TÖRÖK BALÁZS

Útmutató szakdolgozat-készítéshez

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó.................................................................................................... 7Bevezetés.............................................................................................. 91. A szakdolgozat-készítés tartalmi követelményei................................. 11

1.1. A számítógépes alkalmazás elkészítésének menete..................... 121.1.1. Témaválasztás..................................................................... 121.1.2. Anyaggyűjtés, az anyagok előkészítése.............................. 151.1.3. A készítendő alkalmazás struktúrájának kialakítása........... 151.1.4. Szoftverválasztás................................................................. 181.1.5. Az alkalmazás egyes részeinek elkészítése......................... 201.1.6. A rendszeresen ismétlődő lépések...................................... 201.1.7. Ellenőrzés............................................................................ 21

1.2. Az írott szakdolgozat elkészítésének menete............................. 211.2.1. A témaválasztás leírása...................................................... 211.2.2. Az alkalmazás elkészítésének leírása................................. 221.2.3. Az alkalmazás felhasználásának feltételei.......................... 221.2.4. Az alkalmazás használatának ismertetése........................... 231.2.5. Értékelés.............................................................................. 241.2.6. Kitekintés............................................................................ 241.2.7. Egyéb megjegyzések........................................................... 25

2. A szakdolgozat formai követelményei.............................................. 272.1. A szakdolgozat egészének általános formai jellemzői................ 27

2.1.1. Betűformátum..................................................................... 272.1.2. Bekezdésformátum............................................................. 282.1.3. Oldalformátum.................................................................... 282.1.4. A szakdolgozat terjedelme................................................. 292.1.5. A szakdolgozat kötése....................................................... 29

2.2. A szakdolgozat egyes részeinek formai jellemzői....................... 302.2.1. Külső borító........................................................................ 302.2.2. Cím...................................................................................... 302.2.3. Belső címlap....................................................................... 312.2.4. Tartalomjegyzék.................................................................. 312.2.5. Témakifejtés....................................................................... 322.2.6. Irodalomjegyzék................................................................. 332.2.7. Mellékletek......................................................................... 342.2.8. Hajlékonylemez vagy CD-ROM mellékletek...................... 34

3. Hasznos tanácsok........................................................................... 353.1. Stilisztika................................................................................ 353.2. Helyesírás.................................................................................. 353.3. Gyakori hibák........................................................................... 36

3.3.1. Az alkalmazások gyakori hibái.......................................... 363.3.2. Az írott szakdolgozat gyakori hibái................................... 36

3.4. A szakdolgozat bírálatának szempontjai.................................... 373.4.1. Az írott szakdolgozat bírálatának szempontjai................... 373.4.2. A számítógépes alkalmazás bírálatának szempontjai........... 38

3.5. Szerzői jogi kérdések............................................................... 383.6. A szakdolgozat-készítés egyéb irodalma..................................... 39

4. A témaválasztást segítő mellékletek................................................ 414.1. Javasolt szakdolgozati témák, témakörök.................................. 41

4.1.1. Oktatásinformatikus szakképesítő vizsgához....................... 414.1.2. Térinformatikus szakképesítő vizsgához............................. 414.1.3. Műszaki informatikus szakképesítő vizsgához..................... 42

4.2. Az elkészült szakdolgozatok címlistája...................................... 434.2.1. Oktatásinformatika témájú szakdolgozatok......................... 434.2.2. Térinformatika témájú szakdolgozatok............................... 454.2.3. Műszaki informatika témájú szakdolgozatok...................... 46

ElőszóHosszú tanulási időszak után mindenki aki oklevelet, diplomát szeretne szerezni, eljut a szakdolgozat-készítés problémájához. Ez önmagában egy olyan újszerű gond, amellyel a tanulmányi idő alatt foglalkozik ugyan a hallgató, de csak mint távoli és homályos kötelezettséggel. Sok fáradozás, átvirrasztott éjszaka, feladatmegoldások és vizsgák után, amikor már kezd kimerülni az ember, még egy hatalmas erőfeszítést kell tennie a záróvizsga előtt. Ez pedig a szakdolgozat témájának megtalálása, elfogadtatása és a szakdolgozat határidőre való elkészítése.Vannak kereskedelmi forgalomban, könyvtárakban olyan könyvek, amelyek tájékoztatják a tanácstalan hallgatót a szakdolgozat-készítés általános és hagyományos szabályairól, és ezeket érdemes is elolvasni, hajút rá idő. Rengeteg hasznos információt tartalmaznak, néhol humorosak is, és mindenképp megnyugvással töltik el az olvasót azok a fejezetek, amelyekből kitűnik, hogy nem csupán ő az, akinek nagy nehézséget jelent, hogy hogyan is fogjon hozzá a munkához.A szakdolgozat-készítés is mint sok minden, más nagy változásokon megy (ment) keresztül. A hagyományosan írógéppel készített müvek kihalóban vannak. Napjainkban ugyanis a szakdolgozatok nagy része számítógépen szövegszerkesztővel készül, sőt a számítógép adta egyéb lehetőségek kihasználása teszi ki a dolgozatok jelentős részének témáját is. A számítógépes programok használata a szakdolgozat-készítésnél új lehetőségeket nyit és egyben sok - a hagyományos szakdolgozat-készítésnél ismeretlen - problémát vet fel. Ugyanakkor a szakdolgozatot gyakran elektronikus mellékletekkel is ellátják.Ez a könyv tájékoztat arról, hogy mi legyen a számítógépes alkalmazás elkészítésének menete, és arról is, hogy hogyan készüljön a szakdolgozat írott része. Mivel napjainkban szép számmal képeznek informatikához értő, informatika tanítására vállalkozó tanárokat, ezért ennek a könyvnek a megjelentetésével elsősorban nekik szeretnénk segítséget nyújtani. A könyv a sokféle informatikai szak közül példa értékűen foglalkozik elsősorban az oktatásinformatikus és részben a térinformatikus, illetve a műszaki informatikus témájú szakdolgozatok készítésének kérdéseivel, de ez nem zárja ki azt, hogy a többi informatikai szakon végző hallgatók ne használhassák jól a könyvet a szakdolgozatuk elkészítéséhez.Az Informatikai - Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) szervezésében sok helyen folyik az országban felsőfokú informatikus képzés, illetve továbbképzés pedagógusok számára. A tanfolyamokhoz új tankönyvek készülnek a speciális igények minél jobb kielégítése érdekében. Ez az Útmutató szakolgozat-készítéshez - felsőfokú oktatás-, tér- és műszaki informatikus hallgatóknak című könyv a sorozat első darabja. A sorozat további tagjai a felsőfokú oktatásinformatikusok képzését segíti a következő témákat feldolgozva: Multimédia és prezentáció a számítógéppel tartott tanórákhoz; Web-készítés, Web-böngészés; Üzemeltetési alapismeretek; Adatbázis-kezelés; Hálózati ismeretek; Jogi ismeretek, adatvédelem.Reméljük, hogy minden olvasónknak segítséget jelent a könyv forgatása szakdolgozati témájának megválasztásában és kidolgozásában. Célunk az volt, hogy a munkát tanácsokkal és hasznos gyakorlati útmutatókkal segítsük. Jó munkát és jeles szakdolgozatot kívánunk

BevezetésAz útmutató elsősorban az oktatásinformatikus hallgatók számára készült, de haszonnal forgathatják a felsőfokú térinformatikai és műszaki informatikai képzésben résztvevő hallgatók is. Ennek oka, hogy a három szakterület informatikai szakmai követelményei részben átfedik egymást. Kitűnik ez abból is, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium egyazon dokumentumban [2. sz. melléklet a 18/1997. (IV.22.) MKM rendelethez] tette közzé az oktatásinformatikus, a térinformatikus és a műszaki informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit.„Az oktatásinformatikus olyan pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, aki a tantervi követelményeket az informatika és számítástechnika eszközeinek, módszereinek kreatív alkalmazásával tudja közvetíteni. Az oktatási intézményekben az intézmény ... informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. Feladata az oktatási és egyéb elektronikus anyagok készítésében való részvétel. ... Felelősségi körébe tartozik az oktatásban és képzésben használható szoftverek, informatikai eljárások és az Interneten elérhető információk felkutatása és az oktatási intézményben történő alkalmazásuk előkészítése. ... Feladata ... az alkalmazások bevezetésének a felügyelete, az üzemeltetése és az ellenőrzése. Felkészültsége legyen elegendő ahhoz, hogy fogadóképes legyen a képzés során megismert szoftverek új változatainak alkalmazására."„A műszaki, illetve térinformatikus - tevékenységi körének megfelelően - mint a vállalat, intézmény, szervezet operatív vezetőjének közvetlen munkatársa, megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) számítástechnikai, informatikai ismeretei birtokában a munkahely informatikai koncepciójának kialakításában és annak megvalósításában vesz részt. Koncepcionális kérdésekben a feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg a megvalósításban az irányító, koordináló, információáramlást biztosító feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel. Feladata a tevékenységi körének megfelelő informatikai feladatok specifikálása és koordinálása, a szükséges fejlesztések kivitelezésében való részvétel, az alkalmazások bevezetésének felügyelete, üzemeltetése és ellenőrzése. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai alkalmazások összehangolt működésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez." | Részletek a 18/1997. (VII. 8.) MKM rendelet 2. sz. mellékletéből.! Amint az idézetből látható, az oktatási folyamatnak nem csupán passzív szereplője az oktatásinformatikus, hanem olyan aktív résztvevője is, aki tudását, tapasztalatait és tehetségét felhasználva újat alkothat. Már a szakdolgozat is erre késztető kihívás. Megírásának úgy érdemes nekikezdeni, hogy átérezzük: eljött az ideje, hogy alkossunk valamit magunk és mások hasznára.

