Színi Károly
Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013
2
Pedagógiai program Intézményünk pedagógus közössége elkészítette pedagógiai és művelődési programját, amelyet a
szülőkkel, a tevékenységi körünkkel kapcsolatban levő szervezetekkel egyetértésben
önkormányzatunk elfogadott.
A programkészítés kiterjedt integrált intézményünk minden egységére.
A pedagógiai és művelődési program szellemében kezdődött a munka a meghatározott elvek, célok
figyelembe vételével történtek az egyes időszakok (tanévek) feladatainak meghatározásai, iskolai,
közművelődési teljesítmények értékelései.
1. Az intézményünk egységes nevelési rendszere
Intézményünk egy integrált oktatási, nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi
és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa Nyírpazony község
lakosságának az oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos
jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket.
A pedagógiai és művelődési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat,
feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják – részben össztársadalmi, de jelentős mértékben
helyi egyetértéssel – rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye.
A program szerkezete is az egység megteremtését célozza. Az 1. fejezet tartalmazza mindazokat a
részeket, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak, amelyek az együttműködést, a humán
és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják.
1.1. Alapelvek Intézményünk
küldetésének tekinti, hogy a község lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a
szükségleteknek és a felmerülő igényeknek megfelelően megteremtse a neveléshez,
oktatáshoz, az önművelődéshez, a sporthoz szükséges alapfeltételeket;
humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést,
amely alapfeladatainak, célkitűzéseinek megvalósítása irányába hat;
hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti
elsődlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus, az
emberi jogokat elfogadó, arra ösztönző, humánus, a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet
erősítő gondolkodásmódnak és eljárásoknak;
munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért
teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg.
1.2. Célok
A község lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvető
oktatási, művelődési, szórakozási, sportolási igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-
nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei.
Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni
tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elősegítik nagyobb
közösségeink, egész intézményünk célkitűzéseinek megvalósítását.
Programjainkkal elő kell segíteni a családok együvé tartozásának erősítését, a különböző
korosztályok eltérő igényeinek kielégítését, esetenkénti együttműködését.
3
Anyagi lehetőségeink függvényében a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetővé
kívánjuk tenni az érdeklődőknek, amelyeket saját erőből (egyéni vagy család) nem lennének
képesek elérni. (Pl.: nagy értékű ismeretterjesztő és képzőművészeti könyvek, folyóiratok,
számítógépes szolgáltatások, stb.)
Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közművelődési igények kielégítésének
megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók.
Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket
igényel. A humán erőforrások biztosítása, pótlása esetén elsődlegesen az adott részintézmény
érdekeit, majd ezután a sokrétű intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az
alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek
megfeleljünk.
A technikai erőforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált működtetésével a
pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani.
A teljes intézményre kiterjedő minőségirányítási program bevezetése, működtetése.
1.3. Feladatok
A pedagógiai program alapelveinek és célkitűzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak
figyelembevételével évente tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni:
a pedagógiai program időarányos teljesítésének és az intézményi együttműködés szintjét,
az irányítás és szakmai tevékenység fő irányait,
az intézmény szintű rendezvények munkamegosztását,
a községi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait,
az év kiemelkedő eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait,
az ellenőrzés kiemelt területeit.
Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra
jellemző igényeket, és feleljenek meg az éves célkitűzéseknek.
Biztosítani kell az intézményt irányító dokumentumok egységét, tudatos alkalmazását
(Pedagógiai program, Házirend, Szervezeti és működési szabályzat)
1.4. Kapcsolatok
Az intézményi eredményes együttműködés alapja az intézményen belüli kapcsolatok rendszere,
amelyet az SzMSz szabályoz. Ennek területei:
Az intézményvezetés napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez.
Az önkormányzattal való kapcsolat elsődleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések,
vélemények visszajussanak az intézményhez, hogy azok mielőbb beépíthetők legyenek a
mindennapi munkába. Fontosak az intézménytől az önkormányzat felé eljutó információk is,
amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, művelődési intézmény tevékenységének alanyai,
valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz.
A kölcsönös előnyök és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a
községben és azon kívül működő szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában.
Az iskola érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos működtetésében, amely elősegíti az
intézményi célkitűzések megvalósítását. Az együttműködés tartalmi és formai jegyei
szerződésbe is foglalhatók.
4
2. Tágabb környezetünk
Nyírpazony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye több mint 3000 fős községe, a 4-es főközlekedési
út mentén, Nyíregyházától 5 km-re fekszik.
A községben háziorvos, gyermekorvos, fogorvos, védőnő és gyógyszerész tevékenykedik. A
község infrastruktúrája jó, van gáz-, víz-, szennyvíz-, telefonhálózat, kábel TV, élelmiszerboltok, az
autóbusz közlekedés félóránként érinti a települést.
Az emberek többsége nyíregyházi munkahelyen dolgozik. A településen csak kereskedelmi
egységekben és néhány nagyobb vállalkozásban van munkalehetőség. Sok a munkanélküli, melynek
hátrányát minden téren érezzük.
A falu határában található a Nyírség egyik dombja, mely körül természetes szabadidőpark van.
Kedvelt kirándulóhelye a környező településeknek is. Télen ragyogó szánkózási és síelési lehetőséget
nyújt, nyáron kellemes környezete segíti az odalátogatók kikapcsolódását.
3. Iskolánkról
3.1. Történetünk
Iskolánkról az első feljegyzések az 1500-as évek végéről valók, a legrégebbi meglévő
anyakönyv az 1884. tanévi.
Az alapítás évétől egy református, egy katolikus és egy állami iskola működött. Az államosítás
után közös igazgatásúvá váltak. 1996. május 30-án felvette iskolánk Színi Károly író, tanító nevét.
A Községi Önkormányzat döntése alapján 2007. szeptember 1-én az óvoda, az iskola és a
könyvtár összevonásával Színi Károly Általános Művelődési Központtá alakultunk, majd 2012.
szeptember 1-jén Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony
lettünk az óvoda kiválása után.
3.2. Szűkebb környezetünk
Az iskolaépület három részből áll, minden rész más-más korú, a legújabb rész 1984-ben épült.
Sportudvart, közlekedési parkot, játszóteret alakítottunk ki. A parkosítás folyamatosan történik. Nagy
hangsúlyt fektetünk a rendre és a tisztaságra.
Az iskolaépületben 10 tanterem, 1 tornaterem, 2 öltöző, 4 mosdó, 4 WC, 1 egészségügyi szoba,
2 szertár, 1 technika terem, 1 számítástechnika terem, 1 könyvtárterem, 1 olvasóterem, 2 irodahelyiség
és előterek vannak. A tantermekből 4 szaktanterem jellegű.
Az épületek szintkülönbsége színpad kialakítására adott lehetőséget, így az előtér egyben a
rendezvények helyszíne is.
Oktatási eszközeink megfelelőek, a legfontosabb berendezések, szakkönyvek, segédanyagok,
audio-vizuális eszközök rendelkezésünkre állnak.
Az udvaron kiépített teniszpálya, – mely többfunkciós, alkalmas egyéb labdajátékok játszására
is – biológiai bemutatókert, kiépített játszóudvar, KRESZ-park, kemence és 200 m-es salakos
futópálya van.
3.3. Tantestületünk
Iskolánkban 16 – a szaktárgyaknak megfelelő képesítéssel rendelkező – pedagógus és egy
lektor tanár dolgozik. A tantestület szakmai és módszertani felkészültsége a tanulók folyamatos
továbbhaladásában, a tanulmányi és sportversenyeken való eredményes részvételben, valamint az
iskolánkból kikerülő tanulók eredményeiben tükröződik.
5
A pedagógusok egy része községünk lakója. Korszerinti megoszlása arányos, vannak nagy
tapasztalattal rendelkező kollégák és megtalálhatók a fiatalabb korosztály képviselői is. Mindannyian
folyamatosan képezik magukat, és valamilyen szinten állandóan részt vesznek továbbképzéseken,
tanfolyamokon. Munkájukat pontosan, nagy körültekintéssel, az új és korszerű, frissen szerzett
ismeretek felhasználásával végzik. A tanórákon kívüli munkájuk is kimagasló, a szakkörök vezetése, a
gyermekszervezeti-, a diákönkormányzati-, a sportköri munka, a versenyekre való felkészülés és
részvétel, a műsorok, rendezvények lebonyolítása mind magukért beszélnek.
A tanítás és a nevelés eredményességének megtartása és emelése, valamint az ellenőrzés és az
értékelés egységességének érdekében iskolánkban szakmai munkaközösségek működnek – Kós
Károly, természettudományi - melyek munkaterv szerint dolgoznak.
Példamutató összmunka van tantestületünkben. Az egymás munkájának segítése, támogatása,
egymás megismertetése a frissen szerzett szakmai és módszertani információkkal életeleme és
mindennapi gyakorlata a pedagógusoknak.
3.4. Dolgozóink
Intézményünkben 1 iskolatitkár segíti a tanítást és a nevelést, munkájával hozzájárul a
zökkenőmentes működéshez.
3.5. Tanulóink
Tanulóink községünk gyermekei. Sajnos egyre csökken a számuk, melynek legfőbb oka, hogy
évről évre kevesebb gyermek születik. Az idejáró gyermekek képessége átlagos szintű. Sok olyan
család van, ahol a nehéz anyagi helyzet, a munkanélküliség miatti elkeseredésben nem törődnek
kellően a gyermek előmenetelével. Szerencsére többen vannak, akik gyermekük boldogulását,
gondozását, eredményes tanulását tartják legfontosabb kötelességüknek. Kapcsolatuk olyan az
iskolával, amiből kitűnik, hogy tudják, csak az iskola segítségével érhetik el céljaikat. Hisznek a közös
munka eredményességében, a tanárok magas szakmai, pedagógiai, pszichológiai és módszertani
tudásában. A tantestület maximálisan eleget szeretne tenni ennek az elvárásnak.
Tanítványaink az országos kompetenciamérésben az országos átlag felett teljesítenek,
folyamatosan részt vesznek az iskola, a megye, a RISZ és a NYITÖT által szervezett tanulmányi és
sportversenyeken. Eredményes szereplésüket mutatja a sok jó helyezés, az oklevelek sokasága, melyek
büszkén díszítik iskolánk falát.
Az 1-2. osztályos gyerekek az egész napos oktatás keretében, a 3-4. osztályos tanulók a
napköziben naponta háromszori, az egészséges fejlődésüket biztosító étkezésben részesülnek.
A felsős tanulóknak csak egy része vesz részt iskolai étkeztetésben. A rászorulókat az önkormányzat
támogatja.
3.6. Segítőink Intézményünkben Iskolaszék és Szülői Munkaközösség működik. Munkájukra mindig
számíthatunk, rendezvényeink legfőbb segítői. Általuk naprakész kapcsolatunk van a szülőkkel, a
község lakóival. Folyamatosan tájékoztatjuk őket az iskola működéséről, az elképzelésekről és a
lehetőségekről. Véleményüket kérjük aktuális tevékenységeinkhez is.
Egy osztályban működik a Megyei Rendőrkapitányság segítségével a „D.A.D.A.”
(dohányzás, alkohol, drog, aids) program, mely egészségvédelmi és bűnmegelőzési célokat szolgál.
Tanítványaink szakember segítségével ismerkednek meg a rájuk leselkedő veszélyekkel, és
megtanulják kivédési lehetőségeiket.
Intézményünkben működik a „Színi Károly Alapítvány, Nyírpazony”, mely hivatalosan bejegyzett.
Célja az iskolai munka sokirányú anyagi támogatása.
6
4. Intézményünk jogállása
4.1. Jogi státuszunk:
Az intézmény neve: Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű
Általános Iskola Nyírpazony
A fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
A működtető: Községi Önkormányzat Nyírpazony, Arany J. u. 14.
Az alapítás éve: Intézmény-történeti szempontból: 1580.
Az Alapító okirat kelte: 2012. január 01.
Alaptevékenység: Általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, napközi
otthonos és tanulószobai ellátás, és iskolai könyvtár.
A képzési idő: 8 év, illetve a tankötelezettségi kor befejezéséig.
A képzés szakaszai: Alsó tagozat: 1-4. évfolyam,
Felső tagozat: 5-8. évfolyam.
4.2. Névadónk
Színi Károly (1829-1897)
Községünk szülötte, zseniális tehetségű kántortanító, folklorista és publicista, író, műfordító és
politikus.
Munkásságának igazi értékét a felmérhetetlenül gazdag újságírói tevékenysége, szépirodalmi
munkássága és néprajz-kutatási működése adja. Korát megelőzve, a modern zenetörténeti elvek
figyelembevételével szerkesztette meg és adta ki „Dalos könyv” című munkáját. Az első magyar
nyelvű iskolai énekeskönyv egyik szerzője.
Igazi hazafi és demokrata, akinek erkölcsi példája a ma gyerek- és felnőtt társadalma számára
most is lelkesítő: „…az embernek feladata a Földön: tökéletesedni a tudományban, a jóságban, s úgy
az anyagi, mint a szellemi boldogságban”.
4.3. Intézményi jelképeink
Sál/nyakkendő: kék színű, rajta az iskolai embléma.
Intézményi embléma: sárga címerpajzs, szélén körben kékbetűs felírással intézményünk neve, középen
csőrében leveles ágat tartó madárka.
Intézményi zászló: az egyik oldal sávosan kék és sárga színű, a másik oldalon kék alapon az iskolai
embléma található.
Intézményi logó: az iskola emblémája, címe és elérhetőségi adatai.
5. Az iskola képzési rendje
5. 1. Belépés az iskolába
A tanulók iskolába kerülését az érvényes közoktatási törvénybe foglaltak szerint gyakoroljuk.
El kell érnünk, hogy csak iskolaérett tanuló kerüljön az iskolába. Az iskolaérettségnek testi, lelki és
szociális kritériumai vannak, melyek mindegyike egyformán szükséges az eredményes iskolai
munkához. Fontos, hogy az iskolába lépő elsős kiegyensúlyozott magatartása önmaga fegyelmezésére
és irányítására alkalmas legyen. Az óvodában kialakított feladat- és szabálytudat nélkülözhetetlen
számukra.
7
Jó, ha:
érzékelése, észlelése tovább differenciálódik,
az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és
felidézés,
megnő a megőrzés időtartama, növekszik a figyelem tartama, terjedelme,
az értelmi képességek fejlettségében eljut a konkrét személyes tapasztalatoktól az elvont
fogalmakon keresztül a műveletek elvégzésének szintjéig,
kialakul a téri észlelés, tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség, a testséma.
Az óvoda-iskola közötti átmenetet elősegítik a tájékoztató szülői értekezletek, a bemutató
foglalkozások, a kölcsönös látogatások, a közös programok
Az 1. évfolyamba való beiratkozáshoz a következő dokumentumok szükségesek:
A gyermek születési anyakönyvi kivonata.
Áttelepülés esetén a születési anyakönyvi kivonat magyar nyelvű fordítása és a szülők
letelepedési engedélye.
Az iskolaérettséget bizonyító óvodai szakvélemény.
A tárgyév június 01. és december 31. között iskolakötelessé váló gyermek iskolaérettségét
bizonyító nevelési tanácsadói határozat.
A tanuló az iskolával - a beíratás napjától – tanulói jogviszonyban áll.
5.2. Továbbhaladás az iskolában
Alkalmazzuk - a törvényi előírásoknak megfelelően – a szöveges értékelést az első osztálytól
folyamatosan felmenő rendszerben a negyedik osztály félévéig.
Felső tagozaton, ha a tanuló a tanév végén legfeljebb két elégtelen osztályzatot kapott,
javítóvizsgát köteles tenni.
Ha a tanuló tanév végén legalább három elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni
köteles.
Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja
a 250 órát, és a tananyagot a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem
osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozó vizsgát köteles tenni.
Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap.
A bizonyítvány közokirat.
A tanulók a 8. évfolyam végén az iskola záróvizsga-szabályzata szerint vizsgát tesznek. A
vizsga teljesítéséről a tanulók a bizonyítványba bejegyzést kapnak.
A tanuló – szülői kérésre – a teljes oktatási idő alatt egyszer, az eredményesen befejezett
évfolyamot megismételheti.
5.3. A magántanulók továbbhaladásának feltételei
Minden magántanuló felkészítő, tanulást segítő feladatsort kap, amelyből negyedévenként
beszámol. Félévenként osztályozó vizsgát kell tenniük a készségtárgyak kivételével minden
tantárgyból.
Igény szerint minden hónap utolsó tanítási napján konzultáción vehetnek részt, azzal a céllal,
hogy az otthoni felkészülésük eredményesebb legyen.
5.4. Tanulói jogviszony
A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, iskolai jelenléte és munkája a
jogviszony létrehozását, illetve folytonosságát jelzi.
A tanulói jogviszony megszűnik:
ha a tanuló másik iskolában folytatja a tanulmányait, az átvétel napján,
8
a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem
kívánja tovább folytatni,
a nem tanköteles korú tanuló iskolából való kizárása, a fegyelmi határozat jogerőre
emelkedésének napján,
annak a nem tanköteles korú tanulónak, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi
követelményeit második alkalommal nem teljesítette.
5.5. Iskolaváltás szabályozása
Intézményünk a közoktatási törvény 46. § (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást
a következő feltételek mellett:
Az eljárás rendje
A kiskorú tanuló szülője kíséretében jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási
szándékát, valamint annak indokait,
Kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához az intézményváltás tényének és okainak rögzítése
érdekében.
A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok:
félévi, illetve év végi bizonyítvány,
ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége
érdekében,
amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló
naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva.
A kérvényt legkésőbb 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az
elutasításról határozatot hoz.
Az elutasítás okai lehetnek:
helyhiány,
250 óra hiányzásnál több,
az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma,
teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó
értekezlet előtt 2 héttel.
Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai,
vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül.
Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez
vételétől számított 1 napon belül köteles felvenni a kapcsolatot osztályfőnökével, beiratkozni,
beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv).
Az eljárás következménye
Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül
nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni:
A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz.
A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam
követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk.
5.6. A képzés belső szakaszai az 1-8. évfolyamon
5.6.1. A képzés szakaszai
Iskolánkban tantárgyi keretek között folyik a tanítás 1-8. osztályig a NAT-ra épülő kerettanterv
alapján kidolgozott helyi tantervek szerint szerint.
9
5.6.2. A képzés szerkezete
Alsó tagozatban kisfelmenő rendszerben történik az oktatás.
Az 1. és 2. osztályban egész napos oktatás formájában folyik a tanítás két tanító segítségével.
Mindketten részt vesznek a szabadidős tevékenységek szervezésében és lebonyolításában.
A 3. és 4. osztályban tantárgycsoportosan folyik az oktatás.
A felső tagozatban szaktanár végzi az oktatást, lehetőség szerint ugyanaz a 8. év végéig.
A nagy létszámú osztályokban – lehetőség szerint – csoportbontásban folyik a tanítás.
5.6.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok
1-2. évfolyam, „bevezető szakasz” Az óvoda és iskola közötti átmenet biztosítása. Az alapkészségek kialakítása és elsajátíttatása.
Ez az elemi szakasz, melynek feladata, hogy a gyermekek megismerjék és természetes közegüknek
érezzék az iskolai, közösségi életrendet, tevékenységeket, a tanítás, tanulás folyamatát. Ebben az
időszakban alakulnak ki a gyerekek alapismeretei, valamint a tanulás és a társadalmi beilleszkedés
alapkészségei. Itt szükséges a dislexia, disgraphia és discalculia korrigálása (fejlesztőpedagógus
segítségének igénybe vételével).
A pedagógusok megbízható ismereteket szereznek az egyes gyerekek adottságairól,
személyiségéről, életkörülményeiről és ennek alapján segítik fejlődésüket, s megalapozzák az
iskola és a szülők közti együttműködést.
A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi képesség-
és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során.
3-4. évfolyam, „kezdő szakasz” A képességek és készségek fejlesztése az egyéni lehetőségek kibontakoztatásával.
Ez az alapozó szakasz, melynek feladata, hogy továbbépíti az elemi szakaszban megszerzett
ismereteket, jártasságokat. Nagyon indokolt esetben az alapozó szakasz e periódus végéig
kitolható. Ebben a szakaszban már nemcsak a tanulás fejlesztése az egyetlen cél, hanem a
sokoldalú fejlesztés: a mozgáskoordináció, a beilleszkedési és kommunikációs zavarok, a dislexia,
disgraphia és discalculia megszüntetése, a kézügyesség fejlesztése, valamint másfajta szükséges és
indokolt tevékenységek. Lehetőséget kapnak a művészeti tárgyak tanulására és az önkifejezés
egyéb formáira is. Ebben a szakaszban indul a nyelvtanítás, megkezdődik az informatikai,
számítástechnikai alapképzés.
5-6. évfolyam, az „alapozó szakasz” A belépő új tantárgyak adta lehetőségek kihasználása a világ egységes egészként való átélése
érdekében. Ez az átvezető szakasz, melynek feladata: az előző években megszerzett ismeretekre és
alapokra támaszkodva tájékozódni a gyerekek képességeiről, érdeklődéséről és sokirányúan
segíteni ezek kialakítását, kipróbálását. Törekedni kell a hozott hátrányok ledolgozására, képet
kapni a tanulási képességekről és egyben differenciált módon fejleszteni azt. Jártasság szintjére kell
fejleszteni a kulturális alaptechnikákat, az írást, az olvasást, a köznyelv használatát, a számolást, az
ábrázolást. Fejleszteni kell az önismeretet, a társas együttélés, együttdolgozás képességeit.
Kialakítani, vagy fenntartani a tudás iránti vágyat, a tudás értékének tiszteletét, elsajátíttatni az
alapvető tanulási technikákat. Fejlesztő csoportban segítjük az egy-egy műveltségi területen
lemaradókat.
Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a megkülönböztetés hátrányainak
bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi fontosságú. Ennek etikai alapú
megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú foglalkozások között kitüntetett helyen
szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli foglalkozásban is elengedhetetlen. A
nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő, befogadó attitűd, a kultúrtörténeti
10
relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt lényeges az ismeretközlésben és a
nevelés-oktatás egészén keresztül.
az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés céljait is
szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő nemzetiségek,
vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös jelentősége van
történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;
E szakasz lényeges eleme az önismeret, az érzelmek, az akaraterő fejlesztése. Mindezt a fejlődési
fokot úgy érje el a tanuló, hogy jól érezze magát az iskolában.
7-8. évfolyam, a „fejlesztő szakasz” A pályaválasztás előkészítése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges módszertani tájékozottság
biztosítása. Ez az orientációs szakasz, melynek feladata: az alapvető tudományos és társadalmi
ismeretek megtanítása, a szükséges elemi készségek és képességek kialakítása. E szakasz másik
igen fontos alapfeladata, hogy segítsen kialakítani a tanulók reális továbbtanulási döntését. 7.
osztálytól intenzív pályaismereti programmal bővül oktatásuk. A szakasz tartalmi súlypontja a
záróvizsgára való alapos felkészülés és ezzel együtt az eredményes továbbtanulás megkezdése. A
gyerekek kipróbálhatják vizsgakörülmények között önmagukat, felkészültségüket, tudásukat.
Motiválttá és képessé kell váljanak az önálló ismeretszerzésre és az ehhez szükséges technikák
alkalmazására. Növekedjék és váljon mindinkább tudatosabbá az önmagukért és közösségeikért
érzett felelősség. Ez a szakasz a differenciált fejlesztés szakasza is, hiszen az alaptantárgyakból
lehetőség szerint képesség szerinti csoportbontásban folyik a tanítás.
Ösztönözzük a tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli ismeretszerzés különböző formáiban való
részvételt. Fontosnak tartjuk a tanulási nehézségekkel küzdők segítését.
A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek
tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű
az alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén
belül az Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével
igyekszünk a tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a
felelős, nemzetéért megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel
rendelkező állampolgárrá nevelés kulcsfontosságú területe.
5.6.4. Az iskola élet- és munkarendje
Az iskolai dokumentumok koordinálják és meghatározzák az iskolai élet minden területének
működését. Ezek a következők:
Alapító okirat
Szervezeti és Működési Szabályzat
Kollektív szerződés
Házirend
Diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat
Szülői Munkaközösségi Szervezeti és Működési Szabályzat
Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata
Munkaközösségi munkatervek, programok
Szakköri programok
A tanítási év munkaterve
Továbbképzések terve
Elismerések formáinak és az odaítélés szempontjainak a terve
11
6. Az iskola nevelési elvei
„A nevelés a szülők, óvónők, tanítók, tanárok feladata elsősorban; de feladata lenne minden felnőttnek
is. A jó tanító kincset ér: élete példájával is utat mutat. Érdemes megfogadni mindazt az ismeretet,
amit csak átadni képes.”
6.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
Nevelési rendszerünk lényege a szakmailag autonóm iskola, ahol minden tanítványunk maximálisan
kifejlesztheti képességeit, sokféle lehetőség között választhat, érdeklődésének, adottságainak és
céljainak megfelelően. Olyan iskola a mienk, amely egységes, átfogó képzést nyújt és az iskolai
esélyegyenlőség megteremtésére törekszik.
Oktató-nevelő munkánkat akkor tekintjük eredményesnek és sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a
8. év végén:
Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott
továbbhaladás feltételeinek, az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten.
Szilárd alapképességekkel rendelkeznek.
Rendelkeznek olyan bővíthető, biztos képességekkel, készségekkel és ismeretekkel, amely
képessé teszi őket a középiskolai követelmények elérésére.
Képesek önálló ismeretszerzésre.
Képességeiknek megfelelő továbbtanulási irányt választanak.
Probléma-érzékenyek, és azt életkoruknak megfelelően igyekeznek megoldani.
Öntevékenyen, aktívan részt vesznek az iskolai munkában.
Ismerik és elfogadják a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz és a
közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartásformákat.
Ismerik nemzeti hagyományainkat, kultúránkat, rendelkeznek szilárd magatartás-tudattal.
Elfogadják a másságot, toleránsak egymással és a felnőttekkel.
