Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos ... · Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2018 tavasz Programfüzet

Programfüzet

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Tudományos Diákköri Konferencia

2018 tavasz

Pécs, 2018. április 20.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi KarTudományos Diákköri Konferencia

2018 tavasz

Programfüzet

Pécs, 2018. április 20.

Támogatók:

A konferencia megrendezésére a Nemzeti Tehetség Program, NTP-HHTDK-17 A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása program

keretében kerül sor.

A konferencia szervezője:

Program•

A konferencia időpontja

2018. április 20. 8.00–15.00

■

A konferencia helyszínei:

PTE BTK Ifjúság útjai, Rókus utcai és a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő épületei

■

8:00–15:00 Tagozati ülések

■

16:00 A konferencia értékelése, oklevélátadó

(PTE BTK–TTK Aula),

majd állófogadás (Pacsirta étterem)

Filozófia és Művészettudomány•

Helyszín: Ifjúság u. 6. E528Kezdés: 12:30Zsűri: Dr. Bagi Zsolt, egyetemi adjunktus, elnökTagok: Dr. Görföl Balázs, egyetemi adjunktus, Faluhelyi Krisztián, egyetemi ta-nársegéd

Előadások

■ Császár Andrea Mária: A filozófiai önéletrajzírás mint koncepció – Hannah Arendt (ön)életrajzírásairól

■ Frimpong-Manso Debora: Női alakok Kafka A per című regényében■ Juhász Péter: Konstruktív kritika és esztétikai produktivitás – A politika és az

esztétika kapcsolatának rehabilitációja Jacques Rancière-nél■ Simor Kamilla: Térstruktúra és idegenség Claire Denis filmjeiben

Rezümék

Császár Andrea Mária (Szabad bölcsészet BA képzés): A filozófiai önéletrajz- írás mint koncepció - Hannah Arendt (ön)életrajzírásairól

„Ha egy meghatározott eszménykép nélkül, pontos álom híján indul útnak, hogy átalakítsa a világot, és így csak önmagát képes átfordítani valamiféle üres lehe-tőségbe, amely ő maga lehetne, akkor csak »bolondos fantaszta«, […] aki saját egzisztenciáját szeretné megsemmisíteni, hogy – jobban tudjon élni.”Ezt írja Hannah Arendt Rahelről, aki tévképzet és álom nélküli Don Quijoteként bolyong a pária- és parvenü-létek útvesztőiben, a 19. századi német romantika idején. Dolgozatomban a Mi, menekültek című esszével és a Rahel Varnhagen. Egy né-met zsidó nő élete a romantika korából című biográfiával foglalkozom. A dolgo-zat egyes fejezetei a fogalmi keretek tisztázását, a műfaji attribútumok vizsgála-tát, valamint a művek koncentrált elemzéseit taglalják. Jelen munka azon állítás igazolására tesz kísérletet, miszerint a két mű esetében a rejtett önéletrajz és a

6 ■ Tudományos Diákköri Konferencia

filozófiai önéletrajz lehetősége együttesen áll fenn, s mint az arendti identitáske-resés, önazonosság megtalálás eszközei értelmezhetők.

■

Frimpong-Manso Debora (Szabad bölcsészet BA képzés): Női alakok Kafka A per című regényében

Dolgozatom Franz Kafka A per című művének három fő nőalakját – céljaikat, indíttatásukat, jellemüket – hivatott bemutatni. Slavoj Žižek The Obscene Ob-ject of Postmodernity című tanulmánya szerint Kafka nőalakjainak ábrázolása teljes egészében tükrözi Otto Weininger azon antifeminista elgondolását – amely a Nem és jellem című művében kerül kifejtésre –, hogy „a nő” nem rendelkezik „Én”-nel, „a nő” csupán mint „pszichológiai típus” jelenik meg. Az elgondolás nem alaptalan, de túlságosan radikális és felületes.A dolgozat fő célja ezen állítás cáfolata. Az érveléshez A per karaktereit (főként Bürstner kisasszonyt, az altiszt feleségét és Lenit) elemzem Simone de Beauvoir A második nem című művének szemüvegén keresztül. Tézisem, hogy mindhá-rom esetben sokkal összetettebbek a jellemek, mint ahogyan azt Žižek állítja.

■

Juhász Péter (Szabad bölcsészet BA képzés): Konstruktív kritika és esztétikai produktivitás – A politika és az esztétika kapcsolatának rehabilitációja Jacques Rancière-nél

Dolgozatomban mindenekelőtt a művészet, az esztétika és a politika kapcsolatá-nak alapjait vizsgálom a kortárs francia filozófus, Jacques Rancière rehabilitációs programjában. Rancière a kritika olyan konstruktív koncepciójával értelmezi és rendszerezi újra a fenti fogalmakat, illetve azok együttes kapcsolatát, hogy ez-zel az esztétika igen sajátlagos és produktív gyakorlatát konstruálja. Meglátásom szerint ez, a konstruktív kritikai alap az, ami olyan önreflexív módon teszi lehe-tővé és szükségessé az esztétikai és politikai tevékenységek rancière-i azonosítá-sát, hogy azokat nemcsak alapjaiban kapcsolhatjuk össze, hanem az azonos pro-duktivitással létrehozott lényegüket. Rancière a művészeti előállítás, és annak alkotói és átalakítói hatékonyságát egy olyan esztétikai rendszerben hozza létre, amelynek politikai produktivitásával, mondhatni, paradox konstrukciót hajt vég-re: egyben konstruálja a kritikai esztétika produktivitását és az esztétika kritikai alappozícióját. A kritikai önreflexivitás efféle paradoxonát így a Rancière által, a művészet esztétikai hatékonyságának nevezett paradoxonnal azonosítom. Az esettanulmányomban ennek a konstruktív esztétikai kritikának a gyakorlatát mutatom be a brechti, epikus színház bírálatának példáján keresztül.

PTE BTK – 2018 tavasz ■ 7

Simor Kamilla (Magyartanár, média-, mozgókép és kommunikációtanár osztat-lan képzés): Térstruktúra és idegenség Claire Denis filmjeiben

Dolgozatomban Claire Denis A behatoló című filmjét vizsgálom a térszerkezet és az idegenség párhuzama felől. Tézisem, hogy A behatolóban az idegenség áb-rázolása metaforikus és szószerinti értelemben is összefügg a film térstruktúrá-jával: a külső-belső, az ember és a hiány terei váltakoznak a cselekmény során. A behatolás aktusa fragmentálja a film komplex terét, melyet egy négy részből álló tipológia (geopolitikai behatolás, intimszférába hatolás, mentális behatolás, Én-be hatolás) segítségével vázolok a dolgozatban. E tipológiák a térbe hatolás tí-pusát jelölik, míg a lokalizálható/lokalizálhatatlan páros a tér jellegét. Kérdésem, hogy miben térnek el egymástól a behatolás különböző szintjei, melyek a jelölt és a jelöletlen terek, valamint az, hogy hol találkoznak egymással az idegenek: ki az igazi behatoló, s ki a vendég, az abszolút jövevény?

■ ■ ■

Irodalomtudomány•

Helyszín: Ifjúság u. 6. E 527Kezdés: 8:30Zsűri: Dr. habil. Mekis János, egyetemi docens, elnökTagok: Dr. Bőhm Gábor, egyetemi adjunktus, Dr. András Csaba

Előadások

■ Aradi Hanga Zsófia: Euripidész az iskolapadban – az antik dráma újjászületése a színházi nevelésben

■ Fenyő Dániel: A magyar neoavantgárd kontextusai■ Gaál Gabriella: A (szöveg)testhatárok bizonytalansága Tóth Krisztina Vonal-

kód című novelláskötetében■ Horváth Cintia: „Értelmezzék, ahogy akarják!” Julian Barnes A világ története

10 és ½ fejezetben című regényének történelemkoncepciója■ Kovács Péter: A részeg kardoktól a halál poharáig. A 14. századi krónikakom-

pozíció néhány hasonlatáról■ Kvéder Bence Gábor: Shakeseare’s Other Island


■ Szabó Dárió: A prózaköltemény hermeneutikája Tar Sándor: A gyár, ahol élünk■ Bartók Zoltán: Emberies állatok, állatias emberek: újpogány együttesek állat-szimbolikájának vizsgálata

Rezümék

Aradi Hanga Zsófia (Magyar BA): Euripidész az iskolapadban – az antik dráma újjászületése a színházi nevelésben

A kutatás célja az antik drámák színházi nevelésben történő alkalmazási lehető-ségeinek bemutatása, különös tekintettel a magyar színházi nevelés hagyomá-nyaira. A dolgozat kísérletet tesz Euripidész Trójai nők című drámájának szín-házpedagógiai felhasználási javaslatára. A dolgozatban három közelmúltbeli Antigoné-előadás kerül elemzésre, a – Szputnyik Hajózási Társaság osztálytermi előadása, a k2 Színház idén bemutatott feldolgozása, valamint Karsai György beavató színházi előadása. Mindhárom előadás elsődleges célja, hogy a gimnázi-umi kötelező olvasmányt közelebb hozza a mai tinédzser korosztályhoz, érthe-tővé, a fiatalok számára testközelivé tegye a dráma konfliktushelyzeteit, karak-tereit. Szophoklész drámája évtizedek óta uralkodóan határozza meg a diákok ókori színházról alkotott képét, más antik drámaszerzők műveivel sajnos csak a legritkább esetben van lehetőségük megismerkedni. A kutatás második része azt kísérli meg bebizonyítani, hogy Euripidész Trójai nők című drámája is alkalmaz-ható a színházi nevelés területén, sőt, a műben megjelenő aktuális kérdések/problémák (értelmetlen háború, belső konfliktusok, menekültek, kiszolgáltatott nők és gyermekek, megkérdőjelezett világkép stb.) különösen fontossá teszik azt. Megismertetése, aktív, részvételi alapú feldolgozása segítheti a diákokat az őket körülvevő, 21. századi történések megértésében, cselekvésre, tudatosságra buzdíthatja őket. A kutatást egy diákszínjátszó csoport munkafolyamatának is-mertetése zárja, akikkel a 2017/2018-as tanévben dolgozom fel a drámát színházi előadás formájában.

■

Fenyő Dániel (Magyar–történelem tanári osztatlan képzés): A magyar neoavant-gárd kontextusai

Ahogy A magyar neoavantgárd kontextusai cím is sejteti, a dolgozat nem egyet-len kérdésfeltevésből kiinduló, lineárisan szervezett gondolatmenet; több prob-léma köré szerveződött, központjában a magyar neoavantgárd irodalommal. Ma-gyarországon a neoavantgárddal érdemben először Szabolcsi Miklós foglalkozott Jel és kiáltás című munkájában, amely az áramlatról nyugati, kozmopolita jelen-


ségként beszélt, a magyar neoavantgárdot szinte egészen figyelmen kívül hagy-ta. A neoavantgárd ténylegesen a nyolcvanas években megjelent antológiákkal került a felszínre, de érdemi tudományos diskurzus csak az ezredfordulóval vet-te kezdetét. Dolgozatomban foglalkozom a történeti avantgárd és neoavantgárd közötti viszonnyal, valamint a neoavantgárd és a posztmodern elhatárolásának problematikájával.

■

Gaál Gabriella (Magyar–történelem tanári osztatlan képzés): A (szöveg)testha-tárok bizonytalansága Tóth Krisztina Vonalkód című novelláskötetében

A Vonalkód 15 elbeszélése a roncsolt, a torz testeket reprezentálja. A tanulmány homlokterében a vonal motívum és a (szöveg)test fogalom jelentésének kibontá-sára kerül sor. A kötetben két (szöveg)testtípus jellemzői figyelhetők meg: ilyen a megkülönböztetett testek halmaza, vagyis azon szereplői testek, amelyek el-sődlegesen negatív előítéleteket váltanak ki másokból. Az előítéletek felszínre hívása a korpuszban az eltérő testfelszín, a jellegzetes sebek, a beteg, a haldokló test látványa vagy rasszista jegyek alapján történhet. A másik testtípus kategóri-áját a hétköznapi testek alkotják, melyek képesek összekötni a különbözőséggel bíró testeket, viszont képesek szétszakítani és megkülönböztetetté tenni őket. A kötetben megjelenő (szöveg)testek nem homogén egységek, hanem részletek széttartó sokaságaiból tevődnek össze.

