Nyitvatermők törzse

Gymnospermatophyta

• Magkezdeményeik szabadon, fedetlenül fejlődnek

• Egyivarú virágok

• Virágaiknak nincs virágtakarója (porzó ill. termőlevelekből állnak)

• Szélbeporzók

• A gametofiton kevésbé redukált, mint a zárvatermőknél (soksejtű nőivarú

protallium, 3-nál több sejtű hímivarú protallium)

• A pollen közvetlenül a csírakapura (mikropyle) kerül

• Elsődleges haploid endospermium (táplálószövet)

• Fás növények (másodlagos vastagodás, kollaterális nyílt edénynyalábok)

• Földtörténeti középkor elején jelentek meg (kb. 400 millió éve)

• 600 faj, nálunk csak néhány őshonos

Toboztermők osztálya – Coniferopsida• Örökzöld fák, tű- vagy pikkelylevelekkel

• Különnemű „virágzatok”

• A magkezdemények megfásodó fellevelek (fedőpikkely, meddő pikkely)

tövében helyezkednek el toboz

• A termőlevelek termőpikkelyekké forrnak össze

Fenyő alkatúak (tűlevelűek) rendje – Coniferales

• Termőpikkelyenként 2 vagy több magkezdemény

• Változatos morfológiai felépítés (tű- vagy pikkelylevelek,

hajtásdifferenciálódás)

• 450 faj, főleg az északi mérsékelt övben

Fenyőfélék családja – Pinaceae

• Monopodiális növekedés

• Szórt állású, nyeles tűlevelek (több évig élhetnek)

• Porzós virágok füzér vagy barkaszerűek, porzólevelenként 2 pollenzsák

• A pollenszemen gyakran léghólyag van

• Termős virágzatokban elkülönülő fedő- és termőpikkelyek

• Termőpikkelyenként 2 magkezdemény

• Hártyás szárnyú magvak

• Sok (3-15) sziklevél

• 220 faj

Jegenyefenyő nemzetség – Abies

• Csak hosszúhajtás

• Korongszerű levélalap

• Egy év alatt beérő, felfelé álló, éretten széteső tobozok

• Fejlett fedőpikkelyek

• Tanult faj: Közönséges jegenyefenyő – Abies alba (A. pectinata)

Lucfenyő nemzetség – Picea

• Csak hosszúhajtás

• Szárra futó levélalap, négyoldalú vagy lapos tűk

• Egy év alatt beérő, csüngő, egyben maradó tobozok

• Apró fedőpikkelyek

• Tanult faj: Közönséges lucfenyő – Picea abies (P. excelsa)

Duglászfenyő nemzetség – Pseudotsuga

• Csak hosszúhajtás

• Ferdén kiemelkedő levélalap, lapos tűk

• Egy év alatt beérő, csüngő, egyben maradó tobozok

• Hármas csúcsú, fejlett fedőpikkelyek

• Tanult faj: Duglászfenyő – Pseudotsuga menziesii

Vörösfenyő nemzetség – Larix

• Tűcsomós fenyő (hosszú- és rövidhajtás)

• Lombhullató fajok

• Egy év alatt beérő, sokáig a fán maradó tobozok

• Részben fejlett fedőpikkelyek

• Tanult faj: Közönséges vörösfenyő – Larix decidua (L.

europaea)

Hosszútűs fenyők nemzetsége – Pinus

• Tűcsomós fenyő (hosszú- és törpehajtás)

• Törpehajtások: 2-5-ös örvű tűlevelek. tövüket hártyás tűhüvely borítja

• Hosszú tűk (2-30 cm)

• Fásodó, egyben lehulló toboz, 2 évig érik

• Csökevényes fedőpikkely, a termőpikkely külső része megvastagszik

(= pajzs), csúcsán köldökszerű képlet áll

• Két alnemzetségben 90 faj

• Tanult fajok: Erdeifenyő (P. sylvestris), Feketefenyő (P. nigra), Simafenyő

(P. strobus)

Ciprusfélék családja – Cupressaceae

• Pikkelyleveles (ritkán tűleveles) fajok

• A levelek átellenesek (ritkán örvösek), fennmaradva elfásodnak

• Hajtáscsúcsi virágzatok

• A fedő- és termőpikkelyek nem különülnek el, tobozuk megfásodik

• 2 sziklevél

Hamisciprus nemzetség – Chamaecyparis

• Lapos hajtások, pikkelylevelek (lap- és élpikkelyek)

