18
NÉPISKOLÁK BIHAR MEGYÉBEN 1770/71-BE N J . Frater Zsuzsa Mária Terézia népoktatási reformja egyik els ő lépéseként tartjuk számon az 1770/71-bő l fennmaradt iskolaösszeírást .' _ Elsőnek Fináczy Ern ő használta fel az összeírás adatait, amikor nagy összefog- lalóját készítette a XVIII . század végének oktatástörténetér ő l? Nagy vonásokban feltárta az összeírás keletkezésének körülményeit és megállapította, hogy a királyn ő 1769 . november 9-én utasította Esterházy kancellárt a magyarországi népiskolák ál- lapotának felmérésére. Ugyanakkor kérte a kancellár javaslatait is a tennivalókka l kapcsolatban . A végrehajtásról Fináczy el őadja, hogy Esterházy kancellár körren- deletet adott ki a megyéknek, megyés püspököknek, a szabad királyi városokna k és a szabad kerületeknek elrendelve a népiskolák összeírását . Az összeírás - ahogyan Fináczy megjegyzi - „különleges és szokatlan módja volt a conscripti- óknak" olyan óriási anyag begy ű jtésére szólított fel és a vizsgálat módja is sokrét ű volt.9 Fináczy Ern ő igen nagyra értékelte az összeírás korunkra fennmaradt anyagá t megállapítva, hogy ,, .. . kellő értékelés mellett kimeríthetetlen forrásul szolgálhat " a XVIII . század vége mű vel ődési viszonyainak kutatásához .4 Az összeírás alapján megbecsülte az ország népiskoláinak számát, országos adatait a szakirodalom jó l ismeri .5 Az 177071-es iskolaösszeírás fennmaradt adatai -melyeket a Magyar Országo s Levéltár őriz - a történeti Magyarország területének mintegy 75,5%-ára vonatkoz- nak,-34 megye és a Hármas Kerület, 25 szabad királyi város, és ezek közül kett ő --Besztercebánya és Breznóbánya - 8 filiája népiskolájáról tudósítanak . 6 Hiányóz- nak Béreg, Borsód, Liptó, Máramaros, Sáros, Szepes, Ugocsa, Ung és Zemplén me- gye, valamint a Jászkun és a Hajdú Kerület jelentései . Az összeírás el ő zményeiről, keletkezésér ől, a végrehajtási utasításról, a végrehaj- tás módjáról a fennmaradt források nem beszélnek . A jelentések, melyeket megyei/vá - rosi vagy egyházi hatóságok készítettek (sok esetben mindkét változat rendelkezésr e áll) a feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazzák leíró jelleggel . A kérdésekre a 1 SosáryDomokos : Népiskolák Magyarországon 1771-ben . Pedagógiai Szemle, 1975 . 674--679 . old . 2 Findezy ErnS: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I . Bp ., 1902 . 234 . old . 3 I . nn . 235 . old . 4 I . m . 235 . old . 5 I . m . 235 . old . 6 OL Helytartótaztácsi Levéltár, C 39 . Acta fundatiotnalia, Lad> E . 63-64 . cs . 67-69 . cs . 5

New NÉPISKOLÁK BIHAR MEGYÉBEN 1770/71-BEN J. Frater Zsuzsahbml.archivportal.hu/data/files/218927882.pdf · 2011. 10. 18. · NÉPISKOLÁK BIHAR MEGYÉBEN 1770/71-BEN J. Frater

  • Upload
    others

  • View
    0

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

  • NÉPISKOLÁK BIHAR MEGYÉBEN 1770/71-BE NJ. Frater Zsuzsa

    Mária Terézia népoktatási reformja egyik első lépéseként tartjuk számon az1770/71-bő l fennmaradt iskolaösszeírást .' _

    Elsőnek Fináczy Ern ő használta fel az összeírás adatait, amikor nagy összefog-lalóját készítette a XVIII . század végének oktatástörténetérő l? Nagy vonásokbanfeltárta az összeírás keletkezésének körülményeit és megállapította, hogy a királynő1769 . november 9-én utasította Esterházy kancellárt a magyarországi népiskolák ál-lapotának felmérésére. Ugyanakkor kérte a kancellár javaslatait is a tennivalókka lkapcsolatban . A végrehajtásról Fináczy előadja, hogy Esterházy kancellár körren-deletet adott ki a megyéknek, megyés püspököknek, a szabad királyi városoknakés a szabad kerületeknek elrendelve a népiskolák összeírását . Az összeírás -ahogyan Fináczy megjegyzi - „különleges és szokatlan módja volt a conscripti-óknak" olyan óriási anyag begyűjtésére szólított fel és a vizsgálat módja is sokrétűvolt.9

    Fináczy Ernő igen nagyra értékelte az összeírás korunkra fennmaradt anyagá tmegállapítva, hogy ,, . . . kellő értékelés mellett kimeríthetetlen forrásul szolgálhat "a XVIII . század vége művelődési viszonyainak kutatásához.4 Az összeírás alapjánmegbecsülte az ország népiskoláinak számát, országos adatait a szakirodalom jó lismeri .5

    Az 177071-es iskolaösszeírás fennmaradt adatai -melyeket a Magyar Országo sLevéltár őriz - a történeti Magyarország területének mintegy 75,5%-ára vonatkoz-nak,-34 megye és a Hármas Kerület, 25 szabad királyi város, és ezek közül kett ő--Besztercebánya és Breznóbánya - 8 filiája népiskolájáról tudósítanak . 6 Hiányóz-nak Béreg, Borsód, Liptó, Máramaros, Sáros, Szepes, Ugocsa, Ung és Zemplén me-gye, valamint a Jászkun és a Hajdú Kerület jelentései .

    Az összeírás előzményeiről, keletkezéséről, a végrehajtási utasításról, a végrehaj-tás módjáról a fennmaradt források nem beszélnek . A jelentések, melyeket megyei/vá -rosi vagy egyházi hatóságok készítettek (sok esetben mindkét változat rendelkezésr eáll) a feltett kérdésekre adott válaszokat tartalmazzák leíró jelleggel . A kérdésekre a

    1 SosáryDomokos : Népiskolák Magyarországon 1771-ben . Pedagógiai Szemle, 1975 . 674--679 . old .2 Findezy ErnS: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában I . Bp ., 1902 . 234 . old .3 I . nn . 235 . old .4 I . m. 235 . old .5 I . m . 235 . old .6 OL Helytartótaztácsi Levéltár, C 39 .

    Acta fundatiotnalia, Lad> E . 63-64 . cs . 67-69 . cs .

    5

  • I. tábkfzat .Népiskolák Bihar »legyében 1770/1771-ben

    A helység Az iskola

    -

    - tantárgyai

    nevej og_ lakossá -

    gána kszáma

    alapítás téve kezelijellege

    feletani -tás i

    nyelve

    -

    yI1i wÚA tanító neve

    A fa -nutókszám a

    . . _

    1 . Acsád k. 1218 e . gk. rut . + + - - - - - Pap Pál 202. Albis k . 808 e . ref. ma . + + + + + + - Sághy Ferenc 313 . Alsó Lugos k . 685 e. gkel . ro . - + -- - + - - Daszkál Demeter 12 '4 . Asszony Vására k. 1144 e. ref. ina . + + + +' -f- - - Rény Sámuel 60'-.5 . Álmosd k. 1420 e. ref. ma . + - -f- + - - Varga Mihály 4 26 . Árpád k. 633 e. rel'.