A dolgozatban bemutatott testpoétikai és gender szempontú megközelítés eredményeivel olyan horizont nyitható Tóth Krisztina elbeszélő művészetére, amely rálátást enged korábban kevésbé vagy éppen egyáltalán nem reflektált na-rratológiai sajátosságokra.

■

Horváth Cintia (Magyartanár, média-, mozgókép és kommunikációtanár osz-tatlan képzés): „Értelmezzék, ahogy akarják!” Julian Barnes A világ története 10 és ½ fejezetben című regényének történelemkoncepciója

Julian Barnes A világ története 10 és ½ fejezetben című regénye sajátos manifesz-tációja a Barnes-i történelemfelfogásnak, mely egy igazán újszerű eleggyé gyúrja össze a történetelméleti hipotéziseket az idő abszurditásával és az emberi érzé-kelés mibenlétével. Az író alapvető koncepciója a szubjektivitás, amely aspektus-ra helyezi a regény alappilléreit is. A mű annak példája, hogy milyen új módon lehet a történelmet újraírni. Több narratív szálon vezeti látszólag alig összefüggő történeteit, amelyekből lassan, el-elejtett mondatokból mégis megkonstruáló-dik az író történetkoncepciója. De legitim történetírói alkotássá válik-e A világ


története 10 és ½ fejezetben ezzel a szubjektumi ideológiával? Dolgozatomban elsőként a szubjektum, a narratív identitás vizsgálatával, majd az elbeszélések relevanciájának sajátságain keresztül, később az emberi tapasztalás ciklikus, pa-radox nézetein át igyekszem komplex választ adni a kérdésre.

■

Kovács Péter (Magyar–történelem tanári osztatlan képzés): A részeg kardoktól a halál poharáig. A 14. századi krónikakompozíció néhány hasonlatáról

A középkori latin nyelvű magyarországi irodalom egyik legfontosabb elbeszé-lő forrása az úgynevezett „14. századi krónikakompozíció”, amelyet egyik ős-nyomtatványa alapján Képes Krónikaként is ismerünk. A ma ismert és kiadott krónika bonyolult, többszerzős irodalmi konstrukciónak tekinthető, amelynek legmélyebb rétegét a legrégebbi magyarországi krónika, az ún. ősgesta vagy őskrónika jelenti. E korai szövegrészek datálásának problémája élénken foglal-koztatta a magyar medievista közösség fantáziáját az elmúlt évszázadokban is. Dolgozatomban a Szent László királyról szóló részek bibliai, antik és középkori irodalmi trópusainak mikrofilológiai, valamint lexikai-frazeológiai vizsgálatára vállalkozom. Eredményeim alapján úgy vélem, hogy a krónikaszerzők forrását elsősorban nem a népies eredetű jokulátorepika homályában kell keresnünk, hanem részletes és szisztematikus vizsgálatok során először az szövegek bibli-kus-liturgikus nyelvi rétegeit kell felfejtenünk.

■

Kvéder Bence Gábor (Anglisztika MA képzés): Shakeseare’s Other Island

My research focuses on the possible colonial connotations within and recent postcolonial interpretations about William Shakespeare’s The Tempest. After the overview of the presumable source material the play may have been based on, the essay will concentrate on the influence the colonial enterprise of England at the time could have on the universe built up in the Bard’s last independent play. Particular aspects of this perspective will be highlighted mainly through the cha-racters of Prospero and Caliban – presented as the potential personifications of colonizer and colonized, respectively. The island as setting, the role of language, as well as the significance of identity, ownership, and psychological oppression will be analyzed with the help of studies examining the relevance of this approa-ch. At the end of the paper, attention will be paid to certain reinterpretations and “sequels” of the drama—most of which having been produced intentionally from the point of view of postcoloniality.

■


Szabó Dárió (Magyar–Filozófia BA képzés): A prózaköltemény hermeneutikája Tar Sándor: A gyár, ahol élünk

Napjaink irodalomtudományi diskurzusában a prózaköltemény megkülönbözte-tése az epika és a líra egyéb alfajaitól meglehetősen instabil, s ez alapvetően gátat szab a prózaköltemény létezésmódjára irányuló vizsgálatoknak. Olvasatomban a terminust alapvető önellentmondások miatt nem célszerű műfaji kategóriaként értenünk, vagy legalábbis adódhatnak bizonyos olvasási esetek, amikor lehetet-len vállalkozásnak mutatkozik a jelenséget olyan merev kategóriaként leírnunk, amely a szövegeknek csak egy előre meghatározott értelmezési irányt ad. A ku-tatás kísérletet tesz egy alternatívát nyújtó megközelítés létrehozására, amely a prózakölteményt elsősorban a befogadói gesztusokon keresztül próbálja értel-mezni. A dolgozat igyekszik rávilágítani arra, hogy a jelenség komplexitását és annak megfejtését a szoros szövegvizsgálat mellett érdemes a megértésben is ke-resnünk. Abban a sajátos beszédszituációban, ami dolog és értelmező személy között kialakulhat. Elméletemet egy esettanulmánnyal szemléltetem, amelynek tárgya Tar Sándor egy hangulatjelentése – A gyár, ahol élünk.

■

Bartók Zoltán (Néprajz–Kulturális antropológia MA képzés): Emberies állatok, állatias emberek: újpogány együttesek állatszimbolikájának vizsgálata

Dolgozatomban a szemiotika perspektívájának alkalmazásával újpogány ihletésű zenekarok dalszövegeiben előforduló állatszimbólumokat és a szimbólumkból kirajzolódó állatokkal kapcsolatos kulturális koncepciókat vizsgálom. A szemio-tika tudománya és az újpogány mozgalom rövid bemutatása után az együttesek által megjelenített képzeletbeli fauna jellemzését végzem el. A dalszövegekben előforduló állatszimbólumok számszerűsítése után keresem a választ, hogy a releváns szövegrészletekben hogyan konstruálódik meg az emberek és állatok közötti határvonal. Az emberi és az állati természet meghatározásának néhány elméleti aspektusának áttekintése után amellett érvelek, hogy ezen együttesek művészetében a karteziánus gondolkodás mechanikus szemléletének ellent-mondva, az állatok legtöbbször személyiséggel, cselekvőképességgel és intenci-onalitással rendelkező élőlényekként jelennek meg.

■ ■ ■


Kommunikáció- és Médiatudomány•

Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed E25 307.Kezdés: 8:00Zsűri: Dr. habil. Havasréti József, egyetemi docens, elnökTagok: Dr. Glózer Rita, egyetemi adjunktus, Dr. Guld Ádám, egyetemi adjunktus

Előadások

■ Geisz Barbara: Kapcsolati hálók és közösségek a Wattpadon – Egy storytelling közösség, mint az online írás színtere

■ Gödri Rita: Elvándorolt magyar véleményvezérek. Az online önreprezentáció és kapcsolatépítés lehetőségei a kivándorolt magyarok körében

■ Petrányi Erika: Karakterelemzés a férfikutatások szempontrendszere alapján

Rezümék

Geisz Barbara (Kommunikáció- és Médiatudomány BA képzés): Kapcsolati há-lók és közösségek a Wattpadon – Egy storytelling közösség, mint az online írás színtere

Nyilván sokak számára emlékezetes maradt a Holt költők társasága című film, amelyben az ifjú főszereplők az éj leple alatt, egy barlangban összegyűlve olvas-ták fel egymásnak saját műveiket, miközben „kiszívták az élet velejét”. Az írás iránti lelkesedés azóta is ott lappang a fiatalokban, csak éppenséggel más módon osztják meg egymással történeteiket. Az Interneten keresztül. Dolgozatomban egy storytelling alkalmazás, a – világ minden táján ismert és használt – Wattpad magyar közösségének írói és olvasói szokásait vizsgáltam, illetve azt, hogy mi-ként viszonyulnak a tagok az online irodalomhoz, továbbá a köztük kialakuló kapcsolatokhoz. Kutatásom során fény derült arra, hogy nem, életkor, regionális elhelyezkedés, és egyéb más kritériumok alapján kik fordulnak elő leggyakrab-ban a Wattpadon. Mindamellett arra is fény derült, hogy a felhasználók milyen műfajt preferálnak leginkább. Dolgozatom elkészítéséhez egyaránt végeztem


kérdőíves kutatást és készítettem mélyebb, narratív interjúkat, hogy minél átfo-góbb képet adjak a közösség tartalom-előállítóiról.

■

Gödri Rita (Szabad bölcsészet–Kommunikáció BA képzés): Elvándorolt magyar véleményvezérek. Az online önreprezentáció és kapcsolatépítés lehetőségei a ki-vándorolt magyarok körében

A dolgozat az online önreprezentáció és az ehhez szorosan kötődő kapcsolat-építési lehetőségek vizsgálatával foglalkozik. Azt igyekszik bemutatni, hogy az újmédia egyes felületein keresztül milyen hatékonysággal lehet kapcsolatrend-szereket kiépíteni és személyiségeket megkonstruálni. Megpróbálja felderíteni, hogy a kivándorolt magyarok miként élnek az újmédia adta lehetőségekkel, mi-ként reprezentálják külföldi tartózkodásukat, és miként alakítják ki kapcsolata-ikat az új médiaközegben. A tanulmány e kérdések megválaszolása érdekében tíz vlogot mutat be, amelyek mindegyike a kivándorlás témakörét jeleníti meg, miközben életutakba, egyéni sorsokba, motivációkba és önreprezentációs lehe-tőségekbe is betekintést engednek.

■

Petrányi Erika (Szabad bölcsészet–Kommunikáció BA képzés): Karakterelem-zés a férfikutatások szempontrendszere alapján

Tanulmányomban a hegemón maszkulinitás megjelenését vizsgálom a Való Vi-lág című reality műsor hatodik szériájában, valamint azt kívánom alátámasztani, hogy a show egyik feminin karakterjegyekkel rendelkező játékosának maszkuli-nitását, összehasonlítva a nyertes szereplő maszkulinitásával, egy marginalizált maszkulinitásként mutatta be a műsor. Két Való Világ-karaktert elemzek a nemi szerepek médiareprezentációjának kontextusában. A Való Világ összes szériá-ját férfi nyerte, ezért párhuzamot vélek felfedezni a társadalomban jelen levő „férfiközpontúság” és a műsor alaptétele között (versengés, agresszió…). Azt is fontos kérdésnek tartom, hogy a szerkesztői döntések szorgalmazzák-e az olyan feladatok beemelését, amelyben a férfiak előnyt élveznek? Vizsgálatom több tu-dományterületet is érint, többek között a társadalmi nemek stúdiuma (gender studies), azon belül is a férfikutatás (masculinities studies) és a kommunikáció- és médiatudomány területét.

■ ■ ■


Nyelvtudomány•

Helyszín: Ifjúság u. 6. D242.Kezdés: 8:30Zsűri: Prof. Dr. Alberti Gábor, egyetemi tanár, elnökTagok: Dr. Povarnyicina Marina, egyetemi adjunktus, Dr. Dóla Mónika, egyetemi tanársegéd, Dr. Viszket Anita, egyetemi adjunktus

Előadások

■ Appel Felicián: A nemi szerepek tükröződése az orosz nyelvben■ Karácsonyi Krisztina: A deverbális és a relációs főnevek szintaktikai szerkeze-

te fáziselméleti megközelítésben

Rezümék

Appel Felicián (Szlavisztika BA képzés): A nemi szerepek tükröződése az orosz nyelvben

Munkám során egy sor általam kiválasztott orosz igét elemzek a hímnem és nő-nem tekintetében. Az igék múltbeli alakjukban szerepelnek, az Orosz Nemzeti Korpusz adatait felhasználva következtetéseket vonok le ezekből. Bemutatásra kerülnek azok a felhasznált módszerek és programok, amelyekkel (a könnyebb elemzés céljából) feldolgoztam a nyelvi korpuszból letöltött adatokat. A dolgo-zatban bemutatásra kerül a Rucorpora nevezetű oldal, felépítéséről, működéséről és a keresési funkció használatáról értekezek. Az orosz nyelvtan egyes részei is ismertetve lesznek. Itt főként a múlt időről beszélhetünk, amely szorosan kap-csolódik a témámhoz. A választott igék elemzése során többször hivatkozok számbeli adatokra, összehasonlítom a hímnemben és nőnemben a kiválasztott igék gyakoriságát.

