Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei ...dr. Csapó Jánosné dr. Kiss Zsuzsanna Ilona, a Kaposvári Egyetem tudományos munkatársa, számára, dr. Dinyáné Szabó

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 23.

1

III. évfolyam 4. szám. 2012. január 16. – 2012. január 22. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 16. Felsőoktatási intézmények vezetőinek név- és címjegyzéke (2012. január)………………..3.oldal 2012. január 19. Hetvenhatan részesültek oktatási elismerésben………………………………………….…...3.oldal 2012. január 20. Elfogadták a hallgatói szerződésekről szóló rendeletet………………………………….…...6.oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek Origo 2012. 01. 17. Kétszázalékos lesz az új diákhitel kamata……………………………………………………..8.oldal Fn24.hu 2012.01.17 Olcsó hitellel kompenzálják a tandíjat - letölthető videóval……………………………..…..9.oldal HVG. Hu 2012. január 18. Időzített bomba a Diákhitel 2.……………………………………………………………..…...10.oldal Heti Válasz 2012. január 19. 11-13. oldal Záródó kapuk …………………………………………………………………………………....13.oldal Népszabadság 2012. 01.20. N. Kósa Judit: Sajgó ujjak…………………………………………………………………..…...16.oldal Magyar Nemzet 2012. január 20 A belső nyelvvizsgák egységesítésének a lehetőségét vizsgálják……………………….....17.oldal MTV - Duna TV Közbeszéd 2012. január 20. Felvételi kérdőjelekkel - Hiller szerint fejetlenség van a felsőoktatásban - videóval…....17.oldal Figyelő 2012. január 19. 63.oldal Társalgó: Tombor András …………………………………………………………………........18.oldal Magyar Narancs 2012. január 19. 50-51. oldal A jövő mérnökei……………………………………………………………………………...…..20.oldal MTV – Magyar Rádió 2012. január 19. Elbocsátásoktól tart a PDSZ – letölthető hanggal……………………………………..….......23.oldal


2

Magyar Hírlap 2012-01-20 Közzétették a felsőoktatási intézményi keretszámokat……………………………….….....23.oldal Index 2012.01.20. Sok gazdag, de buta közgazdászunk lesz - videóval………………………………………....24.oldal MTV Ma reggel 2012. január 20. Diákhitel 2. - az önköltségeseknek is - videóval……………………………………………....24.oldal Magyar Hírlap 2012-01-20 Ellenzi a hallgatói szerződéseket A HÖOK ………………………………………………….....25.oldal MTV Híradó 2012. január 20. Hoffmann Rózsa: értékalapokon a köznevelés …………………………………………..........26.oldal Inforádió 2012. január 20. Hoffmann Rózsa: Szerződést köt az állam a támogatott diákokkal…………………….......27.oldal Magyar Nemzet 2012. január 21. Az is tanulhat, akinek eddig ezt nem lehetett………………………………………………...28.oldal Origo 2012. 01. 21. Kihirdették a tandíjakat: 150 ezer és egymillió között a slágerszakokon………………….28.oldal HVG.hu 2012. január 22. Debreceni Egyetem: veszélyben a médiakommunikációs tudás alapjoga…………....….....31.oldal Országos hírek MTV híradó 2012. január 17 Korszerűsít Szent István Egyetem ………………………………………………………….…....31.oldal Magyar Nemzet 2012. január 18. Uniós pénzeket költenének a fiatalokra……………………………………………………........32.oldal MTV - Magyar Rádió 2012. január 22. Pénzt hozhat a családnak is, ha gyereke hiányszakmát választ – letölthető hanggal…........33.oldal Szaksajtó Edupress 2012-01-19 Norbert lehet Dux utódja………………………………………………………………….…........33.oldal Szakmai közlemények Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012. január 18. Felhívás eLemérésre …………………………………………………………….……….…....…..34. oldal Blogok ……………………………………………………………………………………….......…34. oldal


3

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 16. Felsőoktatási intézmények vezetőinek név- és címjegyzéke (2012. január)

A felsőoktatási intézmények frissített címjegyzéke A címjegyzék az alábbi linken elérhető.

http://www.kormany.hu/download/b/10/70000/Felsookt_cimjegyzek_2012-01-04.doc

(Oktatásért Felelős Államtitkárság)

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

2012. január 19. Hetvenhatan részesültek oktatási elismerésben

A jó pedagógus megtanítja, hogyan fedezzük fel magunknak a világot – fogalmazott Halász János államtitkár a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott oktatási díjátadón csütörtökön, Budapesten.

Hetvenhat pedagógus vehetett át elismerést a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen, melyen a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti és közigazgatási államtitkára, valamint közoktatásért felelős helyettes államtitkára is részt vett.

Köszöntőjében Halász János kijelentette, hogy a tanulás tesz emberré minket. Hangsúlyozta: a jó pedagógus nem pusztán információkat közvetít tanulóinak, hanem abban segít, hogy a diákok olyan kérdéseket tegyenek fel, mellyel a közösséghez és saját magukhoz is közelebb kerülnek.

A politikus úgy fogalmazott: ahhoz, hogy eligazodjunk az élet „térképén”, fontos, hogy a tanárok, pedagógusok megmutassák a helyes „méretarányokat”.

A díjazottak listája: A nemzeti erőforrás miniszter a magyar felsőoktatás területén dolgozó iskolateremtő, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek SZENT-GYÖRGYI ALBERT-DÍJAT adományoz:

dr. Farkas Etelka, a Debreceni Egyetem dékán-helyettese, egyetemi tanár számára, Horváth Andor Imre, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi docensének, dr. Jávor András, a Debreceni Egyetem oktatási rektor-helyettese, intézetvezető egyetemi tanára

számára, Kárpáti Andrea, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára számára, prof. dr. Kollár László, a Pécsi Tudományegyetem intézetigazgató egyetemi tanára számára, dr. Kristóf János, a Pannon Egyetem egyetemi tanára számára, dr. Nyulászi László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára számára, dr. Scheiber Pál, a Szent István Egyetem egyetemi tanára számára, prof. dr. Szabó Miklós, a Miskolci Egyetem dékánja, egyetemi tanára számára, dr. B. Szendrei Mária, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára számára, dr. Szendrő Zsolt, a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára számára,


4

dr. Tomcsányi Teodóra, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára számára, dr. Tóth Mihály, az Óbudai Egyetem professor emeritusa számára, dr. Varjú György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa számára; A nemzeti erőforrás miniszter az alap-, közép- és felsőfokú oktatási területen végzett magas színvonalú munkáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenységéért APÁCZAI CSERE JÁNOS-DÍJAT adományoz:

Almási Éva, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanára, humán munkaközösség-vezetője számára,

dr. Bartha Tibor, a Szent István Egyetem dékánhelyettese, egyetemi tanár számára, dr. Bassola Péter, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára számára, dr. Bojtár Imre, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára számára, dr. Csapó Jánosné dr. Kiss Zsuzsanna Ilona, a Kaposvári Egyetem tudományos munkatársa, számára, dr. Dinyáné Szabó Marianna, a Semmelweis Egyetem ügyvivő szakértője, tanulmányi felelőse

számára, dr. Divinyi Tamás, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára számára, dr. Freud Róbert, az ELTE egyetemi docense számára, Horváth Istvánné, a salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanszakvezető

szolfézs tanára számára, Káplár Adolf, a barcsi TIT Középiskola és Szakiskola igazgatója számára, dr. Kátai János, a Debreceni Egyetem dékánja, tanszékvezető egyetemi tanára számára, Leszkovszki Albin, a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnázium nyugalmazott óraadó tanára és a

sárbogárdi Mezőföldi Gimnázium óraadó tanára számára, dr. Makláryné Baranyai Valéria, a XV. kerületi Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és

Pedagógiai Szakkönyvtár szaktanácsadója, hegedű-szolfézstanár számára, Nagy Pál, a Szent István Egyetem Romológiai Gyűjtemény vezetője számára, Puskás Lajos Károly, a tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola,

Pedagógiai Szakszolgálat és Kollégium nyugalmazott tanára számára, Szalay József, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanára számára, Tardos Lászlóné, a II. kerületi Járdányi Pál Zeneiskola tanszakvezető hegedű tanára számára, Tillingerné Sebestyén Erika, a VIII. kerületi Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő

Speciális Szakiskola gyógypedagógusa számára, prof. dr. Tóth Zoltán, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója, egyetemi

tanár számára, Vopaleczky György, a XIV. kerületi Váci Mihály Kollégium igazgató-helyettese számára; A nemzeti erőforrás miniszter BRUNSZVIK TERÉZ-DÍJAT adományoz kiemelkedő óvodai pedagógiai munkájáért:

Badak Gyuláné, a vásárosnaményi Játékország Óvodái vezetője számára, Badics Tiborné, a szekszárdi 1. Számú Óvodai Egység óvodavezető-helyettese számára, Bihariné dr. Krekó Ilona, az ELTE főiskolai docense számára, Czencz Ágnes, a hévízi Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde nyugalmazott

óvodavezetője számára, Katus Györgyné, a Kalocsa és Környéke Társult Óvodája, Bölcsődéje vezetője számára, Merczel Sándorné, a Kaposvári Egyetem adjunktusa számára, Pivók Lászlóné, az esztergomi Szentgyörgymezei Óvoda óvodapedagógusa számára, A nemzeti erőforrás miniszter a magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása területén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók munkájának elismeréseként KISS ÁRPÁD-DÍJAT adományoz:

dr. Hamar Pál, a Semmelweis Egyetem dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanára számára,


5

dr. Horváth Zsuzsanna, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatói tanácsadója, tudományos főmunkatársa számára,

dr. Kocsis Mihály, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense számára, dr. Sallai Éva, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető egyetemi docense számára, dr. Szendrei Julianna, az ELTE tanszékvezető főiskolai tanára számára; A nemzeti erőforrás miniszter az alap- és középfokú oktató-nevelő munkát végző tanároknak, a gyermekek harmonikus személyiségformálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért NÉMETH LÁSZLÓ-DÍJAT adományoz:

Cilli Márta, a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanára, kistérségi munkaközösség-vezető számára,

Cserfalviné Mészáros Zsuzsanna, a II. kerületi Szabó Lőrinc Két Tannyelvű Általános Iskola és Gimnázium igazgató-helyettese számára,

Gáborné Kolmont Rita, a Farkaslyuki Általános Iskola igazgatója számára, Handa Ferencné, a XXI. kerületi Lajtha László Általános Iskola tanára számára, Koronka Lajos, a IV. kerületi Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola intézményvezetője számára, Lőrincz János, a tabi Rudnay Gyula Középiskola és Szakiskola tanára számára, Mészáros Csaba, a VII. kerületi Madách Imre Gimnázium intézményvezetője számára, Móricz Lászlóné, az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola

tanára számára, Németh László, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgató-helyettese számára, Sebők Irén, a XV. kerületi Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai

Szakkönyvtár hegedűtanára, karmester számára, Somogyiné Quallich Lenke, a salgótarjáni Kodály Zoltán tagiskola tagintézmény-vezetője számára, Szabó Istvánné, a salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanszakvezető

zongoratanára számára, Szászné Heszlényi Judit, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola vezető-tanára számára, Szentandrási Péter, az Erzsébetvárosi Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató Intézmény pedagógiai

előadója számára, Vértesaljai Mária, a Városmajori Gimnázium tanára számára; A nemzeti erőforrás miniszter az alap- és középfokú oktató-nevelő munkát végző tanítóknak, a gyermekek harmonikus személyiségformálásában végzett kiemelkedő tevékenységéért KARÁCSONY SÁNDOR-DÍJAT adományoz:

Csájiné Knézics Anikó, a VIII. kerületi Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanítója számára,

Cselenyákné Molnár Judit, a nyírkátai Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Óvoda igazgató-helyettese számára,

Fábián Istánné, a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola tanítója számára, Herczeg Sándorné, a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Óvodája tanítója

számára, Lajkóné Papp Zsuzsanna, a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon tanítója számára, Lang Anna, a szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskola tanítója számára, Molnár-Soós Bernadett, a Szent Miklós Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon tanító-

konduktora számára, Morovikné Márkus Erzsébet, a XXI. kerületi Lajtha László Általános Iskola tanítója számára, Scheuring Ferencné, a XXI. kerületi Mátyás Király Általános Iskola tanítója számára, Szabóné Horváth Gizella, a XIII. kerületi Csata Utcai Általános Iskola tanítója számára.


6

A nemzeti erőforrás miniszter ÉLTES MÁTYÁS-DÍJAT adományoz kiemelkedő gyógypedagógiai munkájáért:

Bogyó Mária, a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet pedagógiai előadója számára,

Isaszegi Mária, a Újbudai Speciális Szakiskola nyugalmazott gyógypedagógusa számára, dr. Kovácsné Nagy Ibolya, a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógiai Tanszék

gyakorlatszervezője, óraadó tanára számára, Metzinger Péterné, a Bajai Közoktatási Intézmény és Gyermekotthon pedagógiai igazgatója számára, Thoroczkay Miklósné, a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális

Szakiskola és Szakszolgáltató Központ tagozatvezetője, mester-logopédus számára. http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag 2012. január 20. Elfogadták a hallgatói szerződésekről szóló rendeletet

A kormány tegnap jóváhagyta a felsőoktatási hallgatói szerződésekről szóló rendeletet, melynek értelmében a szerződést kötő hallgatóknak 20 év alatt kétszer annyi ideig kell dolgozniuk Magyarországon, mint amennyi ideig képzésük tartott – tájékoztatott Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény számos olyan újdonságot tartalmaz, melyek konkretizálása most folyik. Ilyen volt többek között a hallgatói szerződések kérdése is – fogalmazott Hoffmann Rózsa. Kiemelte: a hallgatói önkormányzatok is elfogadták a szöveget, tehát ismerik a benne foglaltakat.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az új törvény új struktúrába rendezte a felsőoktatási képzés finanszírozását: három formában – teljes- illetve részösztöndíjjal és önköltséges módon – lehet részt venni a képzéseken.

