Nemzeti kötelesség. A m i k o r az elmúlt vi lág­

h á b o r ú b a n a h á b o r ú r o k ­kant ja inak telepítéséről , m e g ­élhetésüknek biztosí tásáról v o l t szó, azt m o n d o t t a néhai P r o h á s z k a Ottokár püspök, h o g y a r o k k a n t a k a t nem le ­het és nem szabad az á l ­lamnak é s a társadalomnak v e r k l i v e l k i f i z e t n i . A z o k , a k i k az ezeréves hazáért és m i n d ­nyájunkért hullatták vérüket , joggal tar thatnak igényt az állam é s társadalom t á m o ­gató kezére , j o g g a l t a r tha t ­nak igényt arra, hogy a d ó ­fil léreinkkel is s iessünk se­gí tségükre . De u g y a n i l y e n j o g g a l tarthatnak igényt az állam és a társadalom hat ­hatós támogatására a hátra­m a r a d o t t a k , a hősi halált ha l t h o z z á t a r t o z ó i : a h i t v e ­sek és mindenekelőt t a h a d i ­árvák. E g y k o r egy nagynevű államférfiú m o n d o t t a azt, h o g y a hadiárváknak t u l a j ­donképen az ország g y e r ­mekeinek kel lene lenniök, maga az ország h i v a t o t t arra , h o g y pótol ja a hősi halált halt édesapát és e m ­bert , j ó , becsü le tes magyar embert , apához méltó férfiút nevel jen az árva g y e r m e ­k e k b ő l .

Az ál lamnak és a t á r s a d a ­d a l o m n a k is m e g k e l l m o z ­d u l n i a hadiárvák é r d e k é b e n . Legutóbb Kállay Mik lósné , a miniszterelnök hitvese f o r ­d u l t felhívással a m a g y a r társadalom minden egyes tényező jéhez azért, h o g y se­g í t ségére legyünk a hadiár -

váknak. Az a gondola t , amit a miniszterelnök hitvese h i r ­det, nagyon szép, felemelő és mél tó a nemzethez, méltó a magyar becsülethez . Arró l van szó például K o m á r o m b a n hogy m i n d e n közület, é rdek­testület, nagyvállalat , intéz­mény vállalja egy-egy h a d i ­árvának felnevelését , h o g y együttesen legyünk necsak gyámjai , hanem támogató fenntartói is annak az árva gyermeknek , akinek édesap ja az országért , a nagy magyar érdekért , a nemzet j ö v ő j é é r ' halt hősi halált.

N e m is o l y a n nagy á l ­dozat az, am.it a m i n i s z t e r -elnökné a magyar társada­lomtól kér . Csupán a n n y i , hogy önként vállal ja azt a kötelezettséget , amelyet m i n ­denképpen méltányos és igazságos v o l n a reá kivetett adó formájában is hárítani. Hiszen nem ke l l b ő v e b b e n magyarázni azt, hogy m i l y e n erkölcsi kötelezettséget érez m i n d e n m a g y a r u l g o n d o l ­kodó ember a támasz nél­kül, apátlanul maradt gyer ­mekekke l szemben. M i n d ­nyájunk köte lessége , hogy ezek a gyermekek soha ne érezzék magukat e lhagya­to t taknak , soha ne érezzék magukat teljesen árváknak.

Nemzet i köte lesség a hadiárvákról g o n d o s k o d n i . D e nemcsak nemzeti k ö t e ­lesség, hanem nagy magyar érdek is. M e r t nekünk fér ­f iakra , jó m a g y a r o k r a , m e g ­elégedett emberekre , o lyan emberekre van szükségünk, ak ik érzik m a g u k b a n a test-vér iesség gondolatát és t u d -

Ünnepélyesen avatták fel

C s a l l ó k ö z es D u n á n t ú l új Dunahidját.

A magyar kormány n y o m ­ban a Felvidék visszatértekor elhatározta, hogy a Csallóköz és Dunántúl gazdasági életének fel ­lendítésére, a szorosóbb gazda­sági kapcsolatok kimélyitésére és a vidék lakossága közvetlen érintkezése biztosítására hidat építtet Medve közelében, néhány száz méterre a helytől, ahol h o n -védeink átkeltek a felszabadult C a n i l ó k ö t b v . A t u j l r i d a c i v ó a és kemény magyar munkával, öt és felmillió pengő költséggel t ikészült s újévtől a forgalom­nak is átadták, ünnepélyes fel avatására azonban csak 1943 niá 'cius 13-án, szumbaton került a sor.

A hid magyar címerrel ékesítve, lobogódiszben várta a felavatási ünnepet. A győri utá­szok iliszitelték fel a karcsú, könnyed h i d vasszerkezetét, e l ­készítették az uj betonuttesten a nyolcvanmeter hosszú, nem­zetiszínű zászlókkal és zöld lombfüzérrel díszített emelvényt, melynek bordó szőnyeggel lete­rített közepén díszes karosszék vat ta a legelső magyar e m b e r t : vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót.

