P R O G R A M T A N T E R V a 10. GÉPÉSZET

1/47. oldal

P R O G R A M T A N T E R V

a

10. GÉPÉSZET

ágazathoz tartozó

4 0715 10 08

Hegesztő

SZAKMÁHOZ

1 A SZAKMA ALAPADATAI

1.1 Az ágazat megnevezése: Gépészet

1.2 A szakma megnevezése: Hegesztő

1.3 A szakma azonosító száma: 4 0715 10 08

1.4 A szakma szakmairányai: —

1.5 A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4

1.6 A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4

1.7 Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás

1.8 Kapcsolódó részszakmák megnevezése: Fémipari gyártás előkészítő

2 A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA

A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló

12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző

intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra sza-

badon felhasználható időkeretet (szabad sáv).

A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy

lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást.

Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint-

ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanmű-

helyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét

mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gya-

korlatba ágyazottan történő oktatására.

A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű,

a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo-

lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig

ajánlás.

A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tan-

tárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

2/47. oldal

A tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Évfolyam 1/9. 2/10. 3/11.

A képzés

összes

óraszáma

1. évfo-

lyam

2. évfo-

lyam

A képzés

összes

óraszáma

Évfolyam összes óraszáma 576 720 681 1977 1088 992 2080

Mu

nk

avál

laló

i is

mer

e-

tek

Munkavállalói ismeretek 18 0 0 18 18 0 18

Álláskeresés 5 5 5 5

Munkajogi alapismeretek 5 5 5 5

Munkaviszony létesítése 5 5 5 5

Munkanélküliség 3 3 3 3

Mu

nk

avál

laló

i id

egen

ny

elv

Munkavállalói idegen nyelv 0 0 62 62 0 62 62

Az álláskeresés lépései, álláshirdetések 11 11 11 11

Önéletrajz és motivációs levél 20 20 20 20

„Small talk” – általános társalgás 11 11 11 11

Állásinterjú 20 20 20 20

Mű

szak

i al

apo

zás

Villamos alapismeretek 288 0 0 288 288 0 288

Villamos áramkör 90 90 36 36

Villamos áramkör ábrázolása 18 18 36 36

Villamos áramkör kialakítása 36 36 72 72

Villamos biztonságtechnika 36 36 36 36

Villamos áramkörök mérése, dokumentá-

lása 108 108 108 108

3/47. oldal

Gépészeti alapismeretek 270 0 0 270 270 0 270

Munkabiztonság, tűz- és környezetvéde-

lem 18 18 18 18

Műszaki rajz alapjai 72 72 72 72

Anyag- és gyártásismeret 18 18 18 18

Fémipari alapmegmunkálások 72 72 72 72

Projektmunka 90 90 90 90

Tanulási terület összóraszáma 558 0 0 558 558 0 558 G

épés

zeti

ala

pis

mer

etek

Műszaki dokumentáció 0 108 0 108 108 0 108

Technológiai dokumentációk 3 3 3 3

Rajztechnikai alapszabványok, előírások,

megoldások 50 50 50 50

Jelképes ábrázolások 10 10 10 10

A géprajzkészítés gyakorlata 45 45 45 45

Gépészeti alapmérések 0 72 0 72 72 0 72

Alapfogalmak 3 3 3 3

Mérési dokumentumok 2 2 2 2

A mérés eszközei 4 4 4 4

Mérési hibák 1 1 1 1

Hosszméretek mérése, ellenőrzése 36 36 36 36

Szögek mérése és ellenőrzése 10 10 10 10

Alak- és helyzetpontosság mérése, ellen-

őrzése 8 8 8 8

Anyagismeret, anyagvizsgálat 0 72 0 72 72 0 72

Alapanyagok csoportosítása és tulajdon-

ságai 2 2 2 2

Anyagszerkezettani alapismeretek 4 4 4 4

A mikroszerkezet és a tulajdonságok

kapcsolata 2 2 2 2

4/47. oldal

Fontosabb fémek és ötvözeteik 14 14 14 14

Szinterelt szerkezeti anyagok 3 3 3 3

Műanyagok 5 5 5 5

Segédanyagok 4 4 4 4

Hőkezelő eljárások 13 13 13 13

Anyagvizsgálat 25 25 25 25

Tanulási terület összóraszáma 0 252 0 252 252 0 252

Heg

eszt

ési

tech

no

lóg

ia e

lők

észí

tése

Hegesztés alapismeretei 0 212 0 212 212 0 212

A hegesztés alapfogalmai 2 2 2 2

Hegesztési élek előkészítése, kialakítása 62 62 62 62

Alkatrészek összeállítása, készülékek

használata 60 60 60 60

A hegesztés hozag- és segédanyagai 2 2 2 2

Hegesztési eltérések 2 2 2 2

A hegesztés biztonságtechnikája 4 4 4 4

Hegesztő berendezések és azok üzembe-

helyezése 80 80 80 80


Heg

eszt

ési

fela

dat

ok

Fogyó elektródás ívhegesztés bevont

elektródával (kézi ívhegesztés) 0 128 62 190 0 217 217

Fémek hegeszthetősége bevont elektródás

kézi ívhegesztéssel 2 2 2 2

Fogyó elektródás ívhegesztés bevont

elektródával (kézi ívhegesztés) 1 1 1 1

A bevont ívhegesztő elektródák főbb

típusai 2 2 2 2

A bevont elektródás kézi ívhegesztés

technológiája 60 14 74 81 81

Az ívhegesztés kötései 60 48 108 128 128

A bevont elektródás kézi ívhegesztéssel

készített kötések eltérései (hibái) 1 1 1 1

Javító- és felrakóhegesztések 1 1 1 1

A bevont elektródás kézi ívhegesztés

biztonságtechnikája 1 1 1 1

5/47. oldal

Gázhegesztés 0 128 92 220 48 186 234

A gázhegesztés fogalma, lényege 1 1 1 1

Gázhegesztő berendezések 2 2 2 2

Hegesztőgázok 2 2 2 2

Hegesztőláng 2 2 2 2

A gázhegesztés technológiája 50 48 98 10 98 108

A hegesztőláng beállítása 4 4 4 4

A hegesztés folyamata 52 44 96 12 88 100

A gázhegesztés kötései, illesztések, var-

ratalakok 10 10 10 10

Fémek hegeszthetősége gázhegesztéssel 2 2 2 2

A hegesztési kötések eltérései, hibái 1 1 1 1

A gázhegesztés jelentősége a javító tech-

nikában 1 1 1 1

A gázhegesztés biztonságtechnikája 1 1 1 1

Fogyó elektródás védőgázas

(MIG/MAG) ívhegesztés 0 0 217 217 0 248 248

A fogyó elektródás védőgázas

(MIG/MAG) ívhegesztés berendezése 5 5 5 5

A hegesztőhuzal 5 5 5 5

Védőgázellátás 6 6 6 6

A fogyó elektródás védőgázas

(MIG/MAG) ívhegesztés technológiája 201 201 232 232

Volfrámelektródás semleges védőgázas

ívhegesztés (TIG) 0 0 217 217 0 248 248

Volfrámelektródás semleges védőgázas

ívhegesztés 2 2 2 2

A volfrámelektródás semleges védőgázas

ívhegesztés berendezése 4 4 4 4


ívhegesztés hozaganyagai 10 10 10 10


ívhegesztés technológiája 95 95 116 116

6/47. oldal

A hegesztőpisztoly és a hegesztőpálca

tartása volfrámelektródás semleges védő-

gázas ívhegesztés esetén

102 102 112 112

Hegesztési eltérések 4 4 4 4


ívhegesztés biztonságtechnikája 0 0

Egyéb hegesztési eljárások 0 0 15 15 0 15 15

Az elektromos ellenállás elvén működő

eljárások 4 4 4 4

A mechanikai energia felhasználásán

alapuló hegesztő eljárások 4 4 4 4

A sugárenergia által végzett ömlesztőhe-

gesztések 3 3 3 3

A termokémiai elven működő eljárások 2 2 2 2

A hegesztés jövője 2 2 2 2

A hegesztett kötések minőségi követel-

ményei 0 0 16 16 0 16 16

Hegesztési eltérések csoportba sorolása 2 2 2 2

Hegesztési varratok roncsolásos vizsgála-

tai 2 2 2 2

A hegesztési varratok roncsolásmentes

vizsgálatai 3 3 3 3

A hegesztett kötések minőségi szintjei,

kategóriái 6 6 6 6

Hegesztési feszültségek, alakváltozások 3 3 3 3


Egybefüggő szakmai gyakorlat: 0 140 160

7/47. oldal

3 A TANULÁSI TERÜLETEK RÉSZLETES SZAKMAI TARTALMA

3.1 Munkavállalói ismeretek megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma: 18/18 óra

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

A Munkavállalói ismeretek tanulási terület elsajátításával a tanuló önismeretet szerez, megha-

tározza a céljait. Megismerkedik környezete munkaerőpiaci helyzetével. Megtanulja, milyen

foglalkoztatási formában tud majd elhelyezkedni munkavállalóként. Megismeri, hogy tanulói

jogviszonyában is foglalkoztatható szakképzési munkaviszony keretében. Megtanulja az eh-

hez a jogviszonyhoz kapcsolódó jogait és kötelezettségeit. A tanuló megismeri a munkaválla-

láshoz, a munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismereteket, amelyeket a gyakorlati,

mindennapi tevékenysége során alkalmazni tud.

3.1.1 Munkavállalói ismeretek tantárgy 18/18 óra

3.1.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavál-

laláshoz, a munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

3.1.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo-

natkozó speciális elvárások

—

3.1.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.1.1.4 A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem

stb.) kell lebonyolítani.

3.1.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Készségek, képes-

ségek Ismeretek

Önállóság és fele-

lősség mértéke

Elvárt viselkedés-

módok, attitűdök

Általános és szak-

mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Megfogalmazza

saját karriercéljait.

Ismeri saját szemé-

lyisége jellemvoná-

sait, annak pozití-

vumait.

Teljesen önállóan

Önismerete alapján

törekszik céljai

reális megfogalma-

zására. Megjelené-

sében igényes, vi-

selkedésében visz-

szafogott. Elkötele-

zett a szabályos

foglalkoztatás mel-

lett. Törekszik a

saját munkabérét

érintő változások

nyomon követésére.

Szakképzési mun-

kaviszonyt létesít.

Ismeri a munka-

szerződés tartalmi

és formai követel-

ményeit.

Instrukció alapján

részben önállóan

Felismeri, megne-

vezi és leírja az

álláskeresés mód-

szereit.

Ismeri a formális és

informális álláske-

resési technikákat.


Internetes álláskere-

sési portálokon

információkat ke-

res, rendszerez.