1.A szakdolgozat-készítés tartalmi követelményei

A szakdolgozatokat tartalmi szempontból két nagy csoportba oszthatjuk:

Az első csoportba az elméleti témájú szakdolgozatok tartoznak. Ilyen lehet például egy vállalati információs rendszer megtervezése, továbbfejlesztése vagy az adatábrázolás fejlődésének vizsgálata a grafikus megjelenítési mód elterjedése óta. Az elméleti megközelítést igénylő témákat választó hallgatóknak ügyelniük kell arra, hogy az adott témakörben ismereteik széleskörűek legyenek. Tájékozottnak kell lenniük a témájukhoz kapcsolódó szakirodalomban és mély ismeretekkel kell rendelkezniük az általuk megoldani kívánt feladattal kapcsolatban. Tájékozottságuk bizonyítéka, ha a feladat különböző megoldási módozatait képesek felvázolni, és mérlegelés után közülük választják ki a leginkább célravezetőt, leghatékonyabbat. Amennyiben hipotézist állítanak fel valamely jelenség magyarázatára vagy egy probléma megoldására, alaposan meg kell indokolniuk - és a lehetőségekhez mérten bizonyítaniuk - elképzelésük helyességét. Mindebből kitűnik, hogy elméleti témájú szakdolgozat írását elsősorban azoknak ajánlhatjuk, akik valamely témával már hosszabb ideje foglalkoznak, elmélyült ismereteik vannak az adott területen, és képesek átfogóan, bonyolult összefüggések figyelembevételével gondolkodni.A szakdolgozatok másik csoportját azok a művek alkotják, amelyek egy konkrét, gyakorlati feladat megoldását tűzik ki célul. Az oktatás terén egy általánosan használható feleitetőprogram, a műszaki tudományokban egy fordulatszámmérő műszer adatainak számítógépes kiértékelő szoftvere, vagy a térinformatikában egy útvonaltervező program mind példa lehetne a gyakorlati témájú szakdolgozatokra. A szakdolgozatoknak ezen utóbbi fajtája általában két részből tevődik össze: egy írott részből, amely nyomtatott formában jelenik meg, és egy számítógépes alkalmazásból, amely valamilyen mágneses vagy lézeres adathordozón található meg . A következőkben mindkét rész készítéséhez adunk tanácsokat, de az ismertetést a számítógépes alkalmazás elkészítésével kezdjük. Gyakorlati ismertetést a számítógépes alkalmazás elkészítésével kezdjük. Gyakorlati, majd az egyszerűbb, kísérletezgetéseket már nem igénylő leírással folytatja. A számítógépes alkalmazás elkészítéséhez kétféle segítséget nyújtunk. Egyfelől leírjuk azokat az általános lépéseket, amelyek a munka menetét meghatározzák, másfelől egy-egy konkrét példával illusztráljuk is az elmondottakat.Megjegyezzük, hogy az elméleti és gyakorlati szakdolgozatok kategóriáit nem lehet abszolutizálni. Az elméleti szakdolgozatok visszavezethetők valamiféle gyakorlati tapasztalatra (empíriára), és az általunk gyakorlati szakdolgozatnak nevezett munkák jócskán tartalmaznak - és kell, hogy tartalmazzanak - elméleti megfontolásokat.

1.1. A számítógépes alkalmazás elkészítésének menete

Csak úgy lehet jó minőségű munkát végezni, ha tervszerűen haladunk előre a feladat megoldásában. A tervezetlenül, kapkodva elkészített szakdolgozat legyen az bármilyen terjedelmes, csak gyenge minősítést kaphat. Ezért jól átgondoltan, logikus lépésekkel hozzuk létre munkánkat.

1.1.1. TémaválasztásTémaválasztásunkat három alapvető tényező befolyásolja:

1. Szakmai irányultságunk, végzettségünk, iskolázottságunk. Valószínű, hogyegy biológiatanár más szakdolgozati témát választ magának, mint egytörténelem- vagy fizikatanár. Helyesnek tűnik az a gyakorlat, hogy a szakdolgozati témánkat szakterületünkkel összhangban alakítjuk ki.

2. Az oktatási folyamatban betöltött szerepünk. Aki egy pedagógiai szolgáltatóközpont munkatársa, nyilvánvalóan más területért érzi magát felelősnek,mint az, aki valamely iskolában rendszergazdai feladatok ellátásában is résztvesz. Megint más annak a helyzete, aki oktatási feladatainak magasabb szintű megvalósítása érdekében gyarapítja informatikai ismereteit.

1. Az informatikus képzés során szerzett szaktudásunk.A következőkben azokat a szakmai követelményeket soroljuk fel röviden, amelyek a leginkább alkalmasak arra, hogy témaválasztásunk alapjává váljanak. E szakmai követelmények az oktatásinformatikusok, a térinformatikusok, és a műszaki informatikusok számára egyaránt irányadóak.• A számítástechnikai hardver és szoftver eszközrendszer ismerete.

Tájékozottság az információs piacon elérhető alkalmazási rendszerek területén

• Az Internet használatához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek.i • Közreműködés a számítógépes rendszer - mint szoftverkörnyezet - karban-;'' tartási és bővítési feladatainak ellátásában.Az oktatásinformatikusok speciális szakmai követelményei, amelyek szakdolgozat alapjává válhatnak:

• Az oktatási intézmény elektronikus kommunikációjának megszervezése és akommunikációs rendszer működésének felügyelete.

• Az oktatási intézmény dokumentációs tevékenységének kiszolgálása (levelezés,számítógépes ügyiratkezelés, kiadványok készítése).

• Általános oktatási és gazdasági feladatok kiszolgálása (kalkulációk, kimutatások, statisztikák, órarendek számítógépes kivitelezése).

• Az Interneten található adatbázisok elérése és az oktatásban való felhasználása.• HTML lap megtervezése és elhelyezése.• Jártasság a szaktárgyi módszertani kutatások legújabb, az informatikának az oktatásban való felhasználására vonatkozó eredményeiben és azok alkalmazásában.

A térinformatikusok speciális szakmai követelményei, amelyek szakdolgozat alapjává válhatnak:• Térinformációs rendszerek helyhez kötött információinak számítógéppeltörténő gyűjtése, kezelése, elemzése és képi megjelenítése.

• Az állami és önkormányzati igazgatási, közművek, környezetvizsgálatok, ésföldhivatalok telek- és ingatlannyilvántartási információs rendszereinek létrehozása és működtetése.

• A térbeli koordinátákkal rendelkező adatok számítógépre vitele, kezelése,megváltoztatása, elemzése és megjelenítése.

• Digitális térkép (pl. közműtérkép) készítése.A műszaki informatikusok speciális szakmai követelményei, amelyek szakdolgozat alapjává válhatnak:

• A számítógépes jelfeldolgozás szoftver- és hardvereszközeinek ismerete, üzemeltetése.

• Intelligens mérő és kiértékelő rendszerek kialakítása.• A strukturált programozás elveinek, programtervezési módszereinek használataa gyakorlatban.

• A korszerű, integrált programfejlesztő eszközök, a programgenerátorokhasználata.

Az objektumorientált programozás alapjainak hasznosítása a gyakorlatban.

A dolgozat témájának kiválasztása nehéz, ezért döntésünket körültekintően kell meghozni. A választás megkönnyítése érdekében a 4.1. fejezetében példákat közlünk a felsőfokú oktatásinformatikus szakképesítő vizsga letételéhez javasolt szakdolgozati témákra. Emellett a 4.2. fejezetben áttekinthetjük a már korábban elkészített szakdolgozatok címlistáját. Ahol lehetett, az Internetes elérést is megadtunk.Aki az oktatásinformatikus, térinformatikus vagy műszaki informatikus szakmai követelmények teljes és részletes áttekintése után szeretné meghatározni szakdolgozati témáját, az a Magyar Közlöny 1997/34-es számát, vagy az Oktatási Minisztérium honlapját keresse. A minisztériumot a http://www.mkm.hu Web-címen lehet elérni, ahol a Dokumentumok link alatt „A művelődési és közoktatási miniszter rendelete a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994.(VII. 8.) MKM rendelet módosításáról" állományban megtalálható a szakmai követelmények teljes ismertetése.

A témakiválasztás módszere. Javasoljuk, hogy a téma kiválasztása során konzultáljunk a tanfolyamot vezető tanárokkal, és a velük folytatott megbeszélések során határozzuk meg témánkat. Bátran álljunk elő saját ötleteinkkel, de vegyük tudomásul, hogy szakdolgozatunkban csak a tanfolyam vezetői által előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatjuk fel.Ha tehetjük, olvassunk bele elkészült szakdolgozatokba. Ha olyanra akadunk, amely rokon az általunk választandó témával, azt tanulmányozzuk át részletesen és olvassuk el a róla készült bírálatokat is.Sok hasznos tanáccsal szolgálhatnak tanulótársaink, kérjük ki az ő véleményüket is.

A téma terjedelme. A dolgozat témáját úgy válasszuk meg, hogy az alkalmas legyen a megkívánt terjedelem kitöltésére. A túlságosan szűkreszabott, közhelyszerű, kreativitást nem igénylő témák alkalmatlanok a szakdolgozati szintű feldolgozásra.

Az átfogó témák azonban nem jelentenek nehézséget. Ilyenkor elég, ha a témának csak egy területét dolgozzuk fel teljes részletességgel. Aki például egy oktatási intézmény integrált informatikai rendszerét tervezi meg, nyilvánvalóan annak csak egy alrendszerét fejlesztheti ki a teljesség igényével. Dolgozatából azonban nem hiányozhat az informatikai rendszer egészének terve, a szükséges mélységig kidolgozva.

A felesleges munka elkerülése. A számítógépes alkalmazások, állományok meny-nyisége rohamosan nő, ezért könnyen elképzelhető, hogy az általunk tervbe vett alkalmazás valamilyen formában már létezik. Aki például az Árpád-házi királyok honlapját készítette el, az uralkodók családfáján jórészt feleslegesen dolgozott, mivel az - kitűnő formában - már létezett a Nemzeti Múzeumnak a magyar Szent Koronáról összeállított CD-ROM-ján. Legyünk körültekintőek, témánkhoz kitartóan cs gondosan keressük a már meglévő alkalmazásokat, anyainkul!

1.1.2. Anyaggyűjtés, az anyagok előkészítéseBármilyen témát választottunk, akár hónapokon át is tarthat a szükséges információk beszerzése: szakkönyvek olvasása, képek szkennelése vagy letöltése az Internetről stb. Ha alapos munkát akarunk végezni, erre kell a legtöbb időt szánnunk.Az összes begyűjtött információt valószínűleg nem fogjuk felhasználni. Osztályoznunk kell tehát az anyagokat: mit hasznosítunk, és mit hagyunk ki. Aki például a Fejezetek az európai festészet történetéből címet viselő szakdolgozatot írta, még a munka előkészítő szakaszában kellett, hogy eldöntse, mely festők és mely átfogó témák kerülhetnek be a multimédiás alkalmazásba.Az anyagok előkészítésének feladata azt is jelenti, hogy a különböző forrásból származó állományokat az általunk készítendő alkalmazásnak megfelelő formátumba alakítjuk. A nyomtatásból származó képeket be kell szkennelnünk, majd a retusálás után a számunkra kívánatos formába kell konvertálnunk. A nyomtatott szövegeket be kell gépelnünk vagy - ha van erre mód - be kell szkennelnünk. Munkánk tervezésekor ügyeljünk arra, hogy a szövegek szkennelését csak jó minőségű nyomtatott anyagról lehet gazdaságosan elvégezni. Gyengébb minőségű nyomtatott anyag esetén (ahol a betűk vonalai nem megfelelően folyamatosak) az utólagos munkaráfordítás nagyobb lehet, mint a szöveg begépelésének ideje. Ha tehát szkenner használatával tervezünk szövegbevitelt, próbáljuk ki, minden az elvárásaink szerint alakul-e.A térinformatikusok számára az adatok megfelelő formátumban való gépre vitele jelenthet hosszas munkát a szakdolgozat-készítés ezen szakaszában.A műszaki informatikusok a munka ezen fázisában esetenként egy jelfeldolgozóátalakító egység alkalmazásának feladata előtt állnak. Ennek segítségével kell megteremteniük az adatok gépi feldolgozásának lehetőségét. Ez a feladat bonyolultsága miatt nyilvánvalóan több időt igényel, mint a képdigitalizálás.

1.1.3. A készítendő alkalmazás struktúrájának kialakításaKészülő alkalmazásunk a következő előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, ha jól rendszerezett:

• áttekinthetőség,

• karbantarthatóság,• továbbfejleszthetőség.

Ezért gondosan alakítsuk ki a kívánatos struktúrát.

