PEDAGÓGIAI PROGRAM - Nyírpazonynyirpazony.hu/iskola/wp-content/uploads/2013/04/ped... · 2015-02-26 · figyelembevételével évente tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni:

Színi Károly

Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

2

Pedagógiai program Intézményünk pedagógus közössége elkészítette pedagógiai és művelődési programját, amelyet a

szülőkkel, a tevékenységi körünkkel kapcsolatban levő szervezetekkel egyetértésben

önkormányzatunk elfogadott.

A programkészítés kiterjedt integrált intézményünk minden egységére.

A pedagógiai és művelődési program szellemében kezdődött a munka a meghatározott elvek, célok

figyelembe vételével történtek az egyes időszakok (tanévek) feladatainak meghatározásai, iskolai,

közművelődési teljesítmények értékelései.

1. Az intézményünk egységes nevelési rendszere

Intézményünk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi

és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Nyírpazony község

lakosságának az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos

jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket.

A pedagógiai és művelődési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat,

feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják – részben össztársadalmi, de jelentős mértékben

helyi egyetértéssel – rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye.

A program szerkezete is az egység megteremtését célozza. Az 1. fejezet tartalmazza mindazokat a

részeket, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak, amelyek az együttműködést, a humán

és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják.

1.1. Alapelvek Intézményünk

küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a

szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez,

oktatáshoz, az önművelődéshez, a sporthoz szükséges alapfeltételeket;

humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést,

amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat;

hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti

elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus, az

emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet

erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak;

munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért

teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg.

1.2. Célok

A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető

oktatási, művelődési, szórakozási, sportolási igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-

nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei.

Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni

tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb

közösségeink, egész intézményünk célkitűzéseinek megvalósítását.

Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző

korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését.

3

Anyagi lehetőségeink függvényében a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetővé

kívánjuk tenni az érdeklődőknek, amelyeket saját erőből (egyéni vagy család) nem lennének

képesek elérni. (Pl.: nagy értékű ismeretterjesztő és képzőművészeti könyvek, folyóiratok,

számítógépes szolgáltatások, stb.)

Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének

megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók.

Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket

igényel. A humán erőforrások biztosítása, pótlása esetén elsődlegesen az adott részintézmény

érdekeit, majd ezután a sokrétű intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az

alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek

megfeleljünk.

A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a

pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani.

A teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program bevezetése, működtetése.

1.3. Feladatok

A pedagógiai program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak

figyelembevételével évente tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni:

a pedagógiai program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét,

az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait,

az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását,

a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait,

az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait,

az ellenőrzés kiemelt területeit.

Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra

jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek.

Biztosítani kell az intézményt irányító dokumentumok egységét, tudatos alkalmazását

(Pedagógiai program, Házirend, Szervezeti és működési szabályzat)

1.4. Kapcsolatok

Az intézményi eredményes együttműködés alapja az intézményen belüli kapcsolatok rendszere,

amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei:

Az intézményvezetés napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez.

Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések,

vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a

mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is,

amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény tevékenységének alanyai,

valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz.

A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a

községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában.

Az iskola érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az

intézményi célkitűzések megvalósítását. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei

szerződésbe is foglalhatók.

4

2. Tágabb környezetünk

Nyírpazony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több mint 3000 fős községe, a 4-es főközlekedési

út mentén, Nyíregyházától 5 km-re fekszik.

A községben háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnő és gyógyszerész tevékenykedik. A

község infrastruktúrája jó, van gáz-, víz-, szennyvíz-, telefonhálózat, kábel TV, élelmiszerboltok, az

autóbusz közlekedés félóránként érinti a települést.

Az emberek többsége nyíregyházi munkahelyen dolgozik. A településen csak kereskedelmi

egységekben és néhány nagyobb vállalkozásban van munkalehetőség. Sok a munkanélküli, melynek

hátrányát minden téren érezzük.

A falu határában található a Nyírség egyik dombja, mely körül természetes szabadidőpark van.

Kedvelt kirándulóhelye a környező településeknek is. Télen ragyogó szánkózási és síelési lehetőséget

nyújt, nyáron kellemes környezete segíti az odalátogatók kikapcsolódását.

3. Iskolánkról

3.1. Történetünk

Iskolánkról az első feljegyzések az 1500-as évek végéről valók, a legrégebbi meglévő

anyakönyv az 1884. tanévi.

Az alapítás évétől egy református, egy katolikus és egy állami iskola működött. Az államosítás

után közös igazgatásúvá váltak. 1996. május 30-án felvette iskolánk Színi Károly író, tanító nevét.

A Községi Önkormányzat döntése alapján 2007. szeptember 1-én az óvoda, az iskola és a

könyvtár összevonásával Színi Károly Általános Művelődési Központtá alakultunk, majd 2012.

szeptember 1-jén Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony

lettünk az óvoda kiválása után.

3.2. Szűkebb környezetünk

Az iskolaépület három részből áll, minden rész más-más korú, a legújabb rész 1984-ben épült.

Sportudvart, közlekedési parkot, játszóteret alakítottunk ki. A parkosítás folyamatosan történik. Nagy

hangsúlyt fektetünk a rendre és a tisztaságra.

Az iskolaépületben 10 tanterem, 1 tornaterem, 2 öltöző, 4 mosdó, 4 WC, 1 egészségügyi szoba,

2 szertár, 1 technika terem, 1 számítástechnika terem, 1 könyvtárterem, 1 olvasóterem, 2 irodahelyiség

és előterek vannak. A tantermekből 4 szaktanterem jellegű.

Az épületek szintkülönbsége színpad kialakítására adott lehetőséget, így az előtér egyben a

rendezvények helyszíne is.

Oktatási eszközeink megfelelőek, a legfontosabb berendezések, szakkönyvek, segédanyagok,

audio-vizuális eszközök rendelkezésünkre állnak.

Az udvaron kiépített teniszpálya, – mely többfunkciós, alkalmas egyéb labdajátékok játszására

is – biológiai bemutatókert, kiépített játszóudvar, KRESZ-park, kemence és 200 m-es salakos

futópálya van.

3.3. Tantestületünk

Iskolánkban 16 – a szaktárgyaknak megfelelő képesítéssel rendelkező – pedagógus és egy

lektor tanár dolgozik. A tantestület szakmai és módszertani felkészültsége a tanulók folyamatos

továbbhaladásában, a tanulmányi és sportversenyeken való eredményes részvételben, valamint az

iskolánkból kikerülő tanulók eredményeiben tükröződik.

5

A pedagógusok egy része községünk lakója. Korszerinti megoszlása arányos, vannak nagy

tapasztalattal rendelkező kollégák és megtalálhatók a fiatalabb korosztály képviselői is. Mindannyian

folyamatosan képezik magukat, és valamilyen szinten állandóan részt vesznek továbbképzéseken,

tanfolyamokon. Munkájukat pontosan, nagy körültekintéssel, az új és korszerű, frissen szerzett

ismeretek felhasználásával végzik. A tanórákon kívüli munkájuk is kimagasló, a szakkörök vezetése, a

gyermekszervezeti-, a diákönkormányzati-, a sportköri munka, a versenyekre való felkészülés és

részvétel, a műsorok, rendezvények lebonyolítása mind magukért beszélnek.

A tanítás és a nevelés eredményességének megtartása és emelése, valamint az ellenőrzés és az

értékelés egységességének érdekében iskolánkban szakmai munkaközösségek működnek – Kós

Károly, természettudományi - melyek munkaterv szerint dolgoznak.

Példamutató összmunka van tantestületünkben. Az egymás munkájának segítése, támogatása,

egymás megismertetése a frissen szerzett szakmai és módszertani információkkal életeleme és

mindennapi gyakorlata a pedagógusoknak.

3.4. Dolgozóink

Intézményünkben 1 iskolatitkár segíti a tanítást és a nevelést, munkájával hozzájárul a

zökkenőmentes működéshez.

3.5. Tanulóink

Tanulóink községünk gyermekei. Sajnos egyre csökken a számuk, melynek legfőbb oka, hogy

évről évre kevesebb gyermek születik. Az idejáró gyermekek képessége átlagos szintű. Sok olyan

család van, ahol a nehéz anyagi helyzet, a munkanélküliség miatti elkeseredésben nem törődnek

kellően a gyermek előmenetelével. Szerencsére többen vannak, akik gyermekük boldogulását,

gondozását, eredményes tanulását tartják legfontosabb kötelességüknek. Kapcsolatuk olyan az

iskolával, amiből kitűnik, hogy tudják, csak az iskola segítségével érhetik el céljaikat. Hisznek a közös

munka eredményességében, a tanárok magas szakmai, pedagógiai, pszichológiai és módszertani

tudásában. A tantestület maximálisan eleget szeretne tenni ennek az elvárásnak.

Tanítványaink az országos kompetenciamérésben az országos átlag felett teljesítenek,

folyamatosan részt vesznek az iskola, a megye, a RISZ és a NYITÖT által szervezett tanulmányi és

sportversenyeken. Eredményes szereplésüket mutatja a sok jó helyezés, az oklevelek sokasága, melyek

büszkén díszítik iskolánk falát.

Az 1-2. osztályos gyerekek az egész napos oktatás keretében, a 3-4. osztályos tanulók a

napköziben naponta háromszori, az egészséges fejlődésüket biztosító étkezésben részesülnek.

A felsős tanulóknak csak egy része vesz részt iskolai étkeztetésben. A rászorulókat az önkormányzat

támogatja.

3.6. Segítőink Intézményünkben Iskolaszék és Szülői Munkaközösség működik. Munkájukra mindig

számíthatunk, rendezvényeink legfőbb segítői. Általuk naprakész kapcsolatunk van a szülőkkel, a

község lakóival. Folyamatosan tájékoztatjuk őket az iskola működéséről, az elképzelésekről és a

lehetőségekről. Véleményüket kérjük aktuális tevékenységeinkhez is.

Egy osztályban működik a Megyei Rendőrkapitányság segítségével a „D.A.D.A.”

(dohányzás, alkohol, drog, aids) program, mely egészségvédelmi és bűnmegelőzési célokat szolgál.

Tanítványaink szakember segítségével ismerkednek meg a rájuk leselkedő veszélyekkel, és

megtanulják kivédési lehetőségeiket.

Intézményünkben működik a „Színi Károly Alapítvány, Nyírpazony”, mely hivatalosan bejegyzett.

Célja az iskolai munka sokirányú anyagi támogatása.

6

4. Intézményünk jogállása

4.1. Jogi státuszunk:

Az intézmény neve: Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű

Általános Iskola Nyírpazony

A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

A működtető: Községi Önkormányzat Nyírpazony, Arany J. u. 14.

Az alapítás éve: Intézmény-történeti szempontból: 1580.

Az Alapító okirat kelte: 2012. január 01.

Alaptevékenység: Általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, napközi

otthonos és tanulószobai ellátás, és iskolai könyvtár.

A képzési idő: 8 év, illetve a tankötelezettségi kor befejezéséig.

A képzés szakaszai: Alsó tagozat: 1-4. évfolyam,

Felső tagozat: 5-8. évfolyam.

4.2. Névadónk

Színi Károly (1829-1897)

Községünk szülötte, zseniális tehetségű kántortanító, folklorista és publicista, író, műfordító és

politikus.

Munkásságának igazi értékét a felmérhetetlenül gazdag újságírói tevékenysége, szépirodalmi

munkássága és néprajz-kutatási működése adja. Korát megelőzve, a modern zenetörténeti elvek

figyelembevételével szerkesztette meg és adta ki „Dalos könyv” című munkáját. Az első magyar

nyelvű iskolai énekeskönyv egyik szerzője.

Igazi hazafi és demokrata, akinek erkölcsi példája a ma gyerek- és felnőtt társadalma számára

most is lelkesítő: „…az embernek feladata a Földön: tökéletesedni a tudományban, a jóságban, s úgy

az anyagi, mint a szellemi boldogságban”.

4.3. Intézményi jelképeink

Sál/nyakkendő: kék színű, rajta az iskolai embléma.

Intézményi embléma: sárga címerpajzs, szélén körben kékbetűs felírással intézményünk neve, középen

csőrében leveles ágat tartó madárka.

Intézményi zászló: az egyik oldal sávosan kék és sárga színű, a másik oldalon kék alapon az iskolai

embléma található.

Intézményi logó: az iskola emblémája, címe és elérhetőségi adatai.

5. Az iskola képzési rendje

5. 1. Belépés az iskolába

A tanulók iskolába kerülését az érvényes közoktatási törvénybe foglaltak szerint gyakoroljuk.

El kell érnünk, hogy csak iskolaérett tanuló kerüljön az iskolába. Az iskolaérettségnek testi, lelki és

szociális kritériumai vannak, melyek mindegyike egyformán szükséges az eredményes iskolai

munkához. Fontos, hogy az iskolába lépő elsős kiegyensúlyozott magatartása önmaga fegyelmezésére

és irányítására alkalmas legyen. Az óvodában kialakított feladat- és szabálytudat nélkülözhetetlen

számukra.

7

Jó, ha:

érzékelése, észlelése tovább differenciálódik,

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és

felidézés,

megnő a megőrzés időtartama, növekszik a figyelem tartama, terjedelme,

az értelmi képességek fejlettségében eljut a konkrét személyes tapasztalatoktól az elvont

fogalmakon keresztül a műveletek elvégzésének szintjéig,

kialakul a téri észlelés, tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség, a testséma.

Az óvoda-iskola közötti átmenetet elősegítik a tájékoztató szülői értekezletek, a bemutató

foglalkozások, a kölcsönös látogatások, a közös programok

Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz a következő dokumentumok szükségesek:

A gyermek születési anyakönyvi kivonata.

Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítása és a szülők

letelepedési engedélye.

Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény.

A tárgyév június 01. és december 31. között iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettségét

bizonyító nevelési tanácsadói határozat.

A tanuló az iskolával - a beíratás napjától – tanulói jogviszonyban áll.

5.2. Továbbhaladás az iskolában

Alkalmazzuk - a törvényi előírásoknak megfelelően – a szöveges értékelést az első osztálytól

folyamatosan felmenő rendszerben a negyedik osztály félévéig.

Felső tagozaton, ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két elégtelen osztályzatot kapott,

javítóvizsgát köteles tenni.

Ha a tanuló tanév végén legalább három elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni

köteles.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja

a 250 órát, és a tananyagot a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem

osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozó vizsgát köteles tenni.

Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap.

A bizonyítvány közokirat.

A tanulók a 8. évfolyam végén az iskola záróvizsga-szabályzata szerint vizsgát tesznek. A

vizsga teljesítéséről a tanulók a bizonyítványba bejegyzést kapnak.

A tanuló – szülői kérésre – a teljes oktatási idő alatt egyszer, az eredményesen befejezett

évfolyamot megismételheti.

5.3. A magántanulók továbbhaladásának feltételei

Minden magántanuló felkészítő, tanulást segítő feladatsort kap, amelyből negyedévenként

beszámol. Félévenként osztályozó vizsgát kell tenniük a készségtárgyak kivételével minden

tantárgyból.

Igény szerint minden hónap utolsó tanítási napján konzultáción vehetnek részt, azzal a céllal,

hogy az otthoni felkészülésük eredményesebb legyen.

5.4. Tanulói jogviszony

A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, iskolai jelenléte és munkája a

jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi.

A tanulói jogviszony megszűnik:

ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait, az átvétel napján,

8

a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem

kívánja tovább folytatni,

a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása, a fegyelmi határozat jogerőre

emelkedésének napján,

annak a nem tanköteles korú tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi

követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

5.5. Iskolaváltás szabályozása

Intézményünk a közoktatási törvény 46. § (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást

a következő feltételek mellett:

Az eljárás rendje

A kiskorú tanuló szülője kíséretében jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási

szándékát, valamint annak indokait,

Kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához az intézményváltás tényének és okainak rögzítése

érdekében.

A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok:

félévi, illetve év végi bizonyítvány,

ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége

érdekében,

amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló

naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva.

A kérvényt legkésőbb 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az

elutasításról határozatot hoz.

Az elutasítás okai lehetnek:

helyhiány,

250 óra hiányzásnál több,

az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma,

teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó

értekezlet előtt 2 héttel.

Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai,

vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül.

Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez

vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni,

beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv).

Az eljárás következménye

Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül

nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni:

A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz.

A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam

követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk.

5.6. A képzés belső szakaszai az 1-8. évfolyamon

5.6.1. A képzés szakaszai

Iskolánkban tantárgyi keretek között folyik a tanítás 1-8. osztályig a NAT-ra épülő kerettanterv

alapján kidolgozott helyi tantervek szerint szerint.

9

5.6.2. A képzés szerkezete

Alsó tagozatban kisfelmenő rendszerben történik az oktatás.

Az 1. és 2. osztályban egész napos oktatás formájában folyik a tanítás két tanító segítségével.

Mindketten részt vesznek a szabadidős tevékenységek szervezésében és lebonyolításában.

A 3. és 4. osztályban tantárgycsoportosan folyik az oktatás.

A felső tagozatban szaktanár végzi az oktatást, lehetőség szerint ugyanaz a 8. év végéig.

A nagy létszámú osztályokban – lehetőség szerint – csoportbontásban folyik a tanítás.

5.6.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok

1-2. évfolyam, „bevezető szakasz” Az óvoda és iskola közötti átmenet biztosítása. Az alapkészségek kialakítása és elsajátíttatása.

Ez az elemi szakasz, melynek feladata, hogy a gyermekek megismerjék és természetes közegüknek

érezzék az iskolai, közösségi életrendet, tevékenységeket, a tanítás, tanulás folyamatát. Ebben az

időszakban alakulnak ki a gyerekek alapismeretei, valamint a tanulás és a társadalmi beilleszkedés

alapkészségei. Itt szükséges a dislexia, disgraphia és discalculia korrigálása (fejlesztőpedagógus

segítségének igénybe vételével).

A pedagógusok megbízható ismereteket szereznek az egyes gyerekek adottságairól,

személyiségéről, életkörülményeiről és ennek alapján segítik fejlődésüket, s megalapozzák az

iskola és a szülők közti együttműködést.

A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség-

és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során.

3-4. évfolyam, „kezdő szakasz” A képességek és készségek fejlesztése az egyéni lehetőségek kibontakoztatásával.

Ez az alapozó szakasz, melynek feladata, hogy továbbépíti az elemi szakaszban megszerzett

ismereteket, jártasságokat. Nagyon indokolt esetben az alapozó szakasz e periódus végéig

kitolható. Ebben a szakaszban már nemcsak a tanulás fejlesztése az egyetlen cél, hanem a

sokoldalú fejlesztés: a mozgáskoordináció, a beilleszkedési és kommunikációs zavarok, a dislexia,

disgraphia és discalculia megszüntetése, a kézügyesség fejlesztése, valamint másfajta szükséges és

indokolt tevékenységek. Lehetőséget kapnak a művészeti tárgyak tanulására és az önkifejezés

egyéb formáira is. Ebben a szakaszban indul a nyelvtanítás, megkezdődik az informatikai,

számítástechnikai alapképzés.

5-6. évfolyam, az „alapozó szakasz” A belépő új tantárgyak adta lehetőségek kihasználása a világ egységes egészként való átélése

érdekében. Ez az átvezető szakasz, melynek feladata: az előző években megszerzett ismeretekre és

alapokra támaszkodva tájékozódni a gyerekek képességeiről, érdeklődéséről és sokirányúan

segíteni ezek kialakítását, kipróbálását. Törekedni kell a hozott hátrányok ledolgozására, képet

kapni a tanulási képességekről és egyben differenciált módon fejleszteni azt. Jártasság szintjére kell

fejleszteni a kulturális alaptechnikákat, az írást, az olvasást, a köznyelv használatát, a számolást, az

ábrázolást. Fejleszteni kell az önismeretet, a társas együttélés, együttdolgozás képességeit.

Kialakítani, vagy fenntartani a tudás iránti vágyat, a tudás értékének tiszteletét, elsajátíttatni az

alapvető tanulási technikákat. Fejlesztő csoportban segítjük az egy-egy műveltségi területen

lemaradókat.

Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak

bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú

megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen

szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A

nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti

10

relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a

nevelés-oktatás egészén keresztül.

az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is

szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek,

vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van

történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;

E szakasz lényeges eleme az önismeret, az érzelmek, az akaraterő fejlesztése. Mindezt a fejlődési

fokot úgy érje el a tanuló, hogy jól érezze magát az iskolában.

7-8. évfolyam, a „fejlesztő szakasz” A pályaválasztás előkészítése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság

biztosítása. Ez az orientációs szakasz, melynek feladata: az alapvető tudományos és társadalmi

ismeretek megtanítása, a szükséges elemi készségek és képességek kialakítása. E szakasz másik

igen fontos alapfeladata, hogy segítsen kialakítani a tanulók reális továbbtanulási döntését. 7.

osztálytól intenzív pályaismereti programmal bővül oktatásuk. A szakasz tartalmi súlypontja a

záróvizsgára való alapos felkészülés és ezzel együtt az eredményes továbbtanulás megkezdése. A

gyerekek kipróbálhatják vizsgakörülmények között önmagukat, felkészültségüket, tudásukat.

Motiválttá és képessé kell váljanak az önálló ismeretszerzésre és az ehhez szükséges technikák

alkalmazására. Növekedjék és váljon mindinkább tudatosabbá az önmagukért és közösségeikért

érzett felelősség. Ez a szakasz a differenciált fejlesztés szakasza is, hiszen az alaptantárgyakból

lehetőség szerint képesség szerinti csoportbontásban folyik a tanítás.

Ösztönözzük a tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli ismeretszerzés különböző formáiban való

részvételt. Fontosnak tartjuk a tanulási nehézségekkel küzdők segítését.

A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek

tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű

az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén

belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével

igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a

felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel

rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe.

5.6.4. Az iskola élet- és munkarendje

Az iskolai dokumentumok koordinálják és meghatározzák az iskolai élet minden területének

működését. Ezek a következők:

Alapító okirat

Szervezeti és Működési Szabályzat

Kollektív szerződés

Házirend

Diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat

Szülői Munkaközösségi Szervezeti és Működési Szabályzat

Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata

Munkaközösségi munkatervek, programok

Szakköri programok

A tanítási év munkaterve

Továbbképzések terve

Elismerések formáinak és az odaítélés szempontjainak a terve

11

6. Az iskola nevelési elvei

„A nevelés a szülők, óvónők, tanítók, tanárok feladata elsősorban; de feladata lenne minden felnőttnek

is. A jó tanító kincset ér: élete példájával is utat mutat. Érdemes megfogadni mindazt az ismeretet,

amit csak átadni képes.”

6.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

Nevelési rendszerünk lényege a szakmailag autonóm iskola, ahol minden tanítványunk maximálisan

kifejlesztheti képességeit, sokféle lehetőség között választhat, érdeklődésének, adottságainak és

céljainak megfelelően. Olyan iskola a mienk, amely egységes, átfogó képzést nyújt és az iskolai

esélyegyenlőség megteremtésére törekszik.

Oktató-nevelő munkánkat akkor tekintjük eredményesnek és sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a

8. év végén:

Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás feltételeinek, az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten.

Szilárd alapképességekkel rendelkeznek.

Rendelkeznek olyan bővíthető, biztos képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amely

képessé teszi őket a középiskolai követelmények elérésére.

Képesek önálló ismeretszerzésre.

Képességeiknek megfelelő továbbtanulási irányt választanak.

Probléma-érzékenyek, és azt életkoruknak megfelelően igyekeznek megoldani.

Öntevékenyen, aktívan részt vesznek az iskolai munkában.

Ismerik és elfogadják a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz és a

közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat.

Ismerik nemzeti hagyományainkat, kultúránkat, rendelkeznek szilárd magatartás-tudattal.

Elfogadják a másságot, toleránsak egymással és a felnőttekkel.

Általános iskolai tanulmányaik befejezésekor minden tanuló sikeres záróvizsgát tesz.

6.2. Az iskola gyermekképe

Iskolánk pedagógusaiban olyan gyermekkép él, ami a közös családi és iskolai nevelés hatására

rendelkezik a következő tulajdonságokkal:

művelt, fegyelmezett, szorgalmas, megbízható, kreatív, kitartó, udvarias, tisztelettudó, humánus,

erkölcsös, toleráns, szeret mozogni, sportolni, szereti szülőföldjét, hazáját, megjelenése, személyi

környezete tiszta és gondozott.

Ezeknek a tulajdonságoknak a kialakításáért az iskola pedagógusai és dolgozói mindent megtesznek.

A pedagógusok alapvető érdeke és az iskolahasználók elvárása, hogy intézményünk gyermekközpontú

legyen. Készítsen fel az eredményes továbbtanulásra, a gyakorlati életre, az önművelésre, az új

ismeretek megszerzésének technikáira. Erősítse a kapcsolatot a szülők és az iskola, a szülők és a

pedagógusok, a pedagógusok és a tanulók között.