A szerződéseket az Oktatási Hivatal köti majd az állami ösztöndíjban részesülő hallgatókkal – mondta, hangsúlyozva, hogy a szerződéskötés senkire nézve sem kötelező. Akinek nem felelnek meg a feltételek, azok áttérhetnek önköltséges képzési formára. A szerződés értelmében mindenkinek kétszer annyi időt kell dolgoznia Magyarországon, mint amennyi időt képzése igényelt. Ennek teljesítésére a képesítés megszerzésétől számítva 20 évi időintervallum áll a szerződő rendelkezésére – ismertette a részleteket Hoffmann Rózsa.

Az oktatásért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy azok, akik valamilyen okból nem teljesítik a szerződésben vállaltakat, képzésük díjának visszafizetésére kötelezhetők. Vannak azonban könnyítések, illetve kivételek. Azok a hallgatók, akik állami támogatásban részesülnek, de diplomát szerezni nem tudnak, képzésük összegének 50 százalékát kell visszafizetniük. Azok a nők, akik három gyermeket szülnek, mentesülnek a költségek visszatérítése alól. A fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, illetve a külhoni hallgatók további könnyítésre jogosultak – mondta el.

Hoffmann Rózsa bejelentette, hogy egy másik rendeletben szabályozzák a jogász és gazdasági képzéseken ösztöndíjjal tanuló hallgatók visszafizetési kötelezettségeit. Mivel a támogatott létszámkeret felosztása során a természettudományokra, illetve az informatikai és műszaki területekre helyezték a hangsúlyt, a jogász vagy a gazdasági szakot elvégzők diákhitelét az állam visszatéríti abban az esetben, ha a hallgató a későbbiekben az államigazgatásban helyezkedik el.


7

Tájékoztató a hallgatói szerződésről

Az állam azokkal a felvételt nyert jelentkezőkkel, akik magyar állami ösztöndíjas, vagy magyar állami részösztöndíjas képzésben kívánnak tanulni a felsőoktatásban, hallgatói szerződést köt. A magyar felsőoktatási intézmények minden olyan jelentkező befogadására és képzésére nyitottak és képesek, akik megfelelő felkészültség birtokában jelentkeznek és elérik a jogszabályban meghatározott minimum 240 pontot. A korábbi tanulmányaik alapján a legkiválóbb teljesítményt bizonyító jelentkezők számára az állam lehetőség biztosít arra, hogy állami ösztöndíjasként, térítésmentesen tanuljanak az egyetemeken és főiskolákon. Akik nem érik el azt a teljesítmény szintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kis mértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeiknek az 50%-át az állam fedezi. Akik felsőoktatási tanulmányaik során vállalják a költségviselést akár részösztöndíjas, akár önköltséges formában, azok számára a kormány megteremtette a kamattámogatott diákhitel felvételének a lehetőségét. A felsőoktatási törvény és a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzés esetében a beiratkozás előfeltétele a hallgatói szerződés megkötése. Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgató köteles: - meghatározott időn belül, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az

oklevelet, - az oklevél megszerzését követő húsz éven belül – jogszabályban meghatározott kivételekkel –

az általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony) vagy

- átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a magyar államnak, ha az első pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

- visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a magyar állam által folyósított állami ösztöndíjnak vagy állami részösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét a magyar államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont szerint hazai munkaviszonyt.

A hallgatói szerződést a hallgató és a magyar állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg. A hallgatói szerződés határozatlan időre jön létre, melyben az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei teljesítését. A hitéleti képzésben részt vevő állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgatót a második és a negyedik pontban foglaltak nem érintik. Határon túli magyarok a második pontban foglalt kötelezettséget a származási országban is teljesíthetik.


8

Amennyiben a hallgató párhuzamosan szerez több oklevelet állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésekben, úgy kötelezettségeinek teljesítését az első oklevél megszerzésétől, de az összesen felhasznált támogatási időt alapul véve kell számítani. A hallgatói szerződés megszűnik, amennyiben a magyar állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgató szerződéses kötelezettségét teljesítette vagy annak teljesítése alól a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint mentesült. Budapest, 2012. január 20. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

A felvételi tájékoztató kiegészítése elérhető az alábbi linken.

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek

Origo 2012. 01. 17. Kétszázalékos lesz az új diákhitel kamata

Szeptembertől vezetik be a képzési költségekre fordítható új diákhitelt. Kamata kétszázalékos lesz, a törlesztést 35 éves kortól kötelezően el kell kezdeni. A visszafizetéskor 4-12 százalékot vonnak majd le a jövedelemből. A korábbi diákhitel felvehető összege eközben félmillió forintra nő, és a két hiteltípust egyszerre is igénybe lehet venni. Egy az [origo] birtokába került korábbi tervezet még kifejezetten ellenezte, hogy az állam kamattámogatást adjon a diákhitelhez.

Az állami szerepvállalás miatt a szeptembertől induló új diákhitel (Diákhitel 2) kamata 2 százalék lesz. A korábbi hitel (Diákhitel 1) is fennmarad, arra azonban nem vonatkozik ez a támogatás, a kamata jelenleg 8 százalék - jelentette be Giró-Szász András a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

A második diákhitelt azok a hallgatók vehetik igénybe szeptembertől, akik részben vagy egészben maguk állják a költségtérítésüket. (Három kategória lesz: a teljes állami támogatás, az 50 százalékos állami támogatás és az önköltséges.)

Hegmanné Nemes Sára államtitkár a tájékoztatón elmondta, hogy a Diákhitel 1 évente felvehető maximális keretösszegét az infláció és a megélhetési költségek miatt a jelenlegi 400 ezerről 500 ezer forintra emelik. A hitel elérhető lesz az összes hallgató számára, vagyis azok számára is, akik a Diákhitel 2-t is igénybe veszik.

A szeptembertől induló új diákhitelben ugyanakkor nem lesz egységes plafon, a maximálisan felvehető összeg a képzés költségétől függ majd. A képzési költségeket a kormány által meghatározott korlátokon belül az egyetemek, főiskolák határozhatják meg.

Az így felvett hitel közvetlenül az intézményekhez érkezik majd. A régi diákhitelhez képest az annál érvényes 40 éves kor helyett 35 évre szállították le azt a határidőt, amikor mindenképp el kell


9

kezdeni a visszafizetést. (A törlesztés azonban ugyanúgy nem lesz konkrét időhöz kötve, csak a nyugdíjba lépés lesz a végső határ.)

Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója elmondta, az intézménynek több forrásra lesz szüksége a programhoz, de ezt a Magyar Fejlesztési Bank tudja majd finanszírozni. Az Európai Beruházási Bank biztosítja majd a források harmadát.

A Diákhitel 2 visszafizetése annyiban tér el az első konstrukcióétól, hogy a tartozástól függően, sávosan állapítják majd meg a jövedelemből levont összeg mértékét. A sávok szerint 4-12 százalékot vonnak majd le a jövedelemből, minél több pénzzel tartozik valaki, annál nagyobb lesz az elvonás mértéke. A jövedelmet ugyanúgy az adott évet megelőző két év bérei alapján állapítják meg.

http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20120117-ket-szazalekos-lesz-az-uj-diakhitel-kamata.html

Fn24.hu 2012.01.17 Olcsó hitellel kompenzálják a tandíjat - letölthető videóval A Diákhitel 2kamata évi fix 2 százalék lesz, a mindenkori kamatkülönbséget a költségvetés állja. Szeptembertől az az ingyenes felsőoktatási helyek drasztikus megvágásával párhuzamosan - átalakul a diákhitel-rendszer. Megmarad az eddigi Diákhitel 1, de ezt ezentúl csak az állami ösztöndíjas hallgatók vehetik majd igénybe. Továbbra is szabad felhasználású lesz, a kerete azonban évi 400 ezer forintról 500 ezerre emelkedik A Diákhitel 2 két részből áll majd, egy szabadon felhasználható és egy kötött, a képzési díjra felhasználható keretből. Ez a hitelkonstrukciót kötött felhasználású lesz, amelyet kizárólag az oktatás önköltségére lehet fordítani, és közvetlenül az intézmény kapja. Az összegnek – az eddigi hírektől eltérően - nincs felső határa, a képzés az önköltségétől függ. Giró-Szász András kormányszóvivő kedden bejelentette, hogy a Diákhitel 2. kamata évi fix 2 százalék lesz, a mindenkori kamatkülönbséget a költségvetés állja. Ez azt jelenti, hogy egyik oldalról rövid távon több tízmillárdot von ki a felsőoktatásból a kormány, míg hosszú távon ennél többel terheli meg a büdzsét. Mint írtuk, a tavalyi 53 400 után 2012 szeptemberétől kevesebb, mint 34 ezer olyan elsős kezdi meg egyetemi, főiskolai tanulmányait, akinek száz százalékban fizeti az állam a tanulmányi költségét. Lesz 15 550, akiknek a költségein nagyjából fele-fele arányban osztozik az állam és a hallgató. Ők tehát amolyan „féltandíjat” fognak fizetni. A többi jelentkező nem kap semmilyen állami ösztöndíjat, azaz maguk fizetik az – előző évekhez képest megemelt - tanulmányi költségeiket. A legnagyobb vesztes a gazdaságtudományi és jogászképzés: összesen 250 illetve 100 hallgató kezdheti meg ingyen a tanulmányait. Az orvos és a művészeti képzéseken kívül minden területen, még a kormány által preferált műszaki, informatika szakokon is erősen visszanyesik a tandíjmentességet. Pontosan még mindig nem lehet tudni, hogy a tandíjas képzések mennyibe fognak kerülni, de már kiadott a kormány egyfajta iránymutatást. Ebben az egyes képzési területekre vonatkozó „tól-ig” önköltségi határt ír le az oktatási államtitkárság. A felsőoktatási intézmények ezeken a határokon belül – évi 2-300 ezertől akár több mint kétmillióig - állapíthatják meg a tandíjaikat. A kedvezményes kamatozású hitel ellenére, lapunk úgy tudja, hogy kevés diák gondolkodik abban, hogy hitelből fizesse a tandíját. Az általunk megkérdezett gimnáziumokban intézményenként


10

mindössze 1-2 diák mondta, hogy ha máshogy nem megy, a diákhitellel szeretné megkezdeni tanulmányait. Igaz, egyelőre nincsenek döntési helyzetben. A legtöbben ugyanúgy felvételiznek, mint ahogy azt a keretszám-szűkítés előtt tervezeték, s csak azután kell dönteniük a tandíjas képzés elkezdéséről, miután kiderül, hogy sikeres volt-e a felvételijük. Hengermanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára elmondta: felkérték a nemzetgazdasági tárcát arra, vizsgálja meg, milyen adókedvezményeket lehetne adni a hallgatóknak, illetve a munkáltatóknak, amelyek részt vállalnak a költségekből. A kormány vizsgálja, hogy milyen szerepet vállaljon azok esetében, akik az állami szférában helyezkednek el - tette hozzá Giró-Szász András. http://fn.hir24.hu/itthon/2012/01/17/olcso-hitellel-kompenzaljak-a-tandijat/ HVG. Hu 2012. január 18. Időzített bomba a Diákhitel 2 Az állami kamattámogatásos diákhitel-konstrukció (Diákhitel 2) a költségtérítéses képzés finanszírozásának olyan rendszerét teremti meg, ami nem egyszerűen bonyolult és drága, hanem a kormányzati elvnek is ellentmondva, fenntarthatatlan, ésszerűtlen és igazságtalan.

A Diákhitel 2 néven futó új tandíjfinanszírozó hitel növeli az államadósságot, évi több tízmilliárddal terheli meg a központi költségvetést és 20-30 évre determinálja a költségvetési tervezést egy nagyságrendileg akkora rendszert kialakítva, mint az egészségügyi- vagy a nyugdíjkassza.

Mindezt úgy teszi, hogy már a legelején a társadalmat is felbőszíti, hiszen széles körben – nevezzük bárhogy – bevezeti a tandíjat, és ezzel párhuzamosan szétzilálja a felsőoktatás rendszerét a keretszámok drasztikus átszabásával. Mivel költségvetési megtakarítás nincs rajta (sőt!), a Diákhitel 2 hitelteleníti a Széll Kálmán-terv felsőoktatásra vonatkozó kiadáscsökkentő elképzeléseit.

Az állam magára húzza a kockázatot

A kormány a hétfői ülésén döntött a Diákhitel 2 program elindításáról, amely a részösztöndíjas, valamint az önköltséges hallgatók részére biztosít állami kamattámogatású, rögzített felhasználású kedvezményes hitelt. A Diákhitel 2 kizárólag a képzés önköltségének fedezetére szolgál, és közvetlenül az intézményekhez folyik be. A hitelt a keddi kormányszóvivői tájékoztató értelmében a kedvezményezettnek azt követően kell elkezdeni törlesztenie, hogy munkába állt, de legkésőbb a 35. életév betöltése után. A hitelt fix kamatozású, 2 százalékos kamat terheli majd, ami a jelen körülmények között azt jelenti, hogy a konstrukcióhoz jelentős állami kamattámogatás társul. A havi törlesztőrészlet ugyanakkor az elhangzottak szerint a jogosult bruttó jövedelmének négy százalékát nem haladhatja meg.