A rendszerterv. Ha futtatható adatfeldolgozó vagy adatmegjelenítő programot készítünk, a rendszertervben határozzuk meg a bemenő (input), és a kimenő (output) adatokat. Logikailag az alkalmazás kívánt outputjaiból lehetséges meghatározni a szükséges inputokat. Ha már tudjuk, hogy mely adatokat kell alkalmazásunknak kezelnie, akkor vizsgáljuk meg, hogy kitől, milyen gyakorisággal, milyen formátumban érkeznek ezek az adatok. Vegyük figyelembe a várható minimális és maximális adattömeget, határozzuk meg az adatelemek típusát (ha kell, dolgozzunk ki adatrögzítési utasítást). Határozzuk meg az adatbevitel legmegfelelőbb formáját, és keressük meg az adatrögzítésre legalkalmasabb berendezést. Ha szükséges, a bevitt adatokat ellenőriztessük ismétléses adatrögzítéssel, szintaktikai ellenőrzéssel, vagy tervezzük meg az egyes adatok logikai ellenőrzésének módját.Az alkalmazásunk outputját - főleg ha adatfeldolgozó programot készítünk -pontosan definiálni kell. Kiknek, milyen hozzáférési lehetőséggel, milyen formátumban áll majd rendelkezésére az eredmény. Meg kell határozni a megjelenítési eszközöket: monitorokat, nyomtatókat, merevlemezeket, CD-t stb. Ki kell térni az outputok tervezett megjelenítési formáira is. Ez az outputok típusától függően szöveg, táblázat, diagram vagy akár térkép is lehet.A program működésének megtervezése során alapvető döntést kell hoznunk arra vonatkozóan, hogy milyen programozási nyelven, mely programkészítő szoftverrel hozzuk létre az alkalmazást. Választhatjuk a hagyományos strukturált programozási módszereket is. Ezek elsősorban a kötegelt adatfeldolgozást támogatják. Lehetőségünk van a 4GL (4tn Generation Language) fejlesztőeszközök használatára is, amelyek a direkt (on-line) adatfeldolgozás esetén előnyösebbek. Ha szükség van a folyamatos adatbevitelre, adatkarbantartásra, akkor célszerűbb ezen utóbbi fejlesztőeszközöket alkalmazni.

A program működését lehetővé tevő algoritmusokat folyamatábrákon ábrázoljuk. Ugyanezt kell tennünk a 4GL fejlesztő környezetben előállított programjaink esetében is, de ezek tervezése során különösen körültekintően kell eljárnunk. A hagyományos programtervezési eljárások esetén ugyanis a program futása az egymás után következő utasítások végrehajtását jelentette. A 4GL fejlesztői rendszerek viszont egy eseményfeldolgozó alkalmazást hoznak létre, amelyben a működés közben bekövetkező eseményekhez (felhasználói beavatkozásokhoz) kapcsolódnak az egyes programmodulok. Az ilyen - többféle navigációs útvonalon bejárható - programok tervezése nagyobb körültekintést igényel a rendszerterv kidolgozásának fázisában, mint a korábbi szekvenciális utasítás-végrehajtó programoké.A Web-hely készítőknek ki kell alakítaniuk a Web-lapok rendszertervét. Először meg kell határozni a nyitó oldal tartalmát, majd az onnan más Web-lapokhoz induló kapcsolatokat kell ábrázolni egy vázrajz segítségével. Az Árpád-házi királyok honlapjának tervezését például a következő oldalon látható vá/iajz segítette.

Az adatszerkezet. Az elemi adattípusok meghatározásával egyidőben (a rendszerterv inputjának meghatározásakor) célszerű az összetett adattípusokat, adatszerkezeteket (tömb, karakterlánc, rekord stb.) is a meghatározni. Web-lapok esetében az elkészített vázrajz a legtöbb esetben már magában rejti a Web-hely célszerű könyvtárstruktúráját, adatszerkezetét is (l. az ábrát). A nyitólap HTML állománya a Web-hely főkönyvtárában kap helyet (1. szint). A nyitólap linkelhető főcímeihez tartozó HTML állományok számára pedig al-könyvtárakat alakítunk ki (2. szint). Célszerű az egyes Web-lapokkal azonos könyvtárban elhelyezni a hozzájuk tartozó grafikus állományokat. így a témakörönkénti differenciáltságot a könyvtárstruktúra is hordozza. Csak ha sok és sokféle grafikus elemmel kell dolgoznunk (pl. a Fejezetek az európai festészet történetéből című dolgozatban a képtár összeállítása), akkor célszerű a grafikus állományokat önálló könyvtárakban rendszereznünk.

Web-lapok, 4GL fejlesztésű alkalmazások hálóterve. Ha Web-lapokat készítünk alkalmazásként, rajzos formában ábrázoljuk az egyes Web-lapok kapcsolatainak (linkjeinek) hálótervét is. Ennek részletesebbnek kell lennie, mint a már korábban említett rajzos rendszertervnek. Hogy a rajz ne legyen áttekinthetetlen, bontsuk logikailag összetartozó részekre a Web-oldalak kapcsolatrendszerét.A 4GL fejlesztőeszközökkel létrehozott alkalmazásoknak is el kell készítenünk a hálótervét. Ezen láthatóvá kell tennünk, hogy az egyes események honnan és milyen programmodulokat hívnak meg, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az objektumokat tartalmazó lapok. Ha túlzottan bonyolulttá válna a hálóterv, itt is alkalmazzuk az oldalakra tördelés módszerét!

1.1.4. SzoftverválasztásAmikor megkezdjük alkalmazásunk elkészítését, mindenekelőtt ki kell választani az ahhoz megfelelő szoftvert, a kívánt minőség érdekében. Például az Altalános vizsgáztató keretprogram című szakdolgozat készítőjének el kellett döntenie, hogy a Visual Basic fejlesztői környezetet használja-e programja elkészítéséhez vagy a Delphi alkalmazásfejlesztő eszközt.

A szoftverválasztás általános szempontjai. A következő tényezők nagy fontosságúak a szoftverválasztáskor:

Milyen szintű szolgáltatásokat nyújt a szoftver? Például a Netscape Navigator Gold böngésző 3.01, 4.0 verziójának már része egy Web-lap készítő is. Az igényesebb Web-lap alkotóknak azonban mégsem javasoljuk ennek használatát, mivel lényegesen több szolgáltatást nyújtó programok is vannak forgalomban.

A szoftver elérhetősége, beszerezhetősége nagyban befolyásolhatja választásunkat. Általában drágán megvásárolható szoftverrel csak akkor dolgozhatunk, ha iskolánkban vagy oktatási keretek között hozzájutunk. Az IBM által kifejlesztett VisualAge for Basic programfejlesztőt például körülbelül 100 dollárért vagy ennek megfelelő forint összegért szerezhetjük be. Gyakorta közreadják azonban a drága szoftvereknek a legújabb változatait ideiglenes, általában 30 napos jogosultsággal. Ezeket a próbaverziókat az Internetről vagy a számítástechnikai magazinok CD mellékletéről szerezhetjük be. így juthattunk hozzá például a Corel Web Master Suite-hoz, amely a Chip Magazin 1998. januári számának CD-ROM mellékletén jelent meg. A szoftver azonban figyeli a gép naptárát! Ha az túllépte az 1998. február 28-át, vagy a telepítéstől számított 30. napot, a rendszer automatikusan letiltja annak futását. Ha tehát ezzel, vagy ilyen - 30 napos jogo-sultságú - programmal dolgozunk, nagyon kell ügyelnünk az időbeosztásunkra.A kiválasztást befolyásolhatják a rendelkezésünkre álló erőforrások. Aki például úgy dönt, hogy számítógépes alkalmazását nem csak a tanfolyami vagy munkahelyi keretek között, hanem otthon is készíti, az előzőekben említett Corel Web-lap készítőt csak akkor használhatja, ha rendelkezik legalább 16 MB memóriás Pentiumos számítógéppel és a merevlemezen minimálisan 90 MB szabad területtel. Az előbb említett VisualAge for Basic rendszerigénye Windows NT/Windows 95, a merevlemezen körülbelül 50 MB szabad hely, legalább 486-os processzor és 24 MB RAM.

A 4GL objektumorientált alkalmazásfejlesztőknek leginkább elterjedt típusai a következők: Borland Delphi, Visual Basic, Oracle Forms, Visual C++, Borland JBuilder, Oracle Power Objects. Ez utóbbi kimondottan adatbáziskezelő alkalmazások létrehozására való.

Gondoljunk arra is, hogy a program mindenhol, ahol dolgozni kívánunk (tanfolyamon, munkahelyünkön, otthonunkban) rendelkezésre álljon!

Tanácsok Web-lap készítőknek.1. Web-készítőszoftverek. A legáltalánosabban használt szoftverek a következők:

• Microsoft Word 97-es verzió. Alkalmas Web-lap készítésre, mert lehetőségetnyújt arra, hogy HTML formátumban mentsünk.

• Corel Web Suite (próba verzió). Széleskörű szolgáltatásokkal rendelkezik.Részei:

- Web.Designer. WYSIWYG (What You See Is, What You Get. = Amit látsz,azt kapod) rendszerű Web-szerkesztö, sokféle varázslóval könnyítve a munkát.

- Web.SiteManager. Segít feltérképezni az egyes oldalakhoz tartozó hivatkozásokat, korlátlan mélységben. Grafikusan szemlélteti a lapok közötti

kapcsolatokat, miközben automatikusan felismeri a hibás, sehova sem mutató hivatkozásokat is. Akik sok (kb. 50) oldalas vagy bonyolult szerkezetűWeb-lapot készítenek, nagy hasznát veszik.

- Web.Photo.Paint. Fotóretusáló program, ami animált gif állományok létrehozását, vagy képekhez mapek rendelését is támogatja.

• Netscape Composer 4.0,4.03: Jól használható Web-szerkesztő, amely az extra szolgáltatásokon (mint fényújság stb.) kívül mindent tud.

• Netscape Navigator Gold 3.01,4.0,4.01. Rendelkezik egy Web-lap szerkesztővel (Editor). Egyszerűbb, például fényújságot nem alkalmazó Web-oldalakkészítésére megfelelő.

• Front Page. Sokoldalú, ikonvezérelt szerkesztő, amivel bonyolult feladatok iskönnyen megoldhatók, mert szerkesztés közben párbeszédablakok nyílnak,ahol beállítható minden attribútum. A legfontosabb funkciókat ikonokból állóeszközsoron találjuk meg.

• Home Site. Windows 95 alá készített, minden lényeges funkciót tudó, gyorsanmegismerhető, egyszerűen kezelhető szerkesztő. Ingyenesen letölthető a http://www.dexnet.com/homesite.htmoldalrol.

Aki Web-lapot kíván szakdolgozatának keretében készíteni, ügyeljen a következetes szoftverhasználatra. Az egyes Web-készítő szoftverek ugyanis nem teljesen kompatibilisek egymással. Ha például a Word 97-es változatával olyan Web-lapot szerkesztünk, amelyet korábban más Web-készítővel hoztunk létre, meglepetés érhet bennünket. A HTML nyelv target (keret név) elemét ugyanis mentéskor a Word egyszerűen kitöröli. Emiatt a nyilvánvaló programhiba miatt tanácsos a munka során következetesen ugyanazt a Wcb-szerkcsztőt alkalmazni.

