Nyitvatermők10B

Közönséges jegenyefenyő"

- A legnagyobb európai fenyő - Közép-Európa hegyvidékein fontos erdei fa, viszont megjelenik még

Korzikán és a Balkán-félszigeten is - Kontinentális éghajlaton, illetve

hegyvidékeken él - Üde, hűvös időt, közepesen laza talajt kíván

- 50-60 méter magas - Törzsének erős, átmérője 1,5-2 méter - A kéreg sima, szürke, később egyre

repedtebb - Virágai a korona felső harmadában

nyílnak - Felhasználják az építőiparban, a

szépségiparban és karácsonyfaként

Kolorádói jegenyefenyő"- Észak-Amerika nyugati hegységeiben, valamint Orgontól Mexikóig és Kaliforniától Coloradóig található meg

- Évtizedekig képes elélni - A kötött, agyagos talajokat és a magas mésztartalmat nem viseli el

- Hazájában 3000 méterig is megél a

hegyoldalakon - 50-60 méter magas - Örökzöld koronája karcsú, kúpos - Törzsének átmérője másfél–két méter - Ágai szabályosan állnak - 6–8 cm hosszú, erőteljes tűlevelei vannak

- elsősorban tömegárukat gyártanak belőle

Nyugati tuja

- a tűlevelűek osztályában a

fenyőalakúak rendjéhez, ezen belül a

ciprusfélék családjához tartozik - az óriás tujával együtt Észak-Amerika

egyik legfontosabb örökzöld tűlevelű

fája - 10-20 méter magas - A kéreg világosabb vagy sötétebb

vörösesbarna, később szürkésbarna - A termős tobozok beérve barnásak, a

porzós virágok aprók, hosszúkásak, sötétvörösek

- koronája karcsú, kúpos, csúcsán kissé

lekerekített - tűleveleit régebben teafőzetként használták fel betegek gyógyításánál

"- Nevét David Douglas skót botanikusról kapta: ő fedezte fel Kanadában ezt a fajtát

- Nagy termetű fa, eredeti termőhelyén

száz méternél is magasabbra nőhet - Törzsének átmérője elérheti a 2,5 m-t - Az eddig ismert legnagyobb példány washingtonban volt, s amikor kidőlt, 1030 éves és 120 m magas volt; térfogata elérte az 515 m³-t.

- Vörösbarna hajtásain sűrű pöttyök sorjáznak.

- Rövid, lapos levelei akár 8 évig is a

fán maradhatnak - Toboza egy év alatt érik be

Duglászfenyő

Óriástobozú fenyő

- A Kaliforniai Parti-hegység mentén

San Franciscótól az alsó-kalifornáig

terjed 170 – 3000 m-es magasságban

- Karcsú, majd kiszélesedő koronájú - 15 – 30 m magas - Kérge sokáig sima, szürke, később

mély repedésekkel, bordákkal tagolt. - Ágai vaskosak, kevésbé elágazók. - Tűi 15 – 30 cm hosszúak - A tobozok 19 – 40 cm hosszúak valamint 2 – 3,6 kg nehezek

- Szárazságtűrő, talajok iránt nem

érzékeny.

"- a Spanyolországi Rondai-hegységben

található őshonos állománya - száraz körülményeket és a meszes talajt is jól tűri - akár 30 méter magasra is megnőhet - Fiatalkorban kúpos alakú, idős korára

alakja szabálytalanná válik - tűlevelei merevek, a hajtásokon sűrűn

állnak, csúcsuk tompa - Tobozai, amelyek akár 15

centiméteresek is lehetnek, a többi jegenyéhez hasonlóan érés után

széthullanak.

Spanyol jegenyefenyő

- Magas, kezdetben szabályos, majd

boltozatos koronát fejlesztő lombhullató

tűlevelű fa - Kérge szürkés és vörösesbarna, hosszant repedezett

- lombfakadáskor a gallyakon hosszú

törpehajtások jelennek meg, azokon

alakulnak ki az új levelek - a porzós virágok a hosszúhajtások végén nyílnak, a termősek a vesszőkön

ülnek, belőlük 2-3 cm-es gyantacseppes tobozok fejlődnek

- A tobozok késő ősszel darabokra

hullanak, közben kiszabadulnak a

magvak - A fa vizes, levegőtlen talajban vastag

légzőgyökereket fejleszt

Virginiai mocsárciprus

- Az egyik legellenállóbb és legigénytelenebb fenyő - Spanyolországtól Szibériáig

megtalálható - 20-35 m magasra nő - 400-500 éves élettartam

- bútor- és papíriparban hasznosítják - Magyarországon: Zalai-dombság, Kőszegi-hegység