A B u d a p e s t — K o m á r o m — Győr, továbbá a dunaszerda­hely—galántai betonúton egy­másután érkeztek a meghívott előkelőségek autóbuszon és autó- .

k o n . Vitéz Nagy Nándor komá­r o m i , Polnkzky Lipót győri fő­ispán, Reviczky István komáromi, d r . Telbisz Miklós győri alispán, Alapy Gaspar komáromi, Kol-ler Jenő g\őri polgármester és minisztériumi, műegyetemi, katonai , közéleti és közhivatali méltóságok, felsőházi tagok, o r ­szággyűlési képviselők, megyék városok kiküldöttei, érdekelt VáfíTTégyék törvényhatósági b i ­zottságának tagjai, földbirtoko­sok, gyárosok, községi vezetők sorra érkeztek a ragyogó nap­sütésben. Megérkeztek az egy­házi méltóságok : báró Apor Vilmos megyéspüspök, Kelemen Ki izosz tom bencésfőapát, D Kapi Béla evangélikus püspök, a ref. egyház képviselői és sok egy­házi férfiú. Vármegyénkből vitéz dr. Hunyadi Lászió főjegyző, dr . Boncz Nándor árvaszéki elnök, dr. Deme Sándor műszaki taná­csos, d r . Divéky Sándor szolga­bíró, főispáni titkár stb. várme­gyei központi kiküldöttek és dr . Rázgha Károly felsőházi tag kamarai elnök és Strázsik A n d o r Dénes kamarai igazgatóval az élen a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara képviselői, a megye jegyzői, gyárosai nagy számban vettek részt a h i d felavatási ün­nepségen. Beérkezett d r . Varga József kereskedelmi és közleke­dési miniszter, majd vitéz nagy-

ják azt, hogy akik ebben az ősi hazában élünk, m i n d ­nyájan egy kálváriának ke­reszthordozói vagyunk , m i n d ­nyájunk bánata és ö r ö m e egy és mindnyájunk leg ­szentebb köte lessége és cé l ja e g y : az, hogy ez a nemzet e lőre ha lad jon , erősödjék és

él jen. A nemzet p e d i g t u ­la jdon f ia iban él. Nemcsak a hadiárvákat, hanem a n e m ­zetet is szolgáljuk tehát a k ­kor , a m i k o r a magyar n e m ­zet virágos kertjének ezeket az értékes palántáit n e m hagyjuk veszni, nem h a g y ­j u k pusz tu ln i .

I Megbízható minőségű árut árusítunk

következetesen e g y s é g e s áron

J V á s á r o l j u n k

a Felsődunántúli H A N G Y A Szövetkezet 11-es sz. ü z l e t é b e n K o m a r o m . Mussolini-út 19.

Tagjainknak vásárlási visszatérítést

adunk. Legyen tagunk !

E L Ő F I Z E T É S I AR trgész évn- 8 P. Negyedévre 2 P .

Pplévre 4 P Egyes szam ara 20 f i l l . Megjelenik minuen szombaton.

helelös s/.erkesztÓ:

PATHÓ OYULA

S Z E R K E S Z T Ő S É G ES KIADÓHIVATAL:

K o m a r o m . M u s s o l i n i - u t 23. Telefon 441 Hirdetések dí jszabás szerint.

Kézira tokat nem adunk vissza.

-4»

Lő wy bútoráruház Győr Gr. Tisza István-tér 5.

I d e tnenjen, ha

jó bútort a k a r .

b ' C o n i Nagy V i lmos honvédelmi miniszter is kíséretükkel.

10 óra 55 perckor érkezett a Fóméltóságu Kormányzó Ur . Fogadta a tisztelgést, azután lelkes éljenzés közben foglal ta el a díszhelyét.

A győri vagongyári Egyet­értés dalköre énekelte el a H i m ­nuszt s utána d r . Varga József miniszter lépett a m i k r o f o n elé. Ünnepi beszédében többek közt a következőket m o n d o t t a : U j utat , uj hidat avatni m i n d e n k o r büszkesége volt az alkotó nem­zedéknek. M a fokozottan az. — Az uj világrend vajúdásában a hadak utján a h idak százai dől­nek a folyókba, elgörbült híd-ivek, megdőlt pillérek, roncsok szakit jak meg az innenső és a túlsó oldal közötti összeköttetést . A f o r g a l o m , a nemzetek és v i ­lágrészek éltető lüktetése i j e d ­ten húzódik el a háború pusztító útjáról. M i g ez a híd épült, o r ­szágunk déli részén az elpusztí­tott h idak , fa- , acél- , beton- é s kórom jatt is el kellett távolita-nnnk, emellett a hídépítés m e l ­lett fe lrobbantot t h idak egész sokaságát kellett helyreállítanunk. Mégis befejeztük ezl a hidalkotást, a magyar epitőtechnika legújabb müvét, Föméltóságod teremtő országlásának még egy hirdető­jét .

A nagy él jenzéssel fogadott beszéd után Rázgha Károly fe l ­sőházi tag, a Kisalföldi Mező­gazdasági Kamata elnöke, mint a visszatért Csallóköz megbí ­zott ja m o n d o t t beszédet. M e g köszönte a Kormányzó Ur atyai gondoskodását s azt, hogy a magyar nép minél szorosabb összekapcsolódását a h i d meg építésével lehetővé tette. A Csal­lóköz népének a visszacsatolás napjától kezdve legfőbb vágva v o l t , hogy gazdaságilag szoro­sabb kapcsolatot találjon a D u ­nántúl lakosságával . A ti id egy­úttal történelmi emléke is annak, hogy a honvédség it t lépte át a t r ianoni határt. Fogadalmat te­szünk most itt Föméltóságod előtt, hogy a magunk részéről az összekötő kapcsot, mit a h i d kifejez, kimélyítsük és megszün­tetni soha többé nem engedjük.

A beszéd elhangzása után a Kormányzó a közönség lelkes é l jenzése közben elszakította a h idat elzáró nemzetiszínű szala­got , ma jd a miniszterrel bemu­tatatta magának a h id tervezőit, mérnökeit , építőit és a munká­sokat . A Kormányzó kíséretével végighaladt a hídon át a csal lóközi o ldalra , ahol az ott össze gyűlt nagyszámú közönség lelkes él jenzéssel fogadta.

Az ünnepség a csallóközi hídfőnél a Szózat eléneklésével ért véget.