Általános iskolai tanulmányaik befejezésekor minden tanuló sikeres záróvizsgát tesz.
6.2. Az iskola gyermekképe
Iskolánk pedagógusaiban olyan gyermekkép él, ami a közös családi és iskolai nevelés hatására
rendelkezik a következő tulajdonságokkal:
művelt, fegyelmezett, szorgalmas, megbízható, kreatív, kitartó, udvarias, tisztelettudó, humánus,
erkölcsös, toleráns, szeret mozogni, sportolni, szereti szülőföldjét, hazáját, megjelenése, személyi
környezete tiszta és gondozott.
Ezeknek a tulajdonságoknak a kialakításáért az iskola pedagógusai és dolgozói mindent megtesznek.
A pedagógusok alapvető érdeke és az iskolahasználók elvárása, hogy intézményünk gyermekközpontú
legyen. Készítsen fel az eredményes továbbtanulásra, a gyakorlati életre, az önművelésre, az új
ismeretek megszerzésének technikáira. Erősítse a kapcsolatot a szülők és az iskola, a szülők és a
pedagógusok, a pedagógusok és a tanulók között.
Iskolánk tanulója legyen:
nyitott a tudás megszerzésére, de ha zárkózott, akkor igyekszünk „kinyitni”,
eleven, de ha csendes, akkor igyekszünk bátorítani,
magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne,
kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá,
barátkozó természetű, de ha magányos, akkor igyekszünk magányát oldani,
szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt,
okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értéket,
szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadni,
kitartó, de ne legyen önfejű,
12
kezdeményező, de ne legyen törtető.
Az ideális tanár-diák viszony kialakítása nélkülözhetetlen feltétele a színvonalas, tartalmas, a
kölcsönös tiszteleten alapuló oktató-nevelő munkának. Ezért fontos, hogy a tanuló tisztában legyen
jogaival és kötelességeivel, melyet részletesen az iskolai házirend tartalmaz.
A tanuló joga, hogy:
Személyiségi jogait az iskola tiszteletben tartsa, ám e jogainak gyakorlása során nem
korlátozhat másokat.
Szabadon véleményt nyilvánítson a megfelelő fórumokon.
Vallási, világnézeti meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák.
Részt vegyen a diákkörök munkájában.
Választó, és választható legyen a diákképviseletbe.
Az iskolában biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák.
Napközi otthoni, menzai ellátásban részesüljön.
Nemzeti, illetve etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, hit-, és
vallásgyakorláson vehessen részt.
Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
Rendszeresen egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
A tanuló kötelessége, hogy:
Részt vegyen a kötelező és az általa választott foglalkozásokon.
Eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek.
Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai helyiségek és
hozzátartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskolai Házirend előírásait.
Óvja saját és társai testi épségét, egészségét, sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és
biztonságát védő ismereteket.
Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy
másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, vagy megsérült.
Az előírásoknak megfelelően kezelje és őrizze meg a rábízott, vagy az oktatás során használt
eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszerelését. Ha szándékosan kárt okozott térítse
meg.
Tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi jogait.
7. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök
Az iskola pedagógiai programja a NAT – ban leírt és képviselt értékekre, valamint a
kulcskompetenciák fejlesztésére és a tanulói szükségletekre épül. Pedagógiai feladataink a NAT – ban
rögzített egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint a tanulási esélyegyenlőséget
javító, egyénre szabott differenciált pedagógiai bánásmód alkalmazása. Azt a célt szolgálja, hogy
tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán
kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett
ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki
személyiségüket.
A nevelési program és a helyi tanterv szoros egységet alkot. A nevelési programban
meghatározott nevelési alapelveket, a kitűzött célokat és feladatokat elsősorban a tanítás – tanulás
folyamatában a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola. Ha
ezek a tevékenységformák átgondolt rendszert alkotnak, akkor van esély arra, hogy egymás hatásait
erősítsék, és hatékonyabbá tegyék.
13
7.1. Fejlesztési területek – nevelési célok
A fejlesztési területek és a nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket
jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az
ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is.
E területek – összhangban a kulcskompetenciák alapját adó képességekkel, készségekkel, az oktatás és nevelés
során megszerzett ismeretekkel, és a tudásszerzést segítő attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a
XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket.
7. 1. 1. Az erkölcsi nevelés
A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi
beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő
felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra,
segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az
emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő
megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú
megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös
tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak
példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint
a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a
tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások
kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz
egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
7. 1. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar
történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor
legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális
szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat
szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket,
gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a
szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a
hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár
kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét,
sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről
és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen
mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló
szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie.
7. 1. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely
erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő
állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az
emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és
tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás)
ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban
elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX.
századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem
évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári
jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben
megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség,
az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók
tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat –
az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti
Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.
14
7. 1. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és
fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését,
készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület
megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások
helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz,
hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva
énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy
tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott
önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a
szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.
7. 1. 5. A családi életre nevelés
A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének,
testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező
átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre
nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a harmonikus családi minták
közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek
és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő
konfliktusok kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.
7. 1. 6. A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni
kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki
egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a
stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és
megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának
célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való
személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az
egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra,
hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek
elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas
viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a
tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi
higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és
segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat
kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati
minőségétől.
7. 1. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos
helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban
úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit,
élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés,
együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása
elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.
7. 1. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság
A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a
kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási
képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus
tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a
természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a
természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett
elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók
15
viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek
tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül,
hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki
műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel
kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell
arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat,
válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek,
sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára
való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű
ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell
biztosítani.
7. 1. 9. Pályaorientáció
Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka
világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok
kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják
hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez
megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.
Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos
magatartásmódokat és azok kezelését.
7. 1. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés
A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a
vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél,
hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a
pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és
kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és
közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a
pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális
ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető
vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló
erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is
kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.
7. 1. 11. Médiatudatosságra nevelés
Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a
hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és
tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt
mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média
működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos
és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és
az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.
7. 1. 12. A tanulás tanítása
A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt,
amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell
tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári
és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre
szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; hogyan rögzíthetők és hívhatók
elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a
tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás
tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek
lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
Még a következő nevelési területek fejlesztését kezeljük kiemelten:
16
1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az
egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal)
koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros
műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen
magába foglalja az egészségmegőrzést is
2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál
3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása
4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés
5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével
6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az
egészséges nemzeti öntudatra szocializálás
7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia,
társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája
8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens
módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság)
diszkriminációjára.
13
7.2. A kompetencia-területek beépítése
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a
demokratizmus, a
humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti
szabadság, a személyiség
fejlődése, az alapvető közösségek (család,
nemzet, az európai
nemzetek közössége, az emberiség)
együttműködésének
kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi,
etnikai csoportok és a
nemek egyenlősége, a
szolidaritás és a tolerancia
értékei hatják át a tanítási-
tanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a
tanulókban:
- anyanyelvi, - idegen nyelvi,
- matematikai,
- természettudományos, - digitális,
- a hatékony önálló
tanulás, - szociális és állampolgári
- kezdeményezőképesség
és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti
tudatosság és kifejező-
képesség
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz
szükséges motívumokat
(önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket
(stratégiákat és
módszereket)!
A kulcskompetenciák NAT
által meghatározott rendszere járuljon hozzá
a szükséges ismeretek,
képességek és attitűdök közvetítésével a
kritikusgondolkodás, a
kreativitás,
kezdeményezőképesség, a
problémamegoldás, a
kockázatértékelés, a döntéshozatal és az
érzelmek kezelése
elsajátításához.
A modern
személyközpontú,
interaktív, tapasztalati
tanulásra alapozó
tanulásszervezési eljárások,
módszerek, pedagógiai
kultúra általánossá tétele.
A tanulás tervezésében,
szervezésében és irányításában a tevékenység-
központú tanítási gyakorlatot
honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek
teremtésével alkalmat nyújt
konkrét élmények és
tapasztalatok gyűjtésére.
Az egyes kompetencia-területekre készített
programcsomagok
(tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök,
stb.)
Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu
A képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezhető
integrált felkészítésként is,
ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a
halmozottan hátrányos
helyzetű és az e körbe nem
tartozó tanulók közös
felkészítése keretében
valósul meg.
Iskolánk a fiatalokat
felkészíti az önálló
ismeretszerzésre és önművelésre, ennek
feltétele a tanulási
képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az
önálló ismeretszerzés
képességének kialakítását minden pedagógus
tekintse kiemelt
feladatának!
A tanulási stratégiák,
módszerek és technikák
megtanítása minden tanulónak.
A mérés, mint a képességfejlesztés
alapeleme. Nem az
elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a
kompetenciák szintjének
meghatározását szolgálják
A mérési, ellenőrzési,
értékelési és
minőségbiztosítási rendszerben meghatározott
rend szerint funkciójuknak
megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és
szummatív méréseket.
A tanulásmódszertan
beépítése 5 – 8. évfolyam
tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív
mérések mérőeszközeit
iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a
szummatív tesztek
elkészítéséhez pedig megyei ill. országos
standardizált
mérőeszközöket alkalmazunk.
Az egyéni adottságokat
figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a
teljesítmény-központú
beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kolléga
helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás
fejlesztésére és a (belső)
tanulási motiváció erősítésére!
Differenciált nehézségű
feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos
foglalkoztatással
lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem
kialakítására.
Változatos feladatokkal,
programokkal és valódi problémák megoldásával
alkalmazkodunk a különböző
tanulói képességekhez.
Egyéni fejlesztő
programokkal (felzárkóztató, fejlesztő,
versenyre készítő -
tehetséggondozó), és a modern informatikai
eszközök alkalmazásával
(CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az
egyéni haladási ütem követését.
A kiváló adottságokkal és
képességekkel rendelkező
tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük
kibontakoztatására.
A képességfejlesztés és
tehetséggondozás minden
tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind
a tanórai és tanórán kívüli
foglalkoztatási formákban
A tehetséges gyermekeket
valós szükségleteik
szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának
kialakításában és
megvalósításában.
A tanórai és tanórán kívüli
tevékenységekben, a
tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel,
szerepléssel.
Az intelligencia és
kreativitás - fejlesztő
egyéni programokkal. A komplex
személyiségépítés teljes
eszközrendszerével.
Iskolánkban egy idegen
nyelvet (angol) magas színvonalon oktatunk.
Az idegen nyelvek
tanulása iránti igény felkeltése.
Minél több tanuló sajátítsa
el magas színvonalon az általános iskola
befejezéséig az adott
nyelvet, hogy lehetőségük legyen a nyelvvizsga
letételére a későbbiekben.
Az idegen nyelv tanulását, az
idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát
stratégiák megválasztásával
és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük!
Természetesen az életkori
sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe
vételével.
A modern nyelvoktatási
technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása (a
nyelvi labor, SDT, internet
lehetőségeinek kihasználása).
14
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
Alkotó pedagógiai
környezetet teremtünk az
eredményes munka
érdekében.
Jellemezze munkánkat
egyfelől a következetes
követelés és igényesség,
másrészt a tanulók jogainak, emberi
méltóságának tiszteletben
tartása, a velük szemben megnyilvánuló
pedagógiai tapintat,
bizalom, megértés, türelem, igazságosság,
segítőkészség!
Demokratikus alapokon
álló, együttműködő tanár
– diák viszonyt alakítunk
ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott,
a tanulók sikerorientált
beállítódással dolgoznak.
Növeljük a tanulók aktív
részvételét igénylő
ismeretszerzési módok
arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és
kommunikációs technikákat
alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték,
drámapedagógia stb.).
Az ismeretek és
összefüggések tanulói
felfedezése, a szemléltetés,
cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása
jellemzi a tanulási –
tanítási folyamatokat.
Támogatást adunk a
szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű
integrációs és integrált
nevelési gyakorlat megvalósítására
törekszünk.
Akadályozzuk meg azt,
hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási
esélyegyenlőtlenséget
eredményezzenek!
A rászoruló gyermekeket
hatékony felzárkóztató munkával, napközi
otthonos ellátással,
tanulószobai foglalkoztatással.
Differenciált
foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított
fejlesztő terheléssel.
Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat
és módszereket!
Felzárkóztató, differenciált
csoportos foglalkozás keretében és egyéni
felzárkóztató
korrepetálással.
Az általános társadalmi
modernizációt követve
lépést tartunk az informatikai
forradalommal. A
kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével
alkalmazzuk az SDT –
programokat.
Minden pedagógus
tanulja meg és
alkalmazza a modern infokommunikációs
technikákat, a
számítástechnikai - informatikai eszközöket a
saját tantárgya oktatása
során!
Megtanítjuk
gyermekeinknek a
számítástechnika alapjait.
A fejlesztő programok
alkalmazásával lehetővé
tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak
érvényesítését.
Alsó tagozatban már
megismerkednek a
számítógéppel, barátkoznak játékos
képességfejlesztő
programokkal, a felső tagozaton a tantervnek
megfelelő informatikai
képzést nyújtunk.
Minden iskolai
tevékenységünket - az
oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek
okos szeretete hatja át.
Következetesen a
„bátorító – megengedő”
nevelői magatartást alkalmazzuk, amely
pozitív szociális tükör a
gyermekek számára! Személyes példával
adjunk mintát a
gyermekeknek.
Növeljük tanulóink
önbizalmát és
önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük
a belső kontrollos
beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az
önállóságot!
Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű
fiatalokat!
A pedagógus a
„megszólíthatóság”
közelségében él tanítványaival.
A pozitív motivációs
eszközökkel, a jutalmazás
és büntetés módszereinek mértéktartó (nem
szélsőséges)
alkalmazásával.
A közösségek biztosítanak
terepet a növendékek önállóságának,
öntevékenységének,
önkormányzó képességének
kibontakoztatásához.
A tanulási tevékenységek
közben és a tanulói közösségben való élet
során fejlessze a tanulók
önismeretét, együttműködési
készségét, akaratát,
segítőkészségét, szolidaritásérzését,
empátiáját!
Az elemi és politikai
szocializáció folyamatainak tudatos
irányítása, elősegítése.
A kortárs kapcsolatok
megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi
életvitellel összefüggő
praktikus ismeretek nyújtásával.
A diákönkormányzat érdemi
működtetésével. A különböző kommunikációs
technikák és
konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.
Személyes példamutatással
neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs
technikák alkalmazására,
toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az
emberi jogok tiszteletben
tartása, a konfliktusok kezelésére.
A szociális, életviteli és
környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési
célrendszer központi
eleme; a konstruktív életvezetésre történő
felkészítés feltétele.
Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és
társadalmilag hasznossá.
A pozitív tartalmú társas
kapcsolatok építése, az egyéni életélés
kultúrájának
megalapozása, a természeti - társadalmi és
emberi környezet felelős
alakításában való aktív részvétel.
Az oktatásban
alkalmazzuk a kerettantervi jellegű –
műveltségterületeken
átívelő hat programcsomagot, amely
lehetőséget kínál a
képességek és készségek kialakítására, valamint az
attitűdök formálására
Ezek:
Én és a világ Én és a másik
Az én dimenziója
Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek
Toleranciára nevelés
A programcsomag részét
képező tanulói és tanári eszközök.
Kooperatív tanulás-tanítási
technikák, drámapedagógiai
módszerek, demonstrációs
eszközök, SDT-anyagok.
A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi
tantárgy és műveltség-
terület kitüntetett kötelességének tekinti
Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden
pedagógus tanórai és
tanórán kívüli foglalkozásokon a
szociális, életviteli és
környezeti /SZÉK/ kompetenciák
fejlesztését!
A programok tartalmát beépíteni a különböző
tantárgyak, illetve
műveltségterületek tananyagába, a tanári
tanmenetekbe, a tanórák
anyagába.
Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltség-területi (ember és
természet, ember és
társadalom, földünk és környezetünk, művészetek),
valamint az osztályfőnöki és
modulok (ember-és társadalom-ismeret,
egészségtan; hon-és
népismeret modulprogramok tematikáját.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő
aktivizáló kooperatív
módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi
tantervcsalád osztályfőnöki
kerettantervét!/
15
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
A szociális, életviteli és
környezeti kompetencia
fejlesztését az „Ember és
társadalom” műveltségi blokk mindhárom
aspektusa szolgálja: a
történelem, az emberismeret és a
társadalomismeret
(jelenismeret);
Az „Ember a
természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az
ember és természeti
környezete viszonyát megalapozza.
Az emberismeret az etika,
az antropológia és a
pszichológia
alapfogalmainak, értelmezési kereteinek
bemutatásával járuljon
hozzá a tanulók önismeretének
elmélyítéséhez! Nyújtson
betekintést az embert másokhoz és önmagához,
a társadalomhoz és a
természethez fűző szellemi kapcsolatok
világába!
Tanuljanak meg a
fiatalok globálisan
gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!
Kiemelt feladatunk: a
személyiség és az emberi
jogok tiszteletére nevelés,
a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári
tudat erősítése, a szociális
érzékenység, az életkornak megfelelő
társadalmi problémák
iránti nyitottság, a környezetért érzett
felelősség, más kultúrák
megismerése és elfogadása, a humánus,
értékeket védő
magatartás, valamint a demokratikus
intézményrendszer
használatához, az egyenlő bánásmóddal és
esélyegyenlőséggel
kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.
Az egyes tanulókat és
csoportjaikat aktivizáló
módszerekkel (koopetarív
tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a
pedagógus.
Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem
szakrendszerű oktatásra
alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni
képességéhez igazodó
fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a
pihenés, a kikapcsolódás, a
szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
A programcsomagok
elemei, modulok.
A Nyíregyházi
tantervcsalád módszertani ajánlásai.
Pozitív életfilozófiát
közvetítünk, megalapozzuk a
konstruktív életvezetés és
egészséges életmód készségét.
Kiépítjük a jóléti modell
alapelemeit: 1./egészségcentrikusság,
2./alkotáscentrikusság,
3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság
A kommunikációs - és
viselkedéskultúra elsajátíttatásával
alakítsuk ki
tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban
való eligazodás
képességét! Tudják helyesen
megítélni az emberi
kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
Tudatosítjuk a
gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből
megismerhető erkölcsi
értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a
humánus
magatartásmintákat. Választási /döntési
helyzetekben felelősen
cselekedni.
A környezettudatos
magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált
társas kapcsolati formák
elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai
eszközökön át a valós élet
problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk
megélésével segítjük a SZÉK
kompetenciák fejlődését.
Gazdag tevékenység-
repertoár kialakításával gyakorló terepet
biztosítunk az életszerű
tapasztalatok megszerzéséhez.
/Lásd: a Nyíregyházi
tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika
modul módszertani
ajánlását!/
Reális önismeret és
életszemlélet-formálással
segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések
kialakítását, a tudatos
életpálya-építést, az
egyéni karrierprogramok
megvalósítását.
Pozitív énkép és reális
önfejlesztő stratégiák
kialakítása minden tanulóban.
A tanuló legyen képes
énképébe,önreflexióiba
integrálni az elsajátított
tudást, készségeket, a
tanulást segítő beállítódásokat
(attitűdök), motívumokat
A pedagógusok sajátítsák
el és adekvát módon
alkalmazzák a tanulómegismerési
eljárásokat és
módszereket!
Alakítsuk ki
tanítványainkban az
önmegismerés és önkontroll; az önmagukért
vállalt felelősség, az
önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!
A tanulómegismerési
technikák és eljárások
elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola
belső mérési-ellenőrzési-
minőségbiztosítási
programjának megfelelően.
Vizsgálati módszerek,
tesztek rendszerbe állítása,
a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.
Az eljárások
alkalmazásához szükséges
professzionális tudás
megszerzése.
A tudományok komplex
rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK
kompetenciaterületben
(biológia, genetika, etológia, filozófia, etika,
szociológia, kulturális
antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia,
társadalomismeret,
művészettörténet/felnőtt-ábrázolás, filmművészet,
nyelvek, kultúrák)
Ezen ismeretek
integrációjának és szintézisének
megteremtése a célunk.
Az összefüggések és
kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és
kritikus gondolkodás
fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési
készenlét kialakítása.
Életből vett minták
vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a
SZÉK programcsomag
elemeinek alkalmazása.
Szituációelemzés,
alternatív megoldási stratégiák kidolgozása,
ítéletek alkotása és
vállalása.
A testi, szellemi és lelki
fejlődés harmóniájának
integrációja a
személyiségben.
Fejlesszük a
munkavállaláshoz
szükséges
kompetenciákat (rugalmasság, kreativitás,
önállóság, döntéshozatal,
cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus
szemlélet,
felelősségtudat).
Az egyéni munkakultúra
kialakítása, a
kötelességekhez való
pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Emberléptékű következetes
követelés.
Fejlesztő hatású
visszacsatolás, mérés-értékelés.
Önértékelés, önkontroll,
önfejlesztő stratégia.
Pozitív tartalmú szociális
kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges
életvitel kialakítása.
16
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
A NAT valamennyi
műveltségi területe
szolgálja a
kulcskompetenciák fejlesztését:
- a magyar nyelv és
irodalom; - az élő idegen nyelv;
- a matematika;
- az ember és társadalom; - ember a természetben;
- földünk – környezetünk;
- a művészetek; - az informatika;
- az életviteli és gyakorlati
ismeretek; - a testnevelés és sport;
Cél: Az emberi élet
harmóniájának
megtalálása, a
konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a
társadalom javára.
Sokoldalú kompetenciákkal bíró
ifjúság nevelése, akik a
felnőtt életben megtalálják helyüket.
Kiemelt fejlesztési
feladataink:
- énkép, önismeret,
- hon-és népismeret, - európai azonosságtudat
- egyetemes kultúra,
- aktív állampolgárságra, - - demokráciára nevelés,
- gazdasági nevelés,
- környezettudatosságra nevelés,
- a tanulás tanítása,
- testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt
szerepekre
A sokoldalú módszertani
kulturáltság és változatos
eljárások gazdag tárházából
minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható.
A pedagógus munkája a
professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó
művészetté.
A hagyományos és
digitális ismerethordozók
sokaságából kiválasztva az
adott életkorban célszerű módszereket és
eszközöket; egyéni és
csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
A kompetencia központú
matematikatanítás alapja a matematika specifikus
készségek, képességek,
motívumok és attitűdök fejlesztése.
A mindennapi pedagógiai
munkánk fejlesztő jellegű legyen!
Az egyéni fejlesztési szint
felmérése, személyre szabott tanulási
módszerek keresése
Egyénre szabott fejlesztési
módok kidolgozása, differenciálás.
Mérőlapok, feladatlapok,
differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a
lassan haladó tanulók
számára.
A mennyiségi oktatás
helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a
matematika órákon.
Biztosítsuk az
alkalmazható tudást minden tanuló számára!
Szakmai és módszertani
megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek
mellett.
A hatékony tanulási
technikák megismertetése a nevelőkkel.
Differenciálás
Kooperatív technikák Projektek
A releváns tudás kialakítása a matematikai-
logikai, az idegen nyelvi
kompetencia területen.
Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a
mindennapi életben
előforduló szituációkban való alkalmazás
képességéhez!
Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között
azon témakörök
hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek
jobban elősegítik a
megszerzett tudás alkalmazását és
továbbfejlesztését, a
készség- és képességfejlesztést.
A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás
bevezetése.
Projektnapok szervezése.
A gyakorlati életből vett problémák, feladatok
megoldása.
Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
A hatékony
matematikatanulás
érdekében megfelelő tanulási környezet
kialakítása.
A tanulási környezet
indítson aktív,
konstruktív elsajátítási folyamatokat a
tanulókban!
Egyensúlyt kell találni az
egyéni tanulás, a
felfedeztetés, a problémamegoldás, a
szervezett oktatás és
irányítás között.
Önszabályozási stratégiák,
autentikus, életszerű
helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett
kompetenciákat a
későbbiekben alkalmazniuk kell.
Szituációs játékok
Gyakorlati életből vett
problémák megoldása. Viták indítványozása
A nyelvtudás nem a
műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet
szerves része:
- munkahelyhez segít - az információ áramlást
biztosítja
- bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági,
kulturális életbe
Használható nyelvtudás
megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv
segítségével a tanuló a
való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.
A tanulók idegen nyelv
használati képességének fejlesztése:
- a beszéd
- az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.
Az információcsere
érdekében a tanuló interakcióban, interjúban
vesz részt.
Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi
tartalmát kiszűri.
Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes
küldeni írott formában.
Nyomtatott és hallott
szövegek feldolgozása. - magazinok
- interjúk
- tévéműsorok - filmrészletek
- történetek, mesék
- levelek - szerepjátékok
Kiemelten fontos a
produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése,
ezeken belül a szóbeliség
elsőbbséget élvez.
A beszédfejlesztés fő
céljai: - interakció
- összefüggő beszéd
A tanuló az alapvető
szükségleteinek kielégítése céljából
egyszerű közléseket tud
tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.
Személyekről, tárgyakról,
helyekről egyszerű közléseket tud tenni.
Betanult szerepeket el tud
játszani. Csoportos páros felkészülés
után interakcióban vesz részt
Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.
A párban ás csoportban
dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
17
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK
Az írásbeli szövegalkotás
fejlesztése is alapvetően
fontos a mai modern
világunkban
Növekedjen a tanuló
kreatív íráskészsége,
ezzel képes lesz meglévő
ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan
funkcióban használni.
Tudjon írni:
- üzeneteket
- feljegyzéseket
- életrajzot - magánlevelet
- egyszerű történeteket
Ajánlott nyelvi
tevékenységek:
- vázlatkészítés
- életrajz írása - élménybeszámoló
- üzenet
- feljegyzés írása - történet tömörítése
Minták, vázlatok,
produktumok elemzése,
alkotása.
Gyakorlás
A szövegértés a
beszédértés és az olvasás
kompetenciáját foglalja magában.