8/47. oldal

3.1.1.6 A tantárgy témakörei

3.1.1.6.1 Álláskeresés

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismere-

te, mobilitás szerepe, szakképzések szerepe, képzési támogatások (ösztöndíjak rendszere)

ismerete

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsola-

tok, kapcsolati hálózat fontossága

3.1.1.6.2 Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, köz-

alkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony

A tanulót érintő szakképzési munkaviszony lényege, jelentősége

Atipikus munkavégzési formák a munka törvénykönyve szerint: távmunka, bedolgozói mun-

kaviszony, munkaerő-kölcsönzés, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai

idénymunka és alkalmi munka)

Speciális jogviszonyok: önfoglalkoztatás, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka,

önkéntes munka

3.1.1.6.3 Munkaviszony létesítése

Felek a munkajogviszonyban. A munkaviszony alanyai

A munkaviszony létesítése. A munkaszerződés. A munkaszerződés tartalma.

A munkaviszony kezdete létrejötte, fajtái. Próbaidő

A munkavállaló és munkáltató alapvető kötelezettségei

A munkaszerződés módosítása

Munkaviszony megszűnése, megszüntetése

Munkaidő és pihenőidő

A munka díjazása (minimálbér, garantált bérminimum)

3.1.1.6.4 Munkanélküliség

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). Álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel

Az álláskeresési ellátások fajtái

Álláskeresők számára nyújtandó támogatások (vállalkozóvá válás, közfoglalkoztatás, képzé-

sek, utazásiköltség-támogatások)

Szolgáltatások álláskeresőknek (munkaerő-közvetítés, tanácsadás)

Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES)

9/47. oldal

3.2 Munkavállalói idegen nyelv megnevezésű tanulási terület



Állások megpályázása idegen nyelven. Önéletrajz és motivációs levél megfogalmazása, az

állásinterjú során megfelelő idegen nyelvű kommunikáció.

3.2.1 Munkavállalói idegen nyelv tantárgy 62/62 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók idegen nyelven is képesek legyenek álláshirdetés-

re jelentkezni, ismerjék az álláskeresés lépéseit, s nyelvi szintjüknek megfelelően hatékonyan

és eredményesen meg tudják valósítani a kommunikációs célokat egy állásinterjú során.

Megértsék a munkájukhoz kapcsolódó idegen nyelvű álláshirdetéseket, képesek legyenek a

munkavállaláshoz kapcsolódóan egyszerű formanyomtatványokat kitölteni, önéletrajzot írni

és motivációs levelet megfogalmazni a formai és tartalmi követelményeknek megfelelően,

nyelvi panelek és gyakori kifejezések segítségével.

Az állásinterjú során legyenek képesek idegen nyelven, a személyes és szakmai vonatkozást is

beleértve bemutatkozni. Az állásinterjú bevezető részében, az általános társalgás során feltett

kérdéseket egyszerű mondatokkal meg tudják válaszolni. Az interjú során tudjanak szándéka-

ikról, elképzeléseikről, jövőbeli terveikről beszélni. Ki tudják fejezni erősségeiket, gyengesé-

geiket egyszerűbb mondatok, nyelvi szerkezetek segítségével. Rendelkezzenek megfelelő

szókinccsel ahhoz, hogy tanulmányaikról és munkatapasztalatukról be tudjanak számolni.

Megértsék az adott cég/vállalat honlapján közzétett információkat, és ezzel kapcsolatosan fel

tudjanak tenni munkájukat érintő egyszerűbb kérdéseket.

A tantárgy az utolsó évfolyamon kerül oktatásra, így épít a tanulók közismereti tantárgyak

keretében elsajátított idegennyelv-tudására, alapvető mondatszerkesztési ismereteire, valamint

a főbb igeidők ismeretére. A tantárgy tanulása során a tanuló ezen ismereteit aktiválja és a

munkavállalói szókincset is alkalmazva gyakorolja.



A tantárgy tanítása idegen nyelven zajlik, ezért az oktatónak rendelkeznie kell az adott

idegen nyelvből nyelvtanári végzettséggel.


Idegen nyelvek



10/47. oldal


Készségek,

képességek Ismeretek

Önállóság és

felelősség mértéke

Elvárt

viselkedésmódok,

attitűdök

Általános

és szakmához

kötődő digitális

kompetenciák

Internetes álláskere-

ső oldalakon és

egyéb fórumokon

(újsághirdetések,

szaklapok, szakmai

kiadványok stb.)

álláshirdetéseket

keres. Az álláskere-

séshez használja a

kapcsolati tőkéjét.

Ismeri az álláskere-

sést segítő fórumo-

kat, álláshirdetése-

ket tartalmazó for-

rásokat, állásokat

hirdető vagy állás-

keresésben segítő

szervezeteket, mun-

kaközvetítő ügy-

nökségeket.


Törekszik kompe-

tenciáinak reális

megfogalmazására,

erősségeinek hang-

súlyozására idegen

nyelven. Nyitott

szakmai és szemé-

lyes kompetenciái-

nak fejlesztésére.

Törekszik receptív

és produktív kész-

ségeit idegen nyel-

ven fejleszteni (ol-

vasott és hallott

szöveg értése, írás-

készség, valamint

beszédprodukció).

Szakmája iránt

elkötelezett. Megje-

lenése visszafogott,

helyzethez illő.

Viselkedésében

törekszik az adott

helyzetnek megfe-

lelni.

Hatékonyan tudja

álláskereséshez

használni az inter-

netes böngészőket

és álláskereső portá-

lokat, és ezek segít-

ségével képes

szakmájának, vég-

zettségének, képes-

ségeinek megfelelő-

en álláshirdetéseket

kiválasztani.

A tartalmi és formai

követelményeknek

megfelelő önéletraj-

zot fogalmaz.

Ismeri az önéletrajz

típusait, azok tar-

talmi és formai

követelményeit.


Ki tud tölteni ön-

életrajzsablonokat,

pl. Europass CV-

sablon, vagy szö-

vegszerkesztő prog-

ram segítségével

létre tud hozni az

adott önéletrajztípu-

soknak megfelelő

dokumentumot.

A tartalmi és formai

követelményeknek

megfelelő motivá-

ciós levelet ír, me-

lyet a megpályá-

zandó állás sajátos-

ságaihoz igazít.

Ismeri a motivációs

levél tartalmi és

formai követelmé-

nyeit, felépítését,

valamint tipikus

szófordulatait az

adott idegen nyel-

ven.


Szövegszerkesztő

program segítségé-

vel meg tud írni egy

önéletrajzot, figye-

lembe véve a formai

szabályokat.

Kitölti és a munka-

adóhoz eljuttatja a

szükséges nyomtat-

ványokat és doku-

mentumokat az

álláskeresés folya-

matának figyelem-

bevételével.

Ismeri az álláskere-

sés folyamatát. Teljesen önállóan

Digitális forma-

nyomtatványok

kitöltése, szövegek

formai követelmé-

nyeknek megfelelő

létrehozása, e-

mailek küldése és

fogadása, csatolmá-

nyok letöltése és

hozzáadása.

Felkészül az állásin-

terjúra a megpá-

lyázni kívánt állás-

nak megfelelően, és

céljait szem előtt

tartva kommunikál

az interjú során.

Ismeri az állásinter-

jú menetét, tisztá-

ban van a lehetséges

kérdésekkel. Az

adott szituáció

megvalósításához

megfelelő szókincs-

csel és nyelvtani

tudással rendelke-

zik.


A megpályázni

kívánt állással kap-

csolatban képes az

internetről informá-

ciót szerezni.

11/47. oldal

Az állásinterjún, az

állásinterjúra érke-

zéskor vagy a kap-

csolódó telefonbe-

szélgetések során

csevegést (small

talk) kezdeményez,

a társalgást fenntart-

ja és befejezi. A

kérdésekre megfele-

lő válaszokat ad.

Tisztában van a

legáltalánosabb

csevegési témák

szókincsével, ame-

lyek az interjú so-

rán, az interjút

megelőző és esetle-

gesen követő tele-

fonbeszélgetés

során vagy az állás-

interjúra megérke-

zéskor felmerülhet-

nek.



3.2.1.6.1 Az álláskeresés lépései, álláshirdetések

A tanuló megismeri az álláskeresés lépéseit, és megtanulja az ahhoz kapcsolódó szókin-

cset idegen nyelven (végzettségek, egyéb képzettségek, megkövetelt tulajdonságok,

szakmai gyakorlat stb.).

Képessé válik a szakmájához kapcsolódó álláshirdetések megértésére, és fel tudja ismer-

ni, hogy saját végzettsége, képzettsége, képességei mennyire felelnek meg az álláshirde-

tés követelményeinek. Az álláshirdetésnek és szakmájának megfelelően begyakorolja az

egyszerűbb, álláskereséssel kapcsolatos űrlapok helyes kitöltését.

Az álláshirdetések és az űrlapok szövegének olvasása során a receptív kompetencia fej-

lesztése történik (olvasott szöveg értése), az űrlapkitöltés során pedig produktív kompe-

tenciákat fejlesztünk (íráskészség).

3.2.1.6.2 Önéletrajz és motivációs levél

A tanuló megtanulja az önéletrajzok típusait, azok tartalmi és formai követelményeit, ti-

pikus szófordulatait. Képessé válik saját maga is a nyelvi szintjének megfelelő helyes-

séggel és igényességgel, önállóan megfogalmazni önéletrajzát.

Megismeri az állás megpályázásához használt hivatalos levél tartami és formai követel-

ményeit. Begyakorolja a gyakran használt tipikus szófordulatokat, a szakmájában hasz-

nált gyakori kifejezéseket, valamint a szakmája gyakorlásához szükséges kulcsfontosságú

kompetenciák kifejezéseit idegen nyelven. Az álláshirdetések alapján begyakorolja, hogy

tipikus szófordulatok és nyelvi panelek segítségével hogyan lehet az adott hirdetéshez

igazítani levelének tartalmát.

3.2.1.6.3 „Small talk” – általános társalgás

A small talk elengedhetetlen része minden beszélgetésnek, így az állásinterjúnak is. Segíti

a beszélgetésben részt vevőket ráhangolódni a tényleges beszélgetésre, megtöri a kínos

csendet, oldja a feszültséget, segít a beszélgetés gördülékeny menetének fenntartásában

és a beszélgetés lezárásában. Fontos, hogy a small talk során érintett témák semlegesek

legyenek a beszélgetőpartnerek számára, és az adott szituációhoz, fizikai környezethez

passzoljanak. Ilyen tipikus témák lehetnek pl. az időjárás, közlekedés (odajutás, parkolás,

épületen belüli tájékozódás), étkezési lehetőségek (cégnél, környéken), család, hobbi,

szabadidő (szórakozás, sport). A tanulók begyakorolják a megfelelő kérdésfeltevést és a

beszélgetésben való aktív részvétel szabályait, fordulatait.

12/47. oldal

3.2.1.6.4 Állásinterjú

A témakör végére a tanuló képes egyszerűbb mondatokkal és megfelelő koherenciával

hatékony kommunikációt folytatni az állásinterjú során. Be tud mutatkozni szakmai vo-

natkozással is. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, amely alkalmassá teszi arra,

hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. Ki tudja emelni erős-

ségeit, és egyszerűbb kérdéseket tud feltenni a betölteni kívánt munkakörrel kapcsolato-

san.