Giró - Szász András kormányszóvivő ugyan a Diákhitel 2 bemutatóján azt mondta, hogy a minőségi és fenntartható felsőoktatás alapjait rakta le a kormány: az új diákhitel-konstrukció nemcsak, hogy nem fenntartható, hanem egyenesen időzített bomba az államháztartáson belül. Merthogy a Diákhitel 2 egyik legnagyobb bűne épp az, hogy míg az eddigi diákhitel-rendszer az államról levette a kockázatot és egyáltalán nem szívott el "energiát" a költségvetéstől (hiszen a hitelállomány visszafizetési kockázatait, illetve a diákhitel-központ költségeinek a biztosítását a költségvetésen


11

kívül kezelte), az államilag támogatott diákhitel egy több ezermilliárdos állami kötelezettség-vállalást vetít előre a rendszer teljes felállása esetére.

Az eredeti diákhitel fenntartható, a Diákhitel 2 nem

A jelenlegi diákhitel-rendszer úgy működik, hogy a hitel visszafizetését nem az állam, hanem a jogosultak kockázatközössége garantálja száz százalékban: a mindenkori átlagos forrásköltségre (tehát, hogy milyen kamattal szerez a Diákhitel Központ a piacról pénzt) ugyanis rárakódik egy nemfizetési kockázati kamatprémium (ami jelenleg 1,48 százalék). Ez a mindenkori nemfizetési hajlandóság mellett biztosítja azt, hogy a rendben fizető ügyfelek hozzájárulása azokét is fedezze, akik valamilyen oknál fogva elmaradnak a fizetéssel. (A jelenlegi diákhitel-rendszer statisztikája egyébként nemzetközileg is figyelemre méltó: százból csak hárman nem törlesztenek rendesen, így a kockázati prémium a jelenlegi évi 400 ezer forintos hitelkeret mellett alacsony maradhat.) A diákhitel-központ működési költségéinek fedezésére ugyancsak be van építve egy alacsony kamatfelár (0,8 százalék) – így még azt sem kell a költségvetésnek finanszíroznia.

Ezzel szemben az új diákhitel 2 százalékos, fix kamatozású, államilag támogatott kamatozás mellett értelmezhetetlen a jelenlegi konstrukcióban: a nagyságrenddel nagyobb hitelállomány miatt mind a nemfizetési hajlandóság, mind a kamattámogatáshoz kapcsolódó bürokrácia jóval nagyobb, így a kibővülő Diákhitel Központ működése is drágább lesz. (Különösen, ha egy nap kiderül, hogy az állami kamattámogatásra fordítandó alap felülről zárt lesz, mert túl sokba kerül, így valamilyen - rászorultsági vagy egyéb alapon - alapon szűrni kell a jogosultakat, és ez bizony az adminisztráció felduzzadásával jár.) Márpedig ennek a két elemnek a többletköltségét az új kockázatközösség aligha vállalja majd fel.

Többe kerül, mint amennyit a felsőoktatáson spórolnának

Ennél is fontosabb: a rendszer eddig teljesen a piacról - az Európai Fejlesztési Banktól (EIB), a Magyar Fejlesztési Banktól, valamint az Állami Adósság-kezelő Központ közreműködésével diákhitel-kötvények kibocsátásán keresztül - finanszírozta magát, míg a kamattámogatással a forrásköltség rendkívül megemelkedik. (A jelenlegi 10 százalékos államkötvényhozamok mellett 8 százalékos kamattámogatás a 2 százalékos kamatozású hitelre simán elképzelhető.) Márpedig a jelenlegi diákhitel-rendszer az EIB-től részben azért is jutott olcsó forráshoz, mert a rendszer működtetésében nincs költségvetési támogatás, miközben mégis közcélt valósít meg.

Ha utánaszámolunk a Diákhitel 2 költségvetési hatásának (kamattámogatás + nemfizetési kockázati prémium-, valamint Diákhitel Központ többletköltsége), kiderül, évi akár 60-80 milliárdos plusz kötelezettség is jelentkezhet a büdzsében. Mindez úgy, hogy a Széll Kálmán-tervben a felsőoktatás reformjától 2012-13-ban összesen 48 milliárd megtakarítást remélt a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ez azt jelenti, hogy a kamattámogatásos diákhitel nemhogy elolvasztja azt a megtakarítást, amivel indokolták a strukturális reformot, hanem sokkal több ráfordítást is igényelne.

Növeli az államadósságot

A hatások vizsgálatakor azt sem szabad elfelejteni, hogy az uniós költségvetés-tervezési módszertan (ESA 95) is arra kényszeríti az NGM-et (még ha az egészet szívesen elbújtatná a Diákhitel Központ Zrt. kulisszái mögé), hogy a Diákhitel 2-t a központi költségvetésen belül számolja el. Egyrészt ez következik abból, hogy végső esetben a kockázatokat (risk transfer) a költségvetés viseli (míg a Diákhitel 1-nél az igénybe vevők közössége), másrészt az ún. „50 százalékos szabály” (50%-rule) is sérül: ez kimondja annak tilalmát, hogy a rendszert, vagy annak akár csak a működtetését legalább


12

fele részben az állam finanszírozza. (A Diákhitel 2 a kamattámogatást és feltehetően a Diákhitel Központ működési költségeinek a nagy részét is állami pénzből finanszírozná – függetlenül attól, hogy a diákokat küldi oda a kasszához, de a kockázatokért végső soron javarészt ő felel.) A Diákhitel 2 az előbbiekből következően növelné az államadósságot, amit egyébként a kormány örök időkre a legmagasabb jogszabályi szinten tiltana.

Még egy bomba Bár a kormány feltehetőleg azt képzeli, hogy a kamattámogatásos rendszert csak magyar állampolgárok vehetik igénybe, európai bírósági ítéletek mutatják, hogy az EU-n belül a helyi diákhitel-konstrukciókat a tartósan ott tanuló, uniós országból érkezett külföldi hallgatók (tehát akik nem csupán vendéghallgatók) is igényelhetik. Így működik a Tuition Fee Loan, amit szintén a tanulmányok befejezése után kell elkezdeni törleszteni, rendkívül kedvező kamattal. Márpedig a Diákhitel 2 már van akkora összeg, hogy a felvétele a külföldi hallgatókat is elgondolkoztassa. Míg például Nagy-Britanniában nincs kamattámogatás, Magyarországon az itt tanuló külföldi diákokat is közpénzből támogathatnánk.

És hogy mindez milyen eredményt hoz?

A kormány úgy jár el, mintha a bal füle megvakarásához a jobb kezét használná, de előtte átnyúlna még a két lába között. Ahelyett ugyanis, hogy Orbánék közvetlenül a felsőoktatásnak odaadnák azt a pénzt, amit most nem akarnak odaadni, sokkal bonyolultabb utat eszeltek ki. A diákokat közbeiktatva, borzasztó bonyolult módon és drágán címkézik meg a felsőoktatás költségtérítését – és közben az egyetemistákat is jól felidegesítik, hiszen ők meg azt látják: a tandíjfinanszírozó hitellel milliós adósságba verték magukat.

Pedig az egyén szintjén nagyjából az történik, hogy a képzéséért kifizet az öt év alatt (alap- + mesterképzés) ötmillió forintot, miközben 3 milliót a kamattámogatással az államtól is kap. Ha nem lenne kamattámogatás, akkor sem történne egyébként tragédia: a futamidő néhány évvel hosszabb lenne, ennek megfelelően többet kéne visszafizetni, de mivel akár az aktív kor végéig ki lehet húzni a törlesztést, az sem jelentett volna nagy feszültséget. Mivel a képzésből az egyén profitál a legtöbbet, ezt valóban el lehetett volna adni jó befektetésnek.

Más verzió, de nincs gazdája

Furcsa még, hogy a kormányzat minőségi képzés feltételrendszeréről beszél, de ettől nem lesz jobb vagy számon kérhetőbb semmi: arról ugyanis szó sincs, hogy miképp társulna ehhez a rendszerhez az oktatás színvonalának vagy a hallgatói elégedettségnek a mérése. A kormány egyébként azt sem indokolta, hogy miért igazságosabb az, hogy keveseket juttat be ingyen, a többségnek fizetni kell sokat vagy nagyon sokat, azzal szemben, hogy mindenki fizessen (kivéve a legrászorultabbak és a legtehetségesebbek szűk körét), és amúgy építsünk ki egy értelmes diákhitel-rendszert.

Feltűnő, hogy a keddi sajtótájékoztatón bemutatott rendszer más, mint aminek az anyaga a Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztériumból (Nefmi) az év elején kikerült. Aszerint a verzió szerint még szó se volt kamattámogatásról: az eredeti diákhitel-rendszert úgy bővítették volna ki, hogy az eddigi 400 ezer forint szabadon felhasználható keret fölött megnyitottak volna egy legfeljebb 800 ezres keretet, amit csak képzési költségre lehetett volna felhasználni – a törlesztőrészlet viszont a bruttó jövedelem 6 vagy 8 vagy akár 12 százaléka is lehetett volna. (Tehát a Diákhitel 1 után itt is megjelent a jövedelemarányos törlesztés, ami garancia arra, hogy a hallgató merjen belevágni a hitel felvételébe, hiszen ha ez első jövedelme alacsony, akkor sem kell magas törlesztővel számolnia – csak az eredeti verzióban reális kulcsok szerepeltek.) Az előterjesztő a drágább szakok esetében, mint például az


13

orvos vagy fogorvos, azzal kalkulált, hogy az ne legyen nagy létszámú (a szükséges orvoslétszám kiszámítható), de maradjon államilag finanszírozott.

Itt is Matolcsy

A hvg.hu megpróbálta kinyomozni, hogy miért kapott gellert az eredeti előterjesztés: csupán annyit sikerült megtudni, hogy a január 4-i kormányülésen a kamattámogatásos verziót Matolcsy György vezette elő – de nem tudtunk olyan szakértőt találni, aki ezt az ötletet magára vállalta volna. A tandíj politikai története Magyarországon eddig is rémdráma volt: noha teljesen logikus, hogy a felsőoktatás tömegesedése tízszer akkora hallgatói létszám mellett ugyanannak a színvonalnak a biztosítását alig növekvő ráfordítás mellett nem teszi lehetővé – azt mégsem sikerült megértetni, hogy a tanulók (akik egyébként a diplomájukkal könnyebben jutnak álláshoz és magasabb jövedelemhez) fizessenek a képzésükért részhozzájárulást (co-payment). A Fidesz ezt kétszer is megfúrta (1998-ban és 2008-ban a „szociális” népszavazással). És bár a diákhitel intézményét is Orbánék teremtették meg, kifejezetten tandíjfinanszírozó diákhitel eddig nem jött létre: ami viszont most megszületett, az legalább annyira ártó és fenntarthatatlan, mint az első Orbán-ciklus végén, amikor a kabinet megemelte az államilag támogatott lakáshitel kamattámogatását.

Mi buktathatja meg? Diákhitel 2 elbukhat azon, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vagy az EIB nem biztosít forrást, az Európai Bizottság elmeszeli, mert szembemegy a túlzottdeficit-eljárás ajánlásaival, és amúgy is egy pillantra lefagy, mert ilyen helyzetben, mint amiben Magyarország van, ilyen mérvű pénzügyi vállalást nem szoktak tenni. Esetleg azt mondja az EU/IMF, hogy a hitelünkért cserébe ezt felejtsd el. Vagy egyszerűen a kormány ráébred, hogy mégse kéne. http://hvg.hu/gazdasag/20120118_Diakhitel2_idoztett_bomba Heti Válasz 2012. január 19. 11-13. oldal Záródó kapuk Kíméletlen fogyókúrára fogja a felsőoktatást a kormány. A jogász- és közgazdászképzés tandíjhoz kötése a Fidesz bázisának számító középosztály számára is megnehezíti a továbbtanulást, és lezárhatja a felemelkedés útját. Korszakhatárt jelentő döntést hozott a kormány: a nagyjából mindenki számára elérhető, ingyenes, tömeges felsőoktatást új rendszer váltja fel, melyben kevesebb diák több pénzért és szigorúbb feltételek mellett tanulhat tovább. Amikor január elején Hoffmann Rózsa államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő ismertette az új felvételi keretszámokat, megállt az ütő mindenkiben, aki szülőként, tanárként vagy diákként érintett. Az államilag támogatott férőhelyek száma a tavalyi 53 ezerről 34 ezerre csökkent, emellett további 15 500 hallgató részösztöndíjasként tanulhat, vagyis állami ösztöndíj fedezi a képzési költségeinek felét. Az új felsőoktatási törvény értelmében a többi diáknak a képzési költségeknek megfelelő tandíjat kell fizetnie. Az önköltség az alapképzéseken évi 230 és 600 ezer, mesterképzésen 450 és 800 ezer forint között mozog (kivételt jelent a sokkal drágább orvosi, fogorvosi, gyógyszerész- és művészeti oktatás). Elvesző nemzedék? A keretszámok visszanyesése mellett a megdöbbenést a szakterületek közötti elosztás váltotta ki. A jogi és a gazdaságtudományi képzéseken az államilag támogatott helyek száma jelképes mennyiségre csökkent (100, illetve 250 fő), de megkurtították a bölcsészet- és társadalomtudományi


