Sztankó Noémi (6 éves), Fábián Maja (6 éves), Csáki Ferenc (6 éves),Perce Lea (6 éves), Tari Rebeka (6 éves), Szilágyi Csaba (7 éves):

KESZTYÛ MESE ILLUSZTRÁCIÓJA

Csengõvár Óvoda, Recsk

LXIX. évfolyam2016. szeptember

7. szám

SZAKMAI-MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT

ÁRA: 680 FT

N E V E L É S

17. Országos ÓvodaiSzakmai Összejövetel

2016. október 14.

1

Fõszerkesztõ: Körmöci Katalin

A kiadásért felel: a kiadó ügyvezetõje

Marketingigazgató: Mester Tamásmester.tamas@sprintkiado.hu

Kiadó: Sprint Kft.1137 Budapest, Újpesti rkp. 7.

Szerkesztõség: 1137 Budapest, Újpesti rkp. 7.Telefon: 237-5060Fax: 237-5069E-mail: ovodaineveles@sprintkiado.hu

Hirdetésfelvétel: ifj. Machos FerencTelefon: 06 (1) 237-5060

06 (30) 335-2949Fax: 06 (1) 237-5069E-mail: hirdetes@sprintkiado.hu

MEGRENDELHETÕ:• honlapunkon:

www.sprintkiado.hu• telefonon: 237-5060• faxon: 237-5069• e-mailben:

elofizetes@sprintkiado.hu• vagy személyesen a kiadóban: 1137 Budapest, Újpesti rkp. 7.

ELÕFIZETÉS: • személyesen a kiadóban • csekken• vagy átutalással

a 11713005-20605717-00000000 számlaszámon

Elõfizethetõ még a Magyar Posta Zrt.-nél az ország bármely pontján közvetlenül a kézbesítõknél, a postahivatalokban, valamint a Központi Hírlap Irodánál: 1087 Budapest, Orczy tér 1. Postacím: 1900 Budapest.Tel.: 477-6300 vagy 767-8262és hirlapelofizetes@posta.hu címen.Éves elõfizetési ár: 6800 Ft (10 megjelenés).

Külföldön terjeszti:Color Interpress Kft.1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 14.Tel./fax: 243-9232info@colorinterpress.hu

A kéziratokat word- a rajzokat,fotókat JPG-file-ban várjuk az ovodaineveles@sprintkiado.hue-mail címre. Kéziratokat nemõrzünk meg és nem adunk vissza!

Nyomás:Pauker Nyomdaipari Kft.1047 Bp., Baross u. 11–15.Tel.: 272-2297Felelõs vezetõ: Varga Szilárd

A hirdetések tartalmáért felelõsségetnem vállalunk!

HU ISSN 0133-1477

Tartalom

CÍMLAP: Sztankó Noémi (6 éves), Fábián Maja (6 éves), Csáki Ferenc (6 éves),Perce Lea (6 éves), Tari Rebeka (6 éves), Szilágyi Csaba (7 éves) – Kesztyû meseillusztrációja

Köszöntõ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2Jubileumunkra emlékezve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

VISSZATEKINTÉS TEKINTÉS A 2015-2016-ES NEVELÉSI ÉVRE

Dr. Szeri Istvánné: Óvodapedagógusok ballagása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Brunszvik Teréz díj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Rózsa Borka Alapítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

ELÕRETEKINTÉS A 2016-2017-ES NEVELÉSI ÉVRE

Terveink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Újonnan megjelent kiadványain – ajánló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Konferenciameghívó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

AKTUÁLIS

Jeles napjaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Nagy Melinda: A hajdúsági néphagyományok óvodai megjelenítésének lehetõségei . . . . . . 12

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

Sz. Nagy Mária Zita: Az „intézményes” család avagy mi így éltük meg a bölcsit . . . . . . . . . . 14Markovits Judit: Bölcsek könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Labáth Ferencné: A gyermekek kérdései a világról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17Muhi Éva: Jel-játék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19Barna Enikõ: A sokat vitatott liberális nevelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Terényi Andrea: Szabadon és természetesen a játékról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Tóth Dorina Anna: A játék és a nevetés összefüggése a fejlõdéssel óvodás korban II. . . . . . . . 23Körmöci Katalin: Az esélyegyenlõség – 3. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

MUNKAJOG

Dr. Zemplényi Adrienne: Kérdések és válaszok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

JÓ GYAKORLATAINK

Dr. H. Tóth István, CSC: Madárbarátságban – óvodalátogatóban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Kõrös Anikó: A játék öröme, avagy a pitánkázás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

NYÁRI TARTALOMJEGYZÉKHírek:• Pivókné Gajdár Klára: Év közben is megkezdõdhet az óvodaTudósítások:• Haraszti Zsuzsa: Találd meg önmagad!• Toldi Márk: Egy fa élete• Orgoványi Anikó: Nap aranya• Orlik Szidónia: A hegedûSZEPTEMBERI TARTALOMJEGYZÉK• Dr. Ranschburg Jenõ 10 legfontosabb tanácsa• UNICEF jelentés – A világ gyermekeinek helyzete• Semmi különös: a gyerek csak figyelemre és játékra vágyik – Interjú

Sinkovicsné Király Angélával• Könyvajánló – Bakonyi Anna–Karczewicz Ágnes: Az óvodapedagógusokNAGYÍKÖNYVE• Aranyosi Ervin megjelent könyvei• Galambos Lászlóné: Innovátor profilú mestermunka megvalósulása gyó-

gytestnevelés keretében a balatonkenesei Kippkopp Óvoda és Bölcsõdébena 2015/2016-os nevelési évben

• Kozák Jánosné: Összefoglaló a Családpedagógiai Egyesület ( CSPE ) szakmaiprogrammal egybekötött 2016. évi közgyûlésérõl – egy résztvevõ szemével

• 80 éves W. Mikó Magdolna ny. fõiskolai tanár, fõigazgató-helyettes• Lázár Ervin 80 éve született• Harasztiné Bata Zsuzsanna: Mesés világba vezet három életmûvész

HELYESBÍTÉS

A júniusi számban a „Monostori erõd rejtelmei” cikket és a képeket is a Komáromi

Szivárvány Óvoda óvodapedagógusa, Kolozsvári Rita kolléganõ készítette. Szíveselnézésüket kérem. (a szerkesztõ)

2

KöszöntõAz alábbi Luis Borges-idézettel kívánok szeretetben, sikerekben,

örömökben gazdag 2016–2017-es nevelési évet: az Óvodai Nevelés szerkesztõségének nevében: Körmöci Katalin fõszerkesztõ

„Ha újraélhetném az életem, megpróbálnék több hibát véteni.Nem akarnék olyan tökéletes lenni, többet pihennék, egy kicsit õrültebb lennék, mint amilyen voltam, sokkal kevesebb dolgot vennék komolyan.Nem élnék olyan egészségesen, többet kockáztatnék.Többet utaznék, több naplementében gyönyörködnék, több hegyre másznék föl, és több folyóban úsznék.Egyike voltam azoknak az okos embereknek, akik életük minden percét termékenyen töltötték. Természetesen nekem is voltak boldog pillanataim, deha újrakezdhetném az életem, megpróbálnék csak jó pillanatokat szerezni!Mert, ha még nem tudnád, az élet ezeket a pillanatokat jelenti.Csak ezeket a pillanatokat, ezért ezt a mostanit se felejtsd el.”

Ráadásul még egy életbölcsesség:„Dolgozz úgy, mintha nem lenne szükséged a pénzre.Szeress úgy, mintha senki sem bántott volna.Táncolj úgy, mintha senki nem látna.Énekelj úgy, mintha senki sem hallana.S végül élj úgy, mintha a Paradicsom a Föld lenne.”

5 évvel ezelõtt vette át a Sprint Kft. az Óvodai Nevelés szakmai-módszertani folyóirat kiadását. Lapunk hasábjain szeretném ez-úton tolmácsolni a kedves olvasók megelégedettségét, és sze-mély szerint az én köszönetemet.Érdemes az alábbi kondíciókon keresztül átgondolni, hogy a la-punk eredményességéért, formai és tartalmi kivitelezéséért mimindent tett a kiadónk:

Néhány kiemelés, amit még a kiadónknak köszönhetünk:

• Az Országos Óvodai Szakmai Összejövetelek szervezõi mun-kálatait;

• A szakmai kiadványokat: 7 DVD-t, 10 szakmai kézikönyvet,Csoportnaplót és fejlõdés nyomonkövetését – megtekinthe-tõek a borító hátlapján!;

• A további kiadványok megjelenését biztosítja;• Mûködteti a www.ovi-suli.hu honlapot;• És azt is, hogy megbecsült munkatársi viszony tart fent;• És nem utolsósorban, hogy szívén viseli az óvodaügy szakmai-

módszertani korszerûsödését.

5 ÉVES jubileumunkra emlékezve

ILYEN VOLT

– a belív fekete-fehér– B/5 formátum

ILYEN LETT

– a belív színes– A/4-es formátum: ami nagyobb terjedelmet, többszakmai tartalmatbiztosít– igényes, profi tör-delés és profi kivite-lezés

3

VISSZATEKINTÉS A 2015–2016-OS NEVELÉSI ÉVREVISSZATEKINTÉS A 2015–2016-OS NEVELÉSI ÉVRE

Dr. Szeri Istvánné–Molnár Szimonettagyakorlatvezetõ tanár végzõs hallgató, évfolyam-koordinátor

Óvodapedagógusok ballagása Pár gondolat a Szegedi Óvóképzésrõl

Gyakorlati képzésük Szeged városá-ban és környékén valósul meg.Szempontjaink az intézmények ki-

választásához:• mentori végzettség, • magas szintû gyakorlati munkavégzése

legyen példaértékû,• a hallgatókkal való kapcsolattartása ru-

galmas és segítõkész. Gyakorlatvezetõ tanárként két állandó

rendezvényt szervezek: az õszi, országoskonferenciánk idõpontja szeptember elejeés október vége körül alakul, melynek céljaa tanév indításához az aktuális törvények is-mertetése és szakmai innovációk terjeszté-se. Szervezõi munkámban segít a MagyarÓvodapedagógiai Egyesület elnöke,Fábián Katalin.A másik nagyszabású ese-mény a végzõs hallgatók számára szervezettballagási ünnepség, mely mára a szegedióvodapedagógus szak egyedi hagyományá-vá vált.

A hallgatók fõiskolánkon töltött háromévük lezárásaként önként vállalják saját bal-lagásuk megszervezését, melynek értéke,hogy valamennyi családtag részt vehet rajta.A hallgatók szívesen dolgoznak együtt e ren-dezvény megtervezésén és lebonyolításán,kreatív ötleteiket használva a díszletek meg-alkotásától a mûsorszámok összeállításáig.A szervezés a végzõs évfolyam hallgatói kö-zött igényfelméréssel kezdõdik, mely az el-múlt években kivétel nélkül azt a döntésthozta, hogy a diákok ragaszkodnak a szakhagyományához. Az elõkészületekhez szük-séges a fiatalok összefogása, hiszen mindenkérdésben maguk döntenek, és saját képes-ségeiket kiaknázva oldják meg, hogy a lehe-tõ legkedvezõbb körülmények között való-suljanak meg terveik az ünnepséggel kap-csolatban. Mivel a fõiskolai csoport márnem rendelkezik saját büdzsével, fontosszempont a takarékosság. Idei évben a hall-gatók saját kezûleg meghívókat készítettek akari Hallgatói Önkormányzat támogatásá-

val, valamint egyedi, kreatív kitûzõt terve-zett Reiner Betty hallgató, mellyel összetar-tozásukat fejezték ki az ünnepségen.

Szakcsoportvezetõnk és mentorainkazoknak a hallgatóknak, akik három év fo-lyamán gyakorlatukat kitûnõvel végezték, éssok önkéntes munkával segítették az óvodairendezvényeket, oklevelet adtak át. A fõis-kola a gyakorlóhelyet biztosító óvodák szá-mára szakirodalmakat ajándékozott könyv-táruk bõvítésére.

Ezúton is köszönjük, hogy az Óvo-dai Nevelés kiadója, a Sprint Kft. im-már második éve az összes végzõshallgatónk számára egy-egy ajándékpéldányt biztosított. A hagyományt foly-tatva a hallgatók által megszervezett és kivá-lasztott kék és rózsaszínû lufik felengedésezárta az ünnepséget.

A Szegedi Óvóképzõ Fõiskola 2006-ban indította elsõ óvodapedagógus sza-kát, melyben évrõl évre növekedett ahallgatói létszám. Jelenleg 229 nap-pali tagozatos és 60 levelezõs, összesen289 fõ jár a három évfolyamra.

A vendégeket, tanár kollégákat, óvodáso-kat és végzõs hallgatókat rendszerint Fáynédr. habil Dombi Alice tanszékvezetõfõiskolai tanár köszönti. A rendezvénytrendszeresen óvodások nyitják meg mese,ének és tánc összeállítással. A mûsor sokszí-nû és az óvodapedagógus szakhoz hangula-tában és témájában is kapcsolódó elõadá-sokból állt, melyben a tehetséges hallgatókprezentálták a három év alatt szerzett tudá-sukat. Minden évben a fellépõket az ének-zene tanszék oktatói, Laczi Juliannamûvésztanár és Varjasi Gyula adjunk-tuskészíti fel a lehetõ legtöbb hangszer kísé-retével, így idén is megszólalt többek közötta furulya, fuvola, cajondob és a gitár. A fellé-põk és szervezõk között segítségünkre van-nak az elsõ- és másodéves hallgatók is, ön-ként vállalt munkájukkal. A csoport általmegélt élmények, emlékek egy összegzõ vi-deóban zenei aláfestéssel és szövegkísérettelkerültek levetítésre, mely a hallgatók számá-ra meglepetésként készült el.

A csoport koordinátora, MolnárSzimonettaa hallgatók nevében búcsúbe-szédet mondott, melyben megköszönte atanárok és mentorok munkáját és hallgató-társainak az élményekkel teli három évet.Ezt követõen az eredeti makói fafaragó általkészített vándorbotra felhelyezte a csoportáltal kiválasztott idézettel ellátott szalagot,és átadta a másodéves menedzsernek.

„Meg kell érteni a gyermeklelket, s óvó, bizal-mas társul kell odaadni neki a mi voltaképpenegyazon, csak éppen terjedelmesebb, fölnõtt lel-künket.” (Ady Endre)

A Petõ András Fõiskola diplomaosztó ün-

nepségén a végzõs hallgatók, kezükben

az az ajándék Óvodai Nevelés folyóirat

A végzõs hallgatók átveszik az ajándék Óvo-

dai Nevelés szakmai, módszertani folyóira-

tot a Szegedi Egyetem ballagási ünnepségén

4

VISSZATEKINTÉS A 2015–2016-OS NEVELÉSI ÉVREVISSZATEKINTÉS A 2015–2016-OS NEVELÉSI ÉVRE

Elismerések pedagógusnap alkalmából

(2016. június 7. kedd)

Kiemelkedõ óvodapedagógiai mun-kájáért, valamint az óvodapedagó-gus-képzésben végzett tevékenységeelismeréseként Brunszvik Teréz-díjatvehetett át:

• Balog Ferenc Zoltánné, XXI. Ker. Cse-peli Csodakút Egyesített Óvoda TündérkertTagóvodájának óvodapedagógusa

• Barcsák Pálné, az Aróti Napközi Ott-honos Óvoda óvodavezetõje

• Csendesné Nagy Judit, XX. Ker. Ke-rekerdõ Óvoda Bóbita Tagóvodának óvoda-pedagógusa

• Döllesné Nagy Anikó, az Ózorai Mese-vár Óvoda intézményvezetõ-helyettese

• Elek Zoltánné, a kengyeli NapsugárMûvészeti Modellóvoda óvodapedagógusa

• Glatz Katalin, a miskolci NapraforgóÓvoda intézményvezetõje

• Dr Gordáné Oláh Márta, a gyõri Bar-tók Óvoda óvodavezetõje

• Hakkel Edit, a veszprémi KastélykertKörzeti Óvoda óvodapedagógusa

• Hegyiné Bóné Katalin, a XXII. Kerü-leti Egyesített Óvoda Várkastély Tagóvodá-jának óvodapedagógusa

• Hermann-né Éger Márta, a rákos-menti Hófehérke Óvoda óvodavezetõ-he-lyettese

• Horinkáné Kiss Melinda, XVI. kerüle-ti Margaréta Óvoda vezetõhelyettese

• Dr. Józsa Éva Magdolna, Nyugat-Ma-gyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagó-gia Kar egyetemi docense

• Kranzné Molnár Judit, a gilvánfaiCsupaszív Óvoda óvodavezetõje

• Lassú Tamásné, a várpalotai ForrásEvangélikus Keresztyén Óvoda óvodaveze-tõje

• Léka Gézáné, XIV. kerületi TihanyÓvoda óvodapedagógusa

• Molik Edit Zsuzsanna, a kaposvári Baj-csy-Zsilinszky Utcai Központi Óvoda óvo-davezetõje

• Motika Teréz, a Pilisszántói NapköziOtthonos Óvoda óvodapedagógusa

• Nagyné Árgány Brigitta, a KaposváriEgyetem adjunktusa

• Papp Lászlóné, XXI. kerületi CsepeliCsodakút Egyesített Óvoda Kádár KatalinTagóvodájának óvodapedagógusa, volt óvo-davezetõje

• Petrezselyemné Forgács Magdolna, atiszakécskei Városi Óvodák és BölcsõdeArany János utcai Óvoda tagintézmény-ve-zetõje, óvodavezetõje

• Pribelszki Péter Ivánné, a békéscsabaiKölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvodák óvoda-vezetõ-helyettese

• Ráczné Oláh Edit, a Kecskeméti Fõis-kola Petõfi Sándor Gyakorló Általános Is-kola és Gyakorló Óvoda intézményvezetõ-helyettese

• Rádainé Somos Éva, a Budapesti Zsidó Hit-község Benjámin Óvodájának óvodavezetõje

• Regenyéné Kostyik Tímea, a veszpré-mi Bóbita Körzeti Óvoda óvodapedagógusa

• Regõsné Gömöri Csilla, a miskolciKossuth Lajos Evangélikus Óvoda, Általá-nos Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Inté-zet óvodapedagógusa

• Ruskó Sándorné, a bodajki Törpe-OviAlapítvány Óvodájának intézményvezetõje

• Soltiné Raj Rita, a ceglédi Lövész UtcaiÓvoda óvodavezetõ-helyettese

• Steixnerné Strausz Ildikó, XI. kerületiGazdagréti Pitypang Óvoda függetlenítettóvodavezetõje

• Süli Piroska, a szegedi Fénysugár Ka-tolikus Óvoda óvodapedagógusa

• Szabóné dr. Szitányi Judit, az EötvösLóránd Tudományegyetem Tanító és Óvo-dapedagógus Kar adjunktusa, megbízotttanszékvezetõje

• Szekula Istvánné, a Pusztaszabolcs Vá-rosi Óvoda óvodapedagógusa

• Szücsné Gál Etelka, XI. kerület Csepe-li Csodakút Egyesített Bázisóvoda általánosintézményvezetõje

• Takács Károlyné, az ajkai Rozmaringóvoda és Bölcsõde intézményvezetõje

• Zagyváné Varga Ilona, a püspökladányiEgyesített Óvoda intézményvezetõ-helyet-tese

• Zsíros Istvánné, a szigethalmi Négy-színvirág Óvoda óvodapedagógusa

Gratulálunk a Brunszvik Teréz-díjat át-vevõ kollégáknak! Köszönjük áldozatosnevelõmunkájukat!

Az alapítványt 1990-ben hozta létre Ró-zsa György és két fia Rózsa GyörgynéRobitsek Borbála (1920–1967) óvó-

nõ emlékére, aki a második világháború utá-ni elsõ szakképzett óvodapedagógus-nemze-dék tagja, mások mellett Bélaváry BurchardErzsébet és Mérei Ferenc tanítványa volt.

Az alapítvány 1992 óta évente versenytrendez a magyarországi óvópedagógus-kép-zõhelyek által delegált végzõs hallgatók szá-mára, amelyen egy aktuális szakmai kérdésesszéformában történõ kidolgozását kapjákfeladatul. A jeligés pályamûveket szakmai zsû-ri értékeli. A verseny díjazottjai díszokleveletés pénzjutalmat kapnak.

Szervezet célja: Az óvópedagógia, az óvó-pedagógus-képzés presztizsének támogatása.

A jelenlegi kuratórium tagjai:

Bakonyi Anna pedagógiai szakértõ, Benyusné Szász Mónika óvónõ,Bíró Gyula iskolaigazgató, Egyed Zsuzsanna óvodavezetõ, Körmöci Katalin fõszerkesztõ és Villányi Györgyné fõszerkesztõ. Az alapítvány képviselõi: Rózsa Gábor és

Rózsa Mihály.A 2016-os évben végzõs óvodapedagógu-

sok közül 11 jelentkezõ pályázott az országkülönbözõ képzõ intézményeibõl. A pályázattémája: A 21. század gyermekei az óvo-dában – Más-e a digitális nemzedék?

A nyertes, akit a szakmai zsûri 1. helye-zésre jelölt: Csonka Zsófia, azELTE Tanító- és Óvóképzõ Fõisko-lai Kar hallgatója lett.

A mellékelt fotón a nyertes az elismerés át-adásának pillanatában!

Balog Zoltán, az emberi erõforrásokminisztere és dr. Palkovics László

oktatásért felelõs államtitkár EötvösJózsef-, Apáczai Csere János-, Szent-Györgyi Albert-, Brunszvik Teréz- ésNémeth László-díjakat adott át pe-dagógusnap alkalmából a Pesti Viga-dóban.

Rózsa Borka Alapítvány az óvópedagógusokért

5

ELÕRETEKINTÉS A 2016–2017-ES NEVELÉSI ÉVRE

Terveink a 2016-17-os nevelési év I. félévére

Megnevezés

Megjelenés:Óvodai Nevelés szakmai-módszertani folyóirat 2016. szeptemberi lapszáma

Megjelenés:Terényi Andrea: Új utakon a nehezen kezelhetõ gyermekekhez – A szeretet és az elfogadás könyveKézikönyv, óvodapedagógiai könyvsorozat „A gyermek mindenek felett álló érdekében”

Megjelenés:DVD 7.: DIFFERENCIÁLT, SZEMÉLYES BÁNÁSMÓD a 3-4-5 és a 2 és 6-os kompetenciáktükrében16. Országos Óvodai Szakmai Összejövetel a gyermekek mindenek felett álló érdekében, 2016. április 15.

Meghirdetés és szakmai szervezés:17. Országos Óvodai Szakmai Összejövetel Témája: A JÁTÉK a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztõbb tevékenysége, s így az óvo-dai nevelés leghatékonyabb eszközeIdõpont: 2016. október 14.A meghirdetett pályázat összesítése: A JÁTÉK a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztõbbtevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze

Megjelenés:Óvodai Nevelés szakmai-módszertani folyóirat 2016. októberi lapszáma17. Országos Óvodai Szakmai Összejövetel lebonyolítása, értékelése a résztvevõkmegelégedettségének tükrébenTémája: A JÁTÉK a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztõbb tevékenysége, s így az óvodainevelés leghatékonyabb eszközeIdõpont: 2016. október 14.

Megjelenés:Óvodai Nevelés szakmai-módszertani folyóirat 2016. novemberi lapszáma

Megjelenés:Körmöci Katalin: Süssünk – fõzzünk együtt, táplálkozzunk egészségesen!Kézikönyv, óvodapedagógiai könyvsorozat „A gyermek mindenek felett álló érdekében”

Megjelenés:Óvodai Nevelés szakmai-módszertani folyóirat 2016. decemberi lapszáma

Megjelenés:DVD 8.: 17. Országos Óvodai Szakmai Összejövetel felvételeTémája: A JÁTÉK a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztõbb tevékenysége, s így az óvo-dai nevelés leghatékonyabb eszköze

I. félév (hónap)

Szeptember

Október

November

December

ELÕRETEKINTÉS A 2016–2017-ES NEVELÉSI ÉVRE

ADHD-Magyarország Alapítvány 10. születésnapi konferenciája 2016. október 8-án 9 órától

2053 Herceghalom, Gesztenyés u. 28. NIMRÓD Fogadó – Telefon: 06 (70) 776-7757

A hirdetés bemutatójának +kedvezmény! (intézményeknek is)

Jelentkezés és program: www.adhd-magyarorszag.com

ELÕRETEKINTÉS A 2016–2017-ES NEVELÉSI ÉVREELÕRETEKINTÉS A 2016–2017-ES NEVELÉSI ÉVRE

Terényi Andrea:

Új utakon a nehezen kezelhetõ gyermekekhez

A szeretet és az elfogadás könyveKedves kolléga, kedves olvasó!

Terényi Andrea könyve egy különleges szakkönyv! Különleges, mert a jelenlegi óvodáséletkorú gyermek nevelésének gondjaira válaszol, s eközben a jövõnek nevel. Ajánlom minden olyan pedagógusnak és szülõnek, aki óvodás gyermekeket nevel.

Indokaim:• Minden sora sugározza a gyermekszeretetet;• A jelen gyermekének érdekében íródott azért, hogy a jövõ felnõttjének békés

boldogulását elõsegítse;• Olyan pedagógusi attitûd mintáját tárja elénk, amely a gyermek-gyermek, gyermek-

felnõtt kölcsönös szeretetén, megértésén, elfogadásán alapul;• Nevelõmunkája sikereinek titkát megosztja a kedves olvasóval;• Szavai, gondolatai óvodai csoportjában átélt tapasztalatai során fogalmazódtak meg, és bevált módszerként olvashatók ki soraiból;• Szellemisége a gyermeki jogokra, valamint az Alapprogram hitvallására épül, és annak gyakorlati megvalósulását segíti elõ;• A szakkönyv óvodapedagógusi hivatásunkban felemel aközben, amikor a mindennapi gyakorlatból vett példákat, helyzeteket,

megoldásokat olvassuk.Köszönjünk Andreának, hogy gazdag és érzékeny lelkületét, elkötelezett, sikeres nevelõmunkáját megosztottavelünk.

Körmöci Katalin sorozatszerkesztõ

Megjelent a DVD 7.A 16. Országos Óvodai Szakmai Összejövetel a gyermekek mindenek felett álló érdekébenTémája: DIFFERENCIÁLT, SZEMÉLYES BÁNÁSMÓD a 3-4-5 és a 2 és 6-os kompeten-ciák tükrében2016. április 15.A DVD tartalmazza a szakmai összejövetel:• plenáris ülésének elõadásait,• a szekcióülések részleteit,• és csatolt fáljban az összejövetelhez tartozó szakanyagokat és dokumentumokat.

Összejövetelünk céljai voltak, amelyben az alábbi összefüggéseket jelenítettük meg • TÉMA (a differenciált, személyes bánásmód), • a pedagógiai KOMPETENCIÁK (3., 4.,5. és 2., 6.) • a PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEI és a • pedagógus éves ÖNÉRTÉKELÉSE között.

