40,4–42 40,4–42

M56 85 43,75–46,25 43,4–45,9 43,4–45 43,4–45

INFÓ

16.35

Névl. méret d Kulcsnyílás s Anyamagasság m min. – max.

(M60) 90 46,75–49,25 46,4–48,9 46,4–48 46,4–48

M64 95 49,5–52,5 49,4–52,4 49,1–51 49,1–51

>M64 – M100*6-ig – M100*6-ig –/–

Anyagmagasság-tényező m/d kb. ≤ M4 – – 0,8 0,8

M5–M39 0,8 0,83–1,12 0,84–0,93

≥ M42 ~0,8 0,8

Termékosztály C (durva) ≤ M16 = A (közepes) > M16 = B (közepesen durva)

Menettűrés 7 H 6 H

Szilárdsági osztályAcél

Magtartomány~M5–39

5M16 < d ≤ M39 = 4,5

6,8,10(ISO 8673 = Sz.o. 10 ≤ M16)

>M39 megállapodás szerint megállapodás szerint

Mechanikai tulajdonságokszabvány szerint

DIN 267 4. rész

ISO 898 2. rész (NM) d ≤ M39

DIN 267 4. rész

ISO 898 2. rész (NM) 6. rész (FG)

NM – normál menet, FM – finommenet

INFÓ

16.36

4. CSAVAROK ÉS ANYÁK GYÁRTÁSA

4.1 Elvi gyártási eljárásokA kötőelemek gyártására elvileg több lehetőség is rendelke-

zésre áll.

A gyakorlatban a hidegalakítási technika terjedt el. A csavarok

túlnyomó részét ezzel a technikával gyártják. De éppenséggel

a többi eljárásnak is van létjogosultsága; a melegalakítást

például a nagyobb átmérő-tartományokban, a forgácsoló

alakítást pedig különleges csavaroknál és rajzos alkatrészek-

nél alkalmazzák:

N ábra: a különböző gyártási eljárások áttekintése

4.1.1 Hidegalakítás (hidegfolyatás)A mai kötéstechnikában a kötőelemek nagy részét hideg-

folyatási eljárással állítják elő.

A kötőelem formázása többnyire többfokozatú eljárások során

zömítéssel, folyatással és redukálással vagy ezen eljárások

kombinálásával történik. A gyártás ezen módjához alkották

meg a masszív- vagy hidegalakítás fogalmat.

Ezt az eljárást általában nagy darabszámok esetén alkalmaz-

zák, mivel gazdasági szempontból ez a legésszerűbb.

Az alkalmas átalakítógépek kiválasztása a kötőelem nagysá-

gától és az átalakítási fok mértékétől függ. Minél nagyobb az

átalakítási fok, annál több átalakítási fokozatra van szükség.

A hidegalakításhoz az éles sarkú átmenetek vagy a vékony

profilok kedvezőtlenek és fokozott szerszámkopáshoz

vezetnek.

A végtermék minőségénél döntő szerepet játszik az előanyag

(huzal) megválasztása és minősége. A csavargyártók általában

olyan tárcsákra felcsévélve kapják a huzalt, amelyek súlya

gyakran több, mint 1.000 kilogramm.

Ahhoz, hogy a huzalt kifogástalanul fel lehessen dolgozni

és a szerszámkopás minimális legyen, az normál esetben

foszfátozva van.

Egy csavar vagy egy kötőelem tervezője már a fejlesztés során

megpróbálja összhangba hozni a különböző anyagok előnyeit

és hátrányait a kötőelemmel szemben támasztott követelmé-

nyekkel. Az anyagoknál a rozsdamentes acélok mellett meg-

különböztetünk ötvözetlen és ötvözött acélokat. Ha pl. fokozott

szilárdságokra van szükség, akkor alkatrészeket a sajtolás után

kötelező hőkezelési eljárás alá vetni ahhoz, hogy a mechanikai

tulajdonóságokat célirányosan lehessen befolyásolni

Hatlapfejű csavar gyártási állapotszakaszainak képe

Normál körülmények között az anyák előállítása is hideg-

vagy melegalakítási eljárással történik. Az, hogy a két eljárás

közül melyiket használják, egyrészt a nagyságtól, másrészt

a szükséges darabszámtól függ.

Csavarok és anyák gyártása

Melegalakítás Hidegalakítás

Forgácsolóalakítás

Forgácsmentesalakítás

Huzal-levágás

Elő-zömítés

Közbenső zömítés

Készre zömítés

Kalibrálás Menet-hengerlés

INFÓ

16.37

Anya gyártási állapotszakaszainak képe

A hidegalakítás előnyei:• Optimális anyagkihasználás

• Igen nagy mennyiségi teljesítmény

• Nagy méretpontosság és felületminőség

• A szilárdsági tulajdonságok javulása a hidegalakítás okozta

szilárdságnövekedés miatt

• A szálak igénybevételnek megfelelő futása a sajtolt alkat-

részekben

4.1.2 Melegalakítás

Ezzel a gyártási eljárással főleg nagy átmérőjű, kb. M27-től

kezdve, valamint nagy hosszúságú, kb. 300 mm-től kezdve,

elemeket állítanak elő. Továbbá olyan alkatrészekről van szó,

amelyek nagyon kis darabszámuk miatt vagy nagyon nagy

átalakítási fok miatt hidegalakítás-technikával nem állíthatók

elő.

Ennél az eljárásnál a kiindulási anyagot (általában rúdanyag)

egészen vagy esetleg csak részben hevítik fel kovácsolási hő-

mérsékletre. Ez a felmelegítés teszi lehetővé, hogy bonyolult

geometriákat vagy igen nagy átalakítási fokokat is meg lehes-

sen valósítani. Egy melegalakítású alkatrész tipikus jellemzője

az érdes felületszerkezet. Melegalakításkor hidegalakítás

okozta szilárdságnövekedés nem történik.

A melegalakítás előnyei:• Bonyolult geometriák előállítása lehetséges

• Alacsony darabszámok

• Nagy átmérők és hosszak

4.1.3 Forgácsolással történő gyártásForgácsolással történő gyártás alatt az olyan szokásos

megmunkálási lépések értendők, mint esztergálás, marás,

köszörülés vagy dörzsölés, csiszolás.

A kötőelemek vonatkozásában leghasználatosabb módszer az

esztergálás, azonban a hidegalakításban rejlő műszaki lehető-

ségek miatt igen nagy mértékben vesztett a jelentőségéből.

Az esztergáláskor a szerkezeti elem kívánt kontúrja eszter-

gakéssel forgácsolva kerül le a kiindulási anyagról. A kiindu-

lási anyag átmérőjét a szerkezeti elem legnagyobb átmérője

határozza meg. Általában max. 6 m hosszú rúdanyagot hasz-

nálnak. Ennél a gyártási eljárásnál a hideg vagy a melegalakí-

tással ellentétben a kiindulási anyag szálfutása elromlik.

Ez a gyártási eljárás akkor kerül alkalmazásra, ha vagy

a darabszámok nem nagyon nagyok, vagy ha az alkatrész

geometriája éles szélek, kis rádiuszok vagy akár az illesztési

méretek a hideg- vagy a melegalakítási eljárással nem

tarthatók be. Ennél a gyártási eljárásnál problémamentesen

elérhetők Ra 0,4 vagy Rz 1,7 felületi érdességek.

Igen nagy darabszámok esetén nagyon gyakran a nyers

darabokat is hidegalakítási eljárással gyártják, hogy azután

forgácsolással történjen az utánmunkálás.

4.2 MenetvágásCsavarok tömeggyártása során a menetet szokás szerint

formázzák vagy görgőzik. Ennél az eljárásnál a csavar 2

menetmetsző lap (lapos menetmetsző pofák) – melyek közül

az egyik fix, a másik szabad – között lesz görgőzve, melynek

során kialakul a menet (lásd a szemléltető ábrát). Ennél

a menetvágási módnál percenként több száz csap látható el

menettel. A menet rávitele általában még a nemesítés előtt

történik. Ha a menetet különleges követelmények miatt a hő-

kezelési folyamat után viszik rá, akkor véggörgőzött menetről

beszélünk.

INFÓ

16.38

További menetvágási eljárások Beszúró eljárásAz azonos fordulatszámmal hajtott szerszámgörgőknek

azonos a forgásirányuk. A munkadarab forog, anélkül,

hogy tengelyirányban eltolódna. Ezzel az eljárással igen

nagy menetemelkedési pontosságú menetek állíthatók elő.

Áteresztő eljárásA menetemelkedés létrehozása a görgőtengelyeknek az

emelkedési szöggel való döntésével történik. A munkadarab

tengelyirányú lökést kap és egy teljes fordulat esetén egy

tengelyirányú menetemelkedéssel mozog. Ezzel túl hosszú

menetek is készíthetők.

MenetmetszésEnnél az eljárásnál a menet elkészítése menetfúró vagy

csavarmenetmetsző fej segítségével történik. Ez az eljárás

csavarok esetén általában csak nagyon kis darabszámok vagy

forgácsolással készített alkatrészek esetén kerül alkalmazásra.

Anyamenet készítésekor azonban más a helyzet. Itt a menet

vágása menetfúróval vagy anyamenetfúróval történik.

Menetvágás anyamenetfúróval ellátott automatán

4.2.1 Szálfutás Mindkét ábrából nagyon szépen láthatók a különbségek egy

görgőzött és egy metszett menet között. A menetformázáskor

az anyag még egyszer kiegészítőleg hidegalakítás okozta

szilárdságnövekedést ér el és nem szakad meg a szálfutás.

A csap kimenő átmérője itt kb. a középátmérőnél van.

A menetvágáskor a csap kimenő átmérője azonos a menet

névleges átmérőjével. A szálfutás a vágás következtében

megszakad.

4.3 Hőkezelés4.3.1 NemesítésAz „edzés“ és az ezt követő „megeresztés“ kombinációját

nemesítésnek nevezzük.

A nemesítés a DIN EN ISO 898 1. rész szerinti csavarokra a 8.8

szilárdsági osztálytól felfelé és a DIN EN 20898 2. rész szerinti

anyákra a 05, 8 szilárdsági osztálytól felfelé (> M16) előírás.

4.3.2 EdzésA csavart egyebek mellett a széntartalomtól függően egy

meghatározott hőmérsékletre felmelegítik, és hosszú ideig

ezen a hőmérsékleten tartják. Eközben az anyag szerkezete

átalakul. Az ezt követő hirtelen lehűtéssel (víz, olaj stb.) nagy

keménységnövekedés érhető el.

fix menetmetsző-lap

szabadon mozgó menetmetsző-lap

a menet külső átmérője

Szálfutás menetvágáskor

Szálfutás menetformázáskor

INFÓ

16.39

4.3.3 MegeresztésAz üvegkemény és ezáltal rideg anyag ebben az állapotban

a gyakorlatban nem használható. Az anyagot ismét fel kell

melegíteni a szabványban meghatározott minimális hőmér-

sékletre, hogy az anyag szerkezetében lévő feszültségek

csökkenjenek. Ezzel a művelettel ugyan csökken az előzőleg

nyert keménység (ez azonban még jelentősen meghaladja

a kezeletlen anyag értékeit), de nagyobb szívósság érhető el.

Ez az eljárás fontos segédeszköz a gyártó számára ahhoz,

hogy a csavarokat úgy gyártsa, hogy azok a gyakorlatban

megkövetelt igényeknek megfeleljenek.

4.3.4 BetétedzésEzt az eljárást a többi között lemez- és fúrócsavaroknál,

menetnyomó- és önfúró csavaroknál alkalmazzák. Ennél

döntő jelentősége van a nagy felületi keménységnek, hogy

ezek a csavarok képesek legyenek a menetet önállóan

létrehozni.

A gyártáshoz 0,05–0,2%-os széntartalmú acélokat használ-

nak. Ezeket felmelegítik és szenet leadó környezetben

(pl. metán) hosszabb ideig hőntartják. A szén a peremzónák-

ba diffundál, és ezáltal helyileg növeli a széntartalmat. Ezt

a folyamatot felszenesítésnek nevezzük. Az anyagot ezután

hirtelen lehűtik, és ezáltal a peremzónákban megedzik.

Ennek az az előnye, hogy a felület nagyon kemény lesz, de

ennek ellenére a csavarmagban elegendő szívósság marad.

4.3.5 Lágyítás (temperálás) Egy sor különböző lágyítási eljárás létezik, amelyeknek elté-

rő hatása van az anyagszerkezetre és az anyagban uralkodó

feszültség-állapotokra. A kötőelemekkel összefüggésben

a feszültségszegény lágyítás egy nagyon fontos eljárás (fel-

melegítés kb. 600 °C-ra és hosszabb idejű hőntartás).

A hidegalakításnál kialakuló hidegkeményedés a feszültség-

szegény lágyítással visszafordítható. Ez különösen fontos

a 4.6 és 5.6 szilárdsági osztályú csavaroknál, mivel itt

a csavarnak nagy nyúlással kell rendelkeznie.

4.3.6 TemperálásTemperálás alatt a nagy szilárdságú alkatrészek (szilárd-

ságok ≥1.000 MPa vagy keménységek ≥320HV) termikus

kezelése értendő a hidrogén-elridegedés veszélyének

minimalizálása céljából. A temperálást legkésőbb 4 órával

a galvanikus felületkezelés befejezése után el kell végezni.

A minimális hőmérsékletet a szilárdsági osztályok, illetve

a felhasznált anyagok szerint kell megválasztani.

INFÓ

16.40

5. FELÜLETVÉDELEM

5.1 Korrózió

Egy nyugati ipari állam bruttó társadalmi termékének mint-

egy 4%-át megsemmisíti a korrózió.

Ennek kb. 25%-a a jelenlegi tudásunk alkalmazásával

elkerülhető lenne.

A korrózió egy fémes anyag reakcióba lépése a környezeté-

vel, amelynek hatására egy anyag mérhetően megváltozik

és amely egy szerkezeti elem désének akadályozásához

vezethet. A legtöbb esetben ez a reakció elektrokémiai

természetű, néhány esetben azonban kémiai vagy fémfizikai

természetű is lehet.

Minden ember megfigyelheti a mindennapi életében

a korróziót:

• Rozsda a járműveken, a korlátokon és a kerítéseken

• Közúti építmények, hidak, épületek lassú tönkremenetele

• Acélból készült vízvezetékek és fűtéscsövek

A korrózió elkerülhetetlen – a korrózió okozta károk azon-

ban alkalmas korrózió elleni védelmi intézkedések helyes

tervezése esetén elkerülhetők.

A „csavarkötés korróziós rendszere“, az adott használati

feltételek mellett, legalább olyan korrózióálló legyen,

mint az összekötendő alkatrészek.

A tervező feladata a szükséges korrózióvédelmi intézkedé-

sek meghatározása. Ennek keretében egy korrózióvédelmi

rendszer elhasználódási tartalékát, valamint a környezeti

feltételeket kell figyelembe venni.

A korrózió megjelenési formái nagyon különbözőek lehet-

nek. (Korróziófajták: lásd DIN 50900).

5.2 Korróziófajták

Felületi korrózió, pl. rozsda

Réskorrózió

Kontaktkorrózió

–

Elektrolyt

+

elektrolit

INFÓ

16.41

Elhordási ráták, irányértékek µm-ben évente

Közeg Cink, nem kromátozott

Sárgaréz Ms 63 Vörösréz CuNi 1,5 Si Ötvözetlen acél, védelem nélkül

Falusi levegő 1–3 ≤ 4 ≤ 2 ≤ 80

Városi levegő ≤ 6 ≤ 4 ≤ 2 ≤ 270

Ipari levegő 6–20 ≤ 8 ≤ 4 ≤ 170

Tengeri levegő 2–15 ≤ 6 ≤ 3 ≤ 170

1. táblázat

5.3 Kötőelemek bevonásának gyakran használta módjai5.3.1 Nemfémes bevonatok

Megnevezés Eljárás Alkalmazás Korrózióállóság

Beolajozás Munkadarabokat olajba merítik Csupasz acél alkatrészekRövid idejű korrózióvédelemre alkalmas, pl. szállításkor

nincs definiálva

Barnítás (DIN 50938)

A munkadarabokat savba vagy alkáli oldatokba merítik. A reakció révén (barnás)fekete színű oxid-rétegek keletkeznek.Nincs rétegvastagságCél: Vékony védőréteg képződik a felületen. Nincs hidrogén miatti rideggé válás.

Fegyveralkatrészek Idomszerek és méréstechnika

Sópermetköd-tesztelés kb. 0,5 óra. Korrózióvédelmi olaj növelheti a korrózióállóságot.

Foszfátozás (DIN EN 12476)

Megkülönböztethetők vas-/cink-/mangán-foszfátozások. A munkadarabokat fémfoszfát- fürdőbe merítik.Rétegvastagság 2–15 µm (rendszerfüggő)

Acél hideg átalakítása korrózió-védelmi szerekkelKopáscsökkentés mangán-foszfá-tozásnálLakkréteg tapadóalapja (megaka-dályozza az alsó rozsdásodást)

Sópermetköd-tesztelés kb. 3 óra. Korrózióvédelmi olaj növelheti a korrózióállóságot.

2. táblázat

5.3.2 Fémes bevonatok


Galvanikus horgany-zás (ISO 4042,DIN 50979)

Fémleválasztás galvanikus fürdőben. Utánkezelés passzi-válással.Opcionálisan védőbevonattal

Csekély és közepes korróziós igény-bevételű területeken pl. általános gépgyártás, elektrotechnika – ter-mikus terhelhetőség rendszerfüggő 80 °C–120 °C

Korrózióállóság 200 óráig alap-fém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizsgálatnál (rétegvas-tagságok és rendszerfüggő)

Galvanikuscink beötvözött réteg (cink-vas) (cink-nikkel) (ISO 4042,DIN 50979)

Fémleválasztás galvanikus fürdőben. Utánkezelés passzi-válással.Opcionálisan védőbevonattal

Maximális korróziós igénybevételű területeken pl. a motortérben vagy a fékeknél használt olyan szerkeze-ti elemeknél, ahol mind a hagy hő, mind pedig a téli sószórás okozta hatás miatt a normál galvanikus horganyzás túl sokat követel

Maximális katódos korrózió-véde-lem – már 5 μm rétegvastagságtól (fontos az illesztésekhez) Nincse-nek terjedelmes korróziós termékek cink-nikkel esetén. Korrózióállóság 720 óráig alapfém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizs-gálatnál (rétegvastagságok és rendszerfüggő)

INFÓ

16.42


Galvanikus nikkelezés(DIN EN 12540)

Fémleválasztás galvanikus fürdőbenOpcionálisan impregnálással

Nagyon kis mértékű korróziós igénybevételű területeken pl. deko-rációs alkalmazások belső térbenTöbbrétegű rendszer alkotóeleme, pl. vörösréz-nikkel-króm

A nikkel az elektrokémiai tulajdon-ságai miatt, az acéllal ellentétben nem képes felvenni egy fogyóanód funkcióját.