14

képzések támogatott férőhelyeinek számát is. Jogásznak, pénzügyesnek szinte kizárólag tandíjas formában tanulhatnak tovább a fiatalok. A döntés szigorú következetességét mutatja, hogy az állam által kevéssé vagy egyáltalán nem támogatott képzéseken részösztöndíjas férőhelyeket sem hoztak létre. Mivel magyarázható ez a lépés? Az oktatási államtitkárság korábban a keretszámok fokozatos, évről évre történő szűkítését tartotta szükségesnek. Az irányváltás okát firtató kérdésünkre Hoffmann Rózsától nem kaptunk választ. Nyilvánvaló viszont, hogy nem véletlenül távozott posztjáról éppen most Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár, akinek tevékenységévei kormányzati körökben régóta elégedetlenek voltak. Egyetemi emberként ugyanakkor nehezen állhatott ki egy olyan átalakítás mellett, amelyet az egész felsőoktatási világ ellenez. Sajtó-tájékoztatóján Hoffmann is tett utalást arra, hogy a forgatókönyvet ezúttal az élet írta. Ennél nyíltabban fogalmaznak, akik üzletemberek - például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövet-ségét vezető Demján Sándor - szempontjait látják érvényesülni. "A kormány lehetetlen helyzetbe hozza a mai 17-18 éves nemzedék legtehetségesebb rétegét. Ezzel a döntéssel azt üzeni, nincs szükség rátok. Attól félek, hogy ezt a törekvő, Nyugat felé tájékozódó fiatalságot Magyarország végleg el fogja veszíteni" - mondja a Heti Válasznak Fábri György, az ELTE rektorhelyettese. Fábri szerint a kormány nem gondolta végig, milyen károkat okozhat egyes képzések ellehetetlenítése. "A jogi karon 150 éves jogi iskolák szűnhetnek meg, megszakadhat a magyar jogi gondolkodás folyamatossága. És vajon mi történik a kárpátaljai magyar oktatással, ha mi nem finanszírozzuk közpénzből az ukrán szakot? Hogyan lehet nemzetközi kapcsolatokat ápolni Kínával vagy Közép-Ázsiával kutatókés intézetek nélkül? A társadalomtudományi képzések esetében sincs végiggondolva a döntés, hiszen részben olyan szakokat érint, amelyekre a társadalomnak szüksége van, de nem kínálnak jó fizetést nyújtó szakmát. Jellemző példa a szociális munkások oktatása. Komolyan gondolja bárki, hogy ezért fizetni fognak a hallgatók?" - kérdezi Fábri. Új típusú diákhitel De nézzük a hivatalos indoklást! Egyrészt az általános takarékoskodás a felsőoktatást is érinti: az idei büdzsé a tavaly januárihoz képest 18 százalékkal, 37 milliárd forinttal csökkenti a terület költségvetési támogatását. Ugyanakkor e tény nem elég magyarázat arra, miért alakult ilyen furcsán az államilag támogatott képzések egymáshoz viszonyított aránya. Giró-Szász András szerint a nemzetgazdasági és munkaerőpiaci szempontokat vették figyelembe a keretszámok meghatározásánál, így a kormánya műszaki és a természettudományos oktatást preferálta a gazda-ságilag kevésbé i1asznos területekkel szemben. Emellett megvonta a támogatást a jogi és a közgazdasági területtől, mivel ezek a leginkább megtérülő életpályák közé tartoznak - a volt diákok az egyetem elvégzése után hamar, jó keresettel tudnak elhelyezkedni. (A hasonlóan magas jövedelmet ígérő informatikusképzést mégsem minősítették fizetőssé.) A jogi képzéseket sújtó döntést némiképp enyhíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása, ahol közigazgatási oktatásra 450 államilag támogatott férőhelyet alakítottak ki. Információink szerint kormányzati körökben az is felmerült, hogy a közigazgatásban elhelyezkedő jogászoknak térítse vissza az állam a képzési költségeiket. Joggal vetődik fel azonban a kérdés: nem zárul-e be a felemelkedés lehetősége a két legjobb keresetet ígérő pálya oktatásának tandíjhoz kötésévei? A megélhetés és a tanulás költségei, valamint a hozott családi hátrányokat-előnyöket rendkívüli mértékben felerősítő közoktatás a legszegényebbeket eddig is jórészt távol tartotta a felsőoktatástól. A mostani döntés azonban a szorongatott alsó középosztály előtt is bezárhatja a kapukat. Ezt a kormány új típusú diákhitel bevezetésével akarja ellensúlyozni, melyet kizárólag tandíj fizetésére lehet fordítani. Ezt az egyetemeknek utalnák át, és komoly állami kamatgarancia lesz rajta. Emellett mindenki számára megmarad az eddigi, szabadon elkölthető diákhitel is. Az egyetemre készülők mindenesetre azzal számolhatnak, hogy - a szerencsés ösztöndíjasok kivételével 2-4 millió forintos hitellel kell majd nekivágniuk a felnőttlétnek.


15

"Az önköltséges képzés bevezetése tíz éve tartó politikai és szakmai vita végére tesz pontot. Az oktatáskutatók körében egyetértés van arról, hogy a családoknak hozzá kell járulniuk a képzés költségeihez, a tisztán tandíjmentes modell fenntarthatatlan" - magyarázza Derényi András oktatáskutató. "A most bevezetett rendszer viszont igazságtalan, hiszen néhány pontnyi különbség a tanulmányi eredményekben félévente több százezer forint fizetési kötelezettséget jelenthet, amiből nincs mód átlépni a támogatott hallgatói státusba. Ehhez hasonló durván szelektív rendszer csak néhány országban létezik, például Szlovákiában, Litvániában és Ugandában. A nemzetközi gyakorlat szerint a tandíj nagysága - ha az tanulmányi eredményhez kötődik - együtt mozog az eredményekkel" - teszi hozzá. Hol vannak a "léhűtő bölcsészek"? A gazdaságtudományi képzések állami támogatásának megvonása első látásra a Budapesti Corvinus Egyetemet sújtja leginkább, de Rostoványi Zsolt rektor nyilatkozataiból arra lehet következtetni, az egyetem nem aggódik a túlélés miatt, mivel a magas színvonalú képzésekre bőven találnak fizetőképes jelentkezőt. Valószínűbb, hogy a döntés áldozatai a vidéki egyetemek és főisko-lák lesznek. Jancsik András, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja szerint hiányozni fog az intézményben állami férőhelyen tanuló évi 250 diák. Eddig a hallgatók 60 százaléka volt költségtérítéses, 40 százalékuk ingyen tanult - megjósolhatatlan, hányan vállalják a tandíjas oktatást. "Túl gyors volt a létszám 94 százalékának elvétele egyik évről a másikra, egyetlen cég sem viselne el ilyen mértékű piacvesztést ennyi idő alatt. Nálunk a zsugorodás már idén elkezdődött, mivel a tavalyihoz képest 25 százalékkal csökkent a költségvetésünk. Nagyon együtt érzek az érettségi előtt állókkal, hiszen életterveik egy csapásra felborultak, és most tanácstalanul állnak egy nehezen megoldható helyzet előtt" - teszi hozzá Jancsik. Az idei, átmeneti évben felvételizők valóban nehéz helyzetben vannak, hiszen a támogatott férőhelyek intézmények közötti elosztását is csak tavasszal fogják nyilvánosságra hozni. A férőhelyelosztást igazolni hivatott munkaerő-piaci szempontok a kutatások tükrében inkább hiedelemnek tűnnek. Uniós támogatásból évek óta folyik egy kutatás Diplomás Pályakövetési Rendszer néven, melynek eredményei nem támasztják alá a döntés indoklását. Egyrészt a "diplomás munkanélküliség" jelensége eltúlzott. A 2007-ben diplomázott fiatalok közül azok, akik állást kerestek, átlagosan három és fél hónap alatt el tudtak helyezkedni. Hamar munkát találtak az orvosok, valamint a jogi és gazdaságtudományi végzettséggel rendelkező friss diplomások. A kor-mány által preferált természettudományos diplomát pedig a munkaerőpiac nem honorálja annyira - 5,7 hónapig kell munkát keresnie ilyen oklevéllel egy fiatalnak, közgazdászként viszont csak három hónapig. Felmerülhet a kérdés: ha talált is munkát a sok "léhűtő" bölcsész és társadalomtudós, vajon nem a kávézókból, recepciós pultok mögül szorították ki az érettségizett munkaerőt? A jelek szerint nem: a diplomások körében mindössze 14,4 százalék volt azok aránya, akik végzettségüket nem hasznosítják (a természettudományos oklevéllel rendelkezők körében az arány éppenséggel magasabb az átlagnál). A kormány általi támogatottság egyébként is viszonylagos - még a két preferált képzési területen is kevesebb a teljes egészében finanszírozott férőhely, mint eddig. http://hetivalasz.hu/itthon/zarodo-kapuk-44989/


16

Népszabadság 2012. 01.20. N. Kósa Judit: Sajgó ujjak Van, ami csak szakmai hiba, habár annak a legsúlyosabb. Ilyen például a felsőoktatásban tanulók számának esztelen csökkentése, a keretszámok durva és logikátlan átszabása, vagy éppen az, hogy egyetlen tollvonással a mostani töredékében szabja meg a kormány, hányan tanulhatnak jogásznak vagy gazdasági szakembernek „állami ösztöndíjjal”, magyarán az adófizetők pénzéből. És van amire már nincs jobb szó, mint hogy embertelenség. Lehet más jelzővel illetni, ha egy kormány a felvételi eljárás megkezdése előtt néhány héttel értesíti az egyetemre készülőket, hogy mostantól minden másként van? A polgáraiért felelős állam, egyáltalán, olyan hatalom, amelyiket egy fikarcnyit is érdekli, döntéseivel hogyan befolyásolja az országában élők sorsát, ilyet nem tesz. Például azért nem, mert tudja, hogy az oktatás azon nagy rendszerek egyike, amelyikbe ha óvatlanul piszkálnak bele, a hibás döntés évekre-évtizedekre kiható bajokat okozhat. Hogy ne egy távoli példát hozzunk, vegyük csak a tankötelezettség kérdését. Felmenő rendszerben tizenkét évig tartott, míg az első, tizennyolc éves koráig iskolalátogatásra fogott korosztály végigjutott a közoktatás grádicsain, és épp e tizenkét év alatt derült ki, mennyi mindenen kell változtatni ahhoz, hogy az intézkedés elérje célját, a felnövekvő generációk több esélyt kapjanak. Aztán mire az első tanulságokat le lehetett volna vonni, az Orbán-kormány újraírta a regulát: hogy milyen hatása lesz a leszállított tankötelezettségnek, az érettségit adó képzés szűkítésének és a kora kapitalista hangulatú tanoncképzésnek, azt pár év múlva már láthatjuk a munkanélküliségi statisztikákban. Afelől sem lehet kétségünk, hogy a felsőoktatás hasonlóan durva buherálása ugyanebbe az irányba löki a szekeret. A mérleg egyik serpenyőjében ott lesz ugyan az olcsóbb egyetemi-főiskolai világ, a másikat lehúzza viszont, hogy a megfizethető képzéstől eleső, esélytelenségre ítélt tömegek az egész társadalom versenyképességét rontják már rövid távon is. És ez még csak a fölülnézet. Mert persze lehet mindezt szemmagasságból is tanulmányozni. Onnan, mondjuk, hogy aki éveken át jogra vagy közgázra készült, azt gyomron rúgásként éri, ha érettségi előtt fél évvel kell megbarátkoznia a mezőgazdasággal, mert ott többen tanulhatnak tandíj nélkül. Vagy csak onnan, hogy azt, aki kötelezően megvette a felsőoktatási tanácsadót, a guta ütögeti, ha két hét múlva kiderül, egy szó sem igaz belőle. Esetleg onnan, hogy persze lehet így politizálni: elvenni a magánnyugdíjat, átírni a nyugdíjszabályokat, felforgatni a szociális ellátások körét, adócsökkentésnek hazudni, ami adóemelés, növekedésnek, ami megszorítás, szabadságnak, ami a jogok csorbítása. De nem árt észrevenni, hogy lassan nem lesz láb az országban, amelyre a kormány rá ne taposott volna. És ezek a sajgó ujjak még mindig fájni fognak, amikor az emberek majd szépen elballagnak a szavazóhelyiségekbe. http://nol.hu/velemeny/20120120-sajgo_ujjak


17

Magyar Nemzet 2012. január 20 A belső nyelvvizsgák egységesítésének a lehetőségét vizsgálják A Magyar Rektori Konferencia (MRK) megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz kapcsolódó képzési rendszer egységesítésének lehetőségét, hogy a nyelvvizsga hiányában oklevelet nem szerző hallgatók egységes minőségi kritériumok mellett tehessék le az intézmények szervezte külön nyelvi vizsgát.

MRK pénteki közleményében arról is tájékoztatta az MTI-t, hogy a javaslat részleteit a konferencia legfőbb szerve, a plénum már a február 2-i ülésén megtárgyalja, hogy a program 2012 nyarán elindulhasson.

A szervezet utalt rá: a nemzeti felsőoktatási törvény új szabályokat vezet be a nyelvvizsga megléte – mint a diploma kiadása feltétele – tekintetében. Az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek.

Rámutattak: a törvény tehát azon hallgatóknak a nyelvi vizsgához juttatását segíti, akiknek nincs meg az oklevélhez szükséges általános nyelvvizsgájuk.

„Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények egységesen kidolgozott követelményrendszer szerint szervezzék meg a külön nyelvi vizsgákat, és az is, hogy a e vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat, kurzusokat. A cél az, hogy a (...) hallgatókat hozzásegítsük a nyelvi követelmények teljesítéséhez, és ezek a követelmények egységesek legyenek, biztosítva a minőség megőrzését” – írták.

Az MRK szerint a nyelvoktatást és a belső nyelvi vizsgát minél több felsőoktatási intézményben hozzáférhetővé kell tenni, egységesen és közösen meghatározott követelményszintekkel. A képzéseket az egyes felsőoktatási intézmények maguk szerveznék.

„A képzés szintfelméréssel kezdődik, majd ennek eredménye alapján megadott számú kontaktóra teljesítendő, megszabott, például fél-egy éves időtartam alatt. A képzés végén a belső nyelvi vizsga az adott intézményben teljesítendő” – olvasható a közleményben.