Iskolánk tanulója legyen:

nyitott a tudás megszerzésére, de ha zárkózott, akkor igyekszünk „kinyitni”,

eleven, de ha csendes, akkor igyekszünk bátorítani,

magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne,

kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá,

barátkozó természetű, de ha magányos, akkor igyekszünk magányát oldani,

szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt,

okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értéket,

szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadni,

kitartó, de ne legyen önfejű,

12

kezdeményező, de ne legyen törtető.

Az ideális tanár-diák viszony kialakítása nélkülözhetetlen feltétele a színvonalas, tartalmas, a

kölcsönös tiszteleten alapuló oktató-nevelő munkának. Ezért fontos, hogy a tanuló tisztában legyen

jogaival és kötelességeivel, melyet részletesen az iskolai házirend tartalmaz.

A tanuló joga, hogy:

Személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartsa, ám e jogainak gyakorlása során nem

korlátozhat másokat.

Szabadon véleményt nyilvánítson a megfelelő fórumokon.

Vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák.

Részt vegyen a diákkörök munkájában.

Választó, és választható legyen a diákképviseletbe.

Az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák.

Napközi otthoni, menzai ellátásban részesüljön.

Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, hit-, és

vallásgyakorláson vehessen részt.

Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.

Rendszeresen egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.

A tanuló kötelessége, hogy:

Részt vegyen a kötelező és az általa választott foglalkozásokon.

Eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek.

Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai helyiségek és

hozzátartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskolai Házirend előírásait.

Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és

biztonságát védő ismereteket.

Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy

másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, vagy megsérült.

Az előírásoknak megfelelően kezelje és őrizze meg a rábízott, vagy az oktatás során használt

eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszerelését. Ha szándékosan kárt okozott térítse

meg.

Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi jogait.

7. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök

Az iskola pedagógiai programja a NAT – ban leírt és képviselt értékekre, valamint a

kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban

rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget

javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy

tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán

kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett

ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki

személyiségüket.

A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban

meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás – tanulás

folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha

ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait

erősítsék, és hatékonyabbá tegyék.

13

7.1. Fejlesztési területek – nevelési célok

A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket

jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az

ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.

E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés

során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a

XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.

7. 1. 1. Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok

következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi

beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő

felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra,

segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az

emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő

megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú

megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös

tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak

példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint

a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a

tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások

kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz

egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

7. 1. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar

történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor

legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális

szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat

szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket,

gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a

szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a

hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár

kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét,

sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről

és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen

mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló

szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie.

7. 1. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely

erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő

állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az

emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és

tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás)

ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban

elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX.

századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem

évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári

jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben

megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség,

az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók

tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat –

az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti

Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

14

7. 1. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és

fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését,

készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület

megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások

helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz,

hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva

énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy

tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott

önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a

szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

7. 1. 5. A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének,

testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező

átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre

nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták

közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek

és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő

konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

7. 1. 6. A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni

kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki

egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a

stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és

megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának

célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való

személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az

egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra,

hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek

elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas

viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a

tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi

higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és

segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat

kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati

minőségétől.

7. 1. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos

helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban

úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit,

élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés,

együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása

elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

7. 1. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a

kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási

képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus

tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a

természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a

természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett

elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók

15

viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek

tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül,

hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki

műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel

kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell

arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat,

válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek,

sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára

való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű

ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell

biztosítani.

7. 1. 9. Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka

világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok

kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják

hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez

megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos

magatartásmódokat és azok kezelését.

7. 1. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a

vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél,

hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a

pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és

kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és

közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a

pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális

ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető

vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló

erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is

kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

7. 1. 11. Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a

hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és

tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt

mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média

működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos

és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és

az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

7. 1. 12. A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt,

amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell

tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári

és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre

szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók

elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a

tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás

tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek

lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.

Még a következő nevelési területek fejlesztését kezeljük kiemelten:

16

1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az

egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal)

koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros

műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen

magába foglalja az egészségmegőrzést is

2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál

3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása

4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés

5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével

6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az

egészséges nemzeti öntudatra szocializálás

7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia,

társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája

8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens

módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság)

diszkriminációjára.

13

7.2. A kompetencia-területek beépítése

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a

demokratizmus, a

humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti

szabadság, a személyiség

fejlődése, az alapvető közösségek (család,

nemzet, az európai

nemzetek közössége, az emberiség)

együttműködésének

kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi,

etnikai csoportok és a

nemek egyenlősége, a

szolidaritás és a tolerancia

értékei hatják át a tanítási-

tanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a

tanulókban:

- anyanyelvi, - idegen nyelvi,

- matematikai,

- természettudományos, - digitális,

- a hatékony önálló

tanulás, - szociális és állampolgári

- kezdeményezőképesség

és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti

tudatosság és kifejező-

képesség

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz

szükséges motívumokat

(önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket

(stratégiákat és

módszereket)!

A kulcskompetenciák NAT

által meghatározott rendszere járuljon hozzá

a szükséges ismeretek,

képességek és attitűdök közvetítésével a

kritikusgondolkodás, a

kreativitás,

kezdeményezőképesség, a

problémamegoldás, a

kockázatértékelés, a döntéshozatal és az

érzelmek kezelése

elsajátításához.

A modern

személyközpontú,

interaktív, tapasztalati

tanulásra alapozó

tanulásszervezési eljárások,

módszerek, pedagógiai

kultúra általánossá tétele.

A tanulás tervezésében,

szervezésében és irányításában a tevékenység-

központú tanítási gyakorlatot

honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek

teremtésével alkalmat nyújt

konkrét élmények és

tapasztalatok gyűjtésére.

Az egyes kompetencia-területekre készített

programcsomagok

(tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök,

stb.)

Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető

integrált felkészítésként is,

ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a

halmozottan hátrányos

helyzetű és az e körbe nem

tartozó tanulók közös

felkészítése keretében

valósul meg.

Iskolánk a fiatalokat

felkészíti az önálló

ismeretszerzésre és önművelésre, ennek

feltétele a tanulási

képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az

önálló ismeretszerzés

képességének kialakítását minden pedagógus

tekintse kiemelt

feladatának!

A tanulási stratégiák,

módszerek és technikák

megtanítása minden tanulónak.

A mérés, mint a képességfejlesztés

alapeleme. Nem az

elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a

kompetenciák szintjének

meghatározását szolgálják

A mérési, ellenőrzési,

értékelési és

minőségbiztosítási rendszerben meghatározott

rend szerint funkciójuknak

megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és

szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan

beépítése 5 – 8. évfolyam

tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív

mérések mérőeszközeit

iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a

szummatív tesztek

elkészítéséhez pedig megyei ill. országos

standardizált

mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat

figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a

teljesítmény-központú

beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga

helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás

fejlesztésére és a (belső)

tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű

feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos

foglalkoztatással

lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem

kialakítására.

Változatos feladatokkal,

programokkal és valódi problémák megoldásával

alkalmazkodunk a különböző

tanulói képességekhez.

Egyéni fejlesztő

programokkal (felzárkóztató, fejlesztő,

versenyre készítő -

tehetséggondozó), és a modern informatikai

eszközök alkalmazásával

(CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az

egyéni haladási ütem követését.

A kiváló adottságokkal és

képességekkel rendelkező

tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük

kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és

tehetséggondozás minden

tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind

a tanórai és tanórán kívüli

foglalkoztatási formákban

A tehetséges gyermekeket

valós szükségleteik

szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának

kialakításában és

megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli

tevékenységekben, a

tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel,

szerepléssel.

Az intelligencia és

kreativitás - fejlesztő

egyéni programokkal. A komplex

személyiségépítés teljes

eszközrendszerével.

Iskolánkban egy idegen

nyelvet (angol) magas színvonalon oktatunk.

Az idegen nyelvek

tanulása iránti igény felkeltése.

Minél több tanuló sajátítsa

el magas színvonalon az általános iskola

befejezéséig az adott

nyelvet, hogy lehetőségük legyen a nyelvvizsga

letételére a későbbiekben.

Az idegen nyelv tanulását, az

idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát

stratégiák megválasztásával

és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük!

Természetesen az életkori

sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe

vételével.

A modern nyelvoktatási

technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása (a

nyelvi labor, SDT, internet

lehetőségeinek kihasználása).

14


Alkotó pedagógiai

környezetet teremtünk az

eredményes munka

érdekében.

Jellemezze munkánkat

egyfelől a következetes

követelés és igényesség,

másrészt a tanulók jogainak, emberi

méltóságának tiszteletben

tartása, a velük szemben megnyilvánuló

pedagógiai tapintat,

bizalom, megértés, türelem, igazságosság,

segítőkészség!

Demokratikus alapokon

álló, együttműködő tanár

– diák viszonyt alakítunk

ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott,

a tanulók sikerorientált

beállítódással dolgoznak.

Növeljük a tanulók aktív

részvételét igénylő

ismeretszerzési módok

arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és

kommunikációs technikákat

alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték,

drámapedagógia stb.).

Az ismeretek és

összefüggések tanulói

felfedezése, a szemléltetés,

cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása

jellemzi a tanulási –

tanítási folyamatokat.

Támogatást adunk a

szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű

integrációs és integrált

nevelési gyakorlat megvalósítására

törekszünk.

Akadályozzuk meg azt,

hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási

esélyegyenlőtlenséget

eredményezzenek!

A rászoruló gyermekeket

hatékony felzárkóztató munkával, napközi

otthonos ellátással,

tanulószobai foglalkoztatással.

Differenciált

foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított

fejlesztő terheléssel.

Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat

és módszereket!

Felzárkóztató, differenciált

csoportos foglalkozás keretében és egyéni

felzárkóztató

korrepetálással.

Az általános társadalmi

modernizációt követve

lépést tartunk az informatikai

forradalommal. A

kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével

alkalmazzuk az SDT –

programokat.

Minden pedagógus

tanulja meg és

alkalmazza a modern infokommunikációs

technikákat, a

számítástechnikai - informatikai eszközöket a

saját tantárgya oktatása

során!

Megtanítjuk

gyermekeinknek a

számítástechnika alapjait.

A fejlesztő programok

alkalmazásával lehetővé

tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak

érvényesítését.

Alsó tagozatban már

megismerkednek a

számítógéppel, barátkoznak játékos

képességfejlesztő

programokkal, a felső tagozaton a tantervnek

megfelelő informatikai

képzést nyújtunk.

Minden iskolai

tevékenységünket - az

oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek

okos szeretete hatja át.

Következetesen a

„bátorító – megengedő”

nevelői magatartást alkalmazzuk, amely

pozitív szociális tükör a

gyermekek számára! Személyes példával

adjunk mintát a

gyermekeknek.

Növeljük tanulóink

önbizalmát és

önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük

a belső kontrollos

beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az

önállóságot!

Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű

fiatalokat!

A pedagógus a

„megszólíthatóság”

közelségében él tanítványaival.

A pozitív motivációs

eszközökkel, a jutalmazás

és büntetés módszereinek mértéktartó (nem

szélsőséges)

alkalmazásával.

A közösségek biztosítanak

terepet a növendékek önállóságának,

öntevékenységének,

önkormányzó képességének

kibontakoztatásához.

A tanulási tevékenységek

közben és a tanulói közösségben való élet

során fejlessze a tanulók

önismeretét, együttműködési

készségét, akaratát,

segítőkészségét, szolidaritásérzését,

empátiáját!

Az elemi és politikai

szocializáció folyamatainak tudatos

irányítása, elősegítése.

A kortárs kapcsolatok

megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi

életvitellel összefüggő

praktikus ismeretek nyújtásával.

A diákönkormányzat érdemi

működtetésével. A különböző kommunikációs

technikák és

konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

Személyes példamutatással

neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs

technikák alkalmazására,

toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az

emberi jogok tiszteletben

tartása, a konfliktusok kezelésére.

A szociális, életviteli és

környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési

célrendszer központi

eleme; a konstruktív életvezetésre történő

felkészítés feltétele.

Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és

társadalmilag hasznossá.

A pozitív tartalmú társas

kapcsolatok építése, az egyéni életélés

kultúrájának

megalapozása, a természeti - társadalmi és

emberi környezet felelős

alakításában való aktív részvétel.

Az oktatásban

alkalmazzuk a kerettantervi jellegű –

műveltségterületeken

átívelő hat programcsomagot, amely

lehetőséget kínál a

képességek és készségek kialakítására, valamint az

attitűdök formálására

Ezek:

Én és a világ Én és a másik

Az én dimenziója

Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek

Toleranciára nevelés

A programcsomag részét

képező tanulói és tanári eszközök.

Kooperatív tanulás-tanítási

technikák, drámapedagógiai

módszerek, demonstrációs

eszközök, SDT-anyagok.

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi

tantárgy és műveltség-

terület kitüntetett kötelességének tekinti

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden

pedagógus tanórai és

tanórán kívüli foglalkozásokon a

szociális, életviteli és

környezeti /SZÉK/ kompetenciák

fejlesztését!

A programok tartalmát beépíteni a különböző

tantárgyak, illetve

műveltségterületek tananyagába, a tanári

tanmenetekbe, a tanórák

anyagába.

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és

természet, ember és

társadalom, földünk és környezetünk, művészetek),

valamint az osztályfőnöki és

modulok (ember-és társadalom-ismeret,

egészségtan; hon-és

népismeret modulprogramok tematikáját.

Az életkori sajátosságoknak megfelelő

aktivizáló kooperatív

módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi

tantervcsalád osztályfőnöki

kerettantervét!/

15


A szociális, életviteli és

környezeti kompetencia

fejlesztését az „Ember és

társadalom” műveltségi blokk mindhárom

aspektusa szolgálja: a

történelem, az emberismeret és a

társadalomismeret

(jelenismeret);

Az „Ember a

természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az

ember és természeti

környezete viszonyát megalapozza.

Az emberismeret az etika,

az antropológia és a

pszichológia

alapfogalmainak, értelmezési kereteinek

bemutatásával járuljon

hozzá a tanulók önismeretének

elmélyítéséhez! Nyújtson

betekintést az embert másokhoz és önmagához,

a társadalomhoz és a

természethez fűző szellemi kapcsolatok

világába!

Tanuljanak meg a

fiatalok globálisan

gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!

Kiemelt feladatunk: a

személyiség és az emberi

jogok tiszteletére nevelés,

a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári

tudat erősítése, a szociális

érzékenység, az életkornak megfelelő

társadalmi problémák

iránti nyitottság, a környezetért érzett

felelősség, más kultúrák

megismerése és elfogadása, a humánus,

értékeket védő

magatartás, valamint a demokratikus

intézményrendszer

használatához, az egyenlő bánásmóddal és

esélyegyenlőséggel

kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.

Az egyes tanulókat és

csoportjaikat aktivizáló

módszerekkel (koopetarív

tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a

pedagógus.

Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem

szakrendszerű oktatásra

alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni

képességéhez igazodó

fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a

pihenés, a kikapcsolódás, a

szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

A programcsomagok

elemei, modulok.

A Nyíregyházi

tantervcsalád módszertani ajánlásai.

Pozitív életfilozófiát

közvetítünk, megalapozzuk a

konstruktív életvezetés és

egészséges életmód készségét.

Kiépítjük a jóléti modell

alapelemeit: 1./egészségcentrikusság,

2./alkotáscentrikusság,

3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság

A kommunikációs - és

viselkedéskultúra elsajátíttatásával

alakítsuk ki

tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban

való eligazodás

képességét! Tudják helyesen

megítélni az emberi

kapcsolatok jelentőségét és minőségét!

Tudatosítjuk a

gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből

megismerhető erkölcsi

értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a

humánus

magatartásmintákat. Választási /döntési

helyzetekben felelősen

cselekedni.

A környezettudatos

magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált

társas kapcsolati formák

elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai

eszközökön át a valós élet

problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk

megélésével segítjük a SZÉK

kompetenciák fejlődését.

Gazdag tevékenység-

repertoár kialakításával gyakorló terepet

biztosítunk az életszerű

tapasztalatok megszerzéséhez.

/Lásd: a Nyíregyházi

tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika

modul módszertani

ajánlását!/

Reális önismeret és

életszemlélet-formálással

segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések

kialakítását, a tudatos

életpálya-építést, az

egyéni karrierprogramok

megvalósítását.

Pozitív énkép és reális

önfejlesztő stratégiák

kialakítása minden tanulóban.

A tanuló legyen képes

énképébe,önreflexióiba

integrálni az elsajátított

tudást, készségeket, a

tanulást segítő beállítódásokat

(attitűdök), motívumokat

A pedagógusok sajátítsák

el és adekvát módon

alkalmazzák a tanulómegismerési

eljárásokat és

módszereket!

Alakítsuk ki

tanítványainkban az

önmegismerés és önkontroll; az önmagukért

vállalt felelősség, az

önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!

A tanulómegismerési

technikák és eljárások

elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola

belső mérési-ellenőrzési-

minőségbiztosítási

programjának megfelelően.

Vizsgálati módszerek,

tesztek rendszerbe állítása,

a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.

Az eljárások

alkalmazásához szükséges

professzionális tudás

megszerzése.

A tudományok komplex

rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK

kompetenciaterületben

(biológia, genetika, etológia, filozófia, etika,

szociológia, kulturális

antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia,

társadalomismeret,

művészettörténet/felnőtt-ábrázolás, filmművészet,

nyelvek, kultúrák)

Ezen ismeretek

integrációjának és szintézisének

megteremtése a célunk.

Az összefüggések és

kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és

kritikus gondolkodás

fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési

készenlét kialakítása.

Életből vett minták

vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a

SZÉK programcsomag

elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés,

alternatív megoldási stratégiák kidolgozása,

ítéletek alkotása és

vállalása.

A testi, szellemi és lelki

fejlődés harmóniájának

integrációja a

személyiségben.

Fejlesszük a

munkavállaláshoz

szükséges

kompetenciákat (rugalmasság, kreativitás,

önállóság, döntéshozatal,

cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus

szemlélet,

felelősségtudat).

Az egyéni munkakultúra

kialakítása, a

kötelességekhez való

pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

Emberléptékű következetes

követelés.

Fejlesztő hatású

visszacsatolás, mérés-értékelés.

Önértékelés, önkontroll,

önfejlesztő stratégia.

Pozitív tartalmú szociális

kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges

életvitel kialakítása.

16


A NAT valamennyi

műveltségi területe

szolgálja a

kulcskompetenciák fejlesztését:

- a magyar nyelv és

irodalom; - az élő idegen nyelv;

- a matematika;

- az ember és társadalom; - ember a természetben;

- földünk – környezetünk;

- a művészetek; - az informatika;

- az életviteli és gyakorlati

ismeretek; - a testnevelés és sport;

Cél: Az emberi élet

harmóniájának

megtalálása, a

konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a

társadalom javára.

Sokoldalú kompetenciákkal bíró

ifjúság nevelése, akik a

felnőtt életben megtalálják helyüket.

Kiemelt fejlesztési

feladataink:

- énkép, önismeret,

- hon-és népismeret, - európai azonosságtudat

- egyetemes kultúra,

- aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés,

- gazdasági nevelés,

- környezettudatosságra nevelés,

- a tanulás tanítása,

- testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt

szerepekre

A sokoldalú módszertani

kulturáltság és változatos

eljárások gazdag tárházából

minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható.

A pedagógus munkája a

professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó

művészetté.

A hagyományos és

digitális ismerethordozók

sokaságából kiválasztva az

adott életkorban célszerű módszereket és

eszközöket; egyéni és

csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A kompetencia központú

matematikatanítás alapja a matematika specifikus

készségek, képességek,

motívumok és attitűdök fejlesztése.

A mindennapi pedagógiai

munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint

felmérése, személyre szabott tanulási

módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési

módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok,

differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a

lassan haladó tanulók

számára.

A mennyiségi oktatás

helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a

matematika órákon.

Biztosítsuk az

alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Szakmai és módszertani

megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek

mellett.

A hatékony tanulási

technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás

Kooperatív technikák Projektek

A releváns tudás kialakítása a matematikai-

logikai, az idegen nyelvi

kompetencia területen.

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a

mindennapi életben

előforduló szituációkban való alkalmazás

képességéhez!

Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között

azon témakörök

hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek

jobban elősegítik a

megszerzett tudás alkalmazását és

továbbfejlesztését, a

készség- és képességfejlesztést.

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás

bevezetése.

Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok

megoldása.

Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

A hatékony

matematikatanulás

érdekében megfelelő tanulási környezet

kialakítása.

A tanulási környezet

indítson aktív,

konstruktív elsajátítási folyamatokat a

tanulókban!

Egyensúlyt kell találni az

egyéni tanulás, a

felfedeztetés, a problémamegoldás, a

szervezett oktatás és

irányítás között.

Önszabályozási stratégiák,

autentikus, életszerű

helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett

kompetenciákat a

későbbiekben alkalmazniuk kell.

Szituációs játékok

Gyakorlati életből vett

problémák megoldása. Viták indítványozása

A nyelvtudás nem a

műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet

szerves része:

- munkahelyhez segít - az információ áramlást

biztosítja

- bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági,

kulturális életbe

Használható nyelvtudás

megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv

segítségével a tanuló a

való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

A tanulók idegen nyelv

használati képességének fejlesztése:

- a beszéd

- az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.

Az információcsere

érdekében a tanuló interakcióban, interjúban

vesz részt.

Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi

tartalmát kiszűri.

Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes

küldeni írott formában.

Nyomtatott és hallott

szövegek feldolgozása. - magazinok

- interjúk

- tévéműsorok - filmrészletek

- történetek, mesék

- levelek - szerepjátékok

Kiemelten fontos a

produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése,

ezeken belül a szóbeliség

elsőbbséget élvez.

A beszédfejlesztés fő

céljai: - interakció

- összefüggő beszéd

A tanuló az alapvető

szükségleteinek kielégítése céljából

egyszerű közléseket tud

tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.

Személyekről, tárgyakról,

helyekről egyszerű közléseket tud tenni.

Betanult szerepeket el tud

játszani. Csoportos páros felkészülés

után interakcióban vesz részt

Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.

A párban ás csoportban

dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

17


Az írásbeli szövegalkotás

fejlesztése is alapvetően

fontos a mai modern

világunkban

Növekedjen a tanuló

kreatív íráskészsége,

ezzel képes lesz meglévő

ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan

funkcióban használni.

Tudjon írni:

- üzeneteket

- feljegyzéseket

- életrajzot - magánlevelet

- egyszerű történeteket

Ajánlott nyelvi

tevékenységek:

- vázlatkészítés

- életrajz írása - élménybeszámoló

- üzenet

- feljegyzés írása - történet tömörítése

Minták, vázlatok,

produktumok elemzése,

alkotása.

Gyakorlás

A szövegértés a

beszédértés és az olvasás

kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló

képes legyen megérteni a

köznyelvi beszédet, a legfontosabb

információkat ki tudja

szűrni, tudjon követni részletesebb

instrukciókat. Továbbá,

hogy megértse a közlésekben kifejezett

érzelmeket.

A legfontosabb feladat,

hogy a hétköznapi

témákról szóló szövegeket megértse a tanuló.

Hosszabb szövegeket

hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja,

megértse.

Mindenféle szövegtípus

hallgatása és olvasása a

megfelelő nyelvi szinthez igazodva.

- hírműsor

- filmrészlet - interjú

- történetek, mesék,

- versek

Autentikus olvasott és

hallható anyagok.

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése

és alkalmazása a tanulók

nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az

általános tanulási

képességeket is mint tervezés,

információszerzés,

kooperatív tanulás.

A projektmunka során a tanulók átélhető, valós

élményeket szereznek,

tevékenységüket önmaguk irányítják,a

csoportban való

együttműködés a kommunikatív

nyelvhasználatot erősíti.

A tanulók képesek: - egy adott modellt

követve saját szöveget

alkotni - saját munkájukat

bemutatni

- követni tudja a projektkészítés lépéseit

- megérti a projekt

forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő

információt.

Szabad interakció: - feladatfelmérés

- tervezés

- követés - értékelés

- megvitatás

Különböző anyag- és eszközhasználat, minél

szélesebb választékban.

A nyelvórákon lehetőség

nyílik az általános kompetenciák és a

kommunikatív nyelvi

kompetencia integrált fejlesztésére.

A cél, hogy növekedjen a

tanuló - kreativitása

- önismerete, önbecsülése

- váljon autonóm személyiséggé

- legyen képes

együttműködésre

- fejlődjenek

interkulturális

kompetenciái

Fontos arra felkészítenünk

a gyermekeket, hogy legyenek képesek

érdeklődően, empátiával,

segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé.