Galvanikus krómozás (DIN EN 12540)

Fémleválasztás galvanikus fürdőbenTöbbnyire bevonatként nikkele-zett felületekenA krómréteg vastagsága általá-ban 0,2 és 0,5 µm közé esik

Nagyon kis mértékű korróziós igénybevételű területekenpl. dekorációs alkalmazások belső térbenTöbbrétegű rendszer alkotóeleme, pl. vörösréz-nikkel-króm

A króm az elektrokémiai tulajdon-ságai miatt, az acéllal ellentétben nem képes felvenni egy fogyóanód funkcióját.

Mechanikus horganyozás(DIN EN 12683)

Fémport kalapálnak rá a szerkezeti elemekre, az üvegy-gyöngyök „ütközőanyagként“ szolgálnak.A rétegfelhordás kémiai közeg segítségével történik, nem alkalmaznak áramotA rétegfelhordás helyiséghő-mérsékleten történik

Nagy szilárdságú rugózó szerkezeti elemek biztosítótárcsái (nem áll fenn a hidrogén-indukálás veszélye a rétegfelhordási folyamat alatt)

Korrózióállóság 144 óráig alap-fém-korrózió (vörös rozsda) ellen a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermet-vizsgálatnál (réteg-vastagságok és rendszerfüggő)

3. táblázat

5.3.3 Egyéb bevonatok

Eljárás Magyarázatok Maximális alkalmazási hőmérséklet

Alisonizálás Speciális keménynikkelezés.

Rezezés A sárgaréz bevonatokat főleg dekorációs célokra használják. Ezenkívül azért is rezeznek acél elemeket, hogy javítsák az acélon a gumi tapadószilárdságát.

Vörösrezezés Ha szükséges, közbenső rétegként a nikkelezés, krómozás és ezüstözés előtt. Fedőréteg-ként dekorációs célokra.

Ezüstözés az ezüst bevonatokat dekorációs és műszaki célokra használják.

Ónozás Az ónozást főleg a forraszthatóság (lágyforrasztás) biztosítása, ill. javítása érdekében alkalmazzák. Egyidejűleg a korrózióvédelmet is szolgálja. Termikus utókezelés nem lehetséges.

Eloxálás Az anódos oxidálással az alumíniumnál védőréteget képeznek, amelynek korrózióvédő hatása van és megakadályozza a foltosodást. Dekorációs célokra gyakorlatilag minden színárnyalat elérhető.

Ruspert Kiváló minőségű lamellás cink-alumínium bevonat, a legkülönbözőbb színekben előállít- ható. Rétegvastagságtól függően 500 óra vagy 1000 óra a permetködvizsgálatban. (DIN 50021).

Barnítás (feketítés)

Kémiai eljárás. Fürdő-hőmérséklet kb. 140°C ezt követő olajozással. Dekorációs célokra, csak csekély korrózióvédelem.

Feketítés(rozsdamentes)

Kémiai eljárás. Ezáltal az A1–A 5 minőségű acélok korrózióállósága csökkenhet. Dekorációs célokra. Kültéri felhasználásra nem alkalmas.

70 °C

Polyseal Hagyományos merítési eljárással először egy cinkfoszfát réteget visznek fel. Ezt egy szerves védőréteg követi, ami kb. 200°C-on kikeményedik. Végezetül még egy réteg rozsdavédő olajat visznek fel. Ez a védőbevonat különféle színekben készülhet (rétegvastagság: kb. 12 µm).

Impregnálás A viaszt tartalmazó, vízkiszorító folyadékban végzett utókezelésnek köszönhetően főleg a nikkelezett alkatrészeknél a mikropórusok viasszal zárhatók le.Ezáltal lényegesen javul a korrózióállóság. A viaszfilm száraz és láthatatlan.

4. táblázat

INFÓ

16.43

5.4 Galvanikus korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása

5.4.1 Jelölési rendszer DIN EN ISO 4042 szerintA legszokásosabb rendszer a kötőelemeken lévő galvanikus

felületek rövid jelöléséhez a DIN EN ISO 4042 szabvány.

Ez a szabvány elsősorban a méretbeli követelményeket

határozza meg azokon az acél és vörösréz-ötvözetű

kötőelemeken, amelyeket galvanikus bevonattal kell

ellátni. Rétegvastagságokat határoz meg és ajánlásokat ad

a hidrogén-elridegedés veszélyének csökkentéséhez nagy

szilárdságú vagy keménységű kötőelemeknél vagy felület-

edzett kötőelemeknél

A DIN EN ISO 4042 szabvány nem tesz különbséget a krómot

(VI)-tartalmazó és a krómtól (VI)-mentes felületbevonatok

között.

Jelölési példa

A táblázat: Bevonó fém/-ötvözés

Bevonó fém/-ötvözés Betűjelzés

Rövid jel Elem

Zn Cink A

Cd Kadmium B

Cu Réz C

CuZn Réz-cink D

Ni b Nikkel E

Ni b Cr r Nikkel-króm F

CuNi b Réz-nikkel G

CuNi b Cr r Réz-nikkel-króm H

Sn Ón J

CuSn Réz-ón K

Ag Ezüst L

Bevonó fém/-ötvözés Betűjelzés

Rövid jel Elem

CuAg Réz-ezüst N

ZnNi Cink-nikkel P

ZnCo Cink-kobalt O

ZnFe Cink-vas R

5. táblázat: kivonat az EN ISO 4042 szabványból

B táblázat: Rétegvastagságok (teljes rétegvastagság)

Rétegvastagság, µm Jelzőszám

Egy bevonó fém Két bevonó fém

Nincs rétegvastag-ság előírva

– 0

3 – 1

5 2+3 2

8 3+5 3

10 4+6 9

12 4+8 4

15 5+10 5

20 8+12 6

25 10+15 7

30 12+18 8


C táblázat: Utókezelés és passziválás kromátozással

Fényesség foka

Passziválás kromáto-zással / Saját szín

Betűjelzés

matt nincs szín A

kékestől kékesen irizálóig B

sárgásan csillogótól sárgásbarnáig, irizáló

C

olajzöldtől olajbarnáig D

nyers nincs szín E

kékestől kékesen irizálóig F


G

olajzöldtől olajbarnáig H

fényes nincs szín J

kékestől kékesen irizálóig K


L

olajzöldtől olajbarnáig M

tükörfényes nincs szín N

A felületjelölésnek mindig az A táblázat szerinti betűjelzés + a B táblázat szerinti jelzőszám + a C táblázat szerinti betűjelzés megadásából kell állnia.

Bevonó fém

A bevonat min. vastagsága

Fényesség foka és utókezelés

X X X

INFÓ

16.44

Fényesség foka

Passziválás kromáto-zással / Saját szín

Betűjelzés

tetszés szerint

mint B,C vagy D P

matt barnásfeketétől feketéig R

nyersv barnásfeketétől feketéig S

fényes barnásfeketétől feketéig T

Összes fé-nyességi fok

kromátozás nélkül U


5.4.3 Jelölési rendszer DIN 50979 szerintEz a szabvány galvanikusan leválasztott és króm(VI)-mente-

sen passzivált cink-bevonatokra és cinkötvözet-bevonatokra

érvényes a vasanyagoknál. A cinkötvözet-bevonatok ötvöző

komponensekként nikkelt vagy vasat tartalmaznak (cink/

nikkel, cink/vas).

A bevonatok, ill. bevonatrendszerek alkalmazásának fő célja

a vasanyagokból készült szerkezeti elemek korrózió elleni

védelme.

Ez a szabvány definiálja a következőkben megadott bevonó

rendszerekhez a jelöléseket, és határozza meg a minimális

korrózióállóságokat az ismertetett vizsgálati eljárásokban,

valamint az ehhez szükséges minimális rétegvastagságokat.

5.4.2 Korrózióállósági irányértékek a DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti sópermetköd-vizsgálatban

Eljárás-csoport Kromátozás- jelölés

A kromát réteg saját színe

ISO 4042 szerinti jelölés

Névleges réteg- vastagság

Fehér rozsda h

Vörös rozsda h

Passziválás színtelen

A átlátszó A1A, A1E, A1J 3 2 12

A2A, A2E, A2J 5 6 24

A3A, A3E, A3J 8 6 48

Passziválás B kék irizáló A1B, A1F, A1K 3 6 12

A2B, A2F, A2K 5 12 36

A3B, A3F, A3K 8 24 72

Kromátozás sárga

C sárga irizáló A1C, A1G, A1L 3 24 24

A2C, A2G, A2L 5 48 72

A3C, A3G, A3L 8 72 120

Kromátozás olívazöld

D olívazöld A1D, A1H, A1M 3 24 24

A2D, A2H, A2M 5 72 96

A3D, A3H, A3M 8 96 144

Kromátozás fekete

BK barnásfeketétől feketéig

A1R, A1S, A1T 3 12 36

A2R, A2S, A2T 5 12 72

A3R, A3S, A3T 8 24 96

8. táblázat

INFÓ

16.45

5.4.4 A galvanikus bevonatok jelölés

A galvanikus bevonatok cinkből vagy cinkötvözetekből

állnak.

Rövid jel Definíció

Zn Cink-bevonat hozzáadott ötvözőpartnerek nélkül

ZnFe Cinkötvözet-bevonat, 0,3% ... 1,0% tömeg-hányadú vassal

ZnNi Cinkötvözet-bevonat, 12% ... 16% tömeg-hányadú nikkellel

9. táblázat: Kivonat a DIN 50979 szabványból

5.4.5 PassziválásokPassziválásnak nevezik konverziós rétegeknek alkalmas,

króm(VI)-mentes oldatokkal való kezeléssel történő elő-

állítását, a bevonatok korrózióállóságának javítása céljából.

Beszíneződések lehetségesek.

5.4.6 VédőbevonatokA védőbevonatok növelik a korrózióállóságot és szokás

szerint max. 2 µm rétegvastagságúak. A védőbevonatok

króm(VI)-mentes szerves és/vagy szervetlen kötésekből

állnak.

A hidegtisztítóval eltávolítható termékek, pl. olaj-, zsír-, viasz-

bázisú termékek ezen szabvány keretében nem tekintendők

védőbevonatoknak. A védőbevonatoknak a szerkezeti elem

funkcionális tulajdonságaira gyakorolt befolyását, mint pl.

átmeneti ellenállás, hegeszthetőség, üzemi anyagok el-

viselése, ragasztott kötések, szerkezeti elemtől függően kell

megítélni. A felület funkcionalitásával szemben támasztott

különleges igények esetén a védőbevonat használatában,

valamint a védőbevonó szer fajtájában megállapodásra kell

jutni, mivel a védőbevonatok okozta lehetséges felület-

módosítások tartománya meglehetősen nagy.

A védőbevonatokkal többnyire a passziválás által képződött

interferencia-színek (irizálások) is megszüntethetők.

Rövid jel Leírás

T0 Védőbevonat nélkül

T2 Védőbevonattal

11. táblázat.: Kivonat a DIN 50979 szabványból

Passziválási, ill. eljárási csoport

Rövid név A felület kinézete Megjegyzés

Átlátszó passzivált An Színtelentől színesig irizáló Gyakran „vékony rétegű passziválásnak“ nevezik

Irizálóan passzivált Cn Színesen irizáló Gyakran „vastagrétegű passziválásnak“

Fekete passzivált Fn Fekete

10. táblázat. Kivonat a DIN 50979 szabványból

INFÓ

16.46

Jelölési példák:Cink/nikkel-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen

(Fe), legkisebb 8 µm rétegvastagságon (8) és irizálóan

passziválva (Cn), védőbevonat nélkül (T0)

Fe//ZnNi8//Cn//T0

Cink/vas-ötvözetű bevonat egy acél szerkezeti elemen (Fe),

egy legkisebb 5 µm rétegvastagságon (5) és feketén passzi-

válva (Fn), védőbevonattal (T2) Fe//ZnFe5//Fn//T2

5.5 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózióvédelmi rendszerek szabványosítása

5.5.1 Cink-lamellás rendszerekA bevonandó alkatrészeket egy centrifuga-kosárba helyez-

ve bemerítik a rétegfelhordási közegbe. Centrifugálással

a rétegfelhordási anyag egy része le lesz választva. Ezáltal

messze menően egyenletes réteg keletkezik. A felhordott

réteg ezután egy tolókemencében 150–300 °C-on beégetésre

kerül (rendszerfüggő). Ahhoz, hogy egyenletes és befedő

réteget kapjunk, az szükséges, hogy a bevonandó alkatrészek

két rétegfelhordási műveletben vegyenek részt. A nagyobb

alkatrészek rétegfelhordása a rétegfelhordási anyag ráfújásával

is elvégezhető.

Ez az eljárás ≤M6 menetes alkatrészekhez és kis belső hajtá-

sú vagy finom kontúrú kötőelemekhez nem alkalmas.

Itt ugyanis nem megfelelő méretű menetekkel és nem hasz-

nálható belső hajtásokkal kell számolni.

A cink-lamellás rendszerek nagy szilárdságú szerkezeti ele-

mek rétegfelhordására alkalmasak. Hidrogén által indukált

5.4.7 Minimális rétegvastagságok és a vizsgálat időtartama

A felületvédő réteg fajtája Kivitel fajtája Eljárásmód Bevonat- korrózió nélkül

Min. vizsg. időtartam órábanAlapanyag-korrózió nélkül (a Zn vagy a Zn-ötvözet réteg-vastagságának függvényében)

5 µm 8 µm 12 µm

galv. cinkbevonat, átlátszóan passzivált Zn//An//T0

dob 8 48 72 96

állvány 16 72 96 120

galv. cinkbevonat, irizálóan passzivált Zn//Cn//T0

dob 72 144 216 288

állvány 120 192 264 336

galv. cinkbevonat, irizálóan passzivált és védőbevonattal Zn//Cn//T2

dob 120 192 264 360

állvány 168 264 360 480

galv. cink-vas ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált ZnFe//Cn//T0

dob 96 168 240 312

állvány 168 240 312 384

galv. cink-vas ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált és védőbe-vonattal

ZnFe//Cn//T2dob 144 216 288 384

állvány 216 312 408 528

galv. cink-nikkel ötvözetű bevo-nat, irizálóan passzivált ZnNi//Cn//T0

dob 120 480 720 720

állvány 192 600 720 720

galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, irizálóan passzivált és védőbevonattal

ZnNi//Cn//T2dob 168 600 720 720

állvány 360 720 720 720

galv. cink-vas ötvözetű bevonat, feketén passzivált és védőbevo-nattal

ZnFe//Fn//T2dob 120 192 264 360

állvány 168 264 360 480

galv. cink-nikkel ötvözetű bevonat, feketén passzivált és védőbevonattal

ZnNi//Fn//T2dob 168 480 720 720

állvány 240 600 720 720

galv. cink-nikkel ötvözetű bevo-nat, feketén passzivált ZnNi//Fn//T0

dob 48 480 720 720

állvány 72 600 720 720

12. táblázat: Kivonat a DIN 50979 szabványból

INFÓ

16.47

korrózió a rétegfelhordási folyamatnál, alkalmas tisztítási

eljárás használata esetén, kizárt.

5.5.2 Nem elektrolitikus eljárással felvitt korrózió-védelmi rendszerek szabványosítása

Jelölések DIN EN ISO 10683 szerint

• flZn-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság RR

480 óráig pl. Geomet 500A, Geomet 321A, Dacromet 500A,

Dacromet 320A, Delta Tone/Seal

• flZnL-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság

RR 480 óráig, beépített kenőeszközzel pl. Geomet 500A,

Dacromet 500A

• flZn-480h-L = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság

RR 480 óráig, utólag felszerelt kenőeszközzel pl. Geomet

321A+VL, Dacromet 320A+VL

• flZnnc-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság

RR 480 óráig, kromát nélkül pl. Geomet 321A, Geomet

500A, Delta Protect, Delta Tone/Seal

• flZnyc-480h = cink-lamellás bevonat (flZn), korrózióállóság

RR 480 óráig, kromáttal pl. Dacromet 500A, Dacromet 320A

5.6 Csavarok tűzihorganyzásának szabványo-sítása DIN EN ISO 10684 szerint

5.6.1 Eljárás és alkalmazási területA tűzihorganyzás olyan olvasztásos-merítéses eljárás,

amelynél a kötőelemeket alkalmas előkezelési folyamat

után bemerítik egy fémolvadékba. Utána a felesleges cink

leválasztásra kerül, a korrózió elleni védelemhez szükséges

cink-rétegvastagság beállítása céljából. Ezt követően a kötő-

elemeket általában vízfürdőben hűtik le.

A tűzihorganyzás a 10.9-es szilárdsági osztályig megengedett.

A DIN EN ISO 10684 olyan tudnivalókat közöl az előkezelési

és a horganyzási folyamatokhoz, amelyek minimalizálják a

rideg törések kockázatát. Különösen a 10.9-es szilárdsági osz-

tályú csavaroknál van szükség olyan továbbmenő előírásokra,

amelyek a német Horganyzási Közösségi Választmány bejegy-

zett egyesület (GAV) és a Német Csavarszövetség bejegyzett

egyesület (DSV) egyik műszaki irányelvében került ismerte-

tésre. Az M24 menetméret felett csak a normál hőmérsékletű

horganyzási eljárást kell alkalmazni.

DIN 50021 SS (ISO 9227) szerinti korrózióállóságok a rétegvastagság függvényében

A helyi rétegvastagság minimális értékei (ha a megrendelő előírja)

Vizsgálati időtartam órákban (sópermetködvizsgálat)

Bevonat kromátozással (flZnyc)µm

Bevonat kromátozás nélkül (flZnyc)µm

240 4 6

480 5 8

720 8 10

960 9 12

Amennyiben a megrendelő a felületegységre eső rétegsúlyt g/m² mértékegységben írja elő, akkor az a következőképpen számít-ható át rétegvastagságra:• Bevonat kromátozással: 4,5 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak• Bevonat kromátozás nélkül: 3,8 g/m² felel meg 1 µm vastagságnak

A megrendelő előírhatja, hogy a bevonatot kromátozással (flZnyc) vagy kromátozás nélkül (flZnnc) kívánja-e; ellenkező esetben az flZn rövid jel érvényes.

13. táblázat: Kivonat a DIN EN ISO 10683 szabványból

INFÓ

16.48

Az olyan belső menetes alkatrészeknél mint az anyák,

a menetvágásra csak a horganyzás után kerül sor.

M12-nél kisebb menetnagyság esetén a párosított menetek

elektromos teherbírása korlátozott lehet, mivel a cink-bevonat

a maga átlagosan legalább 50 µm vastagságával a menetát-

lapolás csökkentéséhez vezet.

5.6.2 Menettűrések és jelölési rendszer

Ahhoz, hogy a csavar és az anya menetpárosításában ele-

gendő helyet biztosítsunk a helyes vastagságú bevonatnak,

két különböző eljárásmód bizonyult megfelelőnek. A menet-

tűrési rendszer nullavonalától kiindulva lesz kialakítva a

bevonat helye vagy a csavarmenetben vagy az anyamenetben.

Ezeket az eljárásmódokat nem szabad keverni. Ezért nagyon

tanácsos tűzihorganyzott, metrikus kötőelemeket garnitúra-

ként beszerezni. Az építésügyben ezt ráadásul szabványok

írják elő.

A 15. táblázatban bemutatott 1. és 2. eljárásmód keverése

vagy a kötés teherbírásának jelentős csökkenéséhez vezet,

vagy szerelési problémákat okoz.