A törvény úgy rendelkezik, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatók a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát is letehetik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát

http://mno.hu/belfold/a-belso-nyelvvizsgak-egysegesitesenek-lehetoseget-vizsgaljak-1044952 MTV - Duna TV Közbeszéd 2012. január 20. Felvételi kérdőjelekkel - Hiller szerint fejetlenség van a felsőoktatásban - videóval A diákok nem tudják, hogy az államilag finanszírozott helyek, milyen intézményben vannak, nem tudják, hogy mennyi a tandíj összege, és nem tudják, hogy ott milyen körülmények között kezdhetik tanulmányaikat - mondta a politikus a Közbeszédben.


18

Miniszteri biztost a felsőoktatásba - ezt kéri a szocialista párt. Az MSZP ugyanis aggódik az oktatás jövője miatt. Egyrészt azért, mert nem látják biztosítottnak az állam által átvett iskolák működtetéséhez szükséges fedezetet, másrészt azért, mert egy hónappal a felvételi jelentkezés előtt még mindig sok a kérdőjel a felsőoktatásban. Hiller István, az MSZP humánpolitikai kabinetjének vezetője a Duna Tv Közbeszéd című műsorában közölte: fejetlenség van a felsőoktatásban. A politikus szerint több 10 ezer magyar diák várja, hogy biztos információkat kapjon és beadhassa a felvételi lapját. Hiller István úgy fogalmazott: a diákok nem tudják, milyen intézményben vannak az államilag finanszírozott helyek, nem tudják, hogy mennyi a tandíj összege, és nem tudják, hogy ott milyen körülmények között kezdhetik tanulmányaikat. Elmondta: az oktatási államtitkárság eddig csak a képzési területenként lehetséges költségtérítés alsó és felső határát közölte, ugyanakkor például egy jogászképzés 300 és 700 ezer forintba is kerülhet évente, de nem tudni pontosan, hogy hol, mennyibe. Az MSZP ezért azt kéri, nevezzenek ki egy miniszteri biztost, hogy a felvételi időszak zökkenőmentes lehessen. Hiller István a közoktatással kapcsolatban hangsúlyozta: 100 milliárd hiányzik az iskolák költségvetéséből, és nem tudni, hogy honnan lesz pótolva ez az összeg. A politikus a részletekről kifejtette: eddig a közoktatás finanszírozása két tételből állt össze, az állami normatívából, valamint az önkormányzatok támogatásából. Az államosítás után csak a normatíva maradt, de azt a részt, amit eddig az önkormányzatok adtak, arról sem a költségvetési törvény, sem az adótörvény nem határozza meg, hogy honnan lesz előteremtve – közölte. Hozzátette: ez évente 300 milliárd forintot jelent. A politikus szerint „az induló tanévbe úgy mentünk bele, hogy az államosított iskolák költségvetéséből 100 milliárd forint hiányzik”. Arra az újságírói kérdésre, hogy az MSZP március 31-i tisztújításán indul-e valamilyen posztért, Hiller elmondta, hogy ő a szociáldemokrata társulás elnöke jelenleg, és ha erre megbízást kap a jövőben is betöltené ezt a posztot. „Az MSZP-n belül nem személyes küzdelmeknek kellene zajlania. Túl vagyunk egy nagy párton belüli konfliktuson, helyes, hogyha egy ellenzéki párt építkezik, van mit építeni, és van valamiért tenni. Én azt szeretném, ha oktatásról, egészségügyről, gazdaságról és szociálpolitikáról értekezne a szocialista párt, ezért fogok tovább dolgozni” – mondta. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/19/20/Felveteli_kerdojelekkel__Hiller_szerint_fejetlenseg_van_a.aspx Figyelő 2012. január 19. 63.oldal Társalgó: Tombor András

Kifejezetten üdvös az, hogy az állam a jövőben több pénzt fog fordítani a reál-, műszaki- és informatikai képzésre, fenntartásom inkább azzal szemben van, hogy az intézkedést drasztikusan, minden átmenet nélkül vezetik be – mondja a Mathias Corvinus Collegiumot alapító üzletember.

- Sebészkés helyett baltával esett az oktatási kabinet a felsőoktatási keretszámoknak, drasztikusan csökken az államilag támogatott képzésben részesülő hallgatók száma. Nem stratégiai hiba éppen a jövő gazdasági alapját jelentő felsőoktatáson vágni?


19

- Egy-két szikevágással nehéz lenne egy stratégiai területet végre átfogóan megreformálni. Ám vágás helyett inkább a racionalizálás szót használnám, erre pedig éppen itt van a legnagyobb szükség. – Jól értem, egyetért az átalakításokkal? Azzal például, hogy az állami finanszírozású gazdaságtudományi helyek száma a jelenlegi 4900-ról 250-re, a jogászi pedig 800-ról 100-ra csökken? – Ha rajtam múlna, némileg másként állítanám fel a prioritásokat, és sajnos, az sem egyértelmű, hogy a szektorban maradó forrásokat hatékonyan használják-e fel. Kifejezetten üdvös viszont az, hogy az állam a jövőben több pénzt hajlandó fordítani a reál, azon belül is a műszaki és informatikai képzésre, ezeket a területeket tehát megerősítik. Még az is vállalható, hogy ez más szakok rovására történik. Nekem inkább azzal szemben van fenntartásom, hogy az intézkedést drasztikusan, minden átmenet nélkül vezetik be. S hiányolom a szervezett elitképzés támogatását. - Ha valaki állami képzésben vesz részt, röghöz lesz kötve, ugyanis ha külföldre távozik, például azért, mert nem tud itthon elhelyezkedni, annak vissza kell fizetnie a képzés teljes árát. Ez alól csak akkor lesz kivétel, ha bizonyos ideig itthon hasznosítja a tudását. Ön szerint igazságos ez a rendelkezés? - A röghöz kötést jobbágyokkal kapcsolatban érdemes használni inkább. Ha azt kérdezi, hogy igazságos-e az, hogy az egyén köteles legyen valamikor visszaadni azt a közösségnek, amit onnan kapott, akkor a válaszom: igen. Az oktatást valaki, valakik kifizetik. Ingyenes, ha úgy tetszik, tandíjmentes oktatás nincs. Mint ahogy ingyenes tömegközlekedés sincs. Olyan van csak, hogy valaki nem fizet érte, bliccel, mert úgy véli, hogy az jár neki. Akár a szülők fizetik az oktatást, akár az adófizetők szélesebb közössége, az egyén a legvégén kap valamit, ami értéket képvisel. Nos, ezzel tartozik elszámolni. - Ön az előző Orbán-kormány idején a kormányfő külpolitikai főtanácsadója volt. Eredményre vezet a magyar különutasság, vagy célszerűbb lenne nagyobb együttműködési készséget mutatni? - A habitusom alapján inkább konszenzuskereső vagyok. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem lehet jó kompromisszumot elérni, ha az ember nem teremt magának megfelelő alkupozíciót. Persze ebben is túl lehet lőni a célon. Az utóbbi napok hírei szerintem a kialakulófélben lévő együttmű-ködésről szólnak. A döntéshozók többsége tudja, hogy még egy olyan nagyágyú, mint például Németország is korlátozott lehetőségekkel bír néhány helyzetben, hát még egy olyan kis, nyitott gazdaság, mint a miénk. Nyilván, átrobogni nem érdemes a falon, de néha súrolni nem olyan nagy bűn. Kommunikációban viszont egyértelműen sokat kell még fejlődnünk. - Mit gondol arról, hogy a Jobbik uniós zászlót égetett a hétvégén, s népszavazást kezdeményezne a kilépés érdekében? - Valószínűleg még sokáig vágyálom marad, hogy néhány politikus megértse, hogy ez a zászlóégető módi nem való hazánkban. Ha ez jelképezi a keletre nyitást, akkor kár erőlködniük, ettől még nem lesinek vonzóbbak. Az általuk képviselt homályos koncepció pedig szerintem sosem lesz valódi alternatívája az európai nemzetstratégiánknak. - A múlt héten a Kúria hatályon kívül helyezte azt a jogerős ítéletet, amelyben Dávid Ibolyát a jó hírnévhez fűződő jog megsértése miatt 1,4 millió forintot nem vagyoni kártérítésre kötelezték. Ezzel pont került az MDF volt elnökének lehallgatási ügyében indult perek végére. Korábban Dávid Ibolya Önnel szemben is pert nyert, a bíróság szerint nem sértette meg az Ön


20

jó hír nevét. Kívánja kommentálni? - Tiszteletben tartom a bíróság döntését, és tartalmas nyugdíjas éveket kívánok a volt elnök asszonynak. http://www.figyelo.hu/hetilap/20120117/tombor_andras/ Magyar Narancs 2012. január 19. 50-51. oldal A jövő mérnökei - A felsőoktatási felvétel keretszámok megváltozásáról Régóta tudni lehetett, hogy a kormány az állami finanszírozású felsőoktatásban csökkenteni akarja a felvehető hallgatók létszámát, és azt is, hogy más-más arányban a különböző képzési területeken. A Széll Kálmán Tervben már benne volt, hogy kevesebben tanulhatnak majd állami finanszírozás férőhelyen, egyrészt a költségvetés terheinek csökkentése céljából, másrészt azért, mert "a jelenleg a felsőoktatásban szerezhető diplomák felére nincs piaci kereslet". Azt is ígérték, hogy a képzés szerkezetét a "munkaerő-piaci igényekhez igazítják", hogy növelni fogják a műszaki és természettudományi területen tanulók arányát. Az új keretszámok és térítési díjak bejelentése aztán olyan felháborító módon, a jelentkezési határidő lejárta előtt mindössze néhány héttel, az érettségi-zők elemi jogainak semmibevételével történt, a keretszámok csökkentése pedig olyan brutális volt, hogy ez szinte lehetetlenné teszi a további értelmes gondolkodást. Biztosra vehető, hogy a módosítás a jelenlegi formájában anélkül tehet tönkre intézményeket, hogy bármi garancia volna arra, hogy azok az egyetemek, főiskolák jutnak majd állami finanszírozású fé-rőhelyhez és így költségvetési támogatáshoz, amelyek jó minőségű képzést nyújtanak, azok pedig nem, amelyek képzési programjai kétséges színvonalúak. Az sem kérdés, hogy a változtatások súlyo-san sértik az esélyegyenlőséget, mivel a legjövedelmezőbb képzési ágak egy részét - a gazdasági és jogi területeket, ahol gyakorlatilag megszüntették az állami finanszírozású oktatást - elzárja a tehetséges és szorgalmas, de szegényebb sorsú diákok elől. Hisz ők kerülik leginkább a hitelfelvétel kockázatát. Ez ellen csak tiltakozni lehet, ahogy megtette ezt - többek között – a HÖOK és a Rektori Konferencia is, az előbbi azt kérve, hogy a kormány "a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően változtassa meg a felvételi keretszámokról hozott döntését" Érdemes viszont eltöprengeni azon, hogy az így kialakított új helyzet részben olyan közvélekedése-ken alapul, amit sokan osztanak azok közül is, akik elfogadhatatlannak tartják a változtatásokat; olya-nok, akik maguk is úgy látják, hogy túl sok diplomás van Magyarországon. Olyanok, akik úgy vélik, hogy a hallgatók nem a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakokat választanak, és azt gondolják, hogy ezt úgy lehet orvosolni, ha a szaktárca a munkaerő-piaci igények alapján maga határozza meg az állami finanszírozású képzés szakok és intézmények szerinti kínálatát magyarán azt, hogy hány hallgatót lehet felvenni az egyes képzési területekre és intézményekbe. A diplomástúlképzésről szóló mítoszokat már sokan cáfolták, ezeket az érveket nem is nagyon érdemes előhozni (erről lásd cikkünket: Berlinger Edina: Vödör a fejre, Magyar Narancs, 2011. október 20. - a szerk.). Minden, a diplomások helyzetét vizsgáló empirikus vizsgálat azt mutatja, hogy még ma is jóval kedvezőbb a felsőfokú végzettségűek és a pályakezdő diplomások munkaerő-piaci helyzete, mint a középfokú végzettségűeké. Foglalkoztatási valószínűségük jóval nagyobb, munkanélküliségi arányuk kisebb, mint az érettségizetteké. Ráadásul a nemzetközi összehasonlítás megmutatja, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya nálunk alacsony, és a fiatalabb korcsoportokban még nagyobb is a lemaradásunk, mint az idősebbek között. A képzés összetételéről viszont, és arról, hogyan tudja azt befolyásolni a kormányzat, érdemes elgondolkodni.


21

Ha jobban megnézzük, hogyan alakultak ki a most bejelentett állami finanszírozású keretszámok, a következőt látjuk. Az összes finanszírozott férőhely számát nagyjából abban az arányban csökkentették, amilyen arányban az elmúlt években a felsőoktatásra jelentkezők költségtérítéses képzésre is jelentkeztek. Azaz aszerint, hogy mekkora hányaduk írta be az előző években a je-lentkezési lapjára, hogy ha nem kerül be állami finanszírozású képzésre, akkor vállalja a költségtéríté-sest. Ahol többen vállalták az elmúlt években, hogy költségtérítéses formában is tanulnának, ott in-kább, ahol kevesebben, ott kevésbé csökkentek az állami finanszírozású férőhelyek. Ezt az elvet csak az utolsó pillanatban írták felül, és csak a gazdálkodási és jogi képzési területen. Ha e területeken nem szüntették volna meg gyakorlatilag teljesen az állami finanszírozású helyeket, és maradt volna a gazdálkodási szakokon a korábban beígért, nagyjából 2500 állami finanszírozású férőhely, akkor a keretszám csökkentés logikája ugyanaz lenne szakterületek szerint is, mint az összes állami finanszírozású férőhely esetén. Új intézményi feltételek Csakhogy most az ingyenes képzési helyek számának csökkentésével egyidejűleg a költségtérítés minimális mértékét is szinte minden képzési ágban megemelték. Ezért nem számíthatunk arra, hogy nem csökken majd a felsőoktatásba jelentkezők aránya. Nemcsak az változik, hogy a hallgatók vagy az állam fizeti-e a képzési költségeket, hanem minden valószínűség szerint a továbbtanulók száma és aránya is.

