A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

X. évfolyam 3. szám 2012. március | 5772. Niszán | ב''ה

Alfonzó 100 (4. oldal)

Schweitzer Gábor előadása (5. oldal)

Ultinapok a Talmud-Tórában (7. oldal)

Elnöki sólet (8. oldal)

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2012. március | 5772. Niszán

Warhol zsidó portréi BécsbenAndy Warhol híres huszadik századi zsidó személyiségekről készült portrésorozatalátható március 15-től a Bécsi Zsidó Múzeumban. A portrék 1980-ban készültek. Atöbbnyire fotóra festéssel készült, pop-art alkotások mások mellett Franz Kafkát, Al-bert Einsteint, Sigmund Freudot, George Gershwint és Martin Buber filozófust ábrá-zolják. A sorozat ötlete Ronald Feldman műkereskedőtől származott. Feldman azutánvetette fel az elképzelést, hogy látta Warholnak Golda Meir izraeli miniszterelnökrőlkészült arcképeit. A kereskedő mintegy száz névből álló listát állított össze, s Warholezekből választott ki tízet. A Zsidó zsenik - Warhol zsidói című bécsi kiállítás a portrék keletkezési történetét isbemutatja. A tárlaton láthatók a művész 1981-es bécsi látogatásakor készült fotók is.

Magyar zsidók a ’48/49-es szabadságharcbanAz 1848. március 15-én kezdődött magyar forradalomban és szabadságharcban azsidók számarányukat jócskán meghaladó módon, nagy anyagi és véráldozattal vet-tek részt. A 180 ezres honvédségből – Kossuth jászberényi nyilatkozata szerint – hú-szezren voltak zsidók, köztük rengeteg tiszt és katonaorvos, Lőw Lipót, akkor mégpápai főrabbi; Schwab Arszlán pesti főrabbi és a reformmozgalom egyik vezére, Ei-chorn Ignác is tábori rabbiként szolgált. (Előbbiek börtönbe kerültek, Eichorn Kos-suthtal ment az emigrációba, de a kiegyezés után, Horn Ede néven államtitkár lett).A fentiek alapján, Szemere Bertalan miniszterelnök előterjesztése alapján az 1849-i szegedi országgyűlés kimondta a zsidók egyenjogúsítását, ám a határozat – a sza-badságharc bukása miatt – már nem emelkedett törvényerőre.

Purim a Dohány körzetben (3. oldal)

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Zoltai Gusztáv • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

Az első-, és vélhetően a többi for-dulóval ellentétben ezúttal nempénteken, hanem már egy nappalkorábban, csütörtökön elkészült a„pályamű” elnökünk egyéb elfog-laltsága miatt. Az alapanyagokatFrölich Kati és Fülöp Ildi adta át éssegédkezett, míg főrabbink, dr. Frö-lich Róbert ügyelt a (vallási és a

verseny) szabályok betartására, deolykor a főkóstoló szerepét is vál-lalta. Már ekkor kiderült, elnökünknem mozog idegenül a konyhábanés sűrűn forgatja a fakanalat.– Otthon is szoktam olykor főzni,

de inkább csak a családnak, ma-gamnak kevésbé – kezdte másodikversenyzők, Zoltai Gusztáv. – Amúgy három éve, a HegedűsGyula utcai körzetben 300 macesz-gombócot készítettem széder es-tére, míg tavaly Szegeden, egyizraeli vacsoraestre 500-at. Igaz,utóbbit nem egyedül.

– A sóletet nem hagyományosanfőzöm, hanem ahogy áldott emlékűnagyanyámtól tanultam – folytattaszakácsunk a tűzhely fölé hajolva,fűszerezés közben. – Nálam több ahús benne, mint a bab, ráadásul a

marhahús mellett füstölt marha-szegy és füstölt libamell is kerülbele. Miután pörköltösen készítem,így először hagymát és fokhagymátteszem az edénybe, majd jöhetneka húsok. Ha félig kész, – 1-1,5 óramúlva, – akkor következik a bab, sha is megpuhult, öntöm hozzá agerslit. Közben többször fűszere-zem, só, bors, paprika, gyömbér,némi szerecsendió mellett egy kisparadicsom is mehet bele. Végülmielőtt teljesen megpuhulna, hoz-záadom a megpucolt kemény tojást.Az elkészült étel a sabesz bejövete-lekor a sütőbe kerül – tehetünkmellé friss barcheszt is – és másnapdélig takarékon fő.Szombaton aztán szinte nem ma-radt ülőhely, hiszen a közösség je-lentős része kíváncsi volt arra, mireis jutott elnökünk a konyhában.Nos, a néhány kétkedő, a „gonosz-

kodni” vágyó hiába remélte (remél-tük), hogy el-elejthet(ünk) egy-egycsípős megjegyzést, a sólet mindenigényt kielégített. Így legfeljebbcsak abba „köthettünk bele”, hogytalán a többiek számára biztatás-ként, versenyzőnk állt fel elsőkéntegy újabb adagért. Ez jól sikerült,ugyanis ezután sorra indultakmások is a repetáért és bizony a vé-gére kiürült mindkét hatalmasedény. Nem maradhatott el főrab-bink szokásos odaszúrása sem,„ízlik, mi több eddig biztos dobo-gós ez a sólet…” S bár kicsit ké-rette magát, nem sokkal később ő is„vállalt” egy újabb tányérral.A verseny folytatódik, a következőfordulót lapunk megjelenésénekmásnapján tartjuk. Ezúttal SzilágyiJudit főz(ött). Ismét jó étvágyat kí-vánunk a résztvevőknek!

Schiller Zsolt

Elnökünk főztjét kóstolhattuk másodjáraJanuárban sóletfőző versenyt hirdetett a körzet vezetése, s erről a PestiSóletben Önök is olvashattak. Elsőként, februárban a Dohány utcai zsi-nagóga kórusának tagja, Littner György ragadott fakanalat, a következőalkalommal Zolai Gusztáv „pályázatát” ízlelhettük meg a Purimot kö-vető szombati i.tentiszelet után (március 10-én). Nos, már tudjuk, nehézdolga lesz a zsűrinek, mert ezúttal is remek (elő)ebédet fogyaszthattunkel a Talmud-Tórában.

