Valami hiányzik ebből a világból. Hol vannak már az ősidők állatai? Réges-régen eltűntek a

Föld színéről. De milyen lenne újból életre kelteni őket? Mi lenne, ha visszahozhatnánk azt,

amiről azt hittük örökre elmúlt? Most utazzunk vissza az időben és vegyünk részt egy minden

képzeletet felülmúló szafarin Nigel Marven vezetésével. Ő azt a célt tűzte ki maga elé, hogy

minél több kipusztult állatot hozzon vissza a jelenbe é ezzel új esélyt adjon nekik a

fennmaradásra. A mostani küldetésének helyszíne a kréta kori Anglia egyik szigete, ahol az

egyik legrejtélyesebb és legkülönösebb ragadozó dinoszaurusz élt. Üdvözöljük Önöket a világ

legvadabb rezervátumában! Isten hozott mindenkit! Folytatódjon az ősvilági kaland!

Ősvilági kaland

8.rész

Az Őslény Park. A világ egyik legveszélyesebb helye. Nigel Marven magánállatkertje, ahol olyan

különös állatokat gondoznak, amelyek már több ezer vagy éppen több millió éve kipusztultak.

Vannak itt kardfogú nagymacskák, gyilkos dinoszauruszok, szelíd óriások és egy 15 m-es

krokodilfaj, a Deinosuchus egy példánya. Fred az egyik állatgondozó furcsa dolgot fedezett fel

nem rég az óriáskrokodil viselkedésében.

- A krokodilunk már napok óta dolgozik valamin. Faágakból, hordalékból, levelekből és

vízinövényekből épít itt valamit magának. A jelek szerint ez nem lehet más csak is egy

fészek. (Fred)

Ez egyedülálló dolog. Ha a Deinosuchus tényleg fészket épít, akkor hamarosan tojásokat fog

rakni és ezzel hozzásegíti faját a fennmaradáshoz. De van itt egy aprócska bökkenő!

- Ez az egyed már másfél hónapja itt van a parkban. Amióta Nigel áthozta őt az időkapun 75

millió évvel azelőttről, azóta nem láhatott hím példányt. A krokodiloknál nem beszélhetünk

vemhességi időről. A párzás után a nőstény rendszerint 1-2 hónap múlva lerakja a már

megtermékenyített tojásokat, amelyek aztán csak néhány hónap múlva kelnek ki. Mivel

nem párosodhatott a parkban nagyon reméljük, hogy a múltban még találkozott egy hím

egyeddel és megtörtént a párzás. De ha nem, akkor a tojások terméketlenek és esély sincs rá,

hogy kiskrokodilok fognak kikelni. Később majd megvizsgáljuk őket, hogy teljes

bizonyosságot nyerjünk, de erre még heteket kell várnunk. (Fred)

Vajon tényleg terméketlenek a Deinosuchus-tojások? Később majd kiderül. Eközben Nigel épp

a következő állatmentő akcióra készül.

- A két T-rexünk, Terence és Matilda jelenleg a legnagyobb ragadozóink. A Tyrannosaurus

rex a Földön valaha élt leghírhedtebb húsevő, habár messze nem a legnagyobb. A ragadozó

dinoszauruszoknak, vagyis a Theropodáknak van egy kevésbé ismert családja, a

Spinosauridák. Ebbe a családba tartozik a legnagyobb húsevő dinoszaurusz, a 18 m-es

Spinosaurus, aki a 2001-ben bemutatott „Jurassic Park 3” c. filmnek köszönheti a hírnevét.

De mielőtt félreértenének nem, nem ezt a fajt szeretném befogni. Hanem egy kisebb

rokonát, a Baryonyx-et. A Spinosauridák nagy testű, krokodiléra emlékeztető fejjel és

hatalmas karommal rendelkező húsevők. Erről a családról nagyon kevesek az ismereteink.