A Kormányzó autója elsu­hant. A tavaszi meleg napsülés-ban a közönség még állt különös

melegség töltötte el m i n d e n k i szivét az a bensőséges magyar együttérzés, mely megnyilvánult a napon, m i k o r a Fóméltóságu Ur hussz.au, kedvtsen elbeszél­getett a körülötte levőkkel, a hídépítésben nagy érdemeket szerzett s z a k e i n b n e k k c l és a munkásokkal . M i pedig örven­dezve néztük a Csal lóköz és a Dunántúl közt meginduló lüktető életet s magyar büszkeséggel olvastuk az uj h i d első pillérei­nél márványba vésett emléksort :

„Építette a magyar tudás, erő és akarat az, ősi Csalló­köz visszatérése után az

1939-42 években.

A legtisztább hazasze­retet lángolt fel március 15-én. Verőfényes tavaszi nap kö­

szöntött ránk március 15 én. Az egész magyar nemzet hagyomá­nyokhoz híven a napon hazafias lelkesedéssel , bensőséges érzés­sel ünnepelte a szabadságesz ­mék évfordulóját . Az alkalomból tar tot t va lamennyi ünnep közül leghatal masabban k iemelkedik a levente if júság országos sza­badságünnepe. Az egész or­szágban délelőtt 10 órakor so­rakozot t fel a „nemzet j ö v ő j e " , hogy meghallgassa Kormányzó U r u n k szavait es megismételje a leveutefogadalmat.

Komáromban már a k o r a ­reggel! órákban kezdődött az ifjúság felvonulása. Az összes iskolákból, levente gvülekező helyekről zárt sorokban a diák-levei i tdányok, diákleventék és a munkásleventék a Klapka-térre meneteltek, ahol a város apraja-n igyj» tömör sorokban m i n d együtt volt már. Megjelentek a le­vente ünnepségen a katonai és polgári hatóságok vezetői is, hogy a márciusi gondolat jegyé ben Komárom népe a magyar egységet hűen demonstrá l ja .

Hangszórók közvetítették Kormányzó U r u n k n a k a magyar if júsághoz intézett szózatát, majd a levente zenekar Betlendi Sán­dor karnagy vezénylésével a Hiszekegy-et játszóba el .

Mélytartalmu lelkes beszéd­ben szólt Csaplovics József dr . tankerül. k i r . főigazgató a leven-teifjusághoz. Utal t a Kormányzó U r szózatára, hangoztatta, hogy csak az szolgál ja egészen és rendíthetetlenül a hazáját, aki tiszta lélekkel, fegyelemmel és m i n d e n erejével tel jesit i a köte­lességét. Csak abból lesz jó katona, aki megállja helyét ifjú korában, aki levente éveiben becsületességben, nemzethüség-ben, ernyedetlen szorgalomban példaadóan valláserkölcsös életet él.

. A márciusi i f jak emlékét idézte Zachár Imre ifjuvezető. Szava tüzet szórt, lelket emelt s a legtisztább hazaszeretet lángját lobbantot ta fel a sz ivekben.

A Szózatot a ifjuvezetők énekkara énekelte Nagy Sándor vezénylésével.

A fiatalság tomboló lelke­sedése mellett szavalta el Maráz László ifjuvezető a „Nemzeti d a l " - t mély átérzéssel , csupa hévvel.

Kossuth Lajos azt üzente...

dal t Szöllósy Ferenc énekelte az if juságvezetők vegyeskara k í sé ­rete mellett , A Z énekes hangja mindenki t bámulatba ejtett. Ri tka éuektehetség mutatkozot t be a hazafias ünnepélyen. Szépen szavalt azután Palotai Sándor ifjuvevető. M a j d a Klapka-szobor megkoszorúzása után a H y m n u s t játszotta a leventezenekar be­fejezésül.

Komáromujvárosban , az Ipartestületi székház nagyter­mében fél 12 órakor vol t haza­fias ünnepség. Itt a lelkes h a l l ­gatóság előtt Fadgyas Aladár ev. esperes méltatta a nemzeti ünnep nagy je lentőségét . A ní­vós és gazdag ünnepi műsor keretében a Szent Imre Dalkör énekszámokat adott elő.

A Jókai Egyesület délután 5 órakor nagy nemzeti ünne­pélyt rendezett. Ezt megelőző­leg fél 5 órakor a város tör­vényhatósága a negyvennyolcas nagyjaink emlékműveinél rútia le kegyeletét. A város koszorúját a K lapka szobornál d r . Prónay Aladár, a Jókai szobornál d r . Pyber Kálmán helyezték el gon­d o l a t o k b a n gazdag beszéd k i séretében. A Jókai Egyesü ld

Alapy Gáspár polgármester nyilatkozik

K o m á r o m j ö v ő j é r ő l . A „Nemzeti Újság" márc .

14 én megjelent vasárnapi szá­mában lapunk belső munkatársa: Doma E r v i n hatalmas c i k k b e n adta közre „Egy magyar város uj életre támad" címmel Alapy G á s p á r polgármester n y i l a t k o ­zatát Komárom jövőjéről . A c i k k o r s z á g o s érdeklődést keltett, a rádió is ismertette.

Komárom kitörölhetetlenül beleirta nevét a magyar törté­nelem és kultúra aranykönyvébe — h i r d e t i k a bevezető sorok — Ennek a városnak sorsa egy v o l t az egész magyarság s o r s á ­va l . T á m a d t a , dúlta, pusztította a tatár, a török, T r i a n o n , tűz­vész, pestis és földrengés. S ugyanakkor a magyar öntudat i t t élt a legerősebben, a kultúra, az i r o d a l o m , a zene és művészet m i n d i g o t thont talált a város viharvert , történelmi falai kö­zött.