Újonan megjelent kiadványaink – ajánló

MEGRENDELHETÕK: Sprint Kft., 1137 Bp., Újpesti rkp. 7., fszt. 2.

Telefon: 237-5060, fax: 237-5069 E-mail: elofizetes@sprintkiado.hu

Sprint Kiadó honlapján: www.sprintkiado.hu

2016. október 14., 9.30–15.00, 1144 Budapest, Csertõ park 12. (Zuglói Civil Ház)

óvodapedagógusok, óvodavezetõk, fejlesztõ óvodapedagógusok, óvodai szakemberek, konduktorok, gyógypedagógusok, érdeklõdõk

„A JÁTÉK a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztõbb tevékenysége, s így az óvodai nevelésleghatékonyabb eszköze”1

• a pedagógusok értékelési rendszerének dokumentumaiban megfogalmazott szakmai igények,• a 16. Országos Óvodai Szakmai Összejövetel megelégedettségi kérdõíveiben megjelölt igények,• az adatszerzés (az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szellemiségének megvalósulása) során a játéktevékenység helyzetérõl kapott eredmények

értékelése,• a szakmai minõsítések során tapasztalt visszajelzések alapján kimutatott krízisterületek.

A gyermeki játéktevékenység és a szabad játék fontosságának• ideglélektani, pedagógiai, pszichológiai alátámasztása, • a mindennapok gyakorlatában való megjelenítése.

• A gyermeki játéktevékenység fejlesztõ hatásának szemléletes bemutatása;• A szabad játéktevékenység értelmezése, a bizonytalanságok feloldása;• Segítség adása a napi nevelõi gyakorlathoz;• Tetten érhetõvé tenni a szabad játék egyéni megnyilvánulásait és annak támogatását;• Ötletek és módszertani eljárások adása a komplex személyiségfejlõdéshez.• És ezeken keresztül hozzájárulni, könnyebbé és szakszerûbbé tenni a pedagógusok értékelési rendszerében való felhasználhatóságához (portfólió,

reflexió, tanfelügyeleti látogatás, minõsítés, önértékelés).

plenáris ülés, szekcióülések

1. A plenáris ülés keretében:– A játéktevékenység helyzete az óvodai nevelõmunkában az óvodapedagógusok megnyilatkozása alapján

(Körmöci Katalin, az Óvodai Nevelés fõszerkesztõje)– A játékfunkciók és idegrendszeri háttereik (Dr. Páli Judit egyetemi docens)– A szabad játék túlsúlya az óvodában (Dr. Pálfi Sándor fõiskolai tanár, dékánh.)

2. A szekciókban:• Szabad játékban a „más” gyerekekkel

(Dr. Bakonyi Anna pedagógiai szakértõ, c. fõiskolai docens–Demeter Lázár Katalin fejlesztõ-, tehetségfejlesztõ, drámapedagógus, programvezetõ)• „Semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az ember jelleme, mint a játékban.”

(Majori Ágnes szakértõ, fejlesztõ óvodapedagógus– Terényi Andrea óvodapedagógus, coach és igazságügyi mediátor)• „Játszani is engedd…” (Dr. H. Tóth István alkalmazott nyelvész, ny. egyetemi docens)• A népi játék élményalapon – avagy a teljes személyiségre ható folyamat felkutatása Kodály Zoltán nyomában

(Balatoni Katalin néptáncpedagógus, neveléstudományi kutató, módszertani szakelõadó, programgazda)

9000 Ft/fõ

KÖRMÖCI KATALIN (az Óvodai Nevelés fõszerkesztõje, ny. mestertanár, fõiskolai oktató) Tel.: 06 (20) 393-4891, kormoci.katalin@gmail.com

Sprint Kft. (az Óvodai Nevelés folyóirat kiadója)Tel.: 36 (1) 237-5060; e-mail: sprintkiado@sprintkiado.hu

A SZAKMAI ÖSSZEJÖVETEL TERVEZETE

Idõpontja,helye:

Meghívottakköre:

Témája:

A szakmaiösszejövetelelõzményei:

A szakmaiössze-jövetelünk céljai:

A szakmaiössze-jövetelünk céljaibóladódóan a következõfeladatok meg-valósításáravállalkozunk:

Szervezésimódja:

A szakmaiösszejövetelleírása:

Részvételi díj:

Szakmai gondozó:

A szakmai program vezõje:

MEGHÍVÓ – programa 17. Országos Óvodai Szakmai Összejövetelre a gyermekek mindenek felett álló érdekében

Jelentkezés: telefon: 36 (1) 237-5060; e-mail: sprintkiado@sprintkiado.huA jelentkezés határideje: 2016. október 7. A jelentkezési lap és meghívó letölthetõ a www.ovi-suli.hu honlapról

1 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról

HIRDETÉSHIRDETÉS

Mi mindentõl különleges ez az óvodapedagógiai kézikönyv?• Két témát dolgozunk fel (nyár és õsz), négyféle megoldásban;• A csatolt DVD segít betekinteni a gyermekek élménydús napjaiba és annak megszervezésébe;• A közölt dokumentumok mintát és segítséget adnak a tervezéshez;• Sokoldalú ötleteket ad, amelyek megkönnyítik helyi lehetõségeink átgondolását, és bõ repertoárt biztosítanak az adap-

táláshoz, így azokat saját óvodai életükhöz igazíthatjuk.Ez a 8. kézikönyvünk is a gyermekek mindenek felett álló érdekében készült, hiszen az ilyen tevékenységszervezésekben a gyermekekjól érzik magukat, és ennek érzelmi sugarai minden velük foglalkozó felnõttet átölel.

Az Õszi élet tervei örömteli tevékenységekkel címû fejezetben az elõttünk álló nevelési év elsõ negyedére két tervezési-szervezési módot mutatunk be:• az egyik projektmódszer alkalmazására íródott,• a másik tématervként funkcionál.

Mindkettõ sajátos, bevált tervezési módban történt dokumentálásra. Így a kedves olvasó mindkétféle tervezéshez kaphat egy-egy korszerû mintát.

„Minden pedagógia hamis,amely nem elsõsorban arra a személyre támaszkodik, akit nevel, annak szükségleteire, legbensõbb énjére.” (C. Freinet)

A fenti törekvések mutatják, hogy az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjában, a Gyermekképben és az Óvodaképben megfogalmazott elvek megvalósulnak.Ezek az elvek bármilyen csoportszervezésben alkalmazhatóak, és nem kötõdnek életkorhoz. Így az összevont csoportszervezésnél és a vegyes csoportszervezésnélis eredményesen használhatók.A fentiekbõl (törekvéseink és az óvodai nevelés gyermekközpontú sajátosságai) következnek azok az alapelvek, amelyek a foglalatosságok élményszerûségétbiztosítják és az individuális fejlõdést elõsegítik:

• a gyermeke önállóságára, vállalkozó kedvére épüljön,• szabad választással, maguk tervezzék és szervezzék meg elfoglaltságaikat,• a környezet lehetõségeinek felkínálásával választhassanak,• ha lesz különleges kívánságuk, együtt szervezzük meg annak megvalósíthatóságát,• õszinte, meleg, szeretetteljes légkört biztosítsunk, hogy derûvel, megelégedettséggel éljük meg a hét napjait,• mutassunk követendõ példát a toleranciára, a megértésre, a segítségnyújtásra, eltérõ vágyaik megértésére, elfogadására, egyeztetésére, megvalósulásuknak

támogatására,• az együttes döntéseket tartassuk be egymással, s ebben a gyerek is értékítéleteket fogalmazhassanak meg,• olyan tevékenységeket szervezzünk meg, amikben jól érzik magukat, kibonthatják, gyakorolhatják testi, lelki, szociális kompetenciáikat,• egyéniségüket, individuális jellemzõiket tiszteletben tartsuk.A bemutatott négy feldolgozási mód a szerzõk korszerû, gyermekközpontú szemléletét tükrözi.

Itt az Õsz! Segítség az ÕSZI ÉLET megtervezéséhez, ehhez ajánljuk a kézikönyvünket!

Újszerûsége és korszerûsége az alábbiak-ban rejlik:• Projektszemléletû tervezés szerint készült.• A naplóvezetés minden elõírásának meg-

felel.• Minden adatnak, tervezésnek helye van.

Tartalmazza: • A csoportnapló törvényi hátterét.• A gyermekcsoport összetételét.• A gyermekek névsorát és jelét, életkorát, születés- és név-

napját, a különleges gondoskodást igénylõ gyermekek nyil-vántartását, a csoport profilját, a csoport szokásait és sza-bályait, gyermekvédelmi munkát a csoportban és egyébfeljegyzéseket a csoport életérõl.

• Napi- és heti rendjét, fejlesztõ- és tehetségsegítõ foglalko-zások bejegyzéseit.

• A család és az óvoda kapcsolattartását, rendjét, alkalmaitcélokkal és feladatokkal.

• Eseményterveket.

• Vezetõi, szakértõi, szaktanácsadói, egyéblátogatások, ellenõrzések bejegyzéseit.

• A nevelési év elemzését és értékelését.• Az óvodai csoport projektszellemû

életének tervezését:– az éves terveket, projektterveket, te-

vékenységterveket és azok céljait, fel-adatait,

– értékelését, reflexióit.

Készítette: Tóth Dóra óvodapedagó-gus, Nyírtelek, Kastélykert Óvoda.Kipróbálták a nevelõtestület óvodape-dagógusai.

A napló ára: 3000 Ft+postaköltségMegrendelhetõ:Telefon: 06 (1) 237-5060E-mail: elofizetes@sprintkiado.hu

Készítette: Patyi Zoltánné óvodapedagógusSzakmai lektora: dr. Futó Judit klinikai

szakpszichológus

Az Óvodás gyermekek fejlõdésének nyomon követésecímû kiadványunk a jogszabályi elvárásoknak megfelelõenkötelezõ dokumentum• az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, • valamint a 20/2012. (VIII. 31.)• és az azt módosító 22/2013. (III. 22.) EMMI-ren-deletek új elvárásai szerint.

Újszerûsége és korszerûsége az alábbiakban rejlik:• Egy gyermek egész óvodai életútja, fejlõdése (óvodába

lépésétõl kezdve az óvodából való kilépéséig) ebben a füze-tecskében névre szólóan regisztrálható.

• A teljes nevelési idõszakban, a 3-4, 4-5, 5–7 éves életko-rokra bontva alkalmazható.

• Kitöltési útmutatóval rendelkezik. Kitölthetõ táblázatokattartalmaz, kiegészíthetõ megjegyzésekkel.

• TARTALMAZZA:– a gyermek anamnézisét,– a gyermek fejlõdésének mutatóit (fizioló-

giai jellemzõk, biológiai szükségletek; ér-zelmi, akarati képességek; motoros képességek; testséma,énkép; értelmi képességek; anyanyelvi képességek),

– a megfigyelések elemzését, értékelését,– a fejlesztésre irányuló tervek, feladatok tevékenységek tervét,– a szülõi tájékoztatás idõpontjainak, a megállapodásoknak

regisztrálását,– összegzõ megállapításokat a gyermek iskolakészültségérõl

(amelyhez MINTÁT is ajánl annak elkészítéséhez).Különös figyelmet fordít azokra a szenzitív szakaszokra, ame-lyekben az egyes pszichikus funkciók érése a legintenzívebb,ezért bemutatja a 3–7 éves életkorban fejlõdõ képességek in-tenzív idõszakait.

Ára: 340 Ft+postaköltségMegrendelhetõ:Telefon: 06 (1) 237-5060.E-mail: elofizetes@sprintkiado.hu

CSOPORTNAPLÓ a projektszemléletû óvodai élethez

Óvodás gyermekek fejlõdésének nyomon követése

KITÖLTHETÕ TÁBLÁZATOKKAL A TELJES NEVELÉSI IDÕSZAKRA(3-4, 4-5, 5–7 éves életkorra bontva)

ITT A SEGÍTSÉG! Ajánljuk dokumentumainkat a 2016–2017-es nevelési évhez!

Amennyiben kiadványainkból 50 000 Ft felett rendel, a kiszállítás ingyenes!

10

AKTUÁLISAKTUÁLIS

Szeptember 20.: Gyer-mekek világnapja.Egyetlen ember sem tu-lajdona a másiknak. Ezma számunkra természe-tes, de nem volt ez min-

dig így, s ezt különösen a gyerekek szenved-ték meg.

A gyermekek világnapját az UNICEF, azENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának kez-deményezésére 1954. óta szeptember20-án ünnepeljük. Ezen a napon a gyer-mekekre, elsõsorban a fejlõdõ országokgyermekeire emlékezünk, az õ támogatá-sukra, jogaik védelmezésére. E napon fel-hívást is intéznek a világ országaihoz annakérdekében, hogy támogassák és védelmez-zék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklará-cióban megfogalmazott jogait. Az ENSZGyermekalapja, az UNICEF a világon a leg-nagyobb, a gyermekek érdekében tevé-kenykedõ szervezet.

Az UNICEF jelszava: A GYERME-KEK MINDENEK ELÕTT!

A gyermekek érdekeinek védelmébensokáig nem lehetett fellépni nemzetköziszinten a jog eszközeivel.

Közvetlenül a II. világháború után sze-rették volna, ha az Egyesült Nemzetek Szer-vezete – némi módosítással – megerõsíti az1924-es Genfi Nyilatkozatot. Az ENSZKözgyûlése azonban 1948-ban elfo-gadta az Emberi Jogok EgyetemesNyilatkozatát, s ez aztán meghiúsítottaegy, a gyermekek szükségleteihez igazítotttovábbi dokumentum elfogadását. AzEgyetemes Nyilatkozat mindazonáltal tar-talmaz néhány, a gyermekek javát – külö-nösen a védelmüket – szolgáló rendelke-zést.

Többéves elõkészítõ munka után,1959. november 20-án fogadta el azENSZ Közgyûlése a Gyermekek Joga-iról szóló Nyilatkozatot. Azóta novem-ber 20-a a gyermekek jogainak világnapja.A Nyilatkozat néhány konkrét jogot is meg-fogalmaz, így például a névhez, az állampol-gársághoz vagy az ingyenes alapfokú okta-táshoz való jogot. Ugyanakkor ugyanúgynincs kötelezõ ereje, mint az 1924. éviGenfi Nyilatkozatnak.

A gyermekek a jövõ zálogai, vágya-ink és álmaink megtestesítõi. Érzé-keny, fondorlatos kis emberkék, akik pon-tosan tudják, hogy a szülõi szeretet végtelenés kiapadhatatlan, szerencsés esetben pe-dig elkíséri õket a felnõtté válás útján. Szü-lõnek és pedagógusnak – esetleg egy sze-mélyben mindkettõnek lenni – nem köny-nyû és nem is jelentéktelen feladat. Hiszena felnõttnek kell a tudásra és szeretetre éhes

kis lelkekbõl felelõsségteljes, segítõkész, rá-termett jellemet nevelnie.

Milyen is egy gyermek? Olyan, mintaki egyenest az égbõl jött. A világi okosság,a felnõttek mesterkedései még nem for-málták át. Nem tud még semmirõl, és sem-mije sincsen. Hamvas, eredeti és közvet-len. Védettségben él, és mindenestül átad-ja magát azoknak, akik szeretik. Ámulva nézszét maga körül. Ami rossz, hamar elfelejti,s mindjárt fölfedez mindenben valamit,aminek örülhet. Örökké játszik, nem fáradbele napestig.

Szeptember 21.: Bé-ke nemzetközi vi-lágnapja. „A világ-béke a te kezedbenvan!” Vajon teszel isazért valamit, hogy a

béke megvalósuljon? Az I. világháborúután 10 millió halott maradt a csatatere-ken. Az emberiség megelégelte a pusztítást,és létezni akart. Létrejött a Népszövetség.Amely már megalakulásakor elkövette a hi-bát: a gyõztesek írják a történelmet… S avesztesek még ma is nyögik a terheket!

Két évtizeddel a rosszul elvetett békemagja kegyetlen termést hozott, kitört a II.világháború. 60 millió halott és hat év szen-vedés után lett vége a világégésnek. De azemberiségben újra elemi erõvel tört fel abékevágy. Létrejött az ENSZ, az EgyesültNemzetek Szervezete. Bár a gyõztesek azértitt is elõrébb kerültek. Az ENSZ BiztonságiTanácsában állandó helye van öt gyõztes ha-talomnak…

A gyõzelmet persze meg is pecsételték.Az Egyesület Államok éppen két atombom-bával. A Szovjetunió fél Európa gyarmatisorba döntésével, Nagy-Britannia apalesztin–zsidó-konfliktus elvetésével,Franciaország az indokínai konfliktussal,vagy Algériával, Kína a maga nagy ugrásá-val…

A II. világháború befejezése óta sem voltegyetlen olyan nap, amikor valahol a Föl-dön ne lett volna háború. Hol több, hol ke-vesebb. De dörögtek a fegyverek, haltak azemberek. Pedig számtalan ENSZ-határo-zat ítélte el az agressziókat.

Takarítási vi-lágnap.Nem kö-tõdik egyetlenkonkrét dátum-hoz sem, minden

évben egy szeptember 20-a körüli hét-végén ünneplik.

Jelszava: Gondolkodj világméretekben

és cselekedj otthon!

Az akció Ausztráliából indult, ahol1989-tõl szervezik az országos nagytakarí-tás napját.

A takarítási világnapot hivatalosan elõ-ször 1992-ben hirdette meg az ENSZ Kör-nyezetvédelmi Programja (UNEP). AzENSZ a Környezetvédemi Programjához(UNEP) kapcsolódó takarítási világnaponarra buzdítja a Föld lakóit, hogy tisztítsákmeg, varázsolják élhetõbbé a környezetü-ket, és az eredményt lehetõleg hosszú távonõrizzék meg.

Magyarországon ezen a szeptemberihétvégén a környezet megtisztítására hívjákfel az emberek figyelmét.

Kérlek, ezen a napon gondolj te is meg-fáradt, túlszennyezett bolygónkra, a boly-gón élõ emberekre, szeretteidre, és csele-kedj ennek megfelelõen!

Bizonyára a lakóhelyeden vagy iskolád-ban is szerveznek valamilyen kis mozgalmatkörnyezeted megtisztítására. Csatlakozzezen a szeptemberi hétvégén egy ilyen moz-galomhoz, kezdd akár most a környezettu-datos életed!

Ne feledd: Földünket, ezt a csodás élõ-helyet apáinktól örököltük, és meg kellõriznünk utódaink számára.

Szeptember 23.: Nemzetközi hul-ladékgyûjtõ világnap. A tapaszta-latok azt mutatják, hogy sokan azért nemvesznek részt a szelektív hulladékgyûjtés-ben, mert nem tudják, hogy mit és hogyankell és lehet külön gyûjteni, illetve ennekmilyen haszna van személyes életében.

A szelektív hulladékgyûjtés az újrafeldol-gozás, a recycling elsõ lépése. Ennek során alakosság aktív közremûködésével, anyag sze-rint szétválogatva gyûjtik a hulladékokat. Ahulladéknak, mint másodnyersanyagnak agazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásá-ból komoly környezeti elõnyök származnak:jelentõsen csökken a gyártás energiaigénye,környezeti terhelése. Mivel hazánkban az el-következõ években a szelektív hulladékgyûj-tést egyre több helyen vezetik majd be, mely-nek legelterjedtebb formája a gyûjtõsziget.Az alábbiakban ismerkedjünk meg a leggyak-rabban gyûjthetõ hulladékfajtákkal.

Van néhány alapelv is, amely segítségetnyújthat az elkülönítésnél:

• PapírEz a konténer újságok, folyóiratok, fü-

zetek, könyvek, hullámpapír, csomagoló-

Szeptemberi jeles napjaink

papír, kartondoboz gyûjtésére való. Tejesés gyümölcsitalos (kombinált) dobozokatminden esetben mossuk ki és tapossuk la-posra! Majd a papír- vagy a mûanyag-kon-ténerbe helyezzük el, attól függõen, hogyhogyan jelzik.

Kérjük higiéniás okokból ne dobjuk be-le az élelmiszer-maradványokat és egyébszennyezõdéseket tartalmazó (pl. olaj, zsír,oldószer) papírokat, használt papír zseb-kendõt, szalvétákat stb.

A feldolgozás legfontosabb feltétele,hogy a papír ne legyen szennyezett, zsíros!

• Üveg– Fehér üveg: A tiszta, kiöblített italos és

egyéb, a háztartásban már feleslegessé váltszínezetlen üvegeket – konzerves, parfü-mös stb. – dobhatjuk ide. Ne kerüljön beleszínes üveget (pl. zöld, barna üveget), tük-röt, ablaküveget, villanykörtét, szemüve-get, nagyítót, drótszövetes üveget, kerámi-át, porcelánt, neoncsövet!

– Színes üveg: Dobhatunk bele színes(zöld, barna, sárga) italos-, parfümös-,konzervesüveget. Ne dobjunk bele színe-zetlen, azaz fehér üveget, drótszövetes üve-get, katedrálüveget, kerámiát, porcelánt.

Az üvegekrõl távolítsuk el a fémkupako-kat!

• MûanyagÜdítõs-, ásványvizes PET-palackokat,

kiöblített háztartási flakonokat és azok le-csavart kupakjait (samponos, habfürdõsstb.) háztartásban elõforduló tiszta fóliát(szatyrok, tasakok, csomagoló fóliák stb.)dobhatunk bele. Tejes és gyümölcsitalos(kombinált) dobozokat minden esetbenmossuk ki és tapossuk laposra! Majd a pa-pír vagy a mûanyag konténerbe helyezzükel, attól függõen, hogy hogyan jelzik.

Ne dobjunk bele zsíros, olajos, háztartá-si vegyi anyaggal szennyezett (nem kimo-sott) flakont. Tejes-, joghurtospoharat,margarinosdobozt, élelmiszer-maradványttartalmazó mûanyagot, hungarocellt, CD-lemezt, magnó- és videokazettát, egyébmûanyagnak ítélt hulladékot (pl. nejlonha-risnya), mert hasznosításuk jelenleg nemmegoldott!

• FémekA fémek talán a legkevésbé érzékenyek a

különféle szennyezõdésekre. Nagyon fon-tos volna ezek szelektív gyûjtésének elterje-dése, mert a gazdaságba történõ visszaára-moltatásuk igen jelentõs energiameg-takarítást eredményez.

Ez az edény a fém csomagolódobozok(üdítõs, sörös, konzerves stb.) és a háztar-tási kis fémhulladékok (pl. evõeszközökstb.) gyûjtésére szolgál.

A konzerves-, kutya-, illetve macskaele-deles dobozokat csak kimosva szabad bele-dobni!

• Veszélyes hulladékA veszélyes hulladékokat külön kell gyûj-

teni. A veszélyes hulladék leadható a hulla-dékudvarokban vagy az önkormányzat általszervezett veszélyeshulladék-gyûjtõakciókkeretében, melynek helyérõl, idejérõl azadott önkormányzat ad tájékoztatást.

A leggyakoribb, háztartásokban is fellel-hetõ veszélyes hulladékok, melyeknek márspeciális gyûjtése sok helyen megoldott:elem és lejárt vagy feleslegessé vált gyógy-szer, a festék, sütõzsiradék, akkumulátor.Ezek közül kiemeljük a:

– GyógyszerA lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszere-

ket semmiképpen ne dobjuk ki az otthoniszeméttárolóba, vagy lefolyóba, mivel agyógyszerek veszélyes hulladékok, és a hul-ladéklerakókba kerülve károsíthatják a ter-mészetet, és a talajvízbe, illetve földbe jutvaegészségünket is.

2006. január 1-jétõl minden gyógyszer-tárban átveszik tõlünk a szakemberek a hul-ladékot, a megfelelõ tárolóedényekbe he-lyezik, ahonnan a koordináló szervezet ahulladékégetõbe viszi ártalmatlanításra.

– Elektronikai hulladékAz elektronikai berendezések és hulla-

dékok szeméttárolóba, illetve lomtalaní-táskor utcára helyezése szintén nem helyesmagatartás. A hulladékok gyártóhoz törté-nõ visszajuttatása hasznosításra, illetve ár-talmatlanításra, nagyon fontos. 2005. au-gusztus 13-tól, amennyiben új készüléketvásárolunk, a vásárlás helyén visszaveszikrégi, már feleslegessé vált készülékünket.Több üzletben vásárlás nélkül is átveszik tõ-lünk az elektronikai hulladékot, melynekpontos feltételeirõl az egyes üzletekben ad-nak felvilágosítást. Folyamatosan bõvülazon önkormányzatok száma is, melyekelektronikai hulladék begyûjtésére speciá-lis lomtalanítást szerveznek. A helyi lehetõ-ségekrõl az adott önkormányzat ad bõvebbinformációt.

– ElemAz elemeket semmiképpen ne dobjuk ki

a szemetesünkbe. Már sok helyen visszave-szik a már lemerült, használt elemeket.

Szeptember 29.: Mihály-napivásár és mulatságok – tánc,népviselet, kirakodóvásár. Azõszi jeles napjaink megünneplésének kere-tében a Mihály-napi és a Márton-napi nép-szokások, néphagyományok mellett a szü-reti népszokásokkal találkozhattak óvodá-saink.

Mihály napja a gazdasági év fordulója,mely során a pásztorok számot adtak a rá-juk bízott állatokról. Szent György napjánhajtották ki a legelõre az állataikat, Mihálynapján pedig vissza a falvakba. Ekkor fizet-ték ki a pásztorok bérét is.

A Mihály-nap a „kisfarsang kezdete” isegyben. Mulatozásba, vásározásba kezdtek azemberek, mivel ezen a napon rendezték sok

helyütt az országos nagy vásárokat. Itt árultaka vargák, kádárok, csizmadiák, szíjgyártókstb. Az árusok mondókákkal, kikiáltókkalcsalogatták vevõiket. Az emberek nemcsakvásárolni mentek, hanem ismerkedni, be-szélgetni. Ez a nap a munkatilalom és a cse-lédfogás napja is volt egyben, sok helyen vi-szont a szüret megkezdésének az ideje.

A vásáron színes kézmûves portékák ésa modern trend árucikkei közül válogathat-nak a látogatók. Sajtok, rétesek, kemencéskenyérlángos, jóféle házikolbász és kiválóminõségû hazai borok, pálinkák teszik mégkellemesebbé a piac hangulatát.

Mihály-napon az „asszonyok” és „leá-nyok” kiskosaraikba gyûjtötték a vásároltportékáikat, a gyümölcsöket, mézeseket,ékszereket, levendulát, kukoricát. A vásártjókedvû mulatozás követte, ahol a „legé-nyek” táncba vitték választottjaikat, akiketvásárfiával ajándékoztak meg.

Az óvodákban is megünneplik ezt a na-pot. Legtöbbször családi nap keretébentörténik, vagy óvodai csoport szinten, eset-leg óvodai szinten. Ilyenkor nagy a készülõ-dés, pl.:

– Terméscsörgõ készítése: dióhéjakbatöbbféle anyagot tesznek a gyerekek;

– Pörgõkopter-készítés; – Falevélképek;– Udvari munka: lombsöprûzés, a leve-

lek tömörítése;– Kukoricapattogatás, abból ékszerek és

dekorációk fûzése;– A gyerekek által szüretelt almából

kompót készítése;– Kukoricaszárból kunyhó készítése.