Az emberi élethelyzetek

sokfélesége és az alapvető

emberi azonosságok

eltörölnek

országhatárokat.

Az interkulturális tudatosság

kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák

különbözőségét, a kisebbségi

kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni

azáltal, hogy önmagát egy

nagyobb kultúra részének

tekinti.

Az adott nemzet életét

bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű

feldolgozása.

Az értékelés kompetenciákra irányuljon

és kommunikatív

nyelvhasználat során történjen.

Fontos összehasonlítási

szempont a tanuló korábbi teljesítménye.

Lényeges az önértékelés, mely az autonóm

nyelvtanulók fontos

mércéje.

A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át

tartó folyamat. A

bizalommal teli légkör növeli a tanuló

önbizalmát, önbecsülését,

önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű

legyen.

Az értékelésnek fontos része legyen

- az önértékelés

- a társak értékelése. Legyen szubjektív,

kvalitatív és szöveges.

Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi

szinteket.

Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és

írásban is visszajelzést kap a

tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi

problémával szembesíti,

amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája

összegyűjtve/

- ünneplés - dicséret

- oklevél

- naplóvezetés /erősség,gyengeség/

- közös értékelés

18

7.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből,

célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből.

(Az alapelvek megvalósítását szolgálják a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az

alkalmazott eljárások és eszközök.)

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre

bonthatjuk:

a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)

b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)

c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)

d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex

személyiségfejlesztésre

törekszünk. Az iskolai élet szervezé-

sének és a pedagógiai

hatásrendszer alakításának

meghatározó szempontja

a tanulói szükségletek mind teljesebb

kielégítése.

Az iskolai tevékenységrendszer

minden eleme segítse a

tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és

jellembeli tulajdonságainak

harmonikus fejlődését!

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret

kialakításában, az erkölcsi

és jellembéli tulajdonságok

felismerésében és tudatos

formálásában!

Folyamatosan megismerjük, követjük és

elősegítjük személyiségük

fejlődését. Tapasztalatainkat

megosztjuk a kollégákkal

és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló

megismerési technikákat.

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok,

önmegvalósítási

lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével

segítjük tanítványainkat

saját személyiségük megismerésében és

fejlesztésében.

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk

személyiségét, s

elősegítjük a reális önismeretük alakítását,

formáljuk az

önmagukhoz és

társaikhoz fűződő

(szociális) viszonyukat .

Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak

rendszere: az

önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és

természeti

környezetéhez, a munká-jához való viszonya.

A fiataloknak legyen áttekintése saját

személyisége

összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és

lehetőségeiről. Helyesen

ítélje meg az emberi

kapcsolatokban játszott

szerepét, hatását!

Segítsünk felfedezni és fejleszteni minden

gyermekben a

személyiségének saját értékeit. Keressük minden

gyerekben az egyedit, a

megismételhetetlent.

Támogassuk őket

önmaguk kiteljesítésében!

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat.

Valós életszituációk

teremtésével segítjük az önálló, aktív,

felelősségteljes

személyiség kialakulását.

A valós állapotból

kiindulva fogalmazzunk

meg egyénre szóló személyiségfejlesztő

programot!

Követjük a tanítványaink magatartásában

megnyilvánuló SZÉK

kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos

visszacsatolás a valós

énkép alakítása érdekében

„szociális tükör” révén. A

realitásokkal való

szembesítésre, a reális önkritika / kritika

kialakítására törekszünk.

Az életkori pszichikus

sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Az egyes életkori fejlődési

szakaszok jellemzőit vegyük figyelembe

(terhelhetőség, motiváció,

viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!

Az érzékelés, észlelés,

figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás

pszichikus funkcióit

tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási

folyamatokban! Ezzel

megalapozzuk a tanuláshoz szükséges

alapkészségeket.

Valamennyi pszichikus

funkció működését fejlesszük, de a serdülő

korban már a produktív

gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel

alapozzuk meg a kreatív

személyiségjegyek kialakulását.

A kreatív személyiség-

beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és

deduktív útját egyaránt

alkalmazzuk. A tágan értelmezett

tanulási folyamatokban a

az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

A pedagógus

személyisége alapvető motivációs tényező,

közvetett módon meghatározója a tanulói

teljesítménynek, a

tantárgy iránti érdeklődésnek, a

személyes kapcsolatok

minőségének (magatartási modell,

irányító személy).

Lehetőleg alakítsunk ki

minden tanulóban sikerorientált beállítódást,

ennek érdekében alkalmazzon minden

pedagógus hatékony

tanítási stratégiákat. Nevelési stílusa legyen

együttműködő!

A pedagógus vértezze fel

magát a professzionális szakmai-módszertani

tudás elemeivel, a tanuló személyiségének

megismeréséhez

szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós

és kommunikációs

készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez

és megoldásához

szükséges képességekkel

A szociális befolyásolás

folyamatai közül a vonzerővel, hitelességgel

és értékeink vállalásával kívánunk eredményeket

elérni.

A tanulókkal a „megszó-

líthatóság” közelségében élnek a pedagógusok.

Demokratikus együtt-működési készséget

tanúsítanak korlátozottan

tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

19

A kompetencia-alapú

oktatás részprogramjait

is magába foglaló

pedagógiai programunk

össze-állításánál elsődleges szempont a

nevelés - oktatás

személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai

gyakorlata adjon teret: a

színes sokoldalú iskolai

életnek, az egyéni és

csoportos tanulásnak, játéknak, munkának;

fejlessze a tanulók

önismeretét, együttműködési készségét,

eddze akaratát!

Az értelem kiműveléséhez

kapcsolódó tanulási

motívumok és tanulási

módok, a megismerési

vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy

fejlesztése, a tanulási

teljesítmény optimalizá-lását segítő

személyiségjegyek

erősítése minden pedagógus napi feladata.

Kognitív képességek

fejlesztése: kognitív

rutinok (műveletek),

kognitív kommunikáció,

problémamegoldás, a tanulási életforma

kialakítása a pedagógusok

és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló)

tanulási stratégiák és

módszerek kialakítása.

A kompetencia területekre

készített tanulói eszközök

(tankönyvek,

munkafüzetek,

feladatsorok, fejlesztő programok,

demonstrációs anyagok és

mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Megalapozzuk a

szociális kompetencia, a pozitív szociális

szokások,

kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink

társas hatékonyságát.

A pedagógusok rendszeresen pozitív

mintákat nyújtanak a

segítő együttműködés változatos formáira.

A tanulók ismerjék meg és

sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető

szabályait, alakítsuk ki

bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési

szabadság és felelősség

összhangját. Formáljuk tanítványainkat

határozott

személyiségekké! Legyenek tisztában a

mindenkori szociális

helyzetükkel.

Olyan iskolai életrend

kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók

biztonságban érzik

magukat, mivel a magatartási szabályok

átláthatóak,

kiszámíthatóak. Tudják higgadtan kezelni

a konfliktusos

szituációkat is.

Az iskolai társas

szituációk az iskolai / osztály közösség

mindennapi életében

„terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak

az egyének és csoportok

kölcsönös megértésének, együttérzésének,

segítőkészségének

élményszerű megtapasztalásához; a

pozitív és negatív érzelmi

viszonyulások kezeléséhez (szimpátia –

antipátia kapcsolatok).

Élményszerű, pozitív

minták felkínálása, szociális szokások,

attitűdök bemutatása,

meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és

készségek nyújtása,

személyes példamutatás, történelmi személyiségek,

irodalmi, drámai hősök

tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a

negatív, antiszociális

minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.

A személyes kompetencia

fejlesztésével az

egészséges és kulturált életmódra nevelést

szolgáljuk. A

harmonikusan fejlett személyiség

szükségleteit

meghatározó életfilozófia részévé

válik. Kiépítjük a pozitív

tartalmú viszonyulásokat,

szükségleteket,

motívumokat, szokásokat.

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás,

önellátás, önkifejezés,

önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív

képességek (önértékelő,

önmegismerő, önfejlesztő képesség).

A tanuló legyen tisztában a

személyiséget veszélyeztető negatív

hatásokkal (negatív hatású

társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog,

alkohol, dohányzás,

elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód

stb.)!

A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív

életfilozófiáját,

egészséges életmódját, szokásrendszerét!

A tanuló személyiségébe

építsük be a jóléti modell központi kategóriáit.

- egészség,

- önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben,

- egyéni életélés kultúrája,

Az önellátó és identitásvédő képesség,

tevékenységformáinak

gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak

megfelelően a SZÉK

program szerint. A személyiség egészséges

önérvényesítéséhez,

ugyanakkor a függőségi relációk

megtapasztalására is

alkalmas szituációk teremtése.

Beszélgetés, vita, véleménycsere,

élethelyzetek, szituációk

eljátszása, azok elemzése, kiselőadások,

prezentációk, jelenetek

bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma,

riportok készítése -

elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi -

zenei - képzőművészeti

alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek,

bábozás, tematikus gyűjtő

munka, fénykép-és videofelvételek, riportok

stb.

A speciális

kompetenciák fejlesztését, az alkotó

képesség

kibontakoztatását vállaljuk.

A pozitív tartalmú jellem

és akarati tulajdonságok fejlesztése. Az önkifejezés

gazdag és igényes

tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó

képesség, improvizációs képesség, verbális és nem

verbális, valamint vizuális

kifejező képesség fejlesztése.

Az önfejlesztő képesség

alapozásával, a saját adottságok, képességek és

tehetségük felmérésével

segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket!

Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő

stratégiáik kialakítását!

Minden korosztály jusson

hozzá az életkornak megfelelő művészeti:

zenei, vizuális esztétikai

befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon

inspirációkat a művészi önkifejezésre.

Az iskola esztétikus külső

és belső környezete fejleszti ízlésüket,

igényességüket.

A testi - lelki jó komfort-

érzés érdekében a sport-foglalkozások, vetélke-

dők, szervezett játékok,

kulturális programok, versenyek, képesség-

fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.

Frusztrációs nevelési

szituációkban adekvát konfliktus-megoldási

stratégiákat

alkalmazunk:

problémamegoldó

(győztes-győztes),

alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső,

versengő (győztes-

vesztes).

A nevelő személyiségének

fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia,

önmaga állandó

fejlesztésére,

interperszonális

készségeinek javítására

kell törekednie!

A verbális és nonverbális

kommunikációs képességek változatos

formáinak megtanítása.

A problémamegoldás

lépéseit tudatosan

betartjuk (a probléma

meghatározása, a konfliktusban érintett

személyek azonosítása,

lehetséges megoldási módok keresése, a

választott megoldás

kivitelezése.)

A szempontváltás

képességét gyakorlással sajátíttatjuk el.

Követendő mintákat

nyújtunk a kommuniká-

cióban és a konfliktusok

kezelésében!

A nevelőtestület elsajátítja

a neveléssel összefüggő mérési – értékelési

ismereteket és

készségeket; igény szerint

alkalmazza azokat

(neveltségi szint

vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási

motiváció,

szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat,

szociometria,

személyiségvizsgálat, stb.).

A pedagógus tekintélyét

a szakmai - emberi

Korlátozottan tekintélyelvű

és magas színtű

A szociális befolyásolás

fokozatait a helyzetnek

Változatos, a

szituációkhoz adekvát

Annak eldöntése, hogy

mikor, melyik megoldást

20

befolyásra alapozzuk.

A pedagógus

személyisége alkotó

művészetté nemesíti a

professzionális szakmai munkáját.

demokratizmusra épülő

nevelési stílusra

törekszünk, a pedagógusok

bánásmódja,

kontrollmódszerei a nevelés folyamán,

alkalmazkodjanak a gyerek

életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!

megfelelően alkalmazni:

behódolás (alapja a

hatalom), azonosulás

(alapja a vonzerő)és

interiorizáció (alapja a hitelesség).

módon megválasztott

nevelési eljárásokat és

módszereket

alkalmazunk.

alkalmazza a pedagógus,

az kizárólag a nevelő

döntésének a függvénye.

Az építő és estleges

romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.

Az iskolánkban folyó

pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő,

szülő együttműködése

A pedagógus bánásmódja

és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!

Formáljunk sokoldalú

társas kapcsolatokra képes, környezettudatos,

egészséges életmódot

közvetítő, kialakító személyiségeket

valamennyi tantárgy

tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák

témakörének körültekintő

megválasztásával.

Az ember és

társadalomismeret, etika modul keretében

összehangoltan az

osztályfőnöki témákkal, valamint az

egészségnevelési modul

tartalmával.

Sokféle ismerethordozó,

médiaanyag, demonstrációs eszköz,

infokommunikációs

technika.

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek

és képességek

fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása

szintézisében történik.

A nevelési területek kölcsönös

hatékonyságának

megteremtése a személyiség harmonikus

fejlődése érdekében.

Az életkornak és fejlettségi szintnek

megfelelő prioritások

megtalálása, a nevelőhatások

összehangolása.

A közösségi nevelés módszereinek, a

szociálpszichológiai

csoportnyomás eszköztárának

alkalmazása

Konkrét megélt életszituációk elemzése,

megoldási alternatívák

kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni

felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll

attitűd erősítése.

Tanulóink

személyiségébe építjük a szociális (társas)

kapcsolatok, a

konstruktív életvezetés, és az emberi-természeti-

társadalmi környezet

alakításának képességét.

A következetes követelés

és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi

méltóságának tiszteletben

tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai

tapintat, bizalom, megértés,

türelem és igazságosság.

Az önellátó képesség,

viselkedés tevékenységformáinak

megismerése,

gyakoroltatása, tudatosítása változatos

formákban az életkori

sajátosságoknak megfelelően.

Egészséges és kulturált

étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a

lakás és az osztályterem

berendezéseinek rendben tartási igénye, az

önkiszolgáló munkák, a

közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái,

készségei.

A formális és informális

szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív-

játékos) gyakoroltatása, a

szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk

lehetőségeinek feltárása.

A különböző érdeklődésű, értelmi,

érzelmi, testi fejlettségű

és motivációjú

gyermekeket felkészítjük

a tovább tanulásra

Az empátiaképesség kialakításával növelni a

másság elfogadásának, a

toleranciának a fokát.

A társadalmi együttélési

normák és formák

kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi

gyakorlatának

befogadása, követése.

A formális és informális emberi-közösségi

kapcsolatokat építő

fórumok, rendezvények,

programok szervezése.

A különböző kompetencia-területek

programcsomagjai, a

hozzájuk készült tanulói

és tanári eszközök,

demonstrációs anyagok.

21

7.4. Iskolai egészségfejlesztési program

A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek

javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program,

melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása,

olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres

végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási

intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:

egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés összekapcsolásával);

mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai

elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);

a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai

módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének,

tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és

családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy

hatékony (= bensővé váló) oktatása.

Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:

ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati

tényezőt befolyásolja;

ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében

folyamatosan és rendszeresen jelen van;

ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést

megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;

ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne;

ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola

közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi

környezetét (pl. fenntartó) is.

A megvalósítás alapvető irányai:

Mindennapi testnevelés megvalósítása.

Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók

egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény

viselkedésbe épülése érdekében.

Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok

kimunkálása.

Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok

megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával.

Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:

Az egészség fogalma.

Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.

A környezet egészsége.

Az egészséget befolyásoló tényezők.

Szájhigiénia.

A jó egészségi állapot megőrzése.

A betegség fogalma.

Megelőzhető betegségek.

A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.

Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.

Lelki eredetű táplálkozási zavarok.

A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.

22

Az egészséghez szükséges testmozgás.

Gerincvédelem, gerinckímélet.

Balesetek, baleset-megelőzés.

A lelki egészség.

Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a

másik önértékelésének segítésében.

Az érett, autonóm személyiség jellemzői.

A társas kapcsolatok.

A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.

A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-

szenvedély, internet- és tv-függés).

Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és

tanulási eredményességet elősegítő hatásai.

A média egészséget meghatározó szerepe.

Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.

Fogyasztóvédelem.

Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.

Iskola-egészségügy igénybevétele.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén

eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):

a tanulási eredményesség javítása

az iskolai lemorzsolódás csökkenése

a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése

a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek

elsődleges megelőzése

bűnmegelőzés

a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal

az önismeret és önbizalom javulása

az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása

érett, autonóm személyiség kialakulása

7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére

vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos

felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának

utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az

iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-,

osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására.

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető

elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával

rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl.

hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

23

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások

keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák

szolgálják:

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - magasból esés

– az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-

nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a

mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai

egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik –

nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel kapcsolatosan.

4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– szakkör

– elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak;

– évente egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó témanap

szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

7.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, cél, értékrend és tudat tart össze. A

közösség egyénekből áll, az igazi közösség fejlődésével hozzájárul tagjai fejlődéséhez, így több lesz,

mint tagjai egyszerű együttese.

24

A nevelés igen fontos része a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén

és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

A jó közösség legfontosabb jellemzői:

– a közösség tagjai segítenek egymásnak,

– összehangoltan tudnak dolgozni,

– nincs „kirekesztett, kiközösített gyerek,

– jó közösségi légkör jellemzi a csoportot,

– van összetartás a közösségen belül,

– vannak hagyományaik,

– a közösség tagjait tolerancia jellemzi,

– a közösség „kezdeményező tagjai” lelkesíteni tudják a többieket.

Mindezek elérése érdekében gazdag, jól szervezett programot biztosítunk a közösségeknek, és

törekszünk a jó felnőtt- és diákvezető megválasztására.

7.6.1. Alapelveink

Az iskolai közösségek biztosítják a fejlődést tagjaik számára. Az emberi élethez, a társadalomban való

eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely a társas viselkedési szabályok, a

tolerancia, az önérvényesítés gyakorlásának színtere, az emberi, kulturális, szociális értékek hordozója.

Értékrendje tagjai tudatos elfogadásán, megállapodásán és betartásán alapul. Célunk az iskolánkra

eddig is jellemző pozitív légkör megtartása, amely a közösségi nevelés eredményeként alakult ki.

Iskolánk közösségei nyitottak a társadalomból, a közvetlen környezetből érkező igények, ötletek,

egyéni kezdeményezések felé, amennyiben ez saját értékrendjükkel nem ütközik. Nevelőmunkánk

sikerének egyik záloga az egységes pedagógiai szemlélet, a közösen, az iskola egyes fórumai által is

megvitatott és elfogadott értékrend. Továbbá pedagógusaink hiteles magatartása, saját személyiségük

vállalása, pozitív tulajdonságaik fejlesztése. Az iskola demokratikus légkörének megtartása alapvető

célkitűzésünk.

Törekszünk arra, hogy az egyes tantárgyak nevelési céljaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák a

fogyasztóvédelemmel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos

ismereteket. Gyakoroltatjuk az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos technikák

alkalmazását.

7.6.2. A közösségfejlesztés:

Feladatai:

– Az osztályok, évfolyamok, napközis csoportok, egyéb közösségek közös életének

megszervezése, felelősi rendszer, megbízatások kialakítása, szabályok megalkotása,

ellenőrzések, értékelések rendszerének kidolgozása, rendszeres alkalmazása.

– Felhasználja a pedagógus az iskola hagyományait, egységes nevelési elveit, saját gyakorlati

tapasztalatait.

– A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően szervezzük a közösségeket. Az 1-4.

osztályos közösségekben a programokat, tevékenységi formákat a tanári irányítás szabályozza.

Fontos az érzelmi kötődés, a nyitott, elfogadó légkör. Az 5-8. osztályban felerősödnek az

öntevékeny mozzanatok. Különböző érdeklődési irányok alakulnak ki, új, baráti csoportok,

párok, más kapcsolatrendszerek jönnek létre. Egyre nagyobb szerepet kap az önismeret, az

önmegvalósítás, a közösség önálló arculatának kialakítása, a közösségi szerepek

kialakításának igénye. A kivitelezésnél az ellenőrzésben, segítségnyújtásban, nagy szerepe van

a pedagógusnak. A kollektív megbízatások (ügyelet, programszervezések) vállalása,

teljesítése, a közös erőfeszítést követő siker élménye nagyban fejleszti a közösség életét, újabb

kapcsolatok szerzésére ad lehetőséget.

Az önkormányzás rendszerének kialakítása: A közösségeknek a nevelő közvetítésével meg kell fogalmazni a problémákat, a megoldandó

feladatokat. Célkitűzéskor meg kell határozni, mikor tekintik megoldottnak a feladatot, meg kell

25

tervezni a megoldás menetét, eszközeit, felelőseit, a határidőket, ellenőrzéssel, értékeléssel, a

tárgyi feltételek megteremtésével.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Minden osztály, minden közösség előnyösen akar különbözni más hasonló csoportoktól. Az

összetartozás élményét segítik a közös hagyományok, közösen átélt élmények, iskolai

rendezvények, versenyek, a „színisnek lenni” érzése, kirándulások stb. A pedagógus feladata a

legkisebb siker észrevétele, értékelése, a pozitív tendenciák erősítése, a negatív tendenciák

szembesítése az iskola értékrendjével, alternatív megoldások keresése.

– A tanulók ismerjék meg közösségeinkben a társas együttélés szabályait, rendelkezzenek

alapvető értékeink ismeretével.

– Ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző vonásait, nemzeti kultúránk értékeit.

– Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadása

iránt.

– Váljanak érzékennyé környezetük iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a

környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.

– Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

– Legyenek képesek önálló véleményalkotásra, véleményük viták során történő ütköztetésére.

– Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére.

– Tevékenységükkel erősítsék a közösséghez való kötődést.

A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül: – Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki).

– Tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulás, szakkör,

egyéb rendezvények).

– Diákok által szervezett, tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Alapvető feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan közösség formálása,

amely képes egy közös értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra,

egymás közös ellenőrzésére, a munka szervezésére, a közvetlen tapasztalatszerzés segítésére, a

tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére. Valamint szükség van a

közös cselekvések fejlesztésére is: példamutatással, értékeléssel, továbbá bírálat, önbírálat

segítségével – a pedagógus közvetlen, majd közvetett irányításával. A közösség legyen képes a

már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására

különböző munkaformákkal. Az egyes tantárgyak közösségfejlesztési feladatait a tantárgyi

követelmények tartalmazzák.

A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: Az iskolai munka szerves részeként a tanórán kívüli foglalkozásokon belül megkülönböztetünk:

– Kötött, tanórán kívüli foglalkozásokat:

Napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat.

Iskolai sportkört.

– A kötetlen tanórán kívüli foglalkozásokat, melyek formáiról a tantestület dönt:

A tanulói (szülői) igények ismeretében.

A rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve.

Az anyagi lehetőségek figyelembevételével.

A tanulói leterheltséget figyelembe véve.

Iskolánk - igény és lehetőség szerint - az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítja – Napközis foglalkozások, tanulószoba, sportkörök, DÖK, szakkörök, versenyek, házi

bajnokságok évfolyamok között, jeles napok, tanulmányi kirándulások, színház-,

hangversenylátogatások, erdei iskola, táborok.

– Hit- és vallásoktatás: a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató

tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Az ezeken való részvétel a

tanulók számára önkéntes.

– Havi csapatépítő tréning (osztályközösségek számára).

26

A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Elsősorban közösségépítő jellegét erősíti a már kialakított hagyományok, programok szervezése,

lebonyolítása. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése is fontos szerepet játszik.

– Helyi pályázatok, versenyek kiírása, lebonyolítása.

– Hulladékgyűjtés.

– Természetesen a tervező-szervező funkción túl a DÖK érdekképviseleti szerepet is betölt

iskolánkban, itt azonban elsődleges céljuk a közösség érdekében végzett tevékenységekért a

közösség előtti dicséret, ezzel is előmozdítani kívánják olyan egyéniségek kialakulását, akik

szívesen kapcsolódnak be, majd kezdeményezik érdekes, hasznos tevékenységek

lebonyolítását.

Összességében célunk olyan közösség kialakítása, amely büszke sikereire, és értékeli más

közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

A szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek

kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a

csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is.

– Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső

szakemberekkel.

– A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem

fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása.

– Tartós aktivitásra ösztönzés.

– Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú

elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére.

A könyvtár közösségfejlesztő feladatai: – A könyvtár rendszeres látogatása már első évfolyamtól segít a közös olvasási élmények

megszerzésében. A napközis csoportok könyvtárlátogatása is beletartozik ebbe.

– A tananyagba épített könyvtárórák, a könyvtári viselkedés szabályainak ismerete az olvasóvá

nevelésben segítenek.

A szülőkkel való együttműködés: – Mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a

pedagógusokhoz.

– Kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához.

– Együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében.

– Közös részvétel az intézményi rendezvényeken.

7.6.3. Közösségeink

Iskolánk nagy közössége sok kisebb közösségből szerveződik, amelyet közös érdekek, célok, közös

törekvések kapcsolnak össze.