Ezért is szeretnék most befogni néhány példányt., hogy tanulmányozhassuk őket. (Nigel)

Ez nem lesz könnyű feladat! De Nigelnek mindig ott vannak remek kísérői, közöttük

Charles, akit legutóbb egy falka medvekutya ugyan felkergetett egy fára, de ez nem szegte

kedvét attól, hogy ott hagyja új munkáját. Együtt indulnak neki a küldetésnek, hogy

megmentsék a Baryonyx nevű ragadozót a kihalástól. Útközben azonban számos másfajta

bizarr és veszélyes dinoszaurusszal is találkozhatnak. Úti céljuk a mai Anglia partjaitól

fekvő Wight-sziget, mely 125 millió évvel ezelőtt még a Baryonyx vadászmezeje volt.

A csapat egy tengerpartra érkezik. Az égen pterosaurusok repülnek. A háttérben

dinoszauruszok morgása hallatszik. A Wight-sziget ekkor még nem létezett különálló

szigetként, hanem része volt Angliának és csak később vált le önálló földrészként.

- Tőlünk jobbra a Tethys-óceán hullámzik. Ezen a szakaszon fog kialakulni évmilliók múlva

az Atlanti-óceán, de most még nyoma sincs ennek. Balra pedig egy trópusi mocsaras erdő

található. Ebben az erdőben csak úgy hemzsegnek a dinoszauruszok. Köztük a Baryonyx is.

(Nigel)

A Baryonyx nagytestű húsevő volt. A hossza elérte a 10 m-t, a tömege a 2 tonnát.

Legfontosabb ismertetőjegyei a krokodilokéhoz hasonló, hosszúkás, lapos fej és a mellső

végtagjain található, 31 cm-es karmok. Hogy ez a ragadozó mivel táplálkozott pontosan azt

senki sem tudja. A Baryonyx és rokonainak vizsgálata alapján valószínűleg halakra,

dinoszauruszokra, sőt még pterosaurusokra is. A csapat szeretne választ kapni erre a

kérdésre is az állat megmentésén kívül. Nigel és emberei behatolnak a mocsárba. Az erdőben

visszhangzik a különféle dinoszauruszok hangja.

- Ha ne adj Isten belefutnánk valamilyen ragadozóba, akkor nem sok esélyünk lenne a

menekülésre ebbe a szinte áthatolhatatlan rengetegben. (Charles)

- Az első dolgunk most is az lesz, hogy keresünk egy nyíltabb területet, ahol letáborozhatunk.

Nem lenne biztonságos éjszaka ezekben a mocsarakban kóborolni, mivel a ragadozók is

többnyire éjszaka jönnek elő. Az ezen a szigeten megtalált dinoszaurusz-maradványok arra

utalnak, hogy számos faj élt itt. Vannak köztük növényevők és ragadozók egyaránt. (Nigel)

Nem is kell sok időt várniuk arra, hogy a dinoszauruszok megmutassák magukat. Ahogy a

csapat kiér a fák közül hihetetlen látvány tárul a szemük elé.

- Oda nézzetek! (Nigel)

- Iguanodonok, ha nem tévedek. (Charles)

- Azok bizony. Egy egész csorda (Nigel)

- Csodálatosak. (Charles)

Az Iguanodonok a legelterjedtebb dinoszauruszok a környéken. Hatalmas csordákban

járják a mocsarakat és az erdőket élelem után kutatva. A legsikeresebb dinoszauruszok közé

tartoznak. Sikerüket mi sem bizonyítja jobban, így a világ szinte minden földrészén

megtalálták a maradványaikat.