A különleges jelölést a szilárdsági osztály jelölése szerint kell

felvinni. A megrendelési jelölésben a tűzihorganyzás a „tZn“

kiegészítéssel fejezhető ki.

Példa: Hatlapfejű csavar ISO 4014 M12x80 - 8.8U - tZn

5.7 Veszélyes anyagok használatának korlátozása5.7.1 RoHS2006. július 1-től az újonnan forgalomba hozott elektro-

és elektronikus készülékeknek nem szabad ólmot, higanyt,

kadmiumot hatértékű krómot, polibrómozott bifenilt (PBB),

illetve polibrómozott difenilétert (PBDE) tartalmazniuk.

Kivételek többek között.

• Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig

• Ólom ötvözőelemként alumíniumban max.

0,4 súlyszázalékig

• Ólom ötvözőelemként vörösrézötvözetekben

max. 4,0 súlyszázalékig

A fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig (kadmiumnál

0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként megengedett.

Az anya menettűrése A csavar menettűrése a horganyzás előtt

„1“ jelű eljárás 6AZ/6AX 6g/6hKülönleges jelölés „Z“ vagy „X“ nincs„2“ jelű eljárás 6H/6G 6azKülönleges jelölés nincs „U“

14. táblázat: Tűrési rendszerek tűzihorganyzott csavarok és anyák párosítása esetén kell felvinni.

INFÓ

16.49

Érintett termékek:

• Nagy és kis háztartási készülékek

• Információ- és kommunikációtechnikai készülékek

• Szórakoztató elektronikai készülékek

• Világítótestek

• Elektromos és elektronikus készülékek, a helyhez kötött

nagy ipari szerszámok kivételével

• Játékszerek

• Sport- és szabadidős készülékek

• Gyógyászati termékek

• Felügyelő- és ellenőrző műszerek

• Automatikus kiadókészülékek

5.7.2 ELVRégi járművekre vonatkozó irányelv (3,5 t megeng. összsúlyig)2007. július 1-től a járművek részére újonnan forgalomba ho-

zott anyagoknak és szerkezeti elemeknek nem szabad ólmot,

higanyt, kadmiumot és hatértékű krómot tartalmazniuk.

Kivételek többek között

• Ólom ötvözőelemként acélban max. 0,35 súlyszázalékig

• Hatértékű króm korrózióvédelmi rétegekben

(2007. július 1-ig)

• Ólom ötvözőelemként vörösréz-ötvözetekben

max. 4,0 súlyszázalékig

Megengedett a fent nevezett anyagok 0,1 súlyszázalékáig

(kadmiumnál 0,01 súlyszázalékig) homogén anyagként,

amennyiben Ön nem szándékosan fűzi hozzá.

Érintett termékek:

Minden jármű max. 3,5 t megengedett összsúllyal

5.8 Hidrogén miatti rideggé válásHúzó feszültség alatt álló, Rm ≥1000 Mpa húzószilárdságú

vagy ≥320 HV keménységű acél szerkezeti elemek galvanikus

rétegfelhordása esetén fennáll a hidrogén által indukált rideg

törés veszélye.

A szerkezeti elemeknek közvetlenül a rétegfelhordási folya-

mat után elvégzett temperálási kezelése elősegíti a kockázat

minimalizálását. A rideg törés veszélyének teljes megszün-

tetése, a technika mai állása szerint, azonban nem garantál-

ható. Ha csökkenteni kell hidrogén által indukált rideg törés

kockázatát, akkor alternatív rétegfelhordási rendszereket

célszerű előnyben részesíteni.

A biztonság szempontjából fontos szerkezeti elemek részére

olyan korrózió elleni védelmet és rétegfelhordási rendsze-

reket kell választani, amelyek a rétegfelhordáskor az eljárás

jellegéből adódóan kizárják a hidrogén-indukciót, mint pl. a

mechanikus horganyzás, valamint a cink-lamellás rétegfel-

hordások.

A kötőelemek alkalmazója jól ismeri a mindenkori használati

célokat és az abból eredő követelményeket, így a legalkalma-

sabb felületkezelési rendszert kell kiválasztania.

INFÓ

16.50

6. METRIKUS CSAVARKÖTÉSEK MÉRETEZÉSEDUNGENA gépgyártásban használt, különösen nagy szilárdságú

csavarkötések méretezéséhez alapvető tudnivalók találhatók

a 2003. évben kiadott 2230 sz. VDI-irányelvben.

Egy csavarkötés számítása abból az FB hajtóerőből indul ki,

amely kívülről hat a kötésre. Ez a hajtóerő és a szerkezeti ele-

meknek az általa okozott deformálódásai egy tengelyirányú

FA hajtóerővel, egy FQ nyíróerővel, egy Mb hajlító nyomaték-

kal és adott esetben egy MT forgatónyomatékkal hatnak a

csavarkötési helyre.

A szükséges csavarméret számítással történő meghatáro-

zásakor, az előbbiekben ismertetett terhelési viszonyokból

kiindulva, figyelembe kell venni, hogy az ülepedési folyamatok

és a hőmérséklet-változások miatt előfeszítőerő-veszteség

léphet fel.

Továbbá az is figyelembe veendő, hogy a választott szerelési

eljárástól és a súrlódási viszonyoktól függően az FM szerelési

előfeszítő erő többé-kevésbé tág határok között szóródhat.

Az alkalmas csavarméret első kiválasztásához gyakran

elegendő a hozzávetőleges méretezés. Az alkalmazási esettől

függően ilyenkor a VDI 2230 irányelv szerinti kritériumokat

kell ellenőrizni.

6.1 Csavarok méreteinek, illetve szilárdsági osztályainak hozzávetőleges megállapítása (VDI 2230 szerint)

A fent nevezett ismeretek alapján az első lépésben történik

statikus vagy a dinamikus nyíróerőhöz meg a csavar előzetes

méretezése az alábbi táblázat szerint

1 2 3 4

Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben


12.9 10.9 8.8

250

400

630

1.000 M3 M3 M3

1 2 3 4

Erő N-ban Névleges átmérő mm-ben


12.9 10.9 8.8

1.600 M3 M3 M3

2.500 M3 M3 M4

4.000 M4 M4 M5

6.300 M4 M5 M6

10.000 M5 M6 M8

16.000 M6 M8 M10

25.000 M8 M10 M12

40.000 M10 M12 M14

63.000 M12 M14 M16

100.000 M16 M18 M20

160.000 M20 M22 M24

250.000 M24 M27 M30

400.000 M30 M33 M36

630.000 M36 M39

1. táblázat

A Válaszd az 1 oszlopban a csavarkötést támadó terhelés-

hez legközelebb eső nagyobb erőt. Ha kombinált terhelés

(hossz irányú és nyíróerő) esetén FAmax<FQmax/µTmin érvényes,

akkor csak FQmax értéket kell használni.

B A szükséges minimális előfeszítő erő FMmin azáltal adódik, hogy

ettől a számtól a következő lépésekkel továbbmegyünk:

B1 Ha FQmax nyíróerővel kell tervezni: Négy lépés a statikus

vagy a dinamikus nyíróerőhöz

B2 Ha FAmax-szal kell tervezni: Két lépés a dinamikusan és az

excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz

FQ

FQ

INFÓ

16.51

vagy

Egy lépés dinamikusan és centrikusan vagy statikusan és

excentrikusan terhelő tengelyirányú erőhöz

vagy

Nincsenek lépések statikusan és centrikusan terhelő tengely-

irányú erőhöz

C Az eltűrhető maximális F előfeszítő erő abból adódik, hogy

ettől az FMmin erőtől továbbmegyünk a következőkkel: Két

lépés csavarnak egyszerű forgó csavarbehajtóval történő

meghúzása, amely utánhúzási nyomatékkal lesz beállítva

vagy

Egy lépés a nyomatékkulccsal vagy precíziós csavarbehajtóval

történő meghúzáshoz, amely a csavar dinamikus nyomaték-

mérése vagy hosszmérése segítségével lesz beállítva

vagy

Nincsenek lépések szögellenőrzéssel történő meghúzáshoz a

túlzottan elasztikus tartományban vagy számítógép-vezérlésű

folyási határ ellenőrzés segítségével történő meghúzáshoz

D A megtalált szám mellett a 2.-4. oszlopban található a

csavar választott szilárdsági osztályához szükséges csavar-

méret mm-ben.

Példa:Egy kötésre dinamikusan és excentrikusan 9.000 N nagyságú

tengelyirányú erő (FA) hat.

A szilárdsági osztály előzőleg már FKL 10.9-cel lett meghatá-

rozva. A szerelés nyomatékkulccsal történik.

A 10.000 N a következő nagyobb erő az 1. oszlopban

az FA erőhöz

B További két lépés excentrikusan és dinamikusan ható

tengelyirányú erő miatt Leolvasás: 25.000 N (=FMmin)

C Egy további lépés ezután a nyomatékkulccsal történő

meghúzási eljárás miatt

Leolvasás: 40.000 N (= FMmax)

D Most leolvasható ehhez az erőhöz a FKL.10.9-hez tartozó

3. oszlopban az M12 csavarméret.

6.2 A meghúzási eljárás megválasztása és az eljárás végrehajtása

αA meghúzási tényező (a meghúzási bizonytalanság figyelembevétele)

Minden meghúzási eljárás többé-kevésbé pontos. Ennek okai

az alábbiak:

• a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási

tartománya (a súrlódási tényezőket a számításhoz csak

durván lehet megbecsülni),

• különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor (pl. a csavar

gyors vagy lassú meghúzása)

FA

FA

FA

FA

FA

FA

FA

FA

INFÓ

16.52

Irányértékek az αA meghúzási tényezőhöz

αA meghúz. tény. Szórástart. Meghúzási eljárás Beállítási eljárás Megjegyzés

1,05 – 1,2 ±2% – ±10%

Hosszabbodás- vezérelt meghúzás ultrahanggal

Hang-működési idő • Kalibrálási értékek szükségesek• lK/d<2 esetén progresszív hibanövekedés

figyelembe veendő• Kisebb hibák közvetlen mechanikai

hozzákapcsolás, nagyobbak közvetett hozzákapcsolás esetén

1,1 – 1,5 ±5% –±20%

Mechanikus hosszmérés

Beállítás hosszméréssel

• Szükséges a csavar tengelyirányú elaszti-kus hajlékonyságának pontos megállapí-tása. A szórástartomány jelentősen függ a mérési eljárás pontosságától.

• lK/d<2 esetén progresszív hibanövekedés figyelembe veendő

1,2 – 1,4 ±9% –±17%

Folyásihatár- vezérlésű meghúzás, motoros vagy kézi

A relatív forgató-nyomaték-forgásszög tényezők megadása

Az előfeszítő erő szórását nagy mértékben a folyási határ szórása határozza meg a beépített csavartételben. Csavarokat itt FMmin értékre kell méretezni. A csavaroknak az aA meghúzási tényezővel FMmax-ra történő méretezése ezért ezekhez a meghúzási módszerekhez elmarad.

1,2 – 1,4 ±9% –±17%

Forgásszög-vezérlésű meghúzás, motoros vagy kézi

Előzetes meghúzási nyomaték és forgás-szög (fokozatok) meghatározása kísérlettel

1,2 – 1,6 ±9% –±23%

Hidraulikus meg-húzás

Beállítás hossz-, illet-ve nyomás-méréssel

• Alacsonyabb értékek hosszú csavarokhoz (lK/d≥5)

• Magasabb értékek rövid csavarokhoz (lK/d ≤2)

1,4 – 1,6 ±17% –±23%

Forgatónyomaték- vezérlésű meghúzás nyomatékkulccsal, jeladó kulccsal vagy dinamikus forgató-nyomaték-mérésű forgó csavarbehaj-tóval

Az előírt meghúzási nyomaték kísérlettel történő meghatá-rozása az eredeti csavarkötési alkat-részen, pl. a csavar hosszmérésével.

Alacsonyabb értékek: sok beállítási, illetve ellenőrzési kísérletre (pl. 20) van szükség. A leadott nyomaték kisebb szórása (pl. ±5%) szükséges.

Kisebb értékek: Kis forgásszögekre,azaz aránylag merev kötésekre Az ellenoldal viszonylag kis keménységére Ellenoldalak, amelyek „berágódásra“ nemhajlamosak, pl. fosz-fátozottak vagy kellő kenés esetén.Magasabb értékek: Nagy forgásszögek-re, azaz viszonylag hajlékony kötésekre, valamint finommenet-re, az ellenoldal nagy keménységére, egyút-tal nyers felülettel.

1,6 – 2,0 (B surlódási-tényező ostály)

±23% –±33%

Forgatónyomaték- vezérlésű meghúzás nyomaték- kulccsal, jeladó kulccsal vagy dinamikus forgató-nyomaték-mérésű forgó csavarbehaj-tóval

Az előírt meghúzási nyomaték megha-tározása a súrlódási tényező becslésével (felületi és kenési viszonyok)

Alacsonyabb értékek: mérő nyomatékkulcs-ra egyenletes meg-húzáskor és precíziós forgó-csavarbehajtó-ra Magasabb értékek: jeladó vagy kihajló nyomatékkulcsra

1,7 – 2,5 (A súrlódási-tényező osztály)

±26% –±43%

2,5 – 4 ±43% –±60%

Meghúzás ütvecsava-rozóval vagy impul-zuscsavarozó-val

A csavarozó beál-lítása utánhúzási nyomatékkal, ami az előírt nyomatékból (becsült súrlódási tényezőhöz) és egy hozzáadott értékből képezhető.

Kisebb értékek:• nagyszámú beállítási kísérlethez

(utánhúzási nyomaték)• a csavarozó karakterisztika

vízszintes ágára• játékmentes impulzusátvitelre

Az αA meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani,

hogy a fent említett hatások miként ellenőrizhetők.

A meghatározás így a meghúzási és a beállítási eljárás, vala-

mint adott esetben a súrlódási tényező osztályok figyelembe-

vételével történik az alábbi táblázat szerint.

INFÓ

16.53

A csavar- vagy az anya-felfekvés felületi és kenési állapotá-

tól függően különböző „µ“ súrlódási tényezőt kell választa-

ni. Sokféle felületi és kenési állapot esetén gyakran nehéz

meghatározni a helyes súrlódási tényezőt. Ha a súrlódási

tényező nem pontosan ismert, akkor a legkisebb feltétele-

zett súrlódási tényezővel kell számolni ahhoz, hogy a csavar

ne legyen túlterhelve.

Célszerű a B súrlódási tényező-osztályra törekedni, hogy a le-

hető legnagyobb előfeszítő erőt lehessen kifejteni egyidejűleg

kisebb szórástartomány esetén. (A táblázat szobahőmérsék-

letre érvényes)

6.4 FM Tab szerelési előfeszítő erők és MA meghúzási nyo-

matékok az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os

nyúlási határ 90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262

szerinti metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz;

DIN EN ISO 4014 – 4018 szerinti hatlapfejű csavarok fejmé-

rete, DIN 34800 szerinti félgömbfejű külső hatlapú csavarok,

illetve DIN EN ISO 4762 szerinti hengeres fejű csavarok és

DIN EN 20 273 szerinti „közepes“ furat (VDI 2230 szerint)

6.3 Súrlódási tényező-osztályok hozzárendelése irányértékekkel különféle anyagokhoz/felületekhez és kenési állapotokhoz csavarkötések esetén (VDI 2230 szerint)

Súrl. tényező- osztály

µG és µK tartománya Tipikus példák kiválasztása az alábbiakhoz

Anyag/felület Kenőanyagok

A 0,04 – 0,10 fémes megmunkált nemesített fekete foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok

szilárd kenőanyagok pl. MoS2, grafit, PTFE, PA, PE, PIin siklólakkok, Top-Coats formában vagy pasztákban; viaszolvadékok; viaszdiszperziók

B 0,08 – 0,16 fémes megmunkált nemesített fekete foszfátozott galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok Al- és Mg-ötvözetek

szilárd kenőanyagok pl. MoS2, grafit, PTFE, PA, PE, PIin siklólakkok, Top-Coats formában vagy pasztákban; viaszolvadékok; viaszdiszperziók; zsírok, olajok, kiszállítási állapot

tűzihorganyzott MoS2; grafit; viaszdiszperziók

szerves rétegfelhordás integrált szilárd kenőanyaggal vagy viaszdiszperzióval

ausztenites acél szilárd kenőanyagok, viaszok,

C 0,14 – 0,24 ausztenites acél Viaszdiszperziók, paszták

fémes megmunkált, foszfátozott kiszállítási állapot (kissé beolajozva)

galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe, Zn/Ni cink-lamellás bevonatok ragasztó-anyag