J a h r z e i t - n a p o k a f a l n á l

Reisner Sándor április 6.Suchman Andorné Juliska április 10.Grósz Mór április 12.Reisz Árminné április 17.

Lóránt Istvánné április 18.Dr. Kendéné W. Veronika április 22.Lorber Mózes április 23.Zoldán Sándorné április 25.

Zallel Béla április 27.Jávor Endre április 28.Dr. Bálint Imréné április30.Grünwald József április30.

Gyarmati Lajos április30.Illésné Suchman Karolin április30.Várnai Olivér április30.

Tanulás hétfőnkéntA hétfő esti program az I.tentisztelet után is folytatódik. S aki teheti, maradjon, mert18:30-tól főrabbink, dr. Frölich Róbert tart audiovizuális oktatást az érdeklődő uraknaka Talmud-Tórában, míg szintén 18:30 órától Frölich Kati a hölgyeknek a Levéltárban.Persze a jelenlevők minden más, a vallással kapcsolatos kérdéseikre is választ kap-hatnak. Így akár a szokások, vagy éppen az éppen aktuális ünnepek kapcsán is fag-gathatják főrabbinkat.

Egy százalék a DohányértAz Alapítvány a budapesti Dohány utcai zsinagógáért köszöniaz elmúlt évi segítséget. Idén is számítunk előző évi támoga-

tóink hozzájárulására, és reméljük újak is csatlakoznak hozzájuk. Az adományokat a körzet kulturális programjaira és

egyéb rendezvényekre fordítjuk. Adószámunk: 18005127-2-42

Május 20-án átadtuk a fekete gránitból készült Jahrzeit-falat a Dohány utcai Zsinagógában. Elkészült a fal, a kis név -táblákkal és gyertyákkal, melyek évente öt alkalommal felgyulladnak, s emlékeztetnek elhunyt hozzátartozóinkra, ismerősünkre. Aki eddig elmulasztott jelentkezni, még nem késett el, és pótolhatja Fülöp Ildinél a templomkörzetben.A négy Mázkir napon, vagyis Jajm Kippur, Smini Áceresz, Pészach 8. és Sovuajsz 2. napján és haláluk héber naptár sze-rinti évfordulóján – az előző estétől – világítanak szeretteinkért a gyertyák. A Jahrzeit-napon a reggeli i.tentiszteletután a közösség átmegy a falhoz és Káddist mond az elhunytért. Januártól segítünk Önöknek és közreadjuk, hogy el-hunyt szeretteiknek mikor is van a Jahrzeitje.

Vallás Aktuális2 75772. Niszán | 2012. március | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2012. március | 5772. Niszán

Évek óta rendre minimum fél tucatnyian gyűl-nek össze szerdánként a Talmud-Tórában, s bi-zony ilyenkor nem tanácsos őket zavarni. Mégtelefonon sem! Ultiznak! Kétasztalnyi játékosszinte mindig megjelenik, de akadt arra is példa,hogy három, esetleg négy asztalnál zsugáztak.Egy kis nassolni való, toll és papír – no meg kár-tya és indulhat a klubdélután. Aki betéved a te-rembe, úgy érezheti magát, mint egysporteseményt követően, ugyanis a jelenlevők apartik után rendre elmagyarázzák, hogy mit is

kellett volna tenni és „ha a kapufáról nem úgypattan a labda”. Bár hasonlíthatjuk a leosztáso-kat akár egy sakkmérkőzéshez is, s akkor ele-gánsabban úgy fogalmazunk: elemeznek. Egybiztos, a zsugások jól érzik magukat, s a hangu-latról sokat elárul, hogy nem egyszer a bejáratiajtó előtt is lehet hallani az önfeledt kacagást,miközben a partikat „véresen” komolyan veszik.A Bethlen és a Dohány körzetek közti barátságjegyében a csapat egyik törzstagja, a Bethlen térizsinagóga főrabbija, Deutsch Róbert, míg amásik, a mi főrabbink, Dr. Frölich Róbert. De –szinte – nincs kártyacsata Hajdu Péter, Friedha-

ber Tibor, illetve Littner György nélkül sem. Ésha egészsége engedi, nem hiányozhat a társaságdoyenje, dr. Sasvári István, azaz Pista bácsi sem,aki olykor nagy hangon, de jó szándékkal oktatjaaz „ifjakat”.– Tizennégy voltam, amikor megjártam Ausch-witz-ot, s márciuisban töltöttem be a 82-t, már20-25 éves korom óta, azaz majd hatvan eszten-deje ultizom - kezdte Pista bácsi. – Az alap, hogy nagyon szeretek játszani, kár-tyázni. Sok minden kipróbáltam, bridzseztem,

kanasztáztam többek között, de az ulti állt leg-közelebb hozzám. Kipróbáltam több fajtáját is.A régi játszótársakkal nem nagyon tudok össze-ülni, hiszen a korombeliek közül sajnos kevesenélnek. Az ulti-napról Frölich Robi szólt nekem,akihez már 16-18 éves barátság köt. Pénteken-ként a templomba is szoktam járni. Vallom, ját-szani csak komolyan szabad.– Ezt néha nem éppen halkan tudatja Pista bá’

a többiekkel…

– Jelzem a kritikát, s lehet, hogy ilyenkor fel-emelem hangom – mondja mosolyogva. – Azulti is kollektív szórakozás, nincs jogom elron-

tani a társak örömét azzal, hogy nem koncentrá-lok, hogy mással foglalkozom. Ebben a körbenszívesen elmondom az észrevételeimet, de senkitnem akarok megbántani. A cél, még most is a fej-lődés, a tapasztalataimból próbálok átadni, ha vanrá igény. Az ulti olyan kombinatív játék, amely-ben figyelni kell a partnerre – ez nem egyénisport. Jól érzem magam ebben a társaságban.Ha a fentiek után valaki kedvet kapott egy kisszellemi tornához, kártyacsatához – no és a jótársasághoz, és persze jól is tud ultizni, nem kellmást tennie, mint szerdán délután egy körül be-sétálni a Talmud-Tórába. /Nem kizárt, hogy a„profik” mellett a „haladók” számára is lesz egyasztal./ A régiek várják az új játszótársakat!

