Pályázat és projekt menedzsment

Schiberna Endre

Az európai integráció

• Kezdetben idealisztikus elképzelések elméleti síkon. (pl. Victor Hugo 1849: Európai Egyesült Államok)

• 1920-as évek gazdasági integráció és intézményrendszer gondolata „Páneurópai Mozgalom”

• A II. VH a kormányközi kapcsolatokra épülő koordináció bukása.

• A kormányközi kapcsolatok nem nyújtanak garanciákat az együttműködések tartósságára

Az európai integráció

• II. VH után Nyugat-Európa megpróbált javítani a nagyon meggyengült helyzetén:– POLITIKAI

– GAZDASÁGI

– KATONAI

• Nyilvánvaló az együttműködési kényszer• Együttműködés lehetséges módjai:

– kormányközi

– nemzetek feletti intézményrendszer

Az európai integráció

• POLITIKAI:– egységes fellépés a nemzetközi politikában

• GAZDASÁGI:– Egyesült Államok dominanciája– Együttműködésre van szükség a technológiai

fejlesztések területén– A nemzeti piacok nagyon eltöredezettek és

szűkek a húzóágazatok számára• KATONAI:

– Szovjet fenyegetés

Együttműködés vs. Integráció

• Együttműködés: önkéntes alapon, állandó egyeztetésekkel elért megállapodások, amelyeket nemzeti hatáskörben hajtanak végre

• Integráció: – nemzetek felett álló, önálló jogi státusszal

rendelkező szervezetbe tagozódás

– elkülönült intézményrendszer és döntéshozatali mechanizmus

– felsőbbrendű, és kötelező érvényű döntések

Kereskedelmi integrációs fokozatok

• Szabadkereskedelmi térség: térségen belül vám és mennyiségi korlát mentes kereskedelem, de harmadik féllel szemben önálló kereskedelempolitika

• Vámunió: közös kereskedelempolitika• Közös piac: áruk és szolgáltatások mellett a tőke

és a munkaerő is szabadon áramolhat

Kereskedelmi integrációs fokozatok

• Egységes piac: minden termelési tényezőre felszámolják az összes korlátot:– fizikai (határellenőrzések)

– pénzügyi (egységes adózási szabályok, közbeszerzés stb.)

– technikai (szabványok és egyéb előírások)

Gazdasági unió

• Kereskedelmi integráció– fokozatai lásd fent

– egységes piac

• Monetáris integráció– monetáris együttműködés, árfolyamrendszer

– monetáris unió: közös valuta és központi jegybank

• Gazdaságpolitikai integráció:– agrárpolitika

– iparpolitika

– versenypolitika

Politikai és Katonai integráció

• Politikai unió:– közös törvényhozás

– közös kormányzás

– közös külpolitika

– közös belpolitika és igazságügy

– állampolgárság

• Katonai unió:– egységes irányítású közös hadsereg

Az európai integrációPOLITIKAIGAZDASÁGI KATONAI

OEECkésőbb: OECDfeladata: Marshall segély elosztása

Európa Tanácsfeladata: a demokratikus értékrend és az emberi jogok védelme, az európai kulturális identitás megteremtése és a társadalmi problémák enyhítése

NATOfeladata: a szovjet fenyegetés ellensúlyozása

KGST Varsói SzerződésSzovjet befolyás

Regionális kormányközi szervezet

USA központú katonai szövetség

(független) gazdasági integráció

Az európai integráció

• Nagy-Britannia: újra akarja éleszteni világkereskedelmi erejét, és folytatni gyarmatpolitikáját

• Franciaország: a korábbi kudarc után új módot kell találni Németország megfékezésére

• Németország: kettéosztott országban fel kell építeni a korábbi virágzó ipart

• Európa: politikai együttműködéssel indul, de a gazdasági együttműködés lesz meghatározó

Schuman-Monnet terv

• Az integrációt fokozatos lépésekben képzelték el• Egységes irányítás alá akarták vonni a francia

vasérc és a német szén kitermelését– Ezzel el lehet kerülni az önálló háborús

készülődéseket– Jelentős volt a hiány szénből és acélból, amely a

készletek hatékony felhasználását koordinálni kellett

• Biztonságpolitikai motivációra épülő, gazdasági célokat kitűző integrációs szervezet jön létre

• EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (ESZA)

ESZA

• Franciaország-NSZK tengely• Csatlakozik:

– az integrációpárti Benelux államok,– az elszigeteltségéből kitörni akaró Olaszország

• Szupranacionális intézmények:– Főhatóság (nem nemzeti érdeket képvisel)– Tanács (szakminiszterek, jogalkotás, Főhatóság

ellenőrzése)– Közgyűlés (tagállamok parlamenti delegáltjai,

konzultatív funkció)– Bíróság (vitás jogi kérdések rendezése)

Integráció elmélyülése

• Az ESZA sikere alapján politikai integrációt is elindítják az Európai Védelmi Szövetség tervével, amely közös hadsereg létrehozására irányul, de ez elbukik, ezért a gazdasági integráció kiterjesztése lett a cél

• Spaak jelentés alapján jön létre a Római Szerződés, amely létrehozza az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget

• Ezek mellett párhuzamosan létrejön az EFTA Nagy-Britannia vezetésével

EGK

• Intézményrendszerének alapja az ESZAK• Bizottság (Főhatóság helyett) gyengébb• Tanács (kormányképviseleti szerv) erősebb

hatáskör• Közgyűlés korlátozott ellenőrzési jogkörök• Bíróság• Az ESZA, EGK és Euratom Közgyűlése és