A témakör tanulása során elsajátítja a közvetlenül a szakmájára vonatkozó, gyakran hasz-

nált kifejezéseket.

13/47. oldal

3.3 Műszaki alapozás megnevezésű tanulási terület



Egyszerű hálózatokban, alapvető áramköri elemek felhasználásával összeállít egy kapcsolást,

a villamos biztonsági előírások figyelembevételével. Ehhez az áramforrástól a kapcsolón át az

egyszerű terhelésig és/vagy a kapcsolót helyettesítő félvezetőig különféle áramköri elemeket

felhasznál, az alkatrészek funkcionalitására összpontosítva. Egyszerű méréseket végez (fe-

szültség, áram, ellenállás). Munkáját a villamos biztonsági előírások figyelembevételével

végzi. Ismeri a túláram fogalmát, érti az egyszerű zárlatvédelmi eszközök (olvadóbetét, kis-

megszakítók) működését. A tanítási terület fő célja, hogy a tanulók megismerjék a gépészet

alapozó műveleteit, és ezek önálló elvégzéséhez megfelelő gyakorlatot szerezzenek. A gya-

korlati tevékenységek elvégzése mellett ismerjék meg azoknak az anyagoknak a tulajdonsága-

it, egyszerű alakítási lehetőségeit, felhasználási területeit, amelyekkel dolgoznak. A gyakorlati

tevékenységek elvégzése műszaki dokumentációk alapján történik, melyek információtartal-

mát meg kell ismerni, tudni kell értelmezni, és az alkatrészeket ezek alapján kell legyártani.

Az elkészített alkatrészek felhasználhatóságáról mérésekkel, minősítéssel kell dönteni. Az

alapozó ismeretek megszerzése során a megfelelő alkatrészek összeszerelését, kötések létre-

hozását is el kell végezni a megadott összeállítási dokumentáció alapján. A munkavégzés fo-

lyamán be kell tartani a munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi előírásokat.

3.3.1 Villamos alapismeretek tantárgy 288/288 óra


A tanulók ismerjék a villamos szempontból legfontosabb fémes és nemfémes anyagokat, az

anyagok technológiai jellemzőit, megmunkálási lehetőségeit. A tanulók rendelkezzenek alap-

vető elektrotechnikai ismeretekkel. Megbízhatóan használják az elektrotechnikai alapfogal-

makat, a villamos mennyiségek jelöléseit és azok mértékegységeit. Ismerjék az egyszerű vil-

lamos áramköröket, azok alapvető létesítési, üzemeltetési és védelmi megoldásait. Tudjon

különbséget tenni energetikai és jelátviteli áramkör között. Ismerjék a villamos rajzokat, azok

alapján képesek legyenek egyszerű áramkörök kialakítására. Biztonságosan használjanak kézi

szerszámokat, kisgépeket a technológiai alapműveletek során. A mechanikus és villamos kö-

tések készítésénél kézügyességük, műszaki szemléletük fejlesztése is fontos cél. Ismerjék a

villamosság veszélyeit, az ellenük való védekezés módjait. Villamos balesetek alkalmával

képesek legyenek mentésre, elsősegélynyújtásra. Ismerjék az egészséget nem veszélyeztető,

biztonságos munkavégzés alapelveit, képesek legyenek a körültekintő, megfontolt munkavál-

lalói magatartásra.



—


Matematika, fizika, informatika, egyismeretlenes egyenletek, villamosságtan

3.3.1.4 A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely,

üzem stb.) kell lebonyolítani.

14/47. oldal


Készségek,

képességek Ismeretek

Önállóság és

felelősség mértéke

Elvárt

viselkedésmódok,

attitűdök

Általános

és szakmához

kötődő digitális

kompetenciák

Egyszerű számítá-

sokat végez a villa-

mos alapmennyisé-

gek között.

Ismeri az egyszerű

áramkör villamos

alapmennyiségeit,

összefüggéseit,

törvényeit.


Törekszik az igé-

nyesen elkészített

dokumentáció meg-

alkotására.

Kritikusan szemléli

az internetről letöl-

tött kapcsolásokat.

Fontosnak tartja a

mérőhely rendjét és

tisztaságát.

Kiválasztja a feladat

megoldására alkal-

mas eszközöket az

alkatrészeken talál-

ható jelölések és a

katalógusadatok

alapján.

Ismeri az egyszerű

áramkör felépítését,

anyagait, eszközeit.



Online katalógust

használ.

Adott feladathoz

kapcsolási rajzokat

készít és értelmez,

szabványos jelölé-

sek alkalmazásával.

Ismeri az egyszerű

világítási áramkö-

röket.

Teljesen önállóan Az internetről kap-

csolásokat tölt le.

Kiválasztja a mé-

réshez szüksége

műszereket.

Ismeri a villamos

műszerek jellemzőit

és használatuk mód-

ját.



Mérési tevékenysé-

geket végez a biz-

tonságvédelmi

előírások betartásá-

val.

Ismeri a biztonság-

védelmi szabványok

előírásait és a méré-

si módszereket.



Mérési tevékenysé-

gét dokumentálja,

jegyzőkönyvet

készít, az eredményt

kiértékeli.

Ismeri a dokumen-

tációkészítés alap-

elveit.

Teljesen önállóan Irodai alapszoftvert

használ.

Felismeri a hiba- és

túláramvédelmi

eszközök jelzéseit.

Ismeri az egyszerű

áramkörök alapvető

védelmeit, azok

eszközeit.



3.3.1.6.1 Villamos áramkör

Villamos alapfogalmak (töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, teljesítmény, munka,

hatásfok)

Az áramkör és a villamos áramkör fogalma, felépítése, működése, jellemzői, ábrázolása,

összefüggések

Villamos energiaforrások csoportosítása, jellemzői

Fogyasztók csoportosítása, jellemzői

Ellenállás, fajlagos ellenállás

Ohm törvénye

15/47. oldal

Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma;

példák a különböző anyagokra

A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet)

A vezeték ellenállása

A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az összetett áramkörök fogalma, felépítése, elemei (csomópont, ág, hurok)

Az összetett áramkörök alaptörvényei és alkalmazásuk (Kirchhoff I., II, áramosztás, fe-

szültségosztás)

Ellenállások soros, párhuzamos eredője, vegyes kapcsolása két-három ellenállás esetén

Feszültség- és áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása, átalakítása

Egyszerű energiaforrások (ideális és valóságos feszültségforrás); a feszültségforrás jellem-

zői (üresjárási feszültség, kapocsfeszültség, belső ellenállás, rövidzárási áram)

Összetett áramkörök egyszerűsítése

3.3.1.6.2 Villamos áramkör ábrázolása

Villamos rajzok fogalma, fajtái (egyvonalas, többvonalas, elvi, kapcsolási, szerelési, elren-

dezési, nyomvonal-, áramutas stb.)

A villamos rajzok felépítése

Vezetékek ábrázolása – vonalak

Készülékek ábrázolása – jelképek

Érintkezők és működtetésük (a kapcsoló fogalma, szerepe az áramkörben, jellemzői)

Fontosabb kapcsolófajták (nyomógomb, mágneskapcsoló [relé])

Félvezető alapú alkatrészek (dióda, LED, tranzisztor)

A villamos rajzok szerepe, használata

Villamos rajzok készítése szabadkézzel és szimulációs szoftverrel (pl. FluidSIM)

Villamos rajzok olvasása, értelmezése

3.3.1.6.3 Villamos áramkör kialakítása

Egyszerű áramkörök kialakítása, működtetése dokumentáció alapján, a villamos biztonsági

előírások figyelembevételével

Áramkörök előkészítése feszültség alá helyezésre – szerelői ellenőrzés – készre jelentés

Világítási áramkörök

Egyszerű világítási alapkapcsolásokat képes legyen összeállítani (egysarkú kapcsolás, két-

sarkú [leválasztó] kapcsolás, váltó kapcsolás)

Mágneskapcsoló (relé) alkalmazásával öntartó kapcsolást képes kialakítani (pl. kétkezes

indítás, vészleállítás több helyről, egy készülék bekapcsolása és leállítása több helyről)

3.3.1.6.4 Villamos biztonságtechnika

Villamos biztonságtechnikai ismeretek, MSZ1 szerinti feszültségszintek (kisfeszültség,

nagyfeszültség, törpefeszültség)

A villamos áram élettani hatásai; az áramütéses baleset súlyosságát befolyásoló tényezők

Az áramütés elleni védelem fogalma

Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem); szigetelés, burkolat; az IP-védettség fo-

galma

Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)

A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód fogalma, működési elve

A földelővezető színjelölése, a védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Kettős és megerősített szigetelés

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

16/47. oldal

Törpefeszültség



Védőelválasztás



Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)

A feszültségmentesítés lépései; azok alkalmazása épületen (lakóépületen) belül.

Műszaki mentés kisfeszültségen; áramütött személy kiszabadítása az áramkörből; az első-

segélynyújtás alapjai

Biztonságos munkavégzéshez szükséges biztonságtechnikai alapismeretek, veszélyhelyze-

tek felismerése

3.3.1.6.5 Villamos áramkörök mérése, dokumentálása

Mérési alapismeretek, műveletek: a mérés fogalma, analóg és digitális műszerek jellemzői,

használata, feszültség mérése, áram mérése

Műszerek jelzései, mért értékek leolvasása

Méréshatár, skála, mért érték, pontosság

Analóg és digitális műszer kiválasztása, használata

Árammérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Feszültségmérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Ellenállásmérés jellemzői, csatlakoztatás az áramkörhöz

Multiméter használata

Megfelelő műszer kiválasztása, az optimális méréshatár megválasztása

Egyszerű áramkörön alapmérések végzése (áramerősség, feszültség, ellenállás)

Lineáris és nem lineáris fogyasztókon mérési sorozat végzése. Egyszerű lineáris fogyasztó

U-I jelleggörbéjének felvétele

Egyszerű nem lineáris fogyasztó pl. izzó U-I jelleggörbéjének felvétele

Logikai kapcsolatok, ÉS, VAGY kapuk, logikai kapcsolatok megvalósítása kapcsolók és

tranzisztorok segítségével

Mérési sorozat önálló elvégzése, dióda alapműködésének megértése céljából (egyenáramú

megközelítés)

Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló

formájában. Egyszerű irodai szoftverekkel mérési jegyzőkönyv készítése. A mérés leírása,

a mérési adatok táblázatba rendezése, a mérési eredmények egyszerű diagramban, függ-

vényben ábrázolása

3.3.2 Gépészeti alapismeretek tantárgy 270/270 óra


A gépészeti alapismeretek tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló képes legyen a munka

tárgyával kapcsolatos dokumentációkat értelmezni, tudjon kézi vázlatokat és dokumentációkat

készíteni. Egyszerű alkatrészek gyártása és összeszerelése során tudja meghatározni a szüksé-

ges munkafázisokat és ezek sorrendjét. Ismerje és alkalmazza a darabolás, a kézi forgácsolás

és az egyszerű kisgépes megmunkálás eljárásait. Tudja elvégezni a legyártott alkatrészek

geometriai ellenőrzését, minősítse az adott alkatrészt. Az alkatrészekből az összeállítás doku-

mentációja alapján végezze el az összeszerelést, illesztést, ehhez tudjon kötéseket létrehozni.