(sch)

Te r í t e t t b e t l i a p i r o s á s s z a l

Az ünnep történeti aspektusát aZmán Chéruszénu, „szabadságunkideje” terminológia jelzi. Pészáchaz egyik legfontosabb ünnep volt abibliai korban, amit az is bizonyít,hogy az, aki rituális tisztátalanságiokok miatt nem tarthatta meg,annak kötelező volt egy hónappalkésőbb Pészách Séni-t, azaz a má-sodik Pészáchot megtartani (MózesIV. 9/1-14). Pészách a tavasz ünnepe is. A ta-vasz hónapja a zsidó időszámításszerint Niszán, egyúttal az ebben ahónapban lévő ünnep az árpa beta-karításának kezdeti időpontja is. Azünnep másnapján aratták le az elsőómer (régi mértékegység) árpát.Szintén a mózesi könyvekben lévőparancs, hogy e naptól hét teljeshetet kell számlálni, s az ötvenediknap ünnepnap. A bibliai időkben eza hét hét mintegy félünnepi jelleg-gel bírt. Ma már a történelmi viha-rok nyomán ez az időszak, azómerszámlálás, a gyász ideje,ekkor a férfiak nem borotválkoz-nak, nem ülnek örömünnepet, ésnem tartanak esküvőt sem. A zsidóhagyomány szerint a Talmud egyiklegnagyobb bölcse, Rabbi Akiva ta-nítványai között járvány tört ki ezidőben, s a járvány áldozatait gyá-szolják. A harmincharmadik naponszünetelt a járvány, így ma ezen anapon szünetel a gyász is.Józsua könyve 5. fejezetének 10-11versében áll, hogy az általa veze-tett zsidók megtartották az ünnepetGilgálnál. A Királyok Könyve elbe-széli, hogy az i.e. VII. században,Josijáhu uralkodása alatt különösünnepélyességgel tartották meg azünnepet (Kir. II. Könyve, 23/21-23). Pészách eredeti formájában amásodik Szentély pusztulásáig tar-tották meg. Josephus lejegyzett ko-rabeli – i.sz. I. század – peszachiszertartásokat, melyen becsléseszerint a jeruzsálemi áldozatbemu-tatáson összegyűlt résztvevőkszáma nem volt kevesebb, mint3.000.000 fő. A Talmud, megerő-sítve Josephus leírását, Pöszóchim

traktátusának 63b lapján így tudó-sít: Agrippa király (Judea uralko-dója, i.e. 10- i.sz. 44.) egyszer aztgondolta, hogy megszámláltatja Iz-rael népét. Azt mondta a főpapnak:„Tartsad a szemedet a peszachiadományon.” (Mármint: használdfel valamiképpen az adományokata népszámlálásra. Régi zsidó szo-kás, hogy az embereket nem szá-molják meg. Az első népszámlálás,melyről a Tóra tudósít, úgy történt,hogy fejenként fél sekelt kellett be-szolgáltatni. Az így befolyt összegmutatta meg az „adózók” számát.)Ő – a főpap – kapott egy vesét min-denkitől, és 600.000 pár volt össze-sen. Kétszer annyi, mint ahányankivonultak Egyiptomból, s nem le-hetett beszámítani azokat, akik tisz-tátlanok voltak vagy távoli útonvoltak; és nem volt bárány, amiretöbb mint tíz ember jutott; és így ki-áltottak – a nép: „Ez a hatalmastömeg Pészáchja”. Megjegyzendő,az óriási tömeg kiszámítása az ál-dozati bárányokból való gyűjtésalapján nem lehetett messze a tör-ténelmi valóságtól. A Misnában, azi.sz. II. századi törvénygyűjtemény-ben az áll (Pöszóchim 9: 5), hogycsak Egyiptomban kellett meghin-teni vérrel az ajtófélfát, a honfoglalásután ezt már mellőzték. A báránytmegsütötték, és gyorsan megették.Az ünnepre való felkészülés ma aztjelenti, hogy a lakásból minden er-jesztett, vagy kovászos élelmiszert,chomecot el kell takarítani. Enneklegjobb módja egy alapos nagyta-karítás, ami minden apró részletrekiterjed. Ám nem elegendő csupánaz élelmiszereket kitakarítani, deazokat az edényeket sem lehethasználni, amelyekben egész évbenfőznek. (Pészáchkor csak erre anyolc napra szánt edényeket hasz-nálnak, melyeket az év során jól el-különítve őriznek.) Ha nagyobbmennyiségű chomec van a birto-kukban, úgy azt egy jogi értelem-ben érvényes adásvételi szerző -déssel el kell adni egy nem zsidó-nak. Peszachkor csak peszachi pe-

cséttel ellátott élelmiszereket éssegédanyagokat szabad fogyasz-tani. Pészách első két estéje egy kü-lönleges otthoni szertartás, aSzéder-est. Ma azonban már létjo-gosultságot nyertek a közösségiSzéderek, melyek ugyanolyanrendben zajlanak, mint az otthoniesték. A név annyit jelent: rend,

mivel az este folyamán a szimboli-kus étkeket kötött sorrendben kellelfogyasztani és a Hagada, az erreaz estére való könyv passzusaitszintén meghatározott sorrendbenkell felolvasni. A Hagada felolva-sása azon a mózesi törvényen ala-pul, hogy a szülő kötelességeelmesélni a gyerekeknek az egyip-tomi kivonulást: „És add tudtára fi-adnak azon a napon, mondván:annak okáért, amit tett az Ö.valóvelem, midőn kivonultam Egyip-tomból” (Mózes II. 13/8). A Misna(Pöszóchim 10:1) törvénybe fog-lalja, hogy a legszegényebb ember-nek is tilos ennie Pészách elsőestéjén, hacsak nem támaszkodik

(tudniillik a Misna keletkezésénekidején a szabad ember támaszkodottaz étkezések alatt, és ezen az éjsza-kán mindenkinek meg kell mutat-nia, hogy szabad). A szabadságnetovábbja ebben a korban a szabadrómai polgár volt, s a zsidók a sajátszellemi és fizikai szabadságukatrómai módon juttatták kifejezésre.