    -' ma. + + -- - Lázár Mihály - 267 . Ártánd k. 413 e . . ref. ma . - ± -1- -- + - - Pataki János - 1 28 . Bagamér

    I. k. 1282 - ref. lila . _' + + + + - - Boros István 46II. 1769 gkel. ro . + + - - + --- - Pap Demeter 1 7

    9 . Baj - k. 368 e.

    _ ref. ma . +, -+ - -- + - - Tőrnhsváry György 1 210 . Bakonszeg k . 932 e,

    : ref. ma . - + -- . :+ i -- - Császlai Benjámin 4 611 . Bályog k . 640 é. ref. . rna, + + .+ - - - -- Mándy János 1 612 . Báránd

    . I .

    - k . 1791 1744 rk . ma. , .+ -#- + Ványolós Béla ~6II. e. ref. ma. - +. + + + Domján István 45-

    13. Belényes

    I. mv . 1989 e . rk. ma. + + - - + - - Murányi Antal -II . 1765 gk. ro . - + - - + - - Moldovány János 30

    III . e . ref. ma. + + + - - - - Kállay Ferenc 48

    MEGJEGYZÉSEK

    3 . A közeli TATÁROS görög keleti vallású tanítót kér .6. Helyes lenne női tanító alkalmazása a községben, aki a lányokat minőségileg jobban tanítja olvasásra, valamint az erkölcsökre és a z

    illemre is .811I . A falu görög keleti iskolája.az egyesülés óta működik. A püspök minden tanuló után 30 krajcárt fizet a tanítónak . Kívánatos lenne a

    számtan tanítása is:

    =10 . Kívánatos lenne'a számtan tanítása is .

    I3/I . Fiúk és lányok együtt Tárnak az iskolába .

    -13/11 . A tanító a váradi püspóktól továbbra is 25 Ft-ot kap a tanításér[ úgy, mint az egyesülés el ő tt.

    13/JII . Afányok tanítása céljából tanárnő alkalmazására lenne szükség.

  • 14 . Belényesújlak k. 586 e. ref. ma . - + - - + -- - Kaváts György

    1 8I5 . Berekböszörmény mv . 1873 e. ref. ma . - + + + + ----- - Szép István

    6016. Berettyóújfalu mv . 3387 e. ref. ma . - + + + + Molnár Benjámin

    13 617 . Bél mv. .

    1203 1-762 gk .

    • ró . =+ + - - 3 Bogdáriy András

    4018 . Bélfenyér k, 576 e . rk . , ma : ± g -- = - .- = Biró József

    29 '19. Bihar k . 1654 e . ref. má:' -!-' '+ + + +" ~ A . Horváth János

    60. _ x

    20 . Bogyoszló k . 581 e . ref. ma . + + +_,

    -t_ R Göbölly György

    3 021 . Böjt k . 796 e . ref. ma . - + + + + MiskoícziGyörgy

    3022 . Bors k . 722 e . ref. ma . + + + Szabó János

    3023 . Csatár

    L k . 1221 1744 rk. ma . + + + Fülöp Mihály

    8II. e. ref. ma . + + + + + Csombor József

    4224 . Csókaj k . 1006 1723 ref. ma . + + + + + Riskás András

    2 625 . Csökrab k. 860 e. ref. ma . - + + + - - - Bácsi Péter

    3026 . Dancsházá k. 424 e. ref ma . + + - - - - - Vilmányi Jánös

    1 227. Darvas k. 858 1755 ref. ma . - + + -Szikszai István

    1 828. Derecske

    I . mv . 3861 1742 rk, ma . + + + Molnarbvics Ferenc

    3TI. e. ref. ma. - + + + + - - Kolozsvári István

    13029. Diószeg

    I. mv. 4063 1672 ref. ma. + + + + + - ' Koncz István

    1[0

    II, 1751 rk : ma. + + - - - + - -Ám' esz János .

    - 7né. -

    30 . Esztár k . 902 e . ref. ma . - + + - + - - György Sámuel

    4231 . Élesd

    I. mv . 926 1728 rk . ma . i + - - + - - Martonffi Ferenc

    1 QII . e . ref. ma . + + - - + • - - Pető Sámuel

    2332 . Éradony k. 741 e : ref. ma . + 4 - - + - - Petliő István

    24

    14. A számtan tanítása kívánatos lenne . A közeli JÁNOSFALVA reformátusai tanítót kérnek . Az iskola az:egyesülés óta működik .15. A tanító a váradi püspöktő l kap tanulónként 30 krajcárt és évente 20 részes Ft-ot .16. A számtan tanítása kívánatos lenne .19 . A közeli NAGYBÁROD görög katolikus vallású lakosai tanítót kérnek .23 . BEZNYE görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek .

    29/1 . Az írás és olvasás tanításáért 34 krajcárt, a nyelvtan tanításáért összesen 1 Ft és 5 krajcárt kapa tanító gyerekenként . A számtan tanításakívánatos lenne .

    31.A közeli ESKÜLLŐ görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek .32. A katolikusok és a görög katolikusok száma nem olyan nagy a községben, hogy külön iskolát kérnéflek .

  • 00A. helység Az iskola

    tantárgyai

    A talakossá- a3apt- fele- tani- A tanító nvee nulók

    neve - ~l~ gának táli kezeti táli számaszáma éve jellege nyelve n -

    -_ . . a a .0

    .a.- tl q q roJ

    cn ő = k :2W

    33 . Érkeserű

    - k . 1031 e . ref. ma. -1- + + + + - - Kovács István 3034. Érsemjén k . 1127 e . ref. ' ma. + + + + - - Luczy Mihály 2035 . Ertarcsa

    I . k . 695 e . gk . ro. + + - - + - - Ryalházy Ferenc 21II. e . ref. ma. - + - - + - - Szegedy Ferenc 7

    36. Felsőábrány k . 469 e . ref, má. + + .- - + - Pap-István 2137. Fenes k . 1039 e. ref.. ina. - + - - + - -- Szappanos Mihály 2038. Félegyháza k . 11,05 e . ref. ma. + + - + - - -- SimánndyMihály 4739. Finta k . 793 e . ref. ma. - + + - + - - Nagy Ferenc

    ' 3 640. Gáborján k . 1013 e . ref. ma. - + - - + - - Bernáth Ferenc 2541 . Gálospetri

    I . k . 847 e . ref. ma. + + + - - - - Kiss András 3 9II. 1768 gk. ro . + + - - + - - Szilágyi János 24

    42. Geszt

    I. k . 755 e . ref. ma. + - + - + - - Tárnok József 35Ii . leány e . ref. ma. - + - - + - - Lázár Erzsébet .25

    43 . Gyanta k . 1040 e . ref. ma. + + + - + - - Nagy .János 5644 . Hajdúbágos k. 1086 e. ref. ma. - + + + + - - Mosonyi József 5045 . Harsány k . 818 e. ref. ma. - -1- + - + - - Tárnoky Dániel 5246 . Hegyközkovácsi k . 756 e. ref . ma. -i- + - - +. Debreczeni István 2047. Hegyközpályi k . 709 e. ref. ma. y- + - - + - - Gyarmati István 4048 . Henczida k. 998 e. ref. ma . -- + + - + - - Solymosi Dániel 2849. Hosszüpályi

    I . k. 1470 - gk. rá. + + - - + - - Bokor Simeon 221I . e . ref. ma . - + + + + - - Kovács .Ferenc 30

    50 . Jákóhodos k. 707 e. ref. ma . + + - + + - - Rohodi-Mihály 2251 . Kába mv . 3691 e . ref. ma .. + + + -f- - - Kabai András 61

    35 . A váradi püspök fizeti a tanítói . Gyermekenként és havonként 30 krajcár a javadalma .37. A tanító az olvasás tanításáért 24, az írás tanításáért -12, a hittan tanításáért 34 krajcárt kap gyerekenként havonta .