A cél, hogy a tanuló
képes legyen megérteni a
köznyelvi beszédet, a legfontosabb
információkat ki tudja
szűrni, tudjon követni részletesebb
instrukciókat. Továbbá,
hogy megértse a közlésekben kifejezett
érzelmeket.
A legfontosabb feladat,
hogy a hétköznapi
témákról szóló szövegeket megértse a tanuló.
Hosszabb szövegeket
hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja,
megértse.
Mindenféle szövegtípus
hallgatása és olvasása a
megfelelő nyelvi szinthez igazodva.
- hírműsor
- filmrészlet - interjú
- történetek, mesék,
- versek
Autentikus olvasott és
hallható anyagok.
A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése
és alkalmazása a tanulók
nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az
általános tanulási
képességeket is mint tervezés,
információszerzés,
kooperatív tanulás.
A projektmunka során a tanulók átélhető, valós
élményeket szereznek,
tevékenységüket önmaguk irányítják,a
csoportban való
együttműködés a kommunikatív
nyelvhasználatot erősíti.
A tanulók képesek: - egy adott modellt
követve saját szöveget
alkotni - saját munkájukat
bemutatni
- követni tudja a projektkészítés lépéseit
- megérti a projekt
forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő
információt.
Szabad interakció: - feladatfelmérés
- tervezés
- követés - értékelés
- megvitatás
Különböző anyag- és eszközhasználat, minél
szélesebb választékban.
A nyelvórákon lehetőség
nyílik az általános kompetenciák és a
kommunikatív nyelvi
kompetencia integrált fejlesztésére.
A cél, hogy növekedjen a
tanuló - kreativitása
- önismerete, önbecsülése
- váljon autonóm személyiséggé
- legyen képes
együttműködésre
- fejlődjenek
interkulturális
kompetenciái
Fontos arra felkészítenünk
a gyermekeket, hogy legyenek képesek
érdeklődően, empátiával,
segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé.
Az emberi élethelyzetek
sokfélesége és az alapvető
emberi azonosságok
eltörölnek
országhatárokat.
Az interkulturális tudatosság
kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák
különbözőségét, a kisebbségi
kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni
azáltal, hogy önmagát egy
nagyobb kultúra részének
tekinti.
Az adott nemzet életét
bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű
feldolgozása.
Az értékelés kompetenciákra irányuljon
és kommunikatív
nyelvhasználat során történjen.
Fontos összehasonlítási
szempont a tanuló korábbi teljesítménye.
Lényeges az önértékelés, mely az autonóm
nyelvtanulók fontos
mércéje.
A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át
tartó folyamat. A
bizalommal teli légkör növeli a tanuló
önbizalmát, önbecsülését,
önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű
legyen.
Az értékelésnek fontos része legyen
- az önértékelés
- a társak értékelése. Legyen szubjektív,
kvalitatív és szöveges.
Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi
szinteket.
Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és
írásban is visszajelzést kap a
tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi
problémával szembesíti,
amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.
A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája
összegyűjtve/
- ünneplés - dicséret
- oklevél
- naplóvezetés /erősség,gyengeség/
- közös értékelés
18
7.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét felépíthetjük: a pedagógiai alapelvekből,
célokból, feladatokból, eljárásokból és az eszközökből.
(Az alapelvek megvalósítását szolgálják a kitűzött célok elérése érdekében elvégzendő feladatok, az
alkalmazott eljárások és eszközök.)
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre
bonthatjuk:
a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia)
b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia)
c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia)
d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)
ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex
személyiségfejlesztésre
törekszünk. Az iskolai élet szervezé-
sének és a pedagógiai
hatásrendszer alakításának
meghatározó szempontja
a tanulói szükségletek mind teljesebb
kielégítése.
Az iskolai tevékenységrendszer
minden eleme segítse a
tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és
jellembeli tulajdonságainak
harmonikus fejlődését!
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret
kialakításában, az erkölcsi
és jellembéli tulajdonságok
felismerésében és tudatos
formálásában!
Folyamatosan megismerjük, követjük és
elősegítjük személyiségük
fejlődését. Tapasztalatainkat
megosztjuk a kollégákkal
és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló
megismerési technikákat.
Tesztek, tréningek, dramatikus játékok,
önmegvalósítási
lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével
segítjük tanítványainkat
saját személyiségük megismerésében és
fejlesztésében.
Igyekszünk megismerni minden tanítványunk
személyiségét, s
elősegítjük a reális önismeretük alakítását,
formáljuk az
önmagukhoz és
társaikhoz fűződő
(szociális) viszonyukat .
Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak
rendszere: az
önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és
természeti
környezetéhez, a munká-jához való viszonya.
A fiataloknak legyen áttekintése saját
személyisége
összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és
lehetőségeiről. Helyesen
ítélje meg az emberi
kapcsolatokban játszott
szerepét, hatását!
Segítsünk felfedezni és fejleszteni minden
gyermekben a
személyiségének saját értékeit. Keressük minden
gyerekben az egyedit, a
megismételhetetlent.
Támogassuk őket
önmaguk kiteljesítésében!
Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat.
Valós életszituációk
teremtésével segítjük az önálló, aktív,
felelősségteljes
személyiség kialakulását.
A valós állapotból
kiindulva fogalmazzunk
meg egyénre szóló személyiségfejlesztő
programot!
Követjük a tanítványaink magatartásában
megnyilvánuló SZÉK
kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos
visszacsatolás a valós
énkép alakítása érdekében
„szociális tükör” révén. A
realitásokkal való
szembesítésre, a reális önkritika / kritika
kialakítására törekszünk.
Az életkori pszichikus
sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
Az egyes életkori fejlődési
szakaszok jellemzőit vegyük figyelembe
(terhelhetőség, motiváció,
viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!
Az érzékelés, észlelés,
figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás
pszichikus funkcióit
tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási
folyamatokban! Ezzel
megalapozzuk a tanuláshoz szükséges
alapkészségeket.
Valamennyi pszichikus
funkció működését fejlesszük, de a serdülő
korban már a produktív
gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel
alapozzuk meg a kreatív
személyiségjegyek kialakulását.
A kreatív személyiség-
beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és
deduktív útját egyaránt
alkalmazzuk. A tágan értelmezett
tanulási folyamatokban a
az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.
A pedagógus
személyisége alapvető motivációs tényező,
közvetett módon meghatározója a tanulói
teljesítménynek, a
tantárgy iránti érdeklődésnek, a
személyes kapcsolatok
minőségének (magatartási modell,
irányító személy).
Lehetőleg alakítsunk ki
minden tanulóban sikerorientált beállítódást,
ennek érdekében alkalmazzon minden
pedagógus hatékony
tanítási stratégiákat. Nevelési stílusa legyen
együttműködő!
A pedagógus vértezze fel
magát a professzionális szakmai-módszertani
tudás elemeivel, a tanuló személyiségének
megismeréséhez
szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós
és kommunikációs
készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez
és megoldásához
szükséges képességekkel
A szociális befolyásolás
folyamatai közül a vonzerővel, hitelességgel
és értékeink vállalásával kívánunk eredményeket
elérni.
A tanulókkal a „megszó-
líthatóság” közelségében élnek a pedagógusok.
Demokratikus együtt-működési készséget
tanúsítanak korlátozottan
tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..
19
A kompetencia-alapú
oktatás részprogramjait
is magába foglaló
pedagógiai programunk
össze-állításánál elsődleges szempont a
nevelés - oktatás
személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.
Az iskola pedagógiai
gyakorlata adjon teret: a
színes sokoldalú iskolai
életnek, az egyéni és
csoportos tanulásnak, játéknak, munkának;
fejlessze a tanulók
önismeretét, együttműködési készségét,
eddze akaratát!
Az értelem kiműveléséhez
kapcsolódó tanulási
motívumok és tanulási
módok, a megismerési
vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy
fejlesztése, a tanulási
teljesítmény optimalizá-lását segítő
személyiségjegyek
erősítése minden pedagógus napi feladata.
Kognitív képességek
fejlesztése: kognitív
rutinok (műveletek),
kognitív kommunikáció,
problémamegoldás, a tanulási életforma
kialakítása a pedagógusok
és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló)
tanulási stratégiák és
módszerek kialakítása.
A kompetencia területekre
készített tanulói eszközök
(tankönyvek,
munkafüzetek,
feladatsorok, fejlesztő programok,
demonstrációs anyagok és
mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.
Megalapozzuk a
szociális kompetencia, a pozitív szociális
szokások,
kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink
társas hatékonyságát.
A pedagógusok rendszeresen pozitív
mintákat nyújtanak a
segítő együttműködés változatos formáira.
A tanulók ismerjék meg és
sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető
szabályait, alakítsuk ki
bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési
szabadság és felelősség
összhangját. Formáljuk tanítványainkat
határozott
személyiségekké! Legyenek tisztában a
mindenkori szociális
helyzetükkel.
Olyan iskolai életrend
kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók
biztonságban érzik
magukat, mivel a magatartási szabályok
átláthatóak,
kiszámíthatóak. Tudják higgadtan kezelni
a konfliktusos
szituációkat is.
Az iskolai társas
szituációk az iskolai / osztály közösség
mindennapi életében
„terepgyakorlatként” szolgálnak a tanulóknak
az egyének és csoportok
kölcsönös megértésének, együttérzésének,
segítőkészségének
élményszerű megtapasztalásához; a
pozitív és negatív érzelmi
viszonyulások kezeléséhez (szimpátia –
antipátia kapcsolatok).
Élményszerű, pozitív
minták felkínálása, szociális szokások,
attitűdök bemutatása,
meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és
készségek nyújtása,
személyes példamutatás, történelmi személyiségek,
irodalmi, drámai hősök
tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a
negatív, antiszociális
minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése.
A személyes kompetencia
fejlesztésével az
egészséges és kulturált életmódra nevelést
szolgáljuk. A
harmonikusan fejlett személyiség
szükségleteit
meghatározó életfilozófia részévé
válik. Kiépítjük a pozitív
tartalmú viszonyulásokat,
szükségleteket,
motívumokat, szokásokat.
Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás,
önellátás, önkifejezés,
önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív
képességek (önértékelő,
önmegismerő, önfejlesztő képesség).
A tanuló legyen tisztában a
személyiséget veszélyeztető negatív
hatásokkal (negatív hatású
társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog,
alkohol, dohányzás,
elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód
stb.)!
A tanuló tudatosan alakítsa a saját pozitív
életfilozófiáját,
egészséges életmódját, szokásrendszerét!
A tanuló személyiségébe
építsük be a jóléti modell központi kategóriáit.
- egészség,
- önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben,
- egyéni életélés kultúrája,
Az önellátó és identitásvédő képesség,
tevékenységformáinak
gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak
megfelelően a SZÉK
program szerint. A személyiség egészséges
önérvényesítéséhez,
ugyanakkor a függőségi relációk
megtapasztalására is
alkalmas szituációk teremtése.
Beszélgetés, vita, véleménycsere,
élethelyzetek, szituációk
eljátszása, azok elemzése, kiselőadások,
prezentációk, jelenetek
bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma,
riportok készítése -
elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi -
zenei - képzőművészeti
alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek,
bábozás, tematikus gyűjtő
munka, fénykép-és videofelvételek, riportok
stb.
A speciális
kompetenciák fejlesztését, az alkotó
képesség
kibontakoztatását vállaljuk.
A pozitív tartalmú jellem
és akarati tulajdonságok fejlesztése. Az önkifejezés
gazdag és igényes
tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó
képesség, improvizációs képesség, verbális és nem
verbális, valamint vizuális
kifejező képesség fejlesztése.
Az önfejlesztő képesség
alapozásával, a saját adottságok, képességek és
tehetségük felmérésével
segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket!
Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő
stratégiáik kialakítását!
Minden korosztály jusson
hozzá az életkornak megfelelő művészeti:
zenei, vizuális esztétikai
befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon
inspirációkat a művészi önkifejezésre.
Az iskola esztétikus külső
és belső környezete fejleszti ízlésüket,
igényességüket.
A testi - lelki jó komfort-
érzés érdekében a sport-foglalkozások, vetélke-
dők, szervezett játékok,
kulturális programok, versenyek, képesség-
fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.
Frusztrációs nevelési
szituációkban adekvát konfliktus-megoldási
stratégiákat
alkalmazunk:
problémamegoldó
(győztes-győztes),
alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső,
versengő (győztes-
vesztes).
A nevelő személyiségének
fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia,
önmaga állandó
fejlesztésére,
interperszonális
készségeinek javítására
kell törekednie!
A verbális és nonverbális
kommunikációs képességek változatos
formáinak megtanítása.
A problémamegoldás
lépéseit tudatosan
betartjuk (a probléma
meghatározása, a konfliktusban érintett
személyek azonosítása,
lehetséges megoldási módok keresése, a
választott megoldás
kivitelezése.)
A szempontváltás
képességét gyakorlással sajátíttatjuk el.
Követendő mintákat
nyújtunk a kommuniká-
cióban és a konfliktusok
kezelésében!
A nevelőtestület elsajátítja
a neveléssel összefüggő mérési – értékelési
ismereteket és
készségeket; igény szerint
alkalmazza azokat
(neveltségi szint
vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási
motiváció,
szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat,
szociometria,
személyiségvizsgálat, stb.).
A pedagógus tekintélyét
a szakmai - emberi
Korlátozottan tekintélyelvű
és magas színtű
A szociális befolyásolás
fokozatait a helyzetnek
Változatos, a
szituációkhoz adekvát
Annak eldöntése, hogy
mikor, melyik megoldást
20
befolyásra alapozzuk.
A pedagógus
személyisége alkotó
művészetté nemesíti a
professzionális szakmai munkáját.
demokratizmusra épülő
nevelési stílusra
törekszünk, a pedagógusok
bánásmódja,
kontrollmódszerei a nevelés folyamán,
alkalmazkodjanak a gyerek
életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!
megfelelően alkalmazni:
behódolás (alapja a
hatalom), azonosulás
(alapja a vonzerő)és
interiorizáció (alapja a hitelesség).
módon megválasztott
nevelési eljárásokat és
módszereket
alkalmazunk.
alkalmazza a pedagógus,
az kizárólag a nevelő
döntésének a függvénye.
Az építő és estleges
romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.
Az iskolánkban folyó
pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő,
szülő együttműködése
A pedagógus bánásmódja
és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!
Formáljunk sokoldalú
társas kapcsolatokra képes, környezettudatos,
egészséges életmódot
közvetítő, kialakító személyiségeket
valamennyi tantárgy
tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák
témakörének körültekintő
megválasztásával.
Az ember és
társadalomismeret, etika modul keretében
összehangoltan az
osztályfőnöki témákkal, valamint az
egészségnevelési modul
tartalmával.
Sokféle ismerethordozó,
médiaanyag, demonstrációs eszköz,
infokommunikációs
technika.
A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek
és képességek
fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása
szintézisében történik.
A nevelési területek kölcsönös
hatékonyságának
megteremtése a személyiség harmonikus
fejlődése érdekében.
Az életkornak és fejlettségi szintnek
megfelelő prioritások
megtalálása, a nevelőhatások
összehangolása.
A közösségi nevelés módszereinek, a
szociálpszichológiai
csoportnyomás eszköztárának
alkalmazása
Konkrét megélt életszituációk elemzése,
megoldási alternatívák
kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni
felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll
attitűd erősítése.
Tanulóink
személyiségébe építjük a szociális (társas)
kapcsolatok, a
konstruktív életvezetés, és az emberi-természeti-
társadalmi környezet
alakításának képességét.
A következetes követelés
és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi
méltóságának tiszteletben
tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai
tapintat, bizalom, megértés,
türelem és igazságosság.
Az önellátó képesség,
viselkedés tevékenységformáinak
megismerése,
gyakoroltatása, tudatosítása változatos
formákban az életkori
sajátosságoknak megfelelően.
Egészséges és kulturált
étkezés, öltözködés, testápolás, rendszeretet, a
lakás és az osztályterem
berendezéseinek rendben tartási igénye, az
önkiszolgáló munkák, a
közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái,
készségei.
A formális és informális
szerepek értelmezése, elemzése, (szimulatív-
játékos) gyakoroltatása, a
szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk
lehetőségeinek feltárása.
A különböző érdeklődésű, értelmi,
érzelmi, testi fejlettségű
és motivációjú
gyermekeket felkészítjük
a tovább tanulásra
Az empátiaképesség kialakításával növelni a
másság elfogadásának, a
toleranciának a fokát.
A társadalmi együttélési
normák és formák
kölcsönös alakítása.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi
gyakorlatának
befogadása, követése.
A formális és informális emberi-közösségi
kapcsolatokat építő
fórumok, rendezvények,
programok szervezése.
A különböző kompetencia-területek
programcsomagjai, a
hozzájuk készült tanulói
és tanári eszközök,
demonstrációs anyagok.
21
7.4. Iskolai egészségfejlesztési program
A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek
javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program,
melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása,
olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres
végzését jelenti - minden tanulóval, a nevelőtestület és a szülők bevonásával, a nevelési-oktatási
intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával:
egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés összekapcsolásával);
mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai
elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is);
a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai
módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének,
tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);
számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és
családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy
hatékony (= bensővé váló) oktatása.
Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti:
ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészség-kockázati
tényezőt befolyásolja;
ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem az iskola mindennapi életében
folyamatosan és rendszeresen jelen van;
ha nem szűkül le egy iskolai közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést
megvalósító iskola minden tanulója részt vesz benne;
ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne;
ha nem szűkül le az iskolán belüli közösségre, hanem bevonja a szülőket és az iskola
közelében működő, erre alkalmas civil szervezeteket, valamint az iskola társadalmi
környezetét (pl. fenntartó) is.
A megvalósítás alapvető irányai:
Mindennapi testnevelés megvalósítása.
Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók
egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény
viselkedésbe épülése érdekében.
Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok
kimunkálása.
Szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok
megvalósítása az iskolán kívüli szereplők bevonásával.
Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:
Az egészség fogalma.
Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.
A környezet egészsége.
Az egészséget befolyásoló tényezők.
Szájhigiénia.
A jó egészségi állapot megőrzése.
A betegség fogalma.
Megelőzhető betegségek.
A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.
Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.
Lelki eredetű táplálkozási zavarok.
A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.
22
Az egészséghez szükséges testmozgás.
Gerincvédelem, gerinckímélet.
Balesetek, baleset-megelőzés.
A lelki egészség.
Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a
másik önértékelésének segítésében.
Az érett, autonóm személyiség jellemzői.
A társas kapcsolatok.
A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.
A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.
A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-
szenvedély, internet- és tv-függés).
Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és
tanulási eredményességet elősegítő hatásai.
A média egészséget meghatározó szerepe.
Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.
Fogyasztóvédelem.
Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.
Iskola-egészségügy igénybevétele.
A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén
eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők):
a tanulási eredményesség javítása
az iskolai lemorzsolódás csökkenése
a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése
a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek
elsődleges megelőzése
bűnmegelőzés
a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal
az önismeret és önbizalom javulása
az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása
érett, autonóm személyiség kialakulása
7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére
vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.
Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.
Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos
felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának
utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az
iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-,
osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására.
Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető
elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.
Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával
rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl.
hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.
1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók
23
– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
– ismerjék fel a vészhelyzeteket;
– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:
– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és
jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások
keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák
szolgálják:
– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések
- légúti akadály
- artériás és ütőeres vérzés
- komplex újraélesztés
Kémia - mérgezések
- vegyszer okozta sérülések
- savmarás
- égési sérülések
- forrázás
- szénmonoxid mérgezés
Fizika - égési sérülések
- forrázás
testnevelés - magasból esés
– az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-
nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a
mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai
egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik –
nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási
alapismeretekkel kapcsolatosan.
4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
– szakkör
– elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak;
– évente egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó témanap
szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
7.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, cél, értékrend és tudat tart össze. A
közösség egyénekből áll, az igazi közösség fejlődésével hozzájárul tagjai fejlődéséhez, így több lesz,
mint tagjai egyszerű együttese.
24
A nevelés igen fontos része a közösségfejlesztés. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén
és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
A jó közösség legfontosabb jellemzői:
– a közösség tagjai segítenek egymásnak,
– összehangoltan tudnak dolgozni,
– nincs „kirekesztett, kiközösített gyerek,
– jó közösségi légkör jellemzi a csoportot,
– van összetartás a közösségen belül,
– vannak hagyományaik,
– a közösség tagjait tolerancia jellemzi,
– a közösség „kezdeményező tagjai” lelkesíteni tudják a többieket.
Mindezek elérése érdekében gazdag, jól szervezett programot biztosítunk a közösségeknek, és
törekszünk a jó felnőtt- és diákvezető megválasztására.
7.6.1. Alapelveink
Az iskolai közösségek biztosítják a fejlődést tagjaik számára. Az emberi élethez, a társadalomban való
eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely a társas viselkedési szabályok, a
tolerancia, az önérvényesítés gyakorlásának színtere, az emberi, kulturális, szociális értékek hordozója.
Értékrendje tagjai tudatos elfogadásán, megállapodásán és betartásán alapul. Célunk az iskolánkra
eddig is jellemző pozitív légkör megtartása, amely a közösségi nevelés eredményeként alakult ki.
Iskolánk közösségei nyitottak a társadalomból, a közvetlen környezetből érkező igények, ötletek,
egyéni kezdeményezések felé, amennyiben ez saját értékrendjükkel nem ütközik. Nevelőmunkánk
sikerének egyik záloga az egységes pedagógiai szemlélet, a közösen, az iskola egyes fórumai által is
megvitatott és elfogadott értékrend. Továbbá pedagógusaink hiteles magatartása, saját személyiségük
vállalása, pozitív tulajdonságaik fejlesztése. Az iskola demokratikus légkörének megtartása alapvető
célkitűzésünk.
Törekszünk arra, hogy az egyes tantárgyak nevelési céljaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák a
fogyasztóvédelemmel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos
ismereteket. Gyakoroltatjuk az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos technikák
alkalmazását.
7.6.2. A közösségfejlesztés:
Feladatai:
– Az osztályok, évfolyamok, napközis csoportok, egyéb közösségek közös életének
megszervezése, felelősi rendszer, megbízatások kialakítása, szabályok megalkotása,
ellenőrzések, értékelések rendszerének kidolgozása, rendszeres alkalmazása.
– Felhasználja a pedagógus az iskola hagyományait, egységes nevelési elveit, saját gyakorlati
tapasztalatait.
– A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően szervezzük a közösségeket. Az 1-4.
osztályos közösségekben a programokat, tevékenységi formákat a tanári irányítás szabályozza.
Fontos az érzelmi kötődés, a nyitott, elfogadó légkör. Az 5-8. osztályban felerősödnek az
öntevékeny mozzanatok. Különböző érdeklődési irányok alakulnak ki, új, baráti csoportok,
párok, más kapcsolatrendszerek jönnek létre. Egyre nagyobb szerepet kap az önismeret, az
önmegvalósítás, a közösség önálló arculatának kialakítása, a közösségi szerepek
kialakításának igénye. A kivitelezésnél az ellenőrzésben, segítségnyújtásban, nagy szerepe van
a pedagógusnak. A kollektív megbízatások (ügyelet, programszervezések) vállalása,
teljesítése, a közös erőfeszítést követő siker élménye nagyban fejleszti a közösség életét, újabb
kapcsolatok szerzésére ad lehetőséget.
Az önkormányzás rendszerének kialakítása: A közösségeknek a nevelő közvetítésével meg kell fogalmazni a problémákat, a megoldandó
feladatokat. Célkitűzéskor meg kell határozni, mikor tekintik megoldottnak a feladatot, meg kell
25
tervezni a megoldás menetét, eszközeit, felelőseit, a határidőket, ellenőrzéssel, értékeléssel, a
tárgyi feltételek megteremtésével.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Minden osztály, minden közösség előnyösen akar különbözni más hasonló csoportoktól. Az
összetartozás élményét segítik a közös hagyományok, közösen átélt élmények, iskolai
rendezvények, versenyek, a „színisnek lenni” érzése, kirándulások stb. A pedagógus feladata a
legkisebb siker észrevétele, értékelése, a pozitív tendenciák erősítése, a negatív tendenciák
szembesítése az iskola értékrendjével, alternatív megoldások keresése.
– A tanulók ismerjék meg közösségeinkben a társas együttélés szabályait, rendelkezzenek
alapvető értékeink ismeretével.
– Ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző vonásait, nemzeti kultúránk értékeit.
– Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadása
iránt.
– Váljanak érzékennyé környezetük iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a
környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá.
– Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
– Legyenek képesek önálló véleményalkotásra, véleményük viták során történő ütköztetésére.
– Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére.
– Tevékenységükkel erősítsék a közösséghez való kötődést.
A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül: – Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki).
– Tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulás, szakkör,
egyéb rendezvények).
– Diákok által szervezett, tanórán kívüli foglalkozások
A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Alapvető feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan közösség formálása,
amely képes egy közös értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra,
egymás közös ellenőrzésére, a munka szervezésére, a közvetlen tapasztalatszerzés segítésére, a
tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére. Valamint szükség van a
közös cselekvések fejlesztésére is: példamutatással, értékeléssel, továbbá bírálat, önbírálat
segítségével – a pedagógus közvetlen, majd közvetett irányításával. A közösség legyen képes a
már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására
különböző munkaformákkal. Az egyes tantárgyak közösségfejlesztési feladatait a tantárgyi
követelmények tartalmazzák.
A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: Az iskolai munka szerves részeként a tanórán kívüli foglalkozásokon belül megkülönböztetünk:
– Kötött, tanórán kívüli foglalkozásokat:
Napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat.
Iskolai sportkört.
– A kötetlen tanórán kívüli foglalkozásokat, melyek formáiról a tantestület dönt:
A tanulói (szülői) igények ismeretében.
A rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve.
Az anyagi lehetőségek figyelembevételével.
A tanulói leterheltséget figyelembe véve.
Iskolánk - igény és lehetőség szerint - az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítja – Napközis foglalkozások, tanulószoba, sportkörök, DÖK, szakkörök, versenyek, házi
bajnokságok évfolyamok között, jeles napok, tanulmányi kirándulások, színház-,
hangversenylátogatások, erdei iskola, táborok.