A Széder-est tartozéka és kötele-zően elfogyasztandó kelléke a négypohár bor. A négy pohár párhu-zamba állítható Mózes IV. könyvé-ben olvasható, a kivonulásra utalónégy kifejezéssel (Mózes IV. 40/11-13). Mivel szerepel ott egy ötödikkifejezés is, így a Széder-estén ki-tesznek az asztalra egy ötödikpohár bort, de nem isszák meg. EzÉlijáhu serlege, mivel majd a Mes-siás eljövetelekor ő lesz az, akimegmondja, hogy meg kell-e inni,vagy sem. Kötelező kelléke még azestének a Széder-tál. Ezen foglal-nak helyet mindazok a szimbolikusétkek, melyeket az est folyamán el-fogyasztanak.

Pészách, az elkerülés és a kovásztalan kenyér ünnepe

Dr. Frölich Róbert rovata

I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja 18.00 óra,helyszín a Talmud-Tórában (Bp. VII. Wesselényi u. 7).

Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával, kávéval és teával várjuk híveinket!

Péntek esti ima: 18.00-kor a Dohány zsinagógában.Szombat reggeli ima a Dohány zsinagógában: Sachrisz: 9.30

Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

(Április 6-ig még a Hôsökben imádkozunk.)A péntek esti kiddust a Hevesi Sándor teremben tartjuk, míg a szombat délutáni sálesüdeszt továbbra is a Talmud-Tórában.

www.dohany-zsinagoga.hu

Idén április 6-án este kezdődik, és nyolc napon át tart Pészách. Mózes II. könyvében olvasható azünnep eredete. A kivonulás előnapján hangzik el a parancs, mely szerint családonként egy báránytkell levágni, és megsütve, még aznap elfogyasztani. A vérét az ajtófélfára kellett kenni, hogy azEgyiptomon átvonuló halál ne érintse a zsidó házakat. (Ennek mai, „szelídebb” utóda a zsidóházak ajtaján található mezuza.) Innen származik az ünnep bibiliai neve: Chág háPészách, azelkerülés ünnepe. Mivel ezekben a napokban csak kovásztalan és kelesztetlen ételeket és italokatszabad fogyasztani, ezért a másik neve Chág Hámácajsz, azaz a kovásztalan kenyér ünnepe.

MeghívóSzeretettel meghívjuk Önt

és családját április 6-án

a Goldmark-terembe,

a Dohány utcai körzet szokásos Széder-estjére.

Az esti ima 18 órakor, míg a vacsora,

amely 4500.- forintba kerül,

18:45 körül kezdődik.

Jelentkezni (március 31-ig)

Fülöp Ildikónál lehet az irodában

(VII. Síp u. 12. I. emelet),

vagy az ismert telefonszámon

(06 1) 413-1515.

A Széder-tálA Széder-tálon a következők találhatók: három egész macesz egymásra rakva, sülttojás (a speciális ünnepi áldozatot szimbolizálja), csontos hús (az áldozati bárány ésa Szentély idejében tartott ünnepek emlékére); egy pohár sós víz (az Egyiptombanhullatott könnyek emlékére); torma (a keserűségek szimbóluma); retek vagy főttkrumpli (a tavasz jelképe). Valamint dió, alma és bor keveréke, a chrajszesz, ami annyitjelent: „malter” (az egyiptomi építkezéseken használt vályog jelképe). Szokás, hogyaz este elbeszélésfolyamát elindító négy kérdést, a Má nistánót a legkisebb gyermekmondja el. Ennek oka és célja a gyermek figyelmének ébren tartása, hiszen neki be-szélik el az egyiptomi kivonulás történetét.

Fókuszban Aktuális4 55772. Niszán | 2012. március | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2012. március | 5772. Niszán

I t t v a n , m e g j ö t t B a g a m é r i . . .

Alfonzóról vélhetően a mai napigmindenkinek a Keménykalap éskrumpliorr elátkozott fagylaltá-rusa, Bagaméri jut eszébe, de, „Vá-nyadt bácsi” és sok más paródiájais emlékezetes. Három gyermekeközül, legidősebb fiával, a szinténszínész Markos Györggyel is több-ször lépett fel.Az „ünnepelt” már gyereknek iserős fizikumú volt annak köszönhe-tően, hogy rendszeresen besegítettédesapja baromfikereskedő üzleté-ben. A kereskedelmi iskolát nem fe-jezhette be, mert konfliktusba került

egyik tanárával. Így először autó-szerelő inas lett, majd 1930-ben in-kább cirkuszi artistának szegődött.Ezzel kiváltotta családja neheztelé-sét és egy ismerőshöz Strasbourgbaküldték, ő azonban Párizsba ment,ahol nyolc hónapot töltött és a Re-nault autószerelője volt. Aztán itt-hon ismét artistának szegődött azAlpesi falu varietéhez, s velük Bul-gáriában lépett fel. Itt, mint a „Hor-tobágy legyőzhetetlen bikája”,birkózószámával járta az országot,Várnában azonban egy török ellen-fél legyőzte.Újra hazatért, és előbb kereskedő-segéd lett (a Kálvin téri Szemző di-vatáruüzletben), de fizikaiadottságai ettől az állástól is segí-tettek neki szabadulni: 1933-ban aRoyal Revü Varietéhez került tán-cosnak és egy évre Olaszországbaszerződött, majd megint egy ván-dorcirkuszhoz csatlakozott. Kato-nai szolgálata után az Arizona

varietébe szerződött parkett-táncos-nak. Ekkor figyelt fel rá Miss Ari-zona, akivel később közösen isfellépett. Innen azért tették ki, mertösszeverekedett egy Festetich gróf-fal. A Kék Egér mulatóból az útjaEgyiptomba vezetett, innen Szu-dánba, Libanonba, Szíriába és Tö-rökországba – mulatókban ésvarietékben lépett fel. Ezután 1937-ben és 1938-ban Olaszország mozi-varietéiban együtt játszott MarcelMarceau-val és a fiatal LouisArmstronggal), majd a párizsiOlympia varieté következett.