2. A böngészők. Gyakorlatilag a Microsoft Internet Explorer és a Netscape Navigator uralják a böngészőprogramok piacát. Hazánkban jelenleg az utóbbi az elterjedtebb. A két világcég, amely ezeket a programokat elkészítette, nem állapodott meg egységes HTML nyelv értelmező szabványban. Ezért van az, hogyugyanaz a Web-lap a Netscapeben valamelyest másként jelenik meg, mint azInternet Explorerben.3. A Web-lap készítés irodalma.

Bócz Péter-Szász Péter: A világháló lehetőségei - Interaktív Weblapok készítése, Computerbooks, Budapest, 1998.

Füstös János: World Wide Web. Bevezetés a hálózati információszolgáltató rendszer tervezésébe és használatába, SZAK Kiadó, Budapest, 1996.

Perlaki Attila: Hogyan készítsünk saját honlapot a Web-en? http://www. lib.unimiskolc.hu/ali

Miklósi Viktor: WEBLAP-szerkesztés mindenkinek, Cesare & Cserkő Bt., Budapest, 1997.

Galántai Zoltán-Komáromy Gábor: Web Page saját kezűleg, Virgil, Budapest, 1997.

Kris Jamsa-Suleiman „sam" Lalani-Steve Weakley: A WEB programozása, Kossuth Kiadó, Budapest, 1997.

1.1.5. Az alkalmazás egyes részeinek elkészítéseAz alkalmazás elkészítését részfeladatokra kell bontanunk, hogy mindvégig megőrizzük munkánk áttekinthetőségét. Akik Web-helyet készítenek, azoknak az egyes Web-oldalak elkészítése a feladata. Nem szükséges ilyenkor még linkekkel egymáshoz kapcsolni az oldalakat. Ez később is kényelmesen megoldható bármelyik Web-szerkesztővel. Törekedjünk arra, hogy a tartalmilag szorosan összetartozó Web-oldalak egységes felépítésűek, megjelenésűek legyenek.A 4GL fejlesztői környezet használói a látványtervezők (dialóg editor, layout editor) segítségével alakíthatják ki a tervezett programfunkciókhoz illeszkedő kezelői felületet.

1.1.6. A rendszeresen ismétlődő lépésekMentések. Bár a legtöbb felhasználó számára természetes, hogy a munkáit rendszeresen elmenti, ennek fontosságára mégis felhívjuk a figyelmet. A hajlékony lemezre mentést célszerű legalább két példányban elvégezni. Ne feledjük, hogy a hálózati meghajtókon tárolt adataink semmivel sincsenek nagyobb biztonságban, mint amit saját számítógepünkön tárolunk.

Tesztelések. A készülő alkalmazásunkat állandóan teszteljük. Ellenőrizzük a készülő Web-lapokat mind a Netscape, mind az Internet Explorer segítségével. Ha időben felismerünk valami hibát, sok utólagos javítgatástól kímélhetjük meg magunkat. Ha már elkészült alkalmazásunk egy működőképes részlete, kérjük meg néhány kollégánkat vagy tanulótársunkat, hogy kipróbálás után mondjanak véleményt róla. Sok hasznos észrevételt kaphatunk ilyenkor.

Konzultációk. A szakdolgozat készítése során nem vagyunk magunkra hagyva, vezető tanárunk tanácsai átsegítenek a nehézségeken. Célszerű, ha a konzultációs időpontokra összegyűjtjük konkrét kérdéseinket. Ezek hatékonnyá teszik a megbeszéléseket. Ne feledjük el, hogy csoporttársainkkal is konzultálhatunk. Akik a miénkhez hasonló feladaton dolgoznak, azoktól olykor sok, hasznos információt kaphatunk (például egy új szoftver megjelenése).A vezető tanárral egyetértésben szervezhetünk olyan konzultációs alkalmakat is, ahol néhány perces előadás keretében mindenki bemutatja készülő alkalmazását. Ilyenkor a tapasztalatok megosztása révén számos fontos kérdésünkre kaphatunk választ.

1.1.7. EllenőrzésAlkalmazásunkat csak akkor tekintsük késznek, ha valamennyi részletére kiterjedő ellenőrzést végeztünk. Web-lapokon a linkek, a4GL fejlesztésű alkalmazások esetén az aktív objektumok szisztematikus ellenőrzése mellett ügyelnünk kell a helyesírásra is. Tudjuk, hogy fáradtan a

helyesírási hibák közel 40%-át nem vesszük észre. Ezért célszerű pihenten végezni az anyag teljes körű átnézését. Helyes az is, ha valakit megkérünk, próbálja ki elkészült munkánkat. Az idegen szem valószínűleg számos, előlünk rejtve maradt hibát fedez fel. A 4GL fejlesztésű alkalmazások különböző navigációs útvonalakon való bejárása különösen fontos a program stabil működésének ellenőrzéséhez.

1.2. Az írott szakdolgozat elkészítésének menete

A gyakorlati szakdolgozatok az elkészített számítógépes alkalmazás mellett leíró részt is tartalmaznak, amiben a programkészítő a következők elemeket tárgyalhatja:

1.2.1. A témaválasztás leírásaAz írott szakdolgozat első, hosszabban tárgyalandó része a témaválasztásról szóljon. Itt a következőkről írhatunk:

• Bemutathatjuk magunkat, utalhatunk érdeklődési körünkre, korábbi munkáinkés későbbi terveink is szóba kerülhetnek.

• Megindokolhatjuk, miért éppen a dolgozatban tárgyalt témát választottuk ki.Leírhatjuk, milyen szempontokat vettünk figyelembe a döntéskor, mennyibenmódosult a téma mérlegeléseink során.

• írjuk le, hogy a választott témának milyen korábbi feldolgozását ismerjük.Ezeket értékelve, elemezve, minősítve kell bemutatnunk. Ha tehát valaki elhatározza, hogy iskolája Web-helyét készíti el, meg kell ismernie a már létezőiskolai Web-lapokat, és a dolgozatban el kell végeznie azok értékelését. Azértékelés szempontjainak kidolgozása, összeválogatása a dolgozat egy különfejezetében történjék!

• Ha témánk átfogó j ellegü, j élezzük, hogy mely részét milyen mértékben dolgozzuk ki.

• Fogalmazzuk meg egyértelműen, hogy milyen célt tűztünk magunk elé azalkalmazás elkészítésekor, pl. új információk közlése, leírás, adatábrázolás,adatelemzés stb.

1.2.2. Az alkalmazás elkészítésének leírásaRészletekbe menően bemutathatjuk azt a folyamatot, ahogyan az általunk készült alkalmazás létrejött. Kitérhetünk mindazokra a nehézségekre, amelyek munkánk során adódtak, és utalhatunk az általunk alkalmazott megoldásmódra is. Témánk lehet az anyaggyűjtés folyamata, a szoftverválasztás szempontjai vagy a szakirodalom részletekbe menő ismertetése.

Fejlesztői dokumentáció. Az alkalmazás későbbi továbbfejlesztése érdekében,

ill. az esetlegesen szükséges módosítások, hibajavítás miatt részletesen tárjuk fel a fejlesztés munkamenetét. Ismertessük a program belső struktúráját, vázoljuk felépítését, adjuk meg a használt algoritmusokat. Jelezzük az okokat is, amelyek befolyásolták működő rendszerünk kialakítását. Ha munka közben többféle lehetőségből választottunk valamely probléma megoldása során, indokoljuk meg választásunkat.

1.2.3. Az alkalmazás felhasználásának feltételeiHardverfeltételek. A számítógépek teljesítőképességének folyamatos fejlődése miatt egy alkalmazásnak mindig fontos jellemzője, hogy milyen minimális kiépítettségű számítógépet igényel. A hardverigények között említsük meg az olyan természetesnek tűnő perifériákat is, mint az egér, de ne feledkezzünk meg a hangkártyáról és hangszórókról sem, ha programunk ezt is használja. Helyes, ha megadjuk az alkalmazásunkhoz illő képernyőbeállítást is, az optimális színmélységet és képernyőfelbontást.Szoftverfeltételek. Adjuk meg, hogy alkalmazásunk futtatásának mely operációs rendszer a feltétele. Emellett mutassuk be azokat az egyéb programokat - ha vannak ilyenek -, amelyek lehetővé teszik alkalmazásunk használatát. A Web-lap készítők ismertessék a különböző böngészőket, és jelezzék, hogy miért és melyiket tartják legalkalmasabbnak munkájuk bemutatására.A 4GL fejlesztőeszközökkel készített alkalmazások esetén ismertessük, hogy milyen kommunikációs felületen keresztül tartja programunk a kapcsolatot a külső alkalmazásokkal, ill. a gépi környezettel.

Humánfeltételek. Ismertessük, kinek, és milyen felhasználásra szántuk programunkat (egyéni tanulás, információszerzés, csoportmunka stb.). Ismertetni kell, milyen felkészültség szükséges ahhoz, hogy alkalmazásunkat használják. Különösen fontos az olvasó tájékoztatása abban az esetben, ha tanári segédlettel felhasználandó oktatási anyagot készítettünk. Ilyenkor mind a tanár, mind a diák felhasználó irányában megfogalmazott elvárásokat közölni kell. Tanár kollégáink számára segítségül akár egy-egy óravázlatot is mellékelhetünk.A 4GL fejlesztőeszközökkel előállított alkalmazások esetében mutassuk be, hogy milyen szempontok figyelembevételével alakítottuk ki azt a kezelői felületet, amelyen keresztül rendszerünk a felhasználóval tartja a kapcsolatot. A grafikusan megformált kezelői felületek kompozíciója és használhatósága ugyanis jórészt a mi döntésünktől függ.Ne restellj ük a teljesség igényével felsorolni az általunk létrehozott anyag felhasználásához szükséges ismereteket. Említsük meg az olyan általánosan elterjedt készségeket is, mint az egérkezelés vagy egy HTML állomány böngészőből történő megnyitása.

1.2.4. Az alkalmazás használatának ismertetéseRészletes leírás keretében mutassuk be, mit tud, mire használható alkalmazásunk. A szemléltetés kedvéért néhány kinyomtatott képernyőképpel illusztrálhatjuk az elmondottakat. Készítsünk bemutatót (demót) a programhoz, amellyel röviden feltárhatjuk és bemutathatjuk alkalmazásunk hasznosságát. Ha programunk lehetőséget nyújt erre, többféle bejárási utat is felkínálhatunk a felhasználónak. Ezeken kívül készítsük el - a következők szerint - az alkalmazásoknál megszokott tájékoztató anyagokat is.

Telepítési leírás. Az elkészített alkalmazás üzembe helyezését lehetővé kell

tennünk a programra vonatkozó részletes leírás elkészítésével. Ebben térjünk ki a telepítés valamennyi körülményérc, jelezzük az esetlegesen meglévő választási lehetőségeket, adjunk segítséget - amennyiben ez előre látható - a felmerülő hibákelkerülésére. Leírásunk legyen didaktikus, lépésről-lépésre követhető, jól áttekinthető és olyan, hogy az olvasó, ha kívánja, csak a számára szükséges információ elolvasására kényszerüljön.