– Hit- és vallásoktatás: a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató
tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Az ezeken való részvétel a
tanulók számára önkéntes.
– Havi csapatépítő tréning (osztályközösségek számára).
26
A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Elsősorban közösségépítő jellegét erősíti a már kialakított hagyományok, programok szervezése,
lebonyolítása. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése is fontos szerepet játszik.
– Helyi pályázatok, versenyek kiírása, lebonyolítása.
– Hulladékgyűjtés.
– Természetesen a tervező-szervező funkción túl a DÖK érdekképviseleti szerepet is betölt
iskolánkban, itt azonban elsődleges céljuk a közösség érdekében végzett tevékenységekért a
közösség előtti dicséret, ezzel is előmozdítani kívánják olyan egyéniségek kialakulását, akik
szívesen kapcsolódnak be, majd kezdeményezik érdekes, hasznos tevékenységek
lebonyolítását.
Összességében célunk olyan közösség kialakítása, amely büszke sikereire, és értékeli más
közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.
A szabadidős tevékenység A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek
kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a
csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is.
– Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső
szakemberekkel.
– A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem
fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása.
– Tartós aktivitásra ösztönzés.
– Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú
elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére.
A könyvtár közösségfejlesztő feladatai: – A könyvtár rendszeres látogatása már első évfolyamtól segít a közös olvasási élmények
megszerzésében. A napközis csoportok könyvtárlátogatása is beletartozik ebbe.
– A tananyagba épített könyvtárórák, a könyvtári viselkedés szabályainak ismerete az olvasóvá
nevelésben segítenek.
A szülőkkel való együttműködés: – Mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a
pedagógusokhoz.
– Kapjanak támogatást az iskolától problémáik megoldásához.
– Együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében.
– Közös részvétel az intézményi rendezvényeken.
7.6.3. Közösségeink
Iskolánk nagy közössége sok kisebb közösségből szerveződik, amelyet közös érdekek, célok, közös
törekvések kapcsolnak össze.
A különböző közösségek tagjai, a gyerekek, a pedagógusok, az oktatást, nevelést segítő felnőttek.
7.6.3.1. Osztályok Az általános iskolába belépő 6 éves tanuló először az osztályközösséggel találkozik.
Az osztályközösség tevékenységét az iskolaközösség egészének programjához igazítva alakítja, részt
vállal a közös feladatokból.
E közösség vezetője az osztályfőnök, kinek elsődleges feladata, hogy a heterogén gyermekcsoportból
homogén osztályközösséget „alkosson”.
Lehetőségei széleskörűek, melyek a tanítási órák közötti szünetekben történő beszélgetésektől, a
klubdélutánokon keresztül, a kirándulásokon át, a nyári táborokig terjednek.
Segítségével a gyermekek megismerkednek a Házirenddel, melynek gyakorlása egy nagyobb
közösséghez való tartozást is érezteti velük.
27
7.6.3.2. Szakkörök A tanulóknak lehetőségük nyílik részt venni a szakkörök munkájában.
Szabadon választhatnak, hol szeretnék képességeiket fejleszteni, szabadidejüket hasznosan eltölteni.
A szakkörökbe önként jelentkezhetnek, de részvételi szándékuk bejelentése után a szakkör írott, és
íratlan szabályait be kell tartaniuk.
Iskolánkban a következő csoportosításban működnek e közösségek:
A szaktárgyak munkáját segítő szakkörök
Sport jellegű szakkörök
Művészeti jellegű szakkörök
Speciális ismereteket adó (közlekedés, rádiós stb.)
A szakkörök munkája folyamatos, rendszeres. Jelentős részükben teljesítményorientált, hiszen tagjai a
tanév folyamán tudásukról számot adnak.
Bemutatkoznak kiállításokon, műsoros esteken, részt vesznek versenyeken.
Ezért van lehetőség arra, hogy vezetőik fejlesszék a közösségükhöz tartozás érzését, az egyén
teljesítményét alárendeljék a közösség érdekeinek, ezáltal újabb személyiségjegyeket alakítsanak ki,
vagy a meglévőket fejlesszék.
7.6.3.3. Diákönkormányzat, gyermekszervezet
Általános iskolánkban minden gyermekcsoport felnőtt vezetőjének munkáját segítik a csoport által
választott gyermekvezetők is, akik képviselik diáktársaikat a Diákönkormányzatban, illetve a
Gyermekszervezet vezetőségében.
Fejlesztik szervezőképességüket a közös cél érdekében, nyitottabbá válnak mások problémái iránt, s
azokat közös erővel próbálják megoldani.
Közösen gyakorolják azokat a tevékenységeket, melyeket felnőtté válásukkor is alkalmazni kell.
Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A tanulói önkormányzat az iskolai tevékenységrendszer minden lényeges területére kiterjed.
Fő feladata a tanulói jogok érvényesülésének biztosítása az iskolában. Itt élhetnek döntési-, és
egyetértési jogukkal.
E közösséghez tartozás jelentheti, hogy vállalják társaik képviseletét, érvényesítsék a nagyobb
közösség akaratát, felelősen döntsenek a gyermekközösséget érintő kérdésekben.
Működését Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi.
A diákönkormányzat működésének alapkerete az osztályközösség, melynek vezető szerve az
osztálytanács. Az osztálytanács tisztségviselőit az osztálygyűlés választja, melybe az osztály egész
közössége beletartozik. Az osztálytanács tisztségviselői: osztálytitkár és a helyettese, kulturális felelős,
sportfelelős, környezet- és egészségvédelmi felelős. Az osztálygyűlés tagjai észrevételeiket, gondjaikat
az osztálytitkárokon keresztül a Diáktanácshoz (DT) továbbítják, ahol jogorvoslást kaphatnak.
A DT-ba a szakbizottságok vezetői, patronáló tanárok, az iskola igazgatója, a
Diákönkormányzat (DÖK) pedagógiai vezetője tartozik. Vezetője a diákelnök, akinek munkáját a
titkár segíti.
A Diáktanács feladatai:
A DÖK határozatainak végrehajtása.
A közösség életével, munkájával kapcsolatos feladatok szervezése.
Az iskolai megbízatások teljesítésének segítése.
Az iskolagyűlés előkészítése, összehívása.
Az iskolai tevékenységrendszer valamennyi területét átfogja a szakbizottságok munkája.
Iskolánkban a következő szakbizottságok működnek: osztálytitkárok szakbizottsága, kulturális
szakbizottság, sport szakbizottság, környezet- és egészségvédelmi szakbizottság.
A tanulói önkormányzat részfeladatait ellátó szakbizottságok munkáját egy-egy erre felkért
patronáló pedagógus segíti. A patronáló pedagógusok részt vesznek a szakbizottságok ülésein, segítik
munkájukat.
28
Az iskolagyűlés küldöttgyűlés, melyen az osztálygyűlés által delegált tanulók, valamint az
iskola vezetése, és a DÖK pedagógiai vezetője vesznek részt. Döntési és egyetértési jogkörrel
rendelkeznek, évi egy alkalommal üléseznek, de szükség szerint gyakrabban is összehívhatók.
A diákjogok érvényesülésének legmagasabb szervezeti formája az iskolagyűlés.
Gyermekszervezet Az iskola gyermekszervezete a pihenést segítő szabadidős tevékenységeket koordinálja,
szervezi. E tevékenységek biztosítják a szabadidő kulturált felhasználását, a megfelelő pihenést, a
kikapcsolódást, a regenerálódást. Fejlesztik a gyermekek személyiségét. Felkészítik őket a felnőttkori
szabadidő értelmes eltöltésére.
A gyermekszervezet programjából néhány:
a közművelődési intézmények programjainak látogatása (múzeum, színház, mozi,
hangverseny, könyvtár),
természetjárás és táborozás szervezése,
szórakozás: klubdélután, disco, játékos vetélkedők,
sportolás: vetélkedők, játékos sportversenyek, akadályversenyek.
A gyermekszervezet a szabadidős tevékenység játékos szervezésével úgy segíti az iskola munkáját,
hogy azt a gyerekek nem érzik munkának. A gyermekszervezet minden tagja részt vesz legalább egy
szabadon választott tevékenységi formában.
7.6.3.4. Tanári közösségek
A gyermekközösségek munkáját vezetik, irányítják, segítik a felnőtt közösség pedagógus tagjai, akik
munkájuk során kisebb közösségeket alkotnak.
Iskolavezetés: tagjai az iskola igazgatója és helyettese, valamint a kibővített iskolavezetés tagjai a
szakmai munkaközösségek és érdekképviseleti szervek vezetői.
Feladata az iskola életének koordinációs munkája.
Az iskola tanárai és tanítói együtt alkotják a pedagógus közösséget, a tantestületet. Feladatuk közé
tartozik az iskolai oktató, nevelő munka végzése.
Munkájuk sikeressége érdekében egységesen kell állást foglalniuk az iskolai közösség érdekében.
Ennek fórumai lehetnek a szükség szerinti munkaközösségi értekezletek, a terv szerinti nevelési
értekezletek, szakirányú, alkalmankénti továbbképzések, s a közösség összetartását is elősegítő
tanulmányi kirándulások. Nagyon fontos lépés a „Küldetésnyilatkozat”, mely hosszú távra egységes
irányt mutat e közösség tagjainak.
Az iskola vezetése és a tanári kara
időben felismeri az intézményi munkában tapasztalható társadalmi problémákat, azok
megoldására megfelelő programot kínál,
vezető szerepre törekszik az oktatási, a nevelési és a képzési feladatok módszertani
megoldásában,
pedagógiai munkája révén igyekszik megnyerni a szülők, a község szimpátiáját,
hozzájárul a pedagógiai és pszichológiai ismeretek gyakorlati alkalmazásának bővítéséhez,
reális önismeretet és életszemléletet igyekszik kialakítani a megfelelő továbbtanulási irány
kiválasztása érdekében,
elősegíti a harmonikus személyiségfejlődést,
igyekszik kialakítani környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.
A szakmai munkaközösségek vezetőinek feladata, hogy munkaközösségük tagjainak munkáját
segítsék, a közös munkát szervezzék, irányítsák, továbbképzéseken szerzett tapasztalataikat átadják,
felelősen döntsenek a munkaközösségüket érintő kérdésekben. Ismerjék, ismertessék el az elért
eredményeket, igyekezzenek minél hatékonyabb munkára törekedni. A munkaközösség tagjainak jó
29
munkatársi kapcsolatot kell kialakítani a közös célok elérése érdekében, erre jó alkalom az évente egy
alkalommal megszervezett tantestületi kirándulás.
Kós Károly munkaközösség
A Kós Károly munkaközösség, mint ahogy névadó választása is mutatja, sokrétű te-
vékenységet folytat az iskolai és a községi életben. Tagjai főleg magyar szakos kollégák, de ide
tartoznak a történelem, az idegen nyelv, rajz, ének-zene, testnevelés szakosok is.
Minőségi alapelveink
Oktató és nevelő munkánkat a minőségirányítás jegyében végezzük.
Műveltségi területünk nemcsak befogadó, de alkotó jellegű is, melyben anyanyelvünk minél
magasabb szintű elsajátítása eszközként is szolgál más tantárgyak tanulásához és az önálló
ismeretszerzéshez.
Olyan tudással próbáljuk meg felvértezni tanulóinkat, melyek segítik személyiségük sokoldalú
fejlesztését, pozitív értékek iránt nyitottá, érdeklődővé válásukat.
Meg kívánjuk ismertetni nemzeti kultúránk értékeit.
Szeretnénk elérni, hogy a ránk bízott gyermekek tanáraikkal együtt minél több sikerélményhez
jussanak, legyen igényük az önművelésre, önképzésre.
Megtartjuk tantárgyaink eddigi jó oktatási nevelési hagyományait, felhalmozott értékeit.
Segítjük az egyéni képességek kibontakozását, különös figyelemmel a két szélső pólusra, a
tehetséggondozásra és a hátránykompenzálásra, melyre lehetőséget ad a nagyobb létszámú
osztályokban a csoportbontás, illetve a szabadidős tevékenységek kihasználása.
Alapvető feladatunk az értelmes, helyes, kifejező köznyelvi beszéd, a tantárgyak
szakkifejezéseinek használata tanítási órákon és azokon kívül is. Minden esetben javítjuk a
tanulók nyelvhelyességi hibáit.
Célunk, hogy a tanulók írásbeli munkái igényesek legyenek, megfelelően alkalmazzák az
elsajátított helyesírási ismereteket. A szép írás a helyes írás alapvető feltétele.
Az olvasás megszerettetése érdekében ösztönözzük tanulóinkat a könyvtár használatra,
szerezzenek tapasztalatokat a könyv és a könyvtárhasználat rendszerében.
Teendőink közé tartozik olyan képességek készségek, jártasságok megszereztetése amellyel
felkészülhetnek tanulóink a társadalmi nyilvánosság elé lépésre.
Az Ember és társadalom műveltségi terület célja bőséges lehetőség biztosítása a tanulók
társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához; egyéniségükkel,
fejlődésükkel, tanulásukkal és egyéb iskolán kívüli tevékenységükkel, tapasztalataikkal
összhangban személyiségük kibontakozásában.
Aktívan vegyenek részt környezetük szépítésében gyarapításában.
Érezzék a társas kapcsolatok fontosságát, ismerjék meg lakóhelyük múltját és jelenét.
Fontos, a történelmi múlt megismertetésén túl, a tanulók felkészítése a gazdasági jelenségek
folyamatos megértésére, a tudatos elfogadni-változtatni kész szerepvállalásra. Fontos a nemzeti
öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal,
nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja:
– stressz és frusztráció kezelése
– változások iránti fogékonyság
– együttműködés
– magabiztosság
– érdeklődés
– személyes előítéletek leküzdése
– kompromisszumra való törekvés
30
– Értsék, hogy az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az
etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és
emberségünk ellen.
– A kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok
szerepének értékelése, a másság elfogadása
Néptánc tanításunk célja, hogy tanítványaink ismerjék meg és fedezzék fel a magyar népi
gyermekjátékok gazdag és változatos világát; néptáncaink lábukra igazított egyszerű típusait.
A néptánc és mazsorett oktatás fejleszti az esztétikus fegyelmezett mozgást, a ritmusérzéket.
A zenei nevelés elsősorban a zenei anyanyelv és a zene sajátos összetevőinek megismertetését
jelentse. Célunk a tiszta éneklési készség fejlesztése, a dalok karakterének megfelelő
éneklésére nevelés. A zenehallgatás a zenemű érzelmi hatása miatt legyen a
személyiségfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze. Igyekezzünk ezzel bevezetni a tanulóinkat a
hangszeres műzenék világába. Ösztönözzük tanulóinkat egyszerű hangszerek megismerésére
és azokon való játszásra.
A vizuális nevelés feladata azoknak a képességeknek és készségeknek a fejlesztése és
ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Az
alkotóképesség fejlesztése során olyan feladatok elé állítjuk a gyerekeket, melyeken keresztül
érzelmeiket, teremtő képzeletüket is igénybe vesszük, fejlesztjük. Fontos feladatunk a
szépérzék kialakítása a jó ízlésre nevelés.
A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az
emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése
és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.
Óriási a feladatunk a testi-lelki egészséggyógyításban, a helyes szemlélet kialakításában. A
testnevelés és sporteszközeinek helyes alkalmazásaival érhetjük el azt a célt, hogy tanulóink
életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak.
Igyekszünk maximálisan kihasználni a testnevelés és tömegsport órákat. Játékos
sportversenyeket rendezünk, lehetőség szerint minél több szabadban történő mozgásos
programmal. Igyekszünk erősíteni azt a törekvést, hogy gyermekeink számára igénnyé,
életelemmé váljon a testmozgás.
Természettudományi munkaközösség
A munkaközösség egy komplex munkaközösség, mely törekszik arra, hogy a
természettudomány különböző területeinek tevékenységeit, követelményeit összhangba hozza, és
egymás eredményeit - lehetőség szerint - mindenki a saját területén alkalmazza.
Tagjai a természettudomány különböző ágait tanítják, de céljaik közösek:
az alsó és felső tagozatos követelmények összhangba hozása, az átmenet megkönnyítése,
a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet jelenségei iránt,
a tanulók ismeretekhez juttatása a természeti és technikai környezet jelenségeinek,
folyamatainak megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, illetve az
ismeretterjesztő irodalom, az internet és a könyvtár használata révén,
a diákok ismerjék fel, hogy ugyanazt a természetet vizsgálják a különböző tantárgyakban
csak más-más nézőpontból.
Tanításuk során kiemelten kezelik:
az alapkészségek kialakítását, fejlesztését,
a megértést előrébb vivő szemléltetést,
a felzárkóztatást, tehetséggondozást,
a változatos, korszerű módszerek használatát,
a kísérletezésre való ösztönzést,
a korszerű információhordozók használatát,
31
a gyermeki személyiség sokirányú fejlesztését,
a pozitív én tudat kialakítását
bepillantsanak a jelen főbb kutatási tevékenységeibe
.
Lehetőség szerint csoportbontásban folyik a tanítás néhány tantárgyból a nagy létszámú
osztályokban, hiszen a tanulók gondolkodási, tanulási, megértési képességei és akarati tényezői
nagyon eltérőek, így a különböző módon haladó csoportokra mindenképpen szükség van.
A fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében a munkájukat a tanévre elkészített
munkaterv alapján végzik, törekedve arra, hogy tanítványaik tudása, ismereteinek összessége
alkalmazóképes, fejleszthető, ráépíthető, pontos és biztos legyen.
Fontos feladat, hogy az elsajátított ismeretek megalapozzák a középiskolai továbbhaladást,
erősítsék a környezetvédelmet, tudatosítva, hogy létünk függ „környezetünk egészségétől”.
Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés területén kiemelt fontosságú a komplex
eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a
természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.
7.6.3.5. A szülői fórumok
– az Iskolaszék,
– az SZMK.
Tagjait a szülők választják, segítségükkel valósul meg az együttműködés az iskola és a szülői ház
között.
A szülők és az intézmény kapcsolatának lehetőségei Szóbeli kapcsolat:
– szülői értekezletek
– fogadó órák
– nyílt tanítási napok
– családlátogatások
– kirándulások
– ünnepélyek
– iskolával kapcsolatos programok, műsorok, rendezvények
Írásos kapcsolat:
– tájékoztató füzet
– ellenőrző könyv
– kiadványok
A szülői ház és az iskola közös tevékenységben fontos:
– a bizalom,
– egymás munkájának megbecsülése,
– az egyetértés,
– a segítőkészség.
A szülői értekezletek célja a kapcsolatteremtés a szülők, az osztályfőnök és a szaktanárok között. Ezen
a fórumon ismertetjük az érdekelteket:
– az osztályban folyó munkáról,
– az iskolai programokról,
– a tanuló előmeneteléről,
– a tanuló magatartásáról és szorgalmáról,
– az iskolai dokumentumokról,
– az iskola eredményeiről,
– az iskola lehetőségeiről,
– az iskola elvárásairól.
32
A fogadó óra a szaktanárokkal való kapcsolattartás fontos lehetősége, ahol megbeszélhetők a tanuló
egyéni problémái is.
A családlátogatás a közvetlen kapcsolattartás kialakítására szolgál.
A nyílt tanítási napokon betekintést nyerhetnek a szülők a tanórai munkába.
A szülők jogait és kötelességeit a Közoktatási Törvényben foglaltak szerint foganatosítjuk.
Az iskolai közösségek munkáját, az oktatást, nevelést segítő felnőttek, így az iskolai könyvtáros, az
iskolatitkár egészítik ki, teszik teljessé.
Munkájukkal segítik az intézmény zökkenőmentes működését és kiegészítik az iskolai lehetőségeket.
7.6.3.6. Egyéb közösségek
menza
A felső tagozatos tanulók meghatározott térítési díj ellenében ebédelhetnek. Jelentkezni a
napközis nevelőnél lehet. Az étkezési térítési díjakat az iskola fenntartója állapítja meg.
iskolaorvosi ellátás
Az orvosi ellátást a gyermekorvos, valamint a fogorvos végzi. A kötelező
szűrővizsgálatokért és a védőoltásokért a védőnő a felelős.
könyvtár
A tanulók egyéni tanulását, a tanulók és a tanárok önképzését szolgálja. A könyvtár
médiatárral, számítógéppel, és internetes hozzáféréssel rendelkezik. A könyvtárnak
meghatározott nyitvatartási rendje van.
hitoktatás
Az iskolai tevékenységtől függetlenül a községben működő egyházak hitoktatást
szerveznek. Iskolánkban református, római katolikus és görög katolikus hitoktatás folyik.
A hit- és vallásoktatáson tanulóink részvétele önkéntes.
kirándulások
Iskolánk a tantervi követelmények teljesítése, a nevelő munka segítése céljából
tanévenként egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez az osztályok számára. A
felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
iskolai sportkör
A sportkör tagja az iskola minden tanulója, mely a testnevelési órákkal együtt biztosítja a
tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és iskolán
kívüli versenyekre.
8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A
pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
33
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer
elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály
szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év
végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos
adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart
az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
9. Különleges gondoskodás
9.1. A beilleszkedési és magatartási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák
A gyermek személyiségfejlődését meghatározza az a környezet, amelyben él, nevelkedik, fejlődik. Az
iskola, mint rendszer meghatározó környezet számára. Az itt szerzett élmények, tapasztalatok
jelentősen befolyásolják személyiségük fejlődését.
A tanítás, nevelés mellett ma a társadalom azt is elvárja az oktatási intézményektől, hogy
kompenzálják a hátrányokat, amelyek a gyermek biológiai adottságaiból, családi környezetéből, a
családi nevelés problémáiból esetleg adódnak.
Mindig vannak és lesznek olyan gyermekek, akik mások, mint a többiek, nehezen haladnak a
tanulásban, viselkedésük problémát okoz, nem tudnak beilleszkedni a közösségbe, egyéni bánásmódot,
különleges megközelítést igényelnek.
Egy közösségben, osztályban az ”átlagostól” bizonyos mértékben és bizonyos szempontokból eltérő
gyermekek, serdülők hívják fel magukra a figyelmet.
A gyermek egészséges lelki fejlődését a biológiai, pszichés és környezeti tényezők együttesen,
kölcsönhatásban alakítják ki.
34
A felismert problémákat, tüneteket igyekszünk megfelelő módon kezelni és segítséget nyújtani az arra
rászorulóknak, illetve, ha számunkra megoldhatatlan a feladat, akkor megfelelő intézmény és
szakember – nevelési tanácsadó szakembere, pszichológus, gyermekorvos – segítségét kérni.
Beilleszkedési és magatartásbeli zavarok jelentkezhetnek:
az iskoláskor kezdetén,
gyenge befogadó képességű gyerekeknél,
pszichésen sérült gyerekeknél,
egészségi problémákkal küzdő gyerekeknél,
mentálhigiénés problémáknál,
beszédhibás gyerekeknél.
9.1.1. A gondokon és problémákon a következőképpen igyekszünk segíteni:
9.1.1.1. Az iskolakezdés nagy változást hoz egy kisgyerek életében, nagy testi és lelki igénybevételt
jelent az iskolai követelményeknek való megfelelés még akkor is, ha iskolaéretten kerül az első
osztályba. Az alkalmazkodás gyakran jár pszichés tünetekkel, amelyek többnyire átmenetiek és
spontán rendeződnek. A gátlások oldásában meghatározó az iskola légköre, a tanítóval kialakított
kapcsolat.
Az óvónőkkel, a leendő 1. osztályos szülőkkel, gyerekekkel való kommunikáció folyamatát az Együtt
a gyermekekért c. együttműködési szabályzat tartalmazza, mely a hozzá kapcsolódó programsorozattal
az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését szolgálja.
9.1.1.2. A gyenge képességű gyerekek nem tudnak megfelelni az általános iskolai tanulmányi
követelményeknek, s nem tudnak eljutni az életkorukban elvárható értelmi fejlettség szintjére. Ezeket
a tanulóinkat legtöbbször hátráltatja a felzárkózásban a családjuk szociális helyzete vagy ingerszegény
környezetük. Olyan pedagógiai módszereket alkalmazunk, amelyekkel enyhíthető lemaradásuk:
felzárkóztatás egész napos iskolában önálló órákon,
3-4. osztályban tanórákon egyéni foglalkoztatás, tanórákon kívül egyéni korrepetálás
keretében,
rendszeres gyakorlással,
differenciált foglalkoztatással a tanórákon,
napközi otthonban – amennyiben nem egész napos az oktatás - egyéni korrepetálással.
9.1.1.3. A pszichésen sérült gyerekek helyzete nemcsak az iskolában, hanem a családban is nehéz.
A pszichés zavarok tanulási problémák és magatartászavarok formájában nyilvánulnak meg. Általában
fegyelmezetlenek, figyelmük rövid ideig tartó, igen mozgékonyak (hiperaktívak), hangoskodással
zavarják az órát, társaikkal agresszívak. Más esetekben túlzottan magukba fordulóak, zárkózottak,
sértődékenyek.
E problémák leküzdésére a következőket nyújtjuk:
Enyhébb esetekben:
személyre szabott módszerek alkalmazása, megbízatások adása,
differenciált foglalkoztatási formák tanítási órán,
szabadidős tevékenységekben, kulturális programokon való részvétel, amelyek figyelem
elterelők, feszültségoldók.
Súlyosabb esetekben:
az iskola és az önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének tájékoztatása,
írásbeli és szóbeli jelzések a szülő felé,
családlátogatás,
pszichológus véleményének kikérése,
9.1.1.4. Az egészségi problémák feltárásában és korrigálásában minden esetben a gyermekorvos,
illetve szakorvos véleményét, szűrővizsgálatát figyelembe véve szervezünk foglalkozásokat.
35
Gerincferdüléses gyerekeknek:
gyógytestnevelési foglalkozások, gerinctorna,
úszásoktatás;
9.1.1.5. A mentálhigiénés problémák azoknál a gyermekeknél jelentkeznek, akik szülei nem
körültekintőek a gyermek gondozásában. Rendszertelen tisztálkodásuk miatt társaik nem szívesen
közelednek hozzájuk, esetleg kiközösítik őket.