Hazatérve a Shanghaj Bárban, ké-sőbb az Arizona varietével szem-közti Moulin Rouge-ban táncolt.Baráti viszonyba került Kiss Ma-nyival és Latabár Kálmánnal. Szí-nészi karrierje Joe Stanművésznéven akkor indult, amikorFlaschner Ernő, a Moulin Rouge

nagyhatalmú tulajdonosa felfigyeltparodizáló kedvére, és színpadraküldte. 1940-ben egy rendelet meg-tiltotta angol és francia nevű művé-szek fellépését, ezért korábbiművésznevét fel kellett adnia. Új,egész életre szóló művésznevénekeredetéről ő maga beszélt egy tévé-interjúban, e szerint a rádióbanmeghallotta azt a hírt, hogy meghaltXIII. Alfonz spanyol király, és ezta nevet választotta spanyolos for-mában 1941-től.1944 elején behívták munkaszolgá-latosnak, de megszökött és bujkált.Októbertől műtőssegéd volt aRókus kórházban. Egy itt megis-mert sebesült orosz tiszt tolmácsa-ként Szegedre került, ahol beálltsegédszínésznek. 1948-ban márújra Budapesten élt. Jó ideig Ro-dolfo partnere volt a FővárosiNagycirkuszban. 1952-ben a RoyalSzínház tagja lett, majd ugyaneb-ben az évben a Vidám Színpad tár-

sulatához csatlakozott, és nyugdíja-zásáig majdnem megszakítás nélkülitt dolgozott.Már az ötvenes évek elejétől fil-mekben is vállal szerepeket (ekkormég epizódszereplőként), sőt rek-lámfilmekben is. Reklámfilmesmondatai közül néhány szállóigévévált, így az „Ide figyeljenek, em-berek!” Egy időre ismét erőt vettrajta a vándorösztön: 1956 nyaránháromhónapos turnéra indult a Szov-jetunióba, így az 1956-os forrada-lomból kimaradt, bár lakásátfeldúlták. Visszatérése után ismétkülföldre ment, Bécsben és Belgi-umban lépett fel, többek közt Totò ésVittorio De Sica mellett, dolgozottJacques Tati gagmanjeként is, de akitérő után visszatért a Vidám Szín-padhoz és a magyar filmiparhoz. 1974-ben játszotta el a Csukás Ist-ván ifjúsági regényéből (Kemény-kalap és krumpliorr) készültfilmben Bagamérit. Az utolsó részcíme alapján a többségben ma isúgy él, hogy az elátkozott fagylal-tos Elemér, pedig a kocsiján láthatófelirat bizonyítja, valójában Jácint./Ha valaki felidézné a filmet:http://www.youtube.com/watch?v=1PBletlzJaw – Bagaméri 5:40 körülérkezik./Felejthetetlenek paródiái, így Cse-hov után „Ványadt bácsi”, de a –többek közt fiával bemutatott –Mozart paródia is emlékezetes. Sgegjeből, talán elsőként állíthatottössze saját show-t a tévében, ame-lyet Alfonshow címmel láthattunk.

(forrás: wikipedia.org)

Az előadás címe, „A kazár legendától az 1848/49-es sza-badságharcig” vélhetően másokat is megtéveszthetett, –jelen sorok íróját biztos, – de talán nem csak egyetlenkéntvártam, hogy áttekintést kapok (kapunk) magyar zsidóságmajd ezer esztendős történelméből. Reméltem megismer-jük, hogy milyen volt a sorsuk, miként éltek, mivel foglal-koztak a honfoglalás, majd az Árpád-házi királyok idején,majd más uralkodók, illetve a Habsburgok alatt, s végülmilyen szerepet is vállaltak az 1848/49-es szabadságharc-

ban. Pedig az alcím már jelezte, hogy nem a történelem,hanem a történetírás áll az előadás központjában, így ahazai zsidó történetírás kialakulásával, annak céljaival(előbb az asszimilációs törekvések, idővel az antiszemitiz-mus elleni védekezés), a „doktor-rabbik” történetírói tevé-kenységével és eredményeivel ismerkedhetünk meg. /E kisbevezetővel finoman próbáltam/tuk jelezni, hogy elő-adónktól – vagy mástól – szívesen hallanánk a későbbi-ekben több történelemmel kapcsolatos előadást IS./Egy biztos, aki megjelent, valóban egyetemen érezhettemagát Schweitzer Gábor igyekezett széleskörű tudásábólsokat megmutatni nekünk. A rengeteg hivatkozás és névismertetése közben olykor eszembe jutott, nem bánom,hogy nem kell vizsgáznom az elhangzottakból, mert ga-rantált a bukás és az utóvizsga. A számtalan új és érdekes

