Embed Size (px)
Citation preview
MÓDSZERTAN
A NEMZETGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSOK
PÉNZÜGYI (SZABÁLYSZERŰSÉGI)
ELLENŐRZÉSÉHEZ
2010. január
1
2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.2. Szabályszerűségi Ellenőrzési Főcsoport 2.2.5. Nemzetgazdasági Elszámolásokat Ellenőrző Osztály
A módszertani munkát felügyelte:
Dr. Becker Pál főigazgató
A végrehajtásért felelős:
Horváth Sándor főigazgató-helyettes
A módszertani munkát vezette:
Pongrácz Éva
osztályvezető főtanácsos
Összeállították:
Simon Ákosné
nyugalmazott főigazgató-helyettes
Dr. Pósch Gábor
számvevő tanácsos, főtanácsadó
Deli Gáborné
számvevő tanácsos
Jenei Zoltán Béláné
számvevő
Pető Krisztina
számvevő tanácsos
A kiadásért felel:
Dr. Csapodi Pál főtitkár
az ÁSZ Módszertani Kiadványok sorozat szerkesztője, a Módszertani Bizottság elnöke
Kézirat lezárva:
2009. december 31.
2
2
3
TARTALOMJEGYZÉK
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 7
BEVEZETÉS 9
1. AZ ELLENŐRZÉSI FELADAT ELŐKÉSZÍTÉSE 12 1.1. Az ellenőrzési feladat elvégzésének folyamatai 12 1.2. A nemzetgazdasági számlák és ezek elszámolási rendszerének
megismerése 13 1.2.1. A megismeréshez szükséges információk: 13 1.2.2. A megismerés révén szerzett információk elemzése, értékelése 14
1.3. A belső szabályozási rendszer megismerése 15 1.3.1. A belső kontroll rendszer megismerése 15 1.3.2. A belső kontroll rendszer 16 1.3.3. A belső kontroll folyamatok előzetes minősítése 17
1.4. Lényegesség meghatározása 17 1.4.1. Az átfogó lényegességi küszöb meghatározása 17
1.4.1.1. A lényegességi szint számítási módszere 18 1.4.2. Specifikus lényegességi küszöbök meghatározása 19 1.4.3. A lényegességi küszöb alkalmazása 19
1.5. Bizonyossági modell felállítása 19 1.6. Kockázatbecslés 20
2. AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA 20 2.1. Az ellenőrzési kritériumok meghatározása 21 2.2. A számviteli/elszámolási alapelvek alkalmazhatósága a
nemzetgazdasági elszámolások számvevőszéki ellenőrzése során 21 2.3. Mások munkájának felhasználása 23 2.4. Ellenőrzési megközelítések, alkalmazási területek kijelölése 24
2.4.1. Rendszeralapú megközelítés alkalmazásának területei 24 2.5. Az ellenőrzési mintavétel 27
2.5.1. Statisztikai mintavételi technika a minta alapján történő vizsgálathoz 27
2.6. Ellenőrzési bizonyítékok 28 2.6.1. A bizonyíték megbízhatósága 29 2.6.2. Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzése 30
2.7. Vélemény kialakítása, minősítés 30 2.7.1. Vélemény 30 2.7.2. Személyi felelősség felvetésének eljárás rendje 31
3. JELENTÉSKÉSZÍTÉS 31 3.1. A számvevői jelentés szerkezete, követelményei, belső tagolása: 32
4
4. AZ ELLENŐRZÉSI MUNKAFOLYAMAT DOKUMENTÁLÁSA 32
MELLÉKLETEK 35
5
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
ÁFA Általános forgalmi adó Áhsz. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvveze-
tési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ÁKK Zrt. Államadóság Kezelő Központ Zártkörű Részvénytársaság APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal DST Direct Substantive Testing, közvetlen, részletes vizsgálati
megközelítés INTOSAI International Organization of Supreme Audit Institutions
(Legfőbb Ellenőrzési Szervek Nemzetközi Hivatala) L rétegek száma Mb.Ö.O. Minőségbiztosítási Önálló Osztály NG Nemzetgazdasági számlák száma PM Pénzügyminisztérium RNG Réteghez tartozó Nemzet gazdasági számlák száma RTG Réteg Tervezett Minta-elemszáma SZJA Személyi jövedelemadó SBA System Based Approach, rendszeralapú ellenőrzés Szt. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény TÁM Tervezett Átlagos Minta-elemszám TAO Társasági adó TTM Tervezett Teljes Minta-elemszám VP Vám- és Pénzügyőrség VPOP Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
6
7
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1/a. számú melléklet A 2008. évi költségvetés nemzetgazdasági elszámolá-sok körébe tartozó bevételi tételei
1/b. számú melléklet A 2008. évi költségvetés nemzetgazdasági elszámo-lások körébe tartozó kiadási tételei
2. számú melléklet Minősítő vélemények
3. számú melléklet Vezetői felügyelet ellenőrzési nyomvonala
9
BEVEZETÉS
Az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság éves költségvetése végrehajtá-sának ellenőrzése keretében véleményt mond a központi költségvetés közvetlen kiadásai és bevételei (az ún. nemzetgazdasági elszámolások) előirányzatainak teljesítéséről és azok elszámolásainak megbízhatóságáról, valamint az elői-rányzatok terhére történt kifizetések és a bevételek jogszerűségéről. A feladat teljesítése szükségessé teszi az INTOSAI és az EU követelményeinek megfelelő módszertan kidolgozását és alkalmazását.
Az Egyesült Királyság Számvevőszékével kötött iker intézményi szerződés keretei között folyt módszertani munka egyik eredményeként elkészült a központi költ-ségvetési szerv elemi beszámolója pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzésének módszertana. Ezt követően készült el a nemzetgazdasági elszámolások sajátos-ságait figyelembevevő módszertan, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján átdolgozásra került. Segítségével a számvevő elegendő és megfelelő bizonyos-ságot tud szerezni arról, hogy az ellenőrzött (közvetlen kiadási, illetve bevételi) előirányzat teljesítési adatainak elszámolása minden lényeges szempontból a vonatkozó elszámolás készítési elveknek megfelelően történt-e, a vizsgálat alá vont tranzakciók lebonyolítása szabályszerűen történt-e és a pénzforgalmi ki-mutatás, továbbá általános és fejezeti indokolások, nem tartalmaznak-e lénye-ges téves állításokat, hibákat, illetve hiányosságokat.
Nemzetgazdasági elszámolásoknak1 a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai minősülnek, ide nem értve a központi költségvetési szervek saját bevételeit és azok terhére teljesített kiadásait. A központi költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalának nemzetgazdasági elszámolásaihoz kapcsolódó jogcí-meit a mindenkori éves költségvetési törvény tartalmazza. Ezek elszámolását az adott költségvetési évről szóló költségvetési törvény szerint kell a zárszámadás során összeállítani, eredeti és módosított előirányzatok, valamint teljesítési adatok bontásban.
A nemzetgazdasági elszámolásoknak a központi költségvetés végrehajtásának mérlegében (egyedileg vagy összevontan) szereplő adatai egy-egy konkrét jog-címnek az adott területen (PM, VP, APEH, ÁKK Zrt., Garantiqa Hitelgarancia Zrt. stb.) a költségvetési évben felmerült és elszámolt éves pénzforgalmi típusú bevételi és/vagy kiadási adatait jelentik. A PM a zárszámadási dokumentumo-kat a Kincstár „Napi jelentés a kincstári számlák pénzforgalmáról” tárgyú záró napi kimutatása alapján állítja össze. Az Áht. szerinti elszámolási alapelvek, úgy mint a teljesség, a részletesség, a valódiság, az egységesség, az áttekinthe-tőség is értelmezhetők a nemzetgazdasági elszámolásoknál. A zárszámadáshoz kapcsolódó állományi adatokat – az analitikus helyek feladásaiból eredeztetve
1 A nemzetgazdasági elszámolások körébe tartozó bevételeket és kiadásokat az 1/a. és 1/b. mellékletek tartalmazzák.
10
– a Kincstári éves beszámoló tartalmazza, amely nem képezi részét a zárszám-adási törvényjavaslatnak.
A nemzetgazdasági elszámolások alapvető jellemzői:
• a központi költségvetés meghatározó részét képezik, miután a 2006. év ada-tai szerint a bevételi főösszeg 81%-át, a kiadási főösszeg 54%-át tették ki,
• az előirányzatok képzése és felhasználása magas szintű jogszabályok (dön-tően törvények) alapján történik, a végrehajtás kormányrendeleteken, kor-mányhatározatokon, illetve miniszteri utasításokon alapul, azaz az elői-rányzat „kezelőjének” – a jogszerűség elbírálásán túlmenően – nincs döntési jogköre (kivételt képeznek az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos előirányzatok),
• az előirányzatok módosítási kötelezettség nélkül (néhány cím, illetve alcím kivételével) túlteljesíthetők a költségvetési törvény rendelkezései szerint,
• a pénzügyminiszter, illetve a szakterületileg illetékes miniszter közvetlen ren-delkezése alatt állnak, a kiadási előirányzatok kezelését (utalványozás, el-lenjegyzés, ellenőrzés stb.) és elszámolását az évente kiadott utasítás szabá-lyozza,
• a teljesülés és folyósítás (befizetés, kifizetés) az adott költségvetési évben megvalósult pénzforgalmat jelenti (kivétel ez alól a központi költségvetés ál-talános és céltartaléka), az elszámolás csak pénzforgalmi szemléletű,
• a költségvetési szervektől és a fejezeti kezelésű előirányzatoktól eltérően ele-mi beszámoló nem készíthető,
• mind a központi költségvetés mérlegének, mind a Magyar Államkincstár éves beszámolója mérlegének részét képezik ugyan, azonban ezek a pénzfor-galmi szemlélet miatt számviteli értelemben vett mérlegnek nem tekinthe-tők. Ezáltal más mérlegtételekkel sincsenek összefüggésben,
• az előirányzat „gazdája”, kezelője és az analitikus hely azonos, néhány kivé-teltől eltekintve (pl.: a központi költségvetés általános és céltartaléka, családi támogatások),
• a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai a tranzakciók igen magas számával párosulnak. Ezt jól szemlélteti, hogy 2006-ban a 147 nem-zetgazdasági számlán közel 10 millió tranzakció történt, amelyek többsége (8,7 millió) három adónemhez (SZJA, ÁFA, TAO) kapcsolódik.
A nemzetgazdasági elszámolások rendszerét alkotó előirányzatok a felhaszná-lási céljukból, szabályozásuk és kezelésük egyedi jellegéből adódóan nagyfokú eltérésekkel rendelkeznek, így
automatizmus-szerűen teljesülnek, illetve folyósításuk szerződések, bírói végzé-sek, egyéb intézkedések stb. alapján történik,
• az elszámolásuknál (bevételek, kiadások) egyaránt meghatározóak a kiala-kított adatfeldolgozási rendszerek (auditált, illetve nem auditált számítógé-pes rendszerek), számítógépes ellenőrzési mechanizmusok,
11
• az előirányzat folyósításában érintett szervezetek (költségvetési szervek, piaci szereplők, részben állami tulajdonban lévő vagy nonprofit szervezetek, ön-kormányzatok) köre széles és változatos (pl. kezesség és garanciavállalás),
• az adó- és vámbevételekkel kapcsolatos nemzetgazdasági elszámolások vo-natkozásában kiemelt szerepe van az APEH, illetve a VPOP ellenőrzési és be-hajtási tevékenységének, miután ezen bevételek realizálásának (az előirány-zatok teljesítésének) tényezője az ebből származó bevétel.
A nemzetgazdasági elszámolások főkönyvi elszámolása a Magyar Államkincs-tár főkönyvi adatbázisának részét képezi, amelyhez – a Kincstár számviteli po-litikájában foglalt – analitikus nyilvántartó helyek (APEH, VP, ÁKK Zrt. stb.) szolgáltatnak adatot. A főkönyvi feladást alátámasztó alapbizonylatokat, leltá-rakat az adatszolgáltatóknak kell megőrizniük és ők a felelősek a főkönyvi fel-adás tartalmáért. Az év végi zárás keretében a főkönyvi számlákat az analiti-kával egyeztetni kell és csak az analitikus hely feladása alapján kimutatott egyenlegek szerepelhetnek az érintett mérlegszámlákon.
A nemzetgazdasági elszámolások számítógépes feldolgozottsága teljes körű, ezért az elszámolások megbízhatóságának minősítésénél a számvevőnek tisz-tában kell lennie az információs rendszerek megbízhatóságával is. Erre tekin-tettel a helyszíni ellenőrzést jelentősen befolyásolja a számítógépes rendszer auditált volta. A feldolgozási folyamaton belül a számítógépen történő adat-feldolgozás minősítéséhez az információs rendszerek ellenőrzéséhez készített kézikönyvben foglaltak nyújtanak támpontot.
Az informatikai rendszer ellenőrzése mellett – az angol számvevőszéki ellenőr-zési tapasztalatokat is szem előtt tartva – (napi, havi és éves előirányzati, telje-sítési adatok bekérésen alapuló) analitikus (elemző) eljárásokat alkalmazva kell megszerezni a további ellenőrzési bizonyosságot.
A nemzetgazdasági elszámolások pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzésének módszertana valamennyi nemzetgazdasági elszámolás ellenőrzési feladataira vonatkozó, általános ismereteket tartalmaz. Ezeket kiegészítik a közvetlen elői-rányzatok sajátosságaihoz igazodó ellenőrzési eljárásokat, megoldásokat tar-talmazó segédletek.