■

Karácsonyi Krisztina (Magyar–Hon és népismeret tanári MA képzés): A dever-bális és a relációs főnevek szintaktikai szerkezete fáziselméleti megközelítésben


Dolgozatomban arra vállalkoztam, hogy a XXXIII. OTDK-n bemutatott pálya-munkámban megkezdett kutatást terjesszem ki. Korábbi munkámban a komplex esemény jelentésű magyar deverbális főnevek szintaktikai szerkezetét mutattam be, most pedig az egyszerű esemény, illetve az eredmény jelentésű deverbális főnevek, valamint a relációs főnevek szerkezetét is prezentáltam. A generatív mondattan minimalista ágába tartozó szerkezetek illeszkednek a Grohmann-féle (2003) fáziselmélethez és az antilokalitási hipotézishez, valamint a D-láthatósági elvhez (Alexiadou 2004, Egedi 2015) is.

■ ■ ■

Pszichológia 1.Kognitív- és szociálpszichológia

•

Helyszín: Ifjúság u. 6. D545Kezdés: 9.00Zsűri: Dr. habil. Meskó Norbert egyetemi docens, elnökTagok: Dr. Putz Ádám egyetemi tanársegéd, Dr. Darnai Gergely egyetemi adjunk-tus, Restás Péter egyetemi tanársegéd

Előadások

■ Arató Ákos – Stecina Diána Tünde – Losonci Adrienn: Mit okoz az Internet-használat? A problémás Internethasználat és az egzekutív gátlásban bekövetkező alterációk

■ Arndt Bernadett: Ami szép és ami nem – Az elemi vizuális preferencia kísérleti esztétikai vizsgálata

■ Bali Cintia: Az interaktív mesekönyvek hatása az 5–6 éves gyermekek emléke-zetének teljesítményére

■ Jenei Dániel: A történelmi traumák narratív konstrukciója■ Kálvin Balázs: A szublimális észlelés szerepe az intuitív döntéshozatalban■ Kővári Réka Luca: Érzelemszabályozás és figyelmi kontroll kölcsönhatásának

vizsgálata■ Stecina Diána Tünde – Arató Ákos – Losonci Adrienn: A nikotinfüggőség nemi

különbségeinek vizsgálata képalkotó eljárással■ Szél Daniella Dóra: A rendőrségi mobbing nyomában


■ Törköly Adrienn: A fogamzásgátló hatása a női arcpreferenciára■ Varga Zsófia: Problémás Internethasználat és végrehajtó funkciók összefüggé-

se: Gátlási funkció vizsgálata Stroop-, illetve Simon-feladatokkal

Rezümék

Arató Ákos – Stecina Diána Tünde – Losonci Adrienn (Pszichológia MA kép-zés): Mit okoz az internethasználat? A problémás internethasználat és az egze-kutív gátlásban bekövetkező alterációk

A Default Mode Network (DMN) anatómiailag független agyterületekből áll, de funkcionálisan mégis kapcsolatban állnak egymással, mivel egyidejű deaktivi-tást mutatnak egy célirányos feladatba kezdés esetén. (Raichle 2001) Ezen agyi régiók közé tartozik a precuneus, posterior cinguláris kéreg, mediális prefron-tális kéreg és a prefrontális területek. (Broyd et. al. 2009) Számos tanulmány hozta kapcsolatba a rendszert különböző kognitív funkciókkal, mint a figyelem, orientációs viselkedés és memória működés (Greicius et. al. 2009). További em-pirikus tanulmányok mutattak rá arra a tényre, hogy szoros összefüggés van kü-lönböző pszichés zavarok (Alzheimer-kór, Parkinson-kór), addiktív viselkedéses zavarok (drogfüggőség, viselkedéses addikciók) és a DMN módosult aktivitása között (Menon et. al. 2011). Számos tanulmány született arról, hogy módosult Cinguláris Cortex és Mediális Frontális Cortex működést találtak (DMN részei) problematikus Internethasználóknál (Dong et. al. 2011, 2012), melyek egy fel-adatban mutatott válaszgátlás hibás működéséhez kapcsolódtak. Kutatásunkban a Default Mode Network, (későbbiekben DMN) agyi neurális hálózat működését szeretnénk megvizsgálni problémás Internethasználók között annak érdekében, hogy megtudjuk mutatnak-e e személyek funkcionális változásokat a gátló, eg-zekutív funkciókért felelős területeken (ICN’s) és a Default Mode Network-ön belül. Vizsgálatunkban az egzekutív kontroll mérésére egy verbális Stroop, il-letve egy nem-verbális Stroop feladatot használunk, hogy feltárjuk a két hálózat működése közi kapcsolatot, amit task-related fMRI eljárással mértünk. Eredmé-nyeink alapján negatív kapcsolatot találtunk a DMN-höz tartozó területek (PCG, precuneus) és a problémás Internethasználat mértéke között, valamint pozitív interakciót tártunk fel az ICN-höz tartozó kérgi részek (operculum és inferior frontális gyrus) és a PIUQ-ban mért pontértékek között. Kutatásunk során kapott eredményeink számos átfedést mutattak más kutatók eredményeivel a témában (Dong et. al. 2011.; Li et. al. 2015.; Wang et. al. 2016).

■


Arndt Bernadett (Pszichológia MA képzés): Ami szép és ami nem – Az elemi vizuális preferencia kísérleti esztétikai vizsgálata

Korábbi kutatásaink alapján az esztétikai döntéshozatalban fontosak az objektív szempontok (mint az egyensúly, a szimmetria, a tömörség, az összetartás és a komplexitás), a jelentés és a látásmód. Tanulmányunkban kompozícióalkotó fel-adatokon keresztül vizsgáljuk ezek hatását. Ehhez művészeti és nem művészeti képzésű hallgatók készítettek szép és csúnya képeket. A kettő összehasonlításá-ból következtettünk az objektív tényezők hatására, a tartalmi elemzésből az asz-szociált jelentés, míg a két csoport képeinek összevetésével a látásmód hatására. A kapott eredmények alapján a figurális jóság elvei hozzájárulnak a hétköznapi szemlélő szépségítéletéhez. A művészi látásmód is sok esetben igazodik ezek-hez, azonban vannak objektív szempontok, amiket felülír. A tartalom tekinteté-ben is kimutattuk az elvárt hatást: az átlagos befogadó számára az a szép, ami valamit ábrázol, míg a művészi látásmód számára valószínűleg a jelentés, a ki-váltott hatás van meghatározó befolyással az esztétikai ítéletre.

■

Bali Cintia (Pszichológia BA képzés): Az interaktív mesekönyvek hatása az 5-6 éves gyermekek emlékezetének teljesítményére

Kutatásunkban az interaktív könyvek emlékezeti teljesítményre gyakorolt hatá-sát vizsgáltam. Azt feltételeztük, hogy ezek a befogadó aktivitására építő alkal-mazások jótékony hatással lesznek a gyermekek teljesítményére. A kutatás során a vizsgálati csoport az interaktív könyvön keresztül ismerte meg a mesét, míg a kontrollcsoport a hagyományos módon. A vizsgálatot követően arra kértem a résztvevőket, hogy meséljék el, miről szólt a történet, majd feltettem kilenc kérdést a cselekménnyel kapcsolatban. A második adatfelvétel során a gyerme-keknek ismét fel kellett idézniük, hogy miről szólt a történet, majd válaszolniuk kellett az előzőleg is feltett kérdésekre. Emellett felvettem a hallási mondatterje-delem tesztet a munkamemória felmérése végett. A kapott adatok alapján a vizs-gálati csoport felidézése az irányított felidézés során eredményesebb volt, míg a szabad felidézés tekintetében nem mutatkozott különbség a csoportok között. A munkamemória nem befolyásolta a gyermekek teljesítményét.

■


Jenei Dániel (Pszichológia MA képzés): A történelmi traumák narratív konst-rukciója

Jelen kutatás a nemzeti traumák narratív konstrukciójának sajátosságait, külö-nös tekintettel azoknak a csoportidentitással való összefüggéseit kívánja feltárni. Célom a történelemmel kapcsolatos traumatikus élményeket közvetítő narratív jegyek vizsgálata és azok áldozatisággal való kapcsolatának feltárása. Fő kér-désem, hogy a történelemi eseményekről mesélt történeteink narratív kompo-zíciója képes-e befolyásolni azt, ahogyan az esemény jelentőségét észleljük és ahogyan a résztvevő csoportok sérülékenységét megítéljük. A nemzeti traumák feldolgozatlansága és az ezzel összefüggő instabil csoportidentitáshoz köthető nyelvi jegyek jelentésének és olvasóra gyakorolt hatásának tudományos igazo-lása közelebb visz minket nemzetünk tragédiáinak értelmezéséhez és az ezzel összefüggésbe hozható identitás állapotok megértéséhez. A múltról való gondol-kodás nagymértékben meghatározza a nemzeti identitás jelenbeli sajátosságait és ezáltal a jelenkor társadalmi viszonyairól való gondolkodást is

■

Kálvin Balázs (Pszichológia BA képzés): A szublimális észlelés szerepe az intu-itív döntéshozatalban

A jelenlegi tanulmány a szubliminális észlelés tükrében próbál választ adni arra, hogy mi is az intuíció vagy milyen egyéb formája létezhet még. Hipotézisünk szerint egy szubliminálisan észlelt inger (helyzete) befolyásolhatja a később ho-zott döntéseinket. A kísérletben 57 egyetemista diák vett részt, akiknek olyan számítógépes animációt vetítettünk le, amely szubliminális ingereket tartalma-zott különböző helyzetekben. Az animáció végén el is kellett dönteniük, hogy milyen választ adnának az adott helyzetben. Majd egy Beágyazott Minta Tesztet is kitöltettünk velük a kognitív stílusuk megítéléséhez. Az adatokat Khi négyzet próbával, valamint független mintás T-próbával elemeztük. Eredményeink sze-rint csak a férfiak esetében van jelentős összefüggés a válaszaik és a szubliminá-lis inger helyzete között. A mezőfüggő-mezőfüggetlen kognitív stílus viszont az eredmények alapján nem befolyásolják a válaszadást.

■

Kővári Réka Luca (Pszichológia BA képzés): Érzelemszabályozás és figyelmi kontroll kölcsönhatásának vizsgálata

Számos szakirodalom szerint a szorongás gyakran szelektív figyelem a fenyegető ingerekre. Figyelmünk és különösen a fenyegető ingerekre adott válaszaink mű-


ködését kutattam, illetve ennek kapcsolatát az érzelemszabályozással, továbbá hogy a félelmet keltő inger aktivációja, melyik agyi struktúrában jelenik meg, valamint a szorongás mértéke és nemei milyen mértékben befolyásolják a figye-lem folyamatát. Warren Mansell, David M. Clark, Anke Ehlers és Yi-Ping Chen 1999-ben végeztek egy kísérletet, melyben a szociális szorongást és a figyelmet vizsgálták különböző érzelmet mutató arcokkal, ennek a mintájára végeztem el a saját kutatásomat.

Módszerek: A Liebowitz Szociális Szorongás Kérdőívet használtam, majd Psy-hoPy Builder programon futó dot-próbával dolgoztam. A kísérleti személyeim mindegyike a Pécsi Tudományegyetem hallgatója volt, összesen 30 emberrel vet-tem fel, ebből 10 férfi és 20 női résztvevőm volt.