Elszomorító képet fest azu­tán kedves földink a megszállott városrész elnyomatás alat t i élet­ről, ma jd fogla lkozik a felsza­badulás utáni évek azon erőt megfeszítő munkákról , melyet a varos vezetői végeztek, hogy Komárom várost felemeljék el-esettségéből , fejlesszék, erősítsék a fejlődés a b o l d o g a b b jövő utján. A megfeszített, é j t-nappallá tevő, vállvetett munka révén s i ­került már a proplémák jó r é ­szét rövid négy esztendő alatt megoldani . Erre a legékesebb bizonyíték Alapy G á s p á r p o l ­gármester alábbi nyi la tkozata , — írja kedves munkatársunk.

Alapy Gáspár p o l g á r m e s ­ter nyilatkozatában ismertet i a város vagyoni helyzetét, azt a pénzügyi politikáját, mellyel a cseh uralomból maradt nyomasztó adóságtehertől akarja az adófi­zető polgárságot megszabadítani . Szólt a munkáskérdésröl és a szociál is feladatok terén végzett eredményes munkákról. A Köz­jóléti szövetkezet intenzív m u n ­

káját tárja fel s a közel látás g o n d o s k o d ó szélesvonalu tevé­kenységét ismertette. Végül rész ­letesen kitért az egymil l iónyolc­százezer pengő értékű kincstári ingat lanok megszerzése érdeké­ben folytatot t tárgyalásairól , ame­lyek nélkül város fe j lődésről , rendezésről beszélni sem lehet. Végül ismertette városrendezési , fejlesztési programját és műsza­k i l a g előkészített terveit , mely a városfe j lődés szempontjából k o r ­szakalkotónak mondható .

Küzdünk, d o l g o z u n k , lan­kadat lanul fejezte be n y i l a t ­kozatát Alapy Gáspár m. k i r . kormányfőtanácsos , polgármes­ter. — Komáromnak élnie és fej lődnie ke l l , nem maradhat el a többi magyar városok nemes versenyében.

A komáromi polgárok eh-hez a ny i la tkozathoz csak any-nyit fűznek hozzá — fejezte be Doma E r v i n cikkét — ők is megteszik kötelességüket , hogy Komárom ismét nagy és fe j lődő város legyen.

Énekkari hangverseny Szőnyben és Komáromban.

A magyar dalos kultúra é s művészet önzetlen katonái, a Vár ­megyei Dalosbizottság kebe lé ­ben a lakul t tanitói énekkar Péter József kiváló karnagy vezetésé­vel hangversenysorozatának IV. hangversenyét március 20-án délután 5 órakor Szőny köz­ségben a kultúrházban, V - i k hangversenyét pedig március 27-én délután K o m a r o m b a n , a vármegyeháza nagytermében tart ja a Komárom Vármegyei Törvényhatósági Dalosbizottság rendezésében. Az ö s s z e d o l g o ­zott , lelkes együttes m i n d i g szebb és szebb anyagot tár fel a klasszikus egyetemes és magyar kórus i rodalomból .

A hangversenyek iránt igen nagy az érdeklődés.

Mélységes m e g d ö b b e n é s kisérte a gyászhírt, mely nemes Vermes La jos ny. városi főpénz-táros folyó hó 13-án, szombaton este bekövetkezett hirtelen halála keltett városszerte. Vele Komá­r o m társadalmának egyik leg­érdemesebb és legtiszteltebb, közéletünknek munkás, ideális cé lokat szolgáló lelkes példa­a d ó j a távozott sorainkból az örök élet hónába.

A m e g b o l d o g u l t 1875-ben, Pápán született. Szülei korán e l ­haltak s árvaságában sok ke­mény harcot v ivot t a nyugalmas, békés bo ldog életért. Közigaz­gatási pályára lépett mint köz­ségi jegyző Magyarsókon tele­pedett meg. A cseh megszállás izzó magyarsága miatt á l lomás­helyének elhagyására kénysze­ritette. 1922 ben Komárom vá­ros képviselőtestülete főpénztá-rossá választotta. Azóta i t t élt közöttünk, m i n d e n k i által t isz­telve, becsülve. 1938-ban a két város egyesí tésekor ment a jól megérdemelt nyugalomba. D e nem sokáig pihenhetett, mert a h á b o r ú s idő tőle is munkát kö­vetelt . B á r egészségi állapota nem volt kielégítő, magyar szive, hazafiúi kötelességérzete kény­szeritette, hogy a felhívásnak engedjen s vállalja a déli város­rész közellátási hivatalának ve­zetését. Feladatát utolsó lehele­téig becsületesen hiven végezte, m i n d e n k i legteljesebb megérté­sével. M i n t egyházának hű f ia , készségesen vett részt az evan­gélikus egyház kormányzásában, két évtizeden presb i te r i műkö­désével hiven szolgálta egyházát.

Halálával pótolhatatlan veszteség érte szerető hitvesét, szül . nemes Velez Beátát, r o k o n ­ságát , t isztviselőtársait , szerető barát i körét. Temetése f. hó 16-án, délután 4 órakor a dé lko­máromi temetőben ment végbe nagy részvét mellett .

H a z a f i a s ü n n e p s é g Ke-s z e g f a l v á n . Az 1848-as nagy­időkre emlékezve a keszegfalvai iskola a Levente egyesülettel karöltve szépen sikerült ünne­pélyt rendezett március 14-én az i skola helyiségében. A mű­s o r o n szerepeltek szavalatok, az iskola énekkara, a róm. kat. ve­gyeskar, a Kalász leánykör sza-valókórusa és 2 egyfelv. szín­darab . Az ünnepi beszédet a négy hónap előtt kinevezett s már is általános szeretetnek ör­vendő Draskovits Károly plébá­nos mondta . Ez a l k a l o m m a l a sebesül t katonák részére 2456 d b . cigaretta és 29.50 P f o l y t be, mely összeget a c igaretták­ka l együtt a komáromi honv. hadikórháznak juttatták. Márc . 15-én, a 9 órai ünnepi szt. mise után a hősök szobránál v o l t lélekemelő ünnepély, ahol az egyesületek 1—2 számmal sze­repeltek. Az ünnepély befejez­tével a leventeszakaszok d isz -menetben vonul tak el az Ország­zászló előtt.