A nemzetgazdasági elszámolások sajátosságai meghatározó jelentőségűek a számvevőszéki ellenőrzések végrehajtásában, következésképpen a nemzetgaz-dasági elszámolások ellenőrzési módszertanának (az elemi beszámolókkal azonos és az attól eltérő, specifikus elemek) kialakításánál is. Ez egyúttal köve-telményt támaszt a nemzetgazdasági elszámolások módszertana és az egyes előirányzatokra vonatkozó segédletek, feladattervek összehangolása tekinteté-ben. A segédletek részletesen tartalmazzák azon ellenőrzési pontokat, amelyek-re az ellenőrzés során kiemelt figyelmet kell fordítani az ellenőrzési bizonyosság megszerzése érdekében.
Az ellenőrzés célja: számvevői vélemény kialakítása a nemzetgazdasági el-számolások (bevétel, kiadás) szabályszerűségéről és megbízhatóságáról, az elői-rányzat terhére történt kifizetések jogszerűségéről.
Az ellenőrzés feladata:
12
• a külső és belső szabályozás összhangjának,
• a belső szabályozás és feldolgozási rendszer összhangjának,
• a feldolgozási rendszer és a belső kontroll funkciók megfelelő működésének,
• az adott évi központi költségvetés nemzetgazdasági elszámolásai teljes körű-ségének és jogcímek szerinti helyességének, a kifizetések és a befizetések jog-szerűségének
megállapítása,
• továbbá annak megítélése, hogy az adatok megbízhatóságára vonatkozó fe-lelősségi követelményeknek az analitikus helyek hogyan feleltek meg.
Az ellenőrzés területe: a központi költségvetés egyes fejezeteinek vonal alatti tételeiként megjelenő közvetlen bevételek és kiadások, továbbá a technikai fe-jezetek. A nemzetgazdasági elszámolások körébe tartozó bevételeket és kiadá-sokat az 1/a. és 1/b. mellékletek tartalmazzák.
Az ellenőrzés hatóköre: az ellenőrzés céljaival összefüggő elegendő és meg-felelő bizonyíték megszerzéséhez szükséges ellenőrzési módszerek és eljárások (elemző eljárások, tételes vizsgálat, mintavételen alapuló vizsgálat).
1. AZ ELLENŐRZÉSI FELADAT ELŐKÉSZÍTÉSE
A nemzetgazdasági elszámolások pénzügyi (szabályszerűségi) ellenőrzése során a nemzetgazdasági elszámolásokat illetően minden olyan információra szük-ség van, amelyek alapján megalapozott következtetésekre lehet jutni az elszá-molások külső és belső szabályozottságát illetően, a belső kontroll mechaniz-musok, valamint a lényegesség – bizonyosság – kockázat vonatkozásában.
1.1. Az ellenőrzési feladat elvégzésének folyamatai
Az ellenőrzési tevékenység több, egymásra épülő munkaszakaszra bontható, egyes munkaszakaszok (megismerés, előkészítés) alatt párhuzamosan végezhe-tők, egymástól való időbeli elhatárolásuk nem szükséges.
• nemzetgazdasági elszámolások rendszerének megismerése
• külső szabályozási rendszer, jogszabályi háttér megismerése
• az ellenőrzött szervezet vagy szervezeti egység tevékenységének, feladatainak megismerése
• belső szabályozási rendszer megismerése
• belső kontroll folyamatok megismerése
• lényegesség meghatározása
• ellenőrzési kritériumok meghatározása
• kockázatbecslés
13
• ellenőrzési mintavételi stratégia meghatározása
• mintavétel
• helyszíni ellenőrzés elvégzése
• ellenőrzési megállapítások értékelése
• dokumentálás
• jelentés elkészítése
1.2. A nemzetgazdasági számlák és ezek elszámolási rendsze-rének megismerése
A nemzetgazdasági számlák vonatkozásában az ellenőrzési feladat jellemzően nem egy intézmény egészének ellenőrzését jelenti, hanem sokkal inkább annak egy szervezeti egységéhez tartozó elszámolásainak az ellenőrzését. Ez magában foglalja a szervezeti egység kezelésében álló előirányzat vagy előirányzatok terhére történő kifizetések jogszerűsége és elszámolása szabályszerűségének el-lenőrzését.
Az ellenőrzés alapos, körültekintő tervezéséhez az ellenőrzött szervezet belső kontrollrendszeréről, a működésre jelentős hatást gyakorló ügyletekről, esemé-nyekről kellő mélységű ismerettel kell rendelkezni. Az információ gyűjtése és rendszerezése alapvető tevékenység az ellenőrzés előkészítése során, de az el-lenőrzés valamennyi szakaszában szükségszerű.
1.2.1. A megismeréshez szükséges információk:
A) A nemzetgazdasági elszámolások külső környezete, külső szabályo-zottsága (jogszabályok, cél, funkció), illetve az abból eredő követelmé-nyek, elvárások
• tevékenység, feladatok,
• funkció, célkitűzések,
• jogszabályban meghatározott kapcsolatrendszer más szervekkel.
B) A nemzetgazdasági elszámolások rendszere megismerésének elemei
• az adott feladathoz kapcsolódóan ellenőrizendő nemzetgazdasági elszámo-lásnak minősülő, a központi költségvetési közvetlen bevételek, kiadások kö-re, jogcímei,
• a nemzetgazdasági elszámolások rendjének szabályozása,
• a nemzetgazdasági számlák tulajdonosi szerkezete,
• a számlavezető, a számlakezelő feladatai,
14
• a számlavezető és az analitikus helyek ügyviteli rendje, beleértve a főkönyvi feladásokat,
• az analitikus hely nemzetgazdasági elszámolások rendszerében betöltött sú-lya, nagyságrendje
• a pénzforgalmi rendszer működési mechanizmusa,
• a KESZ-szel történő egyeztetési mechanizmusok, a pénzforgalmi szempont-ból hibás tranzakciók kezelése.
C) A nemzetgazdasági elszámolásokkal összefüggő tevékenységekre vonatko-zó belső szabályozások
• az ellenőrzés tárgyával összefüggő tevékenységek, hatáskörök, jogkörök sza-bályozottsága,
• az ügyviteli rendszer,
• a szervezeti egység, illetve az analitikával foglalkozó egység felépítése,
• az ellenőrzési rendszer működése, szabályozottsága,
• az adatfeldolgozás és a számviteli nyilvántartások rendszerének jellemzői, szabályozottsága,
• a bevételek beszedésének, a kiadásoknak, valamint mindezek elszámolásá-nak szabályozottsága.
1.2.2. A megismerés révén szerzett információk elemzése, értékelése
Az ellenőrzés előkészítése során az elemző eljárások az ellenőrzés tárgyának jobb megismerését teszik lehetővé. Alkalmazásuk célja:
• áttekinteni és kibővíteni az ellenőrzött szervezetnek, illetve szervezeti egy-ségnek a nemzetgazdasági elszámolásokkal összefüggő tevékenységéről meglévő ismereteket,
• meghatározni az elemzések segítségével a lehetséges kockázatos területeket, ezzel elősegíteni a kockázatértékelést,
• elősegíteni a szükséges ellenőrzési eljárások jellegének és mennyiségének meghatározását, beleértve az ellenőrzési szakaszban elvégzendő elemző eljá-rásokat is.
Az elemző eljárás lehet:
• a megelőző időszakhoz képest történt változások elemzése és
• a pénzügyi információk közötti kapcsolatok, tendenciák bemutatása.
Az elemző eljárások alkalmazásáról szakmai megítélés alapján kell döntenie a számvevőnek.
15
1.3. A belső szabályozási rendszer megismerése
A belső szabályozási rendszer funkciója – a feladatellátás szabályozásán túl-menően – a külső szabályozás, illetve az az alapján elkészített belső szabályo-zás összhangjának biztosítása. Tartalmaznia kell a vizsgált szervezet struktúrá-ját, belső hierarchiáját, ami tükrözi a szervezeten belüli döntési rendszert. Emel-lett a belső szabályozás fontos része az egyes munkafolyamatoknak, illetve a felelősségi rendszernek a meghatározása, valamint az alkalmazott pénzügyi, számviteli folyamatok, a könyvvezetési rendszer és a vezetői információs rend-szer leírása.
A belső kontrollrendszer megismerése, értékelése az ellenőrzés előkészítésének egyik legfontosabb feladata, hiszen az ellenőrzött szervezet valamennyi szerve-zeti egységére, feladatára kiterjed. A belső kontrollrendszer legfontosabb szere-pe annak biztosítása, hogy a szervezet a külső és belső szabályozásnak megfe-lelően lássa el feladatait. A nemzetgazdasági elszámolásokhoz kapcsolódó el-lenőrzés során a szervezet egésze helyett az adott nemzetgazdasági számla ke-zelését végző szervezeti egység működése belső kontrollrendszerének ellenőrzése történik.
Kellő ismerettel kell rendelkezni az ellenőrzött szervezeti egységről, annak belső kontrollrendszeréről a működésre jelentős hatással bíró események, ügyletek, stb. meghatározásához. Ezen események meghatározása alapvető fontosságú az ellenőrzés során.
A nemzetgazdasági számlák forgalmára jellemző az igen jelentős tranzakció-szám, aminek a kezelését csak az adatfeldolgozásra jellemző nagyfokú auto-matizáltság teszi lehetővé.
A belső irányítási, szabályozási mechanizmusok, illetve a belső kontroll egyik meghatározó eleme a szervezet informatikai rendszere. Amennyiben ez auditált rendszer, az ellenőrzést végző személy az ezen túlmenő belső irányítá-si, szabályozási rendszerek ellenőrzését végzi. Ha nem, akkor informatikus el-lenőrzésére is szükség van.
A belső kontroll mechanizmusok megismerése alapján az ellenőrzést végző képet alkothat:
• a folyamatba épített ellenőrzési protokollokról,
• a számviteli nyilvántartások megbízhatóságáról,
• az analitikus helyeken regisztrált és a nemzetgazdasági számlákon bonyolí-tott tranzakciók feldolgozásáról.
1.3.1. A belső kontroll rendszer megismerése
A belső kontroll egymással összefüggő elemei
• a kontrollkörnyezet;
• a kockázat értékelés;
16
• a kontrolltevékenységek;
• az információ és kommunikáció;
• a monitoring.
A) A kontroll környezet
• a felső vezetés elkötelezettsége a szervezet tevékenységeinek törvényes, haté-kony és eredményes ellátása iránt;
• a szervezet bonyolultsága és területi (földrajzi) tagoltsága;
• eszközök és módok, amely által a vezetés figyelemmel kíséri a belső kontroll rendszer működését (monitoring, belső ellenőrzés, beszámoltatás);
• a felső vezetés kockázatkezelő képessége;
• a humánerőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat;
• kapcsolatok más szervezetekkel (partnerekkel, felügyeleti szervvel).
B) Kockázatértékelés
• a kockázat bekövetkezésének valószínűsége;
• a kockázat mértékének, jelentőségének, hatásának becslése;
C) A kontroll tevékenységek (elvek, eljárások)
• engedélyezési és jóváhagyási eljárások,
• a feladatkörök elhatárolása (engedélyezés, feldolgozás, nyilvántartásba vé-tel, felülvizsgálat);
• a nyilvántartásokhoz való hozzáférés kontrolljai;
• egyeztetések;
• a működés vizsgálata;
• a műveletek, folyamatok és tevékenységek vizsgálata;
• felügyelet (feladatkör meghatározás, felülvizsgálat és jóváhagyás, útmutatás és képzés).
1.3.2. A belső kontroll rendszer
• belső szabályzatok, utasítások;
• ellenőrzött szervezet dokumentumai (Alapító Okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, vezetői, felügyelő bizottsági ülések jegyzőkönyvei, éves beszámo-lók stb.);
17
• belső ellenőrzés, utóellenőrzés jelentései, jogorvoslati eljárások és ügyek, az ezek hatására készült intézkedési terv, illetve a megtett, dokumentált intéz-kedések;
• ellenőrzött szervezet tevékenységének, műveleteinek áttekintése;
• korábbi számvevőszéki, számvevői jelentések, az erre tett intézkedések;
• fejezeti hatáskörbe tartozó ellenőrzések jelentései és az ezzel kapcsolatos in-tézkedések;
• az analitikus és a számlavezető helyeken a pénzügyi rendszer folyamatai-nak megfigyelése;
• megfelelő kontrolltesztek elvégzése, a belső kontroll tevékenységek megbíz-hatóságának, eredményességének megítéléséhez.
1.3.3. A belső kontroll folyamatok előzetes minősítése
Megfelelő: a belső kontrollrendszer elemei megfelelnek a követelményeknek. Az egyes tevékenységek (beleértve az ügyintézési, ügyviteli, informatikai fo-lyamat kontrolljai – a lefolytatott kontrolltesztek alapján – igazoltan eredmé-nyesen működnek.
Nem megfelelő: a belső kontrollfolyamatok nem megfelelően működnek. Az egyes tevékenységek kontrolljai nem töltik be funkciójukat.
1.4. Lényegesség meghatározása
Az információ akkor lényeges, ha annak hiánya vagy téves volta befolyást gyakorolhat felhasználójának a döntéseire. A lényegesség a hiányzó vagy téves információ értékének nagyságától, jellegétől vagy az adott körülmények közötti összefüggésektől függ.
A számvevőnek el kell döntenie, hogy mi a hibák mennyiségének az a tolerál-ható határa, amely még elfogadható. Ez a mennyiség jelenti a lényegességi kü-szöböt.
A lényegességi szint (küszöb) megállapítása hatással van az elvégzendő vizsgá-lati munka mennyiségére. Minél alacsonyabb a lényegességi küszöb, annál több tranzakció tesztelését kell elvégezni a helyszíni ellenőrzés során.