Eredmények: A vizsgálat eredményei szerint a fenyegető ingerekre adott vála-szok reakcióideje szignifikáns kapcsolatot mutatott, illetve a nem szorongó és szorongók csoportját összehasonlítva is szignifikáns eredményeket hozott a vizsgálat. Továbbá vizsgáltam még a nemek és a feladatban elért teljesítmény közötti kapcsolatot, ami végül nem hozott szignifikáns eredményt.Diszkusszió: A vizsgálat céljainak leírásakor megfogalmazott predikciók szem-pontjából a hipotéziseim nagyrészt beigazolódott.

■

Stecina Diána Tünde – Arató Ákos – Losonci Adrienn (Pszichológia MA kép-zés): A nikotinfüggőség nemi különbségeinek vizsgálata képalkotó eljárással

Ahogy minden függőségben, így a nikotinfüggőségben is számos nemi különb-ség figyelhető meg neurális, hormonális és viselkedéses szinten. Ezek a különb-ségek pedig meghatározó tényezők lehetnek a függőség kialakulása, progresszió-ja, illetve a leszokás (és annak sikeressége) során (Benowitz és Hatsukami 1998). A nők általában rövidebb idő alatt válnak függővé, mint a férfiak, nagyobb stresz-szoldó hatást várnak a cigarettázástól, érzékenyebbek a jutalomértékű hatásokra és nehezebb számukra a leszokás (Fattore Altea és Fratta 2008). Mindezt a kog-nitív kontroll és végrehajtó funkciók működése befolyásolhatja, mely folyamatok azonban függőség alatt megváltozhatnak (Hyman 2007). A kognitív és figyelmi teljesítmény, a döntéshozatal és a végrehajtó, illetve gátlási folyamatok mérésére a Stroop Color Word Testet használtuk (MacLeod 1992.; Stroop 1935). Vizsgála-tunkban harminc (15 férfi és 15 nő), 19–30 év közötti, rendszeresen dohányzó egyetemista vett részt. A feladat inkongruens része során szignifikáns különb-ségeket sikerült detektálnunk férfi és nő vizsgálati személyeink agyi aktivációs mintázatai között. A különbségeket mutató agyi régiók pedig a feltételezéseink-


nek megfelelően olyan kognitív folyamatokért felelősek, melyek a függőségben is rendkívül fontos szerepet játszanak. Így nagyobb betekintést nyerhetünk a nikot-infüggőség természetébe és a specifikus nemi viselkedéses mintázatok hátterébe dohányzás esetén.

■

Szél Daniella Dóra (Pszichológia MA képzés): A rendőrségi mobbing nyomá-ban

A rendvédelmi szervezetek dolgozói munkakörükből adódóan napi szinten ta-lálkoznak testi és lelki épségüket egyaránt veszélyeztető helyzetekkel. A mun-kakörből adódó veszélyforrások mellett azonban gyakran a nem megfelelő munkahelyi körülményekkel is meg kell küzdeniük. A fokozott megterhelés nem csupán a munkavállalók egészségére káros, de az adekvát szakmai alapú vi-selkedésekre is negatív hatást gyakorol, ezáltal sérülékennyé téve a munkahelyi viselkedés hatékonyságát. A munkahelyi pszichoterror – vagy másnéven mob-bing – megjelenése egyike azon munkahelyi tényezőknek, melyek nem csupán a hatékony munkavégzést, de az egyén pszichés és fizikai jóllétét is veszélyeztetik. A vizsgálatom során a munkahelyi pszichoterror megjelenésének gyakorisága, a munkavállalók egészségére gyakorolt hatása, valamint a mobbing inzultusok gyakoriságának különböző szervezeti tényezőkkel és személyiségjellemzőkkel való összefüggése került feltárásra, magyar rendőrségi minta bevonásával.

■

Törköly Adrienn (Pszichológia BA képzés): A fogamzásgátló hatása a női arc- preferenciára

A fogamzásgátlók hatása még mindig kutatások témáját képezi, egyelőre feltárat-lan terület. Ezzel szemben az arcpreferencia egy nagyon jól dokumentált és kuta-tott pszichológiai jelenség. Kutatásomban a kettő közötti kapcsolatot vizsgálom. 233 heteroszexuális, rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező nő töltötte ki online kérdőívem, amiben 30%-ban feminizált és maszkulinizált férfi arcokat kellett értékelniük. Eredményeimben bizonyítom, hogy a fogamzásgátlót szedő nők arcpreferenciái eltűnnek, nem mutatnak ciklikusságot a vonzóság, megbíz-hatóság, rövid és hosszú távú kapcsolati preferencia terén sem. A kontroll cso-portban lévő fogamzásgátlót nem szedő nők esetében a ritkábban publikált ered-ményeket kaptam, vagyis enyhén inkább a feminin arcokat preferálták, szemben a maszkulinabb arcokkal.

■


Varga Zsófia (Pszichológia BA képzés): Problémás internethasználat és végre-hajtó funkciók összefüggése: Gátlási funkció vizsgálata Stroop-, illetve Simon-fel-adatokkal

Elméleti háttér: Az Internet számos lehetőséget hordoz magában, azonban hasz-nálatával megjelent egy sokakat érintő jelenség, a problémás Internethasználat. A problémás Internethasználat a viselkedéses addikciók közé sorolható, kialaku-lását tekintve rizikófaktort jelenthet többek között a magányosság érzése, csök-kent mértékű szociális készségek, problémás családi háttér. Következményei az élet több területén észlelhetőek: testi tünetek léphetnek fel, interperszonális kapcsolatok, tanulás és a munka területén elhanyagolás észlelhető. Mint más ad-diktív zavarok esetében, a problémás Internethasználat következményeképp is neurobiológiai változások mennek végbe, melyek a gátlási funkció működésének megváltozását eredményezik.

Módszertan: A vizsgálatban 124 egyetemista vett részt, akiknek internethaszná-lati szokásai kerültek rögzítésre. A problémás Internethasználat mértéke a Prob-lémás Internethasználat Kérdőív (PIH, Demetrovics, Szeredi és Nyikos 2004) használatával lett felmérve. A gátlási funkció vizsgálata Stroop-, és Simon-fel-adatokkal történt.

Eredmények: Nők esetében a PIH Kérdőív összesített pontszáma, valamint az el-hanyagolás és kontroll zavar alskálák értékei mutatnak összefüggést a Simon-ha-tással. Továbbá nők esetében az online eltöltött órák száma és a Simon-hatás között összefüggés mutatkozik. Ezek az eredmények a gátlási funkció gyengébb működésére utalnak. Ezt támasztja alá a pontosságban jelentkező gyengébb tel-jesítmény, mely szintén nőknél mutatkozik meg.

Kitekintés: A nemek közti különbség az Internet különböző felhasználási mód-jából is fakadhat, de akár az agy morfológiájában megmutatkozó különbségek is okozhatják. Ezeknek a feltárása további kutatásokat igényel.

■ ■ ■


Pszichológia 2.Személyiség, evolúciós és klinikai pszichológia

•

Helyszín: Ifjúság u. 6. D551Kezdés: 9:00Zsűri: Dr. habil. Láng András egyetemi docens, elnökTagok: Dr. Csókási Krisztina egyetemi tanársegéd, Dr. Kocsor Ferenc tudomá-nyos munkatárs, Teleki Szidalisz egyetemi tanársegéd

Előadások

■ Balogh Jennifer Zsuzsanna: A női szexualitás és orgazmus kapcsolata a módo-sult tudatállapot különböző aspektusaival

■ Béres Veronika: A női szexualitás fluiditás vizsgálata heteroszexuális és bisze-xuális nők esetében

■ Losonci Adrienn – Arató Ákos – Stecina Diána Tünde: Az evészavarok és a problémás Internethasználat közös agyi háttere

■ Brettner Hanna Krisztina: A ruházat színének befolyásoló hatása a párválasz-tás során releváns információk megítélésére

■ Brünner Fruzsina: Szépségsztereotípiák hatása emberi arcok megítélésére■ Flach Richárd: Az önsértés – egy sokarcú jelenség■ Gór Dóra: A fiatalkorú bűnelkövetés rizikótényezőinek feltárása■ Makovics Gábor: A szexuális motiváció és az érzelemszabályozási nehézségek

összefüggései■ Mekis Flóra Zsófia – Pintér Bianka: Szépség sztereotípiák vizsgálata nemi erő-

szakot elkövető férfiak és női áldozataik megítélésében

Rezümék

Balogh Jennifer Zsuzsanna (Pszichológia BA képzés): A női szexualitás és or-gazmus kapcsolata a módosult tudatállapot különböző aspektusaival

Előzetes kutatások bizonyították, hogy a szexuális aktus maga is egy módosult tudatállapot. Kutatásom célja annak a feltárása volt, hogy nők körében a sze-


xuális aktus és az orgazmus átélése során milyen érzelmi, kognitív és mentális változások történnek. Vizsgálatomban 107 nő adatival dolgoztam, átlagéletkoruk 26 év volt (STD=7,785). Az online kérdőívcsomagom első része a szexuális aktus és az orgazmus intenzitásával kapcsolatos kérdéseket tartalmazta, amiket ösz-szehasonlítottam a kérdőívcsomag második felében lévő, „A Tudatállapotok fen-omenológiája” (PCI) kérdőív fődimenzióival. Eredményeim szerint a szexuális aktus és orgazmus során átélt jellegzetes módosult tudatállapot középpontjában az erőteljes pozitív érzelmek és a figyelem fókuszának változásai állnak. Ilyen jellegű élményt ennyire intenzíven és rendszeresen vélhetően csak a szexualitás segítségével élhetünk át a mindennapok során.

■

Béres Veronika (Pszichológia BA képzés): A női szexualitás fluiditás vizsgálata heteroszexuális és biszexuális nők esetében

Dolgozatomban a biszexuális nők szexuális motivációit vizsgálom, különös figyelmet szentelve szexualitásuk fluid mivoltára, melynek köszönhetően le-hetőség nyílik a szexuális vonzalom megélésére egy tágabb spektrumú, válto-zatosabb élményként. Bevezetőmben először szemléltetem az evolúciós elmé-leteket, melyek az emlősök párválasztásának magyarázatára lettek kidolgozva. Azonban a humán szexuális stratégiákat is ugyanolyan értékben meghatároz-zák, így a kutatásom szempontjából releváns női szexuális stratégiákat is kifej-tem dolgozatom során. A női szexualitás annyival rugalmasabb és változatosabb határokkal rendelkezik, hogy még a heteroszexuális nők is rendelkeznek néhai homoszexuális tendenciákkal. Pár szót a homoszexuális viselkedések kialaku-lásáról is ejtek, mely említése elengedhetetlen a biszexualitásról való tárgyalás előtt, amire a bevezetés végén kerül majd sor. Kutatásom során biszexuális és heteroszexuális nők szexuális fluiditását hasonlítom össze morfolt férfi és női arcképek segítségével. A vizsgálat alatt ezen arcok vonzalmát kell megítélniük a kísérleti személyeknek, illetve egy párba állított kényszerválasztásos helyzet-ben szexuális partnert kell választaniuk közülük. Továbbá egyéb kérdésekkel és kérdőívekkel bővítem ki a vizsgálat anyagát, ami az adatok sokszínűségét is fokozza. Az ezekre kapott eredményektől azt várom el, hogy alátámasztják a biszexuális nők magas szexuális fluiditását. A nemi preferencia különösebben nem fog megmutatkozni, azonban a heteroszexuális nők fluiditásra való kapa-citását is feltárják.