- A kifejlett példányok 12 m hosszúra is megnőnek. A tömegük akár 4-5 tonna is lehet. Ezek

voltak a másodikként felfedezett dinoszauruszok. Bár korábban is találtak már kövületeket

sokáig azt hitték, hogy ezek sárkányok vagy más mitikus szörnyek maradványai. Éppen ezért

1824-ig senki sem tudott a dinoszauruszok létezéséről. Míg nem egy angol bányában Gideon

Mantell nem talált néhány fogat. Megvizsgálta őket és azt látta, hogy ezek a fogak egy

XXI.századi hüllő, az iguána fogainak nagyobb változatai. Ezért aztán az ismeretlen állatot

Iguanodon-nak, vagyis

„iguánafogú”-nak

nevezte el. Az emberek

csak ekkor döbbentek

rá, hogy évmilliókkal

ezelőtt a Földet

hatalmas állatok

uralták, a

dinoszauruszok. (Nigel)

Az Iguanodon egyedülálló táplálkozási szokásainak köszönheti sikerét. A növényi

táplálék sokkal nehezebben emészthető, mint a hús. Ennek oka, hogy a növényi sejtfal

alapanyaga, a cellulóz emészthetetlen, továbbá néhány növény mérgező. Az évmilliók

során a növényevő állatok zseniális módszerekkel alkalmazkodtak a probléma

megoldásához. Az Iguanodon azonban rendelkezett egy tulajdonsággal, amivel a többi

növényevő nem. Ez pedig a rágás képessége. Koponyája elején csőr található, amivel

felszedte a növényeket. Hátrébb viszont olyan fogsor húzódott, amely a XXI.században a

kérődzök fogaihoz hasonlóan az aprítást végezte.

- Ha jól látom nincsenek egyedül. (Charles)

- Igen, látom. Egy Polacanthus is van közöttük. (Nigel)

A Polacanthus a kréta időszak végén élt nagytestű, páncélos dinoszauruszok, az

Ankylosaurusok őse. Az Ankylosaurusok rendelkeztek a dinoszauruszok világának

leghatékonyabb védekező fegyverével, egy hatalmas csontbuzogánnyal a farok végén.

Ezért is hívják őket buzogányfarkúnak. A Polacanthus azonban még nem rendelkezett

ezzel a fegyverrel. Ehelyett a hátán hosszú és éles tüskéket növesztett, amely megvédi őt

az olyan ragadozóktól, mint a Baryonyx.

- Ahol ilyen sok a

növényevő ott a

ragadozók sem

lehetnek messze. Kezd

sötétedni. Most már

csak idő kérdése, hogy

bármikor felbukkanjon

egy példány. A

közelben fogunk

letáborozni. Remélem, hogy a csorda még itt lesz reggel és akkor folytatjuk a kutatást.

(Nigel)

Nigel és csapata azonban még nem is sejti, hogy mi vár rájuk éjszaka!

A parkban eközben nagy esemény történik. A kardfogú tigrisek végre átköltözhetnek új

otthonukba. Suzzane , az állatorvos az, aki az elsőként született két kölyköt felnevelte,

miután az anyjuk nem törődött velük. Kezdetben minden rendben volt, de az utóbbi

időben a két nagymacska kölyök egyre kezelhetetlenebbé vált. Rendszeresen kiszöktek a

helyükről és romba döntötték Nigel irodáját is. Bob és Fred ezért úgy határozott, hogy

egy új kifutót kell nekik építeni és nem csak nekik, de a szüleiknek is. A kifutó nemrég

elkészült és készen áll az állatok beköltöztetésére. Előbb azonban elkell altatni őket.

Suzzane először a hímet veszi célba.

- Ugyanannyit kap, mint egy oroszlán vagy egy tigris kapna, ha éppen el kell altatni. A

dózisnak elégnek kell lenni legalább 20 percre, amíg átköltöztetjük az új helyükre. Remélem

nem merül fel semmilyen mellékhatás, amely veszélyeztetné az állat egészségét. (Suzanne)

Suzanne készen áll. Miután bemérte a célpontot lő.

- Megvan. (Susanne )

A nyugtató célt ért, de van mennyi időbe telik kifejteni a hatást? Ha az állat nem alszik el

rendesen, akkor megtámadná azt, aki bemegy hozzá. Ha túl sokat kapna, akkor pedig

halálos is lehet a számára.