12

AKTUÁLISAKTUÁLIS

Nagy Melindaóvodapedagógus (Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnõttképzési Kar)

A hajdúsági néphagyományok óvodaimegjelenítésének lehetõségei

Szakdolgozatom témájául egy olyan is-meretanyag feldolgozására törekedtem,mely ugyan átfogóan, összefoglalva nem

szerepelt egyetlen szakirodalomban sem,mégis ezt lehet a leghitelesebben átörökítenia felnövekvõ helyi generációnak, hisz ebben akörnyezetben élnek. Úgy vélem, hogy a maivilágban nem engedhetjük meg azt, hogyolyan, még meglévõ, élõ néphagyományokmellett menjünk el, melyek igen nagy tarta-lommal és számunkra nagyon is fontos szo-kásanyaggal bírnak az óvodai életben. A gyer-mekeknek egészen kis koruktól kezdve is-merkedniük kell a néphagyományokkal, ezekkapcsolatteremtõ és személyiségformáló ere-jével. Az a nép, mely hagyományait nem örö-kíti át, a „gyökereit veszíti el”. Egészen kicsikorban meg kell kezdenünk átörökíteni a ha-gyományokat a felnövekvõknek, hogy azokkellõen beépüljenek, s átmentsük a népha-gyomány emberformáló és közösségteremtõlehetõségét.

Az óvodában folyó anyanyelvi és zenei neve-lés alapja a néphagyomány. A népi kultúra és ahagyomány átadásának célja szellemi öröksé-günk örökítése, a személyiség kibontakozása, anemzeti érzés elsõ építõköveinek lerakása, az„ÉN” érzés mellett a „Mi a közös ben-nünk?” megéreztetése, más kultúrák tisztele-tére való nevelés.

A dolgozatom anyagának gyûjtése soráncélom volt, hogy megismerkedjem a hajdúsá-gi hagyományokkal, s azt hitelesen továbbít-sam az olvasók és a gyerekek felé. Lázár Kata-lin azt javasolja a pedagógusoknak, hogy an-nak a tájegységnek a kultúrájával foglalkozza-nak elsõsorban a pedagógusok, ahol élnek.Ezért a hagyományoknál fõként az Alföld, deazon belül is a Hajdúsági hagyományokkal fog-lalkoztam a szakdolgozatomban, mert ez az akörnyezet, mely körülvesz minket, és hagyo-mányait a leghitelesebben tudjuk átadni.

Szakdolgozatom gerincétegy olyan át-fogó éves terv alkotja, mely hónapokra és te-

vékenységekre lebontva igyekszik prezentálnia helyi hagyományokat. A terv készítésénél egyóvodai tanév tevékenységeit úgy terveztemmeg, hogy igyekeztem beépíteni a hajdúságihagyományokat, a tájegységre jellemzõ nép-szokások óvodai megjelenítési lehetõségeit.

Munkám másik fontos célkitûzésénekazt jelöltem meg, hogy az éves tervben szereplõhajdúsági játékokat és hagyományokat egy ún.játékgyûjteménybe rendezzem. A tervben sze-replõ játékok játékleírásai az óvodapedagógu-sok számára óvodai foglalkozáson hasznosítha-tó módon jegyeztem le munkámban, melyektevékenységre készen hasznosíthatók, s ezzel agyermekek olyan játékokkal ismerkedhetnekmeg, mely a hajdúságban azon tájegységbenvan, ahol élünk, valamint ahol ezeket a játéko-kat játszották a nagyszüleik és a dédszüleik.

A következõekben bemutatom éves ter-vem egy részletét, továbbá az abban szereplõjátékok közül néhány játék leírását jelenítemmeg.

2012 júniusában tettem sikeres államvizsgát a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnõttképzési Karán, óvodapedagógus szakon. Ti-zennégy éve táncolok a Forgórózsa Néptáncegyüttesben, így a szakdolgozatom témájának választása személyes indíttatásból alakult ki ná-lam. Témavezetõm Vargáné Nagy Anikó fõiskolai tanársegéd volt, akinek ezúton szeretnék köszönetet mondani a sok segítségért és a szak-dolgozatomban elért sikereimért.

ÕS

Z:

Sze

pte

mb

er

Külsõ világ tevékeny

megismerése:

• Lámpás akácágból• Gyümölcsöskertbe,

alma szedése télre, befõtt, kompót készítése

• Kukorica gyûjtése, fosztása, kukoricadarából puliszka fõzése

• Ökörnyál megfigyelése

• Akácgally gyûjtése,majd ebbõl seprû készítése

• Látogatás szõlõskertbe, szüretelés, mustkészítés

• Szüreti mulatság szervezése

• Madáretetõ készítése,magvak gyûjtése (napraforgómag)

• Vadgesztenye gyûjtése, s belõle ra-gasztókészítés

• Festés növények fõzetével

Rajzolás, mintázás,

kézi munka:

• Krumplibaba• Nyaklánc• Krumplipuska (1)• Kukoricababa készítése• Lehántolt kukoricából

kép készítése• Csuhéból baba

készítése, dióhéjból, kökénybõl festékanyag nyerése és a csuhébaba befestése

• Kukoricalabda készítése• Aszalt szõlõ-mazsolá-

naktárolóedény készítése

• Sütõtökbõl töklámpás faragása

• Tárolóedények fonása• Nyomhagyás

gyümölcsszemekkel• Lenyomat készítése

falevelekkel• Naptár készítése

az idõjárásról

Vers, mese:

• Kányádi Sándor: Jön az õsz

• Benedek Elek: Szólószõlõ, mosolygó alma, csengõ barack

• Tankó Sirató Károly: Törpetánc

• Weöres Sándor: Vásár

• Arany János: Várásban

• Ujjasdi: „Ez elment…”

• „Hátamon a zsákom…”

• „A nyúl meg a káposzta”

• „Gyuri kakas és agyík”

• Szakáts Gyula: Szüreti vers

• Rácz Irén: Õszi erdõ• A hiú király• Aranyszõrû bárány• Az állatok nyelvén

tudó juhász

Ének- zene, énekes

játék, gyermektánc:

• „Tarka lovat látok”• „Kipp- kopp,

kalapács”• „Mihály…”• „Szürke lovat” (3)• „Egy üveg alma” (4)• „De jó a dió…”

ÉNÓ 225.

• Túrót ettem (8)• „E,ke,há…”• „Ki játszik?”• „Egy, kettõ, három”• „Lipem lopom

a szõlõt…” ÉNÓ 202.

• „A kállói szõlõbeÉNÓ 137.

Mozgás:

• Ugrató (labda-játék) (5)

• Gyümölcs-szerzõ játék

• Virágneves játék gyümölcsök sorolásával (6)

• Színes (elkapós játék)

• Golyócskák• Balatoni

halászok

Játék

szabadidõben:

• Lovazás• Kukorikú• Kukoricacsutká-

ból Jenga készítése

• Csõszkunyhó kukoricaszárból

• Vásári játék

• Boltozás• Szüretelõ játék

ÕS

Z:

Ok

tób

er

13

1. Krumplipuska (Hajdúnánás)Elkészítéséhez szükség van egy krumplira,

egy tollszárra és egy kis gallyra vagy hurkapál-cára. Egy szépen kifejlõdött libatoll szárárólle kell vágni a vitorláját és a szár másik végét is:így csõ lesz belõle. A pálcikából tolót fara-gunk, amit bele tudunk nyomni a tollszárba.Azután egy krumpliból vágni kell egy szeletet,és a tollszár mindkét végét bele kell nyomni.A szeletbõl két kis korong benne marad a toll-szárban. A tolóval megnyomjuk az egyikkrumplikorongot, a közbezárt és összesûrû-södõ levegõ pedig kis pukkanással kiröpíti amásikat.”

2. „Új kõkút körül” – nyelvtörõ (Debrecen)

Új kõkút körül ireg-forog, tipeg-topogtörpe, tarka kurtafarkú török tyúk.

3. „Szürke lovat…” (Debrecen – Nyulas)

b) A játékosok egy sorba állnak, kezüketfeltartják. Velük szemben nyolc- tíz lépésnyi-re áll a dobó. Ez eldobja a labdát, s ugyanab-ban a pillanatban megfordul. Valaki elkapja alabdát, ekkor mind leveszik a kezüket és kér-dik: „Kinél van a labda?” (A fenti dallamra). Adobónak meg kell keresnie a labdát. Háromjátékostól kérdezheti. Ha három kérdésre eltudta találni, szerepet cserél azzal, akinélmegtalálta.

4. „Egy üveg alma…” (Debrecen – Nyulas)

5. Ugrató (Hajdúdorog)Körbe állunk, és kiolvasással kiválasz-

tunk egy gyereket, aki középre áll. Nálavan a labda: jó erõsen földhöz vágja, erreaz magasra felugrik. Mindenki próbálko-zik, hogy elkapja, mielõtt a földre esik;akinek sikerül, az megy be a kör közepé-re labdát ugratni. Ha nem kapja el senki,az elõzõ ugrató ugrat újat.

6. Virágneves (Püspökladány)Kiolvasással ki kell választani egy ját-

szót súgónak, egy másikat angyalnak ésegyet ördögnek. A súgó a többieknek adegy-egy virágnevet: pl. te vagy a szegfû, tea tulipán, te a rezeda stb. Jobb, ha ritkábbvirágneveket adunk, hogy ne legyen köny-nyû kitalálni õket.

Jön az angyal, beköszön, a súgó kérde-zi, õ pedig válaszol:

Csingilingi!Ki jár itt?Az angyal!Mit keres?Festékest!Milyenest?Az úrnõnek megaranyozott szegfûjét

(vagy más virágnevet mond)!Ha van ilyen virág, az elmegy az angyal-

lal. Ha nincsen, a súgó azt mondja:Ilyen nincs, kiskertembõl kiszáradt!Az angyal odébb megy, jön az ördög.

Õ is beköszön:Bumm, bumm, bumm!Ki ját itt?Az ördög!Mit keres?Festékest!Milyenest?Az úrnõnek rotyogtatott-potyogtatott

violáját (vagy mást)!Ha van olyan virág, õ is elviszi, ha nincs,

a súgó neki is úgy felel, mint az angyalnak.Ismét az angyal jön, és addig próbálkoz-nak, amíg a virágok el nem fogynak.

7. SeprûAkácleveleket szedünk, a kis levélké-

ket levesszük róluk. Kerítünk egy kis bo-tot, lehetõleg egyeneset, az egy csomóbafogott levélnyelek közé dugjuk, és össze-kötözzük az egészet. Éppen olyan seprûlesz, mint amilyen a felnõttek ágseprûje,csak kisebb és gyengébb.

8. „Túrót ettem…” (Püspökladány)Párban játsszák. Szemben állnak egy-

mással a gyerekek, keresztezett kézzelösszekapaszkodnak, és felsõtestüket ki-csit hátrafeszítve kiegyensúlyozzák egy-mást. Elkezdenek pörögni, s közbenéneklik:

A következõre ellenkezõ irányban forog-nak, ha úgy is tudnak. Ha nem, ugyanarraforognak, megint, míg el nem szédülnek.

Összegzésként úgy gondolom, hogya népi játékok azok, melyek a legköny-nyebben tanulhatók és a szórakozást leg-jobban szolgáló tevékenységek, továbbáolyan tárházzal rendelkeznek, mely a tes-ti kapcsolatteremtés lehetõségeit a legha-tékonyabban szolgálja. Nagyon fontos-nak tartom azt, hogy a gyermekek a saját,tágabb lakhelyüknek, térségüknek meg-felelõ dialektushoz tartozó játékváltoza-tokat tanulják elsõsorban. Ez az a közeg,amelyben élünk, tud olyan lehetõsége-ket, szokásokat, cselekedeteket kínálni,mellyel az adott környezetben igazán ott-hon érezzük magunkat. Továbbá ezeket adolgokat tudjuk a gyermekek számára alegkönnyebben szemlélhetõbbé tenni.

Úgy gondolom, hogy ma a felnõtt az,aki a legtöbb szokást, hagyományt, népijátékot képes átadni a gyermeknek. Smindezekben a „legértékesebb” szerepeaz óvodapedagógusnak van, aki a gyerme-kek játékaiba, dalvilágába, mozgásanya-gaiba beépítheti a népszokásokat. Napja-iban a szokások és hagyományok átadásá-nak túlnyomóan az óvoda az elsõdlegesszíntere.

Fontos arra figyeli, hogy vajon mit értmeg a mai gyermek a népi gyermekjáték-okból, a népi játékokban jelen lévõ világ aparaszti kultúrához kötõdik, és a tradici-onális közösség, az egyéni élet meghatá-rozó eseményeit, szokásait, cselekmé-nyeit foglalja magában.

A népi játékok gazdag tárháza olyansokrétû lehetõséget, tevékenységet, ön-megvalósítást kínál a gyermekek számára,mellyel játék közben nem csak fejlõdik ésfelszabadul a gyermek, hanem játszva el-sajátítja népünk szokásait, hagyományait.

Fontosnak tartom azt, hogy népünkne veszítse el hagyományait, hiszen mi-lyenné válik az a nép, akinek nincs hagyo-mánya, nincs meg az a közös „kód” melyirányíthatná az emberek életét, minden-napjait. Úgy vélem, hogy az óvónõknek, ahagyományõrzõkön túl van a leginkább akezében az a lehetõség, hogy ezen dolgo-kat ne hagyja elveszni. Nem vagyunk egy-formák, de az óvoda az a „közös” hely,ahol minden gyermek jelen van, s az érté-keket közvetíthetjük.

14

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBENAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

Sz. Nagy Mária Zitaóvodapedagógus-tanító (Veresegyház)

Az „intézményes” család, avagy mi így éltük meg a bölcsit …

Úgy érzem, hogy lehet mindenkinek igazsága, hisz mindengyermek-család-intézmény más. De talán nem is kellene vi-tatkozni azon, hogy vajon kinek van igaza. Nem azon, hogy

kell-e a bölcsi egy gyermeknek vagy nem, jó-e vagy szükséges rossz, mitfejleszt vagy nem fejleszt, mik az elõnyei vagy hátrányai, érett-e a gyer-mek rá vagy sem, kell-e neki már a társaság, vagy „elég” neki kizárólagaz anyuka, a család.

Talán inkább arról kellene beszélni, hogy bölcsõdék, jó bölcsõdékvannak. Lehet hozzájuk fordulni, és szeretettel várnak minden kis-gyermeket.

Legidõsebb gyermekünk 10 éve, a legifjabb idén nyáron búcsúzottel a bölcsis élettõl. Távol élve a nagyszülõktõl és a tágabb családtól, ne-künk segített a „bölcsi” a mindennapok szép küzdelmei és feladatai,három gyermek nevelése, életünk szervezése kapcsán. Azt itt dolgozókisgyermeknevelõk mind szeretettel fogadták legkisebb gyermekün-ket egyéves korában, amikor úgy döntöttünk a család – tehát az õ – ér-dekében is, hogy segítséget kérünk „az intézménytõl”, hogy részmun-kaidõben visszamehessek dolgozni.

A régi idõkben talán számíthattunk volna nagyszülõkre, nyugdíjasnagynénikre, ángyikákra, keresztanyukákra, épp „nem dolgozó” ked-ves szomszédasszonyokra, vagy ugyancsak kisgyermekes anyukákra acsaládból, akik szívesen vállalták volna csemeténket. A mi életünk, ami családi környezetünk azonban már nem ilyen. Kevés olyan emberakad, akihez „be lehet ugrani”, akivel váltanánk pár szót, kevés az olyancsaládtag, aki a közelben van, és „ráér”.

Legdrágább kincsünket kire is bízhatnánk hát, amikor a családi bé-kesség és nyugalom érdeke ezt kívánja?

Rosszalló tekintetek sûrûjében kerestük fel a bölcsit. A gyerme-kecske – vidám természetébõl adódóan – jól fogadta a helyzetet. Én,mint szülõ (óvó néni-tanító néni) annál feszültebben. Hiába tudtamtanulmányaimból és tapasztalataimból, hogy el kell engedni, hogy bíz-ni kell a nevelõben, hogy határozottnak kell lenni, hogy elmesélni ne-ki: én is szomorú vagyok, de itt kell maradnod, és ez jó lesz.

Az elsõ héten bizony én sírtam az öltözõben – NEM Õ! És ekkor jött az igazi segítség: Zsuzsi… A kisgyermeknevelõnk, aki

több másik gyermek mellett a miénket is óvta-gondozta. Nem kérde-zett, csak átölelt, és nyugodt hangon vigasztalt. Elmondta, hogy jó he-lyen van itt Berci, és az is természetes, hogy NEKEM mennyire hiány-zik a gyermekem. Segített. Mindennap hozzám is volt néhány szava,kedves gondolata. A szeretet-nyugalom és hozzáértés sugárzott belõle.Mindennap szép napot kívánt, és úgy köszönt el reggel: „Menj csak anya,mi jól megleszünk itt!” – és mosolygott.

A csoportban „együtt élõ” összes kisgyermeknevelõ ilyen pozitívhozzáállással közeledett családunkhoz. Osztoztak örömeinkben, bána-tainkban. Lehetett õszintén hozzájuk fordulni nehézségeink idején.Így életünkben a bölcsi több lett, mint „intézmény”. A család szervesrészévé vált, és ez azoknak a tiszta szívû nevelõknek volt köszönhetõ,akik megannyi szeretettel vették körül nemcsak a gyermekünket, ha-nem az egész családot. Elmondani nem lehet ezt a két esztendõt. Be-szélhetnék a sok betegségrõl, a rohanásról, az otthonhagyott lovacská-ról vagy a farsangról, vízhez szoktatásról, szobatisztaságról, fejlesztés-rõl, sokszínû, változatos közösségi életrõl. Latolgathatnám, hogy vajon

Népmesék világát idézõ, faragott, szabványos, játszótéri eszközöket, homokozótetõket,

padokat, esõvédõ tetõket tervezek és készítek.

Pécsi Sándor: 06 (20) 266-8642képek: www.jatszokert.eoldal.hu

Pedagógusként, édesanyaként, kisebb-nagyobb gyermekeket nevelõszülõk körében beszélgetve, vagy épp valamelyik pedagógusszakmaifolyóirat hasábjait olvasva nyilvánvaló számomra, hogy teljesen megos-zlanak a vélemények a mai bölcsõdékrõl, a bölcsõdei nevelésrõl.

Nem tudtam még járni

Mikor idejöttem

Anya kezét fogtam

És nem is beszéltem

Megszerettél nyomban

Ez biz’ látszott rajtad

Szomorú anyukám

Is megvigasztaltad

Derûs-borús napok

Egymást csak követték

Sétáltunk, sétáltunk…

Majd hopp…

EGYEDÜL én!

Megtanultam tõled

Hogyan egyek szépen

Az asztaltól felállva

Tegyem be a székem

Sokat énekeltünk

„Sütöttünk” perecet

Sósat, ropogósat

Ettük mi gyerekek

Tornáztunk, táncoltunk

Dûltünk jobbra-balra

A tücsökkel együtt

Kacagtunk szaladva

Kerestünk csigákat

Langyos esõ után

Láttunk madarat is

Odakinn messzi fán

Mutattad a repcsit

Hallottuk a hangját

Az udvaron figyeltük

A sok kicsi hangyát

Csúszdán hason csúszni

Azt bizony nem szabad!

Ha nem vagyok zsivány

Megfogadom szavad

A szeretõ szíved…

A mindig tárt karod…

Mosolygós bölcsiben

Kicsit tied vagyok!

Vigyázó szemedet

azt rajtam tartottad

Anyukámat sokszor

megvidámítottad

Biztattad így nálunk

az egész családot

Búcsúnapon anyán

Könnycseppeket látok

Szülinapi tortán

Három gyertya lebeg

Pelusom sincsen már

Óvodába megyek!

Elbújok, szaladok

Anya kezét… fogom?!

Pápá drága Zsuzsi

Szeretlek én nagyon!

Bölcsibúcsú

Köszönettel és hálával Zsuzsinak, Beának, Szilvinek,Gizusnak és Áginak az itt töltött 2 év emlékére.

Szeretettel írta: Szitás Berci anyukája, 2016. júl. 21-én VeresegyházonA Meseliget Bölcsõde búcsúzós napján.

(A képen Berci – saját gyermekünk mosolyog.)

jól döntöttem-e? Nem teszem. Csak megköszönni tudom azt a kétévet, amit itt töltöttünk, mert teljes bizonyossággal tudom és hiszem,hogy a lehetõ legjobb kezekben volt Berci, aki óvodássá cseperedett.Ezzel a verssel búcsúztunk „intézményes” családunktól. Mi így éltükmeg a „bölcsit”, innen indulunk az óvodába vidáman (édesanyakénttermészetes újra feszültséggel, reménnyel a lelkemben).

15

Markovits Juditszakpedagógus, mediátor (Budapest)

Bölcsek könyve

Ajánlás

Talán meglepõ, hogy egy ilyen, több mint tíz esztendeje megjelentkiadványról írok, de úgy vélem, ez egyike azoknak az eszmei forrá-soknak, amikbõl többször is merítenünk kell a pályánk során, hogy elke-rüljük a lelki kifulladást, rosszabb esetben a kiégést.

Sok közös vonása mellett, mindegyik szerzõnél markánsanegyéni arcot fedezhetünk fel. Ettõl olyan izgalmas ez a könyvecske.

Ezen a nyáron is újraolvastam e három pszichológus õszinte val-lomását, fõleg a gyermek nevelése szempontjából, vagyis gondola-taikat a környezet és egyén viszonyáról, ami mindig változó, de mégfontosabb, hogy változtatható, és megint felvillanyozott a vélemé-nyük e témáról.

Szerzõrõl szerzõre

A könyv szerinti szerkesztést követve, legyen szó elsõként a dr.Ranschburg Jenõtõl származó kutatások eredményeirõl, amely ahárom címbeli fogalom közül a szabad akaratot teszi elsõ helyre.

Örök kérdés a gyakorlati szakemberek számára: mennyiben be-folyásolja egy személyiség alakulását a magával hozott biológiai té-nyezõ, a szülõk és nevelõk tûrõképességén alapuló gondosság, va-lamint a tágabb szociális hatások együttese. Hogyan válhat egyimpulzív óvodásból precíz tudós? Vagy fordítva: a har-monikusnak vélt családi környezetbõl érkezõ kisgyer-mek miért kezd váratlanul hazudozni, lopni, agresszívanviselkedni az oviban?

Ranschburg szerint mindehhez a kulcs, s egyben a korai ne-velés legfontosabb tényezõje, a kisgyermek empátiájának(ki)alakítása. Állítja, kezdetben a kisóvodások mindegyike közelugyanannyi empátiával rendelkezik (még az agresszívek is!), követ-kezésképp négyéves korig mindannyian képesek részvétet, sajnála-tot, bûntudatot érezni egymás iránt, és azt kimutatni.

Kívánatosnak tartja, hogy ezt az empátiás érzékenységet az óvoda min-denkiben szisztematikusan fejlessze, egészen az iskolás korig. Még jobblenne, ha az iskola is ezt minél tovább folytatná…

A klinikai vizsgálatok során kiderült, azok, akiket egykor az óvo-dában a kevésbé vagy egyenesen nehezen kezelhetõk közé soroltakszóbeli vagy viselkedési agressziójuk miatt, de iskolás éveikre megtudták õrizni empátiájukat, késõbb sokkal sikeresebb életutat jártakbe, mint azok, akik nem tudták megtartani e képességüket. Arra akövetkeztetésre jutott, hogy a személyiségfejlõdésben léteznekkitüntetett periódusok (szenzitív szakaszok), melyen belül azegyénnek döntési lehetõsége van, hogy melyik irányba induljon el.

Magam azt tenném hozzá, hogy ebben az életkorban a szülõnek, a pe-dagógusnak gyakran kell a gyereket olyan egyszerû választási helyzetbe hoz-ni, amin túljutva az a személyes kibontakozását hatékonyan segíti. Hívjukezt nevelésnek, intuitív vagy célzott fejlesztésnek, mindegy minek, a lényegaz, hogy legtöbbször a gyerek döntsön szabadon, és helyette ne a felnõtt. Ez-zel teszünk jót a fejlõdésének.

Tovább lépve, Ranschburg a moralitás felõl is vizsgálja aszabad akaratot.

Úgy véli, a külsõ kontrollos egyén rendszerint azt éli meg,hogy õt a végzete irányítja. Vele csupán megtörténnek a dolgok. Azilyen tetteiért felelõsséget nemigen vállal, inkább hárít.

A másik típus: a belsõ kontrollos, ha hibázik, beismeri, ha si-kere van, önmaga erõfeszítésének tulajdonítja. Tehát a szabad aka-rat fontos, mind a pszichológia, mind a pedagógia feltételrendsze-rében. Mindezek felvetik a becsületesség képességét, azt a szin-tet (neveltségi mutatót?), melynek hátterében az egyén önkont-rollja áll. Ismerjük a gyakorlatot, amikor az óvodapedagógus úgyméri neveltjei erkölcsi szilárdságát, hogy „helyzetbe hozza”, s köz-ben megfigyeli õket, ki mennyire empatikus, szabálykövetõ, szoli-dáris, tehát megbízható.

Záró gondolatai között a szerzõ hiányolja azokat a helyi közös-ségeket, melyek a történelem során morálisan, mentálisan is ösz-szetartották az embereket, a születéstõl a halálig.

Ranschburg egyes felvetései – éppen megoldatlanságuk miatt –ugyanúgy aktuálisak ma is, mint egy évtizede. Így fogalmazott: „Amai fiatalok nagyon okosak, de lelkileg éretlenek, és ez se-bezhetõvé teszi õket.”

Ezen a közös ponton átvezetem a kedves olvasót a másik pszi-chológus szerzõ munkásságára. Mindenütt a világon kísérletek aztigazolják, hogy a bûnelkövetõk alacsonyabb önkontrollal rendel-keznek, mint a társadalom tagjai általában. Az ilyenre mondjuk,hogy személye labilis, mert könnyen manipulálható.

Feldmár András a végzet, a sors, a remény dolgait járjakörül, rendkívül izgalmasan és olvasmányosan, több diszciplinabevonásával. A mai napig is praktizáló pszichológusként õ legfon-tosabb feladatának azt tekinti, hogy a segítségre szoruló gyermek(család, csoport) visszataláljon a boldog mindennapokba. (Úgy vé-lem, számunkra is ez a leglényegesebb hosszú távú cél.)

Feldmár András szerint a belsõ szabadság a legkemé-nyebb élethelyzeten is átsegíthet. A könyvben ezt illusztráljaegy felemelõ esettel, Brodsky történetét felidézve.