A munkafolyamatot és eredményét dokumentálja. Munkája során tartsa be a munkabiztonsági

előírásokat.

17/47. oldal



—


Matematika, fizika, informatika, egyismeretlenes egyenletek, technika, síkmértani fogal-

mak, testek, anyagok és jellemzőik





ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Értelmezi és ismer-

teti a műszaki do-

kumentációk (alkat-

részrajz, összeállítá-

si rajz, darabjegy-

zék stb.) informá-

ciótartalmát, az

alkatrész(ek) felépí-

tését, előírásait és

funkcióját.

Ismeri a géprajzi

szabályokat, előírá-

sokat. Ismeri a

műszaki rajzok

tartalmi követelmé-

nyeit.


Törekszik a pontos

munkavégzésre,

munkahelyi környe-

zetének rendben

tartására.

Dokumentációk

készítésekor törek-

szik a tiszta munká-

ra.

Az eszközök, be-

rendezések haszná-

latakor szakszerűen

és körültekintően

jár el.

Törekszik a munka-

védelmi előírások

maradéktalan betar-

tására.

Digitalizált vagy

digitális formátumú

rajzok elemzése

Szabadkézi felvételi

vázlatot készít egy-

szerű alkatrészek-

ről.

Ismeri a vetületi és

metszeti ábrázolás

szabályait, a vonal-

vastagságok és

vonaltípusok alkal-

mazását.


Megtervezi az al-

katrész gyártásának

munkafázisait, és

azok sorrendjét.

Ismeri az alapanya-

gokat, segédanya-

gokat, a megmunká-

lási eljárásokat.



Betartja a munka-

biztonsági és kör-

nyezetvédelmi

szabályokat.

Tudja a munkakör-

nyezetére vonatko-

zó munkabiztonsági

és környezetvédel-

mi szabályokat.



Alkatrészrajz alap-

ján a szükséges

eszközökkel elvégzi

az előrajzolást.

Ismeri az előrajzo-

lás eszközeit, mód-

szereit.


A megadott pontos-

sággal elvégzi a

darabolást.

Ismeri a darabolás

eszközeit és techno-

lógiáját.



Információszerzés

online forrásokból

Elvégzi az alkatrész

elkészítéséhez szük-

séges lemezalakítá-

sokat.

Ismeri az egyszerű

lemezalakítási tech-

nológiákat.





18/47. oldal

A dokumentáció

alapján forgácsolást

végez.

Ismeri a kézi és

kisgépes forgácsoló

megmunkálások

eljárásait. Ismeri a

furatmegmunkálás

egyszerű technoló-

giáit.





Létrehozza az ösz-

szeállításhoz szük-

séges kötéseket.

Ismeri a kötések

létrehozásának

eszközeit, tudja a

kötések kialakításá-

nak, létrehozásának

technológiáját.





Az alkatrész mű-

szaki előírásai alap-

ján a kiválasztott

eszközökkel mér,

ellenőriz és doku-

mentálva minősíti

az alkatrészt.

Ismeri a mérőesz-

közök alkalmazási

területeit, fontosabb

metrológiai jellem-

zőit. Ismeri a geo-

metriai mérés és

ellenőrzés egyszerű

módjait. Tudja a

minősítés szerepét

és lényegét.

Teljesen önállóan Digitális dokumen-

táció készítése


3.3.2.6.1 Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem

A munkavédelem fogalma, szakterületei

Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

Tárgyi feltételek a munkavédelemben (levegő, megvilágítás, közlekedő és menekülő útvo-

nalak, egyéb infrastruktúra)

Gépek, berendezések biztonsági követelményei, biztonsági berendezések

Kémiai biztonság: vegyszerek tárolása, kezelése

Villamos biztonság – elektromos áram élettani hatásai és veszélyei

Ergonómia

A munkavégzés fizikai ártalmai és ezekkel szembeni védekezés lehetőségei

Személyi és kollektív védőfelszerelések használata és alkalmazása

A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések

Megfelelő mozgástér biztosítása, elkerítés, lefedés, tároló helyek kialakítása

Munkaegészségügy, foglalkozás-egészségügy

A tűzvédelem fogalma, szakterületei

Általános tűzvédelmi ismeretek, tűzvédelmi fogalmak: tűzszakasz, kockázati osztály, tűz-

állóság

Tűzvédelmi tiltások: torlaszolás tilalma, dohányzási tilalom, nyílt láng használatának ti-

lalma

Tűzmegelőzés, gépek, berendezések speciális tűzvédelmi előírásai

Tűzveszélyes anyagok tárolása, szállítása, kezelése

Tűzvédelmi infrastruktúra alapismeretek

Tűzriadó terv: tűz jelzése, teendők tűz esetén

Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök

Jelzőtáblák, feliratok, speciális fényjelzések

A környezetvédelem fogalma, szakterületei

19/47. oldal

Irányítási rendszerek (ISO14001, EMAS)

Hulladékgazdálkodás: veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, szelektív össze-

gyűjtése tárolása, gyűjtőhelyek kialakítása

Levegőtisztaság-védelem: pontforrások jellemzése

Víz- és talajvédelem: hűtő-kenő emulzió, egyéb ipari folyadékok felhasználása, tárolása,

vegyszerkezelés, kármentés

Környezeti zaj, rezgés, biodiverzitás, az élő környezet védelme

3.3.2.6.2 Műszaki rajz alapjai

A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei

Rajztechnikai alapszabványok, előírások

A műszaki rajzban alkalmazott vonalak

Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai

A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon

A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai

A felvételi vázlatok készítése

A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása

A felületi érdességek megadása

Alak- és helyzettűrések

A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása

Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség meg-

adásával

Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei

Összeállítási rajzok értelmezése

Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján

3.3.2.6.3 Anyag- és gyártásismeret

Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás,

öntés)

Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).

Az ipari anyagok csoportosítása

Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei

Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései

Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segít-

ségével

3.3.2.6.4 Fémipari alapmegmunkálások

Az előrajzolás eszközei és módszerei

A darabolás eszközei és technológiái

Egyszerű lemezalakítások

Kézi forgácsolóeljárások

A furatmegmunkálás technológiái

Egyszerű kötések létrehozása (menetes kötés, szegecskötés, ragasztás, lágyforrasztás)

Hossz- és szögmérő eszközök alkalmazása

Az alak- és helyzettűrések ellenőrzési módszerei

A mérési eredmények dokumentálása, a kész alkatrészek minősítése

20/47. oldal

3.3.2.6.5 Projektmunka

A tantárgy témaköreiben elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alkal-

mazása egy vagy több projektmunka keretében. A projekt(ek) megvalósítása során az aláb-

bi tevékenységek elvégzése szükséges. Egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati rész-

ének előkészítését is szolgálhatja.

Témakörök:

A gyártás-előkészítés lépései:

‒ gyártmányelemzés

‒ alapanyagválasztás, segédanyagok választása

‒ a gyártás munkafázisainak és azok sorrendjének meghatározása

‒ megmunkálószerszámok és megmunkálógépek kiválasztása

A dokumentációban megadott alkatrészek elkészítése kézi és gépi megmunkálással

A megfelelő mérőeszközök kiválasztása, az alkatrészek ellenőrzése, minősítése

A szükséges gépészeti kötések elkészítése, összeszerelés, illesztés

Gyártmányellenőrzés a műszaki előírás követelményei szerint

A mérések, ellenőrzések, minősítések dokumentálása

A projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetése

Prezentáció készítése az elvégzett projektmunkáról

21/47. oldal

3.4 Gépészeti alapismeretek megnevezésű tanulási terület



A gépészeti alapismeretek megnevezésű tanulási terület elsajátításával a tanuló megszerzi

mindazokat az általános és speciális gépészeti ismereteket, amelyek a munka tárgyára, céljára

és a technológiára vonatkozó dokumentumok megismerését támogatják. Képessé válik egy-

szerű gépészeti műszaki rajzok, szabadkézi vázlatrajzok készítésére, olvasására, értelmezésé-

re. Megismeri az általános gépészeti célú anyagok tulajdonságait. Elsajátítja a gépipari alap-

méréseket, alak- és helyzetpontossági méréseket végez. Megismeri a hőkezelések fajtáit, tud-

ja, hogyan kell roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatokat végezni.

3.4.1 Műszaki dokumentáció tantárgy 108/108 óra


Olyan eszközrendszer kialakítása, amelynek segítségével lehetőség nyílik a munkadarabok, a

műszaki ábrázolás kommunikációs előírásai szerinti megjelenítésére.



—


Gépészeti alapismeretek





ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Értelmezi a munka

tárgyára, céljára és

a technológiára

vonatkozó doku-

mentumokat.

Összefüggéseiben

ismeri a gépészeti

technológiai doku-

mentációkat (mű-

helyrajzok, összeál-

lítási rajzok, szere-

lési rajzok, techno-

lógiai utasítások,

művelettervek,

műveletutasítások,

szerelési utasítások)

mint információ-

hordozókat, azok

formai és tartalmi

követelményeit.



Szabálykövetően,

nagyfokú precizi-

tással végzi munká-

ját. Törekszik a

szabályok betartása

melletti legjobb

megoldások alkal-

mazására.

Használja, alkal-

mazza az új ismere-

teket.

Digitális tartalmak

keresése, böngészé-

se, szűrése, felhasz-

nálása és rendszere-

zése

22/47. oldal

Elkészíti a lemez-

tárgy szerkesztett

rajzát.

Alkalmazói szinten

ismeri a rajztechni-

kai alapszabványo-

kat, előírásokat,

megoldásokat, a

síkmértani szerkesz-

téseket.






zése

Bemutatja a tár-

gyak, alkatrészek

vetítés irányába eső

külső tagoltságát.

A vetületi ábrázolás

szabályrendszerét

alapszinten tudja.







zése

Térbeli objektumot

szemléltet síkbeli

ábrázolással.

Alapszinten tud

térbeli objektumot

síkbeli ábrázolással

szemléltetni.







zése

A belső üregek,

furatok szemléletes

ábrázolására met-

szeteket és szelvé-

nyeket használ.

Szemléletesen be

tudja mutatni a

munkadarabok

belső üregeit, fura-

tait metszetek és

szelvények ábrázo-

lásával.







zése

Az alkatrész elké-

szítéséhez szüksé-

ges méreteket ren-

dezetten helyezi el a

rajzon.

Magabiztosan,

rendezetten helyezi

el a rajzon az alkat-

rész elkészítéséhez

szükséges mérteket.






zése

Jelképes ábrázolá-

sokat alkalmaz

alkatrészrajzokon és

összeállítási rajzo-

kon.