- Most nincs más dolgunk, mint várni. (Susanne )

10 percbe telik mire végül az állat elalszik. Fred megy be elsőnek, hogy meggyőződjön

arról minden rendben.

- Oké! Jöhettek. (Fred)

6 ember kell ahhoz, hogy felemeljék a csaknem 300 kilós állatot és a teherautóra vigyék.

Az új kifutó csupán 5 percnyi autóútra van a régitől. A csapat időben megérkezik, és az

állatházba viszik a nagymacskát. Susanne beadja neki az ellenanyagot, amely

felgyorsítja az állat ébredését. A személyzet gyorsan elhagyja a ketrecet, még mielőtt az

állat felébred. Dülöngél, de minden rendben van vele. Most már jöhet a nőstény.

Leszállt az éj a kréta kori Angliára. Az égen tisztán látni a csillagokat. A csapat tábor

tűzet rakott, hogy a ragadozók ne jöjjenek közelebb.

- Holnap majd folytatni fogjuk a kutatást. Remélem sikerül találkoznunk egy Baryonyxal.

(Nigel)

- Ennél az állatnál az a baj, hogy nem tudjuk pontosan mivel táplálkozott. Azt tudjuk, hogy

hússal, de mivel. A krokodilszerű feje és az azon található érzékelő receptorok arra utalnak,

hogy valószínűleg halakkal. Mozdulatlanul állt a vízben. Az állkapcsát nyitva tartotta és,

amikor egy hal a közelébe került, akkor egyből lecsapott. De lehet, hogy a 31 cm-es karmát

használta halászatra, akárcsak a sasok. Szeretnénk ezekre a kérdésekre is választ kapni,

mert így akkor tudni fogjuk, hogy a parkban mivel kell majd etetni. (Charles)

- Csitt!!! Hallottátok? (Nigel)

Valami mozgolódik a bokrok között.

- Remélem nem egy ragadozó! (Charles)

Az állat azonnal megmutatja magát, amint kiugrik a tábor közepére.

- VÁÓÓÓÓ!!!! (Nigel és Charles)

- Ezt nem hiszem el, egy Hypsilophodon. Ez a kis dinoszaurusz nem éri el a 2 m-es testhosszt

és alig 25 kg-ot nyom. Nem kell tőle félnünk. Ártalmatlan kis növényevő. Az Iguanodonhoz

hasonlóan ő is különleges rágómozdulatokkal fogyasztja el a táplálékát. Ezen a területen

nagyon gyakori állat. (Nigel)

- Miért nem fél tőlünk? (Charles)

- Ebben a korban előttünk még nem jártak emberek. Nem tudja, hogy veszélyesek vagyunk-e

a számára és ezért merészkedett ilyen közel hozzánk. Szerintem. (Nigel)

A Hypsilophodon egyik legkülönösebb tulajdonsága

a kis termete ellenére a gyorsasága. Az Őslény

Parkban is megtalálható Ornithomimusok mellett ő

lehetett az egyik leggyorsabb dinoszaurusz. Akár 50

km/h-s sebességgel is épesek szaladni. Mivel

semmilyen fegyverzete nincs, így az egyetlen

védekezési módszere a futás.

Ekkor a kis dinoszaurusz gyorsan elmenekül.

- Hé, gyere vissza! (Charles)

- Charles, vigyázz!!! (Nigel)

Nigel nem hisz a szemének. Egy közepes termetű húsevő tör elő az erdőből. A tűz miatt

azonban nem mer közelebb jönni. Mivel veszélyes a számára ezért meghátrál.