Még érdekesebbek és megrázóbbak az életrajzi példái. A pszi-chológus önvallomása a lelki fejlõdés keserves útjáról. Igazánmegható és tiszteletre méltó, ahogy mindezt elénk tárja. Szól a ha-gyományos gyógykezelés álságairól, a beteg-orvos viszony megvál-toztatásának szükségességérõl. Több esetet említ, ami a családipárbeszéd, a szeretet, vagyis a másság feltétel nélküli elfogadásánaka hiányából fakad.

Szól a tanár és diákja közötti bizalom elvesztésének trauma-tizáló hatásáról. Ezzel összefüggésben említi az öngyilkosok lelkiállapotának alakulását, jellemzõit, még az elkövetés elõtt. (Jó, hami is idõben felismerjük ezeket a jeleket.)

Elgondolkodtató mindaz, amit a szabad választásról, aszerepválasztásról, a rejtett motivációkról és a hozzá kap-csolható félelmekrõl ír. Szerinte a gondok forrása az emberek

Nincs annál izgalmasabb, mint amikor három kiváló szellemû ember ugyanarról a dologról egymásnak elmondja a véleményét. Különösen,ha az egyiket Ranschburg Jenõnek, a másikat Feldmár Andrásnak és a harmadikat Popper Péternek hívják. A téma, amit értékes gondo-lataikkal a „Végzet, sors, szabad akarat” címû (alig százötven oldalas) kis könyv lapjain körbejárnak, bennünket, pedagógusokat is napon-ta érintenek, izgatnak, feszítenek, és megoldások keresésére késztetnek.

16

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBENAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

közötti viszonyok torzulásából adódik, és mindabból, ahogy azokataz egyén megéli.

Fontos lenne a vágyak õszinte megfogalmazása elsõsorban ön-magunknak, utána másoknak, ami szintén egy lépcsõfok lehet azegyéni szabadság felé.

Feldmár Andrásról azt is fontos megemlítenem, hogy Kanadából gyak-ran hazalátogat, mert Budapesten egy intézetet alapított. 2006-tól mûkö-dik ez a nonprofit vállalkozás, amely modellértékû kísérletbe fogott a balas-sagyarmati börtönben.

Hetente Büky Dorottya segítségével úgynevezett Mesekört szerveznek az el-ítélteknek. Elsõdleges céljuk az önismeret és empatikus képességek alakítása.Ahogy Ranschburgnál olvashatjuk a könyvben, az önkontroll mindenkor azönismereten alapul, ehhez nyújt segítséget ez a terápia. A fiatal felnõtt elítélteklegtöbbjének az életébõl nagy valószínûséggel kimaradtak a szülõi elvárások ésa családi szabályok megalkotása, ezért kellõ idõben nem fejlõdhetett ki a reálisénképük. Ez a hiányosság négy-öt éves koruktól (az erkölcsi fogékonyság korá-tól), folyamatosan halmozódott, amit nem kompenzált az iskola, mert az elõ-zõ évtizedekben nem tekintette alapfeladatának az érzelmek nevelését.

A Mesekör résztvevõi szerint életük megváltozott, mivel a módszer vissza-adta nekik az önbecsülésüket. Többen a már szabadultak közül hetentemesszirõl is visszajárnak a börtönbe, olyan fontossá vált az életükben ez a kö-zösség. (Ebben a büntetés-végrehajtási intézetben – a statisztikájuk szerint– a visszaesõ bûnelkövetõk száma jelentõsen csökkent.)

„Átlépni a szégyen körébõl a szeretet körébe, óriási lépés. Nem

tudunk boldogok lenni úgy, hogy rosszul bánnak velünk, vagy mi

rosszul bánunk másokkal.” – úgy hiszem, ez Feldmár András tanítá-sának lényege. Érdemes megszívlelnünk.

A harmadik szerzõ egykor tanítóm volt. Dr. Popper Péter ittsem kíván kibújni alapirányultságából: õ eredetileg filozófuskéntindult, és csak késõbb váltott irányt. Így máris értjük, miért lett aharmadik fejezet címe: A kételkedõ hite. Bölcselõként vallja, õsok mindent másképpen lát, mint kiváló kollégái, de ez szerintenem tekinthetõ bajnak. (Úgy vélem, az igazán nagy emberekre ép-pen ez a szinte határtalan tolerancia jellemzi az eltérõ véleménytvallóval szemben.)

Hallatlanul izgalmas vallásfilozófiai és kultúrtörténeti összefüg-gések egész során vezeti le, hogy meddig terjed az ember bel-sõ szabadsága, mit befolyásolhat a döntésünk és a választásunk.Megemlíti az ókor bölcselõinek egyik alapkérdését: az erény ta-nítható-e? És hogy fejezõdik ki egy bûnös esetében a sza-bad választás? – pedig õ is valamilyen szinten ismeri a törvényt.

Lét és tudat kettõse, egzisztencializmus, determinizmus, freu-dista tudattalan, felelõsségvállalás, életünk rítusai és sémái, ezekmindenkit felrázó fogalmak és mechanizmusok. Szól a kényszeres-ség háttereirõl, eltérõ magyarázatot adva a kisgyermekkorra, majda felnõttekre.

Popper azt gondolja: „… szabad akarat van, szabad cse-lekvés nincs.” Szerinte a mindenkori realitások korlátozzák acselekvést és a belsõ szabadságot is. Nos, az õ véleménye (a bölcskételye) ebben tér el az elõzõekétõl. A belsõn az egyén karakterét,alapvonásait érti. Ezen a „magon” nehezen lehet változtatni, mégpszichoterápiával is alig. Legjobb, ha elfogadjuk a saját vonásain-kat, és szeretjük önmagunkat. „Amíg az ember nem békélmeg önmagával, addig azt se fogja elhinni, hogy más em-ber szereti, szeretheti õt, mert õ sem szereti önmagát.”

Egy Harris nevû pszichológust említ, akinek a gyerektípusai közül a meg-felelési kényszeres számomra a legérdekesebb ebben a fejezetben. Sok ilyenengedelmes kisgyermeket ismertem, akit „nagyon szeretõ” család vett körül.Szó szerint, mint egy pajzs. Viszonzásul elvárták tõle a legteljesebb megfele-lést egészen a pálya-, akár a párválasztásig. Idõvel annyira erõssé lesz azilyen gyermekben a vágy szerettei elvárásainak kielégítésére, hogy a végén te-

kintet nélkül hagyja, mi is valójában a saját igénye. Sajnos, az ilyen gyerekelveszti igazi arcát.

Ugyancsak tanulságos a moralizáló és a gondoskodó típusú férj-feleségpáros mûködésérõl szóló részt. Utalva a hibás kommunikációjukból fakadókapcsolati félreértésekbõl bekövetkezõ válásra, aminek okait a felbomló csa-ládoknál ma is sokan keresik és magyarázzák.

Hozzáteszem, a szülõktõl látott mintát a gyerek azonnal elraktározzamagában. Ezzel a negatív élménnyel érkezik a nevelõ intézményekbe, aminváltoztatnunk kell a saját jövõbeli érvényesülése érdekében.

Erõgyûjtés

Az új nevelési év küszöbén minden kedves óvodapedagóguskollégának ajánlom a fenti könyvet lelki felfrissülés céljából.Tapasztalhatjuk, a három nagy elme milyen közérthetõen be-szél mindazokról a problémákról, melyek napjainkban még in-kább feloldásra, ennek érdekében pedig a pedagógusok továb-bi érzékenyítése vihet elõre, továbbadva azt az általa nevelt kor-osztálynak.

Részemrõl a következõ eszmei rangsor alakult ki a könyvújraolvasása kapcsán: párbeszéd, erkölcs, tisztesség, bizalom,

önismeret, empátia, közösség, szeretet, vágyak, akarat, cselek-

vés, szabadság, boldogság.

Idõrõl idõre szükséges tisztázni magunkban azokat az alapelve-ket, amiért naponta dolgozunk, nevelünk, vitázunk, küzdünk, gon-dozunk és támogatunk.

Minden kollégának sikeres 2016/17-es tanévet kívánok!

17

Labáth Ferencnéigazgató (Humán Tréning Központ)

A gyermekek kérdései a világról

Hogyan jutnak el a gyermekek, ahhoz az állomáshoz, hogykérdezzenek? Utánoznak bennünket? Megtanulják tõ-lünk? Vagy egyszerûen kérdeznek, és kész?

Le kell szögezni egy tényt: A kisgyermek csak akkor tud utánoz-ni, ha van mit. Ha azt látja, hogy a körülötte lévõk kérdeznek isegymástól, nemcsak beszélnek, akkor ez is helyet kap az ingereiközött. Vizuális észlelése és a hallási észlelése is gazdagodik ezál-tal. Hogy hogyan?

„Ennek elsõ jele a tudatos mosolygás megjelenése 3-6 heteskor között. Erre már az újszülött is képes: veleszületett ösztönerévén próbálja elsajátítani mindazt, amit a környezetében lát.”1

Mi következik ebbõl? Más a hanglejtésünk, a hanghordozásunkakkor, ha kérdezünk. Ezt látja, hallja a kicsiny. De azt már érzi,hogy a kérdéshez milyen érzelmek társulnak. Tehát ez már egytapasztalás ilyen korai korban. Ebbõl alakul majd ki – hosszastapasztalás eredményeként – az adekvát viselkedés: kérdezek –választ kapok – újabb kérdésre ösztönöz – újabb választ kapok;vagy kérdezek – nem kapok választ – nem kérdezek.

Ha a gyermek olyan családban nõ fel, ahol nem kérdeznekegymástól a szülõk, ott nehéz dolga lesz, mert bár õ kérdez, de

Rövid felvezetõt írok. Kérdések kapcsán kérdések. Hogyan lesz a „Mi ez?”-bõl „Miért?”? Hogyan tanulnak meg a gyermekek kérdezni? Tudatosan egy hosszú mottót választottam Robert Norlandtól. Tudatosan, hogy egyrészt ráirányítsam a figyelmet a témára, másrészt,

hogy érzékeltessem, apától ugyanúgy lehet kérdezni, mint anyától. A köztudatban még mindig az a nézet tartja magát, hogy a gyermekekcsakis az anyjuktól kérdeznek. És ez egy tévhit.

Mottó:

„Apa!Igaz, hogy a kékszilva azért piros, mert még zöld?És miért nem szédülünk, ha tényleg forog a Föld?Gyilkos a férfi, ha egy nõ fejét elcsavarja?Akinek szemére hánynak valamit, nem zavarja?Tényleg rendõr a szúnyog, ami nyakon csípett este?És miért sötét az árnyék, ha nincs is neki teste?S ha igaz, hogy fülén hõt ad le a nyuszi koma,hány nyúl kéne, hogy télen befûtõdjön a szoba?S ha a faágon a denevér nem lóg, hanem áll,akkor el van ájulva szegény pára netalán?Hasznos a villanyírógép? Hisz villát ki nyír ma?S ha az összecsukható ernyõ egyszer kinyílna?Láttál-e már valaha lottón nyerni jósokat?És miért a Párkák szövik odafent a sorsokat?Ha a kutyám velem alszik, ágyeb, ugye?S ha egy ló megbokrosodik, lesz levele, rügye?Ha a tenger vize sós, miért édes a folyónak?S mit kiskutyám pisil, az az „ebbõl” kifolyólag?Ha van téli nap, akkor miért nincsen nyári hó? És mondd, minek egy templomra villámhárító?Apa! Hova tûntél?”

lehet, hogy nem kap választ. Serdülõvé válva elõadódhatnak azoka helyzetek, hogy „Kérdezd meg anyádat!”, aki tovább küldi, „Kér-dezd meg apádat!”. És csodálkozva néznek a szülõk, ha a késõbbi-ekben már nem õket kérdezi gyermekük.

Tanuljunk a gyermekektõl kérdezni! Õk nem sablon kérdé-seket tesznek fel nekünk: „Mi volt az oviban?” „Mi volt az ebéd?”

Álljon itt néhány példa a gyermekek koránt sem sablonoskérdéseire:

„Miért nem látjuk a levegõt? Mit jelent az, hogy például? Miért hív-ják szemeknek a szõlõt? Hova mennek a fák? Miért kék az ég? Miért fe-kete az este? Hogyan lesz a kenyér héja? Miért van külön kenyér bele?Miért nem beszél a macska? Nyáron miért nem esik a hó? Miért harap akutya? Mit esznek a madarak? Miért kell bekötni a cipõfûzõt? A gólya-fészek az a több és a gólyafész az az egy? Egy fa alkothat-e magában er-dõt? Mi az ördögszekér? Van-e örökké termõ fa?”

A gyermekek sosem beszélnek mellé. Azt kérdezik, amire kí-váncsiak. Kérdéseik közvetlenek és nagyon lényegre törõek,mindezek mellett nyíltak és egyszerûek. Az utóbbit bizonyáraígy gondolják õk is. De mi, felnõttek is egyszerûnek tartjuk?Mindegyikre tudjuk a helyes választ?

„A gyerek pedig attól tanul, aki a legtöbb idõt tölti vele el.”2

Attól tanul meg kérdezni is! Jó esetben ez a szülõ, illetve a szülõlenne. Kutatások, felmérések bizonyítják, hogy a gyermekekmennyi idõt töltenek a tévé, a tablet, a számítógép elõtt. Ott az-tán nincs kitõl kérdezni! Ugyanez a helyzet, ha mesét néznek.Pedig ennél a tevékenységnél is nagyon fontos lenne, hogy él-ményeit megossza, és ha valamit nem ért, azt megkérdezhesse.A magyar népmesék nagy tanítók, de az egyáltalán nem árt sema mesének, sem a gyermeknek, ha a szülõ is beszél az õ meseél-ményérõl a gyermekének.

Kedves szülõ és nevelõ társak! Ha gondolják, próbálják ki, hogykérdezzenek gyermeküktõl. Például: „Szerinted a sárkányok mivel töl-tik a napjukat? Hogyan lesz az ökörnyál? Mit jelent szerinted, hogy dob-szerda?”

Alaptétel: a kisgyermek addig kérdez, amíg meg nem elégszika válasszal.

Ferenc pápát is kérdezték a gyermekek. 3 Egy kanadai kisfiúmegkérdezte tõle: „Mit csinált Isten, mielõtt megteremtette a vilá-got?” Ferenc pápa azt válaszolta: „Szeretett, mert Isten maga a sze-retet.” A kisfiú nem kérdezett tovább.

A kérdések, a gyerekek kérdései nem a mi bosszantásunkravalók, hanem arra, hogy még nem elégítettük ki gyermekünk tu-dásvágyát. Vagy nem jól! Nem arra válaszoltunk, amit kérdezett,ezért õ nagyon helyesen, újból felteszi a kérdést, és ezt mindad-dig teszi, amíg nem adtunk számára érhetõ választ. És ez nagyon

1 http://www.kismamablog.hu/gyermekneveles/hogyan-tanul-a-baba-amikor-utanoz

2 http://uruborkak.cafeblog.hu/2014/05/05/ez-mi-ez-megorjit-hogy-a-gyerek-folyton-kerdez/

3 Kedves Ferenc pápa!, Jezsuita Kiadó, 2016.

18

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBENAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

fontos számára! Számunkra pedig õ! Ezért irányítsuk figyel-münket rá és a kérdéseire! Ha így teszünk, közelebb kerülünkgyermekünk világához!

A kisgyermekek kérdései idõben, térben szerteágazóak, sok-szor különbözõ dolgokat összekötnek. Például:

Kistestvér születése után: „Minek jött? Vigyük vissza oda, aholeddig volt!”

Vagy: egy kisgyermekes család nálunk a házban a harma-dik emeleten lakik. Az anyuka már fent járt az emeletükön, akisfiú még nálunk az elsõn, a lépcsõfordulóban. Nagyon fá-radt, nyûgös volt már. Megállt a felvezetõ lépcsõsor elõtt, le-vetette az egyik cipõjét, megfogta és egy határozott, jól irá-nyított mozdulattal felhajította. Meglepõdtem, nem értet-tem, miért tette, és megkérdeztem: „Ezt miért csináltad?”„Azért, mert így hamarabb felérek!” – hangzott a magától értetõ-dõ válasz.

Ha nem értjük a gyermek kérdését, akkor kérdezzünk vissza. Pél-dául: „Jól értettem, hogy azt kérdezted…?” Nagyon fontos dolog a kom-munikáció az interakció fenntartása érdekében. Késõbbiekben a bi-zalom fenntartása érdekében is, hiszen aki kérdez, az valamit nemtud, és feltárja ezt a hiányosságát. A bizalom nagy kincs, õrizzük!

Különösen óvakodjunk attól, hogy a gyermek fel nem tettkérdésére válaszoljunk! Például: „Ugye, jó volt ma az oviban? Ugye,finom volt ma az ebéd? Ugye, jót játszottál?” Feleslegesek, sõt ki me-rem jelenteni, károsak, ártóak ezek a típusú kérdések, mert nemvisznek sehová. Sõt, a kérdésünkben ilyenkor benne van az a vá-lasz is, amit szeretnénk hallani. Mit is válaszolhat erre a gyer-mek? (Igen/nem!)

Ahogyan attól is intek mindenkit, hogy többre válaszoljunk,mint amennyit kérdeztek tõlünk. Itt nem a mi érdeklõdésünk,kíváncsiságunk számít, hanem a kisgyermeké!

Nem kell és nem is lehet a gyermek minden kérdésére választadni. Szülõk, nevelõk maradunk akkor is, ha belátjuk és el ismondjuk, „Erre a kérdésedre nem tudok válaszolni.” Vagy „Térjünkerre vissza, hogy utána tudjak nézni.” Vagy „Vannak olyan kérdések,amelyekre én nem tudom a választ, de más lehet, hogy tudja.”

A gyermekek nem mások kérdéseit teszik fel, hanem sajátmaguk alkotják meg azokat. Újabb kérdések esetén újra alkot-ják azokat. Mindez nagyon tiszteletreméltó! És nem csak tiszte-letre méltó, hanem önfejlõdését is segíti: gondolkodik, újra fo-galmaz, átalakít, megért, véleményt alkot, kiválasztja a lehetõlegmegfelelõbb szót, amit tartalmilag elemez… – mindezt saját,már meglévõ tapasztalatai és tudása alapján teszi.

Hagyjuk meg, hogy a gyermek saját élményeit, tapasztalatait,megfigyeléseit, elképzeléseit is mozgósítsa egy-egy általa felve-tett kérdés megválaszolása kapcsán.

A világ befogadása egy kisgyermek számára akkor válhat tel-jessé:

• ha várjuk az õ érkezését, ha önmaga indul el felfedezõ útjá-ra, ha nem siettetjük az indulását,

• ha szabaddá tesszük az útját, • ha hagyjuk játszani, mert a gyermeki megismerés, felfede-

zés útja a játékon keresztül vezet,• ha figyelünk a kérdéseire, • ha mindvégig támogatjuk, mert miközben felfedezi önma-

gát, aközben felfedezi a világot is, a világnak azt a szeletét,amely éppen foglalkoztatja.

Az Ovi-Suli.hu az Óvodai Nevelés és a Tanító

címû szakmai lapokhetente frissülõ weboldala

pedagógusoknak és szülõknek

Lájkolj minket a -on is!

www.ovi-suli.hu

19

Muhi Évaóvodapedagógus (Mindszenti József Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Budaörs)

Jel-játék

Agyerekek körben ültek a nagy szõ-nyegen és mindenkinek adtam akezébe egy jelet, ami NEM az övé

volt. Utána megkértem az egyik találom-ra kiválasztott gyereket a bátrabbak kö-zül, hogy álljon fel és mondja meg hango-san, kinek a jele van a kezében, majd ke-resse meg azt a gyereket (akinek a jele akezében van), és tegye le ELÉ a szõnyeg-re. Ezután az a gyerek állt fel, aki megkap-ta a saját jelét, és õ kereste meg a kezébentartott „idegen” jel gazdáját, majd vissza-ment a helyére, ahol az õ jele volt a szõ-nyegen lerakva.

A játék mindaddig folytatódott, amígmindenki elé oda nem került a szõnyegena saját jele. Közben a gyerekek egyéniszintje, érzelmi állapota szerint módosulta feladat. Aki bátortalanabb volt, annaknem is kellett kimondania a társa nevét,akinek a jele a kezében volt, elegendõvolt, ha odament hozzá, és letette elé. Akinem fedezte fel, hol ül a társa, akinek a je-le a kezében volt, azt a gyerekek segítet-ték, és a jel gazdája is vadul integetve hív-ta fel magára a figyelmet.

Az egy hete járó új gyerekeket kedve-sen biztatták és bátorították. Nem voltkönnyû feladat a megkapott saját jelet aszõnyegen tartani maguk elõtt, és az „ide-gen” jellel a kezükben elindulni, megke-resni a gazdáját, és még a (kereszt) nevétis kimondani, aztán visszatalálni a sajátjelükhöz. De mégis izgalmas volt számuk-ra, mert minden gyereknél másképp kel-lett segíteni, vagy lehetett örülni, ha ügye-sen, gyorsan megoldotta a feladatot.

Amikor mindenki elõtt ott volt már asaját jele a szõnyegen, akkor dobütéshangjára felálltunk, menetirányba for-dultunk és dobpergésre körben futot-tunk a szõnyegen a jelek körül, majd a„Keresd meg a jeledet!” – kiáltásra min-denki visszaült a saját jeléhez. Ezt 2× is-mételtük.

(Ekkor történt, hogy mikor másodszorjátszottuk ezt a játékot, az egyik kislány a szí-vére szorította a jelkártyát, és azt mondta:„szeretem a jelemet!” Így innentõl kibõví-tettük a játékot, és amikor legközelebb eh-hez a szakaszhoz értünk, a szõnyegen ülvemagasba emeltük a jeleket, majd mellsõ kö-zéptartásban tartva a jelkártyát azt mond-tuk: ez az én jelem, és a „szeretem” szónál aszívünkre szorítottuk.) Ezután a dobot aszõnyeg közepére tettem, és elmondtam,hogy most összegyûjtjük a jeleket.

Volt, akiét körülírtam, volt akiét eldú-doltam, volt, hogy különbözõ szempon-tokat találtam ki (repülni tud, gurul, fánnõ stb.). A hiányzó gyerekek jeléhezegyütt találtunk ki „rejtvényt”. Mindeznagyon izgalmas volt számukra. Ahogy ta-lálgattak, lassan megtelt a dob és vége letta játéknak.

A második héten kezdtük el játszani a 4-5 évesekkel, egyrészt, hogy felelevenítsük a gyerekekkel aneveket, jeleket, másrészt, hogy játékos formában három új gyerekünk is ismerkedjen ezekkel.A jeleket A/4-es papírból vágtam ki, 1 db. papírra 4 jel fér, aztán lelamináltam, hogy tartós legyen.

20

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBENAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

Barna Enikõóvodapedagógus (Kõbányai Hárslevelû Óvoda, Budapest)

A sokat vitatott liberális nevelés

Aliberális szó jelentése: szabadelvûség. Apedagógus szaktekintélyek pedig így vé-lekednek: „Értsd jól!”.

A mai napig fülembe cseng, amikor a libe-rális nevelés szóba kerül: ÉRTSD JÓL!

Utánanézve a lexikonokban csak megerõ-sítést kaptam, hogy valami nagyon máskéntlett értelmezve az utóbbi idõkben.

„A liberalizmus, más néven szabadelvûség,a szabadságot jelentõ liberty szó után alapve-tõen a személyes szabadságon és törvény elõt-ti egyenlõségen alapul, vagyis a szabad gondo-latok széles spektrumát jelentõ eszmerend-szer, melyek közös vonása, hogy az egyén sza-badságát jelölik meg.”1

Gyökerei a 17–18. századra, a felvilágosodásidejére nyúlnak vissza. Az emberi jogok mai fo-galma is a minden emberre vonatkozó szabad-ságra és egyenlõségre épül. Az általánosan hasz-nált definíció szerint: Az emberi jogok azok a jo-gok és szabadságjogok, amelyek minden embertszületésüktõl fogva egyenlõen megilletnek”.2

Ezeken elgondolkodva felmerül a kérdés,hogy akkor mi is az a liberális nevelés? A sza-badelvûséget hogy értelmezzük?

Ha a meghatározás egészét nézem, semmiesetre sem a mindent lehet, nem érdekel, ha-nyag, oda nem figyelõ pedagógusra gondo-lok. Számomra a liberális nevelõ igen is „oda-teszi” magát.

Nagy gondot fordít arra, hogy megismerjea gyermeket.

Tudja, hogy mit lehet és mit kell elvárnitõle, és segít neki abban, hogy szabadságjo-gait úgy érvényesíthesse, hogy azzal nemsérti meg mások szabadságjogait.

„A klasszikus liberalizmus hívei szerint az egyet-len igazi szabadság a kényszerektõl való mentességszabadsága.”3

Ez mit jelent? Kényszer nélkül tenni vala-mit, az az, ha én akarom. Ezt kell elérnie azigazi liberális nevelõnek. Belsõ késztetése le-gyen a gyermeknek olyan cselekedetekre,amivel nem bánt másokat, nem tipor másokszabadságjogaiba. A jó nevelõ ezt minimumkövetelménynek tekinti.

A végsõ célja, hogy olyan személyiségje-gyek alakulhassanak ki a gyermekekben,akik a minimumon túl képesek mások javá-ra cselekedni, saját egójukon felülemelked-ni, ugyanakkor nem a közösség vagy más

személy áldozatává válni, olyan embereketnevelni, akik emberi kapcsolataik révén ké-pesek majd olyan személyiséggé fejlõdni,akik majd önálló egyéniségekként együtttudnak mûködni a közösséggel, a helyesegyensúlyt megtartva személyiségük ésegyéniségük között.

Ehhez a liberális szemléletû pedagógusnakbizony helyesen megválasztott határokat jelölki, ami nem korlátoz, csak határt szab, de megis tart, mint egy jó védõháló.

Nézzünk néhány példát! Egy autista gyermek van a csoportban.

Köztudottan nehezen viselik a zajt, a töme-get, és amit a pici fejükbe vesznek, ahhoz má-niákusan ragaszkodnak. Legyen az tárgy, cse-lekedet, helyszín.

Meddig terjed a csoport tagjainak szabad-ságjoga és meddig az autista kisgyermeké?

Mit kell elviselnie a csoportnak és mit azautistának?

Meddig nem sérülnek személyiségi jogaik?Mi az, ami tolerálható, és mi az, ami már

nem?A szakemberek dolga, hogy ezt humánus

szemlélettel, a törvények betartásával megálla-pítsák. És itt jön a közremûködõk személyes fe-lelõssége. Nyilvánvalóan más és más az a mód,amellyel a különbözõ helyzetekben helyesen ér-telmezzük a felek szabadságjogát. Gondolok aközösség tagjainak életkorára, létszámára, társa-dalmi-szociális hátterére stb. Ha adott egy autistagyermek, hogy maradjunk a példánál, más mód-szereket kell és lehet használni! Így mást egy picifaluban, ahol mindenki személyesen ismeri, sze-reti, és mást egy zajos nagyvárosban, ahol a szom-széd sem tudja, hogy létezik a gyermek. De a sza-badságjogok megilletik a gyermeket!