■


Losonci Adrienn – Arató Ákos – Stecina Diána Tünde (Pszichológia MA kép-zés): Az evészavarok és a problémás Internethasználat közös agyi háttere

Számtalan vizsgálat igazolja, hogy az Internethasználat hatással van a nők test-képének és önértékelésének formálódására, különösen serdülő és fiatal felnőtt korban. A média által közvetített vékonyság ideál megjelenik a közösségi olda-lakon is, ahol a felhasználók azt az üzenetet kapják, csak akkor szerethetők, ha vonzók is. Ezáltal igyekeznek már egyre fiatalabb korban elérni a vágyott karcsú alakot, az evés túlkontrollálásával és túlzott testedzéssel. Ezek a késztetések átfor-dulhatnak evészavarokba is. A világhálón megjelentek a pro-ana és thinspiration elnevezésű oldalak, ahol a fiatalok támogatják egymást a csontsoványság felé ve-zető úton. Kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük, valóban a vékonyságideál áll e a túlzott Internethasználat és az evészavarok mögött, vagy esetleg közös agyi háttérrel rendelkeznek. A fő hangsúly az insulára helyeződött, mivel ez a terület mindkét rendellenességnél szerepet játszik. 48 férfi és 43 nő vett részt MRI vizs-gálattal egybekötött kérdőíves kutatásunkban. Az eredmények kiértékelése után nem találtunk olyan agyi struktúrát, amely egyszerre állhatna a problémás In-ternethasználat és az evészavarok hátterében. Arra viszont rájöttünk, hogy a de-pressziónak fontos közvetítő szerepe van. Így ha a depressziót akár kognitív alapú mindfulness technikával kezeljük, a másik két betegség tüneteit is enyhíthetjük.

■

Brettner Hanna Krisztina (Pszichológia BA képzés): A ruházat színének befo-lyásoló hatása a párválasztás során releváns információk megítélésére

Kutatásomban arra keresem a választ, hogy miként befolyásolhatja véleményün-ket egy potenciális partner által viselt ruházat színe, illetve az, hogy a kitöltők hosszú vagy rövid távú kapcsolatok felé orientáltak-e inkább.A kutatás önkéntes alapon, anonim módon és online formában zajlott, így össze-sen 533 adat született. A kitöltőknek demográfiai adatokra vonatkozó kérdések után különböző színű – fehér, fekete, kék és piros - felsőket viselő férfi és női mo-delleket kellett értékelniük öt szempont szerint: vonzóság, magabiztosság, hűsé-gesség; rövid vagy hosszútávú kapcsolatra való alkalmasság. Az értékelő szakasz után a vizsgálati személyek egy szocioszexuális orientáció kérdőívet töltöttek ki.A kutatás eredményei többnyire igazolták, hogy a potenciális partner értékelése-kor megmutatkoznak a színekhez kapcsolódó asszociációink hatásai. Az ered-ményekből az is látható, hogy a hosszú, illetve a rövid távú kapcsolatok felé ori-entált személyek eltérő módon értékelik a lehetséges partnereket.

■


Brünner Fruzsina (Pszichológia BA képzés): Szépségsztereotípiák hatása embe-ri arcok megítélésére

Dolgozatomban egy rendkívül érdekes és manapság népszerű témában kutatok, ami a szépségsztereotípia. Sokszor hallani azt a bölcsességet, hogy „a szépség a megfigyelő szemében rejlik”, illetve hogy „a szépség belülről fakad”. Tehát ezek alapján nem szabadna bárkit is a külső megjelenése alapján elítélni, azonban számos kutatás alátámasztja, hogy a vonzó külső hatással van a döntéseinkre, ítéleteinkre. Kíváncsi voltam, hogy valójában meghatározza-e a viselkedésünket a másik személlyel szemben a külső megjelenése, ezért választottam a témát. Kutatásomban elsősorban arra vagyok kíváncsi, hogy az attraktívabbnak ítélt nő-ket, illetve férfiakat pozitívabb tulajdonságokkal ruházzák-e föl a kitöltők, mint a kevésbé vonzónak titulált egyéneket, illetve vizsgálom, hogy a saját testkép megítélése hatással lehet-e arra, hogy az emberek mennyire sztereotípia-kon-zisztensen döntenek.Módszerek: Négy részből álló online vizsgálattal mérem az előítéletességet. Az első szakaszban pozitív, valamint negatív valenciájú személyleírásokhoz kell ar-cokat társítani, a második részben 20 db arcképet kell a megbízhatóság, intelli-gencia és egészségesség dimenziók mentén értékelni, a harmadik felvonásban az MBSRQ kérdőív segítségével mérem a test-self kapcsolatot, majd végül egy rövid médiahasználati kérdéssorral zárom a vizsgálatot.Eredmények: A vonzóbb egyéneket szignifikánsan több pozitív jelzővel illetjük, intelligensebbnek, megbízhatóbbnak, valamint egészségesebbnek ítéljük meg, mint kevésbé attraktív társaikat. Szabályszerű különbségeket lehet megfigyelni a testkép értékelése esetén a nemek között, illetve még a döntéshozatalra is némi hatással lehet a saját külsőnkről alkotott képünk. Megvitatás: Szilárdan kijelent-hető, hogy hatással vannak az emberekre a szépségsztereotípiák a döntéseiknél.

■

Flach Richárd (Pszichológia MA képzés): Az önsértés - egy sokarcú jelenség

Az önsértés egy olyan sokarcú jelenség, aminek megértéséhez legjobban a spektrum szemlélet illeszkedik. A dolgozat témája egy társadalmi és tudományos probléma percepciója során adódott. Társadalmi, mert a szakirodalom (Klons-ky, Oltmanns és Turkheimer 2003.) és a legfrissebb kutatások arról tájékoztat-nak, hogy az önsértés sokkal gyakoribb jelenség, mint azt korábban gondoltuk. Valamint tudományos, mivel még mindig nem állnak rendelkezésünkre olyan evidenciákra alapozott ismeretek, amik megadnák az egyértelmű okát a viselke-dés kialakulásának, fennmaradásának vagy megszűnésének. Dolgozatunk célja


az önsértés problémájának elemzése egy vizsgálati eljárás narratívába ágyazott szemléltetésével. Jelen munkánk egy kísérletsorozat az alapja, valamint egyfajta programhirdetés. Igazi mondanivalónk, hogy az önsértés kutatása egy komplex, és ezért nagyon izgalmas lehetőségeket magában rejtő terület.

■

Gór Dóra (Pszichológia MA képzés): A fiatalkorú bűnelkövetés rizikótényezői-nek feltárása

A dolgozat részletesen ismertet olyan tényezőket a fiatalkorú bűnelkövetők sze-mélyiségében és környezetében, melyek nem találhatóak meg, vagy nem olyan hangsúlyosak azonos korú, középiskolába járó társaiknál, s melyek determi-nálhatják az ő bűnözői létüket. A kutatás a Baranya Megyei Büntetésvégrehaj-tási Intézetben, az EMMI Debreceni Javítóintézet Nagykanizsai Telephelyén és nagykanizsai, illetve pécsi középiskolákban zajlott. A kutatás módszereként hat személyiségteszt szolgált, melyek között szerepelt átfogó és specifikus felmé-rés is (például: karakter- és temperamentum jellemzők, nárcizmus, szadizmus, pszichopátia). A teszteken kívül pedig sor került egy személyes beszélgetésre is, ahol mind a fogvatartottak, mind pedig a középiskolások demográfiai adatai, családi és baráti környezete, anyagi helyzete, és felnövésének körülményei ke-rültek szóba, illetve az elkövetett bűn és miértje a fogvatartotti csoportban. Az elvárt eredmények között szerepel, hogy olyan személyiség- illetve környezetbeli jegyeket találjak a fogvatartotti csoportban, amelyek nincsenek meg, vagy nem hangsúlyosak a középiskolások csoportjában (például antiszocialitás, impulzivi-tás, pszichopátia, szadizmus, szülő(k) büntetett előélete, szülő(k) halála, men-tális betegség vagy addikció a családban, szegénység, alacsony szocioökonómiai státusz stb.), így azonosíthatóvá válnának a rizikótényezők, melyek alapján még időben lehetne beavatkozást végezni a fiataloknál, ami segítené őket a normál életvitel elsajátításában és művelésében. Tehát a hangsúly nem a reszocializá-ción lenne, hanem a prevención. Cél ezen kívül egy olyan tesztcsomag összeál-lítása, mely a jövőben alkalmas lenne a problémás fiatalok szűrésére, bűnözői hajlandóságuk felmérésére. Az eredmények elemzése során találtunk olyan sze-mélyiségbeli és környezetbeli tényezőket, illetve faktorokat, amelyek összefüg-gésben állhatnak a bűnözői lét kialakulásával.

■


Makovics Gábor (Pszichológia BA képzés): A szexuális motiváció és az érzelem-szabályozás nehézségek összefüggései

Tanulmányom két olyan jelenség kapcsolatát vizsgálja, melyek mindennapjaink során bármilyen vonatkozásban megjelenhetnek, és nagyban befolyásolják szo-ciális kapcsolatainkat, szokásainkat, viselkedésünket, illetve egész életvitelün-ket. Általuk hatással vagyunk másokra, hiszen például egy szomorú arckifeje-zés társainkból együttérzést és sajnálatot válthat ki, örömünk akár irigységet is eredményezhet, szexuális kisugárzásunkkal pedig vonzalmat, vagy éppen un-dort kelthetünk a kiszemelt partnerünkben. Az érzelemszabályozás zavarai és a szexuális motiváció jelensége külön-külön már számos kutatót foglalkozatott az utóbbi évtizedekben, azonban a két jelenség egymásra való közvetlen hatása-ival kapcsolatban még nem születtek mélyreható eredmények. Vizsgálatom célja egyrészt éppen az ilyen feltáratlan összefüggések kimutatása, másrészt pedig a szexuális motiváció mentén megjelenő nemi különbségek képének árnyalása volt. Az érzelemszabályozás különböző zavarainak mérésére a Gratz-Roemer-féle DERS (Difficulties in Emotion Regulation Scale) kérdőív magyar adaptáció-ját, a szexuális motivációk vizsgálatára pedig a Meston-Buss-féle YSEX? kérdőív magyar adaptációját vettem fel önkéntes online kitöltők segítségével (427 nő, 147 férfi). Eredményeim szerint (1) a férfiak és a nők szexuális motivációi eltérnek egymástól: a férfiakra a személyes célok elérése, a nőkre pedig a kapcsolati okok jellemzőbbek a szexuális motivációk terén. (2) Az érzelemszabályozás zavarai a szexuális motivációk terén a megküzdéssel kapcsolatos indokokkal mutatnak erőteljesebb összefüggést ezen belül is leginkább azokkal, melyek bizonyos érzelmi hiányok enyhítésére vonatkoznak. A tanulmány eredményeit Trivers (1972) szülői ráfordítás elméletével, illetve a szexuális viselkedés jellegzetessé-geit vizsgáló korábbi kutatások eredményei mentén értelmezem.

■

Mekis Flóra Zsófia – Pintér Bianka (Pszichológia BA képzés): Szépség sztereo-típiák vizsgálata nemi erőszakot elkövető férfiak és női áldozataik megítélésében

A szépség kérdése mindig is központi téma volt az emberek számára. Világunk egyik lényeges mozgatórugója a szép, a vonzó keresése. A szép emberek ősidők-től fogva mind a mai napig előnyben részesültek. Komplett iparágak épülnek a szépség kultuszára, egyre nagyobb teret hódítva világunkban. A szépség témá-jához mindig is hozzátartozott a szexualitás, amely az 1960-as évektől a nyugati világban zajló szexuális forradalom hatásásra különösen előtérbe került. Egyre fontosabbá vált az erőteljes szexuális kisugárzás. Munkámban azt vizsgáltam, hogy van-e összefüggés a fizikai vonzerő, és a szexuális erőszak-bűncselek-


mények megítélése között. Kutatásom fő célja volt kideríteni, vajon az ítéletet, melyet ilyen esetekben hozunk, mennyiben befolyásolja az elkövetők, illetve az áldozatok vonzereje. Az is érdekelt továbbá, hogy a szexuális erőszak áldozata-inak hibáztathatóságát mennyire befolyásolja a fizikai vonzerő. Ezenkívül arra is kíváncsi voltam, hogy a fizikai vonzerő befolyásolhatja-e a bűncselekmény hatására a vizsgálati személyben keltett indulatot. Kérdéseim megválaszolására a Psytoolkit programot, illetve a JSQ kérdőívet alkalmaztam. A vizsgálatban 50 férfi és 74 nő vett részt. A statisztikai elemzések alapján megállapítható, hogy az elkövető és az áldozat fizikai vonzereje szignifikáns hatást gyakorolt a szexuális erőszak bűncselekmények megítélésére.