Kezelési útmutató. A felhasználó számára nélkülözhetetlen a kezelési útmutató, amelyből a saját igényeinek megfelelően tájékozódhat. Az útmutató oly módon legyen tagolt, rendszerezett, hogy a felhasználó könnyedén kikereshesse a számára éppen szükséges információkat. Ha alkalmazásunk típusa megengedi, legyen része a programunknak súgó, amely a működés közben is elérhetővé teszi a kezelési leírást. Ez persze nem helyettesítheti a nyomtatott formájú kezelési útmutatót.A kezelési útmutatók készítésének jól bevált módszere, hogy néhány egyszerű példával szemléltetjük az alkalmazás használatának lehetőségeit.

1.2.5. ÉrtékelésElvégzett munkánk egészére visszatekintve a következő szempontok alapján készíthetünk értékelést:

• Sikerült-e a témaválasztásban megfogalmazott célokat megvalósítanunk? Nyugodtan szólhatunk az esetleges sikertelenségekről is, megokolva azokat, deugyanígy írhatunk a leküzdött nehézségekről is.

• A kitűzött feladat megoldhatóságát milyen objektív és szubjektív feltételekbefolyásolták?

• Az egyes témákban sokféle és eltérő minőségű népszerűsítő kiadvány és szakirodalom jelenik meg. Célszerű ezért a felhasználást, a szakdolgozatunk készítésétjelentősen befolyásoló szakirodalmat utólagosan minősíteni. Mondjuk el, mennyiben segítették az egyes művek munkánkat, és milyen nehézségek merültek fel használatuk során.

1.2.6. KitekintésA legtöbb elkészült alkalmazás továbbfejleszthető. A programok bővíthetők - különösen a 4GL fejlesztőrendszerben készítettek - hogy újabb szolgáltatásokat nyújthassanak a felhasználóiknak. A Web-helyek újabb témákkal, Internetes kapcsolatokkal bővíthetők. A továbbfejlesztés lehetőségeiről - amely a részletes fejlesztői leírás révén akár mások által is bármikor megvalósítható - ebben a részben szólhatunk.

Az Altalános vizsgáztató keretprogram című szakdolgozat olyan alkalmazást mutat be, amely képes a tanulók vizsgáztatására, ha a szaktanárok feltöltik kérdésekkel.A kitekintés részben adhatunk útmutatást a tanároknak, hogy milyen formátumú, milyen tartalmú kérdéseket javasolunk feltöltendő adatállományként a program eredményes használatához.

Nagyobb átfogó munka részeként is készült szakdolgozat. Egy magyarországi bankrendszert kiszolgáló cég és egy szoftvergyártó által alkotott konzorcium az Internettel támogatott vásárlás fejlesztését tűzte maga elé célul. Az általuk fejlesztett piaci információs rendszer felépítését és alapelveit tanulmányozhatjuk abban a szakdolgozatban, amely nem csupán az előzményeket, hanem kitekintésképpen a rendszer jövőbeli állapotát is bemutatja.

1.2.7. Egyéb megjegyzésekIde kerülhetnek azok az esetleges megjegyzések, amelyek a szakdolgozat egészére vonatkoznak.Legyen itt a köszönetnyilvánítás, ha valaki különösképpen segítségünkre volt, ha valaki lehetővé tette, hogy szellemi alkotásait felhasználjuk vagy a tőle elvárhatónál intenzívebben támogatott bennünket munkánkban.Itt célszerű elhelyezni azt is, ha valaki az általa készített dolgozat szerzői jogairól nyilatkozni akar. Szerzői jogfenntartására való utalást máshol is elhelyezhetünk, de hosszabb szövegben itt jelezzük igényünket. Ha úgy nyilatkozunk, hogy dolgozatunkat csak előzetes engedélyünk alapján használhatja fel bárki, akkor célszerű elérhetőségünket is megadni valamilyen, pl. e-mail formában.

írjuk le, milyen hardver- és szoftvereszközökkel készítettük el nyomtatott szakdolgozatunkat.

2.A szakdolgozat formai követelményei

A nyomtatott szakdolgozatoknak a kezelhetőség, olvashatóság és a későbbi felhasználhatóság érdekében célszerű néhány formai jellemzőben megegyezniük. A következőkben ismertetendő jellemzőknek valamennyi szakdolgozat elkészítésekor érvényesülniük kell. Ezért tanácsoljuk, hogy a dolgozatírást azzal kezdjük, hogy az ismertetett paramétereket beállítjuk a szövegszerkesztőn.

2.1. A szakdolgozat egészének általános formai jellemzői

Szakdolgozatunkat bármely szövegszerkesztőn elkészíthetjük, amely lehetővé teszi a következőkben leírt szövegjellemzők beállítását. Tanácsoljuk, hogy munkánk megkönnyítése érdekében az általunk leginkább ismert, leggyakrabban használt szövegszerkesztőt alkalmazzuk.Akinek a szövegszerkesztésben nincs kellő gyakorlata, hajlamos az egyes szövegformázási feladatokat kézzel elvégezni. Például az automatikus sorszámozás parancsának használata helyett maga írja be a sorszámokat a felsorolás elemeihez. Igyekezzünk az efféle célszerűtlen megoldásokat elkerülni! A szakdolgozatírást tekintsük választott szövegszerkesztőnk mélyebb megismerési lehetőségének.

2.1.1. Betűformátum

A dolgozat írásakor a 12 pontos betűméretet használjuk! A betű stílusa legyen normál, színe fekete.A True Type változatok megjelenése óta óriási választéka lett a betűtípusoknak. A szakdolgozatban lényegében bármelyik használható, amelyik megjelenésében illeszkedik az oktatásban elvárható komolysághoz, és valamennyi magyar karaktert tartalmazza. A több tucat különféle betűtípus közül az Arialt és Times New Roman-t ajánljuk.

A dolgozatban tanácsos a szövegtörzs betűtípusától eltérő betűfajtákat is használni, ha a tartalom ezt igényli (pl. képaláírásokhoz, táblázatokhoz stb.).

A betűtípusok formázhatósága (aláhúzás, dőlt betű, félkövér betű, a betűméret változtatása) lehetőséget ad arra, hogy egyes szövegrészeket hangsúlyosabbá, másokat kevésbé kiemeltté tegyünk. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy következetesen használjuk az egyes formázási utasításokat. Célszerű előre írásban rögzíteni a magunk használatára, hogy mely tartalmi részleteket mely betűformázással fogunk hangsúlyossá tenni. így elkerülhetők az ad hoc jellegű, túlzottan ötletszerű megoldások, amelyek inkább elfedik a szövegösszefüggéseket, semmint jeleznék azokat.

2.1.2. BekezdésformátumA bekezdés beállításában a szakdolgozat készítője a maga igényeinek, megszokásának megfelelően járjon el. Lehet balra igazított sorokban, de lehet sorkizár-tan is írni a szöveget. Ugyanígy az egyéni ízlés döntse el, hogy kap-e az első sor behúzást vagy sem.A szakdolgozatokban a sortávolságokat egységesen másfeles (1,5) értékre állítsuk be a jó olvashatóság érdekében.Szokásos napjainkban azt az Egyesült Államokban elterjedt bekezdésformátumot követni, amely szerint az egyes bekezdéseket a szövegközinél nagyobb sortávolság is elhatárolja egymástól. Ez hasznos eszköze a szöveg részekre tagolásának. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy ne keletkezzen indokolatlanul nagy távolság két bekezdés között. (Ez akkor fordulhat elő, ha a bekezdés előtt és után is térközt állítunk be. A szövegben a kettő összeadódhat!)

2.1.3. OldalformátumSzövegszerkesztőnknek adjuk meg az A4-es, azaz 210x297 mm-es értéket a teljes dokumentumra érvényes oldalbeállításként (papírméretként).Margók: Valamennyi (alsó, felső, bal jobb) 2,5 cm legyen, de adjunk meg 1 cm-es kötési margót is. Ez szükséges ahhoz, hogy a szakdolgozat bekötve is jól olvasható, könnyen kezelhető legyen.

Fejléc: Aki dolgozatának címét, szerzőjét vagy fejezetcímeit valamennyi oldalon láttatni akarja, kihasználhatja a fejléc adta lehetőségeket. Ilyenkor azonban ügyeljünk arra, hogy a fejléc szövege érzékelhetően különülj ön el a törzsszövegtől.

Lábléc: Az oldalszámokat itt, páratlan oldalakon a jobb, páros oldalakon a bal alsó sarokban helyezzük el.

2.1.4. A szakdolgozat terjedelme

A terjedelem korántsem egyetlen és elsődleges minősítési szempontja a

szakdolgozatnak, mégis a dolgozatíró munkájának tervezésekor az egyik legfontosabb meghatározó tényező.Már a szakdolgozat tervezésének idején gondoljunk arra, hogy ne válasszunk túlságosan szűk körű témát, mert csak egyes részek aránytalan kifejtésével tudunk eleget írni róla!A körültekintően megválasztott témájú szakdolgozat mellékletek nélkül minimálisan 50 oldal terjedelmű legyen. Mellékletek, képek, illusztrációk, ábrák csatolása esetén a dolgozatok 60-100 oldal terjedelművé is válhatnak. Természetesen készülhetnek ennél hosszabb dolgozatok is, például programfejlesztés esetén, ahol a felhasználói és a fejlesztői leírás rendszerint nagy helyet igényel.Gyakorlati tapasztalat, hogy a hallgatók azt hiszik, nem a kiváló tartalmi kifejtéstől, hanem a nagy terjedelemtől lesz értékes szakdolgozatuk. Ennek érdekében a terjedelem mesterséges megnövelésének különféle módszereit alkalmazzák, amelyek leggyakrabban a következők:

• a főszöveg betűméretének növelése;• a másfeles (1,5) sortávolság kétszeresre állítása;• az üres sorok számának gyarapítása szakaszok, bekezdések és fejezetek

előtt,valamint azok után, a dokumentum teletűzdelése képekkel;

• a képek méretének indokolatlan felnagyítása (olykor egész oldalnyira);• a teljes HTML nyelvű forráskód vagy jelentős részének teljes

betűmérettel és 1,5-es sortávolsággal való kinyomtatása a Web-lap készítését megvalósító szakdolgozatok mellékleteként. Helyesebb lenne a forráskódot egyes(1) sortávolsággal és kisebb, 6/8/10 pontos betűmérettel nyomtatni. Más a helyzet a forráskód azon részeinél, amelyek valamilyen szempontból fontosak, említésre kerülnek a dolgozatban is. Például, ha valaki a forráskódba kézzelbelejavított, átalakította azt, netán eredetileg kézzel írta, ilyenkor elvárhatóa forráskód normál szövegformátumban való bemutatása. Hasonló megállapításokat tehetünk a 4GL fejlesztői rendszerek programkódjairól is.

2.1.5. A szakdolgozat kötéseA szakdolgozatok az oktatási folyamat maradandó és megbecsült értékei. Kötésük a hagyományokhoz igazodóan fekete műbőr borítású keményfedeles legyen, jól olvasható, fehér vagy arany színű feliratokkal ellátva.

Könyvkötészetek az ország bármely nagyobb városában találhatók, és vannak olyan helyek is, ahol akár egy óra alatt (tehát megvárhatóan) elkészítik a kemény -fedeles kötést a szükséges feliratokkal együtt. E cégek a telefonkönyvek Könyvkötészet címszavánál hirdetik magukat.