Pályakezdõ koromban egy nagyon ked-ves, okos kisfiú járt a csoportomba. Fejlõdésirendellenességgel született, a karja és a kézfejeszembetûnõen más volt, mint egészséges társa-inak. Körjátékot játszottunk, és a gyerekek ver-sengtek, hogy a kezemet foghassák, mellém áll-hassanak. A kisfiú mellé nem kívánkoztak, pe-dig szerették õt, de kicsit viszolyogtak a vele va-ló érintkezéstõl. Hirtelen sok gondolat átfutotta fejemen. Nevezzek meg valakit, hogy fogjameg a kezét? Kezdjek el szónoklatot tartani,hogy bizony nem szép dolog odébb állni? Egy-szerûen várjam meg a vita végét, majd lesz vala-hogy? Nem erõltettem rá senkire a kisfiút. Nemkezdtem el õ elõtte szónoklatot tartani az elfo-gadásról, a helyes viselkedésrõl. Egyszerûenmegfogtam a kis kezét. A gyerekek egy pillanat-ra mind elcsendesedtek. Soha többet nem for-dult elõ, hogy valaki a csoportból arrébb álltvolna, ha e mellé a gyermek mellé került.

Igen. Ezért kell megtalálni azt az állapotot,ahol az adott közösségben lévõ személyek sza-badságjoga az adott közösségen belül nem sé-rülnek. Egy óvodai csoport vezetõjétõl, az

óvónõtõl azt várjuk el, hogy ezt az egyensúlyiállapotot kialakítsa és megtartsa.

De kérdem: Hogy lehet mindezt elérni au-tokrata nevelõi stílussal? Azzal nem lehet!

Szükség van a liberális, elfogadó szemléletre!És aki ezt vallja, és gyakorlatban is megvalósítja,ha ilyen a szemlélete, akkor liberális nevelõ. A li-berális pedagógus nem anarchiát okoz a rábízottközösségben, hanem éppen a demokratikus,egymásra figyelõ személyekbõl álló csoport ki-alakításán fáradozik, olyan ésszerû szabályokatfelállítva, ami az egyének belülrõl fakadó elkép-zeléseit és a kívülrõl jövõ lehetõségeket összhang-ba hozza. Egyszerûen: „csak” példát mutat.

Szinte szégyenkeznem kell, amikor liberálisnevelõnek vallom magamat. Máskor pedigmagyarázkodnom kell, hogy miért állítok bi-zonyos kereteket, ha egyszer liberális vagyok.

1 Wikipedia2 Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1.cikk 1. mondata így hangzik: Minden emberi lényszabadon születik, és egyenlõ méltósága és joga van.3 Wikipedia

Körmöci Katalin összeállítása a gyermeki szabadságérzet biztosítása szempontjából

A gyermeknek joga van saját fejlõdésefolyamatában:• kérdéseire választ kapjon• tisztában legyen lehetõségeivel• a tudás megszerzéséhez• a világ megértéséhez• alkotáshoz, feltaláláshoz• kísérletezéshez• sikerhez, hibázáshoz• bíráláshoz, véleménynyilvánításhoz

A fejlõdés szabadságérzetének biztosításának módjai:• feltételek megteremtésével• felkínálással - választhatósággal• a gyermek élményasszociációjával• gyakorlati probléma megoldásával• gyermeki szükségletek, igények, kérdések

kielégítésével• motivált tevékenységbe integrálva

A szabad tanulás feltételei:• biztonság• szeretet• elfogadás, érdeklõdés• bátorítás, támogatás• nyitottság a gyermek jelzéseire• gyermekismeret• szabadságérzet biztosítása• felfedezõ, alkotó légkör• öröm kimutatása

Törekvések: • A gyermekek egyéni szükségleteinek

kielégítésére törekszik• Épít tulajdonságaikra, viselkedésükre, korábbi

ismereteikre, tapasztalataikra, érdeklõdésükre.• Számít a gyerekek önálló gondolkodására,

mérlegelésükre, döntéseikre• Nyitott, érdeklõdõ, egymást kölcsönösen

megbecsülõ személyiséggé neveli õket• Az egyénnek kínált tevékenységek által fejleszti

az egyént és a közösséget is, sok önálló munkára ad lehetõséget, próbálkozhat; a megismerés és a tudáskeresés öröme hatjaát, folyamatos megerõsítést kapnak

• Semmiféle képességek szerinti megkülönböztetésnek nincs helye

• Komplex és kreatív gondolkodásra késztetnek

21

Terényi Andreaóvodapedagógus, coach és igazságügyi mediátor (Budapest, Zugló, Hétszínvirág Óvoda)

Szabadon és természetesen a játékról

Ilyenkor mindig elgondolkozom azon,vajon mennyire termékeny, ha az óvodá-ban olykor „steril”, elszigetelt környeze-

tet teremtünk, és így megismertetjük meg azélõ és élettelen világot a gyermekekkel. Hi-szen minél távolabb tartjuk õket a természet-tõl, annál kevésbé fogják valóban olyannakmegismerni a világot, amilyen az valójában.

Igaz, a természetet „bevinni” jár néhaegy kis macerával, a gyermekeket a termé-szetbe kivinni pedig még többel – de azélmény bõven megéri a fáradtságot!

Valamiért sokan ezt még mindig nem tar-juk elég fontosnak, és olykor úgy teszünk,mintha a természet csupán a „világnapokonjöhetne be az óvodába”. A mindennapok nagyrészében olykor csupán annyit veszünk észrekülsõ környezetünkbõl, hogy esik az esõ,avagy nem. Pedig ha úgy igazán belegondo-lunk, a természet és a környezet szeretete, is-merete, megbecsülése, védelme, az az egyet-len és meghatározó tudás, amely élhetõvé te-szi számukra ezt a veszélyeztetett bolygót, azegyetlen otthonukat.

A ma gyermekei felnõve majd tudnakállatokat, növényeket, élõhelyeket menteni,és az esztelen szennyezésnek, szemetelésnekvéget vetni, vagy új galaxisokat felfedezni. Ámehhez arra van szükség, hogy most tudják el-fogadni és szeretni önmagukat és a helyet,ahol élnek.

Megérezzék, megértsék a természetrezgéseit, harmóniáját, és képesek legyenekráhangolódni, eggyé válni, és vele együtt léle-gezni.

Belsõ igényükké váljon az élet mindenapró megnyilvánulási formájának tisztelete,és védelme.

Ezt a személetet pedig csakis a környezetük-ben élõk mintáját követve tehetik magukévá.

Mi vajon mindentmegteszünk?

A felelõsségünk óriási, hiszen ha mostnem láttatjuk meg velük a világ szépségeit, azelkötelezett szeretetet és a tennivaló feladato-

kat, akkor joggal vélhetik úgy, hogy elég, haõk is csak a „világnapokon” figyelnek oda ar-ra, ami az otthonaik védelmezõ falán kívülvan.

Elengedhetetlenül fontos kimozdítanunkõket a kényelmesnek tûnõ, színes virtuális vi-lágból, és eléjük tárni az egyetlen igazit.

A valóságot, ami talán nem mindig kényel-mes, ám utánozhatatlanul egyedi és változa-tos – ha pedig megértjük az üzeneteit, akkorsegítõkész és barátságos is.

Nekünk kell átadni a jövõjük kulcsát,és ehhez a szereteten, az elfogadáson és amegismerésen át vezet az út, mégpedig min-dennap, és a nap minden pillanatában. Vala-hogy úgy lenne érdemes ezt megtenni, aho-gyan a természeti népek átadják az õsi tudástaz utódaiknak.

Képzeld csak el, ha például a sekély víz-ben ülsz a tenger, egy tó, vagy folyó partján,vagy sétálsz a fövenyen. Mennyi testi, érzelmiés gondolati tapasztalatot szerezhetsz néhányperc alatt, amit egyébként csak több órányitankönyv fölötti görnyedéssel pótolhatnál,ráadásul egészen más mélységben és minõ-ségben.

Ez utóbbi tapasztalás vélhetõleg kevésbéhatékony és élvezetes, mint az a néhány per-ces, önfeledt játék ott a vízben ücsörögve. Eb-ben a helyzetben azonnal összehangolódszönmagaddal, megteheted, amit gondolsz,megláthatod, amit érzel, megérted, amit ér-zékelsz, átéled az érzékelt és észlelt valóságot.A részese leszel mindannak, ami körülvesz, ésnem is tehetsz másként, csak hogy együtt lé-tezel vele egységes harmóniában. Tökélete-sen motivált állapotban vagy a megismerésrenyitottan, anélkül, hogy erre külön energiátfordítanál.

ÉPPEN ÍGY JÁTSZIK A GYERMEK!Amikor ott ülsz a vízben, és körülvesz a fo-

lyékony éltetõ elem, érzed, ahogy a bõrödhözér, és megborzongat, vagy kellemes, jól esõérzést kelt.

• Megfigyelheted a tested mozgását avízben, összehasonlíthatodm mennyire más,mint a szárazon.

• Átélheted a tested és a víz egymásra va-ló hatását.

• Megcsodálhatod a fény játékát a ví-zen, a szivárványt a vízcseppek tükrében.

• Eljut hozzád egy hajó keltette hullám,megtapasztalhatod a testedre gyakorolt hatását,és azt, hogyan változtatja meg a víz felületét.

• Láthatod és értelmezheted a hullá-mok terjedésének különleges módját, ahogynem egyik helyrõl a másikra igyekeznek eljut-ni, hanem csodálatos hatékonysággal egyszer-re minden irányba. Láthatod: a napsugarakjátékát a vízen, a sugárnyalábok beesési szögéta vízen, a színeket, a fényeket, a hangokat.

• Érezheted a víz párolgását a bõrödrõl,a szél simogatását, vagy épp borzongató fuval-latát, a nap erejét, a tenger sójának kiválását abõrödön, a hajadon.

ÉS JÁTSZOL: • Amint ujjaid közt lecsorog a víz és a ho-

mokszemek;• Bõrödhöz ér a kavics, a homok, elúszik

melletted egy apró halacska, pikkelye meg-csillan a napfényben, hozzád hajol egy sodró-dó vízi növényke;

• Megérintesz egy követ, majd beejted avízbe;

• Nézed, amint a hullámok gyûrûi szétsza-ladnak a fényes felületen.

És ha egészen ott vagy, akkor ez lesz aza hely, ahol:

• Megértheted és elhiszed, hogy magad isegy vagy ezzel a csodával, és rájössz, mennyirefontos és nagyszerû, hogy a része lehetsz. Atermészet körülvesz és védelmez, mint a bu-rok, amelybõl megszülettél, és ez az érzés ma-gával ragad és megnyugtat.

• Megérted, hogy ha a kavics a vízbe ejtvea lábadra pottyan, nem úgy fogod érezni,mintha ugyanez a szárazon történne.

• Akár még az anyagok sûrûségét is meg-tapasztalhatod, hiszen a vízben eldobott ka-vics sokkal kevesebbet halad, mint a levegõ-ben eldobott társa.

• Megérezheted kezeden a víz felhajtóere-jét.

• Seregnyi érzetet és emléket szerezhetsza különféle szerkezetû és állagú talajok keltet-te érzésrõl tenyered és talpad tapintása által.

• Egyszerre megelevenedik körülötted aszilárd, a folyékony és a légnemû halmazálla-pot lényege és különbsége.

• Kipróbálhatod, mi az, ami lebeg a víz te-tején, és mi süllyed alá.

• Elmerengsz az égen úszó felhõk képein,amint huncutkodnak a víz tükrében, megcso-dálod a szitakötõk elegáns röptét, a madarakszárnysuhogását és táncát a vízen, a víz felett.

Szeretett kollégáim!Õszintén remélem, hogy a nyár, a napszínû, mézízû, virágillatú, édes hangú, szellõérintésû év-szak számotokra is megannyi örömöt és csodát hozott.Hiszem, hogy mindannyian élveztétek a szabad létet, a kötetlen idõtöltést, hiszen ez az, amiigazán feltölt örömmel, szeretettel, a testet érzéséket, a szellemet tápláló, teremtõ gondolatokkal.Ilyenkor mindannyian közelebb kerülhetünk a természethez, és ez minél inkább így van, annálinkább megtalálhatjuk az utat belsõ önmagunk valóságához, értékeihez.Amikor szabad a test, a lélek és a gondolat átveszi a hatalmat felettünk a szabad akarat,és ölünkbe szórja mindazt a kincset, amire valóban vágyunk.

22

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBENAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

Felsorolni sem tudnám, mennyi mindenérint meg téged, és te magad is megannyi mó-don hatsz viszont a környezetedre.

Megismerheted önmagad, amint a té-ged érõ hatásokat befogadod, azok jólesõ,vagy épp kellemetlen voltát megtapasztalod,és elraktározódnak az ezekrõl alkotott képze-teid, gondolataid, emlékeid, a hozzájuk kap-csolódó illatokkal, látványokkal, hangokkal ésegyéb érzékletekkel.

Ekképpen szerzel tudomást a körülöttedlévõ világról, örömteli, spontán módon, úgy,ahogy számodra akkor és ott a legjobb.

Úgy fogadod magadba, mint tápláló, élte-tõ, gazdagító nektárt az új tudást magadról ésa világról, ahogyan te érzékeled, észleled ésgondolod a pillanat varázsa által.

Talán elgondolkodtat a parton heverõkövek látványa.

• Vajon honnan érkeztek el idáig, milyenutat tehettek meg, mitõl más a színük, a for-májuk, és mi alkotja õket?

• Hogyan keletkezhettek? Kik érintettékõket elõtted? Megannyi színes kavics, kicsitolyanok, mint mi, emberek. Annyifélék,ahány van belõlük, mind egyedi és különle-ges. Mind más! Összetalálkoznak, mert a ter-mészet hatalmas ereje egymás mellé sodorjaõket, és közben formálják egymást, aztán egymásik erõ hatására eltávolodnak egymás mel-lõl.

Néhány perc örömteli játék csupán!Önfeledt egybeolvadás a természettel,és egy életre szóló elmélyült tapaszta-latszerzés!

Úgy látszik, Rousseau gondolata mindenidõben aktuális: „Vissza a természetbe!”

Eszembe jutnak az óvodai csoportszobaiés udvari hétköznapok, és nem értem! – Mégmindig nem értem. Ha ez tényleg ilyen egy-szerû, akkor miért nem ily módon mutatjukmeg gyermekeinknek a világot? Mûanyag já-tékok, mûanyag világ, mûanyag érintések so-ra, mûanyag érzések, mûanyag valóság….

Felötlik bennem egy régi kép, amikor sze-retve tisztelt óvodavezetõm egy napon kilé-pett az óvodaudvarra, és feddõn magához in-tett engem.

Leforrázva álltam elõtte, midõn hallgat-tam intõ szavait:

„A gyerekek szétfröcskölik a vizet a mosdóban,mert a kezükben hordják ki a vizet a homokozóba!”

Elszégyelltem magam!No, a legkevésbé sem azért, mert nem fi-

gyeltem volna minden lépésüket éberen.Hogy hagyhattam a gyerekeimnek a kezük-ben hordani a vizet, hiszen ez egy remek játékés tapasztalat? Vagy, hogy engedtem szét-fröcskölni a mosdóban vizet – épp ellenkezõ-leg.

Sokkal inkább azért, mert még mindigaz a probléma, hogy néhány csepp vizet felkell törölni, és nem az, hogy a gyerekeinkneknem adjuk át a megismerés legtermészete-sebb kulcsát, akkor, és ott, amikor és ahol õkezt szeretnék.

A manóba is, miért kéne nekik ezzelvárni a következõ víz világnapjáig, amíga nevelõjük is motiválttá válik a dologra?

Na, ez az, amit biztosan nem lehet az évesvagy a tematikus tervben, de még a heti tevé-kenységi tervben sem elõre tervezni! Ezt egy-szerûen megkívánja az élet, a pillanat, a játék!Ez az itt és most valósága! Ha elszalaszt-juk, legközelebb már nem lesz ugyanaz a rá-csodálkozás és magától jött felismerés.

Sürgõsen orvosoltam hát mindenkiproblémáját, mégpedig úgy, hogy vala-mennyien a legjobban járjunk.

• Tisztelettel megköszöntem a vezetõi in-telmet, amely ráébresztett fontos tenniva-lómra, és hogy kiengeszteljük és jó kedvre de-rítsük, a gyerekekkel közösen feltöröltük amosdó padlóját, mindvégig megõrizve a játékhangulatát, még gyorsan elmormoltuk a „Dol-gozni szaporán” kezdetû verset is.

• Majd kerítettem egy méretes vödröt,hogy az én drága okos és kíváncsi gyerekim-nek ne kelljen kerülõutakon vágyni a tudást,és kollégáim legnagyobb megrökönyödéséremagam is segítettem a várárok feltöltésében.

• Ámulattal figyeltük, amint a feneketlenbendõjû homokszemek elszívják az összes vi-zet, és még többet, és még többet…

Megérintett egy érzés a gyerekkoromból,mennyire szerettem ezt nézni már akkor is,épp így, egészen a homok fölé hajolva, háthameglátom, hová is szökik a víz. (A kollégáim pe-dig azt figyelték, hová is szökik belõlem a felnõtt.)

A gyerekek ezúttal is a legegyszerûbb és alegtermészetesebb módon fejezték ki azt,hogy õk már motiváltak, olykor csupán miat-tunk, felnõttek miatt, no meg a higiéniás ésbalesetvédelmi elõírások miatt nem jutnakhozzá a vágyott tapasztalatokhoz.

Mert mi néha még mindig úgy képzeljük,hogy tényleg csak egy évben egyszer van a VízVilágnapja, amikor az efféle huncutságokmegengedhetõk, amúgy meg szépen rende-sen keretek közt illik viselkedni, a szabályokatbetartva játszani, szép tisztának maradni, amosdó rendjét megõrizni.

Még jó, hogy itt vannak a gyerekek,és percrõl percre próbálják megértetni ve-lünk, hogy õk ezt másképp szeretnék. Õk ösz-tönösen tudják, hogy: „A részbõl értjükmeg az egészet, és az egészbõl a részt”(Heidegger).

Ezt a titkot pedig õk a legbiztosabbforrásból tudják: A JÁTÉKBÓL!

Tényleg,• Miért is nem lehet napközben mosdó-

ban vizet öntögetni, méricskélni, hajókázni,egyszerûen játszani, hiszen annak akkor és ottvan a helye és az ideje, ahol bármiért is kap-csolatba kerülnek a vízzel.

• Miért nincs kerti pacsáló, sarazó, masza-toló…

És hogy erre nincs „ember”? – Dehogynincs, csak épp nincs jókor a megfelelõ helyen!

• Szeretnének a gyerekek a sárban mezít-láb tapicskolni, szeretnének fára mászni,

csimpaszkodni, csak úgy szabadon, de hogymondják el, hogy arra vágynak, hiszen lassanmár nem is tudják, hogy mi az, mert a szab-ványnak megfelelõ mûanyag mászókákon vancsupán lehetõségük ismerkedni a szabadmozgás örömeivel a helyi szokás- és szabály-rendszer betartásával.

A medencét, még ha van is, évek óta nemlehet használni, mert nincs pénz vízforgatóra.

Fel sem tudjuk mérni annak hátrányát,hogy a talpunk szinte soha nem érintkezikközvetlenül a földdel. És itt nem a tornate-rem padlójára gondolok, hanem a fekete,porhanyós, rögös földre, a homokos, kavi-csos, sáros, agyagos és egyéb talajra.

A lépés pedig maga az õsbizalom, amint atalp a talajhoz ér, az maga az élet, elfogadás éselengedés!

Megannyi, a testben felgyülemlett feszült-ség távozhatna így jótékonyan. Hiszen, aho-gyan drága anyanyelvünk õrizvén a régi tudástelmondja nekünk: „levezetjük a feszültséget”.Ez bizony valóban így van, ám ahogy a mesemondja: „aki nem hiszi, járjon utána”.

Úgy látszik, sok mindent feláldo-zunk az óvodai nevelésben a szervezettség, atervszerûség és a szabályok oltárán, de legin-kább a legfontosabbakat, a valóban szabad já-tékot, az örömteli természettel való ismerke-dést, a legtermészetesebb ismeretszerzést.

A madárcsicsergés a CD-rõl hallgatva nempótolható, hiszen annak nem csupán a hang alényege, van még ott szellõ, napfény, lombsuso-gás, bogárzümmögés, éltetõ tiszta levegõ, kéklõégbolt, patakcsobogás, vidámság, gondtalan-ság… – a világ valamennyi öröme és szépsége.

Mi is történne, ha megpróbálnánk csakúgy, csak akkor, amikor éppen oda illik, kicsitátformálni a szabályokat, úgy, ahogy a gyere-keknek jó?

Annyi történne csupán, hogy mi is képe-sek lennénk újra játszani!!

Minden évben ellátogatunk a gyere-kekkel az Állatkertbe is, ám:

• Valahogy évrõl évre erõsebben szólalmeg bennem az a hang, amely azt mondja,nem ez az élõvilág, nem ez a természet élette-li hangja, muzsikája.

• A legutóbb kimondottan lehangolt a ket-recek, a csempézett padlón, a rácsok mögöttboldogtalanul fel-alá járkáló vadállatok látvá-nya, éreztem, amint szabad lelkük a vadon-ban kalandozik.

• Elgondolkodtat a ketrece elõtt hangos-kodó, fél kézzel mutogató, másik kézzel achipset magába tömõ és szemetelõ látogatókképe. Õk vajon hogyan látják a természetet?

– Érdekes, hozzám hasonlón sokan érzikígy mostanában.

Az Állatkertben inkább azt mondanám;nézzétek ez az, amit nem szabad, rabságra kár-hoztatni a természet gyermekeit, még ha ve-szélyeztetettek is, lehet másként, lehet szaba-dabban szeretni õket, és gondoskodni róluk!

A természet nekem a játék: a szabad-ság, az öröm!

23

• A gyerekeknek szívesebben mutatom amezõn nyüzsgõ életet a nagyító üvegén át néz-ve, négykézláb mászva vagy az erdõben átölel-ve egy fát.

• A hûséges másik felünket, „aki” azt lé-legzi be, amit mi kilélegzünk, és azt lélegzi ki,amit mi belélegzünk.

• A szabadon élõ és játszadozó állatköly-köket, természetes élõhelyeket, ahol a tanu-lás örömteli játék, és a játék maga az örömte-li tanulás.

• A növényekkel, az állatokkal, az élõ és azélettelen természettel való szeretetteljes kap-

csolat törõdésre, a gondoskodás felelõsségé-re, elfogadásra, odafigyelésre, ráhangolódás-ra nevel. Megmutatja, hogyan lehet szabadonélni és élni hagyni, megfigyelni, megismerni,elfogadni és elengedni.

• A természetet elfogadva, megfigyelve,megértve ismerhetjük, érthetjük meg és fo-gadhatjuk el önmagunkat és egymást.

• Ráébredünk, hogy elengedni azt jelenti;elfogadni, szeretettel létezni hagyni valakitvagy valamit.

Ám ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha mimagunk is szabadok vagyunk.

Szabadok, akár a természet és a játék!Új nevelési év, új tervek. Hogyan mirõl

szóljanak?Nekem egészen biztosan az örömrõl,

a szabadságról, az elfogadásról, a sze-retetrõl, egy szóval: A GYEREKERÕL!

Nem sokat tépelõdöm, hogy legyen! Meg-kérdezem õket:

• Mit játszunk együtt? • Hogy szeretnétek?Ebben õk a szakértõk, náluk jobban

nem tudja senki, hogyan kell természe-tesen és szabadon játszani!

Tóth Dorina Annaóvodapedagógus

A játék és a nevetés összefüggése a fejlõdéssel óvodáskorban

(A júniusi lapszámban megjelent cikk folytatása)

Mi mindenre jók a szabályok?A gyermekek megértik a szabályokat és be istudják tartani azokat.

A megfigyelés szerint viszont örömötokoz a kötöttségek alól való kibúvás. Hacsúnya, tiltott szót mondanak ki, gyakran elta-karják a szájukat is, majd nevetnek. Elõfordul,hogy az vált ki örömöt, hogy a gyermek ellen-kezhet a felnõttekkel, óvónõkkel. A szembe-szegülés példája az, hogy elnyomva az óvónõhangját (mesemondás, éneklés közben) csö-rögnek, zörögnek, vagy csak egyszerûen nevet-nek a felnõtt kérésén. Elrejtõzve kuncognak,egymást tekintetét keresik megerõsítésként, éslopva figyelik a felnõttekbõl kiváltott hatást.

Az óvónõ által irányított játékokban a moz-gásszabályok megszegése volt gyakoritárgya a nevetésnek. Némi kárörömtõl semmentes más rajzának összefirkálása, cipõjénekelrejtése. Egy kislány úgy mondta a kiszámolót, hogysaját magára essen az utolsó szótag, így õ kezdhette el-sõként a játékot. A többiek ezt nem vették észre, ám akislány hosszan, diadalittasan nevetett magában.(Óvodai Nevelés 2001, 52.)

Egyelõre még nyitott kérdés az, hogymennyire van átfedés a korábban leírt megle-petésélmények és a szabályszegés között.Amikor a tárgyak látszólag maguktól szegik mega tárgyi világ szabályait, majd ennek a gyermekaktív közremûködése nélkül lesz valamiféleeredménye, az a meglepetésen túlmenõen ter-mészetesen szabályszegési elemeket is magá-ban hordoz. Szabályszegésnek tekinthetõ az is,amikor egy játék során nem tartják be a sajátmaguk, vagy társaik által elõírt vagy inkább elõ-íratlan szabályt.

Példa erre a szabálysértésre az az eset, mi-kor három óvodás fiú együtt játszott, repülõgépet ké-szítettek, majd az egyik asztalt repülõtérnek nevezték

ki. A repülõ útvonala az egész termen át haladt, a gye-rekek fejmagasságában. Indulás után a gépek csakmeghatározott útvonalon haladhattak, nem ütköz-hettek össze. Amikor már kialakult a játék, az óvónõakadályokat képzett: hegytetõt, magasan szálló ma-darakat, amiket ki lehetett kerülni. Felszálláskor azegyik gyerek annak a pilótának a hangját utánozta,aki közli, hogy hol tartózkodik a gép, a másik kettõ arepülõgép zúgását. A repülés befejezésekkor a gépek-nek ugyanoda kellett visszatérniük, ahonnan elindul-tak. Ám a játék unalmassá kezdett válni az egyik fiúszámára, és egy idõ után „baleseteket kezdett okozni”felszálláskor és a repülés közben egyaránt. A megsza-bott út elhagyása, a szabályok semmibevétele és elkép-zelt ütközések hatalmas nevetést váltottak ki a kis sza-bályszegõbõl, majd társaiból is. (B. Méhes Vera1982, 61.)

Az óvodások az apró csínyekkel, szabálysze-gésekkel saját maguk és a szülõk, óvónõk, fel-nõttek korlátait igyekeznek megismerni. Nemutolsósorban megtanít a felelõsségre és a sajáttetteink felvállalására is.