Alkalmazói szinten

ismeri az alkatrész-

és összeállítási

rajzokon használa-

tos jelképeket.






zése


3.4.1.6.1 Technológiai dokumentációk

Alkatrészrajzok

Összeállítási rajzok

Szerelési családfák, robbantott ábrák

Művelettervek

Műveletutasítások

Szerelési műveleti utasítások

3.4.1.6.2 Rajztechnikai alapszabványok, előírások, megoldások

Alapszerkesztések

Térelemek kölcsönös helyzetének ábrázolása

Vetületi ábrázolás

‒ Látás és ábrázolás, vetítési módok

‒ Térelemek ábrázolása

‒ A kocka vetületi ábrázolása

‒ A hasáb vetületi ábrázolása

‒ A henger vetületi ábrázolása

‒ A kúp vetületi ábrázolása

23/47. oldal

Axonometrikus ábrázolás

‒ Az egyméretű (izometrikus) axonometria

‒ A kétméretű (dimetrikus) axonometria

‒ A frontális (kavalier) axonometria

‒ A síklapú testek axonometrikus ábrázolása

‒ A kocka axonometrikus ábrázolása

‒ A henger axonometrikus ábrázolása

3.4.1.6.3 Jelképes ábrázolások

Csavarmenetek jelképes ábrázolása

Bordás tengelykötés jelképes ábrázolása

Fogaskerekek egyszerűsített ábrázolása

Szegecskötés jelképes ábrázolása

Hegesztett kötések ábrázolása és jelképes jelölése

3.4.1.6.4 A géprajzkészítés gyakorlata

Szabadkézi vázlatrajz készítése

Szerkesztett műszaki rajz készítése

Rajzolvasási feladatok

3.4.2 Gépészeti alapmérések tantárgy 72/72 óra


A gépészeti alapmérések tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a gépészet

területén használt mérőeszközök működési elvét, végre tudják hajtani a mérési, ellenőrzési

feladatokat, és el tudják készíteni a mérési dokumentumokat.



—


Matematika, fizika





ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Értelmezi a gépé-

szeti alapmérések

alapfogalmait.

Összefüggéseiben

ismeri a gépészeti

alapmérések alap-

fogalmait.


Elkötelezett a pon-

tos, precíz munka-

végzés mellett,

igyekszik elkerülni

a mérési hibákat.





zése

24/47. oldal

Mérési jegyzőköny-

vet készít.

Ismeri a mérési

jegyzőkönyv elké-

szítésének szabálya-

it.


Belátja, ha hibát

követ el és képes

azt korrigálni.





zése

Kiválasztja az adott

mérési feladathoz

megfelelő mérőesz-

közt.

Ki tudja választani

és azonosítani tudja

az adott mérési

feladathoz megfele-

lő mérőeszközt.






zése

Előzetes becslést

végez a mérési

hibák felismerésére.

Felismeri a mérési

hibát. Teljesen önállóan





zése

Végrehajtja az ösz-

szetett méret-, alak-

és helyzetmérése-

ket.

Ismeri az összetett

méret-, alak- és

helyzetmérési mód-

szereket.






zése


3.4.2.6.1 Alapfogalmak

Mérés, ellenőrzés fogalma

A mérés folyamata

Mérési módszerek

Mértékegységek

Tűrés, illesztés

Felületi érdesség

3.4.2.6.2 Mérési dokumentumok

Mérési utasítás

Mérési jegyzőkönyv

3.4.2.6.3 A mérés eszközei

Mérőeszközök csoportosítása

Az értékmutató műszerek kijelző elemei

A mérőeszközök (műszerek) metrológiai jellemzői

A mérőeszközök kiválasztásának szempontjai

Mérési segédeszközök

3.4.2.6.4 Mérési hibák

Mérési hibák csoportosítása

3.4.2.6.5 Hosszméretek mérése, ellenőrzése

Hosszmérés eszközeinek csoportosítása

Egyszerű hosszúságmérő eszközök

Egyértékű mértékek

Tolómérő

Mikrométer

Mérőóra

25/47. oldal

Mérőhasábkészlet

Finomtapintók

Optikai hosszmérő eszközök

3.4.2.6.6 Szögek mérése és ellenőrzése

Szögmértékek

Mozgószáras szögmérők

Szögmérés közvetett eljárással

Szögmérés optikai úton

Szintezők

Kúpszögmérés

3.4.2.6.7 Alak- és helyzetpontosság mérése, ellenőrzése

Alakhibák mérése, ellenőrzése

‒ síkbeli egyenességeltérés ellenőrzése

‒ síklapúság ellenőrzése

‒ köralakeltérés ellenőrzése

‒ hengerességeltérés ellenőrzése

‒ helyzetpontosság ellenőrzése

‒ párhuzamosság ellenőrzése

‒ forgóelem felületének helyzetpontossági ellenőrzése

3.4.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat tantárgy 72/72 óra


A tantárgy tanításának fő célja, hogy a tanulók megismerjék a szakmában használatos anya-

gok tulajdonságait; felismerjék a felhasználási területeknek legjobban megfelelő megmunká-

landó anyagokat; elsajátítsák a különböző anyagvizsgálati technikákat. Fel tudják mérni, mi-

lyen igénybevételnek lesz kitéve a vizsgált alkatrész, és annak megfelelő vizsgálati technoló-

giát válasszanak, illetve alkalmazzanak.



—





26/47. oldal



ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Csoportosítja az

ipari anyagokat.

Ismeri az ipari

anyagok fajtáit. Teljesen önállóan

Használja, alkal-


teket.

Motivált az anya-

gok megismerésé-

ben. Munkája során

felhasználja az

anyagok különböző

megmunkálás hatá-

sára bekövetkezett

tulajdonságváltozá-

sairól szerzett isme-

reteit.

Szabálykövető,

pontosan és rend-

szerezetten végzi

munkáját.

Törekszik a jegyző-

könyv pontos, pre-

cíz megírására.





zése

Az anyagok mikro-

szerkezete alapján

következtet az

anyagok tulajdon-

ságaira.

Ismeri a mikroszer-

kezet és az anyagok

tulajdonságai közöt-

ti kapcsolatot.






zése

Jellemzi az ipari

vasötvözeteket, az

alumíniumot, a

rezet és ötvözetei-

ket.

Ismeri az iparilag

fontosabb fémek és

ötvözeteik tulajdon-

ságait.






zése

A kerámiák, kom-

pozitok, szinterelt

szerkezeti anyagok

alkalmazása esetén

figyelembe veszi

azok tulajdonságait.

Azonosítani tudja a

szervetlen, nemfé-

mes ipari anyago-

kat.






zése

Műanyagok alkal-

mazása esetén azok

fajtájáról a tulaj-

donságaik alapján

dönt.

Ismeri a műanyagok

előállításának lehe-

tőségeit, szerkezete-

it, tulajdonságait,

alkalmazhatóságait.






zése

Az ipari segédanya-

gok kiválasztásakor

azok tulajdonságai-

ra hagyatkozik.

Ismeri a segédanya-

gok fajtáit és azok

jellemző tulajdon-

ságait.






zése

Felismeri az anyag-

szerkezet és a tulaj-

donságváltozás

közötti kapcsolatot.

Összefüggéseiben

látja a hőkezelés

lényegét, ismeri a

fajtáit, céljait.






zése

Jegyzőkönyvet

készít az anyag-

vizsgálatokról és

értékeli a mérési

eredményeket.

Ismeri az anyag-

vizsgálat célját,

feladatát. Tudja

hogyan kell az

anyagvizsgálatokat

végrehajtani és

dokumentálni.







zése

27/47. oldal


3.4.3.6.1 Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai

Az anyagok csoportosítása

Ipari anyagok, szerkezeti anyagok

Az ipari anyagok fontosabb tulajdonságai

3.4.3.6.2 Anyagszerkezettani alapismeretek

Az anyagok mikroszerkezete

‒ elsődleges kémiai kötés

‒ másodlagos kémiai kötés

3.4.3.6.3 A mikroszerkezet és a tulajdonságok kapcsolata

Az ionkötésű anyagok tulajdonságai

A kovalens kötésű anyagok tulajdonságai

A fémes kötésű anyagok tulajdonságai

A másodlagos kémiai anyagok tulajdonságai

3.4.3.6.4 Fontosabb fémek és ötvözeteik

A fémötvözetek kristályrácsa

Ipari vasötvözetek

Alumínium és ötvözetei

Réz és ötvözetei

Ón és ötvözetei

Horgany és ötvözetei

Titán és ötvözetei

3.4.3.6.5 Szinterelt szerkezeti anyagok

Műszaki kerámiák

Porkohászati termékek

Műanyag-fém kompozitok (technológiai ismertetése, a tapadás hatásmechanizmusa, fizi-

kai, kémiai tulajdonságai)

3.4.3.6.6 Műanyagok

Műanyagok szerkezete

Óriásmolekulák előállítása

Műanyagok tulajdonságai

A műanyagok tulajdonságainak módosítása, javítása

Műanyagok csoportosítása

3.4.3.6.7 Segédanyagok

Kenőanyagok

‒ Kenőolajok

‒ Kenőzsírok

Tömítőanyagok

28/47. oldal

3.4.3.6.8 Hőkezelő eljárások

Hőkezelés fogalma

Vasötvözetek hőkezelése

‒ Acélok hőkezelése

o Teljes keresztmetszetű hőkezelések

o Felületi hőkezelések

‒ Öntöttvasak hőkezelése

Könnyűfémek és ötvözeteik hőkezelése

3.4.3.6.9 Anyagvizsgálat

Az anyagvizsgálati módszerek felosztása

Az anyagvizsgálati eljárások főbb területei

Kémiai vizsgálatok

Fémtani vizsgálatok

Mechanikai vizsgálatok

‒ Szilárdsági vizsgálatok

‒ Keménységmérések

Technológiai vizsgálatok

Roncsolásmentes vizsgálatok

29/47. oldal

3.5 Hegesztési technológia előkészítése megnevezésű tanulási terület



A tanulási terület bemutatja a hegesztéssel kapcsolatos alapfogalmakat. Ismerteti a hegesztés

előkészületi műveleteit, a munkadarab, alkatrész előkészítését, összeállítását hegesztéshez.

Foglalkozik a hegesztési eljárások berendezéseivel, hozag- és segédanyagaival, a hegesztési

eltérésekkel, valamint a hegesztés biztonságtechnikájával.

3.5.1 Hegesztés alapismeretei tantárgy 212/212 óra


A tantárgy tanításának fő célja, hogy a tanuló elsajátítsa a hegesztés alapfogalmait, átlássa a

hegesztés előkészítő és befejező műveleteit. Tisztában legyen a hegesztéshez használt alap-,

hozag- és segédanyagok fajtáinak, kiválasztási szempontjainak meghatározásához szükséges

ismeretekkel. Képes legyen az információforrások kezelésére a WPS (Gyártói Hegesztési

Utasítás) alapján; a HBSZ (Hegesztési Biztonsági Szabályzat) tartalmának értelmezésére;

valamint a hegesztésből adódó hibák felismerésére, elkerülésére.