    41/IL A görög katolikus iskola az egyesülés óta m űködik . A tanító fizetését a váradi püspöktő l kapja, gyerékenként és havonta 30 krajcárt .42. A tanító az abc és az olvasás tanításáért 18 krajcárt, a nyelvtán tanításáért 59,5 krajcárt kap gyérekenként és havonta .43. A'lányok tanítását pedagógusnőre kellene bízni .46 . A közeli SERGES görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek .50 . HAGYMÁDFALVA görögkeleti vallású lákosai tanítót kérnek .

  • 52. Kakad

    I . k . 692 1761 gk: ru, + + -' - + 1 - - Kiss Demeter 20II, 1731 ref. ma . + + + - + - - Tötfalussy József 28

    53 . Kardó k . •

    475 1761 gk, ra . + -h - - + - - Opriase Farkas 5054 . Keresztszegapáti - k . 773 e . ref ma . - + + - + - - Böszörmén,yi Márton 1 555 . Kécz

    . k .

    . 947 3 e : ref. ma . + + + - - - - Burján József 1 656 . Kisjenő k . 1154 e . ref. ma . + + - - + - - Mihállyi István 1 257 . Kiskereki k. 729 1721 ref. ma . + + + + + - - Nagy János 7058 . Kismária mv. I431 e . ref, ma . + + + + + - Mézzel Sámuel 90

    _

    59 . Kel), k. 772 1731 ref. ma. + + + + + Kovács György 2660 . Kornádi mv. 1414 , e . ref. ma . - + + ± + Nagy István 6061 . Konyár k. 1934 'e . ref. ma . - + + + + Ujhelyi András 6062. Köbölkút k . 1737 e . ref. ma . + + + + + + - Szentmiklóssy János 5063 . Kötegyán

    T . k . 762 e .

    . ref. ma . + + + - + - - Kolozsváry_András

    . 22iI . leány e . ref. ma . - + - - + - - Kovács Péter 8

    64. Magyarhomorog k . 608 1750 ref. ma . - + - - + - - Simon Miklós 2265 . Magyarkakucs k . 295 1735 ref. ma . + + - - - - - Szabó Miklós 866. Margita

    I . mv, 2382 e . rk . ma . - + + - + - - Halászi .András 25D . e . ref. ma . + + - -- + - - Sonkolyi Mihály 86

    67 . Mezögyán

    I . k . 867 e . ref. ma . + + + - + - - Egresy Mihály 30II, leány e . ref. ma . - + + - - Deák Sára 20

    68 . Mezőkeresztes k . 1573 e . ref. ma . --- + + + + -. - Kemény István 5069. Micske .

    I . k . - 873 1711 rk . ma . - + + - - - - Kenőz Jstpán1 0

    II . e . ref. ma . + + + + + - - Bányai József 2270. Mihályfalva k . 13I9 - ref, ma . + + + - - - - Szálacsy Péter 58

    52/I . A tánítót a püspöki pénztárból fizetik . Gyermekenként és havonta 30 krajcár a javadalma ,53 . .A váradi püspök gyerekenként és havonta 30 krajcárt fizet a tanítónak .56. A község görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek .62. Bár még alig van néhány katolikus a faluban, a pap máris építteti a házat, ahol a tanító fog lakni és ahol a hittan elemeire tanítja maj d

    a gyerekeket .63. Ha a tanító nem alkalmas a számtan tanítására, miért kellett felfogadni ?65 . A közeli KISKI R görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek,

    -

    -66/I. A tanító a megyés püspöktő l évi 20 Ft-ot, a földesúrtól évi .5-Ft-ot és 17 mérő gabonát kap fizetségül .

    70. Az iskola a betelepítés óta működik. A számtan tanítása kívánatos lenne.

  • A helység Az iskola

    Fantárgyai

    A ta-iog lakossá- alaPt- fele- ,a,ű- nuíókneve állása gánakszáma

    táliéve

    kezetijellege

    .fástnyelve

    A tanító neve száma

    -d a T

    71 . Mikepércs

    ' k- 1197 e. rel; ma . - + + + ' - - Szöliósi Mihály 5 072. Monospetri " k . 622 1741 ref. ma . + + - - + - - KecskéssY György "' 3 873 . Monostorpályi k . 893 e. ref- ma . -l- + - -F - - Szathmári Ferenc 2 074. Nagybajom mv . 1733 e. rel.; ma . - + + l- + - - Kápolnási István 6075 . Nagykereki

    - k. 949 e. ref. ma . + + + - - Harsányi József 2676 . Nagyléta

    I . k. 2954 1731 gk . rut . - + - - + - - Kabát Mihály 70H . 1754 gk . ro . . + + - - +- - - Pap Ferenc

    : 38III . e ref. ma . + + + - + Debreczeni Márton 5 7

    77 . Nagyrábé k. 1206 e . ref. ma . -- + + + + - - Jözan : János 6078 . Nagyszalonta

    I . mv . 5055 e : ref . ma . -F + + - - - ,$y . e Horváth Ferenc 70

    6VII, leány e . ref. ma . - + + - - Jámbor Gáspár 50

    79 . Nagyszántó k. 387 e . ref. ma. + 4- - + + - - Rétéi Mihály 1 080 . Nagyvárad

    I. mv. 3979 e . rk.ref.gk.

    ma. + -i- + - - Szalvai György 5Ó

    H. e . rk.ev .

    né. + + -- -. + •- - Dininger Férenc 30

    III. = gk. ro . + + - - + - -- Erdélyi Vazul 70IV. 1769 gkel . ro . . + + - - - - Fddór. Pál 3Q

    81 . Nyüved k . 312 e . ref. ma. + + - + + - Szüts István 15,82. . Okány k. 615 e . ref. ma. + + + - + - - Polgár Péter 2883 . Ottomány k, 1181 e- ref. ma . 4- + + - - - - - Csomay Pál 4084 . Örvénd k . 675 1666 ref.. ma. + + - + + -F - Szilágyi Ferenc 4085 . Paptamási k . 539 e. rel'. ma. + + - - + - - Debreczeni István 1 786 . Páliújlak k . 695 e. ref. ma . 1 + - - + - - Tardi Sámuel 4í1

    75 . A közeli ŐSSI görögkeleti vallású lakosai tanítót kérnek .76/I. Az írás tanítása is kívánatos lenne .78/I. Ahhoz, hogy az osztályok ne keveredjenek és az iskolai munka min ősége jobb legyen, tudósabb tatutóra "van szükség .

    78/fI . Tapasztalt nő pedagógust kellene alkalmazni .

    .80/II. A tanítónak, mint a város tenoristájának külső javadalma is van .