Halászati tilalom. A föld-mivelésügyi miniszternek rende­lete értelmében a n y i l t vizekre nézve az általános halászati t i ­l a l o m ideje május 1-től május

•végéig tart.

Látogatás Ácson Patzenhofer Herbertné által

étkeztetett gyermekeknél.

Az ácsi óvoda termébe lé­pünk be. Sok kis f i u - és leány — a magyar j ö v ő ! — varja ép­pen az ebédet. Az iskolából egy órakor kikerülő gyerekek airól beszélgetnek, vájjon mit főzhe­tett ebédre a jó Balogh néni. Az csak f i n o m lehet, n . e i t ő nagyon jól főz — hangzik egyik lurkó ajkáról. Megszólítjuk az egyikei . Katonás, vigyázz állasban el­mondja , hogy nyolcan vannak testvéiek, édesapjuk pedig kint van a harctéren, Örömmel jön ide három testvérével együtt, mert i lyen jót és sokat o t thon nem ehetik.

Az óvodaépület ugyanis az elemi iskolások étkeztetésére szolgál Patzenhofer Herbertné báró liohus Mária felismerte an­nak fontosságát, hogy csak az egészséges , a jól táplált gyere­kek tudnak fejlődni a haza j a ­vára. Azért aranyos szive így — máskor karácsonyi felruházás, harctérre küldölt csomagok, nyá­ron napközi ot thon formájában — kivan segíteni a vézna gyereke­ken, akik o t thon vagy nagyon keveset, vagy nagyon e g y o l d a ­lúan táplálkoznak.

Már hall juk is Csere Terus tanítónő f igyelmeztetését : Gye­rekek felállni, imádkozunk ! És a gyerekek hallatlan étvággyal fogyasztják a sárgarépával, hagy­mával, kolbásszal Ízesített bab­főzeléket. Felügyelőjük rászok­tatja a növendékeket a helyes étkezésre, a szociál is szempon­tot is a lkalma van kihasználni .

Közben megérkezik a bá­rónő, a gyerekek nagy pártfo­gója, akinek a müve az egész akció . M i n d e n k i ragyogó arccal köszönti őt. M i pedig megkérjük, szíveskedjék minket tájékoztatni nemes akciójáról .

Negyedik éve folytatom — mondja a nemeslelkü úrasszony — Ácson ezt az akciót. Sikerült minden rászoruló gyereket f e l ­vennem. Az idén 110-et. Az ösz-szeirásnál a tanítók javaslatát vettem f igyelembe. E l sősorban a hadbavonultak gyermekeit ré­szesítettem előnyben. Azután jöttek, akiknek szülei nem t u d ­tak aratásra elszegődni, az el lá­tat lanok, a sokgyermekes csa­ládból valók, vagy akik messze laknak az iskolától. Naponként két tál ételből áll a menü, me­lyet m i n d i g magam állítok össze. Beszerzésnél az agi l is Bánhegyi T i b o r segít. A község vezető­sége is megkönnyíti munkánkat. A gyerekekre minden étkezésnél felváltva ügyelnek a tanítók. Az anyagkiadásnál és ellenőrzésnél önkéntes munkaszolgálatos höl­gyek működnek közre. M a ép­pen Kiss Kató az inspekciós. Náluk az éléstár kulcsa, a kony­hának ők adják k i az anyagot.

Mellékesen még azt is meg­t u d j u k , hogy az étkeztetés több ezer pengőbe kerül, a gyerekek a sok c u k o r r a l készített sz i lva­kompótot már elfogyasztották.

M i p e d i g meghatottan bú­csúzunk. Jólesik t u d n u n k , hogy vannak fenkölt lelkek, akik ön­zetlen egyéni áldozatokkal épitik a — szebb j ö v ő t !

E . Z. S.

HÍREK. U j k o r m á n y f ő t a n á c s o s . A

Kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Bagossy Béla bániiidai lakos, a Magyar D u ­nántúli Villamossági R T üzemi igazgatójának a közgazdasági élet teién kife j lett érdemes, köz­hasznú t e v é k e n y é g é elismeré­séül a m. k i r . kormányfötaná-csosi cimet adományozta.

A d o m á n y a s e b e s ü l t h o n ­v é d e k n e k , A komáromi Gazda-Kör folyó évi február hó 28 ?n tea-estet rendezett, melynek tiszta jövedelmét, 410 pengőt a komá­r o m i hadikórházban ápolt sebe­sült honvédek megsegítésére ajánlották fel : A nemes, példa­adó adományért ezúton is hálás köszönetet m o n d d r . Pálos Fe­renc bencés tanár, lábori l e l ­kész.

F i l m b e m u t a t ó . Komárom­ban és Csal lóközben őaidők óta otthonos a malária. Kapóra jött ezért az Országos Egészségvé­de lmi Szövetség Komaromvárosi F i A ks? .övetséginek a Magyar Pharma Gyógyáru R. T . azon ajánlata, hogy hajlandó Komárom város közönségének levetíteni a maláriáról készült filmjét. Nem kell hozzá elszántság, hogy va­laki megnézze Malária és Fel­halmozóit Napsugár energia című darabokat , mert a monotont cím alalt nem tudományosan ttnal-mas/hanem az UFA filmgyár­hoz méltó pazar kiállítású, vál­tozatos és élvezetes f i lm húzó­d i k meg. A m i k o r a német ve­gyészeti gyárak teljesítményét mutatja be, az egyenesen szédü­letes. Az előadás után azzal az érzéssel hagyjuk el a termet, hogy egy órat kellemesen és hasznosan töltött el. A két da ­rab együttesen március 21 és 25-én fél 12 órai kezdettel az északkomáromi Jókai és március 28-án fél 12 órai kezdettel a délkomáromi T u r u l filmszínház­ban kerül bemutatásra 20 és 50 filléres helyárakkal. Jegyek elő­vételben északon az Unió, délen pedig a Czike Pál és Társa i könyvkereskedésben, azonkívül az előadások napján fél 11-től a filmszínházak pénztáránál vált­hatók. A bevétel teljes egészében a Zöld keresztté. (Hídvégi.)