nincs

D 0,20 – 0,35 ausztenites acél olaj

galv. bevonatok pl. Zn, Zn/Fe tűzihor-ganyzott

nincs

E ≥ 0,30 galv. bevonatok pl. Zn/Fe, Zn/Ni ausz-tenites acél Al-, Mg-ötvözetek

nincs

3. táblázat

INFÓ

16.54

Normál métermenetek

Mé-ret

Szil. osz-tály

FM Tab szerelési előfeszítő erő kN-ban μG = esetre

MA meghúzási nyomatékok Nm-ben μK = μG = esetre

0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24

M4 8.810.912.9

4,66,88,0

4,56,77,8

4,46,57,6

4,36,37,4

4,26,17,1

3,95,76,7

3,75,46,3

2,33,33,9

2,63,94,5

3,04,65,1

3,34,85,6

3,65,36,2

4,16,07,0

4,56,67,8

M5 8.810.912.9

7,611,113,0

7,410,812,7

7,210,612,4

7,010,312,0

6,810,011,7

6,49,411,0

6,08,810,3

4,46,57,6

5,27,68,9

5,98,610,0

6,59,511,2

7,110,412,2

8,111,914,0

9,013,215,5

M6 8.810.912.9

10,715,718,4

10,415,317,9

10,214,917,5

9,914,517,0

9,614,116,5

9,013,215,5

8,412,414,5

7,711,313,2

9,013,215,4

10,114,917,4

11,316,519,3

12,318,021,1

14,120,724,2

15,622,926,8

M7 8.810.912.9

15,522,726,6

15,122,526,0

14,821,725,4

14,421,124,7

14,020,524,0

13,119,322,6

12,318,121,2

12,618,521,6

14,821,725,4

16,824,728,9

18,727,532,2

20,530,135,2

23,634,740,6

26,238,545,1

M8 8.810.912.9

19,528,733,6

19,128,032,8

18,627,332,0

18,126,631,1

17,625,830,2

16,524,328,4

15,522,726,6

18,527,231,8

21,631,837,2

24,636,142,2

27,340,146,9

29,843,851,2

34,350,358,9

38,055,865,3

M10 8.810.912.9

31,045,653,3

30,344,552,1

29,643,450,8

28,842,249,4

27,941,048,0

26,338,645,2

24,736,242,4

365362

436373

487183

547993

5987101

68100116

75110129

M12 8.810.912.9

45,266,377,6

44,164,875,9

43,063,274,0

41,961,572,0

40,759,870,0

38,356,365,8

35,952,861,8

6392108

73108126

84123144

93137160

102149175

117172201

130191223

M14 8.810.912.9

62,091,0106,5

60,688,9104,1

59,186,7101,5

57,584,498,8

55,982,196,0

52,677,290,4

49,372,584,8

100146171

117172201

133195229

148218255

162238279

187274321

207304356

M16 8.810.912.9

84,7124,4145,5

82,9121,7142,4

80,9118,8139,0

78,8115,7135,4

76,6112,6131,7

72,2106,1124,1

67,899,6116,6

153224262

180264309

206302354

230338395

252370433

291428501

325477558

M18 8.810.912.9

107152178

104149174

102145170

99141165

96137160

91129151

85121142

220314367

259369432

295421492

329469549

360513601

415592692

462657769

M20 8.810.912.9

136194227

134190223

130186217

127181212

123176206

116166194

109156182

308438513

363517605

415592692

464661773

509725848

588838980

6559331.092

M22 8.810.912.9

170242283

166237277

162231271

158225264

154219257

145207242

137194228

417595696

495704824

567807945

6349041.057

6979931.162

8081.1511.347

9011.2841.502

M24 8.810.912.9

196280327

192274320

188267313

183260305

178253296

168239279

157224262

529754882

6258901.041

7141.0171.190

7981.1361.329

8751.2461.458

1.0111.4401.685

1.1261.6041.877

M27 8.810.912.9

257367429

252359420

246351410

240342400

234333389

220314367

207295345

7721.1001.287

9151.3041.526

1.0501.4961.750

1.1761.6741.959

1.2921.8402.153

1.4982.1342.497

1.6722.3812.787

M30 8.810.912.9

313446522

307437511

300427499

292416487

284405474

268382447

252359420

1.0531.5001.755

1.2461.7752.077

1.4282.0332.380

1.5972.2742.662

1.7542.4982.923

2.9312.8933.386

2.2653.2263.775

M33 8.810.912.9

389554649

381543635

373531621

363517605

354504589

334475556

314447523

1.4152.0152.358

1.6792.3222.799

1.9282.7473.214

2.1613.0783.601

2.3773.3853.961

2.7593.9304.598

3.0814.3885.135

M36 8.810.912.9

458652763

448638747

438623729

427608711

415591692

392558653

368524614

1.8252.6003.042

2.1643.0823.607

2.4823.5354.136

2.7783.9574.631

3.0544.3495.089

3.5415.0435.902

3.9515.6276.585

M39 8.810.912.9

548781914

537765895

525748875

512729853

498710831

470670784

443630738

2.3483.3453.914

2.7913.9754.652

3.2084.5695.346

3.5975.1235.994

3.9585.6376.596

4.5986.5497.664

5.1377.3178.562

5. táblázat

INFÓ

16.55

FM Tab szerelési előfeszítő erők és MA meghúzási nyomatékok

az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os nyúlási határ

90%-os kihasználása esetén DIN ISO 262 szerinti metrikus

finommenetű menetes csapokhoz; DIN EN ISO 4014 – 4018

szerinti hatlapfejű csavarok fejméretei, DIN 34800 szerinti

félgömbfejű külső hatlapú csavarok, illetve DIN EN ISO 4762

szerinti hengeres fejű csavarok és DIN EN 20 273 szerinti

„közepes“ furat (VDI 2230 szerint)

Finommenetek

Mé-ret

Szil. osztály



0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24

M8x 1

8.810.912.9

21,231,136,4

20,730,435,6

20,229,734,7

19,728,933,9

19,228,132,9

18,126,531,0

17,024,929,1

19,328,433,2

22,833,539,2

26,138,344,9

29,242,850,1

32,047,055,0

37,054,363,6

41,260,570,8

M9x 1

8.810.912.9

27,740,747,7

27,239,946,7

26,539,045,6

25,938,044,4

25,237,043,3

23,734,940,8

22,332,838,4

28,041,148,1

33,248,857,0

38,155,965,4

42,662,673,3

46,968,880,6

54,479,893,4

60,789,1104,3

M10x 1

8.810.912.9

35,251,760,4

34,550,659,2

33,749,557,9

32,948,356,5

32,047,055,0

30,244,451,9

28,441,748,8

395767

466880

537891

6088103

6697113

76112131

85125147

M10x 1,25

8.810.912.9

33,148,656,8

32,447,555,6

31,646,454,3

30,845,252,9

29,944,051,4

28,241,448,5

26,538,945,5

385565

446576

517587

578398

6292107

72106124

80118138

M12x 1,25

8.810.912.9

50,173,686,2

49,172,184,4

48,070,582,5

46,868,780,4

45,666,978,3

43,063,273,9

40,459,469,5

6697114

79116135

90133155

101149174

111164192

129190222

145212249

M12x 1,5

8.810.912.9

47,670,081,9

46,668,580,1

45,566,878,2

44,365,176,2

43,163,374,1

40,659,769,8

38,256,065,6

6495111

76112131

87128150

97143167

107157183

123181212

137202236

M14x 1,5

8.810.912.9

67,899,5116,5

66,497,5114,1

64,895,2111,4

63,292,9108,7

61,590,4105,8

58,185,399,8

45,680,293,9

104153179

124182213

142209244

159234274

175257301

203299349

227333390

M16x 1,5

8.810.912.9

91,4134,2157,1

89,6131,6154,0

87,6128,7150,6

85,5125,5146,9

83,2122,3143,1

78,6155,5135,1

74,0108,7127,2

159233273

189278325

218320374

244359420

269396463

314461539

351515603

M18x 1,5

8.810.912.9

122174204

120171200

117167196

115163191

112159186

105150176

99141166

237337394

283403472

327465544

368523613

406578676

473674789

530755884

M18x 2

8.810.912.9

114163191

112160187

109156182

107152178

104148173

98139163

92131153

229326381

271386452

311443519

348496581

383545638

444632740

495706826

M20x 1,5

8.810.912.9

154219257

151215252

148211246

144206241

141200234

133190222

125179209

327466545

392558653

454646756

511728852

565804941

6609401.100

7411.0551.234

M22x 1,5

8.810.912.9

189269315

186264309

182259303

178253296

173247289

164233273

154220257

440627734

529754882

6138731.022

6929851.153

7651.0901.275

8961.2761.493

1.0061.4331.677

M24x 1,5

8.810.912.9

228325380

224319373

219312366

214305357

209298347

198282330

187266311

570811949

6869771.143

7961.1331.326

8991.2801.498

9951.4171.658

1.1661.6611.943

1.3111.8672.185

M24x 2

8.810.912.9

217310362

213304355

209297348

204290339

198282331

187267312

177251294

557793928

6669491.110

7691.0951.282

8651.2321.442

9551.3601.591

1.1141.5861.856

1.2481.7772.080

M27x 1,5

8.810.912.9

293418489

288410480

282402470

276393460

269383448

255363425

240342401

8221.1711.370

9921.4131.654

1.1531.6431.922

1.3041.8582.174

1.4452.0592.409

1.6972.4172.828

1.9102.7203.183

INFÓ

16.56

6.5 Az alábbiak meghúzási nyomatéka és előfeszítő ereje:

• Biztosítócsavarok anyákkal

• Peremes csavarok anyákkal

Az Rel csavar-folyásihatár, illetve az Rp0,2 0,2%-os nyúlási határ

90%-os kihasználása esetén (gyártóművi adatok szerint)

Mé-ret

Szil. osztály



0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24 0,08 0,10 0,12 0,14 0,16 0,20 0,24

M27x 2

8.810.912.9

281400468

276393460

270384450

264375439

257366428

243346405

229326382

8061.1491.344

9671.3781.612

1.1191.5941.866

1.2621.7972.103

1.3941.9862.324

1.6302.3222.717

1.8292.6053.049

M30x 2

8.810.912.9

353503588

347494578

339483565

331472552

323460539

306436510

288411481

1.1161.5901.861

1.3431.9122.238

1.5562.2162.594

1.7562.5022.927

1.9432.7673.238

2.2763.2413.793

2.5573.6414.261

M33x 2

8.810.912.9

433617722

425606709

416593694

407580678

397565662

376535626

354505591

1.4892.1202.481

1.7942.5552.989

2.0822.9653.470

2.3523.3503.921

2.6053.7104.341

3.0544.3505.090

3.4354.8925.725

M36x 2

8.810.912.9

521742869

512729853

502714836

490698817

478681797

453645755

427609712

1.9432.7673.238

2.3453.3403.908

2.7253.8824.542

3.0824.3905.137

3.4154.8645.692

4.0105.7116.683

4.5136.4287.522

M39x 2

8.810.912.9

6188801.030

6078641.011

595847991

581828969

567808945

537765896

507722845

2.4833.5374.139

3.0024.2765.003

3.4934.9745.821

3.9535.6316.589

4.3836.2437.306

5.1517.3368.585

5.8018.2639.669

6. táblázat

Párosított anyag

FVmax előfeszítő erők (N) MA meghúzási nyomaték (Nm)

M5 M6 M8 M10 M12 M14 M16 M5 M6 M8 M10 M12 M14 M16

Orroscsavar-szi-lárds. osztály 100 és anya-szilárds. osztály 10

AcélRm < 800MPa

9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 11 19 42 85 130 230 330

AcélRm = 800– 1.100MPa

9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 10 18 37 80 120 215 310

Szürke öntvény

9.000 12.600 23.200 37.000 54.000 74.000 102.000 9 16 35 75 115 200 300

Irányértékek

INFÓ

16.57

6.6 Meghúzási nyomatékok irányértékei auszteni-tes csavarokhoz DIN EN ISO 3506 szerint

Az egyes csavarkötési esetekhez szükséges meghúzási

nyomaték a névleges átmérő, a súrlódási tényező és a szilárd-

sági osztály (FK) függvényében irányértékként a következő

táblázatokban található.

Súrlódási tényező µges 0,10

FVmax. előfeszítő erők [KN]] MA meghúzási nyomaték[Nm]

FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80

M3 0,90 1,00 1,20 0,85 1,00 1,30

M4 1,08 2,97 3,96 0,80 1,70 2,30

M5 2,26 4,85 6,47 1,60 3,40 4,60

M6 3,2 6,85 9,13 2,80 5,90 8,00

M8 5,86 12,6 16,7 6,80 14,5 19,3

M10 9,32 20,0 26,6 13,7 30,0 39,4

M12 13,6 29,1 38,8 23,6 50,0 67,0

M14 18,7 40,0 53,3 37,1 79,0 106,0

M16 25,7 55,0 73,3 56,0 121,0 161,0

M18 32,2 69,0 92,0 81,0 174,0 232,0

M20 41,3 88,6 118,1 114,0 224,0 325,0

M22 50,0 107,0 143,0 148,0 318,0 424,0

M24 58,0 142,0 165,0 187,0 400,0 534,0

M27 75,0 275,0

M30 91,0 374,0

M33 114,0 506,0

M36 135,0 651,0

M39 162,0 842,0


FVmax. előfeszítő erők [KN] MA meghúzási nyomaték [Nm]

FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK 80

M3 0,60 0,65 0,95 1,00 1,10 1,60

M4 1,12 2,40 3,20 1,30 2,60 3,50

M5 1,83 3,93 5,24 2,40 5,10 6,90

M6 2,59 5,54 7,39 4,10 8,80 11,8

M8 4,75 10,2 13,6 10,1 21,4 28,7

M10 7,58 16,2 21,7 20,3 44,0 58,0

M12 11,1 23,7 31,6 34,8 74,0 100,0

M14 15,2 32,6 43,4 56,0 119,0 159,0

M16 20,9 44,9 59,8 86,0 183,0 245,0

M18 26,2 56,2 74,9 122,0 260,0 346,0

M20 33,8 72,4 96,5 173,0 370,0 494,0

M22 41,0 88,0 118,0 227,0 488,0 650,0

M24 47,0 101,0 135,0 284,0 608,0 810,0

M27 61,0 421,0

M30 75,0 571,0

M33 94,0 779,0

M36 110,0 998,0

M39 133,0 1.300


FVmax. előfeszítő erők [KN] MA meghúzási nyomaték [Nm]

FK 50 FK 70 FK 80 FK 50 FK 70 FK80

M3 0,40 0,45 0,70 1,25 1,35 1,85

M4 0,90 1,94 2,59 1,50 3,00 4,10

M5 1,49 3,19 4,25 2,80 6,10 8,00

M6 2,09 4,49 5,98 4,80 10,4 13,9

M8 3,85 8,85 11,0 11,9 25,5 33,9

M10 6,14 13,1 17,5 24,0 51,0 69,0

M12 9,00 19,2 25,6 41,0 88,0 117,0

M14 12,3 26,4 35,2 66,0 141,0 188,0

M16 17,0 36,4 48,6 102,0 218,0 291,0

M18 21,1 45,5 60,7 144,0 308,0 411,0

M20 27,4 58,7 78,3 205,0 439,0 586,0

M22 34,0 72,0 96,0 272,0 582,0 776,0

M24 39,0 83,0 110,0 338,0 724,0 966,0

M27 50,0 503,0

M30 61,0 680,0

M33 76,0 929,0

M36 89,0 1.189

M39 108,0 1.553

8. táblázat

INFÓ

16.58

6.7 Példa az előfeszítési erőket és meghúzási nyo-matékokat tartalmazó táblázatok kezelésére

Az eljárás a következő:

A) A teljes súrlódási tényező (µössz.) meghatározása:A csavar- vagy anyafelfekvés felületi és kenési állapotától

függően eltérő „µ“ súrlódási tényezőt kell kiválasztani.

A felületek és a kenési állapotok sokfélesége miatt nagyon

nehéz a helyes súrlódási tényezőt meghatározni. Az egysze-

rűség kedvéért azoknál a csavaroknál, amelyek nem kaptak

további utókezelést, a 0,14-es µössz. értékből indulunk ki.

Példa:Kiválasztás az enyhén olajozott, kékre horganyzott felületi

állapotú csavarokhoz és anyákhoz:

µges = 0,14(Figyelem: a csavarméret megválasztásakor mindig a legki-

sebb várható súrlódási értékkel számoljunk, annak érdekében,

hogy a csavart ne terhelhessük túl.)

B) Meghúzási nyomaték: MA max.A maximális meghúzási nyomaték a 0,2%-os nyúlási határ

(Rp0,2), ill. a folyási határ (Rel) 90%-os kihasználása körül van.

Példa:Hatlapfejű csavar, DIN 933, M12 x 50, szilárdsági osztály:

8.8, horganyzott, kék passzíválás: Keresse ki az 5. fejezetben

a 6. táblázatban (szabványmenet µössz. = 0,14) a jobb oldali

legszélső oszlopban az M12-es méretet és válassza ki a

„Meghúzási nyomaték MA [Nm]“ sávban a „Szilárdsági

osztály 8.8“ alatt a kívánt értéket.

MA max = 93 Nm

C) Meghúzási tényező αA (a meghúzási biztonság figyelembevétele)

Többé-kevésbé minden meghúzási eljárás pontos, aminek a

következő okai vannak:

• a szerelésnél ténylegesen fellépő súrlódás nagy szórási

tartománya

(a súrlódási tényezőket a számításhoz csak durván lehet

megbecsülni)

• különbségek a nyomatékkulcs alkalmazásakor

(pl. a csavar gyors vagy lassú meghúzása),

• magának a nyomatékkulcsnak a szórása.

A αA meghúzási tényezőt attól függően kell kiválasztani, hogy

a fenti hatások miként ellenőrizhetők.

Példa:Ha a csavart egy kereskedelemben kapható, elektronikus

kijelzővel felszerelt nyomatékkulccsal húzzák meg, akkor a

αA = 1,4–1,6 meghúzási tényezővel kell számolni.

Gewählt wird:

αA = 1, 4 (Lásd a 9.2 „Irányértékek a meghúzási tényező-

höz...“ c. fejezetet.)

D) Előfeszítési erő: FVmin

Példa:Válassza ki az 1.6. fejezetben (szabványmenet: µössz. = 0,14)

a „Méret“ oszlopból az M12-nél az „Előfeszítési erő“ sávban

a „Szilárdsági osztály 8.8“ alatt az értéket.

FVmax = 41,9 KN

Az előfeszítési erő FVmin minimumát úgy kapjuk meg, hogy a

maximum értéket FVmax elosztjuk a meghúzási tényezővel αA.

Előfeszítési erő FVmin = 41,9 KN

1,4

FVmin = 29,92 KN

E) Eredmény-ellenőrzésTegye fel magának a következő kérdéseket!

• Elegendő a maradék szorítóerő?

• Elegendő a minimálisan várható FVmin előfeszítési erő a

gyakorlatban fellépő maximális erőkhöz?

INFÓ

16.59

6.8 Különböző elemek párosítása / kontakt-korrózió

A kontaktkorrózió elkerülésére a következő szabály érvényes:A kötőelemeknek az adott alkalmazási esetben lega lább

ugyanolyan korrózióállósággal kell rendelkezniük, mint az

összekapcsolandó alkatrészeknek.

Ha nem lehet azonos értékű kötőelemeket választani, akkor

azoknak az összekapcsolandó alkatrészekhez képest maga-

sabb értékűnek kell lenniük.

Különböző kötőelem- / szerkezeti elem anyagok párosí-tása korrózió szempontjából

Szerkezeti elemek anyaga / felülete*

Összekötő elemanyaga / felülete N

emes

acél

A2/

A4

Alum

íniu

m

Réz

Sárg

aréz

Acél

, hor

g., f

eket

e pa

sszí

válá

s

Acél

, hor

g., s

árga

pas

szív

álás

Acél

, hor

g., k

ék p

assz

ívál

ás

Acél

, fén

yes

Nemesacél A2/A4 +++ +++ ++ ++ ++ ++ ++ ++

Alumínium ++ +++ ++ ++ + + + +

Réz + + +++ ++ + + + +

Sárgaréz + + ++ +++ + + + +

Acél, horganyzott, fekete passzíválás

– – – – +++ ++ ++ +

Acél, horganyzott., sárga passzíválás

–– –– –– –– + +++ ++ +

Acél, horganyzott., kék passzíválás

–– –– –– –– + + +++ +

Acél, fényes ––– ––– ––– ––– –– –– –– +++

+++ Párosítás nagyon ajánlott ++ Párosítás ajánlott + Párosítás mérsékelten ajánlott– Párosítás kevésbé ajánlott –– Párosítás nem ajánlott ––– Párosítás semmilyen körülmények között nem ajánlott* Ez a feltételezés 1:10 és 1:40 közötti felületi arány mellett érvényes

(a kötőelem és az összekapcsolandó alkatrészek közötti arány).