Ezek megelőzése érdekében:
az osztályfőnök tapintatosan figyelmezteti a gyerekeket,
tájékoztató előadásokat szervezünk a gyermekorvos, a védőnő meghívásával,
beszélgetéseket kezdeményezünk osztályfőnöki és egészségtan órán e témában,
felkérjük a védőnőt a folyamatos ellenőrzésre (haj, köröm, fül),
reklámanyagokat osztunk (fogkrém, fogkefe),
egészségvédelmi vetélkedőket szervezünk.
9.1.1.6. A beszédhibás gyerekek szűrése iskolába lépésükkor történik. A beszédritmus zavarait
folyamatosan javítjuk, esetleg egyéni foglalkoztatást alkalmazunk. A hangképzési zavarokkal
beszélőkkel lehetőség szerint logopédus foglalkozik.
9.1.2. Prevenció
Munkánk eredményessége érdekében nagyon fontosnak tartjuk a megelőzést. Olyan feltételeket,
lehetőségeket biztosítunk, ami feloldja a szorongást és segíti a beilleszkedést.
Nagyon sokat jelent az első tanítási nap jó megszervezése (ismerkedési játékok, az épület
bemutatása, közös ünneplés).
A tanterem barátságos kialakítása.
A pedagógus mintaszerű, példamutató, következetes viselkedése.
Szociometria, szerepjátékok alkalmazása a problémás gyermekek korai felismerését segíti.
A tanulók lehetőséget kapnak, hogy elmondják problémáikat, így az érzelmi feszültségek
oldódnak.
Kezdettől fogva állandó, szilárd szokásokat alakítunk ki.
Igyekszünk kialakítani a szülőkkel nyílt, őszinte kontaktust.
A szülőket mindig értesítjük az alkalmazott eljárások eredményeiről.
9.1.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A nevelési, oktatási feladatok megoldása nem lehet eredményes a gyermek ismerete, magatartási
megnyilvánulásainak helyes értelmezése nélkül. Az esetek többségében a tanulási kudarc, a
beilleszkedési nehézségek felismerése után tudjuk igazán alkalmazni az egyéni különbségeket
figyelembevevő differenciált bánásmód lehetőségeit.
A tananyag elsajátításának módja más alsó tagozatban és más felső tagozatban, de a tanulóknak még
iskolás korukban meg kell tanulniuk az önálló tanulás módszerét és technikáját.
Alsó tagozatban:
A gyermekek életkorának legmegfelelőbb forma a játékos tanulás, hiszen a játék igen jó
eszköz ahhoz, hogy lekösse a gyermekeket. Mivel a tanulók tudatos figyelme (főleg a tanulói
kudarcoknak kitett tanulók figyelme) igen rövid tartalmú ebben a korban, segítséget jelent
nekik egy-egy mese vagy olvasmány dramatizálása. Jó módszer még a beszédkészség és a
szövegértés fejlesztésére a bábokkal történő játszás. Ilyenkor nemcsak meséket és
olvasmányokat lehet megjeleníteni, hanem az átélt történéseket is, amelyek a kudarcnak kitett
36
tanulókkal történtek. Ez segít abban, hogy ezek a gyerekek feldolgozzák hátrányukat, és órán
is jobban tudják figyelmüket összpontosítani.
Nagyon fontos még ebben a korban a mozgás bármilyen formája. Nálunk ez minden szinten
biztosított, hiszen a néptánctól a mazsoretten át a gerinctornán keresztül a sokféle sportolási
lehetőségekig minden lehetőség adva van gyermekeinknek.
A hátrányos helyzetű tanulóknak korrepetálási óráik is vannak, amelyek lehetőséget
biztosítanak a lemaradtak felzárkóztatására. Ezeken az órákon van a legnagyobb lehetőség
arra, hogy személyre szabottan foglalkozzunk a gyerekekkel. Az ilyen órák beszélgetéssel,
lazítással, énekléssel kezdődnek, és így megtudhatjuk, hogy mi az oka a lemaradásuknak.
Felső tagozatban:
Már nem a mechanikus, hanem logikai tanulással lehet az ismereteket elsajátítani, hiszen
ötödik osztályban sok tantárgy zúdul a gyerekekre. Ennek feltétele, hogy az alapszintű
képességeket (olvasás technika, szövegértés és jó kifejező készség, beszédtechnika)
készségszintre emeljük. Amelyik tanulónál ez nem történik meg 4. osztály végére, eleve
hátránnyal indul a fenti képességeket elsajátító tanulóval szemben. A tanár feladata, hogy már
a tanórán minél több ismeretet próbáljon meg a nehezebben tanulókkal is megértetni.
Erre a legcélravezetőbb:
- az audiovizuális eszközök használata,
- pontokba szedett vázlat, ami a tananyag lényegét tartalmazza,
- csoportbontások alkalmazása,
- a tananyag rögzítésére a munkafüzetek feladatainak megoldása,
- változatos módszerek alkalmazása,
- kis létszámú osztályok indítása.
A felsorolt módszerekből különösen fontos az utolsó, hiszen a nagy létszámú
osztályokkal szemben a kisebb létszámú osztályokban emberibb feltételek jönnek létre,
amelyekben a konkurencián alapuló kiválasztódás és a jól szervezett tananyag közvetítés
áll az előtérben. Itt a gyerekek megtanulnak valamit elmesélni és elmagyarázni,
egyáltalán egymással beszélni. A kisebb létszámú osztályokban megvalósítható a
nevelési és oktatási reform alapeszméje: több humánum és egyéni tanulás; s hogy
pedagógusaink ne csak tanítók és nevelők, hanem példaképek lehessenek, s hogy igaz
legyen: „Az embert szóval agyon lehet ütni, de fel is lehet támasztani”.
Tanáraink, tanítóink mindent megtesznek azért, hogy munkájuk fejlesztő hatású, sikeres
legyen. Továbbképzéseken vesznek részt, hogy ezt a munkát szakszerűen végezzék.
Szakmai folyóiratok cikkeit kísérik figyelemmel, s ha lehet, hasznosítják azokat. Szülői
értekezleten, fogadóórán a szülőknek is tanácsot adunk, hogyan segíthetnek az otthoni
tanulásban.
9.2. Tehetséggondozás
Pedagógiai munkánk közös célja, hogy a különleges képességű, tehetséges tanulókat ne csak
felismerjük, s foglalkozzunk velük, hanem megalapozzuk tehetségük kibontakozását.
Az iskolai tehetséggondozás a tehetséges tanulók felismerésével kezdődik. A tehetségkutatás
folyamatos, és a teljes iskolai periódusra kiterjed. Külön választjuk a kiemelkedően tehetséges és a
tehetséges tanulókat.
A kiemelkedően tehetséges gyerek három fontos személyiségjegyet foglal magába:
az intellektuális képességet (intelligencia), ami tesztekkel mérhető;
a kreativitást, amikor a tanuló eredeti új módot eszel ki a problémák megoldására, önállóan,
produktívan vesz részt a problémák felkutatásában;
a motivációt, amikor a tanuló rendelkezik a szükséges akaraterővel, hogy valamilyen feladatot
elkezdjen és be is fejezzen, illetve örömet talál a feladat megoldásában.
A tehetséges gyerekek képességeik révén magas teljesítmény elérésére képesek
az általános szellemi, intellektuális képesség,
37
a specifikus iskolai alkalmasság,
a kreativitás, produktív gondolkodás, alkotókészség,
a művészetekben: ábrázoló és zeneművészet területén,
a pszichomotoros képesség,
a vezetői képesség terén.
A vizsgálódások után következik annak megállapítása, hogy tanulóinknál az elérhető és az elért nívó
között van-e különbség. Majd következik – a különbség esetén – az okok keresése. Megvizsgáljuk
találunk-e zavaró momentumot a szociális kapcsolatban (környezet, család, barátok, iskolatársak),
ezután választjuk ki a lehetőségek közül a legjobbnak ítélt tehetséggondozási módot.
Az iskolai tehetséggondozásban nemcsak azok a diákok vesznek részt, akik kiemelkedően
tehetségesek, hanem iskolánk célkitűzésének megfelelően minden olyan gyerek, aki a felsorolt
személyiségjegyek valamelyikével rendelkezik. Intézményünk pedagógusai mindent megtesznek azért,
hogy tanulóink saját képességeiknek megfelelően fejlődhessenek. Feladatunk, hogy gyerekeinkben
felismerjük, megkeressük a tehetséges vonásokat és lehetőségeink szerint azokat gondozzuk.
9.2.1. Az ismeretek elsajátításában a tehetséggondozás színterei
A tehetséggondozás elsődleges színtere a tanítási óra, ahol lehetőség nyílik az alapvető készségek,
képességek kibontakoztatására, s az önálló ismeretszerzés igényének kialakítására.
A szaktanárok feladata, hogy rugalmas tanítási tervezéssel az osztályban tanuló diákok képességeihez
igazítsák a tananyagot. Egyéni vagy csoportosan végezhető külön feladatokat kapnak a tanulók, hogy
teljes „erőbedobással”, alulkövetelés nélkül tanulhassanak úgy, hogy mégse legyen „különleges
státuszuk” az osztályban.
Az órai munka differenciálása teszi lehetővé a különleges képességű gyerekek gondolkodásának
folyamatos fejlesztését.
A csoportbontások során a tehetséges gyerekek magasabb szintű tantervi program szerint haladnak,
mely állandó, önálló ismeretszerzésre neveli őket.
A tanítási órák mellett fontos szerepet kapnak a délutáni foglalkozások, a napközi és a szakkörök.
A szakkörökben életkortól függetlenül csoportokban dolgozhatnak együtt az azonos érdeklődési körű
gyerekek. A szakköröket úgy választjuk meg, hogy minden tanuló megtalálja a számára megfelelőt.
Ebből következik, hogy szakköreink évről évre változnak a tanulók igényeit figyelembe véve.
Lehetőség szerint természettudománnyal, anyanyelvvel, matematikával, történelemmel, idegen
nyelvvel, informatikával, zenével, sporttal, népművészettel, néptánccal és közlekedéssel foglalkozó
szakkörök közül válogatunk.
9.2.2. A készségtárgyaknál alkalmazott lehetőségek
A jó ének-zene adottságokkal rendelkező tanulók iskolánk énekkarában és furulya
szakkörében fejleszthetik tovább képességüket. A zenei befogadóképesség fejlesztése
érdekében rendszeres hangverseny látogatáson vesznek részt.
A kiemelkedő manuális készségű tanulók a kézműves szakkörben tevékenykedhetnek,
alkothatnak.
A tehetséges sportolók délutáni foglalkozásokon gyakorolhatják a számukra legkedvesebb
sportágat.
A népi hagyományok, kultúra iránt érdeklődő tanulók a néptánc szakkör foglalkozásain
sajátíthatják el elődeink táncait, szokásait.
Azok a tanulók, akik számítástechnikai ismereteiket akarják bővíteni, fejleszteni, az
informatika szakkör keretében megtehetik.
A közlekedés szabályai, a kerékpározás iránt érdeklődő tanulók a közeledési szakkörben
tökéletesíthetik tehetségüket.
A kiemelkedően tehetséges tanulóknak segítünk bekerülni a tehetséggondozó központokban
szervezett munkacsoportokba is.
38
A szakkörök mellett a tehetséges tanulók egyéni feladatokat is kapnak, illetve az iskolán belül
és azon kívül meghirdetett pályázatokra önállóan készülnek érdeklődésüknek megfelelően.
Fejlődésüknek fontos mutatója a különféle tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való
részvétel, és az ott elért eredmények.
Az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása tehetséggondozásunk fontos részét
alkotja.
9.2.3. Kiemelt feladataink a tehetséggondozás terén
9.2.3.1. Az anyanyelv tanítása során a tanítók és a szaktanárok a tanulók már meglévő nyelvi tudását
fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot.
Az órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek
fejlesztése. A nyelvművelés személyiségfejlesztés is. „Minden rossz mondat egy törött ablak, melyen
át egy rossz gondolatra látni.” (Babits)
A gyerekeket arra ösztönözzük, hogy érthetően, szépen, helyesen beszéljenek.
Az 1. osztályban elsajátítják a hangokat, betűket, megtanulnak írni, olvasni. A következő
évfolyamokban ezek fejlesztése, alakítása, bővítése folyik. Olvasással egyre több szöveget ismernek
meg. Megismernek különböző irodalmi műfajokat: elbeszélés, mese, monda, ballada, vers. Bővül
szókincsük, s képesek lesznek élményeik, gondolataik megfogalmazására.
Az anyanyelvi oktatás célja a kulturált nyelvhasználathoz elengedhetetlenül szükséges grammatikai
ismeretek gyakorlása.
A biztos anyanyelvhasználat és ismeret segíti az idegen nyelvek tanulását. Az anyanyelvi
hagyományok ápolása nélkülözhetetlen feltétele a személyiség fejlesztésének az identitástudatnak.
9.2.3.2. Az irodalom tanítás feladata olyan diákok képzése, akiknek életéhez természetesen tartozik az
irodalmi alkotások iránti fogékonyság. Célunk az olvasási kedv fölkeltése. Az olvasás szeretete legyen
alapvető szükséglet. Az irodalmi alkotások által fejlődjön esztétikai érzékük, gazdagodjon
érzelemviláguk.
A gyerekek folyamatosan látogatják az iskola könyvtárát, ami segítséget nyújt nekik a tanulásban,
illetve felkelti érdeklődésüket az ismeretlen és érdekes dolgok iránt.
9.2.3.3. A matematika szükségessége senki előtt nem kétséges, hiszen korunk technikai fejlődése,
életünk minden mozzanata igényli ismeretét.
A matematikának a gyakorlatban, a természet- és társadalomtudományokban való alkalmazhatóságát a
tanulóknak is látniuk kell.
A szöveges feladatok értelmezése, megoldása hozzájárul az önálló tanulás kialakításához. A kellően
megértett fogalmak, az alapvető matematikai ismeretek megtanulása fejleszti az emlékezetet, az
akaraterőt, erősíti a munkában, a tanulásban való kitartást.
A matematika tanítás célja az alsó tagozatban a gyakorlati tevékenységre épülő, az életkornak
megfelelő számfogalom használata, a biztos műveletfogalom kialakítása, és a számolási készség,
becslési képesség fejlesztése az alapműveletek körében; felső tagozatban a bővülő számfogalom és a
bevezetett új műveletek alkalmazása, a függvény- és geometriai szemlélet alakítása, a matematika
fogalmainak, összefüggéseinek felhasználása a gyakorlatban és más tantárgyakban.
9.2.4. Egyéb segítő tevékenységek
Matematikából valamint magyar nyelv és irodalomból a nagy létszámú osztályokban
(lehetőség szerint) csoportbontással segítjük a jobb képességűek haladását, illetve a
gyengébbek felzárkóztatását.
A sikeres továbbtanulás érdekében a 8. osztályosok matematikából és magyarból középiskolai
felvételi előkészítőn vehetnek részt.
Iskolánkban bevezettük az egész napos oktatási rendszert, amely egész napos együttlétet jelent
a tanulóknak tanítóikkal. A napirendben egy kötelező tanórát, mindig egy pihentető
foglalkozás, vagy egy önálló óra követ. Így változatos programokkal biztosítjuk
gyerekeinknek a pihenést, kikapcsolódást.
39
A tanulók szabadidejüket kulturáltan, tartalmasan célirányos tevékenységgel töltik. Ezt a
kulturális, kézműves, tánc, játék és sport foglalkozásaink teszik lehetővé.
A differenciált képességfejlesztés hagyományosan a tanórákon, hangsúlyosabban az önálló
foglalkozásokon valósul meg, mivel lényegesen több idő jut az egyes gyerekek problémáinak
feltárására, tanulási nehézségeik feloldására, vagy a jobb képességű gyerekek lendületesebb
munkavégzésére.
Iskolánk a fejlődő világ igényeihez igazodva fontosnak tartja, hogy minden gyerek minél
hamarabb informatika oktatásban részesüljön. Már 3. osztálytól arra törekszünk, hogy a
tanulók órakeretben elsajátítsák a számítógép kezelés alapjait, tudjanak információt különféle
formában kifejezni, illetve a megjelenített információt felismerni. Szerezzenek tapasztalatot az
információhordozók használatában.
Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap az idegen nyelv ismerete. Intézményünkben angol
tanítunk kötelező jelleggel. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek minél előbb (már 3.
osztályban) találkozzanak az idegen nyelvvel, és játékos formában – az életkori sajátosságokat
figyelembe véve – ismerkedjenek meg a leggyakoribb társalgási formákkal.
Feladataink között kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra nevelés, az állóképesség
fejlesztése, a mozgásigény kielégítése. A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését
több iskolai tevékenység szolgálja.
Intézményünk egyik sajátossága a közlekedési ismeretek oktatása. Ehhez nagy segítséget nyújt
a kellemes környezetben kialakított iskolai KRESZ-pálya.
9.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka iskolánkban
Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége magában foglalja a családdal, a
szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét. Segíti a tanulói szervezetek, a diákönkormányzat létrejöttét,
bevonja őket a intézmény döntéshozatalába, az iskolai munka tervezésébe.
Korunk, társadalmunk betegsége a munkanélküliség, s a belőle adódó pénzhiány. Azt tapasztaljuk,
hogy egyre több család gyermeke válik hátrányos helyzetűvé, mert sokszor az alapvető gondozási
feltételek előteremtése is nehézséget okoz. Növekedett a feladatunk, melyet iskolánk valamennyi
tanára lelkiismeretesen teljesít, segítve ezzel az osztályfőnökök és a gyermekvédelemmel foglalkozók
munkáját.
Intézményünkben külön gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős dolgozik. Tanáraink, tanítóink feladata,
hogy közreműködjenek ebben a munkában, a gyermekek fejlődését veszélyeztető körülmények
megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelők különféle pedagógiai eljárásokkal
igyekeznek ezeket a gyerekeket oktatni, nevelni. Biztosítják a bármilyen oknál fogva hátrányos
helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Észreveszik, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag
indokolatlanul leromlik. Ezt jelzik az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szorosan együttműködik
a Gyermekjóléti Szolgálat és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel.
9.3.1. A gyermek- és ifjúságvédelem legfontosabb feladatai
Minden tanév elején a tanulók szociális helyzetének megismerése.
A hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása, segítése.
Törődés a nagycsaládok gyermekeivel.
Segítségnyújtás a gyermeküket egyedül nevelőknek.
A szülők „nevelése”, meggyőzése helyes nevelési módszerekről.
A gyermekek és szüleik jogainak védelme.
A tanulók helyes életszemléletének kialakítása.
Kapcsolattartás a Községi Önkormányzat, a Családsegítő Központ és az Egységes Pedagógiai
Szakszolgálat gyámüggyel foglalkozó szakemberével.
Előadások szervezése különböző témákban: bűnmegelőzés, drogprevenció, egészséges
életmód, nőgyógyászati felvilágosítás.
Nevelési tanácsadás.
Osztályfőnökökkel való kapcsolattartás, problémák megbeszélése.
40
Problémafeltáró beszélgetések pedagógusokkal, szülőkkel, gyerekekkel.
9.3.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata
A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása
Segélyezéssel kapcsolatos ügyintézések
Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal és a gyámügyi hatóságokkal
A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök
együttműködésével, szükség esetén intézkedés
A veszélyeztető tényezők feltárása
A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása, osztályfőnök –
tanár – szülő együttműködésével.
Ingyenes tankönyvtámogatás felmérése.
9.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek
Év elején a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felméri a tanulók szociális és társadalmi környezetét.
Ez alapján számba veszi a lehetséges szociális ellátásokat.
A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat az osztályfőnökök segítségével méri fel. Iskolánk
pedagógusai a gyermekek érdekében, a hátrányos és veszélyeztetett helyzet kialakulásának
megelőzésére már az iskolába lépéskor fokozottan figyelnek a tanulókra. Iskolai fejlettségi vizsgálatot
tartanak.
Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját a pedagógus kollégákon kívül segíti még
az SZMK Gyermekvédelmi Bizottsága. Ebben minden osztályból 1-1 szülő vesz részt. Segítséget
nyújtanak a hátrányos helyzetű tanulók felderítésében. Tájékoztatják a többi szülőt a különböző
segélyezési formákról, segítési módokról. A segélyezés eldöntésében segítenek, patronálják a
hátrányos helyzetű tanulókat. Figyelemmel kísérik a munkanélküli szülők, illetve családjaik
megélhetési lehetőségeit.
9.4.1. Segélyezési formák
Rendszeres gyermekvédelmi támogatás.
Étkezési támogatás.
Tankönyvvásárlási támogatás.
Rendkívüli segélyek.
10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, egyéb
kapcsolatok
Közös célunk, hogy a gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot,
egységet teremtsünk.
Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Kölcsönös
bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia a tanár-szülő kapcsolatnak.
A jó együttműködés kialakításában és fenntartásában mindig nyitottak és kezdeményezők vagyunk.
10.1. Kapcsolatunk a családdal és a szülőkkel
Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani.
Ennek érdekében időben tájékoztatjuk őket iskolánk nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott
módszerekről.
Többféle lehetőségünk van, hogy megbeszéljük közös gondjainkat, meghallgassuk és orvosoljuk
kérésüket.
41
Folyamatos kapcsolatban állunk az Iskolaszék és SZMK képviselőivel. Sok segítséget kapunk tőlük a
rendezvények lebonyolításában, parkosításban, műsoros esteken.
A szülők többségének kérésére indítottuk az egész napos tanítást.
Decemberben szeretettel várjuk közös beszélgetésre a leendő elsős szülőket.
A hatékony nevelő-oktató munka érdekében el kell érnünk, hogy a gyermekek, a szülők és a
pedagógusok közti egyetértést lássák. Igyekszünk a szülőknek minél több lehetőséget biztosítani a
pedagógusokkal való találkozásra, beszélgetésre, vagy írásos formában történő érintkezésre.
Szülői képviseleti formák:
Iskolaszék
Szülői munkaközösség (SZMK)
A szülők és az intézmény kapcsolatának lehetőségei:
Szóbeli kapcsolatok Írásos kapcsolatok
- szülői értekezletek (Évente három alkalommal.) - tájékoztató füzet
- fogadó órák (Havonta egy alkalommal.) - ellenőrző könyv
- nyílt tanítási napok (Ősszel és tavasszal két-két nap.) - szülői faliújság
- ünnepélyek - kérdőívek
- kirándulások, - iskolaújság
- iskolával kapcsolatos egyéb programok - kiadványok
- rendezvények
10.2. Kapcsolatunk az óvodával
Fontos dátum, jelentős nap lesz a gyermek életében, amikor először indul iskolába. Eddigi
tevékenységét bizonyos kötetlenség, játékosság jellemezte. Az iskolába lépéssel feladatai lesznek, új
tevékenységi formája a tanulás lesz.
Az átmenet nem könnyű, s csak akkor lesz zökkenőmentes, ha kellően előkészítjük.
Az iskola folyamatos kapcsolatban áll az óvodával, kölcsönösen látogatjuk egymást. Nyílt tanítási
napokra, különböző alsós versenyekre, kulturális programokra hívjuk az óvónőket. Havonta tartunk
sport, angol, informatika foglalkozásokat a nagycsoportos óvodásoknak. Minden évben bérletes
színházi előadásokon veszünk részt a Móricz Zsigmond Színházban/Mandala Dalszínházban, melyre a
község óvodájának nagycsoportosait is meghívjuk.
Iskolai ünnepélyeink gyakori vendégei.
Az 1. osztályban tanító nevelők folyamatosan ismerkednek leendő tanítványaikkal játékos
foglalkozásokon.
Az óvónők rövid szóbeli jellemzést adnak a gyerekek fejlettségéről, óvodai munkájáról, adottságáról.
Tájékoztatnak a gyermekorvos és az óvónők által végzett iskolaérettségi vizsgálat eredményéről is.
10.3. Kapcsolatunk az Önkormányzattal
Iskolánk működtetője, támogatója a Községi Önkormányzat.
Jó és folyamatos a kapcsolatunk a hivatal dolgozóival és a képviselőtestülettel.
Figyelemmel kísérik pedagógiai munkánkat, támogatják újító törekvéseinket, amivel érdekesebbé,
színvonalasabbá tehetjük mindennapi munkánkat.
Gyermekvédelmi és iskoláztatási támogatásban részesítik a rászoruló családokat.
Közös pályázatok írásával folyamatosan segítik az iskola eszköztárának bővítését, felújítását.
Gyakori vendégei színvonalas ünnepélyeinknek, rendezvényeinknek.
42
10.4. Kapcsolatunk a középfokú intézményekkel
Az iskolás évek alatt alaposabban megismerjük tanítványainkat, beleértve a magatartásukat
meghatározó testi-lelki sajátosságaikat is.
Így tudunk segíteni személyiségük kibontakoztatásában, és így tudunk megfelelni a nevelésükben ránk
váró feladatoknak.
Igyekszünk gazdag útravalót nyújtani végzős diákjaink továbbtanulásához, többek között előkészítőt
tartunk magyar és matematika tantárgyakból.
A gyermekek érdekeit szem előtt tartva fontos szerepe van a nyolcadikos osztályfőnököknek.
Segítséget nyújtunk abban, hogy tanulóink olyan iskolákba kerüljenek, amelyhez kedvük van és
megfelel képességeiknek, érdeklődésüknek. Pályaválasztási kiállításra visszük nyolcadikos
tanulóinkat.
Nyíregyháza közelsége miatt igen népszerűek a város szakközépiskolái.
A legtöbb intézmény nyílt tanítási napok keretében ismerteti belső világával leendő tanulóit.
Nagy igény mutatkozik a gyerekek által választott iskola előkészítő foglalkozásaira.
10.5. Kapcsolatunk a Megyei Pedagógiai Intézettel
A Pedagógiai Intézet munkatársai időközönként előadást tartanak iskolánkban. Folyamatosan
tájékoztatnak tanfolyamaikról, tankönyvbemutatókról és rendezvényekről.