A lényegességi küszöbérték meghatározása az ellenőrzési eljárás tervezésekor orientálja a számvevőt a vizsgálat mélységének és súlypontjainak kijelölésé-ben.
1.4.1. Az átfogó lényegességi küszöb meghatározása
A lényegesség függ a tétel vagy a hiba nagyságától, amit annak hiánya vagy hibás volta konkrét körülményei között ítélnek meg. A lényegesség elsősorban egyfajta küszöbérték vagy határérték.
18
A lényegesség meghatározásának célja, hogy a vizsgálat tárgyára vonatkozóan előálljon az a küszöbérték, amely felett a hibás állítások összessége lényegesnek minősül. A hibás állítás ugyanakkor minőségi szempontból is lényeges lehet. A lényegességnek ezt a minőségi vonatkozását nem lehet számszerűsíteni. Egy minőségileg hibás állítás lényegességét a felhasználókat megtévesztő jellegéből lehet megítélni. Annak eldöntése, hogy mi tekinthető lényegesnek, szakmai megítélésen alapul.
A pénzügyi ellenőrzés során általában több lényegességi szint (átfogó, specifi-kus) meghatározására és alkalmazására van szükség.
1.4.1.1. A lényegességi szint számítási módszere
A pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések esetében a lényegességi szintet az el-lenőrzött előirányzat egy jellemző, átfogó értékadatának százalékában kell meghatározni.
Az Állami Számvevőszék a nemzetgazdasági elszámolások bevételei, illetve ki-adásai esetében a lényegességi küszöb alapjának jogcímenként a bevételi, illet-ve kiadási összeg előre meghatározott (0,5-2,0) százalékát tekinti, illetve egyes nagy összegű jogcímek esetében összegszerűen határozza meg azt.
A lényegesség minőségi aspektusai
A lényegességnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontjai is van-nak, melyek egyes esetekben kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek a jelleg és az összefüggések szerinti lényegességek.
Jelleg szerint egy terület akkor lehet lényeges, ha:
• speciális előírások vonatkoznak egyes ügyletek, számlák bemutatására, amelyek magasabb pontosságot követelnek meg,
• fontos kérdésekről van szó, amelyek a jelentés felhasználóit kiemelten érdek-lik.
Jelleg szerinti lényegességnél – az érték szerinti lényegességgel szemben – minő-ségi szempontok a döntőek, míg az összefüggés szerinti lényegesség esetében egy hiba, mulasztás, vagy téves adat az előfordulásának körülményei, össze-függései miatt válhat fontossá.
A jelleg szerint lényegesnek minősített területen jelentős számú tételes tesztet, vagy indokolt esetben teljes körű ellenőrzést kell végezni, míg az összefüggés szerinti lényegesség fennállása esetén az adott konkrét tételek alapos, körülte-kintő elemzése szükséges.
Az összefüggések szerinti lényegességnek az ellenőrzési vélemény kialakítása során van kiemelt jelentősége. Egy hiba, mulasztás vagy téves adat lehet, hogy érték vagy jelleg szerint nem lényeges, azonban összefüggései miatt mégis az. Az összefüggések szerinti lényegesség meghatározásának és megítélésének alapja a számvevő tapasztalata, ismerete, ítélőképessége és intuíciója.
19
1.4.2. Specifikus lényegességi küszöbök meghatározása
Az általános lényegességi küszöb meghatározása mellett az érzékenynek minő-síthető tételeknél specifikus lényegességi küszöböt kell alkalmazni, ami a vetí-tés alapjául szolgáló összeg arányában nem lehet magasabb 1,5%-nál.
Az egyes nemzetgazdasági elszámolásoknál előfordulhatnak ún. érzékeny téte-lek, ahol sor kerülhet specifikus lényegességi küszöbök meghatározására, ame-lyeket a vonatkozó segédletek tartalmaznak.
1.4.3. A lényegességi küszöb alkalmazása
Teljes körű ellenőrzés esetén, amennyiben a hiba aránya a sokaságon (jog-cím, egyes terület) belül nem éri el a lényegességi küszöböt, el kell fogadni az elszámolás megbízhatóságát.
Mintavételnél, amennyiben a legfelső hibaszint meghaladja, de a becsült legvalószínűbb hiba nem éri el a lényegességi küszöböt, akkor a számvevőnek felül kell vizsgálni az általa alkalmazott mintavételi eljárás megfelelőséget, a tételes tesztek eredményeinek helyességét és szükség szerint – további ellenőrzé-si eljárások alkalmazásával – növelni kell az ellenőrzési bizonyosság szintjét.
1.5. Bizonyossági modell felállítása
A bizonyosság meghatározásához szükség van az alábbiak értelmezésére, mér-tékük meghatározására:
• eredendő bizonyosság,
• belső kontrollrendszer által biztosított bizonyosság,
• különböző egyeztetési és egyéb ellenőrzési eljárásokkal megszerezhető bizo-nyosság,
• tételes tesztek által megszerezhető bizonyosság.
A belső kontrollrendszer tesztelésének eredménye mutatja, hogy milyen mérté-kig támaszkodhatunk a kontrollok hibafeltárására.
Az egyeztetési és egyéb ellenőrzési, elemzési eljárásokkal megszerezhető bizo-nyosság pl. a pénzforgalom egyezőségének főkönyvi kontrolljai, a főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyezősége, a tranzakciók dokumentumokkal való alátámasztottsága.
Az ellenőrzési bizonyosság ellentéte az ellenőrzés kockázata. Az ellenőrzés koc-kázata az ellenőrzési bizonyosság ésszerűségi alapon történő korlátozását jelen-ti.
20
Az ellenőrzés megtervezésekor abból kell kiindulni, hogy az Állami Számvevő-szék deklarálja a nemzetgazdasági elszámolások bevételei és kiadásai vonatko-zásában a 95%-os ellenőrzési bizonyosságot.
A számvevőnek legalább 95%-os bizonyosságot kell szereznie a nemzetgazda-sági elszámolások központi költségvetés mérlegében szereplő adatainak a megbízhatóságáról, azaz legfeljebb 5%-os a kockázata annak, hogy a számve-vő téves véleményt nyilvánít. Ennek értelmében az Állami Számvevőszék által deklarált feltárási kockázat 5%, vagyis a számvevőnek 95%-os bizonyosságot kell igazolnia a nemzetgazdasági elszámolások megbízhatóságának minősíté-séhez.
1.6. Kockázatbecslés
Az ellenőrzési munkát az ellenőrzés tárgyával összefüggő hibák, szabálytalan-ságok, hiányosságok valószínű előfordulásának területeire kell koncentrálni. Következésképpen az ellenőrzési feladat magas bizonyosságú, gazdaságos, ha-tékony és eredményes végrehajtásának megtervezéséhez minden ellenőrzési fel-adat esetében kellő mélységben meg kell ismerni az ellenőrzöttet, fel kell mérni és értékelni kell kockázatait és az azok mérséklésére irányuló intézkedéseit.
A nemzetgazdasági elszámolásoknál az eredendő kockázatok súlya, jelentősége eltér az elemi beszámolók ellenőrzésénél jelentkező kockázatoknál. (Jelentkez-het például a közteherfizetés elkerülésének kockázata, vagy más adatközlő szervek adatainak magas kockázata.) Előfordulhat, hogy a belső kontroll rend-szer működéséről nem lehet minden esetben teljes körűen meggyőződni. Ezen esetekben az ellenőrzési kritériumok közötti súlypontozás a számvevő szakmai megítélésének függvénye. Például a bevételek esetében a teljesség, a kiadások-nál a tételes elszámolási alapelv kaphat kiemelt szerepet. Az elszámolási szabá-lyok szempontjából kell egyes területeken, jogcímeken jelentős, közepesen je-lentős és alacsony jelentőségű ellenőrzési kritériumok között súlypontozni. Cél-szerű támaszkodni a korábbi évek ellenőrzései során szerzett tapasztalatokra és a kockázatok értékelésénél a korábbiakhoz képest bekövetkezett változásokra koncentrálni és így végezni el az értékelést.
2. AZ ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA
A nemzetgazdasági elszámolások (pénzügyi) szabályszerűség szempontjából történő ellenőrzésének végrehajtását a számvevőnek meg kell terveznie.
A tervezés során a számvevőnek kell kijelölni azokat az ellenőrzési területeket, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek a jelentés megalapozottsága és megbíz-hatósága szempontjából, valamint meghatároznia, hogy az ellenőrzési célt mi-lyen ellenőrzési technikával kívánja elérni.
Az ellenőrzés folyamata a következő lépésekből áll:
A) Előkészítés
• az ellenőrzési kritériumok meghatározása;
21
• a számviteli/elszámolási alapelvek érvényesülésének vizsgálata a nemzet-gazdasági elszámolások számvevőszéki ellenőrzése során;
• mások munkájának felhasználása;
• ellenőrzési megközelítések, alkalmazási területek kijelölése;
• az ún. érzékeny területek meghatározása;
B) Helyszíni ellenőrzés
• az ellenőrzési mintavétel;
• az ellenőrzési bizonyítékok és értékelésük;
• vélemény kialakítása és minősítés;
• ellenőrzési munkafolyamat dokumentálása.
2.1. Az ellenőrzési kritériumok meghatározása
A számvevőszéki ellenőrzés kritériuma annak megállapítása, hogy a nem-zetgazdasági elszámolások központi költségvetési mérlegben szereplő adatai megfelelnek-e a nemzetgazdasági elszámolások tekintetében értelmezhető számviteli/elszámolási alapelveknek, az adott előirányzat terhére történt kifize-tések jogszerűek voltak-e, a teljesítések (bevételek, kiadások) elszámolása a vo-natkozó jogszabályoknak és a belső szabályozásoknak megfelelően történt-e.
2.2. Az elszámolási alapelvek alkalmazhatósága a nemzet-gazdasági elszámolások számvevőszéki ellenőrzése során
A piacgazdaság szereplőinek (vállalkozók, nem nyereségorientált szerveze-tek, egyéb gazdálkodást folytató szervezetek) beszámolójuk elkészítésekor, va-lamint a könyvvezetés során az Szt. 15-16. §-ában meghatározott számviteli alapelveket érvényesíteniük kell. Eltérés csak ezen törvényben szabályozott mó-don lehet.
Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettségét, a beszámo-lót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat – a számviteli törvény alapján és az államháztartási törvényben foglaltakra figyelemmel – a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet és a 240/2003. (XII.17.) Korm. rendelet sza-bályozza.
A nemzetgazdasági elszámolások az államháztartás egyik alrendszerének, a központi költségvetésnek a részét képezik. Nemzetgazdasági elszámolásnak a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai minősülnek, ide nem értve a központi költségvetési szervek saját bevételeit és azok terhére telje-sített kiadásait. A központi költségvetés bevételi, illetve kiadási oldalának nem-zetgazdasági számlán lebonyolódó jogcímeit a mindenkori éves költségvetési törvény tartalmazza. A nemzetgazdasági elszámolások beszámolóját az adott költségvetési évre szóló költségvetési törvény szerint kell a zárszámadás során
22
összeállítani, eredeti és módosított előirányzatok, valamint teljesítési ada-tok szerinti bontásban.
A nemzetgazdasági elszámolások főkönyvi elszámolása a Magyar Államkincs-tár főkönyvi adatbázisának részét képezi, amelyhez az analitikus nyilvántartó helyek (APEH, VP, ÁKK Zrt., stb.) szolgáltatnak adatot. A főkönyvi feladást alá-támasztó alapbizonylatokat az adatszolgáltatóknak kell megőrizniük és ők a felelősek a főkönyvi feladás tartalmáért. Az év végi zárás keretében a főkönyvi számlákat az analitikával egyeztetni kell és csak az analitikus hely feladása alapján kimutatott egyenlegek szerepelhetnek az érintett mérlegszámlákon.
A nemzetgazdasági elszámolások könyvviteli mérlegadatai egy-egy konkrét jogcím adott területen (PM, VP, APEH, ÁKK Zrt., Garantiqa Hitelgarancia Zrt. stb.) felmerült és elszámolt éves pénzforgalmi típusú bevételi és/vagy kiadási adatait jelentik.
A nemzetgazdasági elszámolások ellenőrzése során a következő elszámolási alapelvek alkalmazhatók:
• Valódiság elve: a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokban rögzített és a PM által készített zárszámadási törvényjavaslatban szereplő tételeknek (elői-rányzatok – eredeti, módosított – és azok teljesülése, illetve fejezetekhez tör-ténő átcsoportosítása) a valóságban is megtalálhatóaknak, bizonyíthatóak-nak, kívülállók által is megállapíthatóaknak kell lenniük. A gazdasági ese-ményeket csak megfelelő bizonylat alapján szabad könyvelni és a nyilván-tartásokban, illetve a törvényjavaslat mérlegében szerepeltetni.
• Világosság elve: a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat és a törvényja-vaslatban szereplő mérleget áttekinthető, érthető, rendezett formában kell elkészíteni, úgy hogy azt szakember áttekinthesse és ellenőrizni tudja. A fő-könyvi könyvelésnek áttekinthetően kapcsolódnia kell az analitikus nyilván-tartásokhoz.
• A tartalom elsődlegessége a formával szemben: A költségvetési mér-legben és az azt alátámasztó könyvvezetés során az illetékes szervezeteknek (Magyar Államkincstár, APEH, VP, ÁKK Zrt. stb.) a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően, a vonatkozó jogszabályi előírásokhoz igazodva kell bemutatni, illetve elszámolni. Elsőd-leges szempont az adatok tartalmi követelményeinek betartása, függetlenül azok formai megjelenésétől, ugyanakkor a kötelező információkat szolgál-tatni kell.