A képzésben részt vevők az önálló, felelősségteljes munkavégzés érdekében megismerik a

biztonságos munka feltételeit és begyakorolják a hegesztés előkészítő, illetve befejező műve-

leteihez szükséges gépek, berendezések, szerszámok használatát.



—







ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Műszaki rajzok,

tervdokumentációk

alapján felkészül a

feladatra, értelmezi

az általános gépé-

szeti anyagokra és

alkatrészekre vo-

natkozó informáci-

ókat.

Értelmezni tudja a

munka tárgyára,

céljára és a techno-

lógiára vonatkozó

dokumentumokat.

Ismeri az általános

gépészeti anyagokra

és alkatrészekre

vonatkozó informá-

ciókat.


Szabálykövetően,

nagyfokú precizi-

tással végzi munká-

ját.

Törekszik a szabá-

lyok betartása mel-

letti legjobb megol-

dások alkalmazásá-

ra.

Használja, alkal-





zése

30/47. oldal

Előkészíti a munka-

feladat végrehajtá-

sához szükséges

anyagokat, segéd-

anyagokat, előre

gyártott elemeket,

gépeket, szerszá-

mokat, mérőeszkö-

zöket, felfogó- és

befogóeszközöket,

védőfelszereléseket.

Ismeri a varratmére-

teket, varrattípuso-

kat, hegesztési

helyzeteket.

Ismeri a gépeket,

szerszámokat, mé-

rőeszközöket, felfo-

gó- és befogóeszkö-

zöket, védőfelszere-

léseket.

Ismeri a speciális

munkabiztonsági és

környezetvédelmi

előírásokat.



teket.

Ismeri, betartja és

betartatja a speciális

munkabiztonsági és

környezetvédelmi

előírásokat.





zése

Kézi és gépi forgá-

csoló alapeljárások-

kal alakítja a mun-

kadarabot.

Képlékenyalakítást

végez kézi alapmű-

veletekkel.

Kézi és gépi műve-

letekkel darabol.

Ismeri a kézi és

kisgépes fémalakító

műveletekhez hasz-

nált gépeket, szer-

számokat, mérőesz-

közöket, védőfel-

szereléseket.






zése

Termikus vágásokat

végez, végrehajtja

az előmelegítést,

szükség szerint a

hőkezelést.

Ismeri a termikus

vágások lényegét,

alkalmazásának

feltételeit.






zése

Kiválasztja a meg-

felelő elektródát,

égőszárat, illetve

huzalt a WPS alap-

ján, beazonosítja az

anyagokat.

Ismeri a hegesztés

hozag- és segéd-

anyagait.






zése

Beállítja a hegesztés

gépeit, elvégzi a

kezelési és karban-

tartási előírásban

meghatározott mű-

veleteket.

Ismeri a hegesztő

berendezéseket és

üzembe helyezésük

módját.






zése

Folyamatos minő-

ségellenőrzést vé-

gez, szükség esetén

kijavítja a hibát.

Ismeri a hegesztési

eltéréseket. Teljesen önállóan





zése


3.5.1.6.1 A hegesztés alapfogalmai

Hegesztés fogalma

Hegesztés feltételei

Hegesztési alapfogalmak

A hegesztési eljárások csoportosítása, az egyes eljárások lényege, jelölése, alkalmazása

A hegesztési eljárások eszközei, berendezései és védőfelszerelései

Fémek hegeszthetősége

Műanyagok hegeszthetősége

31/47. oldal

Hegesztési helyzetek értelmezése

Varratképzési ismeretek az MSZ EN ISO 6947 szerinti szabvány alapján

A hegesztés rajzi jelölése, alap és kiegészítő jelek

A hegesztés hő- és fémtani folyamata

3.5.1.6.2 Hegesztési élek előkészítése, kialakítása

Felületek előkészítése, tisztítása

Lemezek darabolása

Alakítóvágás

Forgácsolóvágás

Termikus vágás:

‒ Lángvágás

‒ Plazmavágás

‒ Lézervágás

3.5.1.6.3 Alkatrészek összeállítása, készülékek használata

Alkatrészek összeállítása, készülékek használata

A hegesztéshez kapcsolódó előmelegítés

3.5.1.6.4 A hegesztés hozag- és segédanyagai

Bevont elektródás kézi ívhegesztés hozaganyagai

Fogyó elektródás semleges védőgázas ívhegesztés hozaganyagai

Fogyó elektródás aktív védőgázas ívhegesztés hozaganyagai

Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés hozaganyagai

Gázhegesztés hozaganyagai

Fedett ívű hegesztés hozaganyagai

3.5.1.6.5 Hegesztési eltérések

Külső hibák

Belső hibák

3.5.1.6.6 A hegesztés biztonságtechnikája

A Hegesztési Biztonsági Szabályzat (HBSZ) felépítése, tartalma, értelmezése

A hegesztőt és környezetét érő hatások, terhelések

Munka- és környezetvédelmi előírások

A munkaterület kialakítása

3.5.1.6.7 Hegesztő berendezések és azok üzembe helyezése

Gázhegesztő berendezés és üzembe helyezése

Ívhegesztő berendezés és üzembe helyezése

A hegesztés berendezéseinek, eszközeinek biztonságos kezelése

32/47. oldal

3.6 Hegesztési feladatok megnevezésű tanulási terület



A tanulási terület bemutatja a különböző hegesztési technológiákat és feladatokat. Képessé

teszi a tanulókat a hegesztési eljárások jellemzőinek és összefüggéseinek megértésére, és segít

magyarázatot adni a gyakorlat során felmerülő problémákra.

Ismerteti a hegesztéshez használt eszközök működését és a különböző hegesztési eljárások

technikáját. Elsajátítását követően a tanulók a műszaki dokumentáció alapján önállóan is el

tudják végezni a hegesztési feladatot. Megismerik a legmodernebb technológiákat és alkalma-

zásukat, valamint a hegesztett alkatrészek elkészítéséhez szükséges alapvető tervezési szabá-

lyokat, számításokat, törvényszerűségeket. Kialakul bennük a precíz, pontos munka iránti

igény.

3.6.1 Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés) tantárgy

190/217 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a képzésben részt vevők készségszinten sajátítsák el a be-

vont elektródás kézi hegesztés technikáját, és a műszaki dokumentáció alapján önállóan el

tudják végezni a hegesztési feladatot. Képesek legyenek alkalmazni a munkájukat segítő leg-

modernebb technológiákat. Megismerjék a bevont elektródás kézi ívhegesztés jellemzőit és

összefüggéseit, és megértsék a hegesztéshez használt eszközök működését.



—


Hegesztés alapismeretei





ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Értelmezi a munka


a technológiára

vonatkozó doku-

mentumokat.

Ismeri a műszaki

dokumentációkat. Teljesen önállóan

Elkötelezett a biz-

tonságos munka-

végzés mellett,

alkalmazza a mun-

kabiztonsági, tűz- és





zése, megosztása

33/47. oldal

Műszaki rajzok,

tervdokumentációk


bevont elektródás

kézi ívhegesztési

feladatra, értelmezi

az általános gépé-

szeti anyagokra és

alkatrészekre vo-

natkozó informáci-

ókat.

Alapvető anyagis-

mereti, rajzolvasási

ismeretekkel ren-

delkezik.


környezetvédelmi

előírásokat.

Pontos, precíz he-

gesztést hajt végre.





ra.

Igényes a munka-

környezetére és

tudatosan rendben

tartja azt.





zése, megosztása

Elvégzi a kezelési

és karbantartási

előírásban meghatá-

rozott műveleteket,

beállítja az ívhe-

gesztő berendezést.

Ismeri az ívhegesz-

tő berendezés mű-

ködését, felépítését.






zése, megosztása

Kiválasztja a meg-

felelő elektródát a

WPS alapján, be-

azonosítja az anya-

gokat, a varratmére-


kat.

Ismeri a WPS adat-

tartalmát, az elekt-

ródák, alapanyagok

jelölési rendszerét, a

varrat- és kötéstípu-

sokat, azok rajzi

jelölését és a he-

gesztési helyzete-

ket.






zése, megosztása

Szerkezeti elemként

készült gépalkatré-

szeket, szerkezeti

elemeket rögzít

egymáshoz bevont

elektródás kézi

ívhegesztés alkal-

mazásával.

Ismeri a különböző

hegesztési helyzet-

ben készített varra-

tok és kötések létre-

hozásának techno-

lógiáját.






zése, megosztása

Folyamatos minő-




Be tudja azonosítani

a különféle hegesz-

tési eltéréseket, és

ismeri azok kijaví-

tásának lehetősége-

it.






zése, megosztása


3.6.1.6.1 Fémek hegeszthetősége bevont elektródás kézi ívhegesztéssel

Fémek bevont elektródás kézi ívhegesztése

Öntöttvas hegesztése

Alumínium és ötvözeteinek hegesztése

Réz és ötvözeteinek hegesztése

Nikkel hegesztése

3.6.1.6.2 Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)

A hegesztőív jellemzői

A kézi ívhegesztés berendezései és szerszámai

34/47. oldal

3.6.1.6.3 A bevont ívhegesztő elektródák főbb típusai

A különböző bevonatú elektródák sajátosságai és alkalmazása

‒ Bázikus bevonatú elektródák

‒ Cellulóz bevonatú elektródák

‒ Rutilos és rutilalapú bevonattal készült elektródák

‒ Savas bevonatú elektródák

‒ Speciális elektródák

Bevont elektródák csoportosítása

Az elektródák nemzetközi jelölésrendszere_Toc382469354

3.6.1.6.4 A bevont elektródás kézi ívhegesztés technológiája

Anyag előkészítése a bevont elektródás kézi ívhegesztéshez

Az elektróda kiválasztása

A hegesztő-berendezés üzembe helyezése

Az áramerősség megválasztása

Az ív gyújtása és megszakítása

Az elektróda tartása, vezetése

‒ Vízszintes hegesztési helyzet (PA)

‒ Haránt vízszintes sarok hegesztési helyzet (PB)

‒ Függőleges falon vízszintes (haránt) hegesztési helyzet (PC)

‒ Fej feletti hegesztési helyzet (PE)

‒ Függőleges hegesztési helyzet (PF)

‒ Csövek hegesztési pozíciója (H-LO45, J-LO45, PH, PJ)

A munkavégzés szabályai

Karbantartás, ellenőrzés

3.6.1.6.5 Az ívhegesztés kötései

Tompavarratok

Sarokvarratok

Horonyvarratok

Él- és peremvarratok

3.6.1.6.6 A bevont elektródás kézi ívhegesztéssel készített kötések eltérései (hibái)

Külső varrathibák

Belső varrathibák

3.6.1.6.7 Javító- és felrakóhegesztések

Kopásfajták

Szerszámacélok felrakóhegesztése

‒ Hegesztés teljes hőkezeléssel

‒ Hegesztés egyszerűsített hőkezeléssel

‒ Kopásnak kitett alkatrészek javító- és felrakóhegesztése

3.6.1.6.8 A bevont elektródás kézi ívhegesztés biztonságtechnikája

Egyéni védőeszközök

A munkavégzésre vonatkozó általános magatartási szabályok

A bevont elektródás kézi ívhegesztés általános előírásai

Szervezési körülmények

35/47. oldal

3.6.2 Gázhegesztés tantárgy 220/234 óra


A tantárgy tanításának fő célja, hogy a képzésben részt vevők készségszinten sajátítsák el a

gázhegesztés technikáját, és a műszaki dokumentáció alapján önállóan el tudják végezni a

hegesztési feladatot. Képesek legyenek alkalmazni a munkájukat segítő legmodernebb tech-

nológiákat. Megismerjék a gázhegesztés jellemzőit és összefüggéseit, és megértsék a hegesz-

téshez használt eszközök működését.