9. táblázat

Névleges átmérő [mm] 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 6 8 10 12 13 14 16 18 20

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,35 0,79 1,41 2,19 3,16 4,53 5,62 7,68 8,77 13 21,3 35 52 57,5 72,3 85,5 111,2 140,3

kétnyírású 0,7 1,58 2,82 4,38 6,32 9,06 11,2 15,4 17,5 26 42,7 70,1 104,1 115,1 144,1 171 222,5 280,6

Tab. 10

6.9 Statikus nyíróerők feszítőszeges kötésekhezFeszítőszegek (feszítőhüvelyek), nehéz kivitel az ISO 8752 (DIN 1481) szerint

10 mm névleges átmérőtől8 mm névleges átmérőtől

AU ábra AV ábra

Anyag:

420 – 560 HV-re nemesített

rugóacél

INFÓ

16.60

Névleges átmérő [mm] 0,8 1 1,2 1,5 2 2,5 3 3,5 4 5 6 8 10 12 14 16

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,21 0,3 0,45 0,73 1,29 1,94 2,76 3,77 4,93 7,64 11,05 19,6 31,12 44,85 61,62 76,02

kétnyírású 0,40 0,6 0,90 1,46 2,58 3,88 5,52 7,54 9,86 15,28 22,1 39,2 62,24 89,7 123,2 152

11. táblázat

Spirális feszítő szegek, normál kivitel az ISO 8750 (DIN 7343) szerint

AW ábra

Anyag:


rugóacél

Névleges átmérő [mm] 1,5 2 2,5 3 4 5 6

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,91 1,57 2,37 3,43 6,14 9,46 13,5

kétnyírású 1,82 3,14 4,74 6,86 12,2 18,9 27

12. táblázat

Spirális feszítő szegek, nehéz kivitel az ISO 8748 (DIN 7344) szerint

AX ábra

Anyag:


rugóacél

Névleges átmérő [mm] 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 6 7 8 10 11 12 13 14 16 18 20

Nyíróerő min. [kN] egynyírású 0,75 1,2 1,75 2,3 4 4,4 5,2 9 10,5 12 20 22 24 33 42 49 63 79

kétnyírású 1,5 2,4 3,5 4,6 8 8,8 10,4 18 21 24 40 44 48 66 84 98 126 158

13. táblázat

Feszítőszegek (feszítőhüvelyek), könnyű kivitel az ISO 13337 (DIN 7346) szerint

10 mm névleges átmérőtől8 mm névleges átmérőtől

AY ábra AZ ábra

Anyag:


rugóacél

INFÓ

16.61

6.10 Tervezési javaslatokBelső csavarbehajtásokA műszaki haladás és a gazdasági megfontolások világszerte

azt eredményezik, hogy az egyenes hornyú csavarokat telje-

sen felváltják a belső kulcsnyílású csavarok.

Belső kulcsnyílás

AS ábra

Jó erőátvitel a többpontos erőhatásnak köszönhetően. A belső

kulcsnyílású csavarok kisebb kulcsnyílással rendelkeznek, mint

a külső hatlapfejű csavarok, azaz gazdaságosabb konstruk-

ciók alakíthatók ki a kisebb méretekkel.

Z kereszthorony (Pozidriv) ISO 4757 szerint

AT ábra

A kereszthoronyban lévő négy „meghúzó fal”, amelyre

a csavar húzó becsavarozásnál felfekszik, függőleges. A töb-

bi fal és borda ferde. Ez az optimálisan gyártott kereszthor-

nyoknál valamennyire javítja a szerelhetőséget. A Pozidriv

csavarhúzó derékszögű szárnyvégekkel rendelkezik.

nyíródó felületek száma 1

F

F

nyíródó felületek száma 2

2F

F F

BA ábra

INFÓ

16.62

H kereszthorony (Phillips) ISO 4757 szerint

AU ábra

Normál kereszthorony, amelynél minden fal és borda ferdén

lejt, miközben a csavarhúzó trapéz alakú szárnyvégekkel

rendelkezik.

6.11 Szerelés

Forgatónyomaték-eljárásA szükséges előfeszítő erőt egy mérhető MV forgatónyomaték

hozza létre. Az alkalmazott meghúzó készülékeknek (pl. nyo-

matékkulcs) 5%-nál kisebb bizonytalansággal kell működniük.

Impulzusnyomaték-eljárásA kötések meghúzása egy 5%-nál kisebb bizonytalansággal

működő impulzus- vagy ütvecsavarozóval történik. A meghúzó

készülékeket ekkor alkalmas módon (pl. utánhúzó módszerrel

vagy hosszmérési módszerrel) lehetőleg az eredeti csavarköté-

sen kell beállítani.

Utánhúzó módszer: A csavarkötést először a csavarozóval kell

meghúzni, majd egy precíziós nyomatékkulccsal kell utána-

húzni/megvizsgálni. Hosszmérési módszer: Meg kell vizsgálni

a csavar szerelés okozta nyúlását (mikrométerrel), melynek

során a csavar nyúlását előzőleg egy csavar-vizsgálópadon

kalibrálni kell.

Forgásszög-eljárásElőfeltétel az összekötendő alkatrészek messzemenően sík

alapja.

Az előzetes meghúzási nyomaték létrehozása az előzőekben

ismertetett két eljárás valamelyikével történik. Az anya

helyzetének jellemző adata egyértelműen és tartósan függ

a csavarszártól és a szerkezeti elemtől, úgyhogy az anyának

az ezután létrehozott továbbforgatási szöge könnyen meg-

állapítható. A szükséges továbbforgatási szöget a minden-

kori eredeti csavarkötéseken elvégzendő eljárásvizsgálattal

kell megállapítani (pl. csavarhosszabbítás segítségével).

W ábra

INFÓ

16.63

7. BIZTOSÍTÓELEMEK

7.1 Általános tudnivalókAz alkalmas biztosítóelem kiválasztásához a csavarkötést

teljes egészében figyelembe kell venni. Különösen a feszí-

tendő anyagok keménységét és lehetőleg a csavarkötésekre

ható dinamikus terheléseket kell figyelembe venni egy

biztosító elem kiválasztásakor.

7.2 Az előfeszítőerő-veszteség okai

7.3 Működési módok7.3.1 Biztosítás kilazulás ellenA csavarkötések kilazulása alkalmas szerkezeti megoldásokkal

megakadályozható. Ez nyúló csavarok vagy hosszú csavarok

használatával éppúgy lehetséges, mint az előfeszítő erőnek

nagyobb szilárdságú csavarokkal történő növelése. Különösen

az utóbbi esetben a felfekvésre ható felületi nyomásra kell

különös figyelmet szentelni. Egy peremes csavar vagy egy

alkalmas kemény alátét aláhengerlése vagy aláhelyezése

csökkenti a felületi nyomást és megakadályozza a kilazulást. Kombicsavar

INFÓ

16.64

Kombicsavar

Záróalátét

7.3.2 Biztosítás kicsavarodás ellenA kicsavarodás elleni biztosítók a legszigorúbb dinamikus

terhelések mellett is hatásosan akadályozzák meg az önműködő

ki csavarodást. Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési

értékekig fenntartható marad az előfeszítő erő a kötésben.

A kicsavarodó kötéseknél a következő biztosítások különböztet-

hetők meg:

• a felfekvő felülethez rögzítés

• beragasztás a menetbe

A felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik

a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsavarodási

irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába, vagy pedig

szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek kemény és lágy anya-

gokon egyaránt hatásosan megtartják az előfeszítő erőt.

A menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént nem

igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal dolgozni,

vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztóanyagos csavarokat

használni. A mikrotokos előbevonatos csavarokra a DIN 267

szabvány 27. része vonatkozik.

Bordás csavar

Zárófogú csavar

Ékbiztosítású alátét

Mikrotokozás

INFÓ

16.65

Folyékony ragasztóanyagok

7.3.3 Biztosítás elvesztés ellen Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek

tartoznak, amelyek ugyan először nem akadályozhatják meg

az önműködő kicsavarodást, viszont többé-kevésbé nagy

előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes ki-

csavarodást és ezáltal a kötés szétválását.

Teljesen fém biztosítóanya

Biztosítóanya műanyag gyűrűvel

Menetbetét

7.4 Biztosítóelemek hatásmódjaEgy biztosítóelem hatása egy rázó-próbapadon (Junkerstest)

tesztelhető.

A vizsgálatok révén három kategória adódik.

INFÓ

16.66

7.4.1 Hatástalan biztosítóelemek A következőkben felsorolt termékek semmilyen biztosító

jellegű hatással nem rendelkeznek, sem a kilazulás, sem pedig

a kicsavarodás vonatkozásában. ≥ 8.8 szilárdsági osztályú

csavarokkal együtt történő használatuk nem ajánlott.

• Rugós gyűrűk DIN 127, DIN 128, DIN 6905, DIN 7980

• Rugós alátétek DIN 137, DIN 6904

• Fogazott alátétek DIN 6797, DIN 6906

• Legyező-alátétek DIN 6798, DIN 6907

• Alátétek külső orral, ill. 2 szárnnyal DIN 432, DIN 463

• Koronás anyák DIN 935, DIN 937 sasszegekkel DIN 94

7.4.2 Elvesztés elleni biztosítók Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához olyan termékek

tartoznak, amelyek először nem akadályozhatják meg az ön-

működő kicsavarodást, viszont egy meghatározhatatlan nagy

előfeszítőerő-veszteség után megakadályozzák a teljes kicsa-

varodást és ezáltal a kötés szétválását. Ehhez a kategóriához

tartoznak például a poliamid gyűrűs betéttel ellátott anyák

(leállító anyák), a teljesen fém biztosítóanyák vagy a DIN 267

szabvány 28. része szerinti szorítórésszel ellátott csavarok.

Az elvesztés elleni biztosítók csoportjához tartoznak a menet-

barázdált csavarok is.

7.4.3 Kicsavarodás elleni biztosítók A kicsavarodás elleni biztosítók dinamikus terhelések mellett

is hatásosan akadályozzák meg az önműködő kicsavarodást.

Egészen kis mértékű elkerülhetetlen illesztési értékekig fenn-

tartható marad az előfeszítő erő a kötésben. A kicsavarodó

kötéseknél a következő biztosítások különböztethetők meg:

• a felfekvő felülethez rögzítés

• beragasztás a menetbe

A felfekvő felülethez rögzítésnél reteszelőfogakkal történik

a biztosítás, amelyek meredek széleikkel a csavar kicsava-

rodási irányában belekapaszkodnak a felfekvés anyagába,

vagy pedig szimmetrikus biztosítóbordákkal, amelyek

kemény és lágy anyagokon egyaránt hatásosan megtartják

az előfeszítő erőt.

A menetbe való beragasztás esetén lehetőség van oxigént

nem igénylő, kikeményedő folyékony műanyag biztosítókkal

dolgozni, vagy pedig mikrotokban elhelyezett ragasztó-

anyagos csavarokat használni. A mikrotokos előbevonatos

csavarokra a DIN 267 szabvány 27. része vonatkozik.

7.5 Csavarbiztosítási eljárások7.5.1 Kilazulás

Biztosítási Működési mód Biztosítóelem Alkalmazási tudnivalók

Kilazulás elleni biztosítás

Csavarok/anyák Alátétek

Szilárdsági osztály Keménységi osztály

200 HV 300 HV

Együtt feszítve felületi nyomás csökkentő

Alátét: DIN EN ISO 7089 DIN EN ISO 7090 DIN 7349 DIN EN ISO 7092 DIN EN ISO 7093-1

8.8/8 10.9/10 A2-70/A2-70

IgenNemIgen

IgenIgenNem

Együtt feszítve rugózó

DIN 6796 szerinti feszítőalátét, profi-lozott feszítőalátét kontaktalátét

Illesztési értékek csökkentéséhez max. 20 µm rugóerőt össze kell hangolni az előfeszítő erővel.

INFÓ

16.67

7.5.2 Önműködő kicsavarodás

Biztosítási mód Működési mód Biztosítóelem Alkalmazási tudnivalók

Kicsavarodás elleni biztosítás

Reteszelt, részben együtt feszített

Bordás csavar, bordás anya Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített csavarkötések váltakozva nyíró terhelésnek vannak kitéve.Edzett felületeken nem használható.A felfekvési felület keménységének kisebbnek kell lennie, mint a csavar és az anya, illetve az együtt feszített elemek felfekvési felületének.A biztosítóelemek csak akkor hatásosak, ha azok közvetlenül a csavarfej és azanya alatt helyezkednek el. Elektromos

Profilozott feszítőalátétek Éka-látét-pár Záróalátét Profilgyűrű (A2 anyag)

Ragasztó Mikrotokozott ragasztóanyag DIN 267-27-nek megfelelően

Ott alkalmazandó, ahol erősen előfeszített csa-varkötések váltakozva nyíró terhelésnek vannak kitéve, és az edzett felületek nem engedik meg záró kötőelemek használatát.Hőmérsékletfüggő.Elektromos alkalmazásoknál a használata nem ajánlott.Ragasztóanyagok használata esetén a menete-ket nem szabad kenni.

Folyékony ragasztóanyag Az alkalmazásra kerülő ragasztók hőmérsékleti határértékeit feltétlenül figyelembe kell venni. Elektromos alkalmazásoknál a használata nem ajánlott. Ragasztóanyagok használata eseté a menete-ket nem szabad kenni.

Elvesztés elleni biztosítás

Szorító Szorítórésszel ellátott anyák DIN EN ISO 7040,DIN EN ISO 7042,Menetbetétek DIN 8140 Csavarok műanyag bevonattal a menetben DIN 267-28 szerint

Ott használandó, ahol csavarkötéseknél elsődlegesen az a feladat, hogy megőrizzünk egy maradék előfeszítő erőt és hogy a kötés biztosítva legyen szétválás ellen. Műanyag betétes anyáknál és csavaroknál figyelembe kell venni a hőmérsékletfüggőséget. Elektromos alkalmazásoknál nem szabad előfordulnia teljes fém anyák okozta szilánkképződésnek.

INFÓ

16.68

8. ACÉLSZERKEZET

8.1 HV-kötések az acélszerkezethez„HV“ az acélszerkezetben 10.9-es szilárdsági osztályú nagy

szilárdságú csavarokkal létrehozott csavarkötés jelölése „H“

itt a nagy szilárdságú kivitelt jelenti a 10.9-es szilárdsági

osztályú követelményeknek megfelelően, a „V“ pedig „elő-

feszített“, vagyis azt a lehetőséget, hogy a kötés szabványosí-

tott eljárással definiált előfeszítő erőre legyen hozva.

Jóllehet az acélszerkezeti kötések több, mint 90%-ánál

számítási okokból kifolyólag nincs szükség előfeszítésre, mivel

a kötések nem csúszásmentesre vannak méretezve, azonban

többnyire az ilyen esetekben is szokás és ésszerű a kötéseket

előfeszíteni, a rések lezárása, a dinamikus terhelési hányaddal

szembeni ellenállás növelése vagy a teljes építmény deformá-

lódásának korlátozása céljából.

A HV-kötések ezért az acélszerkezetben előforduló, a kö-

vetkezőkben ábrázolt minden szokásos kötés kivitelezésére

korlátlanul alkalmasak.

A nyíró-lyukfal kötések (SL) a kívülről a csavartengelyre me-

rőlegesen támadó erőt közvetlen erőátvitellel viszik át a furat

belső faáról a csavar szárára (1. ábra). A szerkezeti elemek

ilyenkor úgy hatnak a csavarszárra, mint az olló szárai. Ez

a kötési mód lehet előfeszített (SLV) is, vagy pedig kivitelez-

hető illesztőcsavarokkal (SLP) vagy a két mód kombinálható

(SLVP) is. Különösen a csavar hossztengelyében jelentkező di-

namikus terhelések esetén szükség van a kötés előfeszítésére.

1. ábra

Alapvetően más a csúszásmentesen előfeszített kötések (GV)

hatásmechanizmusa, amelyek kivitelezése egyes esetekben,

pl.hídépítés esetén, illesztőszáras csavarokkal (GVP) is tör-

ténik. Az erőátvitel ilyenkor az előfeszített szerkezeti elemek

érintkező felületei közötti súrlódással történik. Ehhez az érint-

kező felületeteket szórással vagy megengedett csúszásmentes

festéssel csúszásmentessé kell tenni. A csavarok meghúzása-

kor a hajtóerők a csavartengelyre merőlegesen adódnak át,

amint az a 2. ábrán jól látható.

2. ábra

Az acélszerkezetben szokásos minden kötésnél természetesen

az csavar hossztengelyében ható hajtóerők is megengedet-

tek és például a DIN 18800-1 szabvány megfelelő számítási

képleteivel elkészíthető egy szilárdsági igazolás is.

A Würth-HV garnitúrák jó és kiváló minőségű korrózióvé-

delemmel rendelkeznek a 60–80 µm cinkréteg-vastagságú

tűzihorganyzásnak köszönhetően. Ezáltal agresszív légköri

viszonyok esetén is hosszú évekig tartó korrózióvédelem

érhető el. (3. ábra)

A csavarozás irányára merőleges

erőhatásFV

Terhelő-erő FQ/2

Terhelő-erő FQ/2

Terhelő-erő FQ/2

Terhelő-erő FQ/2

INFÓ

16.69

3. ábra

A horganyzás a DIN EN ISO 10684 szerint történik, olyan ezen

túlmutató előírások figyelembevételével, amelyek a technika

jelenlegi állása szerint megfelelnek a tűzi horganyzott csava-

rok előállításának. Az anyamenet vágása és az anyák kenése

folyamatfeltételek között a tűzi horganyzás után történik,

a menet illesztő képességének biztosítása, továbbá speciális

kenés segítségével egységes meghúzási viselkedés garantá-

lása céljából. A horganyzás nélküli anyamenetben a szerelés

után a menetes csap cinkbevonata veszi át a korrózióvédel-

met katódos korrózióvédelem révén. Ezen okok miatt csak egy

gyártótól beszerzett komplett garnitúrákat (csavar, anya és

alátétek) szabad használni.

8.2 HV-csavarok, anyák és alátétekAz építési termékekre vonatkozó európai irányelv átülteté-

sének folyamán az acél- és a fémszerkezeteknél használt

kötőelemekhez harmonizált európai szabványokat dolgoztak

ki, amelyek a korábbi német DIN szabványok nagy részét

leváltották. Csak alárendelt termékekre, mint pl. a DIN 6917

és DIN 6918 szerinti HV-ékalátétek maradtak meg a német

szabványok. Ezekre továbbra is érvényes az A jelű építés-

szabályozási jegyzék szerinti megegyezéses igazolási eljárás,

azaz a termékek az ú.n. Ü-jellel ellátva kerülnek piacra. A

szabványok átállításának áttekintését az 1. táblázat tartal-

mazza.

DIN DIN EN

Számítás kialakítás

DIN 18 800-1 DIN EN 1993-1-8DIN EN 1993-1-9

Kivitelezés DIN 18 800-7 DIN EN 1090-2

Termékek DIN 7968, DIN 7969DIN 7990 DIN EN ISO 4014/4017DIN 6914, DIN 6915, DIN 6916DIN 7999

DIN EN 15048-1/-2 +műsz. termékspecif. (DIN EN ISO 4014) DIN EN 14399-1/-2 DIN EN 14399-4DIN EN 14399-6DIN EN 14399-8

1. táblázat: Átállás európai szabványokra

A kötések számításához és kialakításához a jövőben a DIN

EN 1993-1-8 szabvány, a kifáradás-igazoláshoz pedig a DIN

EN 1993-1-9 szabvány érvényes. A kivitelezéshez a DIN EN

1090-2 szabvány érvényes. A nem előfeszített, kis szilárdságú

kötőelemek részére kidolgozták a DIN EN 15048 európai

szabványt, amely a CE jel megszerzésének eljárásmódját és

követelményeit ismerteti. Az ehhez tartozó műszaki leírások

lehetnek például a hatlapfejű csavarokhoz már meglévő

szabványok, pl. a DIN EN ISO 4014.