A különböző közösségek tagjai, a gyerekek, a pedagógusok, az oktatást, nevelést segítő felnőttek.

7.6.3.1. Osztályok Az általános iskolába belépő 6 éves tanuló először az osztályközösséggel találkozik.

Az osztályközösség tevékenységét az iskolaközösség egészének programjához igazítva alakítja, részt

vállal a közös feladatokból.

E közösség vezetője az osztályfőnök, kinek elsődleges feladata, hogy a heterogén gyermekcsoportból

homogén osztályközösséget „alkosson”.

Lehetőségei széleskörűek, melyek a tanítási órák közötti szünetekben történő beszélgetésektől, a

klubdélutánokon keresztül, a kirándulásokon át, a nyári táborokig terjednek.

Segítségével a gyermekek megismerkednek a Házirenddel, melynek gyakorlása egy nagyobb

közösséghez való tartozást is érezteti velük.

27

7.6.3.2. Szakkörök A tanulóknak lehetőségük nyílik részt venni a szakkörök munkájában.

Szabadon választhatnak, hol szeretnék képességeiket fejleszteni, szabadidejüket hasznosan eltölteni.

A szakkörökbe önként jelentkezhetnek, de részvételi szándékuk bejelentése után a szakkör írott, és

íratlan szabályait be kell tartaniuk.

Iskolánkban a következő csoportosításban működnek e közösségek:

A szaktárgyak munkáját segítő szakkörök

Sport jellegű szakkörök

Művészeti jellegű szakkörök

Speciális ismereteket adó (közlekedés, rádiós stb.)

A szakkörök munkája folyamatos, rendszeres. Jelentős részükben teljesítményorientált, hiszen tagjai a

tanév folyamán tudásukról számot adnak.

Bemutatkoznak kiállításokon, műsoros esteken, részt vesznek versenyeken.

Ezért van lehetőség arra, hogy vezetőik fejlesszék a közösségükhöz tartozás érzését, az egyén

teljesítményét alárendeljék a közösség érdekeinek, ezáltal újabb személyiségjegyeket alakítsanak ki,

vagy a meglévőket fejlesszék.

7.6.3.3. Diákönkormányzat, gyermekszervezet

Általános iskolánkban minden gyermekcsoport felnőtt vezetőjének munkáját segítik a csoport által

választott gyermekvezetők is, akik képviselik diáktársaikat a Diákönkormányzatban, illetve a

Gyermekszervezet vezetőségében.

Fejlesztik szervezőképességüket a közös cél érdekében, nyitottabbá válnak mások problémái iránt, s

azokat közös erővel próbálják megoldani.

Közösen gyakorolják azokat a tevékenységeket, melyeket felnőtté válásukkor is alkalmazni kell.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulói önkormányzat az iskolai tevékenységrendszer minden lényeges területére kiterjed.

Fő feladata a tanulói jogok érvényesülésének biztosítása az iskolában. Itt élhetnek döntési-, és

egyetértési jogukkal.

E közösséghez tartozás jelentheti, hogy vállalják társaik képviseletét, érvényesítsék a nagyobb

közösség akaratát, felelősen döntsenek a gyermekközösséget érintő kérdésekben.

Működését Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi.

A diákönkormányzat működésének alapkerete az osztályközösség, melynek vezető szerve az

osztálytanács. Az osztálytanács tisztségviselőit az osztálygyűlés választja, melybe az osztály egész

közössége beletartozik. Az osztálytanács tisztségviselői: osztálytitkár és a helyettese, kulturális felelős,

sportfelelős, környezet- és egészségvédelmi felelős. Az osztálygyűlés tagjai észrevételeiket, gondjaikat

az osztálytitkárokon keresztül a Diáktanácshoz (DT) továbbítják, ahol jogorvoslást kaphatnak.

A DT-ba a szakbizottságok vezetői, patronáló tanárok, az iskola igazgatója, a

Diákönkormányzat (DÖK) pedagógiai vezetője tartozik. Vezetője a diákelnök, akinek munkáját a

titkár segíti.

A Diáktanács feladatai:

A DÖK határozatainak végrehajtása.

A közösség életével, munkájával kapcsolatos feladatok szervezése.

Az iskolai megbízatások teljesítésének segítése.

Az iskolagyűlés előkészítése, összehívása.

Az iskolai tevékenységrendszer valamennyi területét átfogja a szakbizottságok munkája.

Iskolánkban a következő szakbizottságok működnek: osztálytitkárok szakbizottsága, kulturális

szakbizottság, sport szakbizottság, környezet- és egészségvédelmi szakbizottság.

A tanulói önkormányzat részfeladatait ellátó szakbizottságok munkáját egy-egy erre felkért

patronáló pedagógus segíti. A patronáló pedagógusok részt vesznek a szakbizottságok ülésein, segítik

munkájukat.

28

Az iskolagyűlés küldöttgyűlés, melyen az osztálygyűlés által delegált tanulók, valamint az

iskola vezetése, és a DÖK pedagógiai vezetője vesznek részt. Döntési és egyetértési jogkörrel

rendelkeznek, évi egy alkalommal üléseznek, de szükség szerint gyakrabban is összehívhatók.

A diákjogok érvényesülésének legmagasabb szervezeti formája az iskolagyűlés.

Gyermekszervezet Az iskola gyermekszervezete a pihenést segítő szabadidős tevékenységeket koordinálja,

szervezi. E tevékenységek biztosítják a szabadidő kulturált felhasználását, a megfelelő pihenést, a

kikapcsolódást, a regenerálódást. Fejlesztik a gyermekek személyiségét. Felkészítik őket a felnőttkori

szabadidő értelmes eltöltésére.

A gyermekszervezet programjából néhány:

a közművelődési intézmények programjainak látogatása (múzeum, színház, mozi,

hangverseny, könyvtár),

természetjárás és táborozás szervezése,

szórakozás: klubdélután, disco, játékos vetélkedők,

sportolás: vetélkedők, játékos sportversenyek, akadályversenyek.

A gyermekszervezet a szabadidős tevékenység játékos szervezésével úgy segíti az iskola munkáját,

hogy azt a gyerekek nem érzik munkának. A gyermekszervezet minden tagja részt vesz legalább egy

szabadon választott tevékenységi formában.

7.6.3.4. Tanári közösségek

A gyermekközösségek munkáját vezetik, irányítják, segítik a felnőtt közösség pedagógus tagjai, akik

munkájuk során kisebb közösségeket alkotnak.

Iskolavezetés: tagjai az iskola igazgatója és helyettese, valamint a kibővített iskolavezetés tagjai a

szakmai munkaközösségek és érdekképviseleti szervek vezetői.

Feladata az iskola életének koordinációs munkája.

Az iskola tanárai és tanítói együtt alkotják a pedagógus közösséget, a tantestületet. Feladatuk közé

tartozik az iskolai oktató, nevelő munka végzése.

Munkájuk sikeressége érdekében egységesen kell állást foglalniuk az iskolai közösség érdekében.

Ennek fórumai lehetnek a szükség szerinti munkaközösségi értekezletek, a terv szerinti nevelési

értekezletek, szakirányú, alkalmankénti továbbképzések, s a közösség összetartását is elősegítő

tanulmányi kirándulások. Nagyon fontos lépés a „Küldetésnyilatkozat”, mely hosszú távra egységes

irányt mutat e közösség tagjainak.

Az iskola vezetése és a tanári kara

időben felismeri az intézményi munkában tapasztalható társadalmi problémákat, azok

megoldására megfelelő programot kínál,

vezető szerepre törekszik az oktatási, a nevelési és a képzési feladatok módszertani

megoldásában,

pedagógiai munkája révén igyekszik megnyerni a szülők, a község szimpátiáját,

hozzájárul a pedagógiai és pszichológiai ismeretek gyakorlati alkalmazásának bővítéséhez,

reális önismeretet és életszemléletet igyekszik kialakítani a megfelelő továbbtanulási irány

kiválasztása érdekében,

elősegíti a harmonikus személyiségfejlődést,

igyekszik kialakítani környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

A szakmai munkaközösségek vezetőinek feladata, hogy munkaközösségük tagjainak munkáját

segítsék, a közös munkát szervezzék, irányítsák, továbbképzéseken szerzett tapasztalataikat átadják,

felelősen döntsenek a munkaközösségüket érintő kérdésekben. Ismerjék, ismertessék el az elért

eredményeket, igyekezzenek minél hatékonyabb munkára törekedni. A munkaközösség tagjainak jó

29

munkatársi kapcsolatot kell kialakítani a közös célok elérése érdekében, erre jó alkalom az évente egy

alkalommal megszervezett tantestületi kirándulás.

Kós Károly munkaközösség

A Kós Károly munkaközösség, mint ahogy névadó választása is mutatja, sokrétű te-

vékenységet folytat az iskolai és a községi életben. Tagjai főleg magyar szakos kollégák, de ide

tartoznak a történelem, az idegen nyelv, rajz, ének-zene, testnevelés szakosok is.

Minőségi alapelveink

Oktató és nevelő munkánkat a minőségirányítás jegyében végezzük.

Műveltségi területünk nemcsak befogadó, de alkotó jellegű is, melyben anyanyelvünk minél

magasabb szintű elsajátítása eszközként is szolgál más tantárgyak tanulásához és az önálló

ismeretszerzéshez.

Olyan tudással próbáljuk meg felvértezni tanulóinkat, melyek segítik személyiségük sokoldalú

fejlesztését, pozitív értékek iránt nyitottá, érdeklődővé válásukat.

Meg kívánjuk ismertetni nemzeti kultúránk értékeit.

Szeretnénk elérni, hogy a ránk bízott gyermekek tanáraikkal együtt minél több sikerélményhez

jussanak, legyen igényük az önművelésre, önképzésre.

Megtartjuk tantárgyaink eddigi jó oktatási nevelési hagyományait, felhalmozott értékeit.

Segítjük az egyéni képességek kibontakozását, különös figyelemmel a két szélső pólusra, a

tehetséggondozásra és a hátránykompenzálásra, melyre lehetőséget ad a nagyobb létszámú

osztályokban a csoportbontás, illetve a szabadidős tevékenységek kihasználása.

Alapvető feladatunk az értelmes, helyes, kifejező köznyelvi beszéd, a tantárgyak

szakkifejezéseinek használata tanítási órákon és azokon kívül is. Minden esetben javítjuk a

tanulók nyelvhelyességi hibáit.

Célunk, hogy a tanulók írásbeli munkái igényesek legyenek, megfelelően alkalmazzák az

elsajátított helyesírási ismereteket. A szép írás a helyes írás alapvető feltétele.

Az olvasás megszerettetése érdekében ösztönözzük tanulóinkat a könyvtár használatra,

szerezzenek tapasztalatokat a könyv és a könyvtárhasználat rendszerében.

Teendőink közé tartozik olyan képességek készségek, jártasságok megszereztetése amellyel

felkészülhetnek tanulóink a társadalmi nyilvánosság elé lépésre.

Az Ember és társadalom műveltségi terület célja bőséges lehetőség biztosítása a tanulók

társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához; egyéniségükkel,

fejlődésükkel, tanulásukkal és egyéb iskolán kívüli tevékenységükkel, tapasztalataikkal

összhangban személyiségük kibontakozásában.

Aktívan vegyenek részt környezetük szépítésében gyarapításában.

Érezzék a társas kapcsolatok fontosságát, ismerjék meg lakóhelyük múltját és jelenét.

Fontos, a történelmi múlt megismertetésén túl, a tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek

folyamatos megértésére, a tudatos elfogadni-változtatni kész szerepvállalásra. Fontos a nemzeti

öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal,

nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja:

– stressz és frusztráció kezelése

– változások iránti fogékonyság

– együttműködés

– magabiztosság

– érdeklődés

– személyes előítéletek leküzdése

– kompromisszumra való törekvés

30

– Értsék, hogy az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az

etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és

emberségünk ellen.

– A kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok

szerepének értékelése, a másság elfogadása

Néptánc tanításunk célja, hogy tanítványaink ismerjék meg és fedezzék fel a magyar népi

gyermekjátékok gazdag és változatos világát; néptáncaink lábukra igazított egyszerű típusait.

A néptánc és mazsorett oktatás fejleszti az esztétikus fegyelmezett mozgást, a ritmusérzéket.

A zenei nevelés elsősorban a zenei anyanyelv és a zene sajátos összetevőinek megismertetését

jelentse. Célunk a tiszta éneklési készség fejlesztése, a dalok karakterének megfelelő

éneklésére nevelés. A zenehallgatás a zenemű érzelmi hatása miatt legyen a

személyiségfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze. Igyekezzünk ezzel bevezetni a tanulóinkat a

hangszeres műzenék világába. Ösztönözzük tanulóinkat egyszerű hangszerek megismerésére

és azokon való játszásra.

A vizuális nevelés feladata azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és

ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Az

alkotóképesség fejlesztése során olyan feladatok elé állítjuk a gyerekeket, melyeken keresztül

érzelmeiket, teremtő képzeletüket is igénybe vesszük, fejlesztjük. Fontos feladatunk a

szépérzék kialakítása a jó ízlésre nevelés.

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az

emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése

és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

Óriási a feladatunk a testi-lelki egészséggyógyításban, a helyes szemlélet kialakításában. A

testnevelés és sporteszközeinek helyes alkalmazásaival érhetjük el azt a célt, hogy tanulóink

életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak.

Igyekszünk maximálisan kihasználni a testnevelés és tömegsport órákat. Játékos

sportversenyeket rendezünk, lehetőség szerint minél több szabadban történő mozgásos

programmal. Igyekszünk erősíteni azt a törekvést, hogy gyermekeink számára igénnyé,

életelemmé váljon a testmozgás.

Természettudományi munkaközösség

A munkaközösség egy komplex munkaközösség, mely törekszik arra, hogy a

természettudomány különböző területeinek tevékenységeit, követelményeit összhangba hozza, és

egymás eredményeit - lehetőség szerint - mindenki a saját területén alkalmazza.

Tagjai a természettudomány különböző ágait tanítják, de céljaik közösek:

az alsó és felső tagozatos követelmények összhangba hozása, az átmenet megkönnyítése,

a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet jelenségei iránt,

a tanulók ismeretekhez juttatása a természeti és technikai környezet jelenségeinek,

folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, illetve az

ismeretterjesztő irodalom, az internet és a könyvtár használata révén,

a diákok ismerjék fel, hogy ugyanazt a természetet vizsgálják a különböző tantárgyakban

csak más-más nézőpontból.

Tanításuk során kiemelten kezelik:

az alapkészségek kialakítását, fejlesztését,

a megértést előrébb vivő szemléltetést,

a felzárkóztatást, tehetséggondozást,

a változatos, korszerű módszerek használatát,

a kísérletezésre való ösztönzést,

a korszerű információhordozók használatát,

31

a gyermeki személyiség sokirányú fejlesztését,

a pozitív én tudat kialakítását

bepillantsanak a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

.

Lehetőség szerint csoportbontásban folyik a tanítás néhány tantárgyból a nagy létszámú

osztályokban, hiszen a tanulók gondolkodási, tanulási, megértési képességei és akarati tényezői

nagyon eltérőek, így a különböző módon haladó csoportokra mindenképpen szükség van.

A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében a munkájukat a tanévre elkészített

munkaterv alapján végzik, törekedve arra, hogy tanítványaik tudása, ismereteinek összessége

alkalmazóképes, fejleszthető, ráépíthető, pontos és biztos legyen.

Fontos feladat, hogy az elsajátított ismeretek megalapozzák a középiskolai továbbhaladást,

erősítsék a környezetvédelmet, tudatosítva, hogy létünk függ „környezetünk egészségétől”.

Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés területén kiemelt fontosságú a komplex

eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a

természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

7.6.3.5. A szülői fórumok

– az Iskolaszék,

– az SZMK.

Tagjait a szülők választják, segítségükkel valósul meg az együttműködés az iskola és a szülői ház

között.

A szülők és az intézmény kapcsolatának lehetőségei Szóbeli kapcsolat:

– szülői értekezletek

– fogadó órák

– nyílt tanítási napok

– családlátogatások

– kirándulások

– ünnepélyek

– iskolával kapcsolatos programok, műsorok, rendezvények

Írásos kapcsolat:

– tájékoztató füzet

– ellenőrző könyv

– kiadványok

A szülői ház és az iskola közös tevékenységben fontos:

– a bizalom,

– egymás munkájának megbecsülése,

– az egyetértés,

– a segítőkészség.

A szülői értekezletek célja a kapcsolatteremtés a szülők, az osztályfőnök és a szaktanárok között. Ezen

a fórumon ismertetjük az érdekelteket:

– az osztályban folyó munkáról,

– az iskolai programokról,

– a tanuló előmeneteléről,

– a tanuló magatartásáról és szorgalmáról,

– az iskolai dokumentumokról,

– az iskola eredményeiről,

– az iskola lehetőségeiről,

– az iskola elvárásairól.

32

A fogadó óra a szaktanárokkal való kapcsolattartás fontos lehetősége, ahol megbeszélhetők a tanuló

egyéni problémái is.

A családlátogatás a közvetlen kapcsolattartás kialakítására szolgál.

A nyílt tanítási napokon betekintést nyerhetnek a szülők a tanórai munkába.

A szülők jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvényben foglaltak szerint foganatosítjuk.

Az iskolai közösségek munkáját, az oktatást, nevelést segítő felnőttek, így az iskolai könyvtáros, az

iskolatitkár egészítik ki, teszik teljessé.

Munkájukkal segítik az intézmény zökkenőmentes működését és kiegészítik az iskolai lehetőségeket.

7.6.3.6. Egyéb közösségek

menza

A felső tagozatos tanulók meghatározott térítési díj ellenében ebédelhetnek. Jelentkezni a

napközis nevelőnél lehet. Az étkezési térítési díjakat az iskola fenntartója állapítja meg.

iskolaorvosi ellátás

Az orvosi ellátást a gyermekorvos, valamint a fogorvos végzi. A kötelező

szűrővizsgálatokért és a védőoltásokért a védőnő a felelős.

könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, a tanulók és a tanárok önképzését szolgálja. A könyvtár

médiatárral, számítógéppel, és internetes hozzáféréssel rendelkezik. A könyvtárnak

meghatározott nyitvatartási rendje van.

hitoktatás

Az iskolai tevékenységtől függetlenül a községben működő egyházak hitoktatást

szerveznek. Iskolánkban református, római katolikus és görög katolikus hitoktatás folyik.

A hit- és vallásoktatáson tanulóink részvétele önkéntes.

kirándulások

Iskolánk a tantervi követelmények teljesítése, a nevelő munka segítése céljából

tanévenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez az osztályok számára. A

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

iskolai sportkör

A sportkör tagja az iskola minden tanulója, mely a testnevelési órákkal együtt biztosítja a

tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és iskolán

kívüli versenyekre.

8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A

pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

33

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer

elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év

végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos

adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart

az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Segíti a közös feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

9. Különleges gondoskodás

9.1. A beilleszkedési és magatartási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák

A gyermek személyiségfejlődését meghatározza az a környezet, amelyben él, nevelkedik, fejlődik. Az

iskola, mint rendszer meghatározó környezet számára. Az itt szerzett élmények, tapasztalatok

jelentősen befolyásolják személyiségük fejlődését.

A tanítás, nevelés mellett ma a társadalom azt is elvárja az oktatási intézményektől, hogy

kompenzálják a hátrányokat, amelyek a gyermek biológiai adottságaiból, családi környezetéből, a

családi nevelés problémáiból esetleg adódnak.

Mindig vannak és lesznek olyan gyermekek, akik mások, mint a többiek, nehezen haladnak a

tanulásban, viselkedésük problémát okoz, nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, egyéni bánásmódot,

különleges megközelítést igényelnek.

Egy közösségben, osztályban az ”átlagostól” bizonyos mértékben és bizonyos szempontokból eltérő

gyermekek, serdülők hívják fel magukra a figyelmet.

A gyermek egészséges lelki fejlődését a biológiai, pszichés és környezeti tényezők együttesen,

kölcsönhatásban alakítják ki.

34

A felismert problémákat, tüneteket igyekszünk megfelelő módon kezelni és segítséget nyújtani az arra

rászorulóknak, illetve, ha számunkra megoldhatatlan a feladat, akkor megfelelő intézmény és

szakember – nevelési tanácsadó szakembere, pszichológus, gyermekorvos – segítségét kérni.

Beilleszkedési és magatartásbeli zavarok jelentkezhetnek:

az iskoláskor kezdetén,

gyenge befogadó képességű gyerekeknél,

pszichésen sérült gyerekeknél,

egészségi problémákkal küzdő gyerekeknél,

mentálhigiénés problémáknál,

beszédhibás gyerekeknél.

9.1.1. A gondokon és problémákon a következőképpen igyekszünk segíteni:

9.1.1.1. Az iskolakezdés nagy változást hoz egy kisgyerek életében, nagy testi és lelki igénybevételt

jelent az iskolai követelményeknek való megfelelés még akkor is, ha iskolaéretten kerül az első

osztályba. Az alkalmazkodás gyakran jár pszichés tünetekkel, amelyek többnyire átmenetiek és

spontán rendeződnek. A gátlások oldásában meghatározó az iskola légköre, a tanítóval kialakított

kapcsolat.

Az óvónőkkel, a leendő 1. osztályos szülőkkel, gyerekekkel való kommunikáció folyamatát az Együtt

a gyermekekért c. együttműködési szabályzat tartalmazza, mely a hozzá kapcsolódó programsorozattal

az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését szolgálja.

9.1.1.2. A gyenge képességű gyerekek nem tudnak megfelelni az általános iskolai tanulmányi

követelményeknek, s nem tudnak eljutni az életkorukban elvárható értelmi fejlettség szintjére. Ezeket

a tanulóinkat legtöbbször hátráltatja a felzárkózásban a családjuk szociális helyzete vagy ingerszegény

környezetük. Olyan pedagógiai módszereket alkalmazunk, amelyekkel enyhíthető lemaradásuk:

felzárkóztatás egész napos iskolában önálló órákon,

3-4. osztályban tanórákon egyéni foglalkoztatás, tanórákon kívül egyéni korrepetálás

keretében,

rendszeres gyakorlással,

differenciált foglalkoztatással a tanórákon,

napközi otthonban – amennyiben nem egész napos az oktatás - egyéni korrepetálással.

9.1.1.3. A pszichésen sérült gyerekek helyzete nemcsak az iskolában, hanem a családban is nehéz.

A pszichés zavarok tanulási problémák és magatartászavarok formájában nyilvánulnak meg. Általában

fegyelmezetlenek, figyelmük rövid ideig tartó, igen mozgékonyak (hiperaktívak), hangoskodással

zavarják az órát, társaikkal agresszívak. Más esetekben túlzottan magukba fordulóak, zárkózottak,

sértődékenyek.

E problémák leküzdésére a következőket nyújtjuk:

Enyhébb esetekben:

személyre szabott módszerek alkalmazása, megbízatások adása,

differenciált foglalkoztatási formák tanítási órán,

szabadidős tevékenységekben, kulturális programokon való részvétel, amelyek figyelem

elterelők, feszültségoldók.

Súlyosabb esetekben:

az iskola és az önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének tájékoztatása,

írásbeli és szóbeli jelzések a szülő felé,

családlátogatás,

pszichológus véleményének kikérése,

9.1.1.4. Az egészségi problémák feltárásában és korrigálásában minden esetben a gyermekorvos,

illetve szakorvos véleményét, szűrővizsgálatát figyelembe véve szervezünk foglalkozásokat.

35

Gerincferdüléses gyerekeknek:

gyógytestnevelési foglalkozások, gerinctorna,

úszásoktatás;

9.1.1.5. A mentálhigiénés problémák azoknál a gyermekeknél jelentkeznek, akik szülei nem

körültekintőek a gyermek gondozásában. Rendszertelen tisztálkodásuk miatt társaik nem szívesen

közelednek hozzájuk, esetleg kiközösítik őket.

Ezek megelőzése érdekében:

az osztályfőnök tapintatosan figyelmezteti a gyerekeket,

tájékoztató előadásokat szervezünk a gyermekorvos, a védőnő meghívásával,

beszélgetéseket kezdeményezünk osztályfőnöki és egészségtan órán e témában,

felkérjük a védőnőt a folyamatos ellenőrzésre (haj, köröm, fül),

reklámanyagokat osztunk (fogkrém, fogkefe),

egészségvédelmi vetélkedőket szervezünk.

9.1.1.6. A beszédhibás gyerekek szűrése iskolába lépésükkor történik. A beszédritmus zavarait

folyamatosan javítjuk, esetleg egyéni foglalkoztatást alkalmazunk. A hangképzési zavarokkal

beszélőkkel lehetőség szerint logopédus foglalkozik.

9.1.2. Prevenció

Munkánk eredményessége érdekében nagyon fontosnak tartjuk a megelőzést. Olyan feltételeket,

lehetőségeket biztosítunk, ami feloldja a szorongást és segíti a beilleszkedést.