A „tiltott szavak” – tabuk kimondása

A tabutémák kimondása az óvodások számá-ra nevetéssel, enyhe zavartsággal és némi tilta-kozással együttesen mutatkozik. Talán monda-nom sem kell, hogy a tabuk többsége a testiség-hez tartozik, és a nemiséggel kapcsolatos játék-témákban, beszélgetésekben fordul elõ. Azilyen típusú játékokat a gyermekek általábannem az óvónõk közelében játsszák, ilyenkor fel-tûnõ fõleg a nevetésük, a rejtõzködésük, esetlegvalamelyikük (az adott játékból kizárt gyermek)panaszkodása nyomán lehet következtetni atörténésekre.

Efféle játék lehet a szerelmeskedés imi-tációja, a csók utánzása. A nemi érdeklõdéscsendül ki egy-egy mondókából, rigmusból is:

„Hogy vagytok lányok, üres a szoknyátok; Hogy vagy-tok lányok, üres a bugyitok; Lányok, lányok, lyukas abugyitok!” variációi. A gyerekek az idõsebbektõllátott, hallott mozdulatokat szeretnék utánoz-ni, eljátszani, az alapjáték a jól ismert papás-mamás játék. Egy kisfiú „Gyere, szerelmem!” felki-áltással belekarolt társába, majd egy puszit is adott avonakodó fiúbarátja arcára, a többiek pedig nevettek acsoportban. (Óvodai Nevelés 2001, 53.)

A tabuhoz tartozik még rengeteg kérdés,amitõl talán a felnõttek is tartanak, úgy értem, aválaszadástól félnek inkább. A gyerekek érzikezt, s ezért feszegetik a témák, s amikor valame-lyik ovis társuk kiderít valamit a szülõktõl, to-vábbadja a többieknek. A legtipikusabb kérdésa „Hogyan lesz a kisbaba?”. A leggyakoribb, „ti-tokban” játszott játékok ebben az esetben a sze-repjátékok. Minthogy a neve is mutatja, a gye-rekek valamilyen szerepet játszanak el, ez azóvodáskor legkedveltebb és legjellemzõbb já-tékfajtája. (B. Méhes Vera 1982, 72.)

A megszokottól eltérõ szerepek eljátszása

A szerepjáték önmagáért való aktív tevékeny-ség, ami valamiféle belsõ feszültséget csökkent,és a feszültség csökkenésébõl származik a játéköröme. A szerepjáték témája mindig valami-lyen társadalmi élménybõl fakad: társadalmi is-meret, társadalmi kapcsolat megléte, vagy épphiánya hozza létre. A gyerekek késztetést érez-nek arra, hogy azt csinálják, mint a felnõttek, deezt a valóságban nem tehetik meg, ezért játsszákel. A játékok során újra átélhetik életük öröm-teli mozzanatait, kielégítetlen vágyaik betelje-sülhetnek, félelmeik, szorongásaik oldódhat-nak, agressziójuk, haragjuk szocializáltabb for-mát nyerhet. A játszó óvodás alakíthat anyu-kát/apukát, rendõrt, tûzoltót, kiscicát, ûrhajóst… A

24

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBENAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

játék folyamán mindvégig tudatában vannakannak, hogy õ valójában mégsem az, akit elját-szik. Így a szerepjáték legjellemzõbb sajátosságaa játszó gyermek kettõs tudatállapota.

A szerepek eljátszásának oka lehet akommunikáció és az önkifejezés igénye. A kisóvodások még nem minden esetben tudják ki-fejezni, amit szeretnének, vagy ami történt ve-lük, épp ezért játsszák el. Példa erre egy három ésfél éves kislány esete, amint épp anyukát alakít. Kezé-ben egy kis pólyás babát tart, de nem eteti meg, nemszoptatja, hanem csúnyán bánik vele, kiabál, veszeke-dik vele, amiért „mindig bepisil”, meg is veri. Az óvó-nõ tudja, hogy nemrég született kistestvére a kislány-nak. A lány játékából világosan kiderül, hogy félté-keny, haragszik a babára. Az óvónõ megpróbál bekap-csolódni a játékba, hogy megpróbálja csökkenteni aféltékenységet. Elmondja a lánynak, hogy mindegyikkisbaba bepisil, amikor õ kicsi volt, az anyukájaugyanúgy tisztába tette õt is, ahogy most húgát. A já-tékba újabb baba kerül, nagytestvérként, így az óvodásmegpróbálja nyugodtabban, higgadtan kezelni a hely-zetet, és igyekszik egy kissé pedánsabb édesanya szere-pét magára ölteni. (B. Méhes Vera 1982, 103.)

A játék szerepe

A játék, akárcsak a nevetés, elszakadástjelent a mindennapi szokásoktól, racio-nalitástól, egy olyan világ teremtõdik meg,amelyben nem kell félni, mindenki boldog, ne-vet, és nem létezik lehetetlen. A játék és a neve-tés eltér a létfenntartó funkcióktól, önállósultmegnyilvánulások, amelynek indítékai mélyenbelülrõl fakadnak tehát. A lelki szabadság elen-gedhetetlen lényegi feltétele az örömnek.

Akárcsak játszani, nevetni is másvala-kivel jó. Lehet ugyan egyedül is mókázni, demásokkal jobb. A játék és a nevetés lényegébentársas jelenségek. A gyermekek nevetésében issokszor az érzelmi erõfeszítés meghatározó,amit a másik gyermek vagy felnõtt indukál.Egyikõjük elkezd nevetni, majd a másik „átve-szi” anélkül, hogy ismerné a nevetés okát. Ezazért van, mert ez az egybetartozás, biztonságérzését adja, a viselkedésük gazdagodását szol-gálja.

Kell valaki, aki irányít: az óvónõ

Az óvónõ szerepe elengedhetetlen az óvodá-sok személyiségének és fizikai fejlõdésének„irányításához”, segítéséhez. A pedagógusok ajátékot a nevelés eszközévé teszik az óvodák-ban. Biztos felkészültséggel kell rendelkeznie agyermekneveléshez kapcsolódó szaktudo-mányokból, ismernie kell a játékfajtákat, sajá-tos funkcióikat, és mindezek mellett a legfon-tosabb, hogy szeretnie kell minden gyermeket.Tudnia kell, hogyan foglalkozzon a nehezebbenkezelhetõ gyermekekkel, azokkal, akik vissza-húzódóak, félénkek, vagy éppen agresszívek. Ajó óvónõ képes átérezni a gyermek örömét, ve-le tud örülni. Át tudja élni azt a vidámságot,amit a játék okozhat az óvodásoknak. Ez a meg-értés és együttérzés nem pusztán érzelmi alapú,

szükségesek hozzá a gyermeknevelési ismere-tek és magának a gyermeknek az ismerete. A lé-lektan ezt beleélésnek, empátiának nevezi, amiaz óvónõi magatartáshoz elengedhetetlen. Bu-da Béla a következõket írta az empátiáról: „…Az empátia a személyiség olyan képessége, amelyneksegítségével a másik emberrel való közvetlen kommuni-kációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másiklelkiállapotába. Ennek a beleélésnek nyomán meg tudérezni és érteni a másikban olyan emóciókat, indítéko-kat és törekvéseket, amelyeket az szavakban direkt mó-don nem fejez ki, és amelyek a társas érintkezés szitu-ációiban nem következnek törvényszerûen. A megérzésés megértés fõ eszköze az, hogy az empátia révén a sa-ját személyiségében felidézõdnek a másik érzelmei éskülönféle feszültségei. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogya személyiség beleéli, mintegy a másikba vetíti önma-gát.” (Buda, 1978, 55.) A nevelõ-nevelt kap-csolatban elsõrangú helye van az empátiának, atudatosan kell erre törekednie minden peda-gógusnak.

Az óvodai nevelés céljai

Az óvodai nevelésnek, játékokban három cél-ja van, közeli, középtávú és távoli.

• A közeli (vagy közvetlen) célok: boldog,derûs, nyugodt légkör biztosítása minden óvo-dás számára. Megteremteni a szabad mozgásterét, az egymás melletti és az együtt játszás le-hetõségeit. Hagyományokat, ritmikus életren-det, állandó szokásokat alakítanak ki (mint pél-dául a délelõtti közös játék, rendrakás játékután, fogmosás együtt, meseolvasás, alvás).Minden gyermek adottságainak maximális ki-bontakozására, fejlõdésére való törekvés.

• A középtávú cél az iskolai életre való fejlõ-dés elõsegítése. Ennek az a lényege, hogy a gyer-mek fejlettsége olyan szintet érjen el, amely biz-tosítja, hogy jól be tud majd illeszkedni az isko-lába, az ottani követelményeknek megfelelõentud viselkedni és tanulni. A lényegi követelmé-nyek a szocializáció szintje, a manuális készség,a beszédkészség fejlettsége, az alapfogalmak is-merete, feladattudat és a megfelelõ feladatmeg-oldó képesség.

• A nevelés távolabbi céljai: testileg, lelkilegegészséges, érdeklõdõ, a világ megismeréséreés az összefüggések megértésére törekvõ, kez-deményezõ, együttmûködésre képes, aktív,kreatív, egyéni vonásokban és érzelmekben gaz-dag személyiség kialakítása. Mindezen célokhozzájárulnak egyfajta olyan alaphoz, amit agyermeknek szükséges elsajátítania ahhoz, hogyegészséges, érett felnõtté váljon majd. Az óvo-dai nevelés tehát feltétlenül szükséges a gyer-mekek számára. A játékot tehát az óvodai neve-lés legfontosabb és legfõbb eszközének kell te-kintenünk. (B. Méhes Vera, 1982)

Összegzés

Mindent összevetve a gyermek mentális fejlõ-désével a nevetésre, a derûs helyzetekre való fo-gékonysága is nõ. A 3-4 éveseknél a nevetés el-indítója a mozgás és az érzékelés, addig az 5-6évesek körében megnövekszik a szociális és a

1 (http://versek.aranyosiervin.com/humor-vidamsag-trefa/aranyosi-ervin-nevess-mindig/)

nyelvi motívumok szerepe. Tény, hogy a lányoka nyelvi fejlõdés terén általában megelõzik a fi-úkat, viszont a szójátékokban a fiúk jobbak.Ugyancsak a kisfiúk mutatnak elõnyt a tabuté-mákban, és a fölényérzettel árnyalt nevetés isnáluk a gyakoribb.

A gyermekeknek éppúgy szükségük van a já-tékra, nevetésre, mint a levegõre, az ennivalóraés a szeretetre. Nemcsak szükségletek számuk-ra, hanem értékes eszköz a világ megértése, fel-dolgozására és befogadására. Ezt az eszközt a je-lek szerint meglepõ önállósággal és kreativitás-sal használják. A világ megismerésének próbá-lása mellett a játékok és a nevetés eszköze mégaz önmegismerésnek is és a gyerek személyisé-gének fejlõdésének, kreativitásának kibontako-zásának is. Az egészséges, tudni vágyó, új isme-retekre kíváncsi felnõtté váláshoz elengedhe-tetlen a vidám, játékos gyermekkor. Mindenszülõnek igyekeznie kell ezért megteremteni abiztonságos, jó környezetet gyermekük számá-ra, hogy gondtalanul nõhessen fel.

A nevetés gyógyító hatására már régenrájöttek az emberek, Aranyosi Ervin: Nevess min-dig! címû versében is megpróbálta átadni a ne-vetés és a vidámság nyújtotta érzést: „Az ember tudja ezer éve, / hogy gyógyító a nevetése. /A rekeszizmok rezegése, / a belsõ szervek ébredése! / Nekérdezd, hogy tévedés-e? / Egy dolog legyen az észbevésve: / Ne kezdj hozzá sose késve. / Reggelire, és ebéd-re, / S ha készülsz a lefekvésre, / Legyen idõd nevetés-re.”1 Továbbgondolva Aranyosi gondolatme-netét jelentem ki, hogy a nevetésnek velünkegyütt kell megszületnie, és sosem érdemes ab-bahagynunk a kacagást, hiszen mindig akad azéletben (bármennyire is kilátástalannak tûnikegy-egy helyzet) olyan dolog, aminek örülhe-tünk, aminek érdemes örülni, amitõl boldogokleszünk. A nevetés nem más, mint a boldogságés az azt követõ siker nyitja, amit óvodáskéntmég mindannyian tudtunk, de felnõttkéntmegpróbálják elfeledtetni ezt az élet által felál-lított akadályok.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

B. Méhes Vera: Az óvónõ és az óvodai já-ték. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.Buda Béla: Az empátia a beleélés lélek-tana. Gondolat könyvkiadó, Budapest,1978.Buda Béla: A közvetlen emberi kommu-nikáció szabályszerûségei. MRT Tömeg-kommunikációs Kutatóközpont kiadása,Budapest, 1974.Kálmán Zsófia: Játsszunk együtt! OrigoKiadó, 1989.Óvodai Nevelés, 2001. január 1., 7–11. o.Internetes hivatkozás:

http://versek.aranyosiervin.com/humor-vidamsag-trefa/aranyosi-ervin-nevess-mindig/ (Letöltés ideje: 2016. 01. 14.)

Körmöci Katalinfõszerkesztõ (Óvodai Nevelés)

Esélyteremtés összetevõi – vázlatosan (3. rész)

(a 2016. májusi és a júniusi lapszámban megjelent cikk folytatása)

25

Az elõzõ cikk tartalmából:

• Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és az esélyegyenlõség elõsegítése;• Melyek azok a testi-lelki szükségletek, amelyek kielégítése az óvodai nevelés feladata?Ezeknek biztosítása minden gyermeknek számára esélyt biztosít önnönmaga értékeinekkibontakozására. Megjelenítése és összefüggései táblázatos formában történt.

Ebben a lapszámban fenti össze-függések ismeretében az óvodai min-dennapok esélyteremtõ feladataival

foglalkozunk. Segítségül hívtam az adatszer-zés (az Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramja szellemiségénekmegvalósulása) során kapott óvodapeda-gógusi válaszokat, amelyek a jelenlegi hely-zetképbõl mutatnak meg egy-egy megnyilvá-nulást. Ehhez fûztem néhány felmerülõ kér-

désemet, amelyeket az esélyteremtés szemszö-gébõl fogalmaztam meg.

Ebben a cikkben mindössze néhány olyankiemelést teszek, amelyek problémás te-rületek. Korántsem törekszem teljességre,csupán bemutatni kívánom, hogy egy-egyóvodapedagógusi válasz vonatkozásában agyermek mindennapjában saját önfejlõdé-sének esélye hogyan mutatkozik meg. Mind-ezt csakis az ONOAP szellemisége és a gyer-meki jogok vádelme érdekében teszem.

Felmerülõ

KÉRDÉSEK az esélyteremtés

szemszögébõl

Ha a szabad játék csak a reggeli, összevont gyülekezés idején történik, akkor:

• Hogyan érvényesülhet a gyermek szabad játékválasztása;• Ha más csoportban van, az idegen környezetben hogyan választ szabadon társat, eszközt, megfelelõ helyet – vagyis hogyan

történik a játék feltételeinek biztosítása;• Hogyan képes kielégíteni a gyermek játékszükségletét az összevont csoport óvodapedagógusa, és a szabad játékfolyama-tot hogyan sikerül biztosítania;• És hogyan biztosított az összefüggõ, zavartalan játékidõ;• Hogyan elégíthetõ ki a kisgyermek játék iránti elemi pszichikus szükséglete;• Hogyan tudja élményeit kijátszani;• Hogyan válik a legfejlesztõbb tevékenységeként;• Ha a gyermek 8.00-kor vagy az után érkezik, hogyan tud érvényesülni az, hogy a játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze;• Hogyan érvényesül az a légkör, amely a gyermeket biztonságban, elmélyültségben önfejlõdését, önkibontakozását elõsegíti.Ha csupán ez idõben biztosított a szabad játék (mint ahogy a megadott napirendi beosztásban látható volt), a gyer-

meknek esélye sincs megélni, kijátszani legfontosabb és legfejlesztõbb tevékenységét, és ezzel önfejlõdési esélye

csökken. A szabad játék lehetõségét a napirend egészében biztosítani kell, és ennek csupán az ebéd és a pihenés szab-

hat korlátot.

• Hogyan történik a homogén csoportszervezés során a másságra, az egyéni sajátosságokra való odafigyelés akkor, amikor azéletkori sajátosságok elõnyben részesülnek, determináltabb szerepet játszanak, mint a személyes bánásmód gyakorlata;

• A családias légkör és a különbözõ életkorból adódó társkapcsolatok biztosítása sérülhet (elfogadás, rászorulók védelmezé-se, segítése, az idõsebb gyermek példája stb.);

• A testvérek együttes befogadása hogyan oldható meg;• Hogyan biztosítható az, hogy a gyermeknek esélye legyen az óvodában 3-4 évig egy óvópedagógusnál való nevelõdésre;• Az óvodába 4. évre visszamaradó gyermekek hová kerülnek éppen abban az évben, amikor a leginkább szükségük van a fej-

lõdésre, és éppen akkor kerül másik, õt nem ismerõ óvodapedagógus a csoportjába;• Hogyan oldható meg, hogy a fejlettebb gyermekek példáját lemintázhassák az újonnan érkezõk;• Milyen extrém helyzetet teremt az egyszerre érkezõ 15-20 kicsi befogadása mind a gyermekek, mind az óvópedagógus számára;• Ebben az esetben hogyan biztosítható minden gyermek számára a legmegfelelõbb bánásmód, amelytõl biztonságát meg-

szerzi, megszeretheti az óvodapedagógust és az óvodát.A heterogén csoportszervezés esélyt ad minden egyes gyermek számára, hogy önmaga sajátos igényeinek kielégítõ-

dése során az önfejlõdése kibontakozhasson, miközben átélheti a tolerancia, az elfogadás, az önbizalom, az önfegye-

lem, az egyéni különlegességben szerzett optimizmus, életöröm, nyitottság érzését.

„Minél különbözõbbek a gyermekek a csoportban – korban, fejlettségben, természetben… – annál több szociális tapasztalatotszerezhetnek, és ezek a tapasztalatok döntõ módon segítik személyiségük fejlõdését.” (Maria Montessori)

Ha a napirend kötött, akkor minden napirendi tevékenység egy meghatározott idõkeretbe kényszerül, ezért minden

gyermek ebben az idõkeretben végezheti az óvópedagógus által meghatározott tevékenységet. Ebben az esetben ho-

gyan mûködik az esélyteremtés?:

• A kötött idõintervallum hogyan teszi lehetõvé, hogy az egyes gyermekek a tevékenységben addig vehessen részt, ameddigazt szívesen végzi;

• Van-e lehetõség arra, hogy a gyermek választhasson olyan tevékenységet, amely õt érdekli – hiszen az õt érdeklõ tevékeny-ségben képes teljes egyéniségével részt venni, és így önmaga fejlõdését elõsegíteni;

• Van-e lehetõsége, hogy ne válassza, ne vegyen részt az adott tevékenységben;• Hogyan biztosítható, hogy a meghatározott tevékenység helyett saját maga választhasson más felkínált vagy feltételekkel

megteremtett, vagy általa szabadon választott tevékenységet;• Van-e esélye arra, hogy az egyes tevékenységeket saját érdeklõdésével, tapasztalataival megszínezhesse, sõt új gondola-

tokkal gazdagíthassa;

Az adatszerzés során

megfogalmazott

problémás TÉNYEK

1. óvópedagógusi válasz:

A napirendben a szabad já-ték a reggeli gyülekezés ide-jében van jelölve (6.00–8.00 között)

2. óvópedagógusi válasz:

A csoportszervezés módja:csak homogén csoportokathoznak létre

3. óvópedagógusi válasz:

A napirend kötött

26

AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBENAZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EGYSÉGE AZ ÚJ NEVELÉSI ÉVBEN

Amint olvasható, mindössze 5 részterü-letre adott egy-egy óvópedagógusi választemeltem ki, és annak összetevõit az esély-teremtés szemszögébõl vizsgáltam. Ko-rántsem voltam képes a teljességre töre-kedni. Számos kolléga ezeket a feltett kér-déseket az óvodai nevelõmunkája minden-napi tapasztalatai alapján kiegészíthetné.

Viszont, szeretném kiemelni! Ezek a szakmai – óvodapedagógiai,

pszichológiai, gyermekjogi – tézisek,amelyek mentén kérdéseimet feltettemóvodai gyakorlatom, a látogatott óvó-pedagógusok korszerû gyakorlata és el-méleti szakmai tudásom alapján fogal-mazódtak meg. Ebbõl kiemelném a kor-szerû gyakorlatokat. Hiszen átéltem,hogy milyen más – békés, konfliktus-mentes, inspiráló, szeretetteljes tole-ráns, elfogadó – az az óvodai csoport,ahol ezen területekre adott válaszok az

esélyteremtés szemszögébõl is egyeztet-ve vannak.

Szívesen folytatom írásomat a követ-kezõ lapszámokban is, mindig azt a terü-letet kiemelve, amire válaszokat kaptamaz adatszerzõ felmérés során, és éppenaktuálisnak tartom a jelen óvodai nevelõ-munkában.

(Járva az országot, ezekre kapok késztetést,de e-mail-címemre is megfogalmazhatóak!)

• Hogyan érvényesül annak a lehetõsége, hogy az egyes tevékenységekben azzal a társsal, úgy, ott, ahol szeretne, olyaneszközökkel tevékenykedjen, amelyet õ választ saját érdeklõdése alapján;

• Hogyan érvényesülnek a párhuzamosan végezhetõ tevékenységek az ilyen kötött napirendben?A fentiekben megfogalmazott kérdések azért íródtak meg, mert a válaszoknak a gyermek egyéni sajátos fejlõdésé-

hez, önmaga kibontakozásához kell igazodniuk.

A gyermeknek szüksége van arra, hogy saját ritmusának megfelelõen éljen és pihenjen.

A folyamatos étkezés ezen a két alkalommal azt jelenti, hogy egy tágabb idõintervallumban akkor mehet önmagát

kiszolgálva étkezni, amikor annak szükségét érzi. Ha ez nincs biztosítva, akkor:

• Vajon akkor ehet, amikor éhes, amikor szükségét érzi, vagy akkor, amikor elõírják számára?• Vajon, aki otthon reggelizett, igénye van-e az kijelölt kötött idõben étkezni?• Vajon, aki otthon semmit sem reggelizett, hogyan képes az adott ideig várni?• Vajon ezen étkezések alatt lehetõsége van-e önmagát kiszolgálni (önmaga számára megteríteni, annyi ennivalót szedni,

elkészíteni, amennyit képes megenni, önmaga után rendet tenni)?• Vajon alvás után valóban megéhezik-e, vagy csak kicsit késõbb, és ebben az esetben van-e módja késõbb uzsonnázni?• Alkalma van-e azzal a társával enni, aki a barátja?• Vajon alkalma van-e társai jó példáját lemintázni?• Sõt, vajon alkalma van-e a rászoruló társait kiszolgálni, vagy segíteni õket az önkiszolgálásban?• Vagy alkalma van-e saját étkezési jó példájával gazdagítani a többiek szokásrendjét?„Sajátos tanítás folyik. A nagyok hõsök és mesterek a kicsik szemében, csodálják õket és megihleti õket tevékenységük. Akisebbek természetesnek veszik, hogy a nagyok többet tudnak, és átérzik, hogyha megnõnek, rajtuk a sor.” (MariaMontessori)A folyamatos reggeli/tízórai- és uzsonnalehetõséget biztosít az egyéni sajátosságokhoz és szükségletekhez való

igazodáshoz, és mindezt úgy, hogy eközben az étkezési jó szokások az egyéni példákon keresztül elfogadóvá, to-

leránssá és lemintázhatóvá válnak. A bõvebb idõintervallum nem jelentheti az egészséges táplálkozás adta felté-

telek felborítását!

A mozgásigény minden gyermek esetében sajátos módon jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy minden gyermeknek más

és más idõpontban jelentkezhet mozgásigénye, és más és más módon igyekszik azt kielégíteni.

• Vajon az összes napirendi tevékenység során biztosítva van-e a differenciált, személyes gyermeki mozgásigények figye-lembevétele?

• Meg tud-e jelenni a mozgásigény kielégítése mind a spontán, mind a szervezett tevékenységekben:– udvari, csoportszobai tevékenységekben (séta, kirándulás során is)– a szabad játék, a gyermekek által kezdeményezett és az irányított játék során,– a tevékenységek teljes folyamatában érvényesül-e (elõkészületek, szervezés, lebonyolítás, utómunkálatok)?

• Vajon érvényesül-e a gyermeknek az a joga, hogy– minden gyermekre jellemzõ egyéniségébõl adódó sajátos mozgásszükséglete,– olyannak fogadják el amilyen, függetlenül fizikai felépítésétõl,– nemére való tekintet nélkül fogadják el, és annak sajátosságait is elfogadják,– tisztába lehessen teste minden lehetõségével,– ne kelljen mindig tisztának és tökéletesnek lennie?

• Vajon tudjuk-e, és érvényt juttatunk-e annak, hogy:– a mozgásszükségletének fellépése arra ösztönzik a gyermeket, hogy annak kielégítése irányába mozduljon, és ígysaját, önmaga fejlõdésének elõsegítõje lehessen,– és hogy a szükséglet-kielégítettség színvonala befolyásolja a további, magasabb rendû igények megjelenését?

• Vajon a gyermekek mozgásfejlõdés elõsegítésére mit tartunk fontosnak?A gyermekek mozgásfejlesztésében csupán a két szélsõ fejlettségi pólus vonatkozását: – gyengék (koordinálatlan, gátlásokkal… rendelkezõk, képességek fejletlenségét mutatók) felzárkóztatását,– vagy a tehetségesek gondozását tartják fontosnak,A gyermeki mozgásigénye tekintetében, – a gyermekekhez való igazodást tartjuk-e fontosnak, vagy – a mozgásképességének aktuális fejlettségéhez igazodunk, vagy – az aktuális testi, szellemi, lelki állapotához, kedvéhez igazodunkMegjegyzem, hogy mindegyik más-más vonatkozásban igaz lehet!

• Vajon hogyan végzik a mozgásnevelés – mozgásfejlesztés – mozgástanulás megszervezését, változatos tevékenység-rendszerrel:– érdeklõdésre számot tartó, játékos, élményszerû tevékenységekkel (pl.: mesébe ágyazottan, érdekes eszközökkel, olyanhelyszínen, ami élményszerû, olyan körülményeket teremtve, a kisebbeknek való példaadásra hivatkozva, versenyezve…stb.),– vagy olyan harsány kezdeményezéssel, amellyel az mozgásba behívjuk a gyermeket, de a különbözõ érdeklõdést és igé-nyeket nem vesszük figyelembe;

• Vajon megteremtjük-e annak a feltételeit, hogy ha sajátos mozgásszükséglete a nap folyamán jelentkezik, rendelkezés-re állnak olyan eszközök és tér, ahol ezt kielégítheti? (Pl.: tölcsér, füles labda, trambulin, tinikondi…, vagy már kialakí-tott hely eszközökkel, vagy kialakítható hely.)