2.2. A szakdolgozat egyes részeinek formai jellemzői

2.2.1. Külső borítóA keményfedeles kötés külső borítóján három feliratnak kell

lenni: SzakdolgozatA szakdolgozat készítőjének neve A készítés évszáma

2.2.2. CímA szakdolgozat címének az a feladata, hogy megjelölje a dolgozat egészének témáját, egyértelműen utaljon annak tartalmára. A lehető legtömörebb legyen, ugyanakkor a lehetséges legnagyobb pontossággal utaljon a kifejtett témára. Ebből is látszik, hogy nem könnyű megfelelő címet adni dolgozatunknak. Néhány tanácsot megszívlelendőnek tartunk:

• A címadás szorosan összefügg a témaválasztással. Ezért már a munka megkezdésekor adjunk egy úgynevezett munkacímet a dolgozatnak! Később, haszükséges, találóbb címet is választhatunk, vagy módosíthatjuk az eredetit.Aki nem tudja a dolgozatának címét, az még nem választott témát!

• Kerüljük az újságírásból, szépirodalomból ismert fantáziacímeket! (Ebből aszempontból kifogásolhatók a Piramis, a Másság, valamint a Támaszpontmint szakdolgozatok címe, lásd a 4.2. fejezetet.)

• Ne legyen túl általános a cím! (Ebből a szempontból tökéletlen a Mértékegységek, mérés mint szakdolgozati cím.)

• A lehetőségekhez mérten törekedjünk a pontosságra! {A Kirándulás a Hale-Bopp üstökös körül dolgozatról azt is elárulhatná a cím, hogy a szerző az

. Internet Web-lapjaira építve készítette el anyagát.)

2.2.3. Belső címlapA dolgozat belső címlapja (nyitó oldala) a következő információkat tartalmazz

• A szakdolgozat címe (középre igazítva; megnövelt, 24 pontos körüli betűméretel).

• Szakdolgozat (kb. 16 pontos betűmérettel)• A készítő neve (kb. 16 pontos betűmérettel)• A készítés évszáma (kb. 16 pontos betűmérettel)• Értelemszerű kiegészítésekkel a következő felirat: Készült az.....................

által szervezett Felsőfokú Oktatásinformatikus (Térinformatikus, Műsza* informatikus) Szakképesítő tanfolyam keretében.

A dokumentumformázás végtelen lehetőségei sokszor lendületbe hozzák a kezd felhasználókat. Látható élvezettel alakítják a dokumentum megjelenését. Ezé hangsúlyozzuk: ne helyezzünk el képeket a belső címlapon, ne használjunk külöi böző színeket és oda nem illő szövegeket, kerüljük a

reklámgrafikából ismert b< tűtípusokat, és ne készítsünk sormintát beágyazható ikonokból!

2.2.4. TartalomjegyzékA focim, a fejezetcímek, az alcímek hierarchikus rendszere hozza létre a szakdolgoz belső struktúráját. E struktúra tartalmilag logikus kell hogy legyen, és legjobban á tekinthetővé a tartalomjegyzékben válik. Az olvasó, aki el akar igazodni dolgozi tunkban, újra és újra fellapozza majd a tartalomjegyzéket. Helyezzük el tehát dolgozat legelején, a belső címoldal után. A szakdolgozatban érdemes decimái címrendűséget alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy csak arab számokat használva és ma: 3 címrend mélységig aláosztva a fejezeteket alkotjuk meg a mondanivalónk logikája A max. 3 címrend mélység még könnyedén megjegyezhető, a következetesen has: nált fejezetcím számozás pedig eligazít az anyag logikájában. Mindenképp kerü jük el a római és arab számok, a nagy- és kisbetűk vegyes használatát a címrendbeiLegyen példa és vizsgáljuk meg könyvünknek ezt a fejezetét, a helyes fejezetszí mozás szempontjából:

2. A szakdolgozat formai követelményei - elsőrendű cím,2.2. A szakdolgozat egyes részeinek formai jellemzői - másodrendű cin2.2.4. Tartalomjegyzék - harmadrendű cím

alatt jelenik meg mondandónk. A gondolatsor hierarchikus felépítése egyértclmi jól követhető, a 3 címrend melység pedig memorizálható, illetve vizuálisan eligazít.

Az elkészült szakdolgozatok némelyikében megfigyelhető, hogy kézzel alkották meg a tartalomjegyzékét. Ez hiányos szövegszerkesztési ismeretekről árulkodik, ami a hallgató számára mindenképpen hátrányt jelent a vizsgabizottság előtt. Ráadásul a kézzel készített tartalomjegyzékek gyakran tartalmaznak hibákat is: az azonos rangú címsorokat nem azonos formázásban jelenítik meg, véletlenszerűen változó sortávolságok kerülnek az egyes címsorok közé.Tanács a Word szövegszerkesztő használóinak. A Word automatikusan elkészíti dolgozatunk tartalomjegyzékét. Ügyeljünk azonban arra, hogy a tartalomjegyzék beszúrása előtt a Word újratördeli a dokumentumot. Ilyenkor egy-egy sor, ábra vagy címsor - szándékunk ellenére - új oldalra kerülhet. Ne lepődjünk meg tehát, ha nyomtatáskor nem a tervezett helyen találjuk a dokumentum egyes részeit. Óvatosságból célszerű közvetlenül a nyomtatási parancs kiadása előtt - oldalkép nézetben - még egyszer áttekinteni a dokumentumot.Kellemetlenebb, hogy a Word olykor hibásan írja be a tartalomjegyzékbe az oldalszámokat. Ezt csak úgy kerülhetjük el, ha - még nyomtatás előtt - ellenőrizzük az elkészült tartalomjegyzék oldalszámainak hitelességét. Ha hibát találunk, akkor azt célszerű az egész tartalomjegyzék törlésével és újra generálásával kijavítani.

2.2.5. TémakifejtésEz szakdolgozatunk érdemi része, ennek az elkészítése igényli a legtöbb időt. A kézirat szövegszerkesztésekor ügyeljünk a következőkre:

• A címsor és a szövegtörzs ne kerüljön túlságosan közel egymáshoz. Erre főleg

annak kell ügyelnie, aki nem a szövegszerkesztőben beállított címsor stílusokkal formázza a dokumentumrészek címeit, hanem a maga elképzeléseit követi.

• Főcímek, fejezetcímek ne kerüljenek a lap aljára!• Úgynevezett fattyúsor (bekezdés utolsó sora, amely egymagában új

oldalrakerül) és úgynevezett árvasor (bekezdés első sora, amely egymagában van alap alján) ne maradjon a szövegünkben.

• Ha a kézirat a szövegoldalakon kívül ábrákat és táblázatokat is tartalmaz,akkor azok a vonatkozó szövegbeli utaláshoz a legközelebb, lehetőleg azzalazonos oldalra kerüljenek.Vigyázzunk, mert egyes szövegszerkesztők - például a Word - nyomtatás előttminden esetben újratördeli a dokumentumot, így változhat a szövegrészek elosztása. Sajnos, esetenként még a nyomtatási kép nézetben sem észlelhető ez, mertolykor azt sem frissíti megfelelően a szövegszerkesztő. Két dolgot tehetünk: Azegyik, hogy mentjük a dokumentumot, majd újra megnyitjuk. így láthatóvá vá- lik a dokumentum aktuális tördelése. A másik, hogy a nyomtatást részletekben kezdeményezzük, és folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy az általunk kívánt oldaltördeléssel történik-e.

• A lábjegyzeteket akkor használjuk, ha olyan megjegyzést akarunk tenni, aminem tartozik szorosan a bekezdésben tárgyalt témához. Szakirodalomra lehetőleg ne a lábjegyzetben hivatkozzunk!

• A szöveg közbeni szakirodalmi utalás esetén zárójelek között hivatkozzunk aforrásra. Például: (Gács, 1995. 18. p.), ahol

- Gács a hivatkozott mű szerzőjének vagy szerkesztőjének vezetékneve,- 1995. a hivatkozott mű megjelenésének évszáma,- 18. p. az oldalszám, ahol a hivatkozott szöveg található. ( A p a

latinpagina = oldal szóból ered.)

• Ha az irodalomjegyzékben sorszámmal látjuk el a felhasznált műveket, akkora szöveg közbeni általános utalás esetén elegendő szögletes zárójelek közötta hivatkozott forrásnak csupán a sorszámát feltüntetni. Ezek a hivatkozásokcsak akkor használhatóak, ha az irodalomjegyzékben - L a 2.2.6. pontot -pontos leírását adjuk a hivatkozott műnek.

2.2.6. Irodalomjegyzék

Az irodalomjegyzék helye az írott szakdolgozat végén, de még a mellékletek előtt van. Jól tükrözi a szakdolgozatíró felkészültségét.Ha az informatikai szakkönyveken kívül más tárgyú műveket is felhasználtunk a szakdolgozat készítéséhez (például pedagógiai vagy szaktárgyi műveket), akkor azokat az irodalomjegyzékben külön csoportosítva tüntessük föl!A bibliográfia a műveket szerzők szerint ábécérendben tartalmazza, de a feldolgozás logikai sorrendjében, sorszámokkal ellátva is készülhet bibliográfia. Ilyenkor az adott műre vonatkozó általános hivatkozásban csupán a szögletes zárójelbe tett sorszámot kell feltüntetni a szöveg vonatkozó helyén.Az egyes művekről minimálisan a következőket kell rögzíteni:

• a szerző vagy a szerkesztő neve,• a mű címe,• a kiadó neve és székhelye,• a kiadás évszáma.

Példa: Gács Lajos: Mi az Internet? CoDc Számítástechnikai füzetek. CoDe Kft., Budapest, 1995.

2.2.7. MellékletekA mellékletekben ábrák, képek, táblázatok, forráskód vagy programkód részletek kaphatnak helyet, amennyiben illusztrálják, magyarázzák a szakdolgozatban tárgyalt témákat. Ügyeljünk arra, hogy a mellékletek ne váljanak túlságosan terjedelmesekké. Meglepő és semmiképpen nem szerencsés az olyan szakdolgozat, amely 20 oldalas érdemi részből és 55 oldalas mellékletből (HTML nyelvű forráskódból) tevődik össze.

2.2.8. Hajlékonylemez vagy CD-ROM mellékletekAz írott szakdolgozat rendszerint valamilyen számítógépen futtatható alkalmazás elkészítéséről és ismertetéséről szól. Az alkalmazást hajlékonylemezen vagy CD-ROM-on mellékelnünk kell a dolgozathoz.Gyakori, hogy az elvégzett munka nagyobb része a mágneses adathordozókon van. Ilyenkor akár 6-8 lemeznyi melléklete is lehet a dolgozatnak. Hogy ezek jól használhatóak legyenek, tartsuk be a következőket:

• Lássuk el felirattal és számozzuk a lemezeket! Legjobb, ha szövegszerkesztővel magunk készítünk címkéket, és azokat felragasztjuk a lemezekre. A felirat tartalmazza a szakdolgozat címét, a készítőjének nevét, valamint a program indításának módját is, ha ez röviden megadható. (Részletes leírást azírott szakdolgozatnak kell tartalmaznia.)

• A lemezeket tesztelt állapotban adjuk át! Legalább egyszer telepítsük és indítsuk el róluk az alkalmazást!