Nagyon sokat jelent az első tanítási nap jó megszervezése (ismerkedési játékok, az épület

bemutatása, közös ünneplés).

A tanterem barátságos kialakítása.

A pedagógus mintaszerű, példamutató, következetes viselkedése.

Szociometria, szerepjátékok alkalmazása a problémás gyermekek korai felismerését segíti.

A tanulók lehetőséget kapnak, hogy elmondják problémáikat, így az érzelmi feszültségek

oldódnak.

Kezdettől fogva állandó, szilárd szokásokat alakítunk ki.

Igyekszünk kialakítani a szülőkkel nyílt, őszinte kontaktust.

A szülőket mindig értesítjük az alkalmazott eljárások eredményeiről.

9.1.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A nevelési, oktatási feladatok megoldása nem lehet eredményes a gyermek ismerete, magatartási

megnyilvánulásainak helyes értelmezése nélkül. Az esetek többségében a tanulási kudarc, a

beilleszkedési nehézségek felismerése után tudjuk igazán alkalmazni az egyéni különbségeket

figyelembevevő differenciált bánásmód lehetőségeit.

A tananyag elsajátításának módja más alsó tagozatban és más felső tagozatban, de a tanulóknak még

iskolás korukban meg kell tanulniuk az önálló tanulás módszerét és technikáját.

Alsó tagozatban:

A gyermekek életkorának legmegfelelőbb forma a játékos tanulás, hiszen a játék igen jó

eszköz ahhoz, hogy lekösse a gyermekeket. Mivel a tanulók tudatos figyelme (főleg a tanulói

kudarcoknak kitett tanulók figyelme) igen rövid tartalmú ebben a korban, segítséget jelent

nekik egy-egy mese vagy olvasmány dramatizálása. Jó módszer még a beszédkészség és a

szövegértés fejlesztésére a bábokkal történő játszás. Ilyenkor nemcsak meséket és

olvasmányokat lehet megjeleníteni, hanem az átélt történéseket is, amelyek a kudarcnak kitett

36

tanulókkal történtek. Ez segít abban, hogy ezek a gyerekek feldolgozzák hátrányukat, és órán

is jobban tudják figyelmüket összpontosítani.

Nagyon fontos még ebben a korban a mozgás bármilyen formája. Nálunk ez minden szinten

biztosított, hiszen a néptánctól a mazsoretten át a gerinctornán keresztül a sokféle sportolási

lehetőségekig minden lehetőség adva van gyermekeinknek.

A hátrányos helyzetű tanulóknak korrepetálási óráik is vannak, amelyek lehetőséget

biztosítanak a lemaradtak felzárkóztatására. Ezeken az órákon van a legnagyobb lehetőség

arra, hogy személyre szabottan foglalkozzunk a gyerekekkel. Az ilyen órák beszélgetéssel,

lazítással, énekléssel kezdődnek, és így megtudhatjuk, hogy mi az oka a lemaradásuknak.

Felső tagozatban:

Már nem a mechanikus, hanem logikai tanulással lehet az ismereteket elsajátítani, hiszen

ötödik osztályban sok tantárgy zúdul a gyerekekre. Ennek feltétele, hogy az alapszintű

képességeket (olvasás technika, szövegértés és jó kifejező készség, beszédtechnika)

készségszintre emeljük. Amelyik tanulónál ez nem történik meg 4. osztály végére, eleve

hátránnyal indul a fenti képességeket elsajátító tanulóval szemben. A tanár feladata, hogy már

a tanórán minél több ismeretet próbáljon meg a nehezebben tanulókkal is megértetni.

Erre a legcélravezetőbb:

- az audiovizuális eszközök használata,

- pontokba szedett vázlat, ami a tananyag lényegét tartalmazza,

- csoportbontások alkalmazása,

- a tananyag rögzítésére a munkafüzetek feladatainak megoldása,

- változatos módszerek alkalmazása,

- kis létszámú osztályok indítása.

A felsorolt módszerekből különösen fontos az utolsó, hiszen a nagy létszámú

osztályokkal szemben a kisebb létszámú osztályokban emberibb feltételek jönnek létre,

amelyekben a konkurencián alapuló kiválasztódás és a jól szervezett tananyag közvetítés

áll az előtérben. Itt a gyerekek megtanulnak valamit elmesélni és elmagyarázni,

egyáltalán egymással beszélni. A kisebb létszámú osztályokban megvalósítható a

nevelési és oktatási reform alapeszméje: több humánum és egyéni tanulás; s hogy

pedagógusaink ne csak tanítók és nevelők, hanem példaképek lehessenek, s hogy igaz

legyen: „Az embert szóval agyon lehet ütni, de fel is lehet támasztani”.

Tanáraink, tanítóink mindent megtesznek azért, hogy munkájuk fejlesztő hatású, sikeres

legyen. Továbbképzéseken vesznek részt, hogy ezt a munkát szakszerűen végezzék.

Szakmai folyóiratok cikkeit kísérik figyelemmel, s ha lehet, hasznosítják azokat. Szülői

értekezleten, fogadóórán a szülőknek is tanácsot adunk, hogyan segíthetnek az otthoni

tanulásban.

9.2. Tehetséggondozás

Pedagógiai munkánk közös célja, hogy a különleges képességű, tehetséges tanulókat ne csak

felismerjük, s foglalkozzunk velük, hanem megalapozzuk tehetségük kibontakozását.

Az iskolai tehetséggondozás a tehetséges tanulók felismerésével kezdődik. A tehetségkutatás

folyamatos, és a teljes iskolai periódusra kiterjed. Külön választjuk a kiemelkedően tehetséges és a

tehetséges tanulókat.

A kiemelkedően tehetséges gyerek három fontos személyiségjegyet foglal magába:

az intellektuális képességet (intelligencia), ami tesztekkel mérhető;

a kreativitást, amikor a tanuló eredeti új módot eszel ki a problémák megoldására, önállóan,

produktívan vesz részt a problémák felkutatásában;

a motivációt, amikor a tanuló rendelkezik a szükséges akaraterővel, hogy valamilyen feladatot

elkezdjen és be is fejezzen, illetve örömet talál a feladat megoldásában.

A tehetséges gyerekek képességeik révén magas teljesítmény elérésére képesek

az általános szellemi, intellektuális képesség,

37

a specifikus iskolai alkalmasság,

a kreativitás, produktív gondolkodás, alkotókészség,

a művészetekben: ábrázoló és zeneművészet területén,

a pszichomotoros képesség,

a vezetői képesség terén.

A vizsgálódások után következik annak megállapítása, hogy tanulóinknál az elérhető és az elért nívó

között van-e különbség. Majd következik – a különbség esetén – az okok keresése. Megvizsgáljuk

találunk-e zavaró momentumot a szociális kapcsolatban (környezet, család, barátok, iskolatársak),

ezután választjuk ki a lehetőségek közül a legjobbnak ítélt tehetséggondozási módot.

Az iskolai tehetséggondozásban nemcsak azok a diákok vesznek részt, akik kiemelkedően

tehetségesek, hanem iskolánk célkitűzésének megfelelően minden olyan gyerek, aki a felsorolt

személyiségjegyek valamelyikével rendelkezik. Intézményünk pedagógusai mindent megtesznek azért,

hogy tanulóink saját képességeiknek megfelelően fejlődhessenek. Feladatunk, hogy gyerekeinkben

felismerjük, megkeressük a tehetséges vonásokat és lehetőségeink szerint azokat gondozzuk.

9.2.1. Az ismeretek elsajátításában a tehetséggondozás színterei

A tehetséggondozás elsődleges színtere a tanítási óra, ahol lehetőség nyílik az alapvető készségek,

képességek kibontakoztatására, s az önálló ismeretszerzés igényének kialakítására.

A szaktanárok feladata, hogy rugalmas tanítási tervezéssel az osztályban tanuló diákok képességeihez

igazítsák a tananyagot. Egyéni vagy csoportosan végezhető külön feladatokat kapnak a tanulók, hogy

teljes „erőbedobással”, alulkövetelés nélkül tanulhassanak úgy, hogy mégse legyen „különleges

státuszuk” az osztályban.

Az órai munka differenciálása teszi lehetővé a különleges képességű gyerekek gondolkodásának

folyamatos fejlesztését.

A csoportbontások során a tehetséges gyerekek magasabb szintű tantervi program szerint haladnak,

mely állandó, önálló ismeretszerzésre neveli őket.

A tanítási órák mellett fontos szerepet kapnak a délutáni foglalkozások, a napközi és a szakkörök.

A szakkörökben életkortól függetlenül csoportokban dolgozhatnak együtt az azonos érdeklődési körű

gyerekek. A szakköröket úgy választjuk meg, hogy minden tanuló megtalálja a számára megfelelőt.

Ebből következik, hogy szakköreink évről évre változnak a tanulók igényeit figyelembe véve.

Lehetőség szerint természettudománnyal, anyanyelvvel, matematikával, történelemmel, idegen

nyelvvel, informatikával, zenével, sporttal, népművészettel, néptánccal és közlekedéssel foglalkozó

szakkörök közül válogatunk.

9.2.2. A készségtárgyaknál alkalmazott lehetőségek

A jó ének-zene adottságokkal rendelkező tanulók iskolánk énekkarában és furulya

szakkörében fejleszthetik tovább képességüket. A zenei befogadóképesség fejlesztése

érdekében rendszeres hangverseny látogatáson vesznek részt.

A kiemelkedő manuális készségű tanulók a kézműves szakkörben tevékenykedhetnek,

alkothatnak.

A tehetséges sportolók délutáni foglalkozásokon gyakorolhatják a számukra legkedvesebb

sportágat.

A népi hagyományok, kultúra iránt érdeklődő tanulók a néptánc szakkör foglalkozásain

sajátíthatják el elődeink táncait, szokásait.

Azok a tanulók, akik számítástechnikai ismereteiket akarják bővíteni, fejleszteni, az

informatika szakkör keretében megtehetik.

A közlekedés szabályai, a kerékpározás iránt érdeklődő tanulók a közeledési szakkörben

tökéletesíthetik tehetségüket.

A kiemelkedően tehetséges tanulóknak segítünk bekerülni a tehetséggondozó központokban

szervezett munkacsoportokba is.

38

A szakkörök mellett a tehetséges tanulók egyéni feladatokat is kapnak, illetve az iskolán belül

és azon kívül meghirdetett pályázatokra önállóan készülnek érdeklődésüknek megfelelően.

Fejlődésüknek fontos mutatója a különféle tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való

részvétel, és az ott elért eredmények.

Az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása tehetséggondozásunk fontos részét

alkotja.

9.2.3. Kiemelt feladataink a tehetséggondozás terén

9.2.3.1. Az anyanyelv tanítása során a tanítók és a szaktanárok a tanulók már meglévő nyelvi tudását

fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot.

Az órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek

fejlesztése. A nyelvművelés személyiségfejlesztés is. „Minden rossz mondat egy törött ablak, melyen

át egy rossz gondolatra látni.” (Babits)

A gyerekeket arra ösztönözzük, hogy érthetően, szépen, helyesen beszéljenek.

Az 1. osztályban elsajátítják a hangokat, betűket, megtanulnak írni, olvasni. A következő

évfolyamokban ezek fejlesztése, alakítása, bővítése folyik. Olvasással egyre több szöveget ismernek

meg. Megismernek különböző irodalmi műfajokat: elbeszélés, mese, monda, ballada, vers. Bővül

szókincsük, s képesek lesznek élményeik, gondolataik megfogalmazására.

Az anyanyelvi oktatás célja a kulturált nyelvhasználathoz elengedhetetlenül szükséges grammatikai

ismeretek gyakorlása.

A biztos anyanyelvhasználat és ismeret segíti az idegen nyelvek tanulását. Az anyanyelvi

hagyományok ápolása nélkülözhetetlen feltétele a személyiség fejlesztésének az identitástudatnak.

9.2.3.2. Az irodalom tanítás feladata olyan diákok képzése, akiknek életéhez természetesen tartozik az

irodalmi alkotások iránti fogékonyság. Célunk az olvasási kedv fölkeltése. Az olvasás szeretete legyen

alapvető szükséglet. Az irodalmi alkotások által fejlődjön esztétikai érzékük, gazdagodjon

érzelemviláguk.

A gyerekek folyamatosan látogatják az iskola könyvtárát, ami segítséget nyújt nekik a tanulásban,

illetve felkelti érdeklődésüket az ismeretlen és érdekes dolgok iránt.

9.2.3.3. A matematika szükségessége senki előtt nem kétséges, hiszen korunk technikai fejlődése,

életünk minden mozzanata igényli ismeretét.

A matematikának a gyakorlatban, a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát a

tanulóknak is látniuk kell.

A szöveges feladatok értelmezése, megoldása hozzájárul az önálló tanulás kialakításához. A kellően

megértett fogalmak, az alapvető matematikai ismeretek megtanulása fejleszti az emlékezetet, az

akaraterőt, erősíti a munkában, a tanulásban való kitartást.

A matematika tanítás célja az alsó tagozatban a gyakorlati tevékenységre épülő, az életkornak

megfelelő számfogalom használata, a biztos műveletfogalom kialakítása, és a számolási készség,

becslési képesség fejlesztése az alapműveletek körében; felső tagozatban a bővülő számfogalom és a

bevezetett új műveletek alkalmazása, a függvény- és geometriai szemlélet alakítása, a matematika

fogalmainak, összefüggéseinek felhasználása a gyakorlatban és más tantárgyakban.

9.2.4. Egyéb segítő tevékenységek

Matematikából valamint magyar nyelv és irodalomból a nagy létszámú osztályokban

(lehetőség szerint) csoportbontással segítjük a jobb képességűek haladását, illetve a

gyengébbek felzárkóztatását.

A sikeres továbbtanulás érdekében a 8. osztályosok matematikából és magyarból középiskolai

felvételi előkészítőn vehetnek részt.

Iskolánkban bevezettük az egész napos oktatási rendszert, amely egész napos együttlétet jelent

a tanulóknak tanítóikkal. A napirendben egy kötelező tanórát, mindig egy pihentető

foglalkozás, vagy egy önálló óra követ. Így változatos programokkal biztosítjuk

gyerekeinknek a pihenést, kikapcsolódást.

39

A tanulók szabadidejüket kulturáltan, tartalmasan célirányos tevékenységgel töltik. Ezt a

kulturális, kézműves, tánc, játék és sport foglalkozásaink teszik lehetővé.

A differenciált képességfejlesztés hagyományosan a tanórákon, hangsúlyosabban az önálló

foglalkozásokon valósul meg, mivel lényegesen több idő jut az egyes gyerekek problémáinak

feltárására, tanulási nehézségeik feloldására, vagy a jobb képességű gyerekek lendületesebb

munkavégzésére.

Iskolánk a fejlődő világ igényeihez igazodva fontosnak tartja, hogy minden gyerek minél

hamarabb informatika oktatásban részesüljön. Már 3. osztálytól arra törekszünk, hogy a

tanulók órakeretben elsajátítsák a számítógép kezelés alapjait, tudjanak információt különféle

formában kifejezni, illetve a megjelenített információt felismerni. Szerezzenek tapasztalatot az

információhordozók használatában.

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap az idegen nyelv ismerete. Intézményünkben angol

tanítunk kötelező jelleggel. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek minél előbb (már 3.

osztályban) találkozzanak az idegen nyelvvel, és játékos formában – az életkori sajátosságokat

figyelembe véve – ismerkedjenek meg a leggyakoribb társalgási formákkal.

Feladataink között kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, az állóképesség

fejlesztése, a mozgásigény kielégítése. A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését

több iskolai tevékenység szolgálja.

Intézményünk egyik sajátossága a közlekedési ismeretek oktatása. Ehhez nagy segítséget nyújt

a kellemes környezetben kialakított iskolai KRESZ-pálya.

9.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka iskolánkban

Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magában foglalja a családdal, a

szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét. Segíti a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét,

bevonja őket a intézmény döntéshozatalába, az iskolai munka tervezésébe.

Korunk, társadalmunk betegsége a munkanélküliség, s a belőle adódó pénzhiány. Azt tapasztaljuk,

hogy egyre több család gyermeke válik hátrányos helyzetűvé, mert sokszor az alapvető gondozási

feltételek előteremtése is nehézséget okoz. Növekedett a feladatunk, melyet iskolánk valamennyi

tanára lelkiismeretesen teljesít, segítve ezzel az osztályfőnökök és a gyermekvédelemmel foglalkozók

munkáját.

Intézményünkben külön gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Tanáraink, tanítóink feladata,

hogy közreműködjenek ebben a munkában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelők különféle pedagógiai eljárásokkal

igyekeznek ezeket a gyerekeket oktatni, nevelni. Biztosítják a bármilyen oknál fogva hátrányos

helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Észreveszik, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag

indokolatlanul leromlik. Ezt jelzik az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szorosan együttműködik

a Gyermekjóléti Szolgálat és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel.

9.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb feladatai

Minden tanév elején a tanulók szociális helyzetének megismerése.

A hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása, segítése.

Törődés a nagycsaládok gyermekeivel.

Segítségnyújtás a gyermeküket egyedül nevelőknek.

A szülők „nevelése”, meggyőzése helyes nevelési módszerekről.

A gyermekek és szüleik jogainak védelme.

A tanulók helyes életszemléletének kialakítása.

Kapcsolattartás a Községi Önkormányzat, a Családsegítő Központ és az Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat gyámüggyel foglalkozó szakemberével.

Előadások szervezése különböző témákban: bűnmegelőzés, drogprevenció, egészséges

életmód, nőgyógyászati felvilágosítás.

Nevelési tanácsadás.

Osztályfőnökökkel való kapcsolattartás, problémák megbeszélése.

40

Problémafeltáró beszélgetések pedagógusokkal, szülőkkel, gyerekekkel.

9.3.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása

Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések

Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal

A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök

együttműködésével, szükség esetén intézkedés

A veszélyeztető tényezők feltárása

A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök –

tanár – szülő együttműködésével.

Ingyenes tankönyvtámogatás felmérése.

9.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Év elején a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felméri a tanulók szociális és társadalmi környezetét.

Ez alapján számba veszi a lehetséges szociális ellátásokat.

A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat az osztályfőnökök segítségével méri fel. Iskolánk

pedagógusai a gyermekek érdekében, a hátrányos és veszélyeztetett helyzet kialakulásának

megelőzésére már az iskolába lépéskor fokozottan figyelnek a tanulókra. Iskolai fejlettségi vizsgálatot

tartanak.

Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját a pedagógus kollégákon kívül segíti még

az SZMK Gyermekvédelmi Bizottsága. Ebben minden osztályból 1-1 szülő vesz részt. Segítséget

nyújtanak a hátrányos helyzetű tanulók felderítésében. Tájékoztatják a többi szülőt a különböző

segélyezési formákról, segítési módokról. A segélyezés eldöntésében segítenek, patronálják a

hátrányos helyzetű tanulókat. Figyelemmel kísérik a munkanélküli szülők, illetve családjaik

megélhetési lehetőségeit.

9.4.1. Segélyezési formák

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás.

Étkezési támogatás.

Tankönyvvásárlási támogatás.

Rendkívüli segélyek.

10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, egyéb

kapcsolatok

Közös célunk, hogy a gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot,

egységet teremtsünk.

Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Kölcsönös

bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia a tanár-szülő kapcsolatnak.

A jó együttműködés kialakításában és fenntartásában mindig nyitottak és kezdeményezők vagyunk.

10.1. Kapcsolatunk a családdal és a szülőkkel

Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani.

Ennek érdekében időben tájékoztatjuk őket iskolánk nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott

módszerekről.

Többféle lehetőségünk van, hogy megbeszéljük közös gondjainkat, meghallgassuk és orvosoljuk

kérésüket.

41

Folyamatos kapcsolatban állunk az Iskolaszék és SZMK képviselőivel. Sok segítséget kapunk tőlük a

rendezvények lebonyolításában, parkosításban, műsoros esteken.

A szülők többségének kérésére indítottuk az egész napos tanítást.

Decemberben szeretettel várjuk közös beszélgetésre a leendő elsős szülőket.

A hatékony nevelő-oktató munka érdekében el kell érnünk, hogy a gyermekek, a szülők és a

pedagógusok közti egyetértést lássák. Igyekszünk a szülőknek minél több lehetőséget biztosítani a

pedagógusokkal való találkozásra, beszélgetésre, vagy írásos formában történő érintkezésre.

Szülői képviseleti formák:

Iskolaszék

Szülői munkaközösség (SZMK)

A szülők és az intézmény kapcsolatának lehetőségei:

Szóbeli kapcsolatok Írásos kapcsolatok

- szülői értekezletek (Évente három alkalommal.) - tájékoztató füzet

- fogadó órák (Havonta egy alkalommal.) - ellenőrző könyv

- nyílt tanítási napok (Ősszel és tavasszal két-két nap.) - szülői faliújság

- ünnepélyek - kérdőívek

- kirándulások, - iskolaújság

- iskolával kapcsolatos egyéb programok - kiadványok

- rendezvények

10.2. Kapcsolatunk az óvodával

Fontos dátum, jelentős nap lesz a gyermek életében, amikor először indul iskolába. Eddigi

tevékenységét bizonyos kötetlenség, játékosság jellemezte. Az iskolába lépéssel feladatai lesznek, új

tevékenységi formája a tanulás lesz.

Az átmenet nem könnyű, s csak akkor lesz zökkenőmentes, ha kellően előkészítjük.

Az iskola folyamatos kapcsolatban áll az óvodával, kölcsönösen látogatjuk egymást. Nyílt tanítási

napokra, különböző alsós versenyekre, kulturális programokra hívjuk az óvónőket. Havonta tartunk

sport, angol, informatika foglalkozásokat a nagycsoportos óvodásoknak. Minden évben bérletes

színházi előadásokon veszünk részt a Móricz Zsigmond Színházban/Mandala Dalszínházban, melyre a

község óvodájának nagycsoportosait is meghívjuk.

Iskolai ünnepélyeink gyakori vendégei.

Az 1. osztályban tanító nevelők folyamatosan ismerkednek leendő tanítványaikkal játékos

foglalkozásokon.

Az óvónők rövid szóbeli jellemzést adnak a gyerekek fejlettségéről, óvodai munkájáról, adottságáról.

Tájékoztatnak a gyermekorvos és az óvónők által végzett iskolaérettségi vizsgálat eredményéről is.

10.3. Kapcsolatunk az Önkormányzattal

Iskolánk működtetője, támogatója a Községi Önkormányzat.

Jó és folyamatos a kapcsolatunk a hivatal dolgozóival és a képviselőtestülettel.

Figyelemmel kísérik pedagógiai munkánkat, támogatják újító törekvéseinket, amivel érdekesebbé,

színvonalasabbá tehetjük mindennapi munkánkat.

Gyermekvédelmi és iskoláztatási támogatásban részesítik a rászoruló családokat.

Közös pályázatok írásával folyamatosan segítik az iskola eszköztárának bővítését, felújítását.

Gyakori vendégei színvonalas ünnepélyeinknek, rendezvényeinknek.

42

10.4. Kapcsolatunk a középfokú intézményekkel

Az iskolás évek alatt alaposabban megismerjük tanítványainkat, beleértve a magatartásukat

meghatározó testi-lelki sajátosságaikat is.

Így tudunk segíteni személyiségük kibontakoztatásában, és így tudunk megfelelni a nevelésükben ránk

váró feladatoknak.

Igyekszünk gazdag útravalót nyújtani végzős diákjaink továbbtanulásához, többek között előkészítőt

tartunk magyar és matematika tantárgyakból.

A gyermekek érdekeit szem előtt tartva fontos szerepe van a nyolcadikos osztályfőnököknek.

Segítséget nyújtunk abban, hogy tanulóink olyan iskolákba kerüljenek, amelyhez kedvük van és

megfelel képességeiknek, érdeklődésüknek. Pályaválasztási kiállításra visszük nyolcadikos

tanulóinkat.

Nyíregyháza közelsége miatt igen népszerűek a város szakközépiskolái.

A legtöbb intézmény nyílt tanítási napok keretében ismerteti belső világával leendő tanulóit.

Nagy igény mutatkozik a gyerekek által választott iskola előkészítő foglalkozásaira.

10.5. Kapcsolatunk a Megyei Pedagógiai Intézettel

A Pedagógiai Intézet munkatársai időközönként előadást tartanak iskolánkban. Folyamatosan

tájékoztatnak tanfolyamaikról, tankönyvbemutatókról és rendezvényekről.

Igyekszünk megragadni minden olyan alkalmat, amely segíti oktató, nevelő munkánkat, s a szakmai

segítségnyújtásokat is mindig szívesen vesszük.

10.6. Kapcsolatunk a Megyei Könyvtárral és a Művelődési Központtal

Tanulóink olvasóvá nevelését szeretnénk fejleszteni. Egyre több felső tagozatos tanuló iratkozik be a

Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárba. Bekapcsolódva programjaiba, bővebb információhoz jutnak az

egyes tantárgyakhoz kapcsolódóan.

