Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
634.0.221.23
NEHANY SZO EGY ELFELEJTETT ERDŐGAZDÁLKODÁSI MÓDRÓL Péti Miklós
A z erdők államosításával az erdőgazdálkodás egy sajátos módja, a k i s területű magánerdőkben folyta tot t paraszti szálalás is megszűnt. P a r a s z t i szálaiásn a k nevezzük a tulajdonostól függetlenül — a nemzetközi i r o d a l o m m a l egybehangzóan — az erdőknek azt a rendszer te len szálaló kezelését, m e l y n e k során m i n d i g a p i l l a n a t n y i l a g legnagyobb hasznot nyújtó fákat vágták k i . Természetesen i l y e n gazdálkodás mel le t t a faállomány minősége és értéke n e m j avu l t . Igaz, hogy a tulajdonost az állandó jövedelemszerzés vezette, de a r r a m i n d i g vigyázott, hogy a felújúlást a használattal ne veszélyeztesse.
M e n n y i b e n lehet ezt a gazdálkodást szálaiásnak nevezn i? M i l y e n o k o k kényszerítették erre a gazdálkodásra a tu la jdonosokat? E z e k r e a kérdésekre i g y e keztünk választ találni a szentgáli vo l t magánerdőkben végzett faállományszerkeze t i vizsgálataink során.
Munkánkat megkönnyítette az, hogy az erdőgazdaságok v a g y termelőszövetkezetek tulajdonába került k i s területű magánerdők közül jónéhány az el tel t három évtized alat t érintetlenül marad t , így megőrizte a több száz évre v i s sza tekintő gazdálkodás nyomai t .
Szentgálon az erdőgazdálkodás szinte egyidős a községgel. Lakói Károly R ó ber t uralkodása idején kapták a királyi vadászok kiváltságát, és vadászati s zo l gálatuk fejében mentesültek a jobbágy terhek alól. Szabadok vo l t ak m i n t a ne mesek, szabadságuk azonban területhez kötődött. Kiváltságukat csak a d d i g élvezhették, míg a község határán belül éltek. Szolgálatukat, a vadászatot a községhez tartozó 20 000 kh-a t meghaladó erdőterületen végezték. E z az erdőbirtok adta megélhetési lehetőségüket is. A községhez közelebb eső területeket az egyes családok külön kezelték, a távolabb levők közös tu l a jdonban vo l t ak . A tagosítás után eltérő nagyságú erdőbirtokok a l aku l t ak k i a fél holdastól a száz ho lda t meghaladóig.
Erdejükben a gazdák saját belátásuk, érzékük, szakértelmük és g y a k r a n a n y a g i helyzetük szer int gazdálkodtak. E n n e k megfelelően az erdőterületek sorsa a következőképpen a l a k u l t :
— az erdőt tel jesen kiirtották és szántóföldi művelés alá vonták, —• kiritkították, és fás legelőként hasznosították, — a kitermelést úgy végezték, hogy az erdő magától felújuljon.
E z utóbbi vizsgálatunk tárgya. A nemzetközi i r o d a l o m , különösen azon o r szágoké (Németország, Svájc, Franciaország) aho l a szálalás nagy mértékben és szakszerűen f o l y i k , már régen k ido lgoz t a a szálalás fő állományszerkezeti jellemzőit. E z e k ismeretében néhány fő fatermési és faállományszerkezeti tényezőt számítottunk k i „szálaló" kísérleti területeinken, s a kapot t adatokat ösz-szevetettük az egykorú vágásos erdő faállományszerkezeti ada t a iva l is .
A KÍSÉRLETI TERÜLETEKRŐL
A bejárások során két kezelési módra (szálankénti és csoportos szálalás) s ike rült kísérleti területet kitűznünk. A csoportos szálalás kísérleti területe (I. p a r cella) Szentgál 77 b jelű erdőrészletben, a szálankénti szálalásé (II. parcel la) Szentgál 18 g jelű erdőrészletben található. A k o n t r o l l terület, m e l y egykorú vá-gásos erdő, U g o d 28 d erdőrészletben található. (1971-ben érvényes üzemtervi jelek.) A terület nagysága az első két esetben 1 ha , a kontroll területé 0,8 ha . A szálaló területeken a méretes fák átlagkora 95 év. A k o n t r o l l állományé 122 év. A z összehasonlításhoz fatermési tábla segítségével számítottuk a 95 éves k o r r a vonatkozó adatokat .
A területek a M a g a s - B a k o n y erdőgazdasági tájhoz tar toznak. Középhegységi, h u m i d klímájú, Carex piZosa-bükkös mindhárom. T a l a j : I. pa rce l l a középmély b a r n a rendz ina , II . pa rce l l a löszön k i a l a k u l t barnaföld és a k o n t r o l l középmély agyagbemosódásos b a r n a erdőtalaj.