Igyekszünk megragadni minden olyan alkalmat, amely segíti oktató, nevelő munkánkat, s a szakmai
segítségnyújtásokat is mindig szívesen vesszük.
10.6. Kapcsolatunk a Megyei Könyvtárral és a Művelődési Központtal
Tanulóink olvasóvá nevelését szeretnénk fejleszteni. Egyre több felső tagozatos tanuló iratkozik be a
Móricz Zsigmond Megyei Könyvtárba. Bekapcsolódva programjaiba, bővebb információhoz jutnak az
egyes tantárgyakhoz kapcsolódóan.
Különböző pályázatokon is részt vesznek tanulóink.
A Művelődési Központ sok érdekes, színes programot hirdet, amelyeken folyamatosan jelen vagyunk.
Tanulóink rendszeresen látogatják a Filharmónia bérletes előadásait.
Különböző kiállításokat tekintünk meg.
Néhány rendezvényre is eljutunk az érdeklődő tanulókkal.
10.7. Kapcsolatunk az egyházakkal
A rendszerváltás óta az egyház újra helyet kapott az iskolákban. Községünkben három felekezet: a
római és görög katolikus, valamint a református tart szerdánként hittanórát az iskolánkban.
Az egyházak vezetőit meghívjuk rendezvényeinkre, ünnepélyeinkre.
Sok éves hagyománya van a görög katolikus templomban tartott szép karácsonyi hangversenyeknek.
A református gyerekek körében nagyon kedvelt a berekfürdői tábor, mely kellemes kikapcsolódást
jelent a szünidőben.
10.8. Kapcsolatunk a könyvtárral
Szerencsés helyzetben vagyunk, mert iskolánkban működik a könyvtár.
Jó lehetőségünk van a könyvtári órák, foglalkozások megtartására. A kötelező olvasmányok
mindegyike megtalálható, könyvben és videofilmen egyaránt. A nevelőknek hasznos időtöltést nyújt
„lyukas” órákon és nagy segítséget jelent a gyűjtőmunkát végző gyerekeknek.
Délután igény szerint mesefilmet nézhetnek a napközisek, vagy az éppen itt csellengő gyerekek is.
43
Könyvtárosunk szívesen segít a versenyekre való készüléskor egy-egy megfelelő könyv
kiválasztásával.
A könyvállomány bővítésekor felméri igényeinket, számít javaslatainkra.
10.9. Kapcsolatunk az egészségügyi intézményekkel és az egészségügyi dolgozókkal
A gyermekorvosnő évente több előadást tart a szülőknek a gyermekneveléssel, gyermekgondozással és
ellátással kapcsolatosan. Tanév elején gerincvizsgálatot végez, s akiknél elváltozást észlel,
gerinctornára javasolja.
Évente 2 alkalommal fogászati szűrésen vesznek részt tanulóink.
A kötelező oltások beadásáról a védőnő gondoskodik. Számítunk segítségére egy-egy tisztasági
vizsgálat alkalmával is.
Iskolánk helyet biztosít a lakossági tüdőszűréseknek, illetve véradásnak.
10.10. Kapcsolatunk a Rétközi Iskolaszövetséggel
Megalakulása óta tagjai vagyunk e szövetségnek. Az iskolavezetés értekezleteken, tanfolyamokon, a
pedagógusok továbbképzéseken cserélik ki tapasztalataikat.
Részt veszünk a szövetség által rendezett versenyeken.
Büszkék vagyunk rá, hogy mi adunk otthon a Rétközi matematika versenynek.
10.11. Egyéb kapcsolatunk
Folyamatosan részt veszünk a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás rendezvényein,
versenyein.
Jó kapcsolatban állunk a Megyei Rendőrkapitánysággal. Számos előadással és kiadvánnyal
segítik tanulóink közlekedési kultúrájának fejlesztését a különböző KRESZ versenyek
lebonyolításában, pályázatok írásában is számíthatunk rájuk. A versenyeken eredményesen
szereplő tanulókat méltóképpen jutalmazzák. Táborozási lehetőséget biztosítanak a felkészítő
tanárok számára is.
Iskolánkban működik a Színi Károly Alapítvány, mely számlájára sokan utalják személyi
jövedelemadójuk 1 %-át.
Aktív a kapcsolatunk a Nők Klubjával.
Egyházak
Sportegyesület
11. Az iskola egészségnevelési programja
A gyermekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet
gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban kialakuló
szokásaikat.
Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást
gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezet viselkedésére.
Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az
egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
Az egészségi állapotot négy tényező határozza meg:
a genetikai adottságok,
a környezet,
az életmód,
az egészségügyi ellátó rendszer működése.
Az iskola az életmódra és az iskola-egészségügyi ellátás minőségére tud érdemi hatást gyakorolni.
Iskolánkban az egészségnevelés mindig szerves része volt a nevelési folyamat egészének.
44
Célunk
Derűs, családias légkörben az individuális nevelés gyakorlatának megvalósítása.
A szülők, a gyermekek, a családok, a közösségek szemléletformálásával a helyes életvitel, a
személyi higiénia és a lelki egészségvédelem kialakítására törekvés.
Egészségesen táplálkozzanak, és tudatosan vigyázzanak egészségükre.
Éljenek egészségesen, kerüljék az ártalmas izgatószereket (alkohol, drog, cigaretta)
Felelősek legyenek nemcsak maguk, hanem társaik egészségéért is.
Igényük legyen a mozgás, a sportolás.
A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:
a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;
az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség
megőrzése szempontjából való fontosságát;
a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság
elérésében;
Feladatunk
Egészségnevelésünk az iskolai élet valamennyi területét áthassa.
Az osztályfőnökök kiemelten foglalkozzanak az életkori sajátosságokból adódó problémákkal.
A szaktanárok óráikba beépítve igyekezzenek a problémák elébe menni.
A folyosókon plakátokon, transzparenseken hívjuk fel a gyerekek figyelmét az egészséges
életmód szabályaira.
Bekapcsolódunk az Always és Blend-a-med programokba.
A testnevelő tanáraink segítséget biztosítsanak és nyújtsanak a gyerekek mozgásigényéhez.
Mozgásfejlesztő és gyógytorna foglalkozásokat szervezzünk, azért, hogy a
gerincbántalmakban szenvedők gyógyulási lehetőséget kapjanak.
A „Színi napok” keretén belül egy napot mindig az egészségnevelésnek szenteljünk.
Különböző egészségvédelmi témában versenyeket, vetélkedőket szervezzünk
Szakemberek – a gyerekeket különösen érintő egészségnevelési témákban - előadásokat
tartsanak.
A komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és
megvalósítása.
Programunk megvalósításához tárgyi és személyi feltételeink adottak.
Az iskolai egészségnevelési programokban, feladatokban közreműködők:
az iskolavezetés
az egészségnevelő
a gyermekorvos
a fogorvos
a védőnő
a testnevelő
a diákönkormányzatot segítő pedagógus
a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
Egészségnevelési programunk a leghatékonyabb támogatói:
a szülők A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. Igyekszünk minél
több szülőt bevonni programjainkba.
Szakemberek segítségével adunk tájékoztatást, információt az egészséges életmódról, így a szülők
aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait.
az Iskolaszék, a szülői munkaközösség
45
Az iskolaszék és a szülői munkaközösség hidat jelent az iskola és a tanulók szülei között. Az
egészségnevelési programról tájékozódva segítséget jelentenek az iskolai program
megvalósulásában.
a gyermekorvos, a fogorvos, a védőnő Iskolánknak van gyermekorvosa, védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását végző
fogorvosa.
Az iskola egészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Ez részben a
szakrendelőkben, részben pedig iskolánk jól felszerelt egészségügyi szobájában történik.
E vizsgálatok:
a tanulók életkorhoz kötött vizsgálatai
a krónikus betegségek, a kóros elváltozások korai felismerésére irányuló tevékenységek
Egészségnevelő munkánkat segítő szervezetek a
Gyermekjóléti szolgálat
Nevelési Tanácsadó
Rendvédelmi szervek
Kapcsolatunk ezekkel a szervekkel folyamatos. Látogatásuk iskolánkban rendszeres. Mindenek előtt a
gyermek érdekeit figyelembe véve segítenek.
A rendőrkapitányság munkatársai a bűnmegelőzési, a rendészeti és közlekedési témájú előadásokban,
programokban rendszeresen nyújtanak segítséget iskolánknak.
Az évek óta folyamatosan működő D.A.D.A. program segítséget nyújt a gyermekeknek a mindenkori
vészhelyzetek felismerésében, a pozitív, illetve negatív befolyások megkülönböztetésében.
Kiemelt feladatunk a prevenció, melyek
a vizsgálatokban jelentkeznek,
a gyermekek körében szakember által tartott felvilágosító előadásokon alapozódnak meg,
olyan fórumokon való részvétel, ahol a tanulókat érdeklő dolgokról beszélgetünk,
előzetesen gyűjtőládába bedobott kérdések segítségével, melyekre választ is kapnak az
„egészségvédelmi délutánokon”.
Az iskolai egészségügyi ellátás a következő területeken nyújt ismereteket:
Az életmód és a betegségek összefüggései.
Az iskola tanulóinak egészségi állapota.
A serdülőkori változások ismerete.
Segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák
megoldásában.
Felvilágosítás környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi
kérdésekben.
Mindennapos iskolai testedzés Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség
kialakításában. Az intézményünk mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló,
reális, fenntartható célkitűzés, hiszen iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a
rendszeres testmozgásra.
Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének
elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a
testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Fontos, hogy lehetőséget kell
adnia az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre
A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges
tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony,
bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést.
Iskolánkban a tanulóknak lehetőségük van arra, hogy minél szélesebb körben ismerkedjenek meg –
lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák
a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki
46
egészségük, fenntartva természetesen a „klasszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák
elsődlegességét. Ezt segítik elő:
Személyi feltétel:
Tanítók, testnevelő tanár, edzők
Tárgyi feltételek:
12x24m-es tornaterem
Iskolai sportudvar
Községi sportpálya
A mindennapos testnevelési programhoz és az azt kiegészítő más mozgáslehetőségekhez
szükségünk van jó kapcsolatokra. A sportot szerető és művelő szülőkre, a helyi sportegyesület
megfelelő végzettséggel rendelkező sportoktatóira, edzőire.
A Köznevelési Törvény szerint biztosítani kell a tanulók számára a mindennapos testnevelést.
A testmozgás program alapja a kötelező testnevelés óra, amely törvényileg szabályozott. A testnevelés
órákhoz szorosan kapcsolódnak a délutáni iskolai DSK (diáksportkör) foglalkozásai, melyek
különböző sportágakban biztosítanak lehetőséget a mozgásra.
futball, atlétika,
tömegsport, gyógy-testnevelés,
néptánc,
az egész napos oktatási rendszerünknek köszönhetően az előzőeken kívül gyermektorna,
mazsorett, valamint változatos játék és sport foglalkozások tartásával tudjuk biztosítani
tanulóink számára a mindennapos testedzést.
A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más
közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy, mint
az interperszonális kapcsolatokban.
Programjainkkal, tevékenységeinkkel, a gyerekeknek átadott ismereteinkkel szeretnénk elérni, hogy
tanulóink testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott, boldog emberek legyenek.
Komplex intézményi mozgásprogram
1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és
egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).
2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően
épüljenek be az óratervi órákba.
3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a foglalkozási
programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős tevékenységekben azok
időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle formái domináljanak a
tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.
4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és
változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport,
sportszakkör, sportkör stb.).
5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak
megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység
rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett tevékenységek
kiemelt iránya legyen.
6. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a
mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.
47
7. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a
testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.
8. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra
támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre.
9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős
és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben
javaslat.
A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv
mellékleteként kerül kidolgozásra.
12. Az iskola környezeti nevelési programja
Célunk Környezetünk védelme iskolánkban minden pedagógusnak szívügye, nevelési programunk szerves
része. Személyes példamutatásunk, együttmunkálkodásunk a gyerekekkel, a szülőkkel, a technikai
dolgozókkal példamutató. Eredménye látható, tapasztalható, az iskola épületén belül, az iskola
udvarán és környékén, és ha igény van rá, a falu területén.
Valljuk, a cselekvő, aktív részvétel a fontos, természetesen figyelembe véve a korosztályok
érdeklődési körét, lehetőségeit.
1-3. osztályban az állat és növényvilág megismerése, a természeti szépségekre való
rácsodálkozás, a felelős magatartás kialakítása a cél.
4-6. osztályban a gyermekek tudjanak a Föld élővilágát veszélyeztető tényezőkről. Tudjanak
különbséget tenni környezet szennyező és környezet barát termékek között. (Föld napi
kiállítások, vásárlási szokások, hulladékgyűjtés módjai, stb.).
7-8. osztályosok már értsék, hogy a természeti erőforrások végesek, az energia felhasználással
való takarékosság minden egyes embernek kötelessége.
Iskolánk külső környezete Az iskolaépület három – különböző időben épült - egységből áll. Az épületegyüttest nagy szabad
terület veszi körül, amit igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a gyerekek mozgás és játékterét, sportolási
igényét, a természetes környezet szépségét és megismerését biztosítsa. A balesetmentes közlekedés
fontosabb szabályainak gyakorlására a KRESZ park ad lehetőséget. Folyamatos a fásítás, szépítés a
játszóudvar és a sportpálya körül.
A biológiai bemutatókert az udvar szélső területén fekszik, ahol a biológiai oktatásnak
megfelelően életközösségek szerint ültettünk fákat, cserjéket. Egy-egy fát az osztályok
„örökbefogadnak”, gondoskodnak a gyomtalanításról, öntözésről, s jelzik az esetleges kártevők
megjelenését.
A sportpálya nemcsak a testnevelési órák fontos terepe, de itt tartjuk ünnepségeink közül a
tanévnyitót, tanévzárót, ballagást. A pálya ÉNy-i oldalát kis park szegélyezi, ahol csendes
pihenésre van lehetőség.
Iskolánk belső környezete Tantestületünk következetes, egységes nevelési módszerei nemcsak a szaktárgyi ismeretek alapos
elsajátítását, hanem az ismeretekre épülő tudatos cselekvésekben is megnyilvánuló magatartást
igyekszik kialakítani. Olyan viselkedéskultúrát, magatartásformát, amelyet a környezet értékeihez való
felelősség jellemez. Ezért a tantermek, folyosók dekorálása esztétikus, életkornak megfelelő. A
következetes ügyeleti munka is meghozta eredményét, rend és tisztaság van mindenütt.
48
Az alsó tagozatos termek színesek, játékos elemekkel tarkított faliképek, montázsok, figurák
közvetítik az elsajátítandó ismereteket. A természet iránti szépség, az élővilág iránti
felelősségérzet kialakítását segíti az élősarkok gondozása.
A felsősök termei szaktanterem, vagy szaktárgyak csoportosításának megfelelő funkciót
kaptak. Dekorációi, transzparensei ennek megfelelően segítik a tanulók ismeretelsajátítását. A
„Zöld hírek” falitáblán a környezet és természetvédelem, az élővilág hírei olvashatók.
Feladatunk A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák
megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó
együttműködést a környezetvédelmi munkában. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges
életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos
gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb
megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő
ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből
beilleszteni a további iskolai munkába.
A környezeti nevelés színterei
A környezeti nevelés érzelmi, értelmi és erkölcsi folyamat. Olyan kultúrát kell létrehozni,
amiben az ember jól érezheti magát, a létfeltételeit nem pusztítja el. Ezért a tanórákon
(nemcsak a természetismeretieken) igyekszünk tanulóinkban felébreszteni a természet iránti
csodálatot, szeretetet, az egyéni felelősségtudatot. Fedezzék fel a természet és társadalom
kölcsönhatását, egymásra utaltságát.
Sétáink, kirándulásaink szervezése, tervezése korosztályoknak megfelelően zajlik. A faluban
rendszeres tanulmányi sétákon (kanálispart, rét, legelő, gyümölcsöskert) mélyítjük el a
szaktantárgyi ismereteket.
A falu nevezetességeinek bemutatásához segítséget kapunk az idős emberektől, a lelkésztől. A
Színi napokon zajló vetélkedőkön teret kapnak falunk, megyénk jeles embereivel,
művészettörténeti emlékekkel, természetvédelemmel kapcsolatos kérdések.
Minden osztály egy-egy napos, a nyolcadikosok általában 2 napos tanulmányi kirándulásokat
szerveznek. Itt is figyelembe vesszük a korcsoportokat.
Hagyomány, hogy 6. osztályos tanulóink erdei iskolában bővíthetik ismereteiket.
Lehetőség szerint vízi tábort is szervezünk, ahol a Tisza és a Bodrog természeti kincseivel
ismerkedhetnek meg gyermekeink.
A nyári vakáció sem eseménytelen, többéves hagyomány az ifjúsági és a családi táborok
szervezése.
Folyamatos tevékenységeink
Szakköreink még több lehetőséget nyújtanak a környezeti nevelésben. Iskolánkban
környezetvédelmi szakkör működik, ahol a tudományos ismereteken kívül folyamatosan
nyomon követjük a szűkebb és tágabb környezetünkben felmerülő problémákat.
A Zöld Hírek falitáblánkon írásban, rajzban, fotókon számolnak be tanulóink kutató munkájuk
eredményeiről. Bemutatunk növény- és állatfajokat. Tudósok életével, munkásságával
ismertetjük meg a gyerekeket.
A TV műsorokból aktuális természet- és környezetvédelmi témákat ajánlunk. Az Alaptörvény
környezet védelméről szóló cikkeit értelmezzük.
Helyi viszonyoknak megfelelő környezeti probléma kiválasztása, helyi környezeti gondok
megismerése, pályázatokon való részvétellel.
Megemlékezünk a nevezetes napokról, mint például az állatok világnapjáról, a víz
világnapjáról, stb.
Az osztálytermek dekorációját gondosan készítjük élősarkok berendezésével. Vigyázunk azok
tisztaságára és védelmére.
49
Olvasó sarkot alakítunk ki, ahová kirakjuk a környezet- és természetvédelmi folyóiratokat,
hogy mindenki könnyen hozzáférhessen.
Nagy gondot fordítunk az iskolaudvar tisztaságára, szépítésére, pihenést elősegítő
kialakítására.
Odafigyelünk az energiatakarékosságra, csak a legszükségesebb vizet és áramot használjuk.
Természetfilmek vetítésével hívjuk fel a figyelmet tanulóink környezetvédelmi igényének
kialakítására.
A téli hónapokban nagy gondot fordítunk a madarak etetésére, melyet saját készítésű
madáretetőkkel segítünk elő.
Gondosan ápoljuk az épületen belül lévő, illetve a külső ládákban, ágyásokban elhelyezett
virágot. A munkát megosztva végezzük: az osztályokban a környezetvédelmi felelős, a
zsibongóban a biológia szaktanárok.
A biológia teremben elhelyezett akvárium gondozását is a környezetvédelmi felelős
gyermekek végzik.
Egészségünk megóvása érdekében a parlagfű irtásban tevékenyen részt veszünk.
Rendezvények, akciók
Madarak és a fák napját minden évben a szabadban ünnepeljük. Rövid műsor után
akadályverseny indul, ahol játékos feladatokat oldanak meg a gyerekek. A Szelesdombon
közös játék, ügyességi vetélkedők (iskolánk legerősebb, leggyorsabb tanulója, stb.), majd
számháború következik. A napi programot osztályonként főzéssel, vagy szalonnasütéssel
fejezzük be. A terepet mindig tisztán hagyjuk magunk mögött.
Föld napja is hagyományos programunk. Ezen a napon, ha képletesen is, minden gyerek
csatlakozik a Föld napja mozgalomban részt vevőkhöz.
Lehetőségekhez mérten arra törekszünk, hogy a Sóstói Állatparkot, a Tuzson János Botanikus
Kertet minden osztály megnézhesse és megismerkedjenek a Falumúzeum nevezetességeivel
is.
A DÖK által szervezett hulladékgyűjtési (papír és ócskavas) akcióban részt veszünk.
Reméljük, munkánkkal segítjük gyermekeinket olyan szellemben nevelni, hogy belátják minden mese,
monda, művészet, tudomány és technika ugyanarról a világegyetemről, természetről, az ember
kapcsolatairól, környezeti egységről szól. Feladatunk ennek megőrzése, saját magunk fennmaradása
érdekében.
Tudjuk, hogy nevelési célunk eléréséhez sok-sok türelemre, időre és munkára van szükség.
A nyolcadik osztály befejeztével olyan gyerekeket szeretnénk útnak indítani, akik általános
műveltségűek, pozitív gondolkodásúak, érzelmi gazdagságuk pedig felvértezi őket, hogy megtalálják
helyüket az életben. Felelősséget tudnak vállalni önmagukért és embertársaikért, valamint a szeretet és
békesség mellett fognak állást foglalni. Sokrétű tevékenységükben kiemelt szerepet kap – az iskolában
tanultak ismeretében - környezetük megóvása, szépítése, az élővilág számára való egészséges
megtartása.
13. Fogyasztóvédelem
Az ENSZ 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár
fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:
az alapvető szükségletei kielégítéséhez való jog
a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga
a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga
a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga
a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog
az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog
a Kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga
50
a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való
jog.
Az Országgyűlés 1997. évi CLV. törvényének első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók
oktatásáról. Leszögezi, hogy a fogyasztók oktatása alapvető állami feladat, amelyet az oktatási
intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve
teljesítenek.
A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeinek is
eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a
fogyasztóvédelem oktatása.
A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott NAT értelmében a helyi tantervnek
biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a
fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is
jelentős szerepet kap.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja, sikerkritériuma
Cél: „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos fogyasztói magatartás
kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)
Sikerkritérium: fejlődjön a fogyasztói kultúra, változzanak a vásárlási szokások, melyek elsősorban a
fenntarthatóság elvét szolgálják.
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei, feladatai
A társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése.
A jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.
A versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a
gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az úgynevezett cselekvési
kompetenciák fejlesztése.(NAT)
Ismereteket, készségeket kell elsajátíttatni, hozzáállást, értékrendet kell formálni a
fenntartható fogyasztás érdekében.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedésének, az együttműködéshez és a résztvételhez
elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag
megtervezett fejlesztése.
A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása során az egyén megismeri a
fogyasztói javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között,
hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.
Kisebb korban a leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, áruismeret, döntés,
kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. Kamaszkorban pedig a jogérzék, jogismeret,
szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret.
Az értékek formálásának lényeges elemei:
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,
a természeti értékek védelme.
Fontos továbbá a fogyasztás során:
a tájékozódás képessége,
a döntési helyzet felismerése,
a döntésre való felkészülés.
51
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing, a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a
területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során,
valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.
A következő fogalmak ismerete nélkülözhetetlen a helyes fogyasztói kultúra és magatartás kialakítása
érdekében:
tudatos, kritikus fogyasztói magatartás,
ökológiai fogyasztóvédelem,
környezettudatos fogyasztás,
megelőző fogyasztóvédelem.
A tantárgyi tartalmak fogyasztóvédelemmel kapcsolatos részeinek felsorolása
Technika Áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggése
Matematika Banki, biztosítási vagy üzemanyag fogyasztási számítások
Fizika Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák)
Földrajz Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások
Magyar nyelv és
irodalom
Reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái
Biológia Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,
táplálékkiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
Kémia Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási
vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata
Történelem EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története
Informatika Elektronikus kereskedelem, Internetes fogyasztói veszélyforrások,
Médiaismeret A reklám képi nyelve és hatásai
A tanórán kívüli tevékenységek
Takarékossági Világnap
Vetélkedők, versenyek szervezése
Piaci séták, üzletek, bankok látogatása
Bolhapiac, zsibvásár
Alkalmazható módszerek a fogyasztóvédelmi oktatásban
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, a családi szokásokról
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Szimulációs játék, esettanulmány
Viták, szituációs játékok
Érveléstechnikai gyakorlatok
52
14. Hagyományaink
Iskolai rendezvényeink hagyományai
Iskolánkban sokéves hagyományai vannak a történelmi évfordulók és más események
megünneplésének. Az egyes ünnepségek megrendezéséért a két munkaközösség a felelős, a
megemlékezéseket pedig egy-egy osztály tartja az osztályfőnök vezetésével. Az ünnephez kapcsolódó
dekorálást, az auladíszítést is ezek az osztályok végzik.
Már hagyománnyá vált, hogy lehetőség szerint a műsorokban közreműködik az iskola
énekkara és a néptánc csoport.
Hagyományos rendezvényeink sorát a tanévnyitó ünnepség kezdi az 5. osztályosok
szervezésében. Ekkorra már ízlésesen dekorált otthonos légkörű osztálytermek és folyosók
várják a gyerekeket, hiszen nem mindegy, milyen benyomások érik őket a nyári pihenés után.
Az 1956-os forradalom évfordulóján a 7. osztályosok adnak ünnepi műsort.
Októberben vagy novemberben a "Színi napok" rendezvénysorozat várja az érdeklődőket. A
program összeállítását a szervező munkaközösség végzi.
Az év legmeghittebb ünnepe a karácsony, amelynek a családokban van igazán nagy
jelentősége. Az iskola igyekszik bensőségessé és családiassá tenni a várakozás napjait.
Hagyománnyá vált a farsangi bál, mely délután kezdődik jelmezes bemutatkozással.
Az 1848-49-es eseményekről a 6. osztályosok ünnepéllyel emlékeznek meg.
Napjainkban fontos a környezetvédelem. Ezzel kapcsolatos a "Föld napjának" és a "Madarak
és fák napjának" megünneplése.
Hagyományosan minden tavasszal megrendezzük a Műsoros estünket, ill. Családi Alapítványi
Napunkat (két évente váltva)
Az évzáró a ballagó diákok ünnepe is egyben, hiszen ezzel búcsúznak el az általános iskolától.
A ballagtatásért a 7. osztály a felelős.
Rádiós műsorral emlékezünk meg az aradi vértanúkról, a zenei világnapról, a költészet
napjáról és a föld napjáról.
