SZÍNJÁTÉK TANSZAK Dráma és színjáték Célok és feladatok · felidézett érzelmek és mozgásos kifeje-zésére Legyenek képesek:- tanult mozg.elemek, csoportos mozg. formák

Színjáték tanszak – Dráma és színjáték: Előképző 1-2. évfolyam Alapfok 1-6 évfolyam

11

SZÍNJÁTÉK TANSZAK Dráma és színjáték

Célok és feladatok

A dráma és színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet – ezen belül is elsősorban

a színjáték – iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a drámán és színjátékon

keresztül történő önkifejezésre, közösségi alkotásra, a kommunikációs és előadói képességeik

fejlődésére a színházi alkotófolyamaton keresztül a színpadi munka alapjainak elsajátítására, a

színházon keresztül önmagukra és a világra vonatkozó kérdések megfogalmazására és a válaszok

keresésére.

A tantárgy oktatás során a célokat a közösségben végzett dramatikus tevékenység élményén a

játék örömén keresztül érjük el.

A tantárgy feladata, hogy a folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a

dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül,

tanulótársaival együtt, drámai és színházi produktumok létrehozatalára.

Előképző évfolyamok

1. évfolyam

Éves óraszám: 74

Fejlesztési feladatok

Ismertesse meg a tanulókkal

– a csoportos játék örömét

– a csoportos játék szabályait

– az érzékszervek működésének jelentőségét

– az alapvető emberi, állati mozgássémákat

– a jelenet kezdetének és befejezésének fontosságát

– a szerepjátékokban való részvétel élményét

– a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, kiszámolókat, mondókákat, gyerek-

dalokat, énekes–táncos játékokat, gyerekverseket, népmeséket

Fejlessze a tanulók

– érzékszerveinek működését, érzékelését

– ritmusérzékét

– megfigyelő– és utánzóképességét

– mozgásos ügyességét, koordinációját

– együttműködési képességét

– hallási figyelmét

– figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét

– szabálytudatát

– közösségtudatát

Ösztönözze a tanulókat

– környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra

– társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására

– versek, mesék meghallgatására, értelmezésére

– a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására

– a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására

– a játék örömének másokkal való megosztására


12

Témakör Tartalom A továbbfejlesztés

alapjai

Elvárható

maximum

Játékok

- Bemelegítő

mozgásos játé-

kok

- Érzékelő játé-

kok

- Utánzó játé-

kok

- Memória– és

koncentrációfej-

lesztő játékok

- Szerepjátékok,

szabályjátékok

- Csoportos

improvizációs

játékok

– Versenyjátékok, nagymoz-

gásos játékok

– Népi kiszámoló– és fogócs-

kajátékok

– Egyszerű mozgáselemeket

is tartalmazó körjátékok, népi

játékok

– Egyszerű mímes játékok

tanári narrációra

– Rövidebb versek, mesék

kísérése mozgással

– Színek, formák, illatok, ízek

felismerése, csoportosítása,

megkülönböztetése

– Az érzékszervek által keltett

érzetek megfogalmazása

– Az idő észlelésének fejlesz-

tése

– Testtartás és mozgás után-

zása

– Hétköznapi tevékenységek

utánzása

– Állatok mozgásának utánzá-

sa Memória– és koncentrációfej-

lesztő játékok

– Mondókák, kiszámolók,

találós kérdések

– Mozgásos és szöveges fi-

gyelemfejlesztő játékok

– Népi gyermekjátékok

– Énekes–táncos játékok

– Mozgásos (testnevelési)

játékok

– Egyszerű szerkezetű

drámajátékok

–

– Mondókák, gyerekdalok

feldolgozása

– Gyerekversek feldolgozása

A tanulók ismerjék

- a dramatikus

munkához szüksé-

ges népi gyermekjá-

tékokat, kiszámoló-

kat, mondókákat,

gyerekdalokat,

énekes–táncos

játékokat, gyerek-

verseket, népme-

séket (mindegyik-

ből legalább

egyet)

– az érzékszervek

működésének funk-

cióját, jelentőségét

Legyenek képesek

–adottságaiknak

megfelelően a látás-

hoz és halláshoz

kapcsolódó diffe-

renciált és pontos

érzékelésre

– alapvető emberi,

állati mozgássémák

utánzására, a cso-

portos utánzó játé-

kokban való aktív

részvételre

– a beszéd és a

mozgás összekap-

csolására csoportos

játék során

– a szerepjátékok-

ban, csoportos imp-

rovizációkban való

részvételre

– a jelenet kezdeté-

nek és befejezésé-

nek fontosságát

Legyenek képesek:

– a szabályok pontos

betartása, a folyama-

tos együttműködésre

– a dramatikus

munkába naktívan

részt venni

– pontosan felidézn

a tanult népi gye-

rekjátékokat, ki-

számolókat, mon-

dókákat

– adottságaiknak

megfelelően a látás-

hoz és halláshoz

kapcsolódó diffe-


érzékelésre és az

érzetek megfogal-

mazására





kokban való aktív

részvételre

– a beszéd és a

mozgás p o n t o s

összekapcsolására

csoportos játék

során

Vegyenek részt

aktívan az improvi-

zációban és a szerep-

játékokban

Beszédgyakorla-

tok – Hangok utánzása

– Beszédszervek ügyesítése

játékos formában (ajak-,

Legyenek képesek

– legalább egy vers

vagy rövid meserész-

Legyenek képesek a

tiszta, érthető meg-

nyilatkozásra!


13

nyelvgyakorlatok)

– Beszédre késztető játékok

let önálló elmondá-

sára

Ismerje a helyesejtés

elemeit, azokat al-

kalmazza

Legyenek képesek 2

vers vagy meserész-

let önálló elmondá-

sára

Ritmusgyakorla-

tok – Egyenletes lüktetés érzékel-

tetése mondókázással

– Szöveges és mozgásos rit-

musjátékok

– Tempótartás (gyors és lassú)

különböző térformákban

– Természetes ritmusok felfe-

dezése és mozgásos leköveté-

se

Legyenek képesek

– a csoportos rit-

musjátékokban való

aktív részvételre

Legyenek képesek:

– ritmusok érzékelé-

sére

Komplex dráma-

foglalkozások – Mesei motívum vagy me-

serészlet, v a g y rövidebb

mese feldolgozása tanári

közreműködéssel (térmegha-

tározás, szimuláció, a teljes

csoportot megmozgató sze-

repjáték, a tanár szerepben,

szertartás, állókép, némajá-

ték)