G y ó g y n ö v é n y g y ű j t ő á l l o ­m á s t l é tes i t a H a n g y a T a r d o s k ö z s é g b e n . Komárom vármegye egyes területei igen jó gyógy­növény termo helyek. Ezért a vár­megye két járásának, a tatai t.s gesztesi já iásnak mintajárásokk t történő megszervezésével kap­csolatban a Hangya Szövetke­zeti Központ elhatározta, hogy a gyógynövények értékesítését i l ­letően a Pantodroggal érintke­zésbe lép és egy gyógynövény-gyűjtő állomást létesit. A célra legalkalmasabbnak látszik a Gerecse hegyvidék belsejében fekvő s a lakosság nagyfokú szegénységénél fogva erre leg­inkább rászoruló község : Tar ­dos. A gyógynövénygyüjtéssel igy a szegény lakosságnak biz­tos és rendes megélhetést nyújtó foglalkozást a d .

Csibekeltető állomások a vármegyében. A baromfi te ­nyésztés fokozása érdekében a Hangya szövetkezeti központ g o n d o s k o d n i kíván arról, hogy gazdaközönségünknek napos­csirke álljon rendelkezésére. Nagy

áldozat árán létesített csibe­keltető központi állomást Tata községben. Az állomás tavasz-szal kezdi meg működését. A folyó évben a Hangya Kisbéren és Nagyigmándon létesit csibe­keltető központot. Az építési munkálatokat a községekben az idén végzik el, üzembehelyezésre azonban csak jövőre kerülhet sor.

A H i d Zilahy Lajos i r o ­da lmi , művészeti, társadalmi és közgazdasági képes folyóirata a magyar kultúrának erőssége. Minden száma érdekes, válto­zatos, művészi és magas szín­vonalú. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Mutatványszámot a kiadóhivatal (Budapest, Er ­zsébet körút 7.) szívesen küld.

S P O R T . K A C Máv. Előre 3:1 (2:1)

NB. I I I . b a j n o k i K o m á r o m .

800 néző. Vezette : Kulcsár.

K A C : Radics — K u t h y , B o g n á r — Havasi, Cserfői, Len­gyel — Hlavat i , Jakab, Pintér, Czirok , Fö ldes .

Máv. Előre : S t ib ik — Vár­nai , Böjti — Jesmász, lgnácz, Regdon — Dombóvár i , M i l l g e , B o d i , Császár, Horváth.

Máv. t l ő r e kezdi a játékot, támadásba lendül, de a K A C védelem helyén van és ment. A 8. perben feljön a K A C és sa-rokrugnet ér e l , de e r e d m é n y nélkül. A 10. percben Czi rok lövése kapufát talál. A 11. perc­ben szép d ő r e támadásból H o r ­váth lövése a hálóba köt k i 0 :1 . A 14. percben a K A C szép összjátékból egyenlít 1:1. Most állandósul a K A C fölény. E lő ­ször Földes, azután Pintér lövése hajszálnyira száll el a kapu fölött. A 39. percben Hlavat i lö­vését C z i r o k a hálóba fejeli 2 : 1 . Az Előre is támad, de táma­dásai a K A C védelmen megakad. A 40. percben sarokrúgás a K A C ellen, eredmény nélkül. Az első félidőt mezőnyjáték fejezi be.

Szünet után állandósul a K A C fölény és a 10. percben Cserfői labdáját Pintér 20 méter­ről belövi 3 :1 . T á m a d az Előre is és a 12. percben sarokrúgást ér el , de az eredmény nem vál­tozik . A 28. percben Regdant, a Máv. Előre játékosát szabály­talanságért a játékvezető kiállítja. Ezután az Előre durván játszik, sok a büntető rúgás ellene. A K A C továbbra is támad, de eredményt már nem tud elérni.

Jók a KAC-ból Radics, K u t h y , Cserfői, Jakab, illetve Császár , Horváth és Regdan.

P e M T K — K F C 3:2 (3:0)

N B I I I . ba jnoki . Pesterzsébet.

A l i g kezdődik el a játék, a 8. percben a KFC kapusa egy erős lövésre olyan szerencsét ­lenül dobta magát, hogy két o l ­dalbordája eltörött, a mentők kórházba szállították és 10 e m ­berrel játszó KFC fölött köny-nyen szerezte a P e M T K a g ó ­lokat . A 12. percben Regemz szép gólt lő 1:0 a Kfc is támad,

nemes VERMES LAJOS

de csatárai erőtlenek, a 20. percben Mezősi ujabb gólt sze­rez 2:0. Nagy a P e M T K nyo­m á s , de a KFC jól védekezik, ma jd a 38. percben Regemz u jabb gólt lő 3:0.

Szünet után a K F C nem hagyja magát és egyik támadást a másik után vezeti, m i g végre a 12. percben Rákosi 1 l -esből gólt lő 3 :1 . Ezután is a Kfc marad fölénybe és a 29. petc-ben Nehéz ujabb gólt lő 3:2. A hátralevő időben a K F C nyomás nagy, de a P e M T K védelme ment és igy a két p o n t u l a P e M T K szerezte meg.