—







ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Értelmezi a munka


a technológiára

vonatkozó doku-

mentumokat.

Ismeri a műszaki



tonságos munka-

végzés mellett,

alkalmazza a mun-


környezetvédelmi

előírásokat.

Pontos, precíz he-






ra.

Igényes a munka-

környezetére és

tudatosan rendben

tartja azt.





zése, megosztása

Műszaki rajzok,

tervdokumentációk


gázhegesztési fel-

adatra, értelmezi az

általános gépészeti

anyagokra és alkat-

részekre vonatkozó

információkat.

Alapvető anyagis-


ismeretekkel ren-

delkezik.






zése, megosztása


és karbantartási



beállítja a gázhe-

gesztő berendezést.

Ismeri a gázhegesz-

tő berendezés mű-

ködését, felépítését.






zése, megosztása

Kiválasztja a meg-

felelő hegesztőpál-

cát a WPS alapján,

beazonosítja az

anyagokat, a var-

ratméreteket, varrat-

típusokat.

Ismeri a WPS adat-

tartalmát, a hegesz-

tőpálcák, alapanya-

gok jelölési rend-

szerét, varrat- és

kötéstípusokat, azok

rajzi jelölését és a

hegesztési helyzete-

ket.






zése, megosztása

36/47. oldal



szeket, szerkezeti

elemeket rögzít

egymáshoz gázhe-

gesztés alkalmazá-

sával.





hozásának techno-

lógiáját.






zése, megosztása

Folyamatos minő-






tési eltéréseket, és



it.






zése, megosztása


3.6.2.6.1 A gázhegesztés fogalma, lényege

A gázhegesztés fogalma, lényege

3.6.2.6.2 Gázhegesztő berendezések

Gázpalackok, gázellátás

Gázpalackok kezelése, tárolása

Nyomáscsökkentők

Hegesztőtömlők és tömlőcsatlakozások típusai és felhasználási területük

Hegesztőpisztolyok típusai és felhasználási területük

Gázhegesztő berendezések karbantartása

Biztonsági szerelvények

3.6.2.6.3 Hegesztőgázok

Az égést tápláló oxigén

Éghető gázok

3.6.2.6.4 Hegesztőláng

A hegesztőláng szerkezete

A hegesztőláng fajtái

A lángerősség fogalma

3.6.2.6.5 A gázhegesztés technológiája

Az alapanyag előkészítése a gázhegesztéshez, szükség esetén gázlánggal történő előmele-

gítése

A hegesztőanyag kiválasztása

A gázhegesztő berendezések használata

‒ A hegesztő berendezés üzembe helyezésének sorrendje

‒ Az üzemszünet szabályai

‒ Az üzemen kívül helyezés sorrendje

3.6.2.6.6 A hegesztőláng beállítása

A hegesztőláng beállítása

3.6.2.6.7 A hegesztés folyamata

Balra- és jobbra hegesztés

37/47. oldal

3.6.2.6.8 A gázhegesztés kötései, illesztések, varratalakok

Tompavarratok

Sarokvarratok

Horony-, él- és peremvarratok

3.6.2.6.9 Fémek hegeszthetősége gázhegesztéssel

Acélok hegesztése

Öntöttvas hegesztése

Alumínium és ötvözeteinek hegesztése

Réz és ötvözeteinek hegesztése

Nikkel hegesztése

3.6.2.6.10 A hegesztési kötések eltérései, hibái

Varratok külső és belső hibái

3.6.2.6.11 A gázhegesztés jelentősége a javító technikában

A gázhegesztés jelentősége a javító technikában

Gázzal való egyengetés

3.6.2.6.12 A gázhegesztés biztonságtechnikája

A gázhegesztés veszélyforrásai

A gázhegesztő berendezések időszaki ellenőrzése

A gázhegesztéssel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek

Egyéni védőeszközök

A munkavégzésre vonatkozó általános magatartási szabályok

A gázhegesztés általános előírásai

Vészhelyzetekre vonatkozó magatartási szabályok

Munkaszervezési követelmények

3.6.3 Fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés tantárgy 217/248 óra



fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés technikáját, és a műszaki dokumentáció

alapján önállóan el tudják végezni a hegesztési feladatot. Képesek legyenek alkalmazni a

munkájukat segítő legmodernebb technológiákat. Megismerjék a fogyó elektródás védőgázas

ívhegesztés jellemzőit és összefüggéseit, valamint megértsék a hegesztéshez használt eszkö-

zök működését.



—





38/47. oldal



ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Értelmezi a munka


a technológiára

vonatkozó doku-

mentumokat.

Ismeri a műszaki



tonságos munka-

végzés mellett,

alkalmazza a mun-


környezetvédelmi

előírásokat.

Pontos, precíz he-






ra.

Igényes a munka-

környezetére és

tudatosan rendben

tartja azt.





zése, megosztása

Műszaki rajzok,

tervdokumentációk


Fogyó elektródás

védőgázas ívhe-

gesztési feladatra,

értelmezi az általá-

nos gépészeti anya-

gokra és alkatré-

szekre vonatkozó

információkat.

Alapvető anyagis-


ismeretekkel ren-

delkezik.






zése, megosztása


és karbantartási



beállítja a fogyó

elektródás védőgá-

zas ívhegesztő be-

rendezést.

Ismeri a fogyó


zas ívhegesztő be-

rendezés működé-

sét, felépítését.






zése, megosztása

Kiválasztja a meg-

felelő hegesztőhu-

zalt, védőgázt a

WPS alapján, be-

azonosítja az anya-

gokat, a varratmére-


kat.

Ismeri a WPS adat-

tartalmát, a hegesz-

tőhuzalok, védőgá-

zak, alapanyagok

jelölési rendszerét, a

varrat- és kötéstípu-

sokat, azok rajzi

jelölését és a he-

gesztési helyzete-

ket.






zése, megosztása



szeket, szerkezeti

elemeket rögzít

egymáshoz fogyó


zas ívhegesztés

alkalmazásával.





hozásának techno-

lógiáját.






zése, megosztása

Folyamatos minő-






tési eltéréseket és



it.






zése, megosztása

39/47. oldal


3.6.3.6.1 A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés berendezése

Fokozatkapcsolós egyenirányítók

Tirisztoros áramforrások

Inverteres hegesztőgépek

Az áramforrás segédfunkciói

Huzalelőtoló készülékek

Hegesztőpisztoly- és kábelköteg-típusok

3.6.3.6.2 A hegesztőhuzal

A hegesztőhuzal típusai, alkalmazási területei

3.6.3.6.3 Védőgázellátás

Védőgáztípusok és alkalmazási területük

Egyedi gázpalackokból

Központi gázellátó rendszerről

3.6.3.6.4 A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés technológiája

Rövidívű hegesztés

Vegyes (nagycseppes) anyagátmenet

Szóróívű (finomcseppes) anyagátmenet

Különleges anyagátmenetek

Forgóíves anyagátmenet

Impulzushegesztés

Impulzusvezérlés

A szinergikus vezérlés

Hegesztőpisztoly vezetése és hatása a varrat alakjára

Hegesztési hibák és lehetséges okaik

Fogyó elektródás, aktív védőgázas (MAG) ívhegesztés során előforduló hibák és kiküsz-

öbölésük

Fogyó elektródás argon védőgázas (MIG) ívhegesztés során előforduló hibák és kiküsz-

öbölésük

A fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés biztonságtechnikája

3.6.4 Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (TIG) tantárgy 217/248 óra



volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (TIG) technikáját, és a műszaki dokumen-

táció alapján önállóan el tudják végezni a hegesztési feladatot. Képesek legyenek alkalmazni a

munkájukat segítő legmodernebb technológiákat. Megismerjék a volfrámelektródás semleges

védőgázas ívhegesztés jellemzőit és összefüggéseit, és megértsék a hegesztéshez használt

eszközök működését.



—

40/47. oldal







ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Értelmezi a munka


a technológiára

vonatkozó doku-

mentumokat.

Ismeri a műszaki



tonságos munka-

végzés mellett,

alkalmazza a mun-


környezetvédelmi

előírásokat.

Pontos, precíz he-






ra.

Igényes a munka-

környezetére és

tudatosan rendben

tartja azt.





zése, megosztása

Műszaki rajzok,

tervdokumentációk


volfrámelektródás

védőgázas ívhe-

gesztési feladatra,

értelmezi az általá-

nos gépészeti anya-

gokra és alkatré-

szekre vonatkozó

információkat.

Alapvető anyagis-


ismeretekkel ren-

delkezik.






zése, megosztása


és karbantartási



beállítja a volf-

rámelektródás vé-

dőgázas ívhegesztő

berendezést.

Ismeri a volf-


dőgázas ívhegesztő

berendezés műkö-

dését, felépítését.






zése, megosztása

Kiválasztja a meg-

felelő hozaganya-

got, védőgázt, elekt-

ródát a WPS alap-

ján, beazonosítja az

anyagokat, a var-

ratméreteket, varrat-

típusokat.