A nagy szilárdságú kötőelemekhez elkészült a DIN EN 14399

harmonizált szabvány. Ennek 1. és 2. részében szintén csupán

a CE-jel megszerzése követelményeinek és eljárásmódjának

ismertetésére kerül sor. A CE-jellel rendelkező termékekre

Európában nem szabad kereskedelmi korlátozásoknak fenn-

állniuk vagy ilyeneket létrehozni. A Németországban szokásos

HV-csavarok, továbbá a hozzájuk tartozó anyák és alátétek,

valamint HV-illesztőcsavarok ezen szabvány 4., 6. és 8. részé-

ben szintén megtalálhatók. A DIN termékek itt messzemenően

átvételre kerültek, úgyhogy csak kevés változtatás történt,

amelyeket a következőkben külön ismertetünk.

• A HV-anyák az európai szabvány szerint a felvitt korrózió-

védelemtől függetlenül mindig egy speciális kenőanyaggal

vannak kezelve. A DIN 18800-7 szerinti kötések előfeszítése

esetén a forgatónyomaték-eljárás segítségével tehát min-

dig ugyanazok a meghúzási nyomatékok alkalmazhatók,

ami egyszerűsítést jelent a régi helyzethez képest.

• A szabványban található befogási hossz táblázat definiálja

a befogási hosszt, beleértve a felhasznált alátéteket is (2a

és 2b táblázat). Ezenkívül a befogási hossz kiszámításának

nagyipari környezet

nagyvárosi környezet

tengeri környezet

standard szárazföldi környezet

korrózióvédelem időtartama, évek száma

INFÓ

16.70

kritériumai a DIN EN 1993-1-8 szabvány speciális köve-

telményei szerint kis mértékben megváltoztak, úgyhogy

további csekély különbségek adódtak. Mindenesetre, ha

egy DIN 18800 szerinti építményt terveztek, akkor az

ott betervezett DIN szerinti HV-garnitúrák pótolhatók

ugyanilyen névleges hosszúságú DIN EN szerinti elemekkel

anélkül, hogy a csavarkötési helyekhez új hozzárendeléssel

kellene foglalkozni. Ennek oka az a tény, hogy a DIN 18800

nem tartalmazza a DIN EN 1993-1-8 előbb említett speciá-

lis követelményét.

HV- és HVP-csavarok méretei1)

Névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36

P1) 1,75 2 2,5 2,5 3 3 3,5 4

c min. 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4 0,4

max. 0,6 0,6 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8 0,8

da max. 15,2 19,2 24 26 28 32 35 41

ds nom. 12 16 20 22 24 27 30 36

min. 11,3 15,3 19,16 21,16 23,16 26,16 29,16 35

max. 12,7 16,7 20,84 22,84 24,84 27,84 30 37

dw2) min. 20,1 24,9 29,5 33,3 38,0 42,8 46,6 55,9

e min. 23,91 29,56 35,03 39,55 45,20 50,85 55,37 66,44

k nom. 8 10 13 14 15 17 19 23

min. 7,55 9,25 12,1 13,1 14,1 16,1 17,95 21,95

max. 8,45 10,75 13,9 14,9 15,9 17,9 20,05 24,05

kw min. 5,28 6,47 8,47 9,17 9,87 11,27 12,56 15,36

r min. 1,2 1,2 1,5 1,5 1,5 2 2 2

s max. 22 27 32 36 41 46 50 60

min. 21,16 26,16 31 35 40 45 49 58,8

h nom. 3 4 4 4 4 5 5 6

min. 2,7 3,7 3,7 3,7 3,7 4,4 4,4 5,4

max. 3,3 4,3 4,3 4,3 4,3 5,6 5,6 6,6

m nom. = max.

10 13 16 18 20 22 24 29

min. 9,64 12,3 14,9 16,9 18,7 20,7 22,7 27,7Megjegyzés: Tűzi horganyzott csavarokhoz, alátétekhez és anyákhoz a horganyzás előtti méretek érvényesek1) P = menetemelkedés (normál métermenet)2) d w.max.= stényl.

2. táblázat

INFÓ

16.71

Befogási hosszmin.∑t max.és ∑t HV- és HVP-csavarokhoz1)

l névl. M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36

30 11– 16

35 16– 21 12– 17

40 21– 26 17– 22

45 26– 31 22– 27 18– 23

50 31– 36 27– 32 23– 28 22– 27

55 36– 41 32– 37 28– 33 27– 32

60 41– 46 37– 42 33– 38 32– 37 29– 34

65 46– 51 42– 47 38– 43 37– 42 34– 39

70 51– 56 47– 52 43– 48 42– 47 39– 44 36– 41

75 56– 61 52– 57 48– 53 47– 52 44– 49 41– 46 39– 44

80 61– 66 57– 62 53– 58 52– 57 49– 54 46– 51 44– 49

85 66– 71 62– 67 58– 63 57– 62 54– 59 51– 56 49– 54 43– 48

90 71– 76 67– 72 63– 68 62– 67 59– 64 56– 61 54– 59 48– 53

95 76– 81 72– 77 68– 73 67– 72 64– 69 61– 66 59– 64 53– 58

100 81– 86 77– 82 73– 78 72– 77 69– 74 66– 71 64– 69 58– 63

105 86– 91 82– 87 78– 83 77– 82 74– 79 71– 76 69– 74 63– 68

110 91– 96 87– 92 83– 88 82– 87 79– 84 76– 81 74– 79 68– 73

115 96–101 92– 97 88– 93 87– 92 84– 89 81– 86 79– 84 73– 78

120 101–106 97–102 93– 98 92– 97 89– 94 86– 91 84– 89 78– 83

125 106–111 102–107 98–103 97–102 94– 99 91– 96 89– 94 83– 88

130 111–116 107–112 103- 108 102–107 99–104 96–101 94– 99 88– 93

135 116–121 112–117 108–113 107–112 104–109 101–106 99–104 93– 98

140 121–126 117–122 113–118 112–117 109–114 106–111 104–109 98–103

145 126–131 122–127 118–123 117–122 114–119 111–116 109–114 103- 108

150 131–136 127–132 123–128 122–127 119–124 116–121 114–119 108–113

155 136–141 132–137 128–133 127–132 124–129 121–126 119–124 113–118

160 141–146 137–142 133–138 132–137 129–134 126–131 124–129 118–123

165 146–151 142–147 138–143 137–142 134–139 131–136 129–134 123–128

170 151–156 147–152 143–148 142–147 139–144 136–141 134–139 128–133

175 156–161 152–157 148–153 147–152 144–149 141–146 139–144 133–138

180 161–166 157–162 153–158 152–157 149–154 146–151 144–149 138–143

185 158–163 157–162 154–159 151–156 149–154 143–148

190 163–168 162–167 159–164 156–161 154–159 148–153

195 168–173 167–172 164–169 161–166 159–164 153–158

200 173–178 172–177 169–174 166–171 164–169 158–163

210 183–188 182–187 179–184 176–181 174–179 168–173

220 193–198 192–197 189–194 186–191 184–189 178–183

230 203–208 202–207 199–204 196–201 194–199 188–193

240 213–218 212–217 209–214 206–211 204–209 198–203

250 223–228 222–227 219–224 216–221 214–219 208–213

260 233–238 232–237 229–234 226–231 224–229 218–2231) befogási hossz ∑ mindkét alátétet is magában foglalja

2. táblázat

INFÓ

16.72

4. ábra

5. ábra

8.3 Tervezési tudnivalók és igazolások HV-kö-tésekhez DIN 18800-1 és DIN EN 1993-1-8 szerint

8.3.1 DIN 18800-1 szerinti HV-kötések (2008)A Va nyírási igénybevétel méretezési értékeinek a DIN

18800-1:2008-11 szerint nem szabad túllépniük a Va,R,d

határ-nyíróerőket.

Va

Va,R,d

≤ 1 A Va,R,d határ-nyíróerő kiszámítása

Va,R,d = A · T,R,d = A · aa · fu,b,k

Ym

A Asch szárkeresztmetszet, ha a sima szár van a nyírási

hézagban.

ASp feszültségi keresztmetszet, ha a szár menete

aa 0,55 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz,

ha a sima szár van a nyírási hézagban.

0,44 a 10.9-es szilárds. osztályú HV-csavarokhoz,

ha a menetes rész van a nyírási hézagban

fu,b,k a csavaranyag jellemző szakítószilárdsága,

HV-csavaroknál: 1.000 N/mm²

YM = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz

A DIN 18800-1:2008-11 szerint a VI lyukfal-igénybevéte-

lek méretezési értékeinek nem szabad túllépniük a VI,R,d

határ-lyukfalerőket.

VI

VI,R,d

≤ 1

A VI,R,d határ-lyukfalerő kiszámítása:

VI,R,d = t · dSch ·σI,R,d

= t · dSch · al · fz,k

YM

t a szerkezeti elem vastagsága

dSch a csavar szárátmérője

a1 Tényező a lyukfal-terhelhetőség megállapításához,

a lyukképtől függően

fy,k a szerkezeti elem anyagának jellemző folyási határa

része van a nyírási hézagban.

YM = 1,1 alkatrész-biztonsági tényező az ellenálláshoz

Az a1 tényező itt a teljes csavaros csatlakozás geometriájától

függ, különösen a csavaroknak a szerkezeti elem peremei-

től mért és az egymás közötti távolságoktól. A számítások

elvégzéséhez itt többnyire táblázati értékek vagy megfelelő

szoftver állnak rendelkezésre.

A csavarok tisztán húzási terhelés melletti határ-húzóerejének

a kiszámításához a DIN 18800-1 egy esetmegkülönböztetést

közöl. A 10.9-es szilárdsági osztály folyásihatár-viszonyai

alapján HV-csavarokhoz a menetben történő tönkremenetel a

mérvadó. A határ-húzóerő ezért hozzászámítandó:

NR,d = ASp · fu,b,k

1,25 · YM

ASp feszültségi keresztmetszet

fu,b,k 10.9-es szil. oszt.-hoz = 1.000 N/mm²

1,25 = tényező a húzószilárdsággal szembeni fokozott

biztosításhoz

YM = 1,1

Ha egy csavarra egyidejűleg hat húzó és nyíróerő, akkor még

a DIN 18800-1 előírásai szerinti kölcsönhatási igazolást is kell

vezetni.

kwX

k15° – 30°

lslg

Ø d

s

Ø d

l

u

Menet vége DIN 78-K szerintu = nem teljes menet = max. 2P

s

e

sorozat.sz.

csavar:DIN EN 14399-4

csavar: DIN EN 14399-6

X részlet

anya:DIN EN 14399-4

hmbefogási hossz Σt

Ø d

aØ d

wc

r

INFÓ

16.73

Nyíró-/lyukfal- és csúszásmentes kötések

Kategória Megjegyzés Összehasonlítva a DIN 18800-1 szab-vánnyal

GdG GdT

A Nyíró-/lyukfal-kötés Nincs szükség előfeszítésre,de a legtöbb esetben előnyös, 4.6 – 10.9-es szilárdsági osztályok

SL ill. SLP SL ill. SLP

B Csúszásmentes kötés (GdG) Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. oszt. csavarok, előfeszítve

GV ill. GVP SL ill. SLP

C Csúszásmentes kötés (GdT) Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil. oszt. csavarok, előfeszítve

GV ill. GVP GV ill. GVP (nettó)

Húzó igénybevételnek kitett kötések

Kategória Megjegyzés Összehasonlítva a DIN 18800-1 szabvánnyal

D Nincs előfeszítve Nincs szükség előfeszítésre, 4.6 – 10.9-es szilárdsági

Nincs osztályozva, azonban igazolási krité-rium adott

E Előfeszítve Nagy szilárdságú, 8.8-as vagy 10.9-es szil.

3. táblázat

A csúszásmentes kötéseknél (GV és GVP) a használati alkal-

masság határállapotában a Vg igénybevételeknek nem szabad

túllépniük a Vg,R,d határ-csúszóerőket.

Vg

Vg,R,d

≤ 1

A Vg,R,d határ-csúszóerő

Vg,R,d = μ · Fv

(1,15 · YM), ha nem hat külső húzóerő

a HV-csavarra,

Vg,R,d =

μ · Fv · (1 – NFv

)

(1,15 · YM) , wenn eine äußere Zugkraft auf

die HV-Schraube einwirkt.

Itt

µ a súrlódó felületek előkezelés utáni súrlódási tényezője

DIN 18800-7 szerint

Fv a DIN 18800-7 szerinti előfeszítő erő

N a részarányosan a csavarra jutó húzóerő

YM = 1,0

Ezenkívül a GV- és a GVP-kötésekre egy, az SL- és az SLP-kö-

tésekéhez hasonló tartásbiztonsági igazolást kell vezetni.

8.3.2 HV-kötések DIN EN 1993-1-8 szerintAz európai szabvány a csavarkötéseket a 3. táblázat szerint

osztja fel és alapvető megkülönböztetést tesz a külső erő

irányától függően.

A lyukfal igazolása itt a kiindulásnál különbözik a DIN 18 800-

1 szerinti eljárástól, úgyhogy nem lehet átvinni a számítási

eredményeket vagy a táblázati értékeket. Itt új számítást kell

végezni a DIN EN 1993-1-8 adatai szerint. Sok esetben az EN

szabvány szerinti terhelhetőség nagyobb, mint a DIN szerinti.

Az EN szabvány szerinti csavarok nyírására vonatkozó igazo-

lás csak kis mértékben különbözik és az elméleti kiindulástól

kezdve azonosan van felépítve. Ha a szár a nyírási hézagban

található, akkor a terhelhetőségek közel azonosak. A nyírási

hézagban lévő menet esetén egyenlőek.

A csavar hossztengelyébe eső húzó terhelés mellett a

HV-csavaroknál a számítás kiindulása alig különbözik a DIN

szerintitől és az eredmények is közel azonosak. A külső húzó

terhelés nélküli csúszásmentes kötések egyszerű eseténél a DIN

és az EN szerinti kiindulások szintén hasonlóak, mindenesetre

ezen a helyen jelentősebb különbségre kell számítani, ami az

alkalmazandó előfeszítési eljárásra is hatással lesz.

INFÓ

16.74

Méretek FV szabályozott előfeszítő erő [kN] (megfelel Fp,C*= 0,7 · fyb ·AS)

Forgatónyomaték-eljárás

MA alkalmazandó meghúzási nyomaték az Fv szabályozott előfeszítő erő eléréséhez [Nm]

Felületi állapot: tűzi horganyzottés kenta és mint előállított és kenta

1 M12 50 100

2 M16 100 250

3 M20 160 450

4 M22 190 650

5 M24 220 800

6 M27 290 1250

7 M30 350 1650

8 M36 510 2800a Az anyák kiszállítási állapotban a gyártó részéről molibdénszulfiddal vagy azzal egyenértékű kenőanyaggal vannak kezelve. A korábbi szabályozásokkal ellentétben

a meghúzási nyomaték a szállítási állapottól függetlenül mindig azonos.

5. táblázat. Előfeszítés forgatónyomatékkal

A DIN EN 1993-1-8 a csúszásmentes kötésekhez (és csak

ezekhez) nagyobb előfeszítőerő-szintet irányoz elő, mint az a

DIN 18 800-7 szerinti előfeszített HV-kötéseknél szokásos. Az

előfeszítő erő a csavar szakítószilárdságának a 70%-a legyen:

Fp,C = 0,7 fub AS

Ez az előfeszítőerő-szint a súrlódási zavarok miatt a forga-

tónyomaték-eljárással már nem érhető el biztonságosan,

úgyhogy itt olyan alternatív eljárásokat kell alkalmazni,

amelyek csökkentik a súrlódás befolyását.

Mindenesetre minden olyan csavarkötéshez, amelyeket nem

csúszásmentes alkalmazásra számolnak ki, ugyanakkor más

okok miatt elő kell feszíteni őket, mint például a kifáradási

szilárdság növeléséhez, kisebb Fp,C előfeszítőerő-szint* is

megengedett. Ez lehet például a DIN 18800-7 szerinti előfe-

szítőerő-szint.

Fp,C = 0,7 fub AS

Azaz az előfeszítő erő a csavar-folyásihatár 70%-a. Ez

azt jelenti, hogy minden olyan DIN EN 1993-1-8 szerinti

előfeszített csavarkötést is, amelyeket nem csúszásmentesen

kell előfeszíteni, szabad lesz a csavarkötéseknél szokásos

forgatónyomaték-eljárással előfeszíteni. A szerelési értékek

a DIN 18800-7 szabványban megtalálhatók és azokat a 8.4.

fejezet tartalmazza.

8.4 Szerelés8.4.1 Szerelés és vizsgálat DIN 18 800-7 szerintAz előfeszítéshez elsősorban a forgatónyomaték-eljárást kell

alkalmazni. A 4. táblázat szerinti szabályozott előfeszítő erő a

csavar-folyásihatár 70%-ának felel meg és egy MA meghúzási

nyomaték hatására jön létre. Ilyenkor a meghúzási nyomaték

a kötőelemek minden felületi állapotához azonos.

A forgatónyomaték-eljárás segítségével előfeszített csavarkö-

tések rendkívül egyszerű módon egy, a meghúzási nyoma-

tékkal szembeni 10%-kal megnövelt vizsgálati nyomaték

rávitelével ellenőrizhetők.

A nem tervszerűen előfeszített kötésekhez nincs szükség

ellenőrzési intézkedésekre. A tervszerűen előfeszített kötések-

hez nem túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett kötések

esetén az elkészített csatlakozás garnitúráinak legalább

10%-át meg kell vizsgálni, a túlnyomóan nyugvó igénybe-

vételnek kitett kötéseknél pedig az elkészített csatlakozás

garnitúráinak legalább 5%-át (a 20 csavarnál kevesebből álló

INFÓ

16.75

Az előfeszítés ellenőrzése szabályozott előfeszítő erők esetén

Továbbforgatási szög Értékelés Teendő

< 30° Előfeszítés elegendő volt Nincs

30° bis 60° Előfeszítés feltételesen volt elegendő Hagyja a garnitúrát és ugyanabban a csatlakozásban vizsgáljon meg két szomszédos

> 60° Előfeszítés nem volt elegendő Cserélje ki a garnitúrát1 és ugy anabban a csatlakozásban

1 Csak túlnyomóan nyugvó igénybevételnek kitett, járulékos húzó igénybevétel nélküli SLV- vagy SLVP-kötések esetén szabad ezeket az ellenőrzött kötőelemeket a szerke-zetben hagyni.

5. táblázat

csatlakozásoknál legalább 2 kötést, ill. 1 kötést). A garnitúrát

a jelölés (az anyának a csavarszárhoz viszonyított helyzete)

szerint arról az oldalról kell ellenőrizni, amely felől meg lett

húzva.

Aszerint, hogy milyen továbbforgatási szögek fordulnak elő,

az 5. táblázat szerint kell eljárni. Amennyiben nincs lehetőség

kétség nélküli vizsgálatra (más eljárások használata), a

kötések legalább 10%-ánál felügyelni kell a munkamódszert.