Az Áhsz.-ben foglalt előírások szerint – az államháztartás szervezeti beszámolá-si és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai figyelembe vételével – érvé-nyesülő alapelvek:
• Teljesség elve: a nemzetgazdasági elszámolások esetében is a pénzforgal-mi kimutatás naptári évre készül. A pénzforgalmi szemlélet miatt a pénz-ügyi-számviteli nyilvántartásokban és a költségvetés mérlegében csak a tárgyév január 1. és december 31. között végrehajtott előirányzat-módosítások és az érvényes előirányzat terhére történt előirányzat-átcsoportosítások számolhatók el.
23
• Következetesség elve: a nyilvántartások és a költségvetési mérleg tartal-ma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. Ennek érdekében a központi költségvetés előirányzatait és azok teljesülését tartalmazó éves nyilvántartások, kimutatások szerkezetének, tartalmának és formájának az éves költségvetéssel összevethetőnek kell lennie, hogy az egyes évek adatai, a terv és tényszámok összehasonlíthatóak legyenek.
• Bruttó elszámolás elve: a kiadásokat (előirányzat-átcsoportosításokat) és a bevételeket nem lehet egymással szemben elszámolni. A különböző alap-elvek alkalmazhatóságát az egyes segédletek is tárgyalják, ahol a módszer-tanhoz képest eltérés jelentkezik.
2.3. Mások munkájának felhasználása
A vizsgálati eljárás tervezése során a számvevőnek fel kell mérnie, hogy az el-lenőrzés folyamán van-e lehetőség más ellenőrző szervezetek és a belső ellen-őrök munkájának, illetve a korábbi számvevőszéki, számvevői jelentések fel-használására.
E jelentések értékes információkat szolgáltathatnak, melyek csökkenthetik a számvevő vizsgálati eljárásának terjedelmét, mélységét és az egyes el-lenőrzések párhuzamosságát.
A számvevőnek kellő körültekintéssel kell eljárnia, amikor az ellenőrzési mun-kája végzésénél számításba veszi más szervezetek, ellenőrök már elkészült je-lentéseit, azok hasznosíthatóságát és azt, hogy figyelembe tudja-e venni saját céljaira. Mindenekelőtt mérlegelnie kell azok megbízhatóságát és megfelelősé-gét, a vizsgálat során alkalmazott munkamódszerek, illetve, hogy ezek eljárá-sai megfelelnek-e a számvevő vizsgálati céljainak.
Minden olyan esetben, amikor az ellenőrzöttnél – a számvevőszéki ellenőrzéssel hasonló vagy megegyező céllal – korábban belső ellenőrzésre került sor, szük-séges megismerni és értékelni a belső ellenőrzés ez irányú tevékenységét és ha-tását. A belső ellenőrzés munkájának megismerésekor a legfontosabb kritériu-mok az alábbiak:
• a belső ellenőrzés tervezése, dokumentálása;
• a belső ellenőrzés által készített jelentés elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztott, objektív, tárgyilagos, szakszerű és világos megfogalmazású;
• a belső ellenőrzés javaslatainak, megállapításainak hasznosulása.
Mások munkájának felhasználása során lényeges a kommunikáció, amelynek során tájékoztatni kell őket munkájuk ellenőrzéssel kapcsolatos felhasználásá-ról. Ennek keretében egyéb értékes információhoz juthat a számvevő, amit a je-lentése elkészítésekor hasznosíthat.
24
2.4. Ellenőrzési megközelítések, alkalmazási területek kijelö-lése
Az ellenőrzési megközelítés azon eljárások meghatározását jelentik, melyeket a kijelölt területeken a megfogalmazott célok elérésére, a szükséges bizonyítékok megszerzése érdekében alkalmaznak.
Az ellenőrzési eljárások alaptípusai:
• belső kontroll rendszerek tesztelése,
• elemző eljárások,
• adatok (tranzakciók és egyenlegek) tesztelése.
A belső kontroll mechanizmusoknak a hibák megelőzésében, feltárásában és helyesbítésében van jelentős szerepük. Tesztelésükkel ellenőrzési bizonyítékok szerezhetők kialakításuk eredményességéről, valamint a vizsgált időszakban működésük hatékonyságáról. A belső kontrollok tesztelését csak abban az eset-ben célszerű elvégezni, ha a számvevő előzetesen valószínűsítette ezekben a rendszerekben az eredményes belső kontrollok létezését és azt is, hogy az ered-ményes működésről teszteléssel meg lehet győződni.
Az elemző eljárások és tranzakciók tesztelése alkotják az alapvető vizsgálati el-járásokat. Elemző eljárások körébe tartozik a jelentős gazdasági mutatók és trendek elemzése, beleértve olyan változások és összefüggések vizsgálatát is, amelyek nincsenek összhangban más releváns információkkal, vagy eltérnek a prognosztizált nagyságrendektől.
A tranzakciók tesztelését a sokaság minden elemére vagy egy kiválasztott cso-portjára lehet elvégezni. Utóbbi esetben a számvevő a sokaságból kiválasztott minta alapján fogalmazza meg véleményét.
Az ellenőrzési megközelítés, amely az ellenőrzési eljárások tervezett összetételét jelenti, alapvetően:
• rendszeralapú (System Based Approach – SBA),
• közvetlen, részletes vizsgálati megközelítés lehet (Direct Substantive Testing – DST).
2.4.1. Rendszeralapú megközelítés alkalmazásának területei
A rendszeralapú ellenőrzési megközelítési mód (System Based Approach – SBA) azt jelenti, hogy a számvevő az ellenőrzési bizonyosság megszerzéséhez tá-maszkodhat az ellenőrzött szervezet (tevékenység, projekt) belső kontrollrend-szerére, vagyis az ellenőrzési bizonyosság egy részét a belső kontrollrendszer igazoltan eredményes működésével bizonyítani lehet és a számvevő csak a mi-nimálisan szükséges, közvetlen, részletes vizsgálatokat végzi el.
A nemzetgazdasági elszámolások megbízhatóságának megítéléséhez a rend-szerszemléletű ellenőrzési megközelítés alkalmazandó, miután a tranzakciók nagy számú rutinügyletek. Ez azt jelenti, hogy a számvevőnek meg kell győ-
25
ződnie arról, hogy az ellenőrzött olyan rendszert épített ki és működtet, amely a kialakított szabályoknak megfelel és az ellenőrzött részéről biztosítja ennek hibátlan, biztonságos működését. Ennek alapját a korábbi évek ellenőrzési ta-pasztalatai képezik.
A rendszeralapú megközelítési mód alkalmazása a következő lépéseken keresz-tül történik:
• a vonatkozó kulcsfontosságú belső kontrollfunkciók azonosítása (meghatá-rozása) és mélyreható vizsgálata, értékelése, annak eldöntéséhez, hogy mi-lyen mértékben lehet bízni a létrehozott belső irányítási, szabályozási és el-lenőrzési rendszerben (belső kontrollrendszerben) és annak működésében;
• a kulcsfontosságú kontrolleszközök vizsgálata annak megállapításához, hogy azok a vizsgált időszak egészében megbízhatóan működtek-e;
• a kulcsfontosságú kontrolleszközök vizsgálata eredményének kiértékelése annak megállapításához, hogy az előirányzott megbízhatósági szint elfo-gadható-e;
• meghatározott számú tranzakció részletes vizsgálata annak meghatározá-sához, hogy a nemzetgazdasági elszámolások központi költségvetési mérleg-ben szereplő adatai pontosak és teljesek, a kapcsolódó tranzakciók törvénye-sek és szabályosak voltak-e.
A belső kontrollrendszer működésének javasolt ellenőrzési technikája a jelentős tranzakciószám és az adatfeldolgozás magas fokú automatizáltsága miatt az adatfeldolgozást végig követő teszt. Ez az ellenőrzési technika a tranzakció tel-jes útját végigköveti. A teszt segítségével lehet meggyőződni a rendszerbe épített kontrollok tényleges működéséről és működésük eredményességéről.
Alacsony tranzakciószám esetén a kontrollbizonyosság becslése elhagyható, tisztán tételes ellenőrzés alkalmazható.
Más esetekben a kontrollkockázatok becsléséhez véletlenszerű mintavételt cél-szerű alkalmazni. Ehhez meg kell határozni az elszámolási folyamat főkont-rolljait.
Érdemes a bizonyossági modellt alkalmazni a könnyű áttekinthetőség, illetve a praktikus alkalmazhatóság miatt. A modellben alkalmazott bizonyossági té-nyezők a Poisson eloszlás statisztikai elméletén alapulnak, ahol a 3,0 tényező 95%-os, a 0,7 tényező pedig az 50%-os valószínűségnek feleltethető meg.
26
A belső kontrollok teszteléséhez szükséges mintaméretet az alábbi táblázat mu-tatja be:
A mintában várható (feltételezett) működési hibák száma Az adott kulcs-kontrolltól
elvárt megbíz-hatósági szint 0 1 2 3 4 5 6-7 8-9
Magas 30 40 50 60 80 100 * *
Közepes ? 30 40 50 60 80 100 *
Alacsony ? ? 30 40 50 60 80 100
* a megbízhatósági szintet felül kell vizsgálni az ilyen magas szintő várható kontrollhibák esetén ? A minimálisan ajánlott mintaméret a bizonyosság magasabb szintjének eléréséhez 30.
A megfelelőségi teszthez vett minta tesztelésének eredménye alapján vonható le következtetés arról, hogy az adott kontroll milyen mértékben megbízható.
A megbízhatóság minőségi értékelése (alacsony, közepes, magas) a kockázat matematikai modelljének ellentettjét, a bizonyossági modellt használja. A mi-nőségi értékelés egyes szintjeihez hozzárendelhetőek az alábbi bizonyossági té-nyezők.
Magas bizonyos-ság:
2,3 tényező (az azonosított eredendő kockázatra vonatkozó kontroll eljárás magas bizonyosságot ad)
Közepes bizo-nyosság:
1,3 tényező (nincs, vagy alacsony az azonosított eredendő kockázat, a kulcskontroll közepes bizonyosságot ad)
Alacsony bizo-nyosság:
0,0 tényező (az ellenőr nem támaszkodhat a kontrollbizo-nyosságra)
A belső kontrollfolyamatok minősítése
Jó: amennyiben a szakmai, az adóztatási, az ügyviteli és az informatikai fo-lyamatok kontrolljai, valamint a bevallás-feldolgozottság mértéke – a lefolyta-tott tesztek alapján – igazoltan eredményesen működnek.
Nem megfelelő: az egyes tevékenységek kontrolljai nem minden kockázatra terjednek ki, vagy hibásan működnek.
27
2.5. Az ellenőrzési mintavétel
A nemzetgazdasági elszámolásoknak a központi költségvetés mérlegében sze-replő adatai vizsgálata során a mintavétel a tételes vizsgálati eljárások elvégzé-sének egy speciális eszköze, amikor a vizsgálandó adatállományból kiválasz-tott tételek ellenőrzésével nyert megállapításokat vetíti ki a számvevő a teljes adatállományra.
A vizsgálati eljárás tervezése keretében meg kell határozni a mintavétel mód-szerét a nemzetgazdasági elszámolások sajátosságaira tekintettel. Ennek során meg kell határozni, hogy:
• teljes körű, vagy minták alapján történő vizsgálatokat szükséges végezni;
• minták alapján történő vizsgálat esetén, milyen mintavételi módszereket célszerű alkalmazni;
• milyen nagyságú minta vizsgálata elégséges a szükséges ellenőrzési bizo-nyosság megszerzéséhez.
2.5.1. Statisztikai mintavételi technika a minta alapján történő vizs-gálathoz
A 2006 februárjában elkészült – az ÁSZ által megbízott külső szakértő által el-készített – Szakértői vélemény alapján a nemzetgazdasági számláknál alkal-mazott mintavételezés a következő:
nemzetgazdasági számlák száma x 60 = teljes minta-elemszám
vagyis:
TTM = NG x TÁM
ahol:
TTM = Tervezett Teljes Minta-elemszám
NG = Nemzetgazdasági számlák száma
TÁM = Tervezett Átlagos Minta-elemszám
(a korábbi gyakorlatot felhasználva TÁM=60)
(A 2008. évi adatok alapján ez például a következők szerint kalkulálható: 160 nemzetgazdasági számla x 60 minta-elemszám/szla = 9600 teljes minta-elemszám)
A Szakértői vélemény kialakításakor figyelembe vételre került a korábban al-kalmazott mintavételi gyakorlat is, azzal, hogy az egyes nemzetgazdasági számlákon lebonyolított forgalom nagyságrendje a korábbinál nagyobb szere-pet kapott az egyes minták elemszámainak kialakítását illetően.
28
Az évente elvégezhető ellenőrzések számának meghatározása után a nemzet-gazdasági számlák között a számlák egyenlegének összege szerinti rétegezéssel kell szétosztani a mintát. Azért indokolt az egyenlegek szerinti szétosztás, mert a központi költségvetés mérlegében is az egyenlegükkel szerepelnek ezek a számlák.
A mintavétel megtervezéséhez az egyenlegek nagysága – és nem a Tartozik, vagy a Követel jellege, illetve előjele – a lényeges, ezért a rétegezés elvégzéséhez abszolút értéket szükséges figyelembe venni.