Osztálykeretek között ünnepeljük a Mikulást, és az alsó tagozatban az anyák napját.
Év végén könyvjutalomban részesítjük a kitűnő tanulmányi, ill. közösségi munkát végző
tanulókat.
Év végén állófogadást rendezünk az iskolánknak hírnevet szerző tanulóink tiszteletére, melyen
szüleikkel vesznek részt.
Tantárgyakhoz kapcsolódó hagyományaink
Szaktárgyi versenyek:
Iskolai szintű versenyek a tanított tantárgyakból, az éves munkatervnek megfelelően,
vetélkedők: aktuális témából
A Rétközi Iskolaszövetség által szervezett versenyek.
Kistérségi versenyek.
Megyei, országos levelezős versenyek.
A helyi versenyek győztesei képviselik iskolánkat a magasabb szintű versenyeken. Elismerésük
oklevéllel és helyi szabályzat szerint kidolgozott pontrendszerrel történik.
Szakkörök: A költségvetés keretein belül igyekszünk a lehető legtöbb szakkör megtartására,
melyek szaktárgyi, sport és művészeti jellegűek.
Sportolási lehetőségeink
12 órás labdarúgás vagy kosárlabda az `56-os forradalom és szabadságharc emlékére.
Mikulás kupa: teremlabdarúgó mérkőzések 3 község iskolájának részvételével.
Sportnap.
53
Házibajnokságok: kosárlabda, teremlabdarúgás, bombázó, tűzharc, asztalitenisz, váltóverseny,
stb.
Versenyek: játékos ügyességi verseny, mezei futóverseny, RISZ labdarúgó bajnokságok.
Tehetségkutató megyei felmérésben való részvétel.
Barátságos edzőmérkőzések szervezése labdarúgás és kosárlabda sportágakban a környező
települések iskoláival.
Egy-egy osztály testnevelési és sportjáték kihívásának lebonyolítása.
Vízitábor szervezése (a lehetőségek szerint).
A sporttevékenységek értékelésének hagyományai:
Testnevelés órákon pontrendszer alkalmazása.
Tanítási órán kívüli sporttal kapcsolatos tevékenységért a zsetonrendszer alkalmazása. (A
tanulók a zsetonokat a bolhapiacon válthatják át sportszerekre).
Hagyományaink még:
A Rétközi Iskolaszövetség matematika versenyeinek megrendezése.
Pályázatokon való részvétel.
Év végi vizsga 8. osztályban.
Szakköri kiállítások.
Szakköri bemutatkozások.
Órán készült tanulói munkák kiállítása.
A külső és belső környezet kialakításának hagyományai
Osztálytermeink képe a tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó, egészségügyi és esztétikai
szempontból is megfelelő berendezési tárgyakkal illeszkedik az iskola egészéhez.
Az alsó tagozatos termek berendezését úgy igyekeztünk kialakítani, hogy azok kellemes
környezetet teremtsenek a tanuláshoz és a szabadidős foglalkozáshoz egyaránt.
A felső tagozatos termek többnyire szaktanterem jellegűek a tantárgynak megfelelő berendezési
tárgyakkal, így a tanulók szaktárgyi oktatása különböző osztálytermekben történik.
A folyosók, előterek esztétikuma elismerésre méltó. Itt láthatók azok a kiállítások, melyek a
gyerekek egész évi munkájába nyújtanak folyamatos betekintést. A paravánok, a hirdető táblák és
egyéb díszítéshez szükséges eszközök, anyagok mind rendelkezésünkre állnak. Különösen nagy
segítségünkre van az iskola aulájában lévő színpad.
Az iskolaudvar nagysága, használhatósága, esztétikuma jól segíti az iskolában folyó munkát. A
játszórész és a sportudvar a gyerekek mozgásigényét elégíti ki a szünetekben. A biológiai
bemutatókert és a KRESZ-pálya az oktatáson túli szabadidős tevékenységek színterei is.
Büszkék vagyunk, hogy szépen kialakított, kellemes környezetben működhet intézményünk.
Hagyományos kapcsolataink a szülői közösségekkel
Meggyőződésünk, hogy a személyes kapcsolattartásnak rendkívül fontos szerepe van, ezért
igyekszünk az iskolai közéletben aktív közreműködő és segítő részvételüket igénybe venni.
Az Iskolaszék az iskolában a nevelő-oktató munka segítésére, az intézményfenntartó és más
szervezetek együttműködésének koordinálására alakult. Saját programja szerint működik és
jogkörébe tartozó ügyekkel foglalkozik.
Az SZMK választmány egy tágabb körű szülői közösség, mely képviseli az iskolánkba járó
tanulóink szüleit. Osztályonként két választott szülő alkotja az iskolai szülői munkaközösséget. Ez
a közösség a törvény adta jogosítványokkal működik. Ebben a körben a kölcsönös és folyamatos
párbeszéd lehetősége biztosított.
Aktívan közreműködnek iskolai és osztályszintű rendezvényeink szervezésében és
lebonyolításában.
54
Az osztály szülői közösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályfőnök és az
SZMK elnöke, valamint helyettese folyamatos kapcsolattartása biztosítja, hogy naprakészen
tájékozódjanak az osztály életéről. A szülői értekezleteken közösen alakítják ki elképzeléseiket az
osztály életéről, elmondják javaslataikat. Ily módon sok szülő vesz részt munkájával az
osztályterem, az iskola és környezete otthonosabbá tételében. Aktív részesei az
osztályprogramoknak, mely sok közös élményt jelent a gyerekeknek, pedagógusoknak és
szülőknek egyaránt.
15. Feltételek és fejlesztési tervek
15.1. Személyi feltételek
A pedagógusok képzettsége, tapasztalata, teljesítménye és vállalkozási készsége az intézmény
létének alapját képezi.
Intézményünkben a szakos ellátottság jó, csak néhány tantárgyat tanít (évek óta jó
eredménnyel) olyan pedagógus, akik hasonló szakkal rendelkeznek.
Iskolánk Pedagógiai Programjában megfogalmazottak minél színvonalasabb
végrehajtása miatt szükség van arra, hogy pedagógusaink tisztában legyenek a legújabb
módszertani gyakorlattal. Ezeket a folyamatos továbbképzéseken, szakmai előadásokon
sajátítják el.
15.2. A tanítás infrastruktúrája
Az iskola épülete jelenleg részben felújított, mely 10 tantermet (ebből 4 szaktanterem jellegű), 1
technika, 1 torna- és 1 számítástechnika termet, 2 irodát és egyéb kiszolgáló helyiségeket foglal
magába. A következő években szükség van a további felújításra, ami magában foglalja a bejárati ajtók
cseréjét és a fűtés korszerűsítését.
Szemléltetőeszközeink, oktatást segítő berendezéseink biztosítják a zökkenőmentes tanítást.
Modernizálásukat, bővítésüket beterveztük, hiszen a technikai berendezéseknek a kor
követelményeihez igazodó színvonalúnak kell lenni, így fejlesztésük folyamatosan szükséges.
15.3. Gazdálkodás
Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi Tankerületének fenntartása
alatt áll. Működésünket a Nyírpazony Község Önkormányzata biztosítja.
A pályázatokon nyert pénz célzott támogatás formájában nélkülözhetetlen lehetőség.
16. Az iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi
változatok
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a kerettantervekről szóló 51/2012.
(XII. 21.) EMMI rendelet szerint folyik majd az oktatás az általános iskolánkban.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
55
Az új NAT belépése a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet szerint
tanév/évf. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
2013/2014. új NAT régi NAT régi NAT régi NAT új NAT régi NAT régi NAT régi NAT
2014/2015. új NAT új NAT régi NAT régi NAT új NAT új NAT régi NAT régi NAT
2015/2016. új NAT új NAT új NAT régi NAT új NAT új NAT új NAT régi NAT
2016/2017. új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT új NAT
Óraterv 1-4. osztály
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam
Tantárgyak
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+óra
kere
t
Öss
zes
óra
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+óra
kere
t
Öss
zes
óra
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+óra
kere
t
Öss
zes
óra
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+óra
kere
t
Öss
zes
óra
Magyar nyelv és
irodalom
7 1 8 7 1 8 6 1 7 6 1 7
Angol nyelv 1 1 2 1 3
Matematika 4 1 5 4 1 5 4 4 4 4
Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 1 1
Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2 2 2 2 2
Informatika 1 1 1 1
Életvitel és
gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5
Rendelkezésre
álló órakeret 23 2 25 23 2 25 22 3 25 24 3 27
56
Óraterv 5-8. osztály
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Tantárgyak
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+ó
rake
ret
Öss
zes
óra
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+ó
rake
ret
Öss
zes
óra
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+ó
rake
ret
Öss
zes
óra
Ker
etta
nte
rvi
óra
kere
t
Hel
yi t
erve
zésű
+ó
rake
ret
Öss
zes
óra
Magyar nyelv és
irodalom
4 4 4 4 3 1 4 4 4
Angol nyelv 3 3 3 3 3 3 3 3
Matematika 4 4 3 1 4 3 1 4 3 1 4
Történelem 2 2 2 2 2 2 2 2
Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1
Természetismeret 2 2 2 2
Biológia-
egészségtan
2 2 1 0,5 1,5
Fizika 2 2 1 0,5 1,5
Kémia 1 1 2 2
Földrajz 1 1 2 2 2
Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1
Hon- és
népismeret
1 1 1 1
Egészségnevelés 0,5 0,5 0,5 0,5
Közlekedés 0,5 0,5 0,5 0,5
Informatika 1 1 1 1 1 1 1 1
Technika 1 1 1 1 1 1 1 1
Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1
Rendelkezésre
álló órakeret 26 2 28 25 3 28 28 3 31 28 3 31
57
Tantárgyrendszer iskolánkban 1-8. osztályig éves óraszámokkal
Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 288 288 252 252 144 144 144 144
Történelem és állampolgári
ismeretek - - - - 72 72 72 72
Idegen nyelv - - 36 108 108 108 108 108
Matematika 180 180 144 144 144 144 144 144
Informatika - - 36 36 36 36 36 36
Természetismeret - - - - 72 72 - -
Fizika - - - - - - 72 54
Biológia és egészségtan - - - - - - 72 54
Kémia - - - - - - 36 72
Földrajz - - - - - - 72 72
Ének-zene 72 72 72 72 36 36 36 36
Rajz (vizuális kultúra) 72 72 72 72 36 36 36 36
Technika és életvitel 36 36 36 36 36 36 36 36
Testnevelés és sport 180 180 180 180 180 180 180 180
Környezetismeret 36 36 36 36 - - - -
Erkölcstan 36 36 36 36 36 36 36 36
Egészségnevelés 18 18
Közlekedés 18 18
Hon- és népismeret 36 36
Osztályfőnöki - - - - 36 36 36 36
Kötelező óraszám 900 900 900 972 1008 1008 1116 1116
17. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök
kiválasztásainak elvei
Tantestületünk úgy döntött, hogy nem határozzuk meg a pedagógiai programunkban, hogy milyen
tankönyvekkel, taneszközökkel dolgozunk, hisz a tankönyvpiac kínálata folyton változik, de
természetesen szükségesnek tartottuk, hogy a kiválasztás elveit rögzítsük.
A tankönyvek és más tanulói taneszközök kiválasztásának elveit a következőkben határozta meg a
tantestületünk:
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói
taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (humán, reál) határozzák meg az iskola helyi
tanterve alapján.
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden év májusában az ellenőrző útján, illetve a
tanév végén a tanévzáró ünnepségen értesítjük, tájékoztatjuk.
A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő kötelessége.
58
A tankönyvek és tanulói taneszközök kiválasztásánál a munkaközösségek a következő szempontokat
veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyeket több éven át
lehet használni.
Törekszünk a stabilitásra: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás
minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be.
A taneszközök ára lehetőleg a szülők által megfizethető legyen.
18. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok
meghatározásának elvei és korlátai
A tanórákon tanultak elmélyítését, rögzítését, gyakorlását szolgálják az otthon (napközis
foglalkozásokra) adott szóbeli és írásbeli feladatok, az „úgynevezett házi feladatok”.
Az írásbeli és szóbeli házi feladatok adásának elvei:
Egy tanulónak annyi házi feladatot adjunk, hogy az írásbeli és a szóbeli feladatok elvégzése,
megtanulása 2-3 óránál többet ne vegyen igénybe.
Egy napra csak 2-3 tantárgyból adjunk szóbeli és írásbeli feladatot.
Törekedjünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli házi feladatok aránya 50-50 % legyen.
Az osztályfőnök feladata, hogy a szaktanárokkal közösen ütemezzék a témazáró dolgozatok,
felmérések írását, hisz egy nap legfeljebb 2 íratható, így a tanulók legfeljebb 2 témazáró
dolgozatra vagy felmérésre készülhetnek.
A feladott anyagot rendszeresen, következetesen ellenőrizzük, számon kérjük.
Korlátok:
Az őszi, a téli és a tavaszi szünetre minimális házi feladat adható.
A szóbeli és az írásbeli feladatok aránya 50 – 50 %.
Egy délután legfeljebb 2 témazáróra, illetve felmérésre készülhet a tanuló.
A szóbeli és az írásbeli feladatok elvégzésére fordított idő 2-3 óra lehet.
Az egész napos oktatás keretében nincs házi feladat.
19. Az írásbeli beszámoltatások formái, korlátai
Témazáró dolgozat
Ütemezése a témakörök végén történik
Előre be kell jelenteni
Gyakorló, ismétlő, rendszerező órák előzik meg
Egész órán írják a tanulók
A témát átfogó feladatokat, kérdéseket tartalmaz
„Hangsúlyos jegy”
Írásbeli felelet
Nem kell előre bejelenteni
Bármikor íratható
Az óra egy részében írják a tanulók
Csak az előző órai, illetve 1-2 órai anyagot kérjük számon
Pillanatnyi felkészülést tükröz, ugyanolyan értékű, mint egy szóbeli felelet
59
Év eleji felmérés
Év elején íratjuk
Az addig megszerzett tudás mérésére szolgál
Elemezzük, megbeszéljük a tanulók teljesítményét
Mérésre szolgál, nem osztályozzuk
Tanév végi felmérés
Ütemezése tanév végén
Előre be kell jelenteni
Gyakorló, ismétlő, rendszerező órák előzik meg
Egész órán írják a tanulók
A témát átfogó feladatokat, kérdéseket tartalmaz
„Hangsúlyos jegy”
Vizsgák
A 8. osztály végén vizsgáztatunk
Kompetencia mérések
Az esetlegesen a fenntartó által elrendelt mérések
Az írásbeli beszámoltatás korlátai
Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható
Az íratás rendjének be nem tartása az írásbeli beszámoltatás elhalasztását jelenti
A korlátok betartatásáért az osztályfőnök a felelős
20. Helyi tantervünk
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A
Matematika A
Fizika A
Kémia A
Biológia-egészségtan A
Ének-zene felső tagozat A
Ének-zene alsó tagozat A
Földrajz B
Tantárgyainkhoz kidolgozott helyi tanterveinket (óraszámok, követelmények) az 1. számú
melléklet tartalmazza.
60
A magyar-angol két tanítási nyelvű oktató - nevelő munka alapelvei:
A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven folyik.
Iskolánkban a célnyelv: angol.
A célnyelven tanított tantárgyaknak meg kell felelniük a tanulók életkori
sajátosságainak.
A nyelvi ismeretek mellett az iskola gondoskodik arról, hogy az oktatás ismeretanyaga
és mélysége megfeleljen az általános tanterv alapján oktatott tanulóiéval.
Az intézmény az alapozó szakaszban intézményen belül biztosítja az átjárhatóságot.
Célok és feladatok:
A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi és idegen nyelvi tudást egyidejűleg és
kiegyensúlyozottan fejlessze.
A tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra az idegen nyelvű információk
feldolgozására.
A tanulók alkalmassá váljanak az idegen nyelven történő továbbtanulásra
Különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és
nyitottságra.
Pozitív ön- és országkép kialakítása.
A tanulók legyenek képesek:
- Idegen nyelven való gondolkodásra
- Az angol nyelv használatára az információ szerzésében, közlésében és
alkalmazásában
Pedagógiai eljárások:
Az angol nyelv intenzív oktatása.
A megfelelő nyelvi környezet biztosítása a korai két tanítási nyelvű oktatás útján.
Angol anyanyelvű lektor tanár alkalmazása.
Céljait és helyi tantervét a 2. számú melléklet tartalmazza.
21. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési-értékelési
rendszere
Az iskolában minden pedagógus végez ellenőrzést. A tanárok minden tanórán, minden téma
befejeztével, nevelőmunkájuk minden fázisában ellenőriznek. Ezt teszik, amikor a tanulók tudását
mérik, ismereteik alkalmazását értékelik. Ezzel tulajdonképpen önmaguk pedagógiai tevékenységének
önellenőrzése és saját teljesítményük mérésére is kényszerülnek. Az ellenőrzésnek a vizsgálat során ki
kell terjednie a külső és a belső feltételekre is, mert csak így kaphatunk valamennyire is valósághű
képet.
Az ellenőrzés nem az uniformizálásra, a sablonhoz való ragaszkodásra törekszik, hanem az egyéneket
– a követelményekhez mérten, a körülményeket figyelembe véve – az elért eredményekben ítéli meg,
61
és arra ösztönöz, hogy saját módszereiket, önállóságukat megtartva, továbbfejlesztve növeljék
eredményességüket.
Az ellenőrzés, a beszámoltatás során a teljesítmény megítélésében viszonyítási alapként mindig
valamilyen normát használunk, ahhoz hasonlítjuk a konkrét tényeket. Ahhoz, hogy összehasonlítást
tehessünk, a munkát valahogy mérnünk kell. Ez a mérés a munka természete szerint lehet egyszerűbb
és bonyolultabb.
Az értékelésnél nagyon fontos szempont a tanuló személyiségének figyelembe vétele. Értékelési
rendszerünket úgy kell kialakítani, hogy az személyre szóló és ne kategorizáló legyen.
A tanulókat első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges
minősítéssel kell értékelni.
Ha a tanuló nem teljesítette a követelményeket, felzárkóztatásra szorul. A szülő bevonásával értékelni
kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni az akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni azok
megszüntetésére.
21.1. A tantárgyi értékelés közös követelményei
A szöveges értékelés dokumentumai
Alsó tagozatban 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges
minősítéssel történik a teljesítmények értékelése.
Érdemjeggyel való minősítés a második osztály második félévében kezdődik.
Az 1. évfolyamon év végén a szöveges értékelés az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány
pótlapon történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része.
Havonta és félévkor a szöveges értékelés értékelőlapon történik. Az értékelő lapokat az osztályfőnök
tanulónként értékelő mappába gyűjti, és egy évig megőrzi.
A szöveges értékelés technikai megoldása
Mikor? Az értékelés területe Az értékelés rögzítése Ki értékel?
Folyamatosan Magatartás, szorgalom
Tantárgyi tudás Tájékoztató, napló Osztályban tanítók
Havonta
Magatartás, szorgalom
Tantárgyi tudás
Általános értékelés
Értékelő lapon Osztályban tanítók
Félévkor
Magatartás, szorgalom
Tantárgyi tudás
Általános értékelés
Értékelő lapon, napló,
tájékoztató Osztályban tanítók
Év végén
Magatartás, szorgalom
Tantárgyi tudás
Általános értékelés
Értékelő lapon, napló
Bizonyítvány Osztályban tanítók
A minősítés formái szöveges értékelésnél
Kiválóan teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit megbízhatóan,
pontosan elsajátította és tudását alkalmazni képes.
62
Jól teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit elsajátította, kisebb
pontatlanságokkal képes alkalmazni tudását
Megfelelően teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit kisebb
hiányosságokkal elsajátította, kevés segítséggel képes alkalmazni tudását
Elfogadhatóan teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit pontatlanul,
felszínesen sajátította el, tudását csak segítséggel képes alkalmazni.
Felzárkóztatásra szorul, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit csak
minimálisan sajátította el, önálló munkavégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel
képes feladatvégzésre.
Nem felelt meg, ha a tanuló a továbbhaladáshoz szükséges minimális tananyagot sem
sajátította el, önálló munkavégzésre nem képes, nevelői segítséggel sem képes feladatvégzésre
Az értékelés alapjául szolgáló információk:
A tanuló és a pedagógus napi kapcsolata,
a napi tanulói kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése szóbeli feleletekkel, tesztekkel,
írásbeli feladatok javításával,
összegző kép a tanuló munkájáról: témazáró felmérések, szóbeli feleletek, elkészített
munkadarabok, beszámolók, gyűjtőmunkák stb.
különböző intézményi, körzeti, kistérségi, országos versenyeken elért eredmények,
iskolán kívüli vállalások,
szülő-pedagógus gyakori párbeszéde,
szociometriai mérések a társas kapcsolatokról,
kérdőívek és beszélgetések a tanulási szokásokról,
állandó kapcsolat a napközis (tanulószobás) nevelővel,
önértékelő megbeszélések az osztályközösségben, kiscsoportban,
az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélései,
a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.
Az értékelés célja:
A teljesítményszint és a tudásszint jelzése.
Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét.
Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.
Az önértékelés képességének kialakítása.
Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében.
Az értékelés legyen:
Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású.
Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő.
Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú.
Következetes, szakszerű és felelősségteljes.
Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek.
Tárgyszerű legyen (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek)
Előrevivő legyen (hogyan lehetséges a javítás)
Az értékelés hagyományai:
A tanórákon:
Munkánk során a régi, bevált értékelési formákat követjük, figyelembe véve, hogy a tanuló tisztában
legyen a vele szemben támasztott követelményekkel, valamint azzal, hogy milyen módon felelt meg az
elvárásoknak.
63
A tanuló tanévenként, tantárgyanként egyszeri javítási lehetőséget kérhet. Félévente egyszer
számonkérési halasztást kérhet, ha azt az óra elején jelzi tanárának. Az igyekezet (a „befogadási
készség”, a szorgalom, a fejlődés), a feleletben jelzett tudás értékét növeli.
A magatartás és szorgalom minősítése a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményének
figyelembevételével történik.
A tanórán kívüli tevékenységeken:
Iskolánknak van egy saját értékelési rendszere – a pontozás – mellyel tanulóink tanórán kívüli
tanulmányi, sport, kulturális és közéleti teljesítményét értékeljük.
A tanulmányi munka pontozásának alapja:
tanulmányi versenyeken való részvétel
tanulmányi versenyeken elért helyezések
A sportteljesítmények pontozásának alapja:
sportversenyeken való részvétel
sportversenyeken elért helyezések
A kulturális és közéleti tevékenység pontozásának alapja:
kulturális illetve közéleti versenyeken, rendezvényeken való részvétel
kulturális illetve közéleti versenyeken elért helyezés
iskolai műsorokban, megemlékezéseken való szereplés
A pontozási rendszer győztesei az iskola által szervezett kiránduláson vehetnek részt.
Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére
Az ismeretek, készségek, a tantárgyi követelmények elsajátításának szintjére,
a tanórai és a tanórán kívüli magatartásra,
a szorgalomra, ezen belül a felkészülésre, a feladatvállalásra, a feladatvégzésre, a szükséges
felszerelés meglétére,
szabálytiszteletre, felelősségvállalásra, viselkedésre,
a korábbi teljesítményhez képest megmutatkozó fejlődésre.
Az értékelés funkciói:
A folyamatos munka visszajelzésének eszköze.
Fontos motivációs tényező.
Az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték
kontroljának eszköze.
Sikert, kudarcot jelez.
Az önismeret kontrolja.
Az elvárt képességek szintmérésének, az előrehaladási mérték megállapításának eszköze.
A tanulók tudásszintjének értékelése
A gyermekek teljesítményét, ismereteit az iskolába lépéstől kezdve folyamatosan megfigyeljük,
ellenőrizzük és értékeljük. Megfigyeljük a munkatempót, eszközhasználatot, önállóságot,
fogalomépítést, a szaknyelv megfelelő használatát.
Az értékelés szóbeli (felolvasáskor, írásbeli feladatok külalakjának megítélésekor, vers- és
tartalommondáskor, gyűjtőmunka és dramatikus játékok során) és írásbeli (szöveges értékelés,
teljesítményszintek jelölése százalékosan év közben, év elején és év végén) lehet.
Az osztályzatok száma félévenként minimum 5 jegy. Időbeni eloszlása havonta legalább 1
jegy. A diagnosztizáló felméréseket csak értékeljük, de nem osztályozzuk.
Az 1-4. osztályban a tanító köteles beírni az értékelést, a jegyet a tanuló tájékoztató füzetébe,
illetve ellenőrzőjébe.
64
5-8. osztályban a tanuló köteles beírni a jegyet az ellenőrzőjébe és a szaktanárral aláíratni. Az
osztályfőnök legalább 2 havonta ellenőrzi ezt.
Évközi osztályzatok kritériuma a követelményszintnek való megfelelés tantárgyanként.
Félévente legalább 5 osztályzat legyen tantárgyanként, ebből 1 vagy 2 szóbeli felelet, a
tantárgy jellegétől és heti óraszámától függően.
Félévi és év végi osztályzatot az évközi jegyek alapján kapják a tanulók, nagyobb értékű a
témazárók osztályzata.
A szóbeli felelet értékelésében részt vehetnek a tanulók is.
A témakörök végén témazáró dolgozatot íratunk, és ötfokozatú osztályozással értékeljük. Ez
lehet központi, vagy a szaktanár által összeállított feladatlap.
Egy nap csak 2 témazárót írhatnak a tanulók.
21.2. A teljesítménymérés rendszere
Tudásszint-mérés tantárgyanként, tanórákon:
témazáró dolgozatok,
felmérők, tudáspróbák,
szóbeli beszámoltatások,
rövid írásbeli feleletek,
önálló kutató, gyűjtőmunka, beszámolók,
tanulmányi és sport versenyek, vetélkedők,
kísérletek.
A tudásszint-méréseket maximum 10 napon belül értékeljük, s ennek eredményét a gyerek és a
szülő tudomására hozzuk.