információ közben jött az ilyenkor szokott szomorú eszmé-lés, hogy e témáról is milyen keveset tudok (tudunk)…No de álljon itt egy igen rövid összefoglaló azok számára,akik „bűnösen” kihagyták az előadást, hogy következő al-kalommal megtöltsék a Dísztermet.A zsidó történetírás jóformán egyik napról a másikra alakultki a XIX. században előbb Németországban, majd nálunkis. A magyarországi zsidó történetírás zsidó előfutárai LőwLipót, szegedi főrabbi, illetve Zipser Májer, székesfehérvári,majd rohonci főrabbi voltak. Előbbi a honi zsidók jogi hely-zetével foglalkozott leginkább, míg utóbbi a közösségekbelső életével, minden napjaival. De ekkoriban akadt né-hány nem zsidó származású kutató is. Előadónk kiemelte,az igazi áttörést az Országos Rabbiképző Intézet 1877-esmegalakulása hozta meg. Egyrészt mind többen kezdtekfoglalkozni a témával, másrészt sorra jelentek meg a pub-likálási lehetőséget nyújtó kiadványok. 1884-ben a MagyarZsidó Szemle, 1895-ben az Izraelita Magyar Irodalmi Tár-saság, majd 1903-ban a Magyar Zsidó Társaság oklevéltáraindult el. Kaufmann Dávid a Habsburg időkkel foglalkozott,Blau Lajos magyar témákat választott, de ő volt a Szemlefőszerkesztője is. Míg Kohn Sámuel, aki elsőként szónokoltmagyarul a Dohány utcai zsinagógában és sokat tett a pestizsidóság magyarosításáért, írta az: „A zsidók története Ma-gyarországon I. a legrégibb időktől a mohácsi vészig” címűkönyvet. E mű hosszan taglalja, így nevéhez fűződik a„kazár-legenda” is. Közvetett bizonyítékok alapján arrólszámol be, hogy a VII-VIII. századi kazár birodalom vezetőifelvették a zsidó vallást, majd néhány lázadó, s elszakadótörzs az éppen keletről érkező, s nyugat felé vándorló ma-gyarokhoz csatlakozott, s így részt vett a honfoglalásbanis. Mellesleg ekkor már éltek itt zsidók – sőt a római korigkimutatható a jelenlétük.A zsidó történetírás feladata a XIX. század végén az egyikszemlélet szerint a tárgyilagos megközelítés volt, de meg-

jelent a megfelelési vágy is, mások úgy vélték, a hitközségianyagokból – leginkább a rabbiknak – kell a kis közösségektörténetét feldolgozni és a sok kis részlet áll majd össze egyegésszé. Ebben az időben az emancipáció és az asszimilációállt a történetírás középpontjában is. Ezt igazolja a kazár-legenda, és az a könyv, amely a magyar zsidóság 48/49-esszabadságharcban vállalt szerepéről szól, amikor a magyar-országi zsidók magyar zsidókká váltak.Később változott a szemlélet, megjelentek a „doktor-rab-bik”, majd az 1930-as évektől már az antiszemitizmus el-leni védekezés vált a történetírók talán legfontosabbfeladatává. (schiller)

Néhány hete, február 28-án ünnepelte volna 100. születésnapját, Mar-kos József, vagy ahogy mindenki jobban ismeri, Alfonzó. A kiváló artista,színész, humorista Markstein József néven született, s 1987. május 31-én hunyt el, 75 évet élt, akár csak jó barátja és kedves kollegája, Rodolfo,akiről tavaly írtunk.

Roppant érdekes előadást hallhattunk a Fischer Gyula Szabadegyetem márciusi programjában – mint min-dig, most is a Síp utcai Díszteremben. Sajnos ezúttal szokottnál kevesebben jöttek el, ám akik megjelentekvalóban úgy érezhették magukat, hogy egy egyetem hallgatják a professzort. Schweitzer Gábor a hazaizsidó történetírás kezdetéről és első lépéseiről beszélt.

Alfonzó emlékezetes mondataiKeménykalap és krumpliorr:Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!Meg vagyok átkozva!Egy Bagaméri nem alkuszik!A kankalin sötétben virágzik!Lajoska, hopp...

Reklámfilmekből:Megvette az ehetit?Van egy fölösleges százasa?Ne nekem köszönje!Ide figyeljenek emberek!

E u t h a n á z i a a z s i d ó v a l l á s b a n

A magyar zsidó történetírás kialakulása

A zsidó vallásban az élet védelme minden egyéb törvényt felülír. Beteg embernek nem kell böjtölnie, életveszély elhárításaesetén a szombat törvényeit is figyelmen kívül lehet hagyni és így tovább. Manapság egyre több szó esik az aktív, illetve apasszív euthanáziáról, s nyilván akadnak érvek ellene és mellette is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miként áll a kérdéshez azsidó vallás. Főrabbinkkal, Dr. Frölich Róberttel arról beszéltünk, szabályozza-e ezt valahol a Tóra, vagy bármely más könyv?

A rabbi válaszol– Az euthanázia kérdése megosztja az orvostár-sadalmat, a jogásztársadalmat, és természetesena zsidóság sem egységes e kérdésben – kezdteválaszát főrabbink. – Az alábbiakban olvashatóknem a hivatalos zsidó álláspontot tükrözik, mertilyen egyszerűen nem létezik. Tudom, hogysokan az olvasók közül nem fognak egyetértenimindazzal, amit röviden leírok. Kérem, vegyékfigyelembe, most nem erkölcsi vagy filozófiai,hanem csak és kizárólag vallási kérdésként ke-

zelem az euthanázia ügyét. Az élet védelme min-denek fölött áll, ebben nincs vita. Ebből kifolyó-lag az aktív euthanázia (amikor lekapcsolják agépet, vagy más módon segítik át a beteget a ha-lálba) véleményem szerint eufemisztikus kifeje-zés a beteg meggyilkolására. A passzív euthanázia (amikor nem teszünk sem-mit, hogy meghosszabbítsuk a beteg életét), ne-hezebb eset. Helyszűke miatt csak néhánymondatban írom le az álláspontomat.

A Tóra így ír (M. III. 19/16): „Ne állj tétlenülfelebarátod vérénél.” Szerintem ez a vers kö-telez bennünket arra, hogy mindent megte-gyünk, ami hatalmunkban áll, hogy akár csakegy perccel is, de meghosszabbítsuk az életet.A Prédikátor könyvében (3/2) továbbá ez áll:„ideje van a születésnek, és ideje van az elmú-lásnak”. Ennek fényében pedig I.ten kezébenvan az élet és a halál osztásának joga, mi nemvehetjük ezt át.