A tengerszint fe le t t i magasság 300—350 méter. Évi átlagos középhőmérséklet 8,5 °C. Évi átlagos csapadék 750—800 m m .
| ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS [
A külső felvételek során m i n d e n kísérleti parcellán megmértük a törzsek mellmagassági átmérőjét két egymásra merőleges irányban cm-es pontossággal , s m i n d e n törzs magasságát m-es pontossággal. A fákat ezen kívül a I U F R O faosztályozásnak megfelelően minősítettük.
A feldolgozás során a te rep i jegyzőkönyvek adataiból szintenként és fafa jonként számítottuk az átlagos átmérőt, magasságot, körlapot. K i m u t a t t u k az 1 ha - r a vonatkozta to t t fatömeget és ennek választékok szer in t i megoszlását, értékét fo r in tban .
A magasság és az átmérő adatokat , v a l a m i n t a törzsszám gyakoriságot a m a t e m a t i k a i s ta t i sz t ika módszereivel értékeltük. E z jelentős segítséget nyújtott a faállományszerkezeti elemzéshez és összehasonlításhoz.
I VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉS \
A legfontosabb faállományszerkezeti jellemzőket az 1. táblázatban közöljük. A z adatokat áttekintve több, a szálaló erdőre jellemző tulajdonságot állapít
ha tunk m e g :
1: Magas a törzsszám. ( A második parce l la a lacsonyabb törzsszáma abból ered, hogy ott a felvétel csak az 5 cm-nél vastagabb egyedeket érintette.)
2. A vastagsági fokonkénti .törzsszám-gyakorisági po l i gon j o b b o l d a l i ferdesége. (Ez a ferdeség az I. pa rce l l a esetében közepes, a II. parcelláéban erős.) M i n d e z e k exponenciális jellegű gyakoriság eloszlásra u ta lnak , a m e l y a szálaló erdők egy ik jellemzője.
3. A z átmérő és a magasság relatív szórásának nagysága (s%), ez nagyjából kétszerese a k o n t r o l l területének, s az állományok nagyfokú magasság és átmérő differenciáltságát j e l z i , szintén a szálaló erdőkre je l lemző. '
4. Szembetűnő az átlagmagasság eltérő v o l t a a k o n t r o l l terület és a szálaló parcellák közt. A szálaló erdőkben több az átlagkornál f ia ta labb, k i sebb nagyságú fa, s ez le ront ja az átlagmagasságot. U g y a n e z v o n a t k o z i k az átlagátmérő értékére is . A termőhelyi v i s zonyok különbözősége e k k o r a eltérést n e m i n d o k o l n a .
Az állományszerkezet! vizsgálat legfontosabb számított értékei
J
A törzsszám-gyakoriság mat. stat. jellemzői
J vastagsági magassági
J fokonként
Parc , jele Fe E T (cm) Fe E T
(em)
I 0,79
1,17
0,58
0,54
—0,79
0,29
60
74
50
—0,11
0,14
—0,2 6
6
27
25 I I
K o n t r o l l
0,79
1,17
0,58
0,54
—0,79
0,29
60
74
50
—0,11
0,14 —0,8
6
6
27
25
A z átmérő A magasság mat. stat. jellemzői
Parc . jele D (cm)
DG
(cm) SD
(cm) ^ % H
(m) SH (m)
S%
I 17,85
27,60
95 év
122 év 44,11
21,65
31,92
35,96
46,18
±11,34
+ 16,37
+ 13,87
63,53
59,31
31,44
14,32
15,43
20,25
26,00
+ 4,5
+ 5,6
4
6
31,70
36,68 I I
17,85
27,60
95 év
122 év 44,11
21,65
31,92
35,96
46,18
±11,34
+ 16,37
+ 13,87
63,53
59,31
31,44
14,32
15,43
20,25
26,00
+ 4,5
+ 5,6
4
6
31,70
36,68
17,85
27,60
95 év
122 év 44,11
21,65
31,92
35,96
46,18
±11,34
+ 16,37
+ 13,87
63,53
59,31
31,44
14,32
15,43
20,25
26,00
+ 4,5
+ 5,6
A törzsszám A körlap adatai
Parc . jele N db
G m 2 /o • • v
I ~i 704 24,50 78,5,
I I 254 20 ,83
,21 ,51
65,1
100,0 88,1
95 év 304 122 év 164
31 27
,83
,21 ,51
65,1
100,0 88,1
Fe = Ferdeség; i? = Excessus; T = Terjedelem; <S = Szórás; D = Átmérő; H = Magasság; G = Körlapösszeg
5. A szálaló erdő jellemzője a magasság és az átmérő széles ter jedelme (lásd T értékek).
6. A többhelyütt előforduló negatív excessus (csúcsosság) a gyakoriság p o -l igonok kétcsúcsosságára u ta l . Jól j e l l e m z i ez a rendszer te len szálalást, m e l y n e m m i n d e n vastagsági fokból szálalt, h anem amire éppen szükség vol t . Ezért aztán néhány vastagsági fokban a törzsszám visszaesik, s emiat t a l a k u l k i a két-csúcsosság.