Különböző pályázatokon is részt vesznek tanulóink.

A Művelődési Központ sok érdekes, színes programot hirdet, amelyeken folyamatosan jelen vagyunk.

Tanulóink rendszeresen látogatják a Filharmónia bérletes előadásait.

Különböző kiállításokat tekintünk meg.

Néhány rendezvényre is eljutunk az érdeklődő tanulókkal.

10.7. Kapcsolatunk az egyházakkal

A rendszerváltás óta az egyház újra helyet kapott az iskolákban. Községünkben három felekezet: a

római és görög katolikus, valamint a református tart szerdánként hittanórát az iskolánkban.

Az egyházak vezetőit meghívjuk rendezvényeinkre, ünnepélyeinkre.

Sok éves hagyománya van a görög katolikus templomban tartott szép karácsonyi hangversenyeknek.

A református gyerekek körében nagyon kedvelt a berekfürdői tábor, mely kellemes kikapcsolódást

jelent a szünidőben.

10.8. Kapcsolatunk a könyvtárral

Szerencsés helyzetben vagyunk, mert iskolánkban működik a könyvtár.

Jó lehetőségünk van a könyvtári órák, foglalkozások megtartására. A kötelező olvasmányok

mindegyike megtalálható, könyvben és videofilmen egyaránt. A nevelőknek hasznos időtöltést nyújt

„lyukas” órákon és nagy segítséget jelent a gyűjtőmunkát végző gyerekeknek.

Délután igény szerint mesefilmet nézhetnek a napközisek, vagy az éppen itt csellengő gyerekek is.

43

Könyvtárosunk szívesen segít a versenyekre való készüléskor egy-egy megfelelő könyv

kiválasztásával.

A könyvállomány bővítésekor felméri igényeinket, számít javaslatainkra.

10.9. Kapcsolatunk az egészségügyi intézményekkel és az egészségügyi dolgozókkal

A gyermekorvosnő évente több előadást tart a szülőknek a gyermekneveléssel, gyermekgondozással és

ellátással kapcsolatosan. Tanév elején gerincvizsgálatot végez, s akiknél elváltozást észlel,

gerinctornára javasolja.

Évente 2 alkalommal fogászati szűrésen vesznek részt tanulóink.

A kötelező oltások beadásáról a védőnő gondoskodik. Számítunk segítségére egy-egy tisztasági

vizsgálat alkalmával is.

Iskolánk helyet biztosít a lakossági tüdőszűréseknek, illetve véradásnak.

10.10. Kapcsolatunk a Rétközi Iskolaszövetséggel

Megalakulása óta tagjai vagyunk e szövetségnek. Az iskolavezetés értekezleteken, tanfolyamokon, a

pedagógusok továbbképzéseken cserélik ki tapasztalataikat.

Részt veszünk a szövetség által rendezett versenyeken.

Büszkék vagyunk rá, hogy mi adunk otthon a Rétközi matematika versenynek.

10.11. Egyéb kapcsolatunk

Folyamatosan részt veszünk a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás rendezvényein,

versenyein.

Jó kapcsolatban állunk a Megyei Rendőrkapitánysággal. Számos előadással és kiadvánnyal

segítik tanulóink közlekedési kultúrájának fejlesztését a különböző KRESZ versenyek

lebonyolításában, pályázatok írásában is számíthatunk rájuk. A versenyeken eredményesen

szereplő tanulókat méltóképpen jutalmazzák. Táborozási lehetőséget biztosítanak a felkészítő

tanárok számára is.

Iskolánkban működik a Színi Károly Alapítvány, mely számlájára sokan utalják személyi

jövedelemadójuk 1 %-át.

Aktív a kapcsolatunk a Nők Klubjával.

Egyházak

Sportegyesület

11. Az iskola egészségnevelési programja

A gyermekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet

gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban kialakuló

szokásaikat.

Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást

gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.

Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az

egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

Az egészségi állapotot négy tényező határozza meg:

a genetikai adottságok,

a környezet,

az életmód,

az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Az iskola az életmódra és az iskola-egészségügyi ellátás minőségére tud érdemi hatást gyakorolni.

Iskolánkban az egészségnevelés mindig szerves része volt a nevelési folyamat egészének.

44

Célunk

Derűs, családias légkörben az individuális nevelés gyakorlatának megvalósítása.

A szülők, a gyermekek, a családok, a közösségek szemléletformálásával a helyes életvitel, a

személyi higiénia és a lelki egészségvédelem kialakítására törekvés.

Egészségesen táplálkozzanak, és tudatosan vigyázzanak egészségükre.

Éljenek egészségesen, kerüljék az ártalmas izgatószereket (alkohol, drog, cigaretta)

Felelősek legyenek nemcsak maguk, hanem társaik egészségéért is.

Igényük legyen a mozgás, a sportolás.

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:

a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;

az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség

megőrzése szempontjából való fontosságát;

a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság

elérésében;

Feladatunk

Egészségnevelésünk az iskolai élet valamennyi területét áthassa.

Az osztályfőnökök kiemelten foglalkozzanak az életkori sajátosságokból adódó problémákkal.

A szaktanárok óráikba beépítve igyekezzenek a problémák elébe menni.

A folyosókon plakátokon, transzparenseken hívjuk fel a gyerekek figyelmét az egészséges

életmód szabályaira.

Bekapcsolódunk az Always és Blend-a-med programokba.

A testnevelő tanáraink segítséget biztosítsanak és nyújtsanak a gyerekek mozgásigényéhez.

Mozgásfejlesztő és gyógytorna foglalkozásokat szervezzünk, azért, hogy a

gerincbántalmakban szenvedők gyógyulási lehetőséget kapjanak.

A „Színi napok” keretén belül egy napot mindig az egészségnevelésnek szenteljünk.

Különböző egészségvédelmi témában versenyeket, vetélkedőket szervezzünk

Szakemberek – a gyerekeket különösen érintő egészségnevelési témákban - előadásokat

tartsanak.

A komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és

megvalósítása.

Programunk megvalósításához tárgyi és személyi feltételeink adottak.

Az iskolai egészségnevelési programokban, feladatokban közreműködők:

az iskolavezetés

az egészségnevelő

a gyermekorvos

a fogorvos

a védőnő

a testnevelő

a diákönkormányzatot segítő pedagógus

a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Egészségnevelési programunk a leghatékonyabb támogatói:

a szülők A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Igyekszünk minél

több szülőt bevonni programjainkba.

Szakemberek segítségével adunk tájékoztatást, információt az egészséges életmódról, így a szülők

aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait.

az Iskolaszék, a szülői munkaközösség

45

Az iskolaszék és a szülői munkaközösség hidat jelent az iskola és a tanulók szülei között. Az

egészségnevelési programról tájékozódva segítséget jelentenek az iskolai program

megvalósulásában.

a gyermekorvos, a fogorvos, a védőnő Iskolánknak van gyermekorvosa, védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását végző

fogorvosa.

Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Ez részben a

szakrendelőkben, részben pedig iskolánk jól felszerelt egészségügyi szobájában történik.

E vizsgálatok:

a tanulók életkorhoz kötött vizsgálatai

a krónikus betegségek, a kóros elváltozások korai felismerésére irányuló tevékenységek

Egészségnevelő munkánkat segítő szervezetek a

Gyermekjóléti szolgálat

Nevelési Tanácsadó

Rendvédelmi szervek

Kapcsolatunk ezekkel a szervekkel folyamatos. Látogatásuk iskolánkban rendszeres. Mindenek előtt a

gyermek érdekeit figyelembe véve segítenek.

A rendőrkapitányság munkatársai a bűnmegelőzési, a rendészeti és közlekedési témájú előadásokban,

programokban rendszeresen nyújtanak segítséget iskolánknak.

Az évek óta folyamatosan működő D.A.D.A. program segítséget nyújt a gyermekeknek a mindenkori

vészhelyzetek felismerésében, a pozitív, illetve negatív befolyások megkülönböztetésében.

Kiemelt feladatunk a prevenció, melyek

a vizsgálatokban jelentkeznek,

a gyermekek körében szakember által tartott felvilágosító előadásokon alapozódnak meg,

olyan fórumokon való részvétel, ahol a tanulókat érdeklő dolgokról beszélgetünk,

előzetesen gyűjtőládába bedobott kérdések segítségével, melyekre választ is kapnak az

„egészségvédelmi délutánokon”.

Az iskolai egészségügyi ellátás a következő területeken nyújt ismereteket:

Az életmód és a betegségek összefüggései.

Az iskola tanulóinak egészségi állapota.

A serdülőkori változások ismerete.

Segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák

megoldásában.

Felvilágosítás környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi

kérdésekben.

Mindennapos iskolai testedzés Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség

kialakításában. Az intézményünk mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló,

reális, fenntartható célkitűzés, hiszen iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a

rendszeres testmozgásra.

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének

elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a

testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Fontos, hogy lehetőséget kell

adnia az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre

A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges

tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony,

bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést.

Iskolánkban a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy minél szélesebb körben ismerkedjenek meg –

lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák

a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki

46

egészségük, fenntartva természetesen a „klasszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák

elsődlegességét. Ezt segítik elő:

Személyi feltétel:

Tanítók, testnevelő tanár, edzők

Tárgyi feltételek:

12x24m-es tornaterem

Iskolai sportudvar

Községi sportpálya

A mindennapos testnevelési programhoz és az azt kiegészítő más mozgáslehetőségekhez

szükségünk van jó kapcsolatokra. A sportot szerető és művelő szülőkre, a helyi sportegyesület

megfelelő végzettséggel rendelkező sportoktatóira, edzőire.

A Köznevelési Törvény szerint biztosítani kell a tanulók számára a mindennapos testnevelést.

A testmozgás program alapja a kötelező testnevelés óra, amely törvényileg szabályozott. A testnevelés

órákhoz szorosan kapcsolódnak a délutáni iskolai DSK (diáksportkör) foglalkozásai, melyek

különböző sportágakban biztosítanak lehetőséget a mozgásra.

futball, atlétika,

tömegsport, gyógy-testnevelés,

néptánc,

az egész napos oktatási rendszerünknek köszönhetően az előzőeken kívül gyermektorna,

mazsorett, valamint változatos játék és sport foglalkozások tartásával tudjuk biztosítani

tanulóink számára a mindennapos testedzést.

A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más

közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint

az interperszonális kapcsolatokban.

Programjainkkal, tevékenységeinkkel, a gyerekeknek átadott ismereteinkkel szeretnénk elérni, hogy

tanulóink testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, boldog emberek legyenek.

Komplex intézményi mozgásprogram

1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és

egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).

2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően

épüljenek be az óratervi órákba.

3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási

programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok

időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a

tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.

4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és

változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport,

sportszakkör, sportkör stb.).

5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak

megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység

rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek

kiemelt iránya legyen.

6. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a

mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.

47

7. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a

testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.

8. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra

támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre.

9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős

és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben

javaslat.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv

mellékleteként kerül kidolgozásra.

12. Az iskola környezeti nevelési programja

Célunk Környezetünk védelme iskolánkban minden pedagógusnak szívügye, nevelési programunk szerves

része. Személyes példamutatásunk, együttmunkálkodásunk a gyerekekkel, a szülőkkel, a technikai

dolgozókkal példamutató. Eredménye látható, tapasztalható, az iskola épületén belül, az iskola

udvarán és környékén, és ha igény van rá, a falu területén.

Valljuk, a cselekvő, aktív részvétel a fontos, természetesen figyelembe véve a korosztályok

érdeklődési körét, lehetőségeit.

1-3. osztályban az állat és növényvilág megismerése, a természeti szépségekre való

rácsodálkozás, a felelős magatartás kialakítása a cél.

4-6. osztályban a gyermekek tudjanak a Föld élővilágát veszélyeztető tényezőkről. Tudjanak

különbséget tenni környezet szennyező és környezet barát termékek között. (Föld napi

kiállítások, vásárlási szokások, hulladékgyűjtés módjai, stb.).

7-8. osztályosok már értsék, hogy a természeti erőforrások végesek, az energia felhasználással

való takarékosság minden egyes embernek kötelessége.

Iskolánk külső környezete Az iskolaépület három – különböző időben épült - egységből áll. Az épületegyüttest nagy szabad

terület veszi körül, amit igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a gyerekek mozgás és játékterét, sportolási

igényét, a természetes környezet szépségét és megismerését biztosítsa. A balesetmentes közlekedés

fontosabb szabályainak gyakorlására a KRESZ park ad lehetőséget. Folyamatos a fásítás, szépítés a

játszóudvar és a sportpálya körül.

A biológiai bemutatókert az udvar szélső területén fekszik, ahol a biológiai oktatásnak

megfelelően életközösségek szerint ültettünk fákat, cserjéket. Egy-egy fát az osztályok

„örökbefogadnak”, gondoskodnak a gyomtalanításról, öntözésről, s jelzik az esetleges kártevők

megjelenését.

A sportpálya nemcsak a testnevelési órák fontos terepe, de itt tartjuk ünnepségeink közül a

tanévnyitót, tanévzárót, ballagást. A pálya ÉNy-i oldalát kis park szegélyezi, ahol csendes

pihenésre van lehetőség.

Iskolánk belső környezete Tantestületünk következetes, egységes nevelési módszerei nemcsak a szaktárgyi ismeretek alapos

elsajátítását, hanem az ismeretekre épülő tudatos cselekvésekben is megnyilvánuló magatartást

igyekszik kialakítani. Olyan viselkedéskultúrát, magatartásformát, amelyet a környezet értékeihez való

felelősség jellemez. Ezért a tantermek, folyosók dekorálása esztétikus, életkornak megfelelő. A

következetes ügyeleti munka is meghozta eredményét, rend és tisztaság van mindenütt.

48

Az alsó tagozatos termek színesek, játékos elemekkel tarkított faliképek, montázsok, figurák

közvetítik az elsajátítandó ismereteket. A természet iránti szépség, az élővilág iránti

felelősségérzet kialakítását segíti az élősarkok gondozása.

A felsősök termei szaktanterem, vagy szaktárgyak csoportosításának megfelelő funkciót

kaptak. Dekorációi, transzparensei ennek megfelelően segítik a tanulók ismeretelsajátítását. A

„Zöld hírek” falitáblán a környezet és természetvédelem, az élővilág hírei olvashatók.

Feladatunk A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák

megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó

együttműködést a környezetvédelmi munkában. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges

életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos

gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb

megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő

ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből

beilleszteni a további iskolai munkába.

A környezeti nevelés színterei

A környezeti nevelés érzelmi, értelmi és erkölcsi folyamat. Olyan kultúrát kell létrehozni,

amiben az ember jól érezheti magát, a létfeltételeit nem pusztítja el. Ezért a tanórákon

(nemcsak a természetismeretieken) igyekszünk tanulóinkban felébreszteni a természet iránti

csodálatot, szeretetet, az egyéni felelősségtudatot. Fedezzék fel a természet és társadalom

kölcsönhatását, egymásra utaltságát.

Sétáink, kirándulásaink szervezése, tervezése korosztályoknak megfelelően zajlik. A faluban

rendszeres tanulmányi sétákon (kanálispart, rét, legelő, gyümölcsöskert) mélyítjük el a

szaktantárgyi ismereteket.

A falu nevezetességeinek bemutatásához segítséget kapunk az idős emberektől, a lelkésztől. A

Színi napokon zajló vetélkedőkön teret kapnak falunk, megyénk jeles embereivel,

művészettörténeti emlékekkel, természetvédelemmel kapcsolatos kérdések.

Minden osztály egy-egy napos, a nyolcadikosok általában 2 napos tanulmányi kirándulásokat

szerveznek. Itt is figyelembe vesszük a korcsoportokat.

Hagyomány, hogy 6. osztályos tanulóink erdei iskolában bővíthetik ismereteiket.

Lehetőség szerint vízi tábort is szervezünk, ahol a Tisza és a Bodrog természeti kincseivel

ismerkedhetnek meg gyermekeink.

A nyári vakáció sem eseménytelen, többéves hagyomány az ifjúsági és a családi táborok

szervezése.

Folyamatos tevékenységeink

Szakköreink még több lehetőséget nyújtanak a környezeti nevelésben. Iskolánkban

környezetvédelmi szakkör működik, ahol a tudományos ismereteken kívül folyamatosan

nyomon követjük a szűkebb és tágabb környezetünkben felmerülő problémákat.

A Zöld Hírek falitáblánkon írásban, rajzban, fotókon számolnak be tanulóink kutató munkájuk

eredményeiről. Bemutatunk növény- és állatfajokat. Tudósok életével, munkásságával

ismertetjük meg a gyerekeket.

A TV műsorokból aktuális természet- és környezetvédelmi témákat ajánlunk. Az Alaptörvény

környezet védelméről szóló cikkeit értelmezzük.

Helyi viszonyoknak megfelelő környezeti probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok

megismerése, pályázatokon való részvétellel.

Megemlékezünk a nevezetes napokról, mint például az állatok világnapjáról, a víz

világnapjáról, stb.

Az osztálytermek dekorációját gondosan készítjük élősarkok berendezésével. Vigyázunk azok

tisztaságára és védelmére.

49

Olvasó sarkot alakítunk ki, ahová kirakjuk a környezet- és természetvédelmi folyóiratokat,

hogy mindenki könnyen hozzáférhessen.

Nagy gondot fordítunk az iskolaudvar tisztaságára, szépítésére, pihenést elősegítő

kialakítására.

Odafigyelünk az energiatakarékosságra, csak a legszükségesebb vizet és áramot használjuk.

Természetfilmek vetítésével hívjuk fel a figyelmet tanulóink környezetvédelmi igényének

kialakítására.

A téli hónapokban nagy gondot fordítunk a madarak etetésére, melyet saját készítésű

madáretetőkkel segítünk elő.

Gondosan ápoljuk az épületen belül lévő, illetve a külső ládákban, ágyásokban elhelyezett

virágot. A munkát megosztva végezzük: az osztályokban a környezetvédelmi felelős, a

zsibongóban a biológia szaktanárok.

A biológia teremben elhelyezett akvárium gondozását is a környezetvédelmi felelős

gyermekek végzik.

Egészségünk megóvása érdekében a parlagfű irtásban tevékenyen részt veszünk.

Rendezvények, akciók

Madarak és a fák napját minden évben a szabadban ünnepeljük. Rövid műsor után

akadályverseny indul, ahol játékos feladatokat oldanak meg a gyerekek. A Szelesdombon

közös játék, ügyességi vetélkedők (iskolánk legerősebb, leggyorsabb tanulója, stb.), majd

számháború következik. A napi programot osztályonként főzéssel, vagy szalonnasütéssel

fejezzük be. A terepet mindig tisztán hagyjuk magunk mögött.

Föld napja is hagyományos programunk. Ezen a napon, ha képletesen is, minden gyerek

csatlakozik a Föld napja mozgalomban részt vevőkhöz.

Lehetőségekhez mérten arra törekszünk, hogy a Sóstói Állatparkot, a Tuzson János Botanikus

Kertet minden osztály megnézhesse és megismerkedjenek a Falumúzeum nevezetességeivel

is.

A DÖK által szervezett hulladékgyűjtési (papír és ócskavas) akcióban részt veszünk.

Reméljük, munkánkkal segítjük gyermekeinket olyan szellemben nevelni, hogy belátják minden mese,

monda, művészet, tudomány és technika ugyanarról a világegyetemről, természetről, az ember

kapcsolatairól, környezeti egységről szól. Feladatunk ennek megőrzése, saját magunk fennmaradása

érdekében.

Tudjuk, hogy nevelési célunk eléréséhez sok-sok türelemre, időre és munkára van szükség.

A nyolcadik osztály befejeztével olyan gyerekeket szeretnénk útnak indítani, akik általános

műveltségűek, pozitív gondolkodásúak, érzelmi gazdagságuk pedig felvértezi őket, hogy megtalálják

helyüket az életben. Felelősséget tudnak vállalni önmagukért és embertársaikért, valamint a szeretet és

békesség mellett fognak állást foglalni. Sokrétű tevékenységükben kiemelt szerepet kap – az iskolában

tanultak ismeretében - környezetük megóvása, szépítése, az élővilág számára való egészséges

megtartása.

13. Fogyasztóvédelem

Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár

fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:

az alapvető szükségletei kielégítéséhez való jog

a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga

a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga

a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga

a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog

az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog

a Kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga

50

a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való

jog.

Az Országgyűlés 1997. évi CLV. törvényének első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók

oktatásáról. Leszögezi, hogy a fogyasztók oktatása alapvető állami feladat, amelyet az oktatási

intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve

teljesítenek.

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeinek is

eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a

fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tantervnek

biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a

fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.

Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is

jelentős szerepet kap.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja, sikerkritériuma

Cél: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos fogyasztói magatartás

kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

Sikerkritérium: fejlődjön a fogyasztói kultúra, változzanak a vásárlási szokások, melyek elsősorban a

fenntarthatóság elvét szolgálják.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei, feladatai

A társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése.

A jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.

A versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a

gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az úgynevezett cselekvési

kompetenciák fejlesztése.(NAT)

Ismereteket, készségeket kell elsajátíttatni, hozzáállást, értékrendet kell formálni a

fenntartható fogyasztás érdekében.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedésének, az együttműködéshez és a résztvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag

megtervezett fejlesztése.

A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása során az egyén megismeri a

fogyasztói javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között,

hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

Kisebb korban a leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, áruismeret, döntés,

kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. Kamaszkorban pedig a jogérzék, jogismeret,

szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret.

Az értékek formálásának lényeges elemei:

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:

a tájékozódás képessége,

a döntési helyzet felismerése,

a döntésre való felkészülés.

51

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing, a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a

területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során,

valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A következő fogalmak ismerete nélkülözhetetlen a helyes fogyasztói kultúra és magatartás kialakítása

érdekében:

tudatos, kritikus fogyasztói magatartás,

ökológiai fogyasztóvédelem,

környezettudatos fogyasztás,

megelőző fogyasztóvédelem.

A tantárgyi tartalmak fogyasztóvédelemmel kapcsolatos részeinek felsorolása

Technika Áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggése

Matematika Banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások

Fizika Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák)

Földrajz Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar nyelv és

irodalom

Reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

Biológia Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,

táplálékkiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási

vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata

Történelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története

Informatika Elektronikus kereskedelem, Internetes fogyasztói veszélyforrások,

Médiaismeret A reklám képi nyelve és hatásai

A tanórán kívüli tevékenységek

Takarékossági Világnap

Vetélkedők, versenyek szervezése

Piaci séták, üzletek, bankok látogatása

Bolhapiac, zsibvásár

Alkalmazható módszerek a fogyasztóvédelmi oktatásban

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, a családi szokásokról

Riportkészítés az eladókkal

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Egyéni és csoportos döntéshozatal

Helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

Szimulációs játék, esettanulmány

Viták, szituációs játékok

Érveléstechnikai gyakorlatok

52

14. Hagyományaink

Iskolai rendezvényeink hagyományai

Iskolánkban sokéves hagyományai vannak a történelmi évfordulók és más események

megünneplésének. Az egyes ünnepségek megrendezéséért a két munkaközösség a felelős, a

megemlékezéseket pedig egy-egy osztály tartja az osztályfőnök vezetésével. Az ünnephez kapcsolódó

dekorálást, az auladíszítést is ezek az osztályok végzik.

Már hagyománnyá vált, hogy lehetőség szerint a műsorokban közreműködik az iskola

énekkara és a néptánc csoport.

Hagyományos rendezvényeink sorát a tanévnyitó ünnepség kezdi az 5. osztályosok

szervezésében. Ekkorra már ízlésesen dekorált otthonos légkörű osztálytermek és folyosók

várják a gyerekeket, hiszen nem mindegy, milyen benyomások érik őket a nyári pihenés után.

Az 1956-os forradalom évfordulóján a 7. osztályosok adnak ünnepi műsort.

Októberben vagy novemberben a "Színi napok" rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. A

program összeállítását a szervező munkaközösség végzi.

Az év legmeghittebb ünnepe a karácsony, amelynek a családokban van igazán nagy

jelentősége. Az iskola igyekszik bensőségessé és családiassá tenni a várakozás napjait.

Hagyománnyá vált a farsangi bál, mely délután kezdődik jelmezes bemutatkozással.

Az 1848-49-es eseményekről a 6. osztályosok ünnepéllyel emlékeznek meg.

Napjainkban fontos a környezetvédelem. Ezzel kapcsolatos a "Föld napjának" és a "Madarak

és fák napjának" megünneplése.

Hagyományosan minden tavasszal megrendezzük a Műsoros estünket, ill. Családi Alapítványi

Napunkat (két évente váltva)

Az évzáró a ballagó diákok ünnepe is egyben, hiszen ezzel búcsúznak el az általános iskolától.

A ballagtatásért a 7. osztály a felelős.