• Ha tömörített formában adjuk át az elkészített alkalmazásunkat, mellékeljükhozzá a kicsomagoláshoz szükséges programot is. (Legjobb, ha batch

fájltkészítünk a kipakoláshoz vagy önkicsomagoló állományt tartalmaz a melléklet.)

A lemezmellékleteknek a szakdolgozat kemény, hátsó borítóján készítsünk papírból hajtogatott zsebeket. Ezek híján a lemezek könnyen elkallódhatnak (a szakdolgozatok kézről-kézre járnak a vizsgáig) vagy a borítóból kiesve fizikai károsodást szenvedhetnek.

3.Hasznos tanácsok

3.1. Stilisztika

E megjegyzések csupán ajánlásként értelmezhetőek, hiszen a „stílus maga az ember":

• Mondataink magyarosak, világosak, jól érthetőek legyenek! Amennyire csaklehet őrizzük meg anyanyelvünk szépségét, használjuk kifejező erejét!

• Sokan úgy érzik, hogy tájékozottságukat bonyolult összetett mondataik bizonyíthatják. Ne higgyük ezt! Próbáljunk meg rövid, érthető és világos mondatokban fogalmazni.

• Kerüljük a túlzottan szubjektív, önkényes értékítéleteket! Ebből a szempontból kifogásolható a következő, szakdolgozatból idézett mondat: Az Internetcsodálatos világa megváltoztatja egész életünket.

• A szükséges mértékben használjuk az informatikai szaknyelvét! Ez jelzi atanfolyam során megszerzett jártasságunkat

• Ha valamely idegen szavas informatikai szakkifejezésnek van általánosan elterjedt magyar változata, használjuk azt! (Például: browser helyett inkább aböngésző használandó, PC helyett személyi számítógép.)

• Ha idegen mozaikszót használunk, legalább zárójelben adjuk meg a teljes idegenkifejezést, majd ennek magyar megfelelőjét. Ha szükséges jelezzük, hogy akésőbbiekben a teljes kifejezés helyett a mozaikszót használjuk szövegünkben.

A WWW lapok helyett szerencsésebb a Web-lapok kifejezés használata. Olvasás során ugyanis nem oldjuk fel a rövidítéseket, hanem - ha némán is -de kiolvassuk a mozaikszót

3.2. HelyesírásSajnos mind több a hiányosan vagy helytelen szórenddel szerkesztett mondat írásbeli használata. Ez nyilván a szövegszerkesztők egyre gyakoribb használatának a következménye. A szövegszerkesztés során ugyanis - esetenként többször is átalakítjuk a mondatot, de munka közben nem vesszük észre, hogy zavaró szórend alakult ki, netán hiányzik, vagy éppen kétszer került egy mondatrész a szövegbe. Ezen utólagos gondos átolvasással segíthetünk!Ha szövegszerkesztőnk rendelkezik automatikus helyesírás-ellenőrző funkcióval, ne hagyatkozzunk fenntartás nélkül ennek tanácsaira, mivel esetenként hibás a javasolt szóalak.A hiányzó vesszők jelentik a leggyakoribb hibát a dolgozatokban! Összetett mondatok tagmondatainak határán, valamint felsorolások elemei között vesszőt használunk!Szakdolgozatunkkal nem csupán szakmai felkészültségünkről, hanem anyanyelvi; helyesírási kultúráltságunkról is képet adunk. Ne sajnáljuk az időt és fáradságot az igényes, helyesírásilag is kifogástalan munkára!

3.3. Gyakori hibák

3.3.1 Az alkalmazások gyakori hibái•Az alkalmazás nem megfelelően tesztelt, ezért működésében hiba tapasztalható.•A Web-lapokat a következő hibák jellemzik:

- Túlzottan színesek, öncélúan díszítettek. Indokolatlanul sok multimédiáselemet zsúfol össze a készítő (animációk, hangok stb.).

- A nagyméretű képek miatt lassan töltődnek le az oldalak.- A lapoknak nincs koherenciája. (így kerülnek a NASA fotói egy

iskolaihonlapra.)

- Tartalmilag semmitmondó részleteket tartalmaz a Web-hely.• Az alkalmazás nem megfelelő mértékben kidolgozott. Hiányoznak a hibaüzenetek, súgók. Hiányoznak a felhasználó által alapvetően fontosnak tartott funkciók.

• Nem előzte meg a programkészítést alapos problémafeltáró tevékenység, így aprogram nem azokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint amelyeket a felhasználóeredetileg kívánatosnak tartott.

3.3.2. Az írott szakdolgozat gyakori hibái• Hiányzik a tartalomjegyzék vagy ha van, nincsenek oldalszámok rendelve azegyes fejezetekhez.

• A belső címoldalt túlzottan díszesre tervezik. Képek, variált betűtípusok rontjákaz összhatást.

• A szöveget indokolatlanul nagy betűmérettel nyomtatj ák.• Az irodalomjegyzék nagyon rövid (4-5 mű) és felületes. Hiányoznak az eg;

könyvek alapvető adatai (kiadó, megjelenés helye, éve stb.). Gyakran ponilanok az egyes adatok.

• A floppy mellékleteket hevenyészett és tartalmilag nem megfelelő felirailátták el.

• Kevés a dolgozatban az elvégzett munkát bizonyító érdemi rész.• Túl sok általános ismeretet foglal össze a dolgozatíró, ezért műve helyenki

hasonlít a népszerűsítő informatikai irodalomra.• Túl sok képpel, vagy Web-lap készítése esetén a forráskódok tömegével

arassel dolgozatát a szerző.

• Túlzottan rövid a dolgozat.

3.4. A szakdolgozat bírálatának szempontjai

3.4.1. Az írott szakdolgozat bírálatának szempontjai• A dolgozatíró megvalósította-e a maga elő tűzött célt, és ha igen, milyen

mtékben, minőségben?

• Az egyes témák kifejtettsége megfelelő mértékű-e és a téma fontosságátmérten arányos-e?

• A dolgozat megfelel-e a szakdolgozatok formai követelményeinek?• A szerző szövegszerkesztési készségeit igazolja-e akinyomtatott szakdolgoz• A tartalomjegyzék és a címek rendszere alapján könnyen és gyorsan elij

zodhat-e az olvasó a szakdolgozatban?• Egyszerű, világos, magyaros, érthető-e a dolgozatíró által fogalmazott szövc• Levont következtetései, véleményei helytállóak-e?• Felvázolta-e szakdolgozatának helyét a hasonló témákkal foglakozó korái

munkák között?

• A szükséges mennyiségű és minőségű forrásanyagból készült-e a szakdolgoz• Élt-e a dolgozatíró az illusztráció és szemléltetés adta lehetőségekkel?

Milyen mértékű szakirodalmi tájékozottságot árulnak cl a szövegbeli utasok, idézetek valamint a/, irodalomjegyzék?3.4.2. A számítógépes alkalmazás bírálatának szempontjai

• Megfelelően modern szoftvereket használt-e a szakdolgozatíró munkája során?Elkészült müve bizonyítja-e a szoftverek felhasználásában megszerzett jártasságát?

• Könnyen telepíthető-e az alkalmazás, készült-e leírás az üzembe helyezésegyes lépéseiről?

• Az elkészült alkalmazás mennyire használható, vannak-e benne hibák?• Tartalmaz-e fejlesztési lehetőségeket az elkészült alkalmazás?• Web-lapok esetén megtalálta-e az egyensúlyt az egyszerű, gyors információközlés és az érdeklődés-felkeltés igényei között? A szöveg-kép arányok megfelelőek-e az egyes Web-lapokon? Kihasználta-e a HTML nyelv adta lehetőségeket, hogy esztétikus Web-oldalakat készítsen? Milyen mértékben rendezett a Web-lapokon megjelenített anyag? A Web-lap használói könnyen eligazodnak-e az anyagban, vagy inkább eltévednek benne?

• Mennyire felhasználóbarát a szoftver? A kezelői felületek lehetővé teszik-e agyors és könnyű tájékozódást? Egyértelmű-e a felhasználó számára a programműködésének logikája? Az egyes felületek kellően kidolgozottak-e, jól strukturáltak-e?

3.5. Szerzői jogi kérdések

Más szerző szó szerinti szövegét idézetként szabad felhasználni. Az idézetre való hivatkozásnak tartalmaznia kell az idézet forrását, mégpedig úgy, hogy az olvasó vissza tudja keresni az idézetet az eredeti szövegkörnyezetben.Szakdolgozatunkban felhasználhatunk bármely, már megjelent ábrát, fényképet, táblázatot is, ha megjelöljük azok forrását. Ügyelni kell azonban arra, hogy az így felhasznált anyagok nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Ha Web-lapot készítettünk és ezt a későbbiekben nyilvánossá kívánjuk tenni, a Web-lap nem általunk készített képeinek, szövegeinek közléséhez meg kell szereznünk az alkotók hozzájárulását!

Hiba a plagizálás. Elfogadhatatlan, ha valaki más szavait szó szerint átveszi és saját munkájaként jelenteti meg. Törekedjünk saját gondolataink közlésére. A szakdolgozat elkészítése nagyon jó lehetőség arra is, hogy a bennünk rejlő szakmai tudást nyelvi kifejező képességünk maximális kihasználásával hozzuk a felszínre.

3.6. A szakdolgozat-készítés egyéb irodalma

A következő irodalomjegyzék azokat a kiadványokat sorolja fel, amelyek további segítséget nyújthatnak szakdolgozatunk elkészítéséhez.

Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Kairosz, Budapest. 1996.

Kovács Magda: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Tanácsok műszaki diplomamunka készítéséhez. Számaik, Budapest, 1996.

Majoros Pál: Kutatás módszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan diplomamunkát. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1996.

4.A témaválasztást segítő mellékletek

4.1. Javasolt szakdolgozati témák, témakörök

4.1.1. Oktatásinformatikus szakképesítő vizsgáhozOktatási segédlet a PowerPoint 7.0 előadáskészítő programhoz.Szaktárgyi (kémia, fizika, matematika, biológia, technika, történelem

stb feladatgyűjtemény Web-formátumban.Egy iskola informatikai fejlesztési terve. (Számítógépek, hálózat, videó,

csengi fényújság, iskolaújság.)Számítógépes hálózatok.Saját Web-lapom és Web-ringem.„Televáros vagy teleközség" Internet a lakosság szolgálatában, az iskolábarKéptár művészettörténet oktatáshoz.Virtuális Internet CD-ROM-on (Ahol még nincs Internet elérés).Mi legyen a tartalomszolgáltató feladata (tartalmi fejlesztések tervezése).Sulinet házi feladatok (hang, fény, színek, mozgás, víz, álom, emlék,

any család, találmányok stb. multimédiás feldolgozása).Számítógéppel támogatott tanórák (segédanyag a Nat műveltségterületeihez Mértékegységek a Weben (fizika, matematika, kémia).Iránytű, avagy egy település vagy kerület lakosságának tájékoztatása

< iskolaválasztáshoz.Az iskola, a könyvtár, a tanárok, a diákok Web-lapjának elkészítése.

4.1.2. Térinformatikus szakképesítő vizsgáhozA térinformatika története és jövője. Térbeli modellezés és térbeli gondolkodás. Térbeli objektumok információtartalmának vizsgálata. Problémamegoldás térinformatikai módszerekkel.