A korábbi költségtérítéses jelentkezési arányok ugyanis a szakterületek szerinti munkaerő-piaci lehe-tőségek és a korábbi intézményi feltételek mellett alakultak ki. Ha az előbbiek nem is változnak, az utóbbiak most teljesen átalakulnak. Más volt a különböző szakterületekre ingyenesen felvehetők száma, más a költségtérítések mértéke, és mások a jelentkezési szabályok: ezért nem követ-keztethetünk arra, hogy most mi is fog történni az új szabályok mellett. Nem csak azért vált tehát ki-számíthatatlanná, hogy hányan és milyen szakterületi összetételben fognak majd továbbtanulni a változtatások után, mert végül a gazdálkodási és jogi szakokat teljesen lenullázták, és ezzel olyan


22

változások indulnak majd meg a jelentkezésekben, amelyekről fogalmunk sem lehet. Ezeket a változásokat, ha kisebb mértékben is, de az eredetileg tervezett létszámkorlátozás és tandíjemelés önmagában is kiváltotta volna.

Az érettségizők jelenleg egyénenként próbálják meg eldönteni, hogy ha a korlátozás alá eső terü-leteken kiszorulnak a továbbtanulásból, milyen stratégiát válasszanak. Inkább megéri-e nekik, ha mondjuk szabad bölcsészetet tanulnak 230 ezerért egy jó intézményben, vagy válasszanak egy gyengébb minőségű, de olcsóbb költségtérítéses képzést azon a szakon, ahova eddig is menni akartak? Esetleg kockáztassák-e a teljes eladósodást, és mégis kifizessék az áhított intézményben és szakon a 700 ezer forintos tandíjat? Azt sem tudhatjuk, hogy a sok egyéni jelentkezési stratégia eredőjeként végül mely karok, szakok élhetik túl a változásokat, hogy nem a legszínvonalasabb képzést nyújtó intézményekben lehetetlenül-e el a tanítás. Azt a nálunk teljesen elfogadott módszert, hogy az oktatási kormányzat dönti el, hányan tanul-hatnak ingyen a felsőoktatásban az egyes szakterületeken, szinte sehol máshol nem használják. Nincs olyan fejlett ország, ahol a felsőoktatásban felvehető hallgatók képzési területek szerinti lét-számát az oktatási kormányzat határozná meg és változtatná egyik évről a másikra az összes képzési ágban, ráadásul intézményi bontásban. Ezt a megoldást a szocialista tervgazdaságtól örököltük, jóllehet már akkor is akadályozta, hogy a képzési struktúra alkalmazkodjon a munkakereslet változá-saihoz. Azt, hogy összesen hány hallgatót fizetnek, máshol is szabályozzák néha, bár más módszerekkel is korlátozhatók a költségvetés felsőoktatási kiadásai. Az is előfordul, elsősorban költségcsökkentési megfontolásokból, hogy néhány szakterületen időlegesen, a nagy költségigényű képzési ágakban akár hosszabb ideig is megmondják, hány hallgatót lehet felvenni. A program-kínálat egészét azonban nem szabályozzák szakterületek szerint. Ahogy lesz,úgy lesz Az, hogy egyes képzési ágakban csökkentik, máshol növelik a férőhelyek számát, ráadásul nem is garantálja, hogy végül olyan képzési területek szerinti összetételben tanuljanak és főleg végezzenek a diákok, amit az oktatási kormányzat helyesnek talál. Ezt próbáltam érzékeltetni a mostani egyéni jelentkezési stratégiák alakulásáról szóló példával. A központi férőhely-szabályozás viszont komoly hatékonyságveszteséghez vezethet - a kevésbé keresett szakmákban a könnyebb bejutás követ-keztében a túlkínálat fennmaradásához, viszont minőségi képzést nyújtó tanszékek, karok, intézmé-nyek megszűnéséhez. Nem jó ezért, ha a felvehető, finanszírozott létszám szakterületek szerinti központi szabályozásával próbálják meg alakítani a felsőoktatási kínálatot. Hiába törekszenek a döntéshozók racionalitásra - a felsőoktatás túl bonyolult rendszer ahhoz, hogy kézi vezérléssel igazgatható legyen. Ha viszont a döntéseket nem a racionalitás vezényli, ha a tények elemi szinten sem számítanak, akkor amellett, hogy tiltakozunk a döntés ellen, csak egyben lehetünk biztosak: azt is meglepetés fogja érni, aki a döntést meghozta. Varga Júlia, A szerző közgazdász. http://magyarnarancs.hu/archivum_reszletes/2012/3


23

MTV – Magyar Rádió 2012. január 19. Elbocsátásoktól tart a PDSZ – letölthető hanggal

A szakszervezet nem látja az idei költségvetésben a közoktatás finanszírozásának fedezetét.

Iskolabezárásoktól és tanárok elbocsátásától tart a Pedagógusok Demokratikus

Szakszervezete.

Mendrey László elnök rámutatott: szeptembertől az állam lesz az iskolák fenntartója, de nem látják

az idei költségvetésben a közoktatás finanszírozásának fedezetét, holott a szeptember elsejétől

december 31-ig tartó időszakban százmilliárd forintra lenne szükség.

„Félő, hogy ennek a fedezete mi vagyunk, közoktatásban dolgozó munkavállalók, akiknek ugyan

2013. szeptember elsejétől jelentősnek tűnő béremelést ígér az életpályamodell” – fogalmazott. A

kérdés, hogy kik azok, akik eljutnak eddig az időpontig – tette hozzá.

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/18/18/Elbocsatasoktol_tart_a_PDSZ.aspx Magyar Hírlap 2012-01-20 Közzétették a felsőoktatási intézményi keretszámokat

Az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27.150-en tanulhatnak

A szeptemberben induló tanévben az alapképzésben teljes állami támogatás mellett 27.150-en tanulhatnak, további 15.550 diák részösztöndíjat kaphat. Az egységes osztatlan képzésben a teljes támogatásban részesülők száma 2420, a felsőfokú szakképzésben 3500 lesz. Ez összesen 48.620 olyan diákot jelent majd, aki állami vagy részben állami támogatással tanulhat.

A felsőoktatási intézményi keretszámokat és a kapcsolódó költségtérítéseket pénteken tették közzé, a diákok ennek ismeretében február 15-ig dönthetnek arról, mely intézménybe és milyen képzési formára jelentkeznek.

Az alapképzésben teljes támogatással az agrár szakokon 1300-an, a bölcsészképzésben 2700-an, a gazdaságtudományi képzésben 250-en, az informatikai képzésben 3600-an, a jogi képzésben 200-an, a műszaki területen 8160-an, a művészeti területen 740-en, a művészetközvetítésben 350-en tanulhatnak. Az orvostudományi képzésekben 2800-an, a pedagógusképzésben 1600-an, a sporttudományokban 450-en, a társadalomtudományokban 1000-en, a természettudományokban 4000-en mélyülhetnek el.

A részösztöndíjasok közül az agrárképzésben 100-an, az informatikai képzésben 4600-an, a műszaki képzésben 7600-an, az orvostudományi képzésben 100-an, a természettudományos képzésben 3150-en tanulhatnak.

Jogot például teljes támogatással Miskolcon, Pécsett és Szegeden lehet tanulni, míg résztámogatással 50-50 hallgató a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem folytathat tanulmányokat.


24

Államilag finanszírozott keretszámok egyetemekre lebontva

Intézményekre lebontva a Budapesti Corvinus Egyetemen összesen 625 állami hely lesz, ebből az agrárképzésben 300, a gazdaságtudományok terén 75, az informatikai képzésben 100. Részösztöndíjjal 200-an tanulhatnak majd.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2730 teljes állami helyet kapott - ebből a műszaki terület 2200, az informatika 400, a gazdaságtudományok 30 helyet -, részben állami támogatással 2725-en folytathatnak tanulmányokat.

A Debreceni Egyetem keretszáma 2660, ebből az agrárképzés 150, a bölcsészet 250, a műszaki képzés 570, az orvosképzés 640, a természettudományok 550 helyet kaptak. Részösztöndíjjal 1350-en tanulhatnak, ebből 440-en természettudományos képzésekben.

Az ELTE-n 3410 állami hely van, ebből például a bölcsészeknek 1050, az informatikának 400, a pedagógusképzésre 530, a természettudományokra 1140 hely jutott. A résztámogatás 1400 helynek jár, ebből az informatika 500, a természettudományok 900, a jogi képzés 50 helyet jelent.

A Miskolci Egyetem teljes kerete 1100, ebből 500 a műszaki, a részkeret 720 hallgató.

A Nyugat-magyarországi Egyetem teljes kerete szintén 1100, ebből 220 az agrárképzési, 210 a pedagógusi, 200 a természettudományos keretszám, részösztöndíjjal 380-an tanulhatnak. Az Óbudai Egyetemen 1940 teljes állami támogatású hallgató lesz, ebből 1620-an műszaki vonalon tanulhatnak, részösztöndíjjal 1970 diákot lehet felvenni, ebből 1550 a műszaki.

A Pécsi Tudományegyetem teljes állami kerete 2300, ebből 620 az orvosi, 340 az informatikus és 460 a természettudományos képzésben részt vevő hallgató, a részösztöndíjasok száma 1125 lesz. A Semmelweis Egyetem 1085 állami ösztöndíjat kapott és további 740 helyet egységes, osztatlan képzésben teljes támogatással.

A Szegedi Tudományegyetem 2495 hallgatót vehet fel teljes támogatással, közülük 900 természettudományos, 230 orvosi képzésben vehet részt, 90 helyet kaptak a jogi, 270-et az informatikai területekre. A részösztöndíjasok száma 1235.

http://www.magyarhirlap.hu/online/_kozzetettek_a_felsooktatasi_intezmenyi_keretszamokat_.html Index 2012.01.20. Sok gazdag, de buta közgazdászunk lesz - videóval Gimnazistákat kérdeztünk az Educatio kiállításon az új felsőoktatási törvényről, miközben a Hallgatói Hálózat aktivistái demonstrációval zavarták meg az Oktatási Hivatal elnökének beszédét. http://index.hu/video/2012/01/20/sok_gazdag_de_buta_kozgazdaszunk_lesz/ MTV Ma reggel 2012. január 20. Diákhitel 2. - az önköltségeseknek is - videóval A Ma reggel vendége Bugár Csaba a Diákhitel Központ vezérigazgatója http://premier.mtv.hu/Hirek/2012/01/20/09/Diakhitel_2__az_onkoltsegeseknek_is.aspx


25

Magyar Hírlap 2012-01-20 Ellenzi a hallgatói szerződéseket A HÖOK

Hat-tizenkét évig kell itthon dolgozniuk a diplomásoknak - Botrány az Educatio kiállítás megnyítóján

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) alapjaiban nem ért egyet a hallgatói szerződés intézményével - mondta Nagy Dávid, a szervezet elnöke pénteken az MTI-nek. A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak. Ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet.

A hallgatói szervezet vezetője azt mondta, hogy a hallgatói szerződések nem jelentenek megoldást, és nem látják, hogyan lehet majd azokat nyomon követni, számon tartani. "Nem a külföldre távozók büntetését, hanem az itthon maradók elhelyezkedésének kiemelt javadalmazását tartanák célravezetőnek" - jelentette ki Nagy Dávid.

Hozzátette: azt a társadalmi igényt megértik, hogy a tandíjmentesen szerzett diploma itthon is kamatozzon. A mostani megközelítést pedig, hogy húsz éven belül a képzési idő kétszeresét kell itthon tölteni, ugyan jobbnak tartják, mint az eredetit, de mégis igazságtalan véleményük szerint, mert azonos képzési időhöz nem feltétlenül társulnak azonos költségek.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pénteken elmondta: a rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme teljes állami támogatású, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek - tette hozzá.

A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet - fűzte hozzá. Annak, aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár.

Szűkül az államilag támogatott keret

Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések. A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak. Ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet.

Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár. A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon - mondta Hoffmann Rózsa. Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; a nőknek, ha három gyermeket szülnek, elengedik a visszafizetést.

Bekiabálásokkal zavarták meg Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét középiskolások és egyetemisták péntek délelőtt, az Educatio oktatási szakkiállításon.