  • 87 . Pelbárthida k . 907 e . ref.

    ma . + + "- - + ' - - Fülep István 1 288 . Piskolt k . 1603 e . ref.

    i ma . + + - - + - - Várkonyi János 5089 . Pocsaj

    I, k. 1808 e . gk. ro . - + - - + - - Nyisztor Mihály 1 0II . e. ref. ma . - + + - + - - Kálmánczky József 2 8

    90. Poklostelek k. 576 1711 ref. ma . + + + + + - - Albert András 3091 . Pósalaka k. 404 1755 ref. ma, - + - - + - - Kozáry János 1 292 . Pusztaújlak k . ' - 493 e . ref. ma. + + - - + - - Ilosvai István 893 . Püspöki

    I. k . 2307 1733 rk. ma. + + - - + - - Szalóki János 4IT. e. ref. ma . + + + +. + - Y

    Szokolai József 80

    94. Remete k. 689 e. ref. ma . - + - - + - - Asztalos István 1 195 . Rév k . 1176 e . gk . ro . + + - - + - - Révi János 2096 . Rézbánya k . 978 e . rk. ma .

    né.+ + --° - + -- - Freindlános, 3 i

    97 . Sarkad

    I . mv . 2144 e . ref. ma. + - - - - - Pintér István 55 .II . leány .e . ref. ma. --- + - - + - - Martonfalvai Rebeka 32

    98 . Sas k. 930 e. r e f. ma . - + + + + - - Gecze Isty n . 30.99, Sámson k. 1568 e. ref. ma. - + + + + Takács György 30

    100, Sáránd k . 929 e. ref. ma. - + + + + - - Kis András 30 ,101 . Selind k . 535 e. gk . rut . - + - - + - - ISrikCSei"János 4ü102 . .

    .f iSitér k . 596 e. ref. ma . + + - + + - - Harsányi Sámuel 28'.

    103 . Sonkolyos (Belényes-) k . 412 e. ref. ma . - + - - + - - - Dombsági István 28104 . Svábolaszi

    I. k . 677 1770 ref. ma . + + - - + - - Némethy Sámuel 16 :II. 1760 ev . ma . + + - - - - - Smith György . 14

    105. . Szakái k . 771 e . ref. ma . - + - - - - - Bordán Pál 6

    97/T. A'tainítö a legalsó osztálytól a legfelsőig tanít . Hogy a magasabb tudományok ne keveredjenek az elemi ismeretekkel, az eredményeseb bhaladás érdekében szükség van egy ásik tudós férfiú munkájára.

  • A helység Az iskola

    tantárgyai

    A fa-j og_ Eakossá- alapi- felek e- tani- nulók

    neve állási Sának iást zeti táli A tanító neveszáma

    Eo

    száma éve jellege nyelve

    Tco

    v= T I C

    106 . Szalacs

    i, k . 2524 1736 rk. ma . + + - - + - - Gyenge András 25II . e . ref, ma . + + + + + - - Takács János 25

    107. Szalárd k . 1448 ' e . ref, ina . -1- + - + + - - Rákosi Márton 50108. Száldobágy (Hegyköz) k . 410 e. ref. ma . + + - - + - -- Barra János 1 6109. Szent Imre k . 1008 e . ref. ma . + + + + + + --- Ferge István 5 1110. Szent János k . 781 e . ref. ma . - + + - + - - Asztaj Sámuel 25111 . Szentjób k . 1091 e . : ref. ina . + + -- + + - - Halász Márton 24112. Szentmiklós k . 603 e . rel'. ma. + + + - - Gáli János -20113 . Szentpéterszeg k . 1045 e. ref. ma . - + + + - - - Balog.István 3 5114. Szerep k . 4,57 e . ref. ma . + + - - + - - KlrályJstyán 1 2115. Székelyhíd

    I . mv . 2397 e. ref. ma . - + + + + - - Vajda György ' 5 1II . 1741 rk. né, # + - + + - - Hauch Péter 10

    III . 1753 rk. ma . + + - + + - - név nélkül 1 8116. Széplak (Tenke-) k. 627 e. ref. ma . + + + - - - - Balogh István 24117 . SzSllős k . 337 1.731 rk: ma . + + - - + - - Kozárik János 1 1118 . Tárkány k. 429 e . ref. ma . - + - - + - - Dáni János 20119 . Telegd

    I . mv . 1555 1759 rk . ma . + + - - + - - Kováts János 8II, e . ref. ma . + + - + + - - Csanádi Sándor 4 5

    120 . Telki k. 536 1731 ref. ma . + # - + + - - Deák Mihály 2 5121 . Tenke k. 629 e . rét". ma . - + + - + - - Pákos József 30122 . Tépe k. 867 e . ref. ma . - + + + + - - Tóth István 30123 . Torda k. 1126 e . ref. ma. - + + + + - - Csatári Péter 30124. Tóti k . 697 e . ref . ma . - + - - + - -, Tabajdy Mihály 54

    111 . A katolikus lakosok saját tanítót kérnek .

  • 125 . Udvari k . 1686 e. ref. ma . - + + + + - - Szabó Mihály 60126 . Ugra k . 1059 e.11 ref. ma . + + + - + - -- Farkas András 43127 . Vajda k. 594 e . ref. ma . + + + + -f- + Losonczy András 40128 . Vasad k. 955 1755 gk . ro . + + - - + - - Szabó László 3 0129 . Vaskob mv. 471 e . rk . né . + + - - + - - Ország dános 1 4130. Váncod k . 1201 e . ref. ma . - + + - + - - Varga Ferenc 4 2131 . Váradvelence

    I. k . 1242 1753 rk . ma . + + - - + - - Osdolai Antal 1 0II. e . gkel . ro. + + - - + - - Arsenovits Mózes 50

    132 . Vásárhely k . 610 - ref. ma . - + - - + - - Váradi Sámuel 1 2133 . Vértes k. 1151 e. ref. ma . + + - - + - - Szabó Mihály 20134 . Zsadány k. 819 e. ref. ma . - + + - - - - Bevecsy István 29135 . Zsáka k . 1546 e. ref. ma . + + - - + - - Csató István 20

    Összesen : ,153 553 5503

    gk.=görög katoliku sgkel .=görögkeletima.=ínagyarné.=németro.=román

    rut .=rutén

    Rövidítések : k. = községmv . = mezővárose .=emberemlékezet ót ark .=római katoliku sref.=reformátu sev .=evangélikus

    126 . A számtan tanítása kívánatos lenne.128 . A románon kívül magyarul is kellene tanítani .133 . Húsz görög katolikus vallású család iskolát kér.135 . A környékbeli községek KERESZTÚR, SZÉPLAK és TAMÁSDA református tanítót kérnek.

  • I Később Nyiracsád Szabolcs megyében .3 1770-ben Alsó-Lugas, 1910 népszámláláskor Alsólugos .4 1910-ben Asszonyvására .9 Később Mezőbaj .11 1770-ben Ballyogh, 1910-ben Bályok.14 Később Belényesújlak, az összeírásban Újlak .15 1910-ben Berekböszörmény .16 Később Berettyóújfalu.20 1910-ben Érbogyoszló.23 1910-ben Hegyközcsatár.24 Később Csokaly.29 1910-ben Bihardiószeg.32 1910-ben Éradony.33 1910-ben Érkeser ű.34 1910-ben Érsemjén .35 19I0-ben Értarcsa .36 19I0-ben Érábrány.37 1910-ben Várasfenes.38 1910-ben Biharfélegyháza .41 Később Gálospetri .44 1770-ben Bagos .45 1910-ben Kárösnagyharsány.46 Később Hegyközkovácsi .47 Később Hegyközpályi .49 Később Hosszúpályi .50 Később Jákóhodos .51 Később Hajdú megye.52 1910-ben Kokad .54 Később Körösszegapáti .55 1910-ben Magyarkécz.56 1910-ben Kő röskisjenő .58 Később Kismarja .59 1770-ben Kothy, később Kóly .621910-ben Érköbölkút .63 1910-ben Kötegyán .64 Az összeírásban Horrorok, 1910-ben Magyarhomorog .65 1910-ben Nagykakucs.68 1910-ben Biharkeresztes .70 1910-ben Érmihályfalva .7I Az összeírásban M . Pircs, később Hajdú megye.72 Később Monospetri .73 Később Monostorpályi.74 1910-ben Biharnagybajom.75 Később Nagykereki .76 Később Nagyléta .77 Később Nagyrábé .78 1770-ben Szalonta .79 Később Nagyszántó .85 Később Paptamási .86 1910-ben Hegyközújlak .90 Később Poklostelek .92 Később Pusztaújlak .93 1910-ben Biharpüspöki .94 1910-ben Remetelórév .98 1910-ben Mezősas .99 1910-ben Hajdúsámson Hajdú megyében .101 1910-ben Érselind .103 1910-ben Belényessankolyos .104 1910-ben Érolaszi .105 1910-ben Körösszakál .108 1910-ben Hegyközszáldobágy .109 1910-ben Hegyközszentimre .110 1910-ben Biharszentjános .