Rádiós műsorral emlékezünk meg az aradi vértanúkról, a zenei világnapról, a költészet

napjáról és a föld napjáról.

Osztálykeretek között ünnepeljük a Mikulást, és az alsó tagozatban az anyák napját.

Év végén könyvjutalomban részesítjük a kitűnő tanulmányi, ill. közösségi munkát végző

tanulókat.

Év végén állófogadást rendezünk az iskolánknak hírnevet szerző tanulóink tiszteletére, melyen

szüleikkel vesznek részt.

Tantárgyakhoz kapcsolódó hagyományaink

Szaktárgyi versenyek:

Iskolai szintű versenyek a tanított tantárgyakból, az éves munkatervnek megfelelően,

vetélkedők: aktuális témából

A Rétközi Iskolaszövetség által szervezett versenyek.

Kistérségi versenyek.

Megyei, országos levelezős versenyek.

A helyi versenyek győztesei képviselik iskolánkat a magasabb szintű versenyeken. Elismerésük

oklevéllel és helyi szabályzat szerint kidolgozott pontrendszerrel történik.

Szakkörök: A költségvetés keretein belül igyekszünk a lehető legtöbb szakkör megtartására,

melyek szaktárgyi, sport és művészeti jellegűek.

Sportolási lehetőségeink

12 órás labdarúgás vagy kosárlabda az `56-os forradalom és szabadságharc emlékére.

Mikulás kupa: teremlabdarúgó mérkőzések 3 község iskolájának részvételével.

Sportnap.

53

Házibajnokságok: kosárlabda, teremlabdarúgás, bombázó, tűzharc, asztalitenisz, váltóverseny,

stb.

Versenyek: játékos ügyességi verseny, mezei futóverseny, RISZ labdarúgó bajnokságok.

Tehetségkutató megyei felmérésben való részvétel.

Barátságos edzőmérkőzések szervezése labdarúgás és kosárlabda sportágakban a környező

települések iskoláival.

Egy-egy osztály testnevelési és sportjáték kihívásának lebonyolítása.

Vízitábor szervezése (a lehetőségek szerint).

A sporttevékenységek értékelésének hagyományai:

Testnevelés órákon pontrendszer alkalmazása.

Tanítási órán kívüli sporttal kapcsolatos tevékenységért a zsetonrendszer alkalmazása. (A

tanulók a zsetonokat a bolhapiacon válthatják át sportszerekre).

Hagyományaink még:

A Rétközi Iskolaszövetség matematika versenyeinek megrendezése.

Pályázatokon való részvétel.

Év végi vizsga 8. osztályban.

Szakköri kiállítások.

Szakköri bemutatkozások.

Órán készült tanulói munkák kiállítása.

A külső és belső környezet kialakításának hagyományai

Osztálytermeink képe a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó, egészségügyi és esztétikai

szempontból is megfelelő berendezési tárgyakkal illeszkedik az iskola egészéhez.

Az alsó tagozatos termek berendezését úgy igyekeztünk kialakítani, hogy azok kellemes

környezetet teremtsenek a tanuláshoz és a szabadidős foglalkozáshoz egyaránt.

A felső tagozatos termek többnyire szaktanterem jellegűek a tantárgynak megfelelő berendezési

tárgyakkal, így a tanulók szaktárgyi oktatása különböző osztálytermekben történik.

A folyosók, előterek esztétikuma elismerésre méltó. Itt láthatók azok a kiállítások, melyek a

gyerekek egész évi munkájába nyújtanak folyamatos betekintést. A paravánok, a hirdető táblák és

egyéb díszítéshez szükséges eszközök, anyagok mind rendelkezésünkre állnak. Különösen nagy

segítségünkre van az iskola aulájában lévő színpad.

Az iskolaudvar nagysága, használhatósága, esztétikuma jól segíti az iskolában folyó munkát. A

játszórész és a sportudvar a gyerekek mozgásigényét elégíti ki a szünetekben. A biológiai

bemutatókert és a KRESZ-pálya az oktatáson túli szabadidős tevékenységek színterei is.

Büszkék vagyunk, hogy szépen kialakított, kellemes környezetben működhet intézményünk.

Hagyományos kapcsolataink a szülői közösségekkel

Meggyőződésünk, hogy a személyes kapcsolattartásnak rendkívül fontos szerepe van, ezért

igyekszünk az iskolai közéletben aktív közreműködő és segítő részvételüket igénybe venni.

Az Iskolaszék az iskolában a nevelő-oktató munka segítésére, az intézményfenntartó és más

szervezetek együttműködésének koordinálására alakult. Saját programja szerint működik és

jogkörébe tartozó ügyekkel foglalkozik.

Az SZMK választmány egy tágabb körű szülői közösség, mely képviseli az iskolánkba járó

tanulóink szüleit. Osztályonként két választott szülő alkotja az iskolai szülői munkaközösséget. Ez

a közösség a törvény adta jogosítványokkal működik. Ebben a körben a kölcsönös és folyamatos

párbeszéd lehetősége biztosított.

Aktívan közreműködnek iskolai és osztályszintű rendezvényeink szervezésében és

lebonyolításában.

54

Az osztály szülői közösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályfőnök és az

SZMK elnöke, valamint helyettese folyamatos kapcsolattartása biztosítja, hogy naprakészen

tájékozódjanak az osztály életéről. A szülői értekezleteken közösen alakítják ki elképzeléseiket az

osztály életéről, elmondják javaslataikat. Ily módon sok szülő vesz részt munkájával az

osztályterem, az iskola és környezete otthonosabbá tételében. Aktív részesei az

osztályprogramoknak, mely sok közös élményt jelent a gyerekeknek, pedagógusoknak és

szülőknek egyaránt.

15. Feltételek és fejlesztési tervek

15.1. Személyi feltételek

A pedagógusok képzettsége, tapasztalata, teljesítménye és vállalkozási készsége az intézmény

létének alapját képezi.

Intézményünkben a szakos ellátottság jó, csak néhány tantárgyat tanít (évek óta jó

eredménnyel) olyan pedagógus, akik hasonló szakkal rendelkeznek.

Iskolánk Pedagógiai Programjában megfogalmazottak minél színvonalasabb

végrehajtása miatt szükség van arra, hogy pedagógusaink tisztában legyenek a legújabb

módszertani gyakorlattal. Ezeket a folyamatos továbbképzéseken, szakmai előadásokon

sajátítják el.

15.2. A tanítás infrastruktúrája

Az iskola épülete jelenleg részben felújított, mely 10 tantermet (ebből 4 szaktanterem jellegű), 1

technika, 1 torna- és 1 számítástechnika termet, 2 irodát és egyéb kiszolgáló helyiségeket foglal

magába. A következő években szükség van a további felújításra, ami magában foglalja a bejárati ajtók

cseréjét és a fűtés korszerűsítését.

Szemléltetőeszközeink, oktatást segítő berendezéseink biztosítják a zökkenőmentes tanítást.

Modernizálásukat, bővítésüket beterveztük, hiszen a technikai berendezéseknek a kor

követelményeihez igazodó színvonalúnak kell lenni, így fejlesztésük folyamatosan szükséges.

15.3. Gazdálkodás

Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerületének fenntartása

alatt áll. Működésünket a Nyírpazony Község Önkormányzata biztosítja.

A pályázatokon nyert pénz célzott támogatás formájában nélkülözhetetlen lehetőség.

16. Az iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi

változatok

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a kerettantervekről szóló 51/2012.

(XII. 21.) EMMI rendelet szerint folyik majd az oktatás az általános iskolánkban.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

55

Az új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint

tanév/évf. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2013/2014. új NAT régi NAT régi NAT régi NAT új NAT régi NAT régi NAT régi NAT

2014/2015. új NAT új NAT régi NAT régi NAT új NAT új NAT régi NAT régi NAT

2015/2016. új NAT új NAT új NAT régi NAT új NAT új NAT új NAT régi NAT

2016/2017. új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT

Óraterv 1-4. osztály

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Tantárgyak

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+óra

kere

t

Öss

zes

óra

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+óra

kere

t

Öss

zes

óra

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+óra

kere

t

Öss

zes

óra

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+óra

kere

t

Öss

zes

óra

Magyar nyelv és

irodalom

7 1 8 7 1 8 6 1 7 6 1 7

Angol nyelv 1 1 2 1 3

Matematika 4 1 5 4 1 5 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2

Informatika 1 1 1 1

Életvitel és

gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Rendelkezésre

álló órakeret 23 2 25 23 2 25 22 3 25 24 3 27

56

Óraterv 5-8. osztály

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Tantárgyak

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+ó

rake

ret

Öss

zes

óra

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+ó

rake

ret

Öss

zes

óra

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+ó

rake

ret

Öss

zes

óra

Ker

etta

nte

rvi

óra

kere

t

Hel

yi t

erve

zésű

+ó

rake

ret

Öss

zes

óra

Magyar nyelv és

irodalom

4 4 4 4 3 1 4 4 4

Angol nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3

Matematika 4 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4

Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 2 2

Biológia-

egészségtan

2 2 1 0,5 1,5

Fizika 2 2 1 0,5 1,5

Kémia 1 1 2 2

Földrajz 1 1 2 2 2

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Hon- és

népismeret

1 1 1 1

Egészségnevelés 0,5 0,5 0,5 0,5

Közlekedés 0,5 0,5 0,5 0,5

Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1

Rendelkezésre

álló órakeret 26 2 28 25 3 28 28 3 31 28 3 31

57

Tantárgyrendszer iskolánkban 1-8. osztályig éves óraszámokkal

Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 288 288 252 252 144 144 144 144

Történelem és állampolgári

ismeretek - - - - 72 72 72 72

Idegen nyelv - - 36 108 108 108 108 108

Matematika 180 180 144 144 144 144 144 144

Informatika - - 36 36 36 36 36 36

Természetismeret - - - - 72 72 - -

Fizika - - - - - - 72 54

Biológia és egészségtan - - - - - - 72 54

Kémia - - - - - - 36 72

Földrajz - - - - - - 72 72

Ének-zene 72 72 72 72 36 36 36 36

Rajz (vizuális kultúra) 72 72 72 72 36 36 36 36

Technika és életvitel 36 36 36 36 36 36 36 36

Testnevelés és sport 180 180 180 180 180 180 180 180

Környezetismeret 36 36 36 36 - - - -

Erkölcstan 36 36 36 36 36 36 36 36

Egészségnevelés 18 18

Közlekedés 18 18

Hon- és népismeret 36 36

Osztályfőnöki - - - - 36 36 36 36

Kötelező óraszám 900 900 900 972 1008 1008 1116 1116

17. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök

kiválasztásainak elvei

Tantestületünk úgy döntött, hogy nem határozzuk meg a pedagógiai programunkban, hogy milyen

tankönyvekkel, taneszközökkel dolgozunk, hisz a tankönyvpiac kínálata folyton változik, de

természetesen szükségesnek tartottuk, hogy a kiválasztás elveit rögzítsük.

A tankönyvek és más tanulói taneszközök kiválasztásának elveit a következőkben határozta meg a

tantestületünk:

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (humán, reál) határozzák meg az iskola helyi

tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden év májusában az ellenőrző útján, illetve a

tanév végén a tanévzáró ünnepségen értesítjük, tájékoztatjuk.

A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége.

58

A tankönyvek és tanulói taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyeket több éven át

lehet használni.

Törekszünk a stabilitásra: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás

minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be.

A taneszközök ára lehetőleg a szülők által megfizethető legyen.

18. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

A tanórákon tanultak elmélyítését, rögzítését, gyakorlását szolgálják az otthon (napközis

foglalkozásokra) adott szóbeli és írásbeli feladatok, az „úgynevezett házi feladatok”.

Az írásbeli és szóbeli házi feladatok adásának elvei:

Egy tanulónak annyi házi feladatot adjunk, hogy az írásbeli és a szóbeli feladatok elvégzése,

megtanulása 2-3 óránál többet ne vegyen igénybe.

Egy napra csak 2-3 tantárgyból adjunk szóbeli és írásbeli feladatot.

Törekedjünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli házi feladatok aránya 50-50 % legyen.

Az osztályfőnök feladata, hogy a szaktanárokkal közösen ütemezzék a témazáró dolgozatok,

felmérések írását, hisz egy nap legfeljebb 2 íratható, így a tanulók legfeljebb 2 témazáró

dolgozatra vagy felmérésre készülhetnek.

A feladott anyagot rendszeresen, következetesen ellenőrizzük, számon kérjük.

Korlátok:

Az őszi, a téli és a tavaszi szünetre minimális házi feladat adható.

A szóbeli és az írásbeli feladatok aránya 50 – 50 %.

Egy délután legfeljebb 2 témazáróra, illetve felmérésre készülhet a tanuló.

A szóbeli és az írásbeli feladatok elvégzésére fordított idő 2-3 óra lehet.

Az egész napos oktatás keretében nincs házi feladat.

19. Az írásbeli beszámoltatások formái, korlátai

Témazáró dolgozat

Ütemezése a témakörök végén történik

Előre be kell jelenteni

Gyakorló, ismétlő, rendszerező órák előzik meg

Egész órán írják a tanulók

A témát átfogó feladatokat, kérdéseket tartalmaz

„Hangsúlyos jegy”

Írásbeli felelet

Nem kell előre bejelenteni

Bármikor íratható

Az óra egy részében írják a tanulók

Csak az előző órai, illetve 1-2 órai anyagot kérjük számon

Pillanatnyi felkészülést tükröz, ugyanolyan értékű, mint egy szóbeli felelet

59

Év eleji felmérés

Év elején íratjuk

Az addig megszerzett tudás mérésére szolgál

Elemezzük, megbeszéljük a tanulók teljesítményét

Mérésre szolgál, nem osztályozzuk

Tanév végi felmérés

Ütemezése tanév végén

Előre be kell jelenteni

Gyakorló, ismétlő, rendszerező órák előzik meg

Egész órán írják a tanulók

A témát átfogó feladatokat, kérdéseket tartalmaz

„Hangsúlyos jegy”

Vizsgák

A 8. osztály végén vizsgáztatunk

Kompetencia mérések

Az esetlegesen a fenntartó által elrendelt mérések

Az írásbeli beszámoltatás korlátai

Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható

Az íratás rendjének be nem tartása az írásbeli beszámoltatás elhalasztását jelenti

A korlátok betartatásáért az osztályfőnök a felelős

20. Helyi tantervünk

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Változat

Magyar nyelv és irodalom A

Matematika A

Fizika A

Kémia A

Biológia-egészségtan A

Ének-zene felső tagozat A

Ének-zene alsó tagozat A

Földrajz B

Tantárgyainkhoz kidolgozott helyi tanterveinket (óraszámok, követelmények) az 1. számú

melléklet tartalmazza.

60

A magyar-angol két tanítási nyelvű oktató - nevelő munka alapelvei:

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven folyik.

Iskolánkban a célnyelv: angol.

A célnyelven tanított tantárgyaknak meg kell felelniük a tanulók életkori

sajátosságainak.

A nyelvi ismeretek mellett az iskola gondoskodik arról, hogy az oktatás ismeretanyaga

és mélysége megfeleljen az általános tanterv alapján oktatott tanulóiéval.

Az intézmény az alapozó szakaszban intézményen belül biztosítja az átjárhatóságot.

Célok és feladatok:

A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és

kiegyensúlyozottan fejlessze.

A tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra az idegen nyelvű információk

feldolgozására.

A tanulók alkalmassá váljanak az idegen nyelven történő továbbtanulásra

Különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és

nyitottságra.

Pozitív ön- és országkép kialakítása.

A tanulók legyenek képesek:

- Idegen nyelven való gondolkodásra

- Az angol nyelv használatára az információ szerzésében, közlésében és

alkalmazásában

Pedagógiai eljárások:

Az angol nyelv intenzív oktatása.

A megfelelő nyelvi környezet biztosítása a korai két tanítási nyelvű oktatás útján.

Angol anyanyelvű lektor tanár alkalmazása.

Céljait és helyi tantervét a 2. számú melléklet tartalmazza.

21. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési-értékelési

rendszere

Az iskolában minden pedagógus végez ellenőrzést. A tanárok minden tanórán, minden téma

befejeztével, nevelőmunkájuk minden fázisában ellenőriznek. Ezt teszik, amikor a tanulók tudását

mérik, ismereteik alkalmazását értékelik. Ezzel tulajdonképpen önmaguk pedagógiai tevékenységének

önellenőrzése és saját teljesítményük mérésére is kényszerülnek. Az ellenőrzésnek a vizsgálat során ki

kell terjednie a külső és a belső feltételekre is, mert csak így kaphatunk valamennyire is valósághű

képet.

Az ellenőrzés nem az uniformizálásra, a sablonhoz való ragaszkodásra törekszik, hanem az egyéneket

– a követelményekhez mérten, a körülményeket figyelembe véve – az elért eredményekben ítéli meg,

61

és arra ösztönöz, hogy saját módszereiket, önállóságukat megtartva, továbbfejlesztve növeljék

eredményességüket.

Az ellenőrzés, a beszámoltatás során a teljesítmény megítélésében viszonyítási alapként mindig

valamilyen normát használunk, ahhoz hasonlítjuk a konkrét tényeket. Ahhoz, hogy összehasonlítást

tehessünk, a munkát valahogy mérnünk kell. Ez a mérés a munka természete szerint lehet egyszerűbb

és bonyolultabb.

Az értékelésnél nagyon fontos szempont a tanuló személyiségének figyelembe vétele. Értékelési

rendszerünket úgy kell kialakítani, hogy az személyre szóló és ne kategorizáló legyen.

A tanulókat első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel kell értékelni.

Ha a tanuló nem teljesítette a követelményeket, felzárkóztatásra szorul. A szülő bevonásával értékelni

kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni az akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok

megszüntetésére.

21.1. A tantárgyi értékelés közös követelményei

A szöveges értékelés dokumentumai

Alsó tagozatban 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel történik a teljesítmények értékelése.

Érdemjeggyel való minősítés a második osztály második félévében kezdődik.

Az 1. évfolyamon év végén a szöveges értékelés az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány

pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része.

Havonta és félévkor a szöveges értékelés értékelőlapon történik. Az értékelő lapokat az osztályfőnök

tanulónként értékelő mappába gyűjti, és egy évig megőrzi.

A szöveges értékelés technikai megoldása

Mikor? Az értékelés területe Az értékelés rögzítése Ki értékel?

Folyamatosan Magatartás, szorgalom

Tantárgyi tudás Tájékoztató, napló Osztályban tanítók

Havonta

Magatartás, szorgalom

Tantárgyi tudás

Általános értékelés

Értékelő lapon Osztályban tanítók

Félévkor


Tantárgyi tudás


Értékelő lapon, napló,

tájékoztató Osztályban tanítók

Év végén


Tantárgyi tudás


Értékelő lapon, napló

Bizonyítvány Osztályban tanítók

A minősítés formái szöveges értékelésnél

Kiválóan teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit megbízhatóan,

pontosan elsajátította és tudását alkalmazni képes.

62

Jól teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit elsajátította, kisebb

pontatlanságokkal képes alkalmazni tudását

Megfelelően teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit kisebb

hiányosságokkal elsajátította, kevés segítséggel képes alkalmazni tudását

Elfogadhatóan teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit pontatlanul,

felszínesen sajátította el, tudását csak segítséggel képes alkalmazni.

Felzárkóztatásra szorul, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit csak

minimálisan sajátította el, önálló munkavégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel

képes feladatvégzésre.

Nem felelt meg, ha a tanuló a továbbhaladáshoz szükséges minimális tananyagot sem

sajátította el, önálló munkavégzésre nem képes, nevelői segítséggel sem képes feladatvégzésre

Az értékelés alapjául szolgáló információk:

A tanuló és a pedagógus napi kapcsolata,

a napi tanulói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel,

írásbeli feladatok javításával,

összegző kép a tanuló munkájáról: témazáró felmérések, szóbeli feleletek, elkészített

munkadarabok, beszámolók, gyűjtőmunkák stb.

különböző intézményi, körzeti, kistérségi, országos versenyeken elért eredmények,

iskolán kívüli vállalások,

szülő-pedagógus gyakori párbeszéde,

szociometriai mérések a társas kapcsolatokról,

kérdőívek és beszélgetések a tanulási szokásokról,

állandó kapcsolat a napközis (tanulószobás) nevelővel,

önértékelő megbeszélések az osztályközösségben, kiscsoportban,

az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései,

a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.

Az értékelés célja:

A teljesítményszint és a tudásszint jelzése.

Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét.

Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.

Az önértékelés képességének kialakítása.

Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében.

Az értékelés legyen:

Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású.

Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő.

Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú.

Következetes, szakszerű és felelősségteljes.

Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek.

Tárgyszerű legyen (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek)

Előrevivő legyen (hogyan lehetséges a javítás)

Az értékelés hagyományai:

A tanórákon:

Munkánk során a régi, bevált értékelési formákat követjük, figyelembe véve, hogy a tanuló tisztában

legyen a vele szemben támasztott követelményekkel, valamint azzal, hogy milyen módon felelt meg az

elvárásoknak.

63

A tanuló tanévenként, tantárgyanként egyszeri javítási lehetőséget kérhet. Félévente egyszer

számonkérési halasztást kérhet, ha azt az óra elején jelzi tanárának. Az igyekezet (a „befogadási

készség”, a szorgalom, a fejlődés), a feleletben jelzett tudás értékét növeli.

A magatartás és szorgalom minősítése a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményének

figyelembevételével történik.

A tanórán kívüli tevékenységeken:

Iskolánknak van egy saját értékelési rendszere – a pontozás – mellyel tanulóink tanórán kívüli

tanulmányi, sport, kulturális és közéleti teljesítményét értékeljük.

A tanulmányi munka pontozásának alapja:

tanulmányi versenyeken való részvétel

tanulmányi versenyeken elért helyezések

A sportteljesítmények pontozásának alapja:

sportversenyeken való részvétel

sportversenyeken elért helyezések

A kulturális és közéleti tevékenység pontozásának alapja:

kulturális illetve közéleti versenyeken, rendezvényeken való részvétel

kulturális illetve közéleti versenyeken elért helyezés

iskolai műsorokban, megemlékezéseken való szereplés

A pontozási rendszer győztesei az iskola által szervezett kiránduláson vehetnek részt.

Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére

Az ismeretek, készségek, a tantárgyi követelmények elsajátításának szintjére,

a tanórai és a tanórán kívüli magatartásra,

a szorgalomra, ezen belül a felkészülésre, a feladatvállalásra, a feladatvégzésre, a szükséges

felszerelés meglétére,

szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre,

a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre.

Az értékelés funkciói:

A folyamatos munka visszajelzésének eszköze.

Fontos motivációs tényező.

Az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték

kontroljának eszköze.

Sikert, kudarcot jelez.

Az önismeret kontrolja.

Az elvárt képességek szintmérésének, az előrehaladási mérték megállapításának eszköze.

A tanulók tudásszintjének értékelése

A gyermekek teljesítményét, ismereteit az iskolába lépéstől kezdve folyamatosan megfigyeljük,

ellenőrizzük és értékeljük. Megfigyeljük a munkatempót, eszközhasználatot, önállóságot,

fogalomépítést, a szaknyelv megfelelő használatát.

Az értékelés szóbeli (felolvasáskor, írásbeli feladatok külalakjának megítélésekor, vers- és

tartalommondáskor, gyűjtőmunka és dramatikus játékok során) és írásbeli (szöveges értékelés,

teljesítményszintek jelölése százalékosan év közben, év elején és év végén) lehet.

Az osztályzatok száma félévenként minimum 5 jegy. Időbeni eloszlása havonta legalább 1

jegy. A diagnosztizáló felméréseket csak értékeljük, de nem osztályozzuk.

Az 1-4. osztályban a tanító köteles beírni az értékelést, a jegyet a tanuló tájékoztató füzetébe,

illetve ellenőrzőjébe.

64

5-8. osztályban a tanuló köteles beírni a jegyet az ellenőrzőjébe és a szaktanárral aláíratni. Az

osztályfőnök legalább 2 havonta ellenőrzi ezt.

Évközi osztályzatok kritériuma a követelményszintnek való megfelelés tantárgyanként.

Félévente legalább 5 osztályzat legyen tantárgyanként, ebből 1 vagy 2 szóbeli felelet, a

tantárgy jellegétől és heti óraszámától függően.

Félévi és év végi osztályzatot az évközi jegyek alapján kapják a tanulók, nagyobb értékű a

témazárók osztályzata.

A szóbeli felelet értékelésében részt vehetnek a tanulók is.

A témakörök végén témazáró dolgozatot íratunk, és ötfokozatú osztályozással értékeljük. Ez

lehet központi, vagy a szaktanár által összeállított feladatlap.

Egy nap csak 2 témazárót írhatnak a tanulók.

21.2. A teljesítménymérés rendszere

Tudásszint-mérés tantárgyanként, tanórákon:

témazáró dolgozatok,

felmérők, tudáspróbák,

szóbeli beszámoltatások,

rövid írásbeli feleletek,

önálló kutató, gyűjtőmunka, beszámolók,

tanulmányi és sport versenyek, vetélkedők,

kísérletek.