Bírósága közös volt, a többi szervei minden szervezetnek elkülönültek

EGK vs. EFTA

• EFTA– szabad kereskedelem megteremtése a vámok

eltörlésével– kormányközi együttműködés

• EGK: – szabad kereskedelem– integrációs intézményrendszer– közös mezőgazdasági, közlekedési és

versenypolitika– jogharmonizáció

Fejlődés

• ESZAK 1951• EGK és Euratom 1957• EGK vámok és mennyiségi korlátok lebontása

csak ipari termékekre vonatkozott, de ez megtörtént 1968-ra

• Közös Agrárpolitika egységesítette az agrárprotekcionizmust, amely tagállamok közötti jövedelem átcsoportosítással járt (igazi integrációs lépés) 1962

Fejlődés

• Nagy-Britannia többször be akart lépni a 60-as években, de De Gaulle megakadályozta az USA befolyásától való félelem miatt

• 1965: Egyesülési Szerződés, amely az EGK, ESZA és Euratom jogalanyiságát megtartotta, de intézményeit összevonta. Innentől e három közösséget Európai Közösségeknek hívják

• 1973: De Gaulle távozása után Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakoznak

• A bővítést követően az USA versenytárs lesz

Fejlődés

• 1974-től rendszeres állami vezetői egyeztetések, amelyek fóruma az Európai Tanács (a Tanács továbbra is működik)

• 1979 Európai Monetáris Rendszer:– árfolyam mechanizmus

– ECU

– Európai Monetáris Együttműködési Alap

• 1981: Görögország• 1986: Spanyolország és Portugália

Integráció újabb szakasza

• A kezdeti sikerek után a 70-es években elhúzódó olajválság alakult ki és belső feszültségek keletkeztek. Integráció megtorpant:– tagállamok protekcionista intézkedéseket hoztak,

kereskedelem visszaesett

– Nagy-Britannia nettó befizetéseinek csökkentéséért harcolt

• A nemzetállamok a konjunkturális időszakokban ösztönzik az integrációt, dekonjunktúrában pedig ellenzik

Kereskedelmi egységesülés

• 1985: Delors terv kitűzi az egységes belső piac létrehozását

• 1986: Egységes Európai Okmány 1992-re tűzi ki célul az egységes piac létrehozását– jogharmonizációs folyamat 300 közösségi

irányelv mentén, amely jelentősen megnöveli a közösségi jog terjedelmét

A kereskedelmen túli egységesülés

• Egyértelmű gazdaságfejlesztési kérdések– adott a deregulált kereskedelem, közös piac– gazdaságpolitikai integráció mélyítése– monetáris unió megteremtése

• Politikai integráció bizonytalan:– világpolitikában: „gazdasági óriás, politikai törpe”

állapot megszüntetése– belpolitikában: határok átjárhatósága miatti

biztonsági problémák (bevándorlás és terrorizmus) ellen közösen lehet csak fellépni

Maastricht-i szerződés

• 1992: Maastricht-i szerződés, amely az európai integrációt Európai Uniónak nevezi, ez azonban nem önálló jogi személy, hanem az integráció megnevezése

• Monetáris unió:– 1999-re tűzi ki a monetáris unió megvalósítását

• Politikai unió:– uniós polgárság

– közös kül- és biztonságpolitika

– közös bel- és igazságügy

– intézmények hatáskörének kiszélesítése

– többségi döntéshozás egyhangú döntéshozással szembeni kibővítése

Újabb állomás

• 1990-es évek eleji recesszió• politikai változások keleten• EGK és EFTA együttműködésével létrejön az

Európai Gazdasági Térség, lényegében az EGK szabályait majdnem minden EFTA ország átveszi az agrárpolitikát kivéve

• 1995: Ausztria, Finnország, Svédország átlépnek EFTA-ból EGK-ba, de az EGT nem szűnik meg (Norvágia, Izland, Lichtenstein, EGK)

A nagy bővülés előtt

• A Maastricht-i Szerződés ambiciózus célokat tűzött ki, különösen a tagállamok számára mindig nehezebben elfogadható politikai integrálódás miatt.

• Az 1990-es évek elején a keleti politikai fordulat valószínűsítette, hogy a volt szovjet befolyású országok csatlakozni akarnak, amely a létszámot jelentősen megnöveli.

• A nagy létszám mellett az intézményi működés és a döntéshozatali mechanizmusok átdolgozására volna szükség.

Reformigények

• 1996: Amszeterdami Szerződés– előrelépés a belügyek és a foglalkoztatáspolitika

közösségi szintre történő emelésével– bővül a Parlament döntési joga

• Megoldatlanul hagyja viszont a legfontosabb és legnehezebb kérdéseket:– Tanácsban hozandó egyhangú döntések körének

minimalizálását a többségi döntések javára– Tanács szavazatainak újrasúlyozása– Bizottság méretének meghatározása

Bővítés felé

• 1990-es évek közepére 13 ország jelezte csatlakozási szándékát

• 1999 Berlin: Agenda 2000, amely az EU költségvetési és reformcsomagja, amely arra hivatott, hogy kezelje a várhatóan belépő új tagországok miatt felboruló költségvetést

• 2000: Nizzai Szerződés, amely nem az integrációt mélyítette, hanem az intézményi rendszert reformálta meg annak érdekében, hogy a bővített EU működőképes legyen

27 tagú EU

• 2004: 10 ország csatlakozott• 2007: Románia és Bulgária

1957

1973

1981

1986

1995

2007

2004

nem tag