• Gömbös tobozok, széles pajzs

• Tanult faj: Oregoni hamisciprus – Chamaecyparis lawsoniana

Tuja nemzetség – Thuja

• Lapos hajtások, pikkelylevelek (lap- és élpikkelyek)

• Fedelékesen álló, bőrszerű tobozpikkelyek

• Tanult fajok: Keleti tuja – Thuja orientalis, Nyugati tuja –

Thuja occidentalis

Boróka nemzetség – Juniperus

• Tűvelevek (3-as örvben) vagy pikkelylevelek (átellenesek)

• Elhúsosodó tobozpikkelyek, fel nem nyíló tobozbogyó termés

• Endozoochoria

• Tanult faj: Közönséges boróka – Juniperus communis

Tiszafák osztálya – Taxopsida

Tiszafaalkatúak rendje – Taxales

• A nőivarú virágzatban csak a legfelső pikkely-pár termékeny

• A virágokban egy magkezdemény van, alján fellevélszerű gyűrű,

ebből magköpeny (arillusz) alakul ki

• Elfásodó integumentum (csonthéjas termés)

• Tracheidákban spirális vastagodás, gyantajáratok hiányoznak

• 2 család, kevés faj

Tiszafafélék családja – Taxaceae

Tiszafa nemzetség – Taxus

• Elágazó fák vagy cserjék

• Lapos levelek, lefutó levélalap

• Kétlaki fajok

• Levélhónalji virágok

• Felül nyitott arillusz

• Tanult faj: Tiszafa – Taxus baccata

Gnétumok osztálya – Gnetopsida

• 3 monotipikus alosztály és család

• Zárvatermő bélyegek:

- Tracheidák mellett megjelennek az edények

- Rendkívül leegyszerűsödött virágok (1 porzó ill. magkezdemény),

lepel

- Redukált gametofiton

- Gyakorlatilag egynemű virágok (egy- vagy kétlaki fajok)

Gnétumalkatúak rendje – Gnetales

Csikófarkfélék családja – Ephedraceae

Csikófark nemzetség – Ephedra

• Cserjeszerű növények, asszimiláló hajtások, pikkelyszerű levelekkel

• Kétlakiak

• A magvakat színes magköpeny (arillusz) borítja

• Tanult faj: Csikófark – Ephedra distachya

Zárvatermők törzse

Angiospermatophyta

• Kettős megtermékenyítés

• Triploid endospermium

• Magkezdemény magházba zártan fejlődik

• Magházból termés képződik

• Valódi edények (tracheák)

Kétszikűek osztályaDicotyledonopsida

• Két sziklevél

• Főgyökérzet

• Elágazó szár

• Másodlagos szárvastagodás

• Különnemű virágtakaró

• Általában 5 tagú virágok

Magnóliaalkatúak alosztályaMagnoliidae

• Megnyúlt virágtengely

• Virágrészek spirálisan állnak

• Apokarp termőtáj

• Sok porzó és termő

• Díszfák (pl. Magnolia, Liriodendron)

Boglárkaalkatúak alosztályaRanunculidae

• Apokarp termőtáj

• Szórt levélállás

Boglárkavirágúak rendje – Ranunculales

• Hemiciklikus virág (örvös virágtakaró – spirális ivarlevelek)

• 2000 faj

Boglárkafélék családja – Ranunculaceae

• P 3+3 vagy P 2+2 vagy K 5 C 5 A ∞ G ∞• Pálhátlan levelek• Apokarp termőtáj• Sok porzó, nektáriumokká módosulhatnak• Aszmag vagy tüsző termés

Iszalag nemzetség – Clematis

• Fás képviselői liánok• Összetett levelek• P 2+2• Aszmag terméscsoport• Tanult fajok: erdei iszalag – Clematis vitalba, havasi iszalag –

Clematis alpina

Borbolyafélék családja – Berberidaceae

• K 3+3 C 3+3 A 3+3 G1

• Sziromszerű csésze

• A virágban mézfejtők vannak

• Fürt virágzat

• Bogyó termés

Borbolya nemzetség – Berberis

• Egyszerű levelek

• Levéltövisek

• Tanult faj: sóskaborbolya – Berberis vulgaris

Varázsmogyoró-alkatúak alosztályaHamamelididae

Varázsmogyoró-virágúak rendjeHamamelididales

• Fás fejlődési vonal

• Ciklikus virág

• Gyakran különnemű virágzatok

• Redukált virágtakaró

• Szélbeporzás

Platánfélék családja – Platanaceae

• Tenyeresen tagolt levelek

• Nagy pálhák

• Váltivarú fejecske virágzatok

• ♂ P 3-4 A 3-4 ill. ♀ P 3-4 G 5-9

• Apokarp termőtáj

• Makkocska termés

• Tanult faj: juharlevelű platán – Platanus x hybrida (syn.: P. x acerifolia,

P. hispanica)

Csalánvirágúak rendje – Urticales

• Fás fejlődési vonal, kevés lágyszárú

• Apró, szélporozta virágok

• Virágtakaró redukált: zöldes lepel

Szilfélék családja – Ulmaceae

• Fák

• Váltakozó levélállás

• Virágok levélhónalji csomószerű virágzatokban

• P (4-6) A 4-6 G (2)

Szil nemzetség – Ulmus

• Aszimmetrikus levélváll, fűrészes levélszél, párhuzamos levélerezet

• Kétivarú virágok, csomó virágzatokban

• Lependék termés

• Fenológia: korai virágzás és termésérés

• Tanult fajok: vénic szil – U. laevis, hegyi szil – U. glabra, mezei

szil csoport – U. campestris agg. (ezen belül: simalevelű mezei szil

– U. minor, érdeslevelű mezei szil – U. procera), turkesztáni szil –

U. pumila

Ostorfa nemzetség – Celtis

• Egy- ill. kétivarú virágok

• Kevésvirágú csomó virágzat

• Csonthéjas termés, húsos burokkal

• Tanult faj: nyugati ostorfa – C. occidentalis

Eperfafélék családja – Moraceae

• Fák

• Szórt levélállás

• Szöveteikben tejedények vannak

• Egyivarú virágok – ♂ P 2+2 A 2+2 ♀ P 2+2 G (2)

• Termése: csonthéjas makkocska, a lepel + a virágzati tengely

elhúsosodhat

Eperfa nemzetség – Morus

• Gyakori heterofília

• Porzós és termős virágzat is füzér

• Epertermés (elhúsosodó lepellevelek)

• Tanult faj: fehér eper – M. alba

Narancseper nemzetség – Maclura

• Épszélű levelek

• Tövises hosszúhajtások

• Fejecske virágzat

• Hatalmas terméságazat („teniszlabda”), elhúsosodó vacok

• Tanult faj: narancseper vagy oszázsnarancs – M. pomifera

Bükkfavirágúak rendje – Fagales

• Fák

• Egylakiak

• Szélbeporzók

• Redukált virágtakaró – virágzati fellevelek

• Elkülönült virágzatok (♂ fejecske, füzér vagy barka; ♀ kevés tagú

bogas virágzatok)

• Szinkarp termőtáj G (2) vagy G (3)

• Makk vagy makkocska termés

Nyírfélék családja – Betulaceae

• Szórt levélállás

• Redukált virágtakaró, apró virágok

• Barkapikkely (murva- és előlevelekből összeforrt)

• ♂ P 2+2 A 2+2 vagy A (2) ♀ P (2+2) vagy P 0 G (2)

Nyír nemzetség – Betula

• Sima kérgű fák

• ♂ barka szabadon telel, ♀ füzér kora tavasszal jelenik meg

• ♂ barkában: a barkapikkelyen 3 virág

• ♀ füzérben: a barkapikkelyen 3 virág, lepel hiányzik, éretten a virágzat

széthullik

• Szárnyas makkocska termések

• Tanult fajok: bibircses nyír – B. pendula, molyhos nyír – B. pubescens

Éger nemzetség – Alnus

• ♂ barka és ♀ füzér is szabadon telel

• ♂ barkában: a barkapikkelyen 3 virág, virágonként 4-4 lepel és porzó

• ♀ füzérben: a barkapikkelyen 2 virág, lepel hiányzik

• A füzér tengelye és a pikkelyek megfásodnak („áltoboz”)

• Apró, szárnyas makkocska

• Tanult fajok: mézgás éger – A. glutinosa, hamvas éger – A. incana,

havasi éger – A. viridis

Mogyorófélék családja – Corylaceae

• Szórt vagy váltakozó levélállás, fűrészes levélszél

• A virágtakaró teljesen redukált – ♂A 4-12 ♀ G (2)

• ♂ barka virágzat, barkapikkelyenként 1 virág, hasadt porzószálak

• ♀ kevés virágú füzérszerű virágzatok

• Makk vagy makkocska termés, fellevelekből álló kupacslevél

Mogyoró nemzetség – Corylus

• ♂ barka, áttelelő

• ♀ rügybe zártan telel

• Makk termés, felül nyitott kupacs

• Hypogei csírázás

• Zoochor

• Tanult fajok: közönséges mogyoró – C. avellana, török mogyoró –

C. colurna

Gyertyán nemzetség – Carpinus

• Váltakozó levélállás

• Virágzatai tavasszal jelennek meg

• ♂ barka virágzat (hajtás közepén)

• ♀ füzér virágzat (hajtás végén)

• Makkocska termés, kupacslevél aljára ránőve

• Epigei csírázás

• Szélterjesztés

• Tanult fajok: közönséges gyertyán – C. betulus, keleti gyertyán –

C. orientalis

Komlógyertyán nemzetség – Ostrya

• Gyertyánra emlékeztet

• ♂ barka áttelel

• ♀ füzér tavasszal jelenik meg

• Kupacslevél a makkocskát körülveszi

• Tanult fajok: komlógyertyán – Ostrya carpinifolia

Bükkfafélék családja – Fagaceae

• Szórt vagy váltakozó levélállás

• Többségük szélbeporzó

• ♂ P (3-7) A 6-12

• Füzér, fejecske vagy barka, a virágok forrt leplűek

• ♀ P (3-7) G (3) vagy (6)

• Kevés virágú bogas virágzat

• Termőlevelenként 2 magkezdemény

• Kupacs: tengely eredetű, benne 1-3 db makk termés

• 900 faj

Bükkfa nemzetség – Fagus

• Váltakozó levélállás, ép szélű levelek

• ♂ hosszú kocsányú fejecske

• ♀ merev kocsányon álló dicházium

• Makk termés, kupacsonként 2 makk

• Epigei csírázás

• Tanult faj: közönséges bükk – F. sylvatica

Gesztenye nemzetség – Castanea

• Szórt levélállás

• Fogazott szélű levelek

• Rovarbeporzók

• ♂ felálló, hosszú füzér

• ♀ háromvirágú dicházium, G (6)

• Kupacsonként 3 makk termés

• Hypogei csírázás

• Tanult faj: szelídgesztenye – C. sativa

Tölgy nemzetség – Quercus

• Szórt levélállás

• Szélbeporzás

• ♂ barka virágzat, virágonként 6 tagú lepel, 6 porzó

• ♀ egyvirágú dicházium virágzatok füzér vagy csomó-szerű virágzatokba

összetéve

• Nyitott kupacs, kupacsonként 1 makk

• Hypogei csírázás

• 450 faj

• Tanult fajok: kocsányos tölgy – Qu. robur, kocsánytalan tölgyek csoportja

– Qu. petraea agg., molyhos tölgyek csoportja – Qu. pubescens, magyar

tölgy – Qu. frainetto, csertölgy – Qu. cerris, vörös tölgy – Qu. rubra

Diófavirágúak rendje – Juglandales

• Szórt levélállás, pálhátlan levelek

• Egylakiak, különnemű virágzatokkal

• Csonthéjas termés

Diófafélék családja – Juglandaceae

• ♂ P 3-5 A 3-40 barka virágzat

• ♀ P 4 G (2) füzér virágzat

• Alkaloidok

Dió nemzetség – Juglans

• Páratlanul szárnyalt levelek, rekeszes hajtásbél

• Tanult fajok: fekete dió – J. nigra, közönséges dió – J. regia

Dilleniaalkatúak alosztályaDilleniidae

• Egyszerű levelek

• Ciklikus felépítésű virág

• Felső állású szinkarp termő

Tamariskavirágúak rendjeTamaricales

• Füzéres virágzatok

• Kétivarú virágok

Tamariskafélék családja – Tamaricaceae

• Fás növények

• Szórt állású pikkelyszerű levelek

• Hosszúhajtás: megfásodik

• Törpehajtás: levelekkel együtt lehullik

• 4 vagy 5 tagú virágok

• Tok termés

• Apró magvak, szőrszerű repítőkészülékkel

Tamariska nemzetség – Tamarix

• K 4-5 C 4-5 A 4-5 G (3-4)

• Sótűrő fajok

• Tanult faj: keleti tamariska – T. tetrandra

Csermelyciprus nemzetség – Myricaria

• K 5 C 5 A (10) G (3-4)