Minden gyermeknek joga van sajátos mozgásszükségleteit kielégítenie!

4. óvodapedagógusi válasz:

A reggeli (tízórai) és azuzsonna nem folyamatos

5. óvodapedagógusi válasz:

A mozgásigény kielégítése:az óvodapedagógus általirányított testnevelési fog-lalkozásokban történik

27

Évrõl évre egyre többet hallatjamagát az Így tedd rá! Program:képzések, szakmai programok,

gyerekfoglalkozások, kiadványok, esz-közök…, és most itt a legújabb könyvtáncos mozgásfejlesztésrõl, eszközös-mozgásos játékokról. Nem táncos lé-vén óvatosan vettem kezembe, gondol-ván, mit is tudnék ezzel kezdeni a min-dennapjaimban én magam vagy akárkollégáim. Aggodalmam azonnal el-szállt, fellélegeztem, hogy ez nem egyolyan tánckönyv, mely tartalma feldol-gozhatatlanul bonyolult ábrákkal és ki-fejezésekkel halmoz el, mint oly sokszakkönyv, hanem valóban nekünk ké-szült. A legnagyobb élményt az adta,hogy minden játékot, feladatot olvasva,azonnal szemeim elõtt láttam aprócskaovisaimat, amint babzsákkal a fejükönegyensúlyoznak, vagy épp ugróiskolátrajzolnak, ugrálnak, perdülnek örö-mükben. És ez az élményszerû, öröm-központú gondolkodásmód fogottmeg leginkább. Végre nem kötelezõfeladat, hanem valódi játék és boldog-ság lehet mindez pont úgy, ahogy mimagunk is tudjuk, hogy lenni kellene.

Bár szinte mindannyian elõszere-tettel táncolunk a gyerekekkel, sok-szor nehézséget okoz, hogy hogyan in-duljunk el, milyen lépéseket, hogyantanítsunk meg. Én most minderre vá-laszt kaptam a könyv által. És mivel énmár részese lehettem a program egyikképzésének is, elmondhatom, hogyminden eddigi félelmem és aggodal-mam megszûnt, magabiztosan és ön-feledten táncolok a gyerekekkel. Mintahogy a szerzõ, Balatoni Katalin, akimaga is gyakorló pedagógus, mind-emellett neveléstudományi kutató ésmódszertani elõadó, pontosan arrahívja fel a figyelmet, hogy a magyarnéptánc és népi játék a tudásátadás, akészség- és képességfejlesztés olyanszéles körû tárháza, mely eszköztár

végtelen lehetõségként áll rendelke-zésünkre a különbözõ pedagógiai fo-lyamatokban. A hagyományos parasz-ti kultúrában a játék a teljes szociali-zációs folyamatot biztosította, tehátminden kompetenciaterület fejlõdé-sére lehetõséget adott, mindvégig agyermekek készségeinek és képessé-geinek, korosztályi sajátosságainaklegmegfelelõbben. A tudásátadásontúl azonban igen fontos szerepet töl-tött be a belsõ, személyes fejlõdésbenis. A közösségben való lét az önkifeje-zés és az érzelmek megélésének lehe-tõségét is adta egész életen át. Ebbõlfakadóan a szerzõ már a bevezetõbentöbb kérdést tesz fel nekünk, pedagó-gusoknak: Milyen céllal tanítjuk a já-tékot és táncot? Azért, hogy egy-egyfellépésen produkcióként jelenjünkmeg? Mutatunk valamit, és elvárjukannak tökéletes utánzását? Hagyunkidõt a sajátos igényekre? Biztosítjukannak a lehetõségét, hogy átélhessék agyerekek a játék és tánc örömét, vagycsak folytonos utasításokkalimitáltatjuk azt? Szoktak agyerekek önálló elhatározás-ból, szabad tevékenységidõalatt táncolni, játszani az ál-talunk tanítottakat? Fi-

gyelünk a korosztályi sajátosságokra?Egészen biztos, hogy hiteles formá-ban közvetítjük kulturális kincsün-ket? Valóban produkciókat kell gyár-tanunk az óvodában? Akkor ez most agyerekekrõl szól, vagy csupán színpa-dias utánzó tevékenység?

Szigorú és igen jogos kérdésekmindezek. Engem arra ösztönöztek,hogy újragondoljam és átértékeljemmindazt, amit eddig munkám során anépi játék és néptánc jelentett. És mostitt ez a könyv, ami utat mutat, segítsé-get nyújt, kifogyhatatlan ötlettárat biz-tosít, örömöt és élményt ad nekem ésminden apróságomnak is. Gyerekko-rom emlékei elevenednek fel, amikorönfeledten gumizunk, ugrálunk, dió-kat törünk lábacskáinkkal, tulipánosmezõn perdülünk végig… Amit eddigpályafutásom során éreztem, arra mostvisszaigazolást kaphattam.

Szívbõl ajánlom mindenkinek ekönyvet és a program további kiadvá-nyait, eszközeit és képzésprogramjait!

Szálkuné Mikulás Katalin intézményvezetõ, óvodapedagógus Kerekerdõ Óvoda, Nyíregyháza

Így tedd rá!

MÓDSZERTANI ESZKÖZTÁR Játékos mozgásfejlesztés néptáncoktatáshoz

KÖNYVAJÁNLÓ

28

MUNKAJOG – KÉRDÉSEK, VÁLASZOKMUNKAJOG – KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

Dr. Zemplényi Adriennemunkaügyi szakjogász

Munkajogi kérdések és válaszokKÉRDÉS::1961-ben születtem, 55 éves vagyok.1980-tól dolgozom óvónõként, immár 36éve. Kell, kötelezõ vagy lehetséges számomraa portfólió elkészítése? Hol lehet erre egyér-telmû és közérthetõ válasz találni? Hasonlókorú és ugyanezzel a kérdéssel kínlódó kollé-gáim vannak, de egyikünk sem tud semmibiztosat. Ami még külön gondot okoz, hogyegyikünk se ért olyan mértékben az informa-tikához, hogy segítség nélkül képes legyen el-készíteni a saját portfólióját.

VÁLASZ:A nemzeti köznevelési törvény alapján aPedagógus I. kategóriába sorolt pedagó-gusoknak – akiket pedagógus-munka-körben, vagy pedagógiai szakértõ, peda-gógiai elõadó munkakörben foglalkoztat-nak – 2018. június 30-ig minõsítõ vizsgátkell tenniük. A minõsítõ vizsga és a Peda-gógus II. fokozat megszerzéséhez szüksé-ges minõsítési eljárás fontos tartalmi ele-me, a pedagógus portfóliójának elkészí-tése. A jogszabály azonban azok számára,akik a 2013. szeptember 1-jétõl számí-tott 10. tanév végéig elérik a rájuk irány-adó nyugdíj korhatárt, nem teszi kötele-zõvé a minõsítést. A portfólió elkészíté-sének kötelezettsége alól tehát kizárólagazok mentesülhetnek, akik ezen idõpon-tig elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt.Mivel 1961-ben született, ezért önre a 65éves öregségi nyugdíjkorhatár vonatko-zik, amelyet csak 2026-ban fog elérni. Így– a jelenlegi szabályozás szerint – nemmentesülhet a minõsítés és a portfolió el-készítésének kötelezettsége alól.

Amennyiben a portfóliója elkészíté-séhez a munkahelyén vagy a fenntartó-nál nem tudnak segítséget nyújtani, vagynem megoldható az informatikai eszközhasználata, akkor az Oktatási Hivatal te-rületileg illetékes Pedagógiai OktatásiKözpontjához elõzetes egyeztetést kö-vetõen befáradhat, és szakmai segítség-nyújtással elkészítheti és feltöltheti amegfelelõ dokumentumokat.

A nemzeti köznevelésrõl szólóCXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)97. § (19) bekezdése szerint: A pedagó-gus-munkakörben, valamint pedagógiaiszakértõ, pedagógiai elõadó munkakörbenfoglalkoztatottak elsõ minõsítésére vagy mi-nõsítõ vizsgájára 2013. szeptember 1. és2018. június 30. között kerül sor.

Az Nkt. 97. § (21) bekezdéseszerint ugyanakkor:

„Nem vonatkozik a minõsítési kötelezett-ség arra a pedagógus-munkakörben, vala-mint pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadómunkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013.szeptember 1-jétõl számított tízedik tanévvégéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíj-korhatárt.”

KÉRDÉS:Kérem, szíveskedjen tájékoztatni, hogy amostani törvények szerint óvodapedagógu-soknál mi az öregségi nyugdíj korhatár? Én1981. szeptember 1-jétõl vagyok aktív dol-gozó így 2021. szeptember elsejével meglesza 40 éves munkaviszonyom, és nyugdíjba vo-nulhatok. Így szükséges-e a portfólió meg-írása?

VÁLASZ:Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatáraz 1952. január 1-je elõtt születetteknél– nõk és férfiak számára – egységesen abetöltött 62. életév. 2010. január 1-jé-tõl azonban fokozatosan – évente fél év-vel, azaz 183 nappal növekedve – egysé-gesen 62-rõl 65 évre emelkedik az öreg-ségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorha-tár. Ez alapján, aki 1952-ben született,az a 62. életéve betöltését követõ 183.napon, aki 1953-ban született, az a be-töltött 63. életévének napján, aki pedig1957-ben vagy annál késõbb született,az a 65. születésnapján éri el az öregsé-gi nyugdíjkorhatárt. Ön tehát – a jelen-leg hatályos szabályok szerint – a 65.életéve betöltésével válik majd jogosult-tá az öregségi nyugdíjra.

Emellett azonban a nõk – életkoruk-tól függetlenül – jogosulttá válhatnak azöregségi teljes nyugdíjra, akkor is, halegalább negyven év jogosultsági idõvelrendelkeznek. Ezt az ellátást nevezik anõk kedvezményes öregségi nyugdíjá-nak. A köznevelési törvény ugyanakkora minõsítés alóli mentesülés lehetõsé-gét kizárólag azok számára biztosítja,akik a 2013. szeptember 1-jétõl számí-tott tízedik tanév végéig elérik a rájukvonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ajogszabály tehát kifejezetten az öregséginyugdíjkorhatár eléréséhez köti a men-tesülés lehetõségét. Amennyiben ezenidõpontig nem tölti be a 65. életévét,úgy – a jelenlegi szabályok szerint – nem

mentesülhet a portfólió megírásánakkötelezettsége alól. Nem lehet azonbankizárni annak a lehetõségét, hogy idõ-közben ez a szabályozás megváltozik, ésméltányosságból azok számára is bizto-sítják majd a mentesülési lehetõséget,akik ezen idõpontig ugyan nem érik el anyugdíjkorhatárt, de a nõk 40 éves ked-vezményes nyugdíjazási lehetõségévelélve korábban nyugdíjba kívánnak vo-nulni.

A társadalombiztosítási nyugel-látásról szóló 1997. évi LXXXI. tör-vény 18. § (1) bekezdése szerint:

A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj-ra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak,aki

a) 1952. január 1-je elõtt született, abetöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév be-töltését követõ 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63.életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév be-töltését követõ 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64.életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév be-töltését követõ 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követõen született,a betöltött 65. életév.

18. § (2a) Öregségi teljes nyugdíjra élet-korától függetlenül jogosult az a nõ is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idõvelrendelkezik, és

b) azon a napon, amelytõl kezdõdõen azöregségi teljes nyugdíjat megállapítják, aTbj. 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pont-ja szerinti biztosítással járó jogviszonybannem áll.

KÉRDÉS:Azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy az óvo-dánkban dolgozó, nyelvvizsgával nem ren-delkezõ Gyakornok, a bértábla szerint Peda-gógus I-be sorolható, de ezen belül csak kö-zépfokú végzettségûnek számít? A bérét a kö-zépfok vagy felsõfok alap kategória szerintkell megállapítani?

VÁLASZ:A pedagógus-munkakör betöltésénekfeltételeitõl meg kell különböztetni abesorolásra és az illetményre vonatkozószabályokat. Az Nkt. 99. § (14) bekez-dése alapján, ha a pedagógus-munka-

29

kör megfelelõ végzettséggel és szakkép-zettséggel rendelkezõvel nem tölthetõbe, akkor legfeljebb egy alkalommal agyakornoki idõ lejártáig valóban alkal-mazható Gyakornokként az is, aki anyelvvizsga letétele kivételével a pedagó-gus-munkakör betöltéséhez elõírt vég-zettséget és szakképzettséget igazoló ok-levél kiadásának feltételeit teljesítette.Ahhoz azonban, hogy az így alkalmazottGyakornok Pedagógus I. fokozatba ke-rüljön besorolásra, minõsítõ vizsgát kelltennie. A minõsítõ vizsgára bocsátás fel-tétele a nyelvvizsga-bizonyítvány meg-szerzése. Az érintett tehát pedagógusmunkakörben, Gyakornokként foglal-koztatható, de Pedagógus I. fokozatbanem sorolható. Amennyiben pedig azelõírt határidõig a nyelvvizsga-bizonyít-ványt nem szerzi meg, úgy a közalkalma-zotti jogviszonya vagy munkaviszonya atörvény erejénél fogva megszûnik.

A Gyakornok fokozathoz kapcsolódóilletmény megállapításakor azonbanmár a tényleges végzettség szintjét kellfigyelembe venni, mert ez határozzameg az illetményalapot. Mivel az érin-tettnek nincs ténylegesen felsõfokú,csak középfokú végzettsége – hiszenmég nem szerezte meg a diplomáját –,illetményalapját azon alacsonyabb szin-tû, középfokú iskolai végzettsége alap-ján szükséges megállapítani, amellyelténylegesen rendelkezik. Tehát míg apedagógus munkakörben történõ alkal-mazásnál érvényesül a kedvezményezésiszabály, azaz diploma hiányában is al-kalmazható pedagógus munkakörben,az illetményalapot már az alapján a vég-zettség alapján kell megállapítani, amely-lyel az érintett rendelkezik.

A nemzeti köznevelésrõl szólóCXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)99. § (14) bekezdése szerint:

Ha a pedagógus-munkakör megfelelõvégzettséggel és szakképzettséggel rendelke-zõvel nem tölthetõ be, akkor legfeljebb egyalkalommal a gyakornoki idõ lejártáig gya-kornokként alkalmazható az is, aki a nyelv-vizsga letétele kivételével a pedagógus-mun-kakör betöltéséhez elõírt végzettséget és szak-képzettséget igazoló oklevél kiadásának fel-tételeit teljesítette. Ebben az esetben a minõ-sítõ vizsga letételének feltétele az elõírt nyelv-vizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyi-ben a gyakornok az elõírt határidõig a nyelv-vizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közal-kalmazotti jogviszonya, munkaviszonya etörvény erejénél fogva megszûnik.

A pedagógusok elõmeneteli rendsze-rérõl és a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992. évi XXXIII. törvény közne-velési intézményekben történõ végre-hajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.)Korm. rendelet 38. §-ának (2) be-kezdése szerint:

2015. szeptember 1. és 2016. augusz-tus 31. között az illetményalap a központiköltségvetésrõl szóló törvényben meghatáro-zott vetítési alap

a) 119,3 százaléka középfokú végzettségesetén,

b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.(3) 2016. szeptember 1. és 2017. au-

gusztus 31. között az illetményalap a köz-ponti költségvetésrõl szóló törvényben meg-határozott vetítési alap

a) 119,6 százaléka középfokú végzettségesetén,

b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.

KÉRDÉS:1976. augusztus 17. óta dolgozom,1987. szeptember 1. óta vagyok közalkal-mazott. Rendelkezni fogok a nõk negyvenéves jogosultsági idejével, emiatt kértemnyugdíjazásomat. Felmentési idõm 2016.december 15-én fog lejárni. kérdésem, hogynyugdíjba vonulásom miatt megkaphatom-e a harminc év után járó jubileumi jutal-mat, akkor is, ha csak huszonkilenc év köz-alkalmazotti jogviszonnyal rendelkezem? Amásik kérdésem, hogy ha a felmentési idõalatt betegállományba kerülök (kórházi ke-zelés), hogyan befolyásolja a felmentési idõ-met?

VÁLASZ:A jogszabály mindössze két esetben te-szi lehetõvé, hogy a jubileumi jutalmat„korábban” megszerezze a jogosult,minthogy ténylegesen elérte volna az ar-ra jogosító idõt. Az egyik eset, ha ajogviszony felmentéssel történõ meg-szüntetésére azért került sor, mert aközalkalmazott a felmentés közlésének,illetõleg legkésõbb a felmentési idõ kez-detének napján nyugdíjasnak minõsül.Ebben az esetben a megszûnés évébenesedékessé váló jubileumi jutalmat azutolsó munkában töltött napon ki kellfizetni. A másik esetben akkor lehetkedvezményesen, korábban kifizetni anyugdíjba vonuló közalkalmazott szá-mára a 40 éves jubileumi jutalmat, halegalább harmincöt évi közalkalmazottijogviszonnyal rendelkezik. Tekintettelarra, hogy az ön felmentési ideje 2016.december 15-én lejár, azaz megszûnik ajogviszonya, azonban a megszûnés évé-ben 29 éves jogviszonnyal rendelkezik,

ezért nem válik jogosulttá a 30 éves ju-bileumi jutalom kifizetésére.

A másik kérdésére válaszolva, a fel-mentési idõ alatti keresõképtelenségbekövetkezése nem befolyásolja a fel-mentési idõ hosszát, így annak lejártátsem. A jogviszonya a felmentési idõ le-jártával megszûnik, még abban az eset-ben is, ha a keresõképtelensége a jogvi-szonya megszûnésének idõpontjában istart.

A közalkalmazottak jogállásá-ról szóló 1992. évi XXXIII. törvény(Kjt.) 30. § (1) bekezdése szerint:

A munkáltató a közalkalmazotti jogvi-szonyt – a 30/A–30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel ak-kor szüntetheti meg, ha

d) a közalkalmazott a felmentés közlésé-nek, illetõleg legkésõbb a felmentési idõ kez-detének napján nyugdíjasnak minõsül [Mt.294. § (1) bekezdés g) pont].

(4) A közalkalmazotti jogviszonyt fel-mentéssel meg kell szüntetni, ha a társada-lombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a)pontjában foglalt feltételt legkésõbb a fel-mentési idõ leteltekor teljesítõ közalkalma-zott kérelmezi.

Kjt. 78. § (1) bekezdés:A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi

közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezõközalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony

esetén kéthavi,b) harminc év közalkalmazotti jogviszony

esetén háromhavi,c) negyven év közalkalmazotti jogviszony

esetén öthavi illetményének megfelelõ összeg.(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a

30. § (1) bekezdés d) pontja alapján szûnikmeg, részére a megszûnés évében esedékesséváló jubileumi jutalmat az utolsó munkábantöltött napon ki kell fizetni.

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazot-ti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pontga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés ki-vételével – megszûnik és legkésõbb a megszû-nés idõpontjában nyugdíjasnak minõsül [Mt.294. § (1) bekezdés g) pont], vagy felmen-tésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerülsor, továbbá legalább harmincöt évi közal-kalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, anegyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyaljáró jubileumi jutalmat részére a jogviszonymegszûnésekor ki kell fizetni.

Egyéb konkrét kérdésben a munkajo-gasz2015@gmail.com címre várom le-veleiket. Hatékony olvasást kívánok!

30

JÓ GYAKORLATOKJÓ GYAKORLATOK

Dr. H. Tóth IstvánCSC, alkalmazott nyelvész, ny. egyetemi docens (Károly Egyetem Filozófiai Fakultása, Prága – Kecskemét)

Madárbarátságban – óvodalátogatóban

Önfeledt kacagó gyermekhangtól,jogos szülõi örvendezéstõl han-gosak ez idõ tájt, április és május

fordulóján az óvodai udvarok, a tágas óvo-dai közösségi terek. Lassan véget ér ez anevelési-gondozási év, ideje van az esz-tendõ szellemi kincsei: a versek, dalok,dramatikus és hagyományõrzõ játékok,tornamutatványok szülõi közösségekelõtti bemutatásának, mert közeleg anyár, a nyári vakáció, az óvodai barátoktólvaló rövidebb-hosszabb idõre történõ el-köszönés.

Óvodai tavaszi seregszemléknekis nevezhetnénk ezeket az alkalmakat, ígypéldául a májfázást, az anyák napját, agyermeknapot is.

Van, ahol az elsõ Föld napjához, a DenisHayes amerikai egyetemista kezdeménye-zése nyomán – 1970. április 22-én 25 mil-lió amerikai emelte fel szavát a természe-tért – létrejött világeseményhez kapcsoló-dóan rendeznek óvodáinkban családiegyüttléteket, így is hangsúlyozva: gyer-mekeinktõl, unokáinktól csak kölcsönvet-tük a Földet, azaz gondoznunk illendõ ér-tük, nekik, és nem elhanyagolnunk, illetõ-leg elhasználnunk elõlük.

Másutt ez idõ tájt apák napját hirdet-nek és rendeznek óvodai közösségek, merttudják, hogy fájóan sínyli meg a kisgyer-mek az apahiányt, az egészséges apaképnélküli felcseperedést.

És egyre több óvodai közösségbenhangzik fel április-május idején a család-napi eseményre invitáló: „Család napjárahívogatjuk az anyukákat és apukákat, a nagy-mamikat és nagypapákat, hogy együtt mutas-suk meg, mennyire jó együtt lennünk a csa-ládban!”

Mindezeket a lehetõségeket pompáscsokorba rendezte a Kõrös Anikó óvo-dapedagógus vezette petõfiszállásiCsicsergõ Óvoda nevelõi-gondozóiközössége, amikor meghirdette – im-már nem elõször! – a madárbarátság-gal fûszerezett apák napja eseményt.

Hol és hogyan?

Igen, jogos a fenti kérdés! Valóban hol éshogyan találkozhattam a petõfiszállási csi-csergõkkel? Úgy, hogy a jászszentlászlóiSzent László Bölcsõde és Óvoda az idén ismegrendezte az immár hagyományossá váltdramatikus óvodai játszók szomszé-doló találkozóját – errõl Csúri Ferencnéadott hírt az Óvodai Nevelés idei másodiklapszámában. Magam is szomszédoló vol-tam ezen a tartalmas élményekben gazdagtalálkozón. Itt láttam-hallottam a petõ-fiszállási Csicsergõ Óvoda pitánkázóhagyományõrzõ játékának bemutatko-zását. Akkora sikert aratott a Kõrös Anikóóvodavezetõ és Kis Illésné óvodape-dagógus által szerkesztett és óvodásaikkalelõadott dramatikus játék, hogy csillapít-hatatlan kedvet kaptam megismerkedni az-zal az óvodapedagógiai mûhellyel, aholilyen jókedvû, színpadon is önfeledten ját-szó kisgyermekek és óvodapedagógusok,valamint dadusok harmonikus együttmû-ködése jön létre.

A jászszentlászlói megismerkedésünkethamarosan követte az apák napjára invitá-ló, bájos gyermekrajzos meghívó, én meg,nosza, serkentem, indultam és érkeztemPetõfiszállásra.

Petõfiszállás 1952-ben lett önálló te-lepüléssé Kiskunfélegyháza városFerencszállása és Szentkút, másképpen: Pá-los-szentkút nevû határrészeibõl. Az új köz-ség annak köszönhette a nevét, hogy PetõfiSándor apja egy idõben az itteni kocsmabérlõje volt. Az egykori Ferencszállása a 13.században Magyarországra beköltözött ku-nok települése volt. A templommal is ren-delkezõ falu a török idõkben elpusztult, la-kói a biztonságot jelentõ Kecskemétre köl-töztek be. Az elhagyott település területéthosszú ideig Kecskemét használta legelõ-ként, majd az úgynevezett Jászkun kerületönmegváltását követõen Kiskunfélegyházapusztája volt. A török elõli menekülés köz-ben a templom szentelt dolgait a hívek egy,

a közelben álló kútba rejtették, hogy meg-akadályozzák azok meggyalázását. Ennek azeseménynek az emléke fennmaradt. A szét-szóródott, immár pap és templom nélkülmaradt hívek meg a vidék pásztorai hosszúidõkön keresztül aztán ehhez a kúthoz jár-tak szentmisét hallgatni, azon részt venni. A18. század végéig az egykori településen nemkövetkezett be az újjáéledés, inkább a szét-szórt tanyavilágban. A korabeli feljegyzések-bõl úgy tudni, hogy az 1791-es esztendõbentörtént, hogy forrást fedezett fel egy nyájátlegeltetõ pásztor. Ennek az eseménynekgyorsan híre terjedt a vidéken, és mind gya-koribbá vált az ájtatos és gyógyulást remélõnépek érkezése. Mivel a kúthoz egyre na-gyobb számban és egyre távolabbról özön-löttek a buzgó zarándokok, a kiskunfélegy-háziak elhatározták, hogy a valamikori ro-mok helyén új templomot építenek. A Ma-gyar Katolikus Püspöki Kar 1939-ben fel-kérte a pálos rendet a szentkúti kegyhelygondozására, ám a kommunista hatalom1950-ben a pálos rendet is feloszlatta, éscsak a rendszerváltás után térhettekvissza Szentkútra a pálosok.

A Petõfiszállásra látogatók egybehang-zóan állíthatják, hogy a település apraja-nagyja dolgos, szorgos nép, faluját lelkiis-meretesen gondozza, tisztán tartja, virágbaborítja, hogy mind az ott élõk, mind az oda-érkezõk örvendezhessenek.

Madárbaráttá lett óvoda

2016. április 22-én a Katica, valamint a Sü-ni, valójában a közel hatvan óvodásának lel-kes udvari bemutató tornagyakorlatát kö-vetõen Szász János polgármester ésMeizl Ferenc nyugalmazott iskola-igazgató leleplezték a petõfiszállási Csi-csergõ Óvoda bejáratánál a „MadárbarátÓvoda” feliratú táblát, így is jelezve, hogyezek a cseperedõ, nevelõdõ, szellemiekbenés ügyességeikben gyarapodó kisgyerekektermészetrajongók, vagyis a természet, ki-

Elõszó

Az óvodapedagógiai gyakorlat sikereit, eredményeit látva, korunk kihívásait elemezve, a felgyülemlõ tapasztalatok nyomán a továbblépés le-hetõségeit keresõ óvodákról hallva fogalmazódik meg: kétségtelenül igazuk van azoknak az óvodai nevelõi közösségeknek, amelyek azt állít-ják, hogy szívesen ismerkednének a magyar óvodai élet távolabbi régióinak a mindennapjaival is építõ, épülõ szándékkal. Jelen írás híradás,színes fénykép kíván lenni egy Bács-Kiskun megyei apró település, Petõfiszállás–Szentkút lelkes közösségérõl, e közösség egyik meghatá-rozó intézményérõl, a kétcsoportos Csicsergõ Óvoda életérõl.