- Mi a fene volt ez? (Charles)

- Hát nem egy Baryonyx, az egyszer biztos! Ha jól láttam egy Eotyrannus volt. Ez a

Tyrannosaurusok európai rokona. Szerintem jobb, ha ma már mind lefekszünk én majd őrt

állok. Később majd leváltjuk egymást. (Nigel)

- Rendben. (Charles)

Másnap reggel a csapat összeszedi a felszerelést és tovább kutat a Baryonyx után. Még

mindig idegesek a tegnap este történtek után. Lehetséges, hogy a támadó követni fogja őket.

A távolban az Iguanodon-csorda táplálkozik. A lábaik között Hypsilophodonok

tartózkodnak. Ahogy az Iguanodonok lakmároznak a fákról leszóródik némi levél és virág.

A Hypsilophodonok így ingyen táplálékhoz jutnak.

- Érdekes, hogy ebben a korban a virágok még csak terjedőben vannak. A XXI.században a

virágos növények annyira hétköznapiak, hogy az emberek többsége azt gondolja, hogy

mindig is léteztek. Az igazság azonban az, hogy csupán 140 millió évvel ezelőtt jelentek meg

az első zárvatermők. Akkoriban a virágok teljesen másképp néztek ki. Nem volt illatuk vagy

szép színűk. A szél segítségével tudtak szaporodni, mivel még nem fejlődtek ki azok a fajok,

amelyek a rovarok segítségével szórják szét a virágport. Ez a kapcsolat csak a kréta időszak

végére alakult ki. (Nigel)

Az Iguanodonok ezzel mit sem törődnek. Ők csak táplálkoznak. Nigel azonban valami

furcsát vesz észre.

- Te, Charles! (Nigel)

- Mondjad Nigel! (Charles)

- Látsz valami szokatlant ebben a csordában? (Nigel)

- Igen. Mintha kevesebben lennének, mint tegnap. (Charles)

- Bizony. Vajon mi történt? (Nigel)

- Nem lehet, hogy az Eotyrannus ijesztette el őket? (Charles)

- Talán. De akkor nem menekültek volna el enyien. Valami nem stimmel! (Nigel)

A csapat már indulna tovább, amikor az Eotyrannus visszatér.

- Ez prédára les. Erről a vadászatról nem maradhatunk le. (Nigel)

Az Eotyrannus a Tyrannosaurusok egyik korai faja. Csupán 5-6 m hosszú. De annál

gyorsabb és, ami még érdekesebb, hogy a mellső végtagjai nagyobbak és erősebb a

testméretéhez viszonyítva. Ráadásul 3 ujj van rajtuk. Ő az Iguanodonok réme. A kiszemelt

célpontja egy idősebb, sérült példány.

- Megy utána. Üldözi!

Üldözi! (Charles)

A ragadozó lecsap. Az

Iguanodon békés növényevő

ugyan, de nem adja könnyen

az életét. Mellső lábainak

hüvelykujján egy-egy vastag

hüvelyktüske található, amely

komoly sérülést tud okozni.

De ez a példány túl gyenge ahhoz, hogy támadjon. Az Eotyrannus hamar végez vele. Ha a

Baryonyx is vadászik Iguanodonokra, akkor komoly konkurenciával kell szembe néznie.

Mert az Eotyrannusok falkában is vadásznak és így komoly veszélyt jelentenek rá nézve.

- Szerintem menjünk el a közelből. Ha vannak társai akkor a közelébe lehetnek. (Nigel)

- Fantasztikus. Matilda és Terence unokabátyja. A mellső végtagjait figyeld. (Charles)

Közben az iguanodonok felbőgnek, a fák közül pedig előtűnik az a dinoszaurusz amiért ide

az alsó krétába jöttek. Madárra emlékeztető testalkatával nem különbözik a többi rokonától,

azonban hosszú, krokodiléra emlékeztető állkapcsa és a mellső lábain lévő karmok nem

teszik kétségessé, hogy egy baryonyxal van dolguk. A dinoszaurusz rásziszeg a nála kisebb

ragadozóra. Az eotyrannus válaszul felmorran, majd visszamenekül az erdőbe.