Ha ennek során a mindenkori eljárásvizsgálatban megha-

tározott előírásoktól való eltérések adódnának, akkor a

helyesbítés után az egész csatlakozás teljes kivitelezését felül

kell vizsgálni.

A szabványban megnevezett további eljárások az impul-

zusnyomaték-eljárás, a forgásszög-eljárás, valamint egy

kombinált eljárás, amely itt csak említésre kerül, mivel csak

ritkán használják. Szükség esetén itt elő kell venni a szab-

ványszöveget.

INFÓ

16.76

Kombinált társaság

Méret M12 M16 M20 M22 M24 M27 M30 M36

Fp,C előfeszítő erő = 0,7 · fub ·AS [kN] 59 110 172 212 247 321 393 572

MA előzetes meghúzási nyomaték [Nm] 75 190 340 490 600 940 1240 2100

Továbbforgatási szög, illetve továbbforgatási méretbefogási hosszhoz ∑t

Az összekötendő alkatrészek „t“ teljes névleges vastagsága (minden béléslemezt és alátétet is beleértve) d = csavarátmérő

Továbbforgatási szög Továbbforgatási méret

1 t < 2d 60 1/6

2 2d ≤ t ≤ 6d 90 1/4

3 6d ≤ t ≤ 10d 120 1/3Megjegyzés: Ha a csavarfej vagy az anya alatti felület (az esetleg behelyezett ékalátéteket is figyelembe véve) nem merőleges a csavartengelyre, akkor a szükséges tovább-forgatási szöget kísérletekkel kell meghatározni.1) példaszerű gyártóművi ajánlás

6. táblázat. Előfeszítés a kombinált eljárással

8.4.2 Szerelés DIN EN 1090-2 szerintMinden olyan előfeszített kötéshez, amelyeket nem csúszás-

mentesre méreteztek, az előfeszítés a csavar-folyásihatár

70%-a és ezzel a DIN 18800-7 szerinti forgatónyomaték-

eljárás korlátozás nélkül, EN-konform módon alkalmazható.

Azokban az esetekben, amelyekben a kötés csúszásmentesre

lett méretezve, a DIN EN 1993-1-8 szerint az előfeszítést:

Fp,C = 0,7 fub AS

értékűre kell méretezni. Ez más eljárások alkalmazását teszi

szükségessé, ilyenkor praktikusnak látszik a kombinált eljárás.

Ennek során a kötéseket a csavargyártó által ajánlott előzetes

meghúzási nyomatékkal kell meghúzni, vagy pedig az

Mr,1 = 0,13 d Fp,C

képlet szerinti becsléssel is lehet, ha nincs gyártóművi ajánlás.

Utána mindig a szabványban meghatározott továbbforgatási

szögekkel kell meghúzni. A 6. táblázat tartalmazza a DIN

EN 1090-2 szerinti kombinált eljáráshoz előírt meghúzási

paramétereket.

8.5 Különleges tudnivalók a HV-garnitúrák használata esetén

• A HV-csavarokat, anyákat és alátéteket tároláskor védeni

kell korrózió és elszennyeződés ellen.

• A csavarfej forgatásával történő előfeszítéskor alkalmas-

fejoldali kenést kell alkalmazni és eljárásvizsgálatot kell

végezni.

• Ha az előfeszített garnitúra később kiold, akkor azt ki kell

szerelni és újjal kell pótolni.

• A meghúzás után a csavar menetes részének általában egy

teljes csavarmenettel ki kell nyúlnia az anya fölé.

• A befogási hossz kiegyenlítéséhez a garnitúra nem forga-

tott oldalán max. három alátét felhelyezése megengedett,

max. 12 mm összvastagságig.

INFÓ

16.77

9. KÖZVETLEN CSAVAROZÁSOK MŰANYAGOKBA ÉS FÉMEKBE

9.1 Közvetlen csavarozások műanyagokbaA műanyagok használata az új alkalmazási köszönhetően

egyre növekvő jelentőséggel bír.

Ennek előnyei többek között a súlycsökkentés és a fokozott

kémiai ellenálló képesség területén, valamint a szerkezeti

elemek újrahasznosításánál jelentkeznek.

A műanyagok menetformált fémcsavarokkal történő közvet-

len csavarozása a maga gazdaságos szerelési lehetőségével,

a visszabonthatóságával és az olcsó beszerezhetőségével

előnyöket kínál a más összekötési eljárásokkal szemben.

Speciálisan a műanyagokba történő csavarozáshoz kifej-

lesztett kötőelemek a kisebb csúcsszögükkel és a nagyobb

menet emelkedésükkel nagyobb eljárási biztonságot tesznek

lehetővé más csavartípusokhoz képest.

Ügyfeleinknek a műanyagokban történő megmunkálásra

alkalmas menetformált fémcsavarok raktári választékát

kínáljuk. A több mint 150 féle méret gyártása az autóipari

szabványok szerint történik..

Menetgeometria30° fok

• Sugárirányú feszültségek csökkenése

Vékony falvastagságú szerkezetek költség- és súlymegtaka-

rítást tesznek lehetővé

Nem sérül a csavarkupola

• A menetoldalak közötti nagyobb átfedés és a nagyobb

kitépő erejű anyagok növelik az eljárási biztonságot.

Optimalizált menetemelkedés

• Nagyfokú önzáródás a kötés önműködő oldása csökkenthető

• Anyagkímélő a csavarkötés nagyobb terhelhetősége

Optimalizált magátmérő

• Nincs anyagtorlódás/jobb anyagáramlás

Nincs anyagkárosodás és így növekszik a szerelési bizton-

ság

• Kisebb becsavarási nyomatékok

Biztos csavarozás a becsavarási és a túlcsavarási nyomaték

közötti nagyobb különbségnek köszönhetően

Ezen jellemzők révén biztosított lesz az eljárásbiztos több-

fokozatú csavarozás.

30º

P

INFÓ

16.78

Tubuskialakítás: Építésmód: A tulajdonságok lehetővé teszik a tubus vékony falú és

építésmódját.

Tehermentesítő furat:

A furat felső végén kialakított tehermentesítő furat csökkenti

a feszültség-szuperponálódásokat, megakadályozva ezzel a

tubus felpattanását.

Ezenkívül a csavar megvezetésére is szolgál a szerelési

folyamat során.

A tubusgeometria a különböző anyagokhoz illeszthető.

Anyag Lyuk-Ø mm

Külső-Ø mm

Ajánlott becsavarási mélység mm e

ABS akrilnitril/butadién/sztirol 0,8x d 2x d 2x d

ASA akrilnitril/sztirol/akrilészter 0,78x d 2x d 2x d

PA 4.6 poliamid 0,73x d 1,85x d 1,8x d

PA 4.6-GF30 poliamid 0,78x d 1,85x d 1,8x d

PA 6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d

PA 6-GF30 poliamid 0,8x d 2x d 1,8x d

PA 6.6 poliamid 0,75x d 1,85x d 1,7x d

PA 6.6-GF30 poliamid 0,82x d 2x d 1,8x d

PA 30GV poliamid 0,8x d 1,8x d 1,7x d

PBT polibutilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d

PBT-GF30 polibutilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d

PC polikarbonát 0,85x d 2,5x d 2,2x d*

PC-GF30 polikarbonát 0,85x d 2,2x d 2,2x d*

PE (lágy) polietilén 0,7x d 2x d 2x d

PE (kemény) polietilén 0,75x d 1,8x d 1,8x d

PET polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d

PET-GF30 polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d

PETP polietilén-tereftálát 0,75x d 1,85x d 1,7x d

PETP 30GV polietilén-tereftálát 0,8x d 1,8x d 1,7x d

PMMA polimetil-metakrilát 0,85x d 2x d 2x d

POM polioximetilén 0,75x d 1,95x d 2x d

PP polipropilén 0,7x d 2x d 2x d

PP-TV20 polipropilén 0,72x d 2x d 2x d

PPO polifenilénoxid 0,85x d 2,5x d 2,2x d**

PS polisztirol 0,8x d 2x d 2x d

PVC (kemény) polivinilklorid 0,8x d 2x d 2x d

SAN sztirol/akrilnitril 0,77x d 2x d 1,9x d* TnP-teszt** TnBP-teszt feszültség okozta repedésre érzékeny anyagok

külső átmérőd = névleges átmérő

a furat kúpossága 0,5º–1º

te = a csavarozás mélységes = falvastagság

INFÓ

16.79

Szerelési tudnivalók

A becsavarási folyamat vázlatos diagramja

Meghúzási nyomaték:

Egy eljárásbiztos csavarozás előfeltétele a becsavarási és a

túlcsavarási nyomaték közötti nagy különbség.

A szükséges meghúzási nyomaték elméletileg a következő

képlettel hatásozható meg:

MA = ME + 1/3 … 1/2 (MÜ – ME)

A becsavarási és a túlcsavarási nyomatékot kísérleti módon

kell megállapítani.

A műanyagba történő biztos közvetlen csavarozás csak

forgatónyomaték- és forgásszög-vezérelt szerelőkészülékekkel

végezhető el. A becsavarási sebességet 300 ford/perc és

800 ford/perc között kell megválasztani.

Az ennél nagyobb fordulatszámok a hőhatás miatt a műanyag

károsodását, valamint az előfeszítő erő arányosnál nagyobb

mértékű csökkenését okozza.

Mind a tubusos kialakítást, mind pedig a meghúzási nyomaté-

kot a gyakorlatban ellenőrizni kell a szerkezeti elemen.

9.2 Közvetlen csavarozások fémekbeFémekhez alkalmas önmetsző csavarok alatt metrikus menetű

önmetsző csavarok és lemezcsavarok értendők. Ezek a csava-

rok az ellentétes emelkedésű menetüket

9.2.1 Metrikus önmetsző csavarokEzeket a csavarokat átmenő lyukakban és nagyon gyakran

öntött központfuratokban (alumínium vagy cink présöntvény

alkalmazzák.

Itt a DIN 7500 szerinti a legrégebbi és legelterjedtebb kivitel

és ez a szabvány definiálja a meneteket és a műszaki szállítási

feltételeket. De az olyan csavarok is mint a Taptite, Duo-Tapti-

te vagy a Taptite 2000 manapság nagyon keresettek a piacon.

A csavarok a becsavaráskor barázdálva, forgácsmentesen

hagyományos csavar becsavarható.

Általában ezek a csavarok betétedzettek, ami azt jelenti, hogy

a felületük rendkívül kemény, a csavarorsómag pedig lágy, ill.

szívós.

A könnyebbség kedvéért az önmetsző menetfúrásnál a csavar-

keresztmetszetek a teljes hosszon vagy esetleg csak a csavar

végénél speciális alakúra (trilobular = háromkaréjú) vannak

formálva.

A központfuratba történő behelyezéshez a csavarmenet a DIN

7500 szerint max. 4 x P menetemelkedésen túl kúpos.

A lemezcsavarokhoz képest kisebb menetemelkedés és a nagy

menetátfedés bizonyos biztonságot nyújt a csavaroknak az

önműködő kilazulás ellen.

9.2.2 Csavarkötések menetnyomó csavarokhoz a DIN 7500 szerint (Gefu-1 és Gefu-2)

Az ideális furatátmérőt a magfuratokhoz kísérletekkel kell meg-

határozni. A következő két táblázat jó kiindulási pontokat ad.

Meg

húzá

si ny

omat

ék, N

m

Túlcsavarási nyomaték MÜ

A csavarozás mélysége te

Meghúzási nyomaték szükséges mértéke MA

A műanyag menet szakadása

Fej külső átmérőjeSúrlódási nyomaték MReibMenetalakítási nyomaték MForm

Az előfeszítő erő felvitele

Becsavarási nyomaték ME

INFÓ

16.80

Gefu-1: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok hidegen alakítható anyagokhoz a becsavarozási hossz függvényében

Menet d M3 M4 M5 M6

A becsavarási hossz anyag vastagsága

Ajánlott tűrésmező

St Al Cu St Al Cu St Al Cu St Al Cu

1,0 2,7

1,2 2,7

1,5 2,7 3,6 4,5

1,6 2,7 3,6 4,5

1,7 2,7 3,6 4,5

1,8 2,75 2,7 3,6 4,5

2,0 2,75 2,7 2,7 3,6 4,5 5,4

2,2 2,75 3,6 4,5 5,4

2,5 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,4

3,0 2,75 3,65 3,6 3,6 4,5 5,45

3,2 2,75 3,65 3,6 3,6 4,55 4,5 4,5 5,45

3,5 2,75 3,6 4,55 5,45

4,0 2,75 3,6 4,55 5,5 5,45 5,45

5,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5 5,45 5,45

5,5 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5

6,0 2,75 3,7 3,65 3,65 4,6 5,5

6,3 2,75 4,65 5,5

6,5 2,75 4,65 5,5

7,0 2,75 4,65 5,55 5,5 5,5

7,5 4,65 5,55 5,5 5,5

8 bis ≤ 10 4,65 5,55

>10 bis ≤ 12

>12 bis ≤ 15

Gefu-2: Menetnyomó csavarok: ajánlott magfuratok nyújtható anyagokhoz

Menet d M5 M6 M8



St Al Cu St Al Cu St Al Cu

1,0

1,2

1,5 4,5 4,5 4,5

1,6 4,5 4,5 4,5

1,7 4,5 4,5 4,5

1,8 4,5 4,5 4,5

2,0 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4

2,2 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25

2,5 4,5 4,5 4,5 5,4 5,4 5,4 7,25 7,25 7,25

3,0 4,5 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25

3,2 4,55 4,5 4,5 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25

3,5 4,55 4,55 4,55 5,45 5,45 5,45 7,25 7,25 7,25

INFÓ

16.81

9.2.3 Közvetlen csavarozások fémekbe a DIN 7500 szerinti menetnyomó csavarokkal

A DIN 7500 szerinti csavarok becsavarásánál az ellenme-

netet forgácsmentesen, az alapanyag (acél, HB max. 135,

könnyűfémek, színesfémek) képlékeny formázásával nyom-

ják be az anyagba. Az A2 minőségű csavarokat rendszerint

csak könnyűfémekbe lehet becsavarozni.

Szilárdsági tulajdonságok, magfurat-geometria

A csavarhossz kiválasztásánál a nem teherviselő kúpos csa-

varvég hosszát figyelembe kell venni! Keményebb anyagnál a

lyukátmérőt kísérleti úton kell megállapítani.

A = max. 4 PB = lehetséges teherviselő menethosszC = teljes hossz, tűrés: js 16 s = anyagvastagság

AB ábra

Menet d M5 M6 M8



St Al Cu St Al Cu St Al Cu

4,0 4,55 4,55 4,55 5,5 5,45 5,45 7,3 7,3 7,3

5,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,45 5,45 7,4 7,3 7,3

5,5 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3

6,0 4,6 4,6 4,6 5,5 5,5 5,5 7,4 7,3 7,3

6,3 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35

6,5 4,65 4,65 4,65 5,5 5,5 5,5 7,4 7,35 7,35

7,0 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4

7,5 4,65 4,65 4,65 5,55 5,5 5,5 7,5 7,4 7,4

8 bis <= 10 4,65 4,65 4,65 5,55 5,55 5,55 7,5 7,4 7,4

>10 bis <=12 7,5 7,5 7,5

>12 bis <=15 7,5 7,5 7,5

Műszaki adatok Névleges menetátmérő

M2 M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8

Menetemelkedés P [mm] 0,4 0,45 0,5 0,6 0,7 0,8 1 1,25

Meghúzási nyomaték max. a törési nyomaték kb. 80%-a

Törési nyomaték min. [Nm] 0,5 1 1,5 2,3 3,4 7,1 12 29

Húzóerő min. [kN] 1,7 2,7 4 5,4 7 11,4 16 29

Anyagvastagság s [mm] Magfurat-átmérő d – H11 acélhoz, HB max. 135; fúrva és sajtolva

2 és kisebb 1,8 2,25 2,7 3,15 3,6 4,5 5,4 7,25

4,0 1,85 2,3 2,75 3,2 3,65 4,5 5,45 7,3

6,0 2,35 2,8 3,25 3,7 4,6 5,5 7,35

8,0 3,3 3,75 4,65 5,55 7,4

10,0 4,7 5,6 7,45

12,0 5,65 7,5

14,0 7,5

16,0 7,55

INFÓ

16.82

Magfuratok présöntvényekhez

Minden ajánlást mindig gyakorlat-közeli szerelési kísérletekkel

kell ellenőrizni.

Általános tudnivaló

t1 [mm]: Felső furattartomány, erősebb kúpossággal az

öntéstechnikailag előnyös lekerekítésekhez, a kúp

megerősítése, csavar-központosítás, az anyag

összenyomódásának megakadályozása és hozzáigazítás a

kedvező költségű, szabványos csavarhosszokhoz.

t2/t3 [mm]: Teherviselő magfurat-tartomány, maximális meg-

húzási szög: 1°

AC ábra

Zsákfurat Átmenô furat

Névleges menetátmérő M2,5 M3 M3,5 M4 M5 M6 M8

dH12 [mm] 2,7 3,2 3,7 4,3 5,3 6,4 8,4

d1 [mm] 2,36 2,86 3,32 3,78 4,77 5,69 7,63

d2 [mm] 2,2 2,67 3,11 3,54 4,5 5,37 7,24

d3 [mm] 2,27 2,76 3,23 3,64 4,6 5,48 7,35

Tűrés d1, d2, d3-ra [mm] +0 +0 +0 +0 +0 +0 +0

–0,06 –0,06 –0,075 –0,075 –0,075 –0,075 –0,09

t1 [mm] változó, minimum 1x menetemelkedés P

t2 [mm] 5,3 6 6,9 7,8 9,2 11 14

Tűrés t2-re [mm] +0,2 +0,2 +0,6 +0,5 +0,5 +0,5 +0,5

–0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0 –0,0

t3 [mm] 2,5 3 3,5 4 5 6 8

INFÓ

16.83

9.3 Lemezcsavarok és menetnyomó csavarok 9.3.1 Lemezcsavar-kötésekA következő, csavarkötésekre vonatkozó példák a DIN EN ISO

1478 szerinti menettel ellátott lemezcsavarokra érvényesek.

Ezek közül előnyösen használhatók a csúcsos (keresőcsúcsnak

is nevezett), C formájú lemezcsavarok. Ez különösen érvényes

több lemez összecsavarozásánál, ahol furateltolódással kell

számolni.

Az összecsavarozandó lemezek teljes vastagságának

minimális értéke

Az összecsavarozandó részek lemezvastagságának összesen

nagyobbnak kell lennie, mint a kiválasztott csavar menet-

emelkedése, mivel ellenkező esetben a csavarfej alatti

menetkifutás miatt nem fejthető ki elegendő nagyságú meg-

húzási nyomaték. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a 3–6.

képeknek megfelelő lemezcsavar-kötések alkalmazhatók.