A tudásszint-méréseket maximum 10 napon belül értékeljük, s ennek eredményét a gyerek és a

szülő tudomására hozzuk.

Évfolyamszintű mérésre kerül sor csoportbontások előtt tantárgyanként, illetve a

munkaközösségek megállapodása alapján. Ezeknek a mérőlapjait a munkaközösségek állítják

össze. Értékelésüket, feldolgozásukat is a munkaközösségek végzik.

A 8. évfolyam tanulói záróvizsgát tesznek.

21.3. A tanuló tudásának értékelése

Az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam félévéig

Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Ki értékel?

Év közben A tanítók által kidolgozott szimbó-

lumrendszer, kategóriák alapján.(piros

csillag, piros pont, fekete pont, stb.)

értékelőlap

tanulói munkafüzet

tájékoztató füzet

tanítók

(napközis nevelők)

Félévkor Szöveges értékelés a tanítók által

kidolgozott szempontok alapján. tájékoztató füzet

értékelőlap

napló

tanítók


Év végén Szöveges értékelés a tanítók által

kidolgozott szempontok alapján. bizonyítvány

napló

iskolalátogatási bizo-

nyítvány

tanítók


65

A 2. évfolyam félévétől–8. évfolyam végéig

Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Ki értékel?

Év közben érdemjegy

dicséret, elmarasztalás

pedagógus által kidolgozott

szimbólumrendszer

havonkénti magatartás és

szorgalom értékelése érdem-

jeggyel

osztálynapló

ellenőrző könyv

magatartás füzet

szaktanárok

osztályfőnök

Félévkor érdemjegy

szaktárgyi dicséret

a magatartás és szorgalom betűvel

ellenőrző

osztálynapló

szaktanárok

osztályfőnök javaslata

alapján az osztályozó

konferencia

Év végén osztályzat betűvel

magatartás, szorgalom mint

félévkor

osztálynapló

bizonyítvány

szaktanárok

osztályfőnök javaslata

alapján az osztályozó

konferencia

Osztályzattal (érdemjeggyel) történő értékelésnél

Kitűnő, ha a tanuló a jeles tudás mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ér el és

tanulmányi versenyeken eredményesen szerepel.

Jeles, ha a tanuló tudása megfelel a tantervi és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott

követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerbe építve ad számot. Befogadási

képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív.

Jó, ha a tanuló tudása megfelel a tantervi, illetve az iskolai dokumentumokban megfogalmazott

követelményeknek. Önálló megnyilvánulását és az ismeretek összefüggésrendszerbe illesztését

tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási

képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságot is tartalmazhat.

Közepes, ha a tanuló tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a tantervi és az iskolai

dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott válaszában

vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az

összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges részének hiányára is utal.

Elégséges, ha a tanuló tudása arra elegendő, hogy a tantervi és az iskolai dokumentumokban

megfogalmazott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei és a tárgyi

összefüggésrendszer hiányosságai lényegesek, a befogadási készsége gyenge, válaszadása

érdeklődése hiányára is utal.

Elégtelen, ha a tanuló tudása nem elegendő a tantervi, illetve az iskolai dokumentumokban

megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei, az összefüggésrendszerben való

tájékozottsága alapvetően hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában

nincsenek értékeket képviselő adatok.

Nincs osztályzás, félévkor és év végén „Részt vett” bejegyzés kerül az ellenőrzőbe, a bizonyítványba

és az anyakönyvbe az alábbi tantárgyakból:

informatika 3-4. osztály

angol nyelv 3. osztály

hon- és népismeret 5-6. osztály

közlekedési ismeretek 5-6. osztály

egészségnevelés 5-6. osztály

hit- és erkölcstan 1-8. osztály

66

21.4. A tanuló magatartásának értékelése

Szempontok Példás jó Változó Rossz

Példamutatása Nagyfokú,

követendő.

Neveltségi

szintjében, emberi

kapcsolataiban

apróbb

hiányosságok

tapasztalhatók, de

törekszik

kijavításukra.

Nem követendő.

Gyenge.

Negatív.

Iskolai

feladatvégzése,

közösségi élete

Az iskolai

feladatokból önként

részt vállal, azokat

teljesíti.

Munkavégzése

pontos, megbízható.

A közösség fejlődését

munkájával, jó

kezdeményezéseivel,

véleményével

elősegíti, társait

ösztönzi. Hatása a

közösségre pozitív.

Részt vesz a

közösségi életben, a

rábízott feladatokat

elvégzi. Nem

kezdeményező.

A közösségi

munkában csak

vonakodva vesz

részt, alakítására

nincs befolyással.

Tevékenységében

labilis.

Fegyelmezetlen

magatartásával a

közösség fejlődését

hátráltatja, rossz

példát mutat

társainak,

szándékosan árt a

közösségnek.

Negatív hatással van

a közösségre.

Felnőttekkel,

társaival való

törődés

Udvarias, segítőkész,

tisztelettudó,

megértő,

együttműködő és

jóindulatú.

Igyekszik jól nevelt,

segítőkész lenni.

Nem segítőkész.

társaival szemben

gyakran goromba,

durva.

Neveletlenül

viselkedik,

tiszteletlen. Társaival

durván beszél,

verekszik.

Viselkedése,

hangneme

Kifogástalan. Ritkán

kifogásolható.

Gyakran

kifogásolható mind

viselkedése, mind

hangneme.

Durva, goromba.

A házirend

betartása

Betartja, betartására

ösztönöz.

Betartja. Többször vét a

házirend és a

közösségi magatartás

szabályai ellen.

Sokat vét ellene.

Fegyelmezett-

sége

Nagyfokú. Fegyelmi

intézkedés nem volt

vele szemben.

Fegyelmezési

problémák ritkán

fordulnak vele elő,

ezek is

kismértékűek.

Fegyelmi fokozata

legfeljebb

osztályfőnöki

figyelmeztetés.

Önértékelése irreális,

felelősségérzete,

rendszeretete

ingadozó, gyenge.

Legsúlyosabb

fegyelmi intézkedés

vele szemben

igazgatói

figyelmeztetés.

A nevelési

ráhatásokat tudatosan

elutasítja. Hibáit nem

látja be. Fegyelmező

intézkedés vele

szemben igazgatói

intés vagy ettől

magasabb fokozat.

67

21.5. A tanuló szorgalmának értékelése

Szempontok Példás jó Változó hanyag

Tanulmányi

munka

Tanulmányi

munkájában kitartó,

a tőle telhető

legjobb eredményre

törekszik.

Figyel az órákon, a

házi feladatot

elvégzi. Az órákra

képességeihez

mérten

lelkiismeretesen

készül, az órán

megfelelően

dolgozik.

Ingadozó. Hanyag és

a jó munkák

váltogatják egymást.

Gyenge.

Képességeihez és

körülményeihez

képest csak

vonakodva és

keveset tesz

tanulmányi

előrehaladása

érdekében.

Munkavégzése Munkavégzése

pontos, megbízható,

precíz, igényes.

Maximális

önállósággal

dolgozik.

Munkabeosztása

igen jó,

önellenőrzése

megbízható.

Ösztönző hatásokra

rendszeresen

dolgozik.

Munkabeosztása jó.

Ellenőrzi munkáját,

önmagát, de időnként

ellenőrzésre szorul.

Önállótlan, csak

utasításra kezd

munkához.

Munkabeosztása

gyenge. Nem

ellenőrzi önmagát,

ellenőrzésre szorul.

Gyakran dolgozik

képességszintje alatt.

Megbízhatatlan,

pontatlan. Munkáját

gyakran nem végzi

el. Munkafegyelme

rossz.

Többletfeladat

vállalása

Igen sok

többletfeladatot

vállal.

Kevés

többletfeladatot

vállal.

Csak nagyon ritkán

vállal

többletfeladatot.

Nem vállal

többletfeladatot.

Kötelességtuda-

ta

Magasfokú, állandó,

lankadatlan. Mindig

készül, figyel.

Általában felkészül,

de különösebb

érdeklődést nem

mutat.

Változékony.

Szétszórtság

jellemzi, ritkán figyel

valamire.

Érdektelenség, teljes

közömbösség

jellemzi.

Tanórán kívüli

információk

felhasználása

Érdeklődése

sokirányú. Sokszor

a tananyagon felül

is produkál,

ismeretanyaga

kiterjedt.

Érdeklődése

általában megmarad

az iskolai tananyag

keretein belül.

Csak nagyon ritkán

fordul elő.

Egyáltalán nem

fordul elő.

68

21.6. tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái

Jutalmazás

Ideje adományozó

Napközis nevelői

dicséret

Kiemelkedő közösségi

munkáért.

A tanév folyamán, amikor

a tanuló érdemes lesz rá.

Napközis nevelő.

Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi

teljesítményért.



A szaktanár.

Osztályfőnöki dicséret

Kiemelkedő közösségi

munkáért.



Az osztályfőnök

(szaktanárok, a napközis

nevelő, a DÖK javaslata

alapján).

Igazgatói dicséret Kimagasló tanulmányi,

kulturális és

sporteredményért.

Kiemelkedő

versenyeredményért.



Az osztályfőnök és

szaktanár javaslatára az

igazgató.

Oklevél Példamutató

magatartásért.

Kimagasló tanulmányi

eredményért.

Kimagasló szakköri

munkáért.

A tanév végén. Az osztályfőnök és


igazgató.

Jutalomkönyv Kitűnő tanulmányi

eredményért.

Kimagasló kulturális és

sporteredményért.

A tanév végén. Az osztályfőnök és a


igazgató.

A Színi Károly

Általános Iskola

- kiváló tanulója

- kiváló sportolója

- kiváló diákművésze

- „Jó tanuló, jó

sportoló” cím és

oklevél

Az adott területen nyújtott

kiváló teljesítményéért.

A tanév végén. Szaktanárok, DÖK

javaslata alapján az

igazgató.

Színi díszoklevél,

Nevelőtestületi dicséret

Nyolc éven keresztül

nyújtott kimagasló

tanulmányi és közösségi

eredményért.

A nyolcadik évfolyam

végén, 1 fő.

A nevelőtestület.

69

Fegyelmező intézkedések

Szaktanári figyelmeztetés

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi

feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség

miatt.

Osztályfőnöki figyelmeztetés,

intés, megrovás

A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése, a

házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.

Igazgatói figyelmeztetés,

intés, megrovás

Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás,

szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt.

Tantestületi figyelmeztetés,

intés, megrovás

Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás,

igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt.

Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító

szaktanárok véleményének figyelembevételével történik.

A bejegyzés az ellenőrzőbe a szaktanár, az osztályfőnök vagy az igazgató feladata.

Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell.

21.7. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei és szempontjai

Pedagógusainktól minőségi munkavégzést várunk el, melyen az intézményi célok és elvárások

szerinti, vagy azon túllépő színvonalú tevékenységek elérésének készségét és kiemelkedő

teljesítmények felmutatását értjük. E teljesítmények az iskola folyamatos és sikeres környezeti

alkalmazkodásának, az intézményi siker elérésének feltételei. Ezért szükséges a pedagógus oktató-

nevelő munkájával kapcsolatos tevékenységének minél szélesebb körű figyelembevétele az

alábbiakban felsoroltak szerint:

Az oktató-nevelő munka színvonala, hivatástudat, felelősségérzet

önképzés

továbbképzéseken való részvétel

pedagógiai érzékenység

Pedagógiai fejlesztő tevékenység

osztályfőnöki tevékenység

közösségteremtő, fejlesztő program

tanulókkal való viszony kialakítása

diákönkormányzati tevékenység

tehetséggondozás

felzárkóztatás

Módszertani, tantárgypedagógiai felkészültség

innovatív szellemiség és problémaérzékenység az oktató munkában

ötletesség

kreativitás az oktatás és képzés színvonalának emeléséért

pályázatokon való részvétel (pályázatírás)

publikációs és tudományos tevékenység

Meghatározott munkateljesítmény elérése

tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken a tanítványok által elért rétközi, városi, megyei,

területi, országos eredmények

Szabadidős, kulturális és sporttevékenység

közéletiség az iskolában és az iskolán kívül

ötletesség

iskolai programok szervezése és lebonyolítása

műsorok szervezése és lebonyolítása

versenyszervezés

táborok, kirándulások szervezése

70

Kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képesség kollégákkal, diákokkal és a szülőkkel

kollegalitás

segítőkészség

tolerancia

megértés

Nevelő tevékenység tanórán kívül

környezetvédelmi nevelés

egészséges életmódra nevelés

kulturális életre nevelés

sportéletre nevelés

állampolgári magatartásra nevelés

családi életre nevelés

22. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az esélyegyenlőség annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne

jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. Iskolánk az oktatás-nevelés során

tiszteletben tartja a tanulók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét.

Esélyegyenlőségi intézkedéseink célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód

elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat.

Különös gondot fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulók helyzetére, folyamatosan kapcsolatot tart,

együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró

intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.

Az iskolánkban folyó pedagógiai-szakmai munka célja az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség

biztosítása:

Diszkrimináció mentes nevelés ,oktatás

Szegregációmentesség

Egyenlő bánásmód

Integráció biztosítása

Befogadó, toleráns légkör

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása

Minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása

Esélyteremtő támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása

Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést nemre, faji hovatartozásra,

bőrszínre, fogyatékosságra, társadalmi származásra vonatkozóan.

Tiltjuk a zaklatás és megtorlás alkalmazásának minden formáját.

Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy minden

tanulónak esélye legyen az őt megillető alapkészségek elsajátításához, hogy tovább építve sikeres és

hasznos tagjává váljon társadalmunknak.

71

23. Vizsgaszabályzat

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

a) javítóvizsga

b) osztályozó vizsga

c) különbözeti vizsga

d) pótló vizsga

vonatkozik.

e) záróvizsga (külön rend szerint)

A vizsgatárgyak követelményeit a helyi tanterv tartalmazza.

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az

igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.

A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki.

A vizsga időpontjáról és helyszínéről a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő

(gondviselő) postai értesítést kap

Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó

vizsgára való jelentkezés írásban kell kérelmezni a szülőnek az igazgató felé. Az osztályozó

vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.

A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A

vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt tájékoztatást kap.

A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi

tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében

foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.

Vizsgaforma, vizsgarészek

szóbeli vizsga

írásbeli vizsga

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai

1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek

kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc.

2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.

3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell

megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót

előzőleg tanította.

4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.

5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell

lennie.

6. A tanulónak az írásbeli vizsgán több feladatból álló feladatlapot kap. Kidolgozására legalább

45 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.

7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja

megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal lehetőséget ad egy új

téma megjelölésével a felkészültség bizonyítására. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint

15 perc a felelet időtartama.

8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.

9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem

megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye:

72

elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az

önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.

10. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.

11. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a

jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

12. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.

13. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.

14. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja. Az írásbeli

feladatlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett

időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet.

15. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és

aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.

16. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott

záradékokkal be kell vezetni.

17. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb

teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

Záróvizsga szabályzat

A záróvizsga célja és feladata

az érvényes tantervi követelmények elsajátításának ellenőrzése,

az általános iskolai tantervi követelmények átismétlése, rendszerezése,

felkészülés a középfokú oktatási intézményekben való továbbtanulásra.

A szóbeli és írásbeli vizsgák rendje

A záróvizsga a 8. osztályban tanulóknak legfeljebb négy tantárgyból - magyar nyelv- és irodalom,

matematika, történelem, és egy szabadon választható tantárgy – lehetséges. A vizsgatárgyak

számát és a vizsga módját minden tanévben a tantestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten.

A felajánlott szabadon választható tárgyról október 30-ig dönthetnek a tanulók, s erről írásbeli

nyilatkozatot is tesznek. Ezt csak az iskolavezetés jóváhagyásával változtathatják meg.

Írásbeli vizsga magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból.

A választott tantárgyakból a szaktanár döntése alapján a vizsga lehet írásbeli vagy szóbeli.

A vizsgatételeket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki - november 30-ig, - melyet a

tanulókkal december 10-ig ismertetni kell.

A vizsgatételek száma tantárgyanként 15-20 között lehet.

Az írásbeli vizsgák feladatsorát április 30-ig az iskola igazgatójánál letétbe kell helyezni, melyet

csak a vizsga kezdetekor lehet a tanulókkal megismertetni.

Az írásbeli dolgozatot 48 órán belül ki kell javítani, de eredményét csak a vizsgák végén kell

ismertetni.

A záróvizsgák eredményét be kell számítani a tanuló év végi osztályzatába, olyan súlyponttal,

mintha témazáró dolgozat lenne.

A záróvizsga eredményét a szülőkkel ismertetni kell, külön megjelölt időpontban, nyilvánosan.

A záróvizsga meglétéről a bizonyítvány "jegyzet" rovatába bejegyzést kell tenni, az eredmény

ismertetése nélkül.

Felkészülés a záróvizsgára

A 8. osztályos tanulóknak a tanév során legalább öt tanítási, illetve szakköri órát biztosítunk a

vizsgatételek megbeszélésére, a tételvázlatok kidolgozására.

A záróvizsgák szervezési feladatai

A vizsgabizottság elnöke: az iskola igazgatója vagy helyettese.

A vizsgabizottság tagjai: az iskola pedagógusai, - és ha igénylik- a szülők egy választott

képviselője.

Egy tanuló egy napon csak két tantárgyból vizsgázhat.

73

Egy tanár egy napon maximum 25 főt vizsgáztathat.

Az írásbeli vizsga tantárgyanként maximum 120 perc lehet.

A szóbeli vizsga felkészülési ideje minimum 15 perc lehet, a vizsgáztatás ideje pedig maximum 15

perc.

A záróvizsgát júniusban kell lebonyolítani.

24. Záró rendelkezések

23.1. A Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony Pedagógiai

programja 2013. május 1-jén lép életbe.

23.2. A Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony Pedagógiai

programját a nevelőtestület kétharmados többséggel a Közoktatási Törvény vonatkozó

előírásainak figyelembe vételével fogadhatja el.

23.3. A tantárgyak és a hozzátartozó órakeretek elfogadása kétharmados többséggel történhet.

23.4. A Pedagógiai Program meghatározza az intézményben folyó tevékenység alapját. Változtatása a

törvényi előírások betartásával, a nevelőtestület és a fenntartó egyetértésével lehetséges azzal a

kikötéssel, hogy a módosítás nem érintheti hátrányosan a közoktatási feladatok ellátását.

23.5. Mellékletek: azok a kiegészítő adatok és szabályzatok, amelyek a Pedagógiai Program

konkretizálását biztosítják.

Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és a Kollektív Szerződés, amelybe kerülnek -

a nevelőtestület elfogadása, illetve a Fenntartó jóváhagyását követően - a személyi és

társadalmi változások következményeiként kialakult és szükséges módosítások.

A tantárgyi programok, melyek tartalmi szakszerűségért az illetékes munkaközösségek

felelnek. Módosításuk a minimumkövetelmények esetében a Kerettanterv módosításához

kötött, míg az e fölötti tartalmak a nevelőtestület hozzájárulásával változtathatók.

Egyéb mellékletek, a nevelőtestület, illetve az érintett szervezeti egységek hozzájárulásaival

módosíthatók.

A tanítandó tantárgyak köre felmenő rendszerben a nevelőtestület kétharmados többségének

hozzájárulásával történhet.

A választható foglalkozások köre és időkeretei tanévenként az érintett munkaközösségek vagy

az iskola vezetője kezdeményezésére kerülhetnek újból meghatározásra, a nevelőtestület

kétharmados többségének támogatása esetén. Amennyiben a választható foglalkozásra nincs

jelentkező, az időkeret ennek megfelelően csoportosítható át, de nem lépheti túl a Közoktatási

Törvény, illetve a Fenntartó által meghatározott időkeretet. A módosításhoz az óraszámot

leadó munkaközösség beleegyezése is szükséges.

74

Tartalom

1. Az intézményünk egységes nevelési rendszere ............................................................................................ 2 1.1. Alapelvek ..................................................................................................................................................... 2 1.2. Célok ............................................................................................................................................................ 2 1.3. Feladatok ..................................................................................................................................................... 3 1.4. Kapcsolatok ................................................................................................................................................ 3

2. Tágabb környezetünk ....................................................................................................................................... 4 3. Iskolánkról ......................................................................................................................................................... 4

3.1. Történetünk ................................................................................................................................................ 4 3.2. Szűkebb környezetünk ............................................................................................................................... 4 3.3. Tantestületünk ............................................................................................................................................ 4 3.4. Dolgozóink .................................................................................................................................................. 5 3.5. Tanulóink .................................................................................................................................................... 5 3.6. Segítőink ...................................................................................................................................................... 5

4. Intézményünk jogállása .................................................................................................................................... 6 4.1. Jogi státuszunk: .......................................................................................................................................... 6 4.2. Névadónk .................................................................................................................................................... 6 4.3. Intézményi jelképeink ................................................................................................................................ 6

5. Az iskola képzési rendje .................................................................................................................................... 6 5. 1. Belépés az iskolába .................................................................................................................................... 6 5.2. Továbbhaladás az iskolában ..................................................................................................................... 7 5.3. A magántanulók továbbhaladásának feltételei ........................................................................................ 7 5.4. Tanulói jogviszony ..................................................................................................................................... 7 5.5. Iskolaváltás szabályozása .......................................................................................................................... 8 5.6. A képzés belső szakaszai az 1-8. évfolyamon ........................................................................................... 8

6. Az iskola nevelési elvei .................................................................................................................................... 11 6.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ................................................................................ 11 6.2. Az iskola gyermekképe ............................................................................................................................ 11

7. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök .......................................................................................... 12 7.1. Fejlesztési területek – nevelési célok ....................................................................................................... 13 7. 1. 1. Az erkölcsi nevelés ............................................................................................................................... 13 7. 1. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ..................................................................................................... 13 7. 1. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ......................................................................................... 13 7. 1. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ...................................................................................... 14 7. 1. 5. A családi életre nevelés ....................................................................................................................... 14 7. 1. 6. A testi és lelki egészségre nevelés ....................................................................................................... 14 7. 1. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .......................................................................................... 14 7. 1. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság .............................................................................................. 14 7. 1. 9. Pályaorientáció .................................................................................................................................... 15 7. 1. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................... 15 7. 1. 11. Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................................... 15 7. 1. 12. A tanulás tanítása .............................................................................................................................. 15 7.2. A kompetencia-területek beépítése ......................................................................................................... 13 7.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 18 7.4. Iskolai egészségfejlesztési program ......................................................................................................... 21 7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................................... 22 7.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................................... 23

7.6.1. Alapelveink .......................................................................................................................................... 24 7.6.2. A közösségfejlesztés: .......................................................................................................................... 24 7.6.3. Közösségeink ....................................................................................................................................... 26

8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................................ 32

75

9. Különleges gondoskodás ................................................................................................................................. 33 9.1. A beilleszkedési és magatartási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák .......................... 33 9.2. Tehetséggondozás ..................................................................................................................................... 36 9.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka iskolánkban .................................................................................. 39 9.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ......................................................................... 40

10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, egyéb kapcsolatok ........................................... 40 11. Az iskola egészségnevelési programja ......................................................................................................... 43

Komplex intézményi mozgásprogram............................................................................................................... 46 12. Az iskola környezeti nevelési programja ..................................................................................................... 47 13. Fogyasztóvédelem .......................................................................................................................................... 49 14. Hagyományaink ............................................................................................................................................ 52 15. Feltételek és fejlesztési tervek ....................................................................................................................... 54

15.1. Személyi feltételek .................................................................................................................................. 54 15.2. A tanítás infrastruktúrája ..................................................................................................................... 54 15.3. Gazdálkodás ........................................................................................................................................... 54

16. Az iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok ......................................... 54 17. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásainak elvei ................... 57 18. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és

korlátai ................................................................................................................................................................. 58 19. Az írásbeli beszámoltatások formái, korlátai ............................................................................................. 58 20. Helyi tantervünk ........................................................................................................................................... 59 Célok és feladatok: .............................................................................................................................................. 60 21. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési-értékelési rendszere ................................. 60

21.1. A tantárgyi értékelés közös követelményei .......................................................................................... 61 21.2. A teljesítménymérés rendszere.............................................................................................................. 64 21.3. A tanuló tudásának értékelése............................................................................................................... 64 21.4. A tanuló magatartásának értékelése ..................................................................................................... 66 21.5. A tanuló szorgalmának értékelése ........................................................................................................ 67 21.6. tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái ....................................................................... 68 21.7. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei és szempontjai ...................................................... 69

22. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................... 70 23. Vizsgaszabályzat ............................................................................................................................................ 71 24. Záró rendelkezések ....................................................................................................................................... 73

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAM - Nyírpazonynyirpazony.hu/iskola/wp-content/uploads/2013/04/ped... · 2015-02-26 · figyelembevételével évente tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: