8/17/2019 Pánovics András - A prosztatagyulladás hatékony
kezelése
1/4
Pánovics JózsefSemmelweis Egyetem, Urológiai Klinika
ÖSSZEFOGLALÁS Az alsó húgyúti panaszokkal jelentkezõ
férfiak
(18–65 év között) több mint 25%−ában fordul
elõ prosztatitisz. A férfiak 35%−a élete során
legalább egy alkalommal találkozik a prosztati−
tisz tüneteivel. A betegség incidenciája 6%,
prevalenciája pedig 8–10%. A szövettani vizs−
gálatokon alapuló prevalencia vizsgálati aránya
széles határok között mozog (35–98%). A kró−
nikus prosztatitisz−szindróma hasonló hatással
van az élet minõségre, mint az angina pek−
torisz, a miokardiális infarktus vagy a Crohn−
betegség. Az elmúlt évtizedekben a prosztati−
tisz−szindrómát különbözõ csoportokra osztot−ták. A legújabb
beosztás 1995 decemberben a
National Institute of Health (NIH) „National
Institute of Diabetes and Digestive and Kid−
ney Diseases” kongresszusa keretében a mary−
landi Bethesdában rendezett konszenzuskon−
ferencián került elfogadásra. Az elsõ, 1998−as
International Prostatitis Collaborative Net−
work (IPCN) három évi kutató− és klinikai
munka után értékelte a besorolást, majd meg−
erõsítette azt. Mind kutatási, mind klinikai
szempontból optimálisnak ítélték. A prosztati−
tiszt két csoportra sorolták be.
A szimptomatikus csoportba az akut és kró−
nikus bakteriális prosztatitiszt, a
kismedenceifájdalomszindrómákat (ez lehet gyulladásos ésnem
gyulladásos) sorolták; az aszimpto−matikus csoportba a tünetmentes
gyulladásosvagy hisztológiai prosztatitisz tartozik. A
prosz−tatagyulladás kezelését segítheti a beteg kö−rültekintõ
kivizsgálása, sikeres kollaboráció akórokozók kimutatására a
mikrobiológiai labo−ratóriumokkal, a gondos betegkövetés a keze−lés
során, az elmaradhatatlan ellenõrzõ vizsgá−lat a kezelése végén, a
partnervédelem a gyorsrecidíva megelõzése miatt.
Kulcsszavak:prosztatitisz, INH – prosztatitisz beosztá−sa,
diagnózis, terápia, veszikulitisz.
1. AKUT BAKTERIÁLIS PROSZTATITISZ
1.1 Tünetek A betegek általános, illetve helyi
tünetek mi−att fordulnak orvoshoz. A panaszok gyakori,parancsoló
vizelési ingerekkel kezdõdnek, avizelet csíp, a vizelés fájdalmassá
válik. E tü−netek mellett a betegek obstruktív tünetek−rõl is
panaszkodnak, mint a gyenge, vékony vizeletsugárról, a nehéz
vizeletindításról, és avizeletakadozásról. Sokszor
bekövetkezhet,hogy a vizelet teljesen elakad, ilyenkor a be−teg
vizeletképtelenségrõl panaszkodik. A végbél körüli és a
végbélben észlelhetõ gör−csös jellegû fájdalom miatt a betegnek
nehe−zére esik az ülés, a székelés fájdalmas.
Általános tüneteket a láz, a hidegrázás, ahányinger, a
hányás, a jelentõs elesettség ésa gyors szívverés képezik.
Szeptikus állapotesetén az alacsony vérnyomás és a tachyp−noe
színezi a kórképet. A beteg anamnézis−bõl kiemelhetõ a nemrég
végzett mûszeresurológiai vizsgálat, pl. katéterezés,
hólyag−tükrözés, húgycsõ endoszkópos vizsgálata,esetleg
prosztatabiopszia.
1.2 F izikál is v izsgálatok A prosztata vizsgálata a
rektális tapintássalkezdõdik. A vizsgálat során rendkívül
érzé−keny, duzzadt, feszes tapintású, sima felszí−
nû dülmirigyet tapintunk. Ilyenkor a erõtel− jes tapintása,
dülmirigy esetleges masszírozá−sa szigorúan tilos a baktériumok
vérkeringé−sébe juttatásának veszélye miatt.
A beteg alhasa nyomásra érzékeny, vizelet−elakadás esetén
a symphisis felett tapinthatóa hólyag. A vesetáji fájdalmat a
vizeletelakadásés a húgyhólyag gyulladása prediszponálja.
1.3 Vizeletüledék−vizsgálatHeveny prosztatagyulladás
esetén a vize−letvizsgálatból, kapjuk meg a legtöbb infor−mációt.
Szignifikáns pyuria és bakteriuria,hematuria mutatható ki a
vizeletbõl, annak
pH−ja emelkedik. Az üledékben több mint10 fehérvérsejt (fvs)
látható látótérként,vagy a vizeletben több mint 1000
fvs/mik−roliter azonosítható.
1.4 Vizeletbakter iológia i vizsgálat A kórokozó
baktériumok könnyen tenyészthe−tõk vizeletbõl, de kimutathatók
hemokultúrá−ból is. Az akut prosztatitiszt leggyakrabban
Es−cherichia coli okozza, de Proteus sp., Klebsiel−la sp.,
Stapylococcus aureus, Enterococcus ésPseudomonás aeruginosa is
elõfordulhat.
1.5 Vérvizsgálatok A vérkép balra tolódik, a
fehérvérsejtszám je−lentõsen emelkedik, akár két− háromszorosá−
ra is. A vizelet süllyedése, a C reaktív prote−in (CRP) és a
laktáz dehidrogenáz (LDH)értéke is jelentõsen növekszik. A
szérumkreatinin és karbamid vesekárosodás eseténemelkedhet, a
jelentõs vizeletretenció és akövetkezményes veseüregrendszeri
tágulatkövetkeztében.
1.6 Hasi u ltrahang− és transzrektális
ultrahang−vizsgálat Az elvégzett ultrahangvizsgálaton
dülmi−rigy−megnagyobbodás látható, esetlegesenvizeletretenció is
kimutatható. A dülmi−rigyszövet inhomogén, benne kisebb echó−
szegényebb területek láthatók, amelyek ki−sebb tályognak
felelhetnek meg.
1.7 PSA (prosztata specifikus antigén normálisértéke 0–4
ng/ml) Akut prosztatagyulladás esetén a prosztataspecifikus
antigén jelentõsen emelkedik, anormális többszörös értéket is
elérheti. A valós PSA a betegség teljes gyógyulása utánkb. 6–8
héttel mutatható ki.
1.8 Kezelés Vizeletretenció esetén epicisztosztómiát
he−lyezünk be. A vizeletbakteriológiai vizsgálat
GYÓGYÍTÁS
26 I MAGYAR ORVOS
A prosztatagyulladás hatékony kezeléseAz alsó húgyúti
panaszokkal jelentkezõ férfiak (18–65 év között) több mint 25
százalékában fordul elõ prosztatitisz. A férfiak35 százaléka élete
során legalább egy alkalommal találkozik a prosztatitisz
tüneteivel.
8/17/2019 Pánovics András - A prosztatagyulladás hatékony
kezelése
2/4
GYÓGYÍTÁS
MAGYAR ORVOS I 27
megérkezéséig kinolont vagy aminoglikozidotalkalmazásával
kezdünk, nonszteroid gyulla−dáscsökkentõ adása mellett. A kórokozók
ki−mutatásának eredménye alapján olyan antibio−tikumot kell
választanunk, mely megfelelõ an−tibakteriális aktivitással,
megfelelõ szövetiszinttel rendelkezik, mind a stromában, mind
a szekrétumban. Akut gyulladáskor a memb−ránkárosodás miatt a
rossz lipoid oldékonyságúaminoglikozidok és cefalosporinok is
bejutnak prosztatába, a parenterálisan adott
kinolonok mellett a beteg kezelését ezekkel is
kezdhet− jük. A gyulladáscsökkentõk, az antiflo−gisztikumok,
enyhíthetik a beteg panaszait. A lokális hûtést
Arzberger−kezeléssel (20–25 °C−os hûtéssel, végbélbe helyezett
két−furatú csövön keresztül) végezhe−tünk. Prosztatamasszázst nem
vég−zünk. A prosztatatályog kialakulásaesetén transzperineális
incisio után,ultrahangos célzás segítségévelpungálhatjuk meg a
tályogot, drainthelyezhetünk a tályog üregébe. A drainen
keresztül lokális antibioti−kumos kezelést és hígított
Braunol−oldatos öblítést is végezhetünk. A tályog spontán az
urethra, a rektum,a preveszikális tér felé is kitörhet.Ha a tályog
az urethrához közel he−lyezkedik el, transzuretrálisan
ismegnyitható reszektoszkóppal. Azantibakteriális kezelést hetekig,
aprosztatagyulladás megszûnéséigfolytatjuk szekvenciális
kezelési
formában a pyuria megszûnéséig. Az ellenõrzõ bakteriológiai
vizsgála−tok elvégzését az antibakteriális ke−zelés befejezése után
4–6 héttel vé−gezzük. Az akut gyulladás helytelenkezelésének
következménye a bak−teriuria fennmaradása és krónikusprosztatitisz
lehet. Az ismételttranszrektális ultrahangvizsgálat akialakult
prosztatatályogot mutat−hatja.
2. KRÓNIKUS BAKTERIÁLIS PROSZ− TATITISZ
2.1 Tünetek Vezetõtünet a fájdalom, vagy a
diszkomfortérzés, amely lokalizálódik a pelvikus és aperineális
területekre. A szexuális aktivitáscsökken, fájdalmas magömlésrõl,
véres on−dóról panaszkodnak a betegek, sõt mereve−dési zavart,
korai magömlést (ejakulációpraecoxot) is említenek. A betegek
gyakranvizelési panaszokról is panaszkodnak. A pa−naszok fõleg
irritatívak – gyakori, parancso−ló vizelési ingerek, éjszakai
vizelés –, deelõfordulhatnak obstruktív jellegûek is.Hõemelkedés is
elõfordulhat.
2.2 Fizikális vizsgálat A prosztata rektális tapintáskor
tömött, ér−zékeny, éles határú, egyenetlen felszínû le−het. A
tapintáskor észlelt krepitáció prosz−tatakövek jelenlétére
utal.
2.3 Vizeletüledék−vizsgálat
A prosztatagyulladás kimutatásában mind amai napig a
legfontosabb szerepet a hárompohárpróba, illetve a
prosztatamasszírozásután nyert váladékból készített kenet
játsz−sza. A vizsgálat segít az alsó húgyúti gyulla−dásos
betegségek elkülönítésében is. Prosz−tatitisz mellett szól, ha a
harmadik pohár−ban vagy a kenetben mutathatók gennysej−
tek, illetve baktériumok (400−szoros nagyí−tással), 10−nél több
gennysejt látható látó−terenként. Az elsõ pohárba a beteg keve−sebb
mint 20 ml−t vizel, a másodikba kiürí−ti a hólyagját. A harmadik
pohárba proszta−tamasszírozás után a beteg az elsõ 20 ml−türíti. A
prosztatamasszázs után nyert prosz−tataváladékból végezhetünk
bakteriológiaivizsgálatot, illetve kenetet is készíthetünk.
2.4 Vizeletbakteriológiai vizsgálatKiürített elsõ vizeletbõl
(10–20 ml) prosz−tatamasszázzsal végezzük a
bakteriológiaivizsgálatot.
2.5 Spermatenyésztés A beteg önkielégítéssel – steril
körülmé−nyek között – spermát ürít. A patogén bak−tériumok közül az
E. coli és Enterocococ−cus faecalis kiemelhetõk, de a
Staphylococ−cus aureus coagulase negatív Staphylocos−sus,
Klebsiella ssp., Proteus mirabilis, Ser−
ratia ssp., Pseudomonas aeruginosa mellettmás gram−negatív
kórokozok is szerepet játszhatnak.
2.6 Képalkotó eljárások– Transzrektális ultrahangvizsgálat
(TRUS): A vizsgálat a prosztatitisz ki−mutatásában nem játszik
szerepet, de a
prosztatafertõzést fenntartóprosztatakövek és a corpus
amy−laceum kimutathatók, tágultvesicula seminalisok is
felismer−hetõk.
– Hólyagtáji natív röntgenfelvé−tel: Ha a prosztatában
találha−tó corpus amylaceumra hy−droxil−apatit rakódik le,
prosz−tatakövek alakulnak ki. A prosztatakövek a
hólyagtájinatív felvételen is jól ábrázo−lódnak.
– MRI, CT, spirál CT, Dopplerultrahang: Egyik módszerrelsem
sikerült szignifikánsan ki−mutatni a
prosztatagyulladás jelenlétét.
2.7 Húgyhólyag− és húgycsõtükrözés A vizsgála t idült
prosztatitiszgyanúja esetén csak antibiotikum−védelem mellett
kivitelezhetõ, deinformatív értéke csekély. A hó−lyagtükrözés segít
az intersticiáliscystitis kimutatásában.
2.8 Urodynamia Az uroflowmetriás vizsgálat segítaz
esetleges prosztatitiszt fenn−tartó obstruktió kimutatásában,amely
intraprosztatikus nyomás−emelkedéshez vezethet. A bete−
gek 30–40%−ban a vizeletáramlás sebessé−gének csökkenése
figyelhetõ meg. A húgyc−sõ−striktúrát minden esetben további
vizs−gálatokkal kell kizárni. Urodinamikai vizs−gálattal igazolható
az inkomplett hólyag−nyaki relaxáció és a maximális
húgycsõzárónyomás emelkedése.
2.9 PSA A prosztata specifikus antigén (PSA) emel−kedése az
akut gyulladások 71%−ában, akrónikus bakteriális prosztatitiszek
15%−ában, a krónikus kismedencei fájdalom−szindrómák 6%−ában fordul
elõ. Antibakter−
dr. Pánovics József