    14

  • 111 1910-ben Szentjobb:112 1910-ben Hegyközszentmiklós .113 Később SzntPéteiszeg .115 Az öSszeirás megje&i,i, hogy a II . 6á a III. iskola a Szé.kelyhidhoz csatolt SZékesvárosé .'116 1910-bea Tenkeizéplak ;117 1910-ben Váradszőllős.118 1910-n Tárleányka.119 1910-ben Mezőtelegd.120 1910-beli 'Mezőtelki.123 1910-ben .Bihastorda.

    . n .

    125 1910-ben Sárrétudvari .126 1910-ben Bihfirugra.127 1910-ben Biharyajda128' KéSőbb `Vaúák.131 Később Nagyvárad része lett az összeírásból hiányzó Várad Olaszival együtt .Romániához tartozó helységek :

    ,2, 3, 4, 6, 9, 11, 13 ;,14; 17, 18;; 19,-20,,22, 23, 24, 29, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 41, .43„46, ;47, :50,.53, 55, 56, 57, 59, 62, 65, 66; ;69, 70; 72; 78, 79, 80, 81,' 83, 84, 85, 86, 87, 88, 90, 91 ; 92, 93, 94;9596,101, 102 ; 103; 104, 106, - 107 108;109i110; 111, 112, 115 ; 116, 117, 118, 119, 120; 121, ` 124; 127 ,128,129:131,132.

    '

    '-"n

    1

    ,

    ., ,

    válaszok alapján követkeZtethetünk, az iskolamesternevét, szolgálati idejét., javadal-mait és képzettségét, a tanulók számát és 'vallását ; á :tantárgyakat és a tanítás mód"-szereit, valamint 'azt kívánták megtudni ; hógy miben kell és lehet az oktatás szílivo-nalát javítani . A jelentések latin nyelven készültek .

    Á Bihar megyei jelentés 7 adatai

    ; 1L JőzSef népszámlálásakor Bihar megye területe 11 0821m 2 , az' összeírt népes-ség száma 316139 fő 'Mint ilyen a kóral;eli Magyarorsiág legnagyobb területű és né-pe'sségű megyéje volt, területe közepesen sű rűn (28,3'főlkm2) lakot't .8

    A Me'be''T&'1-3ü16'4j--' és népességtörténetét a törÖk'pusZtítás id őszakáig .1akó .Zsigínond munkája alapján 'ismerjük? LegMóbb pedig Dávid-Zoltán' állásfoglalásaformálta át' á 'török puSztítáS méreteirő l szőlő hagyományosan elfogadott véleményt: l°Megállapítása ' szerint' á megye magyal. népességének pusztulása' nem lehetéa olyanmértékű; mint azt feltételezték és az újrátelepülés folyamata-sem magyarázható csa kkülső bevándorlással. A népesedés-szerkezet annyiban alakult át, hogy a :korábbi té-rületi elhelyezkedéshez kéRést „a fólyóvölgyek magyar településhálózata-felszakado-fi:itt s a beékelődő e' falvak között' kisebb .,'szigetekrw bőnlloft" . II ,Ugyanakkor a ve-gyes népességű vidékék magyar lakásá-ága eltűnt, mindazonáltal a megye , magyartöbbségét megőrizté'. '

    Ezt az,álláspontot áz alapfokú oktatás oldaláról - erősíti az1, 770/71-es iskola-összeírás Bihar megyei jelentése . A falusi és mezővárosi népiskolák, mint áz alsóföl ű̀oktatás letétern 'ényéSei, .il) református kulturális hagyományok töretlen továbbélésétbizonyítják . Ijgyanakkor -á megyében élő románság erősödő művelődési igényei i sli-án'gsúlyt kapnak : )

    7 A. fund. Laci. E. 68. cs.8 Az elsó magyarországi népszámlálás (1784-1787) . (Szerlc. : Dányi Dezső és Dávid Zoltán)

    1960 . 55 . old .9 fakó Zsigmond : Bihar megye a török pusztítás el őtt . Bp., 1940.10 Dávid Zoltán :-As 1692 . évi összeírás forrásértéke. A,Hájdü-Biliar. megyei Levéltár Évkönyve IX.j

    1982 .1117-127 . old .'

    ,11 I . m . 123 . old.

  • A Bihar megyei jelentés 1771 . június 1 . dátummal készült el .Mint az 17701,71-es iskolastatisztikai összeírás egésze, a Bihar négyei jelentés.. is

    leíró jellegű . A járások szerint -, érmelléki, belényesi és szalontai, vaskohi, béli ,váradi és sárréti - felsorolt iskolás helyek nevei után az iskolaalapítási évé,,a tanításnyelve, valamint a tanított tantárgyak felsorolása következik . Pontosan feljegyeztéka tanítók nevét és a tanulók létszámát . Egyes iskolás helyeknél' pedig az . összeíróegyéb megjegyzéseket is fűz mondandójához . Ez utóbbiak töltik 'meg igazán élettela száraznak tűnő felsorolásokat és sok érdekességre is rávilágítanak . A-bihari jelen-tés nem részletezi a tanító személyével kapcsolatos kérdéseket, jövedelmét ; a tanítá smódszereit, az iskolai élet egyéb tudnivalóit sem találni meg helységről helységre ;Az összeírás nem tartalmazza Debrecen szabad királyi város néptskofámak ' felsoro-,lását .

    ~ . .

    A latin nyelven írt jelentés magyarra fordítása után

    ezúton Illeti köszönetCsányi László: áldozatos munkáját iéhettivé vált az rendézése . Az 'összefrá sadatai öt csoportba oszthatók az iskolás helységre, az iskolára, a tanitira, a tanu-lókra vonatkozó adatokra és végül azokra a közlésekre, melyeket „megjegyzéselv" .címmel a vonatkozó helységeknél sorolunk fel . Az összeírás helységneveit - az egy-ségesség 1vedvéért, a II . József népszámlálásáról,késziill ; kiadvány helységneveihezigazítottuk . :(A néhány eltérő névalakoG a jegyzetek tartalmazzák . Ugyancsak a jegy-zetekben> jelöltük meg a helységek 1910-es ..népszámláláskor ; használt neveit12 és je-leztük a Romániához tartozó helységeket . )

    Iskolával rendelkez ő helységek

    Az.összeírás tanúsága., szerint Bihar megyében r 177Q/71-ben 135 iskolával rendel -kező helységvolt: Jogálláspkat;és a települések népességszámát az összeírás nem köz-li . Mivel az iskolával rendelkez ő helységek lélekszámát döntő fontosságú, ismerni ,aziskolás helységek neve, mellé rendeltük, a,15 évvel későbbi, jbz.sefi1népszámlálásbó lismert adatokat: A mellérendelés nem 't űnik erőszakoltnak, hiszen pl . 1773-ban ké-szült Lexicon Locorum 13 közlése szerintBihar megyében 467 település létezett, II . .Jó-zsef korábaez a szám mindössze 5 új településsel növekedve ; 472. A , belső vándor-lásnak bizonyára volt még jelent©sége .ebben.az időben, dé .a nagyságcsoportok lénye-gileg már nemigen változtak . .