A kiindulási alapként meghatározott teljes minta-elemszámot úgy kell szétosz-tani az egyes nemzetgazdasági számlák között, hogy abból valamennyi nem-zetgazdasági számlának részesülnie kell. Ez szükségessé teszi a nemzetgazdasá-gi számlák relatíve homogén csoportokba rendezését, azaz rétegezését. A réteg-képző ismérvnek az egyenlegek összegét kell választani.
Az egyes rétegekhez tartozó minta-elemszámok meghatározása az alábbiak szerint algoritmizálható:
RTM = RNG x TÁM
ahol:
RTM =Réteg Tervezett Minta-elemszáma
RNG = Réteghez tartozó Nemzetgazdasági számlák száma
TÁM = Tervezett Átlagos Minta-elemszám
Mindebből egyértelműen következik az alábbi összefüggés, miszerint a rétegen-kénti tervezett minta-elemszámok összege a tervezett teljes minta-elemszámot adja.
( ) TTMRTML
jj =∑
=1
ahol:
(RTM)j : az j-edik Réteg Tervezett Minta-elemszáma
L: a rétegek száma
TTM: a Tervezett Teljes Minta-elemszám
2.6. Ellenőrzési bizonyítékok
A helyszíni ellenőrzést a számvevő a jóváhagyott ellenőrzési program alapján végzi azon ellenőrzési eljárások és módszerek alkalmazásával, amelyek bizto-sítják a meghatározott bizonyossági szint elérését. A szükséges bizonyosság el-éréséhez a számvevőnek megállapításai, véleménye és következtetései alátá-masztásához elegendő, megfelelő és időbelileg helytálló bizonyítékot kell szereznie.
29
Az elegendő jelző a megszerzett bizonyítékok mennyiségére vonatkozik, vagyis a számvevőnek megfelelő mennyiségű ellenőrzési bizonyítékot kell összegyűj-tenie a számvevői vélemény állításainak alátámasztására. A számvevőnek kell megítélnie, hogy az adott nemzetgazdasági elszámolás esetében a központi költségvetés mérlegében szereplő adatok ellenőrzésénél mi minősül elegendő bizonyítéknak. A számvevő véleménye kialakításához figyelembe veszi az adott nemzetgazdasági számla (cím, jogcím) előirányzatával gazdálkodó szervezetről a vizsgálat során szerzett ismereteit és az adott állítást magába foglaló területre készített kockázat becslését.
Megfelelő egy bizonyíték akkor, ha az minden kétséget kizáróan alkalmas egy adott állítás igazolására.
Az elegendő és a megfelelő bizonyítékok egy további speciális minőségi aspek-tusa az időbeliség. Az ellenőrzési bizonyítékok csak abban az esetben felelnek meg az elegendőség és megfelelőség kritériumainak, ha azok a számvevői je-lentés kiadásának időpontjában is helytállóak. Erről a számvevőnek a jelentése kiadását megelőzően meg kell győződnie.
Az ellenőrzési bizonyítékok megítélését befolyásoló tényezők:
• az eredendő kockázat becslése,
• a belső kontroll kockázat becslése,
• a lényegesség,
• a már elvégzett eljárások tapasztalatai,
• az információk forrása és megbízhatósága.
2.6.1. A bizonyíték megbízhatósága
Az ellenőrzési bizonyíték megbízhatósága annak keletkezési helye és megjele-nési formája alapján:
• külső forrásokból származó,
• a számvevő által beszerzett,
• írásban rendelkezésre álló,
• több egymással összhangban álló, különböző forrásból származó.
Az írásos, irat formájában rendelkezésre álló vagy elektronikus adathordozón tárolt bizonyíték megbízhatóbb, mint a szóban elhangzottakon alapuló.
Az ellenőrzési bizonyíték akkor megfelelő, ha a különböző forrásokból szárma-zó vagy a különböző jellegű adatok, információk összhangban vannak egy-mással. A különböző forrásból származó, egymásnak ellentmondó ellenőrzési bizonyítékok esetében a számvevőnek kell meghatároznia, hogy milyen kiegé-szítő eljárásokra van szüksége az ellentmondás tisztázására.
30
2.6.2. Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzése
A számvevőnek kell eldöntenie, hogy a bizonyítékok megszerzésének melyik módszere – figyelemmel az ellenőrzési munka hatékonyságára – a legmegbíz-hatóbb. Az ellenőrzési bizonyítékok megszerzésének eszközei:
• A szemrevételezés irányulhat valamely dokumentumra, bizonylatra vagy nyilvántartásra. A bizonyíték megszerzésének egyik legáltalánosabban al-kalmazható eszköze, amelyet egyaránt jól lehet használni a belső kontrollok tesztelésénél és a részletes tartalmi vizsgálatoknál.
• A megfigyelés valamely mások által végrehajtott folyamat vagy eljárás megszemlélését jelenti.
• A kérdésfeltevés az ellenőrzött szervezeten belül vagy kívül, meghatározott személyektől történő információgyűjtés. Az információgyűjtés köre az írás-ban bekért hivatalos válaszoktól a szervezeten belüli személyekkel folytatott beszélgetések alapján szerzett informális közlésekig terjedhet.
A tájékoztatáskérés speciális, de kiemelten fontos esetei az ellenőrzött szerve-zet vezetésétől bekért teljességi nyilatkozat, valamint a szükséges tanúsítvá-nyok.
• A visszaigazolás a számviteli nyilvántartásokban foglalt információk meg-erősítését kérő levélre adott válasz.
• A számítás az alapbizonylatok és a könyvelési nyilvántartások számszaki fe-lülvizsgálatát vagy önálló számítás elvégzését jelenti.
• Az összehasonlítás két vagy több dokumentum, fizikálisan létező tétel, illetve adat közötti azonosságok és eltérések vizuális vagy elektronikus eszközökkel történő meghatározása.
2.7. Vélemény kialakítása, minősítés
2.7.1. Vélemény
Értékelés és véleményalkotás
A számvevőnek a vélemény kialakításához
• értékelnie kell a rendelkezésére álló dokumentumokat, azok elégségességét,
• el kell végeznie a dokumentált munkaanyagokból az értékeléseket (ellenőr-zés által feltárt problémák, azok lehetséges megoldási módjai, lényeges szin-tű, jelentős hibák) és azok összefoglalását,
• meg kell győződnie arról, hogy a megszerzett bizonyítékok és azok doku-mentálása kellő módon alátámasztják-e a megállapításait (a meglévő bizo-nyítékok elégségessége, tárgyhoz tartozása és megbízhatósága),
• meg kell határoznia az esetleges kiegészítő vizsgálat szükségességét.
31
Az ellenőrzési tapasztalatok értékelése alapján kell a számvevőnek a vélemé-nyét kialakítania.
Vélemény megadásának elutasítása
Nem adható minősítő vélemény arról a nemzetgazdasági elszámolásról (nem-zetgazdasági számla, cím, alcím, jogcím), amelynek ellenőrzése során a szám-vevő – bármilyen okból – nem tudott elegendő és megfelelő ellenőrzési bizonyí-tékot szerezni ahhoz, hogy 95%-os bizonyossággal tudja az adott cím előirány-zata teljesítéseit és azok elszámolását az összes lényegi vonatkozásában minő-síteni.
Minősítő vélemények
A minősítő vélemény lehet:
• elfogadó,
• korlátozott,
• elutasító2.
2.7.2. Személyi felelősség felvetésének eljárás rendje
Minősített vélemény (elutasító, korlátozó vélemény) adása esetén a számve-vőnek meg kell jelölni, hogy kit terhel a felelősség a feltárt hibákért, és a mega-lapozottsági felülvizsgálattal kiegészítve meg kell küldeni a Minőségbiztosítási Önálló Osztálynak (Mb.Ö.O). A felelősségi záradékkal ellátott jelentést a Mb.Ö.O. észrevételével együtt kell átadni a felelősként megjelölt személynek is.
3. JELENTÉSKÉSZÍTÉS
A helyszíni ellenőrzés lezárásaként, annak eredményéről számvevői jelentést kell készíteni. A számvevői jelentésben leírt megállapításokért, következtetése-kért a számvevő a felelős, felelősségét a számvevői jelentés aláírásával tanúsít-ja. A számvevői jelentés nem nyilvános. A jelentésnek tartalmaznia kell a lé-nyeges ellenőrzési megállapításokat, a következtetéseket, a számvevői véle-ményt (adott esetben felelősségi záradékot) és a javaslatokat. A számvevőnek a helyszíni ellenőrzés lezárásának időszakában – elemző, értékelő és összegző munkával – meg kell győződnie arról, hogy az ellenőrzési megállapítások és következtetések megfogalmazásához elegendő és megfelelő bizonyítékkal ren-delkezik, azokat megfelelően dokumentálta.
Ennek során a számvevőnek az ellenőrzési programban foglaltak szerint egé-szében és részleteiben is át kell tekintenie az általa elvégzett ellenőrzést. A je-lentés véglegesítése során szükség szerint figyelemmel kell lennie a vizsgált idő-szakot követő, az egyeztetési folyamatban történő eseményekre és azok hatása-ira is.
2 Lásd 2. számú melléklet
32
3.1. A számvevői jelentés szerkezete, követelményei, belső ta-golása:
A jelentést tárgyszerűen, tömören, világosan és közérthetően kell megfogal-mazni. Tartalmának, a benne megfogalmazott megállapításoknak és következ-tetéseknek összhangban kell lenni az ellenőrzési programmal, teljesítve az ab-ban foglalt célokat, szempontokat. Az ellenőrzési programtól való eltérés esetén a jelentésben rögzíteni kell annak indokát, szükségességét.
A javaslatoknak megalapozottaknak és megvalósíthatóknak kell lenniük. A je-lentésben csak olyan javaslatok fogalmazhatók meg, amelyeket a megállapítá-sok és következtetések megfelelően alátámasztanak.
A jelentés alaki és tartalmi követelményeit A számvevői ellenőrzés szakmai szabályai című 2008. évi módszertani kiadvány tartalmazza.
E módszertan a nemzetgazdasági elszámolások pénzügyi (szabályszerűségi) el-lenőrzéséről készülő számvevői jelentésre vonatkozó követelményeket tartal-mazza:
• a mintavételi eljáráson (adott esetben tételes ellenőrzésen) alapuló helyszíni ellenőrzés megállapításait,
• a jogszerűséget,
• az elszámolások megbízhatóságát és szabályszerűségét illetően,
• a megállapítás alapján levonható következtetéseket,
• számvevői véleményt, minősítést (adott esetben felelősségi záradékot),
• javaslatot.
4. AZ ELLENŐRZÉSI MUNKAFOLYAMAT DOKUMENTÁLÁ-SA
A számvevőnek az ellenőrzés során tett megállapításaival összefüggő informá-ciót, az ellenőrzés eredményeinek elemzését, értékelését és felülvizsgálatát meg-felelően dokumentálni kell, mivel
• segíti az ellenőrzési eredmények összefoglalását,
• bizonyságot szolgáltat az ellenőrzési célok teljesítéséről,
• megalapozza a számvevő jelentésének előkészítését,
• minősíti a számvevő munkája során hozott szakmai ítéleteit azáltal, hogy megmutatja: mikor és hol kellett a számvevőnek kiegészítő ellenőrzési mun-kát végeznie ahhoz, hogy megszerezze az ellenőrzési megállapításokhoz és ajánlásokhoz szükséges bizonyítékot,
• alátámasztja az ellenőrzés eredményeként tett megállapításokat,
33
• alapul szolgál a vezetői, illetve a független minőségbiztosítási felülvizsgálat-hoz3.
Az ellenőrzési feladat előkészítése során megismert számos fontos információ dokumentálása, rögzítése, rendszerezése nem maradhat el. Erre alkalmas esz-köz lehet kimutatások, tanúsítványok, munkalapok használata, amelyek a Módszertanhoz kapcsolódó segédletek mellékletei képezik.
A belső kontroll mechanizmusok megismerése érdekében végzett tesztelés me-netét, az alkalmazott ellenőrzési technikát, annak indokoltságát és eredményét dokumentálni kell.
Dokumentálni szükséges a kockázatok felmérését és értékelésének eredményeit.
Az alkalmazott mintavételi eljárás leírását, a minta tételek listáját és az egyes minta elemekhez tartozó dokumentumokat is meg kell őrizni.
2009. június 29-étől lépett hatályba a 7/2009. számú Elnöki utasítás, amely a számítógépes Vizsgálati Dokumentációs Rendszer alkalmazásának rendjéről szól. A szabályzat meghatározza az ellenőrzési feladatok, valamint az ellenőr-zési bizonyítékok dokumentálásával, tárolásával kapcsolatos, a dokumentációs rendszerben ellátandó feladatokat, a dokumentálás rendjét. Az utasításban foglaltakat minden ellenőrzésnél kötelezően alkalmazni kell.
3 Lásd 3. számú melléklet
34
35
MELLÉKLETEK
Mil
lió
fori
ntb
an
!