Évfolyamszintű mérésre kerül sor csoportbontások előtt tantárgyanként, illetve a
munkaközösségek megállapodása alapján. Ezeknek a mérőlapjait a munkaközösségek állítják
össze. Értékelésüket, feldolgozásukat is a munkaközösségek végzik.
A 8. évfolyam tanulói záróvizsgát tesznek.
21.3. A tanuló tudásának értékelése
Az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam félévéig
Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Ki értékel?
Év közben A tanítók által kidolgozott szimbó-
lumrendszer, kategóriák alapján.(piros
csillag, piros pont, fekete pont, stb.)
értékelőlap
tanulói munkafüzet
tájékoztató füzet
tanítók
(napközis nevelők)
Félévkor Szöveges értékelés a tanítók által
kidolgozott szempontok alapján. tájékoztató füzet
értékelőlap
napló
tanítók
(napközis nevelők)
Év végén Szöveges értékelés a tanítók által
kidolgozott szempontok alapján. bizonyítvány
napló
iskolalátogatási bizo-
nyítvány
tanítók
(napközis nevelők)
65
A 2. évfolyam félévétől–8. évfolyam végéig
Az értékelés módja, formája Az értékelés rögzítése Ki értékel?
Év közben érdemjegy
dicséret, elmarasztalás
pedagógus által kidolgozott
szimbólumrendszer
havonkénti magatartás és
szorgalom értékelése érdem-
jeggyel
osztálynapló
ellenőrző könyv
magatartás füzet
szaktanárok
osztályfőnök
Félévkor érdemjegy
szaktárgyi dicséret
a magatartás és szorgalom betűvel
ellenőrző
osztálynapló
szaktanárok
osztályfőnök javaslata
alapján az osztályozó
konferencia
Év végén osztályzat betűvel
magatartás, szorgalom mint
félévkor
osztálynapló
bizonyítvány
szaktanárok
osztályfőnök javaslata
alapján az osztályozó
konferencia
Osztályzattal (érdemjeggyel) történő értékelésnél
Kitűnő, ha a tanuló a jeles tudás mellett tanulótársaihoz képest kiemelkedő teljesítményt ér el és
tanulmányi versenyeken eredményesen szerepel.
Jeles, ha a tanuló tudása megfelel a tantervi és az iskolai dokumentumokban megfogalmazott
követelményeknek, azokról önállóan, összefüggésrendszerbe építve ad számot. Befogadási
képessége, válaszadása meggyőző. Ismeretei alkalmazásában kreatív.
Jó, ha a tanuló tudása megfelel a tantervi, illetve az iskolai dokumentumokban megfogalmazott
követelményeknek. Önálló megnyilvánulását és az ismeretek összefüggésrendszerbe illesztését
tanári rávezető kérdéssel vagy egy résztéma megjelölésével képes teljesíteni. Befogadási
képessége stabil, válaszadása kisebb pontatlanságot is tartalmazhat.
Közepes, ha a tanuló tudása egy-két lényegi hiányossággal felel meg a tantervi és az iskolai
dokumentumokban megfogalmazott követelményeknek. A rávezető kérdésekre adott válaszában
vannak lényegi információk, ezekben bizonytalan. Befogadási készsége változó, válaszadása az
összefüggésrendszer ismeretének egy-két lényeges részének hiányára is utal.
Elégséges, ha a tanuló tudása arra elegendő, hogy a tantervi és az iskolai dokumentumokban
megfogalmazott követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa. Ismeretei és a tárgyi
összefüggésrendszer hiányosságai lényegesek, a befogadási készsége gyenge, válaszadása
érdeklődése hiányára is utal.
Elégtelen, ha a tanuló tudása nem elegendő a tantervi, illetve az iskolai dokumentumokban
megfogalmazott követelmények teljesítéséhez. Ismeretei, az összefüggésrendszerben való
tájékozottsága alapvetően hiányosak vagy nincsenek. Befogadási készsége rossz, válaszadásában
nincsenek értékeket képviselő adatok.
Nincs osztályzás, félévkor és év végén „Részt vett” bejegyzés kerül az ellenőrzőbe, a bizonyítványba
és az anyakönyvbe az alábbi tantárgyakból:
informatika 3-4. osztály
angol nyelv 3. osztály
hon- és népismeret 5-6. osztály
közlekedési ismeretek 5-6. osztály
egészségnevelés 5-6. osztály
hit- és erkölcstan 1-8. osztály
66
21.4. A tanuló magatartásának értékelése
Szempontok Példás jó Változó Rossz
Példamutatása Nagyfokú,
követendő.
Neveltségi
szintjében, emberi
kapcsolataiban
apróbb
hiányosságok
tapasztalhatók, de
törekszik
kijavításukra.
Nem követendő.
Gyenge.
Negatív.
Iskolai
feladatvégzése,
közösségi élete
Az iskolai
feladatokból önként
részt vállal, azokat
teljesíti.
Munkavégzése
pontos, megbízható.
A közösség fejlődését
munkájával, jó
kezdeményezéseivel,
véleményével
elősegíti, társait
ösztönzi. Hatása a
közösségre pozitív.
Részt vesz a
közösségi életben, a
rábízott feladatokat
elvégzi. Nem
kezdeményező.
A közösségi
munkában csak
vonakodva vesz
részt, alakítására
nincs befolyással.
Tevékenységében
labilis.
Fegyelmezetlen
magatartásával a
közösség fejlődését
hátráltatja, rossz
példát mutat
társainak,
szándékosan árt a
közösségnek.
Negatív hatással van
a közösségre.
Felnőttekkel,
társaival való
törődés
Udvarias, segítőkész,
tisztelettudó,
megértő,
együttműködő és
jóindulatú.
Igyekszik jól nevelt,
segítőkész lenni.
Nem segítőkész.
társaival szemben
gyakran goromba,
durva.
Neveletlenül
viselkedik,
tiszteletlen. Társaival
durván beszél,
verekszik.
Viselkedése,
hangneme
Kifogástalan. Ritkán
kifogásolható.
Gyakran
kifogásolható mind
viselkedése, mind
hangneme.
Durva, goromba.
A házirend
betartása
Betartja, betartására
ösztönöz.
Betartja. Többször vét a
házirend és a
közösségi magatartás
szabályai ellen.
Sokat vét ellene.
Fegyelmezett-
sége
Nagyfokú. Fegyelmi
intézkedés nem volt
vele szemben.
Fegyelmezési
problémák ritkán
fordulnak vele elő,
ezek is
kismértékűek.
Fegyelmi fokozata
legfeljebb
osztályfőnöki
figyelmeztetés.
Önértékelése irreális,
felelősségérzete,
rendszeretete
ingadozó, gyenge.
Legsúlyosabb
fegyelmi intézkedés
vele szemben
igazgatói
figyelmeztetés.
A nevelési
ráhatásokat tudatosan
elutasítja. Hibáit nem
látja be. Fegyelmező
intézkedés vele
szemben igazgatói
intés vagy ettől
magasabb fokozat.
67
21.5. A tanuló szorgalmának értékelése
Szempontok Példás jó Változó hanyag
Tanulmányi
munka
Tanulmányi
munkájában kitartó,
a tőle telhető
legjobb eredményre
törekszik.
Figyel az órákon, a
házi feladatot
elvégzi. Az órákra
képességeihez
mérten
lelkiismeretesen
készül, az órán
megfelelően
dolgozik.
Ingadozó. Hanyag és
a jó munkák
váltogatják egymást.
Gyenge.
Képességeihez és
körülményeihez
képest csak
vonakodva és
keveset tesz
tanulmányi
előrehaladása
érdekében.
Munkavégzése Munkavégzése
pontos, megbízható,
precíz, igényes.
Maximális
önállósággal
dolgozik.
Munkabeosztása
igen jó,
önellenőrzése
megbízható.
Ösztönző hatásokra
rendszeresen
dolgozik.
Munkabeosztása jó.
Ellenőrzi munkáját,
önmagát, de időnként
ellenőrzésre szorul.
Önállótlan, csak
utasításra kezd
munkához.
Munkabeosztása
gyenge. Nem
ellenőrzi önmagát,
ellenőrzésre szorul.
Gyakran dolgozik
képességszintje alatt.
Megbízhatatlan,
pontatlan. Munkáját
gyakran nem végzi
el. Munkafegyelme
rossz.
Többletfeladat
vállalása
Igen sok
többletfeladatot
vállal.
Kevés
többletfeladatot
vállal.
Csak nagyon ritkán
vállal
többletfeladatot.
Nem vállal
többletfeladatot.
Kötelességtuda-
ta
Magasfokú, állandó,
lankadatlan. Mindig
készül, figyel.
Általában felkészül,
de különösebb
érdeklődést nem
mutat.
Változékony.
Szétszórtság
jellemzi, ritkán figyel
valamire.
Érdektelenség, teljes
közömbösség
jellemzi.
Tanórán kívüli
információk
felhasználása
Érdeklődése
sokirányú. Sokszor
a tananyagon felül
is produkál,
ismeretanyaga
kiterjedt.
Érdeklődése
általában megmarad
az iskolai tananyag
keretein belül.
Csak nagyon ritkán
fordul elő.
Egyáltalán nem
fordul elő.
68
21.6. tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái
Jutalmazás
Ideje adományozó
Napközis nevelői
dicséret
Kiemelkedő közösségi
munkáért.
A tanév folyamán, amikor
a tanuló érdemes lesz rá.
Napközis nevelő.
Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi
teljesítményért.
A tanév folyamán, amikor
a tanuló érdemes lesz rá.
A szaktanár.
Osztályfőnöki dicséret
Kiemelkedő közösségi
munkáért.
A tanév folyamán, amikor
a tanuló érdemes lesz rá.
Az osztályfőnök
(szaktanárok, a napközis
nevelő, a DÖK javaslata
alapján).
Igazgatói dicséret Kimagasló tanulmányi,
kulturális és
sporteredményért.
Kiemelkedő
versenyeredményért.
A tanév folyamán, amikor
a tanuló érdemes lesz rá.
Az osztályfőnök és
szaktanár javaslatára az
igazgató.
Oklevél Példamutató
magatartásért.
Kimagasló tanulmányi
eredményért.
Kimagasló szakköri
munkáért.
A tanév végén. Az osztályfőnök és
szaktanár javaslatára az
igazgató.
Jutalomkönyv Kitűnő tanulmányi
eredményért.
Kimagasló kulturális és
sporteredményért.
A tanév végén. Az osztályfőnök és a
szaktanár javaslatára az
igazgató.
A Színi Károly
Általános Iskola
- kiváló tanulója
- kiváló sportolója
- kiváló diákművésze
- „Jó tanuló, jó
sportoló” cím és
oklevél
Az adott területen nyújtott
kiváló teljesítményéért.
A tanév végén. Szaktanárok, DÖK
javaslata alapján az
igazgató.
Színi díszoklevél,
Nevelőtestületi dicséret
Nyolc éven keresztül
nyújtott kimagasló
tanulmányi és közösségi
eredményért.
A nyolcadik évfolyam
végén, 1 fő.
A nevelőtestület.
69
Fegyelmező intézkedések
Szaktanári figyelmeztetés
A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi
feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség
miatt.
Osztályfőnöki figyelmeztetés,
intés, megrovás
A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségszegése, a
házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.
Igazgatói figyelmeztetés,
intés, megrovás
Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás,
szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt.
Tantestületi figyelmeztetés,
intés, megrovás
Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás,
igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt.
Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító
szaktanárok véleményének figyelembevételével történik.
A bejegyzés az ellenőrzőbe a szaktanár, az osztályfőnök vagy az igazgató feladata.
Valamennyi fegyelmező intézkedést a szülővel tudatni és láttamoztatni kell.
21.7. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei és szempontjai
Pedagógusainktól minőségi munkavégzést várunk el, melyen az intézményi célok és elvárások
szerinti, vagy azon túllépő színvonalú tevékenységek elérésének készségét és kiemelkedő
teljesítmények felmutatását értjük. E teljesítmények az iskola folyamatos és sikeres környezeti
alkalmazkodásának, az intézményi siker elérésének feltételei. Ezért szükséges a pedagógus oktató-
nevelő munkájával kapcsolatos tevékenységének minél szélesebb körű figyelembevétele az
alábbiakban felsoroltak szerint:
Az oktató-nevelő munka színvonala, hivatástudat, felelősségérzet
önképzés
továbbképzéseken való részvétel
pedagógiai érzékenység
Pedagógiai fejlesztő tevékenység
osztályfőnöki tevékenység
közösségteremtő, fejlesztő program
tanulókkal való viszony kialakítása
diákönkormányzati tevékenység
tehetséggondozás
felzárkóztatás
Módszertani, tantárgypedagógiai felkészültség
innovatív szellemiség és problémaérzékenység az oktató munkában
ötletesség
kreativitás az oktatás és képzés színvonalának emeléséért
pályázatokon való részvétel (pályázatírás)
publikációs és tudományos tevékenység
Meghatározott munkateljesítmény elérése
tanulmányi, sport- és kulturális versenyeken a tanítványok által elért rétközi, városi, megyei,
területi, országos eredmények
Szabadidős, kulturális és sporttevékenység
közéletiség az iskolában és az iskolán kívül
ötletesség
iskolai programok szervezése és lebonyolítása
műsorok szervezése és lebonyolítása
versenyszervezés
táborok, kirándulások szervezése
70
Kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó képesség kollégákkal, diákokkal és a szülőkkel
kollegalitás
segítőkészség
tolerancia
megértés
Nevelő tevékenység tanórán kívül
környezetvédelmi nevelés
egészséges életmódra nevelés
kulturális életre nevelés
sportéletre nevelés
állampolgári magatartásra nevelés
családi életre nevelés
22. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az esélyegyenlőség annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne
jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. Iskolánk az oktatás-nevelés során
tiszteletben tartja a tanulók emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét.
Esélyegyenlőségi intézkedéseink célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlő bánásmód
elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat.
Különös gondot fordít a kiemelt figyelmet igénylő tanulók helyzetére, folyamatosan kapcsolatot tart,
együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró
intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében.
Az iskolánkban folyó pedagógiai-szakmai munka célja az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség
biztosítása:
Diszkrimináció mentes nevelés ,oktatás
Szegregációmentesség
Egyenlő bánásmód
Integráció biztosítása
Befogadó, toleráns légkör
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása
Minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása
Esélyteremtő támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása
Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetést nemre, faji hovatartozásra,
bőrszínre, fogyatékosságra, társadalmi származásra vonatkozóan.
Tiltjuk a zaklatás és megtorlás alkalmazásának minden formáját.
Az esélyegyenlőség mindannyiunk számára fontos érték! Segít elérni azt a célunkat, hogy minden
tanulónak esélye legyen az őt megillető alapkészségek elsajátításához, hogy tovább építve sikeres és
hasznos tagjává váljon társadalmunknak.
71
23. Vizsgaszabályzat
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
a) javítóvizsga
b) osztályozó vizsga
c) különbözeti vizsga
d) pótló vizsga
vonatkozik.
e) záróvizsga (külön rend szerint)
A vizsgatárgyak követelményeit a helyi tanterv tartalmazza.
A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az
igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.
A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki.
A vizsga időpontjáról és helyszínéről a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő
(gondviselő) postai értesítést kap
Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó
vizsgára való jelentkezés írásban kell kérelmezni a szülőnek az igazgató felé. Az osztályozó
vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.
A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A
vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt tájékoztatást kap.
A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi
tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében
foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
Vizsgaforma, vizsgarészek
szóbeli vizsga
írásbeli vizsga
A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai
1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek
kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc.
2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell
megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót
előzőleg tanította.
4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.
5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell
lennie.
6. A tanulónak az írásbeli vizsgán több feladatból álló feladatlapot kap. Kidolgozására legalább
45 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.
7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja
megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal lehetőséget ad egy új
téma megjelölésével a felkészültség bizonyítására. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint
15 perc a felelet időtartama.
8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem
megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye:
72
elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az
önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.
10. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.
11. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a
jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
12. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.
13. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.
14. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja. Az írásbeli
feladatlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett
időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet.
15. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és
aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.
16. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott
záradékokkal be kell vezetni.
17. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb
teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.
Záróvizsga szabályzat
A záróvizsga célja és feladata
az érvényes tantervi követelmények elsajátításának ellenőrzése,
az általános iskolai tantervi követelmények átismétlése, rendszerezése,
felkészülés a középfokú oktatási intézményekben való továbbtanulásra.
A szóbeli és írásbeli vizsgák rendje
A záróvizsga a 8. osztályban tanulóknak legfeljebb négy tantárgyból - magyar nyelv- és irodalom,
matematika, történelem, és egy szabadon választható tantárgy – lehetséges. A vizsgatárgyak
számát és a vizsga módját minden tanévben a tantestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten.
A felajánlott szabadon választható tárgyról október 30-ig dönthetnek a tanulók, s erről írásbeli
nyilatkozatot is tesznek. Ezt csak az iskolavezetés jóváhagyásával változtathatják meg.
Írásbeli vizsga magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból.
A választott tantárgyakból a szaktanár döntése alapján a vizsga lehet írásbeli vagy szóbeli.
A vizsgatételeket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki - november 30-ig, - melyet a
tanulókkal december 10-ig ismertetni kell.
A vizsgatételek száma tantárgyanként 15-20 között lehet.
Az írásbeli vizsgák feladatsorát április 30-ig az iskola igazgatójánál letétbe kell helyezni, melyet
csak a vizsga kezdetekor lehet a tanulókkal megismertetni.
Az írásbeli dolgozatot 48 órán belül ki kell javítani, de eredményét csak a vizsgák végén kell
ismertetni.
A záróvizsgák eredményét be kell számítani a tanuló év végi osztályzatába, olyan súlyponttal,
mintha témazáró dolgozat lenne.
A záróvizsga eredményét a szülőkkel ismertetni kell, külön megjelölt időpontban, nyilvánosan.
A záróvizsga meglétéről a bizonyítvány "jegyzet" rovatába bejegyzést kell tenni, az eredmény
ismertetése nélkül.
Felkészülés a záróvizsgára
A 8. osztályos tanulóknak a tanév során legalább öt tanítási, illetve szakköri órát biztosítunk a
vizsgatételek megbeszélésére, a tételvázlatok kidolgozására.
A záróvizsgák szervezési feladatai
A vizsgabizottság elnöke: az iskola igazgatója vagy helyettese.
A vizsgabizottság tagjai: az iskola pedagógusai, - és ha igénylik- a szülők egy választott
képviselője.
Egy tanuló egy napon csak két tantárgyból vizsgázhat.
73
Egy tanár egy napon maximum 25 főt vizsgáztathat.
Az írásbeli vizsga tantárgyanként maximum 120 perc lehet.
A szóbeli vizsga felkészülési ideje minimum 15 perc lehet, a vizsgáztatás ideje pedig maximum 15
perc.
A záróvizsgát júniusban kell lebonyolítani.
24. Záró rendelkezések
23.1. A Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony Pedagógiai
programja 2013. május 1-jén lép életbe.
23.2. A Színi Károly Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Nyírpazony Pedagógiai
programját a nevelőtestület kétharmados többséggel a Közoktatási Törvény vonatkozó
előírásainak figyelembe vételével fogadhatja el.
23.3. A tantárgyak és a hozzátartozó órakeretek elfogadása kétharmados többséggel történhet.
23.4. A Pedagógiai Program meghatározza az intézményben folyó tevékenység alapját. Változtatása a
törvényi előírások betartásával, a nevelőtestület és a fenntartó egyetértésével lehetséges azzal a
kikötéssel, hogy a módosítás nem érintheti hátrányosan a közoktatási feladatok ellátását.
23.5. Mellékletek: azok a kiegészítő adatok és szabályzatok, amelyek a Pedagógiai Program
konkretizálását biztosítják.
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és a Kollektív Szerződés, amelybe kerülnek -
a nevelőtestület elfogadása, illetve a Fenntartó jóváhagyását követően - a személyi és
társadalmi változások következményeiként kialakult és szükséges módosítások.
A tantárgyi programok, melyek tartalmi szakszerűségért az illetékes munkaközösségek
felelnek. Módosításuk a minimumkövetelmények esetében a Kerettanterv módosításához
kötött, míg az e fölötti tartalmak a nevelőtestület hozzájárulásával változtathatók.
Egyéb mellékletek, a nevelőtestület, illetve az érintett szervezeti egységek hozzájárulásaival
módosíthatók.
A tanítandó tantárgyak köre felmenő rendszerben a nevelőtestület kétharmados többségének
hozzájárulásával történhet.
A választható foglalkozások köre és időkeretei tanévenként az érintett munkaközösségek vagy
az iskola vezetője kezdeményezésére kerülhetnek újból meghatározásra, a nevelőtestület
kétharmados többségének támogatása esetén. Amennyiben a választható foglalkozásra nincs
jelentkező, az időkeret ennek megfelelően csoportosítható át, de nem lépheti túl a Közoktatási
Törvény, illetve a Fenntartó által meghatározott időkeretet. A módosításhoz az óraszámot
leadó munkaközösség beleegyezése is szükséges.
74
Tartalom
1. Az intézményünk egységes nevelési rendszere ............................................................................................ 2 1.1. Alapelvek ..................................................................................................................................................... 2 1.2. Célok ............................................................................................................................................................ 2 1.3. Feladatok ..................................................................................................................................................... 3 1.4. Kapcsolatok ................................................................................................................................................ 3
2. Tágabb környezetünk ....................................................................................................................................... 4 3. Iskolánkról ......................................................................................................................................................... 4
3.1. Történetünk ................................................................................................................................................ 4 3.2. Szűkebb környezetünk ............................................................................................................................... 4 3.3. Tantestületünk ............................................................................................................................................ 4 3.4. Dolgozóink .................................................................................................................................................. 5 3.5. Tanulóink .................................................................................................................................................... 5 3.6. Segítőink ...................................................................................................................................................... 5
4. Intézményünk jogállása .................................................................................................................................... 6 4.1. Jogi státuszunk: .......................................................................................................................................... 6 4.2. Névadónk .................................................................................................................................................... 6 4.3. Intézményi jelképeink ................................................................................................................................ 6
5. Az iskola képzési rendje .................................................................................................................................... 6 5. 1. Belépés az iskolába .................................................................................................................................... 6 5.2. Továbbhaladás az iskolában ..................................................................................................................... 7 5.3. A magántanulók továbbhaladásának feltételei ........................................................................................ 7 5.4. Tanulói jogviszony ..................................................................................................................................... 7 5.5. Iskolaváltás szabályozása .......................................................................................................................... 8 5.6. A képzés belső szakaszai az 1-8. évfolyamon ........................................................................................... 8
6. Az iskola nevelési elvei .................................................................................................................................... 11 6.1. Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ................................................................................ 11 6.2. Az iskola gyermekképe ............................................................................................................................ 11
7. Alapelvek, célok, feladatok, eljárások, eszközök .......................................................................................... 12 7.1. Fejlesztési területek – nevelési célok ....................................................................................................... 13 7. 1. 1. Az erkölcsi nevelés ............................................................................................................................... 13 7. 1. 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ..................................................................................................... 13 7. 1. 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés ......................................................................................... 13 7. 1. 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ...................................................................................... 14 7. 1. 5. A családi életre nevelés ....................................................................................................................... 14 7. 1. 6. A testi és lelki egészségre nevelés ....................................................................................................... 14 7. 1. 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .......................................................................................... 14 7. 1. 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság .............................................................................................. 14 7. 1. 9. Pályaorientáció .................................................................................................................................... 15 7. 1. 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................................................... 15 7. 1. 11. Médiatudatosságra nevelés ............................................................................................................... 15 7. 1. 12. A tanulás tanítása .............................................................................................................................. 15 7.2. A kompetencia-területek beépítése ......................................................................................................... 13 7.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................ 18 7.4. Iskolai egészségfejlesztési program ......................................................................................................... 21 7.5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .................................... 22 7.6. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................................... 23
7.6.1. Alapelveink .......................................................................................................................................... 24 7.6.2. A közösségfejlesztés: .......................................................................................................................... 24 7.6.3. Közösségeink ....................................................................................................................................... 26
8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ............................................................................ 32
75
9. Különleges gondoskodás ................................................................................................................................. 33 9.1. A beilleszkedési és magatartási nehézségek leküzdését segítő tevékenységi formák .......................... 33 9.2. Tehetséggondozás ..................................................................................................................................... 36 9.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka iskolánkban .................................................................................. 39 9.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ......................................................................... 40
10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, egyéb kapcsolatok ........................................... 40 11. Az iskola egészségnevelési programja ......................................................................................................... 43
Komplex intézményi mozgásprogram............................................................................................................... 46 12. Az iskola környezeti nevelési programja ..................................................................................................... 47 13. Fogyasztóvédelem .......................................................................................................................................... 49 14. Hagyományaink ............................................................................................................................................ 52 15. Feltételek és fejlesztési tervek ....................................................................................................................... 54
15.1. Személyi feltételek .................................................................................................................................. 54 15.2. A tanítás infrastruktúrája ..................................................................................................................... 54 15.3. Gazdálkodás ........................................................................................................................................... 54
16. Az iskolai oktatás tartalmát és időkereteit meghatározó tantervi változatok ......................................... 54 17. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásainak elvei ................... 57 18. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és
korlátai ................................................................................................................................................................. 58 19. Az írásbeli beszámoltatások formái, korlátai ............................................................................................. 58 20. Helyi tantervünk ........................................................................................................................................... 59 Célok és feladatok: .............................................................................................................................................. 60 21. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési-értékelési rendszere ................................. 60
21.1. A tantárgyi értékelés közös követelményei .......................................................................................... 61 21.2. A teljesítménymérés rendszere.............................................................................................................. 64 21.3. A tanuló tudásának értékelése............................................................................................................... 64 21.4. A tanuló magatartásának értékelése ..................................................................................................... 66 21.5. A tanuló szorgalmának értékelése ........................................................................................................ 67 21.6. tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának formái ....................................................................... 68 21.7. A pedagógusok munkájának értékelési alapelvei és szempontjai ...................................................... 69
22. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................................... 70 23. Vizsgaszabályzat ............................................................................................................................................ 71 24. Záró rendelkezések ....................................................................................................................................... 73