Pszichológia 3.Fejlődéspszichológia

•

Helyszín: Ifjúság u. 6. D555Kezdés: 9:00Zsűri: Dr. Pohárnok Melinda egyetemi adjunktus, elnökTagok: Dr. Gyuris Petra adjunktus, Zsidó András egyetemi tanársegéd, Budai Tí-mea PhD-hallgató

Előadások

■ Ádám Annabella: Serdülőkori jóllét és kötődés a tanulmányi eredményesség tükrében

■ Makovics Gábor: Iskolai társas jelenségek hatásai a tanulással kapcsolatos mo-tivációra

■ Balog Flóra – Brettner Hanna: Az identitás és a bullying, valamint az empátia és az alexitímia összefüggései serdülőkorban

■ Czombos Zita: A serdülőkori identitásfejlődés és családi működés összefüggései■ Ferencz Tas Zoltán: A családi tényezők szerepe a Sötét Hármas személyiségvo-

nások megjelenésében■ Járdaházi Evelyn: A distresszre adott szülői reakciók és hatásuk a serdülők

fejlődésére■ Kelemen Terézia: A szülői érzelemszabályozás és a negatív történetek struktú-

rája és érzelmi tartalma


■ Lehoczki Lili: Családi szokások és vallásosság összefüggéseinek vizsgálata ser-dülőknél

■ Rohály Sára: A hagyományos és a Waldorf rendszerű oktatás összefüggései a serdülők pszichológiai jóllétével és szükségleteivel

■ Török Dominika: Észlelt szülői bánásmód és az agresszió, düh valamint a szo-rongás összefüggései serdülőkorban

Rezümék

Ádám Annabella (Pszichológia BA képzés): Serdülőkori jóllét és kötődés a tanul-mányi eredményesség tükrében

A serdülőkor átmenetet képez a gyermekkor és az érett felnőttkor között. A fiata-lokat megannyi feladat és kihívás várja ezekben az években, ezek közül a legfon-tosabb az önálló identitás keresése és kialakítása. A családról, szülőkről fokoza-tosan áttevődik az érdeklődés és a kötődés a barátokra, a kortárs kapcsolatokra, amely közeg a serdülő saját magáról alkotott képét kiszélesíti, formálja. A másik fontos korosztályra jellemző feladat a tanulás lesz, melynél az iskola gondoskodik a folyamatos visszajelzésről a tanulmányi eredmények kapcsán. Ez az értékelés nagy jelentőséggel fog bírni a serdülő számára, hiszen önértékelését befolyásolja mind önmagában az értékelés, mind pedig ennek összevetése a család és a kor-társ csoport elvárásaival, értékeivel. A megfelelés, vagy nem megfelelés egyúttal hatással lesz a serdülők jóllétére, valamilyen formában az alapvető pszichológiai szükségleteik kielégítettségére is, hiszen ezek közé olyan komponensek tartoz-nak, mint: kompetencia, autonómia, kitartás, optimizmus, boldogság etc. Ezek alapján a kutatás célja felderíteni a szubjektív tanulmányi eredményesség és a kötődés, valamint a jóllét komponenseinek kapcsolatát a serdülők körében.

Módszer: A kísérleti személyek 14–18 év közötti tanulók (szakgimnáziumban), három különböző osztályból. A serdülők az EPOCH (jóllét), BPNS (alapvető pszichológiai szükségletek) és az ECR-RS (kötődés) kérdőíveket töltötték ki, va-lamint egy, a szubjektív tanulmányi eredményességre vonatkozó kérdésre vála-szoltak. A mintát két részre osztottam az utóbbi válaszaik alapján (az átlagosnál gyengébb és sokkal gyengébb tanulók alkotják az egyik csoportot, az átlagosnál jobb és sokkal jobb tanulók a másikat).

Eredmények: Korrelációanalízis alapján, a feltételezéseknek megfelelően a jelen-ségek között pozitív irányú kapcsolat van. A függetlenmintás t-próbák is beiga-zolták a felállított hipotéziseket.


Következtetések: A jobban és a gyengébben teljesítő tanulók között szignifikáns eltérés van boldogság, kitartás, optimizmus, autonómia és kompetencia terén, a jobban teljesítők javára., tehát az átlagosnál jobban teljesítő tanulók boldogab-bak, kitartóbbak, optimistábbak, önállóbbnak és kompetensebbnek érzik ma-gukat. A kötődés kapcsán elmondható, hogy az átlagosnál gyengébben teljesítő tanulókat inkább fűzi szorongó kötődés az anyához és a kortársakhoz, mint a jobban teljesítőket.

■

Makovics Gábor (Pszichológia BA képzés): Iskolai társas jelenségek hatásai a tanulással kapcsolatos motivációra

Háttér és célkitűzés: Az iskolai motivációt számos tényező meghatározhatja, amelyek hatásai a tanulmányokkal kapcsolatos teljesítményben is meglátszik. Ilyen tényezők lehetnek a szociális környezetet leíró jelenségek is, mint az is-kolai légkör, a mások által elért eredmények és ezen keresztül a társas össze-hasonlítás hajlama. A kutatás célja e társas közegben megmutatkozó jellemzők egyénre vonatkozó hatásainak részletesebb bemutatása, főként a tanulók iskolai motivációját tekintve, és azt közvetítő jellemzőként értelmezve a tanulmányi át-lagra nézve.

Módszer: A kutatásban 62 (30 nő 32 férfi) 17–19 éves korú diák adatait hasz-náltam fel. Kérdőíves módszerrel vizsgáltam iskolai motivációjukat, az általuk tapasztalt iskolai légkört, társas összehasonlításra vonatkozó hajlamukat, illetve egy memóriafeladatban való részvételre is megkértem őket.

Eredmények: (1) Főbb eredményeim alapján egyenes arányú összefüggés mutat-kozik az iskolai motiváció mértéke és az iskolában nyújtott tanulmányi teljesít-mény között. (2) Emellett hasonló kapcsolat látszik az iskolai légkör megítélése és a motiváció, illetve a tanulmányi teljesítmény mentén vizsgálódva is. (3) Végül a társas összehasonlítás felfelé hasonlítási skálájával is egyenes arányosság mu-tatkozik mind az iskolai motiváció mértékét, mind a tanulmányi átlagot tekintve. Következtetések: Az iskolában jelentkező társas jelenségek, és az általuk jelle-mezhető iskolai közeg, illetve mások eredményeinek ismerete is hatással vannak a követelményeknek való megfelelés vágyára, és nagyrészt kapcsolatot mutatnak a tanulmányi teljesítménnyel is. Ezen tényezők fejlesztése tehát alapvető fontos-ságú a diákok jobb eredmények elérésére vonatkozó ösztönzésében.

■


Balog Flóra – Brettner Hanna (Pszichológia BA képzés): Az identitás és a buly-lying, valamint az empátia és az alexitímia összefüggései serdülőkorban

A serdülés időszaka nagyon fontos az identitás kialakulásának szempontjából. Ugyanakkor ebben a korban figyelhető meg a diákoknál a világ számos országá-ban problémát jelentő iskolai zaklatás. A bántalmazásnak különböző okai és még különbözőbb következményei lehetnek. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy bizonyos tényezők, mint például a bullying, az empátiás készség és az ale-xitímia milyen hatással van az identitás fejlődésére; ezen belül is az énképre, a társas kapcsolatokra és szerepekre, valamint az identitás diffúzió kialakulására. A kutatásban összesen 149 középiskolás diák vett részt, akik négy kérdőívet töl-töttek ki: az AIDA kérdőívet az identitás vizsgálatára, a BPQ iskolai bántalmazás kérdőívet, a EmQue-CA-t, mellyel az empátiás képességeket mértük, és a TAS-t, amellyel az alexitímiát vizsgáltuk. Az eredmények az elvárásoknak megfelelően alakultak. Bebizonyosodott, hogy a bántalmazottak fejlődésére valóban súlyos hatással van a zaklatás. Nehezebben azonosítják mások és saját érzelmeiket, in-konzisztens énképpel rendelkezhetnek, társas kapcsolataik és szerepeik kevésbé stabilak, ennek következtében nagyobb valószínűséggel jelenik meg náluk az identitás diffúzió. Empátiás képességeik ugyanakkor magasabbak, mint bántal-mazó társaiké.

■

Czombos Zita (Pszichológia BA képzés): A serdülőkori identitásfejlődés és csa-ládi működés összefüggései

A család szerkezet és az identitásalakulás kérdései kiemelt figyelmet kapnak a serdülőkorban és a kibontakozó felnőttkorban. A család működésének mérésére az Olson-féle Családi Teszt (OCST-4)-et használtam. A serdülők identitásfejlődé-sét az Identitásfejlődési Dimenziók Skála (DIDS), 25 itemből álló önbeszámolón alapuló kérdőív mérte, amit Luyckx és kollégái fejlesztettek ki. Duke, Lazarus és Fivush által kifejlesztett 20 itemből álló kérdőív Tudod-e (TE) Skála pedig a csa-ládtörténeti tudással kapcsolatos kérdéseket tartalmazta. Az eredmények alapján elmondható, hogy nemi különbség figyelhető meg a női és férfi mintán. A rumi-natív exploráció a maladaptív családi működéssel kölcsönös kapcsolatban van. A családtörténeti tudás magasabb családi funkcionalitást eredményez. A serdülők akkor a legelégedettebbek a családjukkal, ha az elköteleződéssel való azonosulás már megtörtént. A családon belüli merev szabályok és szerepek megnehezítik a serdülők identitás kibontakozását.

■


Ferencz Tas Zoltán (Pszichológia BA képzés): A családi tényezők szerepe a Sö-tét Hármas személyiségvonások megjelenésében

A Sötét Hármas témakörében eddig megjelenő kutatásoknak köszönhetően meg-ismerhetjük a nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia személyiségvo-nások jellemzőit, viselkedési stratégiáit, összefüggéseit. Azonban kevés tudással rendelkezünk arról, hogy mely környezeti faktorok segítik elő kialakulásukat. Kutatásomban erre a kérdésre kerestem a választ. Először felnőtt személyekkel töltettem ki a SRQ-HU és a SD3 kérdőívek kérdéseit. A második részben fiatal-korúak válaszolták meg ezeket a kérdéseket, melyet a s-EMBU-A kérdőívvel egé-szítettem ki. A kapott eredmények a fiatalkorú és a felnőtt csoport esetében el-téréseket is mutatnak, de mindkét csoportnál elmondható, hogy a család anyagi helyzete, a testvérek kapcsolata, a szülői részrehajlás és -bánásmód is hatással van a Sötét Hármas személyiségvonások megjelenésére. Ezzel ellentétben a test-vérsorrend és a vizsgált személyiségtípusok között nincs összefüggés, a testvér-nem pedig csak a felnőtt minta esetén mutat kapcsolatot.

■

Járdaházi Evelyn (Pszichológia BA képzés): A distresszre adott szülői reakciók és hatásuk a serdülők fejlődésére

Kutatásom során a serdülők által észlelt, distresszre adott szülői reakciók, a kö-tődési alrendszerek, valamint az érzelemszabályozási nehézségek hatását vizs-gáltam az alapvető pszichológiai szükségletmegélésre.A vizsgálatban 210 diák töltötte ki a kérdőívcsomagot, amely a distresszre adott szülői válasszal, kötődéssel, érzelemszabályozással, valamint alapvető pszicho-lógiai szükségletekkel kapcsolatos kérdéssorokat tartalmazott. A distresszre adott szülői válaszokkal, illetve kötődéssel kapcsolatos kérdőíveket anyára és apára külön töltötték ki a serdülők. Az eredmények tesztelésére felállítottunk egy anyára-, illetve apára vonatkozó modellt. A distresszre adott szülői reakciók ha-tással voltak a kötődés dimenzióira, ezek az érzelemszabályozási nehézségekre, amelyek pedig végső soron az alapvető pszichológiai szükségleteket befolyásol-ták. Az egyes szinteken található változók némelyike direkt hatást is gyakorolt a pszichológiai szükségletmegélésre.