INFÓ

16.84

1. kép: Egyszerű csavarozás (két magfurat)

2. kép: Egyszerű csavarozás átmenő furattal

3. kép: Magfurat feltágítva (vékony lemezek)

4. kép: Magfurat áthúzva (vékony lemezek)

5. kép: Sajtolt furat csavarozás

6. kép: Csavarozás szorító anyával

INFÓ

16.85

Magfurat-átmérő

A következő táblázatban megadott magfurat-átmérők

a következő feltételek mellett érvényesek:

• Egyszerű lemezcsavar-kötés a Z ábrának megfelelően

• Fúrt magfurat

• Lemezcsavar betétben edzett és bevonat nélkül

• Becsavarási nyomaték ≤ 0,5 × minimális törési nyomaték

• Csavarozás csak a sajtolás irányában

• Esetleg 0,1–0,3 mm-rel nagyobb sajtolt furatok kiválasztása

Más csavar- vagy lemezanyagoknál előzetesen saját kísérlete-

ket kell végezni.

Irányértékek magfurat-átmérőkhöz

Magfurat-átmérő db ST 2,2 menetmérethez

Lemez-vastagság s

Anyagszilárdság RmN/mm2

100 150 200 250 300 350 400 450 500

0,8 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7

0,9 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7

1,0 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8

1,1 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8

1,2 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8

1,3 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,8

1,4 1,7 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9

1,5 1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9

1,6 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9

1,7 1,7 1,7 1,7 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9

1,8 1,7 1,7 1,8 1,8 1,8 1,9 1,9 1,9 1,9


Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

1,1 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2

1,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3

1,3 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3

1,4 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4

1,5 2,2 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4

1,6 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4

1,7 2,2 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,4

1,8 2,2 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5

1,9 2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,4 2,5 2,5

2,0 2,2 2,2 2,3 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5

2,2 2,2 2,2 2,3 2,4 2,4 2,5 2,5 2,5 2,5


Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

1,3 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,6 2,7 2,7 2,8

1,4 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8

1,5 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9

1,6 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9

1,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9

1,8 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 2,9 2,9

1,9 2,7 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0

2,0 2,7 2,7 2,7 2,8 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0

2,2 2,7 2,7 2,8 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,0

2,5 2,7 2,7 2,9 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1

2,8 2,7 2,8 2,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,1


Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

1,3 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,0 3,1

1,4 2,9 2,9 2,9 2,9 2,9 3,0 3,1 3,1 3,1

1,5 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2

1,6 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2

1,7 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,1 3,2 3,2 3,3

1,8 3,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3

1,9 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3

2,0 3,0 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3

2,2 3,0 3,0 3,1 3,2 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4

2,5 3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4

2,8 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,4

3,0 3,0 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,4 3,4 3,5


Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

1,4 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,2 3,3 3,4

1,5 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4

1,6 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4

1,7 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4

1,8 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,3 3,4 3,4 3,5

1,9 3,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,4 3,5

2,0 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,4 3,5 3,5 3,5

2,2 3,2 3,2 3,2 3,3 3,4 3,5 3,5 3,5 3,6

2,5 3,2 3,2 3,4 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6

2,8 3,2 3,3 3,4 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6

3,0 3,2 3,4 3,5 3,5 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7

3,5 3,3 3,5 3,6 3,6 3,7 3,7 3,7 3,7 3,7

INFÓ

16.86


Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

1,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9

1,7 3,6 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0

1,8 3,6 3,6 3,6 3,6 3,8 3,8 3,9 4,0 4,0

1,9 3,6 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0

2,0 3,6 3,6 3,6 3,8 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1

2,2 3,6 3,6 3,7 3,9 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1

2,5 3,6 3,7 3,9 4,0 4,0 4,1 4,1 4,1 4,2

2,8 3,6 3,8 4,0 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2

3,0 3,7 3,9 4,0 4,1 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2

3,5 3,8 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2 4,2

4,0 4,0 4,1 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,3 4,3


Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

1,8 4,2 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6

1,9 4,2 4,2 4,2 4,2 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7

2,0 4,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6 4,7

2,2 4,2 4,2 4,3 4,4 4,5 4,6 4,7 4,7 4,8

2,5 4,2 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8

2,8 4,2 4,4 4,6 4,7 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9

3,0 4,2 4,5 4,6 4,7 4,8 4,8 4,8 4,9 4,9

3,5 4,4 4,6 4,7 4,8 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9

4,0 4,6 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0

4,5 4,7 4,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,0 5,0


Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

1,8 4,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,3 5,4

1,9 4,9 4,9 4,9 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4

2,0 4,9 4,9 4,9 5,1 5,2 5,3 5,4 5,4 5,5

2,2 4,9 4,9 5,0 5,2 5,3 5,4 5,5 5,5 5,6

2,5 4,9 5,0 5,2 5,4 5,4 5,5 5,6 5,6 5,6

2,8 4,9 5,2 5,3 5,5 5,5 5,6 5,6 5,7 5,7

3,0 4,9 5,3 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7

3,5 5,2 5,4 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,7 5,8

4,0 5,3 5,5 5,6 5,7 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8

4,5 5,5 5,6 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8

5,0 5,5 5,7 5,7 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8 5,8

Magfurat-átmérő db ST 8 menetmérethez

Lemez-vastagság s


100 150 200 250 300 350 400 450 500

2,1 6,3 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,7 6,8 6,9

2,2 6,3 6,3 6,3 6,5 6,6 6,8 6,8 6,9 7,0

2,5 6,3 6,3 6,5 6,7 6,8 6,9 7,0 7,0 7,1

2,8 6,3 6,4 6,7 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2

3,0 6,3 6,5 6,8 6,9 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2

3,5 6,4 6,8 7,0 7,1 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3

4,0 6,7 6,9 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3

4,5 6,8 7,1 7,2 7,2 7,3 7,3 7,3 7,3 7,4

5,0 7,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4

5,5 7,1 7,2 7,3 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4

6,0 7,1 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4

6,5 7,2 7,3 7,3 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4 7,4

INFÓ

16.87

9.3.2 Csavarmenet lemezcsavarokhoz

A lemezcsavarok méreteltérései, mint pl. menetemelkedés és át-

mérő, az ST 1,5 – ST 9,5 menetekhez a 48. táblázatban láthatók.

.

ST menet

(korábban AB forma (korábban B forma csúcsos C forma *) csapos F forma

Csavarvégek

Menetprofil

Élek enyhén lekerekítve

Menetméret ST 1,5 ST 1,9 ST 2,2 ST 2,6 ST 2,9 ST 3,3 ST 3,5P ≈ 0,5 0,6 0,8 0,9 1,1 1,3 1,3d1 max. 1,52 1,90 2,24 2,57 2,90 3,30 3,53

min. 1,38 1,76 2,1 2,43 2,76 3,12 3,35d2 max. 0,91 1,24 1,63 1,90 2,18 2,39 2,64

min. 0,84 1,17 1,52 1,80 2,08 2,29 2,51d3 max. 0,79 1,12 1,47 1,73 2,01 2,21 2,41

min. 0,69 1,02 1,37 1,60 1,88 2,08 2,26c max. 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1y C forma 1,4 1,6 2 2,3 2,6 3 3,2Segédméret1) F forma 1,1 1,2 1,6 1,8 2,1 2,5 2,5Szám2) 0 1 2 3 4 5 6

Lemezcsavarok menetméret-eltérései

Menetméret ST 3,9 ST 4,2 ST 4,8 ST 5,5 ST 6,3 ST 8 ST 9,5P ≈ 1,3 1,4 1,6 1,8 1,8 2,1 2,1d1 max. 3,91 4,22 4,8 5,46 6,25 8 9,65

min. 3,73 4,04 4,62 5,28 6,03 7,78 9,43d2 max. 2,92 3,10 3,58 4,17 4,88 6,20 7,85

min. 2,77 2,95 3,43 3,99 4,70 5,99 7,59d3 max. 2,67 2,84 3,30 3,86 4,55 5,84 7,44

min. 2,51 2,69 3,12 3,68 4,34 5,64 7,24c max. 0,1 0,1 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15y C forma 3,5 3,7 4,3 5 6 6,5 8Segédméret1) F forma 2,7 2,8 3,2 3,6 3,6 4,2 4,2Szám2) 7 8 10 12 14 16 201) A nem teljes menet hossza.2) Csak tájékoztatásként.

Kivonat a DIN EN ISO 1478 szabványból

INFÓ

16.88

10. SZEGECSELÉSTECHNIKA

10.1 Szegecstípusok

10.1.1 Tömör szegecsekEgyre kevésbé használnak tömör szegecseket. Ezeket gyakran a hegesztéssel vagy a ragasztással is helyet-tesítették.

A leggyakoribb fejforma a félgömb alakú fej (DIN 660 (8 mm-ig), DIN 124 (10 mm-től), amelyet alkalmanként még használják az acélszerkezeteknél. Azonban már itt is gyakran helyettesítik a szegecselést HV-elemekkel történő csavarkötésekkel.

Félgömbfej

Süllyesztett fejű szegecseket DIN 661 (8 mm-ig), DIN 302 (10 mm-ig) ott használnak, ahol nem szabad kiállnia a szegecsfejnek. A kötés azonban kevésbé terhelhető.

Süllyesztett fej

Lencsefejű szegecseket (DIN 662) még gyakran használnak lépcsőknél, fellépőknél és folyosóknál, ha a felületnek jól megfoghatónak és balesetveszély nélkül járhatónak kell lennie.

Lencsefej

Lapos süllyesztett fejű szegecseket (DIN 675) a nagy 140°-os süllyesztési szög miatt, nagyon gyakran hasz-nálják puha anyagok, pl. bőr, filc, gumi összekötéséhez (nem szakad ki).

Lapos süllyesztett fejű szegecs

10.1.2 Üreges szegecsekA tömör szegecsekkel ellentétben az üreges szegecsek most is nagyon keresettek. Mindenekelőtt a vakszege-csek iránti kereslet ugrott meg rendkívüli mértékben, mivel aránylag egyszerű azok megmunkálása.

Félgömbfejű vakszegecs

Süllyesztett fejű vakszegecs

A szegecsszegek egyszerű hengeres acélcsapok, ame-lyek homlokfelülete 120°-ra van süllyesztve vagy egy rövid furattal vannak ellátva. A homlokfelületek csak kissé vannak felhajtva, a csapok kiesés elleni biztosítá-sa céljából. Ezért a használata is csak nyíró terhelésre megengedett.

10.1.3 CsőszegecsekA csőszegecsek (DIN 7339 (szalagból), 7340 (csőből) hengeres hüvelyek, amelyeknek az egyik végükön

INFÓ

16.89

lapos peremük van. A másik végüket a megmunkálás-kor egy speciális szerszámmal peremezik. Ezt a fajtájú szegecset többnyire fém alkatrészeknek érzékeny anyagokkal (bőr, karton, műanyagok) való összekö-téséhez használják az elektrotechnika területén és a játékszeriparban. Ezen csőszegecsek további előnye: az üreges részen keresztül kábeleket lehet vezetni.

Egyrészes üreges szegecs

10.1.4 Bővülő szegecsekBővülő szegecsek (kalapácsütés-szegecsek) Ezeknél a szegecseknél nincs szükség különleges szerszámra. Egy kalapáccsal egy rásajtolt hasított szeget vagy egy rovátkolt tágító tüskét kell beütni az üreges testbe. Ezáltal egy, a rezgésekkel szemben jó tulajdonságokkal rendelkező, fix szegecskötés keletkezik.

Bővülő szegecs

10.1.5 Semi-csöves szegecsekEz a szegecsfajta (DIN 6791 und DIN 6792) azáltal tű-nik ki, hogy már csak a szegecsvéget kell megmunkálni. Ugyanúgy használhatók, mint a szegecsszegek.

Félgömbölyű fej Semi-csöves szegecs

10.1.6 Kétrészes üreges szegecsEzt a szegecsfajtát nagyon gyakran használják aláren-delt célokra. A szegecsrész alakja szerint megkülönböz-tethető:

A alak, szegecsrész nyitott

Megmunkálva

B alak, szegecsrész zárt

10.1.7 Vakszegecsek Ez a szegecsfajta igen nagy jelentőségre tett szert, különösen vékony falú lemezek összekötésénél vagy üreges profilú szerkezeteknél. Az a nagy előnye, hogy egy oldalról helyezhető be, tehát vak jellegű a szere-lése. A szegecs a szegecshüvelyből és egy tüskéből áll. Alapvetően kétféle alak különböztethető meg: A zárt vakszegecsek (serleg-vakszegecsek) fröccsenő víz ellen védett kötések előállítására alkalmasak.

Nietteil Kopfteil

Nietteil Kopfteil

szegecsrész fejrész

szegecsrész fejrész

INFÓ

16.90

Vakszegecs, nyitott (standard alak)

Vakszegecs, zárt (serleg-vakszegecs)

10.2 Megmunkálási tudnivalók10.2.1 Kemény anyagok puha anyagokkal való

összekötéseA puha- és kemény részeket gyakran a hüvelyfejre helyezett külön alátét segítségével lehet rögzíteni, amelyet a puha anyaghoz kell nyomni. Ennél sokkal jobb módszer, ha nagy lencsefejű szegecset használ-nak, és a hüvelyfej a kemény anyagra támaszkodik.

Ehhez az alkalmazási esethez ajánlottak a lágykörmös vakszegecsek, a recézett szegecsszárú vakszegecsek, az univerzális vakszegecsek (sajtolt fülű szegecsek).

10.2.2 Saroktávolságok kötések eseténA lehető legnagyobb kötési szilárdság eléréséhez a szegecs középtengelye és a munkadarab széle közötti távolság ne legyen kisebb, mint a dupla hüvelyátmérő.

10.3 Fogalmak és mechanikai jellemzők

dk fejátmérőFZ a hüvelyre ható húzóerőFQ a hüvelyre ható nyíróerő

Ütközőlemez-összekötés✘

✔

mind. 2 x dd

rögzítendő elem 2

rögzítendő elem 1

INFÓ

16.91

d1 hüvelyátmérőd3 tüskeátmérődk fejátméről hüvelyhosszId tüskehosszk fejmagasság

10.4 Vakszegecsek megmunkálásaA szegecset a szegecstüskével be kell vezetni a meg-munkálószerszám befogónyílásába, majd a szegecshü-vellyel a furatba. A szerszám működtetésekor a szorító-pofák megfogják és visszahúzzák a tüskét (1. ábra).

1. ábra

A húzó mozgás révén a szegecsfej elkezdi átalakítani a hüvelyt, ezáltal egyidejűleg kialakul az összekötendő munkadarabok szilárd összepréselése (2. ábra).

2. ábra

Az anyagban lévő furaton belül a hüvely nekipréselődik a lyuk falának, és egyúttal a „vakoldalból“ kialakul a zárófej. A tüske az előre meghatározott előírt szakadási helyen leszakad, miközben a szegecshüvelyben maradó maradék szegecstüskét fixen bezárja a szegecshüvely (2. ábra).

A szegecskötés elkészült és semmilyen utómunkálatot nem igényel (3. ábra).

3. ábra

10.5 Beszegecselhető anyákEzeket az anyákat főleg üreges testeknél használják, mert azok csak egy oldalról helyezhetők el (vaksze-relés). A nagyon univerzális tartomány 0,5–7,5 mm anyagvastagságok közé esik.

Lapos fejű vakszegecsanya

INFÓ

16.92

A beszegecselhető anyák 2-féle rögzítési módot kombi-nálnak: vakszegecs-kötés és kiegészítő csavarkötés.

Süllyesztett fejű vakszegecsanya

Ezáltal mindenekelőtt az a lehetőség áll fenn, hogy csavarkötések viszonylag vékony falú szerkezeti ele-mekbe is beépíthetők.

10.5.1 Beszegecselhető anyák megmunkálásaA beszegecselhető anyák feldolgozása a vakszegecse-kéhez hasonló módon történik.

A vakszegecsanyát rá kell csavarni a megmunkálószer-szám menetes tüskéjére.

Ezután az anyát be kell vezetni az előkészített furatba. A szerszám működtetésekor vissza lesz húzva a mene-tes tüske. A húzó mozgás révén a menetes tüske elkez-di átalakítani a hüvelyt, ezáltal egyidejűleg kialakul az összekötendő munkadarabok szilárd összepréselése.

10.6 Hibaelhárítás

10.6.1 Túl nagyra választott szorító tartomány:• A tüske nem szakad le az előírt szakadási helyen,

ezért előfordulhat, hogy tüske a megmunkálás után a meghúzott hüvelyből kiáll.

• A kötés semmilyen vagy csak csekély húzó-, illetve nyírószilárdsággal rendelkezik.

10.6.2 A szorító tartomány túl kicsi:• A kötés a húzó- és nyírószilárdsági tartományban

gyenge pontokkal rendelkezik.• A szegecstüske leszakad ugyan az előírt szakadási

helyen, de kiáll a hüvelyből.

10.6.3 Túl nagy a furat:• A szegecset ugyan be lehet vezetni, de nem alakul

ki magas kötési szilárdság, mivel a hüvely anyaga nem elegendő a furat kitöltéséhez.

10.6.4 Túl kicsi a furat:• A szegecshüvelyt nem lehet az anyagba bevezetni,

mivel a szegecshüvely átmérője nagyobb, mint a rendelkezésre álló furat.

További szerelési hibák léphetnek fel a befogónyílás vagy a megmunkálószerszám helytelen kiválasztásá-nál.

10.7 Fogalmak magyarázata

10.7.1 Serleg-vakszegecs:Tömítő vakszegecsnek is nevezik. A vakszegecs-hü-vely serleg alakban kapcsolódik a fejhez és a nyitott vakszegecsekkel ellentétben fröccsenő víz elleni védettséggel rendelkezik.

10.7.2 Szorító tartomány:Az a tartomány, amelyben egy vakszegecs a meg-adott szegecshüvely-hosszal kifogástalanul teljesíti szegecselési feladatát.

A szerkezeti elemek szorító tartománya az összes összekapcsolandó szerkezeti elem összege.

INFÓ

16.93

10.7.3 Többtartományú vakszegecs:Olyan vakszegecs, amely egy szegecsben több szorító tartományt egyesít (max. 20 mm-es szorító tartomány lehetséges).

10.7.4 Szegecshüvely-átmérő:A szegecshüvely külső átmérője. Gyakran szárátmérő-nek is nevezik.

10.7.5 Szegecshüvely-hossz:A lencsefejű vakszegecs-kivitelnél a szegecshü-vely-hosszt a lencsefej kezdetéig kell mérni.

A süllyesztett fejű kivitelnél a szegecshüvely- hossz a teljes hossz, beleértve a süllyesztett fejet és a hüvelyt is.

10.7.6 Zárófej:A vakszegecshüvely azon része, melyet a megmunká-lás után a szegecstüske feje alakít ki.

10.7.7 Gyámfej:A vakszegecs-hüvelyen gyárilag kialakított fej, ami nem megy át alakváltozáson. A szegecsfej félgömb- vagy süllyesztett fejű kivitelben készül.

10.7.8 Előírt szakadási hely:Minden tüskén bemetszések vannak, amelyek mentén a tüske a szegecshüvely maximális alakváltozásakor leszakad.

Jegyzetek

Jegyzetek

Jegyzetek

Jegyzetek

Jegyzetek

Documents

Műszaki információk - RECA¶tések esetén (VDI 2230 szerint) 6.4 Szerelési előfeszítő erők és meghúzási nyomatékok metrikus normál métermenetű menetes csapokhoz (VDI