Eduline TV felvétele letölthető videó

http://www.youtube.com/watch?v=J_asimoTNR4&feature=youtu.be


26

Az Eduline tudósítása szerint a Hallgatói Hálózat nevű csoport tagjai a felsőoktatási változások ellen tiltakoztak, és azt kiabálták: "a kormány elrontja azt is, ami van"."Félnek közgazdászokat és politológusokat oktatni, mert félnek, hogy kiderül: a politikájuk egy csőd" - ezt kiabálták középiskolások és egyetemisták az Oktatási Hivatal vezetőjének az ezt kiabálták középiskolások és egyetemisták az Oktatási Hivatal vezetőjének az Educatio Oktatási Szakkiállításon

http://www.magyarhirlap.hu/online/ellenzi_a_hallgatoi_szerzodeseket_a_hook.html MTV Híradó 2012. január 20. Hoffmann Rózsa: értékalapokon a köznevelés Csaknem 10 milliárd forintot szánnak az óvodai férőhelyek bővítésére és új férőhelyek létrehozására. Az új köznevelési törvény kiemelt célja a leszakadás megakadályozása a nevelés-oktatás eszközeivel, valamint a tehetséggondozás - mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten, az első alkalommal megrendezett nemzetközi köznevelési konferencián. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, hogy az új jogszabály a köznevelést "értékalapokra helyezi", és nem szolgáltatásnak, hanem közszolgálatnak tekinti, amelynek a garanciáit az állam biztosítja. Mint elmondta, a pedagógus-életpályamodell rögzíti az előmeneteli rendszert, amely a jelenleginél nagyságrendekkel magasabb jövedelmeket meghatározó új bértáblát tartalmaz. Az új jogszabály ötévenkénti szakmai ellenőrzést ír elő a pedagógusoknak - tette hozzá az államtitkár. Nemzeti és egyetemes műveltségi minimum Megfogalmazása szerint a Nemzeti alaptanterv a valódi esélyegyenlőséget szolgálja, az "meghatározza a korszerű tudás-, illetve nemzeti és egyetemes műveltségi minimumot, amely minden magyar gyermek számára alanyi jogon jár". Hoffmann Rózsa a konferenciát követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva elmondta, csaknem 10 milliárd forintot szánnak az óvodai férőhelyek bővítésére és új férőhelyek létrehozására. Hozzátette: a férőhelyek további növelése érdekében a Belügyminisztériummal együttműködve meg kívánják változtatni az óvodák építésére vonatkozó szabványokat. A kormány célja nem a spórolás Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a konferencián azt mondta: az oktatási intézmények állami fenntartásba vétele nem cél, hanem eszköz; a kormány célja nem a spórolás, hanem a racionalizálás és a feladatok optimalizálása. Mint hozzátette, olyan irányítási és szervezeti rendszert kívánnak kialakítani, amely biztosíthatja a köznevelési feladatok "jelenleginél eredményesebb, méltányosabb és hatékonyabb ellátását". Princzinger Péter bemutatta a felsőoktatási információs oldal, a felvi.hu mintájára indult oktatas.hu weboldalt. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója előadásában a Nemzeti alaptantervhez készülő kerettantervekről beszélt. Elmondta, hogy a következő hónapokban szakmai és társadalmi vitára bocsátják a tervezetet. Közölte: "a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet".


27

Kerékgyártó Sándor, a konferenciát szervező Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetője a közoktatásban alkalmazott informatikai és technikai újításokról számolt be; elsősorban az új Sulinet weboldalt, az elektronikus diákigazolványt, továbbá a már mobiltelefonokról is elérhető felvi.hu weboldalt említette. A nemzetközi köznevelési konferenciát a 12. Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás keretében tartották a Papp László Budapest Sportarénában. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/20/19/Hoffmann_Rozsa_ertekalapokon_a_kozneveles.aspx Inforádió 2012. január 20. Hoffmann Rózsa: Szerződést köt az állam a támogatott diákokkal Szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal; a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken a fővárosban tartott sajtótájékoztatóján Az államtitkár elmondta: a felsőoktatásról szóló törvény, amelyet tavaly decemberben fogadtak el, sok olyan újdonságot tartalmazott, amelyet most konkretizálnak. Az egyik ilyen a hallgatói szerződések ügye; a rendeletet a kormány csütörtökön fogadta el. A rendelet három alapvető támogatási, illetve képzési formát vezet be. A képzések zöme állami támogatással folyik, de vannak olyanok is, amelyeket az állam ötven százalékban támogat, mások önköltségesek - tette hozzá. Összesen ötvenezer olyan hely van, amelyet az állam teljesen vagy felében támogat, ezekre vonatkoznak a hallgatói szerződések. A szerződésben a diákok vállalják, hogy a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor, Magyarországon dolgoznak; ez hat, tíz vagy tizenkét évet jelenthet - fűzte hozzá. Aki aláírta a szerződést, de nem teljesíti a feltételeket, annak vissza kell fizetnie az évente több százezer forintnyi támogatást - mondta az államtitkár. A cél, hogy minél több képzett értelmiségi maradjon Magyarországon - mondta Hoffmann Rózsa. Ha a diák nem tud maradni, vagy nem tud végezni időben - ez az alapidő másfélszerese lehet -, akkor elkezdődik a visszafizetési procedúra. Akik nem tudnak diplomát szerezni, azoknak csak a támogatás felét kell visszafizetniük; ha három gyermeket nevelnek, elengedik a visszafizetést. Azokon a helyeken - jogi vagy a gazdasági területen -, ahol csökkent az államilag finanszírozott helyek száma, az állam visszatérítheti a diákhiteleket, ha az állami szférában helyezkedik el később a tanuló. A továbbtanuláshoz minimálisan 240 pont kell; a szerződéseket az Oktatási Hivatal köti meg - mondta az államtitkár. http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-477886


28

Magyar Nemzet 2012. január 21. Az is tanulhat, akinek eddig ezt nem lehetett Az új felsőoktatási törvény megalkotásával a kormány egy versenyképesebb felsőoktatási rendszer alapjait rakta le, egyben a felsőoktatás finanszírozásának teljes átszervezését, megújítását tűzte ki célul – közölte szombaton a Kormányszóvivői Iroda az MTI-vel.

Mint közleményükben írták: a kormány elkötelezett abban, hogy minden tehetséges és tanulni vágyó fiatal számára általánosan hozzáférhető, minőségi és fenntartható felsőoktatási rendszer alapjait teremtse meg.

A Kormányszóvivői Iroda közlése szerint a felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében a kabinet létrehozta a meglévő diákhitelrendszer mellett a Diákhitel II. programot. Hozzátették: a döntés értelmében az állami részösztöndíjas és az önköltséges hallgatók a Diákhitel II. rendszeren keresztül teljes anyagi támogatást kapnak a tanulmányaik zavartalan elvégzéséhez. Az új hitelkonstrukció a diákok képzésének teljes önköltségét biztosítja – tartalmazza a közlemény.

„A kedvezményes kamattámogatású hitel révén mindenki számára lehetővé válik a jövőben a felsőoktatásban való részvétel, így azok számára is, akik korábban saját forrás híján nem tudtak felsőfokú tanulmányokat folytatni” – fogalmaztak.

A Kormányszóvivői Iroda szerint a kormány tehát a Diákhitel I és a Diákhitel II. programok fenntartásával, illetve beindításával megteremti annak lehetőségét, hogy minden magyar fiatal a jövőben felsőoktatási képzésben részesülhessen, gyarapítva ezáltal is a magyar nemzet kulturális tőkéjét.

Az új köznevelési törvény kiemelt célja a leszakadás megakadályozása a nevelés-oktatás eszközeivel, valamint a tehetséggondozás – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Budapesten. Ismert, szerződést köt az állam a felsőoktatásban állami támogatással tanuló diákokkal; a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk

http://mno.hu/belfold/az-is-tanulhat-akinek-eddig-ezt-nem-lehetett-1045260 Origo 2012. 01. 21. Kihirdették a tandíjakat: 150 ezer és egymillió között a slágerszakokon

Félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell szeptembertől fizetni azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé. Ráadásul a legnépszerűbb szakok állami finanszírozását vágta vissza leginkább a kormány: gazdasági képzésre összesen 250 ingyenes hely jut, jogot pedig csak két budapesti egyetemen lehet majd állami támogatással tanulni. Idén tízezerrel kevesebb ingyenes hely lesz az alap- és az osztatlan képzésen.

A kormány pénteken hozta nyilvánosságra a 2012-es felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítését, ebben közölték az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek intézmények közötti felosztását, illetve a képzések költségeit. Korábban csak tudományterületenként adták meg, hány hallgató tanulhat ingyen vagy kedvezményesen, és azt is csak nagyságrendileg lehetett tudni, mennyibe kerül majd az önköltséges képzés.


29

A felvételizők körében eddig rendkívül népszerű gazdasági képzés az egyik olyan terület, amelynek állami finanszírozását a leginkább érintette a felsőoktatási reform: 4900-ról 250-re csökkent az állami finanszírozással felvehető hallgatók száma, részösztöndíj ezen a területen nincs. Az államilag finanszírozott keretszám több mint felét, 75-75 helyet a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kapja, és van olyan intézmény, amelyen csak 10-15 ösztöndíjas hely lesz.

Tavaly a legnépszerűbb alapszak magasan a gazdálkodás és menedzsment volt, erre több mint 13 ezren jelentkeztek, közülük 2366 diákot vettek fel állami finanszírozású képzésre. Ez alapján valószínű, hogy az érintett intézmények képesek lesznek feltölteni az önköltséges férőhelyeket is. Ezek díjai között jelentős különbségek vannak: a Debreceni Egyetemen 150 ezer forintba, a Dunaújvárosi Főiskolán 160 ezer forintba kerül egy félév, míg a BGF-en 216 ezer, angol vagy francia nyelvű képzéssel ugyanez viszont már 350 ezer.

A tavaly az egyik legmagasabb pontszámot megkövetelő Corvinuson 295 ezer (levelező tagozaton 225 ezer) forintba kerül majd egy félév, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemen (BME) pedig 300 ezer forintot kell fizetni az állami ösztöndíjban nem részesülő hallgatóknak. A legdrágább képzést továbbra is az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola kínálja, ahol magyar és angol nyelven is félévente 730 ezer forintba kerül egy félév, igaz, itt eddig sem volt ingyenes az oktatás.

Népszerű gazdasági szakok

A gazdasági képzés finanszírozásának visszavágása érinti a tavalyi második legnépszerűbb turizmus-vendéglátás szakot is. Erre tavaly 8300-an jelentkeztek, közülük 2037 embert vettek fel. A szakon az egyik legolcsóbb képzést a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán kínálják, 150 ezer forintot kérnek félévente, a Debreceni Egyetemen 177 ezer forintba kerül majd egy félév. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán félévente 180 ezer forintot, a BGF-en félévente 216 ezer forintot kell szeptembertől fizetni, de német vagy angol nyelven 350 ezret kérnek el egy félévért. A Corvinuson ezen a szakon is 295 ezer forintba került egy félév.

Tavaly a harmadik legnépszerűbb szak a pénzügy és számvitel volt, ez is a gazdasági területhez tartozik, 2011-ben 7100-an jelentkeztek erre, közülük 1320-at fel is vettek. Az egyik legolcsóbb képzést ezen a szakon a Kaposvári Egyetem kínálja, félévente 150 ezer forintért. A Budapesti Gazdasági Főiskolán magyar nyelven 216 ezer, angolul 350 ezer forint lesz egy félév.

A jogászok a nagy vesztesek

A felsőoktatási reform legnagyobb vesztese a jogászképzés: a felvételizők körében hagyományosan népszerű szakon összesen száz államilag finanszírozott hely marad. A száz férőhelyen két intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem osztozik majd fele-fele arányban, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és a Károli Gáspár Református Egyetemen ezentúl csak önköltséges formában marad fenn majd a jogászképzés.

Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója az [origo]-nak azt mondta: nem érte őket váratlanul a változás, de szerinte a pécsi jogászképzés van olyan jó, hogy önköltséges formában is fennmaradjon a kar.

A legdrágább jogászképzést egyébként az ELTE kínálja, itt egy félév 237 ezer forintba kerül, a Pázmányon 225 ezer forintot kell érte fizetni. Az állami ösztöndíjakból kimaradó Károli Gáspár Egyetemen már 215 ezer, a Debreceni Egyetemen 185 ezer, a Szegedi Tudományegyetemen 176 ezer, a Pécsi Tudományegyetemen 175 ezer, a Miskolci Egyetemen 174 ezer lesz egy félév. A legkevesebbet a győri Széchenyi István Egyetemen kérnek majd a joghallgatóktól, félévente 165 ezer forintot.


30

Kommunikáció és média

A tavalyi 2100-ról kevesebb mint a felére, ezer főre apadt a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma. Ebből az ELTE 190, a Pázmány pedig 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel, a Corvinus, a Debreceni Egyetem, és a Szegedi Tudományegyetem 80-80 fős keretszámot kapott. A maradék 470 ingyenes helyen 17 intézmény osztozik majd, több főiskolára is csak 10 állami ösztöndíjas hallgató kerülhet majd be.

A társadalomtudományokon belül a legnépszerűbb alapszak a kommunikáció és médiatudomány, erre tavaly több mint 6400-an jelentkeztek, közülük 1307-et vettek fel, igaz ebben már benne vannak a költségtérítéses hallgatók is. Ezen a szakon a legdrágább képzést a Budapesti Kommunikációs Főiskola kínálja, félévente 274 ezer forintért.

A Corvinuson ugyanez a szak félévente 190 ezer, az egri Eszterházy Károly Főiskolán 180 ezer forintba kerül, míg a Debreceni Egyetemen 154 ezer, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán 150 ezer forintért is lehet tanulni.

Műszaki és informatika

A reform nyertese a természettudományos, műszaki és informatikai képzés. Műszaki alapszakokra összesen 8160 hallgatót vehetnek fel az intézmények, és további 7600 részösztöndíjas helyet osztottak fel. Igaz, így is kevesebb államilag finanszírozott hely lesz, mint tavaly, 2011-ben ugyanis még 9774 hallgató tanulhatott ingyen. A legtöbb állami ösztöndíjas hallgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek lesz: műszaki szakokon 2200-an ingyen, 2100-an kedvezményesen tanulhatnak, informatikai szakokra pedig 400 ösztöndíjas és 550 részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel.

Az Óbudai Egyetem sem járt rosszul: 1940 ösztöndíjas és 1970 részösztöndíjas férőhelyük lesz. A győri Széchenyi István Egyetem műszaki szakjain ezren ingyen, 800-an kedvezményesen tanulhatnak. Az informatikusképzésben kiemelkedően sok hallgatója lesz még az ELTE-nek (400 ösztöndíjas és 500 részösztöndíjas), illetve a Pécsi Tudományegyetemnek (340 ösztöndíjas és 450 részösztöndíjas).

Viszont ha fizetni kell, a műszaki képzések drágák lesznek, a BME gépészmérnöki szakán például 325 ezer forintba kerül egy félév, részösztöndíjas képzésben ennek a felét, 162 500 forintot kell kifizetni. Mérnök-informatikus szakon a BME-n 300 ezer forintot kell majd fizetni félévente, az ELTE informatikai karán indított programtervező matematikus szakon 237 ezer forintot kérnek félévente.