■


Kelemen Terézia (Pszichológia BA képzés): A szülői érzelemszabályozás és a negatív történetek struktúrája és érzelmi tartalma

Elméleti háttér: Az anyai érzelemszabályozás szerepe a narratív ko-konstrukció-ban kevésbé vagy egyáltalán nem ismert, azonban az érzelemszabályozás méré-séhez felhasznált kérdőív (Pereira-féle Szülői Reakciók Kérdőíve, PERS) alskálái párhuzamba állíthatók bizonyos anyai személyiségjegyekkel. A Caprara-féle Big Five Nyitottság faktorának megfeleltethető a Gyermek érzelmei felé fordulás, va-lamint a Gyermeki és szülői érzések elfogadása alskálái, a Neuroticitás dimen-zióval a Gyermek érzelmeinek elkerülése és az Érzelmi kontroll hiánya alskálák vethetők össze. Bár a személyiségjegyek és az elaborativitás közti viszony kuta-tása még gyerekcipőben jár, Laible és munkatársai (2013b) eredményei alapján predikciókat tehetünk az érzelemszabályozás és a történetek strukturális jellem-zőinek és érzelmi tartalmának kapcsolatára.

Módszertan: Vizsgálatunkban 24 anya-gyermek páros vett részt. Feladatuk egy-egy olyan együtt átélt történet közösen történő felidézése volt, amikor a gyermek megijedt, szomorú, boldog és haragos volt. A performancia feladatot követően a vizsgálat a kérdőív (Szülői Érzelmi Reakciók Kérdőíve, PERS) kitöltésével ért véget.

Eredmények és megvitatás: A Nyitottsággal megfeleltethető PERS alskálák (Gyer-mek érzelmei felé fordulás és Gyermeki és szülői érzések elfogadása) összefügg-nek a magas strukturális elaborativitást jelző kódokkal (OPQ, CONF). A Neuro-ticitásnak megfelelő alskáklák (A Gyermek érzelmeinek elkerülése, Érzelmi kontroll hiánya) és az érzelmi történetek szerkezetének és érzelmi tartalmának kapcsolata azonban már jól kevésbé meghatározható.

Kitekintés: A kérdőív és az érzelmi történetek kapcsolatát vizsgáló kutatásról még nincs tudomásunk, így eredményeink, illetve a kérdőívvel kapcsolatos ké-sőbbi munkák újító erejűek lehetnek.

■

Lehoczki Lili (Pszichológia BA képzés): Családi szokások és vallásosság össze-függéseinek vizsgálata serdülőknél

Elméleti háttér: Bossard és Boll (1950) voltak az első olyan kutatók, akik a Ri-tuálé a családi életben c. tanulmányukkal felkeltették az érdeklődést a kutatók körében a családi rituálék vizsgálatához. Később Fiese (1992) hét alkalomtípust azonosított, és létrehozta az FRQ kérdőívet. A családi rítusokkal már sok kutatás


foglalkozott, de a vallásossággal való közvetlen vizsgálata még nem sok helyen fordult elő. A vizsgálatom célja az, hogy feltárjam a családi szokásoknak a vallá-sossággal való kapcsolatát.

Módszer: A családi rítusok mérésére a Családi Szokások Kérdőívét használtam, melyet a DUREL-H vallásosságot mérő kérdőívvel vetettem össze. A kérdőíveket középiskolai tanulókkal vettem fel.

Eredmények: A Családi Szokások és a vallásosság között szignifikáns, pozitív kapcsolat van. Legerősebb kapcsolatot az Intrinzik vallásosság és a Gyakoriság dimenzió között találtam, a legjobban pedig a Vallási Ünnepek alkalom magya-rázza az Intrinzik vallásosságot.

■

Rohály Sára (Pszichológia BA képzés): A hagyományos és a Waldorf rendszerű oktatás összefüggései a serdülők pszichológiai jóllétével és szükségleteivel

Kutatásunkban arra a kérdésre kerestük a választ, van-e különbség a pszicho-lógiai jóllét tekintetében a hagyományos és a Waldorf rendszerű oktatás diákjai között. A jelenséget több elmélet –a szubjektív jóllét, a pozitív pszichológia és a szelfdeterminációs elmélet –keretében is vizsgáltuk. Bár a két pedagógiai rend-szer csak az iskolai élettel való elégedettség mértékében mutatott egyértelmű eltérést, a további statisztikai elemzések rávilágítottak a köztük észlelhető kü-lönbségek természetére. A Waldorf pedagógiában az iskolai élettel való elége-dettség szorosabban és többrétűen függ össze a pszichológiai jóllét elemeivel, mint a hagyományos oktatásban; az iskolai élet szervesebben ágyazódik a diákok mindennapjaiba és nagyobb szerepet kapnak a szociális kapcsolatok.

■

Török Dominika (Pszichológia BA képzés): Észlelt szülői bánásmód és az agresz-szió, düh, valamint a szorongás összefüggései serdülőkorban

A serdülőkor az individualizáció időszaka, amikor az autonómia rengeteget fej-lődik, de a szülőktől való távolságtartás ellenére a serdülők továbbra is keresik a szülői támogatást és iránymutatást a számukra stresszes időszakokban (Barbot, Heinz és Luthar 2014). Fontos számukra a fizikai és érzelmi kötődés és a támo-gató szülői bánásmód, ami egyben a kényelem és a védelem forrása is (Bowlby 1969). A kutatásomban arra voltam főként kíváncsi, hogy a serdülők szüleikkel kapcsolatos negatív érzései miként befolyásolják az agressziót, a dühöt és a szo-rongást. Összefüggést találtam a serdülőkori agresszió, düh, szorongás és a szü-


lői elkerülő reakció a gyerek distresszére; serdülői elkerülés a szülői intimitásra, és az észlelt elutasító szülői bánásmód között.A szakirodalom alapján feltételeztem, hogy a fiúk fizikai agressziója jelentősen erősebb, mint a lányoké, ami a statisztika alapján beigazolódott. Azonban a lá-nyok verbális agressziója nem bizonyult szignifikánsan erősebbnek a fiúkénál. Érdekesnek találtam megvizsgálni, hogy vajon a nem hagyományos családban nevelkedő serdülők agresszivitása és szorongása erősebb-e, mint a hagyományos családban élőké, azonban csak az agresszió düh skálájával találtam összefüggést.

■ ■ ■

Nemzetközi tanulmányok•

Helyszín: Ifjúság u. 6. D105.Kezdés: 9:00Zsűri: Prof. Dr. Kákai László, egyetemi tanár, elnökTagok: Dr. Schmidt Andrea, egyetemi docens, Dr. Vörös Zoltán, egyetemi adjunktus

Előadások

■ Hirth Zsófia: A populizmus elemei a Jobbik politikájában■ Ripp Adrienn: Az EU-CELAC együttműködés, valamint Magyarország kapcsola-

ta a latin-amerikai térséggel a Déli Nyitás keretében

Rezümék

Hirth Zsófia (Nemzetközi tanulmányok MA): A populizmus elemei a Jobbik politikájában

A dolgozat a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2013-ban indult néppártosodási törekvésére, folyamatára, hátterére, annak okaira és lehetséges következménye-ire fókuszál. A tanulmány azt vizsgálja, milyen okok miatt változtatott irányt a párt a szélsőjobboldali-radikális pólustól a centrum felé. Melyek voltak azok a politikai folyamatok, okok és társadalmi hatások, amelyek a taktikaváltás mellett döntöttek? Mi eredményezte azt, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke kölyök vizs-lákkal fényképeztette magát, a szélsőséges, elsősorban rasszista és antiszemita


töltetű retorika mérséklődni kezdett, valamint több radikális elképzelés lekerült a napirendről. Helyükre olyan témák kerültek, amelyekkel a párt álláspontja sze-rint nagyobb választói bázist lehet megszólítani. Hipotézisem szerint mindennek eszköze a populista felfogás, amely alapvetően retorikai-kommunikációs fordu-latot és annak kifejezését jelenti. A dolgozatban mélyebben bemutatom a fogal-mat, később pedig ismertetem annak a gyakorlatban való alkalmazását a Jobbik működésében. Ismertetem egyúttal a néppártok általános jellemzőit is, párhu-zamot vonva néhány külföldi példával. A kutatáshoz a releváns szakirodalmon kívül sajtótermékeket és a Magyarország Politikai Évkönyve forrásait használtam fel, ezen kívül megfigyeltem a párt politikusainak beszédeit. Mindezek mellett elemzem a 2016 áprilisában végbement pártelnöki változtatásokat, majd a 2016. október 2-i népszavazásban értelmezhető hozzáállását. Továbbá bemutatom a Jobbik elmosódott profilját, a Fidesz–KDNP-vel való politikai átfedéseket, me-lyek a néppárti átmenetet sikerét erősen kérdésessé teszik.

■

Ripp Adrienn (Nemzetközi tanulmányok BA): Az EU-CELAC együttműködés, va-lamint Magyarország kapcsolata a latin-amerikai térséggel a Déli Nyitás keretében

Amióta az eszemet tudom, érdekel a spanyol nyelv, ezzel együtt a spanyolajkú országok is. Néhány éve kezdtem el tanulni a nyelvet, hogy még jobban megis-merkedhessek a spanyol történelemmel, gazdasággal, az ott élő emberek min-dennapjaival. Megfigyelhető, hogy a spanyol nyelv és kultúra egyre nagyobb jelentőséggel bír a világban. Elég tíz percig hallgatni a rádiót és biztosan találko-zunk egy latin ritmusú zeneszámmal. Nem igazán ismerek olyat, aki ne akarna megtanulni spanyolul vagy portugálul, illetőleg ne akarna eljutni valamely ibe-ro-amerikai országba. Ez mind a soft power hatása, azonban véleményem szerint, erre lehet igazán építeni. Nem elég a politikusokat meggyőzni: ha igazán sikeres akar lenni egy ország nemzetközi téren, a hétköznapi embereket sem árt maga mellé állítania. Dolgozatom témájának kiválasztásában több faktor is szerepet játszott a spanyol nyelv és kultúra szeretete mellett, meghatározó élményként él-tem meg, hogy lehetőségem volt részt venni a 2017. évi XVIII. Ibero-Amerikai Hé-ten, amely során rengeteg különböző országból érkező, a téma iránt érdeklődő személlyel találkozhattam. Meghallgattam a konferenciaelőadásokat, valamint én is készültem egy referátummal. Kezdetben nem igazán tudtam meghatározni a témámat, hiszen Latin-Amerika hatalmas, így a lehetséges témakörök is vég nélküliek. Olvastam azonban egy cikket, amely felkeltette az érdeklődésemet. Ebben az szerepelt, hogy külügyminiszterünk, Szijjártó Péter a Dominikai Köz-társaságban, Santo Domingoban tartózkodott egy konferencián. Ez kíváncsivá tett: mi keresnivalója van ott egy magyar politikusnak? Ekkor beszéltem tehát


először a CELAC és az Európai Unió, illetve Magyarország kapcsolatáról. Nagyon érdekesnek találtam a témát, így úgy döntöttem, tovább kutatok, és egy nagyobb terjedelmű, még inkább részletekbe menő írást állítok össze.

A dolgozatom témájának kiválasztásánál a fentiek mellett jelentős szerepet játszott az is, hogy mindenképpen valamilyen aktuális kérdésről szerettem vol-na írni. Úgy gondolom, hogy nemzetközi kapcsolatok szakos hallgatóként elen-gedhetetlen, hogy tisztában legyünk a világban történt eseményekkel, melybe a CELAC is beletartozik.