Térinformatikai adatbázis tervezése.Adatmegjelenítési módozatok.Valamely konkrét térinformatikai rendszer tervezése. f\Az emberi gondolkodás, tapasztalás jellemzői és a térinformatika.Önkormányzati térinformatikai alkalmazások értékelő vizsgálata.Villamos ipari és vízügyi térinformatikai alkalmazások.

A térinformatika építőmérnöki felhasználása. :

Térinformatika a mezőgazdasági és a környezeti kutatásokban.A térinformatika helyzete valamely országban.A térinformatika oktatása.Térinformatikai adatcsere.Földrajzi információtechnológia (térinformatikai technológiák).Térinformatika a természettudományok területen.Térinformatika a társadalom- és gazdaságtudományok területén.Térinformatika a települési és regionális önkormányzati munkában.Térinformatika a közüzemi szolgáltatóknál, a távközlésben és a

magánvállalkozásokban.

4.1.3. Műszaki informatikus szakképesítő vizsgáhozMűszaki kommunikáció támogatása számítógéppel.Termelési rendszerek és folyamatok irányítása.Informatikai rendszerek tervezése.Termelési folyamatok modellezése.Számítógépes termelésirányítás.Gyártásirányítás.Számítógéppel integrált gyártás (CIM).CAD felhasználása a generált felületek geometriájában.Kliens/szerver kommunikációs stratégiák.A technológiai menedzsment informatikája.A minőségbiztosítás informatikája.Informatikai infrastruktúrák.

Számítógépes okl'cltáró hibaelemzések.

4.2. Az elkészült szakdolgozatok címlistája 4.2.1.

Oktatásinformatika témájú szakdolgozatokA következőkben az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete által szervezett oktatásinformatikus szakképesítő tanfolyamon elkészült szakdolgozatok címlistáját olvashatjuk. A példák minden bizonnyal segítenek abban, hogy rátaláljunk a magunk szakdolgozati témájára, de nem minden esetben mutatnak helyes példát a címadásra. Például a Piramis címet viselő dolgozatról sajnos csak hosz-szas lapozgatás után tudjuk meg, hogy az informatika és könyvtárhasználat témájában íródott.A címlistából kitűnik, hogy jelenleg a legnépszerűbb szakdolgozati téma a Web-lap alkalmazás létrehozása. A számba vett 40 dolgozat 88%-a vagy Web-lap alkalmazással vagy azzal foglalkozó témában íródott. Érdemes lenne a jövőben több elméleti témájú, valamint objektumorientált programozási nyelveken létrehozott alkalmazásokkal foglalkozó szakdolgozatot készíteni.Egyes dolgozatok mellett az Internetes címüket is megadhattuk. Tilos azonban ezen vizsgaanyagokat linkelni vagy alkotóik tudta nélkül felhasználni!

2X10 Internetes eszperantó nyelvtanfolyam.|A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium WEB-lapja.<A hypertext alapjai és alkalmazása az oktatásban.A Károly Róbert Általános Iskola és Kereskedelmi Szakközépiskola

honlapja (http://www.aeg.c3.hu/diakok/tanf).A Keveháza Általános Iskola Web-lapja. A Kós Károly Szakképző Iskola Web-lapja.A Lenhossék Utcai Általános Iskola Web-helyének tervezése

(http:// www. aeg.c3 .hu/diakok/tanf).A Losonci Téri Általános Iskola Web-lapja. , ,; ?A magyar világörökség feldolgozása.A számítógép és az Internet alkalmazása a francia nyelv oktatásában.A XI. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ elektronikus kiadványa

(http:// www.aeg.c3 .hu/diakok/tanf).

Adatbáziskezelés bemutató (http://www.aeg.c3.hu/diakok/tanf).Általános vizsgáztató keretprogram.

Az Árpád-ház uralkodóinak honlapja (http://www.aeg.c3.hu/diakok/tanf)- Az ember és az élővilág alkotó kapcsolata a technikai találmányokban.Az ember idegrendszerének feldolgozása Web-formátumban (http://www.aeg.c3

.hu/ diakok/tanf).Bakonysárkány Web-lapja. dBASE III Plus oktatása Web-lapon. Egyszerű gépek.Első lépések az Internet felé a Fiastyúk Általános Iskolában

(http://www .aeg.c3.hu/diakok/tanf).Fejezetek az európai festészet történetéből.Fizika feladatgyűjtemény a gimnáziumok mechanika tananyagának

tanításához (http://www.aeg.c3 .hu/diakok/tanf).Fizikai mennyiségek és mértékegységek a Web-en

(http://www.aeg.c3.hu/ diakok/tanf).Internetes tantervi modellek.Internethasználat és Weblap-szerkesztés az Aquincum Általános

Iskolában (http://www.aeg.c3.hu/diakok/tanf).Iránytű az iskolaválasztáshoz.Iskolai számítógép-hálózat terve és alkalmazása az Informatika oktatásban.Károlyi István Általános Iskola Home Page (http://www.aeg.c3.hu/diakok/tanf).Kirándulás a Hale-Bopp üstökös körül.LogoWr programozási nyelv oktatása példaprogramokkal.„Más-ság" osztályfőnöki segédanyag.Mértékegységek, mérés.Nógrádsáp Község Weblapja (http://www.aeg.c3.hu/diakok/tanf).

Növényrendszertani ismertető az általános iskola 6. osztálya számára.Oktatási segédlet a Power Point (ver. 7.0) előadás készítő programhoz.Pálya- és képzésválasztás informatikai támogatása.Piramis.Radnóti Miklós Általános Iskola Honlapja.

Támaszpont gyermekvédelmis információs anyag4.2.2. Térinformatika témájú szakdolgozatokA következőkben felsorolt térinformatikus szakdolgozatok a Gábor Dénes Műszál Informatikai Főiskola könyvtárában tekinthetők meg. A könnyebb kereshetősé érdekében a szakdolgozatok címe mellett megadjuk az elkészítés évét is.

A Balaton déli partján található műemlékek térinformatikai feldolgozásána terve. (1996)

A térinformatika és a GPS kapcsolata, lehetőségeinek bemutatása, különö tekintettel a magyarországi alkalmazásokra. (1998)

A térinformatika és a távérzékelés kapcsolata, lehetőségeinek bemutatási (1998)

Adatminőség a térinformatikai rendszerekben. (1997)Az ajkai szénmedence térinformatikai feldolgozása (Maplnfo). (1997)Az ipari parkok kialakulása és működése külföldön. (1996)DAT adatcsere formátum betöltése DAT adatbázisba, térképi

tartalmána megjelenítése Microstation Power Draftban. (1998)Geodéziai számítástechnika tantárgy tanítása középiskolában. (1997) Gyálarét község térkép alapú információs rendszerének elkészítése. (1997) Intranet a Paksi Atomerőmű Rt.-nél. (1998)Környezetvédelmi adatok térinformatikai feldolgozása a Balaton

nyugai vízgyűjtőjén (Maplnfo). (1997)Önkormányzeti térinformatikai rendszer. (1997) Térinformatika a falusi turizmus szolgálatában. (1997) Térinformatika a marketing tükrében. (1998)Térinformatika és multimédia kapcsolata és lehetőségei. Multimédiás

térkép készítés bemutatása a Budapest CD-atlasz alapján. (1997)Térinformatikán alapuló városi informatikai rendszerek

Magyarországon (1997)Tolna megye műemlékeinek feldolgozása térinformatikai

eszközökkel (Megvalósíthatósági tanulmány, 1998)Turisztikai szálláshelyek kiválasztása térinformatikai módszerrel

Barcs é Szigetvár térségében. (1997)Útvonaltervezés térinformatikai eszközökkel. (1997)

Vállalkozás telephelyének kiválasztása térinformatikai rendszerrel (környezet adottságok és munkanélküliségi mutatók felhasználásával). (1998)4.2.3. Műszaki informatika témájú szakdolgozatok <:.. í 'A következőkben felsorolt műszaki informatikus szakdolgozatok a Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola könyvtárában tekinthetők meg. A könnyebb kereshetőség érdekében a szakdolgozatok címe mellett megadjuk

az elkészítés évét is.803 l-es mikrokontrollerrel megvalósított szintszabályozás. (1997) A BKV automatikus vonali megfigyelőrendszere. (1997)A számítógéppel integrált termelésirányítási rendszer alkalmazásának

fontossága az iparban. (1998)Alapvető képfeldolgozási eljárások használata interaktív anyagok

alkalmazásakor. (1997). Alkatrészgyártás CNC szerszámgépen.

(1997) Alkatrészgyártás szerszámgépen. (1997)Asztali gabonaőrlőgép fatestének megmunkálása CNC szerszámgépen. (1997) Automatikus azonosítás: TIRIS rádiófrekvenciás azonosítási rendszerek. (1998.) Automatizált gyártáselőkészítés. (1996) Baromfikeltető üzem vezérlésének, szabályozásának megoldása. (1998)Digitális képek veszteségmentes tömörítése és alkalmazása a

televíziózásban. (1997)Főorsó tervezése és gyártása. (1998)Hegesztőrobot-kiszolgáló manipulátor vezérlésének tervezése PLC-vel. (1998)Hűtőipari adatgyűjtő program. (1998)Integrált műszaki információs rendszer bemutatása és elemzése az

ÉDÁSZ Rt.-nél. (1992)Készletoptimalizálás vonalkódos kereskedelmi rendszer alkalmazásával. (1997)Közlekedésautomatizálás a MÁV-nál. A fonyódi központi

forgalomirányító és ellenőrző rendszer. (1997)Külfejtéses bányaüzem hányóképző berendezésének vezérlése. (1997)Méréssel nyert információk tárolásának, kezelésének,

felhasználásának lehetőségei a BME CIM mintarendszerében. (1996)

Mikroszámítógépek alkalmazása az amatőr rádiózásban. (1996) Nagyfeszültségű biztosítóbetétek számítógépes méretezése. (1996) ,v On-line időjárásjelentcs a Fertő-tóról. (1997) PLC mikrovczérlők alkalmazása a vízműveknél. (1998.) ,H.

PLC mint hardware logikát kiváltó eszköz az iparban. (1998)PLC rendszer fejlesztése. (1997)Röntgengép mikrokontrolleres vezérlése. (1997)Szállító- és rakodórendszer számítógépes irányítással. (1996)Számítógép a televíziós műsorkészítésben. (1997)Számítógép alapú, hordozható audiológiai szűrővizsgálati készülék

kifejlesztése. (1997)

Számítógép és számítógép-vezérlésű rendszerek használata a reklámiparban. (1997)

Számítógéppel felügyelt objektum felügyelő rendszer. (1997)

Számítógéppel irányított izokinetikus mintavételezés. (1998) Számítógéppel vezérelt öntözőrendszer. (1998)

Kiadja a Tankönyvmester KiadóFelelős kiadó: a Kiadó ügyvezető igazgatójaFelelős szerkesztő: Putankó AnnaSzedés és nyomdai előkészítés: NÉGYEK StúdióBorítót tervezte: SzlovencsákÁdámA könyv formátuma: B/5Terjedelme: 4,25 (A/5) ívAzonossági szám: TM-9804Készült az MSZ 5601:1983 és 5602:1983 szerintKézirat lezárva: 1999. j anuár

Nyomta és kötötte: MULTISZOLG BT. Vác Tel.: (27) 310-262 Felelős vezető: Kajtor Istvánné