31

váltképpen a madarak barátai. A nagyonvárt táblaavatást vidám gyermekmûsor, akét óvodai csoport lelkesen megvalósítottzenés tornabemutatója elõzte meg. Aközönség felszabadultan, örvendezve tap-solt a jól megválasztott zene ritmusára, ígyis jelezve: szívvel-lélekkel együtt van a dél-utáni napfényben fürdõ ápolt, gondozottfüves udvaron csapatban tornázó kicsinyek-kel. A táblaavatást követõen olyan izgalmasjátékpálya bebarangolása következett,amelynek egyes állomásain petákért kü-lönféle ügyességi feladatokat kellett teljesí-teniük a gyermekeknek, majd a petákot ha-zavihetõ játékra, vagy eszem-iszomra vált-hatták be. Volt itt ugrál-lak, horgász-lak,befal-lak, tol-lak, elkap-lak, itat-lak, dob-lak, vásár-lak, pingál-lak elnevezésû udvar-rész, játékpálya, kellemesen hûvös sarok,búbos kemence oldala és más-más helyszí-nek, ahol versengve lehetett ugrálni, hor-gászni, talicskázni és sok-sok egyéb vidám-ságot elkövetni a szülõk, nagyszülõk, ke-resztszülõk, barátok bátorító, kacagó karé-ja közepett. Az óvodapedagógusok és az in-tézmény dadusai mellett középiskolás be-segítõk is tüsténkedtek, hogy ez a termé-szetbarát ugribugri nap, amelyiken azapákat köszöntve „Madárbarát Óvoda”feliratú táblát is kapott a petõfiszállási Csi-csergõ Óvoda, egyértelmûen a vidámság,a jókedv, a boldog együttlét diadal-mas napja lehessen – az is lett, ez egyér-telmû.

Természetesen fontos elõzményei vol-tak ennek a rangos és ünnepi eseménynek,errõl körképet kaphatunk a következõ gaz-dag eredménylistából, amelyik a 2015–16.nevelési-gondozási év óvodán kívüli tevé-kenységeit fogja át.

Évszaktúrára mentek a közeli Szentkút-ra és a Hermann Ottó tanösvényhez, majdKis Tanyára, ahol három óvoda: Gátér,Pálmonostora, Petõfiszállás gyermekeinektalálkozója volt igen nagy sikerrel. Nem ma-radt el ezúttal sem az iskolával karöltve szer-vezett karácsonyi ünnepség. Tartalmas ren-dezvény keretében emlékeztek meg az1848–49-es eseményekrõl a Faluházban ésa község parkjaiban. Emlékezetes volt ezút-tal is a Faluházban megtartott családi nap.Ugyancsak a Faluházban, annak a könyvtá-rában az iskola szervezésében a húsvétotmegelõzõen húsvéti locsolóversenyen vet-tek részt – és nemcsak a fiúk, hanem az óvo-dás kislányok is, hogy buzdítsák az ovis fiú-kat. Nagy sikerük volt most is a petõfiszál-lási Petõfi Sándor Általános Iskola szerve-zésében, velük együttmûködve megtartottiskolaelõkészítõ rendezvényeknek. Évesbérlettel háromszor is ellátogattak a kecs-keméti Ciróka Bábszínházba. Sikeresenszerepeltek az OTP Bozsik intézményiprogramon belül az ovis labdarúgótornán.

Részt vettek Jászszentlászlón a „Szomszé-doló” dramatikus játékbemutatón, aholsok-sok dicséretet zsebelhettek be a petõ-fiszállási Csicsergõ Óvoda pitánkázó sze-replõi. A kiskunfélegyházi Batthyány LajosÁltalános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Is-kola ovisoknak szervezett hangversenyéngyönyörködve hallgatták a koncertdarabo-kat. Ott voltak a falu kézilabdapályájánakavató ünnepségén.

Milyen környezetben jöhettek, jöhet-nek létre a fenti nevelési-gondozási ér-tékek?

Petõfiszállás község belterületéhez ha-talmas szórvány tanyavilág tartozik. A Csi-csergõ Óvodába fõleg petõfiszállási lakosúgyermekek járnak. Gyakran elõfordul, hogyKiskunfélegyháza külterületérõl is hozzá-juk íratják be a családok csemetéiket, ha la-kóhelyükhöz közelebb esik ez a falu, illetõ-leg a szülõket munkahelyük Petõfi-szálláshoz köti. Mind a dramatikus játszóktalálkozóján, mind az apák napján szemé-lyesen tapasztalhattam meg, hogy a Csicser-gõ Óvoda pedagógusai és dadusai messze-menõkig tiszteletben tartják a szülõk ter-mészetes, elsõdleges jogait gyermekeik ne-velésében. A kicsinyekkel kapcsolatos dön-tésekben legjobb szakmai tudásuk szerintsegíti õket az óvoda pedagógiai közösségeannak érdekében, hogy a szülõkkel együtt-mûködve nevelõpartnerként vezethessék ela gyermekeket az iskola küszöbéig.

A Csicsergõ Óvoda pedagógusai és da-dusai – a fentiek is igazolják – igyekeznekélményekben gazdag óvodát kialakíta-ni, ahol fontosnak tartják a petõfiszállásiemberek életszemléletét, melyet a ter-mészet erõinek tisztelete hat át évszá-zadok óta. Kihasználják a falu nevezetessé-gét, a pálos rend kezelésében állóPetõfiszállás – Pálos-szentkút kegyhelyeadta kirándulási-találkozási lehetõséget. Apusztai búcsújáró hely a sajátos természetikörnyezetével évente többször csalogatja kia csicsergõket egy-egy kirándulásra. Öröm-

mel tapasztaltam meg azt is, hogy az óvodapedagógusai a kicsinyek lelki egészsége vé-delme érdekében a relaxációt, a mentál-higiénés-szocializációs módszereketváltozatosan alkalmazzák a konfliktuske-zelés technikáival harmóniában.

Petõfiszállás szép természeti adott-ságokkal rendelkezik. Környékén nem-csak tó található, hanem erdõk, mezõk,háztáji veteményeskertek, ezért a Csi-csergõ Óvoda programja értelemszerûennagymértékben hagyatkozik ezekre az érté-kes kincsekre. A természeti környezet va-rázslatos világának gyermekbaráttá téte-le egyértelmûen segíti a közvetlen és tá-gasabb környezet megismerését, meg-szerettetését, nem is beszélve arról, hogy atermészet nyújtotta táji élmények lelki se-gítséget is nyújtanak a gyermekeknek. Meg-tudtam, hogy rendszeresen és sokat beszél-getnek a petõfiszállási ovisok az érzéseikrõl,kapcsolataikról, és óvón, példamutatóanvigyáznak környezetükre: a vízre, az energi-ára, a tisztaságra, mindeközben óvják a nö-vényeket, a bogarakat, gondozzák kisállata-ikat. Ez a harmonikus, összehangoló-dott, jól mûködõ pedagógiai közös-ség lelkiismeretesen adja át azt aszemléletet a rájuk bízott kicsinyek-nek, hogy a természet csodás világáraörökre vigyázniuk, vigyáznunk kellmindannyiunknak.

Az, hogy „Madárbarát Óvoda” cí-met kapott a petõfiszállási Csicsergõ Óvo-da 2016. április 22-én, a Föld napja alkal-mából megrendezett apák napi családi ját-szónapon, teljességgel érthetõ a fenti ered-mények és a példamutatóan megírt helyipedagógiai program alapján.

További sikereket kívánhatunk a petõ-fiszállási óvodás gyermekeknek, óvodape-dagógusaiknak, dadusaiknak és a falukö-zösség apraja-nagyjának.

32

JÓ GYAKORLATOKJÓ GYAKORLATOK

Kõrös Anikóóvodavezetõ (Csicsergõ – Madárbarát – Óvoda, Petõfiszállás)

A játék öröme, avagy a pitánkázás

Arészvételi szándékunk eldöntése elõtttöbb kérdésre kellett óvodapedagóguskollégámmal körültekintõen válaszol-

nunk. A legizgalmasabb kérdés ez volt: A tavaszifelpörgetett események közé be tudjuk-e mégilleszteni a csoport munkájába ezt a nem min-dennapi rendezvényt? Ha vállaljuk a szereplést,akkor mégis milyen drámajátékkal lépjünk fel?Egyébként is a szereplésnél és szerepelte-tésnél óvodavezetõként mindig a játékörömét tartom fontosabbnak. Hogyan ké-szítsük fel a gyermekeket a játékra, hisz én he-tente csak egy délelõttöt tudok a csoportunk-ban lenni az óvodavezetõi feladataim miatt.

Döntöttünk: 2016. március 17-én délután10-12 gyermekkel 10-12 perces drámajáték-kal részt veszünk a jászszentlászlói találkozón.

Elkezdtük a számunkra alkalmas játék ke-resését. A heti 1-1 alkalommal való együttlé-tek idején az ének, az énekes játékok és agyermektánc világában mélyedtem el a 4-6-7éves gyermekekbõl álló vegyes csoportbeliek-kel. A farsangi idõszakban éppen gyermektánc-cal: keresztkézfogással és váltott lábúszökdeléssel ismerkedtünk egy ismert mon-dóka lüktetésére. Ez a mondóka a „Levendulaágastul…” kezdetû volt, amelyik megtalálható aPapp Kornélia szerkesztette „Szájról szájra, kézrõlkézre” III. kötetének 109. oldalán.

Kolléganõm elhozta az óvodába a Sziget Ki-adónál 1997-ben megjelent népijáték-gyûj-teményét, a „Bújj, bújj zöld ág” címût, ebbõl asok-sok népi játékból választottunk ki párat.Magam igyekeztem a Bács-Kiskun megyébõlszármazó népi játékokból választani. A kerek-egyházi gyûjtésbõl való „Ki játszik ilyet…” kez-detû dalos játék egyik változatát néztem ki, majdegy hidasi (Baranya megye) pitánkázós játékonakadt meg a szemem. Az alábbiakban bemuta-tom az eredeti játékokat.

Ki játszik ilyet?ss m s mKi játszik ilyet?sss m s mMajd megmondom, milyet,sss m s m Gyere be a sorba!sss m s mLegyél a fogócska!!

Ha egy kislány játszani akar, játékba hívóvalcsalogatja maga mellé társait. Ha már ketten-hárman vannak, kézfogással körbe állva, lépdel-ve vagy szökellve énekelnek. A játékba hívókhangjára az újonnan érkezõ lányokat magukmellé veszik az egyre bõvülõ körbe. Ha már ele-gen gyûltek össze, más játékba kezdenek.

PitánkázásA fiúk, lányok füves helyen játszható, mozdulat-utánzó játékát legalább öten, de akár húszan isjátszhatják, és nagyon jó! A gyermekek egy sor-ban, egymás szétvetett lába közé ülnek a fûbe.Kiválasztják a gazdasszonyt. A gazdasszony sorbamegkopogtatja az úgynevezett kenyerek, azaz ajátszótársak hátát, és az egyik gyermekre eztmondja: „Megsült”, míg a másikra: „Nem sült”.A megsülteket kiteszi a sorból. Majd a megma-radt kenyerekkel újrakezdi, mindaddig, míg vé-gül csak egy kenyér marad. Az utolsónak maradtkenyér és a gazdasszony sorba veszik a kenyere-ket, és félrevetik õket. Egyikõjük megfogja a já-tékos két kezét, a másik a két lábát, és néhány-szor meglóbálja a következõ mondókára:

Gyér szita, gyakor’ szita,zurbé, a mennyországba!VagyGyér szita, gyakor’ szita,zurbé a pokolba!

Ezt is váltogatva mondogatják. Ha megsült:„Zurbé, a mennyországba!”, ha nem sült meg:„Zurbé, a pokolba!”

A következõ találkozásunkon az új dal meg-tanulása és a régebbi játékok játszása utánmegkérdeztem a gyerekeket, tudják-e, mi az apitánkázós játék. Akkor még nem tudták, demegígértem, hogy legközelebb megengedem,hogy kitalálják egy kis segítséggel, ám addig fur-dalja csak nyugodtan az oldalukat a kíváncsiság!

A játéktanítás alkalmával többször hangoz-tattam a pitánka szót, és engedtem, hogy a szitu-ációból a képzeletüket, a gondolkodásukat hasz-nálva találgassanak. Válaszadásukat a lényegretörés jellemezte, és az értelmezésükben elhang-zott válaszok a következõk voltak: a pitánka egykenyér, mert a kemencében sütik, finom melegpogácsa, lángos. A „Bújj, bújj”-ban a következõszómagyarázat olvasható: Pitánka – kukori-calisztbõl sütött pogácsa.

Minden alkalommal szükség volt valami új,a játékunkat segítõ motivációra, valamiújra, ami fellendítette a próbafolyamatain-kat, és a gyerekek is részesei lehettek a szom-szédolásra választott játékunk végleges összeál-

lításának. Az ötleteik alapján szõttem bele a mû-sorunkba a „Kisgazdasszony vagyok én…” és a„Szita, szita…” korábban tanult mondókákat.

Kialakult immár egy kerek (bevezetéssel ésbefejezéssel) elõadható játéklánc. Ekkorramár a szöveget is jól tudták a gyermekek, sõtönálló elõadásra is jelentkeztek a tanult, illetvefelelevenített dalból és mondókákból. Folyta-tásul már a mozgásformák pontosításakö-vetkezett, amely – a tapasztalatom szerint – azegyik legnehezebb feladat, hisz ez az a terü-let, melyben a legnagyobb különbségekvannak a gyermekek fejlettsége szerint.Kiemelt, nem mindennapi helyzetben, az élénkritmusú próbák idején tanulmányozhattam,hogy milyen összerendezett a mozgásuk, mi-lyen a megfigyelõképességük, milyen fejletta téri tájékozódóképességük.

Többször felbukkant a játékban a váltottlábú szökdelés, mely egy-két kisgyermeknekelég nehezen ment, nem érzett rá a mozgás rit-musára. Arra buzdítottam õket, hogy az udva-ron a barátok tanítsák meg egymásnak. Ez issok éves tapasztalat, gyakran az egymástól va-ló tanulás sokkal célravezetõbb.Nem ma-radt el a sikerélmény az ügyetlenebb gyerme-keknél, és természetesen nálam sem. No, a ke-resztkézfogás sem volt egyszerû, de igyekez-tem segíteni azzal a praktikával, hogy a párokbaegy irányító és egy együttmûködõ gyer-meket állítottam. Az igazság, hogy itt-ott nemlett tökéletes a tudásuk, ebbõl adódóan mégma is gyakran ismételjük ezt a mozgásformát.

Az eredeti játék szerint a pitánkákat ke-züknél, lábuknál fogva kellett volna szétoszta-niuk a pokolban és a mennyországban. Bárélvezték így is a játékot, de még nem tudtákbiztonsággal kezelni egymást ezzel a fogással,ezért úgy döntöttem, hogy hónuk alá nyúlva,felsegítve egymást kísérik a megfelelõ helyretársaikat.

Nagyon közeledett már a megmérettetésideje, és szükségét éreztem újból valami motivá-ciónak, valami lendületnek. Óvodánkban 2007óta – kezdeményezésemre – egy kemence állaz udvaron, amelyik több szempontból is jel-képe az óvodánknak; a befûtését, a haszná-latát az idõsebb generációtól tanultuk meg, ésazt gondoltam, hogy a gyerekek is szívesen ve-szik, ha nagyapónak vagy nagyanyónak beöltöz-ve hozzájárulok a pitánkázós játékhoz azzal, habefûtöm a kemencét. A gyakorlás egyik pillana-ta, amelyik szintén megkövetelte a motivációt,tréfásan, mint aki nem jól hall, nem a megfelelõválaszt adtam a kérdezõnek, és ez akkora kaca-gást váltott ki a gyermekekbõl és belõlem is, hogynem volt kérdés, bizony szerepet vállalva a játék-ból: én leszek a süket nagyapa.

2016. február elején meghívást kapott óvo-dánk, a Petõfiszállási Csicsergõ ÓvodaJászszentlászlóra az óvodai Szomszédoló el-nevezésû játékok találkozójára, az úgyneve-zett dramatikus játszók bemutatkozására.

Minden egyes játéknál bele tudtam szõni atöbb, kevesebb, ugyanannyi, a párosításmegtapasztalását, a sor alakítását, a kör ala-kítását.

Sokat köszönhetek Kis Illésné óvodape-dagóguskolléganõmnek, aki a hét legnagyobbrészét a gyermekekkel töltve, pedagógiai mun-kájával hozzájárult sikerünkhöz. Szintén köszö-nettel tartozom Lajkó Istvánné dajkánk-nak, aki ötleteket adva, a gyermekek ruhájára,a külsõ megjelenésükre figyelve gondoskodottrólunk. A fotókat a mindig velünk lévõ Marikadadus néni és a mindig szemfüles petõfiszál-lási Szabó Sándor készítették.

Minõsítés, tanfelügyelet, önértékelés, port-fólió, reflexiók ide vagy oda, jól éreztük ma-gunkat a játék elõtt, a játék közben és ajáték után, mert örömünket leltük ben-ne. Következzék az elõadott játék forgatóköny-ve és a játék leírása! Örömteli játékot kívánok!

Pitánkázás A gyerekek a színpad mellett egysoros oszlop-ban állnak. A dalt énekelve egymás után, váltottlábú szökdeléssel kezdik a játékot körben ha-ladva. Kétszer éneklik.

Ki játszik ilyet? Majd megmondom milyet,Gyere be a sorba, Legyél a fogócska!

A dal végén párt keresve (fiúk lányokat) rit-mikus kézfogással mondják egyszerre: Jó napot,vegye le a kalapot!

A köszöntés után azonnal keresztkézfogássalpárosan menetirányba fordulva, egy lábon valószökkenéssel mondják együtt a mondókát.

Levendula ágastul,ugorj egyet párostul!Azért adtam egyszer meggyet,hogy velem is ugorj egyet.Három küllõ, két kerék,Házasodik a veréb.

A mondóka végén egy sorban a színpadhátsó részén beállnak a lányok egymás mellé,a fiúk a színpad szélén a lányokra merõlege-sen, szintén egymás mellé, és elkezdõdik apárbeszéd.

Gazdasszony: Öregapám, gyújtson be a kemencébe!Öregapó (nagyothalló): Rágyújtok én a medencébe’!Gazdasszony: Nem! Öregapám, gyújtson be a kemencébe!Öregapó: Nyújtsam el a kis kecskéket? Minek,angyalkám?Gazasszonyka (lassan és hangosan): Neeeem!Öregapó, gyújtson be a kemencébe, sütni akarunk pitánkát!Öregapó: Jaaa! Gyújtsak be a kemencébe! Megyek már, galambom, megyek, begyújtok!

Kisleányok egyszerre: Kisgazdasszony vagyok én,Sütni-fõzni tudok én,A rántást megpirítom,A levest behabarom,A tésztát kidagasztom,Mikor megkel, bevetem, Hogyha kisült, kiveszem, Marcsát, Jóskát megkínálom,Ami marad, elhasználom.

Fiúk egyszerre:Szita, szita, szitáljunk, Málé lisztet szitáljunk!Hadd keljen meg a cipó,Csiribiri, kis Jankó.

Gazdasszony: Öregapó! Meleg-e már a kemence?Öregapó: Mekegett-e a kiskecske?Gazdasszony: Nem! Meleg-e már a kemence?!Öregapó: Elment-e már a menyecske? Hova?Gazdasszony: Öregapó, meleg-e már a kemence,ahol sütjük a pitánkákat?!Öregapó: Meleg, meleg!

A gyerekek szétvetett lábbal, a közönséggelszemben leülnek egymás után, a gazdasszonypedig a gyerekek hátát ütögetve (saját elképze-lése szerint) szétválogatja õket.

Gazdasszony: Ez megsült! Ez nem sült!

Az a pitánka, aki megsült, az átül egy másikoszlopot alkotva, szintén terpeszbe vetett lá-bakkal, a közönséggel szemben. A gazdasszonyaddig válogatja a pitánkákat, amíg mindenki elnem fogy, kivéve egy fiú, akibõl gazduram lesz.

Gazdasszony (közben kalap kerül a gazdu-ram fejére): Jöjjön, gazduram, válogassuk szét apitánkáinkat!

A sorban leült gyerekekhez mennek, és azelsõtõl az utolsóig egyenként szétválogatjákõket. Hol a gazdasszony mondja, hol a gazdu-ram mondja meg, hogy ez a pitánka mennyor-szágba, vagy az a pokolba kerül.

Gazdasszony: Ez a pokolba!

A kisgyermek hóna alá nyúl a gazdasszony ésa gazduram, majd két oldalról felsegítik, és elvi-szik a pokol oldalába, amely egyszerûen csak ajátszóoszlop melletti téren lesz, ott szintén ter-peszülésben helyet foglalnak egymás után.

Miközben viszik, az egész csoport:Gyér szita, gyakor’ szita,Zúrbé a pokolba.

Gazduram: Ez a mennyországba!

Mindenki:Gyér szita, gyakor’ szita,Zúrbé a Mennyországba.

A mennyországot a játszó gyerekek másikoldalán helyezik el, és oda sorakoztatják a vá-lasztottakat, szintén terpeszülésben. Addig

folytatják, amíg az összes gyermek el nemfogy. A játék végén lehetõség van arra, hogymegszámlálják, mennyi gyermek jutott amennyországba, illetve a pokolba, összeha-sonlíthatják számszerûen (illetve több lehe-tõség is rejtõzik a játék lezárásában, mindenóvodapedagógus saját célja szerint használ-hatja fel). A játék lezárásaként felpattannak agyermekek a helyükrõl, egy sorban felállnak,és a következõ mondókát (megtalálható a„Szájról, szájra, kézrõl kézre” I.: 174. olda-lán) mondogatják állva, a kezükkel oldalt ütö-getve combjukat egyenletesen.

Etyem, petyem, potty, mosogatórongy.Miért nem jöttél tegnap este?Kaptál volna valamit,Én egy kicsit kaptam,Tarisznyába raktam,Mire haza értem,Mind elpotyogattam.

Ugyanezt a mondókát még egyszer elmond-ják, és közben váltott lábú szökdeléssel levonul-nak a színrõl oszlopban.

És néhány fotó az óvodái életrõl:

ÓVODAPEDAGÓGIAI KÖNYVSOROZAT:

EGYÉB KIADVÁNYOK:

MEGRENDELHETÕK: Sprint Kft., 1137 Bp., Újpesti rkp. 7., fszt. 2.; telefon: 237-5060, fax: 237-5069;

e-mail: elofizetes@sprintkiado.hu; Sprint Kiadó honlapján: www.sprintkiado.hu

AJÁNLÓK

Körmöci Katalin:Kézikönyv a pro-jektszemléletûóvodai életrõl

Perlai Rezsõné,Körmöci Katalin,Pivókné Gajdár Klára:Karácsonyi ünnepkör

Pivókné Gajdár Klára:A gyermekekkelegyütt tervezzükóvodai életünket

DVD 1: Sajátos nevelési

igényû gyermekek óvodai életének

bemutatása

DVD 2: Egy fejlesztõ óvoda-pedagógus munká-jának bemutatása

magatartási és tanulási nehézsé-

gekkel küzdõ gyer-mekek csoportjában

DVD 3: A tanfelügyeletre

várva II.Az óvodapedagógus

sikeressége a látogatás és a minõsítés

idõtartamában

A TANFELÜGYELETRE VÁRVA II.

Az óvodapedagógus sikeressége

a látogatás és a minõsítés idõtartamában

A DVD az egész szakmai összejövetelt tartalmazza,és csa tolt fájlban a hozzá tartozó szakanyagokat. Ígya plenáris elõadásokat és a szituációs játékhoz tarto -zó, a minõsítés folyamatában megjelenõ dokumen tu -mo kat is.

MEGRENDELHETÕ:

Sprint Kft., 1137 Bp., Újpesti rkp. 7., fszt. 2. Telefon: 237-5060, fax: 237-5069. E-mail: elofizetes@sprintkiado.hu

DVD:

DVD 5: „AZ ÉLET

FORRÁSA A VÍZ”A víz világnapja

a Katica csoportban

„AZ ÉLET FORRÁSA A VÍZ”

A víz világnapja a Katica csoportban

Hétpettyes Óvoda, Szín-Kör-Játék Tagóvoda

• Vegyes csoportban• Sajátos nevelési igényû gyermekekkel• Párhuzamos tevékenységek szervezésével• Differenciált bánásmóddal

MEGRENDELHETÕ:

Sprint Kft., 1137 Bp., Újpesti rkp. 7., fszt. 2. Telefon: 237-5060, fax: 237-5069

www.sprintkiado.huE-mail: elofizetes@sprintkiado.hu

A DVD-n csatolt file-ban megtalálhatók a tevékenységdokumentumai

CSOPORTNAPLÓ a projektszemléletû óvodai élethez

Óvodás gyermekek fejlõdésének nyomon követéseA jogszabályi elvárásoknakmegfelelõ kitölthetõ táblá-zatokkal a teljes nevelésiidõszakra (3-4, 4-5, 5–7éves életkorra bontva).

Ágoston Valéria, KatusGyörgyné:Nem messze vanide Kalocsa

Körmöci Katalin:Hová bújt a matematika? (I. kötet)

Körmöci Katalin:Hová bújt a matematika? (II.kötet)

ÓVODAPEDAGÓGIAI KÖNYVSOROZAT„A gyermek mindenek felett álló érdekében”

II. KÖTET:A tevékenységekben megvalósuló tapasztalatszerzésA tevékenységekben megvalósuló tapasztalatszerzéstervezhetõsége a mindennapi nevelõmunkábantervezhetõsége a mindennapi nevelõmunkában

Körmöci Katalin:

Hová bújt a MATEMATIKA?

munkálkodás játék

döntés tanulás

problémamegoldás

tapasztalatszerzés

párhuzamostevékenységek

próbálgatás

kipróbálás

Tevékenységben megvalósuló

tanulás

alkotás

gondolkodás

Körmöci Katalin: Hová bújt a matematika (III. kötet)Ügyeskedjünk

együtt!

Bihariné dr. KrekóIlona, Bukovicsné NagyJudit, Honti Anna,Klinkó Margit–NyergesGézáné, KörmöciKatalin, NémethnéKeszthelyi Andrea, PatyiZoltánné, PivóknéGajdár Klára, PócsikIldikó, Pócsik Jánosné,Regenzeiné PénzesKrisztina:EGÉSZSÉG-NEVELÉS néhány lehetõségeaz óvodai élet mindennapjaiban

Ágoston Valéria:„CSILLAGLESEN”Az óvodai

tehetséggondozás

ösvényein

DVD 4: „Szakmai megálló tudásgyarapításért,

a szakmai elvárások

teljesítésének érdemi megsegítése

a pedagógusok értékelési

rendszerében”

DVD 6: DIFFERENCIÁLT,

SZEMÉLYESBÁNÁSMÓD

A 3-4-5 és a 2 és 6-oskompetenciák

tükrében

Sinkovicsné KirályAngéla, Illyés Ilona,Tekes Zsuzsanna, Ács Ildikó:– Nyári élet úgy,

mintha nyaralnánk!

– Õszi élet tervei örömtelitevékenységekkel