• Tanult faj: csermelyciprus – M. germanica

Fűzvirágúak rendje – Salicales• Monotipikus rend (egy család)

Fűzfafélék családja – Salicaceae

• Fás növények

• Szórt levélállás

• Kétlakiak

• Szélbeporzás, másodlagosan rovarbeporzás

• ♂ virágtakaró hiányzik, barka vagy füzér virágzat

• ♀ G (2), tok termés, füzér

• Rengeteg magkezdemény és mag

• Endospermium hiányzik, gyors epigei csírázású pionír növények

• Gyakori hibridizáció

Nyár nemzetség – Populus

• A 4-60

• A termős virágzat barkaszerű füzér

• Lombfakadás előtt virágoznak

• Tanult fajok: fehér nyár – P. alba, rezgő nyár – P. tremula,

fekete nyár – P. nigra, „euramerikana” nemes nyárak –

P. x euramericana

Fűz nemzetség – Salix

• A 2-5

• Termős virágzata füzér

• Virágzási idő fajonként eltérő

• Tanult fajok:

- Fatermetű füzek: fehér fűz – S. alba, törékeny fűz – S. fragilis,

babérfűz – S. pentandra

- Bokorfüzek: mandulafűz – S. triandra, csigolyafűz – S. purpurea,

kosárkötő fűz – S. viminalis, parti fűz – S. elaeagnos, serevényfűz

– S. rosmarinifolia

- Ráncoslevelű füzek: kecskefűz – S. caprea, rekettyefűz – S. cinerea,

füles fűz – S. aurita, feketedő fűz – S. myrsinifolia

Erikavirágúak rendje – Ericales

• A szabad szirom kezd összeforrni

• A portok 2 pórussal nyílik

• Rovarbeporzók

• Sokszor jellemző rájuk az erikoid felépítés

• Az ide sorolt fajok mikotrófok (gombákkal élnek szimbiózisban)

• A N-ben szegény, savanyú talajok növényei

Erikafélék (hangafélék) családja – Ericaceae

• K 5 C (5) A 4+4 v. 5+5 G (5) (tok) v. G (5) (álbogyó)• A szirom forrt

Csarab nemzetség – Calluna

• G (5) • Tanult faj: csarab – C. vulgaris

Áfonya nemzetség – Vaccinium

• Törpecserjék• G (5) → álbogyó• Tanult fajok: fekete áfonya – V. myrtillus, vörös áfonya – V. vitis-idaea,

tőzegáfonya – V. oxycoccos

Mályvavirágúak rendje – Malvales

Hársfélék családja – Tiliaceae

• Fatermetű fajok

• Porzóik 5 falkások

• G (5)

• Termésük tok (makkocska), 1 maggal

Hársfa nemzetség – Tilia

• Váltakozó levélállás

• Leveleik szív alakúak, részaránytalan vállúak, fűrészes szélűek

• A virágok bogernyőkben, a nyelv alakú murvalevelek

közepéből nyílnak

• Rovarbeporzók, jól mézelők

• Könnyen hibridizálódnak

• Fontos elegyfák

• Lombjuk Ca-ban gazdag, ezt be is juttatják a talajba

• Fájuk puha, egyenletes szövetű, jól faragható

• sz: Lindnera

- Porzószám sok (A 50-75)

- A porzók rövidebbek, mint a szirmok

- A szirmok mellett 5 sztaminódiumot (mézfejtőt) találunk

• sz: Eutilia

- Porzószám 25-30

- Porzóik hosszabbak, mint a szirmok

- Sztaminódium nincs

- Egyszerű fedőszőreik vannak

• Tanult fajok: kislevelű hárs – T. cordata, nagylevelű hárs –

T. platyphyllos, ezüst hárs – T. tomentosa

Boroszlánvirágúak rendje – Thymelaeales

• Négytagú virágok• Redukált párta, csőszerű csésze• Rovarbeporzó fajok

Boroszlánfélék családja – Thymelaeaceae

• Szórt állású, épszélű levelek• Fejlett, színes csésze• Egy magkezdeményű termő, húsos burkú csontár termés• K 4 C 0 A 4+4 G 1

Boroszlán nemzetség – Daphne

• Cserjék• Tanult fajok: farkasboroszlán – Daphne mezereum, babérboroszlán –

D. laureola, henye boroszlán – D. cneorum