Legyenek képesek

– társaikkal való

együttműködésre

Vegyenek részt

aktívan a „mintha”

játékban

Tudják megkülön-

böztetni a főhőst a

többi szereplőtől

Legyenek képesek

társaikkal való

együttműködésre

Legyenek képesek

koncentrálni a fo-

lyamatra

Legyenek képesek a

felsorolt drámamó-

dok megértésére

felismerésére

2. évfolyam

Éves óraszám: 74 óra



– a csoportos improvizációs játék örömét

– a csoportos játék szabályait

– az alapvető emberi, állati mozgássémákat

– a bemelegítéshez használható mozgásos (testnevelési) játékokat

– az alapvető ritmushangszerek használatát

– a dramatikus munkához szükséges újabb népi gyermekjátékokat, mondókákat, gyerekda-

lokat, gyerekverseket, népmeséket

– egyes drámajátékok szabályait


– érzékszerveinek működését, érzékelését


14


– megfigyelő– és utánzóképességét

– mozgásos ügyességét, koordinációját


– hallási figyelmét

– figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét

– kifejezőkészségét

– helyzetfelismerési képességét

– szabálytudatát

– közösségtudatát


– környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra

– társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására

– versek, mesék meghallgatására, értelmezésére

– az önállóan olvasott versek, mesék élményének megosztására

– a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására

– a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására

– a játék örömének másokkal való megosztására


alapjai

Elvárható

maximum

Mozgásgyakorla-

tok – Fogójátékok

– Versenyjátékok, nagymoz-

gásos játékok

– Mozgáselemeket tartalma-

zó körjátékok, népi játékok

– Mímes játékok tanári nar-

rációra


– a bemelegítés

során használt moz-

gásos (testnevelési)

játékokat

Legyenek képesek a

szabályok betartásá-

ra

Legyenek képesek a

beszéd és a mozgás

összekapcsolására a

játékok során

Játékok

-Érzékelő játékok

-Utánzó játékok

– Az érzékszervek által keltett

érzetek megfogalmazása

– Színkompozíciók összeha-

sonlítása

– Tájékozódás hangok segít-

ségével, tapintással, szaglás-

sal

– Az idő észlelésének fejlesz-

tése

– Egyszerű mozgástükrözé-

sek

– Hétköznapi tevékenységek

és mesterségek jellemző gesz-

tusainak utánzása

– Állatmozgások, természeti

jelenségekhez kapcsolódó

mozgások utánzása


Legyenek képesek

– adottságaiknak

megfelelően diffe-


érzékelésre


– az alapvető embe-

ri, állati mozgássé-

mákat

Legyenek képesek





kokban való aktív

Legyenek képesek

az adottságaiknak

megfelelően diffe-


érzékelésre és az

érzetek önálló meg-

fogalmazására

Legyenek képesek

az alapvető emberi,


kreatív utánzására, a

csoportos utánzó

játékokban való



15

-Memória – és

koncentrációfej-

lesztő játékok

-Szerepjátékok,

szabályjátékok

– Versek, mondókák szöveg

nélkül, csak mozgással

– Összetettebb mozgásos és

szöveges figyelemfejlesztő

játékok

– Népi gyermekjátékok

– Mozgásos (testnevelési)

játékok

– Egész csoportos és páros

munkára épülő drámajátékok

– Vetélkedőjátékok

részvételre

– a dramatikus

munkához szüksé-

ges népi gyermekjá-

tékokat, mondóká-

kat, gyerekdalokat,

gyerekverseket,

népmeséket (az

újonnan – tanultak

közül mindegyikből

legalább egyet)

– a szerepjátékok-

ban, csoportos imp-

rovizációkban való

részvételre

– a csoportos játék

szabályait

Legyenek képesek

társaikkal való fo-

lyamatos együttmű-

ködésre

Legyenek képesek a

szerepjátékokban,

csoportos improvi-

zációkban való krea-

tív részvételre

Beszédgyakor-

latok – Beszédre késztető játékok

– Beszédgimnasztikai gya-

korlatok

– Beszédszervek ügyesítése

játékos formában

Legyenek képesek

– a beszéd és a

mozgás összekap-

csolására a játékok

során

– legalább egy

újonnan tanult vers

és rövid meserészlet

önálló elmondására

Legyenek képesek

legalább két újonnan

tanult vers vagy

meserészlet önálló

elmondására

Ritmusgyakorla-

tok – Szöveges és mozgásos

ritmusjátékok

– Tempótartás különböző

térformákban

– Futások irányváltoztatással

– Ritmushangszerek és moz-

gás


– a megismert rit-

mushangszerek

használatát

Legyenek képesek

– a csoportos rit-

musjátékokban való


Legyenek képesek

különböző ritmusok

érzékelésére, utánzá-

sára a csoportos

ritmusjátékokban

való aktív részvétel-

re

Komplex dráma-

foglalkozások

– Mesei motívum vagy mese-

részlet, vagy rövidebb mese

feldolgozása tanári közremű-

ködéssel (térmeghatározás,

közös rajzolás, üzenetek,

szimuláció, a teljes csoportot

m e g mo z g a t ó szerepjáték,

a tanár szerepben, s z e r t a r -

t á s , állókép, némajáték)


– egyes drámajáté-

kok szabályait

Legyenek képesek

– társaikkal való

együttműködésre

Legyenek képesek a

szerepjátékokban,

csoportos improvi-

zációkban való rész-

vételre

Legyenek képesek

mesék, történetek

kezdetének és végé-

nek felismerésére

Vegyenek részt

aktívan a „mintha”

játékban

Tudják megkülön-

böztetni a főhőst a

többi szereplőtől

Legyenek képesek


16

társaikkal való

együttműködésre

Legyenek képesek

koncentrálni a fo-

lyamatra

Legyenek képese ka

felsorolt drámamó-

dok megértésére

felismerésére

Alapfokú évfolyamok

1. évfolyam

Éves óraszám: 111 Fejlesztési feladatok


– a képzelet és az emlékezet szerepét, fontosságát

– az egyszerű mozgáselemek összekapcsolását

– a tér használatát és az abban való tájékozódást

– a helyszín fogalmát, jelentőségét

– a figyelemösszpontosítás fontosságát, alapvető technikáit

– a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés)

– rövidebb prózai mesék dramatikus feldolgozásának folyamatát

– a hang tulajdonságait pl. mélység, magasság)

– a legfontosabb légző– és hangképző gyakorlatokat

– a ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatokat


– együttműködő képességét

– képzelőerejét

– mozgásos improvizációs képességét

– térbeli tájékozódását

– figyelem–összpontosító képességét

– megfigyelő képességét

– problémamegoldó képességét


– légzőkapacitását

– hangképzését

– artikulációs képességét


– maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére

– a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására

– társaikkal való együttműködésre

– gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére

– a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára

– kiscsoportokban önállóan végzett tevékenységre


17


alapjai

Elvárható

maximum

Mozgásgyakorla-

tok – Összekapaszkodó, érinté-

sére törekvő , érintés elől

elhúzódó, a gimnasztika

gyakorlatait játékos szituáci-

óba tevő gyakorlatok (pl.

váll–, térdérintős játékok,

nehezített speciális helyzetű

fogók)

– Lazító és feszítő gyakorla-

tok

– Térformáló, t é r é r z é -

k e l ő játékok: j á t é k o s

formában különböző térfor-

mák felvétele, formálása,

kikerüléses gyakorlatokban

térérzék–fejlesztés körjáté-

kok, lánc–típusú népi játékok

– Szabad mozgás zenére

önállóan és a társakkal

együttműködve


– a tér használatát

és az abban való

tájékozódást

– a helyszín fogal-

mát, jelentőségét

Legyenek képesek a

felidézett érzelmek

és mozgásos kifeje-

zésére

Legyenek képesek:-

tanult mozg.elemek,

csoportos mozg.

formák kreatív ösz-

szekapcsolására

- az adott térben való

tájékozódásra

Beszédgyakorla-

tok

– Légző gyakorlatok

– A saját és a társak légzésének

megfigyelése nyugalmi álla-

potban, tevékenység során

(pl. tűzfújás), beszéd közben;

a tapasztalatok megfogalma-

zása

– Fúvójátékok (pl. lyukas

kulcs, síp, szájharmonika fú-

vása ) a kilégzés erejének és

hosszának tanulmányozására;

folyamatos és szaggatott fúvá-

sok

– Indirekt légző gyakorlatok

(pl. „gumibaba” felfújása, le-

eresztése)

– Hanggyakorlatok

– A hangadás megfigyelése

(ásítás, nevetés, lelkiállapotok,

hangulatok tükröződése a

hangban)

– A hang tulajdonságairól

szerzett tapasztalatok megfo-

galmazása (magas–mély, halk

hangos)

– Egymás hangjának felisme-

rése, utánzása

– Hangkitalálás (a saját hang-

tól eltérő hangzások játékos


– a figyelemössz-

pontosítás fontos-

ságát, alapvető

technikáit

– a beszédtevékeny-

ség részeit (légzés,

hangadás, kiejtés)

– a hang tulajdon-

ságait (pl. mélység,

magasság)

– a legfontosabb

légző– és hangkép-

ző gyakorlatokat

– a ritmikus mozgás-

sal kombinált kon-

centrációs gyakor-

latokat

Legyenek képesek:

-felismerni a durva

légzéstechnikai,

artikulációs hibákat

mások és saját be-

szédében

-felismerni a hang

felhasználási lehető-

ségeit

-Ismerje az artikulá-

ció ritmusformáló

szerepét

Ismerje fel a beszéd

-dallamának változa-

tait

-a különböző szó-

hangsúlyokat


18

próbálgatása)

– Szavak, rövid mondatpárok

játékos variálása

– Játékos hangerő–

gyakorlatok

– Artikulációs gyakorlatok

– A kiejtés, az artikulációs

mozgások megfigyelése

– A beszédszervek mozgásának

„ügyesítése” szavak, szólamok

ismételgető ejtésével

– Szájról olvasás – kezdetben

hangok, majd szavak

– Szóláncok pontos hangzó–

és szóvégejtéssel

– Hangsúlygyakorlatok

– A szóhangsúly gyakorlása

(az első szótag nyomatékos

ejtésének gyakorlása egyre

hosszabb szavakban)

– Az összetett szavak előtag-

jának és a teljes személynév

első tagjának hangsúlya

Fantáziajátékok

– Elképzelt tárgyak, helyszí-

nek, figurák részletes kigondo-

lása csoportban

– A közösen kitalált figurák,

helyszínek, tárgyak köré szer-

vezett játék

Legyenek képesek

– egyszerű képzet-

társításra, annak

játékbeli alkalmazá-

sára

Legyenek képesek a

felidézett érzelmek

verbális és mozgásos

kifejezésére

Ritmikus moz-

gással kombinált

koncentrációs

gyakorlatok

– Játékos, mozgással és szö-

veggel összekapcsolt ritmikus

koordinációs gyakorlatok (pl.

versek, mondókák ütemezése

tapssal, járással, mozgással

különböző tempóban)

– Térkitöltő gyakorlatok

– Ritmikus, mozgással és

szöveggel összekapcsolt szá-

molós gyakorlatok

– Gyermekversek, mondókák

ritmus– és mozgásváltással

Legyenek képesek

– egyes érzelmi

állapotok verbális és

mozgásos kifejezé-

sére

– a tanult mozgás-

elemek összekapcso-

lására

Legyenek képesek a

helyszín és a tér

fogalmának alkal-

mazására, jelentősé-

gének felismerésére

Dramatikus játé-

kok – Mimetikus (egyéni és cso-

portos) improvizációk zenére

– Szituációs játékok pl. szó,

mondat, helyszín megadásával

Legyenek képesek

– az adott tér hasz-

nálatára és az ab-

ban való tájékozó-

dásra

– a helyszín fogal-

mának alkalmazásá-

ra, jelentőségének

felismerésére

Legyenek képesek

részvételre egy ver-

ses mese dramatikus

feldolgozásában


19

Komplex dráma-

foglalkozások – Központi figura köré épü-

lő dráma (hangaláfestés, sze-

rep a falon, térképek és

ábrák készítése, állókép,

gyűlés, véletlenül meghallott

beszélgetés, képaláírás, masz-

kok, beépített szereplő, gon-

dolatkövetés konvenciók

felhasználásával)

Legyenek képesek

– a tanult beszéd-

gyakorlatok tudatos

alkalmazására

– tanári irányítás

mellett zajló komp-

lex dramatikus tevé-

kenységben való rész-

vételre

Legyenek képesek

adott témában a

konvenciókat önál-

lóan, kreatívan hasz-

nálni, abban részt

venni.

2. évfolyam

Éves óraszám: 111



– a figyelem–összpontosítás tudatos alkalmazását

– a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát

– a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait

– a tiszta, érthető beszéd alapjait

– a történet, a jelenet, jelenet kezdete és vége, a főhős, a szereplők fogalmát

– a szereplők ábrázolását segítő egyes technikákat (pl. beszédstílus, testtartás)

– a beszédtevékenység részeinek egymásrautaltságát

– a feszítés–lazítás alapgyakorlatait

– a mimikai bemelegítés gyakorlatait


– figyelem–összpontosító képességét

– megfigyelő képességét

– együttműködő képességét

– verbális megnyilvánulásainak tisztaságát

– fogalmazási és kifejező képességét

– dramatizáló képességét

– rögtönzési képességét

– elméleti drámaelméleti tudását


– figyelmük tudatos összpontosítására

– a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére

– önálló és tudatos kapcsolatteremtésre

– a nemkívánatos viselkedésformák konstruktív visszajelzésére, megváltoztatására

– önálló verbális megnyilvánulásra

– pontos és kifejező szerepjátékra

– önálló dramatizálásra


20


alapjai

Elvárható

maximum

Mozgásgyakorla-

tok

– Gimnasztikus gyakorlatok

játékos helyzetekben, nehezített

járásmóddal, fordított testhely-

zetben

– Indítás és megállás különbö-

ző tempóban, helyzetben, ma-

gasságban történő gyakorlása

versenyjátékok segítségével

(pl. tapsos fogó, csendkirály –

típusú játékok)


– a megfigyelés és

önmegfigyelés fon-

tosságát

– a bizalomra

épülő kapcso-

latteremtés és

kapcsolattartás

szabályait

Legyenek képesek

– a bizalom megélé-

sére

– érzékeny kapcso-

latteremtésre és a

kapcsolat megtar-

tására

Legyenek képesek

figyelmük tudatos

összpontosítására

Legyenek képesek

társaik, önmaguk és

a felnőtt világ érzé-

keny megfigyelésére

Lazító gyakorla-

tok

– Feszítés–lazítás fekve, állva,

ülve

– Az arc ellazítása, „kirázása”

kilégzés közben


– a feszítés–lazítás

alapgyakorlatait

– a mimikai bemele-

gítés gyakorlatait

Legyenek képesek a

bizalom átélésére

Legyenek képesek

érzékeny kapcsolat-

teremtésre és a kap-

csolat megtartására

Beszédgyakorlat-

tok

– Légző gyakorlatok

– A különböző légzéstípusok

megfigyelése (váll, mellkas,

rekesz)

– A célszerű beszédlégzés

folyamatának ismertetése

– Saját légzés megfigyelése

nyugalmi állapotban és beszéd

közben

– Zörej nélküli belégzést köve-

tő kilégzés a laza testtónus

megőrzése mellett

– Kapacitásnövelő gyakorlatok

versekkel, mondókákkal a laza

testtónus megtartása mellett

(legfeljebb 40–50 szótag)

– Hanggyakorlatok

– Játékos hangerőpróbálgatás

– Hangok próbálgatása az erős

érzelmi–indulati állapotok

kifejezésére


– Az áll nyitó mozdulatát meg-

erősítő gyakorlatok

– Nyelvmozgást ügyesítő gya-

korlatok

– Ritmus és tempógyakorlat

– Versek ütemezése kötött

mozgással

– Hangsúly– és hanglejtésgya-


– a tiszta, érthető

beszéd alapjait

Legyenek képesek

– tiszta és kifejező

verbális megnyilat-

kozásokra

– egy nagyobb

lélegzetű vers vagy

próza pontos, tiszta,

érthető elmondásá-

ra

Legyenek képesek

tiszta és kifejező

verbális megnyilat-

kozásokra


21

korlatok

– Számnevek, évszámok hang-

súlya

– A kijelentés hanglejtése

Koncentrációs

gyakorlatok

– Játékok számokkal

– Kérdés–felelet típusú játékok

– Mozgáskoncentrációs játé-

kok

– Kapcsolatteremtő és biza-

lomgyakorlatok

– Kapcsolatteremtés szemkon-

taktussal, érintéssel, kézfogás-

sal, hanggal

– Vakvezető játékok alapvál-

tozatai


– a figyelem–

összpontosítás tuda-

tos alkalmazását

Aktívan vegyenek

részt a játékokban

Improvizációs

játékok

– Mimetikus improvizációk

(mozdulatra, hangeffektusokra,

tárgyakkal)

– Hétköznapi élethelyzetek

felidézése mozgással és be-

széddel

– Szituációs játékok (pl. befe-

jezetlen történetre, képzőművé-

szeti alkotások reprodukcióival,

a szereplők jellegzetes vonásai-

nak megadásával)

– Rövid történetek (ismert

mesék) elmesélése zenére,

kisebb csoportokban előkészí-

tett improvizációkkal


– a szereplők ábrá-

zolását segítő egyes

technikákat (pl.

beszédstílus, test-

tartás)

– a történet, a jele-

net, jelenet kezdete

és vége, a főhős, a

szereplők fogalmát

Legyenek képesek

kreatív dramatizálás-

ra

Legyenek képesek

aktív és kreatív sze-

repjátékra

Komplex dráma-

foglalkozások

– Reális (de eltávolított) szitu-

ációk kibontása drámán keresz-

tül

– Csoportról szóló drámaóra (a

jelmezöltés, befejezetlen anya-

gok, interjú, forró szék, szerep-

csere, kiscsoportos improvizá-

ció, mímes játék, az igazság

pillanata, belső hangok, szertar-

tás, vita konvenciók felhaszná-

lásával)

Legyenek képesek

– egy nagyobb

lélegzetű vers vagy

próza pontos, tiszta,

érthető elmondásá-

ra

– aktív szerepjáték-

ra

Legyenek képesek

– figyelmük tudatos

összpontosítására

– társaik, önmaguk

és a felnőtt világ

érzékeny megfigye-

lésére

Legyenek képesek

önálló, aktív szerep-

játékokra

Drámaelméleti

alapok

– Verses mesék, mesék, elbe-

szélések szerkezetének érzékel-

tetése (történet, jelenet, jelenet

kezdete és vége, főhős, szerep-

lők, helyszín)


– a történet, a jele-

net, jelenet kezdete

és vége, a főhős, a

szereplők fogalmát

– a szereplők ábrá-

zolását segítő egyes

technikákat (pl.

beszédstílus, test-

tartás)

Legyenek képesek

önállóan felismerni a

történet alkotóele-

meit, a szereplők

ábrázolását segítő

technikákat


22

3. évfolyam




– az együttérző beleélés szükséges voltát

– a szavak nélküli közlések jelentőségét

– a nonverbális kommunikáció csatornák működését

– a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét

– a feszültség élményét és fogalmát

– az analógiás gondolkodás alapjait

– a karakter fogalmát

– a gyakran alkalmazott páros és kiscsoportos kooperációs játékokat


– légzéskapacitását

– térhez igazodó beszédét

– artikulációs képességét

– empátiás képességét

– verbális és nonverbális kommunikációs képességét

– fantáziáját és kreativitását

– differenciált kifejezőképességét

– fogalmi gondolkodását

– kooperációs készségét


– elfogadó együttműködésre

– érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére

– a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára

– a nonverbális kommunikációs jelek minél pontosabb értelmezésére


alapjai

Elvárható

maximum

Mozgásgyakorla-

tok

– Versenyjátékok, különböző

típusú fogójátékok, nehezített

fogó és üldözéses játékok a

megfelelő intenzitású jelenlét

megteremtésére és a feszültség

elvezetésére

– Különböző tempójú, karakte-

rű és funkciójú futástípusok

– Testrész–vezetéses futások,

páros fogó, a vezetőt követő

futás

– Lazító gyakorlatok

– Feszítés–lazítás testrészen-

ként


– az együttérző bele-

élés szükséges vol-

tát

Legyenek képesek a

szavak nélküli köz-

lések különböző

élethelyzetekben

való felismerésére

Legyenek képes a

nonverbális kommu-

nikációs csatornák

használatára


23

Beszédgyakorla-

tok

– Légző gyakorlat

– A be– és kilélegzett levegő

mennyiségének fokozatos nö-

velése a laza testtónus megtar-

tása mellett kapacitásnövelés

versekkel, mondókákkal (leg-

feljebb 50–60 szótag)

– Hanggyakorlatok

– A térhez igazodó hangerő

gyakorlása

– Az emelt hangvétel gyakor-

lása a test megfelelő tónusának

összehangolásával (pl. rikkancs

piaci árus, idegenvezető)


– Nyelvtörő mondókák

– A hosszú magánhangzók

pontos ejtésének gyakorlatai

– Szájról olvasási gyakorlatok

(versek, verssorok)

– Ritmus és tempógyakorlat

– Ütemezés változó tempóban

kitalált mozgássorral, tánccal,

tapsjátékkal

– Hangsúly– és hanglejtésgya-

korlat

– A kérdezés hangsúlya kérdő-

szóval és anélkül

– A kérdezés hanglejtése kér-

dőszóval és anélkül

Legyenek képesek

– beszédüket a térhez

igazítani

Legyenek képesek a

beszédfolyamat

részeinek tudatos

irányítására

Ismerje fel a mozgá-

sokban, a játékban a

változó tempót.

Játékok

Kapcsolatteremtő

és kommunikáci-

ós játékok

Fantáziajátékok

Improvizációs

játékok

– Az arc, tekintet, gesztusok

kifejezőképességét fejlesztő

játékok, gyakorlatok

– Érzelmi állapotok kifejezése

testtartással, gesztusokkal

– Üzenetek (pl. utasítások,

parancsok, kérések) küldése

tekintettel és gesztusokkal

– Tárgyjátékok, tárgyak meg-

szólaltatása, képzeletbeli tár-

gyak

– Képzelt lények megszemé-

lyesítése, beszéltetése

– Belső képek megjelenítése

mozgással és beszéddel

– Szituációs játékok vázlat

megadásával

– Különböző karakterek meg-

jelenítése páros vagy kiscso-

portos improvizációkban

– Feszültség teli hétköznapi

helyzetek megjelenítése és

értelmezése

– Látott vagy hallott történetek


– a szavak nélküli

közlések jelentősé-

gét

– a nonverbális

kommunikáció csa-

tornák működését

– a kommunikációs

jelek jelentéshordo-

zó erejét

– az analógiás gon-

dolkodás alapjait

– egyes karakterjel-

lemzőket

– a gyakran alkal-

mazott páros és

kiscsoportos koope-

rációs játékokat

Legyenek képesek

– a szavak nélküli

közlések különböző

élethelyzetekben

való felismerésére

– a nonverbális

kommunikációs

Legyenek képesek


különböző élethely-

zeteket feldolgozó

improvizációkban,

feszültségteremtő

drámai jelentek

létrehozására

Legyenek képesek

pontos és hiteles

szóbeli és nem szó-

beli önkifejezésre.


24

Páros és kiscso-

portos kooperáci-

ós játékok

Ön- és társisme-

reti játékok

feszültség teli jeleneteinek

felidézése improvizációkban

– Tükörjátékok

– Távolságtartó játékok

– Szoborjátékok

– Tulajdonságok megfogalma-

zásával járó játékok (apróhirde-

tés, tulajdonságok vására)

– Egyszerű visszajelzésekre

építő játékok

csatornák használa-

tára

Komplex dráma-

foglalkozások

– Erkölcsi dilemmákat vizsgá-

ló drámaórák (pl. a szakértő

köntösében, telefonbeszélgetés,

az élet egy napja, fórum–

színház, Hogyan történt? kon-

venciókkal)


– a belső feszültség

élményét, szerepét a

drámai történések-

ben

Legyenek képesek

– pontosan körülírt

feladatok kiscso-

portokban történő

elvégzésére

– aktív részvételre

különböző élethely-

zeteket feldolgozó

improvizációkban,

komplex dráma-

órákban

Legyenek képesek

– feszültségteremtő

drámai jelenetek

létrehozására

Legyenek képesek

konfliktus helyzetek

erőszakmentes meg-

oldásra

Legyenek képesek

– feszültségteremtő

drámai jelenetek

létrehozására

4. évfolyam




– az elemző gondolkodás lényegét, használatát

– különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének

egyes módjait

– a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét

– a színpadi tér kreatív használatának alapjait

– az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét

– az időmértékes versek ritmizálását


25

– a tagadás hangsúlyát

– az improvizáció szabályait

– a színpadi létezés alapszabályait

– a figyelem felkeltésének és megtartásának eljárásait


– légzéskapacitását

– kifejező beszédét

– testkontrollját

– elemző gondolkodási képességét

– szóbeli és nem szóbeli kifejezőképességét

– fogalmazási képességét

– helyzetfelismerési képességét



– megfigyelési képességét

– analógiás gondolkodását

– előadói képességét

– improvizációs képességét


– önmaguk és környezetük tudatos megfigyelésére

– kritikus és önkritikus gondolkodásra

– különböző élethelyzetek és morális problémák erőszakmentes kezelésére

– beszédük és mozdulataik koordinált és kifejező használatára

– a különböző közlésformák differenciált alkalmazására

– egy–egy életkoruknak megfelelő rövid vers vagy prózai mű részletének bemutatására

– a munkaforma önálló megválasztásra egy–egy probléma feldolgozása során

– életkoruknak megfelelő rangos színházi előadások, színházi nevelési programok, filmek meg-

tekintésére és a látottak közös feldolgozására a dráma eszközeivel


alapjai

Elvárható

maximum

Mozgásgyakorla-

tok – Futásos és kikerüléses gya-

korlatok: ritmus és irányváltá-

sos futások (szituációval),

testrész–vezetéses futások

– Egyensúly–játékok: toló és

húzó mozdulatok játékos for-

mában

– Lazítógyakorlat

– Feszítés–lazítás testrészen-

ként

Legyenek képesek

– mozgásuk, testtar-

tásuk kontrollálásá-

ra a csoportos gya-

korlatok során

Legyenek képesek

– a tér tudatos

használatára

Legyen képes krea-

tív részvételre kü-

lönböző élethelyze-

teket feldolgozó

improvizációkban

Legyen képes pontos

és hiteles szóbeli és

nem szóbeli önkife-

jezésre

Beszédgyakorla-

tok – Légzőgyakorlatok

– Légzéskapacitás növelése a

laza testtónus megtartása

mellett (legfeljebb 60–70 szó-

tag)


– az időmértékes

versek ritmizálását

– a tagadás hang-

súlyát

Legyen képes egy-

egy drámai szöveg

konfliktusának

elemzésére

Legyen képes versek

szinkronizálási gya-


26

– Hanggyakorlatok

– Hangkitalálás


– Nyelvtörők, versek pontos,

pergő kiejtéssel

– Magánhangzók gyakorlatai

(különös figyelemmel az idő-

tartamra)

– Szinkronizálási (leolvasási)

gyakorlatok versekkel

– Ritmus– és tempógyakorlat

– Időmértékes versek ritmizá-

lása

– Hangsúlygyakorlat

– A tagadás hangsúlyai

Legyenek képesek

– kifejező szóbeli és

mozgásos megnyil-

vánulásokra

Legyenek képesek

– a ritmus és tempó

tudatos alkalmazá-

sára

korlatára

Bizalom gyakor-

latok – Vakvezetéses gyakorlatok

Legyenek képesek

– különböző élet-

helyzetek kritikus és

önkritikus elemzésé-

re

Legyen képes társai-

ban megbízni

Improvizációs

játékok – Rögtönzések életkori té-

mákra

– Hétköznapi szituációkat

feldolgozó páros rögtönzések

– Rögtönzések közmondások-

ra

– Rögtönzések megadott

konfliktusra

– Rögtönzések megadott

témára

– Rövid monológok különbö-

ző élethelyzetekben


– az improvizáció

szabályait

Legyenek képesek

– különböző élet-


önkritikus elemzésé-

re

– részvételre külön-

böző élethelyzeteket

feldolgozó improvi-

zációkban, tanítási

drámákban

– konfliktushelyzetek

erőszakmentes

megoldására

Legyenek képesek

- különböző élet-


önkritikus elemzé-

sére

- konfliktushelyze-

tek erőszakmentes

megoldására

Komplex dráma-

foglalkozások – Erkölcsi, életkori és társa-

dalmi problémák feldolgozása

drámával

– Ismert történetek, regé-

nyek részleteinek feldolgo-

zása drámán keresztül (pl.

riportkészítés, montázs, újra-

játszás, stílusváltás, analógia,

mélyítés konvenciók által)


– különböző hétköz-

napi élethelyzetek

és morális problé-

mák dramatikus

megjelenítésének

egyes módjait

– a konfliktus és a

feszültség fogalmát,

különbözőségét

Legyenek képesek

– véleményalkotásra

a látott színművek,

filmek és improvizá-

ciók elemző megbe-

szélésekor

Legyen képes egy-

egy drámai szöveg

konfliktusának

elemzésére

- legyen képes a tér

kreatív használaztára


27

Színjátékos gya-

korlatok – A színpadi létezés alapsza-

bályai

– Rövid vers vagy prózai mű

részletének önálló előadása

– Rögzített kiscsoportos imp-

rovizációk nézők előtt

– A figyelem felkeltése és

megtartása


– a színpadi tér

kreatív használatá-

nak alapjait


– a színpadi létezés

alapszabályait

– a figyelem felkel-

tésének és megtar-

tásának eljárásait

Legyen képes önál-

ló, kreatív előadásra

5. évfolyam




– a bizalom fontosságát

– a legfontosabb bizalomgyakorlatokat

– a kontraszt fogalmát, tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát

– a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatának fontosságát

– a drámák alapvető munkaformáit


– megismerő, önmegismerő képességét

– önfegyelmét, színpadi fegyelmét

– asszociációs képességét

– konstruktivitását

– elemző gondolkodási képességét

– kritikai és önkritikai képességét

– előadói képességeit




– analógiás gondolkodását

– előadói képességét



– önálló döntéshozatalra

– hiteles és őszinte színpadi jelenlétre

– előrevivő, építő gondolkodásra

– a feszültségteli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre

– más csoportok munkájának beható megismerésére

– színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére

– színházi előadásokat bemutató tévéfelvételek, videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésé-

re


28


alapjai

Elvárható

maximum

Mozgásgyakorla-

tok – Egyensúlygyakorlatok

– Vezetéses gyakorlatok

– Forgás, gurulás, támaszhely-

zetek talajon

Legyenek képesek

– a tér tudatos

használatára

– a ritmus és tempó

tudatos alkalmazá-

sára

Legyen képes érzel-

mi emlékek felszínre

hozására,

Legyen képes az

empátiás készségből

fakadó érzések,

gondolatok és a

személyes érzések,

gondolatok közötti

kapcsolat felismeré-

sére

Legyen képes a

felszínre hozott

érzelmek keltette

gesztusok, mimikák,

mozgássorok rögzí-

tésére, kreatív al-

kalmazására

Beszédgyakorla-


– Nyelvtörő mondókák lég-

zésszabályozással

– Hanggyakorlat

– Erős érzelmek, indulatok

hangjának próbálgatása ver-

sekkel

– Artikulációs gyakorlat

– Szinkronizálás

– Ritmus– és tempógyakorlat

– Az időmértékes versek gya-

korlása tetszőleges ritmuskísé-

rettel

– Hangsúly– és hanglejtés-

gyakorlat

– Számnevek, évszámok, ösz-

szetett szavak, nevek, ikersza-

vak hangsúlya

– Az összetett mondatok

hangsúly– és hanglejtés–

variációi


– a beszédszervek

tudatos, célszerű és

pontos használatá-

nak fontosságát

Legyenek képesek

– ellentétek tudatos,

jelentést hangsúlyo-

zó és jelentéste-

remtő alkalmazásá-

ra

– a beszédfolya-

mat részeinek tu-

datos irányítására

Legyen képes érzé-

seit, indulatait kife-

jezni tanult beszéd-

technikai eszközök-

kel.

Ismerje fel az „ide-

gesség” artikuláció-

ját.

Játékok

Fantáziajátékok

Ön-és társismere-

ti játékok

– Irodalmi művek „új címe”

– Képzőművészeti alkotások

„előzménye”

– Kevéssé ismert irodalmi

művek befejezése, folytatása

– Tárgyak nem rendeltetéssze-

rű alkalmazása

– Vélemények közlését és

fogadását lehetővé tévő sza-

bályjátékok (pl. mi lenne, ha?

Legyenek képesek

– kifejező szóbeli és

mozgásos megnyil-

vánulásokra

Legyen képes az

ellentétek tudatos,

jelentést hangsúlyo-

zó és jelentésteremtő

alkalmazására

Legyen képes egy-

egy drámai szöveg-

mozgásban és szó-

ban való megjelení-

tésére


29

telefon, ilyennek látlak)

Bizalom- és imp-

rovizációs gya-

korlat

– Dőléses, billenéses gyakor-

latok

– Versek indulati tartalmaira

épülő improvizációk

– Versek által keltett hangula-

tokra épülő improvizációk

– Mozgáselemekből építkező

improvizációk

– Rögtönzés zenei effektek

beépítésével

– Rögtönzések szimbólumok,

ellentétek megadásával

– Etűdök (indulatok, hangula-

tok, érzelmek megadásával)


– a legfontosabb

bizalomgyakorlato-

kat

– a kontraszt fogal-

mát Legyenek képesek

– részvételre külön-

böző élethelyzeteket

feldolgozó improvi-

zációkban, tanítási

drámákban

Vegyen részt a biza-

lom gyakorlatokban

Komplex dráma-

foglalkozások – Erkölcsi életkori és társadal-

mi problémák feldolgozása

drámával

– Ismert történetek, r e g é -

n y e k részleteinek feldolgo-

zása drámán keresztül (az

eddig tanult konvenciók al-

kalmazásával)


– a drámák alapvető

munkaformáit

Legyenek képesek a

konvenciókat önál-

lóan alkalmazni egy

adott témához.