Cím
sz
ám
Al-
cím
szá
m
Jog
-cí
m
cso
p
Jog
-cí
mC
ím
név
Al-
cím
n
év
Jog
-cí
m
cso
p-
név
B
EV
ÉT
EL
EK
Jog
cím
név
Nem
zetg
azd
asá
gi
szá
mla
szá
mC
LX
IX.
tv
szer
inti
el
őri
án
yza
t
Mó
do
-sí
tás
20
08
. év
i m
ód
osí
tott
el
őir
án
yza
t
20
08
.I-X
II.
ha
vi
telj
esít
ésT
elje
síté
s%
-ba
n
XII
. Fö
ldm
űve
lésü
gyi
és
Vid
ékfe
jles
ztés
i M
inis
ztér
ium
13
Kö
zpo
nto
síto
tt b
evét
elek
1Er
dész
eti b
evét
elek
1003
2000
-010
3161
6-00
0000
002
000,
00,
02
000,
03
197,
915
9,9%
1Er
dőfe
nn
tart
ási
járu
lék
áth
úzó
dó b
efiz
etés
e1
800,
01
800,
02
914,
616
1,9%
2Er
dővé
delm
i és
erd
őga
zdá
lkod
ási
bír
ság
200,
020
0,0
283,
314
1,7%
2Te
rmőf
öld
véde
lmév
el, h
aszn
osít
ásáv
al k
apcs
olat
os b
evét
elek
1003
2000
-010
3162
3-00
0000
004
050,
00,
04
050,
05
218,
312
8,8%
1Fö
ldvé
delm
i já
rulé
k4
000,
04
000,
05
078,
912
7,0%
2Fö
ldvé
delm
i és
ta
lajv
édel
mi
bír
ság
50,0
50,0
139,
427
8,8%
3Á
llatt
enyé
szté
si é
s te
nyés
ztés
szer
vezé
si b
evét
elek
1003
2000
-010
3163
0-00
0000
0010
,00,
010
,018
5,0
1850
,0%
Ten
yész
tési
hoz
zájá
rulá
s2
Lóve
rsen
y to
tali
zatő
r fo
rga
lom
utá
ni
bev
étel
ek10
,010
,018
5,0
1850
,0%
4H
alga
zdál
kodá
si b
evét
elek
1003
2000
-010
3164
7-00
0000
0021
0,0
0,0
210,
032
8,8
156,
6%1
Áll
am
i h
alá
sz-
és h
orgá
szje
gyek
díj
a20
0,0
200,
019
9,8
99,9
%H
alá
sza
tfej
lesz
tési
hoz
zájá
rulá
s3
Ha
lvéd
elm
i b
írsá
g10
,010
,012
9,0
1290
,0%
5V
adga
zdál
kodá
si b
evét
elek
1003
2000
-010
3165
4-00
0000
0051
0,0
0,0
510,
081
2,9
159,
4%1
Áll
am
i va
dász
jegy
ek d
íja
430,
043
0,0
570,
613
2,7%
2H
ató
sági
elj
árá
si d
íj, t
rófe
a b
írá
lat
30,0
30,0
107,
035
6,7%
Va
dvéd
elm
i h
ozzá
járu
lás
4V
ada
zon
osít
ó és
üze
mte
rv s
zolg
ált
atá
s25
,025
,049
,219
6,8%
5V
adv
édel
mi
bír
ság
25,0
25,0
86,1
344,
4%X
II.
Öss
zese
n:
6 7
80,0
0,0
6 7
80,0
9 7
42,9
143,7
%
XV
. N
emze
ti F
ejle
szté
si é
s G
azd
asá
gi
Min
iszt
ériu
m
28
Kö
zpo
nto
síto
tt b
evét
elek
1G
azda
ságf
ejle
szté
si t
ámog
atás
ok v
issz
atér
ülés
e10
0320
00-0
1031
678-
0000
0000
40,0
40,0
0,0
0,0%
4Te
rüle
tfej
lesz
tési
köl
csön
ök v
issz
atér
ülés
e10
0320
00-0
1031
661-
0000
0000
0,0
346,
9X
V.
Öss
zese
n:
40,0
0,0
40,0
346,9
867,3
%
2010
.09.
09 1
0:03
1. o
ldal
Mil
lió
fori
ntb
an
!
Cím
sz
ám
Al-
cím
szá
m
Jog
-cí
m
cso
p
Jog
-cí
mC
ím
név
Al-
cím
n
év
Jog
-cí
m
cso
p-
név
B
EV
ÉT
EL
EK
Jog
cím
név
Nem
zetg
azd
asá
gi
szá
mla
szá
mC
LX
IX.
tv
szer
inti
el
őri
án
yza
t
Mó
do
-sí
tás
20
08
. év
i m
ód
osí
tott
el
őir
án
yza
t
20
08
.I-X
II.
ha
vi
telj
esít
ésT
elje
síté
s%
-ba
n
XV
I. K
örn
yeze
tvéd
elm
i és
Víz
üg
yi M
inis
ztér
ium
12
Kö
zpo
nto
síto
tt b
evét
elek
1Kö
rnye
zetv
édel
mi t
ámog
atás
ok v
issz
atér
ülés
e10
0320
00-0
1031
685-
0000
0000
946,
894
6,8
880,
893
,0%
2Bí
rság
ok10
0320
00-0
1031
692-
0000
0000
757,
90,
075
7,9
1 26
8,1
167,
3%1
Légs
zen
nye
zési
bír
ság
489,
848
9,8
455,
393
,0%
3Sz
enn
yvíz
bír
ságo
k20
3,9
203,
974
8,0
366,
8%4
Ves
zély
es h
ull
adé
k b
írsá
g41
,741
,723
,756
,8%
5Z
aj-
és
rezg
ésvé
delm
i b
írsá
g7,
47,
49,
212
4,3%
6T
erm
észe
tvéd
elm
i b
írsá
g15
,115
,131
,921
1,3%
3Te
rmék
díja
k20
800
,00,
020
800
,024
675
,711
8,6%
1G
um
iab
ron
cs t
erm
ékdí
jak
1003
2000
-060
5613
3-00
0000
00
500,
050
0,0
703,
514
0,7%
2C
som
ago
lóes
zköz
ök t
erm
ékdí
ja10
0320
00-0
6056
140-
0000
0000
9 30
0,0
9 30
0,0
13 4
71,5
144,
9%H
űtő
ber
ende
zése
k10
0320
00-0
6056
157-
0000
0000
392,
44
Akk
um
ulá
toro
k te
rmék
díja
1003
2000
-060
5616
4-00
0000
0030
0,0
300,
020
5,7
68,6
%5
Ken
őola
jok
term
ékdí
ja10
0320
00-0
6056
171-
0000
0000
6 20
0,0
6 20
0,0
5 89
8,0
95,1
%7
Rek
lám
hor
dozó
pa
pír
ok t
erm
ékdí
ja10
0320
00-0
6056
315-
0000
0000
2 20
0,0
2 20
0,0
2 50
0,2
113,
6%
9El
ektr
omos
és
elek
tron
ika
i b
eren
dezé
sek
term
ékdí
ja10
0320
00-0
1037
454-
0000
0000
10
0320
00-0
1076
088-
0000
0000
2 30
0,0
2 30
0,0
1 50
4,4
65,4
%
Függ
ő té
tel
0,0
5V
ízké
szle
tjár
ulék
1003
2000
-010
3171
9-00
0000
0010
593
,910
593
,914
336
,013
5,3%
XV
IÖ
ssze
sen
:33 0
98,6
0,0
33 0
98,6
41 1
60,6
124,4
%
XV
II. K
özl
eked
ési,
Hír
kö
zlés
i és
En
erg
iaü
gyi
Min
iszt
ériu
m
14
Kö
zpo
nto
síto
tt b
evét
elek
1G
épjá
rmű
túls
úlyd
íj10
0320
00-0
1031
740-
0000
0000
10
0320
00-0
1037
234-
0000
0000
1 32
0,0
1 32
0,0
1 32
3,9
100,
3%
2En
ergi
aár-
kom
penz
áció
bef
izet
ése
1003
2000
-010
3176
4-00
0000
0082
000
,082
000
,078
427
,695
,6%
XX
II.
Öss
zese
n:
83 3
20,0
0,0
83 3
20,0
79 7
51,5
95,7
%
XV
III.
Kü
lüg
ymin
iszt
ériu
m7
Kö
zpo
nto
síto
tt b
evét
elek
1Ko
nzul
i- é
s ví
zum
díj
1003
2000
-010
3177
1-00
0000
003
324,
53
324,
53
164,
395
,2%
XV
II.
Öss
zese
n:
3 3
24,5
0,0
3 3
24,5
3 1
64,3
95,2
%
XX
II. P
énzü
gym
inis
ztér
ium
31
Kö
zpo
nto
síto
tt b
evét
elek
1Ká
rren
dezé
si c
élel
őirá
nyza
t be
fizet
ése
1003
2000
-010
3175
7-00
0000
005,
05,
05,
911
8,0%
2Sz
eren
csej
áték
ok s
zerv
ezés
ével
kap
csol
atos
díj-
és
bírs
ágbe
véte
lek
1003
2000
-010
7612
9-00
0000
004
100,
04
100,
05
035,
012
2,8%
XX
II.
Öss
zese
n:
4 1
05,0
0,0
4 1
05,0
5 0
40,9
122,8
%
2010
.09.
09 1
0:03
2. o
ldal
Mil
lió
fori
ntb
an
!
Cím
sz
ám
Al-
cím
szá
m
Jog
-cí
m
cso
p
Jog
-cí
mC
ím
név
Al-
cím
n
év
Jog
-cí
m
cso
p-
név
B
EV
ÉT
EL
EK
Jog
cím
név
Nem
zetg
azd
asá
gi
szá
mla
szá
mC
LX
IX.
tv
szer
inti
el
őri
án
yza
t
Mó
do
-sí
tás
20
08
. év
i m
ód
osí
tott
el
őir
án
yza
t
20
08
.I-X
II.
ha
vi
telj
esít
ésT
elje
síté
s%
-ba
n
XL
I. A
kö
zpo
nti
kö
ltsé
gve
tés
ka
ma
tels
zám
olá
sai,
tő
kev
issz
até
rülé
sei,
az
ad
óss
ág
- és
kö
vete
lésk
ezel
és
kö
ltsé
gei
1D
eviz
áb
an
fen
ná
lló
ad
óss
ág
és
kö
vete
lése
k k
am
ate
lszá
mo
lása
i136,3
0,0
136,3
9 6
48,4
1D
eviz
ahit
elek
kam
atel
szám
olás
ai1
1V
ilá
gba
nk
hit
elek
els
zám
olá
sai
16,9
16,9
23,4
3D
eviz
aszá
mla
kam
atel
szám
olás
ai10
0320
00-0
1031
568-
0000
0000
5,5
5,5
965,
64
M2M
-tel
kap
csol
atos
kam
atok
1003
2000
-010
3156
8-00
0000
0011
3,9
113,
97
521,
15
IMF
hite
lekb
ől s
zárm
azó
beté
t ka
mat
a10
0320
00-0
1031
568-
0000
0001
1 01
0,0
6EB
hit
elek
ből s
zárm
azó
beté
t ka
mat
a10
0320
00-0
1031
568-
0000
0002
128,
32
A f
ori
ntb
an
fen
ná
lló
ad
óss
ág
és
kö
vete
lése
k k
am
ate
lszá
mo
lása
i10
0320
00-0
1031
458-
0000
0000
58 9
51,3
0,0
58 9
51,3
72 3
12,9
122,7
%1
Fori
nthi
tele
k ka
mat
elsz
ámol
ásai
0,0
0,0
0,0
0,0
2Eg
yéb
hit
elek
ka
ma
tels
zám
olá
sai
3Á
lla
mi
kölc
sön
ka
ma
tels
zám
olá
sa0,
00,
00,
00,
02
Álla
mkö
tvén
yek
kam
atel
szám
olás
a42
075
,00,
042
075
,036
096
,485
,8%
1Pi
aci
ért
ékes
ítés
ű á
lla
mkö
tvén
yek
kam
ate
lszá
mol
ása
i
1H
ián
yt f
ina
nsz
íroz
ó és
adó
ssá
gmeg
újí
tó á
lla
mkö
tvén
yek
kam
ate
lszá
mol
ása
i40
897
,540
897
,534
813
,585
,1%
2N
em p
iaci
ért
ékes
ítés
ű á
lla
mkö
tvén
yek
kam
ate
lszá
mol
ása
6Á
PVR
t. G
ázk
özm
űve
k m
iatt
i ta
rta
lékf
eltö
ltés
ét f
edez
ő kö
tvén
yka
ma
tels
zám
olá
sa1,
3
7A
láre
nde
lt k
ölcs
öntő
ke-k
ötvé
ny
kam
ate
lszá
mol
ása
1 17
7,5
1 17
7,5
1 28
1,6
108,
8%3
Kinc
stár
jegy
ek k
amat
elsz
ámol
ásai
10,0
10,0
1 96
4,1
1D
iszk
ont
kin
cstá
rjeg
yek
kam
ate
lszá
mol
ása
10,0
10,0
1 96
4,1
4Ki
ncst
ári e
gysé
ges
szám
la fo
rint
-bet
ét k
amat
elsz
ámol
ásai
16 6
38,6
16 6
38,6
33 5
15,1
201,
4%5
Inte
rven
ciós
felv
ásár
lás
előf
inan
szír
ozás
i köl
tség
ének
meg
térí
tése
227,
722
7,7
736,
332
3,4%
6A
dóss
ágsz
olgá
latt
al k
apcs
olat
os e
gyéb
els
zám
olás
ok1,
04
Tő
ke
kö
vete
lése
k v
issz
até
rülé
se2 4
07,0
67,1
2 4
74,1
11 1
61,8
451,1
%
1Ko
rmán
yhit
elek
vis
szat
érül
ése
1003
2000
-010
3352
2-00
0000
00
1003
2000
-010
3150
6-00
0000
001
424,
967
,11
492,
068
5,4
45,9
%
282
3,1
823,
181
6,6
99,2
%1
Vil
ágb
an
ki h
itel
ek t
őke
viss
zaté
rülé
se10
0320
00-0
1031
458-
0000
0000
561,
656
1,6
556,
399
,1%
3O
ECF
hit
elek
tők
e vi
ssza
térü
lése
1003
2000
-010
3148
9-00
0000
0026
1,5
261,
526
0,3
99,5
%4
Álla
mi a
lapj
utta
tás
jára
déka
1003
2000
-010
3157
5-00
0000
0015
9,0
159,
015
9,8
100,
5%5
Alá
rend
elt
kölc
sönt
őke
viss
zaté
rülé
se10
0320
00-0
1031
575-
0000
0000
9 50
0,0
XL
I.Ö
ssze
sen
:61 4
94,6
67,1
61 5
61,7
93 1
23,1
151,3
%
Nem
zetk
özi p
énzü
gyi s
zerv
ezet
ek é
s kü
lföld
i pén
zint
ézet
ek b
elfö
ldre
kih
elye
zett
hit
elei
nek
tőke
Nem
zetk
özi
pén
zügy
i sz
erve
zete
ktől
és
külf
öldi
pén
zin
téze
tekt
ől f
elve
tt h
itel
ek
2010
.09.