- Valószínű, hogy ha a folyókban kevés volt a hal vagy valamiért nem volt alkalma halászni, a

a baryonyx kihasználva a méretét, olyan kisebb ragadozóktól vette el a zsákmányt mint az

Eotyrannus. (Charles)

- Mint minden ragadozó. Én arra lennék kíváncsi, hogy mire használta a karmait. Előbb

próbáljuk meg átvinni a parkba.(Nigel)

- Miért érzem úgy, hogy én leszek megint a csali. (Charles)

Nigel most látta elérkezettnek az időt, hogy az őskori parkba vigye a hatalmas ragadozót.

Charles felállítja az időkaput. Nigel addig odaáll a theropoda dinoszaurusz elé, majd rákiált.

- Gyere csak! (Nigel)

A Baryonyx rámorran, majd folytatja a táplálkozást.

- Nagyon finomnak tűnik amit eszel, lehet harapok belőle (Nigel)

Nigel előrelép, a Baryonyx ráugrik a tetemre, majd a férfi felé ront. Nigel futásnak ered.

Charles pedig elérkezettnek látja az időt, hogy visszarohanjon a parkba, ahol Fred és Bob

várják az új jövevényt.

- Jön! (Charles)

Közben a Kréta korban egy ötfős eotyrannus falka ront elő a fák közül, és rontanak neki a

pánikba lévő iguanodon csordának. A hatalmas növényevők rohanni kezdenek. Pont az

időkapu felé. A baryonyx jobbnak látja, hogy kitérjen a felé rohanó állatok elől. Nigel

közben átugrik az időkapun, majd félregurul az időkapun átrontó iguanodoncsorda útjából.

- Hát láttam képeket a Baryonyxról, de ezek nem nagyon hasonlítanak rá. (Bob)

Az iguanodonokat beterelik az elkülönítő karámba. Charles felsegíti Nigelt, miközben az

időkapu megszűnik.

- Úgy fest, hogy a Baryonyx megrémült a növényevőktől. (Nigel)

- Nem vált be a terv. (Charles)

- Ez nem. Szoktál horgászni (Nigel)

- Nem az én sportom. Miért érzem azt, hogy amire megyünk nem hal lesz. (Charles)

Nigel elvigyorodik, majd hátba veregeti segítőjét.

A smilodonok megszokták az új kifutójukat. Fred közben elindul, hogy megvizsgálja a

Deinosuchus fészkét. Etetési idő van, így a gondozó úgy dönt, hogy ekkor próbálja

megvizsgálni a krétakori krokodil által épített fészket. A legjobb módszer erre, hogy a kifutó

egy a fészektől távoli pontján eresztik le a vacsorára szánt tehéntetemet. A hús amint

belecsobban a vízbe, a hatalmas krokodil elindul az irányába.

Fred ezt a pillanatot használja ki, hogy bemenjen a kifutóba és megnézze közelebbről a

fészket. Kiássa a fészekből az eredeti tojásokat és egy törésbiztos tojástartóba helyezi őket,

majd fatojásokat helyez a helyükre. Ezt használják a Kaliforniai kondoroknál a San Diegoi

Wild Animal Parkban.

- Ez meleg volt. Kicsit vad a mai nap. Bemenni egy őskori krokodil kifutójába, majd ellopni a

tojásait előtte meg kardfogú macskákat áttelepíteni az új helyükre. Most elviszem Susanne -nak

a tojásokat, hogy megnézzük, hogy termékenyek e. (Fred)

A labor felé vezető úton Charlessal találkozik. Az őslénykutatónál Bob horgászbotja van.

- Horgászni indulsz? (Fred)

- Aha. Baryonyxra! (Charles)

- Jó kapást. Én már a kifutóját tervezem (Fred)

- Ja igen! Majd nézz be az elkülönítő karámba. Azt hittem, hogy Bob elájul. (Charles)

Charles és Nigel visszatérnek a kora kréta időszakba, hogy végre elfogjanak egy élő

Baryonyxot. Ahogy áttérnek, a csapat újra letáborozik. Charles pedig elindul a közeli

folyóhoz horgászni.