Szemléltetésképpen közüljük az I. pa rce l l a és a k o n t r o l l vastagsági f o k o n kénti törzsszám-gyakoriság poligonját és a körlap-gyakoriság poligonját •— v a s tagsági fokonként — a II. parcelláról és a k o n t r o l l területről (1—4. ábra). A körlap gyakoriság jól láthatóan b a l o l d a l i ferdeségű pol igonja (4. ábra, II. p a r cella) szintén a szálaló erdő jel leget igazol ja .
3 a 13 J8 23 2S 33 38 i3 53 S» 63 68 tf„c/ 1. ábra
Kontroll
2. ábra 23 2g 33 Ú 43 iS S3 5 Í 63 6B 73 70 S3 « « rf„cm
3. ábra
A szálaló erdőkben a körlap terület legnagyobb részét a kevés számú, nagy átmérőjű egyed adja, míg az egykorú erdőkben a nagy számú, átlagos vas tagságú egyed. (V. ö. „ A törzsszám gyakoriság vastagsági fokonként" ábrával.)
Az állomány szerkezeti vizsgálatokkal kimutatható volt a paraszti erdőgazdálkodás szálaló volta. A z értékelés során i n d o k o l t a n a legjellemzőbb adatokat emeltük k i . N e m szabad e l fe le j tkezni arról, hogy csaknem h a r m i n c éve fe lhagytak ezzel a gazdálkodással, s bár a fő jellemvonások változatlanok marad tak , az ellentmondások kiküszöbölése érdekében a két szálaló kezelés adatai t együttesen használtuk fe l összehasonlításra.
4. ábra
A fen t iekben u t a l t unk rá, hogy gazdasági jellegű összehasonlításokat is vé geztünk 95 éves vágáskort, i l l e tve 95 éves teljes átszálalási időszakot f igye lembe véve. A szálaló erdő 95 év alatt tőár értékben m i n t e g y 40%-át adja a vágásos erdőnek, de az élőfakészlete, a m e l y gyako r l a t i l ag n e m változik, a területen m a rad , s biz tos a lapja a további gazdálkodásnak. A vágásos erdőnek tetemes a f e l újítási költsége, de a magtermés, a csemetebeszerzési lehetőségek, az időjárás, sőt a munkaerő helyzet is nehezítik a felújítást, csökkentik az üzembiztonságot.
Fon tos még megemlíteni, hogy a szálaló erdő a realizálható értéket évente járadékszerűen adja, míg a vágásos erdőnél hosszabb ráfordítási időszak után termelődik a természetesen nagyobb realizálható érték.
A szerényebb, de biztos jövedelemforrás az, ami indokolttá tette a kis magángazdaságok számára a szálaló gazdálkodás alkalmazását. A m a g y a r gazda józan észjárásával korán rájött a r ra , hogy nemcsak ma , h a n e m ho lnap is aka r vágni, hogy a tartamosságot csak a szálalással tud ja biztosítani, s a felújítás költségei a k k o r a legkisebbek, h a a természet, m a g a végzi e l azt. A z erdőbirtoka g y a k r a n kizárólagos megélhetése vol t . N e m bírta v o l n a a le tarol t erdő erdősítési költségeit vállalni, n e m beszélve arról, hogy számba vehető jövedelemhez csak hosz-szú idő után ju tot t v o l n a az új erdőből. E z a gazdasági kényszer döntő szerepet játszott abban, hogy az egyébként szálaló gazdálkodásra kevéssé a lka lmas l o m b erdőkben is ezt a gazdálkodást folytatták.
I KÖVETKEZTETÉSEK |
Nézzünk most túl a szentgáli határon! Országszerte sok v o l t a magánerdő, g y a k r a n mostohább termőhelyen, m i n t a szentgáliaké. A z erdőrendezői g y a k o r l a tban többször találkoztunk velük, általában véderdők, nemegyszer gazdaságt a l annak ítélt területek. A je len legi nagyüzemi módszerekkel szinte lehetet len bennük rentábilisan gazdálkodni, ezért g y a k r a n elhagyott , e lhanyagol t állapotb a n vannak . E z h iba , h i szen ezen erdőállományok biológiai értéke nagy, jelentős részesei környezetünk, egészségünk, bioszféránk védelmének. N e m szabad s o r s u k r a h a g y n i ezeket a területeket, mer t ez pusztulásukhoz, jó tékony környezetvédelmi hatásuk megszűnéséhez vezetne. Már ped ig főt importálhatunk, de az erdő jótékony hatását nem!