■ ■ ■

Szociológia•

Helyszín: Zsolnay Kulturális Negyed, E25 108Kezdés: 8:30Zsűri: Prof. Dr. Kovács Teréz, egyetemi tanár, elnökTagok: Dr. Ragadics Tamás, egyetemi adjuktus, Pirmajer Attila, PhD-hallgató

Előadások

■ Aradi Fanni Sarolta: Lakni kell – A pécsi lakáspolitikai közelmúltja és tenden-ciái

■ Elekes Tamás Lajos: Bitcoin: A kódolt bizalom■ Horváth Éva Annamária: Történetek a Bárdudvarnok környéki pusztákról a

gazdasági cselédség emlékezetén keresztül■ Bársony Sarolta: Olvasó ifjúság

Rezümék

Aradi Fanni Sarolta (Szociológia BA képzés): Lakni kell – A pécsi lakáspolitikai közelmúltja és tendenciái

A kutatás a rendszerváltozás után bekövetkező lakáspolitikai paradigmaváltás, különös tekintettel ennek az országos és pécsi ingatlanállományra való hatására, strukturális átalakulására és az elmúlt években megfigyelhető jelenségek politi-kai kezelésének vizsgálatára vállalkozik.


A kutatás megszületésének háttere A Város Mindenkié Pécs csoportban végzett lakhatási érdekvédő tevékenységem, mely munkám során felgyűlt tapasztala-taim szükségessé tették a terület szakpolitikai feltérképezését. Az általános és országos ingatlanpiaci válság, a szociális politika fokozatos leépítése, a lakhatás széleskörű problémává válása egyre meghatározóbb eleme a pártpolitikai meg-nyilvánulásoknak, így fontossá válik a terület szociológiai jellegű kutatása. A dolgozat elméleti és történelmi alapokra helyezése után kiemelten foglalkozom Pécs város magán- és önkormányzati lakáshelyzetével és városszerkezetével, va-lamint az erre ható országos tendenciákkal, helyi folyamatokkal. Végül a rész-letes adatbázis elemzés és értékelés után a város lakásgazdálkodási szerveinek hiányait vizsgálom, valamint a lakáspolitikai és lakásgazdálkodási koncepciók megvalósulásának strukturális akadályait.

■

Elekes Tamás Lajos (Szociológia MA képzés): Bitcoin: A kódolt bizalom

Egy rendkívül új típusú pénzügyi entitás példáján és volumen adatainak felhasz-nálásával mutatom be, ahogy a hagyományos, offline bizalmi struktúrák mel-lett megjelennek az új típusú online és decentralizált típusok. Dolgozatomban a hagyományos statisztikai elemzés eszközkészletét használom Big Data-szerű adatok feldolgozására és ezen adatok alapján és két országpélda segítségével mu-tatok be pár olyan helyzetet, mikor szemmel látható az új struktúrák térnyerése.

■

Horváth Éva Annamária (Szociológia BA képzés): Történetek a Bárdudvarnok környéki pusztákról a gazdasági cselédség emlékezetén keresztül

Jelen dolgozat az 1945 előtti gazdasági cselédség életkörülményeinek feltárását tűzte ki célul a Somogy megyei Bárdudvarnok település egykori nagybirtokain. Fókuszában a mezőgazdasági termelőüzem szervezeti hierarchiájának alján ál-lók különböző lakókörnyezete és ehhez való viszonyai, mobilitási lehetőségei, habitusa állnak, valamint alkalmazkodási stratégiái a megváltozó politikai és gaz-dasági rendszerhez. A kutatást szakirodalmi elemzéssel, és élettörténeti interjúk gyűjtésével végeztem, ezek feldolgozásához a biográfia módszerét választottam. Az első megszólalók családom köréből kerültek ki, majd hólabda módszerrel haladtam tovább. Eredményként megállapítható, hogy a mezőgazdasági cselé-dek 1945 előtti élethelyzetének szubjektív megítélésére a Bárdudvarnok környé-ki pusztákon hatott a birtokos hozzáállása a gazdálkodás szereplőihez. Kitörési lehetőség nem volt. 1945 után a cselédpálya megszakadt. A szocializmusban az alsó népréteg különböző módokon alkalmazkodott a megváltozott helyzethez.


Bársony Sarolta (Szociológia BA képzés): Olvasó ifjúság

Az olvasás hatásának jelentősége nem csak a múltban volt meghatározó, hanem korunk digitalizált és rohamosan fejlődő világában is. Átalakulnak az emberi kapcsolatok, a normák és a szabadidős tevékenységek köre. A gyorsuló világban rendszeres kihívást jelentenek a könyvolvasás művészetére nézve a képernyős tevékenységek, hiszen a képernyő előtt töltött idő megnövekedése teljesen átala-kította az ember szabadidejét. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a képer-nyős elfoglaltságok (közösségi oldalak, Internet, televízió) uralják a szabadidő jelentős részét a televízió térhódítása óta, míg az olvasás, egy másik évszázad kedvelt elfoglaltságává avanzsál lassacskán. Ezért, valamint saját érdeklődésem miatt vállalkoztam a kutatás lebonyolítására, amely során 105 középiskolai vég-zős diák bevonásával felmértem, hogy a szabadidő eltöltése során mely tevé-kenységeket preferálnak, szívesen töltik-e az idejük olvasással, s ha igen, akkor milyen könyveket olvasnak szívesen.

■ ■ ■

Történelem és Régészet•

Helyszín: Rókus u. 2. M115.Kezdés: 9:00.Zsűri: Dr. habil. Gőzsy Zoltán, egyetemi docens, elnökTagok: Dr. Barabás Gábor, egyetemi adjunktus; Neményi Réka egyetemi tanár-segéd

Előadások

■ Miklós-Amrein Tímea: Antinoos – Egy isten születése■ Kovács István: Az aradi prépostság a késő középkorban■ Andrásfalvy Csenge: Egy dunántúli naplóról – az 1956-os forradalom egy pécsi

lány szemével■ Várdai Levente: A leventeintézmény létrejöttének körülményei, nevelési célki-

tűzései■ Orsós György: Történelmi tudat a rendszerváltás utáni középiskolai történe-

lemtankönyvekben


Rezümék

Miklós-Amrein Tímea (Régészet MA képzés): Antinoos – Egy isten születése

Dolgozatom témájául Antinoosnak, Hadrianus császár bithyniai születésű ke-gyencének az istenné avatását választottam. Az Antinoos-kultuszt és magát Antinoost is számos megközelítés szerint vizsgálhatjuk, ezért igyekszem egy összefoglalást nyújtani az ifjú életéről, az istenné avatásáról, a kultuszáról és a hozzá kapcsolódó ábrázolásokról. Ezeket a témákat igen nehéz egymástól elvá-lasztani, de mindnek külön fejezetet szenteltem. Elsőként az életét mutatom be, majd felsorolom azokat a tényezőket, amelyek alapot szolgáltattak az ifjú istenné emelésére. A kultusz tekintetében a sajátosságokat emelem ki, összehasonlítva a keleti és nyugati provinciák közti különbségeket. Végezetül az ifjúhoz kötődő ábrázolások legfontosabb jellemzőit és fajtáit gyűjtöttem össze, melyeket példák-kal szemléltetek.

■

Kovács István (Történelem MA képzés): Az aradi prépostság a késő középkorban

Kutatásaim során az aradi prépostság történetével és személyi összetételével foglalkoztam, a vizsgálat periódusa az 1438 és 1490 közötti évtizedekre terjedt ki. Jelen munkámban eredeti forrásokat használtam, így mintegy 600 oklevelet néztem át. Először összefoglaltam az aradi prépostság kutatástörténetét, majd a második részben igyekeztem végigjárni az intézmény történetét a tárgyalt idő-szak végéig. A harmadik részben a káptalani stallumokat vizsgáltam, illetve azt, hogy kik birtokolták a vizsgált periódusban ezeket, így a méltóságviselőket a tisztségviselőket, az egyéb stallummal rendelkező kanonokokat, végül pedig a karpapokat vettem górcső alá. Jelen dolgozat utolsó részében a javadalmasok származását vizsgáltam. A dolgozat nem titkolt célja, hogy az aradi kanonokokat a kutatás számára elérhetővé tegye, és beágyazza a hazai káptalankutatás eddigi eredményei közé. E szempont mentén tervezem a vizsgált periódus kibővítését az Anjou- és a Jagelló-korra is.

■

Andrásfalvy Csenge (Magyar–Történelem osztatlan tanári képzés): Egy dunán-túli naplóról – az 1956-os forradalom egy pécsi lány szemével

Egy ilyen fontos történelmi pillanatot, mint az 1956-os forradalom, nem a szá-raz tényekben tudjuk leginkább megragadni, hanem a személyes történetekben.


Mindegyik más és szubjektív, így jön létre a pluralitás történelme. Kivételes sze-rencse, ha az egykor írásban rögzített élményeket egyazon személy évtizedekkel később is őrzött emlékeivel vethetjük össze, és még jobb, ha ezeket mások né-zőpontjából is vizsgálhatjuk. Esetünkben adottak ezek a szerencsés körülmé-nyek. Dolgozatom középpontjában egy 1956 októberében írt napló áll, melynek bejegyzéseit a történészek által rekonstruált történelemmel, a naplóíró hatvan évvel későbbi visszaemlékezéseivel és – néhány ponton – egy pécsi tanárnő nap-lójával fogom összevetni, vizsgálva az eltérő életkorból és élettapasztalatból adó-dó különbségeket.

■

Várdai Levente (Történelem–Média osztatlan tanári képzés): A leventeintéz-mény létrejöttének körülményei, nevelési célkitűzései

Dolgozatomban Magyarország két világháború közötti időszakának legjelen-tősebb ifjúságnevelési intézményével foglalkozom, a leventeintézménnyel. A katonai előképzés sürgetői mellett a 20. század első felében a sportkultúra, az egészséges életmódra nevelés híveinek és terjesztőinek száma is erőteljesen megnövekedett a civil szférában és az oktatás területén. A létrejövő intézmény-ben a testi és sportos nevelés többek között ezért is jelentős szerepet kapott. Ez a két érdekcsoport – a sok egyéb tényezőtől függetlenül – a levente történetében végig jelen volt és formálta azt. A KTDK dolgozatom fő célja az, hogy körüljár-ja a leventeintézmény kialakulásának körülményeit és okait. Az ifjúságnevelési intézmény programjának domináns része az 1920-as években a testnevelés volt, így nem érdemes csupán a honvédelem szemszögéből tekinteni a leventeintéz-ményre, mert nem kapunk teljes képet. Továbbá egyfajta felzárkóztató szerep-ben is működött, az analfabetizmus elleni küzdelem fő színterévé vált. Emellett természetesen katonai ismereteket is közvetített tagsága felé.

■

Orsós György (Földrajz–Történelem osztatlan tanári képzés): Történelmi tudat a rendszerváltás utáni középiskolai történelemtankönyvekben

Dolgozatom a történelmi tudat Jörn Rüsen által kidolgozott történelemdidaktikai elméleten keresztül elemez középiskolai történelemtankönyveket. Célja az azok-ban megjelenő fasizmusértelmezéseket, valamint történelmi tudatot vizsgálni. Munkám a téma szempontjából a rendszerváltás és napjaink között eltelt idő-szakról ad áttekintést. Elemzési módszerét tekintve deskriptív-hermeneutikus metódust használ. A dolgozat fő eredménye, hogy rámutat arra, hogy a Rüsen által genetikusnak nevezett történelmitudat-típus kialakításába tolódik el a törté-


nelemdidaktika a tankönyvekben; valamint az, hogy a liberális és totalitariánus elméletek azok, amelyek a döntően manifesztálódó irányzatoknak tekinthetők a rendszerváltás után tankönyvi szövegekben.

Documents

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos ... · Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2018 tavasz Programfüzet