    A. helységek jogállását is a józsefi népszámlálás segítségével határoztuk meg .Megállapítható, hogy a korabeli.Bihar,megye józsefi népszámlálásból ismert 19 mező-városa közül 18 iskoláshely volt 1770-ben, nem is egy, de több iskolával, kivétel csu-pán Váradolaszi, mely az iskolastatisztikai összeírásban nem szerepel, de nagy a való -színűsége, annak, hogy a Nagyváradon működő négy népiskola közül . az egyik éppenVáradolaszié . ,

    A nagy népességű , gazdaságilag erős mezővárosok példája mutatja, hogy az is-kóla vagy iskolákfenntartása szorosan összefüggött a teleplilés teherbíró képességé-vel . Bihar megye települései közül is csak a megfelelő gazdasági erővel, kulturális;ha-,gyományokkal rendelkezők vállalhatták a tanító eltartásának költségeit . _

    A hatalmas terület földrajzi kétarcúsága, a sík vidék és a magas hegyek éles el-küIönülése az iskoláshelyek elhelyezkedését is meghatározta . Az Érmellék, a Mező -

    12 1910. nápszám1álás . Magyar Statisztikai' KSzlemányek új sorozat, 42 . kötet. Bp., 19121. ,13 Trexicon universorum regni Hungariae locorum populosorum 1772. (A magyar.békekiiidá

    . ttségkiadványa.)

    16

  • ség, a nagy múltú Nagyvárad vidékén egymást érték az iskoláshelyek bizonyítva ,hogy a vidék magyarsága a török hódoltság évei után jelentős népességszámmal é skultúrával volt jelen . Nagyszalonta felé egyre ritkultak az iskolás települések és a Bi-har hegység magasan fekvő , románok lakta apró falvaiban csak elvétve találn iegyet is .

    Megvizsgálva most már az iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkezőhelységek népességét, lélekszám nagyságcsoportokát alakítottunk ki . '

    II. táblázat . Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek számaés népessége lélekszám nagyságcsuporiak szerin t

    Lélekszám nagyság- HelységekIskolával

    rendelkezőIskolávalpem rcn-lelkező Népesség

    Iskolávalrendelkező

    Iskolávalnem rendelkező

    csoportok gyazes helységek helységek ősszel nszáma népesség száma

    500 fő alatt 221 16 205 73 342 6 566 56 786501---800 fő 139 39 100 87 372 , 26 071 61 30 1801-1000 f8 42 22 20 37 132 19 557 17 57 51000 fő felett 70 58 12 118 289

    100 645 17 64 4összesen 472 135 337 316 .135

    . I

    152 829 163 306

    Bihar megye településeinek lélekszám nagyságcsoportok szerinti megoszlása jel -legzetes, jelentős számú apró falu és igen nagy számú 500 főnél nagyobb helység . Aziskolával rendelkező helységek száma ugrásszerűen nő az 1000 fő feletti kategóriába nismét bizonyítva, hogy iskolát csak a nagy lélekszámú, Biharban 500 f őnél feltétlenü lnagyobb lakosságú helység tudott eltartani . Az iskolával nem rendelkez ő helységekszámának hirtelen zuhanása a 800 fő feletti kategóriától ugyancsak erre bizonyíték .

    Érdekes megfigyelni, hogy bár 337 helységben nem volt iskola, ezek népesség ealig tért el az iskolás helyek népességétől . A magyarázat az a masszív népességtömb ,amely az utolsó kategória 58 iskoláshelyénél javítja az arányt, hiszen több min t100 000 fő élt ezekben az iskolás helységekben . Az adatok százalékos vizsgálata is jó ltükrözi az iskolás és nem iskolás . helyek számának és népességének elmozdulását a801-1000-es kategóriában az iskoláshelyek javára, majd a meredek emelkedést a zutolsó lélekszám nagyságcsoportban .

    .

    III. táblázat . Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységekés népességűk %-os megoszlása lélekszám tragyságcsoportok szerint

    Iskolával Iskolával Iskolával IskolávalLélekszám Helységek rendelkező; nem rcn- Népesség rendelkező nem. reo -nagyság- összes d :1kezó összesen 9Z lelkezd ,Üsszeson:csoportok . száma -

    helységek %-hon .. ' • ~p~éY /bon

    500 fő alatt 221 7,3 92,7 100,0 73 342 8,9 91,1 100, 0501-800 f8 139 28,1 71,9 100,0 $7 372 29,8 70,2 100,0801-1000 fő 42 52,4 47,6 100,0 37 132 52,7 47,3 100,01000 fő felett 70 82,9 17,1 100,0 118 289 85,1 14,9 100,0Összegen, 472 316 .135

    Mindkét táblázat tamilsága, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben valóban az500 főnél kisebb lakosságú falvak-.voltak; ahol .92,7%-banrnem működött. iskola,azaz népességtik 91 ;1%a 'szérvezett oktatás nélkül maradt . Ezekbell'a helységekben

  • a papra - ha volt - hárult a tanítás és így a gyermekek legalább a hittan és az er-kölcsi magatartási normák alapjait megismerl~ették . t a

    A ,bihari népiskolákról megrajzolt kép még tanulságosabb, ha az iskolával ren-delkező, illetve nem rendelkező helységek felekezeti megoszlását vizsgáljuk .

    A helységek felekezeti hovátartozását L. Nagy is munkája segítségével megálla-pítva azt tapasztaljuk, hogy az iskolával rendelkezők döntő fölénnyel református, a ziskolával nem rendelkezők pedig görög keleti vallásúak . A legtöbb református isko-láshely az 1000 főnél nagyobb, a Iegnagyobb számú iskolával nem rendelkező görögkeleti vallású helység pedig az 500 f ő alatti lélekszám. kategóriában jelentkezik . E kéthatár között feltűnő nagy még az eltérés az 501-800-as csoportnál az iskolával ren-delkező , illetve nem rendelkező helységek száma között, a kiegyenlítődés pedig a801-1000-es csoportnál tapasztalható .

    Ii' táblázat . Iskolával rendelkező és iskolával nem rendelkező helységek megoszlásalélekszám nagyságcsoportok és felekezet szerin t

    LélekszámHely-Bégek

    Iskolával rendelkező helységek felekezetimegoszlása

    Iskolával nem rendelkezőhelységekfelekezeti megoszlása ,

    w nagyság- .