Színjátékos gya-

korlatok – Rövid monológ önálló elő-

adása

– Rögzített páros improvizá-

ciók nézők előtt

– Kapcsolattartás a partnerrel

Legyenek képesek

– egy–egy drámai

szövegmozgásban

és szóban való meg-

jelenítésére

– bonyolultabb fela-

datok kiscsoportok-

ban történő elvég-

zésére

– a munka eredmé-

nyének bemutatá-

sára

– véleményalkotásra

a látott színművek,

filmek és improvizá-

ciók elemző megbe-

szélésekor

Legyen képes nézők

előtt önállóan, krea-

tív módon, a társakat

segítve megjeleníte-

ni műveket


30

6. évfolyam




– különböző színházi terek jellemzőit

– a dobozszínházi tér hangsúlyos pontjait és irányait

– a színházi formanyelv alapelemeinek alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésé-

ben

– a tanult drámai konvenciók alkalmazási lehetőségeit a szerepépítés folyamatában

– a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit

– a különböző szerkezetű tanítási drámák lényeges jegyeit

– az alárendelő mondatok hangsúlyozását, hanglejtését

– a „félre” és a monológ technikai alapjait Fejlessze a tanulók

– színházi fogékonyságát

– kritikai és önkritikai képességét

– más művészetek iránti fogékonyságát

– önállóságát, magabiztosságát


– az előző évek során tapasztaltak, tanultak alkalmazására

– kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra

– konstruktív együttműködésre

– drámai művek olvasására

– színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére, gyakorlására

– önálló, magabiztos megnyilvánulásra

–más, hasonló művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére

– őszinte, építő szándékú kritikai megnyilvánulásokra

– nyilvánosság előtti fellépésre


alapjai

Elvárható

maximum

Mozgásgyakorla-

tok – Lassított mozgás (különbö-

ző helyzetekben)

– A mozdulat megállítására

vonatkozó gyakorlatok


– a különböző szín-

házi terek jellemzőit

– a dobozszínházi

tér hangsúlyos pont-

jait és irányait

Legyen képes alkotó

és eredeti módon

hasznosítani az előző

évek tapasztalatait

Legyen képes meg-

ismert munkafor-

mákban felismerni a

színházi alkalmazha-

tóságot

Legyen képes kivá-

lasztani a legmegfe-

lelőbb munkaformát

az adott gondolat,

érzelem erősítése

érdekében


31

Beszédgyakorla-


– Koncentrációs

légzőgyakorlatok mozgás

közben

– Hanggyakorlatok

– Szöveges hangerő–

gyakorlatok

– Életkorok hangadási karak-

terének tanulmányozása, pró-

bálgatása


– Pontos, laza pergő artikulá-

ciójárás, mozgás, fizikai terhe-

lés közben

– Egymás artikulációjának

megfigyelése, utánzása

– Ritmus– és tempógyakorla-

tok

– Ritmusgyakorlatok tempó-

váltással

– Hangsúly–, hanglejtésgya-

korlatok

– Az alárendelő mondatok

hangsúly– és hanglejtés variá-

ciói


– a mindennapi és a

színpadi beszéd

különbségeit

– az alárendelő

mondatok hangsú-

lyozását, hanglej-

tését

– a fejlesztő és szin-

ten tartó beszédes

játékokat, beszéd-

gyakorlatokat

Legyenek képesek

– a helyes színpadi

beszédre dramatikus

és színpadi munká-

jukban egyaránt

Legyen képes a

munkaformák tuda-

tos alkalmazására

egy kötött drámai

szöveg megjeleníté-

sének előkészítésé-

ben

Színházi alapis-

meretek – Színházi térformák (pl. do-

bozszínház, körszínház)

– Mozgás a dobozszínház

terében (a tér hangsúlyos

pontjai és irányai)

– A „félre” technikája

– Monológ


– a különböző szín-

házi terek jellemzőit

– a dobozszínházi

tér hangsúlyos pont-

jait és irányait

– a „félre” és a mo-

nológ technikai

alapjait

Legyen képes rész-

vételre egy adott mű

színpadi feldolgozá-

sának előkészítésé-

ben, kiválasztani a

legmegfelelőbb

munkaformát az

adott gondolat, érze-

lem kifejezésére.

Színjátékos gya-

korlatok – Különböző drámai konvenci-

ók (pl. állókép, gondolatkö-

vetés) alkalmazása az impro-

vizációk és egy adott színda-

rab megjelenítésének előké-

szítésében

– Különböző drámai konven-

ciók (pl. belső hangok, „forró

szék”) alkalmazása a szerep-

építés folyamatában

– Rögtönzések érzelmi állapo-

tok, színjátékos stílusok, szö-

veg megadásával

– Rögtönzések drámarészletek

alapján, a mögöttes tartalmá-

nak és a szereplők érzelmi

állapotának kibontásával


– a tanult drámai

konvenciók alkalma-

zási lehetőségeit a

szerepépítés folya-

matában

Legyenek képesek

– munkaformát vá-

lasztani az adott

gondolat, érzelem

kifejezése érdeké-

ben

Legyen képes a

munkaformák tuda-

tos alkalmazására.


32

Felkészülés a

vizsgára – Improvizációk létrehozása

és javítása tanári segítséggel

– Jelenet létrehozása és javí-

tása tanári segítséggel vagy

Rövid előadás létrehozása

tanári irányítással


– az előző évek ta-

pasztalatainak

alkalmazási, haszno-

sítási lehetőségét

Legyenek képesek

– alkotó és eredeti

módon hasznosítani

az előző évek ta-

pasztalatait

– részvételre egy

adott mű színpadi

feldolgozásának

előkészítésében

– az alapfokon

elsajátított képes-

ségeiknek meg -

f e l e lő improvizá-

cióban, jelenetben

vagy színházi elő-

adásban való köz-

reműködésre

Legyenek képesek

– alkotó és eredeti

módon hasznosítani

az előző évek ta-

pasztalatait

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után


– saját teste lehetőségeit, illetve érzékszervei hatékonyságát

– a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztára ez irányú

fejlettségének mértékét

– a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztára ez

irányú fejlettségének mértékét

– az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaival és másokkal való kapcso-

latában

– a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit

– a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötletei,

gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészíté-

sében

– azokat a dramatikus technikákat valamint a társművészetek alapvető kifejezőeszközeit,

amelyek a körülöttük lévő világról való gondolkodásban, véleményalkotásban, s azok

kommunikációjában segítséget nyújtanak

Legyenek képesek

– figyelme tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre

– társai, önmaga és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére

– a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára

– a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben

– személyes élményei felszínre hozására és a szerepjátékokban való alkalmazására

– drámában és színjátékokban a szerepnek és a helyzetnek megfelelő kapcsolatteremtésre