Erdeifenyő

- répafenyő nemzetség - tűleveleinek színe fekete - a mediterrán és kontinentális - éghajlatú területeken található - bármilyen talajon megél - a tűlevelek 4-8 évig élnek - nagy barna tobozai 2 év alatt érnek be

- bútoriparban alkalmazzák

Feketefenyő

- a cirbolya alcsoport névadója - főleg hegyekben fordul elő - magassága 35–40 méter - törzsének átmérője 1,6 méter - fényes tűlevelei kb. 9

centiméteresek - magvai nehezek - átlagosan 500–700 évig él

Cirbolyafenyő

- - a tűlevelűek osztályába tartozik - - a cédrus növénynemzetség egyik faja - - csonka, kúpos koronájú - - Észak-Afrikában, az Atlasz-

hegységben őshonos - - hengeres alakú - tobozaik a hajtáson felállók, 3-8 cm-

esek, tojásdadok, 2 év alatt beérők, éretten szétesők

Atlaszcédrus

- Kisméretű fa vagy cserje, magassága

5-8 méter - Zömök tobozai 1,5 cm hosszúak, kissé

oválisak - Magja apró tojásdad, sötétbarna színű - Létezik sárgás színű fajtája. - Jól tűri a szárazságot, de fényigényes - A jó vízgazdálkodású és levegőzésű

mély talajt kedveli, de a szárazabb

talajokon is megél - Első években 10-15 később 20-30 cm

évenkénti növekedés várható - Kínában fontos kultikus növény - parkokban díszfa

Keleti életfa

- Csak Dél- és Közép-Kínában honos Szecsuán és Hubei határán

- hazánk éghajlatát kifejezetten kedveli, gyorsan nő és szép koronát fejleszt

- Külseje mocsárciprusra emlékeztet - max 30 méter magas, lombhullató - Koronája karcsú kúp alakú - Legfőbb jellegzetessége, hogy átellenesen helyezkednek el rügyei és a törpehajtások – ezek a rajtuk levő tűlevelekkel együtt, ősszel rozsdabarnára szineződnek, majd egészben hullanak le.

- Toboza gömbös, 3–4 cm átmérőjű

Kínai mammutfenyő

- Magasság: 50 méter, átmérő: 2 méter - Életkor: 500 év - Elterjedés: Alpok, Kárpátok - Felhasználása: karácsonyfa, papír- glicerin- és szeszgyártás

Közönséges luc

- Elterjedése: Szerbia, Bosznia

területén - Magassága 20-30 méter. - 3-6 cm-es tobozok. - Jól tűri a szárazságot és a fagyot egyaránt.

Szerb luc

- A Sziklás-hegységben őshonos. - Koronája közel szabályos kúp alakú

- Lombszíne nagyon változatos megjelenésű lehet. - Ellenálló, tág tűrőképességű fenyőfaj és ennél fogva a legszélsőségesebb

területektől eltekintve szinte bárhol, bármilyen területen megél.

Ezüstfenyő

- Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén, valamint Kelet-Ázsiában

őshonos. - 50 m magasra növő, keskeny fa - koronája kúp alakú - Vörösesbarna kérge hosszanti rostokban felrepedezik.

- Virágzata toboz. - a fagyot jól, de a szárazságot rosszul tűri. Hideg teleken koronájuk a

napsütötte oldalon vagy a szárító

szelek irányából könnyen

megperzselődik

Oregoni hamisciprus

- A ciprusfélék családjába tartozó növényfaj.

- Őshonos a keleti mediterrán légióban, illetve Iránban van egy elszigetelt populációja

- Dísznövényként termesztik, vagy szélfogó sövényként ültetik

- Kérge szürkésvörös - háromszög alakú pikkelylevelei 4 sorban, tetőcserépszerűen egymásra borulnak és az egész ágat beborítják

- A termős virágzatok alkotják a tobozokat. - A ciprus tobozát lábdagadás és visszértágulat kezelésére ajánlják.

Európai/örökzöld ciprus

- A ciprusfélék családjába tartozó faj - Természetes elterjedési területe az atlanti-pacifikus flóraterület, Kalifornia állam

hegyvidékei - A Föld legnagyobb (❨tömegű)❩ élőlénye, mivel magassága 50–85 m

- Törzsének átmérője 5–7 m

(❨Magyarországon 30-40 m

magasak)❩ - Zárt állományokban koronája

keskeny, kúpos; lombja sötétzöld, tömött. Az alsóbb ágak az árnyékolás miatt elhalnak.

- Toboza: 4-8 cm, tojás alakú. - Kedvelt díszfa a világ számos táján

Hegyi (❨óriás)❩ mammutfenyő