    ,csoportok száma vegyest őcsz~ vegyes •

    rk. ref . gk . gkel. fele-kezetű Ben

    rk . ref. gk . gkel . feleke-zetü

    ~9ssz~seQ

    ff

    500 fő alatt . 221 1

    . 12 1 1 1 16 2 6 ! 18 178 1 205501-800' fő ' 139 1 31 1 5 1 39 - 3 5 90 2 100801-1000 f6 42 tt + - 18 1 1 2 22 - 1 - 19 - 201000 fő felett 70 1 50 3 3 1 58 2 2 7 1 1 2Összesen 472 3 111 6 10 5 135 12 25 294 4 337

    * Azok a helységek, ahol a különböző felekezetek aránya megközelítően 50-50%. n

    Azt várnánk; hogy a hagyományosan református kultúrájú vidéken egyetlelr re-formátus vallású nagyobb helység sem nélkülözte az iskolát . Mégis 12 települést szá-molhattunk össze, ahol nem volt iskola . Helyi kutatások-magyarázhatnák meg, hog yaz 501-800-as kategóriában Bikácson, Sarkad Keresztúron és Berettyó Szent Már-tonban,.a 801-1000-es csoportnál az ekkor református többség ű 'Méh Keréken, vala-mint az 1144 lakosú Berettyó Széplakon miért nem talált az összeíró iskolát . (A má-sik 1000 lakosnál nagyobb iskola nélküli mez őváros ismét •- a már említett - Vá-radolaszi .)

    ..A valóság mozgalmas képét az összeíró megjegyzései tükrözik . Az iskolák iránt i

    igény növekedését tapasztaljuk a református Jánosfalva, az említett Sarkad Ke-resztúr, Berettyó Széplak és Tamás, a nagy lélékszámú, görög katolikus Nagy Báród ,az ugyancsak népes görög keleti Beznye, Tatáros, Esküllő, Serges, Hagymádfalva ,Viskér és Őssi tanítót kértek gyermekeik oktatására . Tanítót kért Kis Jenő görögkeleti vallású lakossága és Vértes húsz görög katolikus családja is .

    Az iskolák

    A megye 135 iskoláshelysége összesen 167 iskolát tartott fenn . Szép számmalvolt olyan gazdag település, mely kettő, esetleg három, négy iskola költségeit elbírta .

    14 Kosár', Domokos : Művelődés a XVIII . századi-Magyarországon. Bp ., 1980 . 97 . old .15 Ludovicus Nagy : Notitiae politico geógraphico statisticae . Buda, 1828. 32-102. old .

    18

  • V. táblázat . Több Iskolát eltartó helységek és iskoláik száma lélekszá mnagyságcsoportok szerint

    Iskolás helyekIskolák szám a

    Lélekszám nagyságcsoportok száma egy iskola négy iskolaI

    két iskola I

    három iskol a

    500-800 fő 16 1 6801-1000 fő 61 52 91001-2000 fő 46 38 7 12001-3000 fő 6 4 23000 fő felett 6 2 3Összesen 135 108 23 3

    23 nagy település kettő , Belényes, Nagy Léta és Székelyhíd három, a régi kultú-rájú Nagyvárad négy iskolát mondhatott magáénak .

    Egynél több iskola működését a jelentés tanúsága szerint nem a tanulólétszá mgondjai, hanem az eltérő vallás és nemzetiség vagy a fiúk és lányok különválasztásaindokolta . Pl . •Bagamérban református magyar és görög keleti román iskolát találni ,vagy a nagy népességű Sarkadon külön iskolában tanultak a fiúk és a lányok, még -hozzá magas tanulólétszámmal . (Erő teljesen nyilvánul meg a lányok külön oktatásá-nak igénye, összesen 5 leányiskolát jegyzett fel az összeíró . )

    Az iskoláshelyek és az iskolák felekezet szerinti összehasonlításából 128, refor-mátus iskola igazolja ismét, hogy kultúrájuk milyen elevenen élt .

    VI. táblázat . Iskolás helységek megoszlása lélekszám nagyságcsoportok ,felekezeti többség szerint egybevetve az iskolák számával és felekezetéve l

    Iskolával rendelkező helységek Iskolá k

    Lélekszám nagyság-'

    csoportokszáma

    megoszlása felekezet ]szerint

    többség

    száma

    megoszlása felekezet szerint

    rk . ref. Kki gkel.vegyes*feleke- rk, ref. gk. gkel.

    vegyes *feleke-

    zetti zet ű

    500 fő alatt 16 12 1 1 1 16 13 1 -501-800 fő 39 31 1 5 1 44 1 39.. 3 1801-1000 fő 22 18 1 1 2

    . 26 3 21 2 -100 fő felett 58 1 50 3 3 1 ! '81 ' 12 55 9 3 'Összesen 135 3 1111 6 10 5 1 167 18 128 15 4 2

    * Azok a helységek, ahol a különböző felekezetek aránya megközelítsen 50--. 50%.** Az összeírásban jelölt vegyes felekezetű iskolák Nagyváradot].

    Feltűnő 3 római-katolikus többségű iskolás hellyel szemben 18 római katoliku siskola. Erre az a magyarázat, hogy pl~ a döntően görög keleti lakosú Rézbányán nem-bér emlékezet óta" római katolikus iskola működött magyar és német nyelven a jélen=tés szerint . Vagy, hogy Micske 873 lakója a református iskóla mellett a római kato-likusok részére is iskölát tartott fenn . Sorolhatnánk Élesd vagy Vaskoh példáját, aho la görög keleti vallású többségnek nem volt iskolája, azonban alig száz római kato-likusnak igen .

    Ha összegezzük, hogy egy-egy meghatározott felekezeti többség ű iskoláshelyhány más felekezetű iskolával rendelkezett, a következő eredményt kapjuk :

    19 '

  • VII. táblázat. Iskoláshelyek eltérő felekezeté iskoláva lEltérő felekezetfa iskoláik száma

    Iskoláshelyek száma felekezeti Összes össze-többség szerint iskoláik vegyes se„száma rk. ref. ev. gkat . gkel . feleke-

    zetű

    római katolikus

    1 1 - i - - - - 1református

    19 41 12 - l 5 5 3 23görög katolikus

    1 2 - 1 - - - - 1görögkeleti

    9 11 3 6 - 2

    - - 1 1ÖsvPsen

    30 55 15 8 1 7

    I

    3 2 36

    A táblázat 30 iskoláshely 36 más felekezet ű iskoláját mutatja ki . Rögtön a több-ségben római katolikus lakosságú Szent Jób tűnik fel, ahol református volt az iskola ,valamint a görög katolikus Pocsaj, szintén reformátusiskolával . Reformátusok lakta19 helységben 23 egyéb felekezet ű iskolát lehet összeszámolni, míg 9 görög kelet itöbbségű településnek egyetlen görög keleti iskolája sem volt .

    Az iskolák alapításának ideje általában a messzi múltba nyúlik vissza . Az össze -író kérdésére szinte mindig azt a választ kapta, hogy az iskola „ember emlékezet óta "fennáll . Érdekes azért néhány 'új alapítású római katolikus iskolát látni (Derecske ,Élesd stb .) ; valamint a görög katolikus iskolák szaporodását figyelni (Bél, Gálo sPetri, Kardó stb .) . A kakadi református iskola 1731-ben kezdte el m űködését, akko rtehát, amikor a református oktatás igen hátrányos helyzetbe került . Feltűnő Mihály-falva esete, ahol az alapítási évrő l a megjegyzések között hallunk . Iskolájuk a betele -pítés óta működött - jegyezte fel az összeíró . Az iskola református, tehát a helységúj lakosai ismét magyarok voltak .