- Utoljára tíz éves koromba horgásztam. De akkor azért hagytam abba, mert ki akartam fogni

egy nagy harcsát. Az meg belehúzott a vízbe. Reméljük hogy most is sikerül kifogni valamit.

Ebben az időszakban igazán nagy halak éltek az édesvizekben. Csak úgy fest, hogy semelyik

nem akar ráharapni a csalira. (Charles)

Egy órán keresztül vár a kapásra, amikor a partra egy különös állat érkezik. Egy

pterosaurus, de a csőrén lévő jellegzetes kidudorodás és hatalmas mérete alapján Charles

azonnal felismeri az állatot.

- Egy Lonchhodectes. Az Ornithecerius rokona, bár a méretei elmaradnak tőle. A szárny

fesztávolsága két méter is lehet. Fantasztikus, ebben az időben a madarak bár változatosak

voltak, de a pterosauruszok még mindig uralták a levegőt. (Charles)

Ekkor az uszó lebukik. Charles egy fél órás huzavona után sikeresen kifog egy halat. A

fenékre teríti, majd megnézi az őskori halfélét.

- A testalkata alapján egy Lepidotes. A fogazatán pedig látszik, hogy bizony kagylókkal

táplálkozik. Két méteres is lehet. A XXI. században élő kajmánhalak a legközelebbi rokonai.

(Charles)

A lepidotes gyakori maradvány a földtörténeti középkorból. A pikkelyeiket gyakran

megtalálták a Baryonyx maradványok hasi részén. Az őslénykutatók ezért arra

következtetnek, hogy a Baryonyx kedvenc táplálékát alkothatták.

- Ha Baryonyx lennék, akkor nem tudnék ellenállni egy ilyen falatnak. (Charles)

Charles épp visszaindulna a táborba, amikor a magasból lecsap egy Lonchodectes. Charles

a pterosaurus felé csap a horgászbotjával, mire az távolabb röppen tőle, és az egyik faágon

állapodik le. A locnhhodectes újra leakar csapni a halra, de Charles újra felé csap, majd

futásnak ered. A sűrűn nőtt fák között szerencsére már nem tudja követni a hatalmas repülő

őslény. Fred a hallal kezében visszaindul a táborba.

Nigel és csapata épp a terepjáró átszerelését fejezi be. A jármű antennájára egy hurkot rak,

amire aztán csalit helyezik majd.

- Szép fogás, Charles! (Nigel)

- Majdnem foghattam ki újat (Charles)

A halat felhurkolják az antennára, hogy jól látható legyen. Ekkor enyhén megremeg a talaj.

A közelből dinoszauruszok bőgése hallatszik.

- Ez mi volt? (Charles)

A föld újra megremeg, de ezúttal erősebben.

- Földrengés. Ha enyhe, és a közelben tenger van, akkor szökőárra is felkészülhetünk. A

kréta időszakban a Föld vulkánilag nagyon aktív volt, annyira hogy ez később hozzájárult a

dinoszauruszok kihalásához. Mindenesetre sietnünk kell, ha valóban erről van szó. (Nigel)

Közben a parkban Fred és Susanne hozzá lát a tojások átlámpázásának. A

krokodilmedencéhez közeli laborban végzik el ezt a műveletet. Susanne rögtön jó hírekkel

tud szolgálni.

- Fred, ezekben a tojásokban van vérgyűrű. (Susanne )

- Tényleg, mindegyikben. (Fred)

- Bob nagyon fog ennek örülni. Kis Deinosuchuszok születnek ( Susanne )

Miután Fred visszahelyezte a tojásokat a helyükre, elindul hogy meglátogassa az új

jövevényeket. Az iguanodonok még mindig a karámba vannak, de már kaptak enni. Bob

salátából és különféle füvekből álló táplálékot öntött be nekik. A hatalmas dinoszauruszok

szerencsére lenyugodtak, jóllakottan hevernek a talajon.