Orvosok és fogorvosok

A legdrágább képzéseket természetesen az orvosi karokon kínálják. Az orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakokra összesen 1800 hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjjal, ez több, mint a tavalyi, 1511 fős ingyenes képzési keret. Részösztöndíj ezen a területen nincs. A legtöbb, 740 ösztöndíjas hallgatót a budapesti Semmelweis Egyetem veheti fel, Debrecenben és Szegeden 380-an, Pécsen 300-an tanulhatnak ingyen.

Aki nem jut állami ösztöndíjhoz, annak a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán egymillió-húszezer forintba kerül egy félév, így a hat év alatt 12,2 millió forintot kell majd kifizetni az orvosi diplomáért. Debrecenben, Pécsen és Szegeden 950 ezer forintot kérnek egy-egy szemeszterért.

A fogorvosképzés Pécsen a legdrágább, egy félév egymillió-ötvenezer forintba kerül, míg a Semmelweis Egyetemen egymillió-tizenhatezer forintba. Debrecenben és Szegeden 950 ezer


31

forintot kérnek egy félévért a fogorvoshallgatóktól. Gyógyszerész szakon a Semmelweis Egyetemen félévente 800 ezer forintot kell majd fizetni, Debrecenben, Pécsen és Szegeden 750 ezret.

http://www.origo.hu/itthon/20120120-felsooktatas-allamilag-finanszirozott-keretszamok-es-az-onkoltseges-kepzes-arai.html

HVG.hu 2012. január 22. Debreceni Egyetem: veszélyben a médiakommunikációs tudás alapjoga

2012-es felsőoktatási keretszámok lehetetlenné teszik, hogy az egyetemeken továbbtanulni szándékozók államilag finanszírozott kommunikáció- és médiatudományi alapképzésre jelentkezzenek – írta a hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében a Debreceni Egyetem, Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék vezetője, Szirák Péter.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy január 19-én kiadott kormányzati rendelkezés a fizetős képzés felé tolja azokat a fiatalokat, akik egyetemi képzésben kívánják megismerni a médiakultúra és a szervezeti kommunikáció világát. „Ezt sem keresleti, sem munkaerő-piaci elemzések nem támasztják alá, s a rendelkezésben a minőség elve sem érhető tetten.”

A közleményben a tanszékvezető azt hangsúlyozta, hogy „a kommunikáció- és médiatudomány területén a tömeges képzés problémáját nem oldja meg a képzési irány teljes diszkriminálása az egyetemeken”. Az egyetemi médiakommunikációs képzésre célirányosan készülő diákoktól a kormányzati rendelkezés elveszi az esélyt, hogy állami ösztöndíjas formában tanuljanak. Hozzátette: „a térítési költséget megfizetni képtelen tehetséges fiatalok így elvesztik a jogukat, hogy egyetemi műhelyekben szerezzenek tudást a szervezeti kommunikáció és a médiakultúra világáról. Ha a középiskolából magas pontszámot hozó szorgalmas fiatalok nem léphetnek be a szak egyetemi képzéseibe, akkor veszélybe kerülhet ennek a világon mindenütt stratégiai fontosságúnak tartott tudásterületnek a szakmai utánpótlása. Ez nem kívánt hatással lehet Magyarország kulturális-közéleti állapotára és nemzetközi versenyképességére is.”

http://hvg.hu/itthon/20120122_debreceni_egyetem_veszelyben_mediakommuni

Országos hírek MTV híradó 2012. január 17 Korszerűsít Szent István Egyetem

Csaknem 190 millió forintos, pályázaton nyert támogatásból újul meg az Ybl Miklós

Építéstudományi Kar két budapesti épülete.

Az energiafelhasználás és az ezzel kapcsolatos kiadások csökkentését célzó fejlesztés külső

szigeteléssel, ablakcserével, valamint a fűtés és a világítás korszerűsítésével valósul meg - áll az MTI-

hez eljuttatott közleményben. Az egyetem tájékoztatása szerint az Új Széchenyi Terv keretében zajló

fejlesztés 2011. november 30-án kezdődött, és várhatóan 2013. március 20-án fejeződik be.


32

Az építéstudományi kar munkatársai külső szakértők együttműködésével hosszas előkészítés után

dolgozták ki a műszaki koncepciót, és nyújtották be pályázatukat. Az épületek energetikai

jellemzőinek hagyományos módszerekkel történő javítása ugyanis a meglévő épületszerkezetek,

valamint az épület védett architektúrájának következtében nehézségekbe ütközött - olvasható a

sajtóközleményben.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Környezet és Energia Operatív Program keretén belül, a

kohéziós alap társfinanszírozásával valósul meg.

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/17/08/Korszerusit_a_Szent_Istvan_Egyetem.aspx Magyar Nemzet 2012. január 18. Uniós pénzeket költenének a fiatalokra Fiatalokat segítő mentálhigiénés hálózat létrehozása és az ifjúság.hu információs portál beindítása is szerepel a kormány ifjúságpolitikai keretprogramjában, amelyet szerdán mutatott be Mihalovics Péter miniszteri biztos és Giró-Szász András kormányszóvivő.

Mihalovics Péter elmondta, hogy a keretprogram négy téma köré szerveződik: ezek a tudatos állampolgárság kérdése, az egzisztenciális problémák, a családalapítás és ezzel összefüggő otthonteremtés, valamint a szabadidő eltöltése.

Hangsúlyozta, hogy ismerve a jelenlegi gazdasági helyzetet, nem a központi költségvetés terhére akartak megfogalmazni reálisnak tűnő, de a jelenlegi helyzetben megvalósíthatatlan terveket, így a keretprogramban szereplő minden egyes projekt becsatornázható kiemelt európai uniós támogatási rendszerekből finanszírozható programokba.

http://mno.hu/belfold/unios-penzeket-koltenenek-a-fiatalokra-1044376 MTV - Magyar Rádió 2012. január 22. Pénzt hozhat a családnak is, ha gyereke hiányszakmát választ – letölthető hanggal

Akár ötvenezres ösztöndíjat is kaphat Győrben az a diák, aki hiányszakmát tanul. Több más

város szintén pénzt ad azért, ha valaki a gazdaság számára fontos foglalkozást választ.

Burkoló, kőműves, festő-tapétázó, karosszérialakatos, szakács – csak néhány a hiányszakmák közül,

vagyis amely területeken nincs elegendő szakember. Több önkormányzat idén is támogatja a

hiányszakmákat választó középiskolás diákokat.

Győr alpolgármestere, Simon Róbert Balázs a Krónikában elmondta, a város évente 140-150 millió forintot költ a hiányszakmát tanuló diákok ösztöndíjára. Hozzátette, a 2008 óta tartó programot tekintve Győr úttörőnek számít, gyakorlatát pedig több más település is követte. Idén például Tatabánya is hasonló módon támogatja majd a hiányszakmákat választó tanulókat.


33

Győrben az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől függ, és akár a 40-50 ezer forintot is elérheti, ami már a család költségvetésében is komoly tétel lehet. A hiányszakmákat minden évben több szempont alapján határozzák meg, figyelembe véve az aktuális helyi nagyberuházásokat is – mondta el Rákóczi Tibor, a Lukács Sándor Szakképző Iskola igazgatója. Az intézményben jelenleg a szerszámkészítő, a járműfényező és karosszérialakatos foglalkozások a legnépszerűbbek. A támogatott képzések körének meghatározásánál Győrben különösen fontos, milyen munkaerőigényei vannak a helyi Audi-gyárnak. A szakiskola kiemelten foglalkozik azokkal a szakmákkal, a cég új győri beruházás szempontjából szükségesek – tette hozzá Rákóczi Tibor. Győrben az ösztöndíjat kapó diákok létszáma idén háromszáz és ötszáz között van. http://www.hirado.hu/Hirek/2012/01/22/13/Penzt_hozhat_a_csaladnak_is_ha_gyereke_hianyszakmat.aspx

Szaksajtó

Edupress 2012-01-19 Norbert lehet Dux utódja

Nemzeti Közszolgálati Egyetem programját kidolgozó Kis Norbert lehet az új felsőoktatási helyettes államtitkár - tudta meg az MTI kormányzati forrásból. Az MTI információi szerint Dux László jelenlegi felsőoktatási helyettes államtitkár január végéig marad a posztján, az új felsőoktatási vezető ezt követően veszi át a területet.

Kis Norbert csütörtökön azt mondta: valóban folynak ilyen tárgyalások a Nemzeti Erőforrás Minisztériumával, és ezek a végső szakaszban vannak. Dux László megbízatása január 28-án jár le, addig meg fog történni a vonatkozó bejelentés - jelezte. Kis Norbert feladata miniszteri biztosként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításáról szóló kormányhatározat végrehajtásának tárcaközi koordinálása, illetve az átalakulással kapcsolatos ügyek egyeztetésére létrejött tárcaközi munkacsoport vezetése volt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem - amely egy egyetem, egy főiskola és egy egyetemi kar egyesülésével jött létre - január 1-jén kezdte meg működését.

Dux László lemondása január 5-én került nyilvánosságra. Az oktatásért felelős államtitkárságon akkor az MTI érdeklődésére a lemondás okáról azt a tájékoztatást adták, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár eredetileg is abban állapodott meg Dux Lászlóval, hogy a helyettes államtitkár az új felsőoktatási törvény megalkotásáig vállalja a feladatot, azután pedig visszatér az egyetemi katedrára.

http://www.edupress.hu/hirek/index.php?pid=egycikk&HirID=26217


34

Szakmai közlemények

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2012. január 18. Felhívás eLemérésre

Felkérjük az iskolákat, hogy vegyenek részt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet évenként ismétlődő országos mérésében, amely megmutatja, hogyan alakul az informatikai eszközök használata az iskolákban. A mérés iskolafejlesztő szemléletű és módszertani jellegű, kitöltése nem lehet a rendszergazda vagy az informatikatanár feladata, legalább egy kis csoport közös gondolkodását igényli.

Tovább a linken: http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/elemeresre

Blogok OcpolCafe 2012.01.18. Sokk. Terápia?

Az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyek 2011/12-es számai képzési területenként is ismertekké váltak a héten. Tudjuk, hogy a miniszterelnöki hatáskörben meghozott döntéskor nem használták fel a rendelkezésre álló adatokat és hatástanulmányokat. A következőkben kísérletet teszünk a bekövetkező sokk és alkalmazkodási kényszer modellezésére – egyetlen szempont, a képzési kínálat területi megoszlása alapján. A települések képzési kínálata következtetni enged majd a rendszer fenntarthatóságára és a kívánatos integrációs mozgások irányára. Bár a települések képzési kínálata (elemzésünk tárgya) némileg keveredik majd az intézmények képzési kínálatának szempontjával, elsősorban a térségi dimenzió vizsgálata érdemel itt figyelmet.

Tovább a linken:

http://oktpolcafe.hu/sokk-terapia-0333698

Nahalka István Blog 2012. január 18. Hiszti a tandíj körül (Fú, de félek, hogy ezt egy páran kormánypárti bejegyzésnek hiszik majd!) Kedves hűséges olvasóim! Gondolkodjunk egy kicsit a tandíj jelenleg heves érzelmeket kiváltó problémájáról! Induljunk ki bizonyos általános feltételekből! Próbáljunk meg válaszolni arra a kérdésre, hogy kinek kell fizetni a felsőoktatási képzés költségeit! Van erre egy-két primitív válasz: Primitív válasz 1.: A felsőoktatási képzés költségeit minden adófizetőnek, adója arányában kell fizetnie, vagyis a felsőoktatás legyen ingyenes az egyén számára, mert a társadalom, vagyis egyszerűen mindenki érdeke, hogy rendkívül felkészült értelmisége (pontosabban diplomás rétege) legyen.


35

Tovább a linken:

http://nahalkaistvan.blogspot.com/2012/01/hiszti-tandij-korul.html

Mandíner Blog 2012. január 20. Felsőoktatás : maradsz, vagy fizetsz és mehetsz

Szerződéskötésre kötelezné Hoffmann Rózsa a részben vagy egészben az állam által finanszírozott képzésre felvételt nyert hallgatókat. A felsőoktatásban ingyenesen tanuló diákok az aláírással abba egyeznének bele, hogy tanulmányaik befejezte után húsz éven belül hat, tíz vagy tizenkét évet, vagyis az egyetemen, főiskolán eltöltött idejük dupláját magyarországi munkával töltenék. Mindehhez társul, hogy a kormány radikálisan csökkentette a támogatottak létszámát, elsősorban a jogi, gazdasági, valamint a bölcsész szakokon. Aki a szerződésben foglaltaknak nem tesz eleget, annak egy korábbi bejelentés szerint a képzés költségének a jegybanki alapkamat három százalékával növelt összegét kell majd törlesztenie. A munkavégzés helyét az állam évente ellenőrizné.

Tovább a linken:

http://mandiner.blog.hu/2012/01/20/felsooktatas_maradsz_vagy_fizetsz_es_mehetsz

Granadinho Blog 2012-01-20 A diákok mondják: Elég volt!

Az oktatási reform ellen tüntettek diákok tucatjai az Educatio elnevezésű kiállításon. Miután a kormány mindenfajta szakvéleményt lesöpörve elhatározta a következő évre vonatkozó keretszámokat - négy héttel a jelentkezés előtt - kiderült az is, hogy államilag finanszírozott jogászképzés két helyen lesz - 75-75 hellyel - az országban: Az ELTE-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (logikus, nem?).

Tovább a linken: http://granadinho1.nolblog.hu/archives/2012/01/20/A_diakok_mondjak_ELEG_VOLT/

Documents

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei ...dr. Csapó Jánosné dr. Kiss Zsuzsanna Ilona, a Kaposvári Egyetem tudományos munkatársa, számára, dr. Dinyáné Szabó