09 1
0:03
3. o
ldal
Mil
lió
fori
ntb
an
!
Cím
sz
ám
Al-
cím
szá
m
Jog
-cí
m
cso
p
Jog
-cí
mC
ím
név
Al-
cím
n
év
Jog
-cí
m
cso
p-
név
B
EV
ÉT
EL
EK
Jog
cím
név
Nem
zetg
azd
asá
gi
szá
mla
szá
mC
LX
IX.
tv
szer
inti
el
őri
án
yza
t
Mó
do
-sí
tás
20
08
. év
i m
ód
osí
tott
el
őir
án
yza
t
20
08
.I-X
II.
ha
vi
telj
esít
ésT
elje
síté
s%
-ba
n
XL
II. A
kö
zpo
nti
kö
ltsé
gve
tés
fő b
evét
elei
1V
áll
alk
ozá
sok
kö
ltsé
gve
tési
bef
izet
ése
1 0
38 9
74,0
0,0
1 0
38 9
74,0
1 0
33 1
62,8
99,4
%1
Társ
aság
i adó
1003
2000
-010
7601
9-00
0000
0053
0 62
6,6
530
626,
648
7 52
4,4
91,9
%2
Társ
as v
álla
lkoz
ások
kül
önad
ója
1003
2000
-010
7611
2-00
0000
0017
0 63
3,5
170
633,
520
0 49
2,5
117,
5%3
Hit
elin
téze
ti já
radé
k10
0320
00-0
1076
136-
0000
0000
15 0
00,0
15 0
00,0
12 6
42,1
84,3
%A
hit
elin
téze
tek
és p
énzü
gyi
váll
alk
ozá
sok
külö
na
dója
1003
2000
-010
7607
1-00
0000
00-7
93,6
6Eg
ysze
rűsí
tett
vál
lalk
ozói
adó
1003
2000
-010
7603
3-00
0000
0016
8 71
3,9
168
713,
916
6 53
7,0
98,7
%7
Bány
ajár
adék
1003
2000
-010
3151
3-00
0000
0029
000
,029
000
,038
761
,113
3,7%
8Já
téka
dó-b
evét
el10
0320
00-0
1076
992-
0000
0000
73 5
00,0
73 5
00,0
72 7
34,0
99,0
%9
Öko
adó
20 5
00,0
0,0
20 5
00,0
25 1
61,6
122,
7%1
Ener
gia
adó
1003
2000
-010
3737
5-00
0000
0013
300
,013
300
,014
843
,211
1,6%
2K
örn
yeze
tter
hel
ési
díj
1003
2000
-010
7604
0-00
0000
007
200,
07
200,
010
318
,414
3,3%
10Eg
yéb
befiz
etés
ek
1003
2000
-010
3724
1-00
0000
00
1003
2000
-010
3733
7-00
0000
00
1003
2000
-010
3738
2-00
0000
00
1003
2000
-010
3740
9-00
0000
00
1003
2000
-010
3744
7-00
0000
00
1003
2000
-010
3741
6-00
0000
00
1003
2000
-010
7003
7-00
0000
00
1003
2000
-010
7627
7-00
0000
00
1003
2000
-010
7609
5-00
0000
00
1003
2000
-010
7614
3-00
0000
00
1003
2000
-010
7630
1-00
0000
00
1003
2000
-010
7698
5-00
0000
00
31 0
00,0
31 0
00,0
30 1
03,7
97,1
%
2Fo
gya
sztá
sho
z k
ap
cso
lt a
dó
k3 0
68 1
82,6
0,0
3 0
68 1
82,6
3 0
43 8
21,9
99,2
%
1Á
ltal
ános
forg
alm
i adó
1003
2000
-010
3720
3-00
0000
00
1003
2000
-010
3735
1-00
0000
00
1003
2000
-010
7686
8-00
0000
002
130
606,
02
130
606,
02
114
088,
599
,2%
2Jö
vedé
ki a
dó
1003
2000
-010
3730
6-00
0000
00
1003
2000
-010
3731
3-00
0000
00
1003
2000
-010
3734
4-00
0000
00
1003
2000
-010
3736
8-00
0000
00
843
876,
684
3 87
6,6
842
958,
099
,9%
3Re
gisz
trác
iós
adó
1003
2000
-010
3722
7-00
0000
00
1003
2000
-010
3739
9-00
0000
0093
700
,093
700
,086
775
,492
,6%
3L
ak
oss
ág
kö
ltsé
gve
tési
bef
izet
ései
2 1
01 8
37,9
0,0
2 1
01 8
37,9
2 1
63 2
50,4
102,9
%
1Sz
emél
yi jö
vede
lem
adó
1003
2000
-060
5635
3-00
0000
00
1003
2000
-010
7605
7-00
0000
001
938
276,
81
938
276,
81
998
850,
610
3,1%
2Eg
yéb
lako
sság
i adó
k
1003
2000
-010
3732
0-00
0000
00
1003
2000
-010
3650
1-00
0000
00
1003
2000
-010
3671
4-00
0000
00
1003
2000
-010
3721
0-00
0000
00
1003
2000
-010
3727
2-00
0000
00
1003
2000
-010
3751
9-00
0000
00
5 30
0,0
5 30
0,0
5 78
5,2
109,
2%
3M
agán
szem
élye
k kü
löna
dója
1003
2000
-010
7610
5-00
0000
0026
861
,126
861
,127
642
,110
2,9%
2010
.09.
09 1
0:03
4. o
ldal
Mil
lió
fori
ntb
an
!
Cím
sz
ám
Al-
cím
szá
m
Jog
-cí
m
cso
p
Jog
-cí
mC
ím
név
Al-
cím
n
év
Jog
-cí
m
cso
p-
név
B
EV
ÉT
EL
EK
Jog
cím
név
Nem
zetg
azd
asá
gi
szá
mla
szá
mC
LX
IX.
tv
szer
inti
el
őri
án
yza
t
Mó
do
-sí
tás
20
08
. év
i m
ód
osí
tott
el
őir
án
yza
t
20
08
.I-X
II.
ha
vi
telj
esít
ésT
elje
síté
s%
-ba
n
4La
koss
ági i
lleté
kek
1003
2000
-010
1200
4-00
0000
00
1003
2000
-010
1210
7-00
0000
00
1003
2000
-010
1211
4-00
0000
00
1003
2000
-010
1213
8-00
0000
00
1003
2000
-010
1214
5-00
0000
00
1003
2000
-010
1215
2-00
0000
00
1003
2000
-010
1216
9-00
0000
00
1003
2000
-010
1217
6-00
0000
00
1003
2000
-010
1218
3-00
0000
00
1003
2000
-010
1219
0-00
0000
00
1003
2000
-010
1220
0-00
0000
00
1003
2000
-010
1221
7-00
0000
00
1003
2000
-010
1222
4-00
0000
00
1003
2000
-010
1223
1-00
0000
00
1003
2000
-010
1224
8-00
0000
00
1003
2000
-010
1225
5-00
0000
00
1003
2000
-010
1226
2-00
0000
00
1003
2000
-010
1227
9-00
0000
00
1003
2000
-010
1228
6-00
0000
00
1003
2000
-010
1229
3-00
0000
00
1003
2000
-010
1230
3-00
0000
00
1003
2000
-010
1231
0-00
0000
00
1003
2000
-010
1232
7-00
0000
00
1003
2000
-010
3742
3-00
0000
00
131
400,
013
1 40
0,0
130
972,
599
,7%
4E
gyé
b k
ölt
ség
veté
si b
evét
elek
6 2
19,0
0,0
6 2
19,0
47 6
73,2
766,6
%1
Veg
yes
bevé
tele
k6
219,
00,
06
219,
047
673
,276
6,6%
8Eg
yéb
veg
yes
bev
étel
ek
1003
2000
-010
3401
1-00
0000
00
1003
2000
-010
3400
4-00
0000
00
1003
2000
-010
3405
9-00
0000
00
1003
2000
-010
3407
3-00
0000
00
1003
2000
-010
3408
0-00
0000
00
1003
2000
-010
3600
6-00
0000
00
1003
2000
-010
3406
6-00
0000
00
1003
2000
-010
3726
5-00
0000
00
1003
2000
-010
3755
7-00
0000
00
1003
2000
-010
3757
1-00
0000
00
1003
2000
-010
7002
0-00
0000
00
4 68
9,0
4 68
9,0
44 7
63,0
954,
6%
9K
ezes
ség-
viss
zaté
rülé
s10
0320
00-0
1907
003-
0000
0000
1 53
0,0
1 53
0,0
2 91
0,2
190,
2%5
Kö
ltsé
gve
tési
bef
izet
ések
147 3
26,3
0,0
147 3
26,3
254 7
70,8
172,9
%
2010
.09.
09 1
0:03
5. o
ldal
Mil
lió
fori
ntb
an
!
Cím
sz
ám
Al-
cím
szá
m
Jog
-cí
m
cso
p
Jog
-cí
mC
ím
név
Al-
cím
n
év
Jog
-cí
m
cso
p-
név
B
EV
ÉT
EL
EK
Jog
cím
név
Nem
zetg
azd
asá
gi
szá
mla
szá
mC
LX
IX.
tv
szer
inti
el
őri
án
yza
t
Mó
do
-sí
tás
20
08
. év
i m
ód
osí
tott
el
őir
án
yza
t
20
08
.I-X
II.
ha
vi
telj
esít
ésT
elje
síté
s%
-ba
n
1Kö
zpon
ti k
ölts
égve
tési
sze
rvek
1002
3002
-003
2050
4-60
0000
06
1002
3002
-003
4000
7-60
0000
06
1002
3002
-003
7000
4-60
0000
06
1003
2000
-002
8000
6-60
0000
06
1003
2000
-002
8206
0-60
0000
06
1003
2000
-002
8557
5-60
0000
06
1003
2000
-002
9072
0-60
0000
06
1003
2000
-002
9073
7-60
0000
06
1003
2000
-003
1000
0-60
0000
06
1003
2000
-003
2000
9-60
0000
06
1003
2000
-003
5000
6-60
0000
06
1003
2000
-003
8000
3-60
0000
06
1003
2000
-004
5000
3-60
0000
06
1003
2000
-005
0000
5-60
0000
06
1003
2000
-005
1000
4-60
0000
06
1003
2000
-005
3000
2-60
0000
06
1003
2000
-005
7000
8-60
0000
06
1003
2000
-006
3000
9-60
0000
06
1003
2000
-012
2006
7-60
0000
06
1003
2000
-014
0060
9-60
0000
06
1003
2000
-012
0002
1-00
0000
00
21 5
16,8
21 5
16,8
94 3
74,3
438,
6%
2H
elyi
önk
orm
ányz
atok
bef
izet
ései
1003
2000
-010
7905
0-00
0000
00
1003
2000
-010
3149
6-00
0000
006
500,
06
500,
017
021
,926
1,9%
3El
külö
níte
tt á
llam
i pén
zala
pok
befiz
etés
ei11
9 30
9,5
0,0
119
309,
511
9 30
9,5
100,
0%6
Mu
nka
erőp
iaci
Ala
p10
0320
00-0
1031
434-
0000
0000
119
309,
511
9 30
9,5
119
309,
510
0,0%
4Tá
rsad
alom
bizt
osít
ás p
énzü
gyi a
lapj
aina
k be
fizet
ése
1003
2000
-010
3409
7-00
0000
0024
065
,17
Un
iós
elsz
ám
olá
sok
40 8
93,5
0,0
40 8
93,5
60 8
59,5
148,8
%2
Vám
besz
edés
i köl
tség
meg
térí
tése
1003
2000
-010
3403
5-00
0000
008
600,
08
600,
09
211,
110
7,1%
3C
ukor
illet
ék b
esze
dési
köl
tség
meg
térí
tése
1003
2000
-010
3404
2-00
0000
0029
3,5
293,
554
5,8
186,
0%4
Uni
ós t
ámog
atás
ok u
tóla
gos
meg
térü
lése
1003
2000
-010
3402
8-00
0000
0032
000
,00,
032
000
,051
102
,615
9,7%
3St
rukt
urá
lis
Ala
pok
32 0
00,0
32 0
00,0
51 1
02,6
159,
7%X
LII
.Ö
ssze
sen
:6 4
03 4
33,3
0,0
6 4
03 4
33,3
6 6
03 5
38,6
103,1
%
XL
III.