    Az iskola épületére, annak állapotára, a tantermek számára vonatkozó adatokatnélkülözzük. Egyetlen epés megjegyzést mégis tesz az összeíró a köbölkúti papról .„Bár még alig van néhány katolikus a faluban, a pap máris építteti a házát . . . "

    Az iskolákban folyó munkáról a tanított tantárgyak megvizsgálásával nyerhe-tünk képet . A jelentés részletesen lejegyzi a tanított tantárgyakat, melyek olvasás, írás ,nyelvtan, számtan és hittan . Néhány helyen, ahol a tanító felkészültsége azt lehetőv étette, a latin nyelv, a földrajz, a poétika és logika, valamint a retorika tanítása is el ő-fordult . A tanítás nyelve minden esetben az anyanyelv, ahogyan a korban valamenny inépiskolára az anyanyelvi oktatás volt jellemző . íó

    Tanulságos az iskolák tanított tantárgyak szerinti megoszlása :olvasás

    100 iskolábanírás

    157 iskolábannyelvtan

    72 iskolábanszámtan

    56 iskolában 'egyéb tantárgy

    5 iskolában

    Nincs olyan tantárgy, melyet valamennyi iskolában tanítottak volna . A legtöbbhelyen írás oktatásával foglalkoztak, ezt követte az olvasás, már lénYegesen keveseb bhelyen a nyelvtan és csak az iskolák egyharmada a számtan tanításával . A megjegy-zések épp e témában a legszámosabbak, a lakosság - mintegy, az ismeretek hiányá-tól szorongatva - egyre hangosabban követelte a számtan bevezetését az iskolákban .A vallásoktatás összeszámolásánál gond adódik . Nehezen képzelhető el ugyanis olyan

    l6 Mészáros István : Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között .17 Mészáros István : Népoktatásunk 1553-1777 között . Pedagógiai Közlemények, -Bp., 1972. 29 .

    old .

  • népiskola a korban, ahol ne oktattak volna hittant, hiszen a tanulmányok leglényeg eéppen az erkölcsi-magatartásbeli kötelességek megismertetése volt ." Mégis a refor-mátus belényesi és az ugyancsak református begyoszlói iskolában - hogy csak né -hányat emeljünk ki -a jelentés szerint nem folyt hittanoktatás .

    Az iskolákban folyó munkára jellemző az is, hogy egy-egy iskolában hányféletantárgy oktatását végezte a ludimagister .

    Tanított tantárgyak száma1234

    A tanítók és a tanulók

    Az 1770f71-es iskolastatisztikai összeírás különösen nagy jelentősége abban rej -lik, hogy az országot s űrűn behálózó apró iskolák hétköznapjait teszi érthet ővé szá-munkra .

    A Bihar megyei jelentés azonban szűkszavú. Pontosan lejegyzi a tanítók nevét- a székelyhídi iskola az egyetlen kivétel -, ám ezen túl nem sokat árul el . Egy pilla-natra elidőzve a neveknél a bihari Horváth János, a diószegi Koncz István, a Ki sMárián tanító Méczei Sámuel, a nagyszalontai Horváth Ferenc és a püspöki Szoko-lai József munkáját és igyekezetét kell értékelnünk, akik földrajz, retorika, poétik aés logika oktatásával is foglalkoztak. Lázár Erzsébet, Deák Sára, Mártonfalvi Rebek apedig a korszak kevés számú n őtanítóját képviselték: A tanítók munkájával az össze-író meg lehetett elégedve, mert mindössze Nagyszalonta református lányiskolájána ktanítójáról írta fel, hogy »tudósabb tanítóra van szükség" . Sarkad református fiúisko-lájánál, ahol 55 gyerek tanul azt olvashatjuk, hogy „egy másik tudós férfiú" munká-jára is szükség lenne, azaz segédtanító munkábaállását javasolták .

    A Bihar megyei jelentés segítségével 5503 tanulót számolhattunk össze . A leg-kevesebb gyermek (4) Püspöki római katolikus, a legtöbb (136) Berettyó Újfalu re-formátus iskoláját látogatta . Az átlagos tanulólétszám a megye iskoláiban 35 gyer-mek volt .

    Néhány szót még . a megye tanítóinak jövedelméről . A megjegyzések mutatják ,hogya tanításért gyerekenként és havonta átlagosan 30 krajcár járt . Molnárovics Fe-renc diószegi római katolikus tanító külön fizetséget kapott az írás, az olvasás és kü-lön a nyelvtan oktatásáért, ahogy ez egyébként a korban igen megszokott jelenség .A tanítók fizetését általában a váradi püspöki pénztárból fizették ki, de el őfordul t- Margittán -, hogy a helybeli földesúr is kivette részét a .taníttatás költségeiből .

    Az 1770/71-es összeírás tanusága szerint Bihar megye 167 elemi ismereteket ok -tató népiskolájában jelentős munka folyt . A nagy népességű megye lakosságának mint-egy fele iskolába járatta gyermekét, az iskolás helyek döntően református volta pedige kultúra szívós ápolásáról tanúskodik .

    Iskolák szám a4

    3 56 9421 7

    Összesen : 167

    Kiderül, hogy a legtöbb, 69 iskolában 3 tantárgy oktatásával foglalkoztak . Mind-össze 17 iskolában találjuk meg a maximális 5 tantárgyat, de elenyésző az egy tan-tárgy oktatását végző iskolák száma is .

    5

    21

  • Puólic education in Bihar county in 1770/71Zsuzsa Frater J.

    The schóo[ survey of 1770/71 is a significant source of data about the history of education inHungary . It was first úséd by Ernő Fináczy to, produce data about public education, and , publicschools at thé°end of the 1Sth century. Althoagh the national dáta of the survey á.re'known, thedetails about townships have not been dealt with yet .

    The goal of this study was to compiete our knowledge about the conditions of public educationof the era by presenting and analysing the township data ofBihar county.

    By knowledge of the population size of 135 school-sites üt the county we establish that school scould be maintained only in those townships where the economy was strong and the populatio nexceeded 500 in numbers. We tart show that the total populations of settlements with and withou tschools did not differ markedly, meaning that more that -halt« of the inhabitants of Bihar countylived in settlements where schools existed .

    The analysis of the religion of settlements with schools and of the schools themselves provedhe unbroken continuity of protestant traditions.

    The establishment of most schools in the county date far back, and the newly founded onesclerly dernonstrate socio-political tensions .

    In most of the schools writing was taught, followed by reading and grammar in order of oc-currence . Children were taught to count in 56 schools altogether.

    The county report lists the names of teachers, out of whom there were three women, and alsogives the number of pupils .

    The township data of the schools survey in Bihar county in 1770171 give further informationto orr knowledge on the state of public education in the county at the end of the IBth century .

    Hapadxae ofipasoeaxue e oőnacmu Buxap e 1977-71 2oöax)Aymca irl. mcon Ha űmoysaeTcn crpeMneKHe o6yeei mo IIHCbMeHHOCTH. IIoCne 3T0roenettyeT o6yYeine t1TClnIICi a 936IICy. Bcero Tom,xo B 56 >IIIconax Hereit O6yeamet ra cYery .

    ApxHEtff is uoxyMeHTbt coAepscar IIol iaMŰribHb1lí nepeyeHb yYHTene 1 Iólcon, H3 fira" Tpe xKeicn li-y renaBREt, a Tascsxe npeBoraaT ennem a xor]wtecTBO y gelutxos .

    CoAepncatr ecx s IIepeiiBcu mar( oŐnacra Bmcap paoabie,,oTaocatitxecsi x 1770-71 rogaM,pacntHpsrloT mama o,nonoxcetn H aapoaHoro o6pasosaasst B Konrae XVIII ma.

    22

    page 1page 2page 3page 4page 5page 6page 7page 8page 9page 10page 11page 12page 13page 14page 15page 16page 17page 18