Előadó: Dési János, újságíróAz előadás helye és ideje:1075. Budapest Síp u. 12

2012. április 25. Szerda 17:30

Mottó: Ha a fejedelemnek csak jó tulajdon-ságai lennének, ezzel sokat ártana magá-

nak, de ha csak látszólag rendelkezik velük,az nagy hasznára lehet. (Machiavelli)

IMPOSZTURA,

ÉS KORTÁRS PLETYKÁK…

Kultúra Programjaink6 3

Sharon Asher A receptek 6 személyre szólnak »

a j á n l a t aA Blogger Séf

Hozzávalók: 1 kg marhahús, 1 kg levescsont, 3 szál sárgarépa, 2 szál fehérrépa, 1 db karalábé,

1 db zeller, néhány levél kelkáposzta, 1 fej vöröshagyma, 2-3 db gomba, só, 5-6 szem bors, ízlés szerint gyömbér.Krumpli gombóchoz: 3 nagyobb szem főtt burgonya, 3 tojás, maceszdara, 2 evőkanál libazsír vagy étolaj, só, tört bors Elkészítés:A húst és a csontot hideg vízben feltesszük főni, ha forr, le-szedjük a habot, majd belerakjuk a megtisztított, felvágottzöldséget. Fűszerezzük, majd lassú tűzön puhára főzzük. Afőtt és meghámozott burgonyát káposztareszelőn lereszeljük.A tojásokat, libazsírt, a sót, a borsot a reszelékhez keverjük,és annyi maceszdarát adunk hozzá, hogy jól alakítható masz-szát kapjunk. Egy órát pihentetjük, majd vizes kézzel kis gom-bócokat formálunk belőle. Forrásban lévő levesben főzzük ki.

Hozzávalók: 1 kg borjúcsülök, 1 te-áskanál só, 1 teáskanál bors, 2 teáska-nál rozmaring, 2 teáskanál kakukkfű,

2 evőkanál olaj, 3/4 kg burgonya, 400 g sárgarépa, 200 g cuk-kini, 1/4 l marha húsleves.Elkészítés:A húst bedörzsöljük a fűszerekkel. Az olajat egy tepsiben fel-hevítjük, a húst beletesszük és megsütjük. Sütés közbenmegforgatjuk, és vizet öntünk hozzá, hogy az alja mindignedves maradjon. A burgonyát és a sárgarépát megtisztítva1/2 cm-es szeletekre vágjuk. A cukkinit is felszeleteljük. Azöldségeket 40 perccel a sütés befejezése előtt a húsra szór-juk. A húslevest hozzáöntjük, a zöldségeket megsózzuk, meg-borsozzuk. Főzés közben néhányszor megforgatjuk.Krumplipürével tálaljuk.

Jó étvágyat kívánunk!

Hozzávalók: 6 tojás, 35 dkg cukor, 1 kanál citromlé, 30 dkg darált dió, 6 kanál porcukor, 2 kanál kakaó,

25 dkg margarinElkészítés: A hat tojás fehérjét egy kanál citromlével felverjük, közben kisadagokban hozzáadjuk a kristálycukrot, öt percig gőz felett,majd levesszük, és jó keményre verjük. Óvatosan hozzákeverjüka darált dió felét. Kis halmokat formázunk egy tepsiben és 70-80 fokos sütőben, nyitott ajtónál (pl. fakanállal kitámasztjuka sütőajtót) szárítjuk kb. 1 órát.A krémhez 6 tojás sárgáját dolgozzuk el 6 kanál porcukorral, 2kanál kakaóval, gőz felett sűrűre főzzük, majd hagyjuk kihűlni.Hozzáadunk 25 dkg margarint. Végül 2-2 habcsókot krémmel ragasztunk össze, majd daráltdióba forgatjuk.

Húsleves krumpli gombóccal

Sült borjúcsülök Diós habcsók

5772. Niszán | 2012. március | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2012. március | 5772. Niszán

www.izrael-kulturaja.blogspot.com

Móka, kacagás, buli – Purim a Dohány körzetben

Eszter történetének olvasására végre hétköznapis megtelt a Hősök, s néhány gyerek mellett fő-rabbink is „beöltözött”. Mint a fotón is látható,Dr Frölich Róbert némileg Omegásra vette, bára „gyöngyhajú lány” helyett az „aranyhajú ifjút”láthattuk. Természetesen zúgott a kis zsinagóga,amikor Hámán nevét hallottuk, megszólaltak akereplők, vertük az asztalt, dobogtunk a lábunk-kal – szóval hangosak voltunk. S ezúttal senkinem nézett csúnyán emiatt. Eszter királyné,nagybátjya Mordecháj és a zsidók sikere után miis legyőztünk egy ellenfelet, az (édesség) éhsé-get, és falatozhattuk a jelentős mennyiségűhámán-táskát.Vasárnap aztán a Goldmark-teremben találkoz-hattunk újra, s hamar elkelt minden asztal, ígyaki csak nem sokkal négy előtt érkezett, márcsak a hátsó sorban ülhetett le. Elnökünk, ZoltaiGusztáv éppen Debrecenből tartott hazafelé,amikor főrabbink megnyitotta az ünnepséget, és

mint mondta megkegyelmezett, nem tartottaszóval a közönséget az elnöki érkezésig, hanemátadta a színpadot a BeatBand együttesnek,mellyel fellépett Magyar Kornélia és Bánó And-rás is. Míg a felnőttek hallgatták a zenét és be-szélgettek, a gyerekek kiszíneznivalót kaptak,majd hogy ne zavarják őket az „öregek”, többenlementek a Talmud-Tórába, s ahogy már hóna-pok óta vasárnaponként, Bozzai Judit és FrölichKitty foglalkozott a kicsikkel. Ám a „manók”közül sokan visszatértek a másodikra, – vagy lif-

teztek kicsit, - és míg a „nagyok” csak csacsog-tak, vagy hallgatták a zenét, az apróságok egyikemegtáncoltatta családtagjait.A hátsó régióban a zsugások kerítettek egy asz-talt és ezúttal zenei kíséret mellett ultiztak – né-hányan persze nem állták meg és oda-odaléptekkibicelni.Nem csak a program, de a kikészített sütemé-nyek is jelentős sikert arattak – köszönet érteFrölich Katinak és Fülöp Ildinek. A buli még egyideig tartott az esti ima után, aztán este hét körüllassan szépen elindult mindenki hazafelé.S ha esetleg jövőre nem is Jeruzsálemben, de Veletek/Önökkel, ugyanitt!