A f en t i faállományszerkezeti értékelés is bizonyítja, hogy a szálaló gazdálkodásnak hagyományai v a n n a k hazánkban. A közeljövő feladata lenne egy racionális, a jelenlegi munkaerő-helyzetnek és gépesítési szintnek megfelelő szálaló
gazdálkodás kidolgozása, m e l y ezen faállományok hasznosítását és további f e n n tartását biztosítaná. U g y a n a k k o r az üdülőerdőkben. is jelentős szerepet k a p ha tna , aho l természetes igény, hogy a faállományok fo lyamatosan szolgálják e l sődleges céljukat.
A magánerdők gazdálkodási problémáival Neuwirth János fog la lkozot t az 1950-es években. A Balatonfelvidék rossz termőhelyi adottságú termelőszövetkeze t i e rde iben ped ig Gáspár Hantos Géza j avaso l ta a szálaló gazdálkodás m e g honosítását.
Környezetünk védelme, az erdők megóvása n a p j a i n k b a n óriási gonddá nőtt. Éppen ezért szeretném a fent i gondo l a tokka l a szálalást újra a szakközönség figyelmébe ajánlani.
nemu M.: H E C K O J 1 B K O CJIOB O 3 A B b I T 0 M M E T O f l E B E J J E H H ? ? J l E C H O r O X 0 3 £ t t t C T B A
B nepHoa no Bxopoíí MHPOBOÜ BOBHW H B BeHrpHH qacro nöJibsoBajiHCb B qacTHbix K P C C T H H C K H X necax BtiöopoMHOS pyÖKOíí. npoBefleHHbie AonojiHHTejibHO ncribiTaHHH noKa3biBaioT, MTO jiec, B K O T O P O M ocyinecT-BJIHÉTCH BbiÖopo^HaH pyöKa, c yqexoM 95-jieTHoro nepHOjia IIOJIHOÍÍ BbiQopKH, HaeT OKOJIO 40% CTOHMOCTH Ha Kopnro, nojiyqaeMoö npn jiecoceMHOM xo3HHCTBe, H O 3anac flpeBecHHbi B Jiecy npaKTHMecKH He H3iweHHeTc^ H HBJiaeTC?i sepHbiM ocHOBaHHeM ítajibHeHiuero Benemm xo3HííCTBa. C O C O Ö H M BHHiwaHHeM na couHanbKbie (JtyHK-U H H jieca, uejiecoo6pa3HOfí 0Ka3biBaeTCH pa3pa6oTKa pauHOHajibHoro Meroffa BbiÖopo^iHoro xo3HííCTBa, yAOB-jieTBopíitomero H TpeGoBaHHH MexaHH3auHK.
Péti, L.; S O M É W O R D S A B O U T A F O R G O T T É N S Y S T E M O F S I L V I C U L T U R E
T h e s i lv i cu l tura l system of selective cutt ing was c o m m o n i n the pr lvate ly owned peasant forests of H u n g a r y before W o r l d W a r II. L a t e r examinat ions show that w i th in a 95 years rotat ion per iod of throughout selection prov ided at least 400/o of the stumpage va lue of c learcutt ing, whi le the standing crop biomass remained pract ica l ly unchanged , p r o v i d i n g a safe basis of further management . W i t h special regard to the welfare inf luences öf forest, it seems to be expedient to elaborate a system of selective cutting i n our present condit ions according to the requirements of rat iona l mechanizat ion, too.
634.0.426
ADATOK FALEVELEK RADIOAKTÍV
Szabó András SZENNYEZETTSÉGÉRŐL
A környezet kontaminációjának vizsgálata és a szennyezettség mértékének csökkentése nap j a ink egy ik legfontosabb s világméretű problémája. A sugárzó izotópok és a nukleáris energ ia felhasználásának következtében fontos feladat a radioaktív kontamináció ellenőrzése is.
A bioszféra radioaktív szennyezettségének f i gye l emme l kísérése azért szükséges, mer t a sugárzó izotópok a növényekből közvetlenül, v a g y az állati szervezetek közbeiktatásával közvetve az ember i szervezetbe is be ju tnak, s genet i k a i sugárkárosodást okozhatnak.
Magyarországon az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézetek radiológiai laboratóriumaiban fo lynak rendszeres sugárszennyezettség! vizsgálatok. A győri laboratórium 1966-ban kapcsolódott be a MÉM keretében létrehozott Mérő- és Adatszolgáltató Hálózat munkájába. Rendszeres je l legge l a tej, t a k a r mány, sóska, spenót, saláta, egyes állati csontok és ha lak radiológiai vizsgálatát