Ismeri a WPS adat-

tartalmát, az hozag-

anyagok, védőgá-

zak, elektródák,

alapanyagok jelölési

rendszerét., varrat-

és kötéstípusokat,

azok rajzi jelölését

és a hegesztési

helyzeteket.






zése, megosztása



szeket, szerkezeti

elemeket rögzít

egymáshoz volf-


dőgázas ívhegesztés

alkalmazásával.





hozásának techno-

lógiáját.






zése, megosztása

41/47. oldal

Folyamatos minő-






tési eltéréseket és



it.






zése, megosztása


3.6.4.6.1 Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés

A volfrámelektródás semleges védőgázas hegesztési eljárás elve, előnyei, hátrányai, szab-

ványos jelölése

3.6.4.6.2 Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés berendezése

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő áramforrása:

‒ A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő áramforrás főbb típusai

‒ A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő áramforrás főbb technológiai

jellemzői

A vezérlőberendezés

A nagyfrekvenciás ívstabilizátor és a szűrőkondenzátor feladata, működése

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő berendezés adattábláján szereplő ada-

tok és jeleik

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő berendezés biztonságos működtetése

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő berendezés napi karbantartási felada-

tai

A hegesztő feladata a TIG-hegesztő berendezés szerkezeti részeinek meghibásodásakor

Védőgázellátás

‒ Gázpalack

‒ A gázelvétel módja, a nyomáscsökkentő és a rotaméter működése

‒ Az argongázpalack üzembe helyezése és biztonságos kezelése

A kábelköteg felépítése, csatlakozásai, hibalehetőségei

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztésnél a hegesztőpisztoly feladatai, biz-

tonságos kezelése

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztési folyamatot segítő és támogató se-

gédeszközök típusai, szerepük és felhasználási lehetőségük

‒ Volfrámköszörű

‒ Krátertöltő berendezés

‒ Lábpedál

‒ Impulzusadó

‒ Gázvédelem a gyökoldalon

‒ TIG-PEN

‒ Manipulátorok

3.6.4.6.3 A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés hozaganyagai

A volfrámelektródás semleges védőgázas hegesztéshez alkalmazott argon védőgáz tulaj-

donságai, szabványos nemzetközi jelölése

A volfrámelektróda jellemzői, méretei, szabványos jelölése

A volfrámelektróda adott feladathoz való kiválasztása

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztő pálca jellemzői, összetétele, mérete,

szabványos nemzetközi jelölése

A hegesztőpálca adott feladathoz való kiválasztásának szempontjai

42/47. oldal

3.6.4.6.4 A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés technológiája

Varratél-kialakítási formák volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztéskor

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés ömlesztési folyamata, a varrat kiala-

kulása, a hőhatásövezet tulajdonságai

A mágneses fúvóhatás jelensége, csökkentési módjai

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés fő paramétereinek (áramerősség,

volfrámelektróda, hegesztőpálca, argonfúvóka, védőgázfogyasztás) meghatározása

Az egyenáramú hegesztőív jellemzői, az ív statikus jelleggörbéje

Az áramforrás eső jelleggörbéjének jellemzői, a munkapont fogalma, elmozdulása

Váltakozó áramú hegesztés esetén lejátszódó jelenségek volfrámelektródás semleges védő-

gázas ívhegesztésnél

A folyamatos ívű és a lüktető ívű volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés áram-

lefutása

A fajlagos hőbevitel fogalma, meghatározása

3.6.4.6.5 A hegesztőpisztoly és a hegesztőpálca tartása volfrámelektródás semle-

ges védőgázas ívhegesztés esetén

Lemezen, PA és PF helyzetben többsoros tompavarrat készítése esetén a varratsorok kiala-

kítása

Az áramerősség, a feszültség, a hegesztési sebesség és a pisztolytartás változtatásának ha-

tása a sarokvarrat alakjára PB és PF helyzetben történő hegesztés esetén

Rögzített, vízszintes tengelyű cső tompakötésének előkészítési és hegesztési vázlata, a he-

gesztőpisztoly és a hegesztőpálca tartása, gyökvédelem

Az áramerősség, a feszültség és a hegesztési sebesség változtatásának hatása a tompavarrat

alakjára volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztéskor

3.6.4.6.6 Hegesztési eltérések

A volfrámelektródás semleges védőgázas hegesztésnél előforduló legveszélyesebb varrat-

hibák okai, elkerülésük és kijavításuk módjai

3.6.4.6.7 A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés biztonságtechniká-

ja

TIG hegesztési munkahely kialakítása a HBSZ szerint

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés baleseti forrásai

A volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés környezetszennyező hatásai

3.6.5 Egyéb hegesztési eljárások tantárgy 15/15 óra


A tantárgy tanításának célja, hogy a tanuló megismerje és alkalmazni tudja a munkáját segítő

legmodernebb technológiákat.



—



43/47. oldal





ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Az egyéb hegesztő-

eljárások közül

kiválasztja az adott

feladat végrehajtá-

sára leggazdaságo-

sabb eljárást.

Ismeri

‒ az elektromos

ellenállás elvén

működő eljáráso-

kat,

‒ a mechanikai

energia felhaszná-

lásán alapuló he-

gesztő eljárásokat,

‒ a sugárenergia

által végzett öm-

lesztőhegesztése-

ket,

‒ a termokémiai

elven működő el-

járásokat,

‒ a hegesztés jövő-

jét.







ra.





zése, megosztása


3.6.5.6.1 Elektromos ellenállás elvén működő eljárások

Ponthegesztés

Dudorhegesztés

Vonalhegesztés

Párhuzamos elektródás hegesztés

Termokompressziós hegesztés

Sodort vezetékek hegesztése

Szigetelt vezetékek hegesztése

Salakhegesztés

Fedett ívű hegesztés

3.6.5.6.2 A mechanikai energia felhasználásán alapuló hegesztő eljárások

Dörzshegesztés

Ultrahangos hegesztés

Hidegsajtoló hegesztés

Robbantásos hegesztés

3.6.5.6.3 A sugárenergia által végzett ömlesztőhegesztések

Elektronsugaras hegesztés

Lézersugaras hegesztés

Plazmasugár-hegesztés

44/47. oldal

3.6.5.6.4 A termokémiai elven működő eljárások

Termithegesztés

3.6.5.6.5 A hegesztés jövője

Automata és félautomata hegesztési eljárások

Robothegesztés technikája, típusai

Orbitális hegesztés

3.6.6 A hegesztett kötések minőségi követelményei tantárgy 16/16 óra


A tantárgy tanításának fő célja, hogy a tanulóban kialakuljon a precíz, pontos munkára

való igény.



—







ségek Ismeretek


lősség mértéke


módok, attitűdök


mához kötődő

digitális kompe-

tenciák

Folyamatos minő-




Ismeri

– a hegesztési elté-

réseket,

– a hegesztési varra-

tok roncsolásos és

roncsolásmentes

vizsgálatának mód-

szereit,

– a hegesztett köté-

sek minőségi szint-

jeit, kategóriáit,

– a hegesztési fe-

szültségek kialaku-

lásának okait, és

azok elkerülésének

lehetőségeit.



A munkafolyamatot

pontosan, precízen

hajtja végre.





zése, megosztása

45/47. oldal


3.6.6.6.1 Hegesztési eltérések csoportba sorolása

Külső hibák

Belső hibák

Kötési hibák

Alakhibák

3.6.6.6.2 Hegesztési varratok roncsolásos vizsgálatai

Szakítóvizsgálat

Keménységvizsgálat

Hajlítóvizsgálat

Ütővizsgálat

Csiszolatvizsgálat

Töretvizsgálat

Fárasztóvizsgálat

3.6.6.6.3 A hegesztési varratok roncsolásmentes vizsgálatai

Külső (felületi) eltérések (hiba) kimutatására alkalmas vizsgálati eljárások:

‒ – szemrevételezés (WT)

‒ folyadékbehatolásos (PT)

‒ mágnesporos (MT)

‒ tömörségi

Belső eltérések (hiba) kimutatására alkalmas vizsgálati eljárások:

‒ átsugárzásos (RT)

‒ ultrahangos (UT)

3.6.6.6.4 A hegesztett kötések minőségi szintjei, kategóriái

B jelű fokozott követelmények

C jelű közepes követelmények

D jelű méréskelt követelmények

3.6.6.6.5 Hegesztési feszültségek, alakváltozások

A hegesztési feszültségek és alakváltozások kialakulása

Hegesztési hő hatása az alakváltozásra

A hegesztési feszültségek és alakváltozások csökkentésének lehetőségei

Feszültségcsökkentő hőkezelés

Gyártás közbeni feszültségcsökkentő módszerek alkalmazása (deformáció engedése,

szimmetrikus hőbevitel, kis varratszélesség)

46/47. oldal

4 RÉSZSZAKMA

A részszakma megszerzésére irányuló szakmai vizsga akkor kezdhető meg, ha a tanuló eleget

tett a jelen fejezet szerinti képzési követelményeknek.

4.1 A részszakma megnevezése: Fémipari gyártás előkészítő

4.1.1 A részszakma ajánlott szakmai tartalma:

Az oktatási egység

3. fejezetben szereplő

azonosító száma

Az oktatási egység megnevezése

3.1.1 Munkavállalói ismeretek tantárgy

3.3.1 Villamos alapismeretek tantárgy

3.3.2 Gépészeti alapismeretek tantárgy

3.4.1 Műszaki dokumentáció tantárgy

3.4.2 Gépészeti alapmérések tantárgy

3.4.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat tantárgy

3.5.1 Hegesztés alapismeretei tantárgy

5 EGYEBEK

47/47. oldal

TARTALOM

1 A SZAKMA ALAPADATAI ............................................................................................................. 1

2 A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA .............................................................................. 1

A tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként ................................................................................................................................................................ 2

3 A TANULÁSI TERÜLETEK RÉSZLETES SZAKMAI TARTALMA ................................... 7

3.1 Munkavállalói ismeretek megnevezésű tanulási terület ........................................... 7

3.1.1 Munkavállalói ismeretek tantárgy 18/18 óra ...................................................... 7

3.2 Munkavállalói idegen nyelv megnevezésű tanulási terület ..................................... 9

3.2.1 Munkavállalói idegen nyelv tantárgy 62/62 óra ................................................. 9

3.3 Műszaki alapozás megnevezésű tanulási terület ...................................................... 13

3.3.1 Villamos alapismeretek tantárgy 288/288 óra .................................................. 13

3.3.2 Gépészeti alapismeretek tantárgy 270/270 óra ................................................. 16

3.4 Gépészeti alapismeretek megnevezésű tanulási terület .......................................... 21

3.4.1 Műszaki dokumentáció tantárgy 108/108 óra ................................................... 21

3.4.2 Gépészeti alapmérések tantárgy 72/72 óra ........................................................ 23

3.4.3 Anyagismeret, anyagvizsgálat tantárgy 72/72 óra ........................................... 25

3.5 Hegesztési technológia előkészítése megnevezésű tanulási terület ...................... 29

3.5.1 Hegesztés alapismeretei tantárgy 212/212 óra .................................................. 29

3.6 Hegesztési feladatok megnevezésű tanulási terület ................................................. 32

3.6.1 Fogyó elektródás ívhegesztés bevont elektródával (kézi ívhegesztés)

tantárgy 190/217 óra .............................................................................................................. 32

3.6.2 Gázhegesztés tantárgy 220/234 óra ...................................................................... 35

3.6.3 Fogyó elektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztés tantárgy 217/248

óra 37

3.6.4 Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztés (TIG) tantárgy

217/248 óra .................................................................................................................................. 39

3.6.5 Egyéb hegesztési eljárások tantárgy 15/15 óra ................................................. 42

3.6.6 A hegesztett kötések minőségi követelményei tantárgy 16/16 óra .............. 44

4 RÉSZSZAKMA ................................................................................................................................. 46

4.1 A részszakma megnevezése: Fémipari gyártás előkészítő ............................................... 46

5 EGYEBEK ......................................................................................................................................... 46

Documents

P R O G R A M T A N T E R V a 10. GÉPÉSZET