(S. Zs.)

Január óta egy sorozattal kedveskedünkolvasóinknak. Egy majdnem 1400 darab-ból álló, egyedi magángyűjteményt te-szünk „közkinccsé”, és hónapról-hónaprabemutatunk egy-egy lapot a hozzá tar-tozó ismeretekkel, kuriózumokkal, érde-kességekkel. A gyűjtemény többnyire az1890-től 1945-ig megjelent elsősorbanzsinagógákat ábrázoló, másrészt a zsidó-sággal, a zsidó emberekkel, szokásokkalés üdvözletekkel foglalkozó lapokat tar-talmazza.Vercelli és Firenze kapcsán láttuk, Olaszország-ban is megtalálhatóak az itthonihoz hasonlózsinagógák. Most továbbutazunk egy másikvárosba, Triesztbe, amelynek magyar múltjais van, s a XIX. század egyik legpompásabbolasz zsidó közösségének adott otthont. AHabsburgok 1719-ben szabadkikötői városijogot adtak Triesztnek, ezért egyre több zsidóérkezett, hogy a kereskedelmi lehetőségeketkihasználhassa. Az egyik legnagyobb közös-ség Korfuról érkezett. 1781-ben további sza-badságjogokat kapott a városban élőközösség, zsidók is lehettek közösségi iskolák,sőt egyetemek tanulói, hallgatói; szabadonadhattak, vehettek házakat; és bármilyen ke-reskedelmi, jogi pályát szabadon gyakorolhat-tak. Ezt az időszakot akár Trieszt zsidóvirágkorának is tekinthetjük. Több zsidó keres-

kedő nemesi rangot is kapott ekkoriban, denem szabad megfeledkeznünk az erősödőasszimilációról sem. Trieszt a kivándorlás ka-pujának a szimbóluma is! A korai időkben isinnen indultak útnak a zsidó „ősújhaza-fogla-lók”, de a világháborút követően is a város ki-kötőjéből indult több száz hajó akoncentrációs táborokat megjárt összetört, dehitükben cseppet sem vesztett egykori üldö-zöttekkel, hogy új hazájukba „visszatérhesse-nek”. Mára a gettó nagyobb része nem létezik,mert az 1920-30-as években lebontották.Ebben a körzetben működött korábban háromzsinagóga is. Az egyik ezek közül a németzsidó szertartást követő Scola Piccola volt,amely 1748-ban épült, majd egy tűzvész kö-

vetkeztében 1822-ben teljesen elpusztult. He-lyén 1825-ben egy másik, nagyobb zsinagógaépült, melyet 1935-ig a Korfuról ideszárma-zott zsidók használtak. 1798-ban két újabbzsinagóga épült a német stílusú templom el-lenében, ezeket főleg spanyol szefárd stílus-ban imádkozó hívek vették birtokba. Sajnosezek közül már egyik sem létezik. Érdekesség,az egyik megmaradt frigyszekrényt 1956-banTel-Avivba vitték. A város egyetlen megma-radt zsinagógája, amely egyben a város jel-legzetes és meghatározó épülete is, a Via SanFrancessco-n található, 1912-ben épült. Ter-vezői: Ruggero és Arduino Berlam, céljuk azvolt, hogy egy igazi ún. stílusában és mérete-iben is „emancipált” zsinagógát alkossanak a

közösség számára. Az épület keleti elemeketés díszeket, továbbá oszlopokat és ablakokatfoglal magába. A zsinagóga három oldalrólközelíthető meg, melynek mindegyik oldalamás-más építészeti megoldásokkal készült,de díszítésükben hasonlóak egymáshoz. A fő-homlokzaton egy hatalmas rózsaablak lát-ható, amelynek a párja megtalálható a másikoldalon is. Jellegzetes kupolája a város maga-sabb pontjairól is jól látszik. Az épület díszítőelemei telis-tele vannak növényi ornamenti-kával. A bejárat egy hatalmas térbe vezet.Az épület fő alapanyagai: sötét márvány és vi-lágos, színezett kövek. A kiváló belső világítástsegítik a rózsaablakokon kívül, beépített tágasboltíves ablakok is, amelyeket a Tóraszekrénykörül alakították ki. A nők számára külön ga-léria található. A templom befogadó képes-sége 1500 fő. Manapság csak a főbbalkalmakkor tart nyitva a zsinagógai rész, deaz épületegyüttes részeként található itt a hit-község, levéltár és könyvtár is, amelyek folya-matosan működnek.A városban van zsidó múzeum is, igaz jóval ki-sebb a mienknél, de modern kiállításai bemu-tatják a város zsidó múltját és jelenét is.Triesztben jelenleg majd 600 zsidó él, de anagyünnepek alkalmával az ott élő hittestvé-rek mellett a turisták, üzletemberek is meg-fordulnak a közkedvelt, visszatérésre csábítóváros zsinagógájában. Izsák Gábor

Z s i n a g ó g á k a n a g y v i l á g b ó l - T r i e s z tKépeslapok – képes történelem Március elején ünnepeltük Purimot, 7-én (szerdán) este és másnap reggel, ahogy ilyenkor illik Megilla olvasás volt a Hősök Templo-

mában, illetve Talmud-Tórában a kötelező „dobolással” és hámán-táskával. Vasárnap a Goldmark-teremben bulizhattak aprók, s na-gyobbak, fiatalok és még fiatalabbak. A BeatBand együttes koncertje mellett persze ismét sok finomság várta a megjelenteket.