AZ
ÁL
LA
MI
VA
GY
ON
NA
L K
AP
CSO
LA
TO
S B
EV
ÉT
EL
EK
ÉS
KIA
DÁ
SOK
1A
z á
lla
mi
vag
yon
na
l k
ap
cso
lato
s b
evét
elek
1Ér
téke
síté
si b
evét
elek
1003
2000
-010
3430
3-00
0000
0040
800
,50,
040
800
,517
473
,842
,8%
1In
gatl
an
ért
ékes
ítés
ből
szá
rma
zó b
evét
elek
40 5
50,5
0,0
40 5
50,5
17 0
92,0
42,1
%1
Ter
mőf
öld
ért
ékes
ítés
éből
szá
rma
zó b
evét
elek
7 25
7,6
7 25
7,6
4 27
9,2
59,0
%2
Kor
má
nyz
ati
in
gatl
an
ok é
rték
esít
éséb
ől s
zárm
azó
bev
étel
ek30
000
,030
000
,00,
00,
0%3
Egyé
b i
nga
tla
nok
ért
ékes
ítés
ből
szá
rma
zó b
evét
elek
3 29
2,9
3 29
2,9
12 8
12,8
389,
1%2
Egyé
b t
árg
yi e
szkö
z ér
téke
síté
sből
szá
rma
zó b
evét
elek
250,
025
0,0
381,
815
2,7%
2H
aszn
osít
ási b
evét
elek
55 5
42,6
0,0
55 5
42,6
44 9
75,7
81,0
%1
Bér
leti
díj
ak
1003
2000
-010
3431
0-00
0000
0023
898
,80,
023
898
,84
611,
019
,3%
1H
asz
onb
érle
ti d
íj3
500,
03
500,
04
228,
212
0,8%
2A
köz
pon
ti k
ölts
égve
tési
sze
rvek
ált
al
fize
tett
in
gatl
an
bér
leti
díj
20 0
00,0
20 0
00,0
0,0
0,0%
3Eg
yéb
bér
leti
díj
398,
839
8,8
382,
896
,0%
2V
agy
onke
zelő
i dí
j10
0320
00-0
1034
310-
0000
0000
355,
435
5,4
2 74
1,8
771,
5%3
Osz
talé
kbev
étel
ek10
0320
00-0
1034
310-
0000
0000
8 78
0,0
8 78
0,0
35 0
91,4
399,
7%4
Kon
cess
ziós
díj
ak
1003
2000
-010
3158
2-00
0000
0022
508
,40,
022
508
,42
531,
511
,2%
1Sz
eren
csej
áté
k ko
nce
sszi
ós d
íj1
746,
01
746,
01
492,
485
,5%
2In
fra
stru
ktú
ra k
once
sszi
ókb
ól s
zárm
azó
díj
20 7
62,4
20 7
62,4
1 03
9,1
5,0%
3V
egye
s be
véte
lek
1003
2000
-010
3432
7-00
0000
0090
,00,
090
,09
296,
310
329,
2%1
Egyé
b b
evét
elek
90,0
90,0
-132
,42
Nem
zeti
Föl
dala
p 2
007.
évi
ma
radv
án
ya9
428,
7Ö
ssze
sen
:96 4
33,1
0,0
96 4
33,1
71 7
45,8
74,4
%
2010
.09.
09 1
0:03
6. o
ldal
1
2. számú melléklet
Minősítő vélemények
Elfogadó véleményt az adott címről akkor adhat a számvevő, ha az összes lényegi kérdésben 95%-os bizonyossággal meggyőződött arról, hogy:
• a nyilvántartás és az elszámolás az elfogadott számviteli alapelvek alkal-mazásával történt;
• azok megfelelnek a törvényi előírásoknak és a vonatkozó egyéb rendelkezé-seknek;
• a cím előirányzatainak teljesüléséről, illetve az azok terhére történt teljesíté-sekről és elszámolásáról kialakult kép megfelel a számvevő – az előirányza-tot kezelő, ellenőrzött szervezetnél szerzett – ismereteinek.
ELFOGADÓ VÉLEMÉNY
Az Állami Számvevőszék megbízása alapján a ….. évi zárszámadásban a ………………… (nemzetgazdasági számla, cím, alcím, jogcím megnevezése) előirányzatának teljesülését, illetve az annak terhére történt teljesítéseket, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását a Financial Audit módszertanában fog-laltak szerint felülvizsgáltam. A vizsgálat alapján elegendő és megfelelő bizo-nyosságot szereztem arról, hogy az adott cím mérlegadatait a vonatkozó jog-szabályok, valamint belső utasítások előírásai szerint állították össze. A bevéte-lek a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesültek, a kifizetések jogszerűek voltak és elszámolásuk szabályszerűen történt. A mérlegadatok az adott cím előirányzatának teljesüléséről és elszámolásáról megbízható és valós képet mu-tatnak.
Az elfogadó vélemény megadása mellett egyes esetekben a számvevő a véle-ménytől elkülönítve, egy külön bekezdésben foglalja össze a „figyelemfelhívó megjegyzésnek” számító utalásokat és ez által hívja fel a felső vezetés figyelmét a hibákra és a hiányosságokra.
Korlátozott véleménnyel minősíti az adott cím elszámolását és mérlegada-tait a számvevő abban az esetben, ha az a vonatkozó jogszabályi előírásoknak csak részben felel meg, ugyanakkor a feltárt hibák, tévedések a lényegességi szintet nem érik el, illetve a tapasztalt szabálytalanságok (beleértve valamely törvényben rögzített és az adott cím vonatkozásában értelmezhető számviteli alapelvet is) önmagukban a cím mérlegadatai értékelhetőségének teljes elutasí-tását nem indokolják. A korlátozó véleménynek tartalmaznia kell, hogy az adott címen történt elszámolások és az azokat tartalmazó mérlegadatok összes-ségükben megbízható, valós képet adnak, kivéve azon elszámolásokat, ame-lyekre a korlátozás vonatkozik. A véleményben egyértelműen ki kell fejteni a korlátozás okait.
KORLÁTOZOTT VÉLEMÉNY
Az Állami Számvevőszék megbízása alapján a ….. évi zárszámadásban a ………………… (nemzetgazdasági számla, cím, alcím, jogcím megnevezése)
2
előirányzatának teljesülését, illetve az annak terhére történt teljesítéseket, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását a Financial Audit módszertanában fog-laltak szerint felülvizsgáltam. Ennek eredményeként megállapítottam, hogy az adott cím mérlegadatait alátámasztó elszámolások és nyilvántartások csak részben felelnek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A teljesítések nem minden esetben voltak jogszerűek és/vagy elszámolásuk nem minden esetben történt szabályszerűen. A feltárt hibák a lényegességi szintet nem érték el, a ta-pasztalt szabálytalanságok a mérlegadatok elutasítását nem indokolják, de be-folyásolják az előirányzattal való gazdálkodásról kialakított képet, emiatt a vé-lemény korlátozott. Az adott cím mérlegadatainak megbízhatóságát a követke-zők befolyásolják:
……………………….. (a korlátozott véleményt okozó hibák bemutatása)
Elutasító véleményt akkor adhat a számvevő az adott címre történt elszámo-lásokat tartalmazó mérlegadatok megbízhatóságáról, ha az ellenőrzés során a szervezetnél az adott címről (előirányzatáról és teljesítéséről) szerzett ismeretei és annak a mérlegadatokat alátámasztó elszámolása közt alapvető a különb-ség. A tapasztalt, a lényegességi határértéket meghaladó mértékű, a mérleg-adatok megbízhatóságát befolyásoló jelentős hibák, szabálytalanságok kihatá-sai miatt ugyanis az adott cím teljesítéseinek mérlegadatai nem adnak a való-ságnak megfelelő, korrekt (megbízható és valós) képet. A véleményben egyér-telműen ki kell fejteni az elutasítás okait.
ELUTASÍTÓ VÉLEMÉNY
Az Állami Számvevőszék megbízása alapján a ….. évi zárszámadásban a ………………… (nemzetgazdasági számla, cím, alcím, jogcím megnevezése) előirányzatának teljesülését, illetve az annak terhére történt teljesítéseket, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását a Financial Audit módszertanában fog-laltak szerint felülvizsgáltam. Ennek eredményeként megállapítottam, hogy az adott cím mérlegadatai a vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem felelnek meg. A mérlegadatokat alátámasztó bevételek (egy része) a jogszabályi előírá-soknak nem megfelelően teljesült és/vagy a kifizetések (egy része) nem volt jog-szerű és/vagy azok elszámolása és nyilvántartása nem a vonatkozó jogsza-bályok előírásai szerint történt. Emiatt a mérlegben feltüntetett adatok nem megbízhatóan és nem a valós helyzetnek megfelelően tartalmazzák az adott cím előirányzatának teljesülését és elszámolását.
Az adott cím mérlegadatainak megbízhatóságát, a valós kép kialakítását a kö-vetkezők befolyásolják:
3. számú melléklet
*
*
*
*
*
ellenőrzési eljárásokat?
7. A számvevő végrehajtotta-e az ellenőrzési programban, illetőleg a számvevői feladattervben meghatározott belső kontrollok megfelelő vizsgálatát és értékelését?
ellenőrzési módszereket, technikákat?
6. A számvevő az ellenőrzési bizonyítékok megszerzése szempontjából alkalmazott-e megfelelő és hatékony
az ellenőrzés céljait és a személyre szabott ellenőrzési feladatokat?
az ellenőrzött rendszereket, eljárásokat, módszereket és technikákat?
4. Megfelelően engedélyezték-e, ha lényeges eltérés történt az ellenőrzési programhoz és/vagy a számvevői feladattervhez képest?
a megszerzett ismereteit közérthetően és tömören rögzítette-e az ellenőrzési dokumentációban?
V E Z E T Ő I F E L Ü G Y E L E T
3. A helyszíni ellenőrzés bármely szakasza vagy feladata megfelelő indok alapján maradt-e el?
Vizsgálat száma:
Dátum:
E L L E N Ő R Z É S I N Y O M V O N A L A
Az ellenőrzés elvégzését pipálással jelölje.
Számvevő neve:
Számvevői jelentés címe:
1. A helyszíni ellenőrzés minden szakasza az ellenőrzési programnak, illetve a számvevői feladattervnek megfelelően valósult-e meg?
2. A számvevő az ellenőrzési programban, illetve a számvevői feladattervben meghatározott feladatainak maradéktalanul eleget tett-e?
5. A számvevő megértette-e:
Vizsgálat vezető Felsővezető
3. számú melléklet
*
*
*
*
*
*
*
*
**
*
*
*
objektíven bemutatja-e a tényhelyzetet?
a vonatkozó és lényeges megállapítások és következtetések kialakítása?
az ellenőrzés elért bizonyossági szintjének meghatározása?
indokolt esetben a személyes felelősség felvetését alátámasztó körülmények tisztá-zása?
a legfontosabb következtetéseket?
13. Az egyes ellenőrzési megállapítások részeként a számvevői jelentéstervezet
12. Az ellenőrzési dokumentáció egészében alkalmas-e az elvégzett ellenőrzés rekonstruálására?
az ellenőrzött időszakra vonatkozik-e?megbízható (hiteles)-e?
11. A begyűjtött ellenőrzési bizonyítékok alapján megtörtént-e
azok átfogó és részletes kiértékelése?
releváns (tárgyhoz tartozó)-e?
9. A számvevő által alkalmazott mintavételi módszerek összhangban voltak-e az ÁSZ belső szakmai szabályaival, vagy más statisztikai módszerekkel?
10. Az ellenőrzött szervezet, tevékenység vagy projekt – ellenőrzési programban meghatározott szempontok szerinti – értékeléséhez a begyűjtött ellenőrzési bizonyíték
elegendő-e?
8. A számvevő elvégezte-e a kielégítő feltárási bizonyosság eléréséhez szükséges mértékű tételes vizsgálatot?
15. A számvevői jelentéstervezet tartalmaz-e személyes felelősség felvetést?16. A számvevői jelentéstervezet összegző megállapításai és következtetései tartalmazzák-e
pontosan hivatkozik-e az ellenőrzési kritériumokra?
az ellenőrzés lényeges megállapításainak összefoglalását?
a lényeges szabálytalanságokat, jogsértéseket, mulasztásokat, illetve az azokra már utólag megtett intézkedéseket?
17. Az összegző megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat alátámasztják-e a jelentéstervezet részletes megállapításai?
14. A számvevői jelentéstervezet tartalmazza-e a megfelelő hivatkozásokat a megállapításokat alátámasztó ellenőrzési bizonyítékokra?
3. számú melléklet
*
*
*
* nyelvezete közérthető és világos-e?
A felülvizsgálat átfogó értékelése:
Intézkedés (intézkedési javaslat):
tömören, lényegre törően tartalmazza-e a megállapításokat és a megalapozó bizonyítékokat (hivatkozásokat)?
megállapításainak sorrendje igazodik-e az ellenőrzési program szempontjai, illetőleg a logikai összefüggések szerinti sorrendhez?
18. A számvevői jelentéstervezetfelépítése, szerkezete megfelel-e a vonatkozó belső szabályoknak?
![új áhsz 14 könyvv [Kompatibilis mód] - budapest.mkvk.hubudapest.mkvk.hu/letoltheto/20131114_LillineFeczIldiko_2.pdf · ÚJ ÁHSZ • Az államháztartás számvitele – a költségvetési](https://img.pdfslide.tips/doc/110x75/5a737f147f8b9ab1538e9075/uj-ahsz-14-koenyvv-kompatibilis-mod-uj-ahsz-az-allamhaztartas.jpg)
![Áfa-Sike Olga [Kompatibilitási mód] · PDF fileNyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteli rendjéről szóló jogszabály szerint tesz eleget (módosított](https://img.pdfslide.tips/doc/110x75/5a737f147f8b9ab1538e9037/afa-sike-olga-kompatibilitasi-mod-nyilvantartasi-koetelezettsegenek.jpg)