Jók Regemz, Gyimes i , Me zei, illetve Szecsődi , Palást és Ollé.

Ö k ö l v í v ó v e r s e n y . A ko máromi Levente Egyesület folyó hó 21-én, d . e. fél 10 órakor a Jóka i mozgó filmszínházban Nagykanizsa—Komarom csapatai között I . oszt. ba jnoki ökölvivó versenyt rendez.

Magyar Kupa m é r k ő z é s . Folyó 25-én, csütörtökön tart jak meg a Magyar Kupa elődöntő mérkőzéseket országosan. Sor­s o l á s szerint a Komáromi a C - n a k a Salgótarjáni B T C lesz az e l ­lenfele. S B T C ma igen jó f o r ­mába van. A K A C minden t u ­dását össze kell hogy szedje az a lka lomra , ha tovább akar j u t n i . A mérkőzést a S B T C pályáján tartják meg.

Atlétikai szakosztály. A Komáromi Atlétikai C l u b meg­alakította atlétikai szakosztályát. A z uj szakosztály szép remé­nyekkel készül a közeledő ver­senyekre. Edzéseit hétfőn, szer­dán, p é n t e k e n tartja d é l u t á n 3 — 6 óráig a K A C U r i utcai sporttelepén. U g y a n e k k o r I t h i t je lentkezni tagfelvételre is. A versenyek időpontját legközelebb közöljük.

K A C közgyűlés. F. hó 14 én, vasárnap közgyűlést tar­to t t a K A C Fiedler József elnök elnöklésével. Nagy érdeklődés mellett ismertette Hajagos Ferenc ügyvezető elnök a módosított alapszabály tervezetet, melyet Hubert Ignác jegyző olvasott feí. A közgyűlés egyhangúan el fo­gadta a módosításokat .

Á r v e r é s i h i r d e t m é n y .

Az ácsi róni. kat. egyházközség a tulajdonát képező és uj építkezés folytán feleslegessé vált régi plébánia épületet a hozzá tartozó 698 [ l - ö l te­lekkel együtt 1943 . évi március 28-án d u 4 ó r a k o r Ácson a r. kat. fiuisk. Iában tartandó nyilvános árve­résen a legtöbbet Ígérőnek eladja. A lelek Acs község szivében, két utca fcözött a legforgalmasabb helyen fek­szik és ennek folytán üzlet részére is a legalkalmasabb.

Árverési feltételek : Az árverés megkezdése elölt bánatpénz cimén P 2 50Ü.— befizetendő az egyházköz­ség pénztárába ; ez az összeg az ár­verés után vagy visszafizettetik, vagy pedig az elért vételárba be lesz tudva. Az eladáshoz az egyházközség az Egy­házmegyei Hatóság jóváhagyását már megkapta. A vételár egyharmad része a szerződés aláírásakor, a további két­harmadrész pedig a szerződés jóvá­hagyása után, legkésőbb azonban 1943. évi április 15-én fizetendő.

Ács, 1943. március 17.

Endrédy Zoltán Sándor sk. P. H. plébánoshelyettes.

Sebesi Ferenc sk. világi elnök.

Meghívó. A Komáromi Első Takarékpénztár

1943. évi március hó 31 -én , déli 12 órakor tart ja K o m á r o m b a n

üzleti helyiségében, Szt. István-ut 39. szám alatt

97. évi rendes közgyűlését, melyre a társaság t. Részvényeseit t isztelettel meghívja

Komárom, 1943. évi március hó 12-én.

Az igazgatóság . A közgyűlés tárgysorozata: 1. Az igazgatóság jelentése a

társaság 1942. évi üzletévről: az igaz­gatóság számadása az 1942 évi Üzlet-Ívtől ; az igazgatóság indítványa az 1942. évi mérleg megállapítása és a nyereség hovaforditása iránt; a fel­ügyelőbizottság jelentése és határozat­hozatal ezekben a tárgyakban.

2. Határozathozatal az Igazgató­ságnak és a Felügyelóbizottságnak adan­dó felmentés tárgyában.

3. Választás »z igazgatóságba. 4 Az alapszabályok megváltoz­

tatása, illetőleg módosítása és pedig a 25. §-nak, mely az igazgató­

sági tagok részvényletétéről rendelke­zik, elhagyása;

a 26. §-nak olyként való meg­változtatása, hogy az igazgatósági ülé­sek a szükséghez képest hivatnak egybe;

a 30. § rendelkezéseiből a hi­telbírálati ülésekre vonatkozó rendel­kezések elhagyása ;

a 36. § - n a ' , amely a felügyelő-bizottsági tagok részvényletétéröl ren­delkezik, elhagyása;

a 37. §-naií olyként való mó­dosítása, hogy a Felügyelöliizott.'-ág tiszte'etdija nem fix összegbei, hanem a közgyűlés határozata szerint állapi-ta'ik meg.

5. Psetleges indítványok. Kivonat az alapszabályokból: Szavazati j o g a i csak azon rész­

vényes bir, aki részvényeit a le nem járt ezelvónyaUkel a^yütt l e g a l á b b 3 nappal a közgyűlés megtartása előtt az intézet pénztáránál, vagy a Magyar Általános Hitelbankná1, Budapest, vagy

a Magyar Általános Hitelbank győri fiókjánál letétbe helyezi.