- Van ötleted, hogy hova rakjuk őket Fred? (Bob)

- Szerintem a titanosauruszok karámjából kellene elkeríteni nekik egy részt. Az erdős

területen, ott lenne nekik vízforrás és táplálék. (Fred)

- És fészekrakó hely. Ahogy láttam vannak hímek és nőstények is a csordában. (Bob)

- Ja igen. A Deinosuchusnak hamarosan fiókái lesznek. (Fred)

- Hogy-hogy? Nigel ennek fog őrülni. (Bob)

- Mi meg gondolkodhatunk az új kifutón. (Fred)

A kréta korban Nigelék csapata felpakol és elindul a sziget partvidéke felé. A

dinoszauruszok nyugtalanok. Több iguanodont és más növényevőt is látnak, ahogy a belső

területek felé tartanak. Egy fiatal Baryonyx nyomait követik, ugyanannak, amellyel már

előzőleg is találkoztak. Hamarosan kiérnek a tengerpartra, ahol hamarosan kiszúrják a

nagyra nőtt húsevőt. A tenger kezd visszahúzódni, száraz területet és fulladozó halakat

hagyva maga után. A baryonyx ezekből táplálkozik, nem törődik a terepjáróval.

- Ez necces lesz. (Charles)

Nigel kipattan a kocsiból, közben Charles és egy David nevű munkatársuk lehelyezi az

időkaput. A visszahuzodó víz lassan feltorlódik, egy sötét falat képezve. Nigel odarohan a

Baryonyxhez, majd rákiált.

- Gyere! (Nigel)

Charles közben bepattan a kocsiba, és gázt ad, majd tolatni kezd. Az antennára felkötött hal

ide-oda kezd lóbálni. A baryonyx éhesen felmorran, majd elindul a terepjáró felé. Charles

pedig száguldani kezd. Nigel futásnak ered, a Baryonyx pedig a friss falat felé veti magát.

Az időkapu aktiválódik, mikor a terepjáró átmegy rajta, majd Nigel és nyomában a

hatalmas dinoszaurusz is. A vízáradat épp ekkor lendül előre és csap le a partvidékre.

Hatalmas pusztítást okoz, teljesen elsöpri a sziget parthoz közeli erdőségeit.

A Baryonyx biztonságban van. Fred azonnal odarohan, hogy megnézze az új lakót. A

krokodilfejű hüllő már a karámban van és figyeli az új környezetét. Nigel és Charles

csatlakozik hozzá. Nigel belöki a lepidotest a karámba, a baryonyx a levegőbe elkapja és

lenyeli.

- Új lakó érkezett a parkba (Nigel)

- Mi legyen a neve? (Charles)

- Rudy! (Fred)

Susanne vizsgálatainak hála kiderült, hogy egy fiatal hím állattal van dolguk. Az

iguanodonok elfoglalták a helyüket a titanosauruszok mellett, hamarosan hozzászoktak a

régi élőhelyükre emlékeztető kifutóhoz. Rudy közben elfoglalja a saját helyét, ami a park

erdős területén, az egyik víz esés közelében van.

Nigel épp az irodájában ül és a következő kalandot tervezgeti, amikor Fred lép be.

- Nigel, van egy jó hírem. Hamarosan új lakói lesznek a parknak. (Fred)

- A Deinosuchus fiókák. Susanne már elmondta. (Nigel)

- Pedig én akartam bejelenteni. (Fred)

A következő részben: Nigel a Pangea zord és kihaló sivatagában egy veszélyes emlősszerű

ragadozó, Inostrancevia nyomába ered. Fred és Bob közben fogorvosi kezelésben részesíti a

Hyenodon mamát. Bruce az ethelodon pedig egyre ingerültebb lesz.