– pontos és érzékletes szerepjátékra társaival és egyénileg


33

– a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, kreatív dramatizálásra

– saját teste, mozgásai, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzéke-

lésére, a tér kreatív használatára

– a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötletei, gondolatai ki-

dolgozásában, illetve egy kötött drámai – szöveg megjelenítésének előkészítésében

– társadalmi, életkori és erkölcsi problémákról szóló drámajátékokban való aktív közremű-

ködésre, valamint a problémák életkorának megfelelő szintű vizsgálatára és megfogalma-

zására

A művészeti alapvizsga követelményei

A vizsga részei

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll

A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Dráma és színjáték improvizáció 2–3 perc színpadi produkció

– jelenet 3–5 perc vagy

– előadás 15 perc

A vizsga tartalma

A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:

Improvizáció

Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, idő-

pontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli 2–3 fős jelenet lehet. A szaktanár-

nak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell

összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes

tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat (helyszín,

szereplők, cselekmény, konfliktus).

A felkészülési idő 5 perc.

Színpadi produkció

A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció

alapján tanári irányítással készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos

előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes

játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot

adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról.

A vizsga értékelése

– Improvizáció

– Az instrukciók megértése, követése

– Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illeszté-

se),

– Színpadi jelenlét

– Figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituá-

cióban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből)

– Sűrítés képessége

– A jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés)

– Színpadi produkció

– A színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése


34

– Együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, a partner felé irányuló impu lzusok

erőssége, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus

kialakítása, tartása)

– Figyelem, koncentráció

– Színpadi jelenlét

– Ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóvá ltás)

– Atmoszférateremtés

– Verbális kifejezőeszközök használata

Jeles:

- Önálló, magabiztos, kreatív magatartás a színpadi munkában.

- Az instrukciókat gyorsan, pontosan megérti és követi.

- Tudatos térhasználat.

- A szituációnak megfelelő mozgás.

- Érthető, kifejező beszéd.

- Folyamatos kontaktus a többi szereplővel.

- Magabiztos, kifejező színpadi jelenlét.

- Tudatos kellékhasználat.

Jó

- Kis segítséggel önálló, magabiztos és kreatív a színpadi munkában.

- Az instrukciókat kis segítséggel pontosan megérti és követi.

- Többnyire érthető, kifejező beszéd.

- Térhasználata legtöbbször tudatos a színpadi munka során.

- Legtöbbször folyamatos a kontaktus a többi szereplővel.

- Többnyire magabiztos, kifejező a színpadi jelenléte.

- Többnyire tudatos kellékhasználat.

Közepes

- Segítséggel képes a színpadi munkára.

- Az instrukciókat segítséggel érti meg és követi.

- Beszéde nem mindig érthető és kifejező.

- A térhasználatban segítséget igényel.

- Időnként elveszti a kontaktust a többiekkel és segítséggel veszi fel újra.

Elégséges

- A színpadi munkában csak mintakövetéssel tud részt venni.

- Az instrukciókat nem mindig érti meg és követi.

- Artikulációja nem pontos.

- A térhasználatban mintakövető.

- A többiekkel a kontaktust csak segítséggel találja meg.

- Kellékhasználata szegényes.

A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök

Színpad vagy dobogók


35

Egészalakos tükör

Ritmus– és dallamhangszerek

CD–lejátszó vagy magnó

Tévé, videó– vagy DVD–lejátszó

Videokamera

Alapvető fénytechnika (reflektorok, állványok, fényszabályozó egység, árnylámpák, spo t-

lámpák, mobil fényforrások) a gyakorlatokat, improvizációkat, etűdök vagy előadások

létrehozását segítő DCD–k, DVD–k

Tornaszőnyeg

Ajánlott irodalom

„Így rendeztem (gyerekeknek)…” IV. (Szerk.: Debreczeni Tibor) Múzsák Közművelődési Kiadó,

1984.

Az alapfokú művészetoktatás követelményei, tantervi programja. Romi-Suli 1998. A dráma tanítása 1-2., 3-4., 5-6., 7-8. o. Kerekasztal, Gödöllő

Belinszky József: Suliszínház

Bújj, bújj, zöld ág … Népi gyermekjátékok. (Szerk.: Kovács Ágnes) Móra, 1976.

Borten, Helen: Látod, amit én látok? Móra, 1975.

Cinege, cinege, kismadár. Népi mondókák, gyermekjátékok. MRT – Minerva, 1975.

Debreczeni Tibor: Színkörjáték, Dráma és tánc 5-6. o. Add tovább!

Drámajáték alkalmazása alsóban

Gaál Éva: Zoknidakszli és sokan mások. Móra, 1981.

Gabnai Katalin: Drámajátéktár. Első gyűjtemény. Bp. Magyar Drámapedagógiai Társaság. Petőfi

Művelődési Központ, Gödöllő. 1990. 72. p. (Drámapedagógiai füzetek 1.)

Granasztói Szilvia: Játsszunk a bábuval. Móra, 1974.

Kalapács János: tesztek – nektek. Játékos önismeret fiataloknak. Bp. Háttér k. 1988.

Kaposi László: Játékkönyv

Karlócainé Kelemen Marianne: Kisgyermekek játékos könyve. Medicina, 1976.

Lengyel Pál: Színházasdi. Bp. Móra, 1987. 166 p. Kuckószínház. Mesejátékok Lázár Ervin művei

alapján

Lukácsy András. Népek játékai. Móra, 1977.

Marék Veronika: Jó játék a papír, a filc. Móra, 1982.

Megy a gyűrű vándorútra. Gyermekjátékok és mondókák. 1-2. köt. Szerk. Gágyor József. Bp.

1982. Gondolat

Mezei Éva: Játsszunk színházat! Móra, 1979.

Mezei Éva: Mi mozog? Móra, 1976.

Montágh Imre: A tiszta beszéd

Mohás Lívia: Találkozás önmagunkkal. Móra, 1979

Padisák Mihály – Padisák Judit: Minden napra egy játék. Pb. 1986. Múzsák. 501 p.

Padisák Mihály: Mindenki játékoskönyve. Múzsák, 1990. 195. p.

Papp Ágnes: Mit, kinek, hogyan? Kommunikációs gyakorlatok. Nemzeti Szakképzési Intézet

Sulikomédiák

Documents

SZÍNJÁTÉK TANSZAK Dráma és színjáték Célok és feladatok · felidézett érzelmek és mozgásos kifeje-zésére Legyenek képesek:- tanult mozg.elemek, csoportos mozg. formák