A részvényletét alapján a rész­vényes elismervényt és szavazati lapot kap, mely őt a közgyűlésen való rész­vételre.és szavazásra jogosítja

Érvényes határozatot csak az összehívó hirdetményben megjelölt tár­gyakról éi csak akkor lehet hozni, ha a közgyűlésen 'egalabb annyi részvé­nyes van jelen, a i ennyi a részvény­tőke egytizedrészét képvise i Pzen utóbbi feltétel hiányában az igazgató­ság tizenötöd napra ujabb közgyűlést tartozik összehívni, melyen a megje­

lent részvényesek tekintet nélkül a megjelent részvényesek és a letett rész­vények számára, érvényesen határoz­nak, de csak azon tárgyakról, melyek az első közéj ülésre voltak kitűzve.

Mérleg-számla 1942 december 31-én.

Vagyon: Pénztárkészlet P 95 23.76 Girószamlán fennálló követelések: P 57 329.42 Pénzintézeteknél és bank-cégeknél fennálló követelések 755 305.54 P Értékpapírok P 185.344 10 V.iltó-tárca P 2 502 321.89 Adósok 2.186 021.05 P Állami könyvadösság P 506 31 Jel­zálogos kötelezvény kölcsönök P 77 648.80 Ingatlanok P 364 856 57 Be­rendezés és felszerelés P 18.997 30 Átmenő tételek P 4 i033.8;>(( ivadékok

és kezességek összege a számrovat előtt P 182 040.79) összesen P 6 287.288 59.

Teher: Részvénytőke P 3(0 000 — Rendes tartalék P 162 000- Egyéb tartalék P 141992 36 Értékcsökkenési tartalék P 72 285 72 Értékpapír érték-knlönbözeti tartalék P 24.223.40 Nyug-di pótló alap P 92 968 93 Különféle alapok P 3 890 —• Idegen tulajdont ké­pező alapok P 1 09026 Betétek P 5.251663 15 Viszleszámitolt váltó P 189 319 - Fel nem vett osztalék P 659.21 Beruházási hozzájárulás függő számla P 2 813 28 Átmenő tételek P 23.2*3 80 (Óvadékok és kezességek összege a számrovat előtt P 182 040.79) Nyereség P 21.089.48 összesen Pengő 6.287 288 59.

Üzleteredmény számla 1942. de­cember 31-én.

Veszteség: Kamatkiadások Pengő 154.419 5 '• Tiszti fizetések és nyugdi­jak P 100.808 07 üzleti költségek P 34.781.11 Adók és illetékek Pengő 18 084 36 Nyereség P 21.089 48 össze­sen 329.182.63.

Nvereség: Nyereség áthozat Pengő 9 399 52 Kamatbevételek P 260 972 94 Jutalék és egyéb jövedelem P 46 350 31 Ingatlanjövedelem P 10 320 «3 Behajt­hatatlannak tartott - követelésekre be­folyt P 2.139.31 összesen P 329 182 53.

Megvizsgáltuk és renclbenlevőtn k találtuk.

A felügyelőbi/.ottság

r Föld, ház, birtok adás-vételét s i k e r e s e n k ö z v e t í t i

nemes Gyalókay Istvánná, a Földmivelésiigyi Minisztérium által eng.

ingatlanforgalmi i r o d á j a Délkomárom, Vág utca 10. (Polgári iskola mellett . )

Ház, telek, birtok vételét és eladását eredményesen és gyorsan közvetíti

SZÖLLŐSY ERNŐ a Földművelésügyi Minisztérium á l t a l engedélyezett ingatlanközvetítő irodája

KOMAROM, Kossuth-tér 4. sz.

T U R U L F I L M S Z Í N H Á Z K o m á r o m , Ku„ Miklós-u .

Tele ton 470. n,

Március 19-től , péntektől mátc ius 23 ig keddig bezárólag

Toinay Klói i eddig i legbűbajosabb a l a k í t á s a :

Gentry fészek L T A híradó,

A szombat fél 4 és a vasárnap fél 2 órai előadás 8 0 fül. lefelé.

Március 24-én, szerdán és 25-én , csütörtökön

Rökk~-Marika káprázatos kiállítású f i lmje :

Legény vásár M a g y a r világhiradó.

Az előadások kezdeti. : köznapon V»6 és y 2 8 órakor , szombaton V24 V26é> l/t8 ó r a k o r , vasárnap

V Í 2 . V * 4 . V26 és Vi8 órakor

Jegyelővétel vasárnap 1 0 — 1 2 i g , hétköznap az első előadás m e g ­

kezdése előtt 1 órával.

4897,1943. Tárgy: Postaügynökségnek

postahivatallá való alakítása.

Hirdetmény.

Komárom vármegye gesztesi já­rásában fekvő Vérteskcthely község­ben működő, távbeszélővel egyesitett postaügynökséget változatlan forgalmi körrel és járati összeköttetéssel 1943. március hő 20-án IV. oszt. postahiva­tallá alakítom át.

Az uj postahivatal dijnégyszög-száma: 6537. ellenőrző száma: 204.

Kézbesitőköre Vérteskethely köz­ségre és Esterházy vadászkastélyra terjed ki.

Sopron, 1943. március 17.

M. kir. postaigazgatóság,

E l a d ó egy faragott fenyőfa ebédlő berendezés, 1 d r b . barna csillár, 2 ablakra Kélim füg­göny, I hímzett kézimunka ágyterítő (2 ágyta 1 d r b . ) , 1 párnázott karosszék, üveg szervise és d í s z t á r g y a k . Megtekinthető d é I 11 t a n 4 órálr l 6 ig Kiss Csapó utca 8 .

iízífilyek az nj kat. t emplom körül előnyös fizetési feltételek t m l l e t t jutányos áron

e l a d ó k . Érdeklődni lehet

a Komáromi Első Takarékpénztár Rt-nál Komárom. Szent István utca 39. szám.

Felelős kiadó :

C Z I K E I M R E .

Nyomatot t Hacker Dezső

könyvnyomdájában K o m á r o m ,

M u s s o l i n i - u t 23.

Felelős vezető : Hacker Dezső